TENISZ CLUB MONOR EGYESÜLET ALAPSZABÁLY I.BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK Jelen okirattal az alapító tagok, külön jelenléti íven rögzített természetes személyek a TENISZ CLUB MONOR SPORT EGYESÜLET néven társadalmi szervezetet, egyesületet kívánták létrehozni, illetıleg jelen egyesületre továbbá a Sptv. Rendelkezéseit is alkalmazni kívánják, így az egyesületet sportegyesületi jellegével együtt kívánják nyilvántartásba venni, így a jelenleg hatályos 1989.évi II.tv. és a 2004.I.tv. rendelkezései szerint az egyesület Alapszabályát jelen okiratba kívánják foglalni.
II.ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az egyesület neve: TENISZ CLUB MONOR SPORT EGYESÜLET Az Egyesület rövidített neve: TENISZ CLUB MONOR Az egyesület székhelye: 2200 Monor, Zrínyi u.8.szám alatti ingatlan Az egyesület idıtartama: az egyesület határozatlan idıre jött létre. Az egyesület közvetlenül politikai tevékenységet nem folytathat, pártoktól független, anyagi támogatást részükre nem folyósíthat és egyéb befolyást sem szerezhet. Továbbá az egyesület sportegyesületi jellege alapján a sportról rendelkezı jogszabály elıírásai annak hatálya alatt kíván mőködni, arra vonatkozó elıírásoknak is eleget tesz. III.AZ EGYESÜLET JOGI JELLEGE, CÉLJA, TEVÉKENYSÉGE Az egyesület jogi jellege: az egyesület jogi személy Az egyesület tevékenysége körében a sport (azon belül is kifejezetten a tenisz sport) utánpótlás nevelésével, versenyeztetéssel, a tenisz sporttevékenység mőködésének elısegítésével, sportág ismeretterjesztésével, oktatások szervezésével, gyermekek nevelésével, edzések tartásával, a teniszsportág versenyeinek lebonyolításával, sportlétesítmények fenntartásával, azok technikai lehetıségeinek fejlesztésével kíván foglalkozni. Egyben egyesület ezen sporttevékenységek és ahhoz kapcsolódó egyéb tevékenységek elısegítésével, mővelésével foglalkozó tagok önkéntes társulásán alapuló, ezen tevékenységeket koordináló, valamint a hasonló célú hazai és nemzetközi társaságok, egyesületek, társulások közötti kapcsolatok fejlesztését elısegítı társadalmi szervezet. Az egyesület a vonatkozó sportról rendelkezı jogszabályi elıírások alapján sportegyesületként jön, jött létre, így a vonatkozó jogszabályi elıírásoknak is eleget kíván tenni. Ennek keresetében az egyesület a sporttörvény hatály alatt alaptevékenysége kifejezetten a sporttevékenység szervezése, a sporttevékenység feltételeinek megteremtése, a versenyeztetési lehetıség megteremtése, biztosítása. Egyben az egyesület rögzítette, hogy minden a sporttal össze nem függı tevékenységét, a sporttevékenységgel összefüggı kereskedelmi tevékenységet, így akár a sportegyesület vagyoni értékő jogokkal kapcsolatos hasznosítást is kizárólagosan kiegészítı tevékenységként folytatja. Az egyesület célja: az egyesület kifejezetten a tenisz sport keretében utánpótlás neveléssel, tenisz edzések biztosításával, a sportolók versenyeztetésével, versenyek rendezésével, lebonyolításával, oktatásával, fejlesztésével kíván foglalkozni. Egyben ennek körében a teniszsport keretében kifejezetten versenyeztetéssel, versenyzık részére annak biztosításával, a sportág fejlıdését, történetének bemutatásával, valamint az egészségügyi helyzetükbıl eredı hátrányos helyzető személyek sportolását is elı kívánja mozdítani. Továbbá a versenysport keretében az edzések biztosításával, az edzések lehetıségeit, technikáját kívánja az egyesület végezni, fejleszteni. Egyben az egyesület céljai között a Monor és környéki versenyzık, sportolók edzéseinek biztosítását, versenyeztetését is biztosítják, valamint a továbblépés keretében a minıségi fejlıdési lehetıséget vállalják biztosítani. Továbbá a sportolók esetében, a tenisz vonatkozásában, annak körében az edzések további hatékonyságát kívánják fejleszteni. A tömegbázis növelése érdekében a sportággal ismerkedı, kezdı gyermekek testedzéseihez és a haladó képességő sportolók, versenyzık részére is vállalnak ismertetı anyagokat biztosítani, fejlıdésüket elısegíteni.
