TÉR-HÁLÓ Kft. Levél településfejlesztési Gyır, Baross G. u koncepciója

TÉR-HÁLÓ Kft. 9024 Gyır, Baross G. u. 61-63.

Levél településfejlesztési koncepciója

1


2


Készítették: Felelıs tervezı: Tervezık:

Németh Géza Leitner Attila Szabó Dávid

TT1-08-0065/2001 É3-08-0386/2000

Tartalomjegyzék Készítették: ......................................................................................................................................................... 1 Tartalomjegyzék ................................................................................................................................................. 2 Rajzjegyzék ......................................................................................................................................................... 4 1. Elızmények, a fejlesztési koncepció célja........................................................................................................ 5 2. Vizsgálatok......................................................................................................................................................... 6 2.1. Módszertan .................................................................................................................................................. 6 2.2. Kérdıívek .................................................................................................................................................... 7 2.3. Levél elhelyezkedése.................................................................................................................................... 7 2.4. Történeti áttekintés ...................................................................................................................................... 7 2.5. Levél külsı környezete................................................................................................................................. 8 2.5.1.A regionális fejlıdés nemzetközi meghatározottságai, és azok lehetséges hatása................................ 8 2.5.1. A területi egység domináns gazdasági szektorainak nemzetközi és nemzeti fejlıdési irányai ............ 9 2.5.3.Levél térségi szintő kapcsolatai ............................................................................................................ 9 2.6. Népesség...................................................................................................................................................... 9 2.6.1. Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás.......................................................... 12 2.6.2. Demográfiai prognózis ...................................................................................................................... 14 2.6.3. Vallási megoszlás .............................................................................................................................. 14 2.6.4. Nemzetiség ........................................................................................................................................ 15 2.7. Gazdasági bázis......................................................................................................................................... 15 2.7.1. Foglalkoztatási mutatók..................................................................................................................... 15 2.7.2. Vállalkozások .................................................................................................................................... 15 2.7.3. Kereskedelmi intézmények jelenléte ................................................................................................. 17 2.7.4. Szolgáltató intézményekkel való ellátottság ...................................................................................... 18 2.8. Földrajzi adottságok.................................................................................................................................. 19 2.8.1. Földrajzi elhelyezkedés, domborzati adottságok ............................................................................... 19 2.8.2. Éghajlat.............................................................................................................................................. 19 2.8.3. Vízrajz ............................................................................................................................................... 19 2.9. Környezetvédelem...................................................................................................................................... 19 2.9.1. Levegıtisztaság ................................................................................................................................. 19 2.9.2. Zaj és rezgéshullámok ....................................................................................................................... 19 2.9.3. Hulladékgazdálkodás......................................................................................................................... 20 2.10. A természeti környezet vizsgálata ............................................................................................................ 20 2.10.1. Belterületi zöldfelületek................................................................................................................... 20 2.10.2. Külterületi zöldfelületek .................................................................................................................. 20 2.10.3. Természetvédelem hatálya alá esı területek.................................................................................... 20 2.11. Épített környezet ...................................................................................................................................... 20 2.11.1. Településszerkezet........................................................................................................................... 20 2.11.2. Lakásviszonyok ............................................................................................................................... 21 2.11.3. Épületállomány................................................................................................................................ 21 2.11.4. Intézmények..................................................................................................................................... 23



3

2.11.5. Üdülı, szabadidıs épületek ............................................................................................................. 23 2.11.6. Gazdasági épületek, állattartás......................................................................................................... 23 2.11.7. Különleges területek ........................................................................................................................ 23 2.11.8. Ipari épületek ................................................................................................................................... 23 2.11.9. Népi építészet, mőemlékvédelem .................................................................................................... 24 2.12. Vonalas infrastruktúra ............................................................................................................................ 24 2.12.1. Közúti kapcsolatok .......................................................................................................................... 24 2.12.2. Belterületi utak ................................................................................................................................ 24 2.12.3. Tömegközlekedés ............................................................................................................................ 24 2.12.4. Személygépkocsik ........................................................................................................................... 24 2.12.5. Kerékpárút ....................................................................................................................................... 25 2.12.6. Közüzemi víz és szennyvízcsatorna hálózat .................................................................................... 25 2.13. Humán Infrastruktúra.............................................................................................................................. 28 2.13.1. Egészségügyi intézményekkel való ellátottság ................................................................................ 28 2.13.2. Szociális intézményekkel való ellátottság ....................................................................................... 28 2.13.3. Oktatási intézményekkel való ellátottság......................................................................................... 28 2.13.4. Egyéb intézmények: ........................................................................................................................ 30 2.13.5. Kulturális intézményekkel, helyi szervezetekkel való ellátottság.................................................... 30 2.14. Térkapcsolatok ........................................................................................................................................ 30 3. Javaslattevı fázis............................................................................................................................................. 31 3.1. A fejlesztés lehetséges irányai ................................................................................................................... 31 3.1.1. Az eddigi fejlıdést befolyásoló legfontosabb tényezık .................................................................... 31 3.1.2. A települést érintı területfejlesztési dokumentumok és azok hatásainak értékelése ......................... 32 3.2. Levél GYELV elemzése(swot analízis)....................................................................................................... 34 3.3. A területfejlesztés fı célja, irányai ............................................................................................................ 35 3.3.1. Levél Célrendszere ............................................................................................................................ 35 3.4. A fejlesztési elképzelések ........................................................................................................................... 36 3.4.1. Településszerkezet............................................................................................................................. 36 3.4.2. Lakóterületek ..................................................................................................................................... 36 3.4.3. Településközpont, intézmények......................................................................................................... 37 3.4.4. Üdülı és üdülıházas területek ........................................................................................................... 37 3.4.5. Gazdasági területek............................................................................................................................ 38 3.4.6. Különleges területek .......................................................................................................................... 38 3.5. Közlekedés-fejlesztés ................................................................................................................................. 39 3.5.1. Közúti, vasúti kapcsolatok fejlesztése ............................................................................................... 39 3.5.2. Tömegközlekedés, kerékpárutak ....................................................................................................... 39 3.6. Közmő-fejlesztés ........................................................................................................................................ 39 3.7. A területfejlesztési koncepció megvalósítása következtében várható környezeti, társadalmi és gazdasági változások és társadalmi reakciók leírása........................................................................................................ 40 Irodalomjegyzék ............................................................................................................................................... 40


4


Rajzjegyzék V-1 V-2 É-1 É-2

Belterület vizsgálat Területfelhasználási vizsgálat Áttekintı helyszínrajz Településfejlesztési koncepció

M 1:4 000 M 1:10 000 M 1:10 000 M 1:10 000



5

1.ELİZMÉNYEK, A FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA Levél község önkormányzata 2001. év folyamán úgy határozott, hogy az 1998. január 1tıl hatályos, az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben elıírtaknak megfelelıen elkészítteti a település rendezési tervét. A rendezési terv elkészítésével az önkormányzat cégünket a Tér-Háló Kft.-t bízta meg. A település jelenleg rendelkezik egy összevont rendezési tervvel, melyet még a megyei tanács készíttetetett 1990-ben. A régi építési szabályzat szerint készült terv elavult, a helyi építési szabályzattal együtt hatályon kívül helyezendı. Az eltelt 10 évben több OÉSZ alapú rendezési tervmódosítás készült fıleg a külterületi fejlesztésekre vonatkozóan. A térség jelentıs gazdasági, társadalmi morfológiai változásokon ment keresztül, mely alapján a község rendezési tervének elkészítése halaszthatatlanná vált. Az új szabályzat az új rendezési tervvel szinkronban kerül megírásra a kitőzött célok lehetı legkönnyebb elérésének érdekében. A rendezési tervet megelızıen, az azt elıkészítı településfejlesztési koncepciót kell elkészíteni. Ebben, az önkormányzattal közösen, olyan jövıkép felvázolását tőztük ki célul, mely a község szerves fejlıdését biztosítja az elkövetkezendı 5-10 évben. Feladata az, hogy megfelelı feltételeket biztosítson a tervezett és a jövıben felmerülı fejlesztések számára. A koncepció elkészítésénél figyelembe vettük a következı dokumentumokat, térségi terveket: •

Gyır-Moson-Sopron Megye területrendezési terve

•

Megyei Területfejlesztési Program

•

Megyei Mellékúthálózat-fejlesztési Program

•

Nyugati Kapu Kistérség Komplex Térségfejlesztési Koncepciója

•

Megyei Turizmusfejlesztési Koncepció

A település fejlesztésének alapelvei: •

A térségi kapcsolatok erısítése, a település fejlesztésének összehangolása a kistérségi (Szigetközi, M1 autópálya melletti) fejlesztési elképzelésekkel.

•

Levél településszerkezetének és beépítési módjának megırzése, a további építések lehetıségének biztosítása meghatározott keretek között.

•

Idegenforgalom, turizmus fejlesztése→ a természetközeli (öko) turizmus lehetıségeinek kiaknázása (falusi turizmus, kerékpáros, lovas turizmus)

•

A népesség számának jelenlegi szinten tartása ill. lehetıség szerinti emelése→ a település megtartóerejének és a településpotenciáljának növelése

•

Szolgáltatások fejlesztése→ polgári életkörülmények megteremtése, önálló gazdasági potenciál megteremtése, munkahelyteremtés

•

Közlekedésfejlesztés→ a faluközi kapcsolatok fejlesztése a meglévı úthálózat általános minıségének javítása, turistautak, kerékpárutak kijelölése

•

Természeti környezet megırzése→ a változatos mővelési ág szerkezet megtartása

•

Környezetvédelem→ a fejlesztések során törekedni kell a környezetterhelések minimalizálására


6


2.VIZSGÁLATOK 2.1.MÓDSZERTAN A helyzetelemzés 2002 júniusában készült. Sajnálatos módon a Központi Statisztikai hivatal eddig az idıpontig nem adta ki a 2001. évi népszámlálás statisztikai győjteményét, így csak a 2000. évig bezárólag kiadott anyagokat, illetve az önkormányzat adatközlését tudjuk figyelembe venni a koncepciókészítés során. A 2000. évi KSH megyei évkönyvében módszertani változás történt. Az eddigi gyakorlattal ellentétben, amely szerint a demográfiai adatok év végi eredményeit közölték áttértek az év eleji közlésre. Így vannak területek, ahol az 1999. évi adatok megegyeznek a 2000. évi adatokkal, illetve csak kis eltérés tapasztalható. Az ún. profilelemzés során a település adatait több területi, illetve településhálózati kategóriával vetettük össze. Levél fekvésébıl adódóan a mosonmagyaróvári kistérségi statisztikai körzet tagja. A térség központjának, Mosonmagyaróvár adatainak feltüntetése mellett elengedhetetlen a megyeszékhely adatainak ismerete. A megyei adatok feltüntetése kézenfekvı. A lélekszám alapján történı településhálózati kategorizálás segít a hasonló nagyságú településekkel történı összehasonlításban. Az adatok megfelelı értelmezéséhez figyelembe kell venni a statisztikai kategóriák változásának “történetét”, hiszen a települések kiválása vagy átcsatolása befolyásolja az adatokat. Ezt legkönnyebben a kategóriánkénti településszám változással tudjuk nyomon követni. Látható, hogy 2000ben két fıvel nıtt a községek száma a megyében. Ez nem okoz olyan mértékő változást az adatsorban, mely lehetetlenné tenné az összehasonlítást vagy a tendenciák megállapítását. Terület km2

Település db 1990

1995

1996

1997

1998

1999

166

173

173

173

173

173

175 4 012,5 4 061,9 4 061,9 4 061,9 4 061,9 4 061,9 4 089

GYMS m. községei

161

167

167

167

167

167

169 3 366,5 3 396,2 3 396,2 3 396,2 3 396,2 3 396,2 3 423

1

n.a.

48

47

47

47

47

48

n.a.

875,0

862,0

868,0

868,0

1

1

1

1

1

1

1

n.a.

85

85

85

85

85

85

n.a.

25

25

25

25

25

25

n.a.

931

931

931

931

931

931

Gyır

1

1

1

1

1

1

1

174,8

174,8

174,8

174,8

174,8

174,8 174,8

Levél

1

1

1

1

1

1

1

n.a.

24,91

24,91

24,91

24,91

24,91 24,91

GYMS megye 1000-1999 tel.-ek

Mosonmagyaróvár M.óvár KSH körzet

2

1. Táblázat: Települések száma és terület 1990-2000

1 2

1000-1999 lakosságszámú települések Mosonmagyaróvári statisztikai körzet

2000

1990

1995

1996

1997

1998

1999

2000

843,0 1 121



7

2.2.KÉRDİÍVEK A lakosság számára összeállítottunk egy kérdıívet, melyben a település jelenével és jövıjével kapcsolatos véleményekre és elképzelésekre vonatkozó kérdéseket tettünk fel. A beérkezı kérdıívek számának alacsony száma miatt statisztikát nem tudtunk alkotni, de a vizsgálatok során érintett pontoknál szerepeltetjük a kérdıívbıl származó fontos információkat is.

2.3.LEVÉL

ELHELYEZKEDÉSE

Levél az ország északnyugati sarkában az 1-es sz. fıútvonal mentén az országhatártól 7 km-re, Mosonmagyaróvártól 5 km-re nyugatra fekszik. Határában az M1-es és az M15 autópálya húzódik. A Mosoni - síkság felıl a Lajta-folyó határolja.

