Tények és következtetések

XV. évfolyam • 2013. 3. szám • szeptember

Tények és következtetések A beruházás- és fogyasztásnövekedés lehet a gazdasági növekedés belső motorja A makrogazdasági folyamatokat helyesen értékelni mindig nagyon nehéz feladatot jelent. Az értékelő helyzete különösen bonyolult, ha a folyamatokból a jövőre vonatkoztatva következtetéseket is kíván levonni. Örökérvényű igazságként leszögezhetjük, hogy a gazdaságot adott pillanatában értékelni kizárólag adott teljesítménye alapján nem lehet. A gazdaságban zajló folyamatok ugyanis nem egyik percről a másikra, hanem csak hosszabb, vagy még hosszabb időtartam elteltét követően mutatják meg valóságos tartalmukat. A politika szereplői nagyon egyszerű sémákban gondolkodnak. Az ellenzék szereplői mindig minden „rosszat” az éppen regnáló kormány számlájára írnak. Még akkor is, ha adott kérdésben a nem is régmúltban más véleménnyel voltak, vagy – ami ennél még súlyosabb – kormányzati pozícióban másként cselekedtek, mint amit most képviselnek. A kormányzat magatartása gyakran leegyszerűsítő, és valamennyi negatív gazdasági mutató okát a távoli múlt kormányzási hibáiként tünteti fel. Mentségére szolgál viszont az, hogy sokkal nehezebb és hosszadalmasabb feladat az ok-okozati

összefüggések bemutatása, mint egyegy jól időzített negatív szlogen közvéleménybe pumpálása. Kiindulópontként rögzíthetjük azt is, hogy ma már a gazdaságról beszélni politikamentesen lehetetlen küldetésnek tűnik. Ezekben a vitákban ma már a bal- és jobboldaliság kérdése háttérbe szorult, és átadta a csatamezőt a globális és lokális érdekek összeütközésének. Magyarra lefordítva a nemzeti érdek áll a középpontban és minden más, ettől eltérő gondolkodásmód „a nem nemzeti érdek” kategóriájába esik. A gazdaság és a sport sok hasonlóságot mutat. A verseny megnyeréséhez mindenütt felkészülésre, edzésre, és tökéletes végrehajtásra van szükség. A sok hasonlóság között azonban a legjelentősebb különbség a „mi lett volna, HA?” megítélésében van. A sportban nincs értelme arról beszélni, hogy mi lett volna, ha a kapufáról befele pattan a labda, ha az kifele jött. A gazdaságban ki lehet számítani, hogy mi lett volna, HA a gazdaságpolitikai irányok nem változnak. A trendek ugyanis alkalmasak megalapozott következtetések levonására. A neoliberális gazdasági

Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese sajtótájékoztatón ismertette a 2012-es év adózási adatait A társas vállalkozások 2012-ben 2906,4 milliárd forint, az előző évinél 31 százalékkal nagyobb adózás előtti eredményt értek el. A társasági adóbevétel 316,6 milliárdról 342,3 milliárd forintra emelkedett, és közel négyszáz milliárd forinttal nőtt a magánszemélyek jövedelme tavaly. A mikrovállalkozások és nagyvállalkozások adózás előtti eredménye csökkent, a kisvállalkozásoké 2,5-szeresére, a középvállalkozásoké 3,9-szeresére növekedett. Mindezek eredményeként nemzetgazdasági szinten 31 százalékkal, azaz 689 milliárd forinttal nőtt a társas vállalkozások eredménye. Az adókötelezettséget vallók száma 6,1 százalékkal, 16,5 ezerrel emelkedett. Az árbevételben 1 százalékos elmaradás mutatkozik, a költségeket ugyanakkor 1,5 százalékkal sikerült lefaragniuk a cégeknek. Az üzemi eredmény 10 száFolytatás a 2. oldalon ➤

modell alatt folyamatosan nőtt az államadósság. A 2010-es kormányváltás óta nem növekedett. Ezek tények. A nemzeti össztermék és az abból nem Magyarországon felhasznált források aránya folyamatosan Magyarországra nézve romló tendenciát mutat. Az úgynevezett GDP/GNI arány 2010 óta megfordult és Magyarország javára változott. Ezek tények. Folytathatnám a sort a gazdaságpolitikai fordulat más elemeivel, mint például a foglalkoztatottak számának minimális emelkedésével, a pozitív külkereskedelmi mérleggel, vagy az IMF hitel visszafizetésével. Ezek tények. A következtetések már lehetnek szubjektívek. A lényeg azonban az, hogy a gazdaság egyik motorja a szereplők közötti bizalom. Amíg a vállalkozások és a magánszemélyek tartva a jövő lehetséges negatív szcenárióitól, inkább tartalékolnak, mint befektetnek, addig a belső két motor, a beruházás és a fogyasztás növekedése csak igen lassan fog elindulni. Éppen ezért meg kell becsüljük a bizakodás legkisebb jeleit is, amire a társas vállalkozások 2012. évi adózási számaiból következtetni tudunk.

Gazdasági

Gazdaság

2

Hírtükör

A NAV 2012-es statisztikai adatai kis mértékű pozitív elmozdulást mutatnak ➤ Folytatás az 1. oldalról zalékkal emelkedett. A pénzügyi műveletek vesztesége továbbra is jelentős, de csaknem felére esett vissza. A rendkívüli eredmény arányát tekintve nagy mértékű, összege azonban nem annyira jelentősen, 56 milliárd forinttal nőtt. A vállalkozások pozitív adóalapja (3035 milliárd forint) 1,3 százalékkal elmaradt az előző évitől, az adókötelezettség (319 mil-

liárd forint) ennek ellenére 9,8 százalékkal nőtt. Az utóbbiban az adókedvezmények 34,1 százalékos visszaesése játszotta a legnagyobb szerepet, amelyeknek összege 47,6 milliárd forinttal mérséklődött 2011hez képest. Az igénybe vett adókedvezmények, a mentesség és a visszatartott adó 2012ben 95,4 milliárd forinttal csökkentette a számított adót, míg 2011-ben még 143 milliárddal.

Beruházási kedvezményeket 2011-ben még 70,7 milliárd forint értékben tüntettek fel az adózók bevallásaikban, s arányuk 70,7 százalék volt a kedvezményeken belül. Tekintve, hogy e kedvezményt a beruházási értékhatárok (3 milliárd és 10 milliárd forint) miatt szinte csak a nagyvállalkozások tudták igénybe venni, részesedésük az adókedvezményeken belül 85,7ről 70 százalékra csökkent. A látványcsapatsportok támogatásá-

Adókedvezmények alakulása a kedvezmények típusa és a vállalatméret szerint 2011-2012. Megoszlás típus szerint Megoszlás vállalatméret szerint

Folytatás a 24. oldalon ➤

Tudnivalók a kamarai regisztrációról 2011-ben a parlament elfogadta a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. Törvény módosítását. A módosítás szerint a kamaráknak létre kell hozniuk egy olyan nyilvántartást, amely a vállalkozások alapadatai mellett tartalmazza a valósan végzett üzleti tevékenységet, azt hogy ki mit gyárt, milyen szolgáltatást végez. A nyilvántartás kialakításához és a kamarai közfeladatok ellátásához a törvény előírja a gazdálkodó szervezetek (egyéni és társas vállalkozások) kötelező kamarai nyilvántartásba vételét – regisztrációját –, valamint évenként 5000 Ft kamarai hozzájárulás megfizetését. A kamarai tagság továbbra is önkéntes marad, így a regisztrált vállalkozások nem válnak a kamara tagjává. A kamara tagjai részére is kötelező a nyilvántartásba vétel, de az ő esetükben a megfizetett kamarai hozzájárulás összegét – 5000 Ft-ot – a II. féléves önkéntes tagdíjból a kamara jóváírja. A kamarai nyilvántartásban szereplő és a kamarai hozzájárulást megfizető gazdálkodó szervezeteknek a kamara, a törvényben meghatározott alábbi szolgáltatásokat nyújtja térítésmentesen: – tanácsadás gazdasági, pénzügyi, hitelhez jutási kérdésekben;

– üzleti partnerkeresés – pályázatfigyelés A nyilvántartásba vételi kötelezettségüket, vagy a kamarai hozzájárulás megfizetését eddig elmulasztó vállalkozásokat levélben kérjük fel, hogy pótolják elmaradásukat. Az újonnan alakuló egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő öt napon belül kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni és a kamarai hozzájárulás összegét megfizetni. A kamarai törvény rendelkezése szerint minden gazdálkodó szervezet, a megszűnése, vagy a kamarai nyilvántartásban szereplő adataiban történt változás esetén köteles öt munkanapon belül a nyilvántartást vezető területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásból való törlését, illetve az adatmódosítást kezdeményezni. A kamarai nyilvántartásból való törlésért, illetve a változás-bejelentés alapján történő adatmódosításért díjat nem kell fizetni. FIGYELEM, FONTOS!! A nyilvántartásba vételi és fizetési kötelezettséget elmulasztók figyelmébe ajánljuk, hogy a kamarai

hozzájárulás köztartozásnak minősül, így a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) behajthatja a díjat. Mivel már 5000 forint esetén is eljárhat az adóhatóság, ráadásul a végrehajtásnak költsége is van, így a mulasztás a gazdálkodó szervezetnek akár 10 000 forintba is kerülhet. Pleszkán Éva regisztrációs csoportvezető

A tartalomból ♦ Legyen hatósági áras a pénztárgépes kommunikáció ...........6. ♦ Tájékoztató a mesterképzésről és vizsgáztatásról ............................10. ♦ Elindult az Útdíj Hitelprogram, benyújthatóak a kérelmek .............12. ♦ Képzelt riport a „gumi-jogszabály” ürügyén .........................................20.

Gazdasági

Hírtükör

Külföld

3

Együttműködés Tashkent Régió kamarájával Szeptember közepén Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár vezetésével egynapos villámlátogatást tett Tashkentbe Magyarország gazdasági delegációja, amelynek tagja volt dr. Kupcsok Lajos fõtitkár is. Kamaránkat az Üzbegisztánban működő Tashkent Régió Kereskedelmi és Iparkamarája kereste meg és hívta meg az üzbég fővárosba.

Középen Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár, balra Abduszamatov üzbég külgazdasági miniszterhelyettes, jobbra dr. Horváth Zsuzsanna helyettes államtitkár, Kupcsok Lajos főtitkár és dr. Íjgyártó István moszkvai nagykövet

A Magyar–Üzbég Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság ülésén először Szijjártó Péter írt alá Bachtiar Abduszamato üzbég külgazdasági, beruházási és kereskedelmi miniszter-helyettessel szerződést, majd másodikként a PMKIK és Tashkent Régió Kereskedelmi és Iparkamarája rögzítette együttműködési megállapodásban a két kamarát összekötő célokat. Az üzbég partnerrel megállapodtunk abban, hogy a két kereskedelmi és iparkamara az országaink közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésében, továbbá a hozzájuk tartozó vállalkozók üzleti kapcsolatainak javítása érdekében hangolja össze az erre irányuló tevékenységét. A megállapodás végrehajtása során üzletember-találkozókat szervezünk. Rendszeresen kicseréljük és közvetítjük az üzleti beruházási, export- és importajánlatokat a vállalatok, a beruházók, a piaci szereplők között. Piacfelmérésekkel, a fontosabb gazdasági és kereskedelmi jogszabályokról szóló tájékoztatókkal segítjük a vállalkozókat döntéseik meghozatalában. Az érdeklődő magyar és üzbég cégeknek, a szerződő kamaráknak a két országban a gazdasági vásárokon szakkiállításokon történő megjelenését elősegítjük. Tanulmányutakat szervezünk a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez szükséges is-

meretek megszerzése végett az országainkat képviselő vállalkozások számára. A szerződő felek szükség esetén munkacsoportokat hoznak létre. A befektetés ösztönzése mellett az építőipar, a gépgyártás, a gyógyszeripar, a kereskedelem, a szolgáltatások és a turizmus, az élelmiszer- valamint egészségipar, az elektronika, s a logisztika területén fogalmazták meg az üzbég partnerek a magyar vállalkozók piaci megjelenése iránti igényeiket.

A tárgyalásokon a Tashkent Régió Kereskedelmi és Iparkamarája, valamint az Üzvinprom Holding egyaránt kifejezte érdeklődését a Pest megyei kamara törökbálinti, befejezés előtt álló új szolgáltató és üzleti központjának kínálata iránt. Különösen nagy érdeklődés mutatkozott az üzbég vállalkozók és managerek számára szervezett oktatási és technológiaismertetési programok tekintetében. A PMKIK 2013. október 23–27. között üzletember-delegációt szervez Üzbegisztánba, Tashkentbe. A program keretében elsősorban a cikkünkben felsorolt ágazatokból – építőipar, gépgyártás, gyógyszeripar, kereskedelem, szolgáltatások és turizmus, élelmiszer- valamint egészségipar, elektronika, logisztika – keressük a közép-ázsiai üzleti lehetőségek iránt érdeklődő vállalatokat. A program előkészítésével Nagy Andrea ipari titkár és Toldiné Szép Nóra kereskedelmi titkár foglalkozik, elérhetőségeik: [email protected] +36/70 331-3796; [email protected] +36/70 373-2778 Kérjük, hogy előzetes érdeklődését munkatársaink részére mihamarabb jelezni szíveskedjenek. A jelentkezők titkárainktól a kiutazás feltételeivel kapcsolatosan részletes tájékoztatást kapnak.

Fayzulla Mamanov elnök Tashkent Régió Kereskedelmi és Iparkamara és Kupcsok Lajos főtitkár a két kamara szerződésének aláírásakor

Gazdasági

Közelkép

4

Hírtükör

Megállapodást kötött a PMKIK és a Kassai Kereskedelmi és Iparkamara 2013. szeptember 20-án ünnepélyes keretek között a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kassai irodájában együttműködési megállapodást írt alá a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara és a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara Kassai Regionális Kamarája. Az együttműködési megállapodást Vereckey Zoltán a PMKIK elnöke, valamint Korotnoky Lajos a SOPK KE igazgatója írták alá. A rendezvényen jelen volt még Kupcsok Lajos a PMKIK főtitkára, valamint Mária Kleinová a KRK SOPK elnökségének tagja is. A két intézmény közötti szakmai együttműködés létrejöttét a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kassai irodája segítette elő. Az aláíró felek a következő területeken hangolják öszsze munkájukat: A két kamara működési területén lévő gazdálkodó szervezetek közötti közvetlen kapcsolatok kiépítését elősegíti, üzletember találkozók, kiállítások szervezésével. A kis- és közepes vállalkozások külpiaci tevékenységét kiemelten támogatja tanácsadással és megfelelő szolgáltatásokkal. A kölcsönös információcsere és kooperáció részeként közösen hazai és/vagy nemzetközi projekteket, pályázatokat készítünk. Külföldi piacok feltárásában segítjük a vállalatainkat. Vásárok, kiállítások szervezésével, népszerűsítésével, szakmai utakkal bővítjük kassai és Pest megyei szolgáltatásainkat.

