TÉNYFELTÁRÁSI ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ ÉS

BUDAPEST, GRASSALKOVICH U. 3. SZ. ALATTI INGATLAN

TÉNYFELTÁRÁSI ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ ÉS BEAVATKOZÁSI TERV

2014. április

BUDAPEST, GRASSALKOVICH U. 3. SZ. ALATTI INGATLAN TÉNYFELTÁRÁSI ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ ÉS BEAVATKOZÁSI TERV

TARTALOM 1.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ _____________________________________________ 1

2.

ALAPADATOK __________________________________________________________ 1

2.1.

A TÉNYFELTÁRÁS SORÁN ÉRINTETT TERÜLET PONTOS LEHATÁROLÁSA, AZONOSÍTÁSA, TULAJDONOSI VISZONYOK ____________________________________ 1

2.2.

A TÉNYFELTÁRÁSRA KÖTELEZETT SZERVEZET ADATAI ______________________ 2

2.3.

A TÉNYFELTÁRÁS ÉS BEAVATKOZÁSI TERV KÉSZÍTŐINEK ADATAI ___________ 3

2.3.1. Tervezés, dokumentálás____________________________________________________________ 3 2.3.2. Mintavételezés és laboratóriumi vizsgálatok __________________________________________ 3 2.3.3. Fúrási munkálatok ________________________________________________________________ 3 2.4.

A

KÁROSODÁS

INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSBA

TÖRTÉNŐ

BEJEGYEZTETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ADATOK ___________________________________ 4 2.5.

A FELSZÍN ALATTI VÍZBEN, ILLETVE A FÖLDTANI KÖZEGBEN ELŐFORDULÓ SZENNYEZETTSÉG KÁRMENTESÍTÉSÉNEK FELELŐSSÉGI VISZONYAI__________ 4

2.6.

FELHASZNÁLT DOKUMENTÁCIÓK, ALKALMAZOTT JOGSZABÁLYOK __________ 7

3.

ELŐZMÉNYEK __________________________________________________________ 9

3.1.

A

MÁR

ELVÉGZETT

KÁRMENTESÍTÉSI

SZAKASZOK,

KÁRELHÁRÍTÁS,

KÁRENYHÍTÉS BEMUTATÁSA _________________________________________________ 12 3.2.

KORÁBBI FELMÉRÉSEK, VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ISMERTETÉSE ____ 12

3.2.1. FTV vizsgálatok (1988) ___________________________________________________________ 12 3.2.2. Atlasz Szövetkezet vizsgálatai (1994) _______________________________________________ 15 3.2.3. Felügyelőségi vizsgálatok (2010)___________________________________________________ 16 3.2.4. Bálint Analitika Kft. vizsgálatai (2010) _____________________________________________ 17

4.

A TÉNYFELTÁRÁS SORÁN ÉRINTETT TERÜLET BEMUTATÁSA ______ 18

4.1.

TERÜLETHASZNÁLATOK A TERÜLETEN ______________________________________ 18

4.1.1. A terület használatának története és a telephelyen korábban folytatott tevékenységek ismertetése ______________________________________________________________________ 18 4.1.2. A területen jelenleg folytatott tevékenységek ________________________________________ 19

2014. április


4.2.

A TERÜLET ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA_______________________________________ 19

4.2.1. Földrajzi elhelyezkedés és morfológia ______________________________________________ 19 4.2.2. Éghajlat ________________________________________________________________________ 20 4.2.3. Földtani, talajtani adottságok ______________________________________________________ 20 4.2.4. Hidrológiai és hidrogeológiai adottságok ____________________________________________ 20 4.2.5. Élővilág ________________________________________________________________________ 21 4.2.6. Védendő természeti vagy épített értékek ____________________________________________ 21 4.3.

A LEHATÁROLÁSHOZ IGÉNYBEVETT ESZKÖZÖK, LÉTESÍTMÉNYEK MŰSZAKI ADATAI _______________________________________________________________________ 21

4.4.

TERÜLETI VÍZHASZNÁLATOK BEMUTATÁSA _________________________________ 21

4.5.

A TERÜLET ÉRZÉKENYSÉGI BESOROLÁSA ____________________________________ 21

4.6.

A HATÁLYOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV SZERINTI TERÜLETHASZNÁLATI BESOROLÁS ___________________________________________________________________ 22

5.

AZ ELVÉGZETT TÉNYFELTÁRÁS MÓDSZERTANA ____________________ 23

5.1.

A TÉNYFELTÁRÁSI TERV _____________________________________________________ 23

5.2.

TEREPI MUNKÁLATOK BEMUTATÁSA ________________________________________ 24

6.

TÉNYFELTÁRÁS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE ___________________ 26

6.1.

VIZSGÁLT TERÜLETEK________________________________________________________ 26

6.2.

VIZSGÁLT SZENNYEZŐ ANYAGOK ____________________________________________ 28

6.3.

LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ________________________________ 29

6.3.1. Földtani közeg ___________________________________________________________________ 29 6.3.1.1. Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-ok) ___________________________________________ 29 6.3.1.2. Klórfenolok 31 6.3.1.3. Dioxinok

31

6.3.1.4. Összes alifás szénhidrogén (TPH-GC) _________________________________________________ 32 6.3.1.5. Fémek és félfémek ________________________________________________________________ 32 6.3.1.6. Robbanóanyagok _________________________________________________________________ 35 6.3.1.7. Egyéb szervetlen komponensek ______________________________________________________ 35

2014. április


6.3.1.8. Egyéb szerves oldószerek __________________________________________________________ 36 6.3.1.9. Összefoglaló _____________________________________________________________________ 36 6.3.2. Felszín alatti víz _________________________________________________________________ 36 6.3.3. A lakásokban lévő kezeletlen fa tárgyak vizsgálata ___________________________________ 37 6.3.3.1. Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH)______________________________________________ 37 6.3.3.2. Klórfenol

37

6.4.

GEOFIZIKAI VIZSGÁLATOK ___________________________________________________ 39

6.5.

FÖLDTANI, VÍZFÖLDTANI ADATOK PONTOSÍTÁSA A FELMÉRÉSI EREDMÉNYEK ALAPJÁN ______________________________________________________________________ 40

6.5.1. Részletes földtani felépítés ________________________________________________________ 40 6.5.2. Részletes vízföldtani felépítés _____________________________________________________ 40 6.6.

A SZENNYEZETT TERÜLET TÉRBELI LEHATÁROLÁSA ________________________ 41

6.6.1. Földtani közeg szennyezettsége ____________________________________________________ 41 6.6.2. Felszín alatti víz szennyezettsége ___________________________________________________ 41 6.7.

VÁRHATÓ

SZENNYEZÉS-TERJEDÉSI

VISZONYOK,

A

VESZÉLYEZTETETT

TERÜLET TÉRBELI LEHATÁROLÁSA __________________________________________ 41 6.8.

A SZENNYEZETTSÉG EREDETÉNEK MEGHATÁROZÁSA _______________________ 42

7.

MENNYISÉGI KOCKÁZATELEMZÉS, „D” KÁRMENTESÍTÉSI CÉLHATÁRÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA _______________________________ 44

7.1.

JAVASOLT (D) KÁRMENTESÍTÉSI CÉLHATÁRÉRTÉKEK _______________________ 45

7.2.

MENTESÍTENDŐ TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSA A „D” KÁRMENTESÍTÉSI CÉLHATÁRÉRTÉKEK ALAPJÁN________________________________________________ 46

7.2.1. Mentesítendő földtani közegek _____________________________________________________ 46 7.2.2. Mentesítendő felszín alatti vizek ___________________________________________________ 46

8.

A BEAVATKOZÁS RÉSZLETES BEMUTATÁSA_________________________ 47

8.1.

A BEAVATKOZÁS KONCEPCIÓJA ______________________________________________ 47

8.2.

A BEAVATKOZÁS MÉRETEZETT LEÍRÁSA _____________________________________ 48

2014. április


9.

A TÉNYFELTÁRÁS ALATT ÉS AZT KÖVETŐEN ÜZEMELTETETT KÁRMENTESÍTÉSI MONITORING BEMUTATÁSA _____________________ 49

10.

BEAVATKOZÁSHOZ

KAPCSOLÓDÓ

KÁRMENTESÍTÉSI

MONITORING BEMUTATÁSA__________________________________________ 49

2014. április


ÁBRÁK

1.1. ÁBRA:

ÁTTEKINTŐ TÉRKÉP, M=1:200.000

1.2. ÁBRA:

TOPOGRÁFIAI TÉRKÉP, M=1:25.000

1.3. ÁBRA:

RÉSZLETES HELYSZÍNRAJZ

6.1 – 6.17. ÁBRA:

SZENNYEZETTSÉGI TÉRKÉPEK

MELLÉKLETEK

1. MELLÉKLET: KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI

KÖRNYEZETVÉDELMI,

TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 8247-6/2011. IKT. SZ. HATÁROZATA 2. MELLÉKLET: KATASZTERI TÉRKÉP ÉS TULAJDONI LAP MÁSOLATOK 3. MELLÉKLET: ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI

FELÜGYELŐSÉG

14/78/6/2012.

ÜGYSZÁMÚ

HATÁROZATA 4. MELLÉKLET: SZAKÉRTŐI, TERVEZŐI JOGOSULTSÁGOK IGAZOLÁSA 5. MELLÉKLET: KORÁBBI VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK: FTV VIZSGÁLATOK (PH, VEZETŐKÉPESSÉG, TOXIKUS FÉMEK), FELÜGYELŐSÉG VIZSGÁLATA

(FELSZÍN

ALATTI

VÍZ

ÉS

TALAJ),

BÁLINT

ANALITIKA KFT. VIZSGÁLATAI (TALAJ ÉS OLDALFAL) 6. MELLÉKLET: MINTAVÉTELI

ÉS

LABORATÓRIUMI

VIZSGÁLATI

JEGYZŐKÖNYVEK 7. MELLÉKLET: TALAJ ÉS TALAJVÍZ EREDMÉNYEK ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZATAI 8. MELLÉKLET: VÉGLEGES ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY 9. MELLÉKLET: GEOFIZIKAI VIZSGÁLATOK ÉRTÉKELŐ JELENTÉSE 10. MELLÉKLET:STATIKAI ÁLLAPOTFELVÉTEL 11. MELLÉKLET:MENNYISÉGI KOCKÁZATELEMZÉS

2014. április


2014. április


1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A tárgyi ingatlanon az 1950-es évektől az 1970-es évekig állami megrendelésre egy kisiparos (Wilhelm Gyula) vegyipari tevékenységet folytatott. A tulajdonos halálát követően (1979.) a vegyipari tevékenység megszűnt, az ott maradt vegyszerek a szakszerűtlen tárolás következtében szétszóródtak. Az örökös eredménytelen keresése után az ingatlanvagyon az államra szállt. A veszélyes hulladékok összegyűjtésére és elszállítására csak 1987-ben került sor a Budapest XX. Kerületi Tanács megbízásából, majd az 1988-as vizsgálatok alapján a felszínközeli talajréteg toxikus fémekkel szennyezettnek adódott. Az ingatlant 1993-ban az Önkormányzata Fekete László Gyula részére értékesítette. Az adásvételi szerződésben rögzítésre került, hogy a vevő kötelezettséget vállal a szennyezés termőföldcserével történő – felszámolására, ami a Felügyelőség által is elfogadott dokumentáció alapján megtörtént. 2003-ban Fekete László Gyula az Olimpia Kft. részére értékesítette az ingatlant, mely cég 2 db, egyenként háromlakásos társasház építésére kért és kapott építési engedélyt az Önkormányzatától. A használatbavételi engedélyt 2006-ban kapták meg, a lakók ekkor kezdtek beköltözni a társasházba. 2010. június 18-án , majd június 21-én robbanást történt a társasház alatt. A robbanás után elvégzett vizsgálatok alapján a lakóingatlan talajának felső 0,5 - 1,5 méteres, helyenként 4,5 méteres mélységig toxikus, erősen rákkeltő anyagokkal (klórfenolok, dioxinok, policiklusos aromás szénhidrogének) valamint növényvédő szerekkel (DDT, atrazin) szennyezettnek adódott. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 8247-6/2011. ikt. sz. határozatában kötelezte a KDV Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot a Budapest, belterület 184400 hrsz. ingatlanon a felszín alatti víz és földtani közeg tekintetében részletes tényfeltárás végzésére és beavatkozási terv készítésére. A Vízügyi Igazgatóság fellebbezést nyújtott be a határozat ellen. Időközben (2012. január 1-től) a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság feladatait a vízügyi szervezet átalakításával részben a Nemzeti Környezetügyi Intézet és területi kirendeltségei vették át. Az OKTVF 2012. május 14-én kelt 14/78-6/2012. ügyszámú határozatában az elsőfokú végzést helybenhagyta, ugyanakkor a kötelezett személyét megváltoztatta, felszólította a Nemzeti

–1–

2014. április


Környezetügyi Intézetet a KTVF: 8247-6/2011. számú határozat rendelkező részében előírtak teljesítésére. A NeKI a feladat végrehajtására közbeszerzési pályázatot írt ki, melyet az ENV-BAL Konzorcium (Enviroinvest Kft. és Bálint Analitika Kft.) nyert. A tényfeltárás keretében az alábbi fúrási és mintavételi feladatok elvégzésére került sor: Kert részben: −

gépi fúrás, felszín alatti vízig, 10 m-es, 2 db a 2 és 3 jelű furatok,

−

gépi fúrás 5 m mélységig, 6 db, 4, 5, 11/B, 12, 16 és 17 jelű furatok,

−

gépi fúrás akadályoztatás miatt 1 m mélységig került kialakításra a 11/A jelű furat (kémiai vizsgálatok nem történtek),

−

kézi fúrás 5 m mélységig, 14 db, FF1-FF14 jelű furatok.

Lakóépületeken belül: kézi fúrás 4 m mélységig, lakásonként 1 db, összesen 6 db, FF15-FF20 jelű furatok.