Ennek keretében mind a kezdı sportolók, gyermekek edzéseit, illetıleg a további versenyzık esetében is vállalja az egyesület megtartani, a sportolók sporttevékenységének gyakorlását elısegíteni. Az egyesület tevékenységének ellátása kapcsán az 1997.évi CLIV.tv. alapján az abban rögzítettek alapján közhasznú tevékenységet lát el, folytat, így a jogszabály értelmezı rendelkezéseinek 26.§. c) bekezdésének rendelkezései, pontjai alapján közhasznú tevékenységként annak pontjainak besorolása alapján, annak értelmében: - 14./ sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével - 4/ nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés - 1/ egészségmegırzés, betegségmegelızés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, Egyben az egyesület a késıbbi eljárása, a késıbbi mőködése alapján is a céljainak teljesítése körében közhasznú tevékenységet lát el, kíván ellátni, így annak alapján kívánja az egyesületet közhasznúként nyilvántartani. Ennek alapján az egyesület vállalt céljai elérése érdekében az alábbi tevékenységeket végzi, egyben kifejezett tevékenységének tekinti: Az egyesület rögzíti, hogy céljai, tevékenységei gyakorlása keretében kifejezetten és elsıdlegesen: - a sporttevékenységet folytató személy, sportoló részére a biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételek biztosítása - a sportoló, versenyzı részére az eredményes sporttevékenységhez szükséges felkészülési, versenyzési lehetıségek biztosítása, feltételek megteremtése - a sportlétesítmények használata és annak felmerülı mőködtetése az egyesület ezen túlmenıen minden további célja, tevékenysége kiegészítınek minısül. - a tenisz sport vonatkozásában utánpótlás-nevelést, a versenyzık lehetıségeinek biztosítását, a versenyeztetés megoldását kívánja elısegíteni, biztosítani. - továbbá a versenyeztetésekhez szükséges egyéb szükséges kapcsolódó technikai, anyagi, elméleti lehetıségeket kívánja biztosítani, így edzések lehetıségeit, annak pályák, edzık és egyéb technikai részleteket biztosítva, versenyeztetés megoldásának, lebonyolításának biztosításával. - a teniszsport mind elméleti, mind az ahhoz szükséges technikai sportszerek fejlesztését, annak széles körő megismerésének elısegítését - a teniszsport, egyben mind a versenysport, mind a testnevelés keretében egészségmegırzés széles körő ismertetése, népszerősítése - a teniszsporttal kapcsolatos jogszabályok szélesebb körő ismertetése, illetıleg azok betartására való felhívások, ezzel kapcsolatos eljárások, azok módosítása során való részvétel - a teniszsport versenyek megszervezése - a teniszsport oktatások, edzések megszervezése, mind amatır jelleggel, testnevelés, szabadidı eltöltése, mind versenyeztetés szintjén is - iskolákkal, testnevelıkkel, más egyesületekkel való kapcsolattartás, szakmai ismeretek átadása, továbbképzésekben való együttmőködés - sportági személyek képviselete, részükre történı ismeretfejlesztés - az arra rászoruló rétegek esetében sportolási lehetıségeik elısegítése, mind ismeretek átadása, mind technikai jellegő sportszerek biztosításával - tagjait folyamatosan tájékoztatja a távlati és idıszerő fejleményekrıl, szakmai elgondolásokról, fejlesztési célokról, kiemelt szakmai célprogramokról, döntésekrıl, szabályozásokról Az egyesület közhasznú tevékenységet is el kíván látni, így a 1997.évi CLIV.tv. 7.§. (3) bek. d/ pontja alapján a mőködésének és a szolgáltatásainak igénybevételi módjával, beszámolói közlésének nyilvánosságával kapcsolatosan az alábbiakat kívánja rögzíteni, biztosítani. Az egyesület mőködésével és mindennemő szolgáltatásával kapcsolatosan hozott döntéseit, határozatainak nyilvánosságát vállalja, egyben vállalja annak mindennemő biztosítását, így ezen döntéseit, határozatait, mőködésének fıbb jellemzıit nyilvánosságra hozza. Az egyesület rögzíti, hogy ennek kapcsán mind a döntéseit, mind a szolgáltatás, mőködésének igénybevételének lehetıségeit, beszámolóit az egyesület késıbbi saját honlapján közzéteszi, illetıleg ezen túlmenıen a városi folyóiratban (Strázsa nevő folyóira) vagy amennyiben az nem kerülne kiadásra, akkor más országos mindig a vonatkozó szakszövetség, tenisz szövetség által kiadandó, megjelenı lapjában folyóiratban is megjelöli, közzéteszi, illetve minden esetben a városi önkormányzat nyilvános hirdetıtábláin is nyilvánosságra hozza, közzéteszi.
Ennek keretében, körében az egyesület a nyilvánosságra hozandó adatok körében a tevékenysége, a gazdálkodás legfontosabb adatait tekinti, a könyvelése, nyilvántartása szerinti adatokat köteles közzétéve nyilvánosságra hozni, arra kiterjedni. Továbbá a szolgáltatásaival kapcsolatosan, annak igénybevételi módjával kapcsolatosan az egyesület biztosítja egyesület tagjain kívülálló személyek részére is a szolgáltatásaiból való igénybevételt, így hozzájuthatnak az egyesület közhasznú és egyéb szolgáltatásaihoz, általuk elért eredményeikhez, így a szolgáltatás igénybevételének a nyílt lehetıségét is biztosítják, az egyesület azt nem kívánja kizárni. Egyesület rögzíti, hogy a tagjain kívüli személyek a fentiek alapján biztosított nyilvánosság alapján az egyesülethez eljuttatott, illetıleg írásban benyújtott kérelmük alapján egyedileg is részesedhetnek, közremőködhetnek a közhasznú szolgáltatásokból, amelyek vonatkozásában az egyesület közvetlenül biztosítja akár az egyedi igénybevételi lehetıségét. Az egyesület feladatainak ellátásával kapcsolatosan ülései, rendezvényei, ismeretterjesztései is nyilvánosak, így azon bárki, így az egyesület tagjain kívüli személy is megjelenhet, részt vehet, a feladatok ellátása kapcsán nyújtott szolgáltatást igénybe vehet. Egyben az egyesület ezen megszabott tevékenységei vonatkozásában kifejezetten vállalkozási tevékenységként végzett tevékenységeket a közhasznú tevékenység, közhasznú cél megvalósítása érdekében végezhet, illetve a vállalkozói tevékenység gyakorlása esetén a közhasznú tevékenységeket nem veszélyeztetve végezhet. IV. