TÉNYEK ÉS ELÔREJELZÉSEK WTO Világturisztikai Barométer 2. szám, 2004. június A WTO tanulmánya alapján összeállította a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága
A Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organization, WTO) Marketing Részlege által lebonyolított World Tourism Barometer felmérés célja, hogy áttekintést adjon, és naprakész információt szolgáltasson a szakma számára a turizmus rövid távú alakulásáról. A 2003. június óta rendszeresen megjelenô tanulmány évente három alkalommal (január, június és október) kerül publikálásra, amely a következô három fô részbôl áll: • a turizmus rövid távú alakulása a desztinációk és a küldôországok, valamint a légi közlekedés adatai alapján, • turisztikai szakemberek értékelése és várakozásai a turizmus rövid távú alakulására vonatkozóan, valamint • a turizmust is érintô makrogazdasági adatok, a világgazdaság alakulása.
Módszertan A WTO e-mailen keresztül eljuttatott kérdôívekben kéri fel1 a kiválasztott turisztikai szakértôket arra, hogy 1–5-ig terjedô skálán (1= sokkal rosszabb, 5= sokkal jobb) értékeljék az elmúlt idôszak eredményeit, illetve az elkövetkezô idôszak várakozásait az adott idôszakban szokásos, elvárható teljesítményhez képest. A felmérés ezen kívül a WTO statisztikai adatgyûjtésének eredményein alapul.
1. A világ turizmusának alakulása 2003-ban 2003-ban a világ nemzetközi turisztikai bevételei elérték az 514,4 milliárd USD-t, ami 40 milliárd USD-vel haladta meg a 2002. évi eredményeket. Figyelembe véve azonban 1 2004 májusában az alábbi országok vettek részt a WTO Barometer felmérésben: Algéria, Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Azerbajdzsán, Bahama-szigetek, Barbados, Belgium, Bhután, Brazília, Bulgária, Chile, Ciprus, Cook-szigetek, Costa Rica, Csehország, Dél-Afrika, Dominikai Köztársaság, Dubai, Ecuador, Egyesült Arab Emirátusok, Egyesült Királyság, Egyiptom, Észtország, Finnország, Franciaország, Francia Polinézia, Görögország, Guatemala, Hollandia, Honduras, Hong Kong (Kína), Horvátország, India, Indonézia, Írország, Izrael, Japán, Jordánia, Kanada, Kenya, Kína, Kolumbia, Koreai Köztársaság, Kuba, Kuvait, Lao Népköztársaság, Lengyelország, Libanon, Liechtenstein, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Makaó (Kína), Maldív-szigetek, Marhsall-sziget, Marokkó, Mauritius, Mexikó, Monaco, Németország, Nepál, Nicaragua, Norvégia, Olaszország, Omán, Örményország, Pakisztán, Palau, Panama, Peru, Portugália, Puerto Rico, Reunion, Ruanda, Saba, Salvador, Sao Tome és Principe, Seychellesszigetek, Sierra Leone, Spanyolország, Sri Lanka, Svájc, Svédország, Szamoa, Szaúd-Arábia, Szíria, Szlovákia, Szlovénia, Tajvan (Kína), Tanzánia, Thaiföld, Togo, Törökország, Trinidad és Tobago, Uganda, Új-Kaledónia, Új-Zéland, Uruguay és Venezuela.