Mária Kleinová, Korotnoky Lajos, Kupcsok Lajos és Vereczkey Zoltán az aláírást követően A vállalatok közötti együttműködések ösztönzése, elősegítése, a partnerek információs anyagainak, üzleti ajánlatainak szerepeltetése a saját médiákban fontos eleme a munkánknak. A KRK SOPK a megállapodás keretén belül vállalja, hogy a Törökbálinton létesülő, PMKIK által üzemeltetett MagyarSzlovák Üzleti és Tájékoztatási Központban megrendezésre kerülő rendezvényeken közreműködik, és részt vesz. A kassai kamara ezen kívül kifejezi szándékát, hogy a Kárpát Régió Üzleti Hálózat szlovákiai (kas-

Tizenhat mester alkotásaiban gyönyörködhet az olvasó

sai, dunaszerdahelyi) irodái által szervezett programokon, rendezvényein szerepet vállal, tagsága körében ezen rendezvényeket népszerűsíti. A megállapodás tartalmazza, hogy az együttműködés érdekében, szükség esetén munkacsoportokat/bizottságokat hoznak létre a felek szakértőik részvételével. A kamarák közti együttműködési megállapodás jegyében az Együttműködő Felek elnökségeinek közös kamarai rendezvényeket szerveznek.

Pest megye kézműves remekei

Szeretettel ajánljuk figyelmébe a kamaránk kiadásában elkészült, nem csak kézműveseknek szóló könyvünket. A Pest Megye Kézműves Remekei címet viselő kiadványunk 16 mestert mutat be, akik az elmúlt 10 évben az MKIK által kiírt pályázat keretében megkapták e kimagasló kitüntetést. Moldován Katalin riportjain keresztül személyes ismeretséget köthetünk az alkotókkal, akik megismertetnek bennünket szakmájuk szépségeivel, nehézségeivel. A fotók híven tükrözik a kerámikus, fazekas, díszüvegező, üvegcsiszoló, gyöngyfűző, bundakészítő, rongyműves, ruhakészítő, asztalos-fafaragó, csontfaragó, kürtőskalács-készítő, hentesmester, hangszerkészítő szakma minőségi alkotásait. A könyv korlátozott számban kapható, rendelhető kamaránk székházában: Budapest V. Váci u. 40. IV.em. E-mail: [email protected]. Ára: 3 990 Ft.

Handwerk im Komitat Pest Craftsmanship in Pest County

Gazdasági

Közelkép

Hírtükör

5

Összehangoljuk a kamarai munkát

Közös megállapodás a NAK, a BKIK, a FMKIK és a PMKIK között

Hörömpő Nándor főigazgató (NAK), Szatmáry Kristóf elnök (BKIK), Kiss Miklós elnökhelyettes (NAK), Radetzky Jenő elnök (FMKIK) és Kupcsok Lajos főtitkár (PMKIK

A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara szeptemberben Budapesten, a Népligetben, a „Múltidéző Piactér” rendezvény keretében megállapodást kötött tagjainak, regisztrált vállalkozóinak gazdaságfejlesztése, a működés hatékonyabb szervezése érdekében az újjálakult Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarával, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, továbbá a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával. A társkamarák kifejezték szándékukat a központi régió, valamint a megyéik fejlesztését célzó együttműködés szükségességét illetően. Megállapodásukban rögzítették, hogy szakmai kérdésekben kölcsönösen tájékoztatják egymást, véleményeiket egyeztetik. A főváros és Pest megye, Fejér megye tekintetében érdekeik érvényesítését összehangolják. Feltérképezik az oktatás, a szakképzés területén történõ együttműködési lehetőségeket, melyek eredményeként az azokból származó feladatok megoldásában együttműködnek. Áttekintik a környezetvédelem területén felmerülő feladatokat, melyek megvalósításában ugyancsak együtt gondolodva

Kupcsok Lajos a megállapodás aláírását követően már megkezdte az együttműködés Pest megyei megvalósításáról az egyeztetést dr. Péter Mihállyal, a NAK Közép-Magyarországi Szervezetének elnökével

jutnak előbbre. Az aláírók összehangolják nemzetközi kapcsolataikat. Közfeladataik ellátásában kicserélik tapasztalataikat, így várhatóan mindenütt hatékonyabbak lesznek majd a megoldások. Az együttműködő felek operatív kapcso-

latait ügyintéző szervezeteik vezetői koordinálják. A megállapodás határozatlan időre létesült, a végrehajtást jövő májusban értékelik, és az ott megfogalmazottak alapján döntenek a szerződések esetleges módosításáról.

Gazdasági

Közelkép

6

Hírtükör

Legyen hatósági áras a pénztárgépes kommunikáció Hatósági árat szabna az online pénztárgépek kommunikációjának az MKIK. A kamara attól tart, sok kisvállalkozás befejezi tevékenységét az online kasszák kötelező bevezetése nyomán. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) levélben fordult Varga Mihály miniszterhez, amelyben kezdeményezte az online pénztárgépek kommunikációjával kapcsolatos – havonta felmerülő – adatátviteli csomagdíj hatósági árassá tételét úgy, hogy a NAV által indított adatátvitelt ne a vállalkozások, hanem a NAV finanszírozza – mondta Parragh László, a kamara elnöke. Emlékeztetett arra, hogy a kezdeményezés nem újkeletű, a javaslattal első alkalommal 2013. augusztus 1-jén levélben fordult a kamara a gazdasági miniszterhez. „Abban kértük a pénztárgépcserére vonatkozó határidő eltolását, mint utóbb kiderült, sikerrel, és az adatátviteli díjcsomagok árának fixálását. Azóta a minisztérium közelmúltban megjelent köz-

leményében csupán egy utalás olvasható az előfizetési díjak mértékéről, érdemi lépésekre nem került sor. A közzétételnek ezt a módját a vállalkozások nem tartják elfogadhatónak, ezért fordultunk ismét a miniszterhez” – mondta Parragh László. Az MKIK álláspontja szerint az érintett vállalkozások költségeinek határt kell szabni, ezt a célt szolgálja az adatátviteli díjak hatósági árassá tételére vonatkozó javaslat. Félő, hogy az adatátviteli díj szabályozatlansága monopolhelyzetet teremt, ami a versenyjog szabályaiba ütközik, ez ellen fel kell lépni, tette hozzá az elnök. Parragh László szerint, bár a beszerzési határidő kitolása érezhetően csökkentette a pénztárgépek piaci árát, illetve a tárca támogatása is örvendetes hatást gyakorolhat erre, a nehéz helyzetben lévő vállalkozások további segítségre szorulnak. – A vállalkozók visszajelzései alapján a 2013. augusztus 31-ei bevezetési határidő

után a helyzet az, hogy a pénztárgépek engedélyezése felgyorsult, de a pénztárgéptípusok száma egyidejűleg nem növekedett arányosan. A végfelhasználók szempontjából a pénztárgépek beszerzése, finanszírozása továbbra is megoldatlan – mondta Parragh László. Egyes megyékben az élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások fele bérelni szeretné a pénztárgépet, mások pénztárgépük átalakításával szeretnék biztosítani az online kapcsolatot, ezekre a megoldásokra is ki kellene terjeszteni a támogatást. A kamarai tapasztalat szerint a támogatást a feltételek miatt sok vállalkozó igénybe sem tudja venni, akik igénybe vehetik, azokat további időkorlátba szorítja a december 31-i beüzemelési határidő – mondta Parragh László, aki szerint várhatóan számos kisvállalkozás be fogja fejezni tevékenységét az online pénztárgépekkel kapcsolatos magas költségek miatt. (Forrás: MTI)

Az MKEH Metrológiai Hatósága által engedélyezett online pénztárgépek száma folyamatosan nő: Jelenleg 15 modell rendelkezik hatósági engedéllyel. Érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező cégek és géptípusaik Forgalmazó neve:

Engedélyszáma:

Péztárgép neve:

Jogerőre emelkedik:

Laurel Kft.

A001

LCR Classic Sento M

2013.07.26.

Micra-Metripond Kft.

A002

Micra Sento M

2013.07.26.

Montel Informatika Kft.

A003

Montel Sento-H

2013.07.26.

Alt Cash Kft.

A004

SAM4S NR-270 Online

2013.08.21.

LA Pénztárgép Kft.

A005

LAP Sento M

2013.09.07.


A006

Micra Mini M

2013.09.07.


A007

Montel Mini H

2013.09.11.


A008

Micra Jota M

2013.09.13.

Laurel Kft.

A009

LCR Classic Jota

2013.09.13.


A010

MONTEL JOTA H

2013.09.13.


A011

LAP Classic JOTA

2013.09.13.

Laurel Kft.

A012

LCR ECO Mini

2013.09.14.


A013

LAP ECO Mini

2013.09.14.

ECR-TRADE Kft.

A014

EURO-150TE Flexy

2013.09.18.

PRIOR CASH

A015

NOVATEC-N

2013.09.24.

Forrás: www.mkeh.gov.hu

Gazdasági

Hírtükör

Közelkép

7

Beszéljék ki a gondokat: megreformálja a Váci Térségi Kamarai Klubot

Kávéházi klubdélutánok vállalkozói körben Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja, a turizmus, idegenforgalmi és vendéglátó szakmai csoport küldötte, a Váci Térségi Kamarai Klub elnöke, a kamara etikai bizottságának tagja Kissné Kászon Gabriella. A civilben a város egyik legsikeresebb kávéházát üzemeltető üzletasszonyt azonban mégsem ezek a titulusok teszik köztiszteletben álló, megbecsült vácivá, hanem az, hogy ért az emberekhez. – Úgy tudom, az eddigi térségi kamarai klub működését meg kívánja reformálni. Miért? – Nekem más elképzeléseim vannak arról, hogy mitől, hogyan működik jól, hatékonyan egy kamarai klub. A jelenlegi felállásban is funkcionált a klub, de inkább a szakmaiság került előtérbe, amikor elhatároztuk, hogy kiket hívjunk meg előadónak, milyen témákban kérjük ki a véleményüket. A mai gazdasági viszonyok között előfordult, hogy mire a szakértők eljöttek és előadást tartottak egy-egy kényes jogi témáról, vagy más egyéb, a vállalkozókat érintő változásról, gyakran – a jogszabályi háttér módosítása miatt – már a legfrissebb információk alapján kaptak tájékoztatást az érdekeltek. – Akkor mi lehet a megoldás? – Augusztus 8-án néhány helybeli vállalkozóval futottam össze itt, a váci piacon. Csak úgy dőltek belőlük a kérdések, sorolták a gondjaikat. Mondtam, ezt ne az utcán, hanem a közelben lévő kávéházamban beszéljük meg! Csakhamar valódi klubhangulattól volt hangos a kávézó, heves szócsatával, a fájó gondok kibeszélésével, információcserével. Tapasztalatom szerint ez hiányzik nagyon a vállalkozóknak, az embereknek. Hogy valaki összefogja őket, hogy odafigyeljenek a problémáikra, hogy megpróbáljanak irányt mutatni a tanácstalanságban. Szentimentálisan úgy képzelem, ez lenne a kereskedelmi és iparkamara elsődleges feladata. Fontos hogy a befizetett 5000 forintjaikért a regisztrált vállalkozók elsősorban szolgáltatást és figyelmet kapjanak. – Mintha kizárólag a kisvállalkozókról beszélne… – Igen, az ő problémáikat érzem jobban át, és persze, nagyságrendileg is ők vannak többen a kamarában. A nagyvál-

Kissné Kászon Gabriella

lalkozások vezetői ritkán látják át egészében a gazdaság minden szegmensének ellentmondásait. Ők pozíciójukból adódóan egy-egy részterületben merülnek el, de a termelés teljes vertikumára kiterjedő kérdésekkel ők sincsenek tisztában. Beszélgetéseink során kiderült, az egyébként széles látókörű Demján Sándor sem láthat tisztán minden egyes kérdésben. – Akkor hogyan tovább? – Fel kell építeni a váci klubéletet. Akinek igénye van az eddig megszokott szakmai előadásokra, és az itt kapható válaszokra, az ezután is hozzájuthat a tudnivalókhoz. Emellett létjogosultságot nyert a kevésbé formális „kiscsoportos klubfoglalkozás” is, amely közvetlenebbül, ad hoc módon igyekszik választ adni a felmerülő kérdésekre.

– Így, ilyen ad hoc módon jött a váci szimfonikusok kassai fellépésének megszervezése is? – Nem egészen. Ez év áprilisában magyar-szlovák üzletember találkozón vettem részt, ahol felvetettem, hogy mi lenne, ha Kassán felléphetnének – az ott már eddig is nagy sikerrel szereplő – a váci szimfonikusok. Annál is inkább, mivel 2013-ban Európa kulturális fővárosa Kassa lett. A sűrű programkínálatba viszont nem volt egyszerű beilleszteni a kiváló magyar zenészek fellépését. Ám Czimbalmosné Molnár Éva kassai magyar konzul közbenjárásával mégis sikerült megszervezni az augusztus 24-ei koncertet. A mesébe illő szlovák város főterén a közönség állva tapsolt a Farkas Pál vezette Váci Szimfonikus Zenekarnak. – Igen, de hogyan hozható össze a kultúra és a gazdaság? – A gazdasági kapcsolatok is csak egy beszélgetéssel kezdődnek… Ígéretet kaptunk arra, hogy a fellépések folytatódnak. És ha már a kulturális kapcsolatok élnek, az üzleti életben is leülhetünk tárgyalni. Például a nálunk is közkedvelt szlovák sörök közvetlen magyar forgalmazásáról, amiről most kezdünk tárgyalásokat az ottani gyártókkal. – A cél az, hogy pezsgő szlovák-magyar gazdasági-kulturális élet megszületésénél bábáskodjon? – Inkább úgy fogalmaznék, hogy akkor lennék elégedett, ha a Kassán látottakhoz hasonlóan itthon is mosolygós arcú, élénk tekintetű, emelt fővel járó emberekkel találkoznék.