−

A tényfeltárás keretében elvégzett analitikai vizsgálatok száma: −

Laboratóriumi vizsgálat: Szűrővizsgálat a 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet szerint Toxikus nehézfém (Króm, Kobalt, Nikkel, Réz, Cink, Arzén, Molibdén, Szelén, Kadmium, Ón, Bárium, Higany, Ólom, Bór (B), Ezüst, Vas, Mangán) Szervetlen vegyületek (nitrát, szulfát) Szervetlen vegyületek (pH, vez.kép, fluorid, klorid, nitrit, nitrát, szulfát, foszfát, ammónium-ion) Összes alifás szénhidrogén TPH Benzol és alkil benzolok BTEX Policiklikus aromás szénhidrogén PAH (legalább 17 komponens) Halogénezett alifás szénhidrogén (legalább 15 komponens): Halogénezett aromás szénhidrogén (legalább 22 komponens) Klórfenolok (legalább 17 komponens)

–2–

Talaj 3 db

Talajvíz 2 db

122 db

-

15 db

-

127 db 128 db 128 db 13 db 5 db 5 db

-

-

158 db

-

5 db

-

5 db

-

158 db

-

2014. április


Poliklórozott dibenzo-dioxinok és furánok (PCDD/F) Növényvédőszerek (Triazinok, DDT, egyéb klórtartalmú peszticidek) Robbanóanyagok (pikrinsav és fémsói) GC-MS screen

beltéri fal minták vizsgálata klórfenolok és PAH beltéri fakorlát/bútor klórfenolok és PAH

12 db

-

5 db

-

74 db 20 db

2 db 2 db

6 db 6 db

A vizsgálatok kapcsán az alábbi megállapítások születtek: Robbanóanyagok sem a talaj, sem a vízmintákban nem voltak kimutathatók. Fémek tekintetében mérvadó szennyezést a higany és a molibdén esetén tapasztaltunk. Egyéb szerves mikroszennyezőket elhanyagolható mennyiségben volt azonosítható. Egyéb szerves oldószereket a mintákban nem detektáltunk. Rákkeltő és mutagén anyagok közül a dioxinszennyezés a felszín közeli rétegben (0,0-0,5 m) meghaladja a határérték 100-szorosát. A sekély, 0,5-1,0 m mélységben a szennyezés 300-400-szorosa a határértéknek. A PAH-ok és a klórfenolok szintén rákkeltő hatású anyagok, 0,0-1,5 m-ig nagy kiterjedésben és magas koncentrációban vannak jelen. A talajvíz tartalmaz szennyezőanyagokat, de „B” szennyezettségi határérték alatti koncentrációban (pl. BTEX, VOCl, PAH, peszticidek). A mérési eredmények alapján a bútorok és faanyagok adszorbeálták a klórfenolokat és a PAH-okat (több, mint két évtizede betiltották a klórfenolok és a PAH-ok fa tartósításra történő alkalmazását). A területen jelenlévő rákkeltő anyagok együttes jelenléte szinergista hatással járhat. Ezeket az anyagokat lakókörnyezetben nem szabad megtűrni. A részletes kockázatelemzéssel meghatározott „D” kármentesítési célállapot határértékekre vonatkozó javaslat a Budapest XXIII. Grassalkovich utca 3. alatti ingatlan talajára multifunkcionális, lakóterület-használat esetén: szennyezőanyag csoport dioxinok [ng/kg TEQ] fémek/félfémek

Talajban szennyezőanyag neve

„B” szenny. hat.érték

maximális koncentráció

„D” kárment. hat.érték

PCDD/F

5

2008,6

60

bárium

250

300

300*

–3–

2014. április


szennyezőanyag csoport [mg/kg]

PAH-ok [mg/kg]

klórfenolok [mg/kg]

Talajban szennyezőanyag neve cink higany molibdén réz szelén naftalin 1-metil-naftalin 2-metil-naftalin acenaftilén acenaftén fluorén fenantrén antracén fluorantén pirén benz(a)antracén krizén benz(b)fluorantén + benz(k)fluorantén benz(e)pirén** benz(a)pirén indeno(1,2,3-cd)pirén dibenz(a,h)antracén benz(g,h,i)perilén összes PAH 2,6-diklórfenol** 2,4-diklórfenol 2,4,6-triklórfenol 2,4,5-triklórfenol 2,3,4,6-tetraklórfenol** 2,3,4,5-tetraklórfenol** pentaklórfenol

„B” szenny. hat.érték 200 0,5 7 75 1

1

maximális koncentráció 640 15 874 112 1,2 0,013 0,005 0,005 0,119 0,028 0,055 1,93 0,265 5,92 4,76 3,05 2,78

„D” kárment. hat.érték 640* 0,8 874* 112* 1,2* 0,0043 0,0017 0,0017 0,0397 0,0093 0,0183 0,6433 0,0883 1,9733 1,5867 1,0167 0,9267

4,27

1,4234

1,59 2,15 1,87 0,417 1,2 30,4 0,001 0,005 0,003 0,006 0,106 0,025 0,238

1,59 0,7167 0,6233 0,139 0,4 9,61 0,001 0,005* 0,003* 0,006* 0,106 0,025 0,15

Jelölések: „B”

a 6/2009 (IV.14.) KvVM-EüM-FvM rendelet szerinti ’B’ szennyezettségi határérték

„D”

javasolt kármentesítési célállapot határérték

* a szennyezettség maximális koncentrációja, amely a vizsgált expozíciós körülmények között kockázatot nem okoz ** szükséges toxikológiai adatok hiányában a kockázatértékelés ezekre a szennyező anyagokra nem terjedhetett ki. Vastagon jelölve a reverz kockázatbecsléssel visszaszámolt, a kármentesítéssel elérendő célkoncentráció, amely azt mutatja, hogy a maradvány-szennyezettségből eredő kockázat az elfogadható tartományon belüli.

–4–

2014. április


A 184400 hrsz. ingatlanon belül feltárt szennyezésre a lehetséges talajmentesítési technológiák közül a szennyezés jellegéből eredően gyakorlatilag csak a szennyezett földtani közegnek a „D” kármentesítési célhatárértékig történő kitermelése jelenti az egyetlen lehetséges megoldást (ex situ off site technológia). A beavatkozás során a tényfeltárás által meghatározott területről és mélységből a szennyezett talajtest kitermelését és elszállítását kell megvalósítani. A kitermelt, határértéket meghaladó koncentrációjú szennyezett talaj veszélyes hulladéknak minősül, elszállításáról és ártalmatlanításáról csak arra jogosultsággal rendelkező cég gondoskodhat. A munkagödrök kialakításához szükséges lesz a lakóépületek elbontására. A lakóházak az épületek melletti zavartalan munkavégzést is akadályozzák. Mivel az alapzat, és a vizsgálatok szerint az épület belső felülete is szennyezett, vélhetően a lebontás után az épület maradványai is veszélyes hulladék lerakóra kerülnek. A bontás során becslés alapján 550 tonna építési bontási hulladék keletkezik, amelyet veszélyes hulladékként kell kezelni és ártalmatlanításáról gondoskodni. A kármentesítés befejezését követően a munkagödrök visszatemethetők, és mivel a szennyezett talaj elszállításra kerül, a földhiányt igazoltan tiszta talaj beszállításával kell megvalósítani. A 184400 hrsz. ingatlanon belül végzett vizsgálatok alapján a talajszennyezettség „B” szennyezettségi határértékig történő lehatárolása ezidáig nem történt meg, néhány komponens tekintetében a telekhatáron létesített fúráspontban is határérték feletti szennyezés volt kimutatható, külső területeken pedig nem történtek vizsgálatok. A feltárt szennyező anyagok rendkívüli veszélyessége (rákkeltő és mutagén) miatt − egyrészt javasolt a Budapest, 184400 hrsz. ingatlanon azonnal megkezdeni a mentesítési munkálatokat, − másrészt a kármentesítéssel párhuzamosan kiegészítő tényfeltárás keretében a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben előírt „B” szennyezettségi határértékig történő lehatárolást is el kell végezni.

–5–

2014. április


2. ALAPADATOK 2.1.

A

TÉNYFELTÁRÁS SORÁN ÉRINTETT TERÜLET PONTOS LEHATÁROLÁSA, AZONOSÍTÁSA, TULAJDONOSI VISZONYOK

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban KDV KTVF) KTVF: 8247-6/2011. ikt. sz. határozatában (1. sz. melléklet) a Budapest 184400 hrsz-ú ingatlanra vonatkozóan írta elő részletes tényfeltárás elvégzését és beavatkozási terv készítését. Az érintett terület Budapest D-i részén, a XXIII. kerületben (Soroksár) található. A vizsgálatra kötelezett terület a Budapest, XXIII. ker. Grassalkovich u. 3. sz. (Ékes u. 11.) alatt található 184400 hrsz-ú ingatlan. A tényfeltárás során vizsgált ingatlan adatai: Helyrajzi szám:

Budapest, belterület, 184400

Cím:

1238 Budapest, XXIII. ker. Grassalkovich út. 3., 1238 Budapest, XXIII. ker. Ékes u. 11.

Területe:

1.570 m2

Tulajdonosok: Tulajdonos

Tulajdoni hányad

Bagyánszki Zoltán Gábor

1/2

Bagyinszki-Dobos Annamária

1/2

Mihályi Emese

1/1

Harasztia László

1/2

Harasztia Larissza

1/2

Benczédy Zsófia

1/2

Hajdu Péter

1/2

184400/0/B/2

Tankócziné Daróczi Andrea

1/1

1108 Bp. Dombtető u. 8. VIII. 34.

184400/0/B/3

Kollár Beáta

2/3

1027 Bp. Szász Károly u. 1. fszt.

Hrsz.

184400/0/A/1

184400/0/A/2

184400/0/A/3

184400/0/B/1

–1–

Tul címe

1203 Bp. Zamárdi u. 9-11. II/5. 1137 Bp. Katona József u. 28. 2/10. 1138 Bp. Ékes u 11. 1. ép. fszt. 3.

1203 Bp. Topánka u. 6. IV/28.

2014. április


Hrsz.

Tulajdoni

Tulajdonos

hányad

Puskás Artúr

Tul címe

1/3

10.

A vizsgált területre vonatkozó tulajdoni lap másolatok és a földhivatali kataszteri térképet a 2. sz. mellékletben találhatók. A vizsgált 184400 hrsz-ú ingatlan sarokponti koordinátái: EOV Y 654 815,8

EOV X 230 008,9

654 865,6

230 058,3

654 882,4

230 046,4

654 818,6

229 985,1

A Budapest 184400 hrsz-ú ingatlanon a 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendeletben meghatározott „B” szennyezettségi határértéket meghaladó szennyezés volt kimutatható több szennyező anyag tekintetében. 2.2.

A TÉNYFELTÁRÁSRA KÖTELEZETT SZERVEZET ADATAI

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a KTVF: 8247-6/2011. ikt. sz. határozatában kötelezte a KDV-Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot a „Jelentés a 1238 Budapest, Soroksár, Ékes u. 11. Társasház fsz. 6. lakásban történt robbanás okának feltárásáról, továbbá előzetes környezeti állapotfelméréséről” című dokumentáció alapján a felszín alatti víz és földtani közeg tekintetében részletes tényfeltárás végzésére és beavatkozási terv készítésére. Az OKTVF 2012. május 14-én kelt határozatában (3. sz. melléklet) az elsőfokú végzést megváltoztatta, és felszólította a Nemzeti Környezetügyi Intézetet a KTVF: 8247-6/2011. számú határozat rendelkező részében előírtak teljesítésére. Tényfeltárásra és beavatkozási terv készítésére kötelezett: A cég elnevezése:

Nemzeti Környezetügyi Intézet

A cég rövidített elnevezése:

NeKI

A cég székhelye:

1012 Budapest, Márvány u. 1/D

Adószám:

15796026-2-41 –2–

2014. április


Államháztartási egyedi azonosító: 2.3.

332339

A TÉNYFELTÁRÁS ÉS BEAVATKOZÁSI TERV KÉSZÍTŐINEK ADATAI

2.3.1. Tervezés, dokumentálás A tényfeltárás tervezői feladatait a Nemzeti Környezetügyi Intézet látta el. A cég elnevezése:



NeKI

A cég székhelye:

1012 Budapest, Márvány u. 1/D

Adószám:

15796026-2-41

Államháztartási egyedi azonosító:

332339

A mérési adatok feldolgozásánál szakértői segítségnyújtást (4. sz. melléklet) végzett az Imsys Mérnöki Szolgáltató Kft. (1033 Budapest, Mozaik u. 14/a.). 2.3.2. Mintavételezés és laboratóriumi vizsgálatok A tényfeltárás során a mintavételezési feladatokat és a laboratóriumi vizsgálatok a NeKI megbízásából a NAT által akkreditált Bálint Analitika Mérnöki Kutató és Szolgáltató Kft. végezte. A Bálint Analitika Mérnöki Kutató és Szolgáltató Kft. akkreditációs jogosultságai a Nemzeti Akkreditációs Testület oldal.php?azon=3071) elérhetők. A cég elnevezése:

(NAT)

honlapján

(http://nat.hu/adatbazis/reszletes-

Bálint Analitika Mérnöki Kutató és Szolgáltató Kft.


Bálint Analitika Kft.

A cég székhelye:

1116 Budapest, Fehérvári út 144.

A cég cégjegyzék száma:

Cg. 01-09-463714

Telefon:

(1) 206-0732

Telefax:

(1) 382-6137

E-mail:

[email protected]

Akkreditációs száma:

NAT-1-1666/2011.

2.3.3. Fúrási munkálatok A tényfeltárás során a fúrási munkálatok a NeKI megbízásából az ML Geotechnika Kft. végezte.

–3–

2014. április


A cég elnevezése:

ML Geotechnika Kft.

A cég székhelye:

1184 Budapest, Lakatos út 61-63.

A cég cégjegyzék száma:

01-09-687332

A cég adószáma: 2.4.

A

11999980-2-43

KÁROSODÁS INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSBA BEJEGYEZTETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ADATOK

TÖRTÉNŐ

A tényfeltárás során vizsgált ingatlan a Budapest, belterület, 184400. 2.5.

A FELSZÍN ALATTI VÍZBEN, ILLETVE A FÖLDTANI KÖZEGBEN ELŐFORDULÓ SZENNYEZETTSÉG KÁRMENTESÍTÉSÉNEK FELELŐSSÉGI VISZONYAI

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) a következőképpen rendelkezik: Jogi felelősség általános alapjai 101. § (1) A környezethasználó az e törvényben meghatározott és más jogszabályokban szabályozott módon büntetőjogi, szabálysértési jogi, polgári jogi és közigazgatási jogi felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért. (2) A környezethasználó köteles (…) c) környezetkárosodás bekövetkezése esetén minden lehetséges intézkedést megtenni a környezetkárosodás enyhítése, a kárelhárítás, illetve a további környezetkárosodás megakadályozása érdekében, így különösen haladéktalanul ellenőrzése alá vonni, feltartóztatni, eltávolítani vagy más megfelelő módon kezelni a környezetkárosodást okozó anyagokat, illetve más károsító tényezőket azzal a céllal, hogy korlátozza vagy megelőzze a további környezetkárosodást és az emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatások további romlását; d) környezetkárosodás bekövetkezése esetén az eredeti állapotot vagy a külön jogszabályban meghatározott, az eredeti állapothoz közeli állapotot helyreállítani, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást visszaállítani vagy azzal egyenértékű szolgáltatást biztosítani; e) az általa okozott környezetkárosodásért helytállni és a megelőzési, illetve helyreállítási költségeket viselni. (…)

–4–

2014. április


102. § (1) A környezetkárosodásért, illetve a környezetveszélyeztetésért való felelősség - az ellenkező bizonyításáig - annak az ingatlannak a környezetkárosodás, illetve környezetveszélyeztetés bekövetkezésének időpontját követő mindenkori tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a környezetkárosítást, illetve környezetveszélyeztető magatartást folytatták. (2) A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan tényleges használóját, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli. (…) Közigazgatási jogi felelősség 102/A. § (…) (2) A környezethasználó köteles a külön jogszabályban meghatározott környezetkárosodást megelőző intézkedéseket megtenni, valamint környezetkárosodás esetén a helyreállítási intézkedések megtétele során a) elsődleges helyreállítási intézkedésként a környezetnek vagy valamely környezeti elemnek, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatásnak az eredeti állapotát vagy ahhoz közeli állapotát helyreállítani; b) kiegészítő helyreállítási intézkedésként amennyiben az elsődleges helyreállítási intézkedés nem vezet eredményre, ba) a károsodott környezeti elemet erre alkalmas környezeti elemmel, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást erre alkalmas környezeti elem által nyújtott szolgáltatással pótolni, bb) ha a ba) pontban meghatározott pótlás sem vezet eredményre, a környezeti elemet vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást - a károsodott környezeti elem vagy szolgáltatás becsült költségével megegyező -, erre alkalmas környezeti elemmel vagy környezeti elem által nyújtott szolgáltatással pótolni. (…) (5) A környezetvédelmi igazgatási szerv a (2) bekezdésben, illetve a 101. § (2) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott esetben a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően a) kötelezi a környezethasználót az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott szükséges környezetkárosodást megelőző, valamint helyreállítási intézkedések megtételére; b) megteheti a szükséges környezetkárosodást megelőző, illetve helyreállítási intézkedéseket saját maga, illetve azt mással elvégeztetheti.