58 TURIZMUS BULLETIN
a dollár és az euró árfolyamában bekövetkezett jelentôs változásokat – a dollár mintegy 20%-os leértékelôdése az euróval szemben, amelynek eredményeként míg 2002-ben egy euró 0,95 dollárt ért, 2003-ban értéke 1,13 dollárt tett ki – a turisztikai bevételeket euróban vizsgálva 2003-ban 2,8%-os visszaesés volt tapasztalható. A 2003. évi árfolyam alakulásokat és az inflációt tekintve, a világ nemzetközi turisztikai bevételei az elmúlt évben 2%-kal csökkentek (ezen számítások alapján 2002-ben 0,3%-os növekedés volt tapasztalható). 2003-ban a Közel-Kelet kivételével a nemzetközi turisztikai bevételek csökkenését regisztrálta minden régió. Európában a gazdasági helyzet alakulása az utazásokat is nagymértékben befolyásolta. Míg a nemzetközi turistaérkezések száma 0,4%-kal nôtt, a turisztikai bevételek 3%-kal maradtak el a 2002. évi adatoktól. Az afrikai kontinens hasonló eredményeket realizált: a nemzetközi turistaérkezések száma 4,4%-kal emelkedett, a bevételek azonban 2,6%-os visszaesést mutattak. 1996 és 2000 között a világ nemzetközi turisztikai bevételeinek volumene a turistaérkezések számánál nagyobb mértékben emelkedett, ezt követôen azonban kedveltebbé váltak a rövidebb, illetve olcsóbb utazások, amelyeket a közlekedésre és a szálláshelyre fordított kiadások csökkentése jellemez. Mindemellett az elmúlt években megfigyelhetô volt a közeli, szárazföldön elérhetô desztinációk elôtérbe kerülése. Az árfolyamváltozások az egyes kontinensek piaci részesedését is befolyásolták. Míg Európa 2002-ben a világ turisztikai bevételeinek 51%-át mondhatta magáénak, 2003-ban a bevételek 55%-a realizálódott a kontinensen. 2003-ban a világ tíz legkedveltebb desztinációja a nemzetközi turistaérkezések mintegy felét regisztrálta. A 2002. évhez képest az elsô négy helyen nem történt változás, mind az érkezések, mind a bevételek tekintetében a legnagyobb fogadó országok továbbra is Franciaország, Spanyolország, az USA és Olaszország maradtak. Kanada esetében a turistaérkezések száma 13%-kal csökkent, aminek következtében elôrébb lépett Ausztria, Németország és Mexikó. A turisztikai bevételek Kínában, azon belül Hong Kongban jelentôsen visszaestek, 2003-ban Görögország lépett be új desztinációként a tíz legtöbb nemzetközi turisztikai bevételt realizáló fogadóország közé.
2. Európa turizmusa 2003-ban 2003-ban az európai kontinensen 401,5 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak, ami a világ nemzetközi
TÉNYEK ÉS ELÔREJELZÉSEK Nemzetközi turisztikai bevételek alakulása, 2003 USD Milliárd
EUR Egy érkezôre esô bevétel
Milliárd
Egy érkezôre esô bevétel
Változás (%) (helyi pénznemben változatlan áron)
2002 240,5
2003* 281,9
2003* 700
2002 254,3
2003* 249,2
2003* 620
Ázsia és Óceánia
94,7
88,6
740
100,1
78,3
660
5,1
-11,1
17,2
Amerika Afrika
114,3 11,8
