Tendenciák. Jubileum 20 éves a Belvedere Meridionale. Sió László. Információigény Új karrier aloldal indult

MELLÉKLET: TERMÉSZETTUDOMÁNY – a tudományról emberien

INGYENES

VI. ÉVFOLYAM 3–4. SZÁM

ORSZÁGOS FELSÕOKTATÁSI MAGAZIN

Interjú

Sió László

Tendenciák Gyorsjelentés a felvételizõkrõl

A válságban az oktatást kell elõrehelyezni

Információigény Új karrier aloldal indult

Jubileum 20 éves a Belvedere Meridionale www.szemeszter.hu

TARTALOM

NAGYÍTÓ Alapok és mesterek Tendenciák a jelentkezésekrõl

4 országos felsõoktatási magazin

20 éves a szegedi történészhallgatók lapja Interjú Jancsák Csaba kiadóvezetõvel

8

Megjelenik havonta az egyetemi és fõiskolai lapok terjesztési pontjain, országosan. Online-megjelenés: www.szemeszter.hu

A hetedik Te magad légy! Megválasztották a szegedi egyetem arcát

10

Oktatócsomag: migráció és menekültügy

12

Kiadja: Shortcut Communications Kft. Felelõs kiadó: a Kft. ügyvezetõje Horváth Ágnes fõszerkesztõ

Karrier aloldal az EduPressen

17

A válságban az oktatást kell elõrehelyezni Interjú Sió Lászlóval, a Fidesz oktatáspolitikusával

20

Szerkeszti a szerkesztõbizottság Tomka Eszter olvasószerkesztõ, korrektor Munkatársak: Fövényesi Dániel, Nagy Zsóka, Pór Károly, Rácz Bea, Takács Erzsi, Zákányi Virág Lapterv és tördelés: Shortcut design

Üzleti tippek a Bibliából Menedzsmentoktatás kétezer éves szemlélettel

24

Diákhitel: fontos tudnivalók

25

Jogsegély a doktoranduszoknak

26

Fesztiválszervezés a gyakorlatban Gyakornokokat vár az egyik legnagyobb fesztivál

27

PÁLYÁZATOK

29

ISSN: 1786-0253 Terjeszti: Shortcut Communications Kft. Szerkesztõség: 1035 Budapest, Miklós tér 1. Tel./Fax: (06-1) 273-3370 E-mail: [email protected] Értékesítés: Shortcut Communications Kft. Tibenszky Móni Lisa ügyfélkapcsolati igazgató 1035 Budapest, Miklós tér 1. Tel./Fax: (06-1) 273-3370 E-mail: [email protected] www.shortcut.hu

SPORT Ezüstérmet szereztek a dunaújvárosi vízipólós lányok Aranyérmet szerzett a BMF hallgatója a heidenheimi világkupán Jó tanulók, jó sportolók Szarvasûzõk futottak

14 14 15 15

MELLÉKLET Természettudomány

33 2009. ÁPRILIS–MÁJUS AKTÍV SZEMESZTER 3

NAGYÍTÓ

Alapok és mesterek Tendenciák a jelentkezésekrõl Az idei felsõoktatási jelentkezések során érdemes külön vizsgálni a bolognai rendszerben mûködõ elsõ két képzési szint felvételi adatait, a tendenciák ugyanis összefüggnek, mégis sok szempontból eltérõ képet mutatnak. Az alap- és mesterképzések a választott tudományterületek közötti preferenciakülönbségektõl kezdve a munkarend választásán át a korosztályi mutatókban is külön úton járnak. A jelentkezõk átlagosan három helyet jelöltek meg felvételi adatlapjukon, ez megegyezik a felvételi alapdíjért megjelölhetõ helyek számával.

I

dén 127 500-an jelentkeztek a felsõoktatásba, ami nagyjából 27 ezerrel több a 2008-as jelentkezési adatoknál. A jelentkezõi létszám változását a mesterképzésre jelentkezõk megjelenésével, illetve a nyelvi elõkészítõ programban részt vett nagyjából 11 ezer érettségi elõtt álló diákkal indokolja az oktatási tárca, akik az adott korosztály végzõsei közül tavaly hiányoztak, hiszen középiskolai oktatásuk öt év.

Az alapokról A 89 ezer érettségi elõtt álló közül több mint 53 ezer diák adta be jelentkezési lapját, õk csak az alap-, az egységes, osztatlan és a felsõfokú szakképzésekre jelentkezhettek. Ez a szám az idén érettségit szerzõ diákok 60 százaléka a tavalyi 53 százalékkal szemben. Alapszakra 90 600-an adtak be jelentkezést, az egységes, osztatlan képzésre 10 200-an jelentkeztek, felsõfokú szakképzésre pedig 6500 felvételi kérelem érkezett elsõ helyen. Az alap-, az egységes, osztatlan, illetve a felsõfokú szakképzésre elkülönített államilag támogatott helyek száma 56 ezer, amelyre összesen 93 ezer jelentkezõ próbál bekerülni elsõ helyen, ebbõl 87 ezer körüli azok száma, akik BA, BSc képzést, illetve egységes, osztatlan képzést jelöltek meg, és 6200-an nyújtották be felvételi igényüket valamilyen fel4 AKTÍV SZEMESZTER 2009. ÁPRILIS–MÁJUS

sõfokú szakképzésre. Költségtérítéses finanszírozási formában 14 500-an kívánnak továbbtanulni ezeken a képzési szinteken.

A gazdaságtudományi terület továbbra is a legvonzóbb Hasonlóan a tavalyi évhez, idén is gazdaságtudományi alapszakokra ér-

NAGYÍTÓ

kezett a legtöbb jelentkezés, az alap-, illetve egységes, osztatlan képzésekre jelentkezõk 22,6 százaléka szeretne gazdasági szakon továbbtanulni. A tudományterületre elkülönített államilag támogatott helyek számának ismeretében látszik, átlagosan háromszoros a túljelentkezés ezekre a szakokra. A második legnépszerûbb tudományterület idén a mûszaki képzési terület lett, amely tavaly még a negyedik helyen állt. Megelõzte a 2008-ban még második, elõtte azon-

ban hosszú ideig vezetõ szerepet betöltõ bölcsészettudományi területet. Elõzõ majdnem 15 ezer jelentkezõjével 1,3 százalékos, utóbbi a több mint 11 500 jelentkezõjével 2,1 százalékos túljelentkezést mutat. Jól megszokott módon a bölcsész szakokat követi a negyedik helyen álló társadalomtudományi terület, ide 2,7szeres a túljelentkezés idén.

Az eredményekbõl látszik Az elkülönített helyeket az elsõhelyes jelentkezések alapján nem tudják feltölteni az intézmények. Az oktatási tárca indoklása szerint ez azzal magyarázható, hogy az alapképzésben oktatott szakok többsége, kiváltképp a BSc képzések képzési ideje 7 félév, tehát sok olyan hallgató, aki 2006-ban kezdte meg a bolognai rendszerben tanulmányait, még nem végzett. A tárca szerint a túlfutó hallgató is sok, tehát azok, akik nem végeznek az elõírt követelményekkel a meghatározott idõhatáron belül. Meg kell jegyezni azonban, hogy a mesterképzésre elkülönített helyek száma jövõre csökkenni fog. A hatályos felsõoktatási törvény szerint ugyanis a három évvel korábban alap-, egységes, osztatlan és felsõfokú szakképzésre elkülönített helyek számának a 33 százalékát kell elkülöníteni a mesterképzésekre. E szerint az idei 21 700 elkülönített hely a 2006-ban érvényben lévõ keretszám 33 százaléka. 2006-ban 62 ezer államilag támogatott hely állt a felvételizõk rendelkezésére, szemben az azóta megállapított 56 ezerrel. A cikk a felvi.hu oldalon elérhetõ statisztikák április eleji feldolgozottsága alapján készült.

Az oktatáspolitika, a gazdasági szakemberek, valamint az oktatásban érintett szakértõk törekvéseinek ellenére a természettudományi terület a 10. helyen áll a 14 tudományterületbõl, 3240 jelentkezõjével mindössze a nemzetvédelmi és katonai, a mûvészetközvetítési, a pedagógusképzési, illetve a sporttudományi területeket elõzte meg. Érdekesség, hogy a nemzetvédelmi és katonai képzési területre több mint tízszeres túljelentkezés érkezett, ami természetesen az erre a területre elkülönített helyek alacsony számát is mutatja, mindazonáltal messze a legnagyobb érdeklõdést váltotta ki a jelentkezõk és a rendelkezésre álló helyek relációjában. A legnépszerûbb szak idén is a gazdaságtudományi terület több éve taroló slágerszakja, a gazdálkodás és 2009. ÁPRILIS–MÁJUS AKTÍV SZEMESZTER 5

NAGYÍTÓ

Érettségizõ és felvételizõ diákok aránya Érettségi bizonyítványt szerzõk száma Ebbõl felvételizõ Százalékos arány

2008

2009

79 572 42 244 53%

89 000 53 539 60%

Forrás: felvi.hu

Elsõhelyes jelentkezések megoszlása alap-, egységes, osztatlan és felsõfokú szakképzésre Összes A, O FSZK Költséges Állami állami állami összesen 2009 107 934 87 123 6 203

14 608

93 326

Állami Túljelenthelyek kezés összesen százalékban 56 000

60%

Forrás: felvi.hu

menedzsment szak. A második a szintén évek óta sok jelentkezõt vonzó kommunikáció és médiatudomány, amely a társadalomtudományi képzési terület szerepét erõsíti a listán, a harmadik pedig a jogász szak, amely az osztatlan képzési területen belül a jogi és igazgatási területhez tartozik. Ez a képzési terület idén is a harmadik legnagyobb, majdnem ötszörös túljelentkezéssel számolhat.

A mesterképzések kapujában 190 mesterképzési szakot hirdettek meg az intézmények a 228 akkreditált képzésbõl, amelyre 14 046 elsõhelyes jelentkezés érkezett államilag támogatott helyre, illetve 2688 jelentkezés költségtérítéses finanszírozási formára. Az oktatási tárca 21 700 he-

Akik nyertek A jelentkezési statisztikákból kiderül, hogy a 22 százalékos összjelentkezõi létszámbõvüléssel megegyezõ vagy magasabb mértékben mindössze a BCE, a BGF, a BME, a DE, a Dunaújvárosi Fõiskola, az ELTE, az Eszterházy Fõiskola, a ME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Rendõrtiszti Fõiskola, a Semmelweis Egyetem, a SZIE, a Szegedi Tudományegyetem és négy hittudományi fõiskola növelte az összjelentkezõi létszámát. Ezek közül mindössze a hittudományi fõiskolák nem indítottak mesterképzést. 6 AKTÍV SZEMESZTER 2009. ÁPRILIS–MÁJUS

lyet különített el az államilag támogatott keretszámból. A mesterképzésre jelentkezõknél a tudományterületek népszerûsége némiképp máshogy alakul. A legtöbb jelentkezõ a pedagógusképzést jelölte meg, a felvételizõk 26 százaléka a pedagógusképzésben szeretné mesterszinten folytatni tanulmányait, ami nem meglepõ, hiszen a tanári alapszakok elvégzése mesterképzés nélkül nem jogosít a tanításra. A második legtöbb jelentkezõt a bölcsészettudományi terület vonzotta, ez megegyezik az alapképzésre jelentkezõk tendenciájával, a mesterképzésre jelentkezõknek több mint 18 százaléka ezen a területen kíván továbbtanulni. A gazdaságtudományi terület a harmadik helyre csúszott a többciklusú képzési rendszer második szintjére felvételizõk körében, ide 2403 jelentkezés érkezett, ami a felvételizõk 18 százaléka. A negyedik helyet a társadalomtudományi terület foglalja el, míg az ötödik, viszonylag elõkelõ helyen a természettudományi képzés áll. Ez némiképp bizakodásra adhatna okot, hiszen a 13 képzési területbõl az ötödik legnépszerûbb tudományterület nem rossz eredmény, tekintettel arra, hogy a jogi és közigazgatási, az orvosi, a mûvészeti képzési terület legnagyobb része osztatlan maradt, tehát mesterképzéseket csak limitált számban hirdetett, az eredmény máris kicsit más megvilágítást kap. Tény, hogy a jelentkezõk 6,4 százaléka tervezi, hogy természettudományi mesterképzésen folytatja tanulmányait. A 2008-as jelentkezési adatok szerint az összjelentkezõk 6,1 százaléka felvételizett erre a képzésterületre, tehát nagyságrendi változás nem történt tavaly óta. Túljelentkezésrõl a mesterképzések esetében nem beszélhetünk, hiszen a tudományterületenként elkülönített államilag támogatott helyekre jelentkezõk száma nem haladja meg a rendelkezésre álló helyek számát.

NAGYÍTÓ

A legnépszerûbb szak a vezetés és szervezés, az emberierõforrás-tanácsadó, illetve a nemzetközi tanulmányok szak lett, de sokan jelentkeztek kommunikáció és médiatudomány, marketing és vállalkozásfejlesztés szakra is.

Munkarend, nemek, korosztály Az összjelentkezõi létszámot tekintve a nappali tagozatra jelentkeztek a legtöbben, több mint 92 ezren jelölték meg ezt a munkarendet. A levelezõ tagozaton valamivel több mint 42 ezren szeretnének tanulni, a mesterképzésre jelentkezõk 52 százaléka kívánja munka mellett folytatni tanulmányait. Az esti és távoktatásos képzési forma szinte kezd teljesen eltûnni a felsõoktatásból, elõbbit 2200-an, utóbbit 2560-an jelölték meg.

A nemek megoszlását illetõen folytatódik az a trend, hogy több nõ kíván részt venni a felsõoktatásban, a csaknem 72 ezer nõi jelentkezõvel Hasonlóan a tavalyi szemben a férfi évhez, idén is gazdatovábbtanulni váságtudományi alapszagyók száma 54 ezer. kokra érkezett a legtöbb A korosztályos jelentkezés, az alap-, megoszlás azt muilletve egységes, osztattatja, a 18 év alatlan képzésekre jelenttiak, tehát az érettségi elõtt állók kezõk 22,6 százaléka jelentkeztek a legszeretne gazdasági többen, de sok a szakon továbbtanulni. 21–22 év közötti jelentkezõ, illetve a 27 év felettiek aránya is meghatározó, több mint 20 ezer jelentkezõ ebbõl a korosztályból kerül ki. ZÁKÁNYI VIRÁG

2009. ÁPRILIS–MÁJUS AKTÍV SZEMESZTER 7

NAGYÍTÓ

20 éves a szegedi történészhallgatók lapja Interjú Jancsák Csaba kiadóvezetõvel

TÖRÖK ROZÁLIA

A Meridionale Belvedere 20 éves fennállását és sikerességét az a mindvégig jelen lévõ közösségi tudat adja, melyet „láthatatlan kollégium”-nak nevezhetünk. E közösség egyik kiemelkedõ tagjával, a jelenlegi kiadóvezetõvel, Jancsák Csabával beszélgettem. nak tanultunk, de egy-két történelemtanár már feszegette azt, hogy ez egy népfelkelés vagy forradalom volt. A lap alapításának elsõdleges célja az volt, hogy olyan témákat dolgozzon fel történeti hûséggel, amik azelõtt nem jelenhettek meg.