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA A Társaság a jelen Alapszabályban meghatározott célok megvalósítása érdekében gazdálkodik. Az Egyesület – céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdaságivállalkozási tevékenységet is folytathat, azonban ez nem lehet az Egyesület elsıdleges tevékenysége. A társadalmi szervezet tartozásaival saját vagyonával felel. A rendes Tagok, tiszteletbeli Tagok, Tisztségviselık – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az Egyesület vagyona elsısorban a Tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képzıdik. Egyben az egyesület, mint közhasznú szervezet a normatív támogatás kivételével az államháztartástól csak írásbeli szerzıdés alapján részesülhet támogatásban. Az egyesület rögzíti, hogy a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azokat kifejezetten jelen okiratában rögzített, meghatározott céljai elérése, a tevékenysége során, annak elérésére használja fel, arra fordítja. Egyben az egyesület, mint közhasznú szervezet vállalja a mőködésével kapcsolatos bevételei vezetését, nyilvántartása során mind a számvitelrıl rendelkezı jogszabály, mind a közhasznúsággal kapcsolatosan az 1997.évi CLVI.tv. rendelkezéseinek a betartását. Ennek alapján kifejezetten a cél szerinti tevékenység és a vállalkozási tevékenységébıl származó bevételeinek, ráfordításainak elkülönítetten való nyilvántartását. V. AZ EGYESÜLET TAGJAI A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. A tagsági viszony keletkezése: Az egyesületet az alakuló ülésen megjelent alapító tagok, természetes személyek hozták létre, akik a késıbbiek során is az egyesület rendes tagjainak minısülnek. Az Egyesületnek rendes Tagja lehet bármely Magyarországon élı vagy tartózkodó természetes személy, illetıleg társaság is. Kiskorú Tagok esetén a tagsági viszony létrejöttéhez törvényes képviselıjük hozzájárulása szükséges. Egyben tagsági jogviszony vonatkozásában tag az lehet, aki az egyesület alapszabályzatát elfogadja és ennek alapján, ismeretében az egyesület részére belépı nyilatkozatot tesz. A rendes tagság a Tag belépı nyilatkozatával és annak egyesület részére való eljuttatásával veszi kezdetét. Ennek körében az elfogadó nyilatkozat alapján a tag felvételét akár az egyesület elnöksége, akár az egyesület közgyőlése is elfogadhatja, egyben megállapíthatja a személy, társaság, tagsági jogviszonyának létrejöttét, a felvételrıl való döntésre mind az elnökség, mind a közgyőlés jogosult. Az egyesület rendes tagjait egyenlı jogok illetik meg, egyben az egyesület természetes tagjai jogaikat személyesen vagy meghatalmazott útján is gyakorolhatják, illetıleg az egyesület rendes szervezeti tagjai jogaikat megfelelı meghatalmazás alapján azon személyek útján jogosultak.
Az Egyesület pártoló Tagja lehet bármely más személy, társaság, aki hozzájárulásaival segíti az Egyesület munkáját, céljainak elérését. A pártoló Tag hozzájárulásának minimum összege a rendes Tagok által fizetendı mindenkori éves tagdíj mértékével kell, hogy megegyezzen. A pártoló tagság a belépı nyilatkozatának Elnökség általi elfogadásával jön létre. Tiszteletbeli Tag az Egyesület Elnökségének határozata, elnökségi tiszteletbeli tagként való felvételrıl rendelkezı döntés –és annak a tiszteletbeli tag általi elfogadás esetén- annak alapján az a személy, aki különleges szolgálatokat tett az Egyesületnek, az egyesület céljainak elérését kiemelkedıen segítette. Ennek alapján a tiszteletbeli tag felvételérıl az elnökség határoz, dönt. A rendes Tagok jogai és kötelezettségei: a) jogosultak az Egyesület tevékenységében és rendezvényein részt venni, valamint céljai elérésében közremőködni; b) választhatnak és választhatók; c) tagdíjfizetésre kötelezettek; d) kötelesek az Alapszabályban meghatározott kötelezettségeiknek eleget tenni. Kizárólag az Egyesület rendes Tagjai rendelkeznek szavazati joggal az Egyesület Közgyőlésén és kizárólag ık választhatók meg tisztségre az Egyesület Elnökségében is. A társaság tagjai választhatóak tisztségekre, ennek körében a kiskorú tagok is szintén választható, azonban vonatkozásában olyan korlátokkal, amely tisztség nem jár képviseleti vagy bankszámla feletti rendelkezési jogosultságokkal. Egyben ezen jogosultságokkal a kiskorút meghatalmazni sem lehet, ezen lehetıséget az egyesület kifejezetten ki kívánja zárni. A pártoló Tagok jogai és kötelezettségei: a) jogosultak az Egyesület tevékenységében és rendezvényein részt venni, valamint céljai elérésében közremőködni; b) szavazati joggal nem rendelkeznek; c) kötelesek az általuk vállalt hozzájárulást megfizetni. A tiszteletbeli Tagok jogai és kötelezettségei: a) jogosultak az Egyesület tevékenységében és rendezvényein részt venni, valamint céljai elérésében közremőködni. b) szavazati joggal nem rendelkeznek c) az egyesület alapszabályban vagy az egyesület okirataiban a tiszteletbeli tagokra vonatkozó kötelezettségek betartása, eleget tétele 2.A tagsági viszony megszőnése: A tagsági jogviszony megszőnik: - kilépéssel, - kizárással, - halállal. Az