115,8 14,0
1 030 460
120,8 12,6
102,3 12,5
910 410
-4,8 2,0
-0,3 -2,6
22,5 2,7
13,0
14,1
460
13,7
12,5
410
11,6
17,1
2,7
740
501,6
454,8
660
0,3
-2,2
100
Európa
KözelKelet
Világ 474,2 514,4 összesen Forrás: WTO, *elôzetes adat
Nemzetközi turistaérkezések száma, 2003 2003* (millió fô) Európa 401,5 Ázsia és Óceánia 119,1 Amerika 112,4 Afrika 30,5 Közel-Kelet 30,4 Világ összesen 694,0 Forrás: WTO, *elôzetes adat
Változás 2003*/2002 (%) 0,4 -9,3 -2,1 4,9 10,3 -1,2
Piaci részesedés (%) 57,8 17,2 16,2 4,4 4,4 100
A világ legkedveltebb desztinációi2 a nemzetközi turistaérkezések száma alapján, 2003 Ország
2002 (millió fô)
1 Franciaország 77,0 2 Spanyolország 52,3 3 USA 41,9 4 Olaszország 39,8 5 Kína 36,8 6 Nagy-Britannia 24,2 7 Ausztria 18,6 8 Mexikó 19,7 9 Németország 18,0 10 Kanada 20,1 Forrás: WTO, *elôzetes adat
2003* (millió fô) 75,0 52,5 40,4 39,6 33,0 24,8 19,1 18,7 18,4 17,5
Változás 2003/2002 (%) -2,6 0,3 -3,6 -0,5 -10,3 2,6 2,6 -4,9 2,4 -12,7
turistaérkezéseinek 57,8%-át tette ki. A 2002. évhez képest az Európát felkeresô turisták száma 0,4%-kal nôtt, szemben a világ egészét jellemzô 1,2%-os csökkenéssel. Európán belül a turistaérkezések számában Közép-KeletEurópa regisztrálta a legnagyobb mértékû növekedést (4,7%), a Nyugat-Európába érkezôk száma ezzel szemben 1,4%-kal esett vissza az elmúlt évben. A forgalom szempontjából a legjelentôsebb régió Dél-Európa, illetve 2 Magyarország 2002-ben a 12. helyen szerepelt 15,9 millió turistaérkezéssel. 2003-tól a WTO csak az elsô tíz fogadóországot rangsorolja.
2002/2001 -1,8
2003*/2002 -2,8
Piaci részesedés (%) 2003* 54,8
a mediterrán térség, amely a világ nemzetközi turistaérkezéseinek 21,2%-át mondhatta magáénak 2003-ban. Ezt követte Nyugat-Európa (20%), Közép-Kelet-Európa részesedése 9,8%-ot tett ki. Az európai kontinens 2003-ban 249,2 milliárd euró nemzetközi turisztikai bevételt regisztrált, ez – helyi pénznemben és változatlan áron számolva – 2,8%-kal maradt el a 2002. évi adatoktól. A világ turisztikai bevételeinek 54,8%-a realizálódott Európában. A turistaérkezések számához hasonlóan, a két legjelentôsebb régió a bevételek tekintetében is Dél-Európa, pontosabban a mediterrán térség (a világ turisztikai bevételeinek 22%-a) és Nyugat-Európa (a világ turisztikai bevételeinek 20%a) volt. Közép-Kelet-Európában a turisztikai bevételek az elmúlt évben elérték a 22,5 milliárd eurót (-4,3%), ezzel a világ turisztikai bevételeinek 5%-át mondhatta magáénak a régió. 2003-ban Európában az egy turistaérkezésre esô bevétel 620 eurót tett ki, ami csupán kismértékben maradt el a világátlagtól (660 euró). Európán belül ugyanakkor jelentôs különbségek figyelhetôk meg, míg az ÉszakEurópába érkezôk átlagosan 760 eurót, a Közép-Kelet-Európába érkezôk mindössze 330 eurót költöttek személyenként és utazásonként átlagosan.
