Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva
Mit is vizsgálunk?
időszak: 2004-2008/2009 – ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak azok, ahol érdemi változások, elmozdulások következtek be okok: mivel magyarázhatóak a változások (szabályozás, finanszírozás stb.) következmények: a változások hogyan hatottak a támogatásra szorulókra
Önkormányzati szociális ellátásokban részesülők számának alakulása (ezer fő) Ellátás megnevezése
2004
2005
2006
2007
2008
Jövedelempótló ellátások rendszeres szociális segély
163
174
173
209
222
ápolási díj
36
40
47
52
53
időskorúak járadéka
7
6
6
6
6
Jövedelemkiegészítő ellátások
lakásfenntartási támogatás
197
302
349
357
326
adósságkezelési szolgáltatás
3
4
4
3
4
közgyógyellátás
523
532
456
399
373
temetési segély
63
62
57
54
49
köztemetés
6
7
7
6
6
585
563
515
449
418
átmeneti segély
Az önkormányzati szociális ellátásokban részesülők számának alakulása (%)
Az ellátásokra fordított kiadások változása 2004-hez viszonyítva
A szociális ellátások kiadásainak megoszlása 2004; 2008 (%) 2004
2008
Átmeneti és temetési segély
Közös jellemzőjük:
törvényi szabályozásuk szinte alig változott, a törvényi előírások keret jellegűek, helyi szinten kell szabályozni, a kiadásokhoz a központi költségvetés normatív módon járul hozzá, így a kiadások forrása a települési önkormányzat költségvetése, az önkormányzatok több mint 90%-a biztosította mindkét ellátási formát.
Átmeneti segély
A legnagyobb a létszám csökkenés ezen segély típusnál, amely megjelenik a kiadásokban is, az ellátásban részesülők 70%-a évente egyszer kap átmeneti segélyt – az egy személyre jutó esetszám 2,3-ról 1,8-ra esett vissza, összege öt év alatt szinte nem változott (évi 10 500 – 11 500 Ft/fő között mozgott), az érintettek 25%-a kapja természetben. Az átmeneti segély egyre kevésbé tölti be a funkcióját, inkább gesztus értékű, mint valós segítség a családok számára.
Temetési segély
A temetési segélyben részesülők száma 22%-al csökkent,
a halálozások számához viszonyítva 2004-ben 48%, míg 2008ban 38% után részesült az eltemetetésről gondoskodó személy támogatásban,
az összege a vizsgált időszakban alig emelkedett (18 ezer Ft-ról 22 ezer Ft-ra), miközben a temetési költségek jelentősen nőttek. Túl sokan, túl kis összegben kapnak temetési segélyt, amiben az önkormányzatok szemlélete mellett a törvényi szabályozás változatlansága is közrejátszik.
Ápolási díj szabályozásának változásai Két fontos változás történt: 2003-tól az alanyi jogon járó ellátás 90%-át a központi költségvetés finanszírozza, 2005-ben bevezetésre került az emelt összegű ellátás a fokozott ápolást igénylő súlyos fogyatékos gondozását végzők részére (összege a nyugdíjminimum 130%-a). A két intézkedés lényeges hatást gyakorolt az ellátottak összetételére.
Az ápolási díjban részesülők megoszlása az ellátás főbb típusaiban
Ápolási díj - következmények
Az ellátotti létszám belső összetétele megfordult: az alanyi jogon ápolási díjban részesülők száma több mint 2szeresére nőtt, a méltányossági jogon igénybevevők száma csökkent, az alanyi jogon belül emelt összegű ellátásban részesülők aránya 40%, 2004-ben az önkormányzatok 35%, 2008-ban már a 45%-a nem állapított meg méltányossági alapon ellátást.
Az önkormányzati és ellátotti érdekeltség egybeesése miatt következett be a belső összetétel változása.
Lakásfenntartási támogatás szabályozásának változásai
2003-ban került bevezetésre: a támogatás normatív, kötelezően nyújtandó formája (előtte az ellátottak száma folyamatosan csökkent), adósságkezelés és hozzá kapcsolódó lakásfenntartási támogatás.
2005-ben több kedvező intézkedés: az elismert lakás költség összege emelkedett, a támogatott lakás kiadás aránya nőtt, a jogosultságnál figyelembe vett lakáskiadások jövedelmen belüli aránya 25%-ról 20%-ra mérséklődött.
A támogatásban részesülők számának alakulása jogcímek szerint
A lakásfenntartási támogatás célzottsága
Lakásfenntartási támogatás – következmények I.
A normatív támogatás bevezetésével nőtt a létszám, mely tendencia 2008-ban megfordult – a jövedelemhatár értékvesztése miatt egyre kevesebben jogosultak, méltányossági támogatás csupán az önkormányzatok 23%ánál van, az adósságkezelésben pedig nagyon kevesen részesülnek, támogatás összege alacsony (havi 4 100 Ft), ami az átlagos rezsi költség kb.: 12 %,
Lakásfenntartási támogatás – következmények II.
