TÉNYEK ÉS ELÕREJELZÉSEK

TÉNYEK ÉS ELÕREJELZÉSEK Az euró bevezetésének hatása a magyar lakosság turisztikai keresletére – észlelések és következmények Szerzõ: dr. Rátz Tamara1 – Hinek Mátyás2

Jelen tanulmány keretében kísérletet teszünk arra, hogy feltárjuk a magyar turistáknak az euró bevezetésével kapcsolatos észleléseit és attitûdjeit, valamint az eurónak a hazai utazási szokásokra gyakorolt hatásait. Mivel az euró 2002-es készpénzforgalmi bevezetése óta az eurózónában az árak egyszerûbben összehasonlíthatók, az egységes valuta összességében növelheti a versenyt a turizmus piacán, ami jelentõs következményekkel járhat a turizmus szektor áraira és szolgáltatásainak minõségére. Az Európán kívüli piacok számára az euró vonzóbb célponttá teheti a régiót, fenntartva azt a tendenciát, hogy a tengerentúlról érkezõ turisták nem elsõsorban az egyes tagállamokat, hanem „Európát” kívánják meglátogatni. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a magyar turisták percepciói alapján az eurónak az európai turizmusra, valamint a megkérdezettek utazási viselkedésére gyakorolt hatásai összességében semlegesek. A válaszadók a tranzakciós költségek csökkenését és az egyszerûbb, kényelmesebb utazást tartják a közös valuta legfontosabb pozitívumainak. Az euró bevezetése csakugyan viszonylag zökkenõmentesen ment végbe az európai gazdaságokban; e tekintetben tehát úgy tûnik, hogy kutatásunk igazolja a pénz semlegességérõl vallott klasszikus elméletet.

Bevezetés Az euró bevezetése, valamint a közös európai monetáris politika kialakítása egyike az európai gazdaságtörténet legnagyobb kihívásainak. Az európaiság szimbólumaként az euró a tengerentúli piacokon hozzájárulhat a kontinens egységes észleléséhez. A közös valuta nem pusztán egy új fizetõeszközt jelent, hanem egyúttal az európai identitás intézménye is, amely elõsegítheti Európa egységes desztinációként való pozícionálását a globális turisztikai piacon (Leu 1998). Azon felül, hogy a valuták konverziós költségei, a bankok jutalékai és más pénzügyi akadályok megszûnnek, az egységes valuta megkönnyíti a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tõke szabad áramlását az Európai Monetáris Unió (EMU) területén, ösztönözve ezáltal a turizmus fejlõdését is (Rátz – Puczkó 1999). Az euró mint nemzetek feletti valuta létrehozása és bevezetése gyakorlatilag egyedülálló a világtörténelemben, éppen ezért ma még nem lehet megjósolni az összes potenciális következményt. Az euró rövid története során jelentõs hatást gyakorolt a monetáris szektorra, különösen a bankrendszerre és a pénzügyi piacokra (Allen – Song 2005), az eurózónában megnövekedett átláthatóság pedig erõsítette a versenyt. Ahogy ezek a változások egyre jobban érvényesülnek a nemzetközi tevékenységekben, különösen fontossá válnak a turizmusban is.

1

Közgazdász, a Kodolányi János Fõiskola Turizmus Tanszékének fõiskolai tanára. 2 Közgazdász, a Kodolányi János Fõiskola Turizmus Tanszékének adjunktusa.

A jelen tanulmány keretében ismertetett vizsgálat az elsõ állomása egy több éves kutatási programnak, amelynek célja a közös európai valuta fõbb hatásainak azonosítása a magyar turizmus keresleti és kínálati oldalán. 1. AZ EURÓZÓNA JELENTÕSÉGE EURÓPA ÉS A VILÁG TURIZMUSÁBAN A nemzetközi érkezésekbõl való 57,7%-os piaci részesedésével Európa tekinthetõ a világ legnépszerûbb turisztikai desztinációjának (WTO 2004). Az európai turizmusra vonatkozó WTO adatok azonban jelen tanulmányban csak némi fenntartással használhatók, hiszen a szervezet statisztikai besorolása alapján Európa 53 országot foglal magában, ideértve a F.Á.K. tagállamokat is. Bár természetföldrajzi értelemben az európai kontinens keleti határát az Ural hegység és az Ural folyó jelzi, a turisták és a turizmus szektor értelmezésében a fogalom rendszerint ennél mindenképpen szûkebb, összességében azonban meglehetõsen bizonytalanul definiált területet takar3. Mindezek alapján kihangsúlyozandó, hogy jelen projekt keretében Európa fogalmába beleértjük az Európai Unió és az EFTA tagállamain kívül az EU csatlakozási 3

Néhány példa az „Európa” és „európai” fogalmak változatos turisztikai értelmezésének illusztrálására: a European Travel Commission a jelenlegi 25 EU tagországot, valamint Bulgáriát, Horvátországot, Izlandot, Monacót, Norvégiát, Romániát, Svájcot, Törökországot és Ukrajnát képviseli. A Eurailpass 17 európai országra érvényes, ideértve 14 régi EU tagállamot (az Egyesült Királyságot viszont nem), illetve Magyarországot, Norvégiát és Svájcot. A „Europe on a Shoestring” címû, budget utazóknak szóló Lonely Planet útikönyv a WTO által európainak tekintett országok közül nem tárgyalja a közép-ázsiai köztársaságokat és Izraelt, szerepel viszont a könyvben Marokkó.

TURIZMUS BULLETIN 55

TÉNYEK ÉS ELÕREJELZÉSEK folyamatban részt vevõ országokat, valamint Albániát, Andorrát, Bosznia-Hercegovinát, Fehéroroszországot, a Macedón Köztársaságot, a Moldovai Köztársaságot, San Marinót, Szerbia és Montenegrót, Ukrajnát és Oroszország nyugati részét. Ez az értelmezés azonban nem feltétlenül egyezik meg a tanulmányban ismertetett felmérés résztvevõinek Európa-fogalmával, korábbi kutatások ugyanis azt jelezték, hogy a magyar lakosságnak az európai identitásra vonatkozó észlelései meglehetõsen eltérõek (Rátz 2004). Ha az eurózóna jelenlegi államait együttesen egyetlen desztinációként kezeljük, akkor ez a desztináció a turizmus alapvetõ indikátorai alapján a világ legnagyobb fogadótérségét jelenti. Összehasonlítva legközelebbi versenytársával, az Egyesült Államokkal, az eurózónában magasabb mind a nemzetközi turistaérkezések száma, mind a kifelé irányuló turizmus, mind pedig a nemzetközi turisztikai bevételek volumene (1. táblázat). Az eurózóna kvantitatív versenyelõnyét részben annak is köszönheti, hogy viszonylag szûk földrajzi területen található 12 önálló állam alkotja, jelentõs utazási hajlandóságot mutató népességgel, míg az USA egyetlen ország. Ráadásul 2002-ben Európában az intraregionális turistaérkezések képviselték az összes turistaérkezés 87%-át, miközben az Egyesült Államok hasonló mutatója csak 72% volt. Bár az elmúlt évtizedben csökkent az EU piaci részesedése a nemzetközi turistaérkezésekbõl, 2003-ban a világ tíz vezetõ turisztikai desztinációja között hat európai ország szerepelt, illetve Európa könyvelhette el az összes nemzetközi turisztikai kiadás 54,4%-át (WTO 2004). Az euró bevezetésének következményei – különösen a pénzügyi tranzakciók egyszerûbbé válása, a turisztikai piac fokozódó áttekinthetõsége, illetve ebbõl következõen a javak és a szolgáltatások ár-érték arányának növekvõ versenyt eredményezõ javulása – tekintélyes haszonnal jártak mind a turisták, mind a turizmus szektor számára, így Európa 1. táblázat Az USA és az eurózóna turisztikai mutatószámai (2003) Népesség Nemzetközi turisztikai kiadások (a világköltés %-ában)