3. A világ turizmusának alakulása 2004 elsô hónapjaiban A WTO által készített felmérés legfrissebb eredményei szerint a világ turizmusának 2003 végén tapasztalt fellendülése várhatóan 2004-ben is folyatódik, aminek hátterében fontos szerepet játszik a fôbb küldôpiacok gazdaságának pozitív alakulása. A világban tapasztalható bizonytalanság, terrortámadások ellenére a fogyasztói bizalom növekedése figyelhetô meg. A WTO Barometer felmérésben résztvevô országok többsége 2004 elsô hónapjaiban a turisztikai mutatók tekintetében növekedést regisztrált, aminek hátterében részben a meglehetôsen alacsony 2003. évi bázisadatok állnak. Ezt figyelembe véve az elmúlt év veszteségeit
TURIZMUS BULLETIN 59
TÉNYEK ÉS ELÔREJELZÉSEK A világ legkedveltebb desztinációi a nemzetközi turisztikai bevételek alapján, 2003 Ország 1 USA 2 Spanyolország 3 Franciaország 4 Olaszország 5 Németország 6 Nagy-Britannia 7 Kína 8 Ausztria 9 Törökország 10 Görögország Forrás: WTO, *elôzetes adat
2002 (milliárd USD)
2003* (milliárd USD)
66,5 33,6 32,3 26,9 19,2 17,6 20,4 11,2 11,9 9,7
65,1 41,7 36,6 31,3 23,0 19,4 17,4 13,6 13,2 10,7
kompenzáló növekedés volt tapasztalható mindenhol, ezen belül is kiemelkedô eredményeket értek el az ázsiai országok. Az elmúlt években a turizmust jelentôsen befolyásolta az erôsebbé vált versenyhelyzet, a desztinációs menedzsment szemlélet elôtérbe kerülése és az egyre intenzívebb turizmusmarketing tevékenység. A diszkont légitársaságok növelték kapacitásukat, kiemelt szerepet játszottak az intraregionális forgalomban, megjelentek Ázsiában és a Közel-Keleten is. A tour operátorok által kínált elôfoglalási kedvezmények ellenére továbbra is a késôi- és az Interneten történô foglalások a legnépszerûbbek. A világgazdasági helyzet javulásával párhuzamosan az üzleti utazások szegmense is növekedést mutatott, ugyanakkor – hasonlóan a szabadidôs célú utazásokhoz – itt is jellemzôek a késôi foglalások. A világ turizmusának 2004. évi alakulását pozitívan befolyásolja a javuló gazdasági és világpolitikai helyzet és a fogyasztói bizalom helyreállása. Az olyan bizonytalansági tényezôk, mint az esetleges terrortámadások és a magas olajárak az elôrejelzések szerint a turizmust kismértékben érintik.
4. Európa turizmusa 2004 elsô hónapjaiban A bizonytalanság, illetve a 2004. március 11-i madridi események ellenére, Európa turizmusa pozitív eredményeket mutatott 2004 elsô hónapjaiban. A gazdasági helyzet javulása, az erôs euró, illetve a tengerentúlról érkezôk számának növekedése számos európai desztinációban éreztette jótékony hatását. Észak-Európán belül 2004 elsô négy hónapjában a Nagy-Britanniába érkezôk száma 14,5%-kal nôtt, Izland 12,3%-os, Írország és Norvégia egyaránt 7,3%-os növekedést regisztrált. Ennek hátterében fontos szerepet játszott az Amerikai Egyesült Államokból érkezôk számának emelkedése (Nagy-Britannia esetében +17%, Írország esetében +20%). Nyugat-Európában 2004 elsô hónapjaiban Németország 10%-kal, Ausztria 4,6%-kal, Hollandia pedig 3,6%-kal több nemzetközi turistaérkezést regisztrált az elôzô év
60 TURIZMUS BULLETIN
Változás 2003*/2002 (%)
Változás 2003*/2002 (%, helyi pénznemben)
-2,2 24,1 13,2 16,2 20,0 10,5 -14,6 21,0 10,9 9,9
-2,2 3,7 -5,4 -2,8 0,3 1,4 -14,6 1,2 10,5 -8,2