–5–

2014. április


A 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet kimondja 21. § (1) A pontszerű szennyezőforráshoz tartozó valószínűsíthető szennyezettség, illetve károsodás esetén a 19. § (9) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a köz érdekében kármentesítést kell végezni. (2) Kármentesítésre kötelezett, aki a Kvt. 101–102/A. §-ában meghatározottak szerint felelősséggel tartozik. (3) Ha állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a feladatokat az OKKP és annak alprogramjai keretében kell végezni az érintett miniszter a 20. § (4) bekezdés szerinti szervezet útján, e rendeletben foglalt követelmények betartásával. (…) 20. § (1) Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (a továbbiakban: OKKP) célja: a) a felszín alatti víz, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése, nyilvántartásba vétele, valamint a szennyezettség kockázatának csökkentése, és a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése; b) a felszíni vizekben okozott károk kármentesítése; c) a természetben okozott károk kármentesítése. (2) Az OKKP a felelősségi körtől független egyedi kármentesítési beruházások mellett magában foglalja azokat az általános és országos feladatokat is, amelyek az OKKP irányításához és összehangolt végzéséhez szükséges feladatok (így például kutatási, szabályozási, informatikai, nyilvántartási) ellátását, továbbá a kormányzati munkamegosztás szerint felelős miniszterek irányítása alá tartozó Alprogramok, az állami felelősségi körbe tartozó, kármentesítési építési beruházási feladatok koordinálását jelentik. (3) Az OKKP-val kapcsolatos országos és általános feladatok ellátásáról – az érintett miniszterekkel együttműködve – a miniszter gondoskodik. (4) Az érintett miniszterek közzéteszik a felelősségi körükbe tartozó kármentesítések irányításával megbízott szervezetek megnevezését. Amennyiben az alprogram irányításával megbízott szervezetben változás következett be az érintett miniszter 30 napon belül köteles azt hivatalos értesítőben közzétenni.

A tárgyi ingatlanon az 1950-es évektől az 1970-es évekig állami megrendelésre egy kisiparos (Wilhelm Gyula) vegyipari tevékenységet folytatott. A tulajdonos halálát követően (1979.) a

–6–

2014. április


vegyipari tevékenység megszűnt, az ott maradt vegyszerek a szakszerűtlen tárolás következtében szétszóródtak. Az örökös eredménytelen keresése után az ingatlanvagyon az államra szállt. A veszélyes hulladékok összegyűjtésére és elszállítására csak 1987-ben került sor a Budapest XX. Kerületi Tanács megbízásából. Szintén a tanács megbízásából 1988-ban megállapították, hogy az ingatlan talaja toxikus fémekkel szennyezett. Az elvégzett vizsgálatok alapján a területen található szennyező anyagok forrása az 1950-es és 1970-es években a tárgyi területen végzett vegyipari tevékenység, valamint a nem szakszerűen végzett vegyianyag tárolás. Mivel a végzett vegyipari tevékenység állami megrendelésre történt, illetve a tevékenység folytatója jogutód nélkül halt meg, a környezeti kár mentesítéséért felelős a Magyar Állam. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 8247-6/2011. ikt. sz. határozatában kötelezte a KDV Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot a felszín alatti víz és földtani közeg tekintetében részletes tényfeltárás végzésére és beavatkozási terv készítésére. A Vízügyi Igazgatóság fellebbezést nyújtott be a határozat ellen. Időközben (2012. január 1-től) a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság feladatait a vízügyi szervezet átalakításával részben a Nemzeti Környezetügyi Intézet és területi kirendeltségei, részben az Országos Vízügyi Főigazgatóság és területi szervei vették át. A Vízügyi Igazgatóság 2012. április 12-én kelt levelében foglaltak szerint a feladat végrehajtására biztosított forrással a Vidékfejlesztési Minisztérium rendelkezik, a kármentesítési feladatok végrehajtása már nem a Vízügyi Igazgatóság feladata, melynek értelmében az Igazgatóság kéri, hogy a KTVF: 8247-6/2011. ikt. sz. határozat kötelezettjeként a Nemzeti Környezetügyi Intézetet nevesítse. Az OKTVF 2012. május 14-én kelt 14/78-6/2012. ügyszámú határozatában (3. sz. melléklet) az elsőfokú végzést helybenhagyta, ugyanakkor a kötelezett személyét megváltoztatta, felszólította a Nemzeti Környezetügyi Intézetet a KTVF: 8247-6/2011. számú határozat rendelkező részében előírtak teljesítésére. 2.6.

FELHASZNÁLT DOKUMENTÁCIÓK, ALKALMAZOTT JOGSZABÁLYOK 1. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 2. 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről;

–7–

2014. április


3. 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 4. 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról 5. 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól; 6. 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről; 7. 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól; 8. FTV 87/1761-45 témaszámú szakvélemény a Budapest, XX. kerület Marx Károly u. 3. szám alatti telek talajszennyeződési vizsgálata – 1988. 9. „Végleges építésügyi szakértői vélemény a Társasház Grassalkovich u. 3. – 1238 Budapest, Soroksár, Ékes u. 11. sz. alatti épület földszint 6. albetétjének állapotáról, az állapotot előidéző robbanásról és a további teendőkről” – Dr- Lámer Géza, 2010. november 10. „Talajvizsgálat és szakvélemény a Budapest, XX. Grassalkovich u. 3. sz. alatt talált környezetszennyezésről Kisszövetkezet, 1994.

(hrsz:

184400)”

-

Altasz

Tervező

és

Szolgáltató

11. „Jelentés a 1238 Budapest, Soroksár, Ékes utca 11. társasház fsz. 6. lakásban történt robbanás okának feltárásáról, továbbá előzetes környezeti állapotfelmérésről” Bálint Analitika Kft., 2010. 12. Felügyelőségi vizsgálatok, 2010.

–8–

2014. április


3. ELŐZMÉNYEK A tárgyi ingatlanon az 1950-es és 1970-es években állami megrendelésre egy kisiparos (Wilhelm Gyula) vegyipari tevékenységet folytatott. A tulajdonos halálát követően (1979.) a vegyipari tevékenység megszűnt, az ott maradt vegyszerek a szakszerűtlen tárolás következtében szétszóródtak. Korábbi dokumentumok utalnak arra, hogy az elhagyott ingatlanon szándékos rongálás történt és ismeretlen személyek és az akkori tanácsi szervek képviselői a vegyszeres hordók tartalmát a földre borogatták. Ekkor a vegyi reakciók hevessége miatt a területen tűz ütött ki. A közegészségügyi hatóság a szomszéd ingatlan talajvíz kútját betemetette az egészségre ártalmas anyagokat tartalmazó talajvíz miatt. Az örökös eredménytelen keresése után az ingatlanvagyon az államra szállt. Feltételezhető volt a terület szennyeződése, így 1987-benn a Budapest XX. Kerületi Tanács megbízta a Rejuvena Környezetvédelmi és Számítástechnikai Gazdasági Munkaközösséget a veszélyes hulladékok összegyűjtésére és elszállítására, majd 1988-ban a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatot a talajszennyezés feltárására. Az 1988-ban elkészült dokumentáció megállapította, hogy a terület talaja a felszín közeli rétegekben toxikus fémekkel (cink, réz, nikkel, ólom) szennyezett, mely szennyeződés kárelhárítására vonatkozóan javasolta a szennyezett talaj (legalább a gócpontokban) 0,5 m mélységig való kitermelését és a feltárt szennyvíz szikkasztó műtárgy felszámolását. A tárgyi ingatlant 1993-ban Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzatának jogelődje Pestszenterzsébet - Soroksár Önkormányzata Fekete László Gyula részére értékesítette. Az adásvételi szerződésben rögzítésre került, hogy a vevő kötelezettséget vállal a szennyezés - termőföldcserével történő - felszámolására. Fekete László Gyula az ATLASZ Tervező és Szolgáltató Kisszövetkezet által készített szakvéleményt benyújtotta a Budapest Főváros XX. Kerület Önkormányzatához. Budapest Főváros XX. Kerület Önkormányzata eljárásában szakhatóságként kereste meg a Felügyelőséget, aki KF: 20.000/1994. számú szakhatósági állásfoglalásában a fent hivatkozott szakvéleményben megjelölt szennyeződések kitermeléséhez és a kitermelt szennyezett talaj elszállításához kikötésekkel hozzájárult. Budapest Főváros XX. Kerület Önkormányzatának megkeresésére a Felügyelőség KF: 20.000-3/1994. számú levelében úgy nyilatkozott, hogy a hozzá megküldött dokumentációk alapján a szennyezett talaj elszállítása megtörtént, amivel az ingatlanon korábban történt szennyezettséget megszüntették.

–9–

2014. április


2003-ban Fekete László Gyula az Olimpia Kft. (2837 Vértesszőlős, Meredek utca 3.) részére értékesítette az ingatlant, mely cég 2 db, egyenként háromlakásos társasház építésére kért építési engedélyt Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzatától. Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzata az építési engedélyt VIII-638/2004. számon, a végleges használatbavételi engedélyt VIII-1659/4/2006. számon adta meg, azonban - a rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan - egyik eljárásában sem kereste meg a környezetvédelmi hatóságot szakhatóságként. 2010. június 18-án a tulajdonosok robbanást észleltek a földszint 6. sz. albetét alatt. A robbanás 2010. június 21-én megismétlődött. A Felügyelőség a rendelkezésre álló adatok alapján 2010. július 13. napján helyszíni szemlét tartott a tárgyi ingatlanon, mely során hatósági mintavételezésre is sor került. A robbanás során felszínre került pince talajából vett mintákból a múltbéli területhasználatok, valamint a fellelt hatósági dokumentumok által nyert információk szerint indokolt szennyező komponensek (toxikus fémek, összes alifás szénhidrogének, halogénezett alifás és aromás szénhidrogének, valamint ökotoxikológiai vizsgálatok) tekintetében a Felügyelőség Környezetvédelmi Laboratóriuma vegyvizsgálatokat végzett. A vizsgált minták a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet alapján nem minősültek szennyezettnek, így azok alapján kármentesítési eljárás indítását szükségtelennek tartották. A robbanásokat követően Budapest XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzata által felkért statikus szakértő 2010. június 21-i szemlét követően megállapította, hogy a lakás belső aljzata alatt feltehetően üreg van és ez a lakás használatát életveszélyessé teszi. Az Önkormányzat ezért az ingatlan tulajdonosait egyetemlegesen kötelezte az életveszélyes állapot végleges megszüntetése érdekében szakértői vélemény készítésére. A robbantást kiváltó okok feltárásával és a szakértői vélemény elkészítésével a lakók a Lámer és Lámer Kft-t bízták meg, akik a robbanások következtében feltáródott pince további feltárása során vegyszeres üvegeket, lyukas vegyszeres hordót, ismeretlen eredetű kristályos anyagot találtak. Ezt követően bízták meg a lakók a Bálint Analitika Kft-t, hogy vizsgálják meg a vegyszerrel szennyezett talaj veszélyességét, szennyezettségét, tárják fel a robbanások okát és végezzenek előzetes környezeti állapotfelmérést. A tárgyi ingatlan tulajdonosai által az előzetes környezeti állapotfelméréssel megbízott Bálint Analitika Kft. a 2010. augusztus 11-én és 12-én végzett feltárások során a dr. Lámer Géza szakértő által készített 1988. évi szennyezettséget ábrázoló helyszínrajz alapján 2 db 7 m-es és 8 db 3,5 m-es fúrási pontot létesített. Az ingatlanon található csőkútból vettek vegyi elemzés céljából 2 db felszín alatti vízmintát. A Bálint Analitika Kft. által készített Jelentés szerint a

– 10 –

2014. április


lakóingatlan talajának felső 0,5 - 1,5 méteres, helyenként 4,5 méteres mélységig toxikus, erősen rákkeltő anyagokkal (klórfenolok, dioxinok, policiklusos aromás szénhidrogének) valamint növényvédő szerekkel (DDT, atrazin) szennyezett. A vizsgált talajvíz minta triazin vegyületcsoportba tartozó szennyező komponensek tekintetében mutatott jelentős szennyezettségi határérték túllépést. A robbanással közvetlenül érintett terület talajában fent felsorolt toxikus rákkeltő anyagokon kívül a pikrinsav (robbanóanyag), valamint a robbanást elősegítő nitrát szennyező komponens volt jelen magas koncentrációban. A vizsgálati eredmények alapján a feltárt pincében található anyag a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény értelmében veszélyes hulladéknak minősül. A Bálint Analitika Kft. által készített Jelentésben foglalt tények ismeretében a Felügyelőség 2010. október 15- én a szomszédos ingatlanokon hatósági mintavételezést tartott abból a célból, hogy a környező ingatlanok felől származó szennyeződésterjedés lehetősége kizárható legyen. A tárgyi fúrásos feltárások során a Felügyelőség 3 db 3 m-es, valamint 1 db 9 m-es feltárást végzett, amelyekből talaj és talajvíz mintavételek történtek. A tárgyi mintavételekből származó minták klórfenolok, dioxinok, policiklusos aromás szénhidrogének és növényvédő szer vegyületcsoportok által jellemezhető szennyező komponensekre lettek megvizsgálva. A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a tárgyi ingatlanok felől történő szennyeződésterjedés lehetősége kizárható. Szintén a Bálint Analitika Kft. által készített Jelentésben foglalt tények ismeretében a Felügyelőség KTVF: 8247-6/2011. ikt. sz. határozatában kötelezte a KDV Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot a felszín alatti víz és földtani közeg tekintetében részletes tényfeltárás végzésére és beavatkozási terv készítésére. A Vízügyi Igazgatóság fellebbezést nyújtott be a határozat ellen. 2012. január 1-től a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság feladatait a vízügyi szervezet átalakításával részben a Nemzeti Környezetügyi Intézet és területi kirendeltségei, részben az Országos Vízügyi Főigazgatóság és területi szervei vették át. A Vízügyi Igazgatóság 2012. április 12-én kelt levelében foglaltak szerint a feladat végrehajtására biztosított forrással a Vidékfejlesztési Minisztérium rendelkezik, a kármentesítési feladatok végrehajtása már nem a Vízügyi Igazgatóság feladata, melynek értelmében az Igazgatóság kéri, hogy a KTVF: 8247-6/2011. ikt. sz. határozat kötelezettjeként a Nemzeti Környezetügyi Intézetet nevesítse. Az OKTVF 2012. május 14-én kelt 14/78-6/2012. ügyszámú határozatában (3. sz. melléklet) az elsőfokú végzést helybenhagyta, ugyanakkor a kötelezett személyét megváltoztatta,

– 11 –

2014. április


felszólította a Nemzeti Környezetügyi Intézetet a KTVF: 8247-6/2011. számú határozat rendelkező részében előírtak teljesítésére. 3.1.