Eurózóna

USA

308,4 millióa

282,9 milliób

185,9 milliárd USDc 64,5 milliárd USD (35,56%) (12,33%)

Nemzetközi turisztikai bevételek egy lakosra vetítve Nemzetközi turistaérkezések (a világérkezések %-ában)

603 USD

228 USD

251,868 millióc (36,45%)

41,212 millió (5,96%)

0,82

0,15

Nemzetközi turistaérkezések egy lakosra vetítve a

2004 január 1., Eurostat 2004 U.S. Census Bureau 2004 c Finnország és Luxemburg nélkül b

56 TURIZMUS BULLETIN

Forrás: WTO 2004

mint desztináció vonzóbbá válhat mind a látogatók, mind a befektetõk körében (Rátz 2004).

2. Kutatási elõzmények Az Európai Monetáris Unió (EMU) fejlõdése kétségtelenül jelentõs hatást gyakorolt az európai turizmus különbözõ területeire, ennek ellenére meglepõen kevés tudományos kutatás foglalkozott a turizmus fejlõdése és a közös európai valuta kapcsolatával. A rendelkezésre álló szakirodalom túlnyomórészt azokra a feltevésekre és várakozásokra korlátozódik, amelyeket az euró 1999-es bevezetése elõtt, illetve az 1999-2002-es átmeneti idõszakban fogalmaztak meg (lásd többek között Keller 1998, Leu 1998, Shackleford 1998, Torres Marques 1998, van Walleghem 1998, Weber 1998, WTO 1998, Bieger – Laesser 1999, Rátz – Puczkó 1999, Socher 1999, Smeral – Weber 2000). Jelen alfejezetben a korábbi tanulmányok fõbb megállapításait és következtetéseit kíséreljük meg összefoglalni. Az euró hatásai makrogazdasági és strukturális hatások szerint csoportosíthatók (Keller 1998). A makroökonómai hatások közé értendõ az európai gazdasági és politikai integráció erõsödése, valamint az olcsóbb befektetéseket eredményezõ alacsonyabb kamatok következtében gyorsuló növekedés az eurózónában. A gazdasági és turisztikai infra- és szuprastruktúra megújulása javítja a versenyképességet, illetve serkenti az általános gazdasági növekedést (Smeral 1999). A növekedés gyorsulásából hasznot húznak azok a nem EU-tag európai országok is, amelyek versenyképessé tudnak válni. Az euró strukturális hatásai közül a transzparencia az egyik legfontosabb (Shackleford 1998). A turisztikai szolgáltatások mindinkább árérzékenyek, mivel nem alapvetõ szükségleteket elégítenek ki és rendszerint nagyon könnyen helyettesíthetõk más hasonló szolgáltatásokkal. Ráadásul az euró elõsegíti, hogy a turisták könnyebben össze tudják hasonlítani az árakat (Torres Marques 1998), a növekvõ ár-átláthatóság pedig fokozódó versenyhelyzethez és egyre inkább piac-vezérelte árak kialakulásához vezet az EMU területén. Azonban a továbbra is fennmaradó regionális fejlettségi különbségek, valamint a költségtényezõk (például az ingatlanárak és a munkabérek) eltérései miatt a javak és a szolgáltatások árainak kiegyenlítõdését nem lehet Európa-szerte várni. Az európai tour operátorok legfontosabb aggodalma az, hogy egyes, a turizmustól erõsen függõ EMU tagállamok, mint például Spanyolország vagy Portugália versenyképessége romlik olyan nem EMU célországokkal összehasonlítva, mint Szlovénia vagy Törökország (James 2001). A növekvõ transzparencia miatt bizonyos EMU országok arculat- és árszínvonal-problémákkal szembesülhetnek hosszú távon. Az érintettek közül kiemelhetõ a mediterrán térség, amelyet többnyire a társas- és szervezett utazások magas részaránya jellemez az üdülési

TÉNYEK ÉS ELÕREJELZÉSEK piacon. A szervezett turizmus különösen árérzékeny, ezért az árak kis változása nagy ingadozást eredményezhet a fogyasztói preferenciákban. Az euró bevezetését megelõzõen ezek az országok valutaárfolyamuk ellenõrzése révén képesek voltak versenyelõnyre szert tenni és ezáltal befolyásolni a turisztikai forgalmukat, az EMU-n belül azonban ez már többé nem lehetséges (Keller 1998, Weber 1998). Mindamellett az iparág számára egy potenciális stratégia a transzparencia csökkentése, azaz mesterséges „átláthatatlanságra” törekvés, például olyan kibõvített utazási csomagok kínálata révén, amelyeket nehéz összehasonlítani (Bieger – Laesser 1999). Ezen kívül több tanulmány bizonyította, hogy az egyetlen valutára történõ áttérés rövid távon jelentõs áremelkedéshez vezetett, egyrészt az árak felkerekítése miatt (különösen a vendéglátásban és a kiskereskedelemben), másrészt amiatt, hogy az üzletek igyekeztek az átállásból eredõ költségeiket áthárítani a fogyasztókra (Folkertsma et al 2002, Adriani et al 2004). Az ár-átláthatóság hatása a turizmusban leginkább a határmenti forgalomban érvényesül, ami felveti a bevásárlóturizmus fejlesztésében rejlõ jelentõs potenciált, mind az eurózónában, mind az azzal szomszédos államokban (Michalkó 2004). A turizmus megkülönböztetõ jellemvonása az EMU területén az egyes desztinációkat elválasztó nemzeti határok fokozatos eltûnése, még akkor is, ha a különbözõ régiók lakosai között mentálisan fennmaradnak az elválasztó vonalak (Gramberger 1999). Figyelembe kell azonban azt is venni, hogy fõképp a tengerentúlról érkezõ turistáknak nincsenek territoriális prekoncepcióik, illetve ezek a prekoncepciók nem számottevõk, így õk sokkal inkább egységes desztinációként tekintenek Európára (Bieger – Laesser 1999). Következésképpen a hatékony regionális szintû turizmusmarketing egyszerre lehetõség és szükségszerûség, amely révén az erõs pozitív arculattal bíró régiók jelentõs versenyelõnyre tehetnek szert. Az átváltási kockázatokból és jutalékokból eredõ tranzakciós költségek eltûnése az EMU tagállamaiban kifejezetten kedvezõ hatás egy olyan szektorban, ahol a profitráta gyakran nagyon alacsony (Smeral – Weber 2000). Az euróra való áttéréssel kapcsolatos költségek azonban ugyanebbõl az okból kifolyólag potenciálisan veszélyt jelentettek a turisztikai kis- és középvállalkozások számára (WTO 1998, Cardoso et al 2003). A duális pénzforgalom három éves idõszaka, amelyet a turizmus szektor egyes képviselõi túl hosszúnak tartottak, valóban magas és helyenként szükségtelen költségekkel járt (HM Treasury 2002). Annak következtében, hogy a fogyasztóknak lényegesen kevesebb fajta külföldi valuta megvásárlására van szükségük az utazásaikhoz, csökken azoknak az utazási irodáknak a bevétele is, amelyek hasznot húznak a valutamûveletekbõl (James 2001). Tekintve, hogy az utazási irodák a közvetlen értékesítés növekvõ trendje miatt egyébként is egyre fenyegetettebbé válnak, ez a bevételkiesés komolyan veszélyeztetheti pénzügyi pozícióikat (van Walleghem 1998).