ASZ Kik váltották az elsõ generációt?

Balról jobbra: Nagy Tamás, Jancsák Csaba, Döbör András, Kiss Gábor Ferenc

ASZ Mi volt a célja a Belvedere alapításának? Milyen jellegû írásokat közöl a lap? J. Cs.: A 20 év elég ív ahhoz, hogy le lehessen vonni bizonyos tanulságokat. Amikor az alapítók – Annus Gábor, Kersner Ákos, Soós Mihály – elkezdtek azon gondolkodni, hogy lapot kellene létrehozni, akkor változó világ volt: az akkori hallgatók és oktatók is érezték a változtatás esélyeit. 1989-ben mindenkit megérintett egy új, szabadabb világ fuvallata. Akkoriban még sok mindenrõl nem lehetett nyíltan beszélni. Például tabutémának számított az ’56-os forradalom kérdése, amit akkor ellenforradalom-

8 AKTÍV SZEMESZTER 2009. ÁPRILIS–MÁJUS

J. Cs.: Én 1990-ben érkeztem Szegedre, és amikor az elsõ szerkesztõi stáb tagjai végzõs hallgatókká nõttek, keresték azokat az alsóbb éveseket, akik átvehetnék a szerkesztést. Így kerültünk mi, tehát a második szerkesztõi generáció – Nagy Tamás, Hevesi István, Farkas István és Majzik Andrea – a kilencvenes évek elején a lap élére. A szegedi történészek és a történelemtanár-képzésben dolgozó oktatók már ekkor is komolyan támogatták a munkát, egyfajta mentorként léptek fel a Belvedere oldalán. A szerkesztõség autonómiájáról pedig csak egy példa: soha nem történt olyan, hogy Szegfû László tanár úr – a mai napig a lap felelõs kiadója – vagy bármelyik tanárunk mondta volna, hogy ezt írjuk, így írjuk meg, vagy vegyünk ki egy írást a készülõ lapból. Az egykori stábok jó néhány tagja,

NAGYÍTÓ

ma már mint a Szegedi Tudományegyetem oktatói segítjük, támogatjuk a mai hallgatók által szerkesztett lapot. Annus Gábor kommunikációs vezetõ lett a Pedagógusképzõ Karon, az utánam következõ fõszerkesztõk közül Döbör András a Szakképzési Intézet vezetõje, Kiss Gábor Ferenc pedig történész és szintén az egyetemen oktat.

ASZ Minek köszönhetõen szól egyre szélesebb rétegnek a folyóirat? J. Cs.: Elõször csak a JGYTF történelem szakos hallgatóinak lapjaként jelent meg, aztán valamikor az ezredfordulón „a szegedi történészhallgatók lapja” alcímet kapta, három éve pedig „történelem és társadalomtudományok” alcímmel kerül kiadásra. Ennek a változásnak az oka az, hogy a felsõoktatási reform következtében a korábbi szakok elkeveredtek és újraalapításra kerültek. A folyóirat életének húsz éve alatt folyamatos tágulás történt, egyrészt a történészhallgatók felé, másrészt a társadalomtudományok irányába. A lap az ezredfordulótól kezdõdõen pedig országos léptékû szerzõgárdával bír; Debrecenbõl, Pécsrõl, Budapestrõl, Sopronból vannak szerzõink, és már egyegy külföldi szerzõ is megjelent. A legtávolabbi szerzõnk Kínából küldött egy írást: az 1956-os forradalom kínai tükrözõdéseirõl. A Belvedere tehát országos szerzõbázissal bíró, ugyanakkor nemzetközi témákat is feldolgozó periodika, amelybe a történettudomány mellett a társadalomtudományok, a néprajz és az ifjúságkutatás felé is kitárul a rovatok és témák palettája.

ASZ Melyek azok az alapelvek, melyeket a Belvedere fontosnak tart? J. Cs.: A Belvedere mûködésének az egyik legfontosabb alapja, hogy mindig is klasszikus mester és tanítványa viszony volt a munkatársak között. A

lap „gyûjtõkörében” vannak professzorok, nagy tudású, kiváló személyiségû tanáremberek, és vannak hallgatók, akik nyitottak arra, hogy a tudást átvegyék, megõrizzék és létrehozzák saját magukban, és majd õk is továbbadják az utódaiknak. Másik fontos alapja, hogy ez egy értékteremtõ folyamat, mert a tanulmányokban megjelentetett információk, az abban lévõ A Belvedere két tudás kulturális tõkeként jelentése mûködni kezd. A mai 1. Olyan hely, magyar felsõoktatásban ez az egyetlen periodika, ahonnan szép amely húsz éve folyama- kilátás nyílik tosan megjelenik, és 2. Magaslaton amelyben történelmi, épült palota, villa, illetve társadalomtudományi írásokat közölnek díszes kilátó. hallgatók hallgatói szerkesztésben, oktatói men- Ahogyan a kilátás is csak akkor lehet torálással.

ASZ A Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület Pro Sperare díjjal jutalmazta a Belvederét 2009-ben, a 20 éves fennállás alkalmából.

szép, ha zavartalan, úgy a múltba is csak akkor tudunk jól visszatekinteni, ha nem zavarja semmiféle szemellenzõ a látásunkat…

J. Cs.: A Belvedere a MESE alapításától fogva tagja az egyesületnek, azzal együtt, hogy nem egy klasszikus egyetemi, fõiskolai lap. Ebben a körben egy igazi unikum! Úgy gondolom, hogy a díj a 20 évnek szól, annak a közel 80 szerkesztõségi munkatársnak és az 509 szerzõnek, akik csaknem harmincmillió karakternyi szöveget hoztak létre. Meghatódottak vagyunk, hogy a mai értékvesztett, rohanó világban egy szakmai lap, amely nem a gyors információáramlásra, a hírekre, hanem a tudományos alaposságra helyezi a hangsúlyt, egy ilyen tekintélyes kitüntetésben részesülhet.

RÁCZ BEA 2009. ÁPRILIS–MÁJUS AKTÍV SZEMESZTER 9

NAGYÍTÓ

A hetedik Te magad légy! Megválasztották a szegedi egyetem arcát A Szegedi Tudományegyetemen 39-en jelentkeztek a Legyél Te az Egyetem Arca, a hetedik Hökkentõ arcszépségversenyre. Március 31-én, a gálán a lányok táncos koreográfiája és bemutatkozása teljes sikert ért el a nézõk és a zsûri körében a verseny helyszínén, a SZOTE Klubban. Az est folyamán az Egyetem Arca tavalyi királynõje, Krix Anett koronázta meg az idei gyõztes Varga Reginát.

M

ég 2003-ban indította el a Szegedi Tudományegyetem hallgatói lapja, a Hökkentõ a mára hagyománnyá váló és nagyszabású versenynek számító „Egyetem Arca” arcszépségversenyét, melyre a kezdetekben még alig mertek jelentkezni az egyetem lányai, idén viszont már csaknem 40 jelentkezõvel büszkélkedhettek a szervezõk. A versenyt megelõzendõ is bõven jutott feladat a nevezett arcszépségjelölteknek, mégpedig Bata Ákos modell, a Budapesti Táncmûvészeti Fõiskola hallgatója „kínozta” õket a táncos koreográfia és a színpadi mozgás betanításával, de a nagy este, a ko-


ronát jelentõ megmérettetés elõtt a tanulmányi és információs központban még egy fotózáson is túl kellett esniük a lányoknak. Az Aktív Szemeszter megkeresésére az idei év nõi házigazdája, Butora Sára a 2007-es év Legyél Te az Egyetem Arca gyõztese elmondta: minden karról érkeztek jelentkezések és minden évfolyam képviseltette magát. A próbák, az ismerkedési est és a fotózások esténként és hétvégén zajlottak, így senkinek nem kellett az órákról hiányoznia, hiszen a verseny nem mehetett tanulmányaik rovására. A gálán estélyi, majd utcai viseletben is bizonyítaniuk kellett szépségü-

NAGYÍTÓ

A gyõztesek Varga Regina elsõ udvarhölgyének Balogh Dorottyát, második udvarhölgyének pedig Ombodi Ildikót választották. Az est folyamán a következõ különdíjakat osztotta ki a zsûri: Az EHÖK különdíjasa Csatlós Hanna, a Hökkentõ újságé Czirok Zsófia lett, akire a lap honlapján a legtöbben szavaztak. A Partyponty Gémes Gráciát találta a legszebbnek, míg a SZOTE Klub italkupongyûjtõ versenyét Markó Tímea nyerte. A TiszapART TV különdíjának Bakos Bettina, az SZTE JGYPK Hallgatói Ajándékbolt elismerésének pedig Palocsay Rita örülhetett.

ket a lányoknak az egyetem vezetõibõl és hallgatóiból álló 12 tagú zsûri elõtt, melynek idén a nemrégiben megválasztott EHÖK-elnök Zelena András és Nagy Feró is tagja volt.

Nagy Feró az est folyamán nem, csak a zsûriben töltött be fontos szerepet, hanem a versenyzõk táncelõadását és felvonulását követõen a SZOTE Klubban egybegyûltek hangulatfelelõse is volt. Nagy Feró és a Beatrice örökzöldjeit nem is követhette más, mint az est fénypontja, az arcszépségverseny döntõje, ahol a tavalyi gyõztes, Krix Anett 2009 legszebb szegedi hallgatójának, Varga Reginának adta át koronáját, aki egy éven keresztül képviselheti a Szegedi Tudományegyetemet különbözõ rendezvényeken, de a vizsgaidõszakról is vele készíthetnek interjút a helyi médiumok, mint az egyetem képviselõjével. FÖVÉNYESI DÁNIEL 12 AKTÍV SZEMESZTER 2009. ÁPRILIS–MÁJUS

Oktatócsomag: migráció és menekültügy A migránsok és menekültek helyzetének helyes megítélésére Nem csak számok címmel adtak ki a pedagógusok számára oktatócsomagot. Itthon április 27-én, a budapesti Magyar–Angol Kéttannyelvû Általános Iskola és Vendéglátó Szakiskolában ismertették a közhelyeket mellõzõ, hiteles történeteket elmesélõ kiadványt.

„H

atékony és szociális menekültügyi politikára van szüksége az Európai Uniónak, az öregedõ Európában számos ok szól a menekültek helyzetének, megítélésének változtatására” – mondta el a bemutatón dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselõ. A befogadásra képes társadalom kialakítása azonban a felnõttek feladata, õk azok akik eltérítik természetes, békés szándékuktól a fiatalokat. Ezért a jó gyakorlatok mellé példaértékû pedagógusok kellenek – hangsúlyozta a képviselõ, aki a sokszínûségbe vetett hitét és a gyermekek védelmének szükségességét emelte ki köszöntõjében. Az oktatócsomagot a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és az ENSZ Menekültügyi Fõbiztossága közösen dolgozta ki az európai migrációs és menekültüggyel kapcsolatos összetett kérdések nyílt, tájékozott megvitatására. Novoszel Ágnes, az IOM regionális programvezetõje elmondta: az oktatócsomag segít abban, hogy a számok mögé látva, közhelyeket mellõzve és hiteles történetek elmesélésén keresztül ismerkedhessenek meg a témával a célcsoporEP tot alkotó 12–18 éves diákok.

SPORT

Ezüstérmet szereztek a dunaújvárosi vízipólós lányok Idegenben második lett a Dunaújvárosi Fõiskola nõi vízilabdacsapata a LENkupában. Az ezüstérmet szerzett nõi vízilabdacsapat a kupadöntõ oroszországi visszavágóján három góllal kapott ki az orosz Sturm Csehov együttesétõl április 4-én, a Moszkva melletti Csehov olimpiai sportvárosban.

E

lõnnyel került a Dunaújvárosi Fõiskola ELCO-DVCSH nõi vízilabdacsapata a LEN-kupa döntõjébe, hiszen a múlt héten egy góllal verte itthon az orosz Sturm Csehovot. A

kupadöntõ mérkõzést szombaton délelõtt játszották a Moszkva melletti Csehov olimpiai sportvárosban. A döntõ hétvégi visszavágójára a fõiskola elõtti térre, élõ közvetítésre várták a lelkes drukkereket Dunaújvárosban, ahol fantasztikus volt a hangulat. A negyedik negyedig még a fõiskola pólós lányaié volt a meccs, ám a bírók esélyt sem adtak az utolsó etapban a támadásra, így a Sturm Csehov csapatáé lett az idei LEN-trófea – tájékoztatta az intézmény az EduPresst. Dr. Bognár László, a Dunaújvárosi Fõiskola rektora elismerõen nyilatkozott az ezüstéremrõl: „emberfeletti teljesítménnyel jutottak a lányok a döntõig, teljesítményükkel beírták a fõiskola nevét a magyar sporttörténelembe”. Hozzátette, az intézmény mindent megtesz annak érdekében, hogy segítse az élsportolók munkáját, sportösztöndíjjal, egyéni tanulmányi renddel támogatja õket, a vízipólósoknak pedig ingyenes a kollégiumi elhelyezésük is.

Aranyérmet szerzett a BMF hallgatója a heidenheimi világkupán Rédli András, a Budapesti Mûszaki Fõiskola (BMF) Keleti Károly Gazdasági Karának hallgatója aranyérmes lett a világ legrangosabb férfi párbajtõrvilágkupáján március 28-án, Heidenheimben.

A

198 induló közül az elõdöntõt csapattársával, Boczkó Gáborral vívta meg, ahol 15:13-ra diadalmaskodott. A döntõt végül a német Fiedler Jörg ellen vívta, a gyõzelemmel pedig neve felkerül Heidenheimben arra az emléktáblára, amelyet 1953 óta a világkupanyertesek nevei


díszítenek. Rédli András elmondta, honfitársát volt a legnehezebb leküzdenie, különös idegállapot kellett hozzá, hiszen Boczkó csapattársa és barátja is egyben. Végül a döntõt a német Fiedler Jörg ellen vívta, és 9:8 arányú gyõzelmet aratva aranyérmet szerzett. Rédli a két korábbi világku-

SPORT

pa-harmadik hely után elõször léphetett a dobogó tetejére. A 2007-es universiadegyõztes, 22 éves sportkiválóság Tapolcán kezdett vívni Eitner Kinga nevelõedzõ tanítványaként, jelenlegi mestere pedig Udvarhelyi Gábor. Az aranyérem megszerzése mellett a BMF hallgatójának neve

felkerül Heidenheimben arra az emléktáblára, amelyet 1953 óta a világkupa nyerteseinek nevei díszítenek. Ezzel Kulcsár Gyõzõ, Kolczonay Ernõ, majd a 2008-as gyõztes Imre Géza után 2009-ben Rédli András neve is olvasható lesz a „halhatatlanok” listáján.