Nyáron Kassán léptek fel a váci szimfonikusok

8

Gazdasági

Turizmus

Hírtükör

Korona, napraforgó és csillag a legjobbaknak

Márkázott szálláshelyek, garancia a minőségre Új nemzeti tanúsító védjegyrendszert alkalmaznak a szálláshelyek szolgáltatásainak minősítésére hazánkban. A Nemzetgazdasági Minisztérium a szakmai szervezetekkel szoros együttműködésben 5 szálláshely típusra (falusi, kemping és üdülőháztelep, szálloda, magánszállás) működtet nemzeti tanúsító védjegyrendszert, amelyek a szolgáltatások minőségi garanciáját segítik elő.

teljesen egyeznek meg, mivel a szakmai szervezetek – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – frissítették az 1998ban kialakított kvalifikációs szempontokat. Ezért a szolgáltatóknak esetenként korszerűsítéseket A szálláshely-szolgáltatási tevékenység kell végrehajtaniuk, folytatásának részletes feltételeiről és a hogy megőrizhesszálláshely-üzemeltetési engedély kiadá- sék a védjegyrendsának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) szerben is korábbi Korm. rendelet értelmében megszűnt a besorolási kategóriszálláshelyek kötelező minősítése, ennek ájukat. Ez azonban alapján a minősítés önkéntes tanúsító nélkülözhetetlen a szolgáltatások színvonalának javításához, rendszerek útján történhet. A vendégszoba, vendégház esetében és a nemzetközi a versenyképesség javíaz új védjegy jelképe a korona, a falu- tásához. Különösen a szállodák esetében si szálláshelyeknél pedig napraforgó. A tapasztalható, hogy a 15 európai országkempingek esetében a védjegy csillag ban működő összehangolt rendszer kövevagy üdülőház-telep osztály, míg szállo- telményeit a hazai szállodák gyakran csak dák a Hotelstars elnevezésű védjegy rend- a szolgáltatási színvonal javításával, választékának bővítésével tudják teljesíteni. szerbe tartoznak. A védjegyrendszer a szálláshelyek típuA korábbi önminősítésen alapuló szálláshely kategóriák előírásai az új védjegy- sától függően határozza meg a minősítés rendszer minőségi kritériumaival nem szempontjait, de vannak minden szállástípusra kiterjedő kritériumok. Így megvizsgálják a szobák, lakóegységek berendezését, felszerelését valamint a kapcsolódó helyiségek és szolgáltatások (fürdőszoba, konyha, parkoló, pihenőkert) felszereltségét. Ugyanígy a nyújtott alapszolgáltatások (portaszolgálat, étkezés, takarítás, stb.) meglétét és a kiegészítő szolgáltatások választékát (szórakoztató, gyermekbarát lehetőségek, sporteszközök és játékok, konyhai, informatikai stb. felszerelések, aktív kikapcsolódáshoz, relaxációhoz szükséges eszközök) is ellenőrzik. Fontos elvárás, hogy a meghirdetett szolgáltatások álljanak rendelkezésre, a berendezések, felszerelések működőképesek legyenek, és az igénybevétel A napraforgós apartmanoknak megye- és országszerte nő a száma feltételeit (ingyenesen vagy

Szálláshely védjegy

díj ellenében) is egyértelműen határozzák meg. A szálláshelyek üzemeltetői a szakmai szervezeteknél önkéntesen kezdeményezhetik a létesítmény minősítését. Első lépésként a nyilvánosan hozzáférhető szempontok alapján saját maguk határozzák meg a besorolási kategóriát, amit a szakértők a helyszínen is ellenőriznek. A helyszíni tapasztalatokra alapozva szakmai bíráló bizottság tesz javaslatot a védjegyhasználat engedélyezésére a védjegy jogosultjának. A magán, a falusi szálláshelyek, a kempingek és az üdülőház-telepek esetében a turizmusért felelős miniszter hagyja jóvá a védjegy használatát, a szállodáknál pedig a Bíráló Bizottság. A védjegyrendszer előnyei közé tartozik, hogy alkalmas a szálláshelyek szakmai elvárások szerinti értékelésére, a nívós szolgáltatások megkülönböztetésére. Egyúttal egyfajta tájékoztató szerepet is betölt, hogy a fogyasztó a megfelelő információk birtokában az elvárásainak megfelelő szolgáltatót válassza. A minőségi kategória meghatározása szakértők közreműködésével történik. A minősített szálláshelyek kötelesek együttműködni a szakmai ellenőrzés során (a 3-5 éves védjegyhasználati időtartam alatt egy alkalommal biztos sor kerül egy ellenőrzésre, de panasz esetén akár többször is) A jogosulatlan védjegyhasználat büntetendő cselekmény, ezért azok a szálláshelyek, amelyek vállalkoznak a minősítésre, jogi védettséget is élveznek. Forrás: Adó Online

Gazdasági

Hírtükör

Gazdaság

9

Tovább erősödik hazánkban az autóipar, több munkalehetőség a beszállítóknak

Útra készen az új Suzuki, az SX4 S-Cross Ünnepséget tartottak szeptemberben a Magyar Suzuki Zrt. esztergomi gyárában. A Suzuki Motor Corporation elnök-vezérigazgatója, Osamu Suzuki és Orbán Viktor miniszterelnök kormányozta le az SX4 családba tartozó S-Cross modellt a szalagról. – Minden vállalat és minden nagy ötlet mögött egy nagy ember áll – hangsúlyozta Orbán Viktor az új SX4 S-Cross tartott bemutatóján, köszöntve Osamu Suzuki urat. A magyar kormányfő megerősítette, hogy a vállalattal történt megállapodásnak megfelelően 2017 végére állni fog az új komáromi Duna-híd, olyan teherbírással, amely megfelel az autószállító járműveknek. Hozzátette: ugyanekkorra megépítik az Esztergomot és az M1-es autópályát összekötő utat. Az is elhangzott, hogy Magyarország 2010 óta 1,36 milliárd eurónyi, azaz 400 milliárd forint értékű befektetést és 2683 új munkahelyet köszönhet japán befektetőknek. A miniszterelnök rendkívüli teljesítménynek nevezte a japánok magyarországi gazdasági szerepvállalását, tekintve, hogy a globális pénzügyi válság idején kötelezték el magukat hazánk mellett. A miniszterelnök kiemelte, hogy Magyarország és a Suzuki útja egyfelé vezet. „A mi autónk minden darabja mögött magyar munkahelyek állnak. A Magyar Suzuki elkötelezett partnere a magyar vállalkozásoknak, beszállítóinak 25 százaléka magyar cég, és az itt dolgozókon túl 30 ezer magyar családnak biztosít megélhetést.”

Osamu Suzuki és Orbán Viktor az SX4 S-Crossban, az esztergomi ünnepségen

Yamamoto Tadamishu, Japán magyarországi nagykövete azt emelte ki, hogy a magyar mérnökök, a magyar emberek értik a japán gondolkodást. Így lehetséges, hogy a magyar-japán kapcsolat ékköve a magyar Suzuki. Osamu Suzuki elmondta, hogy a most bemutatott SX4 S-Cross nemcsak Európa piacain lesz kapható, hanem olyan távoli helyeken is, mint Óceánia, Ázsia, Afrika, a Közel-Kelet és Latin-Amerika országai. Az új modellből az első esztendőben 100 ezer darab gyártását tervezik, ebből már csaknem ötezer el is készült. Az exportpiacok növekvő érdeklődése miatt száz új munkahely létesülhetett Esztergomban.

Méhes Csaba pantomimművész Álomutazás című műsora nagy sikert aratott

Suzuki SX4 S-Cross Az SX4 S-Cross nagy szakítószilárdságú acél felhasználásával készült, rendkívül törésbiztos, súlya azonban csekély. Az új összkerékhajtású technológiának köszönhetően a vezető négy üzemmód közül választhatja ki a leggazdaságosabbat és a legnagyobb biztonságot nyújtót a különféle vezetési helyzetekben. Az autó kulcs nélkül indítható, a világ első üvegből készült kétrészes napfénytetőjével rendelkezik és a C szegmensbe tartozó crossover autók kategóriájában az egyik legkisebb széndioxid-kibocsátással bír. Az új SX4 S-Cross 1,6 literes benzinüzemű, valamint 1,6 literes dízelmotorral lesz választható. Az automata váltó egyik üzemmódjában a vezető a kormány elengedése nélkül, sebességváltó fülekkel válthat sebességet.

Szolgáltatás

10

Gazdasági

Hírtükör

Tájékoztató a mesterképzésről és a vizsgáztatásról A jelentkezés feltétele a szakmai végzettség adott szakmában, illetve a szakmai gyakorlat (rendelet előírása szerint szakmánként más és más) igazolása. A tanfolyamok időpontjai a jelentkezők függvényében alakul (egy csoport létszáma minimum 10-15 fő), 10 fő alatti jelentkezés esetén vizsga nem szervezhető.

Igénybe vehető kedvezmények: vizsgázó kamarai tag 25% ked• Minden vezményt kap a vizsgadíjból. jelentkező esetén a vállalko• Vállalkozó zásban, mint továbbképzés költsége, a befizetett összeg költségként leírható.

• Részletfizetési lehetőség biztosított A jelentkezés módjai:

– Amennyiben személyesen hozza el a jelentkezési iratokat, a szakmai végzettséget igazoló dokumentumról, illetve a szakmai gyakorlatra vonatkozó igazolásról hiteles másolatot készítünk. – Postai úton való küldés esetében, csak közjegyző által hitelesített dokumentumokat tudunk elfogadni. A mestervizsgára felkészítő tanfolyam időtartama általában 160-216 óra (36 óra pedagógiai, vállalkozási ismeretek, 120-180 óra szakmai elmélet, gyakorlat). A képzés kb. négy-öt hónapot vesz igénybe (általában heti két alkalommal, egy hétköznap délután, és egy hétvégi napon történik az oktatás). A tanfolyam díja 240.000 Ft – 260.000 Ft, melyet négy részletben lehet befizetni. A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi

Kereskedelmi és Iparkamara korlátozott számban jelentkezőnként 40.000 Ft-tal járul hozzá a tanfolyami díjhoz. A vizsgadíj nem kamarai tagoknak a minimálbér 150%-a, kamarai tagoknak a minimálbér 125%-a. Ezen költségek országosan egységesek. A regisztrációs díj 5.000 Ft, előleg 20.000 Ft, amelyet a jelentkezéskor kérünk megfizetni. A tanfolyam helyszíne általában Budapest, de igény szerint Pest megye területén máshol is szervezünk 10 fő esetén), illetve indulási időpontja a jelentkezők számának függvényében változik. Az alábbi szakmákban szervezünk leggyakrabban felkészítő tanfolyamot és vizsgát: Bútorasztalos és épületasztalos, autószerelő, ács-állványozó, cukrász, fodrász, fogtechnikus, gázfogyasztó berendezés- és csőhálózat-szerelő, gáz-és tüzeléstechnikai műszerész, járműfényező, karosszéria lakatos, kozmetikus, kőfaragó, kőműves, motorkerékpár-szerelő és -javító, műkőkészítő, női szabó, szakács, szobafestő-mázoló tapétázó, villanyszerelő. A Szakképzési törvény előírása szerint 2015.

szeptember 1-jétől külső képzőhelyen gyakorlati oktatóként csak olyan szakember tevékenykedhet, aki rendelkezik adott szakmában mesterlevéllel. Idézve pontosan a törvény szövegét, az alábbi: 31. § (1) A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki a) megfelelő szakirányú szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, b) azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, mestervizsgával rendelkezik, c) büntetlen előéletű, és d) nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Annak elősegítése érdekében, hogy ezt az előírást teljesíteni lehessen 2013. őszétől a TÁMOP 2.3.4.B. pályázati alprojektben a mesterlevéllel nem rendelkező gyakorlati oktatók pályázhatnak 80%-os vissza nem térítendő támogatásra. Így kb. 60.000 Ftos önrész befizetésével juthatnak mesteri képesítéshez. Érdeklődni, jelentkezni a következő elérhetőségen lehet: Pest Megyei Oktatási és Szakképzési Közhasznú Nonprofit Kft. 1056 Budapest, Váci u. 40. Tel/fax:317-8560; 30/397-7938 Szabóné Zéman Mária www.pmkik.hu; [email protected]

Gazdasági

Hírtükör

Közelkép

11

A csikófejes, madárkamintás tekerőlanttól a kőris pásztorfurulyáig

Kovács László, a hangszerkészítő népművész A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által meghirdetett „Magyar Kézműves Remek” c. pályázatának 2013. évi díjazottja Kovács László a maga készítette „Madárka” díszítésű dél-alföldi típusú tekerőlant, a dunántúli típusú csikófejes hasas-fenekes citera, és dunántúli típusú pásztorfurulya hangszerekkel. Az idei díjazott érettségi után cimbalomkészítést tanult, majd általános tárgyrestaurátori képesítést szerezve hat éven át a Néprajzi Múzeum Népzene Gyűjteményében hangszer-restaurátorként dolgozott. 1999 óta saját műhelyében népi hangszerek – elsősorban citerák, (az egyszerű kivitelezésű vályú citerától kezdve a hasas, kisfejes, belsőfejes, kisbasszus, egyedi kivitelezésű csikófejes citeráig), valamint tekerők, pásztorfurulyák és cserépsípok készítésével foglalkozik. A tekerők különböző hangolással, színben, formában, kivitelben, kerülnek ki a keze alól, a dunántúli pásztorfurulyák cseresznye, dió, kőris, vagy szilvafából készülnek. Népzenész, hangszeroktató, előadóművész, mintegy 15-20 féle magyar népi- és történeti hangszert, valamint játék-hangkeltő eszközt használva ápolja, népszerűsíti a magyar népzenét, a népi kultúrát. Feladatának tekinti a magyarság hagyományainak – az énekes és hangszeres népzene, népszokások, népi táncok, népi játékok – megismertetését, terjesztését, oktatását Magyarországon és külföldön egyaránt. Kovács László a Táborfalvai Népzenei Műhelyben 1979-ben kezdett népzenével foglalkozni, ahol Birinyi József tanítványaként kb. 15 féle magyar népi- és történeti hangszeren tanult meg játszani, később az Óbudai Népzenei Iskola növendékeként Kobzos Kiss Tamástól kobzolni, Lányi Györgytől dudálni tanult. 1985 óta népzenei táborok, tanfolyamok népi hangszeres oktatója, szólistaként valamint zenekarokkal rendszeres fellépője különböző rendezvényeknek, kiállítás-megnyitóknak, népzenei előadásoknak, fesztiváloknak. Oktatóként népdalkörök, citerazenekarok vezetését, korrepetálását, minősítőkre való felkészítését, népzenei minősítő hangversenyek zsűrizését vállalja. 1995től a Kórusok és Zenekarok Szövetsége által szervezett alapszintű citerazenekar-vezetői tanfolyam hangszeres tanára. 1999 óta tanít, és vezeti a Cimbora Népzenei Műhelyt Pécelen, ahol családjával és három gyerme-

A népművész több együttesnek is tagja

kével él. A tanítványok felnőnek, kollegákká válnak, s amint adódik lehetőség, együtt zenélnek, ahogyan annak idején Kovács Lászlót is tanárai hívták közös zenélésre. Különféle formációkban tesz eleget a felkéréseknek, és vesz részt világtalálkozókon, nemzetközi megmérettetéseken, fesztiválokon. A világ számos pontján turnézott, koncertezett, így Angliában, Ausztriában, Dániában, Dél-Koreában, Észtországban, Finnországban, Franciaországban, Horvátországban, Litvániában, a Mordvin Köztársaságban, Németországban, Olaszországban, Oroszországban, Romániában, Skóciában, Svájcban, Spanyolországban, Svédországban, Szerbiában, Szibériában – a Hanti-Manysi Köztársaságban valamint Szlovákiában. A többi között a Népművészet Ifjú Mestere és számos Arany Páva díjjal kitüntetett előadó közreműködött a Magyar Folk Trióban, az ír népzenét és country zenét játszó Greenfields, továbbá a Cimbora, a lajosmizsei Flótás, a ráckevei Dínomdánom Nép zenei Együttesben, a Gyáli Népdalkörben valamint a moldvai népzenét játszó Tűzmalom

együttes művészeti vezetője. 1996 óta a vezeti a Gyöngyharmat Együttest, 1998tól a Nyársapáti Népdalkört, 2000-től a fóti Cselényi József Népdalkört, 2006-tól a Veresegyházi Népdalkört. Legújabb zenei formációja – 2013-tól egy Bukarestben zeneakadémiát végzett pánsípon klasszikusokat, történeti zenét és örökzöld dallamokat is játszó román nemzetiségű előadó-művésznővel Georgia Guleával való közös munkája, akivel a pánsíp és koboz mellett egyéb hangszerekkel kiegészítve mutatják be a magyar, a román, ír és szefárd nép zenéjén keresztül a népek kulturális kapcsolatait. Cini-cini muzsika címmel az iskolai tanévhez kapcsolódóan havonta új programot ajánlva ünnepekhez, jeles naphoz kapcsolódóan kiscsoportos foglalkozásokon mutatja be elsősorban óvodás és alsó tagozatos korosztály számára a népi játszóház előadásait, amelyeken magyar népihangszer-bemutató, rövid táncház, énekes népszokások és népi játékok tanítása is helyet kap. Vásárfia címmel a század eleji vásári sokadalom hangulatát idézve ajánlja műsorát a Színkópé Társulat. A rendhagyó énekórán, irodalomórán, nyári táborban bemutatható tréfás, zenés előadáson vásári kikiáltószövegekkel, népi hangszerek kíséretében vásárt idéző népdalokkal, megzenésített gyermekversekkel ismerteti meg a közönséget. A lemezen is megjelent, a magyar tájegységek népzenéjét bemutató előadásaiban a Dunántúl, Felföld, Alföld, Erdély, Moldva népzenéjét szólaltatja meg a tájegységek jellegzetes hangszereivel, hangszerpárosításaival, áttekintést adva a földrajzi elhelyezkedés valamint a történelmi események népzenére gyakorolt hatásáról, a népzene stílusának kialakulásának körülményeire.