Mivel az EU részesedése a globális turisztikai piacon az elmúlt évek során csökkent, a turisztikai vállalkozások a költségek mérséklésével próbálnak reagálni a piaci kihívásokra. Az iparág összes költségein belül a személyi jellegû ráfordítások képviselik a legnagyobb részarányt, emiatt a versenyképesség csökkenése növekvõ munkanélküliséghez vezethet (WTO 1998). Ha Európa egészét tekintjük, az euró árfolyama – különösen a dollárhoz viszonyított árfolyam – egyaránt lényeges hatással van a be- és a kiutazó turizmusra. Jóllehet nehéz kizárni külsõ tényezõk hatását, mert az árfolyam inkább fokozatosan változik, ellentétben a terrorista támadások vagy a járványkitörések drámaibb hatásaival, nyilvánvaló, hogy az elmúlt években a nemzetközi keresletet eltorzította az euró felértékelõdése a dollárhoz képest (Cowell 2004). Ezen felül az eurózónába irányuló határmenti bevásárlóturizmusra is hatást gyakorolhat az erõs euró, habár a kereslet irányát és nagyságát legfõképp a megmaradó regionális ár- és minõségi eltérések, valamint a szomszéd országok valutáinak viszonylagos erõssége határozzák meg (Hergesell 2001, Michalkó 2004). További problémás terület a statisztikai számbavétel kérdése az EMU-ban. A hagyományos megközelítés szerint a beáramló külföldi valuta mennyisége szolgál a turisztikai forgalom volumenbecslésének forrásául. Az euró bevezetését követõen szükségszerûvé válik a turisztikai szatellit számlarendszer (TSA) továbbfejlesztése annak érdekében, hogy a TSA fokozatosan kiválthassa a bevételek mérésére szolgáló ún. központi banki módszert. A turisták az elsõk között használták és terjesztették az eurót, illetve tapasztalták meg az egységes európai valuta elõnyeit, például az átváltási jutalékok vagy a vételi és eladási árfolyamok közötti különbségek eltûnését. Összehasonlítva az euró elõtti helyzettel, amikor a turisták egész Európát bejárva anélkül veszthették el készpénzük értékének akár kétharmadát, hogy akárcsak egyetlen vásárlást is megejtettek volna (Torres Marques 1998), a valutaváltás szükségességének eltûnése kifejezetten pozitív változásnak minõsül. A tranzakciós költségeken elért megtakarítások nagyobb utazási büdzséhez vezethetnek, amely – remélhetõleg legalább részben – a turizmus szektorban kerül elköltésre (Ladika 2000). A közös, nemzetek feletti fizetõeszköz bevezetésének eredményeként a növekvõ ár-átláthatóság kényelmesebbé teszi magát az utazást (Gwin 2001). Az ár-összehasonlítások könnyebbé válnak, az euróbankjegyek és -érmék bevezetését követõen pedig a turistáknak többé nem kell foglalkozniuk az el nem költött készpénz problémájával (James 2001). Az ár-transzparencia egyúttal segíthet az imázsjavításban is, mivel az ár-érték arányokkal kapcsolatos észlelések a különbözõ országokra vonatkozóan nem mindig felelnek meg a tényeknek (Shackleford 1998, Ladika 2000).

TURIZMUS BULLETIN 57

TÉNYEK ÉS ELÕREJELZÉSEK 3. A kutatás módszertana A turisták percepcióinak és viselkedésének jelen vizsgálata egy több éves kutatási projekt elsõ lépcsõjét képviseli. A projekt következõ lépésében arra törekszünk, hogy azonosítsuk az egységes valuta fõbb strukturális és operatív jellegû hatásait a magyar turizmus különbözõ alszegmenseiben, különösen az utazásközvetítõk, a szállásadók, a vendéglátók és a közlekedési vállalkozások körében. A projekt harmadik lépcsõje a magyar turizmus nemzetközi versenyképességének ár- és minõség-dimenzióit tekintve a beutazó turisták attitûdjeinek, tapasztalatainak és percepcióinak megismerését célozza. A kutatás elsõ szakaszában 2004 tavaszán egy két hónapos idõszakban kérdõíves felmérést készítettünk 1010, az ország lakosságából önkényes mintavétellel kiválasztott résztvevõ bevonásával. Annak érdekében, hogy fel tudjuk mérni a válaszadók észleléseit az euró bevezetésének az európai turizmusra

gyakorolt hatásaira vonatkozóan, a fentiekben ismertetett szakirodalom alapján összeállítottunk egy 5-fokozatú Likertskálán értékelhetõ állításokat tartalmazó listát. A nyolcvan megkérdezettre kiterjedõ elõtesztelést követõen a kérdõív végsõ változata 19 állítást tartalmazott. A kutatás során vizsgált hipotézisek az alábbiak voltak: H1: Az euró bevezetésével egyszerûbbé válik az utazás Európában. H2: Az euró bevezetése növekvõ versenyt eredményez az európai turizmus szektorban. H3: Rövid távon az euró bevezetése áremelkedést okoz Európában. H4: Hosszú távon az euró bevezetése árcsökkenéshez vezet Európában. H5: A magyar turisták kedvezõnek észlelik az eurónak az európai turizmusra gyakorolt hatásait.