Jó tanulók, jó sportolók Március 30-án a Néprajzi Múzeum aulájában 13 egyetemi, fõiskolai hallgató vette át a „Magyar Köztársaság jó tanulója – jó sportolója 2008” elismerést. A díjátadáson megjelent dr. Frenkl Róbert, a MEFS elnöke. ELISMERÉST KAPTAK: Bálint Zsófia Anikó, PTE Bölcsésztudományi Kar, Pszichológiai Intézet, Pécs, Busa Gabriella, Rendõrtiszti Fõiskola, Budapest, Horváth Tamás, Széchenyi István Egyetem, Gyõr, Illés Evelin, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, Kámán Bálint, Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest, Korcsmár Judit, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Pécs, Kurtucz

Csaba, Tessedik Sámuel Fõiskola, Gazdasági Fõiskolai Kar, Békéscsaba, Péley Dorottya, Pécsi Tudományegyetem, Pécs, Szabó András, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, Szakály Zsuzsanna, Széchenyi Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Gyõr, Takács Zsófia, Semmelweis Egyetem, Budapest, Zana Anita, Kodolányi János Fõiskola, Székesfehérvár, Zsigmond Száva, Miskolci Egyetem, Miskolc

Szarvasûzõk futottak

I. kategória: 1. hely: Pajzán Majális (Szegedi Tudományegyetem). Idõeredmény: 4:58:53. 2. hely: Homokfutók (Nyíregyházi Fõiskola). Idõeredmény: 5:05:03. 3. hely: Trappolók (Eszterházy Károly Fõiskola). Idõeredmény: 5:13:46. II. kategória: 1. hely: Cifrik. Idõeredmény: 5:10:31. 2. hely: Száguldó demizsonok. Idõeredmény: 5:51:10. 3. hely: DE-fut nak-MK. Idõeredmény: 6:23:35. Érdekesebb különdíjak: Leggyorsabb miskolci csapat: Gim dopping, idõeredmény: 5:18:28. A miskolci szakasz leggyorsabb nõi futója: Aradi Bernadett (Debreceni Egyetem), idõeredmény: 23:11. A miskolci szakasz leggyorsabb férfi futója: Somogyi Péter (Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem), idõeredmény: 20:13.

Április 4-én – több év után – ideális idõjárási körülmények fogadták a 19. Szarvasûzõk résztvevõit. Az Eger– Miskolc–Bükk hegység legszebb részeit érintõ útvonalon profi szervezést, kiváló hangulatot tapasztalhattak mind a futók, mind a részt vevõ hallgatók. A Miskolci Egyetem Diáksportköre, mint ahogyan az elmúlt 18 évben, most is kitûnõre „abszolválta” a rendezvényt.

A

versenyre két kategóriában nevezhettek a csapatok. Az elsõ kategóriába azok a csapatok tartoztak, akik egy egyetemet vagy fõiskolát képviseltek. A 2. kategóriában a több intézmény által kiállított, valamint az oktatókat is tartalmazó csapatok indultak.

ASZ 2009. ÁPRILIS–MÁJUS AKTÍV SZEMESZTER 15

NAGYÍTÓ

Karrier aloldal az EduPressen Új szolgáltatással, karriertematikájú aloldallal jelentkezik április 21-étõl az Educatio Press Magyar Oktatási Hírügynökség. A microsite karrier, munkaerõpiac, elhelyezkedések témájában szól a végzõsök, frissdiplomások, az oktatási szféra és a munkáltató számára egyaránt.

A

z EduPress karrier egy napi frissítésû aloldal, melyen belföldi és külföldi képzésekrõl – hangsúlyosan a mester- és szakirányú szakképzésekrõl – pályázati és álláslehetõségekrõl, gyakornoki programokról és ösztöndíjakról, kutatásokról olvashatnak az érdeklõdõk. A partnerekkel együttmûködve – gazdasági, HR- és oktatási cégek, médiacsoportok, továbbá egyetemi és fõiskolai karriercentrumok – a látogatók egy oldalon a karrier tematikájában összegyûjtött tartalmak praktikusan kezelhetõ információhalmazával találkoznak, kutatásokkal, linkelési opcióval, hivatkozással bõvítve. Az Educatio Press Magyar Oktatási Hírügynökség karrier aloldala azért alakult, hogy nyilvános fórumot teremtsen a felsõoktatási szereplõk, a munkaerõpiac és a végzõs hallgatók, azaz a potenciális munkavállalók között. Az aloldalon lehetõség van tartalmi és/vagy hirdetési együttmûködésre, olyan információk, pályázatok megjelenítésére, amelyek a kitûzött célnak és küldetésnek megfelelnek. A hírügynökség oktatási tematikáját elõtérbe helyezve az egyetemek és fõiskolai karriercentrumok munkáját is kívánja segíteni az aloldal. Az EduPress karrieren a megjelenés (állás-, képzéshir-

A weboldal elérhetõ az EduPress fõoldaláról, vagy a www.edupress.hu /karrier címen.

detés és banner) ebben a szemeszterben még ingyenes. Kapcsolat: [email protected] Lapunk szakértõket kérdezett meg a fiatalok álláskeresési szokásaival, valamint a karrier aloldallal kapcsolatban.

Intézmények az álláskeresés mögött A nyomtatott sajtón keresztül szinte már egyáltalán nem keresnek állást a frissdiplomások – utalt az online állást kínáló oldalak népszerûségére Balla Zsolt, a Workania üzletágvezetõje, aki az elmúlt idõszakban megrendezett egyetemi, fõiskolai állásbörzéken a hallgatók álláskeresési szokásairól gyûjtött tapasztalatokat. „A fiatalok sokszor nincsenek tisztában diplomájuk értékével, és habár néhányan tudatosan építik a karrier2009. ÁPRILIS–MÁJUS AKTÍV SZEMESZTER 17

NAGYÍTÓ

A BKF-en évrõl évre nagy hangsúlyt fektetnek a karrier-tanácsadásra

jüket, a többség nem rendelkezik konkrét elképzelésekkel a saját jövõjével kapcsolatban. Az álláskeresésnél fellépõ problémákat pedig számos esetben már az adott szak kiválasztása is elõrevetíti, bizonyos képzések esetében ugyanis most is látható, hogy a közeljövõben a munkaerõpiacon nem lesz szükség az ott végzett diplomásokra” – véli a szakértõ. A felvételi eljárás során ugyan a képzett-

Karrierirodák a magyar felsõoktatási intézményekben A Budapesti Corvinus Egyetem karrierirodája 2008. szeptember–novemberben végzett felmérést a magyar felsõoktatási intézmények karrierirodái között, melybõl kiderül: 18 állami egyetem közül 12-ben van karrieriroda, és kontaktja elérhetõ, 7 nem állami egyetem közül 3-ban van karrieriroda (ebbõl kettõ egyetem közös karrierirodát mûködtet), 12 állami fõiskola közül 10-nek van karrierirodája, 33 nem állami fõiskolából mindössze 10-ben mûködik karrieriroda. 18 AKTÍV SZEMESZTER 2009. ÁPRILIS–MÁJUS

ség mellett az álláskeresési és a különbözõ technikák is jelentõs szerepet játszanak, az intézményeknek azonban nem feladatuk, hogy ezeket a módszereket megtaníttassák a hallgatókkal – vallja Balla Zsolt. Ugyanakkor természetesen növeli az adott intézmény értékét, ha az a különbözõ cégekkel fenntartott szoros együttmûködéseknek köszönhetõen több álláslehetõséget is felkínál végzett hallgatói számára, illetve alumni rendszerén keresztül teremt lehetõséget erre. Éppen ezeket az eszközöket emeli ki Kassó Katalin, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Fõiskola (BKF) külsõ kapcsolatok referense is. Az intézmény karriercentruma ugyanis tréningek útján segíti hallgatóit abban, hogy ne csupán a felvételi eljárás egyes kérdéseire készüljenek fel, hanem a munkavégzés során is hasznos készségekkel, mint például a tárgyalás, az üzleti prezentáció vagy a személyes hatékonyság fejlesztésének technikáival ismertessék meg a fiata-

NAGYÍTÓ

lokat. A munkáltatók pedig pozitívan szemlélik ezeket a kurzusokat, melyet számos egyéb eszközzel egészít ki az iroda. A hallgatók számára nyújtott szolgáltatások között szerepel többek között a szakmai gyakorlatok és álláshelyek szervezése, az önéletrajz és motivációs levél megírásában nyújtandó segítség, valamint az egyéni karrierút megtervezésében adható információs, tapasztalatokon alapuló támogatás. A más intézményekre is jellemzõ segítségnyújtás mellett azonban egyéb elõadás-sorozattal, illetve a Cégek Napja nevet viselõ rendezvénnyel is támogatják a fiatalokat, ez utóbbin pedig magukat a cégeket ismerhetik meg részletesen az álláskeresés elõtt álló diákok.

Még több információra van szükségük a hallgatóknak „A fiatalok problémáit azonban még mindig nem fedtük le a szolgáltatásainkkal, hiszen a válság mellett a fiatalok álláskeresési nehézségeit növeli az a tény is, hogy a hallgatók maguk sem veszik komolyan ezt a feladatot” – számolt be lapunknak Kassó Katalin. Elmondta: ebben a helyzetben minél több információra van szükségük, a karriertervezéssel kapcsolatos témák egyre több felületen való megjelenésével talán orvosolható a probléma, mely feladat ellátásában immár az EduPress aloldala is szerepet vállal. „A portál egyúttal a karrierirodákban dolgozók munkáját is segíti, hiszen mûködik ugyan a Karrierirodák Országos Kerekasztala, a karrier aloldalon azonban naprakészen értesülhetünk egymás programjairól, késõbb pedig talán fórumként is használhatjuk egymás tájékoztatására” – nyilatkozta a BKF munkatársa. A karrier aloldalon közölt, egyéb információtartalmat Balla Zsolt szintén kiemelte, tapasztalatai szerint a piacvezetõ álláskeresõ oldalak fõ pro-

filja az állások meghirdetése ugyan, számos oldal azonban az álláskereséshez szükséges technikákról is beszámol. „Ilyen tekintetben az EduPress aloldala is pluszinformációkkal lép be a piacra: specializált, a felsõoktatást érintõ információval hozzáadott értéket képvisel, és a frissdiplomások álláskeresési igényeinek megfelelõen egészíti ki az álláshirdetéseket.”

Akik partnerként csatlakoztak A partnerek közé már csatlakozott az Egyetem Tér – Debreceni Hallgatói Portál, ahol az egyetem állásbörzéjével kapcsolatos információk mellett hallgatói híreket is megosztanak a szerkesztõk. A Mûegyetemi Állásbörze oldalán a diákok mellett a vállalatok is megtalálhatják a nekik szánt portált, de a diplomaszerzés elõtt álló fiatalok arról is tájékozódhatnak, jelenleg éppen hány céggel tart fenn kapcsolatot az intézményben megrendezendõ állásbörze. A www.frissdiplomas.hu oldalon szakmai gyakorlatra és fõállású munkakörbe egyaránt keresnek fiatal álláskeresõket, de a partnerek között található már a Budapesti Corvinus Egyetem integrált állásbörzéjének honlapja (Karrier Expo – www.karrierexpo.hu), illetve a koszikarrier.hu oldala is.

Balla Zsolt szerint az intézmény értékét növeli, ha a végzés után álláslehetõséget tud kínálni a frissdiplomásoknak

TAKÁCS ERZSI 2009. ÁPRILIS–MÁJUS AKTÍV SZEMESZTER 19

NAGYÍTÓ

A válságban az oktatást kell elõrehelyezni Interjú Sió Lászlóval, a Fidesz oktatáspolitikusával Módszertani megújulás a természettudományi közoktatásban, osztatlan rendszerû pedagógusképzés, határozott, hosszú távú célok az államilag támogatott keretszámok kialakításában, egységes mesterfelvételi, differenciált közoktatás – többek között ezek azok a kulcsfontosságú elemek, amelyekhez az oktatásnak igazodnia kellene a Fidesz oktatási mûhelyének vezetõje szerint. Az Aktív Szemeszter Sió Lászlót kérdezte.

ASZ Melyek azok a legfontosabb lépések, amelyek szükségesek a megoldáshoz? S. L.: Az egész rendszerhez kell hozzányúlni. Több kérdést kell egyidejûleg kezelni. Mekkora legyen a kötelezõ óraszám, egységes természettudományi tárgyat alakítsunk ki, vagy õrizzék meg önállóságukat a területek, hogyan lehet kötelezõ jelleggel számon kérni ezeket az ismereteket az érettségi vizsgán, végig kell gondolni a tanárképzést, illetve a legfontosabb, a módszertani megújulást kell támogatni. Ami lényeges, több ponton, egymást erõsítõ módon kell változtatni.

ASZ Hol kezdené a rendszer alakítását? ASZ A Fidesz a közelmúltban bírálta Hiller Istvánt, mert nem változtatott a kötelezõ érettségi tárgyakon. Ön szerint a kötelezõ természettudományi érettségi megoldaná a természettudományi szakemberhiányt? S. L.: A bírálat annak szólt, hogy bár a kérdés hosszú évek óta ismert, rendszerszerû beavatkozás nem történt a tárca részérõl. A természettudományi ismeretek fájón hiányoznak a diákok tudásából, azonban azzal, hogy egyik évben növeljük a természettudományi képzési területen rendelkezésre álló államilag támogatott keretszámokat, másik évben kitaláljuk, hogy legyen kötelezõ egy természettudományi tárgyból érettségi vizsgát tenni, nem megoldás.

S. L.: A módszertani megújulás talán a legsürgetõbb. Azok a gyerekek, akik ma a pad alatt interneteznek a mobiltelefonjukkal, egészen másfajta technikákkal vonhatók be a közös munkába, nyûgözhetõk le egy interakció során, mint húsz évvel ezelõtt. Számukra a jelenlegi oktatás unalmas. A kezdetekkor a gyerekek többsége kíváncsi a természettudományokra, élvezik a kísérleteket, ám az oktatás egy idõ után nagyon elméletivé válik. Ezen változtatni kell. Másrészt emelni kell a kötelezõ óraszámot, ez teremti meg a lehetõséget a természettudományok oktatására szánt idõkeret bõvülésére is.

ASZ Egyes szakemberek szerint a diákok már így is túlterheltek a közoktatásban. S. L.: Kutatások szerint a gyerekek többsége


NAGYÍTÓ

nem túlterhelt. Akik mégis, azok esetében is a különórák, a felvételi elõkészítõk okozzák ezt. Nem szabad elfelejteni azt a szempontot sem: amennyivel nõ a gyerekek kötelezõ óraszáma, annyival több ingyenes oktatási idõt kapnak garantáltan a közoktatásban. Ha csökken a kötelezõ óraszám, az igazságtalan helyzetet teremt, mert az oktatási piacon nem mindenki tudja kifizetni gyermeke többlettudásának árát.

ASZ A bolognai rendszer megvalósításában a legtöbb kritika a tanárképzést éri. Az ön által említett módszertani megújuláshoz az oktatási rendszert is módosítani kellene? S. L.: A Fidesz a többciklusú képzési rendszer bevezetésekor is azon az állásponton volt, a pedagógusképzésnél indokolt lenne meghagyni az osztatlan képzést, ahogy az például az orvosképzés esetében történt. Véleményünk nem változott, vissza kell térni az eredeti képzési struktúrához. Másrészt ösztönzõrendszert kell kialakítani, hogy erre a pályára vonzzuk a fiatalokat, közülük is a legtehetségesebbeket. Ehhez nem elegendõ a pályakezdõ pedagógusok pótléka. Hogy a pályára alkalmas fiatalok lépjenek be a pedagógusképzésbe, szükség van a szakma presztízsének növelésére.