A
a természetben nyújtás egyre kevésbé jellemző, így a célhoz kötött felhasználása se biztosított – általános jövedelem kiegészítés, 2010-ben megszűnik a gáz-és távhőtámogatás, miközben a lakhatás támogatásának más formája sem került megerősítésre. lakásfenntartási támogatás célzottsága hatékonysága az elmúlt években romlott.
és
Közgyógyellátás szabályozásának változásai
2006. július 1-jétől rendszerű változás: a három jogcím maradt, a gyógyszerlistát a gyógyszerkeret váltotta fel (a kiadások 80%-át a gyógyszerek teszik ki), elektronikus adatkapcsolat jött létre az OEP és a gyógyszertárak között, az átállás fokozatosan történt (több mint egy év) – mindenkinek új igazolvány került kiadásra.
2007-től költségvetési megfontolások miatt szigorodtak a gyógyszerköltség megállapításának szabályai.
Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők számának változása az ellátás típusa szerint
Közgyógyellátás – következmények I. Eredmények: a gyógyszerválaszték nagyságrendekkel bővült és személyre szabott lett, a nem célszerű felhasználás visszaesett. Problémák: bonyolult az eljárásrend, nagyon alacsony a gyógyszerkeret (2009-ben 5 700 Ft/fő volt, mikor a felső határ 12 ezer Ft.) - így a ráfordítás nominálisan se nőtt – a rászorultak gyógyszerkiadásainak egyre kisebb részét fedezi.
Közgyógyellátás – következmények II. Bár a felülvizsgálat eredményeként az alanyi jogosultak száma is mérséklődött, arányuk viszont 2009 végére 65%-ra emelkedett, a legnagyobb visszaesés a méltányossági alapon igénybevevőknél volt (több mint 60%) - kettős ok: törvényi és helyi szabályozás, a legkevesebben – 60 ezer fő – normatív alapon jogosultak vannak, az alacsony jövedelmi küszöb miatt. A közgyógyellátás célzottsága és hatékonysága nem megfelelő.
Rendszeres szociális segély szabályozásának változásai
2006. július 1-jével bevezetésre került a családi segélyezés, amely figyelembe vette az eltartott gyermekek számát is,valamint nőtt a jogosultsági határ és az összege is, 2007-től segély összegénél felső korlát (nettó minimálbér) bevezetése, illetve a közcélú és segély kassza átjárhatóvá vált, 2009-től az „Út a munkához” program keretében bevezetésre került a RÁT és a közcélú foglalkoztatás állami támogatásának felső korlátja megszűnt.
A segélyre jogosultak számának alakulása
A segély összege néhány fontosabb mutatóhoz viszonyítva
Rendszeres szociális segély – következmények
Jelentős létszám emelkedés, főleg 2009-ben – a gazdasági válság következtében nőtt munkanélküliség, a családi segélyezéssel nőtt segély átlagos összege (bár a 40 ezer Ft feletti összegben részesülők aránya 10% volt 2006-ban), az ellátás összege stagnált az elmúlt 3 évben, miközben a megélhetés költségei nőttek.
„Út a munkához”
A program elérte-e a célját?
igen: mert átrendezte a segélyezettek összetételét, a korábbi 6-7% helyett, 35-40% vett részt közcélú foglalkoztatásban, nem: mert nem vezet vissza az elsődleges munkaerőpiacra, nem jelent tartós foglalkoztatást – ezt kellene támogatni.
Probléma a tartós munkanélküliek munkavégző képessége alacsony szintű.
Együttműködés
Szabályozása az évek során igen sokszor módosult, a leglényegesebb változások: már 1994-től szerepel a segélyezett együttműködési kötelezettsége,a felajánlott munka elfogadása, 1997-ben az együttműködés kiterjed a mentális és szociális helyzethez igazodó programra, amelyek szervezése a családsegítők feladata, 2000-től az önkormányzatok feladata lett a közcélú foglalkoztatás megszervezése, és előírhatóvá vált a munkaügyi központtal történő együttműködés, 2005-ben bevezetésre került a beilleszkedési program, 2009-ben a RÁT-ra jogosultaknak kötelező a munkaügyi központokkal együttműködni.
Szervezetek között munkamegosztás
Az együttműködésben három szerv vesz részt: önkormányzat - közcélú foglalkoztatás, családsegítő központok - beilleszkedési program, munkaügyi központok - álláskeresési megállapodás. A segélyezettek többsége korábban is regisztrálva volt a munkaügyi szervnél, miközben a másik kettővel is együttműködött, így a 2009-es szabályozás nem jelentett gyökeres változást.
Mindig is probléma volt és ma is az, hogy nem tisztázottak pontosan a kompetencia határok.
Összefoglalás
Az önkormányzati költségvetést terhelő, méltányossági ellátások jelentősen visszaestek, a támogatások összegei fokozatosan elértéktelenedtek, a juttatások célzottsága romlott, amiben az emberi erőforrás hiánya is közrejátszik, a foglalkoztatás bővítéséhez a segélyezettek munkára történő felkészítése, a piaci szektorban történő munkába állás állami támogatása szükséges.
Köszönöm a figyelmet!