4. A kutatás eredményei és következtetései

2. táblázat A válaszadók jellemzõi (%) Részesedés

Összesen*

Nem Férfi

51,3

Nõ

48,5

99,8

A minta szocio-demográfiai megoszlását, valamint a résztvevõk utazási jellemzõit a 2. és 3. táblázatok mutatják be. 3. táblázat Az utazási szokások jellemzõi a válaszadók között (%) Részesedés

18-25 év

42,4

Ausztria

19,2

26-35 év

18,8

Németország

10,2

36-45 év

19,9

46-60 év

14,4

60 év felett

99,8

4,3

Horvátország

9,8

Olaszország

9,7

Szlovákia

6,8

Románia

Lakhely Budapest és környéke

33,2

Észak-Nyugat-Magyarország

10,4

Más országok**

6,3

A legutolsó külföldi utazás éve 22,3

32,2

2003

34,2

Észak-Kelet-Magyarország

8,6

2002

13,8

Dél-Kelet-Magyarország

8,3

2001

6,8

2000

4,9

Közép-Nyugat-Magyarország

6,9

99,6

Jövedelem Átlag alatti

21,6

Átlagos

57,5

Átlag feletti

Korábban 92,8

13,7

6,4

Tanuló

33,9

Vezetõ/szakértõ Fizikai Szellemi

26,2 3,9 29,2

* Kevesebb, mint 100% a válaszok hiánya miatt.

58 TURIZMUS BULLETIN

Soha

100,0

13,7 4,3

A külföldi utazások száma 2001-2004 folyamán

Foglalkozás Inaktív

94,5

36,1

2004

Dél-Nyugat-Magyarország

Összesen*

Leglátogatottabb országok

Kor

99,6

0

20,6

1

13,1

2

15,9

3

13,9

4 vagy több

36,5

100,0

* Kevesebb, mint 100% a válaszok hiánya miatt. ** 30 további ország, amelyeket a válaszadók 0,1%-4,9%-a keresett fel.

TÉNYEK ÉS ELÕREJELZÉSEK Az önkényes mintavétel hiányosságaiból fakadóan a 18-25 év közötti korosztály lényegesen felülreprezentált a mintában, míg a 60 feletti csoport alulreprezentált. Összehasonlítva a magyar népesség tényleges megoszlásával, Budapest és Magyarország középsõ, illetve nyugati része felülreprezentált, míg az ország egyéb régiói alulreprezentáltak. Foglalkozási szempontból a megkérdezettek változatos szocio-ökonómiai jellemzõket mutatnak, noha a diákok – párhuzamosan a kormegoszlással – felülreprezentáltak, míg a nyugdíjasok alulreprezentáltak.

Az eredeti változók számának mérséklésére, valamint az állítások közötti kapcsolat feltárására, a meghatározó faktorok azonosítására fõkomponens analízist végeztünk Varimax rotációval. Mivel az elemzés során a faktormátrixban két változó – „Az euró bevezetése miatt olcsóbb lett Európában élni” és „Az euró bevezetése biztonságosabbá tette az Európán belüli utazást” – faktorsúlya nem érte el a 0,5 értéket, a faktorelemzést újra elvégeztük ezen változók elhagyásával (Malhotra 2002, Tosun 2002, Pike – Ryan 2004). A 4. táblázat ezen analízis eredményeit mutatja be. 4. táblázat

Az euró bevezetésének hatásaira vonatkozó percepciók faktorstruktúrája Faktor

Faktorsúly

Az euró megkönnyíti az utazások költségeinek megtervezését.

Magyarázott variancia (%)

Sajátérték

17,913

3,045

Átlag*

Szórás

0,700

3,57

1,18

A turisták számára pozitív változás, hogy több országban is ugyanazzal a pénzzel fizethetnek.

0,720

4,07

1,01

Az euró bevezetése megkönnyíti az Európán belüli utazást, mert csak egy árfolyamot kell észben tartani.

0,642

3,64

1,13

Az euró bevezetése megkönnyítette az Európán belüli utazást, mert kevesebb alkalommal kell pénzt váltani.

0,608

3,76

1,15

Az euró bevezetése egyszerûbbé tette Európában a turisztikai szolgáltatások árainak összehasonlítását.

0,591

3,73

1,19

F1. Tranzakciós költségek

F2. Verseny

13,190

2,242

Azokban az országokban, amelyekben bevezették az eurót, javul a turisztikai szolgáltatások minõsége.

0,768

2,11

1,44

Azokban az országokban, amelyek bevezették az eurót, erõsödik a verseny a turisztikai szolgáltatók között.

0,727

2,61

1,64

Azokban az országokban, amelyek bevezették az eurót, csökkennek a turisztikai szolgáltatások árai.

0,557

1,62

1,23

Az euró bevezetése következtében olcsóbb lett Európában utazni.

0,509

1,78

1,22

F3. Európa mint desztináció vonzereje

8,356

1,421

Azokba az országokba, amelyek bevezették az eurót, több turista érkezik Európából, mint az euró bevezetése elõtt.

0,872

1,89

1,47

Azokba az országokba, amelyek bevezették az eurót, több turista érkezik Európán kívüli országokból, mint az euró bevezetése elõtt.

0,865

1,66

1,40

2,55

1,71

2,15

1,58

F4. Áremelkedés

7,250

Az euró bevezetése következtében drágább lett Európában élni.

0,848

Az euró bevezetése következtében drágább lett Európában utazni.

0,824

F5. Személyes kényelem

6,406

1,233

1,089

Ha ugyanazzal a pénzzel fizethetnék a szomszédos országokban, mint Magyarországon, akkor többször utaznék vásárlási céllal külföldre.

0,727

2,28

1,28

Amennyiben külföldi utazást tervezek, szívesebben választok olyan országot úti célnak, ahol az euró a nemzeti valuta.

0,680

2,28

1,26

F6. Érzelmi befolyásoltság

6,298

1,071

Sajnálom, hogy az euró bevezetése miatt eltûntek az eddig használt külföldi valuták.

0,801

2,54

1,38

Amennyiben külföldi nyaralást tervezek, úti célom kiválasztásában nem befolyásol az, hogy az adott országban az euró a nemzeti valuta vagy sem.

0,697

3,59

1,36

*1 = egyáltalán nem ért egyet az állítással, 5 = tökéletesen egyetért az állítással.