Egyesületet elhagyni szándékozó Tag az Elnökséghez intézett bejelentéssel kiléphet az Egyesületbıl. A kilépés napjaként azon idıpontot kívánják meghatározni, amikor a kilépés az egyesület elnökségéhez, az elnökhöz beérkezik. Alapszabállyal súlyosan ellentétes magatartást tanúsító Tagot az Elnökség kizárhatja az Egyesületbıl. Az Elnökség kizárásról hozott döntése ellen a Közgyőléshez lehet fordulni jogorvoslatért. A tagdíjat -felszólítás ellenére- hosszabb ideje, legalább két éve nem fizetı Tagot az Egyesület tagságából törölni kell, azonban ezen esetben nem automatikusan szőnik meg tagsági jogviszonya, hanem az elnökség ezen esetben a tagot kizárhatja, egyben ezen kizáró határozat alapján törölhetı a tag az egyesület vonatkozó nyilvántartásaiból. VI.A TAGDIJ Az Egyesület rendes Tagjai tagdíjfizetésre kötelesek. A tagdíjat évente a Közgyőlés állapítja meg és a tagok az egyesület közgyőlésének döntés értelmében az abban szabott módon kötelesek azt megfizetni, teljesíteni. Ennek körében az alapszabály elfogadásával kapcsolatosan annak módosításáig havi 1.000 Ft az egyesület tagdíja, egyben ezen összeget a tagok akként kötelesek teljesíteni, hogy két részletben kötelesek teljesíteni, így az elsı hat havi díj összegét minden évben március 31-ig, majd második részletét augusztus 31-ig kötelesek teljesíteni tagok. Továbbá amennyiben valamely tag tagsági jogviszonya akár a keletkezés, akár annak megszőnése nem teljes
évre esne, így év közben kezdıdik vagy szőnik meg, abban az esetben arányos, megkezdett hónapokra vonatkozik a tagdíj fizetési kötelezettsége. Egyben amennyiben tagsági jogviszonya megszőnik, abban az esetben év közben szőnik meg a tagsági jogviszonya, abban az esetben a megszőnéssel egyidejőleg esedékes az arányos, felmerült tagdíj fizetési kötelezettsége. VII.AZ EGYESÜLET SZERVEZETE 1. Közgyőlés 2. Elnökség 1. A Közgyőlés Az Egyesület legfelsıbb szerve a Tagok összességébıl álló Közgyőlés. A Közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a. az Alapszabály megállapítása és módosítása; b. az évi költségvetés meghatározása; c. az ügyintézı szerv évi beszámolójának elfogadása; d. az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, feloszlásának kimondása; e. az Elnökség tagjainak a megválasztása; f. a felügyelı bizottság tagjaik megválasztása g. döntés a kizárással kapcsolatos Elnökségi határozat ügyében; h. döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály a Közgyőlés kizárólagos hatáskörébe utal. i. az éves beszámoló jóváhagyása, elfogadása j. a közhasznúsági jelentés elfogadása k. elızı éves pénzügyi terv teljesítésérıl szóló, a számvitelrıl rendelkezı jogszabály elıírásai szerint készített beszámoló megtárgyalása, elfogadása. Ennek körében az egyesület minden esedékes idıszakban a hatályos jogszabályi elıírások szerinti okiratokat köteles megtárgyalni A Közgyőlés összehívása: Évente legalább két alkalommal Közgyőlést kell tartani. A Közgyőlések közül az egyiket az év elsı, míg másikat legalább három hónappal késıbb az év második félévében kell megtartani (rendes közgyőlés). A Közgyőlést az Elnök hívja össze. A Közgyőlés dátumait az Elnökség határozza meg. A közgyőlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetıleg ha a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével az elnökséghez benyújtott írásbeli kérelemben kéri (rendkívüli közgyőlés). Az egyesület közgyőlése, legfıbb szervének és legfıbb szervnek nem minısülı ügyintézı és képviseleti szerveinek ülései, győlései is nyilvánosak. Azokon az érdeklıdık részt vehetnek, -azonban a tagoknak biztosított tanácskozási, szavazati joggal nem rendelkeznek. A közgyőlésen tanácskozási, szavazati, indítványozási joggal és ezek összességével is kizárólagosan az egyesület minden rendes tagjai jogosultak, vehetnek részt. A Tagoknak küldött meghívónak tartalmaznia kell a napirendi pontokat, a Közgyőlés helyét és idejét. Továbbá a meghívónak tartalmaznia kell a határozatképtelenség esetére vonatkozó rendelkezést is, így a megismételt közgyőlést az eredetileg kitőzött idıpontot követıen minimum egy órával késıbbi idıpontra kerülhet kitőzésre. A Közgyőlés csak a meghívóban szereplı napirendi pontokat tárgyalhatja. Új napirendi pont felvételére csak akkor van lehetıség, ha a Közgyőlésen minden rendes Tag személyesen vagy a szervezeti rendes tagok meghatalmazottjuk útján jelen van és egyik sem ellenzi új napirendi pont felvételét. A Közgyőlésre szóló meghívót legalább 15 nappal a Közgyőlés elıtt kell a Tagoknak meg kell küldeni, részükre eljuttatásról rendelkezni kell. A Közgyőlés határozatképes, ha azon a rendes Tagok 50 %-a + 1 fı személyesen vagy meghatalmazottja útján jelen van. Az egyesület rendes tagjait a közgyőlés során is egyenlı jogok illetik meg, egyben az egyesület természetes tagjai jogaikat személyesen vagy meghatalmazott útján is gyakorolhatják, illetıleg az egyesület rendes szervezeti tagjai jogaikat megfelelı meghatalmazás alapján azon személyek útján jogosultak. A bejegyzett, nyilvántartott rendes Tagok minimum kétharmadának kizárólagosan személyes vagy szervezeti tag esetén annak meghatalmazottjának jelenléte szükséges az Egyesület feloszlásáról döntı határozat meghozatalához. A megismételt közgyőlés az elküldött meghívóban szereplı napirendi pontokban a megjelentek számától függetlenül határozatképes, amennyiben az eredeti közgyőlésre szóló meghívóban a tagok részére ezen távolmaradásra való figyelmeztetés feltüntetésre került.