ASZ Attól nem tart a Fidesz, hogy egy esetleges pedagógusképzési struktúra újramódosításával még nagyobb bizonytalanság alakulna ki a felvételizõk körében? S. L.: Nem tartok ettõl. Úgy látom, a szakma többsége is egyetért ezzel. A bizonytalanság pedig megszüntethetõ, ez a tájékoztatás feladata. A bolognai struktúra alapvetõen jó, megoldja az elit- és tömegképzés együtt létezésének problémáját. A gond az, hogy sem a munkaerõpiac, sem a szülõk és a jelentkezõk nincsenek tisztában azzal, mit jelent pontosan az új képzési rendszer. A piac eddig tudta, mit várhat egy egyetemi, illetve fõiskolai szintû képzéstõl. Ezeknek a vélekedéseknek egy része illúzió volt, mégis kiindulópontot jelentett a munkaadók számára. Ma az alapképzés értékét a munkáltatók nem tudják megítélni, azt látják, hogy a korábbi négy-öt éves képzés három évre csökkent, így vagy az elméleti, vagy a gyakorlati ismeretek csorbulnak. Az új struktúra képzési koncepcióját, azt, hogy az alapképzés-

ben részt vevõk mit fognak tudni és a piac mire számíthat, nem mondta el senki az érintetteknek.

ASZ Miként lehetne ezt a kommunikációs ûrt csökkenteni? S. L.: Nem a képzési struktúra a felelõs azért, hogy nincsenek megfelelõ információk egy alapképzésben végzett hallgató tudásáról, kompetenciáiról. Ez részben kommunikációs feladat, részben együttmûködési probléma. Az állam, a képzést végzõk és a diplomásokat alkalmazók közös felelõssége lett volna elébe menni ennek a helyzetnek. A megoldásához olyan együttmûködésre lenne szükség, ahol a személyzeti kérdésekkel, fejlesztésekkel foglalkozó munkatársak is kvázi részt vesznek a képzésben, rálátással bírnak az intézményekre, hogy pontos képük legyen arról, mire számíthatnak a végzõsök tudásával, kompetenciáival kapcsolatban. Az oktatásirányítás pedig nem tehet úgy, mintha ehhez semmi köze sem lenne, hiszen jelentõs közpénzt biztosít erre a célra a költségvetés.

ASZ Tavaly októberben úgy nyilatkozott, a politikának nincs fogalma róla, 20-30 év múlva milyen képzettségû emberekre lesz szüksége az országnak. Ön szerint lehet pontos képet adni arról, hogy miként alakul a munkaerõ-kereslet 2030-2040 körül? S. L.: A ’90 es évek elején, mikor összeomlott az egész nehézipar, rengeteg mûszaki ember maradt munka nélkül, sokat romlott a mérnökszakma presztízse. Ha akkor a felsõoktatás nem elég bölcs ahhoz, hogy lássa, ez egy átmeneti helyzet, akkor ma nem lenne itt többek között az Audi vagy az Opel. Ez a kollektív bölcsesség akkor is nagyon fontos volt és ma is az lenne. Ahogy India ki tudja találni magát, úgy Magyarország is meg tudná találni azokat a gazdaságfejlesztési irányokat, amelyekhez felsõoktatási képzése igazodhatna, és amelyekhez ragaszkodnia kellene. Ma néha úgy tûnik, arra várnak, hogy bekopogjon egy befektetõ, s akkor az ajánlatára mondanak valamit. Az ismert okok miatt egyre kevesebben kopogtatnak, így többnyire mindenkit terített asztallal várnak. Stratégia pedig mintha nem lenne. A keretszámokat sokkal tudatosabban, egy elfogadott és nyilvános távlati célnak alárendelve kellene meghatározni, nem hasra ütéssel, ahogyan az 2009. ÁPRILIS–MÁJUS AKTÍV SZEMESZTER 21

NAGYÍTÓ

ma történik. A jó felsõoktatáshoz azonban differenciáltabb közoktatásra is szükség lenne.

ASZ Milyennek kellene lennie a közoktatásnak? S. L.: A mai közoktatás legnagyobb hibája, hogy a gyerekek tízéves korukra elveszítik motivációjukat. Nyilván nem független ettõl, hogy a nemzetközi felmérések szerint a tízéves korig terjedõ vizsgálatokban kimondottan jó helyen áll Magyarország, a késõbbi vizsgálatok pedig azt igazolják, hogy idõközben valami nagyon elromlik, az eredményekben komoly zuhanás látszik, és nem tudjuk pontosan, hol a hiba. Akkor jön a rögtönzés, legyen hatéves az alapozás, ne lehessen buktatni, csökkentsük az óraszámokat stb. Szerintem egy készségfejlesztõ, személyiségfejlesztõ, nevelõ közoktatásra van szükség. Olyanra, ahol van idõ és felkészültség a differenciálásra, az egyéni fejlesztésre, és hangsúlyos szerepet kap a nevelés. Ilyen közegben megvalósítható az integráció, feltéve, ha szakmai, személyi hátteret is rugalmasabban kezelhetik a fenntartók. Ehhez politikai döntés kell, mert anyagi vonzata van.

ASZ Ön szerint mi a módja, hogy a középiskolás diákokig eljusson az oktatási kormányzat által diktált tudatosság, ami a tudományterületek közötti arányok feltöltését segíti. Hogyan lehet terelni a felvételizõket egyes szakmák felé? S. L.: Egyrészt információval, legyen világos minden jelentkezõ elõtt, hogy egy-egy tanulási irány megválasztásával milyen esélyei lesznek a munkaerõpiacon. Az államilag finanszírozott keretszámok jó esetben ennek az elvnek a mentén kerülnek meghatározásra. Saját pénzén azonban mindeni azt tanul, amit akar, meg persze azt, amire felkészíti a közoktatás. Ez a második, a fontosabb szempont, mert ha – ahogyan beszéltünk róla – gyenge vagy nem hangsúlyos a természettudományi képzés a közoktatásban, akkor bármennyivel lehet növelni a keretszámokat, azokat nem vagy csak kevéssé alkalmas jelentkezõkkel lehet majd feltölteni. Másrészt menet közben semmiképp nem lehet változtatni, a jelentkezési határidõ lezárása után módosítgatni elfogadhatatlan. A verseny amúgy is nagy, mert az államilag finanszírozott, teljes értékû diplomát adó képzési keretszám több mint 20 százalékkal csökkent néhány év alatt, 22 AKTÍV SZEMESZTER 2009. ÁPRILIS–MÁJUS

nagyjából változatlan számú érettségizõ mellett. Mindeközben a gyermekes családok anyagi helyzete drámai mértékben romlott, így nem reális alternatíva a költségtérítéses képzés. Jól látni ezt a jelentkezéseknél is, ez a szegmens jelentõsen visszaszorult. Ez rossz a fiataloknak, mert nem tudnak tanulni, rossz az egyetemeknek, mert csökkennek a bevételeik és rossz a gazdaságnak is, mert csökken a munkaerõ tudása. S rossz Magyarországnak, mert a jól képzett munkaerõ a legfontosabb vonzerõ a befektetõk számára. Nem mindegy, hogy gumiabroncsot vagy mobiltelefont gyártunk.

ASZ Az OECD-vizsgálatok szerint Magyarországnak több diplomást kellene képeznie, hiszen az európai átlaghoz képest az adott korosztály végzettségi szintjét, illetve a társadalomban betöltött arányukat tekintve le vagyunk maradva. Ez olykor szemben állhat a piac által igényelt, a tudatos keretszámokkal meghatározott felsõoktatási célokkal. Melyik törekvés élvez prioritást? S. L.: Ebben a kérdésben három szempont van: a gyerek szempontja, a társadalom szempontja és a gazdaság szempontja. A munkaerõ-piaci felmérések szerint a cégek, ha tehetik, szívesebben foglalkoztatnak magasabb végzettségû munkavállalót, és vállalják az ezzel járó többletköltségeket, legyen szó akár egy titkárnõi munkakörrõl. Bizonyos szektorokban túlképzés van ugyan, de a piac általánosságban elismeri finanszírozásban és munkahelyi biztonságban is a felsõfokú végzettséget, Magyarországon az OECD-országokkal összevetve kiemelkedõ mértékben. Meggyõzõdésem, hogy a társadalom szempontjából is van értékkülönbség egy érettségizett és egy bármilyen diplomával rendelkezõ munkavállaló között, hiszen a felsõoktatásban eltöltött idõ, a vizsgákra való készülés, a szocializációs közeg inspiratív és motiváló. Ráadásul egy diplomás kisebb valószínûséggel válik munkanélkülivé, egészségesebb, nem szorul segélyekre, magasabb jövedelmébõl több adót fizet, és több értéket termel.

ASZ Meg lehet õrizni a minõséget akkor, mikor egy társadalom adott korosztályának a 60 százaléka a felsõoktatásba készül? S. L.: A legkiválóbbak aránya és tudásszintje nem változott a korábbi, rendszerváltás elõtti

NAGYÍTÓ

arányokhoz képest, amikor még egy-egy korosztálynak csak tíz százaléka szerzett felsõfokú végzettséget. Sõt szerintem ez az arány még javult is. És az sem lehet vitás, hogy egy közepes diploma is többet ér, több tudást takar, mint egy puszta érettségi.

ASZ Az, hogy a cégek egy titkárnõi pozícióban elõnyben részesítik a felsõfokú végzettségûeket, nem a közoktatás kudarca? Valóban szükség van hat félév, adott esetben államilag támogatott egyetemi, fõiskolai képzésre egy asszisztensi munkakör betöltéséhez? S. L.: Ha az a kérdés, hogy gazdaságilag megéri-e egy országnak finanszírozni a felsõoktatási tanulmányokat, a válasz egyértelmûen igen. A diplomás munkavállalók 10-15 éven belül magasabb adóbefizetésükön, illetve az igénybe nem vett segélyeken keresztül visszafizetik az államnak tanulmányaik költségeit. Itt inkább a felvételi korrekciójára lenne szükség, hogy az államilag finanszírozott helyekre valóban a legtehetségesebbek kerüljenek be. Az államilag támogatott helyekre való bejutás feltételeként meg kell követelni az emelt szintû érettségit. Ma valakinek a múltbeli állapotát – például hátrányos helyzet – ugyanúgy vagy jobban honorálja a felvételi rendszer, mint a tudást. Ez így nem jó. A hátrányos helyzetûek segítését nem a felsõoktatás kapujában kell elkezdeni kedvezményekkel, hanem éppen eddigre kellene alkalmassá tenni õket arra, hogy megállják a helyüket a versenyben. Ilyen lehetõség pl. az Arany János program, ahol 14 éves korban elkezdõdik a mentorálás, s a felsõoktatás kapujáig bizonyítottan képes megteremteni, hogy a hátrányos helyzetû fiatalok sikerrel felvételizzenek. Ez pénz és sok munka, de adminisztrációs kedvezményekkel nem lehet elõrébb jutni. Az államilag finanszíro-

zott belépést egységesíteni kell, ennek eszköze az emelt szintû érettségi, mint ahogy a mesterképzésre való bemenetnek is standardnak kellene lennie.

ASZ Eszerint nem ért egyet mesterképzésben elõírt intézményi felvételi rendszerrel? S. L.: Véleményem szerint az intézmények közötti mobilitást gátolja. Az összes intézményben egységes szempontrendszer alapján kellene dönteni a felvételben, és ezt idõben nyilvánosságra kellene hozni ahhoz, hogy mindenki egyenlõ eséllyel pályázhasson a mesterképzésekre, függetlenül az elõzõ diplomáját kiállító intézménytõl.

ASZ Gazdasági szakemberek szerint a válságban Magyarország húzó iparága lehet az oktatás, mert a rossz forintárfolyam miatt a tandíjak alacsonyak, ami vonzhatja a külföldi diákokat. Ön szerint, ha a külföldi hallgatók most tömegesen elkezdenek érdeklõdni a hazai intézmények iránt, tudná õket fogadni a magyar felsõoktatási piac? S. L.: Szerintem nincsenek felkészülve arra a hazai intézmények, hogy ez tömeges legyen. Ráadásul egy ilyen nyitás azzal járhat, hogy tehetséges, de kevéssé tehetõs magyar fiatalok kiszorulnak a költségtérítéses képzésbõl. Nekik ugyanis ez egyáltalán nem olcsó, hanem egyre megfizethetetlenebb. Fontosabbnak tartom, hogy az õ tanulásuk támogatása élvezzen inkább elsõbbséget. Az azonban biztos, hogy a kormánynak egy ilyen gazdasági-pénzügyi válságban az elsõ helyre az oktatást kellene helyeznie. A tény, hogy most az oktatásra szánt költségvetést csorbítja a kormány, meghatározó lesz a késõbbiekben. A válságnak ugyanis elõbb-utóbb vége lesz, s nem mindegy, hogy akkor milyen pozícióból indulunk majd. ZÁKÁNYI VIRÁG 2009. ÁPRILIS–MÁJUS AKTÍV SZEMESZTER 23

NAGYÍTÓ

Üzleti tippek a Bibliából Menedzsmentoktatás kétezer éves szemlélettel A bibliai példabeszédek üzleti szemléletû értelmezésével foglalkozó ötrészes elõadás-sorozat elsõ fejezete nagy sikerrel zajlott le április 8-án, Tatabányán. Az Európában egyedülálló kezdeményezés szervezõi még három alkalommal várják a Modern Üzleti Tudományok Fõiskolájának falai között mindazokat, akiket érdekel egy, a hétköznapitól teljességgel eltérõ, a modernt az õsivel ötvözõ üzleti szemlélet.