azonos idôszakához képest. A Franciaországba érkezôk száma 1,4%-kal nôtt, amelyet pozitívan befolyásolt a Kínával az ADS státuszról aláírt egyezménye (amely az Európai Unió számára lehetôvé teszi a kínai turistacsoportok fogadását), illetve növekedés jellemezte az amerikai és a japán piacot is. Ezzel szemben 2004 elsô negyedévében a turisztikai bevételek volumene 0,8%-kal csökkent Franciaországban. Közép-Kelet-Európa turizmusa 2004 elsô hónapjaiban növekedést könyvelhetett el, Bulgáriába 25,3%kal, Észtországba 22,2%-kal, Lengyelországba 19,8%-kal, Lettországba 17,4%-kal, Magyarországra pedig 13,7%-kal többen érkeztek, mint az elmúlt év azonos idôszakában. A nemzetközi turistaérkezések számában csökkenést regisztrált Litvánia (-4,7%) és Szlovákia (-0,6%). A turisztikai bevételek 28,8%-kal nôttek Bulgáriában, Ukrajnát 22,9%os növekedés jellemezte, Magyarországon ezzel szemben 2004 elsô negyedévében a turisztikai bevételek 11,9%kal maradtak el a 2003. év azonos idôszakához képest. A régió turizmusát pozitívan befolyásolta az Európai Unió bôvítése, valamint az euróhoz képest kedvezô árfolyam alakulás. Dél-Európában, illetve a mediterrán térségben több desztináció is jelentôs növekedést realizált 2004 elsô hónapjaiban. Az Izraelbe érkezôk száma 85,8%-kal, a Törökországba érkezôké 50,8%-kal, a Szerbia és Montenegróba érkezôké 19,4%-kal, az Olaszországba érkezôké pedig 18,5%-kal emelkedett. Portugália ezzel szemben 3,9%kal, Málta 1,6%-kal kevesebb nemzetközi turistaérkezést regisztrált a vizsgált idôszakban. A turisztikai bevételek Törökországban 42,6%-kal haladták meg a 2003. év azonos idôszakát, Szlovéniát 8,9%-os növekedés jellemezte.
5. Légi közlekedés A nemzetközi turizmus fentebb bemutatott pozitív alakulását a légi forgalom adatai is alátámasztják. A IATA (International Air Transport Association) adatai szerint 2004. január-április között a nemzetközi személyforgalom több mint 15%-kal emelkedett az elôzô év azonos idôszakához képest, a növekedés mértéke minden régi-
TÉNYEK ÉS ELÔREJELZÉSEK óban meghaladta a 10%-ot. A legjobb eredményeket a Közel-Kelet (+39%), Ázsia és az Óceániai-térség (+16%), továbbá Észak-Amerika (+16%) regisztrálta. Az Európai Légitársaságok Szövetségének (Association of European Airlines, AEA) adatai szerint 2004 elsô négy hónapjában a kontinens légi forgalma 10,3%-kal nôtt az elôzô év – meglehetôsen alacsony bázisadatot regisztráló – azonos idôszakához képest. A belföldi forgalom – amely 2003-ban a forgalom 8,6%-át adta – mindössze 0,7%-kal bôvült, a nemzetközi forgalomban ugyanakkor 11,2%-os emelkedést regisztráltak. Az Európán belüli utazások száma 8%-kal nôtt, a tengerentúli járatokon pedig 10,8%-kal többen utaztak 2004 elsô négy hónapjában. A tengerentúli desztinációkba irányuló személyforgalom 45%-át regisztráló Észak-Amerika 11,2%-os növekedést mondhatott magáénak.
6. A 2004. év január-áprilisi, illetve május-augusztusi idôszakának szakértôi értékelése A WTO Barometer felmérésben résztvevô turisztikai szakértôk3 értékelték a 2004. év elsô négy hónapját, valamint megfogalmazták várakozásaikat a 2004. május-augusztusi idôszakra vonatkozóan is. A 2004. január-áprilisi hónapokat a szakemberek átlagosan 3,7 pontra4 értékelték, ami az eddigi legjobb eredmény5. A 2004. május-szeptember hónapokra a megkérdezettek ugyanilyen (3,7) értéket adtak. 