A Közgyőlést az Elnök, hiányzása esetén az elnökhelyettes vezeti. Mindkettı hiányzása esetén a Közgyőlés levezetı elnököt választ. A Közgyőlésrıl jegyzıkönyvet kell vezetni, amelyet a levezetı Elnök ír alá, illetve azt az egyesület vonatkozó közgyőlésén a hitelesítésre megválasztott tagjai írnak alá, hitelesíti az okiratot. A Közgyőlésen jelenléti ívet kell vezetni. Az Egyesület minden Tagja a közgyőlésen gyakorolhatja jogait, így – függetlenül a befizetett tagdíj összegétıl – egyformán szavazóképes az Egyesület Közgyőlésén. A közgyőlésen tanácskozási, szavazati, indítványozási joggal minden rendes tag részt vehet. A Közgyőlés határozatait -kivéve, ha a közgyőlés nyílt szavazásról dönt- titkos szavazással, általában egyszerő szótöbbséggel hozza. A közgyőlésen jelen lévı minden rendes tagot egy szavazat illet meg, illetıleg a közgyőlés idıpontját megelızıen elıre írásban leadott szavazat nem érvényes. Az egyesület vezetı tisztségviselıi, az elnökségi tagok vonatkozásában lévı szavazás kapcsán minden esetben titkos szavazással döntenek. Amennyiben jelölıbizottság közremőködése szükséges a szavazás lebonyolításához, úgy a jelölıbizottság tagjaira javaslatot a közgyőlés levezetı elnöke tesz. A jelölıbizottság három tagból áll, így a jelölıbizottság tagjait a közgyőlés egyszerő szótöbbséggel hozott határozattal választja meg. A jelölıbizottság tagjai maguk közül elnököt választanak, aki a közgyőlés elé terjeszti a tisztségviselık és vezetı szervek tagjaira vonatkozó jelöltlistát. Titkos szavazás esetén a háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ a közgyőlés, a levezetı elnök javaslata alapján. A szavazatszámláló bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A szavazatszámláló bizottság felügyeli a titkos szavazás menetét, biztosítja a szavazás titkosságát, a szavazatok leadását követıen azokat átszámolja és elnöke útján jelentést tesz annak eredményérıl a közgyőlésnek. Amennyiben ugyanazon posztra jelölt személyek vonatkozásában szavazategyenlıség áll elı, úgy a szavazatszámláló bizottság elnöke új szavazást rendel el az adott poszt vonatkozásában. Egyben minden évben az adott év június 30-ig köteles a közgyőlés a jogszabályi elıírások szerinti, hatályos idıszakra vonatkozóan beterjesztett közhasznúsági jelentısérıl határozni, annak elfogadásáról vagy elutasításáról. Ezen elfogadással kapcsolatos határozatnak minden esetben külön napirendi pontnak kell lennie, arról külön kell szavaznia a közgyőlésnek. Ezen közhasznúsági jelentés vonatkozásában az elnökség tagjai közül terjeszti be és ismerteti azt a közgyőlés részére, amelyet követ annak elfogadásáról a közgyőlés szavazása. Kétharmados szótöbbségi határozat szükséges: - az Alapszabály módosításához, - az Egyesület más társadalmi szervezettel történı egyesülésének, illetve feloszlásának kimondásához. 2. Az Elnökség Az Egyesületet az Elnökség irányítja, melynek 5 tagja van. Az Elnökség tagjait a Közgyőlés választja meg 3 éves idıtartamra. Az Elnökség tagjai újraválaszthatóak. Az egyesület vezetı tisztségviselıi, így a társadalmi szervezet ügyintézı és képviseleti szervének tagja bármely magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezı nem magyar állampolgár is tagja lehet, amennyiben nincs a közügyek gyakorlásától eltiltva. Az elnökség irányítja, összehangolja és vezeti az egyesület gyakorlati munkáját, mindennapi feladatait ellátja. Továbbá az elnökség tagjai vonatkozásában a vonatkozó egyesülési jogról rendelkezı 1989.évi II.tv. vonatkozó, így jelenleg hatályos 8.§. (1) bek. szerinti összeférhetetlenségére vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni szükséges. Az Elnökség tagjai: - elnök - 2 elnökhelyettes - továbbá még két elnökségi tag Az Elnökség minimum kétszer ülésezik évente. Az Elnökséget az Elnök szükség szerint hívja össze. Az Elnök köteles az Elnökséget összehívni, ha azt az Elnökség bármely tagja az ok megjelölésével kéri. Az Elnökséget az elnök hívja össze amennyiben annak indokoltságát, szükségességét látja, illetıleg amennyiben az elnökség tagja részére az ok megjelölésével kéri. Az elnök az elnökség tagjai részére írásban eljuttatott meghívóval hívja össze az elnökséget az egyesület székhelyére. Az elnök a meghívóban fel kell hogy tüntesse, annak tartalmaznia kell az összehívás indokát, az elnökségi ülés napirendi pontjait, illetve a helyét és idejét. A meghívót legalább az elnökség megtartását megelızıen 8 nappal az elnökség tagjainak szükséges megkapniuk, a meghívót át kell venniük.