A

z elõadás-sorozat egyszerre kulturális és oktatási célú, minden része egy-egy, a mai kor szemüvegén keresztül szemlélt bibliai példázatra épül, felvetve a hozzákapcsolódó vezetési és üzleti kérdéseket. Az elsõ elõadás a vezetõi szerepeket és ezek hatékonyságát vizsgálta. Dr. Bõgel György, a Közép-európai Egyetem menedzsmentprofesszora felvázolta a téma modern irányvonalait és a felvetõdõ kérdéseket, majd dr. Tomka János, a Modern Üzleti Tudományok Fõiskolájának (MÜTF) tanára, a Keresztyén Vezetõk és Üzletemberek Társasága vezetõségének tagja Mózes könyvének egyik példázatán át mutatta be azokat a válaszokat, amelyek a Biblia lapjairól köszönnek vissza. A történet szerint


Mózes apósa, látván, Mózes hogyan dolgozik, félrehívta õt és ellátta olyan hasznos tanácsokkal, amelyet közelebbrõl megvizsgálva a hallgatóság meglepetten döbbent rá, tulajdonképpen ma sem tanítanak mást a fõiskolákon. „A gazdasági válság egyfajta morális válságként is jelen van, és ilyenkor mi sem magától értetõdõbb, mint a Biblia alapvetõ bölcsességeihez fordulni” – mondta el a sajtótájékoztatón az ötletgazda-elõadó, dr. Tomka János, aki mindkét tudományágban egyaránt elismert szakember. 2004-ig elnöke volt a Keresztyén Vezetõk és Üzletemberek Társaságának, jelenleg is vezetõségi tag, a MÜTF és a CEU Business School tanára, számos szakmai érdeme mellett Magyarországon az elsõk között kezdte kutatni a tudásmenedzsment gyakorlati alkalmazásának lehetõségeit. Hogy érdemes-e a kereszténység szent könyvét üzleti ismeretekért forgatni, dr. Tomka János az elõadás elején szemléletes példával támasztotta alá. „A

NAGYÍTÓ

Bibliát a könnyebb érthetõség és eligazodás érdekében osztották versekre, és ha így nézzük, sokat elárul, hogy 2350 vers szól valamilyen formában a pénzrõl és a vagyonról, míg magáról az imádságról alig több mint ezer.” Az elõadást megnyitó dr. László József, a Harvard Business Review vezetõ tanácsadója szerint a Biblia bizonyos szintû ismerete nem csupán vallási kérdés, hanem elengedhetetlen feltétel a mai kulturált ember számára. „Hiszen a Biblia ismerete nélkül értelmezhetetlen a mûvészet, a tudomány és a gondolkodás sok alkotása.” Az elõadásokról televíziós felvétel is készül, amely egy ötrészes ismeretterjesztõ sorozat alapjául szolgál majd interjúkkal és szemléltetõ filmes részletekkel kiegészülve. A program ingyenesen látogatható, az elõadások

További elõadások Május 6. Vezetõi felelõsség Felelõsség – de miért? – „Mert én is felsõbbség alá rendelt ember vagyok, és nekem is vannak alárendelt katonáim.” Lukács evangéliuma 7. rész 1–10. Május 20. Tudás és tehetség A tehetség a legfontosabb? – „…megjött…a szolgák ura és számadást tartott velük.” Máté evangéliuma 25. rész 14–30. Június 3. Hatalom Csak a vezetõnek van hatalma? – „ Mi az igazság?” János evangéliuma 18. rész 28. – 19. rész 16.

napjain 14 órakor komfortos busz szállítja az érdeklõdõket a MÜTF budapesti székhelye elõl Tatabányára és vissza. ÁRENDÁS ÉVA

KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓ

Diákhitel: fontos tudnivalók Ha diákhiteles vagy és most végzel, megszûnik a hallgatói jogviszonyod, akkor 1. kérdezd meg a TO-n, hogy meddig érvényes a hallgatói jogviszonyod, és jelentsd be a Diákhitel Központnak. 2. ha változik a levelezési címed, akkor jelentsd be azt is! (Pl. hazaköltözöl az albérletbõl vagy a koliból.) 3. akkor is kell törlesztened, ha még nem dolgozol! 4. ne várj felszólításra, a hallgatói jogviszonyod megszûnését követõ negyedik hónap 1. napján el kell kezdened a törlesztést. 5. idén havi 4130 forintot kell törlesztened, kizárólag banki átutalással a 10032000-01800126 számlaszámra. (A törlesztésrõl szórólap készült, ha nem kaptad meg, kérd a TO-n. A

legrészletesebb infó a www.diakhitel.hu oldalon olvasható.) Ha még nincs diákhiteled, de szükséged lenne pénzre, akkor 6. még 2009. május 15-ig leadhatod igénylésedet (igénylési helyek: www.diakhitel.hu). 7. ha minden OK, akkor június 15én, visszamenõlegesen a teljes tanulmányi félévre járó pénzt megkapod. 8. ez az összeg az igénylésedtõl függõen akár 200 ezer – költségtérítéses képzésben 250 ezer forint – is lehet. 9. ha lekésed a határidõt, akkor már csak jövõ tanévtõl kaphatsz diákhitelt. Ne a szóbeszédnek, hanem a saját szemednek higgy, és olvass utána a www.diakhitel.hu oldalon! 2009. ÁPRILIS–MÁJUS AKTÍV SZEMESZTER 25

NAGYÍTÓ

Jogsegély a doktoranduszoknak Példaértékû együttmûködés a hallgatók jogaiért

A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) kezdeményezte azt a megállapodást, melyet a hazai felsõoktatásban részt vevõ hallgatók jogainak védelme érdekében írt alá az oktatási jogok biztosa, az Oktatásügyi Közvetítõ Szolgálat, a „Hallgató Ügyvédje” szolgáltatást nyújtó Princzinger Ügyvédi Iroda és a DOSZ április 2-án. Céljuk, hogy a jövõben együtt hatékonyabban tudják kezelni a graduális és posztgraduális hallgatók jogi jellegû problémáit.

A

felsõoktatási törvény értelmében az intézmények doktori képzésben részt vevõ hallgatóinak képviseletét a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) látja el, ennek megfelelõen 1998-tól kezdõdõen mûködteti jogsegélyszolgálatát. Az immáron tíz éve mûködõ jogsegélyszolgálat a PhD- és DLA-hallgatók számára biztosít jogi tanácsadást, igény szerint akár jogi képviseletet is, de segítséget nyújt a doktorandusz és a doktori intézmény közötti eljárásban is (pl. fegyelmi eljárás), illetõleg ellátja a doktoranduszok jogi képviseletét az esetleges bírósági eljárások során. Április 2-án azonban az együttmûködés keretében az aláírók kinyilvánították szándékukat, hogy rendszeres szakmai kapcsolatot alakítanak ki annak érdekében, hogy a felsõoktatási szférában felmerülõ jogi jellegû problémákat minél hatékonyabban rendezzék, illetve hogy a hallgatói jogok érvényesülése érdekében a jövõben konkrét programokat is kezdeményeznek, így az általános együttmûködési keretmegállapodás késõbbi, konkrét projektek elvi alapjának tekinthetõ. Jogsegélyszolgálatával a DOSZ eddig is széles körû érdekképviseletet és segítséget nyújtott a doktorandusz hallgatók jogi ügyeiben, ezt példázza a szolgáltatást igénylõ hallgatók egyre növekvõ száma is. Dr. Kocsis Miklós elnök elmondta, éves szinten 100150 doktorandusz fordul jogi segítségért a DOSZ-hoz, a tavalyi évben vi-


szont majdnem 200 megkeresés érkezett. A DOSZ tavaly többek között segítséget nyújtott külföldi ösztöndíjas hallgatónak, aki számára nem utalták hazai ösztöndíját, fiatal kismamának, akinek a gyes mellett nem biztosították doktoranduszi juttatását, de képviselte olyan doktorandusz érdekét is, akinek szakvizsgájába nem számolták bele a doktorandusztanulmányok éveit. A Prinzcinger Ügyvédi Iroda részérõl dr. Princzinger Péter az Aktív Szemeszternek elmondta, a mostani megállapodásnak nem célja a jelenleg jól mûködõ jogi segítségnyújtó szolgáltatásokat „összehangolni”, vagy azok kialakult folyamatait módosítani. Inkább az a cél, hogy az évek óta végzett munka tapasztalatai alapján a négy szervezet a hallgatói jogok érvényesüléséhez újabb „fórumokkal” mint mûhelytanácskozásokkal, oktatási jogi konferenciákkal, esetleg újabb „termékekkel”, szakértõi jelentésekkel, kiadványokkal járuljon hozzá. Hozzátette, hogy a Hallgató Ügyvédje egy jogi tanácsadó szolgáltatás, csak úgy mint a DOSZ jogsegélyszolgálata, de a kettõ között elõfordulhat átfedés a jövõben. Természetesen nem lehet kizárni, hogy egy doktorandusz ugyanazt a problémát megírja a Hallgató Ügyvédjének és a jogsegélyszolgálatnak is, de akár egyidejûleg fordulhat az oktatási jogok biztosához vagy az OKSZ-hez is. FÖVÉNYESI DÁNIEL

NAGYÍTÓ

Fesztiválszervezés a gyakorlatban Gyakornokokat vár az egyik legnagyobb fesztivál A Föld napján, április 22-én indult útjára a 10 éves Hegyalja Fesztivál apropóján szervezett jubileumi roadshow, amely a fesztiválszervezés részleteit kívánja szélesebb körben ismertetni a felsõoktatásban tanulókkal. A Fesztiválkommunikáció és fesztivál-gazdaságtan 2009 címû elõadás-sorozatot Bukovinszky Béla, a fesztivált szervezõ Deltafest stratégiai és marketingigazgatója tartja, aki elsõ kézbõl tudja beavatni az érdeklõdõket a fesztiválszervezés kuliszszatitkaiba. A fesztivál gyakornoki programmal is várja a hallgatókat, a roadshow még négy helyszínen tájékoztat a részletekrõl.

A

fesztiválkommunikáció, illetve a fesztivál-gazdaságtan a kommunikáció, a marketingkommunikáció és a gazdaságtan olyan szeleteit ismerteti, amelyek a magyar szórakoztatóipar egyik legprosperálóbb ágának, a fesztiválszervezésnek elengedhetetlen elemeiként mûködnek. Az egyre bõvülõ hazai könnyûzenei, illetve komolyzenei fesztiválkínálat növeli az igényt a fesztiválszervezésben, kommunikációban jártas, vagy némi tapasztalattal bíró munkaerõvel szemben. A jubileumi roadshow, illetve az elõadás-sorozat keretében is ismertetett gyakornoki program pedig pont abban segíti a felsõoktatásban tanulókat, hogy elméletben meghallgathassák, majd

A gyakornoki programot is hirdetõ elõadás-sorozat bejárja az országot, többek között érintve budapesti, békéscsabai, nyíregyházi, dunaújvárosi, kecskeméti helyszíneket.

gyakorlatban kipróbálhassák magukat a fesztiválozásban. Bukovinszky Béla, a hazai fesztiválszervezés egyik kulcsfigurája, a 10 éves Hegyalja Fesztivált évrõl évre a változó igényeknek megfelelõen, ugyanakkor a szerethetõ és egyedülálló tradicionális elemekhez ragaszkodva szervezi meg. Az ország egyetlen zöld fesztiváljának szervezõje autentikus forrás, aki elõadásaiban érinti a zenei programok szervezését, az operatív ismereteket, a stratégiai tervezést, valamint a szervezés marketingoldalát, a rendezvény gazdasági, informatikai, logisztikai, rendezvényszervezési és vendéglátói területét. Az elõadásoknak fõiskolai, illetve egyetemi rendezvények adnak ott2009. ÁPRILIS–MÁJUS AKTÍV SZEMESZTER 27

NAGYÍTÓ

Az idei gyakornoki program indítása tehát a már gyakorlattá vált diákmunka-toborzás ívén aktivizálódik, a jelentkezõi lapok feltöltését is azonos fórumon, a www.bandland.hu oldalon tehetik meg a jelentkezõk. A stratégiai vezetõ elmondta: a nagyjából 10001200 jelentkezõbõl körülbelül 300 fiatalt tudnak majd hasznosítani a fesztiválon, akiknek az ellátott pozíciótól függõen szállást és étkezést biztoTovábbi elõadások sítanak, valamint igény szerint gyakorlaBudapest, Kodolányi János tot igazoló papírt is kiFõiskola, május 6. állítanak. Elõfordul Budapest, Budapesti Kommunikációs és Üzleti olyan munkakör, ameFõiskola, május 7. lyért fizetést is ad a Kecskemét, KEFO napok, Deltafest, ezek a pozímájus 13. ciók azonban inkább Dunaújváros, Dunaújvárosi nyári munkaként, mint Fõiskola, május 14. érdemi szakmai tapasztalatként definiálhatók. Arra a kérdésre, hont, és minden helyszínen a hallgahogy a jelentkezõk közül milyen tók tanulmányaihoz igazodnak, így szempontrendszer alapján válaszpéldául a Budapesti Kommunikációs tanak a szervezõk, Bukovinszky és Üzleti Fõiskolán kiemelten a feszti- elmondta: többnyire a végzettség és a válszervezés kommunikációs és martartózkodás helye számít. Szívesen ketingtevékenységét, feladatait domvárnak például nyelveket beszélõ borítja ki az elõadó, míg például a kommunikáció szakosokat a pass Kodolányi János Fõiskolán a turizkocsikhoz, az információs pultokhoz, mus-vendéglátás szerepét taglalja de jöhetnek marketingesek, majd az érdeklõdõk elõtt. vendéglátó szakosok a koordinációs és vendéglátóhelyekhez. A régiós elGyakornoki program a fesztiválon helyezkedés azért fontos, mert egyes, „A Hegyalja Fesztivál évek óta kapa fesztivált megelõzõ feladatok – pélcsolatban áll diákmunka-közvetítõ dául fesztiváli promóciós tevékenycégekkel, a fiatal, tanulói munkaerõ ségek – adott régiókhoz köthetõek, alkalmazása tehát nem újdonság a tehát a számít a jelentkezõk belföldi fesztivál életében” – mondta el Bukopozíciója is – mondta a szervezõ. ZÁKÁNYI VIRÁG vinszky Béla az Aktív Szemeszternek. 28 AKTÍV SZEMESZTER 2009. ÁPRILIS–MÁJUS

Szádeczky-Kardos Elemér Díj oktatóknak, kutatóknak A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szádeczky-Kardos Elemér Díjés Ösztöndíj Alapítványának Kuratóriuma hirdet pályázatot, melynek célja hogy a már publikált tudományos munkákat díjazzák.

Szádeczky-Kardos Elemér Díjra a földtudományok területén tevékenykedõ olyan 40 év alatti oktatók és kutatók pályázhatnak, akik öt évnél nem régebbi magyar vagy lehetõség szerint angol nyelven publikált könyvvel, könyvrészlettel, cikkel, szabadalommal vagy mûszerleírással rendelkeznek, azonban a pályázatra PhD-értekezés nem nyújtható be. A Díj összege tanulmányok esetén 20 000 és 60 000 forint között lehet, könyvek és jegyzetek esetén pedig elérheti a 100 000 forintot is. A kuratórium megkötése, hogy egy személy csak két alkalommal részesülhet díjazásban. A pályázatot egy példányban az MTA Földtudományok Osztályára (1050 Bp., Nádor u. 7. Telefon: 411-6311) kell eljuttatni, csatolni kell a pályázó tudományos önéletrajzát, feltüntetve a születési évét, lakáscímét, elérhetõségeit: a telefonszámát, e-mail címét. A társszerzõs tanulmányok esetében társszerzõi nyilatkozat is szükséges. A benyújtott pályázatokat a kuratórium szeptember 8-ig bírálja el. Az ünnepélyes eredményhirdetésre az MTA Földtudományok Osztálya 2009. szeptemberi ülésén kerül sor. A pályázat leadási határideje: 2009. június 15.

Diákok a tudományért A felsõoktatásban kiemelkedõ tudományos teljesítményt elért fiatalok alkotó, tudományos tevékenységének segítésére írt ki pályázatot a „Diákok a Tudományért” szakalapítvány.