A MÁR ELVÉGZETT KÁRMENTESÍTÉSI SZAKASZOK, KÁRELHÁRÍTÁS, KÁRENYHÍTÉS BEMUTATÁSA

A 2010. júniusi robbanás során feltáródott pince talajából a feltárt anyag beazonosítása, valamint mennyiségének, és a környezetre gyakorolt hatásainak felderítése céljából végzett mintavételezéshez kitermelésre került szennyezett földet és a kimozgatott veszélyes anyagot tartalmazó üvegeket saját költségvetése terhére a Felügyelőség 2011 januárjában elszállíttatta. A területről az alábbi veszélyes hulladéknak számító anyag került elszállításra: − 20 m3 ismeretlen összetételű föld (EWC 17 01 06*1, 17 05 03*2), − ~ 2 m3 vegyes építési-bontási hulladék (EWC 17 09 043), − ~ 50 db 1 dl - 1 l méretű üveg (EWC 17 02 04*4).5 . 3.2.

KORÁBBI FELMÉRÉSEK, ISMERTETÉSE

VIZSGÁLATOK

EREDMÉNYEINEK

3.2.1. FTV vizsgálatok (1988) A tárgyi ingatlanon az 1950-es és 1970-es években állami megrendelésre egy kisiparos vegyipari tevékenységet folytatott. A tulajdonos halálát követően (1979) az ott maradt vegyszerek a szakszerűtlen tárolás következtében szétszóródtak, a vegyszeres hordók tartama a talajra folyt. Az örökös eredménytelen keresése után az ingatlanvagyon az államra szállt. Feltételezhető volt a terület szennyeződése, így 1987-benn a Budapest XX. Kerületi Tanács megbízta a Rejuvena Környezetvédelmi és Számítástechnikai Gazdasági Munkaközösséget a veszélyes hulladékok összegyűjtésére és elszállítására, majd 1988-ban a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatot a talajszennyezés feltárására. Az FTV a Tanács tájékoztatása alapján a vizsgálatokat csak toxikus nehézfémek kimutatására, öko-toxikológiai tesztekre korlátozták6. Az 1988-ban elkészült dokumentáció megállapította, hogy a terület talaj a felszín közeli rétegekben toxikus fémekkel (cink, réz, nikkel, ólom) 1

EWC 17 01 06 veszélyes anyagokat tartalmazó beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke* 2 EWC 17 05 03 veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek* 3 EWC 17 09 04 kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól 4 EWC 17 02 04 veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azzal szennyezett üveg, műanyag, fa* 5 KTVF: 8247-6/2011. sz. határozat 6 FTV 87/1761-45 témaszámú szakvélemény a Budapest, XX. kerület Marx Károly u. 3. szám alatti telek talajszennyeződési vizsgálata

– 12 –

2014. április


szennyezett, mely szennyeződés kárelhárítására vonatkozóan javasolta a szennyezett talaj (legalább a gócpontokban) 0,5 méter mélységig való kitermelését és a feltárt szennyvíz szikkasztó műtárgy felszámolását. Ugyanakkor a helyszínen fellelt vegyszermaradékokra vonatkozóan a vizsgálatokat nem terjesztette ki, azokat nem azonosította. Az FTV fúrások helyszínrajzát az alábbi ábrán mutatjuk be:

FTV által mélyített fúrások A talajra vonatkozó pH és fajlagos vezetőképesség eredményeit a 5. sz. melléklet mutatja. Az alábbi táblázatban mutatjuk be a toxikus nehézfém vizsgálat eredményeit. A táblázatban a jelenleg hatályos határérték rendelet alapján a „B” szennyezettségi határértéket meghaladó eredményeket tüntettük fel: Fúrás mélység sz. (cm) 6/2009 (IV.14) egy.r. (B) érték 0 - 15 3 15 - 50

Pb

Cr

Cu

100 39,1 21,9

75 6,7 13

mg/kg 75 200 55,3 111 25,1 210

– 13 –

Zn

Ni

Cd

40 10,8 7,5

1 <0,1

2014. április


Fúrás mélység sz. (cm) 6/2009 (IV.14) egy.r. (B) érték 50 - 100 0 - 15 6 15 - 50 50 -100 0-15 8 15 - 50 50 - 100 0-50 50 - 100 10 100 - 150 150 -200 200 250 0-15 11 15 - 50 50 - 100 0-15 12 15 - 50 50 - 100 0-15 13 15 - 50 50 - 100 0-15 14 15 - 50 50 - 100 0-15 18 15 - 50 50 - 100 0-15 19 15 - 50 50 - 100 0-15 23 15 - 50 50 - 100 0-15 24 15 - 50 50 - 100 0-15 25 15 - 50 50 - 100

Pb 100 14,8 38,8 14,1 15,8 188 31,2 28,9 31 8,8 5,9 5,9 5,9 150 35,1 31,9 72,8 51 21,8 656 94,8 25,3 156 65,1 25,1 115 12 10,8 106 71 61 61,9 9,4 7,2 58,1 28,8 8,8 60,8 13 10,1

Cr 75 10,1 5,7 5,7 5,7 10 11,8 12,7 4 6,3 25 13 10,2 6,7 7 7,1 46,7 25,1 9,8 25 5 5 7,3 16 8,1 5 5 5,1 6,7 6,3 6 5 1,7 1,8 8,1 3,3 8 8,9 4 8

Cu

Zn

mg/kg 75 200 20,9 59 86,8 144 100,5 156 38,1 71 78,9 189 85,8 111 21,8 41 39,5 308 25 50 167,5 50 20 21,9 18,1 20,2 55,3 361 65 113 25,2 58 224 322 108 136 28,2 51 36,8 2500 18,8 69,1 11,2 49,2 113 378 65,1 225 18,2 51,4 68,4 300 25 50 20,9 38 42,1 322 32,5 194 30,2 81 24,1 1318 14,5 31 8,1 21 25 341 29 117 11 50 19,8 309 12,6 61 20 42

– 14 –

Ni

Cd

40 5 13,1 8 5,1 18 7,9 5 6 6,3 25 12,5 8,1 160 7 5 13 7,9 5,5 11 5 5,1 7,5 16,3 5,8 123 55 5,1 350 6,3 5 5 5 4,9 5,7 5 3,1 7 7,5 6

1

<0,1

<0,1

<0,1

<0,1

<0,1 0,5 <0,1 <0,1 0,5 0,3 <0,1 <0,1 0,5 0,3 <0,1 0,4 <0,1 <0,1 0,4 <0,1 <0,1 0,2 <0,1 <0,1

2014. április


3.2.2. Atlasz Szövetkezet vizsgálatai (1994) A tárgyi ingatlant 1993-ban Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzatának jogelődje Pestszenterzsébet–Soroksár Önkormányzata Fekete László Gyula részére értékesítette, azzal a feltétellel, hogy a vevő kötelezettséget vállal a szennyezés termőföldcserével történő - felszámolására. Fekete László Gyula az ATLASZ Tervező és Szolgáltató Kisszövetkezet által készített szakvélemény hatósági jóváhagyását követően a szennyezett talajt elszállítatta7. A szakvélemény szerint - a laborvizsgálati eredmények alapján- figyelembe véve a Holland jegyzéket és a Kloke (1991) által javasolt határérték táblázatot, a vizsgált minták a határértékeket sehol nem haladták meg, ezért nem minősítették veszélyes hulladéknak. A szennyezettség kezelendő területeket jelöl meg négy helyen, összesen 107 m2 területen, 0,5 méter mélységig. A szennyezett térfogatot 54 m3-ben határozták meg.

Atlasz Szövetkezet által mélyített fúrások rekonstruált helyszínrajza Az Atlasz Kisszövetkezet (Filantróp Kft.) mérési eredményei: Higany fúrás minta össz. Cink Réz Króm Ólom Kadmium Nikkel (eredeti cianid szám mélység anyag) cm mg/kg „B” 200 75 75 100 1 40 0,5 20 0-20 325 42,8 5,2 125 1,3 11,3 1,22 0 36 20-50 21,5 30,4 3,3 64,3 0,8 6,4 0,8 0 50-100 18,2 3,8 2 9,6 0,84 3,8 0,05 0 37 0-20 204 46,8 4,88 369 0,83 7,8 0,399 0

Arzén Kobalt (mg/l) 15 0,01 0,005 0,003 0,015

7Altasz

Tervező és Szolgáltató Kisszövetkezet „Talajvizsgálat és szakvélemény a Budapest, XX. Grassalkovich u. 3. sz. alatt talált környezetszennyezésről (hrsz: 184400)” 1994.

– 15 –

2014. április

30 3,4 4,2 3,5 2,7


Higany fúrás minta össz. Arzén Cink Réz Króm Ólom Kadmium Nikkel (eredeti Kobalt szám mélység cianid (mg/l) anyag) cm mg/kg „B” 200 75 75 100 1 40 0,5 20 15 30 0-20 163 35,5 5,3 88,7 0,61 75,8 3,75 0 0,005 4,1 38

20-50

147

28,9 4,12

122

0,82

17,7

0,246

0

0,015

3

50-100

39,3

11,5

26,6

0,4

14,2

0,626

0

0,006

3,2

3,1

3.2.3. Felügyelőségi vizsgálatok (2010) A Felügyelőség 2010. július 13. napján helyszíni szemlét tartott a tárgyi ingatlanon, mely során hatósági mintavételezésre is sor került. A robbanás során felszínre került pince talajából vett mintákból a múltbéli területhasználatok, valamint a fellelt hatósági dokumentumok által nyert információk szerint indokolt szennyező komponensek (toxikus fémek, összes alifás szénhidrogének, halogénezett alifás és aromás szénhidrogének, valamint ökotoxikológiai vizsgálatok) tekintetében a Felügyelőség Környezetvédelmi Laboratóriuma vegyvizsgálatokat végzett. A vizsgált minták a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet alapján nem minősültek szennyezettnek, így azok alapján kármentesítési eljárás indítása szükségtelennek bizonyult.8 A Felügyelőség vizsgálatának helyszínéről térképvázlat nem áll rendelkezésre. A mintavételi és analitikai jegyzőkönyv alapján talaj és felszín alatti vízmintavétel történt. A jegyzőkönyv szerint a mintavételre 2010. 10. 14-én került sor9. A felszín alatti vízmintavételhez 9,0 m talpmélységű fúrás mélyült (EOVX: 230030; EOVY: 614869), melyben a feltárt vízoszlop magassága mintavételkor 1,0 m volt. A víz hőmérséklete 13,9 °C, pH 7,16 fajlagos vezetőképesség 1568 µS/cm volt. Felügyelőség által lemélyített fúrások adatait az alábbi táblázat tartalmazza: Fúrás jele 1. fúrás 2. fúrás 3. fúrás 4. fúrás

EOVX 230 030 229 970 230 061 230 046

EOVY 654 869 654 821 654 803 654 831

talpmélység 8,0 m 3,0 m 3,0 m 3,0 m

mintavétel 0,5 m-ként 0,5 m-ként 0,5 m-ként 0,5 m-ként

8

KTVF: 8247-6/2011. sz. határozat KDV-KTVF 2010. 10. 14-én kelt mintavételi jegyzőkönyv, valamint Felügyelőség jksz: 4805/2010. számú vizsgálati jegyzőkönyv 9

– 16 –

2014. április


Az 1-4 fúrás során megvett talajminták és a felszín alatti víz analitikai eredményeit 5. sz. mellékletben tüntettük fel. Az eredmények mellett ismertetjük a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet „B” szennyezettségi határértékét. 3.2.4. Bálint Analitika Kft. vizsgálatai (2010) A Bálint Analitika Kft. által a 2010. augusztus 11-én és 12-én végzett fúrásos feltárások során vett talaj- és talajvízminták laboratóriumi vizsgálata alapján készített Jelentés10 szerint a lakóingatlan talajának felső 0,5 - 1,5 méteres, helyenként 4,5 méteres mélységig toxikus, erősen rákkeltő anyagokkal (klórfenolok, dioxinok, policiklusos aromás szénhidrogének) valamint növényvédő szerekkel (DDT, atrazin) szennyezett. A vizsgált pangó víz (talajvíz) minta triazin vegyületcsoportba tartozó szennyező komponensek tekintetében mutatott jelentős szennyezettségi határérték túllépést. A robbanással közvetlenül érintett terület talajában fent felsorolt toxikus rákkeltő anyagokon kívül a pikrinsav (robbanóanyag), valamint a robbanást elősegítő nitrát szennyező komponens van jelen magas koncentrációban. A vizsgálati eredmények alapján a feltárt pincében található anyag a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény értelmében veszélyes hulladéknak minősül.

Bálint Analitika Kft. talajfúrások és pince mintavételi pontok helyszínrajz A Bálint Analitika Kft. által készített Jelentésben foglalt tények ismeretében a Felügyelőség 2010. október 15- én a szomszédos ingatlanokon hatósági mintavételezést tartott abból a célból, hogy a környező ingatlanok felől származó szennyeződésterjedés lehetősége kizárható

10

Bálint Analitika Kft. „Jelentés a 1238 Budapest, Soroksár, Ékes utca 11. társasház fsz. 6. lakásban történt robbanás okának feltárásáról, továbbá előzetes környezeti állapotfelmérésről”

– 17 –

2014. április


legyen. A tárgyi fúrásos feltárások során a Felügyelőség 3 db 3 m-es, valamint 1 db 9 m-es feltárást végzett, amelyekből talaj és talajvíz mintavételek történtek. A tárgyi mintavételekből származó minták klórfenolok, dioxinok, policiklusos aromás szénhidrogének és növényvédő szer vegyületcsoportok által jellemezhető szennyező komponensekre lettek megvizsgálva. A megvett minták laboratóriumi eredményeit 5. sz. mellékletben tüntettük fel. Az eredmények mellett ismertetjük a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet „B” szennyezettségi határértékét. 4. A TÉNYFELTÁRÁS SORÁN ÉRINTETT TERÜLET BEMUTATÁSA 4.1.