2.4.TÖRTÉNETI

ÁTTEKINTÉS

Az egykori honfoglalókra és határırzı besenyıkre emlékeztetı névadás (lövı, lövér, Levél) a XV .századtól ismert. Ebbıl az idıbıl származik a német Chaltenstan névváltozat is, amely az óvári várbirtok hőbéresérıl, bizonyos J. Rawaser de Kalthostan-ról való névadás. Késıbbi lakói az óvári vár szekeresei, futárai és postásai voltak. A törökök 1529-es felvonuláskor elnéptelenedett községbe württenbergi szászokat telepítettek, velük állandósult a német nyelvő katolikus etnikum. A következı, 1594-es és a késıbbi, 1683-as török pusztítások után megint csak német területekrıl érkezett új lakosság. A colonusként bejegyzett település jobbágyok szorgalmas földmővelık és állattenyésztık voltak, akik még szılıtermesztéssel és méhészettel is foglalkoztak. Ezek a katolikus szászok építették fel a templomot, amelynek hajója egy korábbi, török idıkbıl származó ırtoronyhoz kapcsolódott. A katolikus templom építési ideje ismeretlen, de 1692 elıtt történt, mert ettıl kezdve vezetik az anyakönyvet. Az 1600-as években - rövid megszakításokkal 70 évig - a reformációban evangélikussá lett lakosság használta a templomot, amelyet aztán 1673-ban vissza kellett adniuk a katolikusoknak. A korábban a Forgách és a Zichy családok birtokában lévı falut 1763-tól a Habsburgok birtokolták. Mária Terézia rendelete nyomán 1773-ban urbárium készült Levélrıl is, amely szerint a falu akkori földesura Habsburg Mária Krisztina. II. József türelmi rendelete után 1789-ben evangélikus templom épült és 1844-ben kis tornyot is kapott. A XIX. század elsı felében sok természeti csapás, kolera, árvíz, tőz pusztította a községet. A jobbágyfelszabadítás után a határt felosztották a lakosság és az uradalom között. Az 1864-ben megnyílt Bécs-Buda-Pest vasútvonal révén a falu bekapcsolódhatott a gazdaság vérkeringésébe, ez jótékonyan ösztönözte az egyébként is jó kereskedelmi érzékkel megáldott lakosságot. Az ekkor már mezıgazdasági gépeket is használó heidebauerek Bécsbe és Pozsonyba kezdték szállítani termékeiket. A század végén jelentkezı újabb nagy fellendülés a magyaróvári akadémia tudós tanárának, Újhelvi Imrének volt köszönhetı. Közremőködésével híres siementhali szarvasmarhatenyészetet hoztak létre, ezzel a község nemzetközi hírnévre tett szert. 1897-ben megalakult a községi Szarvasmarhatenyésztı Egyesület és a Tejszövetkezet. A tejszövetkezet, a gabonatermelés és a gyümölcstelepítés nemcsak gazdagságot, hanem virágzó társadalmi életet, kultúrát és kiemelkedıen szép faluképet varázsolt a nagyközségi rang mellé. A gazdagodással összefüggı életmódváltás jele a Fı utca (ma már helyi védelemben részesített) zártsorú beépítéső szép német házegyüttes. A falu városias képet kezdett mutatni.



8

1927 elején villanyvilágítást kapott a község. A gazdasági válságban minden elveszett, a lakossági adómegtagadás miatt a község önkormányzatát 1934 júliusáig felfüggesztették. A késıbb újrateremtett vagyont egyaránt fosztogatták a németek és az oroszok. Az 1946-os kitelepítéskor elvitt csaknem 1500 (91%) németajkú lakos helyébe Borsodból, Erdélybıl és a Felvidékrıl érkeztek telepesek. Az 1948-1956 között erıszakkal alapított mezıgazdasági szövetkezetek a háború elıttieknél összehasonlíthatatlanul alacsonyabb szinten álltak. 1948-ban az Erdélybıl és Szatmár megyébıl települt lakosságcsoport református egyházközséget alapított, elsı lelkészük az 1956-os mártír, Gulyás Lajos volt, akinek sírja a helyi temetıben, emléktáblája a református imaház (Újhelyi Imre tér 18.) falán található. Csak 1960 után indult meg a határszéli község fejlıdése: tőzoltószertár, szilárd burkolatú utcák és az akkori járásban elsıként felépült községi vízmő jelentette az urbanizációs változásokat. A község jótevıjének, Újhelyi Imrének emlékét Pátzay Pál mellszobra ırzi. A mártír lelkész emléktáblája és a háborús áldozatok, kitelepítettek Rieger Tibor által készített emlékmőve a mai falu tisztelgése a múlt elıtt. A községi közintézményeket a községházán kívül a távhívásos rendszerő postahivatal, a takarékszövetkezet jelenti. A község határ felé esı részén épült fel az ún. Levél-EXPO idegenforgalmi-kereskedelmi falu, amelyben motel, kemping, fogadó, panziók, csárda, büfék, benzinkút állt a vendégek rendelkezésére. Az utóbbi idıben jelentısen visszaesett a forgalom ezen a területen és ma már csak néhány kétes vállalkozás mőködik. A falu csak a 70-es, 80-as években indult újra fejlıdésnek, amely napjainkban is folytatódik. Levél község az ısi címerképet tartotta meg: kerek talpú pajzs, kék mezejében közepén elhelyezkedı (lebegı) arany színő, pántos, kereszttel ellátott gömb.

2.5.LEVÉL

KÜLSİ KÖRNYEZETE

2.5.1.A regionális fejlıdés nemzetközi meghatározottságai, és azok lehetséges hatása A település fejlıdési lehetıségeit földrajzi fekvése határozza meg. Azon sávok egyikében található, amelyet az Európai Unió a gazdasági fejlıdés jelentıs zónáit összekötı közlekedési folyosók közül kitüntetettként kezel. A IV. Helsinki folyosó – más néven korridor – Mosonmagyaróvár – Gyır irányban Közép – Európát északnyugat-délkelet irányban szeli át. A többi folyosóval együtt ez a korridor is a kontinens gazdasági verıere, naponta jelentıs mennyiségő személy és áru halad át az autópályákon, vasútvonalakon és a levegıben. A települést ez a hatás csak áttételesen érinti, hiszen a korridor lecsapódási pontja a körzetközpontok: Mosonmagyaróvár, Gyır. Levél esetében esetleg az un. „csóvahatás” érvényesülhet, de ennél erısebb lehet a határ-mentiségbıl adódó hatások. A másik, lokálisabb jelentıségő tényezı a Gyır – Pozsony - Bécs városokkal lehatárolható un. „Arany Háromszög” közelben fekvése. A jelenleg még csak a lehetıségeket magában rejtı településhálózati adottság a közeljövıben megsokszorozhatja a IV.-es folyosó lehetıségeit, és ezzel Levél gazdasági jövıje is biztató.


9


2.5.1.A területi egység domináns gazdasági szektorainak nemzetközi és nemzeti fejlıdési irányai A település hagyományos helyi gazdasági szektora a szántóföldi mezıgazdaság. A mezıgazdasággal szemben a nemzetközi versenyképesség megırzéséért az Unió a foglalkoztatottak számának csökkentését, a termelés hatékonyságának növelését és a teljes vertikumú termelés elıtérbe kerülését határozta el. Pályázati rendszerét is ennek megfelelıen alakította ki, amelyre reményeink szerint pár éven belül országunk lakossága is megvalósíthatja elképzeléseit. A fentiek miatt az Unió kifejezetten támogatja a mezıgazdaságból megélı réteg más, helyi orientációjú tevékenységeit (erdı- és vadgazdálkodás, falusi turizmus). A munkavégzık így a jövıben - a mezıgazdaságot kiváltó lágy ágazatok mellett - várhatóan továbbra is Mosonmagyaróvárra illetve Ausztriába járnak dolgozni. A szolgáltatási funkciók megerısödnek, a mezıgazdasági termelésre pedig az alacsony foglalkoztatottsági létszám melletti erıs gépesítettség lesz jellemzı. 2.5.3.Levél térségi szintő kapcsolatai A település a Szigetközi Önkormányzatok Szövetségének tagja. Ugyanakkor a Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulásban is szerepel.

2.6.NÉPESSÉG Az alábbi táblázatokban bemutatjuk Levél és összehasonlításképpen a megye, a megyében lévı községek és a városok lakónépességének alakulását az 1900-as évektıl napjainkig. Az adatokat az önkormányzat szolgáltatta. 1900

ÉV Levél

1 495

1945 1 465

1960 1 354

1980 1 376

1985 1 462

1990

1995

1 519

1996

1 601

1998

1 620

1 648

2000 1 720

2000 1500 Levél

1000 500 0 1900

1945

1960

1980

1985

1990

1995

1996

1998

2000

2. táblázat: Levél népességszámának alakulása 1900-2000.

A vizsgálati évben a település lakosságszáma 1 744 fı. Ez az adat az önkormányzat által megadott adat, melyben néhol némi eltérés adódik a KSH adataihoz képest, ennek oka abban lehet, hogy a KSH által számolt lakónépesség az adott területen lakóhellyel rendelkezı, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkezı személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkezı személyek együttes száma. Tehát azok a diákok vagy dolgozók, akik más városokban tartózkodnak, ık nem szerepelnek a statisztikai hivatal által számolt népességszámban.


ÉV

10


1900

1 949

1 960

1 970

1 980

1 990

1995

1996

1998

2 000

Megye

310 029

363 702

390 887

403 860

430 246

427 488

425 823

425 470

424 205

424 507

Községek

201 105

219 677

221 242

211 360

201 937

191 227

190 245

189 809

189 317

190 029

Városok

108 924

144 025

169 645

192 500

228 309

236 261

235 578

235 661

234 888

234 478

1995

1996

1998

500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 1900

1 949

1 960

1 970

1 980

Megye

1 990

Községek

2 000

Városok

3. táblázat: A megyei népességszám alakulása 1900-2000

A demográfiai adatokat figyelve örömmel állapítható meg, hogy Levél népessége az 1960-as mélypont után folyamatosan nı. A növekedés máig sem állt meg és várhatóan tovább tart.

Férfiak Nık Összesen

2002

Férfiak Nık Összesen

1990

Korcsoport

Változás %ban Változása

0-4

5-9

10- 1514 19

2024

2529

3034

3539

4044

4549

5054

5559

6064

6569

7074

7579

Ösz8085-X szese 84 n

58

52

64

87

54

46

65

72

60

53

27

27

37

29

14

9

11

2 767

45

61

67

53

37

49

65

64

53

41

31

40

36

39

24

20

7

3 735

103 113 131 140

91

95 130 136 113

94

58

67

73

68

38

29

18

51%

49% 100 5 1502 %

37

59

64

47

41

55

51

88

87 117

64

43

19

22

18

20

3

5 840

62

65

67

53

34

49

44

76

74 109

72

41

27

38

30

37

16

10 904

-4

11

0

-40

-16

9

-35

28

48 132

78

17

-27

-8

10

28

1

10 242

48%

52% 100 99 124 131 100 75 104 95 164 161 226 136 84 46 60 48 57 19 15 1744 % 96 110 100 71 82 109 73 121 142 240 234 125 63 88 126 197 106 300 116 % % % % % % % % % % % % % % % % % % %

4. táblázat: Levél lakosságának nemek szerinti megoszlása

Egy település népességszámának változása egy szám negatív vagy pozitív irányba való elmozdulása, melynek több oka lehet. Ezeket a demográfiai tényezıket (születés, halálozás, vándorlás) a késıbbiekben tárgyaljuk, de elıtte vizsgáljuk meg a korcsoportok változását. Ezzel nem csak a település korcsoportos összetételét ismerjük meg, hanem azt is, hogy mely korcsoportban történt a népességszámon tapasztalható változás. Pl.: elvándorlás, születési hullám vagy éppen „meddı”, születésekben szegényebb korszak.


11


2000 Férfiak

2000 Nık

1990 Férfiak

1990 Nık

140

120

100

80

60

40

20

0 0-4

5-9

10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84

85-X

1. ábra: Levél lakosságának nemek szerinti eloszlása 1990-ben és 2002-ben

Levél esetében 1990-ben a 15-19 éves korosztály és a 35 év körüli korosztály hulláma figyelhetı meg. Ezek a korosztályok 2002-ben a 12 évvel idısebbek lettek, tehát a diagrammon a hullám 12 évvel eltolódva kellene, hogy megjelenjenek. A 15-19 - es hullám tehát a 25-29 – eseknél keresendı. Azonban ez a hullám letört, ami arra enged következtetni, hogy ez a korosztály elvándorolt a településrıl. İk vannak most szülıképes korban, tehát az ı csökkenésük egy hullámvölgyet feltételez a születések számában, mely a népességszámon is alakít. A 35 év körüliek korosztálya viszont itt maradt, sıt 2002-ben a számuk 240%-kal több mint várható lett volna. Ez a növekedés csak külsı erıforrásokból lehetséges, tehát valószínősíthetı, hogy 1990 után nagy számú 35 év körüli népesség érkezett a településre. A nemek megoszlása 1990-ben tipikus volt, a fiatalabb korosztályokban férfi, az öregekben nıi többlet tapasztalható. 2002-ben a nıi többlet megnıtt, csak a középsı korosztályokban maradt meg a férfi többlet. Az összetétel mind a korcsoportos, mind az összesített adatok a magyarországi átlagnak felel meg. A település elöregedettségét, az un. öregedési index jelzi, amely a fiatalkorúak és az idısek korcsoportjának arányszáma. Ezek az ún. nem mobil korosztályok, ezért kell ıket vizsgálni. Az index a 65 év felettiek és a 14 év alattiak hányadosa. Levél esetében az arányszám a következıképpen alakul: X=

65 ÉV FELETTIEK SZÁMA: 199 Fİ

Y=

14 ÉV ALATTIAK SZÁMA: 354 Fİ

Ζ= ÖREGEDÉSI INDEX: =Y/X =354/199=1,78 A település öregedési indexe alapján nagyon fiatalnak mondható, amely a születések számának magas, tehát a „családalapítási kedv” jónak mondható a fiatalok elvándorlása mellett.