A szakalapítvány pályázati támogatásban részesíti azokat a magyarországi egyetemen vagy fõiskolán, nappali tagozatos graduális tanulmányaikat végzõ, illetve indokolt esetben esti, levelezõs vagy távoktatási formában tanuló hallgatókat, akik kiemelkedõ tudományos vagy mûvészeti tevékenységet folytatnak felsõoktatási éveik alatt. A pályázat elbírálásakor elõnyben részesülnek az elsõ egyetemi vagy fõiskolai diplomájukat szerzõ fiatalok, továbbá a Pro Scientia Aranyérmesek, õk az érem elnyerését követõ naptári évben is kaphatnak pályázati támogatást. A pályázattal az egyéni hallgatói kutatómunkát, az ahhoz kapcsolódó bel- és külföldi konferenciákon való részvételt valamint kivételes esetben az OTDT-tevékenységhez kapcsolódó publikációk megjelentetését támogatják. A szakalapítvány szerény anyagi lehetõségei miatt az egy pályázónak nyújtott összeg csak kivételes esetben haladhatja meg a 100 000 forint összeghatárt. A pályázati anyagoknak tartalmazniuk kell a kitöltött pályázati ûrlapokat, bennük a kért mellékletet két példányban. A mellékletben benne kell lennie a kutatási vagy mûvészeti tevékenység gyakorlására vonatkozó terv rövid összefoglalásának, a részletes költségtervnek, a pályázó szakmai önéletrajzának (az ûrlapon is pontosan megjelölve a szakot, szakokat és az évfolyamot, amelyre a pályázat benyújtásakor jár a hallgató). Csatolni kell továbbá a tudományos vagy mûvészi elõéletére vonatkozó publikációs, illetve szereplési jegyzéket és a munkásságot reprezentáló, nyomtatásban megjelent kiadványok – legalább elsõ oldalának – másolatát, két tanára által írott ajánlást, korábbi szakalapítványi támogatás esetén annak ideje, összege és rendeltetése feltüntetését. Amennyiben konferencia-részvételre kér támogatást, annak dokumentumait (elõadása vagy posztere kivonatát, a fogadási készségrõl szóló nyilatkozatot, a konferencia meghívóját stb.), valamint a

PÁLYÁZATOK

NAGYÍTÓ


PÁLYÁZATOK

NAGYÍTÓ

munkanyelv ismeretének szintjére utaló nyelvvizsga-bizonyítványának másolatát. A szakkuratórium csak a www.prof.iif .hu/prc honlapról letölthetõ, vagy a Pro Cultura Alapítványnál beszerezhetõ pályázati segédlet alapján készült pályázatokat fogadja el.

Akció Alapítvány biztosítja, mely elnyerése után a hallgatók szerzõdést kötnek az alapítvánnyal, amiben vállalják a kurzuson való részvételt. A kurzus részvételi díját, szállásdíjat, napi kétszeri étkezést, a kirándulások egy részét az ösztöndíj tartalmazza.

A pályázat benyújtási határideje: 2009. március 30. és október 12.

Jelentkezni 2009. március 30-tól május 25-ig lehet. A formanyomtatvány a Bécsi Finnugor Tanszék honlapjáról (www.univie.ac.at/finno/cms/sommerkolleg.html) is letölthetõ. További információk a kurzus vezetõjétõl Csire Mártától kérhetõek: Email: [email protected], tel.: +43 1 4277 43012; fax: +43 1 4277 9430.

Szombathelyi Osztrák– Magyar Nyári Egyetem A Bécsi Egyetem Európai és Összehasonlító Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének Finnugor Tanszéke és a Nyugat-Magyarországi Egyetem szombathelyi Savaria Egyetemi Központjának Uralisztikai Tanszéke közös nyári egyetemet szervez osztrák, illetve magyar egyetemi és fõiskolai hallgatók számára, akik nyelvtudásukat szeretnék fejleszteni.

Az ösztöndíjakra a magyar hallgatók közül a nem német szakos, elsõ diplomájukat szerzõ, elsõsorban nappali tagozatos hallgatók pályázhatnak. Idén hatodszor Szombathely ad otthont a nyári egyetemnek, aminek kurzusfelépítése intenzív nyelvtanulást ígér haladó, illetve középhaladó szinten; délutánonként osztrák, illetve magyar kultúrtörténeti tematikájú elõadásokkal, de lesz még filmvetítés és különbözõ szabadidõs és kulturális programok is. A nyári egyetemre azok a 35 évnél fiatalabb hallgatók jelentkezhetnek, akik magyar állampolgárok és egy magyarországi felsõoktatási intézményben, nem német szakon végzik tanulmányaikat. A haladó szinthez szükséges egy alapfokú államilag elismert nyelvvizsga vagy annak megfelelõ egyéb bizonyítvány, igazolás; a középhaladó szinthez: középfokú államilag elismert nyelvvizsga vagy annak megfelelõ egyéb bizonyítvány, igazolás megléte. Az ösztöndíjakat az Osztrák–Magyar


UNESCO-L’Oréal nemzetközi ösztöndíj fiatal kutatónõk részére – 2010 Az UNESCO a L’Oréal céggel együttmûködve közösen finanszírozott, 12(+12) hónapra szóló ösztöndíjat hirdetett meg az élettudományok, mint a biológia, biokémia, biotechnológia, mezõgazdaság, gyógyszer- és orvostudomány, fiziológia területén tevékenykedõ fiatal kutatónõk részére.

Az UNESCO az 1975. január 1-je után született, a http://portal.unesco.org honlapon található pályázati kiírás szerinti képzettséggel rendelkezõ nõk jelentkezését várja. A beérkezett pályázatok közül a továbbküldhetõ négyet a Magyar UNESCO Bizottság (MUB) által felkért szakértõi zsûri fogja kiválasztani, és a MUB-titkárság fogja továbbítani Párizsba 2009. június 30-ig. Az elõválogatásra a pályázatoknak postán vagy személyesen eljuttatva legkésõbb 2009. június 17-én 16:00 óráig kell megérkezniük az alábbi címre: Magyar UNESCO Bizottság/Oktatási és Kulturális Minisztérium 1055 Budapest, Szalay u. 10–14. 548–550. szoba

Az elõválogatás eredményérõl 2009. július 3-ig értesítik a pályázókat. Pályázati kiírás és jelentkezési lap beszerezhetõ a Magyar UNESCO Bizottság fenti címén (tel.: 473-7413, -7464, -7608, fax: 33 13 526, [email protected], http://www.unesco.hu), illetve letölthetõ az UNESCO site-járól is.

Színházi kisesszépályázat egyetemistáknak Fiatal alkotóktól várnak kis, 3-4 oldalas esszéket a szegedi Thealter Nemzetközi Alternatív Fesztiválhoz kapcsolódó pénzdíjas pályázatban.

Azoknak az egyetemistáknak várják a pályázatait, akik az új színházi események látnokai és dokumentátorai, akik érzékelik az eredeti pillanatokat és a parafrázisokat, akik radikálisan gondolkodnak a színházról, akik a szó és a színpad erejét hasonló intenzitásúnak tartják. Nem utolsósorban azon fiatal színházi szakemberek írásait várják, akik készek a párbeszédre korosztályukkal és a színházi alkotók színes világával. A beérkezett pályamûveket a szakmai zsûri – Szilasi László irodalmár és Szijj Ferenc költõ – mellett a fesztivál ideje alatt a közönség is értékeli. Díjak: I. díj: bruttó 50 000 Ft VAGY 1 hétig vendégül látjuk partnerével fesztiválunkon. II. díj: bruttó 40 000 Ft VAGY 5 napig vendégül látjuk partnerével fesztiválunkon. III. díj: bruttó 30 000 Ft VAGY 3 napig vendégül látjuk partnerével fesztiválunkon. Közönségdíj: Maurits Ferenc festõmûvész MASZK Egyesületnek készített festménye. A díjazott pályamûvek 2009 õszén megjelennek a TISZATÁJ címû folyóirat diákmellékletében.

A meghosszabbított beadási határidõ július11., péntek. További infó: www.maszk.hu.

A japánnyelv-oktatás támogatására pályázhatnak intézmények A 2004-ben létrejött Japán–Magyar Együttmûködési Fórum programjaihoz 11 vezetõ japán vállalat biztosítja az anyagi tõkét. A fórum célja a magyarországi japánnyelv-oktatás fellendítése, amelynek egyik fõ projektje a 2007-ben beindított Japánnyelv-oktatók Bértámogatási Programja. A bértámogatási program elsõsorban olyan intézményeket céloz meg, amelyekben még nem volt japánnyelv-oktatás, vagy amelyekben a korábban beindított japán nyelvi képzés fenntartása anyagi nehézségekbe ütközik. A program intézményenként egy japánnyelv-oktató bérezéséhez nyújt anyagi támogatást. Idõtartama maximum 3 év, amelyen túl a pályázó intézmény feladata önállóan folytatni a japánnyelv-oktatást. A programra pályázhatnak iskolák, egyetemek, közhasznú szervezetek, illetve a hozzájuk kapcsolódó alapítványok. A pályázatok leadásának határideje május 20. Részletek, letölthetõ dokumentumok: www.japanalapitvany.hu.

Ösztöndíj a hátrányos helyzetû továbbtanulóknak Az idén elsõ alkalommal ösztöndíjpályázatot indít az Always. A program legfõbb célkitûzése az, hogy támogassa azokat a hátrányos helyzetû fiatalokat, akiknek anyagi hozzájárulás nélkül nem lenne lehetõségük az általuk vágyott felsõoktatási intézményben továbbtanulni. A tanulóknak a www.always.hu oldalon egy részletes személyes profil létrehozásával kell jelentkezni, és ezzel máris

PÁLYÁZATOK

NAGYÍTÓ


PÁLYÁZATOK

NAGYÍTÓ

lehetõséget kapnak, hogy megvalósítsák életük álmát.

Az Always ebben az évben díjazza a hallgatók tehetségét és eddigi szorgalmát. A diákok iskolai és sporteredményeinek, iskolán kívüli tevékenységeinek értékelését követõen két szerencsés pályázóra olyan sorsfordító ajándék vár, amely az egész életét megalapozhatja. „Az ösztöndíj két diák részére tíz szemeszteren, azaz öt tanéven keresztül szemeszterenként 150 ezer forinttal járul hozzá a tanulmánnyal kapcsolatos költségekhez. A támogatás vissza nem térítendõ és szabadon felhasználható. A cél az, hogy a szülõket minél inkább tehermentesítsük, a diákoknak pedig ne kelljen az egyetem évei alatt munkával elõteremteni a tanulás és a megélhetés kiadásait” – nyilatkozta Janky Gyöngyi, a Procter&Gamble vállalati kapcsolatok menedzsere. A jelentkezésre a www.always.hu honlapon van lehetõség, ahol az érdeklõdõk minden olyan információt megtalálnak az ösztöndíjról, mely a részvételhez szükséges. A pályázó a honlapon lépésrõl lépésre haladva juthat el a kezdetektõl a jelentkezésig, melynek leadási határideje június 2. A többfordulós válogatást követõen egy bizottság 2009 szeptemberében dönt arról, hogy ki az a két személy, aki az ösztöndíját elnyerte, amit egy ünnepélyes esemény keretében át is vehetnek majd.

Idén is pályázhatnak az intézmények az Európai Nyelvi Díjra Magyarországon nyolcadik alkalommal osztják ki – az Európai Bizottság és az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával – az Európai Nyelvi Díjat, amely az idegen nyelvek tanítása terén megvalósuló, innovatív hazai programokat, folyamatokat hivatott elismerni. A díj meghirdetõi 2009-


ben is keresik a nyelviskolák, közoktatási, felsõoktatási, szakképzõ intézmények, civil szervezetek példamutató nyelvoktatási, nyelvtanulási gyakorlatát.

Az Európai Nyelvi Díj 1998-ban az EU tagállamainak kezdeményezésére azzal a céllal jött létre, hogy hivatalos elismerésben részesítse az oktatás és képzés bármely szintjén megvalósuló példaértékû, innovatív programokat. Magyarország 2002-ben kapcsolódott be a versenybe, és a program hazai lebonyolítását végzõ Tempus Közalapítvány díjazta az olyan hazai nyelvi/nyelvoktatási programokat, amelyek immár nemzeti és európai szinten is elismertek, és az Európai Nyelvi Díj logójának használatával képletesen is magukon viselik a minõség védjegyét. Az elmúlt hét év során 19 hasonló nyelvi program nyerte el az Európai Nyelvi Díjat Magyarországon, melyek gazdái a legkülönbözõbb intézmények; nyelviskolák, közoktatási, felsõoktatási, szakképzõ intézmények, civil szervezetek, mind példaértékû nyelvoktatási vagy nyelvtanulási gyakorlatot képviselve. A Tempus Közalapítvány idén június 26-ig várja a pályázatokat. A pályázók közül elõnyt élveznek az éves prioritások területén mûködõ programok; az idei évben az alábbi négy prioritás érvényesül: kultúrák közötti párbeszéd, nyelvek és az üzleti élet, egész életen át tartó tanulást támogató nyelvi programok és tantárgyközi integráció. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által biztosított egymillió forintos keretbõl a díjazottak anyagi támogatásban is részesülnek, mely elsõsorban a program széles körû megismertetésére, továbbfejlesztésére fordítható. 2008-ban két kiemelkedõ program kapta megosztva az elsõ díjat. Mindkét program intézményközi együttmûködéseknek köszönhetõen valósult meg, amely példaértékûnek számít a magyar oktatási környezetben.

TERMÉSZETTUDOMÁNY

Rég várt, pozitív tendenciát mutat az idei év A természettudományi és mûszaki képzésekre jelentkezõkrõl A természettudományi és mûszaki képzésekre jelentkezõk száma ugyan jelentõsen csökkent 2006 és 2008 között, idén azonban már valamelyest emelkedett azok száma, akik ezeket a képzéseket választják az egyetemeken, fõiskolákon. Ebben a félévben a mesterképzések iránti érdeklõdéssel is szembesülnek az oktatók: az elsõ tapasztalatok azonban inkább tanulságot, mint elégedettséget hordoznak magukban. pusztán a BME képes lenne kiképezni a jelentkezõket a meghirdetett 175 állami finanszírozású képzési helye által

A

természettudományi képzési területen csaknem 30, az informatikai képzési területen pedig mintegy 20 százalékkal csökkent a jelentkezõk aránya 2006 és 2008 között, a tavalyi évhez képest azonban már pozitív tendencia indult el. Az alapképzések közül az országban biológiára 22, fizikára csaknem 10, mérnök informatikus képzésre 23, környezetmérnöki szakra pedig 16 százalékkal többen adták be jelentkezésüket, mint egy évvel korábban, a tendencia pedig intézményenként is tapasztalható.

A mesterek segítettek Míg például az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karára 2006-ban még 3379, addig 2008-ban már csak 2614 fõ adta be jelentkezését. A 22 százalékos csökkenést azonban 2009-re mintegy négyszázalékos növekedés követte, az adatokat azonban torzítja a kétciklusú képzés bevezetése: a mesterképzésre jelentkezõk száma. Ha az említett karon figyelmen kívül hagyjuk az MSc szakokra jelentkezõket, akkor már csökkenést tapasztalhatunk, ugyan a korábbiakhoz képest alacsonyabb mértékben: a 2006-os adatokhoz viszonyítva hét százalékkal mérséklõdött a jelentkezõk aránya. A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi 34 AKTÍV SZEMESZTER 2009. ÁPRILIS–MÁJUS

Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karán ezzel szemben a 2006-os év 2213 fõs jelentkezõi létszámát minden utána következõ év meghaladta. 2009-ben már a három évvel korábbi adatot 31 százalékkal volt képes növelni a kar, ha pedig eltekintünk a mesterképzésekre jelentkezõktõl, a növekedés akkor is eléri a 21 százalékot.