TERÜLETHASZNÁLATOK A TERÜLETEN

4.1.1. A terület használatának története és a telephelyen korábban folytatott tevékenységek ismertetése A tárgyi ingatlanon az 1950-es évektől az 1970-es évekig állami megrendelésre egy kisiparos (Wilhelm Gyula) vegyipari tevékenységet folytatott. A tulajdonos halálát követően (1979.) a vegyipari tevékenység megszűnt, az ott maradt vegyszerek a szakszerűtlen tárolás következtében szétszóródtak. Az örökös eredménytelen keresése után az ingatlanvagyon az államra szállt. Az 1988-ban elkészült dokumentáció megállapította, hogy a terület talaja a felszín közeli rétegekben toxikus fémekkel szennyezett. A tárgyi ingatlant 1993-ban Pestszenterzsébet - Soroksár Önkormányzata (Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzatának jogelődje) Fekete László Gyula részére értékesítette. Az adásvételi szerződésben rögzítésre került, hogy a vevő kötelezettséget vállal a szennyezés - termőföldcserével történő - felszámolására. Budapest Főváros XX. Kerület Önkormányzatának megkeresésére a Felügyelőség KF: 20.000-3/1994. számú levelében úgy nyilatkozott, hogy a hozzá megküldött dokumentációk alapján a szennyezett talaj elszállítása megtörtént, amivel az ingatlanon korábban történt szennyezettséget megszüntették. 2003-ban Fekete László Gyula az Olimpia Kft. részére értékesítette az ingatlant, mely cég 2 db, egyenként háromlakásos társasház építésére kért építési engedélyt Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzatától. Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzata az építési engedélyt VIII638/2004. számon, a végleges használatbavételi engedélyt VIII-1659/4/2006. számon adta

– 18 –

2014. április


meg (a rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan egyik eljárásában sem kereste meg a környezetvédelmi hatóságot szakhatóságként). A lakók 2006-ban költöztek be a lakásokba. 2010. június 18-án a tulajdonosok robbanást észleltek a földszint 6. sz. albetét alatt. A robbanás 2010. június 21-én megismétlődött. Ezt követően a családoknak el kellett hagyniuk a lakásokat. 4.1.2. A területen jelenleg folytatott tevékenységek A robbanás következtében feltárult pince, az abban található vegyi anyagok, valamint a laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján a telek környezeti állapota és a lakófunkció összeegyeztethetetlen. A robbanás óta (2010. június) a területen semmilyen tevékenység nem folyik, az ingatlan és a lakóházak üresen állnak. 4.2.

A TERÜLET ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

4.2.1. Földrajzi elhelyezkedés és morfológia „A Magyarország kistájainak katasztere” című kiadvány alapján Budapest XXIII. kerülete (Soroksár) a Pesti-hordalékkúp-síkság kistájhoz tartozik.

Átnézeti helyszínrajz A kistáj 97,5 m és 251 m közötti tszf-i magasságú. K felé lépcsőzetesen, a magasabb teraszok irányába emelkedik. Ezek nagyjából É-D-i irányú sávjait a Duna bal parti mellékvizeinek völgyei Ny-K-i irányban mozaik- és sakktáblaszerűen szabdalták. A felszín döntő többsége közepes magasságú, tagolt síkság.

– 19 –

2014. április


4.2.2. Éghajlat A kistáj jellemzően mérsékelten meleg, száraz éghajlatú. Az éves napfénytartalom 1910-1940 óra, az évi középhőmérséklet 10,0-10,6 °C. Az évi csapadékösszeg az É-i és a D-i területek között 510-580 mm között változik. Leggyakoribb szélirány az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s közötti. 4.2.3. Földtani, talajtani adottságok A síkság alapját paleozoós-mezozoós formációk, ill. az erre települő harmadidőszaki rétegek alkotják. Ezek a képződmények egymással párhuzamosan futó ÉNy-DK-irányú törésvonalrendszerrel tömbökre tagolódtak, s az Alföld felé haladva a pleisztocén folyamán egyre nagyobb mértékben süllyedtek meg. A pleisztocén legelejétől képződő dunai hordalékkúp éppen ellentétes képet mutat, K felé haladva a legidősebb pleisztocén képződmények pannóniai üledékekre települve találhatók. Legjelentősebb hasznosítható nyersanyaga a kavics és a téglaagyag. A szennyezéssel érintett terület sekélyföldtana Tárgyi terület, Dél-Pesten a Molnár-sziget magasságában a Ráckevei–Soroksári-Duna-ágtól kb. 800 méterre fekszik (1-2-3. ábra). A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat által, 1988-ban a térségben végzett kutatófúrások alapján a területen a felszínt borító kb. 0,5 méter vastag feltöltés, illetve barna humuszos, homokos feltalaj alatt mintegy 6-8 méter vastagságú, kezdetben sárgásbarna, majd sárga közép-és finomszerű homok található. Ez alatt települ a Duna pleisztocén korú homokos kavicsterasza, amely a talajvíz tározó és szállító közege is. 4.2.4. Hidrológiai és hidrogeológiai adottságok A Gödöllői-dombságtól a Duna-völgy felé lejtő területet az egymással párhuzamosan a Dunába futó patakok tagolják. A tájat a száraz éghajlat miatt jelentős vízhiány jellemzi. Vízminőség szempontjából valamennyi vízfolyás II. osztályú, de a településeken áthaladó szakaszok még szennyezettebbek. Két természetes tava (Fót mellett) együtt 3 ha felszínű. További kisebb tavak is találhatóak az egyes vízfolyások völgyében és a bányagödrök helyén. A Szilas-patakon duzzasztott tó Cinkota és Nagytarcsa között 15 ha területű. A talajvíz mélysége É-ról D-re 6 méterről 2 méterre emelkedik. Mennyisége elég jelentős, kémiai jellegében a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típus az uralkodó, de a Szilaspataktól É-ra a nátrium is nagy területen előfordul. A keménység a települések körzetében meghaladja a 25 nk°-ot, míg azokon kívül jellemzően kevesebb. A talajvíz áramlási iránya Ny-DNy-i, szivárgási sebessége k=10-3 cm/s nagyságrendű. – 20 –

2014. április


4.2.5. Élővilág A vizsgált ingatlan területe 1.534 m2, melyen 2 db egyenként 200 m2 alapterületű lakóház található, valamint a telek ÉK-i részén kb. 366 m2 alapterületű fűbetonból készült parkoló található. Az ingatlan zöldfelületi része füvesített. Az ingatlanon különleges állatfaj vagy növényzet nem található. 4.2.6. Védendő természeti vagy épített értékek A vizsgált ingatlanon nem található védett természeti vagy épített érték. 4.3.

A LEHATÁROLÁSHOZ IGÉNYBEVETT ESZKÖZÖK, LÉTESÍTMÉNYEK MŰSZAKI ADATAI

A tényfeltárás keretében az alábbi fúrási és mintavételi feladatok elvégzésére került sor: Kert részben: −


−


−


−


Lakóépületeken belül: − 4.4.

kézi fúrás 4 m mélységig, lakásonként 1 db, összesen 6 db, FF15-FF20 jelű furatok. TERÜLETI VÍZHASZNÁLATOK BEMUTATÁSA

A területen 2010 júniusa óta semmilyen tevékenységet nem folytatnak. Előtte a telken található 2 lakóépület lakófunkció szerint üzemelt, ennek megfelelően ivóvíz felhasználása és kommunális szennyvíz keletkezése történt. A lakóépületek a vízfelhasználáshoz a vizet vezetékes hálózatról kapta, és a szennyvíz is csatornahálózaton keresztül távozott a területről. 4.5.

A TERÜLET ÉRZÉKENYSÉGI BESOROLÁSA

A felszín alatti vizek védelméről szóló és többször módosított 219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet értelmében a vizsgált helyszín szennyeződésérzékenységi besorolását a rendelet 2. sz. melléklete szerint kell végezni. A vizsgált terület a melléklet besorolási metódusa szerint a „2. Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület” besorolás „a) Azok a területek, ahol a csapadékból származó

– 21 –

2014. április


utánpótlódás sokévi átlagos értéke meghaladja a 20 mm/évet” érzékenységi alkategóriába tartozik. 4.6.

A

HATÁLYOS TERÜLETRENDEZÉSI TERÜLETHASZNÁLATI BESOROLÁS

TERV

SZERINTI

A Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzatának Budapest XXIII. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 25/2003. (VII-18.) Ök.sz. rendelete szerint a tárgyi ingatlan L4-XXIII-04 övezetben található.

– 22 –

2014. április


5. AZ ELVÉGZETT TÉNYFELTÁRÁS MÓDSZERTANA 5.1.

A TÉNYFELTÁRÁSI TERV

A tényfeltárás során a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről előírásai figyelembevételével a következő módszertani elveket követtük. A Bp. XXIII. Grassalkovich u. 3. sz alatti ingatlannal kapcsolatos kármentesítési feladatokért eredetileg a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság volt felelős. A Nemzeti Környezetügyi Intézetet (NeKI) mint az Igazgatóság jogutódját a környezetvédelmi hatóság 2012. május 14-én kelt határozatával kötelezte a kármentesítésre. A NeKI ezt követően haladéktalanul megkezdte a tényállás tisztázását, a kármentesítési feladatok műszaki kidolgozását, előkészítését, majd azok alapján a közbeszerzési eljárás minisztériumi engedélyeztetését. A szükséges minisztériumi hozzájárulások megszerzését követően a Nemzeti Környezetügyi Intézet 2012 decemberében indíthatta meg a közbeszerzési eljárást, aminek eredményeként a kármentesítés tényfeltárási szakasza 2013 júniusáig befejeződhetett volna a tervek szerint. A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban – jogorvoslati kérelem alapján eljárva – a 2013. április 29-én kelt határozatával megsemmisítette a közbeszerzési ajánlattételi felhívást, ezért nem volt megköthető a szerződés a kármentesítés megvalósítására. A közbeszerzés sikertelensége miatt a feladatra elkülönített forrás további felhasználásához külön kormánydöntésre volt szükség. A kedvező kormánydöntésben bízva a NeKI saját erőforrásaiból megkezdte a kármentesítési feladatok megvalósítását, illetve az azokhoz szükséges szerződések előkészítését. A NeKI 2013. november 13-án értesült arról, hogy a Kormány engedélyezte a forrás felhasználását. A korábbi alapos előkészítésnek köszönhetően ezt követően már gyorsan megkezdődhettek a tényleges munkálatok is az ingatlanon: a statikai állapotfelmérés, az ingatlan és a lakások megtisztítása, a geofizikai mérések, majd 2014-ben a fúrások, mintavételek és laborvizsgálatok. A tényfeltárás koncepcióját a KDV-KTVF szóbeli iránymutatása és a saját használatra készült tényfeltárási terv alapozta meg. Kiindulásként a 2010. évben elvégzett felügyelőségi és a Bálint Analitika által összegzett vizsgálatokat használtuk, mind a szennyezettség mértéke, a szennyezőanyagok fajtái és a szennyezés kiterjedése tekintetében. A pénzügy keretek behatárolták elsősorban az analitikai vizsgálatok számát, ezért a friss adatokat részben ki kellet egészíteni a 2010-es eredményekkel.

– 23 –

2014. április


5.2.

TEREPI MUNKÁLATOK BEMUTATÁSA

A tényfeltárás keretében az alábbi fúrási és mintavételi feladatok elvégzésére került sor: Kert részben: −


−


−


−


Lakóépületeken belül: −

kézi fúrás 4 m mélységig, lakásonként 1 db, összesen 6 db, FF15-FF20 jelű furatok.

A vizsgálatokhoz a talajból akkreditáltan történt átlagminta és pontminta vétele történt. A terepi munkálatok készült képek alább láthatóak.

Gépi száraz fúrás

Átlagminta vétele

– 24 –

2014. április


– 25 –

2014. április


6. TÉNYFELTÁRÁS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE 6.1.VIZSGÁLT TERÜLETEK A tényfeltárás keretében az alábbi fúrási és mintavételi feladatok elvégzésére került sor: Kert részben: −


−


−


−


Lakóépületeken belül: −

kézi fúrás 4 m mélységig, lakásonként 1 db, összesen 6 db, FF15-FF20 jelű furatok.

Talajminták kezelése: Mind a gépi, mind a kézi fúrásokból 0,5 m-enként pontmintavétel és ezzel párhuzamosan félméteres átlagminta vétele is történt (pl. 1. pontmintavétel 0,5 m, 2. átlagmintavétel 0,0-0,5 m-ig). A pontmintákat 3 db 200 ml-es barna, teflonbetéttel ellátott csavaros tetejű porüvegbe vettük. A pontminták közül 1-1 üveget hatóságilag lezártunk archiválás céljára és hűtőszekrényben tároljuk (ellenmintaként kezeljük). A félméterenkénti átlagmintát 1 db 200 ml-es 1 db barna, teflonbetéttel ellátott csavaros tetejű porüvegbe, valamint 2 db 800 ml-es csavaros záróelemű, széles szájú porüvegbe tettük, amelyből egyet hatóságilag lezártunk archiválás céljára és hűtőszekrényben tároljuk (ellenmintaként kezeljük). Vízminták kezelése: Felszín alatti vízmintavételek a 10 m-ig mélyített 2 db gépi fúrásból történtek (2 és 3 jelű furatokból). A furatokba 8-10 m-ig réselt 63 mm-es szűrőcsövet helyeztünk el. Szabvány szerinti tisztítószivattyúzást követően furatonként 8 db 1 l-es és 4 db 0,5 l-es barna, teflonbetéttel ellátott csavaros záróelemű folyadéküvegbe buborékmentesen mintát vettünk. A Bálint Analitika Kft. a víz és talajmintákat szabvány szerint szállította és tárolta.

– 26 –

2014. április


Az ingatlan délnyugati sarkán lévő régi öntözésre használt kutat megrongálták, szerelvényeit eltávolították, a szűrőcsövet megrongálták, ezért a vízszintmérésen kívül vizsgálati minta vételére nem volt alkalmas. A fentiekben ismertetett fúrásokat és mintavételi helyeket a jelenlegi állapotokat tükröző részletes helyszínrajzon jelöltük, a térképet mellékeljük. A mintavételi pontok adatait az alábbi táblázatban foglaljuk össze: Furat jele

EOVY

EOVX

2

654 820

230 003

Talpmélység [m] 10.00

3

654 875

230 049

10.00

4

654 864

230 052

5.00

5

654 828

230 003

5.00

11/A

654 838

230 019

1.00

11/B

654 842

230 014

5.00

12

654 825

229 993

5.00

16

654 859

230 030

5.00

17

654 821

230 009

5.00

FF1

654 848

230 012

5.00

FF2

654 848

230 013

5.00

FF3

654 847

230 011

5.00

FF4

654 850

230 017

5.00

FF5

654 842

230 009

5.00

FF6

654 836

230 006

5.00

FF7

654 831

230 024

5.00

FF8

654 838

230 028

5.00

FF9

654 845

230 036

5.00

FF10

654 864

230 052

5.00

FF11

654 861

230 060

5.00

FF12

654 859

230 057

5.00

FF13

654 857

230 034

5.00

FF14

654 859

230 030

5.00

FF15

654 859

230 033

4.00

FF16

654 850

230 030

4.00

FF17

654 847

230 020

4.00

FF18

654 841

230 015

4.00

FF19

654 832

230 012

4.00

FF20

654 828

230 003

4.00

– 27 –

2014. április


6.2.VIZSGÁLT SZENNYEZŐ ANYAGOK A tényfeltárás keretében elvégzett analitikai vizsgálatok száma: Laboratóriumi vizsgálat: Szűrővizsgálat a 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet szerint Toxikus nehézfém (Króm, Kobalt, Nikkel, Réz, Cink, Arzén, Molibdén, Szelén, Kadmium, Ón, Bárium, Higany, Ólom, Bór (B), Ezüst, Vas, Mangán) Szervetlen vegyületek (nitrát, szulfát) Szervetlen vegyületek (pH, vez.kép, fluorid, klorid, nitrit, nitrát, szulfát, foszfát, ammónium-ion) Összes alifás szénhidrogén TPH Benzol és alkil benzolok BTEX Policiklikus aromás szénhidrogén PAH (legalább 17 komponens) Halogénezett alifás szénhidrogén (legalább 15 komponens): Halogénezett aromás szénhidrogén (legalább 22 komponens) Klórfenolok (legalább 17 komponens) Poliklórozott dibenzo-dioxinok és furánok (PCDD/F) Növényvédőszerek (Triazinok, DDT, egyéb klórtartalmú peszticidek) Robbanóanyagok (pikrinsav és fémsói) GC-MS screen

beltéri fal minták vizsgálata klórfenolok és PAH beltéri fakorlát/bútor klórfenolok és PAH

Talaj 3 db

Talajvíz 2 db

122 db

-

15 db

-

127 db 128 db 128 db 13 db 5 db 5 db

-

-

158 db

-

5 db

-

5 db

-

158 db 12 db

-

5 db

-

74 db 20 db

2 db 2 db

6 db 6 db

A mintavételek 2014. január 13-án kezdődtek. A mérési eredmények birtokában a megbízó további mintavételi helyeket és vizsgálandó komponenseket jelölt ki. Mintavételek történtek a kert részben, a szomszédos telkeken, a lakások belsejében áttörve a padozatot, valamint a lakások oldalfalaiból és a berendezéséből (fa). Az akkreditált mintavételezést és laboratóriumi vizsgálatokat a Bálint Analitika Mérnöki Kutató és Szolgáltató Kft. végezte (NAT-1-1666/2011).