Az Elnökség határozatképes, ha az Elnökség tagjainak több mint fele jelen van. Az Elnökség döntéseit titkos szavazással, a jelenlévı tagok egyszerő többségi szavazatával hozza, így minden amennyiben az aktuális kérdés nem kapott elegendı szavazatot, abban az esetben –akár a szavazás során egyenlı szavazatszám esetén is- az adott kérdést az elnökség akként tekinti, hogy azt az elnökség nem fogadta el, a kérdést elvetettnek tekinti. Minden ülésrıl jegyzıkönyv készül, melyet az Elnök és még egy hitelesı elnökségi tag ír alá. Az Elnökség: Határozatot hozhat és dönthet - a közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések kivételével - a Társaság egészét érintı bármely kérdésben, intézkedik és állást foglal a hatáskörébe utalt ügyekben. Egyben kifejezetten: a) megtárgyalja a napirendi pontokat, b) ellenırzi az elszámolásokat és valamely elnökségi tag vagy elnökhelyettes által ismertetett pénzügyi beszámolóját, c) összeállítja az Egyesület költségvetési tervét, d) megállapítja a pénzeszközök felhasználási módját, e) irányítja és ellenırzi az Egyesület mőködését, f) tevékenységérıl beszámol a Közgyőlés elıtt. g) javaslatot tesz a közgyőlés részére egyes kérdésekben h) az éves beszámolót elkészíti, azt a közgyőlés elı terjeszti i) közhasznúsági jelentés elkészítése, beterjesztése Az Elnökség határoz tiszteletbeli Tagnak felvételérıl olyan személyek esetén, akik különleges szolgálatokat tettek az Egyesületnek. Ezek a személyek részt vehetnek a Közgyőlésen – kizárólagosan tanácskozási joggal- anélkül, hogy tagdíjat fizetnének. A tiszteletbeli Tag a Közgyőlésen szavazati joggal nem rendelkezik. Az elnökség az éves beszámolót összeállítja, egyben annak elfogadása érdekében azt a közgyőlés elé terjeszti. Az éves beszámoló elfogadásának joga a közgyőlést illet meg, egyben ezen elfogadásról az egyesület közgyőlése dönt. A közgyőlés és az elnökség döntéseirıl, határozatairól külön-külön naplót, határozatok könyvét szükséges vezetniük, ezen határozatok könyveiben rögzíteni kell az egyes határozatok meghozatalával kapcsolatosan a határozat számát, a meghozatal idıpontját, az abban megszabott rendelkezéseket, a kezdeményezık adatait, a határozat tartalmát, a határozat létrejöttével kapcsolatosan a szavazati arányt, így a támogatók és ellenzık arányát, valamint annak személyét is, kivéve amennyiben az a szavazás összes körülményei figyelembevételével megállapítható, így a késıbbiekben is az utólagos megismerhetıséget, igazolás ellenırizhetı. Továbbá a határozatok nyilvántartásának a határozatok hatályát is a jogszabályi elıírások alapján, annak megfelelıen tartalmaznia szükséges. Az egyesület közhasznú jellegére tekintettel a határozatait minden esetben nyilvánosságra kell hoznia. Ennek keretében az egyesület vállalja a nyilvánosságra hozatalt, ennek keretében a személyes tájékoztatáson túlmenıen mind a vonatkozó elektronikus, így webhelyeken való nyilvánosságra hozatalt, illetıleg a sajtótermékek, nyilvános lapok útján való tájékoztatást is. Mind a közgyőlés, mind az elnökség vonatkozásában a meghozott határozatokkal kapcsolatosan az egyesület biztosítja a nyilvánosságot, így a határozat kapcsán az érintetteket a meghozataltól számítottan 8 napon belül írásban tájékoztatni szükséges. Amennyiben azt nem veszik át, illetve nem lehet részükre átadni vagy bármely egyéb okból szükséges azt nyilvánosságra hozni, abban az esetben a határozatot az illetékes, székhely szerinti önkormányzat hirdetıtábláján szükséges elhelyezni, nyilvánosságra hozni. Továbbá a közhasznú szervezet, az egyesület mőködése során keletkezett okiratai is nyilvánosak, így azokba mind az egyesület tagjai, mind kívülálló érdeklıdık betekintést kérhetnek. Ennek alapján az okiratokról, azok tartalmának betekintésére az elnökséghez intézett elızetes írásbeli kérelemmel lehet a betekintést kérelmezni amely következtében az átvételtıl számítottan 15 napon belüli idıpont biztosításával az egyesület székhelyén biztosítja az okirat és annak tartalmának megtekintését az egyesület az elnök, illetıleg az elnökség útján. Egyben az egyesület beszámolóit is nyilvánosan kezeli, így azokról írásbeli kérelem esetén az elnök, az elnökség közvetlen tájékoztatást ad, illetıleg azokkal kapcsolatosan az egyesület székhelyén –azt megelızı írásbeli kérelem esetén- betekintési lehetıséget is biztosít. Az egyesület közhasznúsági jelentését is vagy saját honlapján szükséges közzétenni, illetve ezen túlmenıen akár városi folyóiratban vagy más országos folyóiratban köteles nyilvánosságra hoznia.