Aktuális

12

A TÁRGYALÁSOK

Gazdasági

Hírtükör

FOLYAMATOSAK AZ ELEKTRON

Elindult az Útdíj Hitelprogram! – az országban már 72 helyen a Kereskedelmi és Iparkamaráknál valamint a VOSZ irodáiban augusztus 22. óta benyújtható a kérelem – A nemzetgazdasági miniszter, valamint a vezető fuvarozói érdekképviseletek (MKFE, NiT), továbbá a legnagyobb méretű hazai fuvarozó vállalkozás (Waberer’s Holding) vezetői által 2013. június 3-án aláírt Stratégiai Megállapodás tartalmazta, hogy a használatarányos elektronikus útdíj bevezetéséhez kapcsolódóan speciális célú forgóeszköz-finanszírozási konstrukció jön létre a szektorban tevékenykedő mikroés kisvállalkozások versenyképességének fenntarthatósága érdekében. A Nemzetgazdasági Minisztérium június elején fordult a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt.-hez, hogy piaci refinanszírozási források felhasználásával teremtsen lehetőséget arra, hogy a fuvarozó vállalkozások a megtett úttal arányos útdíj fizetési kötelezettségének finanszírozásához állami kamattámogatott hiteleket vehessenek igénybe – rögzítette Krisán László, a Vállalkozásfejlesztési Zrt. vezérigazgatója. Egy ilyen támogatási program kidolgozása legalább 6 hónapot vett volna igénybe, és nagyon örülünk, hogy a KAVOSZ VF ilyen rövid idő alatt végzett a feladattal, bár nem tudunk elvonatkoztatni attól a jogos igénytől, hogy a hitelkonstrukció július 1-i indulása kedvezőbb lett volna a fuvarozó vállalkozások számára – jelentette ki a PMKIK elnöke. Mindannyian tudjuk, hogy az e-útdíj bevezetésére vonatkozó kormányzati döntésre az uniós kötelmek miatt került sor, és mi arra kaptunk felkérést, hogy a piacon elérhető legjobb kondíciókkal dolgozzunk ki hitelkonstrukciót az útdíj fizetésre kötelezett vállalkozások versenyképességének javítása érdekében. Folyamatosan és állandóan jeleztük, hogy július 1-jétől nem tud elindulni a hiteltermék, de vállaltuk azt, hogy gyorsított eljárásban augusztus közepe felé megkezdjük az igénylések befogadását, ami teljesült is. A KAVOSZ VF és az NGM rekordidő alatt kialakított egy olyan, a piacon teljesen egyedülálló hitelkonstrukciót, amely egy kereskedelmi banki szempontból nehezen hitelezhető vállalkozói körnek, egyszerűsített feltételekkel és a piacinál jóval kedvezőbb kondíciókkal érhető el – folytatta a vezérigazgató.

A beindult hitelkonstrukció feltételrendszerének javításáról tárgyalt Vereczkey Zoltán és Krisán László

A fuvarozó vállalkozások sohasem voltak a bankok minősítési rendszerének elsőrangú és kiemelt szereplői. Főleg a mikrovállalkozások esetében a beruházási és forgóeszköz finanszírozási hitelek csak irreálisan magas garancia feltételek mellett voltak kivitelezhetőek. A közúti közlekedési alágazat pedig az uniós fejlesztési források mostoha gyermekének számított. Mivel a fuvarozó vállalkozások hitelképessége banki szempontból meglehetősen gyengének számít, így egyéb piaci hiteleket csak kevesen tudnak igénybe venni – vagy csak nagyon magas kockázati felár mellett –, ezért a speciálisan számukra kialakított konstrukció már önmagában is segíti versenyképességüket – állapította meg Vereczkey Zoltán. Krisán László kitért arra is, hogy a július 1-jétől hatályos jogszabályok – amelyek alapján a konstrukció feltételeit kidolgozhattuk –, arra nyújtanak lehetőséget, hogy a KAVOSZ VF állami kamattámogatás és 80%-os állami készfizető kezesség mellett nyújtson hitelt a vállalkozásoknak. A hitel többek között az állami kamattámogatás miatt, kizárólag azon vállalkozásoknak nyújtható, akik megfelelnek a támogatás (költségvetési támogatás, de minimis támogatás) jogszabályi feltételeinek, amelylyel összhangban került sor az Általános Szerződés Feltételek (ÁSZF) kialakítására.

Örömteli, hogy elértük: az Útdíj Hitelt kezdő vállalkozások is igényelhetik, az adható hitel összegét nem korlátozza a vállalkozás múltbeli árbevétele, vagy bankszámlaforgalma, legfőképpen pedig nincs szükség ingatlan- vagy ingó fedezetre. Ilyen forgóeszköz finanszírozási termék még nem született Magyarországon. Az egyéb „hasonló”, egyszerűsített eljárású, GHG által garantált termékeknél az adható hitelösszeg maximuma is korlátozott (max. 25-50 millió Ft általában), az Útdíj Hitelprogram nem tartalmaz felső maximumot. Krisán László nem hallgatta el, hogy nehezen élték meg a sajtóban megjelent kritikákat, amelyek nem vették figyelembe a hiteltermékek bevezetésének jogszabályi feltételrendszerét. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a cég, mint pénzügyi vállalkozás a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélye és a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) alapján végzi a hitelnyújtást, így a tevékenysége során a fedezetektől függetlenül „szokásos piaci hitelbírálatot” kell végeznie. Az, hogy a hitel kedvezményes, nem mentesít bennünket a törvényi szabályozás alól. A bekért adatok tekintetében mindig arra törekedtünk, hogy a lehető legkisebb papírmunkával legyenek Folytatás a 13. oldalon ➤

Gazdasági

Hírtükör

Aktuális

13

IKUS ÚTDÍJ RENDSZER JOBBÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. elfogadta az MKFE javaslatát! A díjköteles elemi útszakaszok bővítésére tett az MKFE javaslatot. A tagokkal történt konzultáció után a szakértők 47 olyan új elemi útszakasz kijelölésére tettek javaslatot, amelyek nagy árukibocsátó helyek, ipari parkok bejáratát, továbbá eddig a rendszerben nem kezelt útelágazásokat ismernek fel. A rendszer bővítésére hamarosan sor kerül. Börzsei Tibor, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. nemrég kinevezett vezérigazgatója rendszeres párbeszédet, személyes kapcsolatot szeretne kialakítani a közlekedési szakma és az ágazat érdekképviseleti szervezeteivel. Munkába lépését követően azonnal fogadta Vereczkey Zoltánt. Már az első találkozás alkalmával tartalmi jellegű megbeszélésre került sor, amelynek leglényegesebb pontja az elemi útszakaszok karbantartására vonatkozó fuvarozói igény pozitív fogadtatása. – Ön hosszú éveken keresztül dolgozott a közösségi közlekedésben, szakmai életútjában, ha kevés is, de vannak kitérők, melyek ezek? – Az első diplomámat közlekedésmérnökként szereztem, de hamar rájöttem, hogy mással is szeretnék foglalkozni. Érdekel a szervezetek működtetése, a menedzsment terület, ezért közgazdasági diplomát is szereztem. A BKV-nál kezdtem dolgozni, ezt egy rövid közutas kitérő követte. Az UTIBER-nél létesítmény mérnök voltam, többek között részt vettem a RO-LA szerelvények beszerzési folyamatában. Összességében majdnem 10 évet töltöttem a BKV-nál, ez az időszak volt eddigi pályafutásom legszebb szakasza. Az UTIBER után a BKV-nál végig vittünk egy reorganizációs programot. Ekkor szerez-

tem meg azt az alapvető tudást, ami egy cég átlátásához, vezetéséhez szükséges. A 2000-es évek elején néhány évig egy trolik üzemeltetésével, karbantartásával foglalkozó magáncéget vezettem. Ezt követően a miskolci helyi közlekedési társaságnak lettem a vezérigazgatója. Itt gyakorlatilag ugyanaz volt a feladat, mint korábban a BKV-nál, csak kisebb méretben. Sikeresen átalakítottuk, a város igényeihez és lehetőségeihez szabtuk a szolgáltatást. Sikerként éltük meg, hogy bár az első évben az utas elégedettségi mutató minimálisan vissza-

esett ugyan, de ezt a következő 3 év alatt visszatornásztuk. Ebben az időszakban egyébként a város összes többi szolgáltatásával kapcsolatos elégedettségi mutató romlott. 2010 végétől ez év elejéig ismét a magánszektorban dolgoztam, majd a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-t vezettem. Ez a munka már sokkal inkább hasonlított ahhoz a feladathoz, amivel az ÁAK Zrt. vezetőjeként foglalkozom. Jelenleg az egyik legnagyobb feladat az e-útdíj rendszer sta-

➤ Folytatás a 12. oldalról igényelhetők a hiteltermékeink, és ez az Útdíj Hitelprogram esetében is így van. Egyes adatok elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy megállapítsuk, a hitelkérő jogosult-e az államilag támogatott hitel igénybevételére. Más adatokat azért szükséges bekérni, mert ha az állami kezesség beváltása elér egy meghatározott szintet, az Útdíj Hitelprogram refinanszírozása leáll, tehát a többi jól fizető fuvarozó sem tud új hitelekhez jutni. A beszélgetés végén a két vezető megállapodott abban, hogy mind az adminisztratív feltételek, mind a banki költségek csökkentése kérdésében közös vizsgálatot folytatnak annak érdekében, hogy a hiteltermék még vállalkozóbarátabb le-

gyen, és betöltse azt a funkciót, amely miatt a döntéshozók létrehozták. Krisán László vezérigazgató még külön kérte az PMKIK elnökét, hogy tájékoztassák tagjaikat arról, hogy sem KAVOSZ VF, sem a kormányzat soha nem kommunikált TH M-et – ami mellesleg vállalati hiteleknél nem használatos meghatározás –, minden esetben, a valóságnak megfelelően az hangzott el, hogy az ügyfelek által fizetendő nettó ügyleti kamat, az állami kamattámogatásnak köszönhetően BUBOR +1,5%(ez jelenleg 5,3%). A szedhető díjak a kezesség és a rendszer üzemeltetésének költségeit fedezik. Az Útdíj Hitelprogram minden költségeleme sokkal kisebb, mint a piaci költségek. A kamattámogatás révén a kamat eleve alacsonyabb, a szedhető dí-

jaknak pedig mind a mennyisége, mind a mértéke jóval alacsonyabb, mint a piacon megtalálható folyószámla- vagy forgóeszközhitelek esetében. A kondíciókat a támogatást nyújtó NGM által meghatározott korlátok között alakítottuk ki. – rj –

Vereczkey Zoltán és Börzsei Tibor első megbeszélése is már másfél óráig tartott


Pest megyében hitelkérelmet befogadó iroda Budaörsi Ipartestület 2040 Budaörs, Budapesti út 81. Tel: (23) 420-594 E-mail: [email protected]

Aktuális

14

Gazdasági

Hírtükör

Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. elfogadta az MKFE javaslatát! ➤ Folytatás a 13. oldalról bil üzemeltetésének a megvalósítása, a feltételrendszer finomhangolása, úgy, hogy a költségvetési bevételek a megfelelő módon és biztonsággal teljesüljenek. – Kicsit visszatérve a miskolci évekre, mi volt az ön számára a fontosabb, a tulajdonos önkormányzat, vagy az utazóközönség elégedettsége? – Azt gondolom, hogy ez a kettő mindenképpen együtt jár. Két dologra koncentráltunk: bele kellett férnünk a költségvetési keretekbe, és fontos volt az utazóközönség elégedettsége is. 2009-ben, hosszú idő után először, ha csak egy kicsit is, de nyereséggel zártuk az évet, és még az elégedettségi mutatót is javítani tudtuk! Akkor lehet jó működési eredményt produkálni, ha a szolgáltatás vevője is elégedett. – Jelenleg az e-útdíj vásárlói, a fuvarozók egy jelentős része kifejezetten elégedetlen az igénybe vett szolgáltatással… – Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy mennyi, és milyen típusú panasz érkezik hozzánk, valamint azzal is, hogy az e-útdíj mely részeivel elégedetlenek leginkább a felhasználók. Ez nem azt jelenti, hogy a rendszer rosszul működik, hanem azt, hogy jobbá is lehetne tenni. Ez a feladatom és ezen dolgozom a kollegáimmal együtt. – Mennyire tartja fontos feladatnak az e-útdíjat, hiszen az ÁAK munkája nemcsak ebből áll… – Az én elsődleges feladatom az, hogy ez a szolgáltatás stabilan és a lehető legjobban, leghatékonyabban működjön. Az úthasználati díjak mértékét törvény szabályozza. A mi feladatunk a jogszabályok betartása és betartatása, a jogkövető magatartáshoz szükséges feltételrendszer biztosítása. Nincs a világon ideálisan működő rendszer, panaszok mindig lesznek. Arra törekszem, hogy ezek száma a lehető legkevesebb legyen. – Mint jogalkalmazó, továbbítja a jogalkotóknak a működés közben kapott észrevételeket? – Ez egy vadonatúj rendszer, alig két hónapja működik. A leggondosabb tervezés mellett sem lehetett mindent előre látni. Folyamatosan gyűjtjük az észrevételeket, napi kapcsolatban állunk az illetékes kormányzati szervvel, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal. Ha szükséges, törvényhozói szintre is eljuttatjuk az észrevételeket. Azt gondolom, hogy amikor jogalkotói szintű problémákról beszélünk, akkor finomítandó elemekről és nem komoly gondokról van szó. A kormányzatnak nemcsak