TURIZMUS BULLETIN 59

TÉNYEK ÉS ELÕREJELZÉSEK A fõkomponens-elemzés hat faktoros megoldást eredményezett a következõ dimenziókban: (1) az explicit és implicit tranzakciós költségek megszûnése, (2) növekvõ verseny a turisztikai szolgáltatások piacán, (3) az eurózóna mint egységes desztináció növekvõ vonzereje, (4) általános áremelkedés Európában, (5) személyes kényelem mint az utazási döntések meghatározó tényezõje, (6) érzelmi befolyásoltság, azaz enyhe sajnálkozás a régi valuták elvesztésén, az euró gyakorlati hasznosságának figyelmen kívül hagyásával. A hat faktor a szórásnégyzet 59,4%-át magyarázza. A Bartlett-féle szferikus próba (χ2=2833,316; szig=0,000) és a Kaiser-Meyer-Olkin-féle megfelelõségi mutató (KMO= 0,723) alapján a minta alkalmas faktoranalízis elvégzésére. A hipotézisek tesztelésére a redukált faktorértékeket használtuk fel, egyszempontos varianciaelemzést végrehajtva. Elsõként az összes válaszadó alapján számolt faktorértékek átlagát számoltuk ki minden hipotézishez, ezt követõen a válaszadók csoportjai közötti különbség elemzésére varianciaanalízist (ANOVA) végeztünk. 4.1. H1: AZ EURÓ BEVEZETÉSÉVEL EGYSZERÛBBÉ VÁLIK AZ UTAZÁS EURÓPÁBAN Ahogy a faktoranalízis mutatja, az utazás könnyebbé válásával kapcsolatos benyomások több összetevõbõl állnak, ide értve az utazási költségek könnyebb tervezhetõségét, az árak egyszerûbb összehasonlíthatóságát, valamint azt, hogy csak egy árfolyamot kell észben tartani és elegendõ egyetlen valutát használni. A H1 hipotézis tesztelésre a tranzakciós költségek faktorát (F1) alkalmaztuk. Az F1 faktor kialakításában szerepet játszó változók pozitív természetûek, azaz a változók magasabb értékei az összetett állítással való fokozottabb egyetértést jelzik. A faktort alkotó öt változó faktorsúlyainak lineáris kombinációjával F1 lehetséges maximális értéke 16,305 (5. táblázat). Ezt az értéket F1 abban az esetben venné fel, ha a válaszadók mind az öt állítás esetében a „tökéletesen egyetért” választ (a Likert-skálán az 5-ös értéket) jelölték volna meg. A faktorértékek tényleges átlaga 12,26 (95%-os

megbízhatósági szinten az átlag konfidencia-intervalluma 12,11 és 12,41 között alakul), amely a maximális faktorérték 75,2%-ának felel meg, azaz a válaszadók inkább egyetértenek azzal az állítással, hogy az euró bevezetésével egyszerûbbé vált az utazás Európában. Következésképpen, H1 elfogadható. Az utazási szokásoknak és a szocio-demográfiai jellemzõknek az észlelt tranzakciós költségekre gyakorolt hatását vizsgálva megállapítható, hogy az átlagos faktorértékek nem térnek el a rendszeres bevásárlóturisták és azon válaszadók között, akik nem járnak külföldre vásárolni. Ugyanakkor az ANOVA azt jelzi, hogy a közelmúltban történt külföldi utazások száma szignifikánsan magyarázza a tranzakciós költségek megítélésének varianciáját. Az átlagos faktorértékek lényegesen különböznek a gyakran és a keveset utazók körében, a külföldi utazások gyakoriságával párhuzamosan emelkedik a faktorérték. Eszerint úgy tûnik, hogy a közös valuta gyakorlati elõnyeit sokkal jobban méltányolják azok, akik személyesen is megtapasztalták annak használatát (6. táblázat). Áttekintve a kérdõív szocio-demográfiai változóit megállapítható, hogy csak a válaszadók jövedelme volt szignifikáns hatással a tranzakciós költségek változásának megítélésére. A jövedelmi csoportokat összevetve az átlagos faktorérték lényegesen magasabb volt az átlag feletti jövedelemmel rendelkezõk körében, mint a többi csoportban. Az adatok elemzése azonban azt is mutatja, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezõ válaszadók sokkal nagyobb valószínûséggel utaznak külföldre (χ2=190,096; szig=0,000), ami magyarázatul szolgálhat e csoport erõteljesebb és kedvezõbb benyomásaira. 4.2. H2: AZ EURÓ BEVEZETÉSE NÖVEKVÕ VERSENYT EREDMÉNYEZ AZ EURÓPAI TURIZMUS SZEKTORBAN A faktoranalízis alapján a válaszadóknak az európai turisztikai versennyel kapcsolatos percepciói több változóból tevõdnek össze, beleértve a turisztikai szolgáltatások minõségének javulását és árainak csökkenését, illetve a verseny tényleges növekedését a turisztikai szolgáltatók között. 5. táblázat

A faktorértékek átlaga Faktor

Átlag

Az átlag lehetséges eltérései 95%-os megbízhatósági szinten

Maximum

Alsó határ

Felsõ határ

12,26

12,11

12,41

16,305

F2. Verseny

5,32

5,16

5,48

12,805

F3. Európa mint desztináció vonzereje

3,09

2,95

3,22

8,685

F4. Áremelkedés

3,94

3,79

4,08

8,360

F5. Személyes kényelem

3,20

3,11

3,29

7,035

F6. Érzelmi befolyásoltság

4,54

4,44

4,64

7,490

F1. Tranzakciós költségek

60 TURIZMUS BULLETIN

TÉNYEK ÉS ELÕREJELZÉSEK 6. táblázat Az utazási szokások és a szocio-demográfiai jellemzõk hatása a válaszadók percepcióira I. Az azonosított faktorok és a bevásárlóturizmusban való részvétel kapcsolata Részvétel a bevásárlóturizmusban Soha Ritkán Csak akkor, ha más célból külföldre utazik Alkalomszerûen Rendszeresen Összesen F érték Szignifikanciaszint H0: Nincs szignifikáns kapcsolat

Válaszadók %-a

F1

F2

7,0 11,9 25,9 28,4 26,8 100,0

12,20 12,04 12,45 12,33 12,38 12,25 1,026 0,393 Elfogad

4,76 5,33 5,39 6,04 5,99 5,32 7,208 0,000 Elvet

F3 F4 Faktorérték átlaga 2,86 3,02 2,95 3,73 3,60 3,93 4,522 0,001 Elvet

3,54 3,86 4,20 3,93 4,80 3,94 5,290 0,000 Elvet

F5

F6

2,89 3,25 3,16 3,73 3,54 3,20 8,512 0,000 Elvet

4,63 4,47 4,70 4,03 4,63 4,54 4,325 0,002 Elvet

F5

F6

3,21 3,25 3,24 3,04 3,36 3,20 0,671 0,612 Elfogad

4,68 4,62 4,41 4,28 4,12 4,53 3,041 0,017 Elvet

F5

F6

3,24 3,18 3,21 0,432 0,511 Elfogad

4,42 4,64 4,53 4,723 0,030 Elvet

F5

F6

3,05 3,21 3,32 3,17 3,20 3,21 3,44 3,20 0,896 0,497 Elfogad

4,22 4,46 4,63 4,65 4,74 4,61 4,55 4,53 2,166 0,044 Elvet

F5

F6

3,025 3,196 3,435 3,192 3,385 0,034 Elvet

4,588 4,512 4,470 4,524 0,270 0,763 Elfogad

II. Az azonosított faktorok és a válaszadók kora közötti kapcsolat A válaszadó kora 18-25 év 26-35 év 36-45 év 46-60 év 60 év felett Összesen F érték Szignifikanciaszint H0: Nincs szignifikáns kapcsolat