12


2.6.1.Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás 1995

GYMS megye GYMSM. köz. Gyır M.óvár M.óvár KSH k. 1000-1999 tel. Levél

1996

1997

1998

1999

2000

425 823

425 470

424 836

424 205

423 684

423 294

190 245

189 809

189 500

189 317

189 206

189 542

127 404

127 429

127 297

127 275

127 119

126 309

29 899

29 894

29 880

29 775

29 704

29 704

71 918

71791

71 810

71 548

71 355

71 355

67 336

66 384

67 288

67 316

68 578

68578

1606

1636

1646

1649

1660

1660

5. táblázat: Népességszám alakulása 1995-2000.

A település lakosságszámát befolyásoló tényezıket (születések, halálozások, vándorlásegyüttesen demográfiai mutatókat) nominális és 1000 lakosra vetített adatok segítségével vizsgáltuk. Élveszületés fı

Élveszületés /1000 fı

1995 1996 1997 1998 1999 2000 1995 1996 1997 1998 1999 2000

GYMS megye 4 498 4 085 3 908 3 775 3 686 3 831 10,56 9,60 9,20 8,90 GYMSM. köz. 2 051 1 906 1 738 1 768 1 606 1 658 10,78 10,04 9,17 9,34 1 301 1 173 1 144 1 092 1 122 1 198 10,21 9,21 8,99 8,58 Gyır 319 300 322 278 286 259 10,60 10,00 10,80 9,30 M.óvár - 11,40 10,50 10,20 9,60 M.óvárKSH k. 357 318 348 334 286 9,70 8,70 9,40 9,10 1000-1999 tel. 33 21 23 22 11 25 20,50 12,83 13,97 13,34 Levél

8,70

9,00

8,49

8,70

8,83

9,50

9,60

8,70

9,30

9,10

8,30

8,50

6,62 15,06

6. táblázat: Élveszületések száma és aránya 1995-2000

A születések számának csökkenése minden kategóriában jellemzı, néhány ingadozástól eltekintve. Különbséget csak a csökkenés mértékében lehet tenni. Levélen a hasonló nagyságú településekhez képest kiugróan magas a születések száma, ha azt nézzük, hogy 48 db ekkora település van és az így leosztott átlaguk mindig 10 alatt marad. Visszaesés csak 1999-ben van. A 1000 fıre számított születések számának magas értéke magyarázható lenne a népesség csökkenésével, de ez nem igaz, így az adatok mindenképpen bíztatóak az országos demográfiai helyzethez képest. Ebben az idıszakban került szülıképes korba az 1973-as un. „GYES hullám” néven ismert korcsoport, ennek hatása itt szerencsére nem érzıdik. Szomorú a megyei folyamatok tekintetében, hogy a korosztály gazdasági okok miatt nem tud magasabb születésszámot generálni.


13


A halálozási mutatók tekintetében az országos trend az, hogy magasabb értékekkel jelennek meg, mint a születési adatok. Ez Levélen csak 1999-ben igaz. Halálozás fı

Halálozás /1000 fı

1995

1996

1997

1998

1999

2000

1995

1996

1997

1998

1999

2000

5 466

5 403

5 183

5 345

5 381

5 170

12,84

12,70

12,20

12,60

12,70

12,21

2 051

2 710

2 573

2 682

2 638

2 529

10,78

14,28

13,58

14,17

13,94

13,34

1 465

1 464

1 443

1 426

1 517

1 427

11,50

11,49

11,34

11,20

11,93

11,30

309

316

311

332

343

314

11,30

10,60

10,40

11,10

11,50

10,60


-

-

-

-

-

-

11,80

11,80

11,30

12,00

12,20

11,30

1 003

896

908

902

885

-

14,90

13,50

13,49

13,40

12,91

12,40

9

26

17

17

21

14

5,60

15,89

10,33

10,31

12,65

8,43

7. táblázat: Halálozások száma és aránya 1995-2000

Mivel a halálozások bekövetkeztének nincsenek korcsoportokhoz köthetı hullámai, az adatok jóval esetlegesebbek, mint a születési mutatók. A hullámzó tendenciát adó idısoros adatok erısen befolyásolja az 1000 lakosra vetített képletek nevezıjében található kategória tömege. A születések és a halálozások együttesen a természetes szaporodási mutatóban jelentkeznek. Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 fıre

Természetes szaporodás illetve fogyás 1995


1996

1997

1998

1999

2000

1995

1996

1997

1998

1999

-968

-1319

-1275

-1570

-1694

-1339

-2,27

-3,10

-3,00

-3,70

-4,00 -3,16

2000

0

-804

-835

-914

-1032

-871

0,00

-4,24

-4,41

-4,83

-5,45 -4,60

-164

-291

-299

-334

-395

-229

-1,29

-2,28

-2,35

-2,62

-3,11 -1,81

10

-16

11

-54

-57

-55

0,33

-0,53

0,36

-1,81

-1,91 -1,90

-

-

-

-

-

-

-0,4

-1,3

-1,1

-2,4

-249

-206

-316

-289

-294

-

-3,70

-3,10

-4,70

-4,29

24

-5

6

5

-10

11

14,94

-3,06

3,65

3,03

-2,9

-2,2

-4,30 -3,90 -6,02

6,63

8. táblázat: Természetes szaporodás száma és aránya 1995-2000

Minthogy az élveszületések és a halálozások adatsoraiból elıre jelezhetı volt, a természetes szaporodás tekintetében Levél kiváló adatokkal rendelkezik. Csak 1996-ban és 1999-ben negatív ez az érték. Érdekes, hogy ezekben az években egybe esik az alacsony születésszám és a magas halálozási ráta. A mutató segítségével látható, hogy a vizsgált település mennyire képes önerejébıl növelni lakosságszámát. Jól látható, hogy a népességfogyás általános tendencia, ám a kisebb településeken ez erısebb, Levéllel ellentétben. Vándorlási egyenleg fı 1996 1997 1998 1999

Vándorlási egyenleg /1000 fı 2000 1996 1997 1998 1999 2000

GYMS megye GYMSM. köz.

936

637

891

1 186

949

2,2

1,5

2,1

2,8

368

526

731

921

1207

1,9

2,8

3,9

4,9

6,4

Gyır M.óvár M.óvár KSH k. 1000-1999 tel. Levél

316

167

312

239

-581

2,5

1,3

2,5

1,9

-4,6

11

-25

-51

-14

24

0,4

-0,8

-1,7

-0,5

0,8

-

-

-

-

-

-0,5

1,3

-1,3

0,1

1,9

266

222

316

562

-

4,0

3,3

4,7

8,2

5,3

35

4

-2

4

14

21,39

2,43

-1,21

2,41

8,43

9. táblázat: Vándorlások száma és aránya 1996-2000

2,2


14


A természetes szaporodás mellett a vándorlási tényezık alakítják ki egy csoport lakosságszámát. Ez az adat az egyetlen mellyel a legkönnyebb befolyásolni a népességszámot. Az elvándorlást megakadályozni vagy betelepülıket idevonzani településirányítási illetve gazdasági eszközökkel is lehet, míg a születések és a halálozások számát befolyásolni nehezebb. A vizsgált csoportok többsége pozitív vándorlási egyenleggel rendelkezik egy-két kivétellel. Levél a pozitív mutatókban kiemelkedik. Az 1996-os év során Levél lakossága nagyot nıtt, annak ellenére, hogy ekkor a demográfiai mérleg negatív volt a születések alacsony és a halálozások magas számával. 2.6.2.Demográfiai prognózis A következıkben a település természetes szaporodásának durva megbecslésére teszünk kísérletet. A becslés alapját az átlagos természetes szaporodási érték adja, amit az egy szülıképes korú nıre várható születésszámmal ellenırzünk. A várható népesség növekedés az elmúlt 6 év természetes szaporodási értékének átlaga alapján: 5,16*20=103,2, ami 20 év múlva 1823 fıt jelent. Várható halálozás az elmúlt 6 év átlaga alapján: Szülıképes korba kerülı nık az elkövetkezendı 20 évben: 247 fı 17,3*20=346 fı Különbség a jelenle- Várható lakónépesség 20 év gi állapothoz képest: múlva (jelenleg1720 fı): Születendı gyermekek száma: 1,3 gyermek esetén: 321 fı -25 fı 1695 fı 1,5 gyermek esetén: 370 fı +24 fı 1744 fı 2,0 gyermek esetén: 494 fı +148 fı 1868 fı 2,3 gyermek esetén: 568 fı +222 fı 1942 fı 10. táblázat: demográfiai prognózis

A számításokból látható, hogy abban az esetben, ha a vándorlási egyenleg nulla, tehát ugyanannyian vándorolnak be a településre, ahányan elhagyják azt, akkor minimálisan átlag 1,5 gyermeket kell szülnie az anyáknak a település lakosságszámának minimális növeléséhez. Természetesen az átlaggal való számolások nem veszik figyelembe a lakosság jelenlegi korfáját, mely a halálozások számát jelentısen befolyásolja csakúgy, mint a szülıképes nık számát is. A településrendezési terv munkálatai során feltételezzük, hogy a születési kedv jelentısen meghaladja a jelenlegi 1,3-as magyarországi átlagot. Feltételezünk egy optimista, 2 gyermekes születésszámot, illetve egy gyenge bevándorlást, amely húsz éven belül évente egy családdal, azaz négy lakossal növeli a település számát. 2.6.3.Vallási megoszlás3 Levél vallási tekintetben vegyes képet mutat. Ennek oka a történeti leírásban található. Ugyanis a település jelenlegi lakosainak ısei az ország vallásilag különbözı területeirıl származnak. Vallás Római katolikus Evangélikus Református

3

Önkormányzati adatközlés alapján

Arány 85% 7% 8%


15


11. táblázat: Levél felekezeti megoszlása (becsült adat)

2.6.4.Nemzetiség A település lakosságából 150 fı német nemzetiségőnek vallja magát. Ez érthetı is, ha a település Ausztriához közeli fekvését és a történelmét tekintjük.

2.7.GAZDASÁGI

BÁZIS

2.7.1.Foglalkoztatási mutatók Az önkormányzati adatközlés alapján Levél munkaképes korú lakossága kb.1100 fı, az aktív keresık száma kb. 600 fı. A munkanélküliek száma 20 fı, arányuk 1,8 % amely minimálisnak mondható. Nagyobb foglalkoztatók: Foglalkoztató

Foglalkoztatottak száma

Típus Nyugati Kapu Mgtsz

Vállalkozás

36 fı

Levéli Mgi Kereskedı és Szolgáltató Szövetkezet

Vállalkozás

26 fı

Magyar Posta

Vállalkozás

4* fı

Egyéni vállalkozók

Vállalkozás

Kb.100* fı

Óvoda

Önkormányzat

7 fı

Általános Iskola

Önkormányzat

22 fı

Polgármesteri Hivatal

Önkormányzat

10 fı

Összesen:

205 fı

A *-gal jelölt adatok becsült értékek

12. táblázat: Levél legnagyobb foglalkoztatói és a foglalkoztatottak száma 2002.

A településen a szolgáltatott adatok alapján elmondható, hogy minimum 205 fı dolgozik helyben. Ez a szám a munkaképes korúak 19%-a, mely azt a következtetést vonja maga után, hogy Levélen a munkaképes korúak többsége a település közigazgatási határain kívül végzi mindennapi munkáját, így életében az ingázás meghatározó jelentıségő. 2.7.2.Vállalkozások Mőködı vállalkozás összesen


Mőködı vállalkozások számának változása (1996=100%)

1995

1996

1997

1998

1999

2000

1996

1997

1998

1999

2000

41 030

29 911

30 831

33 324

34 723

37 428

100%

103%

111%

116%

125%

12 126

9 059

9 440

9 908

10 244

10 997

100%

104%

109%

113%

121%

16 865

11 916

12 165

13 566

14 355

15 607

100%

102%

114%

120%

131%

3480

2623

2738

2945

3107

3328

100%

104%

112%

118%

127%

6134

4488

4693

4977

5177

5481

100%

105%

111%

115%

122%

4232

3 225

3 392

3 598

3 730

4 001

100%

108%

112%

116%

124%

143

91

87

84

83

93

100%

96%

92%

91%

102%

13. táblázat: Mőködıképes vállalkozások 1996-2000.

Jól látható, hogy 1995-höz képest drasztikus visszaesés tapasztalható minden kategóriában. Ezért az 1996-os adatokhoz hasonlítjuk a többi évet. 1996-tól lassú növekedés tapasztalható mindenhol, Levélen ez a regenerálódás nem indult meg, a 2000-es adat remélhetıleg egy növekedési periódus elindulását jelzi.


16


Mőködı vállalkozások ezer lakosra 1996 1997 1998 1999 2000 GYMS megye 70,30 72,57 78,56 81,95 88,42

M.óvár

GYMSM. köz.

47,73

49,82

58,02

M.óvár KSH k.

Gyır

93,51

95,56 106,59 112,93 123,56

1000-1999 tel.