visszacsatolási igénye van, hanem az e-útdíj miniszteri biztosa például hetente részt vesz az értekezleteken az információ gyors és hatékony áramlása érdekében. – Mennyire elégedett a külföldi kamionok ellenőrzésével? – Az a célunk, hogy a tranzit forgalmat közel 100 százalékosan ellenőrizzük. Az ellenőrzés két részre osztható, a fix ellenőrző pontokra és a mobil egységekre. A tervezett 74 fix ellenőrző pont október végéig készül el, jelenleg már több mint 30 működik. Ezeket jellemzően a fő tranzit utakon telepítjük. A mobil ellenőrzéseket pedig ott végezzük, ahol nincsenek fix kapuk. Mind a 45 mobil egységünk folyamatosan dolgozik. Az észlelt szabálytalanságokat továbbítjuk a rendőrségnek, hiszen a büntetés nem a mi feladatunk. – Ha önök csak rögzíteni tudják a szabálysértést, a külföldi nagy eséllyel a büntetés kifizetése nélkül hagyja el az országot… – A rendőrség is kapott 50 új, ellenőrzésre, bírságolásra alkalmas járművet, „elfogó vadászokat”. Alaposan felkészültek, hogy ellenőrizzék az e-útdíjjal kapcsolatos szabálysértéseket. A külföldi kamionok nem úszhatják meg a büntetést, hiszen a határokon visszatarthatják őket, amíg eleget nem tesznek díjfizetési kötelezettségüknek. Ha mégis el tudják hagyni az országot díjfizetés nélkül, legközelebbi belépésnél biztosan megbüntetik. Mi sokkal inkább a jogkövetést szeretnénk propagálni, célunk, hogy megelőzzük a szabálysértéseket. – Jellemzően milyen szabálytalanságokkal találkoznak? – A leggyakoribb hiba a pontatlan adatmegadás, nem olyan össztömegre, tengelyszámra veszik a jegyet, mint amilyenre kellene. Sokan figyelmetlenek és csak egy irányba váltanak úthasználati jogosultságot, tehát a visszautat már nem fizetik ki, pedig a viszonylati jegy csak arra a szakaszra és az adott irányba érvényes, amelyre megváltják. Külföldieknél előfor-

dul, hogy a fedélzeti eszköz nem kommunikál a magyar rendszerrel, a magyaroknál van ugyan fedélzeti eszköz, működik is, csak éppen az egyenleget nem töltik fel… Tapasztaljuk, látjuk a rendszerben, hogy valaki belép Rajkánál, ott megtervezi az útvonalat Hidasnémetiig, majd a jegyet valahol Gödöllő magasságában váltja meg erre az útvonalra, de addig már átment legalább 5-6 ellenőrző ponton… Tehát fontos, hogy csak akkor kezdjék meg az utazást, amikor már kifizették! – Más országokban egy szolgáltató van, nálunk sokszereplősre sikerült a rendszer, „nem vész el a gyerek”? – Nekem nem tűnik logikátlannak, hogy az ÁAK kapta ezt a feladatot. Ha a 3,5 tonna alatti gépjárművek díjszedése itt volt, és itt is van, akkor miért ne lehetne az e-útdíjat is ide delegálni? Az e-útdíj bevezetésére, továbbá az egyetemes útdíjszedői, útdíjszolgáltatói, illetve az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok koordinálására egy projekt igazgatóságot is létrehoztunk. – Marad ideje a szakmai közéletre? – Ha változó aktivitással is, de a szakmai közéletre mindig komoly hangsúlyt fektettem és ezt a továbbiakban is szeretném folytatni. A Közlekedéstudományi Egyesületnek nagyon régóta tagja vagyok, sokszor tartottam előadásokat szakmai fórumokon, konferenciákon. Azt gondolom, azért is rendkívül fontos a konferenciákon való részvétel, mert lehetőséget ad a személyes kapcsolatok ápolására. Fontos, hogy legyen kommunikáció a felhasználók és köztünk. Kifejezett célom, hogy a szakmai, érdekképviseleti szervezetekkel rendszeres párbeszédet alakítsunk ki. Legyen érdemi párbeszéd, legyenek személyes kapcsolatok. Ha gond van, akkor ne az újságokon keresztül üzengessünk egymásnak. Legyünk olyan viszonyban, hogy felvegyük a telefont, és meg tudjuk beszélni a gondokat. Krausz Jenő

Fontos tudnivalók az elektronikus útdíjjal kapcsolatban

A viszonylati jegy csak a kiﬁzetést követően jogosít fel úthasználatra. A viszonylati jegy nem retúrjegy, tehát kizárólag a megtervezett útvonalra, egy irányban biztosít egyszeri úthasználati jogosultságot. Fedélzeti eszköz segítségével történő útdíj-ﬁzetésnél az utazás előtt mindig ellenőrizze, hogy a fedélzeti eszköz megfelelően működik, továbbá hogy rendelkezésre áll-e az utazáshoz szükséges egyenleg. Az őszi időszakban az úthasználati jogosultságokra vonatkozó fokozott ellenőrzések várhatók, a jogosulatlan úthasználat szankciója közigazgatási bírság.

A HU-GO megtett úttal arányos elektronikus útdíj-szedési rendszerrel kapcsolatos részletes információk megtalálhatók a www.hu-go.hu honlapon.

Gazdasági

Hírtükör

Aktuális

15

Közös cél az útdíj-rendszer működési feltételeinek javítása A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete között 2013. július 11-én írásba foglalt Stratégiai Partnerségi Megállapodás szellemében fogadta dr. Völner Pál Közlekedési Infrastruktúráért felelős államtitkár augusztus 29-én hivatalában dr. Vereczkey Zoltánt. A használatarányos útdíj rendszer javítása és finomítása érdekében az alábbi témákról esett szó. 1. Az érdekképviselet továbbra is kéri az ellenőrzési rendszer teljes körű kiépítését és annak zárt működtetését. Ezt előfeltételként kezeli a külföldi fuvarozók díjfizetési hajlandóságának megteremtése kérdésében. Völner Pál kifejezte, hogy a szándékok itt természetesen egybe esnek, a rendszer kiépítése az előző időszakokban ismertetett ütemezés szerint halad, és várhatóan október hónapban be is fejeződik. 2. Az útdíj-számlák utólagos megfizetésének témájában szintén pozitív választ kapott az egyesület elnöke, amikor arról a döntéshozói szándékról kapott tájékoztatást, hogy előkészítő munkálatok folynak egy olyan konstrukció kialakítása érdekében, amely a fedélzeti eszközöket igénybe vevő fuvarozók számára – egy gazdaságipénzügyi szolgáltatást végző ernyőszervezet bevonásával – biztosíthatja az utólagos fizetés megteremtését. 3. Vereczkey Zoltán újból felvetette a viszonylati jegy szabályozásának kérdéskörét. Javaslata az volt, hogy a mikrovállalkozások regisztrálást követően tudjanak megjelölni környezetükben lévő legalább 3 viszonylati jegy értékesítésével foglalkozó közreműködési pontot úgy, hogy telephelyük és a legközelebb eső értékesítési pontok közötti útszakaszon büntetést ne kaphassanak. Völner Pál megértéssel fogadta a javaslatot, és ígéretet tett arra, hogy megvizsgáltatja a megvalósítás lehetőségét. 4. Mint minden szakmai tárgyú megbeszélésen kihagyhatatlan volt a külföldi honosságú járművek Magyarországon történő jogosulatlan fuvarozásának kérdésköre. Vereczkey Zoltán tájékoztatta az államtitkárt, hogy többszöri megkeresésre sem kapott pozitív visszajelzést a NAV-tól arra a kérdésre, hogy hajlandóak lennének-e Magyarország Európai Unión belüli közúti határátkelőin a közúti közlekedési fuvarozási engedélyek érvénytelenítését elvégző bélyegző automaták telepítésére. Ezek az automaták jó szolgálatot

Vereczkey Zoltán és Völner Pál

tesznek Ausztriában és Németországban is, hiszen az ország belsejében megállított járművek ellenőrizhetősége így egyértelműbben megtörténhet, továbbá a közlekedési engedélyek újból nem kerülhetnek felhasználásra. Az MKFE felajánlotta, hogy ezeket az eszközöket megvásárolja abban az esetben, ha a NAV annak rendszerbeállításáról nyilatkozik. Völner Pál reakciójában elmondta, hogy a jogosulatlan fuvarozások megszüntetéséhez költségvetési érdek fűződik, és emiatt támogatja az érdekképviselet kezdeményezését. 5. A használatarányos útdíj bevezetését követően egyre inkább megjelentek azok a kérdések, hogy az útdíj-bevételekből milyen mértékű infrastruktúrafejlesztések valósulnak majd meg. Az útdíj tehát ráirányította az infrastruktúra fejlesztésekre a figyelmet, noha a jelenleg futó beruházásoknak a forrás oldalát még részlegesen sem az útdíj-bevételek alapozzák meg. Völner Pál tájékoztatta az egyesület elnökét, hogy a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) 2175 milliárd forintos támogatásából 450 milliárd költhető még el az év végéig. A hátralévő összegből 55 milliárd már szerződéssel lekötött 367 milliárdnál folyamatban van a közbeszerzés, és 28 milliárd az az összeg, amelyre még nem írtak ki közbeszerzést. A M0 déli szektor bővítéséről részletesebb adatokkal is szolgált az államtitkár. Az M0 útgyűrű déli szektorát 4 kivitelezési szakaszra osztották: I. M1 autópálya és az M0 autóút csomópontjának infrastrukturális fejlesztése – az új pálya a jelenlegi mellett, annak északi oldalán épül.

II. M1 és M 6 autópályák közötti szakasz – az új pálya szintén a jelenlegi mellett, annak északi oldalán épül. III. M6 autópálya és az 51. sz. főút közötti szakasz – az új pálya a jelenlegi mellett, annak déli oldalán épül. A szakasz magában foglalja két Duna-híd megépítését (Hárosi Dunaág-híd és Soroksári Dunaág-híd). IV. 51. sz. főút és M5 autópálya közötti szakasz – új nyomvonalon épül az út, mely közvetlenül csatlakozik az M0 útgyűrű keleti szektorához, ezzel gyűrűvé zárva az M0 ezen szakaszát. A kivitelezés végén 2x3 sáv+leállósávos gyorsforgalmi úttá válik a teljes déli szektor: Az építés a forgalom folyamatos fenntartása mellett valósul meg. Az M0 útgyűrű két oldalán elhelyezkedő települések közötti kapcsolatot továbbra is a meglévő hidak és aluljárók biztosítják majd. Ezek kapacitásának bővítése nem része a projektnek. Az újonnan épülő félpályának nagy teherbírású beton burkolata lesz. Az útpálya tervezési sebessége az autóutakra megengedett 110 km/óra, (helyenként még további sebességkorlátozással.) Ennek magyarázata egyrészt az M0 lokalitása, vagyis az, hogy a főváros illetve a környékbeli települések közvetlen közelében helyezkedik el, másrészt az útgyűrűn sűrűn követik egymást az ívek, valamint a csomópontok, de ezzel a maximális sebességgel egyaránt biztosítható a folyamatos forgalom, valamint a le- és felhajtás. Az újonnan épülő félpálya építésének

• • • •

•


16 ➤ Folytatás a 15. oldalról befejezésével egy időben a meglévő pálya szőnyegezésére került sor az M1-M6 autópályák közötti szakaszon – annak különösen nyomvályús állapota miatt –, illetve az M6 autópálya – 51 sz. főút közötti szakasz befejezését követően 2014-ben egy különálló projekt keretében várhatóan megindul a meglévő félpálya rekonstrukciója az M1 autópálya – 51 sz. főút közötti szakaszon.

Aktuális Az egyes szakaszok adatai I. szakasz: M1-M6 autópályák közötti szakasz (2+840 – 9+400 km szelvények) Kivitelező: COLAS-HUNGÁRIA Építőipari Kft. Szerződéses ár: 10 879 436 903 Ft+áfa A beruházás befejezése: 2012. július Hossza: 6,6 km II. szakasz: M6 autópálya – 51. számú főút közötti szakasz (12+140 – 23+200 km szelvények között) Kivitelező: M0 déli ág II Konzorcium

Gazdasági

Hírtükör

Szerződéses ár: 34 870 000 000 Ft+áfa A beruházás tervezett befejezése: 2013. nyár Hossza: 11 km III. szakasz: 51. számú főút - M5 autópálya közötti szakasz (23+200 – 29+500 km szelvények között) Kivitelező: EMWL Konzorcium Szerződéses ár: 9 747 985 907 Ft+áfa A beruházás tervezett befejezése: 2013. nyár Hossza: 6,3 km (szerk.)

Gazdasági

Hírtükör

Szolgáltatás

17

A bérlő számláján nyomon követhető a vállalkozás áramfogyasztása

A villamos energiát érintő új jogszabályok A villamos energiával foglalkozó jogszabályok – melyek többsége számos vállalkozást érinthet – jelentős mértékben módosultak az elmúlt egy-másfél évben. Hasznos ezek tartalmával tisztában lenni. A legfontosabb a hálózati tárgyú módosítások közül talán a magánvezetéken keresztül továbbadás útján történő ellátás kérdéskörének újraszabályozása, a rendelkezések egyértelművé tétele. Hatályos jogunk alapján magánvezeték alatt értjük a közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elemet, vezetéket, vagy átalakító- és kapcsolóberendezést, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál. Továbbadásnak minősül a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül történő értékesítése a vételezők részére. A fenti jogterület változásai közvetlenül érinthetik egyrészről mindazon ingatlanüzemeltető és -tulajdonos vállalkozásokat, amelyek az ingatlanukon kiépített elektromos hálózaton keresztül biztosítják az ott tipikusan bérlőként, vagy használóként jelenlévő vételezők energia ellátását, esetleg a másik oldalról: vállalkozásukat magánvezetéken keresztül látja el a bérbeadó, vagy az üzemeltető. Az ingatlanok között lehetnek irodaházak, üzletközpontok, raktárközpontok, ipari központok, iparterületek, de akár a társasházak is.

A bérleti díjtól elkülönül az energia számla A témakörben az egyik legfontosabb változás az, hogy az ilyen jellegű ingatlanok tulajdonosai-üzemeltetői kötelesek elkülönítetten kezelni a villamos energia továbbadását és az ehhez kapcsolódó üzemeltetési szolgáltatást a bérleti jogviszony egyéb elemeitől (mint például a bérleti díj fizetése). Az elkülönített kezelés alatt értendő, hogy a villamos energia továbbítására és a magánvezeték üzemeltetésére vonatkozóan külön szerződést kell kötni, amely kötelező tartalmi elemeit jogszabály határozza meg. A bérlők villamos energiával történő ellátásának körülményeit, módját, a fogyasztás méré-

sének mikéntjét, a bérbeadó által fizetett rendszerhasználati díj bérlőkre történő áthárításának módját, a nem fizetők kikapcsolásának speciális szabályait részletesen meghatározzák a módosult jogszabályok. Az elkülönítés a számlázásban is megjelenik; a villamos energia-szolgáltatást nem csak a bérleti díjtól elkülönítetten kell számlázni, de a villanyszámlán belül is külön szükséges szerepeltetni a vezetékhálózat használati díját, a felhasznált energia árát, a továbbhárított rendszerhasználati díj elemeit. Helyes számlázás esetén egyszerűen meggyőződhetünk arról, hogy piaci áron, vagy ahhoz közelítően vásároljuk-e az energiát, mennyit fizetünk a magánvezeték használatáért, míg külön számlázás hiányában ez szinte lehetetlen.