Válaszadók %-a

F1

F2

42,4 18,9 20,0 14,4 4,3 100,0

12,36 12,47 12,14 12,08 11,44 12,26 2,059 0,084 Elfogad

5,34 5,27 5,24 5,09 6,70 5,33 3,571 0,007 Elvet

F3 F4 Faktorérték átlaga 3,01 3,29 3,08 2,88 3,43 3,08 1,061 0,375 Elfogad

4,04 3,87 3,92 3,89 3,64 3,95 0,423 0,792 Elfogad

III. Az azonosított faktorok és a válaszadók neme közötti kapcsolat A válaszadó neme Nõ Férfi Összesen F érték Szignifikanciaszint H0: Nincs szignifikáns kapcsolat

Válaszadók %-a

F1

F2

48,6 51,4 100,0

12,25 12,26 12,25 0,003 0,960 Elfogad

5,35 5,29 5,32 0,163 0,687 Elfogad

F3 F4 Faktorérték átlaga 3,10 3,05 3,07 0,086 0,769 Elfogad

3,91 3,98 3,94 0,214 0,644 Elfogad

IV. Az azonosított faktorok és a válaszadók utazási gyakorisága közötti kapcsolat A külföldi utazások száma az elmúlt 3 évben 0 1 2 3 4-5 6-10 Több, mint 10 Összesen F érték Szignifikanciaszint H0: Nincs szignifikáns kapcsolat

Válaszadók %-a

F1

F2

20,6 13,1 15,9 13,9 15,6 13,2 7,7 100,0

11,98 11,85 11,90 12,57 12,66 12,70 12,22 12,25 3,498 0,002 Elvet

4,78 5,50 5,36 5,47 5,39 5,54 5,63 5,32 2,142 0,046 Elvet

F3 F4 Faktorérték átlaga 2,66 2,91 3,18 3,14 3,26 3,36 3,29 3,08 2,038 0,058 Elvet

3,16 3,97 3,97 4,45 3,98 4,08 4,69 3,94 6,368 0,000 Elvet

V. Az azonosított faktorok és a válaszadók jövedelme közötti kapcsolat Jövedelem Átlag alatti Átlagos Átlag feletti Összesen F érték Szignifikanciaszint H0: Nincs szignifikáns kapcsolat

Válaszadók %-a

F1

F2

23,3 62,0 14,7 100,0

11,749 12,160 13,091 12,202 12,963 0,000 Elvet

5,157 5,198 6,202 5,336 9,426 0,000 Elvet

F3 F4 Faktorérték átlaga 2,949 2,962 3,846 3,089 9,393 0,000 Elvet

3,618 3,959 4,516 3,962 6,010 0,003 Elvet

TURIZMUS BULLETIN 61

TÉNYEK ÉS ELÕREJELZÉSEK Következésképpen a H2 teszteléséhez az azonosított verseny faktort (F2) elemeztük. Az F2 kialakításában részt vevõ eredeti összetevõk magasabb értéke a hipotézissel való fokozott egyetértést jelzi, így a magasabb faktorérték a növekvõ versennyel kapcsolatos erõsebb percepciókra enged következtetni. A faktorsúlyok alapján az F2 maximális lehetséges értéke 12,805 (5. táblázat). A varianciaanalízis azt mutatja, hogy az összes válaszadó alapján kalkulált átlagos faktorérték 5,32, amely a maximális érték 41,6%-a (az átlagérték 95%-os megbízhatósági szinten 5,15 és 5,48 közé esik). Az adatok azt jelzik, hogy a válaszadók nem érzékelik az euró bevezetésének eredményeként a verseny lényeges növekedését vagy az árak jelentõs csökkenését az európai turisztikai piacon, emiatt a H2-es hipotézist elvetettük. A varianciaanalízis alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek utazási tapasztalatai és szocio-demográfiai jellemzõi szignifikánsan befolyásolják a verseny érzékelt intenzitását a turisztikai szektorban (6. táblázat). Ellentétben a teljes mintából kiolvasható általános percepciókkal, a gyakoribb külföldi utazások során realizált több személyes tapasztalattal rendelkezõ válaszadók jobban felfigyeltek az euró bevezetésének következményeként felerõsödõ versenyre. Szintén lényegesen magasabb volt az átlagos faktorérték az átlag feletti jövedelmi csoportban: hasonlóan a csökkenõ tranzakciós költségekkel kapcsolatos észlelésekhez, a verseny fokozódására vonatkozó erõteljesebb benyomások ugyancsak azzal a ténnyel magyarázhatók, hogy a magasabb jövedelmû válaszadók nagyobb valószínûséggel gyakrabban utaznak külföldre, mint az alacsonyabb jövedelmûek. 4.3. H3: RÖVID TÁVON AZ EURÓ BEVEZETÉSE ÁREMELKEDÉST OKOZ EURÓPÁBAN Habár az áttekintett szakirodalmi források többsége azt valószínûsítette, hogy az euró bevezetése következtében létrejövõ transzparencia összességében alacsonyabb árszínvonalhoz vezet az európai turizmus szektorban, rövid távon azonban az árak várhatóan növekednek, különösen a vendéglátásban és a kiskereskedelemben – ami be is igazolódott. Mivel a tanulmányban ismertetett felmérés több mint két évvel az euró készpénz formában történõ bevezetését követõen készült, a szerzõk meggyõzõdése szerint ez az idõintervallum elég hosszúnak tekinthetõ ahhoz, hogy a turisták tapasztalatokat szerezhessenek a szektorban végbemenõ esetleges áremelkedésekrõl, de nem túl hosszú ahhoz, hogy a rövid távú hatások teljesen elenyésszenek. Az európai turizmus rövid és hosszú távú árstruktúra-változásának átfogó elemzéséhez természetesen további longitudinális kutatásokat kell végrehajtani. A faktoranalízis eredményei szerint a válaszadók áremelkedéssel (F4) kapcsolatos általános benyomásai két