Aggodalmak Többen azonban aggodalmukat fejezik ki a tanárképzéssel kapcsolatban, a közoktatási és szakmai tanárok felkészítésére ugyanis a mai szabályozás szerint egyaránt a mesterképzési ciklusban kerül sor. Fizikus mesterképzést öt intézmény hirdet meg a jelenlegi felvételi eljárás során, akik összesen 205 fõben maximalizálták kapacitásukat állami finanszírozás mellett. Az összes jelentkezõt tekintve azonban pusztán száz fõrõl beszélhetünk. Hasonló problémával áll szemben a mérnök informatikus mesterképzés is, melynek esetében a legfeljebb 405, államilag támogatott képzési hely mellé összesen 117 jelentkezés párosul, mely egyben azt is jelenti, hogy pusztán a BME képes lenne kiképezni a jelentkezõket a meghirdetett 175 állami finanszírozású képzési helye által. NAGY ZSÓKA

TERMÉSZETTUDOMÁNY

Az oktatás beárnyékolja a gazdasági fejlõdést? A társadalmi felelõsséget birtokoló természettudományi oktatásról A természettudományi tárgyak iránti érdeklõdés nem csupán Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban problémát jelent, hazánk helyzete azonban súlyosabb, hiszen a képzési területen az EU-s átlag felét bocsájtják ki a hazai felsõoktatási intézmények. Dr. Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) elnöke válaszaiban a közoktatásban található okokról, a gazdaságot és a társadalmat érintõ következményekrõl és a felsõoktatást érintõ megoldási lehetõségekrõl számolt be.

ASZ A gazdasági élet szereplõi a természettudományi és mûszaki területen végzett hallgatók alacsony számáról számolnak be, miközben a területen felsõfokú tanulmányaikat megkezdõk alacsony felkészültségére panaszkodnak az egyetemek, fõiskolák oktatói. Ki felelõs a hiányosságokért: a felsõoktatás vagy a közoktatás? Sz. G.: A mûszaki és természettudományi szakokon végzettek számában Magyarország az OECD-országok közt az utolsó helyen szerepel, a kibocsátott hallgatók száma pedig az uniós átlag felét éri el. Az sem vita tárgya, hogy ma az innováció legfontosabb problémáját a szakemberhiány jelenti. A keretszámokat éppen növelte az oktatási kormányzat, a jelentkezõi létszám azonban ennek ellenére is csökkent, így pedig a felsõoktatás szintjén nem kezelhetõ a probléma. A közoktatáshoz kell visszanyúlni, ahol elvész az érdeklõdés a természettudományi és mûszaki tanulmányok iránt. A probléma az,

hogy ha a fiatalok 14–15 éves korukban elfordulnak e tárgyaktól, ezzel már középiskolában elvesztik a választási lehetõséget, és túl korán kizárják magukat a döntési folyamatból.

ASZ A tanárok hibája ez? Sz. G.: Õk már kész helyzet elõtt állnak, a gondok többoldalúak. Sokan az óraszámok közoktatásban végbement csökkenésével kezdik a magyarázatot, a kevesebb tanóra mellett azok tartalma is egyre absztraktabbá vált. A tanulók életkorának nem megfelelõ

tananyagot kezdtek el tanítani, csökkenõ óraszámban, így például a kísérletek kiszorultak az oktatásból, ahelyett hogy élményszerûen, a hétköznapi tapasztalatokra építve keltenék fel a tanulók érdeklõdését a tárgyak iránt. Nem lehet ugyanis úgy természettudományt tanítani, hogy a bemutatott jelenségekkel kapcsolatban ne vetõdne fel a diákokban a „miért” kérdése.

ASZ Milyen következményekkel kell így szembenéznie a társadalomnak?

Sz. G.: A gazdasági élet szereplõi a rövid távú szempontokat hangsúlyozzák, miszerint a modern gazdaságban a fejlõdés 70-80 százaléka az innovációra épül. Hosszú távon azonban a probléma az egész társadalmat érinti: az állampolgároknak olyan kérdésekben kell ugyanis döntést hozniuk például egy népszavazá2008. FEBRUÁR AKTÍV SZEMESZTER 35

TERMÉSZETTUDOMÁNY

son, ahol a természettudományi mûveltség alapjainak hiányában a problémát sem látják át. Ha egyfajta erõmû építésével kapcsolatban kell véleményt mondaniuk, ismerniük kellene az adott energiahordozó károsanyag-kibocsátását, kockázatait, természetet megzavaró hatásait. A környezetét nem ismerõ társadalmat nevezem én ön- és közveszélyesnek.

ASZ Egy korábbi interjúban már hangsúlyozta: 2008 õszén kevesebb mint 30 elsõ éves hallgató kezdte meg tanulmányait fizikatanári szakon, elõreláthatólag pedig mintegy felük kap majd diplomát öt év múlva. Tehát nem csak az érdeklõdés alacsony, a természettudományokat tanítani képes oktatók száma is egyre csökken, a tanárképzés problémája azonban már a felsõoktatáshoz kötõdik. Sz. G.: A természettudományi területen megvalósuló tanárképzésen valóban változtatni kellene: például speciális ösztöndíjak meghirdetésével, de az sem helyes, hogy helytelenül, minden szakra kiterjedõen a túlképzés rémével ássák alá a szakma tekintélyét. Egy kiváló etológus meggyõzõ gondolatmenetben foglalja össze a tanári pályával kapcsolatos egyik fõ problémát. E szerint a fõemlõsök genetikusan arra vannak programozva, hogy a domináns egyedektõl tanuljanak. Ha egy tanár nem domináns egyed, akkor velünk született okokból munkája nem válhat sikeressé, ezért vagy kiválasztjuk azokat az egyedeket, akik dominánsak, vagy a társadalom felruházhat36 AKTÍV SZEMESZTER 2009. ÁPRILIS–MÁJUS

ja a tanárt olyan tulajdonsággal, mely õt domináns egyeddé teszi. Ez a társadalmi tekintély. Ha ez a kettõ nem érvényesül, akkor a tanárok jelentõs részét kudarcra ítéljük.

ASZ Ha a gazdasági fejõdést veszélyezteti a felsõoktatás mai állapota, akkor milyen viszonyt kell kialakítania egymással a két félnek? Sz. G.: A felsõoktatásban szükség van arra, hogy a versenyszféra igényeit figyelembe vegyék, de nem szabad kizárólag a vállalatvezetõk véleményére támaszkodni, mert õk a pillanatnyi igényeket tudják megfogalmazni. Az Egyesült Államokban például külön szervezet foglalkozik azzal, hogy 5–10 éves munkaerõ-piaci prognózisokat készítsen. Az is hordoz veszélyeket, ha egy cég túlságosan rátelepszik az adott intézményre, és a saját képére formálja azt. Hazánkban jelenleg azonban a problémát még a piac üzeneteire nem a kellõ szinten hallgató felsõoktatás habitusa jelenti: nagyobb hangsúlyt kellene fektetni például a használható nyelvtudás vagy a csapatmunkára való képesség fejlesztésére is.

ASZ Tehát vegyen részt a magánszféra az egyetemek, fõiskolák munkájában, de milyen formában? Sz. G.: Manapság olyan különbözõ pályázati lehetõségek léteznek, mint például a kooperációs kutatóközpontok vagy a regionális tudásközpontok, ahol az ipar számára fontos területen folynak a kutatások. A munkába bevonják a diploma megszerzése elõtt

álló hallgatókat és a doktoranduszokat egyaránt. Emellett a különbözõ ösztöndíjak is bátoríthatják a fiatalokat, az állam feladata pedig, hogy kedvezményes körülményeket teremtsen a hasonló támogatások megalapítására. Jelenleg a trend éppen fordított, a kedvezmények inkább megszûnõben vannak. Észak-Amerikában például szendvicsképzésnek hívják, amikor a hallgató egy adott évben egy vállalatnál végez gyakorlatot, melyért cserébe a cég átvállalja a diák megélhetési költségeinek finanszírozását. Magyarországon a cégvezetõk pozitívan nyilatkoznak a hasonló ötletekrõl, de elõremutató folyamat a cégek egy-egy tanszéket támogató projektjei is.

ASZ Ilyen sokrétû kapcsolatrendszerben, mely az intézmények és a vállatok között fennáll, milyen szerepet tud vállalni az innovációs szövetség? Sz. G.: A MISZ éppen a motiváció felkeltése miatt támogatja például a Tudományos – Hasznos – Emberi programot, mely a 14–18 éves korosztályt szólítja meg éppen a szövetség filozófiájának megfelelõ érdekességek felmutatásával. Majdnem húsz éve támogatja a szervezõdés az Ifjúsági Innovációs és Tehetségkutató Versenyt a kiemelkedõen jól teljesítõ hallgatók felkutatásának céljából, a felsõoktatással pedig nem a hallgatókon, hanem inkább a technológiatranszfer, illetve az ipari együttmûködések ösztönzésén keresztül foglalkozik. TAKÁCS ERZSI

TERMÉSZETTUDOMÁNY

Trendi program a THE Tudományos és mégis a fiataloké A THE nem angol szó, hanem magyar és mozaik. Ráadásul magazin is, honlap és hamarosan induló tv-mûsor. Tudományos Hasznos Emberi ezt jelenti az a három betû, ami annak a tehetségkutató és tudománynépszerûsítõ, fiatalokat megcélzó programnak a fedõneve, melynek célja a világ és ezáltal a tudományok titkainak, érdekességeinek közérthetõ bemutatása.

E

z a három betû ugyanakkor azt az összefogást is jelenti, melyen keresztül a Magyar Innovációs Szövetség az alapító intézményekkel és nagyvállalatokkal együttmûködve akarja felébreszteni a fiatalok mûszaki és természettudományok iránti érdeklõdését, hogy növelje a tudományos pályák presztízsét. Márpedig ez szükségszerû, hiszen ha sikerül elérni azokat a fiatalokat, akik ezen a területen tehetségesek, akkor jövõbeli sikereiket alapozhatja meg a THE program azáltal, hogy érdeklõdésüket tapasztalatszerzéssel egészíthessék ki, és megoszthassák tudásukat a kutatás-fejlesztésben érdekelt nagyvállalatokkal, így az érdeklõdés késõbb könnyen válhat munkakapcsolattá, ezzel Magyarország globális versenyképességét elõsegítve. Aminek megoldása szintén kulcsfontosságú feladata a THE programnak, ezért is példaértékû a közszféra és a magánszféra mostani egyedülálló összefogása.

Nem véletlenül állt a Magyar Innovációs Szövetség kezdeményezése mellé a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, a Millenáris Kht., az Oktatási és Kulturális, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és nem utolsósorban a Siemens, az Audi Motor Hungária, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár, a Sanofi-Aventis/Chinoin, vagy a Mol. Együttes céljuk nem csak a fiatalok mûszaki és természettudományos érdeklõdésének felkeltése, a tudományos pályák vonzerejének növelése, hanem a fiatal tehetségek felfedezése, és a legjobb oktatási intézményekhez, vállalatokhoz vezetõ út „akadálymentesítése”.

Lapozható tudomány Annak érdekében, hogy ne csak egy hangzatos program legyen csupa nagybetûs szavakkal, létrehozták a THE Magazint, melynek címzettjei a 2008. FEBRUÁR AKTÍV SZEMESZTER 37

TERMÉSZETTUDOMÁNY

A THE-roadshow tatabányai állomása a Modern Üzleti Tudományok Fõiskoláján

Badacsonyi Nóra, a THE megválasztott arca, rendezvényeik háziasszonya

mutatja be tudományos megvilágításban, és mégis érthetõen. Arról, hogy az olvasók hiteles információkat sajátíthassanak el, és elkerüljék az áltudományos nézeteket, a jeles akadémikus tudósokból álló THE Tudományos Tanács kezeskedik. A fiatalok olyan, számukra fontos dolgokról olvashatnak a Hasznos rovatban, mint a továbbtanulás, pályaválasztás, nyelvtanulás, pályázati lehetõségek, karrier vagy a környezetvédelem. Emberi címszó alatt találhatók meg azok a témák, amelyek az emberiség ügyes-bajos dolgaival foglalkoznak, a tudományok emberközpontú megközelítésével teszik teljessé a magazin tartalmát, egy kis színt lopva az olykor unalmasnak ható tudományos meghatározások közé.

gondolkodó fiatalok, akik már ráuntak a bulvár- és pletykalapok lapozgatására, és tartalmasabb idõtöltésre vágynak. A magazin azokat a Interaktív tudásbázis fiatalokat kívánja megszólítani, akik a neten nem csak eltölteni akarják idejüket, A THE a mai kor követelményeinek hanem nyitottak az új dolgokra, tenni megfelelõen nemcsak magazinja részeretnének a jövõjükért. vén akarja elérni a tudásra szomjazóElsõ alkalommal márciusban jelent kat, hanem az internetet is segítségül meg a THE Magazin, különlegessége, hívta, ahol a www.the.online.hu hogy ingyenes lapként juttatja el a tuportálon egy interaktív tudásbázist dást, nagyságát és komolyságát muteremtett meg az odalátogatók igényeit tatja, hogy 400 középiskolában és teljes mértékben kiszolgálva. A magacsaknem 140 felsõoktatási intézzinhoz hasonlóan a rovatok az online ményben jelennek meg folyamatosan a programplakátjai, és az oktatási intézmények tanulóihoz és hallgatóihoz idén öt alkalommal 80-80 ezer THE Magazint juttatnak el. A magazin rovataiban is hû nevéhez, így nem nehéz kitalálni három nagy rovatának címeit, melyek a Tudományos, a Hasznos és az Emberi név alatt találhatók meg. A tudományos rovat mintegy ablakot nyitva a fiataloknak az Minden állomáson sok az érdeklõdõ õket körülvevõ világot


TERMÉSZETTUDOMÁNY

A THE képviseletében Bartók Marcell az OTDT elnökével, dr. Szendrõ Péterrel, és a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnökével, dr. Pakucs Jánossal írnak alá együttmûködési megállapodást 2008. augusztus 1-jén

felületen is elérhetõk és olvashatók, de az idelátogatók sokkal többet kapnak, mint amit a magazin véges lapszáma által nyújtani tud. Letölthetõk e-learning anyagok, amivel a tanulást, tudást segítik, de egy regisztrációt követõen, bekerülhetünk a mai magyarországi tudományos élet vérkeringésébe, hiszen a THE segít kapcsolatba kerülni bármely érdeklõdési terület hazai nagyjaival és tehetségeivel. Bartók Marcell, a THE programvezetõje az Aktív Szemeszternek el-