A szabadpiacról is vásárolható villanyáram Kevesen tudják, hogy a módosult villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) lehetőséget biztosít azon vételezőknek, akik korábban kizárólag energia továbbadóktól tudtak villamos energiát vételezni, hogy azt a szabadpiacról szerezzék; azaz – másként szólva – ne az őt ellátó bérbeadó-üzemeltetőtől, hanem az általa választott kereskedelmi engedélyestől vásárolja a szükséges villamos energiát, természetesen piaci körülmények között. Ezen szándék esetén a vételezőnek be kell jelentenie „leválási” igényét a továbbadónak, a területileg illetékes villamos energia elosztó hálózati engedélyesnek, illetőleg a kiválasztott villamos energia kereskedőnek. Ezt követően az elosztó megvizsgálja annak feltételeit, hogy valóban zárt rendszerben történjen a vételező mérése. Ha ez teljesül, akkor „csupán” egy mérőhelyet kell kialakítani a hiteles mérés biztosítására. A továbbadó köteles a hálózati engedélyessel és a vételezővel együttműködni; a mérőhely kialakítását és a mérést a hálózati engedélyes számára lehetővé tenni, azaz nem tagadható meg, és semmilyen módon nem korlátozható a vételező „leválása”. Az elosztó a vételezővel hálózathasználati szerződést köt, majd a vételező (most már felhasználó) villamos energiavásárlási- és mérlegkör tagsági szerződést köt az új kereskedővel. Ha a továbbadó és vételező hosszú távú szerződéssel rendel-

kezik, a jogszabály akkor is lehetőséget ad arra, hogy 60 nap alatt más kereskedőhöz szerződjön. Azonban, a leválás után, a piacra lépést követően a továbbadó továbbra is számlázhat üzemeltetési költséget, ún. magánvezeték-használati díjat a vételezőnek, hiszen a csatlakozási pont és az új mérőhely közötti szakasz karbantartásáért és üzemeletetésért ő maradt a felelős, neki ezzel költsége keletkezik – igaz, a korábbinál jóval kisebb.

Százezer kWh-os fogyasztás felett érdemes csak leválni A tapasztalatok szerint abban az esetben éri meg „leválni” az energiatovábbadó rendszeréről, ha a vételező legalább 100.000 kWh/év fogyasztással rendelkezik és valóban magasabb áron kapja a villamos energiát, mint amennyiért azt a piacról képes lenne beszerezni. Ez alatti fogyasztás esetén ugyanis nem biztos, hogy rövid időn belül megtérül a leválással járó kiadás. Látható, hogy a jogszabályok változásai miatt a bérbeadó-üzemeltetőknek alapvetően újra kell gondolniuk a bérlőikkel, illetőleg az általuk ellátott vételezőkkel kialakított szerződéses és elszámolási rendszerüket. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ugyanis ellenőrzi, figyelemmel kíséri a villamos energiára vonatkozó szabályok betartását, és ha jogsértést észlel, a jogsértő engedélyköteles tevékenységéből származó árbevételére vetített jelentős mértékű bírságot szabhat ki. Ennél az összegnél bizonyosan kedvezőbb szakértőt megbízni a tevékenység átvilágításával és a jogszabályoknak megfelelő rendszerek kialakításával, illetőleg a másik oldalról: a piacra lépési folyamat teljes körű lebonyolításával. Dr. Kovács Norbert ügyvéd, energetikai szakjogász Dr. Sándor Ügyvédi Iroda

Rengeteg új jogszabály lépett életbe az utóbbi időben, amelyeket teljes pontossággal csak a szakemberek látnak át, ahogyan dr. Kovács Norbert is írja. Időt, pénzt, fáradságot lehet megtakarítani, ha nem magunk döntünk, mit tegyünk a megváltozott helyzetben. Tisztelt Vállalkozók, érdemes a kamarához fordulni: segítenek abban, hogy gyorsan megtalálják a hozzáértő, megbízható szakembert.

18

Szolgáltatás

Gazdasági

Hírtükör

Minden szabvány szabad, amelynek az alkalmazását meg tudjuk indokolni

Friss uniós szabályok az építési termékekre Magyarország uniós csatlakozása az építési termékek gyártása, forgalomba hozatala tekintetében is új szabályokat hozott. Ezek az irányelvek az unió alapelveire épülnek, vagyis elősegítik az áruk szabad áramlását, egyenlő értékesítési feltételeket biztosítanak, másrészt nem fosztják meg a tagállamokat attól a joguktól, hogy biztonsági, környezetvédelmi, vagy más megfontolásból egyes termékeket kizárhassanak a belföldi forgalomból, illetve az adott ország földrajzi, éghajlati viszonyainak megfelelő beépítési feltételeket határozzanak meg. 2013. július 1-től új szakaszba lépett ez a folyamat, az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának szabályai az uniós előírásnak megfelelően megváltoznak. Az építési termékek forgalomba hozatalát eddig a 89/106/EGK irányelv, és az ennek szellemében létrehozott hazai jogszabály, a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet szabályozta, amely csak irányelv lévén nem hozta a várt eredményt. 2011-től megjelent egy újabb szabályozás, a 305/2011-es építési termék rendelet, ezért a tagállamok számára kötelező. (Ez a mostanában oly sokat emlegetett CPR.) Ebben próbálták meg jobban egységesíteni a tagállamok belső szabályozását, és ez az, aminek az alkalmazása idén július 1-től kötelező. A rendelet a harmonizált európai szabvánnyal rendelkező termékek forgalomba hozatalát szabályozza. Egy példával illusztrálva: az expandált polisztirol szigetelő anyaga harmonizált termék, így ebbe a csoportba tartozik. (Ezzel szemben jelentős mennyiségű építőanyag-csoportnak nincs még harmonizált európai szabványa!) A 305/2011 EU rendelet értelmében a harmonizált termékekre a továbbiakban a korábbi EK megfelelőségi nyilatkozat helyett teljesítménynyilatkozatokat kell a gyártóknak kiadniuk. Ez nem csak formájában, de tartalmilag is jelentősen különbözik a korábbi dokumentumoktól, mert a teljesítménynyilatkozatban foglalt műszaki paraméterekért a gyártó felelősséget vállal. Amennyiben a gyártó nem ad ki teljesítménynyilatkozatot, úgy hiába van az adott termékre harmonizált szabvány, a CE jelet sem teheti fel a termékre, ami komoly gátja lehet az Európai Unión belüli forgalomba hozatal-

nak. (Természetesen a Magyarországon belüli forgalmazás is unión belüli forgalomnak minősül ebben az értelemben.) Lényegi újdonság az is, hogy azok a kereskedők, melyek saját márkanév alatt hoznak forgalomba termékeket, ugyancsak gyártói megítélés alá esnek, és nekik kell a termékeikről szabályos teljesítménynyilatkozatot kiállítani. Ha ezt a kereskedő elmulasztja, úgy az adott saját márkás termék nem hozható forgalomba. A harmonizált termékek forgalomba hozatala a 305/2011 rendelettel tehát megnyugtatóan rendeződött. Más kérdés, hogy a régi szabályozást, a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM rendeletet vissza kellett vonni, hiszen ezt automatikusan felülírta az uniós rendelet. Ez azért okozott némi gondot, mert ez a jogszabály nem csak a harmonizált, hanem a nem harmonizált termékek (amelyekre nincsen még harmonizált európai szabvány) forgalmazását is szabályozta. Ezt a joghézagot – némi késéssel – a közelmúltban megjelent 275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet foltozta be. Ez a rendelet építési termékekre és alkalmazásokra lebontva tartalmazza azokat a paramétereket, melyekről a gyártónak nyilatkoznia kell. Itt nem határértékekről van szó, hanem csak arról, hogy a termék mely tulajdonságait kell tudatni a felhasználókkal, akik aztán – legalábbis a rendelet megalkotói szerint – tudatos vásárlóként/ szakemberként eldöntik, hogy nekik az adott termék az adott célra megfelelő-e. A vita azon volt néhány hónappal ez-

előtt, hogy milyen paraméterek kerüljenek bele a kötelezően deklarált körbe. (Maga az eredeti uniós rendelet csak azt írja elő, hogy legalább egy lényeges termékparaméterről nyilatkoznia kell a gyártónak, és ha ezt megteszi, akkor a termék már forgalomba hozható.) A szakma javaslata az volt, hogy mindazon paraméterek, amelyek benne voltak az alkalmazási szabványban, kerüljenek bele az új rendeletbe is. Így elérhető ugyanis, hogy egy adott alkalmazási területen a nem harmonizált termékek is ugyanolyan követelményeknek feleljenek meg, mint a harmonizáltak. Javaslatunkat a döntéshozók elfogadták és a rendeletben ennek megfelelően a szabvány által megkövetelt minőségi jellemzők lettek felsorolva a mellékletben A másik gond a rendelettel, hogy a követelményértékekkel nem foglalkozik, csak a paramétereket adja meg. Azt az alkalmazási szabvány írja elő, hogy menynyi legyen bizonyos paraméterek határértéke. Vagyis az alkalmazási szabványok nem vesztik hatályukat, azokra ugyanúgy szükség lesz, mint eddig. Kicsit hasonló a helyzet ahhoz, mint amikor a szabványok kötelező alkalmazását szüntette meg az EU. Ezt sokan úgy értelmezték, hogy akkor mindent lehet, szabad a pálya. Igen, szabad – de minden esetben meg kell tudni indokolni, hogy miért nem a szabvány előírásait alkalmaztuk, miért jó, a mi nem szabványos megoldásunk. Forrás: mepsadmin

Gazdasági

Kitekintő

Hírtükör

19

Külföldi vásárok – 2013. október Számos szakmai rendezvényt, szakkiállítást, vásárt rendeznek októberben is Európa- és világszerte. Érdemes figyelni rájuk: természetesen nem juthatunk el mindegyikre, célszerű az interneten tájékozódni a történtekről, kinek-kinek a szakmájába vágó újdonságokról. Aki akár előzetesen is bővebb információkhoz szeretne jutni, kérdezze a szakembereket e-mailen: [email protected], vagy telefonon: 30/277-2310 10. 2-6. LIBER – Madrid, Spanyolország Nemzetközi Könyvkiállítás

10. 8-10. BIOTECHNICA – Hannover, Németo. Nemzetközi Biotechnikai Szakvásár

10. 16-19. SAIE – Bologna, Olaszország Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás

10. 2-5. MADE EXPO – Milánó, Olaszország Nemzetközi Belsőépítészeti Szakvásár

10. 8-11. ECOFAIR – Belgrád, Szerbia Nemzetközi Környezetvédelmi Szakkiállítás

10. 16-19. TIB – Bukarest, Románia Nemzetközi Ipari Vásár

10. 4-6. SALÓN LOOK INTERNATIONAL – Madrid, Spanyolország Nemzetközi Kozmetikai, Fodrászati és Illatszer Szakkiálítás

10. 9-13. Frankfurter Buchmesse – Frankfurt, Németország Nemzetközi Könyvvásár

10. 16-23. K 2013 – Düsseldorf, Németország Nemzetközi Műanyag- és Gumiipari Szakkiállítás

10. 12.14. SALON INTERNATIONAL – London, Nagy-Britannia Nemzetközi Fodrász Szakkiállítás és Show

10. 18-22. MIPP – Milánó, Olaszország Nemzetközi Élelmiszeripari Szakkiállítás (tészta)

10. 5-9. ANUGA – Köln, Németország Nemzetközi Élelmiszeripari és Élelmiszercsomagolási Szakkiállítás

10.13-14. HAARE – Nürnberg, Németország Fodrász és Szépségipari Szakkiálítás

10. 5-13. SALON AUTOMOBILE DE LYON – Lyon, Franciaország Nemzetközi Autóipari Szakkiállítás

10. 13-15. ABITARE IL TEMPO – Verona, Olaszország Nemzetközi Bútor és Belsőépítészeti Szakkiállítás

10. 7-9. IFRA Expo – Berlin, Németroszág Nemzetközi Nyomdaipari Szakkiállítás 10. 7-9. EXPO REAL – München, Németország Nemzetközi Ingatlan- és Beruházási Szakvásár 10. 7-10. MOTEK – Stuttgart, Németország Nemzetközi Logisztikai Szakkiállítás

10. 15-17. MATERIALICA – München, Németország Nemzetközi Alapanyag felhasználások és felületkezelés szakkiállítás

10. 8-10. INTERGEO – Essen, Németország Geodézia,Geoinformatikai és Földmenedzsment Kongresszus és Szakkiállítás

10. 16-18. SMAU – Milánó, Olaszország Nemzetközi Információs és Kommunikációs Technológiai Szakkiállítás

10. 19-22. SÜDBACK – Stuttgart, Németo. Nemzetközi Sütőipari és Cukrászati Szakvásár 10. 23-24. SAVE – Verona, Olaszország Automatizálás, Szenzorálás nemzetközi kiállítása és konferenciája 10. 23-26. VITRUM – Milánó, Olaszország Nemzetközi Üvegipari Szakkiállítás 10. 25-27. MARATHONMALL – Frankfurt, Németország Nemzetközi Sportszer Vásár 10. 25-27. MINERALIENTAGE – München, Németország Ásvány- és kristály anyagok Nemzetközi Vására

A környezetvédelmi termékdíj A vonatkozó törvény meghatározza azokat a termékcsoportokat, amelyek első belföldi forgalomba hozatala, saját célú felhasználása, továbbá bérgyártása után termékdíjat kell fizetni. Ezáltal meghatározható azoknak a köre, akik termékdíj fizetésére kötelezettek. A NAV ellenőrei kiemelten vizsgálják, hogy a Közösségből behozott termékdíjköteles termékeket elsőként belföldi forgalomba hozók az ezzel összefüggő bejelentési, bevallási, illetve fizetési kötelezettségeiknek eleget tettek-e. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (továbbiakban: Ktdt.) alapján a termékdíjköteles termékek körébe tartozik: a) az akkumulátor; b) a csomagolóeszköz, az egyéb csomagolószer (a továbbiakban együtt: csomagolószer); c) az egyéb kőolajtermék; d) az elektromos, elektronikai berendezés;

e) a gumiabroncs; f) a reklámhordozó papír. Előfordulhat olyan eset is, hogy a külföldről vagy az Unió területéről behozott járművek esetén marad el a termékdíj bevallása a gépjármű részét képező gumiabroncs, akkumulátor, kenőolaj, elektronikai berendezés után. Fontos, hogy az adózók nagyobb figyelmet fordítsanak a termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére, mert ezek elmulasztása esetén a NAV – az adóbírság mellett – a bejelentési, bevallási, nyilvántartási kötelezettségeknek, valamint a termékdíjjal kapcsolatos információk számlán történő feltüntetésének az elmulasztása miatt is szankcionálhatja az adózókat. Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága A NAV honlapján a 48. számú „Információs füzetek” kiadványukban a témáról részletesebb információt találhatnak. (http://www.nav.gov.hu/data/cms282844/48._fuzet_ Kornyezetvedelmi_termekdij_2013.pdf)