2004 elsô négy hónapját a szakemberek az egyes régiókat tekintve különbözôképpen értékelték, Európa esetében 3,1 pontos átlag volt tapasztalható. A következô négy hónapra vonatkozóan az értékek 3,7 és 4,0 között mozognak, az elsô négy hónaphoz hasonlóan az “optimistább” kilátásokkal jellemezhetô régiók az amerikai kontinens (4,0), a Közel-Kelet térsége (3,9) és Ázsia és az Óceánia (3,9). Az egyes szektorokat vizsgálva, a 2004. január-április közötti idôszakot a szakemberek 3,2 (tour operátorok és utazási irodák) és 3,8 (desztinációs szervezetek munkatársai, tanácsadók, turisztikai kutatók és a média szakemberei) között értékelték. 2004 elsô négy hónapjához képest a 2004. május-augusztusi idôszakra a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás kivételével mindegyik szektor várakozása optimistább. A turizmust negatívan befolyásoló tényezôk között szükséges kiemelni a magas energiaárakat, amelyek a légi közlekedést és a csomagárakat érintik. Szakemberek szerint az árnövekedés azonban nem hárítható át teljes mértékben a vendégekre, akik egyre ártudatosab3
100 ország 230 turisztikai szakértôje. 5 fokozatú skálán, ahol 1 = sokkal rosszabb, 2 = rosszabb, 3 = ugyanolyan, 4 = jobb és 5 = sokkal jobb. 5 A 2003. szeptember-december hónapokra az átlagos érték 3,5 volt. 4
bak, emellett pedig fokozott versenyhelyzet jellemzi az utazási piacot. 2004-ben több nagyrendezvény – Futball Európa Bajnokság Portugáliában, Nyári Olimpiai Játékok Görögországban – is megrendezésre kerül Európában, illetve az Amerikai Futball Bajnokság Peruban, amelynek eredményeként egyrészt növekszik a régión belüli utazások száma, másrészt a rendezvények ideje alatt otthon maradók várhatóan ezt követôen, késôbb kelnek útra. Európa turizmusának 2004. évi alakulásában fontos szerepet játszik a két nagy küldô ország – Németország és Franciaország – gazdasági helyzetének javulása. Az árfolyamváltozás eredményeként a profitáló desztinációk Svájc, Közép-Kelet-Európa, a keleti mediterrán térség (Törökország) és a Közel-Kelet, illetve ÉszakAfrika (Egyiptom, Marokkó és Tunézia) lesznek. Ezeket a fogadóterületeket a kedvezô árakon túl a turisztikai kínálatban bekövetkezett minôségi változások, fejlesztések, illetve termékdiverzifikáció is jellemzi. Az angol font és az euró, illetve a dollár árfolyamának alakulása következtében a brit kiutazó turizmus növekedése várható, elsôsorban az euró-övezeten kívüli desztinációkba. Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tíz ország a beutazó és a kiutazó turizmusban egyaránt növekedést vár az idei évben. Az Európai Unió légi közlekedésre vonatkozó, a csatlakozó országokra is kiterjedô szabályozása a diszkont légitársaságok számára további fejlesztési lehetôségeket nyújt.
7. Gazdasági környezet A Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund, IMF) 2004. áprilisi makrogazdasági jelentése szerint idén a világgazdaság 4,6%-kal, 2005-ben pedig 4,4%kal növekszik. Az elôrejelzés alapján ennek hátterében kiemelendô a nemzetközi kereskedelem alakulása, az USA gazdaságának javulása, valamint az ázsiai országokat – elsôsorban Kínát – jellemzô mérsékelt növekedés. A világ gazdaságát negatívan befolyásolhatja ugyanakkor a világpolitika alakulása, a terrortámadások, az olajárak és a világszerte tapasztalható egyenlôtlenségek, illetve a magasabb kamatlábak. Az euró-övezet gazdasága várhatóan 1,7%-kal bôvül 2004-ben, aminek hátterében elsôsorban a befektetések alakulása