62 TURIZMUS BULLETIN

tényezõn alapulnak: az Európában való megélhetés és a kontinensen való utazások költségeinek emelkedésén. Habár a felmérés magyar résztvevõinek feltételezhetõen csak közvetett ismeretei lehetnek az elsõ tényezõrõl, a redukált faktor értéke az euróval kapcsolatos fogyasztói attitûdök megfelelõ indikátora lehet. Szemben a kezdeti várakozásokkal, a válaszadók az euró bevezetéséhez nem társítottak közvetlenül áremelkedést, habár nem fejezték ki egyet nem értésüket sem a fenti állításokkal. Az átlagos faktorérték 3,94 volt, míg az eredeti változók lineáris kombinációja alapján az F4 lehetséges maximális értéke 8,36 (5. táblázat). Összességében az elemzés azt mutatja, hogy a válaszadók nem érzékelték azt, hogy Európa drágábbá vált volna az euró bevezetése miatt, így a H3 hipotézist elvetettük. Ez a következtetés összhangban van a 2004-es EOS Gallup Europe felmérés eredményeivel, amely szerint a magyar lakosság nem észlel szoros kapcsolatot az euró bevezetése és az árak emelkedése között: a tíz új EU tagállam összehasonlító elemzése során hazánk volt az egyetlen olyan ország, ahol a lakosság relatív többsége (45%) egyetértett azzal, hogy az euró bevezetése elõsegítené az árstabilitást, és csak 27% szerint okozná a közös valuta átvétele az infláció növekedését (EOS Gallup Europe 2004). A felmérés eredményeit részben magyarázhatja a forint reálértékének 2001-2004 közötti folyamatos felértékelõdése is, amely ellensúlyozhatta a utazási szolgáltatások árának az euró bevezetését követõ növekedését az eurózónában. A 2002-2004-es idõszakot ráadásul az európai fapados légitársaságok gyors térhódítása jellemezte, s bár a magyar kiutazó turisták többsége gépkocsival indul útnak (Magyar Turizmus Rt. 2005), a diszkont társaságok agresszív marketingkampányai hozzájárulhattak ahhoz, hogy a nemzetközi utazás éppen ebben az idõszakban tûnjön egyre olcsóbbnak a hazai közvélemény szemében. Hasonlóan az F1 és F2 faktorok vizsgálata során kapott eredményekhez, a varianciaanalízis azt sugallja, hogy szignifikáns kapcsolat van az áremelkedéssel kapcsolatos percepciók, valamint a bevásárlóturizmusban való részvétel, a külföldi utazások száma és a jövedelmi helyzet között (6. táblázat). Némiképp meglepõ, hogy az átlagos faktorérték (4,8) magasabb a rendszeres bevásárlóturisták körében, akik ugyanakkor a legerõsebben érzékelik a verseny intenzitásának növekedését is. Azonban egyrészt meg kell jegyezni, hogy a bevásárlóturizmust csak részben befolyásolják az árkülönbségek: a magasabb minõség, a bõvebb kínálat, a földrajzi közelség és a kényelem ugyanolyan fontos szerepet játszanak az utazási kereslet befolyásolásában (Michalkó 2004). Másrészt pontosan a rendszeres bevásárlóturisták és a rendszeres utazók azok, akik a legvalószínûbben megtapasztalhatták az új valuta bevezetésével járó felkerekítések hatását.

TÉNYEK ÉS ELÕREJELZÉSEK 4.4. H4: HOSSZÚ TÁVON AZ EURÓ BEVEZETÉSE ÁRCSÖKKENÉSHEZ VEZET EURÓPÁBAN Amint azt a fentiekben is tárgyaltuk, a vizsgált téma szakirodalmi forrásainak többsége azt sugallta, hogy az ártranszparencia következtében valószínûsíthetõ árcsökkenés az egységes európai valuta egyik legfontosabb pozitív hozadéka lehet. Noha a hosszú távú árváltozások hatásainak átfogó elemzéséhez longitudinális kutatásra lenne szükség, az euró mint készpénz bevezetése és jelen felmérés végrehajtása között eltelt két év elfogadhatóan hosszú idõnek tekinthetõ ahhoz, hogy a H4 hipotézis értékelhetõ legyen. A H4 hipotézis teszteléséhez három eredeti változót vizsgáltunk meg: a turizmus szektor árainak versenyképesebbé válására, illetve az utazás olcsóbbá válására vonatkozó percepciókat (mindkét állítás a verseny faktor (F2) egy-egy komponense volt), valamint a megélhetési költségek az euró következtében való csökkenésének megítélését. Az összes válaszadó körében 1-5-ig terjedõ skálán a változók átlagértéke mindhárom esetben 2,00 alatt volt, ami azt mutatja, hogy a megkérdezettek az árcsökkenéssel kapcsolatos állítások egyikével sem értettek egyet (4. és 5. táblázatok). Következésképpen, H4-et elvetettük. Az eredmény értelmezése során figyelembe kell azt venni, hogy H4 teljes mértékben a válaszadók észleléseire, nem pedig tapasztalataira vonatkozik, tehát elfogadása vagy elvetése nagy mértékben a megkérdezettek jövõre vonatkozó várakozásainak függvénye. Bár az 1990-as évek politikai-gazdasági rendszerváltozása különösebb társadalmi megrázkódtatás nélkül ment végbe hazánkban, az elmúlt évtized gazdasági változásai egyértelmûen azt sugallták a magyar lakosság számára, hogy a növekvõ piaci verseny nem eredményezi automatikusan az árak csökkenését. Egy 2004-es Eurobarometer jelentés szerint majdnem minden második magyar (49%) úgy véli, hogy az EUnak negatív szerepe van a hazai áremelkedés és infláció tekintetében (The Gallup Organization Hungary 2004). A kutatás eredménye tehát nem pusztán az árcsökkentésre vonatkozó H4 explicit elutasításaként értelmezhetõ, hanem az euróval kapcsolatos várakozások korlátozottan optimista mivoltával is magyarázható. 4.5. H5: A MAGYAR TURISTÁK KEDVEZÕNEK ÉSZLELIK AZ EURÓNAK AZ EURÓPAI TURIZMUSRA GYAKOROLT HATÁSAIT Ahogy a fentiekben is rámutattunk, a magyar turisták benyomásai az egységes európai valutával kapcsolatban összességében elég változatosnak tûnnek. Egyrészt a vizsgálat eredményei az euró bevezetése következtében alacsonyabbá vált tranzakciós költségek felismerését és elismerését jelzik. Másrészt jelentõs szintû az egyet nem értés a további megjósolt kedvezõ változások, különösen a

növekvõ verseny és a csökkenõ árak vonatkozásában, így a H5 hipotézist elvetettük. A kutatás eredményei azt jelzik, hogy az euró bevezetése nem befolyásolta jelentõsen az utazási viselkedést, illetve a magyar turisták desztináció-választását. Mindezt több külsõ és belsõ szocio-ökonómiai faktor magyarázhatja. Jelenleg Magyarországon a turizmus nagymértékben jövedelem-rugalmas tevékenység, és a nemzetközi turizmusban való részvétel intenzitása erõsen függ a személyes gazdasági körülményektõl. A felmérés során megkérdezettek 63,5%-a a 2001-2004 közötti idõszakban kevesebb mint évi egy alkalommal utazott külföldre. Ez a mutató összhangban van a Magyar Turizmus Rt-nek a magyar lakosság utazási szokásaira vonatkozó kutatási eredményeivel, amely szerint 2004 során külföldi utazáson a hazai háztartások 20%-a vett részt (Magyar Turizmus Rt. 2005). Mivel jelenleg az euró használata fõként a nemzetközi utazások során jellemzõ (EOS Gallup Europe 2004), a viszonylag alacsony utazási gyakoriságnak tulajdonítható, hogy a magyarok többsége nem képes teljesen kihasználni az egységes valutából származó pozitív hatásokat. Következésképpen nem meglepetés, hogy a gyakori utazók és a rendszeres bevásárlóturisták – magasabb szintû elsõ kézbõl származó ismereteik révén –, fokozottabban észlelik az eurónak az európai turizmusra gyakorolt hatásait és kedvezõbben ítélik meg ezeket a hatásokat.