48,58

Levél

55,62 52,86 50,94 50,00 56,02

52,34

54,14

Mőködı vállalkozások ezer lakosra 1996 1997 1998 1999 2000 87,74 91,63 98,91 104,6 112,0 0 4 62,51 65,35 69,56 72,55 76,81 51,60

53,45

54,39 58,34

14. táblázat: Mőködı vállalkozások ezer lakosra 1996-2000

A mőködı vállalkozások abszolút értékeit ezer fıre leosztva kapunk jó összehasonlítási arányt a többi településhez képest. Levél nem marad el sokkal a többi értéktıl. Társas vállalkozások számának változása

Társas vállalkozások

Társas vállalkozások aránya a mőködı vállalkozásokon belül

(1996 100%) 1996 1997 1998 1999 2000 1996 1997 1998 1999 2000 1996 1997 1998 1999 2000 GYMS megye GYMSM. köz. Gyır M.óvár M.óvár KSH k. 1000-1999 tel. Levél

8 448

9 459 11 458 12 130 13 096 100% 112% 136% 144% 155% 20,6% 31,6%

37,2% 36,4%

37,7%

1 679

1 908

2 186

2 437

2 725 100% 114% 130% 145% 162% 13,8% 21,1%

23,2% 24,6%

26,6%

4 154

4 639

5 750

6 021

6 392 100% 112% 135% 141% 150% 24,6% 38,9%

47,3% 44,4%

44,5%

826

889

1120

1171

1254 100% 108% 136% 142% 152% 23,7% 33,9%

40,9% 39,8%

40,4%

1210

1316

1592

1674

1822 100% 109% 132% 138% 151% 19,7% 29,3%

33,9% 33,6%

35,2%

603

788

836

954

1 055 100% 131% 139% 158% 175% 14,2% 24,4%

24,6% 26,5%

28,3%

22

24

28

28

28 100% 109% 127% 127% 127% 15,4% 26,4%

32,2% 33,3%

33,7%

15. táblázat: Társas vállalkozások 1996-2000.

A társas vállalkozások a legproduktívabb gazdasági egységek. Hiszen a társas vállalkozások esetében nem a család fenntartása a cél, hanem produktívabb gazdasági eredményeket tesz lehetıvé a jogi környezet. A társas vállalkozások esetében a település csak 27%-os növekedést ért el, amely az átlagosnál rosszabb eredmény, de ha a társas vállalkozások a mőködı vállalkozásokhoz képest számított arányát nézzük, akkor elmondható, hogy jobb, mint a hasonló népességő településeken: Egyéni vállalkozók 1996


1997

1998

1999

21 463 21 372 21 866 22 593

Egyéni vállalkozók számának változása (1996 100%) 2000

1996

1997

1998

1999

2000

24 332 100%

100%

102%

105%

113%

7 380

7 532

7 722

7 807

8 272 100%

102%

105%

106%

112%

7 762

7 526

7 816 14 355

9 215 100%

97%

101%

185%

119%

1797

1849

1825

2074 100%

103%

102%

108%

115%

1936

3377

3278

3385

3503

3659 100%

97%

100%

104%

108%

2 622

2 684

2 762

3 730

2 946 100%

102%

105%

142%

112%

69

63

56

55

58 100%

91%

81%

80%

84%

16. táblázat: Egyéni vállalkozók 1996-2000

Az egyéni vállalkozók száma csökkenı tendenciát mutat, bár a 2000-es adat itt is kecsegtet egy növekedési szakasz reményével.


17


Mezõgazdaság 7% Vendéglátóipar 33%

Ipar 25%

Gazdasági szolgáltatás 9%

Kereskedelem 26%

18. táblázat: A mosonmagyaróvári körzet társas vállalkozásainak megoszlása tevékenységi körük szerint

2.7.3.Kereskedelmi intézmények jelenléte Levélen jelenleg 29 kiskereskedelmi bolt található, ebbıl 11 élelmiszerüzlet. A vendéglátóhelyek száma – az önkormányzati adatközlés alapján - 2 darab. Kiskereskedelmi boltok összesen 1995 1996 GYMS megye GYMSM. köz. Gyır M.óvár M.óvár KSH k. 1000-1999 tel. Levél

1997

1998

1999

Kiskereskedelmi boltok összesen 1000 lakosra 2000 1995 1996 1997 1998 1999 2000

6 847

7 175

6 258

6 937

7 308

7 511

16,08

16,86

14,73

16,35

17,25

17,74

2 439

2 341

2 194

2 238

2 231

2 172

12,82

12,33

11,58

11,82

11,79

11,46

1 339

1 423

1 644

2 079

2 295

2 515

10,51

11,17

12,91

16,33

18,05

19,91

1085

1288

669

723

785

798

36,29

43,09

22,39

24,28

26,43

26,87

1589

1763

1155

1230

1299

1637

22,09

25,05

16,08

17,19

18,20

22,94

766

779

744

750

753

731

11,38

11,73

11,06

11,14

10,98

-

57

42

32

32

29

27

35,49

25,67

19,44

19,41

17,47

16,27

17. táblázat: Kiskereskedelmi boltok 1995-2000

A kiskereskedelmi bolthálózat a községek lakosságának ellátásában az egyik legfontosabb elem. Sajnálatos módon a gyorsan kiépülı szuper és hipermarketek ezt a hálózatot tépázták meg leginkább, fıleg a Gyır és a hozzá hasonló nagyvárosok környezetében ellátottságukkal és alacsonyabb áraikkal. Levél a hozzá hasonló településekhez képest jól ellátott kiskereskedelmi hálózattal rendelkezik, annak ellenére, hogy számuk csökken. A boltok magas számát magyarázza, hogy a határ közelsége ellensúlyozhatja a Mosonmagyaróvári hipermarketek vonzását. Élelmiszerboltok száma 1995


1996

1997

1998

1999

Élelmiszerboltok 1000 lakosra 2000

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2 214

2 189

1 954

2 185

1 765

1 732

5,20

5,14

4,60

5,15

4,17

4,09

1 010

972

909

965

850

843

5,31

5,12

4,80

5,10

4,49

4,45

402

377

447

586

490

496

3,16

2,96

3,51

4,60

3,85

3,93

261

278

164

171

136

123

8,73

9,30

5,49

5,74

4,58

4,14

473

466

354

376

312

-

3,63

3,87

2,28

2,39

1,91

1,72

320

317

300

308

281

278

4,75

4,78

4,46

4,58

4,10

-

29

17

14

14

11

11

18,06

10,39

8,51

8,49

6,63

6,63

18. táblázat: Élelmiszerboltok 1995-2000

Az élelmiszerboltok száma is csökkent, és amint a bemutatott arányszámok mutatják, a kiskereskedelmi boltokon belül az élelmiszerboltok aránya csappant meg jelentısen. Mivel ezt a


18


típusú kiskereskedelmi egységet a piac erısen szabályozza, a változás oka a kereslet visszaszorulásában keresendı. A többi csoporthoz képest a levéli arány jó értéknek számít. Vendéglátóhelyek száma 1995

1996

2 337 GYMS megye 970 GYMSM. köz. 432 Gyır 413 M.óvár 671 M.óvár KSH k. 329 1000-1999 tel. 32 Levél

1997

1998

1999

Vendéglátóhelyek száma 1000 lakosra 2000

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2 445

2 072

2 275

2 405

2 478

5,49

5,75

4,88

5,36

5,68

5,85

947

898

934

962

967

5,10

4,99

4,74

4,93

5,08

5,10

503

456

572

638

697

3,39

3,95

3,58

4,49

5,02

5,52

432

237

254

264

260

13,81

14,45

7,93

8,53

8,89

8,75

688

489

522

538

528

9,33

9,58

6,81

7,30

7,54

7,40

319

314

324

352

350

4,89

4,81

4,67

4,81

5,13

-

27

17

16

11

18

19,93

16,50

10,33

9,70

6,63

10,84

19. táblázat: Vendéglátóhelyek 1995-2000

Az általános tendencia, hogy a kis lélekszámú településeken stagnált vagy csökkent a vendéglátóhelyek száma, míg a megyeszékhelyen nıtt. Mosonmagyaróvár és körzetében történt viszszaesés, ez Levélen is tapasztalható. Az ezrelékes számok viszont még mindig megnyugtatóan magasak. Ez a szám kevésbé a lakosság számának a függvényében változik, mint inkább a turizmus vagy a fizetıképes kereslet a meghatározó. Ezt igazolja a gyıri adat, ahol megnıtt az igény a vendéglıhelyekre. 2.7.4.Szolgáltató intézményekkel való ellátottság A településen a következı szolgáltatások érhetık el: •

Fodrászat

•

Videotéka

•

Virágbolt

•

Temetkezési vállalkozás kirendeltsége

•

Szállítás - fuvarozás

•

Zöldségfelvásárlás

•

Gáz és vízszerelés

•

Villanyszerelı

•

Asztalos

•

Kımőves

•

Karosszéria lakatos

•

Építıipari szolgáltató

•

Szálláshely (motel.panzió)

•

Vendéglátás (fogadó, étterem)


2.8.FÖLDRAJZI


19

ADOTTSÁGOK

2.8.1.Földrajzi elhelyezkedés, domborzati adottságok Levél a Kisalföld északnyugati részén a Mosoni-síkságon, az M1-es fıútvonal osztrák határ és Mosonmagyaróvár közötti szakaszának felénél fekvı község kis liget és ártéri erdık természetes környezetében található. Határa változatos: a Lajta és a Hanság által kialakított lösz-, öntés-, lápi és mocsári talajok változatának az erdıs részekkel. A 70%-ban jó-közepes talaj átlagértéke 21 aranykorona. Fı terményei az étkezési búza és a takarmánykukorica. 2.8.2.Éghajlat A táj éghajlatilag egységes, túlnyomó része a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, enyhe telő körzethez tartozik. A napsütés évi, Mosonmagyaróváron mért, összege 1915 óra. Éghajlatának jellemzı tulajdonsága a ködszegénység. Tele az ország egyéb tájaihoz képest enyhe, csak a Lajta torkolatának vidékén találunk –1,5 °C alatti januári átlaghımérsékletet. A téli napok száma csak a vidék Ny-i peremén haladja meg a 25-öt, ami szintén azt bizonyítja, hogy országunk egyik leggyengébb telő körzete. Az enyhe tél oka a táj földrajzi helyzetébıl adódik: az Atlanti –óceánhoz hazánknak ez a része van a legközelebb. Korai tavaszodás jellemzı, mely a fagyveszély korai megszőnését jelenti. Nyara mérsékelten meleg, a július havi középhımérséklet ezen a területen 20°C. Nyáron a hıségnapok száma 10-15, ez kevesebb, mint az Alföld hasonló földrajzi szélességő tájain. İsszel az elsı fagy ideje október 20-25 között tehetı. Uralkodó szele az ÉNY - i, a Dévényi-kapun át nagy sebességgel behatoló légáramlás miatt hazánk legszelesebb tája. A csapadék évi összege 550-650 mm között változik. Május a legcsapadékosabb hónap, a legszárazabb január és február. 2.8.3.Vízrajz A Gyıri-medence a hazánknak felszíni és felszín alatti vizekben leggazdagabb középtája. Levél a Lajta vízgyőjtı területéhez tartozik, melynek vízminısége III. osztályú, szennyezett. Ez a folyó a Mosoni-Duna elsı jelentısebb jobb oldali mellékfolyója. Talajvíz átlagos mélysége a Duna mentén a 200 cm-t sem éri el, a Moson-sík felsıpleisztocén hordalékkúp-mezıjén 4-6 m-ig süllyed a talajvíz mélysége. Sókoncentrációja alacsony.

2.9.KÖRNYEZETVÉDELEM 2.9.1.Levegıtisztaság A települést északról az 10.sz. fıútvonal érinti, aminek a forgalma átterelıdött az autópályára, így a szennyezıanyag kibocsátás lecsökkent. A település környékén nem található nagyobb üzem vagy szennyezı forrás, ezért a levegı minısége jónak mondható. 2.9.2.Zaj és rezgéshullámok A település mellett elhaladó 10.sz. fıútvonal jelenthet az út mellett lakók számára zajforrást. A vasútvonal a települést délrıl érinti, így a nem állandó jellegő közlekedési zaj az ezen a ré-



20

szen élıket zavarhatja, de a vasút melletti területnek csak kis része beépített. A település környékén nem található nagyobb üzem, ami zavarhatná zaj vagy rezgéskibocsátásával a települést. 2.9.3.Hulladékgazdálkodás A településen keletkezett háztartási szilárd hulladékot a mosonmagyaróvári Rekultiv Kft. szállítja a jánossomorjai szemétlerakóba. A szelektív hulladékgyőjtés is megindult próbaszerően, kezelése sajnos nem megoldott, hasonlóan az országos helyzethez. Dögtér a településen a 0432 hrsz. területen található. A folyékony hulladékkezelés 2001-tıl megoldott. Illegális hulladéklerakó nincs a településen. Kijelölt törmeléklerakóval sem rendelkeznek.

2.10.A

TERMÉSZETI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA

2.10.1.Belterületi zöldfelületek A belterület nagysága 120 ha. A területen összefüggı erdı vagy rét nincsen mezıgazdasági jellegénél fogva. Dicséretes azonban, hogy parkokkal, illetve parkosításra alkalmas területekkel tőzdelt településrıl van szó. A Május 1. utcai park illetve a temetı elıtti zöld terület megtöri az amúgy is fákkal övezett utcák sorát. A Fı utca fásításával a falu egyébként parkosított fıteréhez szervesen illeszkedhetne. A sportpálya és a környezetében fekvı parlagon hagyott területek is lazítják a sőrő beépítést. A belterületi rendszerben a kemping területe és a Kerék-fogadó alkot egybefüggı karbantartott zöldfelületet. Jelentıs még a Május 1 utcai részben karbantartott zöldterület a csapadékvíz tározó tóval. 2.10.2.Külterületi zöldfelületek A település külterületét (2360 ha) csaknem kizárólag szántóterületek alkotják, melyeket legelık, rétek tarkítanak. A külterület nagy része jelenleg mezıgazdasági mővelés alatt áll. 2.10.3.Természetvédelem hatálya alá esı területek Levél közigazgatási határain belül nincsenek természetvédelmi területek.

2.11.ÉPÍTETT

KÖRNYEZET

2.11.1.Településszerkezet A községre a négyzethálós úthálózat a jellemzı. A falut északról az 10.sz fıút, délrıl a vasút övezi. Az úthálózat nagyjából erre merıleges. Egy-két helyen jellegzetes irányokban nyíltak utcák. Megfigyelhetı, hogy a gazdasági tevékenységek miatt a telkek végében hátsó elérést biztosító utcák alakultak ki. Keletrıl a volt termelıszövetkezet befolyásolta a település terjeszkedését. A falu terjeszkedésének nyugati irányát a fıút melletti expo-falu törte meg, de maradt még beépítésre alkalmas terület ettıl délebbre, fıleg a jelenlegi zártkertek helyén. A Fı utca intenzív zártsorú beépítése a területre jellemzı mezıvárosi jegyeket mutatja, mely a településközpont jellegzetes szerkezeti eleme.