VIII. TISZTSÉGVISELİK Az egyesület tisztségviselıi az alábbiak: 1. Elnök 2. Elnökhelyettesek / minimum két személy A tisztségviselık megválasztása minden esetben titkos szavazással történik. Az egyesület vezetı tisztségviselıi, így jelen részben meghatározott tisztségviselık, így a társadalmi szervezet ügyintézı és képviseleti szervének tagja bármely magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezı nem magyar állampolgár is tagja lehet, amennyiben nincs a közügyek gyakorlásától eltiltva. Az egyesület tisztségviselıi összeférhetetlenségével, a tisztségviselıi döntéshozatalból való kizárással kapcsolatosan az egyesület minden esetben a jogszabályi elıírások szerint kíván eljárni, a jogszabályban rögzítetteknek vezetı tisztségviselık kötelesek eleget tenni, illetıleg a jogszabályban rögzítetteken túlmenıen az alábbi eseteket tekintik kizáró tényezınek: Az egyesület vonatkozásában az elnöki, elnökhelyettesi, illetve pénztárosi tisztségek közül bármelyik kettıt is nem láthatja el ugyanazon személy, bármelyik tisztség megválasztása esetén is ezen további vezetı tisztségeket a korábbi fennállása esetén továbbiakat nem vállalhatja el, a további tisztség vonatkozásában nem szavazható ugyanazon személy. A vezetı tisztségviseléssel kapcsolatosan kizáró oknak tekintik, amennyiben valamely személy olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszőntét megelızı két évben legalább egy évig - vezetı tisztséget, amely az adózás rendjérıl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezetı szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa együttesen hozzátartozója a meghozandó határozat alapján a) kötelezettség vagy felelısség alól mentesül, vagy b) bármilyen más elınyben részesül, illetve a megkötendı jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minısül elınynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítı okiratnak megfelelı cél szerinti juttatás. Továbbá az egyesület a vezetı tisztségviselıkkel, illetve az egyesület tisztségviselıivel kapcsolatosan az összeférhetetlenségi feltételekkel, elıírásokkal kapcsolatosan utalni kíván a közhasznúságról rendelkezı 1997.évi CLVI.tv. 8.§. és 9.§. elıírásaira, összeférhetetlenségi szabályaira, amelyeket alkalmazni kíván, kötelezı elemként kívánja elıírni tagjai, tisztségviselıi részére azok megtartását, egyben az egyesület általi alkalmazást. Továbbá a vezetı tisztségviselık, az elnökség tagjai vonatkozásában a mindenkor hatályos egyesülési jogról rendelkezı, így jelenleg a 1989.évi II.tv. vonatkozó, így jelenleg hatályos 8.§. (1) bek. szerinti összeférhetetlenségére vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni szükséges. 1. Az Elnök, Elnökhelyettesek: Az Elnököt és az Elnökhelyetteseket a Közgyőlés választja. Az Elnök képviseli az Egyesületet külsı harmadik személyek felé jogi ügyekben és minden, a civil életet érintı ügyekben. Értesíti és informálja az illetékeseket az Elnökségben, vagy az Egyesület szervezetében végbemenı változásokról. Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén az egyesület képviseletét és az elnöki hatáskör gyakorlását látja el. A banki jogot, az egyesület bankszámla feletti rendelkezést kifejezetten akként rögzítik, hogy ahhoz két személy aláírása szükséges, így az Elnök és az Elnökhelyettesek, ezen tisztségeket ellátó személyek közül bármely két személy együttesen gyakorolja. Továbbá az egyesület vonatkozásában az elnökhelyettesek feladata és felelıssége a bevételek és kiadások nyilvántartásba vétele és a pénzügyi helyzetrıl szóló beszámoló minden elnökségi ülésen. Az elnökhelyettesek kötelesek az elıírásoknak megfelelı és naprakész könyvelést vezetni, illetıleg annak érdekében eljárni, illetıleg az egyesület köteles elsıdlegesen a pénzeszközöket az Egyesület nevére nyitott bankszámlán elhelyezni, ide nem értve a mindennapi és folyamatos mőködéshez szükséges kiadások, készpénzeszközök kezelését. IX. AZ EGYESÜLET FELÜGYELİ BIZOTTSÁGA Az ellenırzı, felügyelı bizottság elnökbıl és két tagból összesen három tagból áll. Nem lehet a felügyelı szerv tagja, illetve az egyesület vonatkozásában az a személy, aki
- a vezetı szerv elnöke vagy tagja - a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, - a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítı okiratnak megfelelı cél szerinti juttatást - valamint ezen személyek hozzátartozói A felügyelı bizottság kizárólag a közgyőlésnek van alárendelve, csak ennek tartozik felelısséggel. A bizottság ellenırzésének tárgya az Egyesület egész tevékenysége. Figyelemmel kíséri az egyesület alapszabály szerinti mőködését, különösen a rendelkezésre álló eszközöknek az alapszabályban meghatározott célokra történı felhasználását, ellenırzi az egyesület pénzügyi gazdálkodását, továbbá az ügyvitelre, az ügyintézésre és nyilvántartásokra vonatkozó elıírások betartását. Egyben az ügyrendjét maga állapítja meg. A felügyelı bizottság a megállapításairól tájékoztatja az egyesület vezetı szerveit és beszámol a közgyőlésnek. A bizottság a vezetı tisztségviselıktıl jelentést, egyben az egyesület esetleges munkavállalóitól tájékoztatást kérhet, illetıleg szükség szerint szaktanácsadókat, eseti szakértıket vagy egyesületi tagokat is bevonhat a munkájába. Egyben az egyesület