Gazdasági

Közelkép

20

Hírtükör

Kinek lenne a feladata a selejt gépjármű gumiabroncsok elszállítása,

Képzelt riport a „gumi-jogszabály” ürügyén Horváth úr, az autó tulajdonosa körbejárva a szervizben éppen elkészült autóját, elégedetten szemlélte az újonnan felszerelt 4 darab „peres” gumit. „Nem kis pénzbe fog kerülni, de remélem, megéri” – morfondíroz magában. Ahogy kérte, a kocsija gyönyörűen lemosva. A metál-piros fényezés, a krómozott felületek foltmentesen csillognak. Kinyitva a kocsi ajtaját, döbbenten fedezi fel a hátsó ülésen a két lefutott gumiját, és a csomagtartójában a másik kettőt is. – Mik ezek a rossz gumik a kocsimban? – vonja kérdőre a munkafelvevőt. – Ezek az ön lecserélt gumijai. – hangzik a lakonikus felelet. – Azt látom, de nekem nem kellenek! – Ne haragudjon uram. A tény az, hogy ezek az ön tulajdonát képezik, és saját belátása szerint rendelkezik vele. A hulladéktörvény értelmében ugyanis ön a hulladékbirtokos. Az ügyfél meghökken. Van ugyan egy kis hétvégi telke, amit nem kis büszkeséggel „birtokom”-nak szokott nevezni. Arra viszont álmában sem gondolt, hogy a kukába tett háztartási szemét, vagy a szelektívbe rendszeresen levitt hulladék az ő birtokához tartozna. – Mi az, hogy hulladékbirtokos?! – csattan fel. – Vásárolok magánál négy darab új gumit, és a nyakamba sózza a lecserélt, rossz gumikat? Olajcserét is kértem és az akkumulátoromat is ki kellett cserélni. Talán azokat is becsomagolják nekem és visszakapom, mert azokat is én birtoklom? – Természetesen nem uram, hacsak erre külön igényt nem tart. A használt akkumulátort és olajat a szűrőkkel ugyanis az arra szakosodott hulladékgyűjtő és kezelő cégek időnként díjmentesen elszállítják tőlünk. Nem úgy a selejt gumikat. Ezek elszállíttatásáért nekünk is fizetnünk kellene. – magyarázkodik röstelkedve a szaki. – Hát, ez felháborító! – fakad ki az autós – Tudtommal a környezetszennyező anyagokra, így az olajra, az akkumulátorra és az autógumira is külön termékdíjat kell fizetnem, amit a vételárba beépítenek. Miért nem szállítják el maguktól a gumikat is épp úgy, mint az akkut és az olajat? – Ezt mi autó- és gumiszervizek sem értjük. A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény értelmében – veszi tanárossá a figurát a szerviz embere – ön kilógrammonként 52 Ft termékdíjat fizet meg az új gumi árában, azaz a négy darab gumi

önnek mintegy 1.600 Ft-tal kerül többe a termékdíj miatt. Ez az összeg lenne arra hívatott, hogy az ön használhatatlan gumija, a környezetszennyezést megelőzendően, a begyűjtőhelyre kerüljön, ahonnan további feldolgozásra később elszállítják. Ennek menetrendjét elvileg az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, azaz az OHÜ szervezi és felügyeli. Az akkumulátorok és az olajok esetében ez működik is. A gumik esetében azonban sajnos –törvény ide, jogszabály oda, OHÜ amoda – ez nem mén. – OHÜ? – bólint megadóan és zavartan ügyfelünk – Hát akkor mi a fenét csináljak a négy rossz gumimmal? – esik kétségbe – Dobjam ki egy félreeső helyen? Vagy hét végén a családi kirándulás alkalmával felejtsem az erdő szélén? – Nem, ezt nem ajánlanám Horváth úr, és ilyesmit nem is feltételezek önről. Talán elvihetné valamelyik begyűjtő helyre. Nem tudok mást javasolni, minthogy az interneten próbáljon keresgélni, talán talál olyan vállalkozót 50 km-es körzeten belül, amelyik ingyen átveszi. – morfondírozik segítőkészen a munkafelvevő. – De tudja mit? Adok önnek egy listát, amelyen a selejt gumik begyűjtésével foglalkozó cégek szerepelnek. Legalábbis így hirdetik magukat. Jómagam korábban már végigtelefonáltam valamennyit, de döntő többségük „pillanatnyilag” éppen szünetelteti az ilyen irányú tevékenységét. Az a néhány pedig, amelyik vállalja a begyűjtést, csak térítés ellenében teszi. Erre pedig nekünk nem nyújt fedezetet a termékdíj, mivel abból nekünk nem jut. Hogy ki kapja, és mire fordítódik, az előttünk is rejtély. – Hááát... Ezek után csak azt tudnám, mire fizetem ki azt az 1.600 Ft-os termékdíjat? És még autózhatok is az új gumijaimmal oda-vissza vagy 100 km-t, hogy leadhas-

sam a rosszakat. És még a leadásért is fizetnem kell!– keseredik el végképp az ügyfél. A szervizes látja, hogy ügyfele valóban tanácstalan, és hát neki is van szíve. Egyrészt belegondol, hogy mit tudna tenni saját maga, ha a másik helyében lenne? Másrészt az ÜGYFÉL (így, csupa nagybetűvel) rossz szájízzel fog távozni a szervizből annak ellenére, hogy mindeddig maximálisan meg volt elégedve a műhely szolgáltatásaival. Nem véletlenül érdemelte ki a „törzsügyfél” kategóriát, hisz évek óta ebbe a szervizbe jár. Azt mégsem lehet engedni, hogy elégedetlenül távozzon. – Nézze Horváth úr – kezdi engedékenyen – Hátul a műhely mögött néhányszáz, elszállításra váró selejt gumit raktározunk, immáron második éve. Igaz, hogy a gumihegyek tárolása telephelyünkön szabálytalan, de ez a négy gumi ebből a szempontból már se nem oszt, se nem szoroz. Hagyja itt ezeket a nyavalyás gumikat! „Hát mégiscsak van tisztesség ezen a földön!” gondolja hálásan főhősünk, és hogy leplezze elérzékenyülését, segít kipakolni a selejt gumikat. – Csak azt nem értem, hogy két és fél éve miért érte meg elszállítani díjmentesen tőlünk, gumisoktól a rossz köpenyeket? És most, a termékdíj ellenére miért nem éri meg? – morfondíroz félhangosan a használt gumikat cibálva a szervizes. Kérdésére nem vár választ. Horváth úr pedig kifizette számláját (az 1.600 Ft-os termékdíjjal együtt), elégedetten bepattant kocsijába és kiállt a parkolóból. Barátságosan intett a munkafelvevőnek, aztán nyomott egy padlógázt, és az új gumik felvisítottak a forró, nyári aszfalton. A szervizes hosszan nézett utána. „Ha így nyomja neki, csakhamar ezek is selejtté válnak. Mi a fenét fogok velük akkor csinálni?!”

Négy szerződés vonatkozik a selejt gumikra: Szerződés száma

Szerződő cég neve

A szerződés összege

Érvényesség

Gumi menny.

–tól

Tonna Ft/ kg

–ig

MKB/2/2/2013 New Energy Kft. 13.06.18 13.12.31

Gyűjtésre Ft

Hasznosításra Ft/ kg

Ft

Összesen Ft

2 750

11 30 250 000

8 22 000 000 52 250 000

13.06.27 13.12.31

2 250

11 24 750 000

16 36 000 000 60 750 000

MKB2/1/2013/B MGU Kft.

13.06.27 13.12.31

2 250

11 24 750 000

16 36 000 000 60 750 000

MKB2/1/2013/C MGU Kft.

13.06.27 13.12.31

2 250

11 24 750 000

16 36 000 000 60 750 000

Összesen

9 500

MKB2/1/2013/A

Granuflex Kft Enducargo Kft

104 500 000

130 000 000 234 500 000

Gazdasági

Közelkép

Hírtükör

21

begyűjtése, kezelése az általunk kifizetett termékdíj fejében?

Helyzetjelentés az abroncshegyek lábától Eddig a képzelt, de lényegét tekintve mindennapos történet. És a szervizes kolléga kérdései nagyon is valóságosak. A PMKIK a tagok jelzései alapján felismerte ezt a problémát, és először úgy másfél éve megkerestük az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget (OHÜ). A kérésükre (mondhatni helyettük) felmérést végeztünk a Pest megyei gumiszereléssel (is) foglalkozó vállalkozók körében. Mintegy 200 e-mailt és postai levelet küldtünk szét a regisztrált szakmabelieknek. A visszajelzések eredményeképpen vált világossá, hogy a fenti történet a „gumis” műhelyek égető, mindennapos problémáját tükrözi. A 2012. decemberi felmérésünk eredménye a következő volt: Pest megyében a visszajelzett 35 vállalkozás 5.500 db személy- és 500 db tehergépkocsi gumiköpenyt kényszerült tárolni, mivel annak elszállítására kb. 1 éve nem találtak vállalkozót. Az akkori felmérés szerint ennél a 35 vállalkozásnál az idén 18.000 db személy- és 2.500 db teherautó gumihulladék fog keletkezni. Időarányosan tehát jelenleg (a tavalyi elfekvő mennyiséget is beleszámítva öszszesen mintegy 17.000 db selejtgumi vár elszállításra, csak Pest megyében, csak ennél a 35 cégnél! Ez a gumimennyiség óvatos becsléssel is több, mint 8 millió Ft befizetett termékdíjat feltételez. Az OHÜ honlapján (http://www.szelektivinfo.hu/) közzétette az idén, 2013-ban kötött szerződéseit. Az összesen 49 szerződésből 4 db vonatkozik a selejt gumikra: „Magyarország közigazgatási területén keletkező termékként tovább nem használható gumiabCég ENDUCARGO Kft

Honlap http://www.fuvarborze.hu

roncsok (EWC 1601 03) 2013. évi begyűjtése, szállítása és őrlés, ill. pirolízis útján történő hasznosítása az Országos Gyűjtési Hasznosítási Terv (OGyHT) által meghatározott célérték elérése érdekében”. A négy szerződés főbb adatai az előző oldali táblázatban olvashatók. A szerződések részleteiből kiderül, hogy a gyűjtésre biztosított összeg a szerződő telephelyén kívüli szállítás (begyűjtés, továbbszállítás) céljára használható fel. A táblázatot szemlélve elégedetten dőlhetünk hátra, hiszen van fedezet a gumik elszállítására, és négy begyűjtő cég közül is válogathatunk. Vagy talán mégsem? Többször, több napon keresztül próbáltuk a megadott elérhetőségeken leadni megrendelésünket. Az eredményt lentebb, a táblázat mutatja: Legnagyobb sajnálatunkra tehát meg kell állapítanunk, hogy az OHÜ-vel történt –több mint másfél éves– levelezés, számtalan telefonon történt egyeztetés és többszöri személyes megbeszélés ellenére nem sokkal jutottunk közelebb az alapvető probléma (ld. a fenti fiktív történet) megoldásához. A kiskereskedelmi forgalmazó, zömében mikro- és kisvállalkozó „gumisok”elsősorban lakossági szolgáltatást végeznek és műhelyük gyakran mellékutcában, vagy súlykorlátozás alá eső út mentén található. Ezen túlmenően többségüknél a keletkező gumihulladék nem haladja meg az éves 300 dbot. Mindebből következően nem tudják igénybe venni az OHÜ által leszerződtetett cégek szolgáltatását. A fent vázolt helyzet ismeretében osztjuk az érintett kamarai tagok véleményét és mi is méltánytalannak, sőt jogszabály Telefon

E-mail

30/634-7890

[email protected]

sértőnek tartjuk, hogy a környezetet veszélyeztető használt gumik elszállítása és ártalmatlanítása céljára a költségvetésbe befizetett összegből nem lehet megoldani a kis cégeknél összegyűlt gumik díjmentes elszállítását. Abban, hogy ez jogalkotási hiányosság-e (Vidékfejlesztési Minisztérium), vagy jogalkalmazási (OHÜ) probléma, nem kívánunk állást foglalni. Az azonban bizonyos, hogy ennek a hiányosságnak sem a gumicserét végző kisvállalkozó, sem a végfelhasználó autótulajdonos nem láthatja kárát. A környezettudatos vállalkozónak a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvényben (Ktdt.) megfogalmazott cél teljesülése érdekében két lehetősége van: A selejt gumik kis teherautóval történő elszállíttatásának költségeit maga fedezi, tovább rontva ezzel saját (amúgy sem túlzottan rentábilis) jövedelmezőségét; Az elszállítatás többletköltségét átterheli a gumicserét megrendelő ügyfelére, ami se nem etikus, se nem méltányos. (Ráadásul a környezetszennyezés rémképét vetíti elénk.) Miután minden közös igyekezetünk ellenére az OHÜ nem talált megoldást a problémánkra, itt tesszük közzé az egyszerű kérdést, hátha illetékes helyen is olvassák és (talán) választ is kapunk rá: Kinek a feladata a gumicserét végző autó- és gumijavítóknál rendszeresen keletkező selejt gépjármű-gumiabroncsok –a végfelhasználó által kifizetett termékdíj fejében történő– elszállítása, begyűjtése és további kezelése? Wendler András járműipari szakmacsoport vezető Ir. szám. 3353

Helység Aldebrő

Cím Arany János ut 1

A négy közül ez az egyetlen cég, amelyik hajlandó szerződést kötni a díjmentes szállításra. Csak nyerges, 40 tonnás kamionnal szállítanak (tehát oda kell figyelni a megközelítési lehetőségre), és min. 300 db szgk., vagy 50 db tgk. gumiért jönnek el. GRANUFLEX Kft

http://www.granuflex.hu

1/453-0400

[email protected]

1037

Budapest

Bécsi út 269.

[email protected]

1037

Budapest

Máramaros u. 56.

Dunaharaszti

51-es út 20 km-nél

Díjmentesen átveszik a gumikat, de Pécsi telephelyükre le kell szállítani. MGU Kft

http://mgu.hu

20/319-9026

Telephelyei: Tamási, Kazincbarcika, Mohács. A telefonon üzenetrögzítő, de nem hívtak vissza. Az e-mailre nem válaszoltak. NEW ENERGY Kft

http://www.newenergy.hu

24/260-849

[email protected]

Telephelyükön díjmentesen lerakható az autógumi. Szállítást nem, ill. csak kamionnyi mennyiségben vállalnak.

Szolgáltatás

22

Gazdasági

Hírtükör

Július 1-jétől módosult a közbeszerzési törvény A Kbt. 2012. január elsejei hatálybalépése óta eőõször került sor a törvény átfogó módosítására. A jogalkotó célul tűzte ki az eljárások egyszerűbbé, gyorsabbá és rugalmasabbá tételét, illetve a kis- és középvállalkozások esélyeinek további növelését. Új, rövidebb idő alatt lebonyolítható eljárástípus került be a jogszabályba: amennyiben a beszerzés becsült értéke a törvényben rögzített értékhatár alatt marad, úgy hirdetmény közzététele nélkül, három ajánlattevőnek – lehetőleg kkv-nak – megküldött felhívással lehet nyílt eljárást indítani, ahol az ajánlattételi határidő rövidebb lehet az általánosnál. Egyszerűsít, hogy a jövőben papír alapon csak egy példányban lehet ajánlatot bekérni, míg másolati példányok benyújtását elektronikusan írhatják elő az ajánlatkérők. A jövőben egy-egy közbeszerzési eljárás dokumentációját bármely érdekelt gazdasági szereplő térítésmentesen átveheti, annak ellenértékét csak a nyertes ajánlattevőnek kell megfizetnie az eljárás későbbi szakaszában. A három ajánlattevőnek, elsősorban kkv-knak megküldött felhívással induló eljárásokban pedig a dokumentációért egyáltalán nem kérhető térítés, így a kkv-k számára olcsóbbá válik az ajánlattétel.