21


2.11.2.Lakásviszonyok Levélen az önkormányzati adatközlés szerint a 285 lakás található. Ebbıl 3 db van önkormányzati tulajdonban. A 2000 év során 2 új ház épült. Lakásállomány


1 lakásra jutó lakos

1995

1996

1997

1998

1999

2000

157391

158472

159470

160147

160940

162223

1995 2,71

1996 2,68

1997 2,66

1998 2,65

1999 2,63

2000 2,61

68736

68244

68746

68957

69291

69849

2,77

2,78

2,76

2,75

2,73

2,71

49139

49452

49619

49798

50033

50446

2,59

2,58

2,57

2,56

2,54

2,50

11103

11209

11319

11370

11389

-

2,69

2,67

2,64

2,62

2,61

-

25320

25542

25781

25880

25957

-

2,84

2,81

2,79

2,76

2,75

-

23130

23064

23638

23718

24223

-

2,91

2,88

2,85

2,84

2,83

-

547

560

574

582

588

-

2,94

2,92

2,87

2,83

2,82

-

20. táblázat: Lakásállomány változása 1995-2000.

A lakások számának változása a vizsgált öt év alatt számottevıen nem emelkedett. Az egy lakásra jutó lakosok számát tekintve Levél hasonló értékekkel rendelkezik, mint a vizsgált területek. Épített lakások száma 1996


1997

1998

1999

Épített lakások 1000 fıre vetítve 2000

96-00

1996

1997

1998

1999

2000

96-00

1 240

1 196

804

989

1283

4 229

2,91

2,82

1,90

2,33

3,03

13,01

549

620

267

420

558

1 856

2,89

3,27

1,41

2,22

2,95

12,76

369

229

236

318

413

1 152

2,90

1,80

1,85

2,50

3,25

12,31

117

118

58

27

172

492

3,91

3,95

1,95

0,91

5,79

16,51

244

262

113

99

302

1020

3,4

3,6

1,6

1,4

4,2

14,20

212

236

101

144

-

693

3,2

3,5

1,5

2,1

3,1

10,11

13

14

8

6

5

46

7,95

8,51

4,85

3,61

3,01

27,93

21. táblázat: Épített lakások állományának alakulása 1996-2000

Az épített lakások 1000 fıre vetített száma nagyon jó adat volt 96-97-ben, ezután viszont hirtelen lecsökkent. A 1996-2000 intervallumban vizsgált építések száma ennek a két évnek köszönhetıen kiugró adattá vált Levélen. Jelenleg a megye hasonló nagyságú településeihez közelít a lakásépítések száma. 2.11.3.Épületállomány Az épületek állapotát helyszíni felmérés során mértük fel. A település lakóépületei színes képet mutatnak. Mindegyik kor jelentısen képviselteti magát. Természetesen a legtöbb ház 1945 és 1990 között épült. A világháború elıtt épült épületekre meglepıen jellemzı a jó állag. A községet járva találkozunk néhány leromlott állapotú épülettel, de általában jellemzı, hogy a lakosság jó karban tartja a házait. Az épületeknek csak a 3%-a szorul felújításra. Bontásra javasolt épület csak 3db volt. Az új házak száma is jelentıs, ami jó jel, hiszen az itt maradást, a letelepülést jelenti. Jellegzetes népi építészet emlékeivel is találkozunk, a zártsorú beépítések is a korabeli utcaképet ırzik. Épületek építési kor szerint

1945 elıtt épült épület 1945-1990 között épült ép.

Darabszám %-os megoszlás 107 292

20%

Épületek szintszám szerint

Földszintes épület 56% Földszint+emeletes

Darabszám %-os megoszlás 305

58%

6

1%


1990 után épült épület Összesen:

22


123

24%

522

100%

Pince+földszint+tetıtér Földszint+emelet+tetıtér

196

38%

0

0%


Épületek állaga

23


Darabszám %-os megoszlás

Jó mőszaki állapotú épület Felújításra javasolt épület Bontásra ítélt Összesen:

501 18

Pince+földszintes Földszint+tetıteres 3% Összesen:

96%

3

1%

522

100%

12

2%

3

1%

522

100%

22. táblázat: Épületek megoszlása építési kor, állag és szintszám szerint

Az épületek szintszámát tekintve döntı többségben (58 %) vannak a falusias beépítésre jellemzı földszintes épületek, ez mégis kevesebb, mint az átlag vidéki településeken. Nagyobb arányt (38%) a ’80-as évektıl megjelenı tetıtér beépítéső épületek képviselnek. 2.11.4.Intézmények Az intézményi épületei közül az önkormányzat épülete igényel felújítást, ez jelenleg folyamatban van. A mővelıdési ház régi épülete is felújítandó, korszerősítendı. A többi intézményi épület általában jól karbantartottak, megfelelnek mind az építési koruk, mind az állaguk tekintetében. 2.11.5.Üdülı, szabadidıs épületek A településen jelenleg üdülıterület vagy üdülıépület nincs. A kemping területe kijelölendı sport-szabadidısterület, a József Attila utcában. Szerkezetileg a település elınytelen részén, a volt TSZ telep mellett (védıtávolságán belül) található. Az adottságok figyelembe vételével a terület nem ideális a szabadidıs tevékenység fejlesztésére. 2.11.6.Gazdasági épületek, állattartás A legjelentısebb gazdasági terület jelenleg a Tsz major területe a település déli - délkeleti részén közvetlenül a belterülethez kapcsolódva. Itt több gazdasági épület is található, melyek a gabonatároláshoz és a szarvasmarha-tenyésztéshez kapcsolódnak. Az épületek állaga különbözı. A terület közmővekkel ellátott. Az állattenyésztés fejlesztése várható, a technológia folyamatos korszerősítése mellett, a jelenlegi területen belül. A településen érvényes állattartási rendelet alapján lehet állatot tartani. A rendelet száma: 12/2000.(XII.2), 13/2000.(XII.22) 2.11.7.Különleges területek A település északi felén a Mezı utca és az EXPO falu közötti területen mőködı turistaközpontú komplexum, ahol strucctelep, teniszpálya, lovaglási lehetıség, panzió, étterem várja a látogatókat. A terület beékelıdve a jelenlegi település szerkezetbe, de meglehetısen nagy fejlesztési tartalékterülettel rendelkezik, mely határain belül a védıfásítások megoldhatóak. A további fejlesztések a sport-szabadidıs terület felhasználási kategórián belül megteremthetıek. 2.11.8.Ipari épületek A községben jelentısebb ipari jellegő épületek nem találhatóak. A magánvállalkozók saját telkeiken belül folytatják kisipari tevékenységüket.


24


2.11.9.Népi építészet, mőemlékvédelem A településen mőemlékvédelem alá esı épület nincsen.

2.12.VONALAS

INFRASTRUKTÚRA

2.12.1.Közúti kapcsolatok Levél az országhatártól 7 km-re, Mosonmagyaróvártól 5 km-re nyugatra fekszik. Határában az M1-es és az M15 autópálya húzódik, melyeken szintén megközelíthetı az autópálya leágazásnak köszönhetıen. Más településsel közvetlen kiépített közúti kapcsolat nincsen. A megyeszékhelytıl Gyırtıl 50 km-re fekszik. 2.12.2.Belterületi utak A burkolt utak aránya 70%. További problémát jelent, hogy az utak és útburkolatok szélessége több helyen nem éri el a közlekedési szempontból ideális méreteket. Az utak vízelvezetése nagyrészt megoldott. Csak néhány helyen hiányoznak az utakat kísérı árkok, illetve a meglévık kiépítettsége, mélysége nem megfelelı. Koncepcionális felszíni vízelvezetésre a befogadókkal együtt a terv szerkezeti-szabályozási munkarészében kell javaslatot adni. 2.12.3.Tömegközlekedés Autóbusz Naponta 10 járatpát közlekedik Mosonmagyaróvár és Hegyeshalom között, amely az egész nap folyamán fellépı utazási igényeknek általában megfelelı. A munkakezdési és befejezési idıpontokban gyorsított, illetve sőrített járatokra lépett fel igény. Ennek kényelmi szempontjai vannak, ugyanis a munkás és diákjáratok túlzsúfoltak. Az esetleges további járatindítások gazdaságossági okokból nehézségekbe ütköznek. 3 pár meglévı autóbuszváró található a település egészén. A fedett autóbuszvárók hiányoznak a településrıl, az autóbusz öblök kiépítettsége sem megfelelı. A településen tömegközlekedési szempontból ellátatlan terület jelenleg nincs. Vasúti közlekedés Levél közigazgatási területén belül halad át az 1.sz. Budapest-Hegyeshalom vasúti fıvonal. A település vasúti megállóval rendelkezik, ahol megállnak a személyvonatok. A pálya 1996-ban történt 160 km/h-ás átépítésével a települést érı környezeti hatások megnövekedtek, melyek a vasúti beruházás keretében nem kerültek enyhítésre. 2.12.4.Személygépkocsik Levélen a belföldi forgalmi rendszámmal ellátott személygépkocsik száma 2000-ben 374 darab volt. Személygépkocsik száma

GYMS megye GYMSM. köz.

Személygépkocsi 1000 lakosra

1996

1997

1998

1999

2000

101 687

103 660

100 112

101 684

108 265

239,00

244,00

236,00

240,00

255

37 772

39 037

38 431

38 976

42 321

199,00

206,00

203,00

206,00

223

1996

1997

1998

1999

2000


Gyır M.óvár M.óvár KSH k. 1000-1999 tel.

25


36 062

35 898

34 237

34 449

36 320

283,00

282,00

269,00

271,00

287

7790

7887

7657

7807

8322

260,59

263,96

257,16

262,83

280,16

-

-

-

-

-

221

227

223

228

246

13 144

13 727

13 463

14 058

-

198

204

200

205

222

350

359

343

352

374

213 ,94

218,10

208,00

212,05

225,30

Levél

23. táblázat: Személygépkocsi állomány változása 1996-2000.

Levél személygépkocsi-állománya a vizsgált négy évben ingadozva változott. Az ezer lakosra vetített mutatók szerinti gépkocsiállománya meghaladja a megyei községek átlagát, viszont természetesen Mosonmagyaróvár illetve a megyeszékhely kiugróan magas adatai alatt marad. 2.12.5.Kerékpárút A településen jelenleg nincsen kiépített kerékpárút. 2.12.6.Közüzemi víz és szennyvízcsatorna hálózat Közüzemi vízhálózat Az 1972-ben kiépült 13,3 km közüzemi vízvezeték hálózat jelenlegi üzemeltetıje az AQUA Szolgáltató Kft. A lakosságnak szolgáltatott víz mennyisége 2000-ben 70 ezer m3 volt. 12 db közterületi kifolyó van a településen. Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás 1995

1996

1997

1998

1999

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya % 2000

1995

1996

1997

1998

GYMS megye 149 994 152 510 154 280 155 639 152 966 156 918 95,30% 96,20% 96,70% 97,20% 62 206 62 519 63 745 64 449 68 147 69 648 90,50% 91,61% 92,73% 93,46% GYMSM. köz. 50 318 50 794 50 894 51 006 44 041 45 798 102,40% 102,71% 102,57% 102,43% Gyır 9975 10206 10304 10509 10954 10702 89,84% 91,05% 91,03% 92,43% M.óvár 90% 91,3% 91,5% 92,6% M.óvár KSH k. - 89,90% 90,70% 91,00% 91,60% 1000-1999 tel. 20 794 20 919 21 511 21 726 23 375 537 552 560 565 573 576 98,17% 98,57% 97,56% 97,08% Levél

1999

2000

95,00%

96,60%

98,35%

99,30%

88,02%

90,90%

96,18%

-

96,4%

96,4%

96,50%

97,70%

97,45% 97,96%

24. táblázat: A közüzemi vízhálózat változása 1995-2000.

A statisztikai adatok szerint Levélen a közüzemi vízfogyasztók lakásállományon belüli aránya a megyei átlag felett van, a községek adatainak megfelelıen. Szennyvízcsatorna hálózat A szennyvízcsatorna hálózat kiépítése 1994 és 2001 között történt, 2000-ben 12,3 km hosszú volt a hálózat. Szolgáltatója szintén az AQUA Szolgáltató Kft.


Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás

Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya %

1995

1996

1997

1998

1999

2000

1995

1996

1997

1998

1999

2000

70 511

72 771

74 731

87 856

93 291

99 505

44,80%

45,92%

46,86%

54,86%

57,97%

61,30%

3 987

5 703

7 299

19 718

23 943

26 545

5,80%

8,36%

10,62%

28,59%

34,55%

37,80%

42 063

42 093

42 137

42 189

38 274

40 230

85,60%

85,12%

84,92%

84,72%

76,50%

79,80%

4989

5315

5590

6210

6889

7290

44,93%

47,42%

49,39%

54,62%

60,49%

64,01%

-

-

-

-

-

-

28,2%

35,9%

38,8%

54,9%

58,8%

61,4%

1 018

1 730

3 380

8 586

9 738

-

4,40%

7,50%

14,30%

36,20%

40,20%

43,60%

0

0

0

105

182

263

0,00%

0,00%

0,00%

18,04%

30,95%

44,73%


26


25. táblázat: Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás 1995-2000.