Felhasznált irodalom ADRIANI, F. – MARINI, G. – SCARAMOZZINO, P. (2004): The Inflationary Consequences of a Currency Changeover: Evidence from the Michelin Red Guide; Paper presented at The Royal Economic Society Annual Conference 2004, University of Wales Swansea, 5-7 April 2004, Swansea, UK ALLEN, F. – SONG, W-L. (2005): Financial Integration and EMU; European Financial Management 11(1):7-24 BIEGER, T. – LAESSER, C. (1999): The Introduction of the Euro – Implications for Swiss Tourism; The Tourist Review 54(2):5-13 CARDOSO, C. – EDWARDS, J. – VAUGHAN, R. (2003): Review of the Expectations Concerning the Impact of Euro Upon External Business Environment: Key Opportunities and Threats of SME Tourism Enterprises Located in Participating Countries; Paper presented at the 12th Annual CHME Hospitality Research Conference, Centre for International Hospitality Management, Sheffield University, Sheffield, UK COWELL, A. (2004): Tourism Report Find U.S. a Big Loser in 2003; The New York Times, 7 March 2004 EOS GALLUP EUROPE (2004): Introduction of the Euro in the New Member States; http://europa.eu.int/comm/ public_opinion/flash/flash165b_en.pdf EUROSTAT (2004): Euro Indicators; http://epp.eurostat.cec.eu.int FOLKERTSMA, C.K. – VAN RENSELAAR, C. – STOKMAN, A.C.J. (2002): Soepele overgang op de euro, hogere prijzen? Uitkomsten van een enquete onder Nederlandse detaillisten;

TURIZMUS BULLETIN 63

TÉNYEK ÉS ELÕREJELZÉSEK Onderzoeksrapport WO nr. 682/0204, De Nederlandsche Bank NV, Amsterdam, The Netherlands GRAMBERGER, M.R. (1999): Rise in Cross-Border Tourism seen as Biggest Impact of the Euro for Citizens in a Border Region; EUI Review, Spring, 14-15 GWIN, P. (2001): E Pluribus Euro: What Americans Think About Europe’s New Currency; Europe: Magazine of the European Union, 1 December 2001 HERGESELL, A. (2001): Strengthening Euro May Limit Comparison Shopping Profits; Europe: Magazine of the European Union, 1 March 2001 HM TREASURY (2002): Lessons from the Changeover in the Euro Area: a Summary of Reports by Private Sector Organisations in the UK; http://www.euro.gov.uk/publications/ LessonsfromtheChangeover.pdf JAMES, B. (2001): The Euro: Tourism Boom Comes With Caveats for Travelers; International Herald Tribune, 11 December 2001 KELLER, P. (1998): Conclusions; CEU/ETC Seminar on The Euro and Tourism; 5-8 May, 1998, Greece, pp.107-111 LADIKA, S. (2000): The Euro and Travel; Europe: Magazine of the European Union, 1 April 2000 LEU, W. (1998): The Euro – a New and Powerful Identity for Destination Europe; CEU/ETC Seminar on The Euro and Tourism; 5-8 May, 1998, Greece, pp.7-9 MAGYAR TURIZMUS RT. (2005): A magyar lakosság 2004. évi utazási szokásai; http://www.hungary.com/images/ mtrt/tartalom/pdf/szakmai/kutatas/magyar_lakossag_ utazasi_szokasai_2004.pdf MALHOTRA, N. K. (2002): Marketingkutatás; KJK-Kerszöv, Budapest MICHALKÓ, G. (2004): A bevásárlóturizmus; Kodolányi János Fõiskola, Székesfehérvár PIKE, S. – RYAN, C. (2004): Destination Positioning Analysis through a Comparison of Cognitive, Affective, and Conative Perceptions; Journal of Travel Research 42(4): 333-342

64 TURIZMUS BULLETIN

RÁTZ, T. (2004): European Tourism; Kodolányi János University College, Székesfehérvár RÁTZ, T. – PUCZKÓ, L. (1999): The Future of Tourism in the European Monetary Union; Paper presented at the IV CEMS Academic Conference, 23-26 March 1999, Barcelona, Spain SHACKLEFORD, P. (1998): Analysis by WTO of the Importance of the Euro Area in European and World Tourism; CEU/ETC Seminar on The Euro and Tourism; 5-8 May, 1998, Greece, pp.11-14 SMERAL, E. (1999): Euro – Implications for Tourism; Paper presented at the 34th Meeting of the Tourist Research Center, 19-22 March 1999, Vienna, Austria SMERAL, E. – WEBER, A. (2000): Forecasting International Tourism Trends to 2010; Annals of Tourism Research 27(4):982-1006 SOCHER, K. (1999): Economic Costs and Benefits of the Euro for Tourism; The Tourist Review 54(2):14-20 TORRES MARQUES, H. (1998): The Euro and Tourism; CEU/ ETC Seminar on The Euro and Tourism; 5-8 May, Greece, pp.45-47 TOSUN, C. (2002): Host Perceptions of Impacts. A Comparative Tourism Study; Annals of Tourism Research 29(1):231-253 THE GALLUP ORGANIZATION HUNGARY (2004): Eurobarometer EB61 – CC-EB 1; http://europa.eu.int/comm/public_ opinion/archives/cceb/2004/cceb_2004.1_highlights.pdf U.S. CENSUS BUREAU (2004): http://factfinder.census.gov VAN WALLEGHEM, W. (1998): The Point of View of a Tour Operator; CEU/ETC Seminar on The Euro and Tourism; 5-8 May, 1998, Greece, pp.53-55 WEBER, K. (1998): Wider Consequences of the Introduction of the Euro: The Point of View of a Banker; CEU/ETC Seminar on The Euro and Tourism; 5-8 May, 1998, Greece, pp.49-52 WTO (2004): Tourism Highlights 2004; WTO, Madrid, Spain WTO (1998): The Euro: Impact on Tourism; WTO, Madrid, Spain