Az építési beruházások esetén a tartalékkeret értéke már a szerződésben foglalt ellenszolgáltatás 10%-áig terjedhet, illetve 68 millió forintra emelte a jogalkotó az előleg maximális értékét is. A Kbt. változásával összhangban módosultak a törvény végrehajtási rendeletei is. A kormányrendelet ezentúl rögzíti, hogy teljes, vagy a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételről szóló nyilatkozat üzleti évre kérhető, illetve indokolt esetben lehetővé teszi a jelenlegi három, illetve ötéves időtartamnál korábbi referenciák figyelembe vételét is. Rugalmasabbá válhatnak az eljárások és az ajánlatok értékelése: egy esetleges hiánypótlás során az ajánlattevő akár új gazdasági szereplőt – a szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozót – is bevonhat az eljárásba, az erre vonatkozó tilalom kikerült a jogszabályból. Gyorsabbá teheti egy-egy közbeszerzés lezárását, hogy nem kell kivárni a tíznapos szerződéskötési moratórium leteltét, az ajánlatkérői döntést tartalmazó összegzés megküldését követően azonnal meg lehet kötni a szerződést, amikor csak egy ajánlattevő vesz részt az eljárásban, vagy a három meghívott közül csak egy pályázó nyújt be ajánlatot. Rövidülnek az eljárást megindító felhívással és dokumentációval

Tanfolyam az E-napló vezetéséről Az Építész Továbbképző Nonprofit Kft. és a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) az Elektronikus építési napló vezetéséről továbbképzéseket szervez. Az októberi tanfolyam részletei: IDŐPONT: Október 07., 10:30 HELYSZÍN: Budaörs Város Önkormányzata, 2040 Budaörs, Szabadság út 134. RÉSZVÉTELI DÍJ: 2500 Ft JELENTKEZÉS: e-mailben, október 3-án 14 óráig a [email protected] címen, az alábbi adatok megadásával lehet: – cégnév, – kapcsolattartó neve, telefonszáma, e-mail címe, – számlázási név és cím. A tanfolyamokat minimum 30 fő jelentkezése esetén tudjuk indítani – vár-

juk az érdeklődőket a következő képzésekre is! ELŐADÓK: Horváthné Sterk Katalin és Király Mónika a Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal területi építéshatósági referensei. TÉMÁK: A jogszabályi háttér keretében egyebek között az e-építési napló általános ismertetése, vezetése, készenlétbe helyezése, tartalma; a bejegyzési és a betekintési jog; a kapcsolódó dokumentumok, cselekmények. A gyakorlati használat részletes bemutatása is a tanfolyam része. – Hatósági feladatok A gyakorlati képzéshez saját lap-top használata lehetséges, ügyfélkapus regisztráció és internet kapcsolat szükséges. A jelentkezésnek nem feltétele az egyéni lap-top használata.

szemben kezdeményezhető jogorvoslati eljárások megindítására vonatkozó határidők is: 15 nappal kevesebb idő áll majd az érintettek rendelkezésére azáltal, hogy a jogsértés tudomásra jutásának időpontjaként a közzététel, illetve felhívás kézhezvételének, dokumentáció esetében pedig a rendelkezésre bocsátásnak a napját jelöli meg a Kbt. július 1-je óta. Az ajánlatkérő még a határidő lejárta előtt módosíthat a kifogásolt előírásokon. A közbeszerzések átláthatóságának, nyilvánosságának minél teljesebb körű érvényesülése érdekében szűkült az ajánlatban üzleti titokká minősíthetõ adatok köre: az ilyen iratok kizárólag olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A transzparencia megvalósulását szolgálják az ajánlatkérők számára előírt új közzétételi kötelezettségek is: a központi Közbeszerzési Adatbázisban kell a jövőben közzétenni azokat a dokumentumokat és információkat – pl. közbeszerzési terv, szerződések –, amelyeket eddig az ajánlatkérőknek csak a saját honlapjukra kellett feltölteniük. Dr. Sándor Zsófia, Dr. Sándor Ügyvédi Iroda

Hírtükör A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara Hivatalos Lapja Megjelenik havonta, kamarai tagoknak ingyenes Felelős vezető: Dr. Vereczkey Zoltán Felelős szerkesztő: Mórocz Károly 1056 Budapest, Váci u. 40., IV. em. Tel.: 06-1-317-7666, fax: 06-1-317-7755, www.pmkik.hu Nyomdai munkálatok: Perjési Grafikai Stúdió Kft. 1116 Budapest, Építész u. 8-10. Tel./ fax: 209-3859 www.reklam.perjesi.hu ISSN 1585-1400 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Gazdasági

Hírtükör

Szolgáltatás

23

Jövő hónap 1-jétől az építkezéseken már nem lesz szükség golyóstollra

Papíros helyett elektronikus építési napló Az elektronikus építési napló bevezetésével az építési napló fogalma, tartalma és szerepe, vezetésének főbb szabályai nem változnak, de a jelenlegi papír alapú építési naplót 2013. október 1-től az elektronikus építési napló fogja felváltani. Az elektronikus építési napló egy olyan komplex elektronikus alkalmazás, amely lehetővé teszi az építőipari kivitelezési folyamat teljes felügyeletét, az építési napló vezetését és az arra jogosultak számára a hozzáférést, valamint elektronikus úton biztosítja az építési beruházásra vonatkozó kivitelezési adatoknak az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (OÉNY) kerülését. Sokan még csak most barátkoznak az online építési naplóval. Elsősorban nekik összegyűjtöttük a témával kapcsolatban felmerülő gyakori kérdéseket és válaszokat. Milyen esetben kell építési naplót valamint elektronikus építési naplót vezetni? Minden építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött, valamint a Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni. /Épkiv. 24. § (1) bek. Az elektronikus építésinapló-vezetési kötelezettséget azon építési beruházásokra kell alkalmazni, amelyek induló építőipari kivitelezési tevékenységét 2013. október 1-jét követően kezdték meg. /Épkiv. 42. § (4) bek. (A korábban, 2013. október 1. előtt megkezdett kivitelezések esetében az építési napló vezetését papír alapon is be lehet befejezni.) Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdése az elektronikus építési főnapló megnyitásával és az előírt adatok felvitelével teljesül. /Épkiv. 24/A. § (6) bek. (A sajátos építményfajták vonatkozásában – az építési napló vezetési kötelezettség teljesítésének formájára vagy kezdő időpontjára vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában – a miniszter által rendelkezésre bocsátott és a sajátos építményfajtáért felelős miniszter által fenntartott, működtetett és szükség szerint továbbfejlesztett elektronikus építési naplóalkalmazással kötelesek teljesíteni. / Épkiv. 24. § (4) bek.)

Kinek kell az építési naplót vezetnie? Az elektronikus építési naplót készenlétbe kell helyezni a megnyitása előtt. Ez az építtető feladata, aki ezzel megbízhat, felhatalmazhat más személyt is, pl. az építési műszaki ellenőrt. Az építőipari kivitelezési folyamat résztvevői (építtető, vállalkozó kivitelező, fmv, építési műszaki ellenőr stb.) az előírt építési napló -vezetési, -ellenőrzési és -bejegyzési kötelezettségüket az építési beruházáshoz tartozó az építésügyért felelős miniszter által működtetett internetes alapú elektronikus építési naplóban kötelesek teljesíteni. /Épkiv. 24. § (3) bek. A fővállalkozó kivitelező az elektronikus építési főnaplót, az alvállalkozó kivitelező az elektronikus építési alnaplót az építési munkaterület átvételével nyitja meg, és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően az építési munkaterületről levonulással zárja le. / Épkiv. 25. § (9) bek. Az elektronikus építési napló készenlétének lezárásáig, a folyamatban résztvevők (a naplóvezetésre kötelezetten túl), a jogszabályban meghatározottak szerint bejegyzést tehetnek, illetve betekintést nyerhetnek. Minden vállalkozó csak a saját naplórészébe jegyezhet be, és a vele szerződéses viszonyban lévő vállalkozók naplórészeit láthatja. Az elektronikus építési napló vezetésének módja Az elektronikus építési napló a www.eepites.hu portálon, abban az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) ablakon keresztül 2013. október 1-jétől elérhető internetes alkalmazás. Az építési napló a vezetésére vagy bejegyzésre kötelezettek számára, ügyfélkapus regisztráció után bárhonnan, a nap bármely szakában elérhető. Egy beruházáshoz egy e-építési napló tartozik, függetlenül a beruházás nagyságától, a beruházás kapcsán megkötött építőipari kivitelezési tevékenység végzésére irányuló szerződések számától. Az e-építési napló rögzíti a szerződés szerinti építőipari kivitelezés tárgyát, az építésiszerelési munkák adatait, az építési munka menetét, megfelelőségét, a teljesítési igazolásokat és az építkezéshez kapcsolódó dokumentumokat.

Az e-építési napló készenlétbe helyezése az építtető (vagy az építési műszaki ellenőr) kezdeményezésére elektronikus úton történik az Lechner Lajos Tudás Központnál (LLTK). Az e-építési napló több részből áll. Az e-építési napló készenlétbe helyezését követően több – az e-építési napló részeként – fő- és alnaplót is lehet nyitni, értelemszerűen a fő- és alvállalkozók számától függően. Hálózati lefedettség hiányában, illetve egyéb (műszaki) probléma fennállása esetén offline (internet kapcsolat nélküli) naplóvezetés is lehetséges. Az így készült bejegyzéseket maximum 3 naponként kell feltölteni az elektronikus alkalmazásba. Az e-napló mindaddig megnyitott állapotban van, amíg az utolsó naplórészt is le nem zárták és a beruházás a használatbavételi engedélyezéssel vagy egyéb módon teljesen be nem fejeződött és a legutolsó terület-visszaadási aktus is le nem zárult. A lezárt elektronikus építési naplók elektronikus formában kerülnek megőrzésre. Az archiválás központi tárhelyen történik, de természetesen szükség esetén a napló nyomtatását is könnyen meg lehet oldani. A lehető leggördülékenyebb átállás érdekében az építész, a mérnöki és az ipar és kereskedelmi kamarák szervezésében az egész ország területén tájékoztatási és oktatási program indul. A fenti szervezetek a témában elméleti és gyakorlati kurzusokat szerveznek, illetve az www.eepites.hu portálon augusztustól ingyenesen elérhető oktatási segédletek lehetőséget nyújtanak önképzésre is. Az elektronikus építési napló alkalmazásával kapcsolatos kurzusokról a www.eepites.hu portálon illetve a területi építész-, mérnök- és iparkamaráknál lehet érdeklődni. A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) tájékoztató és oktató kurzusai 2013. októberétől Törökbálinton kezdődnek. Az elektronikus építési napló alkalmazásával kapcsolatos programokról honlapunkon (www.pmkik.hu), illetve elektronikus hírtükrünkből értesülhet. Készült a Belügyminisztérium Építésügyi Főosztálya és a Lechner Lajos Tudásközpont tájékoztató anyagainak felhasználásával.

Gazdasági

Gazdaság

24

Hírtükör

Tények és következtetések ➤ Folytatás a 2. oldalról nak kedvezménye rendkívül népszerűnek bizonyult, a 2011. évi összeg csaknem dupláját vették igénybe az adózók. Az előadóművészeti szervezetek támogatása és a fejlesztési kedvezmények összege ugyancsak jelentősen nőtt, előbbi kétharmadával, utóbbi harmadával az előző évhez képest. A látványcsapatsportok támogatásának részesedése az adókedvezményeken belül a 2011. évi 19,7-ről 38,8 százalékra emelkedett. A kkv-k által felhasznált kedvezmények nagysága 1,4 szeresére nőtt, az egyéb (főként nagy) vállalkozásoké harmadával csökkent. A teljes összeg 70 százalékát az egyéb vállalkozások vették igénybe, a kkv-k részesedése több mint kétszeresére nőtt, 14,3-ról 30 százalékra. Az igénybe vett kedvezmények alakulását a társas cégek eredményessége befolyásolja, mivel csak számított adókötelezettségük terhére történhet a kedvezmények elszámolása. Bár a vállalkozások 89 százaléka a mikrovállalkozások közé tartozik, csak a belföldi árbevétel 18,2 százalékát adják, míg az adózók 4 százalékát kitevő egyéb (főként nagyvállalkozások) a 45,1 százalékát, míg a kisvállalkozások 19, a közepesek 18 százalékát. A vállalatmérettel nő az exportbevételek aránya a teljes árbevételen belül: háromnegyede (74 százalék) a nagy-, 16 százaléka a közepes, 7 százaléka a kisvállalkozásokhoz kötődik, míg a mikrovállalkozásokhoz csak 3 százaléka. Szja-bevallást a tavalyi évről 4 463 820 személy nyújtott be, több mint 31 ezerrel kevesebb, mint az előző évre. A 2012-es adóévben az előző évinél 657 ezerrel több, összesen 4 millió adó-

Társasági adó bevallások kiemelt adatai 2005-2012. években

zónak keletkezett adófizetési kötelezettsége, akik az előző évi 74,4 százalékkal szemben az összes bevalló 89,6 százalékát jelentik. Csökkent azonban az adókötelezettek által átlagosan fizetendő adó öszszege. Míg 2011-ben az adózók átlagosan 357 ezer forinttal járultak hozzá az adóbevételekhez, addig 2012-ben csak 337 ezer forint fizetési kötelezettségük keletkezett. A kedvezmények terén a leglényegesebb változás az volt, hogy 2012-ben már nem jelent meg adócsökkentésként a 2011-ben még 360,4 milliárd forintra rúgó adójóváírás. Családi kedvezmény címén 2012-ben összesen 1,105 millió személy, azaz az szja-bevallást benyújtó magánszemélyek 24,8 százaléka tudta csökkenteni adóalapját. Számuk 2011-ben mintegy 88 ezerrel, arányuk pedig 2,1 százalékponttal alacsonyabb volt. Az átlagosan igénybe vett kedvezmény azonban 1,107 millió forintról 1,041 millió forintra csökkent. Összességében a magánszemélyek

Adózás előtti eredmény alakulása a vállalkozások mérete alapján

családi kedvezmény címén az előző évinél 24,9 milliárd forinttal nagyobb összegben, 1151,1 milliárd forinttal tudták adóalapjukat csökkenteni. A 16 százalékos adómértékkel számítva 184,2 milliárd forint maradt a családoknál a gyermekvállalás elismert költségeként. A munkanaphatáson túl az élelmiszeripar, a gépgyártás és a járműgyártás eladásainak növekedése miatt 4,8 százalékkal nőtt az ipari termelés júliusban az egy évvel korábbihoz képest – jelentette a részletes adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A munkanaphatással kiigazított éves növekedés is 2,5 százalékosra gyorsult az előző havi 1,7 százalékos ütemről. Az export – az előző két havi csökkenés után – 7,2 százalékkal nőtt, míg a belföldi eladások – öthavi visszaesés után – 0,9 százalékkal emelkedtek. A feldolgozóipar exportértékesítésének majdnem egyharmadát adó járműgyártás kivitele 14,3 százalékkal haladta meg a tavaly júliusit. Az előző hónaphoz, júniushoz képest az ipari kibocsátás volumene 0,3 százalékkal nőtt, a belföldi eladások 0,7, az exportértékesítés 0,4 százalékkal emelkedett a szezonálisan és munkanaphatástól megtisztított adatok szerint. Az adatok alátámasztják: a kormány által kitűzött gazdaságpolitikai célok megvalósultak. Több pénz maradt a nyereséges vállalkozásoknál a társasági nyereségadó kulcs leszállításával, és több pénz maradt a magánszemélyeknél az egykulcsos szja-val. Most már csak az a feladat, hogy a társaságok is és a magánszemélyek is szabaduljanak meg múltbeli hiteleik terhétől, és forrásaikat beruházási célra és fogyasztásra tudják fordítani. dr. Vereczkey Zoltán

Tények és következtetések

Recommend Documents