A 2000-es állapotok alapján a megye községeiben lévı lakásoknak még csak a 38%-a volt bekötve, a hasonló népességő településekkel egyenlı helyzetben van Levél. Jelenleg 56%-os a rákötések aránya. Villamosenergia-hálózat A település áramszolgáltatója az ÉDÁSZ Rt. 2000-ben 2211 MWh villamos energiát szolgáltatott a háztartások számára. Villamos energiát fogyasztó háztartás 1995

GYMS megye GYMSM. köz. Gyır Levél

1996

1997

1998

1999

Villamos energiát fogyasztó háztartások aránya 2000

1995

1996

1997

1998

1999

2000

174785 176500 177894 178697 180227 182611 111,05% 111,38% 111,55% 111,58% 111,98% 112,57% 74741

75387

75985

76442

76909

77939 108,74% 110,47% 110,53% 110,85% 110,99% 111,58%

55454

55719

55975

56165

56569

57036 112,85% 112,67% 112,81% 112,79% 113,06% 113,06%

581

592

599

609

613

- 106,22% 105,71% 104,36% 104,64% 104,25%

-

26. táblázat: Villamosenergia-hálózat 1995-2000.

A településen magasabb a statisztikai adatokban szereplı fogyasztó háztartások aránya, mint a lakóházaké. Ennek oka lehet a még beépítetlen telkeken lévı fogyasztóórák, illetve az egy lakóépületben több fogyasztóórával rendelkezı háztartások statisztikai elkülöníthetetlensége. Levél kevesebb fogyasztóóra mennyiséggel rendelkezik, mint a megyei községek, de ez nem nagy arányú lemaradás, az értékek 100% felett vannak, a fennt említett okok miatt nincs jelentısége a hátránynak. Gázhálózat A településen a vezetékes gázt 1997-ben adták át. A gázszolgáltató az ÉGÁZ Rt., 2000-ben 452 ezer m3 gázt fogyasztottak a háztartások. Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában

Vezetékes gázt fogyasztó háztartások


1995

1996

1997

1998

1999

2000

71 538

75 900

82 100

87 555

97 361 103 402 45,45% 47,89% 51,48% 54,67% 60,50% 63,74%

10 463

12 447

14 967

18 433

25 858

29 871 15,22% 18,24% 21,77% 26,73% 37,32% 42,77%

2 395

2 957

3 055

3 601

4 868

46 723 17,07% 21,24% 21,55% 25,33% 36,34% 92,62%

-

198

2737

3223

3465

3765

-

1,77% 24,18% 28,35% 30,42% 33,06%

-

-

0,80% 15,50% 19,60% 27,40% 31,60%

-

-

-

-

-

3 367

4 195

4 872

6 139

8 929

-

-

126

367

200

1995

1996

1997

1998

1999

- 14,56% 18,19% 20,61% 25,88% 36,86% 222

-

2000

-

- 21,95% 63,06% 34,01% 37,76%

27. táblázat: Gázhálózat változása 1995-2000.

A hasonló területi energiával rendelkezı településekkel szinkronban kezdıdött meg kiépülni a gázhálózat. A megyei átlagot már lassan eléri, kívánatos lenne a 70% elérése. Távbeszélı-hálózat, Hírközlés Bár a távbeszélı hálózat Magyarországon piaci szabályozással mőködött és monopol környezet jellemezte a tavalyi év évig, mégis meg kell vizsgálnunk az ellátottság mértékét, mert ez az adat jól jellemzi mai társadalmunkat, melyben az információáramlás meggyorsult. Levél távbeszélı hálózatának szolgáltatója a MATÁV Rt, 1992-ben épült ki a hálózat. Más szolgáltató nincs jelen a településen, így a lakosság kiszolgáltatott helyzetben van. A statisztikai közlés során módszertani váltás következett be, ugyanis 2000-tıl a távbeszélı fıvonalakat tünteti



27

fel a KSH, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor a telefonkészülékek számát közölte az adatsor.


28


Távbeszélıkészülékek száma 1995


1996

1997

1998

Távbeszélı fıvonal 1000 lakosra

1999

2000

1995

107 307 120 833 131 699 143 805 155 492 150 636

1996

1997

1998

1999

2000

252

284

310

339

367

355

31 010

40 429

46 238

52 441

58 465

59 133

163

213

244

277

309

311

43 954

45 620

47 227

49 892

52 882

49 090

345

358

371

392

416

387

-

6617

8749

9887

11341

10970

195

221

293

332

382

369

-

-

-

-

-

-

138

183

248

288

332

338

10 841

14 538

16 284

18 377

20 848

-

161

219

242

273

304

306

-

217

380

394

352

512

-

133

231

239

212

308

28. táblázat: Távbeszélı hálózat 1995-2000

A távbeszélı-hálózat adatait 1000 lakosra vetített arányait vizsgálva látható, hogy Levélen késıbb indult meg a hálózat kiterjedése, de rövid idı alatt elérte a ellátottság községekhez hasonló mértékét. A felhasználás arányai folyamatosan nınek a településen, 2000-ben az 512 fıvonal az 588 lakáshoz képest 87%-os ellátottságot jelent amennyiben 1 fıvonalat feltételezünk egy lakásban. A településen 2 db nyilvános távbeszélı állomás található. Kábel TV szolgáltatás szintén található a településen, üzemeltetıje a Kábel TV alapítvány. A rákötöttség aránya 90%.

2.13.HUMÁN INFRASTRUKTÚRA 2.13.1.Egészségügyi intézményekkel való ellátottság Levél egészségügyi ellátása jónak mondható. Saját orvossal, rendelıvel (Ág u. 1.), védınıvel és ápolónıvel rendelkezik. Fogorvosi ellátás Hegyeshalomban van. Az állatorvosi szolgálat szerdánként rendszeresen egyébként a mosonmagyaróvári székhelyő állatorvost telefonon lehet elérni. A gyógyszertár is helyben megtalálható (Fı u. 6.). 2.13.2.Szociális intézményekkel való ellátottság Levél nem rendelkezik egyéb szociális intézményekkel (pl. idısek napközi otthona). 2.13.3.Oktatási intézményekkel való ellátottság Az oktatási létesítményekben dolgozó létszám összesen: 18 fı. Bölcsıde nincsen. Óvoda A településen található óvoda 75 férıhelyes. 2001-ben 81 gyermek látogatta az intézményt, akiket 6 képesítéssel rendelkezı óvodapedagógus vár minden nap. Mellettük a kisegítı dolgozók száma: 1 fı Óvodás gyermekek száma

GYMS megye GYMS.m. köz Gyır Móvár Levél

Óvodás gyermekek 1000 lakosra

1995

1996

1997

1998

1999

2000

16 937

16 561

15 925

15 644

15 266

15 301

39,77

38,92

37,49

36,88

36,03

36,15

7 652

7 481

7 271

7 132

7 034

7 069

40,22

39,41

38,37

37,67

37,18

37,30

5 116

5 017

4 780

4 674

4 499

4 499

40,16

39,37

37,55

36,72

35,39

35,62

41,47

39,07

37,62

37,31

38,72

35,35

51,68

45,23

48,00

47,91

47,59

47,59

1240

1168

1124

1111

1150

1050

83

74

79

79

79

79

29. táblázat: Óvodai ellátottság változása 1995-2000.

1995

1996

1997

1998

1999

2000


29


Az óvoda, mint intézmény jellemzıinek vizsgálatakor a legfontosabb adat az óvodások száma. Látható, hogy a lakosságon belüli arányuk magas, a többi kategóriák feletti. Óvodai férıhely

GYMS megye GYMSM. köz Gyır Móvár Levél

Óvodai kihasználtság

1995

1996

1997

1998

1999

2000

1995

1996

1997

1998

1999

2000

17 031

16 862

16 733

16 745

16 513

16 563

99,45%

98,21%

95,17%

93,42%

92,45%

92,38%

8 191

8 102

8 046

8 050

7 963

8 013

93,42%

92,34%

90,37%

88,60%

88,33%

88,22%

4 675

4 692

4 716

4 738

4 688

4 688 109,43% 106,93% 101,36%

98,65%

95,97%

95,97%

1235

1185

1160

1144

1125

1125 100,40%

97,12% 102,22%

93,33%

75

75

75

75

75

75 110,67%

98,57%

96,90%

98,67% 105,33% 105,33% 105,33% 105,33%

30. táblázat: Óvodai férıhelyek 1995-2000.

Az óvodai férıhelyek 105%-os kihasználtsága nagyon jó arány a többi községhez képest. A megyei átlag és a községek átlaga felett van. A felmerülhet a kérdés, hogy a plusz 4 fı nem nehezíti e az óvoda mőködését vagy hogy nincs e szükség bıvítésre. Óvodapedagógusok száma 1995

Gy-M-S megye Gy-M-S m. közs. Gyır Móvár Levél

1996

1997

1998

Egy óvodapedagógusra jutó gyermekek száma

1999

2000

1995

1996

1997

1998

1999

2000

1 442

1 411

1 410

1 416

1 382

1 384

11,75

11,74

11,29

11,05

11,05

11,06

652

639

636

634

622

624

11,74

11,71

11,43

11,25

11,31

11,33

419

415

417

418

409

409

12,21

12,09

11,46

11,18

11,00

11,00

110

100

98

97

93

93

11,27

11,68

11,47

11,45

12,37

11,29

6

6

6

6

6

6

13,83

12,33

13,17

13,17

13,17

13,17

31. táblázat: Óvodapedagógusok száma 1995-2000.

Az egy pedagógusra jutó gyermekek száma a többi kategória felett van, mely abból adódik, hogy a férıhelyek túl vannak telítve. Ez az adat a pedagógusok terheltségérıl is árulkodik. Általános Iskola Általános iskolai tanuló


Általános iskolai tanuló 1000 lakosra

1995

1996

1997

1998

1999

41569

40742

40477

40238

40059

4096

17624

17281

16984

16746

16463

16500

93

91

90

95

87

87

12982

12749

12783

12932

12953

12953

102

100

100

102

102

102

3094

3085

3093

3040

3013

3013

103

103

104

102

101

101

103

101

100

99

-

-

99

98

96

95

94

94

93

88

84

82

80

80

150

144

138

136

2000

133

1995

133

Általános iskolai osztályterem 1995


1996

1997

1998

98

1996 96

1997 95

1998 88

1999

2000

95

94

Általános iskolai tanuló egy osztályteremre

1999

2000

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2338

2306

2329

2332

2363

2365

18

18

17

31

20

20

1146

1142

1148

1155

1174

1176

15

15

15

24

16

16

664

661

651

659

668

668

20

19

33

35

23

23

147

127

150

146

143

143

21

24

21

21

23

23

18

19

17

17

-

-

16

15

15

15

17

17

12

11

10

10

10

10

8

8

8

8

8

8

32. táblázat: Általános Iskolai mutatók változása 1995-2000.

Az iskola 193 férıhellyel rendelkezik, 2001-ben 125 fıs tanulószámmal 65%-os a kihasználtság foka. 39 fı napközis ellátásban részesül. Az idén végzıs tanulók száma: 10 fı. Pedagógu-


30


sok száma: 14 fı, melybıl 13 fı rendelkezik képesítéssel. Az intézményben 8 kisegítı dolgozó van. A tanulók száma évrıl évre csökkent. Ez a csökkenés csak rontott az amúgy is alacsony egy osztályteremre jutó diákok számán. A termek valószínőleg nem kihasználtak vagy az iskola kis létszámú osztályokkal mőködik. Az általános iskola után a diákok általában Mosonmagyaróváron és Gyırben tanulnak tovább: gimnáziumban :

20%

szakközépiskolában:

60%

szakmunkásképzıben:

20%

2.13.4.Egyéb intézmények: •

Posta, Petıfi S. u. 5.

•

Takarékszövetkezet, Szövetkezet u. 74.

2.13.5.Kulturális intézményekkel, helyi szervezetekkel való ellátottság •

Asszonykórus

•

Gyermek-néptánc csoport

•

Tőzoltó egyesület

•

Sportegyesület

•

Levél Barátainak Egyesülete

•

Nyugdíjas klub

Helyi programok, rendezvények: •

László napi búcsú

•

Evangélikus búcsú

•

Levéli napok

2.14.TÉRKAPCSOLATOK Levél kapcsolatrendszerére a kérdıíves felmérésben tettünk fel kérdéseket. A kérdésekre több választ adtak. A kapcsolatok négy településre korlátozódtak, Mosonmagyaróvárra, Gyırre, Budapestre és Hegyeshalomra. A tevékenységek többségben az egészségügyre, bevásárlásra és ügyintézésre korlátozódnak. Település

Tevékenység Munkahely

Móvár Gyır Budapest

EgészségSzórakoBevásárlás ügy zás

33. Táblázat Térkapcsolati tevékenységek megoszlása

Kultúra Ügyintézés

Oktatás



31

A település kapcsolatrendszerét döntıen az úthálózat határozza meg. A kapcsolatok megmutatják a település hiányosságait is. Kiemelendı a bevásárlás, amelyet a kérdıíves osztályzatok is kiemeltek. A település közelebb van Mosonmagyaróvárhoz, mint Gyırhöz, de a megyeszékhely hatása nem engedi kapcsolatrendszerét elaprózódni. A kapcsolatok 50%-a Gyır felé mutat. Budapest csak az oktatás és a kultúra terén jelent vonzerıt.