okirataiba is betekinthet, vizsgálhatja azokat. A bizottság elnökét és tagjait az egyesület hatáskörében intézkedési jog nem illeti meg, de a megállapításai nyomán intézkedésre felkért tisztségviselı (tag), alkalmazott erre 8 napon belül válaszolni köteles. A felügyelı bizottság az elnökség ülésein részt vehet, azon tanácskozási joggal rendelkeznek. A felügyelı bizottság az eljárása során köteles az intézkedésre jogosult vezetı szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy - a szervezet mőködése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértı esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetı szerv döntését teszi szükségessé; - a vezetı tisztségviselık felelısségét megalapozó tény merült fel. Az intézkedésre jogosult vezetı szervet a felügyelı szerv indítványára - annak megtételétıl számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidı eredménytelen eltelte esetén a vezetı szerv összehívására a felügyelı szerv is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes mőködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelı szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. A bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. A bizottságot a felügyelı bizottság elnöke ezen túlmenıen szükség esetén is összehívhatja., illetıleg összehívja, amennyiben a felügyelı bizottság bármely tagja is kéri az ok megjelölésével. Az elnök a felügyelı bizottság tagjai részére írásban eljuttatott meghívóval hívja össze a bizottságot az egyesület székhelyére vagy a tagok által írásban elfogadott helyre. Az elnök a meghívóban fel kell hogy tüntesse, a meghívónak tartalmaznia kell az összehívás indokát, annak napirendi pontjait, illetve a helyét és idejét. A meghívót legalább a bizottság megtartását megelızıen 8 nappal a tagoknak szükséges megkapniuk, a meghívót át kell venniük. A bizottság határozatait egyszerő szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Minden bizottsági tagot egy szavazati jog illet meg, amelyet személyesen gyakorol. Az ülésekrıl emlékeztetı készül, amelyet a megjelent tagoknak szükséges aláírnia, hitelesítenie. Egyben a felügyelı bizottság határozatképességének feltétele, hogy a három felügyelı bizottsági tag közül legalább két tagnak a döntéshozatalban részt kell vennie, meg kell jelennie. Egyebekben a felügyelı bizottság döntéshozatali eljárását, mőködési szabályzatát maga alkotja meg. X. AZ EGYESÜLET MEGSZŐNÉSE Az Egyesület megszőnik: - ha a Közgyőlés az Egyesület feloszlását mondja ki, - az Egyesület más társadalmi szervezettel egyesül, - feloszlatással, illetıleg megszőnésének megállapításával.
Miután az Egyesület határozatlan idıre jött létre, feloszlását csak olyan Közgyőlés mondhatja ki, melynek összehívását a rendes Tagok 50%-a + 1 fı írásban, aláírásával ellátva kérte az ok megnevezésével. A feloszláshoz vagy más társadalmi szervezettel való egyesülés elhatározásához a Közgyőlés 2/3-os szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesületet bíróság feloszlatja, vagy megszőnését megállapítja, ha annak feltételei fennállnak. Ha a Közgyőlés megszavazza az Egyesület feloszlását, az Egyesület vagyonát elsıdlegesen egy hasonló célra irányuló, illetıleg ennek hiányában egy jótékonysági alapítvány részére kell juttatni. Továbbá tekintettel arra, hogy jelen egyesület sportegyesület, így megszőnhet a sportegeslet ellen elfolytatott felszámolási eljárás befejezésekor, befejezésével, az adós megszőnését kimondó jogerıs bírósági döntés alapján. Ennek körében az egyesület rögzíti, hogy a sportegyesület a mindenkor hatályos, így a jelenlegi csıdeljárásról és felszámolásról rendelkezı 1991.évi IL.tv. hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetnek minısül, így annak rendelkezéseit is a sportegyesületre is alkalmazni kell. Továbbá az egyesület ennek körében rögzíti, hogy a bírósági feloszlatása esetén a hitelezık kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül és az közérdekő sportcélra szükséges, kell fordítani. XI. AZ EGYESÜLET NYILVÁNTARTÁSA, TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE Az egyesületet az illetékes, az egyesület székhelye szerinti megyei bíróság tartja nyilván, jegyzi be, illetve az egyesületet érintı, bejelentési kötelezettséggel bíró változásokat is az illetékes megyei bíróság bírálja el és annak megfelelısége esetén jegyzi be. Jelen egyesület bejegyzésére, nyilvántartására a székhely szerinti Pest Megyei Bíróság az illetékes. Az egyesület mőködése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. A közhasznúságból eredıen az egyesület feletti adóellenırzést a közhasznú szervezet székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenırzését az arra jogosult állami hatóság látja el, ellenırzi. XII.EGYÉB RENDELKEZÉSEK Az Egyesület jelen alapszabályát megállapította, meghatározta és kiegészítette az egyesület alapító és ismételt közgyőlésének rendelkezései szerint, egyben az okiratot a közgyőlés felhatalmazása alapján az egyesület megválasztott elnöke jóváhagyólag, mint az egyesület akarata szerinti okiratot írta alá, egyben tartja fenn a továbbiakban. Monor, 2011-01-05
Holyba Attila / Elnök Ellenjegyzem: dr.Rágyánszki Ákos ügyvéd /1114 Budapest, Bartók B. út 66. I.em.3. Monor, 2011-01-05