A magazin Minden rovatban találhatók továbbá olyan állandó kisebb rovatok, melyeket az olvasó az összes számban megtalálhat, így a Tudományos rovatnál az „égrenézõ”, a „földhözragadt”, a „gépek világa”, az „ez is tudomány”, és a „ti írtátok”. A Hasznosban található a „hovatovább”, a „diploma után”, az „ösztönzõ”, a „vizsgadrukk” és a „puska”. Az „élet”, a „most komolyan”, a „tARTalom”, a „tud valamit” és a „ti írtátok” pedig az Emberi rovatban találhatóak meg minden alkalommal. A „tudtad?” pedig mindhárom rovat állandója lesz.

mondta, tudják, hogy rengeteg közösségi portál van már a neten, viszont a THE internetes oldala egy egészen új dolog, mert egy olyan közösségi portálról beszélhetünk, amit nem az ismeretség és a haver- vagy partnerkeresés szervez, hanem a tudományok iránti érdeklõdés, a közös érdeklõdési területek. Hozzátette, mindenképpen érdemes regisztrálni, mert egy olyan közösségi háló tagja lesz a fiatal, ahol megkeresheti a hozzá hasonló érdeklõdésû embereket, hobbiszinten érdeklõdõket vagy a tudományos pályán tevékenykedõket. Megvitathatja velük nézõpontjait, kérdezhet vagy tanácsot kérhet tõlük. A regisztrációt követõen az összes felhasználónak lehetõsége nyílik arra, hogy profiljára feltöltse a CV-jét, eddig megjelent publikációit, fotóit, de részletesen írhat érdeklõdési területérõl és elért eredményeirõl. Bartók Marcell külön hangsúlyozta ennek fontosságát, ugyanis a közösségi oldalra szintén regisztrált felsõoktatási intézmények és cégek manapság különösen éles szemmel keresik az értelmes, érdeklõdõ, aktív fiatalokat. A magazinon, az internetes portálon és a hamarosan induló tv adáson túl, hogy közvetlenül is szólni tudjanak a THE program képviselõi, illetve azért, hogy párbeszédet kezdhessenek a diákokkal és hallgatókkal, tudománynépszerûsítõ roadshow-val járják az országot. A rendezvények során a középiskolások és a felsõoktatási hallgatók izgalmas, tudományos elõadásokat hallhatnak, látványos természettudományos kísérletekbe kapcsolódhatnak be, és megismerhetik a saját generációjukhoz tartozó fiatal kutatók, mérnökök sikertörténeteit. FÖVÉNYESI DÁNIEL


TERMÉSZETTUDOMÁNY

Az egyetemre bekerülõ magánszféra Pozitív hozadék, tartózkodó intézmények A konkrét kutatásokban szerzett tapasztalatok jelentõs elõnyt jelentenek ugyan a fiatal informatikusok számára, a magánszférától elzárkózó intézmények azonban nem csupán a hallgatók, hanem a saját maguk gátjává is válhatnak. Míg nyugaton az egyetemek részvételével létrejövõ kutatóközpontok példaként szolgálnak, itthon a szakértõk eltérõen vélekednek arról, mikortól kellene specializált ismeretekkel felvértezni a fiatalokat.

N Ipari partnerek bevonásával avatták fel a gépészmérnök alapképzés és más egyetemi képzések célját szolgáló korszerûsített laboratóriumokat Veszprémben március 25-én

yugat-Európában már jóval korábban megindult az a konszolidációs folyamat, amelynek következményeként az azonos szakterületen, mint például az informatika világában tevékenykedõ egyetemek közösen, úgynevezett klasztert alkotva egy-egy szakterület kutatóközpontjaként tudnak bekapcsolódni az üzleti életbe, és ezáltal sokkal szélesebb körû tapasztalatszerzési lehetõségeket biztosítani hallgatóik számára. Hasonló módon mûködik együtt a felsõoktatással a magyarországi, információbiztonsággal foglalkozó Kürt Zrt., számos egyetemmel alakítottak ki ugyanis kapcsolatotokat, a legszorosabb együttmûködést pedig a Pannon

Egyetemmel (PE), azon belül is a Mûszaki Informatikai Karral (MIK) tartják fenn. „Hetente tartunk projektmegbeszéléseket, felváltva Veszprémben és a budaörsi központunkban” – mondta el a Kürt munkatársa. A projekt-együttmûködéseken kívül azonban a cég munkatársai rendszeresen tartanak órákat, elõadásokat, szemináriumokat is az egyetemen. „Emellett PhD-kutatási témákat hirdetünk meg, illetve részt veszünk a különbözõ informatikai képzések és szakirányok tantárgyi tematikájának kidolgozásában is” – számol be Papp Attila. Az egyetemi hallgatók közül jelenleg 40 diák, 6 PhD-hallgató és 11-12 posztdoktor vesz részt a közös kutatás-fejlesztési tevékenységekben. A közös munka azonban az utánpótlás felnevelésében is szerepet játszik, a 95-100 fõs alkalmazotti körrel rendelkezõ cég az elmúlt évben négy fõt választott ki az egyetemisták közül arra, hogy saját csapatát erõsítse.

Elzárkózó intézmények „2004-ben, amikor tudatosan elkezdtük felépíteni a Kürt kutatás-fejlesztési tevékenységét, olyan innovációs tevékenységgel foglalkozó felsõoktatási intézményt kerestünk, melynek meghatározó szerepe van a hazai informatikai képzésben és kutatásban, a legnyitottabbnak pedig ebben a kér42 AKTÍV SZEMESZTER 2009. ÁPRILIS–MÁJUS

TERMÉSZETTUDOMÁNY

désben a veszprémi kar bizonyult” – indokolta a választást Papp Attila, a cég kutatás-fejlesztés szakmai vezetõje. Hozzátette: sok más intézmény ugyanis túlzottan saját tevékenységére koncentrál ahelyett, hogy az ipar számára is hasznosítható kutatásokat folytatna. Történik ez annak ellenére, hogy miközben az informatika szakok megszaporodtak, a bekerülési korlát egyre alacsonyabb, a nyújtott tudás mértéke pedig igen különbözõ, az egymástól való megkülönböztetés feladatával is szembe kell nézniük az intézményeknek.

Kutatás és szakirányválasztás – de mikor?

A kar mintegy évi 50 millió forintot költ az állami ösztöndíjak mellett arra, hogy a szorgalmas hallgatóit az értékes tapasztalatokon kívül is honorálja

A kutatói tevékenység kibontakozásának problémáját azonban tovább erõsíti a mûszaki- és természettudományi szakokra való jelentkezõk csökkenõ létszáma. Efelett érzett aggodalmát fejtette ki az Aktív Szemeszternek adott interjújában dr. Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke is, aki a megoldás egyik alapkövét a választási lehetõség kitolásában látja, ahelyett hogy a középiskolások harmadik, negyedik osztályosként már kiessenek a döntési folyamatból. A tehetség korai felismerésében fedezi fel azonban a gyógyírt dr. Balogh László, szerinte ugyanis már a középiskolában fel kellene fedezni azt a kutatási területet, és abban foglalkoztatni a fiatalokat, amelyben késõbb a hallgató sikeres lehet. „Az ötödik, hatodik osztályban bevezetett kompetenciaalapú képzéssel ismét csak tûzoltást végzünk, így ugyanis az elsõ négy évfolyamon keletkezett hiányosságokat pótoljuk” – helyezi a


hangsúlyt a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke és a Debreceni Egyetem Pedagógiai Pszichológiai Tanszékének oktatója az általános iskolákra. Szerinte a halogatással az oktatási rendszer eljut arra a pontra, amikor még az általános iskola 7., 8. osztályában is csak a matematikai és magyar nyelvi kompetenciák fejlesztésére koncentrálnak a tanárok. Ezt az elvet követi az Erdõs Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskola elindításával a Pannon Egyetem Mûszaki Informatikai Kara (PE MIK) is, melybe a matematika területén tehetséges fiatalok nyerhetnek felvételt. Elismert középiskolai tanárok hétvégi foglalkozásokon oktatják a tanulókat Veszprémben és Szolnokon – tájékoztatta lapunkat dr. Friedler Ferenc, a kar dékánja. Csaknem kétszáz diák tagja most a programnak, akik közül évente a felsõoktatási jelentkezést követõen négy-öt fiatal kezdi meg tanulmányait a karon, a program keretein belül jelenleg pedig mintegy 20-25 hallgató folytat tanulmányokat az intézményben. „Az említett fiatalok is tagjai az elitképzési programnak, melynek résztvevõi tanársegédi munkakörülmények között tanulnak és vesznek részt a kar kutatómunkájában. Miközben magasabb követelményeket állítunk eléjük, külön ösztöndíjat kapnak, negyedéves korukra pedig már képesek hallgatóink arra, hogy nemzetközi konferencián tartsanak angol nyelven elõadást” – mondta el Friedler Ferenc.

Pozitív példa: kutatói tevékenységet biztosító intézmény A veszprémi informatikushallgatók támogatása a kar mûködési modelljén alapszik, hallgatóik hosszú távú sikerét a cégek alapvetõ elvárásainak teljesítésével alapozzák meg, mint a csapatban való munkavégzés képessége, az angol nyelv ismerete és a

TERMÉSZETTUDOMÁNY

referencia, tehát a kutatási és fejlesztési tevékenység felmutatása. Ahhoz azonban, hogy a modell elemeit teljesíteni tudja a kar, rangos kutatási projektmunkák teljesítésére van szükség. „Az informatikai biztonság területén a Kürt Zrt.-vel, az ellátóláncoptimalizációs folyamatok kutatása során a Mol Nyrt.-vel, a General Electric magyarországi képviseletével pedig az egészségügyi informatikai kutatásokban mûködünk együtt hallgatóink közremûködésével” – sorolta fel a legjelentõsebb együttmûködéseket Friedler Ferenc. A dékán azonban nem fél attól, hogy az ifjú kutatók túlspecializált, hasznosíthatatlan tudást kapnának a projektekben való részvétel miatt, hiszen a K+F projektek informatikai oldalával foglalkoznak, mely általánosabban alkalmazható, mint maga a projekt. A kar mintegy

évi 50 millió forintot költ az állami ösztöndíjak mellett arra, hogy a szorgalmas hallgatóit az értékes tapasztalatokon kívül is honorálja, éppen ezért nem tart attól a dékán, hogy a piac könnyedén elcsábítja a fiatalokat. „Teljesítménytõl függõen havonta nettó százezer forintot meghaladó ösztöndíjban részesülhetnek a PhD-, az alap- és mesterképzésben részt vevõ hallgatók a hagyományos tanulmányi díjazás mellett” – mondta el Friedler Ferenc. Hangsúlyozta: mégis a legfontosabb az a lehetõség, hogy ne a rutinszerû feladatokkal foglalkozzanak végzésük után, hanem valóban érdekes új problémákat kapjanak, miközben a doktori fokozat megszerzése jelentõs elismertséget jelent birtoklója számára mind külföldön, mind belföldön.

Dr. Friedler Ferenc

TAKÁCS ERZSI

Fedõneve Masat–1 Készül az elsõ magyar mûhold A „magyar” és a „satellite” szavak összevonását követõen kapta nevét az elsõ magyar mûhold, mely nemcsak elsõségét tekintve különleges, hanem azért is, mert fejlesztõi csapata olyan mérnökhallgatókból és doktoranduszokból áll, akik a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Elektronikus Eszközök Tanszékével és Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékével dolgoznak együttmûködésben. A fejlesztésben a BME Ûrkutató Csoport nyújt szakmai segítséget a csaknem húsz, aktívan dolgozó mérnökhallgatónak.

M

iután a Masat–1 tervezésében, és mérnöki feladatainak elvégzésében fõleg doktoranduszok és mérnökhallgatók veszik ki részüket, titkolni sem lehetne, hogy az elsõ magyar mûhold fejlesztése oktatási célú, vagyis olyan példaprojektnek is szánják, melynek segítségével a jövõbeli hallgatóknak bemutathatják egy mûhold fejlesztési sza-

kaszait. Mivel egy oktatási demonstrációs mûholdról beszélünk, nem meglepõ, hogy a BME doktoranduszai végzik a vezetõ rendszermérnöki feladatokat és koordinálják az egyes részegységek, alrendszerek fejlesztéséért felelõs mérnöki csoportokat, amelyek szintén doktoranduszokból és mérnökhallgatókból állnak. A mûhold formáját tekintve egy tíz 2008. FEBRUÁR AKTÍV SZEMESZTER 45

TERMÉSZETTUDOMÁNY

centiméteres kockához hasonlít, tömege legfeljebb egy kilogramm lehet, ugyanakkor el kell viselnie a kilövéssel járó mechanikai hatásokat, mûködnie kell vákuumban és szélsõséges hõmérsékletben is. Így a kis tömeg és méret bonyolult és gondos tervezést követel meg, azonban a csapat tagjai elsõ alkalommal valósíthatnak meg egy feladatot teljesen önállóan, a frekvenciák lefoglalásától egészen a kilövés megszervezéséig. A Masat–1 projekt másik fontos ele-

Az elsõ magyar mûhold fejlesztése oktatási célú, vagyis olyan példaprojektnek is szánják, melynek segítségével a jövõbeli hallgatóknak bemutathatják egy mûhold fejlesztési szakaszait

me a földi állomás biztosítása, ami egy rádióból, egy erõsítõbõl, egy antennaforgató berendezésbõl és egy, az ezeket összefogó számítógépbõl áll. A földi állomás a Mûegyetemi Rádió Clubban mûködik, ahonnan március 29-én vasárnap délután sikeresen lezajlott az elsõ magyar mûhold 46 AKTÍV SZEMESZTER 2009. ÁPRILIS–MÁJUS

földi állomásának tesztelése. A tesztsorozat egyik része a Nemzetközi Ûrállomással történõ kapcsolatfelvétel volt, válaszában a magyar származású ûrturista, Charles Simonyi Az ember tragédiájából idézett, visszaigazolva, hogy jó minõségû a vétel. Horváth Gyula projektmenedzser, a BME tanársegéde az Aktív Szemeszternek elmondta, mivel az ûripari tervezés jelenti ma a legnagyobb kihívást, ezért kijelenthetõ, hogy akik ebben a projektben részt vesznek, azok

tanulmányaik befejeztével az adott tématerületen kézzelfogható, gyakorlatias tudást szereznek meg. Ilyen területek a rendszertervezés, rádiófrekvenciás kommunikáció, energiaellátás és különbözõ technológiai kérdések. Hozzátette, hogy a legnagyobb segítséget azzal nyújtja a tervezési folyamat, hogy a hallgatók a csúcstechnológiákkal nem csak elméletben találkozhatnak, hanem a gyakorlatban is alkalmazhatják azokat. Mivel egyegy cubesatprojekt 2-3 év alatt valósítható meg, gond nélkül beilleszthetõ az egyetemi képzésbe, akár nyári gyakorlatként, vagy önálló laboratóriumi feladatok, illetve a diplomamunka keretei között is becsatlakozhatnak a fejlesztésbe a hallgatók. FÖVÉNYESI DÁNIEL

Tendenciák. Jubileum 20 éves a Belvedere Meridionale. Sió László. Információigény Új karrier aloldal indult

Recommend Documents