3.JAVASLATTEVİ FÁZIS 3.1.A

FEJLESZTÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI

3.1.1.Az eddigi fejlıdést befolyásoló legfontosabb tényezık Domborzati adottságok, fekvés: Levél a Kisalföld északnyugati részén a Mosoni-síkságon fekvı község kis liget és ártéri erdık természetes környezetében található. A terület talajadottságai, illetve a domborzati lehetıségek miatt kiválóan alkalmas mezıgazdasági termelésre. A település jelen pillanatban Magyarország egyik legdinamikusabban és legstabilabban fejlıdı térségében fekszik. A terület a középkortól kezdıdıen fontos fejlıdési terület volt. Természetesen a fejlıdés elsısorban Mosonmagyaróvárt és Gyırt érintette, amely fontos gazdasági, vallási, védelmi központ volt. A fejlıdést a térség a Dunának köszönhette, amely a középkor meghatározó szállítási útvonala volt. A mai viszonyokat tekintve az autópálya kapcsolat és az ausztriai határ közelsége jelenti a fejlıdés gazdasági alapjait. Közlekedési adottságok: A település domborzati adottságainak is köszönheti, hogy a vasút és az autópálya a település közvetlen közelében fekszik. Természetesen az elıbb említett infrastruktúrák a közép európai térség két gazdasági csomópontja - mellett a fejlıdı Pozsonynak - Bécsnek és Budapestnek az összekötését szolgálják, de a gazdaságra idegenforgalomra infrastruktúrára gyakorolt mikrokörnyezeti hatásuk sem elhanyagolható. Gazdasági helyzet: A 80-as évek végéig a településnek nem volt lehetısége a nagyobb számú helyi ipari munkahely megteremtésére a központosított iparpolitika miatt. A mezıgazdasági termelés folyamatos visszaesése miatt beszőkült munkalehetıségek miatt a lakosság a napi ingázás segítségével tudta elvégezni munkatevékenységét. A jelenlegi gazdasági környezet lehetıvé teszi azt, hogy az ipari-szolgáltató szektor a megmaradt elavult gazdasági szerkezet, és annak visszahúzó ereje nélkül szabadon fejlıdhessen. A szolgáltató szektor kiterjesztésére alkalmas a település, ezen a téren számos lehetıség kínálkozik. A meglévı EXPO falu 80-90-es években jelentıs kereskedelmi-szolgáltató potenciállal bírt, ami a jelenlegi helyzetben szinte minimálisra mérsékelıdött, az autópálya megépülésével. Mosonmagyaróvár erısödı gazdasági elszívó hatása a község szempontjából a területfejlesztést szem elıtt tartva jelenleg hátrányt okozott. A terv távlatában a gazdasági területek kijelölésénél az adottságok mellett a helyi lehetıségek megteremtése volt a cél.


32


3.1.2.A települést érintı területfejlesztési dokumentumok és azok hatásainak értékelése Megyei Területfejlesztési Program 2000-ben készült el a megye új vezérprogramja, a Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Program. A program az uniós elvárásoknak megfelelıen stratégiai dokumentum. A program prioritástáblája a következı:4: A Gyır-Moson-Sopron megyei területfejlesztési program stratégiai és operatív program rendszere STRATÉGIAI PROGRAMOK 1. PRIORITÁS: Humánerıforrás bıvítése és megújítása

2. PRIORITÁS:

3. PRIORITÁS:

4. PRIORITÁS:

Gazdasági bázis innovációs Környezet és infrastruktúra Határ menti együttmőkörnyezetének fejlesztése fejlesztése ködés erısítése

OPERATÍV PROGRAMOK 1.1. Intézkedés: „Tudás – 2.1. Intézkedés: „Me- 3.1. Intézkedés: „Jelenünk” 4.1. Intézkedés: „Sógorság” képzés – iskola” – Innovatív, gyei termék” – Helyi – környezetgazdálkodási – Együttmőködés az osztmagasan képzett humán program rák-magyar határ mentén gazdaságfejlesztés, hetıke állományának növelése

lyi innovációk támogatása

1.2. Intézkedés: „Támasz” – 2.2. Intézkedés: „Termelési 3.2. Intézkedés: „Jövınk” – Egészségügyi és szociális tér – vállalkozói tér” – Kis- természetvédelmi program ellátórendszer, gondozási és középvállalkozói telephálózat kiépítése, kiszélesí- hely kínálatának és értékesítése az idısödı lakosság tési formáknak a bıvítése ellátásának növelésére 2.3. Intézkedés: „Vendég- 3.3. Intézkedés: „Lakható szeretet” – Turizmus fejlesz- tér” – településhálózat fejtése, turisztikai termékkíná- lesztési program lat bıvítése, falusi és ökoturizmus 2.4. Intézkedés: „Agrármegújulás” – a SAPARD program

4.2. Intézkedés: „KisalföldCsallóköz” – Együttmőködés a szlovák-magyar határ mentén

4.3. Intézkedés: „BécsPozsony-Gyır Eurégió” – Hármas határ menti együttmőködés

3.4. Intézkedés: „Sztráda” – 4.4. Intézkedés: „Partnera jobb elérhetıségért prog- ség” – Együttmőködés a ram szomszédos megyékkel 3.5. Intézkedés: „Múltunk” – az épített és kulturális örökség védelméért

Átfogó intézkedés: Tervezés és programozás Szerkesztette: Lados M.

4 Gyır-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja II. kötet



33

A program az EU elvárásoknak megfelelıen készült el. Gyakorlati jelentısége abban rejlik, hogy az a fejlesztés, amely nem illeszthetı bele a programba nem kaphat területfejlesztési támogatást.


3.2.LEVÉL GYELV

34


ELEMZÉSE(SWOT ANALÍZIS)

A vizsgálati fázisban megállapított tendenciákat és állapotokat rendszerezhetjük aszerint, hogy a település erısségét, gyengeségét jelentik illetve lehetıséget vagy veszélyt jelentenek. Ebbıl az elemzésbıl kiindulva a célrendszert könnyen felállíthatjuk. Erısségek Fejlıdı térség közelsége

Gyengeségek Elhelyezkedés Növekvı forgalom

Jó közlekedési adottságok Lakossági hozzáállás A település lakosságának van jövıképe, nagy a társa- Külföldi ház és földtulajdonosok negatív fogadtatása dalmi aktivitás A lakosság képes befogadni a turistákat, üdülni szándékozókat Humán adottságok Magas és növekvı népességszám Ingadozik az élveszületések száma, magas a halálozási ráta Fiatalos összetétel A fiaitalok az ingázások miatt a tudásukat nem helyben hasznosítják Gazdasági adottságok Alacsony munkanélküliség A munkavégzés többségében nem helyben történik A vállalkozói szerkezet pozitív irányban strukturáló- Alacsony a vállalkozások aránya dik át A turizmus alapinfrastruktúrája megvan (minıségi étterem, szálló) Környezetvédelem, táji, települési adottságok Természetközeli tájadottság Veszélyes hulladék győjtése nem megoldott A kommunális hulladék – elszállítás megoldott Illegális szemétlerakók Vonalas és Humán Infrastruktúra Jó intézményi infrastruktúra. Rossz utak Jó állapotban lévı és teljes infrastruktúra Kultúra, kikapcsolódás Van kultúrház Rossz állapotú kultúrház Nincs szórakozási lehetıség Lehetıségek Veszélyek Az „Arany Háromszög” és a IV. korridor közelségé- A vállalkozások a jobb elérhetıséggel rendelkezı tenek kihasználtsága lephelyeket választják A természeti adottságok felértékelıdése A mezıgazdaság válsága A környezeti adottságok alkalmassá tehetık a turiz- A városi üzemek esetleges bezárásával nıhet a munmus fellendítésére kanélküliség Jogosultság a rurális gazdaság Uniós támogatására Megyei kerékpáros úthálózat kiépülése Alternatív energiák hasznosítása 34. táblázat: Az elıkészítı fázisban meghatározott elınyök és hátrányok


3.3.A

35


TERÜLETFEJLESZTÉS Fİ CÉLJA, IRÁNYAI

3.3.1.Levél Célrendszere A település az ott élı emberek élettere. Fontos, hogy a lakosság jól érezze magát a lakóhelyén. A tervezés során a jó közérzet tehát a közvetett célunk, a célpiramis tetején ez áll. A GYELV elemzés kategóriáiból kiindulva, az erısségekre építkezve, a gyengeségeket erısítve, a lehetıségeket kihasználva és a veszélyek elkerülésével fogalmazzuk meg a célokat.

Cél Jó közérzet Fejlesztési célok Gazdaság

Infrastruktúra

Turizmus

Humán erıforrás

Turisztikai látványosságok és programok szervezése

Lakosság identitástudatának növelése

Táj és településkép szépítése

Optimális mezıgazdasági területhaszLakóterület teremtés Falusi turizmus, nálat és birtokhasz- és marketing kézmőves-turizmus nálat kialakítása

Lakosság képzése, távmunka

Kommunális környezetszennyezés csökkentése

Vállalkozásfejlesztés biztosítása, tıkevonzás

Lakossági ellátó és szociális intézmények teremtése

Kulturális élet és intézmények fejlesztése

Környezetvédelmi oktatás, nevelés

Logisztikai kapcsolatok megteremtése

Települési és telepü- Lakosság felkészítéKülkapcsolatok lésközi úthálózat se a „vendégek” nyitása felújítása érkezésére

Alternatív energiaforrások feltárása és felhasználása

Térségi és megyei koncepciókban való részvétel, alkalmazkodás

Vállalkozásokat vonzó területek és az infrastruktúrahálózat kiépítése

Település arculat kialakítása

Mezıgazdasági Információs csatortermékpályák kiépínák fejlesztése tése

Turisztikai marketing

Kapcsolódás a térségi programokhoz

Népességszám növelés

Környezet

36. TÁBLÁZAT: Levél célpiramisa és a kapcsolódó feladatrendszer

A települési célcsoportok között szoros kapcsolat található. A helyi gazdaságfejlesztés és a turizmusnak fontos feltétele az elérhetıség javítása. A turisztikához szorosan kapcsolódik a falu arculata és a környezeti állapot. A munkahelyteremtés pedig nem létezhet a modern információs technológia és a közlekedési kapcsolatok kiterjesztése nélkül. A hatások fordítva is igazak. A megfelelı közérzethez szükséges a helyi megélhetés lehetıség, az elérhetıség és a kommunikáció lehetısége.



36

Természetesen a részcélonkénti marketingprogram egy egységes településmarketing programmal kiváltható.

3.4.A

FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK

3.4.1.Településszerkezet A község településszerkezetének fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy elsısorban a belterületen rendelkezésre álló területeket használjuk fel és csak másodsorban kerüljenek külterületi telkek beépítésre. Új utcák kialakítására belterületen kevés helyen van lehetıség, a belterületbe vonható helyeken az új utcák illeszkednek a kialakult úthálózathoz. Lényeges volt a tervezés során a szabadon maradt területek beépítése, a TSZ esetleges áttelepítéséhez új telephely kijelölése és végül az EXPO-falu területének rendezése. A régebbi korok polgáriasodó életviteléhez alkalmazkodó sőrő beépítés és a hátsó gazdasági utak használata ellenére néhány helyen igény jelentkezik a telkek felosztására. Azokon a területeken ahol ez lehetséges, ennek figyelembe vételével alakult ki a településszerkezet jövıbeli képe. A történelmi zártsorú beépítés védelme és ırzése a fejlıdés mellett a település építészeti potenciálja maradhat a jövıben is. A településszerkezeti rendszert a 10-es fıközlekedési út, a Budapest-Hegyeshalom vasúti fıvonal, az M1, M15 autópálya mint meglévı közlekedési elemek döntıen befolyásolják. 3.4.2.Lakóterületek Lakóterület fejlesztést több helyen tervez a község. Erre azért van szükség, mert a jelenlegi szerkezetben nincs olyan üres terület, telek, mely beépítésre alkalmas lenne. Építési telek iránt pedig a jövıben kereslet mutatkozhat, mind a helyi lakosság, mind az itt letelepülni szándékozók körében. Konkrét fejlesztési elképzelések: 1/A. Ütem: A temetı és a templom közötti terület jelenleg üresen áll, beépítése kézenfekvı. Az elsı ütemhez tartozik az Ág utca temetı felıli végének új telke is. A kialakítható telkek száma kb. 6 db. A területen egy új út is szerepel, mely összeköttetést biztosít a nyugati kiskertes terület, a Mezı utca és az EXPO-falu között (közmővek adottsága, az EXPO területének lakófunkció iránti igénye). 1/B. Ütem: Az EXPO – falu területének dél-nyugati, eddig beépítetlen területének lakóterületként való felhasználása. Kb. 10 telek alakítható ki. Az egykori szolgáltató-kereskedelmi funkció csökkenésével a lakóterületek iránti igény kielégítésének lehetısége. Közmőves rendszer adottságait és fejlesztéseit a községi hálózathoz meg kell teremteni. 2/A. Ütem: A víztorony területének lakóterületként való felhasználása. A kialakítható telkek száma kb. 6 db. 2/B. Ütem: Az Ág utca és a Fı utca által határolt tömb telkeinek felosztása és az Ág utca kétoldali beépítése ott ahol ez lehetséges (a zártsorú Fı utcai telkek megközelítésének biztosítása mellett). 3. Ütem: A település déli-nyugati, vasút melletti területének feltárása, belterületbe vonást igényel. Jelenleg a József Attila és a Bartók Béla utca felıl megközelíthetı. A feltáró utak optimális esetben kb.60 db lakótelket tesznek elérhetıvé. Az új utak alkalmazkodnak a 014-es hrsz-ú út vonalában tervezett vasúti felüljáróhoz, Mosonszolnok irányában. A terület integrál-



37

ható a községközponthoz, a településközi úthálózat kapcsolatával. Az új beépítéső lakóterület zajvédelmi területigényét a koncepció tartalmazza. Ütemezésen kívüli tartalék lakóterületi fejlesztések: •

A dél-keleti, vasútra merıleges kiskertes tömb belterületbe vonása során kb.12 db telek alakítható ki, a meglévı telekstruktúra részbeni megtartásával. A feltáró út szabályozási szélességének megteremtése és a 20 KV-os légvezeték áthelyezése szükséges.

•

A kemping és a benzinkút közötti terület feltárása belterületbe vonással. Egy, a József Attila útra merıleges út tárja fel területet, mely csomópontot alkotna a Szövetkezet utcával. Az így nyerhetı telkek száma kb. 12 db.