– 28 –

2014. április


A mintavételi és vizsgálati jegyzőkönyvek a 6. sz. mellékletben találhatók, a talaj- és felszín alatti vízminták laboratóriumi vizsgálati eredményeinek összefoglaló táblázatai pedig a 7. sz. mellékletben találhatók. 6.3.LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK A mintavételi és vizsgálati jegyzőkönyvek a 6. sz. mellékletben találhatók, a talaj- és felszín alatti vízminták laboratóriumi vizsgálati eredményeinek összefoglaló táblázatai pedig a 7. sz. mellékletben találhatók. 6.3.1. Földtani közeg A földtani közeg szennyezettségi viszonyainak értékelését a Bálint Analitika Kft. végezte. A mellékelt részletes vizsgálati jegyzőkönyvből kiemeltük azokat a mintákat és mérési eredményeket, amelyek a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet alapján a "B" szennyezettségi határértékeket meghaladják, a továbbiakban ezeket értékeljük. A szennyezőanyagok (lásd később) a felszínhez közel már megtalálhatók (a növények gyökérzónájában már megjelennek), mely korlátozza a növények telepítését és ezzel együtt tilos a felszín bárminemű bolygatása, mivel direkt kontaktus lép fel érintés és belégzés során. Az alábbiakban sorra vesszük azokat az anyagokat, amelyek meghaladják a „B” szennyezettségi határértéket. 6.3.1.1.

Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-ok)

Épületeken kívüli és épületeken belüli fúrási pontok „B” szennyezettségi határérték feletti vizsgálati eredményei: Mért érték mg/kg sz.a.

"B"szennyezettségi határérték

3/0,5-1,0 m

5,13

1

Határérték túllépés mértéke x-szeres 5,13

4/0,5-1,0 m

1,77

1

1,77

5/0,5-1,0 m

1,25

1

1,25

11/B 0,5-1,0 m

30,4

30,4

16/0,5-1,0 m

1,15

1 1 1

FF 1 0,0-0,5 m

6,14

1

6,14

FF 2 0,0-0,5 m FF 2 0,5-1,0 m

29,2 1,26

1 1

29,2 1,26

FF 3 0,0-0,5 m

30,0

1

30,0

Minta jele

– 29 –

1,15

2014. április


Mért érték mg/kg sz.a.

"B"szennyezettségi határérték

FF 3 0,5-1,0 m

6,02

1


FF 4 0,0-0,5 m

11,8

1

11,8

FF 5 0,0-0,5 m FF 5 0,5-1,0 m

9,71 9,83

1 1

9,71 9,83

FF 6 0,0-0,5 m

35,1

1

35,1

FF 7 0,0-0,5 m

1,28

1

1,28

FF 9 0,0-0,5 m

1,90

1

1,90

FF 10 0,0-0,5 m FF 10 0,5-1,0 m

1,59 7,0

1 1

1,59 7,0

FF 11 0,0-0,5 m

2,39

1

2,39

FF 12 0,0-0,5 m

2,92

1

2,92

FF 13 0,5-1,0 m

1,48

1

1,48

FF 14 0,0-0,5 m

1,39

1

1,39

FF 15 0,0-0,5 m

7,89

1

7,89

FF 16 0,0-0,5 m FF 16 0,5-1,0 m

9,77 4,10

1 1

9,77 4,10

FF 17 0,0-0,5 m FF 17 0,5-1,0 m

5,84 4,0

1 1

5,84 4,0

FF 18 0,0-0,5 m FF 18 0,5-1,0 m

19,1 58,7

1 1

19,1 58,7

FF 20 0,0-0,5 m

2,51

1

2,51

Minta jele

A fenti táblázatból látható, hogy 17 fúrási pont felszín közeli mélységében 0,0-0,5 m a policiklusos aromás szénhidrogének koncentrációja magasabb (többszöröse) a „B” szennyezettségi határértéknél. A rendeletben csak összes PAH-ra van határérték, nem tesz különbséget az egyes vegyületek toxicitási különbségében, nem úgy mint a felszín alatti vizek esetében. Ezekben a talajmintákban a nagyobb toxicitású, 4-5 gyűrűs PAH-ok vannak jelen túlnyomó többségben.

– 30 –

2014. április


6.3.1.2.

Klórfenolok

Épületeken kívüli és épületeken belüli fúrási pontok határérték feletti vizsgálati eredményei Mért érték mg/kg sz.a.

"B" szennyezettségi határérték

4/0,5-1,0 m 4/1,0-1,5 m 4/1,5-2,0 m

0,313 2,77 0,182

0,1 0,1 0,1

Határérték túllépés mértéke x-szeres 3,13 27,7 1,82

11/B

0,384

0,1

3,84

16/0,5-1,0 m

0,159

0,1

1,59

FF 1

0,0-0,5 m

0,24

0,1

2,4

FF 10 FF 10 FF 10 FF 10 FF 10 FF 10

0,5-1,0 m 1,0-1,5 m 1,5-2,0 m 2,0-2,5 m 2,5-3,0 m 3,5-4,0 m

17,0 4,82 0,404 0,136 0,199 0,490

0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1

170 48,2 4,04 1,36 1,99 4,9

FF 13 0,0-0,5 m FF 13 0,5-1,0 m FF 13 1,0-1,5 m

0,917 2,79 0,256

9,17 27,9 2,56

FF 15 0,5-1,0 m

1,61

FF 16 0,0-0,5 m

0,229

0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1

FF 17 FF 17 FF 17 FF 17

2,99 0,505 0,575 0,205

0,1 0,1 0,1 0,1

29,9 5,05 5,75 2,05

Minta jele

0,5-1,0 m

0,0-0,5 m 0,5-1,0 m 1,0-1,5 m 1,5-2,0 m

16,1 2,29

A klórfenolok esetén is felszínközelben megjelennek a „B” szennyezettségi határértéket többszörösen meghaladó koncentrációk. Előfordul közel 30-szoros határérték túllépés. A 0,5-1,0 m mélységben nagyobbak a koncentrációk, előfordul 170-szeres határérték túllépés is. A szennyezőanyag döntő többsége 1,0 m feletti tartományban helyezkedik el. 6.3.1.3.

Dioxinok

Épületeken kívüli és épületeken belüli fúrási pontok határérték feletti vizsgálati eredményei Minta jele FF 10 0,5-1,0 m FF 10 1,0-1,5 m FF 10 2,5-3,0 m

Mért érték (ng/kg TEQ) sz.a. 2008 255,9 14,75

"B" szennyezettségi határérték 5 5 5

– 31 –

Határérték túllépés mértéke x-szeres 401 51 3

2014. április


FF 13 0,0-0,5 m FF 13 0,5-1,0 m FF 13 1,0-1,5 m

536,1 1846 258,7

5 5 5

107 369 52

FF 15 0,5-1,0 m

1815

5

363

FF 16 0,0-0,5 m

616,3

5

123

FF 17 FF 17 FF 17 FF 17

162,7 45,11 32,13 5,72

5 5 5 5

33 9 6 1,1

0,0-0,5 m 0,5-1,0 m 1,0-1,5 m 1,5-2,0 m

A dioxinok a ma ismert legtoxikusabb (mutagén, rákkeltő) anyagok, vizsgálatuk bonyolult, igen költséges és összetett feladat. A tervezett vizsgálati darabszámnak a négyszeresét vizsgáltuk a lehatárolás érdekében és még így sem sikerült. A dioxinszennyezés a felszín közeli rétegben (0,0-0,5 m) meghaladja a határérték 100szorosát. A 0,5-1,0 m mélységben a szennyezés 300-400-szoros határérték túllépést mutat. A dioxinszennyezés lehatárolása nem történt (nem történhetett) meg, de 2,5-3,0 m mélységben még mindig 3-szoros határérték túllépés mérhető. 6.3.1.4.

Összes alifás szénhidrogén (TPH-GC)

Épületeken kívüli és épületeken belüli fúrási pontok határérték feletti vizsgálati eredményei Minta jele

Mért érték mg/kg sz.a.


FF 10 1,0-1,5 m

461

100


A TPH szennyeződés nem jellemző a területre. Egy pontban találtunk 1,0-1,5 m mélységben 4,6-szeres túllépést, ez pontszennyezésnek minősíthető. 6.3.1.5.

Fémek és félfémek

Épületeken kívüli és épületeken belüli fúrási pontok határérték feletti vizsgálati eredményei Minta jele 4/0,5-1,0 m

4/1,0-1,5 m

fém és félfém Ba Cu Hg Mo Zn Ba Hg

Mért érték mg/kg sz.a. 300 78,7 6,81 85,2 208 267 3,63

"B" szennyezettségi határérték 250 75 0,5 7 200 250 0,5

– 32 –

Határérték túllépés mértéke x-szeres 1,2 1,04 13,6 12,2 1,04 1,07 7,3

2014. április


Minta jele

4/1,5-2,0 m 4/1,0-1,5 m 4/2,5-3,0 m 4/3,0-3,5 m 4/3,5-4,0 m 4/4,0-4,5 m 11/B

0,5-1,0 m

fém és félfém Mo Se Zn Mo Mo Se Mo Mo Mo Mo

Mért érték mg/kg sz.a. 30,3 1,16 640 874 61,7 1,20 17,7 16,5 16,4 29,6

"B" szennyezettségi határérték 7 1 200 7 7 1 7 7 7 7

Határérték túllépés mértéke x-szeres 4,3 1,16 3,2 125 8,8 1,2 2,5 2,4 2,3 4,2

Hg

1,83

0,5

3,7

FF 1

0,0-0,5 m

Se

1,07

1

1,07

FF 7

0,5-1,0 m

Se

1,18

1

1,18

FF 8

1,0-1,5 m

Se

1,10

1

1,1

FF 9

0,5-1,0 m

Hg

1,45

0,5

2,9

FF 10

0,5-1,0 m

FF 10 FF 10 FF 10 FF 10 FF 10

1,0-1,5 m 1,5-2,0 m 2,0-2,5 m 2,5-3,0 m 3,5-4,0 m

Hg Mo Mo Mo Mo Mo Mo

1,74 32,5 244 344 30,5 10,4 10,5

0,5 7 7 7 7 7 7

3,5 4,6 34,8 49,1 4,4 1,5 1,5

FF 13

0,5-1,0 m

FF 13

1,0-1,5 m

Hg Mo Hg

4,93 8,96 0,65

0,5 7 0,5

9,9 1,3 1,3

FF 15

0,5-1,0 m

Hg Mo

15,0 69,0

0,5 7

30 9,9

FF 16

0,0-0,5 m

FF 16

0,5-1,0 m

Cu Hg Mo Hg

122 0,50 10,1 0,69

75 0,5 7 0,5

1,6 1,0 1,4 1,4

FF 17 FF 17

0,0-0,5 m 0,5-1,0 m

Hg Hg

6,80 0,64

0,5 0,5

13,6 1,3

FF 18

0,0-0,5 m

Hg

2,72

0,5

5,4

Higany Az eddigiekhez hasonlóan a Higany 0,0-0,5 m mélységben már határérték feletti, 13,6-szeres túllépés mérhető.

– 33 –

2014. április


A higany szennyezettség vertikális és horizontális lehatárolása megtörtént, 1,5-2,0 m közötti mélységben „B” szennyezettségi határérték feletti koncentráció már nem tapasztalható. Molibdén Az FF 16 pontban 0,0-0,5 m mélységben határérték túllépést mértünk, e ponttól délre a felszín közeli minták nem mutattak határérték feletti értéket, északra (a parkoló irányába) viszont vizsgálati pont nem került kijelölésre ebben a mélységben. Tehát a horizontális lehatárolás ebben a mélységben nem történt meg, ezért az eloszlástérkép elnagyolt képet mutat. A 0,5-1,0 m, az 1,0-1,5 m, az 1,5-2,0 m, a 2,0-2,5 m, a 2,5-3,0 m és a 3,0-3,5 m mélységekben a molibdén a parkoló alatt koncentrálódik, a horizontális és vertikális lehatárolás megtörtént. 3,5 m mélységben a szennyezés pontszerű. Cink A mérési eredmények alapján két pontszennyezést azonosítottunk. Az egyik pont: a telek déli határánál az FF 6 pontban felszíni 0,0-0,5 m mélységben, lehatároló pont hiányában horizontálisan elnagyolt képet mutat, vertikálisan a lehatárolás megtörtént. A másik pont: a telek északi határánál a 4 fúrási pont, 1,0-1,5 m mélységben a határérték 2,5szeresét mértük, de sem a felette lévő mélységben 0,5-1,0 m-ig, sem pedig az alatta lévő mélységben 1,5-2,0 m-ig „B” határértéknél magasabb koncentrációt nem mértünk, pontszennyezésnek tekinthető. Szelén A mérési eredmények alapján jelentéktelen (10-20 %) mértékű határérték túllépést mértünk, három különböző ponton, három különböző mélységben (FF 7, FF 8 és 4 fúrási pontok). Az eloszlástérkép lehatároló pont hiányában elnagyolt képet mutat. A szelén többi komponenshez képest nem igényel különösebb figyelmet a területen. Réz A réz 0,0-0,5 m mélységben 1,6-szeres határérték túllépést mutat, kiterjedése pontszerű, az FF 16 pont környékére korlátozódik. 0,5-1,0 m mélységben már határérték alatti a koncentráció. Bárium

– 34 –

2014. április


A Ba pontszennyezés a 4 fúrási pont környékére korlátozódik 0,5-1,0 m mélységben, 20 %kal magasabb a koncentráció, mint a „B” szennyezettségi határérték. 1,0-1,5 m mélységben a mért érték 6 %-kal magasabb a koncentráció, mint a „B” szennyezettségi határérték., ami az analitikai mérés hibahatárán belüli érték.

Összefoglalóan elmondható, hogy mérvadó szennyezést a higany és a molibdén esetén tapasztaltunk. A réz, a cink, a bárium, a szelén esetén pontszennyezésről beszélhetünk. 6.3.1.6.

Robbanóanyagok

74 db talajminta és 2 db vízminta vizsgálata történt meg. A vizsgált talajminták mélysége a 11/B, 12, 16 és 17 fúrási pontokon 0,0-3,5 m-ig félméteres átlagmintákból, az FF jelű furatokból különböző mélységekig 0,5 m; 1,0 m; 2,5 m és 3,0 m-ig félméteres átlagmintákból vizsgáltunk robbanóanyagokat, pikrinsavat, TNT-t és DNT-t. Robbanóanyagok sem a talaj, sem a vízmintákban nem voltak kimutathatók. 6.3.1.7.