áll, a magán fogyasztás és a munkahelyteremtés stagnál. A magán fogyasztás további stagnálása esetén – az erôs euró ellenére – az exporttól várható a növekedés. A kelet-európai országok gazdasága az elmúlt évekhez hasonlóan alakul, 2004-ben a várható növekedés 4,5%-os lesz. Lengyelország esetében kiemelkedô, 4,7%-os növekedést jeleznek elôre a szakemberek. Az Európai Unió bôvítése a tôkebefektetéseket is pozitívan befolyásolja. Az amerikai kontinens gazdaságának alakulását elsôsorban az USA gazdaságának várható növekedése határozza meg. A gazdasági teljesítmény növekedé-
TURIZMUS BULLETIN 61
TÉNYEK ÉS ELÔREJELZÉSEK Ország Euró övezet Németország Franciaország Olaszország Spanyolország Hollandia Belgium Ausztria Nagy-Britannia Svájc Svédország Közép- és Kelet-Európa Oroszország Törökország Európa USA Kanada Amerika Japán Kína Ázsia Afrika Közel-Kelet Világ összesen Fejlett országok Fejlôdô országok Forrás: International Monetary Fund
GDP 2003 (milliárd USD) 8 202 2 409 1 754 1 471 840 513 303 254 1 799 309 302 586 434 240 12 564 10 985 867 13 581 4 302 1 410 8 899 555 551 36 163 29 057 7 107
Változás 2002/2001 (%) 0,9 0,2 1,2 0,4 2,0 0,2 0,7 1,4 1,7 0,2 2,1 3,1 4,7 7,9 1,9 2,2 3,3 1,6 -0,3 8,0 4,8 3,3 2,2 3,0 1,7 4,6
sének a növekvô fogyasztói bizalom, elsôsorban az új technológia és termelô-berendezések felé irányuló beruházások képezhetik alapját az elkövetkezendô években. Az ázsiai országok közül Japán gazdasága várhatóan 3,4%-kal bôvül 2004-ben, ami 1996 óta a legmagasabb mértékû növekedés. Kína, amely jelenleg a világ harmadik legnagyobb importôr országa, esetében a szakemberek 8,5%-os emelkedést jeleznek elôre 2004ben. A Közel-Kelet országai 2004-ben 2,5%-os növekedést várnak, szemben a 2003. évi 4,8%-kal. Az afrikai régió esetében az elôrejelzések szerint a gazdaság 2004ben 4,1%-kal, 2005-ben 5,2%-kal bôvül, amelynek hátterében fontos szerepet játszik a nyersanyag árának emelkedése, a nagyobb politikai stabilitás, a kedvezô idôjárási feltételek, továbbá az olaj- és földgázkitermelés helyreállása a régió több országában.
Elôrejelzés
2003/2002 (%)) 0,4 -0,1 0,2 0,3 2,4 -0,8 1,1 0,7 2,3 -0,5 1,6 3,9 7,3 5,8 2,1 3,1 1,7 2,6 2,7 9,1 6,1 4,0 4,8 3,9 2,1 6,1
2004 1,7 1,6 1,8 1,2 2,8 1,0 1,8 1,4 3,5 1,7 2,5 4,3 6,0 5,0 2,9 4,6 2,6 4,3 3,4 8,5 6,3 4,1 2,5 4,6 3,5 6,0
2005 2,3 1,9 2,4 2,0 3,3 2,0 2,4 2,4 2,5 2,2 2,7 4,2 5,3 5,0 3,0 3,9 3,1 3,8 1,9 8,0 5,7 5,2 4,1 4,4 3,1 5,9
Az inflációs ráta a fejlett országokban 1,8%-ot tett ki az elmúlt évben, az IMF jelentése szerint 2004-ben is mérsékelt marad. Ezt befolyásolja a kapacitásbôvülés, a munkaerôpiac gyengesége és a kínálati oldal részérôl a megnövekedett versenyhelyzet eredményeként korlátozott ármeghatározás. Az IMF elôrejelzése szerint a nemzetközi kereskedelem 2004-ben 6,8%-os, 2005-ben 6,6%os növekedést mutathat6.
További információ A Turisztikai Világszervezet Marketing Részlege által készített World Tourism Barometer közvetlenül megrendelhetô a Turisztikai Világszervezet honlapján, ára egy évre 60 euró (elektronikus formátum), illetve 90 euró (elektronikus és nyomtatott formátum). Jelen összefoglaló elektronikus formátumban a Magyar Turizmus Rt. honlapján is olvasható.
6
A Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization) adatai szerint a világkereskedelem 2004-ben 7,5%-kal bôvül.
62 TURIZMUS BULLETIN