•

A József Attila és Cseresznyés utca találkozásánál található, a TSZ teleppel szembeni terület feltárása egy paralel úttal. Itt kb. 30-35 telek alakíthat ki. A mezıgazdasági nagyüzemi állattenyésztés körülményei meghatározzák a terület további beépítési lehetıségeit (védıtávolságok).

•

A sportpályától dél-nyugatra, a Szövetkezet utca, József Attila utca és Orgona utca által határolt telektömb belsejének feltárása során 7 db telek nyerhetı (kialakítása folyamatban van).

3.4.3.Településközpont, intézmények Jelenleg a településen az intézmények, szolgáltató egységek a Fı utcán helyezkednek el. Ez az utca alkotja a település központját, a rendezési tervben településközponti vegyes funkciót kap. A történelmileg kialakult mezıvárosi jellegő zártsorú beépítés egyrészrıl erısíti, másrészrıl – a beépítési kötöttségekkel – csökkenti az intézmény terület megfelelı kihasználtságát. Az utca megkívánja a padkák, buszvárók, virágágyások rendbetételét. Az evangélikus templom udvarát alkotó szomszédos romos ház elbontásával a templom Fı útra való nyitását lehetne elérni. A szomszédos kultúrház felújítása is a Fı utca képének javítása mellett a falu lakosságát is szolgálná. A községi önkormányzat és az általános iskola közös épületének renoválása folyamatban van. Az általános iskola tornacsarnokkal nem rendelkezik, az intézményi fejlesztés fı eleme ez lehet a következı években. A terület településközponti vegyes területként megfelelı paramétereket nyújt a beépítéshez. A Fı utcához csatlakozó Újhelyi tér központi funkcióval rendelkezik, ennek rendezése is felmerülhet a jelenlegi fás-árnyékos jelleg megırzése mellett. Az egyéb intézmények bıvítést nem igényelnek. 3.4.4.Üdülı és üdülıházas területek Üdülıterület jelenleg nincs a településen. A régi zártkertekben épült házak hétvégi ház jellege megkérdıjelezhetı, bár egy-két épületet állandó lakásként használnak, aminek sem a közmőves sem az egyéb önkormányzati feltételei nem adottak. A terület mezıgazdasági kertes kategóriát kap. A lakóterületbe történı átsorolást az önkormányzat nem támogatja a meglévı reális fejlesztési lehetıségek figyelembe vétele mellett. A település környezetét alkotó volt zártkertes ingatlanok ebbe a kategóriába sorolandóak. A kemping területe különleges terület felhasználású kategóriát, sport szabadidıs funkciót kap.



38

3.4.5.Gazdasági területek A település a jövıben is számol a mezıgazdasági tevékenység további jelenlétével. TSZ területén továbbra is megmarad a szarvasmarha-telep és az ezt kiszolgáló takarmány üzemek. A TSZ területén kívüli további bıvítést nem tervez. Megoldandó probléma a mezıgazdasági gépek forgalmát kiszolgáló hátsó út építése (015/1 hrsz.), mely a késıbbi mosonszolnoki településközi út kapcsolatot is jelentené. Az EU-s pályázati rendszerek mezıgazdasági szektorában jelentıs hitel- és támogatási lehetıségek adottak, melyek bevonásával a mezıgazdasági üzemi tevékenység áttelepítését javasoljuk. Ilyen makró környezeti feltételek mellett megfontolandó a TSZ áttelepítésének gondolata. Az 5-10 éves terv távlatában a külterületen a koncepció javaslatot tesz a funkció váltásra az értékes belterülethez ékelıdı terület fejlesztése érdekében. A település területén mőködı három benzinkút területe kereskedelmi szolgáltató funkcióban marad. Az északi benzinkút mögötti 611/78 - 611/80 terület is ebbe a terület felhasználási funkcióba kerül (konkrét befektetıi igény mutatkozik). Az EXPO területén mőködı benzinkút a mögöttes területekkel együtt központi vegyes funkcióként teremti meg a jelenlegi változó vegyes összetételő fejlesztési lehetıségeket (lakó, vendéglátó, kereskedelmi funkció intenzív beépítéssel). A 10-es út Mosonmagyaróvár felöli végén található üzemanyagtöltı és a körülötte szervezıdı kereskedelmi-szolgáltató egységek a további funkció növekedést indukálnak. A település dél-keleti részén a volt autópálya kapuk melletti 036-038 hrsz.-ú területek a mosonmagyaróvári közigazgatási határ, az autópálya és a . között kereskedelmi-szolgáltató területfejlesztés prognosztizálható. A terület szálláshely, kiskereskedelmi-szolgáltató üzletközpontként az autópálya forgalmának kiszolgálásaként kerülne beépítésre. Szintén gazdasági területként ipari övezetként kerül jelölésre a korábbi RRT.-ét figyelembe véve a község külterületének északi részén a kavicsbánya tavak mellett létesítendı beton- és beton elemgyár területe (0109/2 hrsz.). A környezı területek különleges bánya területként kerülnek kijelölésre. 3.4.6.Különleges területek A külterületi 036/7 hrsz.-u terület az autópálya mellett – sport-szabadidıs fejlesztési terület vízi sportok, motoros vízi jármővek számára kijelölt területrész, a volt anyag nyerıhely területén visszamaradt kb. 3-4 ha-os vízfelületen (konkrét befektetıi igény jelentkezik). A 611/27, 611/20 EXPO-falu melletti terület – sport-szabadidıs terület – melyre korábban készült termálfürdı fejlesztési koncepció realizálását tartja szem elıtt a terv. A terület külföldi magántulajdonban van, a fejlesztéssel kapcsolatosan az önkormányzat (és a tervezık is) hoszszú ideje eredménytelenül próbálnak kapcsolatot teremteni a tulajdonossal. A körülmények ismeretében csak a terület felhasználási kategóriát határozzuk mag a szerkezeti tervben. A temetı területe mely jelenlegi területnagyságával, a terv távlatát figyelembe véve megfelel mindkét (katolikus, evangélikus) felekezet számára. A már említett kavicsbánya területei a külterületi 0106/10, 0106/11, 0109/1, 0109/2 hrsz-u területek, melyekre vízjogi létesítési engedély van, kialakításuk még nem kezdıdött el . A terv az érvényes RRT. szerint jelöli a területeket.



39

3.5.KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉS 3.5.1.Közúti, vasúti kapcsolatok fejlesztése A jelenlegi közlekedési helyzet jelentıs elınyt nyújt a községnek. Az M1, M15 autópályák és elérhetı csomópontja a nagytérségi kapcsolatokat jól biztosítja. A 10-es fıközlekedési út községi átvezetı szakasza a mai viszonyokat tekintve már lényegesen kisebb nagyságrendő forgalmat bonyolít le. A Hegyeshalom irányába történı kistérségi forgalom jelentıs része azonban terheli a község belterületét. A településközi úthálózat fejlesztésénél a megyei mellékút hálózati koncepció területi javaslatait figyelembe vettük. Legfontosabb törekvés a környezı községek közvetlen kapcsolatának megteremtése – a nagyrészt meglévı földúthálózat nyomvonalán – melyet a község autópályák és a vasúti tengely általi bezártság is szükségessé tesz. A hegyeshalmi (lassú út), mosonmagyaróvári (Cseresznyés út), mosonszolnoki (átkötı út) településközi összeköttetés a már meglévı nyomvonalak megtartásával számol A mosonszolnoki út nyomvonala a koncepcióban a 014-es hrsz-ú út tengelyében, a meglévı szintbeni vasúti csomópont külön szintő átalakítását jelöli. Jelültük a „pozsonyi úti” átkötést, mely a 150-es úttal jelent közvetlen kapcsolatot. A közigazgatási területet meghatározó jövıbeni M86-os gyorsforgalmi út nyomvonalát szintén jelöltük a koncepció tervlapján. Az észak –déli (rajka- déli országhatár) európai folyosó jelentıs prioritást kap az EU csatlakozás pillanatában. A vasúti összeköttetés viszonylatában Levél községet érintı fejlesztések nem várhatóak a terv távlatában. A Budapest-Bécs nagysebességő (NSV) vasút nyomvonala elkerüli a község közigazgatási területét. 3.5.2.Tömegközlekedés kerékpárutak A tömegközlekedés jelenleg kielégítı a településen. Az új fejlesztések megvalósulásával a kialakult lakóterületeket is lefedi a buszmegállók 500 m-es elérhetıségi győrője. A mennyiségi igényeket kielégíti a jelenlegi szolgáltatási színvonal, minıségi javulás azonban csak hoszszú távon várható, ezt a jelenlegi mőszaki körülmények nem teszik lehetıvé. Levél jelenleg nem rendelkezik kiépített kerékpárúttal vagy kerékpársávval. A megyei területfejlesztési koncepcióval szinkronban a település elképzeléseiben is szerepel egy kerékpáros nyomvonal kiépítése. A tervezett kerékpársáv az elképzelések szerint Gyırbıl indul ki és az 10-es út nyomvonalát követi. Belterületen a kijelölt nyomvonal végig az 10-es út mellett halad, az út északi oldalán A községi kapcsolatot (vendéglátás, szállás, táborozás) a déli oldalon vezetett nyomvonal jobban megteremtené és forgalomtechnikailag is indokoltabb lehet.

3.6.KÖZMŐ-FEJLESZTÉS A község kiépített víz, gáz szennyvízhálózattal rendelkezik. Az EXPO területén magán beruházásban épült meg és üzemel jelenleg is a víz, és elektromos ellátás. A területen a szennyvizet zárt tárolókban győjtik, a községi rendszerhez történı vezetékes csatorna hálózat kiépítése a további fejlesztések feltétele. Jelenleg a Mezı utca végén található átemelıhöz lehet csatlakozni, elızetes számítások szerint. Gáz hálózattal szintén nem rendelkezik az EXPO telek. A községi hálózathoz való rákötés tervezése folyamatban van. A község csapadékvíz elvezetése kiépített árokrendszerekben részben megfelelı. Természetes vízgyőjtı a területen, a Lajta jobb parti csatornája, illetve a Május 1 utcában található győjtı tó, mely a községi felszíni vizek nagy részét befogadja. A település vezetékes telefon ellátottsága megfelelı, a fejlesztéseket a szolgáltató folyamatosan végzi. A községi kábel TV hálózat szintén bıvíthetı. A mobil



40

telefonszolgáltatók rendszere az autópálya közelsége miatt 100 %-nak tekinthetı. A jövı fejlesztési lehetısége a kábeles Internet hozzáférhetıségek megteremtése.

3.7.A

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓ KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK ÉS TÁRSADALMI REAKCIÓK LEÍRÁSA

Amennyiben sikerül a célpiramisban vázoltakat végrehajtani, abban az esetben Levél egy nyugodt, tiszta rendszer alapján „építkezı” településsé válhat. A lakósság községhez főzıdı „hangulati kapcsolatát” a munka- és lakásgondok helyi tervszerő csökkentése, megszőntetése alapvetıen meghatározza, melynek eredményeként jól érzik magukat a településen, nem kívánnak elvándorolni, a lakóhely és munkahely adottságok megfelelıen tudnak alakulni. Nem várható el a településtıl robbanásszerő fejlıdés, hiszen Mosonmagyaróvár gazdaságitársadalmi-kulturális „árnyékában” nehéz növekedni. De a tisztességes fejlıdés garantált, hiszen a történelmi adottságokra alapozva az önálló településkép megteremtésével kiegészítı feladatokhoz juthat a térségben. Az infrastruktúrális kapcsolatok révén az elkövetkezendı években sem fog elszakadni az autópályától és a vasúthálózattól, ami a nyugati határ menti térég fontos térségfejlesztı motorja . A mosonmagyaróvári térséggel történı együttes területfejlesztés megindulásával, a gazdasági társadalmi fejlıdés fenntartható állapotát, összhangját kell megteremteni. Várható a lakosságszám enyhe emelkedése, a fejlesztések ezek alapjait teremtik meg, illetve folyamatosan biztosítják a község számára a tudatos település tervezési politikát, az elıtérbe kerülı település-marketing feladatok felelısségteljes felvállalása mellett. A kereskedelmi-szolgáltató szektor megerısödésével, szerkezetének átalakulásával, a közlekedés felerısödésével nagyobb környezeti terhelés érheti a települést. Ezért szükséges a községi környezetvédelmi program kidolgozása, kistérségi aktualizálása. A megfelelı környezeti szabályzók használata esetén a település felkészülhet az adottságok melletti rendszerelvő fejlesztésre, a települést érı káros hatások szakszerő fogadására. A település a jövıben a mosonmagyaróvári agglomeráció részeként fog továbbfejlıdni, amivel párhuzamosan a határ menti település szerepét is megtartja, melynek sávja a környezı települések (Hegyeshalom, Rajka) fejlesztései révén tovább szélesedik.

Irodalomjegyzék Magyarország Megyei Kézikönyvei 7. Gyır-Moson-Sopron Megye Kézikönyve fıszerkesztı: Magyarország Vármegyéi és Városai, Gyır Vármegye, szerk. Dr. Borovszky Samu én. Budapest Magyarország kistájainak katasztere I., MTA Földrajztudományi Kutató Intézete, szerk: Dr. Marosi Sándor, Dr. Somogyi Sándor Budapest 1990 Magyarország tájföldrajza 3.kötet – A kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet Gyır-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja II. kötet, MTA RKK NYUTI 2001, Gyır A „Nyugati.Kapu” kistérség agrárstruktúra-, és vidékfejlesztési stratégiai programja, 1999.



41

A koncepcióban szereplı adatok, a megjelöltek kivételével a KSH Gyır-Moson-Sopron Megyei évkönyveibıl (1995-2000) származnak.

TÉR-HÁLÓ Kft. Levél településfejlesztési Gyır, Baross G. u koncepciója

Recommend Documents