Egyéb szervetlen komponensek

Szulfát A 4 fúrási ponton 1,5-2,0 m mélységben a talajkivonatban magas szulfát koncentrációt mértünk, 1005 mg/l kivonat. Ez talajra vonatkoztatva 10 050 mg/kg, a kivonatra vonatkozó határérték 4-szerese. A 6/2 padló 2,5 m mintában a talajkivonatban 645 mg/l, talajra vonatkoztatva 6 450 mg/kg, a kivonatra vonatkozó határérték 25,8-szerese. Nitrát A 6/2 padló 2,5 m mintában a talajkivonatban 115 mg/l, talajra vonatkoztatva 1 150 mg/kg nitrátát koncentrációt mértünk, a határérték 2,3-szerese. FF 11

1,0-1,5 m

75 mg/l kivonat

750 mg/kg talaj, a határérték 1,5-szerese

FF 11

1,5-2,0 m

99 mg/l kivonat

990 mg/kg talaj, a határérték 2-szerese

FF 11

2,0-2,5 m

64 mg/l kivonat

640 mg/kg talaj, a határérték 1,3 -szerese

FF 12

1,5-2,0 m

53 mg/l kivonat

530 mg/kg talaj, a határérték 1,05-szerese

Nitrit Határérték túllépés nem volt.

– 35 –

2014. április


6.3.1.8.

Egyéb szerves oldószerek

Egyéb szerves oldószereket a mintákban nem detektáltunk. 6.3.1.9.

Összefoglaló

A talajvizsgálatok kapcsán az alábbi megállapítások születtek: − Szervetlen szennyezők esetében szulfát és nitrát esetében voltak pontszerű határérték túllépések, a nitrit koncentrációja egy vizsgált mintában sem haladta meg a „B” szennyezettségi határértéket. − Robbanóanyagok sem a talaj, sem a vízmintákban nem voltak kimutathatók. − Mérvadó szennyezést a higany és a molibdén esetén tapasztaltunk. A réz, a cink, a bárium, a szelén esetén pontszennyezésről beszélhetünk. − Egyéb szerves mikroszennyezőket az FF 15 0,5-1,és az FF 17 0,0-0,5 m mintákban azonosítottunk, elhanyagolható mennyiségben. − Egyéb szerves oldószereket a mintákban nem detektáltunk. − Rákkeltő és mutagén anyagok: A dioxinok a ma ismert legtoxikusabb (mutagén, rákkeltő) anyagok. A dioxinszennyezés a felszín közeli rétegben (0,0-0,5 m) meghaladja a határérték 100-szorosát. A sekély, 0,5-1,0 m mélységben a szennyezés 300-400-szorosa a határértéknek. A növények gyökérzónájában már megjelennek, jelenlétük korlátozza a növények telepítését és ezzel együtt tilos a felszín 10-20 cmnél mélyebb bolygatása, mivel direkt kontaktus léphet fel érintés és belégzés során. A PAH-ok és a klórfenolok szintén rákkeltő hatású anyagok, 0,0-1,5 m-ig nagy kiterjedésben és magas koncentrációban vannak jelen. A területen jelenlévő rákkeltő anyagok együttes jelenléte szinergista hatással járhat. Ezeket az anyagokat lakókörnyezetben nem szabad megtűrni. 6.3.2. Felszín alatti víz A telek észak-keleti és dél-nyugati részein történtek a 10 m-es, talajvízig történő fúrások. Határérték túllépést 1-1 komponens esetén tapasztaltunk. A 2. fúrás (ideiglenes kút) esetén a nitrát határérték túllépése 14 %. A 3. fúrás (ideiglenes kút) esetén a klorid határérték túllépése 7,6 %, ez mérési hibahatáron belüli érték.

– 36 –

2014. április


A vizek tartalmaznak szennyezőanyagokat, de „B” szennyezettségi határérték alatti koncentrációban pl. BTEX, VOCl, PAH, peszticidek. 6.3.3. A lakásokban lévő kezeletlen fa tárgyak vizsgálata Lakásokban a kezeletlen fafelületek, valamint a 6. lakás felrobbant pincéjéből származó talajminták határérték feletti vizsgálati eredményei. A mérési eredményeket a talajra vonatkozó „B” szennyezettségi határértékhez hasonlítottuk, mert érintéssel közvetlen kontaktusba kerülhet a lakosokkal. 6.3.3.1.

Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH)

Vizsgálati eredmények: Mért érték mg/kg sz.a.


1. lakás fakorlát

2,28

1


3. lakás fakorlát

2,50

1

2,50

4. lakás fakorlát

3,73

1

3,73

5. lakás fakorlát

1,09

1

1,09

6. lakás fakorlát 6/2 (padló aljától 2,5 m)

3,11 1,14

1 1

3,11 1,14

Minta jele

A 2. lakás kivételével a valamennyi lakásban a kezeletlen fa felületéről vett mintákban a PAH koncentrációja 1,1-3,73-szeresen meghaladja a „B” szennyezettségi határértéket. 6.3.3.2.

Klórfenol

Vizsgálati eredmények:

1. lakás fakorlát/bútor

Mért érték mg/kg sz.a. 0,170

"B" szennyezettségi határérték 0,1


3. lakás fakorlát/bútor

0,180

0,1

1,8

6. lakás fakorlát/bútor 6/2 (padló aljától 2,5 m)

0,256 1,32

0,1 0,1

2,56 13,2

Minta jele

Az 1., a 3. és a 6. lakásban a kezeletlen fa felületéről vett mintákban a klórfenolok koncentrációja 1,7-2,56-szorosan meghaladja a „B” szennyezettségi határértéket.

– 37 –

2014. április


A mérési eredmények alapján a bútorok és faanyagok adszorbeálták a klórfenolokat és a PAH-okat (több, mint két évtizede betiltották a klórfenolok és a PAH-ok fa tartósításra történő alkalmazását).

– 38 –

2014. április


6.4.GEOFIZIKAI VIZSGÁLATOK Az LG-10/21 jelű, Lámer Géza: Végleges építésügyi szakértői vélemény (8. sz. melléklet) szerint 2010. évben, a robbanás után a 6. számú lakás alatt feltártak egy környezetre káros, vegyi anyagokkal szennyezett pince maradványt. A pince anyagából vett minták kémiai elemzése nehézfém szennyezettséget ugyan nem mutatott ki, de talált pikrinsavat, dioxint, klórfenolt, klórpeszticidet és PAH komponenseket. Behatárolták a pince négy falát, a benne lévő anyagot részben eltávolították, részben (az épület statikai biztonságának érdekében) visszatöltötték. A geofizika (9. sz. melléklet) első feladata, hogy kimutatható-e a feltárt pincének folytatása, vagy hasonló pince-maradvány a többi lakás alatt, vagy az épületeken kívül a telek más részein. A fenti jelentés kiterjesztette a szennyezettség kutatását a telek (és annak szűk környezete) területére. Megállapította, hogy az említett szennyeződés diffúz módon a telek egész területén megtalálható. Különösen szennyezett gócnak számít az ipari épületnek minősített egykor épület területe, az egykori fa-fészer területe, valamint az egykori, felszámolt szikkasztó környezete. A geofizikai kutatás másik célja a szennyezett területek detektálása, behatárolása. A pince feltárása során az építési törmeléken, kiömlött vegyi anyagok mellett vegyszeres üvegeket és egy, valószínűleg vegyi anyag tárolására szolgáló fém hordót is találtak az épület alapjába beágyazódva. Ezért a geofizika harmadik feladata nagyobb eltemetett fémtárgyak kimutatása volt. A geofizika eszköztárából a következő módszerek voltak javasolva és alkalmazásra kiválasztva: − A földradar módszer széles körben használt eljárás pl. a régészeti kutatásoknál régi, eltemetett falmaradványok, épület részek kutatására. A módszer a közeget elsősorban dielektromos állandója, kisebb részt fajlagos ellenállása alapján karakterizálja. Az alkalmazott magas frekvencia miatt a mérési eredmények feldolgozásánál a geometriai optika klasszikus módszerei használhatók. − A horizontális elektromos rétegszelvényezés (más néven multielektródás geoelektromos rétegszelvényezés) a másik népszerű módszere a régészetnek és a sekély-mélységű környezetvédelmi vizsgálatoknak. Az eljárás a közeg fajlagos ellenállása alapján jellemzi a környezetet. Mivel az alkalmazott alacsony frekvencia itt, a vizsgált térrész méreteinek figyelembevételével stacionáriusnak tekinthető, így a mérési eredmények feldolgozása a potenciál térelmélet alapján történhet.

– 39 –

2014. április


− Az elektromágneses indukciós vezetőképesség-mérés módszer partikuláris alkalmazási területe az eltemetett fémtárgyak kutatása. A geofizikai méréseket GEOELECTRO Geofizikai, Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. végezte. A mérési eredményeket az x. sz. mellékletben csatolt értékelő jelentés tartalmazza. 6.5.FÖLDTANI, VÍZFÖLDTANI EREDMÉNYEK ALAPJÁN

ADATOK

PONTOSÍTÁSA

A

FELMÉRÉSI

6.5.1. Részletes földtani felépítés Az ingatlan határain belül létesített fúrások rétegsorai alapján a felszínen kb. 0,5 m (néhol eléri a 1,5 m-t) feltöltés található, alatta kőzetlisztes homok, majd kb. 2-3 m-től közép- és durvaszemcsés homok található, ez alatt kb. 5 m-től kavicsos homok, majd iszapos homokos rétegek következnek. 6.5.2. Részletes vízföldtani felépítés A tényfeltárás keretében mélyített fúrások közül 2 db (2. és 3. sz. furatok) érte el a talajvíz szintjét. A két fúráspont adatai alapján a megütött vízszint a felszín alatt 7,3 és 7,4 m között adódott, a nyugalmi vízszint mérése a mintavételkor, fúrás után 24 órával történt. A rétegsorok alapján a talajvíztartó közepes homokos réteg. Megütött

Nyugalmi

Relatív

vízszint

vízszint

magasság***

t.sz.a.** [m]

t.sz.a.** [m]

[m]

9,42

7,30

7,63

100,35

9,55

7,40

6,92

99,85

Ø

Szűrőzés

Csőkiállás

Talpmélység

[m]

[m]

[m]

cs.p.a.* [m]

2.

63

6,87-8,67

0,53

3.

63

6,30-8,10

1,24

Furat

*Csőperem alatt **Terepszint alatt ***A fúráspontok abszolút magasságai nem lettek meghatározva, a magassági mérést az Ékes utcai kapubejárónál lévő, külső, acél csatorna fedlap közepéhez képest végezték el. A referencia csatorna fedlap közepén felvett relatív magasság: 100,00 m.

Két fúráspont vízszint adatai alapján lokális talajvíz áramlási irány nem határozható meg. A talajvíz áramlási irányának meghatározásához több fúráspont több alkalommal történő mérésére és a mérési pontok abszolút magasságainak meghatározására lenne szükség.

– 40 –

2014. április


6.6.A SZENNYEZETT TERÜLET TÉRBELI LEHATÁROLÁSA 6.6.1. Földtani közeg szennyezettsége Az alábbiakban a „B” szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációjú szennyező anyagok térbeli lehatárolásait elemezzük. A mérési eredmények alapján a dioxinok és PAH-ok tekintetében a lehatárolás sem horizontális, sem vertikális irányban nem történt meg. Az összes klórfenol lehatárolása horizontális és vertikális irányban is megtörtént. A szennyezés a telek közepén, illetve annak ÉK-i részén haladja meg a határértéket. A fémek és félfémek tekintetében higany esetén szennyezettség vertikális és horizontális lehatárolása megtörtént, a felszínközelben a telek közepén, mélyebben a telek ÉK-i részén található határérték túllépés. A 1,5-2,0 m közötti mélységben „B” szennyezettségi határérték feletti koncentráció már nem tapasztalható. Molibdén esetében 0,0-0,5 m mélységben a horizontális lehatárolás nem történt meg, a 0,5-3,5 m mélységekben a molibdén a parkoló alatt koncentrálódik, a horizontális és vertikális lehatárolás megtörtént, 3,5 m mélységben a szennyezés pontszerű. A többi fémek és félfémek komponens határérték túllépése pontszerűnek adódott. A földtani közeg szennyezettségi térképei az 6.1-6.17. ábrákon láthatók. A szennyezés „B” szennyezettségi határértékig történő lehatárolása érdekében további fúrásos feltárás és laboratóriumi vizsgálat elvégzése szükséges a szomszédos ingatlanok területén is. 6.6.2. Felszín alatti víz szennyezettsége A telek észak-keleti és dél-nyugati részein történt 1-1 db 10 m-es, talajvízig mélyülő fúrás és talajvíz mintavétel. A laboratóriumi eredmények alapján „B” szennyezettségi határértéket épphogy meghaladó koncentrációk adódtak az egyik ponton nitrát, a másik ponton klorid esetében, tehát nem összefüggő szennyezések. A túllépések kapcsán további intézkedések (lehatárolás, mentesítés) nem szükségesek. Kijelenthető, hogy a felszín alatti víz szennyezésmentes. 6.7.VÁRHATÓ SZENNYEZÉS-TERJEDÉSI VISZONYOK, A VESZÉLYEZTETETT TERÜLET TÉRBELI LEHATÁROLÁSA A tárgyi ingatlanon az 1950-es évektől az 1970-es évek végéig (a kisiparos haláláig) állami megrendelésre egy kisiparos vegyipari tevékenységet folytatott. A kisiparos halála óta nem folyik vegyipari tevékenység a területen, azonban az ott maradt vegyszerek a szakszerűtlen tárolás következtében szétszóródtak, a vegyszeres hordók tartama a talajra folyhatott. Az – 41 –

2014. április


örökös eredménytelen keresése után az ingatlanvagyon az államra szállt. Feltételezhető volt a terület szennyeződése, így 1987-benn a Budapest XX. Kerületi Tanács megbízta a Rejuvena Környezetvédelmi és Számítástechnikai Gazdasági Munkaközösséget a veszélyes hulladékok összegyűjtésére és elszállítására. Fentiekből megállapítható, hogy a szennyezés utánpótlása megszűnt. A laboratóriumi mérések alapján a szennyezés nem jutott le a talajvízbe, a felszínközeli talaj viszont erősen szennyezett. Mivel a talajvíz nem szennyezett, így a vízzel történő terjedés lehetősége kizárt. Az ingatlan nagymértékben burkolt (2 db lakóház, fűbeton parkoló), a nem burkolt felület pedig füvesített, így a kiporzással járó szennyezésterjedés nem valószínű. 6.8.A SZENNYEZETTSÉG EREDETÉNEK MEGHATÁROZÁSA A tárgyi ingatlanon az 1950-es évektől az 1970-es évek végéig állami megrendelésre egy kisiparos (Wilhelm Gyula) vegyipari tevékenységet folytatott. A tulajdonos halálát követően (1977) az ott maradt vegyszerek a szakszerűtlen tárolás következtében szétszóródtak, a vegyszeres hordók tartama a talajra folyt. Az örökös eredménytelen keresése után az ingatlanvagyon az államra szállt. Egy 1988-ban elkészült dokumentáció megállapította, hogy a terület talaja a felszín közeli rétegekben toxikus fémekkel (cink, réz, nikkel, ólom) szennyezett, egyéb komponenseket nem vizsgáltak. A tárgyi ingatlant 1993-ban az Önkormányzata Fekete László Gyula részére értékesítette. Az adásvételi szerződésben rögzítésre került, hogy a vevő kötelezettséget vállal a szennyezés termőföldcserével történő – felszámolására, aki az elkészült (és Felügyelőség által elfogadott) dokumentációk szerint ennek eleget tett. 2003-ban Fekete László Gyula az Olimpia Kft. részére értékesítette az ingatlant, mely cég 2 db, egyenként háromlakásos társasház építésére kért és kapott építési engedélyt. A használatbavételi engedélyt 2006-ban kapta meg a 2 lakóház, a lakók ezt követően költözhettek be. 2010 júniusában történt a 2 robbanás, amelyek során a lakóház alatti pince (benne vegyszeres üvegekkel és hordókkal) feltárult. Ezt követően környezetvédelmi, építésügyi és statikai vizsgálatok (8-10. sz. melléklet) sorozata indult meg.

– 42 –

2014. április


A feltárt területen vett mintákban robbanószer és katalizátor található. A robbanás következtében szétszóródott maradékait (pikrinsav, nitrát) mértek. A robbanást feltételezhetően pikrinsav és nehézfém reakciója okozta. Az elvégzett vizsgálatokból következtethetően a területen található szennyező anyagok forrása az 1950-es és 1970-es években a tárgyi területen végzett vegyipari tevékenység, valamint a nem szakszerűen végzett vegyianyag tárolás.

– 43 –

2014. április


7. MENNYISÉGI KOCKÁZATELEMZÉS, CÉLHATÁRÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA

„D”

KÁRMENTESÍTÉSI

A részletes kockázatelemzés leírása az 11. sz. melléklet tartalmazza. Az összefoglaló értékelés lentebb olvasható. A XXIII. Budapest, Grassalkovich u. 3. szám alatti ingatlan talajában a higany, a PAH vegyületek, a klórozott fenolok, és különösképpen a dioxinok koncentrációi haladták meg jelentősen a ’B’ szennyezettségi határértéket. A toxikus szennyezők kármentesítéssel elérendő cél-értékeinek kiszámítása a mennyiségi kockázatfelmérés eredményeinek felhasználásával történt. A lakóterület-használatnak megfelelően számított kockázat extrém mértékben meghaladta a megengedhető szintet. A reverz kockázatbecslés alapján javasolt - a 9. sz. táblázatban összefoglalt - (D) kármentesítési célállapot határértékek figyelembe veszik a terület sajátosságait, a hatásviselők kitettségét és érzékenységét. Végezetül meg kell jegyezni az alábbiakat: A kockázatfelmérési tanulmányban foglalt megállapítások, következtetések a rendelkezésre álló, a Megbízó által rendelkezésünkre bocsátott adatokon alapulnak. Az elemzés azon a konzervatív feltételezésen alapul, hogy a modell-vizsgálatokban használt szennyezettségi koncentrációk tükrözik azt a kitettséget, amivel a tárgybeli területen és környezetében tartózkodó hatásviselők érintkeznek a megjelölt expozíciós idő alatt. Mindazonáltal az emberek, az ökológiai receptorok tényleges kitettsége sok és változékony tényező függvénye (a tárgyi területen töltött idő, napi tevékenység, a szennyező anyag környezetben való viselkedése, stb.). Nem hanyagolható el az sem, hogy a feltárt szennyezettségek feltételezhetően alkalmi lerakásokból származnak, így a telek más, még fel nem tárt területrészén történő jelenlétük nem zárható ki. A részletes szennyezés lehatárolásra irányuló további vizsgálatok eredményei módosíthatják a fentiekben ismertetett kockázatbecslés eredményeit.

– 44 –

2014. április


7.1.JAVASOLT (D) KÁRMENTESÍTÉSI CÉLHATÁRÉRTÉKEK A „D” kármentesítési célállapot határértékekre vonatkozó javaslat a Budapest XXIII. Grassalkovich utca 3. alatti ingatlan talajára multifunkcionális, lakóterület-használat esetén: Talajban

szennyezőanyag csoport

szennyezőanyag neve

„B” szenny. hat.érték

maximális koncentráció

„D” kárment. hat.érték

dioxinok [ng/kg TEQ]

PCDD/F

5

2008,6

60

bárium cink higany molibdén réz szelén naftalin 1-metil-naftalin 2-metil-naftalin acenaftilén acenaftén fluorén fenantrén antracén fluorantén pirén benz(a)antracén krizén benz(b)fluorantén + benz(k)fluorantén benz(e)pirén** benz(a)pirén indeno(1,2,3-cd)pirén dibenz(a,h)antracén benz(g,h,i)perilén összes PAH 2,6-diklórfenol** 2,4-diklórfenol 2,4,6-triklórfenol 2,4,5-triklórfenol 2,3,4,6-tetraklórfenol** 2,3,4,5-tetraklórfenol** pentaklórfenol

250 200 0,5 7 75 1

300 640 15 874 112 1,2 0,013 0,005 0,005 0,119 0,028 0,055 1,93 0,265 5,92 4,76 3,05 2,78

300* 640* 0,8 874* 112* 1,2* 0,0043 0,0017 0,0017 0,0397 0,0093 0,0183 0,6433 0,0883 1,9733 1,5867 1,0167 0,9267

4,27

1,4234

1,59 2,15 1,87 0,417 1,2 30,4 0,001 0,005 0,003 0,006 0,106 0,025 0,238

1,59 0,7167 0,6233 0,139 0,4 9,61 0,001 0,005* 0,003* 0,006* 0,106 0,025 0,15

fémek/félfémek [mg/kg]

PAH-ok [mg/kg]

klórfenolok [mg/kg]

1

Jelölések: „B”

a 6/2009 (IV.14.) KvVM-EüM-FvM rendelet szerinti ’B’ szennyezettségi határérték

„D”

javasolt kármentesítési célállapot határérték

– 45 –

2014. április


* a szennyezettség maximális koncentrációja, amely a vizsgált expozíciós körülmények között kockázatot nem okoz ** szükséges toxikológiai adatok hiányában a kockázatértékelés ezekre a szennyező anyagokra nem terjedhetett ki. Vastagon jelölve a reverz kockázatbecsléssel visszaszámolt, a kármentesítéssel elérendő célkoncentráció, amely azt mutatja, hogy a maradvány-szennyezettségből eredő kockázat az elfogadható tartományon belüli.

7.2.MENTESÍTENDŐ TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSA KÁRMENTESÍTÉSI CÉLHATÁRÉRTÉKEK ALAPJÁN

A

„D”

7.2.1. Mentesítendő földtani közegek A szennyező anyagok (főként dioxin) „D” kármentesítési célhatárértékre történő lehatárolása még nem történt meg az eddigi fúrásokkal, így jelen fázisban nem határozható meg a mentesítendő földtani közeg területi kiterjedése és térfogata. A térbeli lehatároláshoz további laboratóriumi vizsgálatok szükségesek. 7.2.2. Mentesítendő felszín alatti vizek A talajvízben a jelenlegi vizsgálatok (2 db vízminta) nem mutattak ki „B” szennyezettségi határértéket meghaladó mértékű talajvíz szennyezettséget, így talajvíz mentesítésével nem kell számolni.

– 46 –

2014. április


8. A BEAVATKOZÁS RÉSZLETES BEMUTATÁSA 8.1.A BEAVATKOZÁS KONCEPCIÓJA A lehetséges talajmentesítési technológiák közül a szennyezés jellegéből eredően gyakorlatilag csak a szennyezett földtani közegnek a „D” kármentesítési célhatárértékig történő kitermelése jelenti az egyetlen lehetséges megoldást (ex situ off site technológia). A beavatkozás során a tényfeltárás által meghatározott területről és mélységből a szennyezett talajtest kitermelését és elszállítását kell megvalósítani. A földmunkák megkezdése előtt a szomszédos ingatlanok izolálása, szomszédos ingatlan tűzfalának megerősítése (tervezés kivitelezés) fontos feladat. Bár a szennyező anyagok „D” kármentesítési célhatárértékre történő lehatárolása még nem történt meg az eddigi fúrásokkal, így nem volt meghatározható a mentesítendő földtani közeg területi kiterjedése és térfogata, az már az eddigi eredményekből is jól látszik, hogy a munkagödrök kialakításához nagy valószínűség szerint szükséges lesz a lakóépületek elbontása, ami épületbontási engedély köteles tevékenység. A lakóházak az épületek melletti zavartalan munkavégzést is akadályozzák. A statikai szakvélemény szerint a jelenlegi alapokra épült házak megerősítése költséges és nehezen kivitelezhető feladat lenne, ami nem biztosítja, hogy az épület nem fog megroppanni. Felmerül tehát az épület bontásának lehetősége. Mivel az alapzat, és a vizsgálatok szerint az épület belső felülete is szennyezett, vélhetően a lebontás után az épület maradványai is veszélyes hulladék lerakóra kerülnek. A bontás során becslés alapján 550 tonna építési bontási hulladék keletkezik, amelyet veszélyes hulladékként kell kezelni és ártalmatlanításáról gondoskodni. A bontási munkákat speciális, kiporzás mentes körülmények között (fóliasátor alatt), védőruhában lehet csak elvégezni. A munkavégzés alatt folyamatos emisszió mérést kell biztosítani. A kármentesítés befejezését követően a munkagödrök visszatemethetők, és mivel a szennyezett talaj elszállításra kerül, a földhiányt igazoltan tiszta talaj beszállításával kell megvalósítani. A kialakított munkagödör tiszta földdel történő visszatöltését megelőzően reprezentatív mintavizsgálatokkal kell ellenőrizni a visszamaradó munkagödör falának szennyezettségét! Ebből a célból a munkagödör falából, valamint a munkagödör aljából pontminták laboratóriumi vizsgálatát kell elvégezni (Dioxin, PAH-ok). A mintavételezést és a

– 47 –

2014. április


laboratóriumi vizsgálatokat csak arra akkreditált szervezet végezheti. A laboratóriumi eredményeket a kockázatelemzéssel meghatározott „D” kármentesítési célhatárértékekkel kell összehasonlítani. Amennyiben a vizsgálati eredmények a megadott „D” kármentesítési célhatárérték koncentrációt meghaladják, a talajkitermelést folytatni kell mindaddig, amíg határérték alatti eredmény nem adódik az ellenőrző vizsgálatok során. A kitermelt, határértéket meghaladó koncentrációjú szennyezett talaj veszélyes hulladéknak minősül, elszállításáról és ártalmatlanításáról csak arra jogosultsággal rendelkező cég gondoskodhat. A szennyezésmentes talajokat (rézsűk) a területen külön kell deponálni és azokat vissza lehet tölteni a munkagödrökbe, amikor azok ellenőrző vizsgálatainak eredményei alapján nem szükséges a talajkitermelés folytatása. 8.2.A BEAVATKOZÁS MÉRETEZETT LEÍRÁSA

– 48 –

2014. április


9. A TÉNYFELTÁRÁS ALATT ÉS AZT KÖVETŐEN KÁRMENTESÍTÉSI MONITORING BEMUTATÁSA

ÜZEMELTETETT

A vizsgált területen és annak környezetében nincs kiépített kármentesítési monitoring rendszer, amit üzemeltetni lehetett volna. 10. BEAVATKOZÁSHOZ BEMUTATÁSA

KAPCSOLÓDÓ

KÁRMENTESÍTÉSI

MONITORING

A robbanás után (2010-ben) vizsgálták a társasház udvarán lévő (öntözésre használt) 40-50 évvel ezelőtt épült csőkút vizét. A vizsgálatok során 2 db vízmintát vettek, az elsőt a szivattyúzás megkezdésekor a pangó vízből, majd a másodikat 15 perc szivattyúzás után. A vízmintákban a nitrát éppen határérték alatti, 15 perc szivattyúzás után 30 %-kal haladta meg a határértéket. Az összes triazin mindkét mintában meghaladta a határértéket. A pangó vízben 4,1-szeres, 15 perc tisztítás után 4,4-szeres volt a határérték túllépés. A pangó vízben azonosított Bis(2-etilhexil)-ftalátot származhatott a környezetből, ill. a PVC béléscsőből. A tényfeltárás keretében vizsgált vízminták (2 db) tartalmaznak szennyezőanyagokat, de „B” szennyezettségi határérték alatti koncentrációban pl. BTEX, VOCl, PAH, peszticidek. Az eredmények értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a fúráspontok az érintett ingatlan szélein helyezkedtek el, a talajszennyezési gócpontok környékéről nincs mérési eredmény. Fentiekre hivatkozva feltétlenül szükségesnek tartjuk kármentesítési monitoring rendszer kiépítését! A monitoring rendszer legkevesebb 3 kútból kell álljon, és ¼ éves gyakorisággal javasolt a mintavételezés. Laboratóriumban vizsgálni szükséges a következő komponenseket: − PAH és Triazinok. A monitoring kutak létesítése vízjogi létesítési engedély köteles tevékenység. A kutak pontos helyét és az üzemeltetés rendjét a vízjogi létesítési terdokumentációban meg kell adni.

– 49 –

2014. április


dr. Hollósy Miklós

Erdélyiné Szalóki Judit



(NeKI)

(NeKI)

dr. Biczó Imre Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI)

Balabás Beáta

dr. Varga József

Nagy Adrienn

IMSYS Kft.

IMSYS Kft.

IMSYS Kft.

Budapest, 2014. április 17.

– 50 –

2014. április


MELLÉKLETEK

2014. április


1. MELLÉKLET: KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 8247-6/2011. IKT. SZ. HATÁROZATA

2014. április


2. MELLÉKLET: KATASZTERI TÉRKÉP ÉS TULAJDONI LAP MÁSOLATOK

2014. április


3. MELLÉKLET: ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 14/78/6/2012. ÜGYSZÁMÚ HATÁROZATA

2014. április


4. MELLÉKLET: SZAKÉRTŐI, TERVEZŐI JOGOSULTSÁGOK IGAZOLÁSA

2014. április


5. MELLÉKLET: KORÁBBI VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK: FTV VIZSGÁLATOK (PH, VEZETŐKÉPESSÉG, TOXIKUS FÉMEK), FELÜGYELŐSÉG VIZSGÁLATA (FELSZÍN ALATTI VÍZ ÉS TALAJ), BÁLINT ANALITIKA KFT. VIZSGÁLATAI (TALAJ ÉS OLDALFAL)

2014. április


6. MELLÉKLET: MINTAVÉTELI ÉS LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYVEK

2014. április


7. MELLÉKLET: TALAJ ÉS TALAJVÍZ EREDMÉNYEK ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZATAI

2014. április


8. MELLÉKLET: VÉGLEGES ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY

2014. április


9. MELLÉKLET: GEOFIZIKAI VIZSGÁLATOK ÉRTÉKELŐ JELENTÉSE

2014. április


10. MELLÉKLET:STATIKAI ÁLLAPOTFELVÉTEL

2014. április


11. MELLÉKLET:MENNYISÉGI KOCKÁZATELEMZÉS

2014. április

TÉNYFELTÁRÁSI ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ ÉS

Recommend Documents