Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
TELEVÍZIÓ- ÉS VIDEOTECHNIKAI MŰSZERÉSZ MESTERVIZSGA SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK
- 1997 -
I. A MESTERVIZSGÁRA JELENTKEZÉS FELTÉTELEI
A) A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai A szakma (szakképesítés) - megnevezése:
Televízió- és videotechnikai műszerész
- száma: - azonosító száma:
608 ( OSZJ ) 51 5223 11 ( OKJ )
Televízió-
/szakmunkás szakirányú -
Rádió
/szakmunkás szakirányú -
és videotechnikai műszerész szakképesítés bizonyítvány, illetve a szakmunkás képesítésnél magasabb technikus, illetve mérnök - végzettség /. és hangtechnikai műszerész szakképesítés bizonyítvány, illetve a szakmunkás képesítésnél magasabb technikus ill. mérnök - végzettség /.
Szakmunkás képesítésként elfogadható még a korábbi rendeletek alapján a jelenlegi szakmai elnevezéstől eltérő rádió- televízió műszerész szakmunkás bizonyítvány.
B) A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat A mestervizsgára az jelentkezhet, aki a televízió- és videotechnikai szakmában önálló tevékenységet igénylő munkaterületen - így
szervizműszerészként bemérő műszerészként laboratóriumi műszerészként minőségvizsgáló ill. ellenőrzőként stúdió karbantartó műszerészként
megfelelő gyakorlati és elméleti felkészültségre tett szert. Ilyen jellegű szakmai gyakorlatot legkevesebb 3 évig folytatott a mestervizsgát közvetlen megelőző időben, s ilyen irányú munkavégzését megfelelően igazolni tudja.
2
II. A MESTER MUNKATERÜLETE, A SZAKMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGKÖRÖK
2.1. A mester szakmai munkaterületének leírása A 608 szakszámú ( 51 5223 11 OKJ azonosítási számú) és Televízió- és videotechnikai műszerész elnevezésű szakmai képesítéssel rendelkező mester szakmájának gyakorlása során, önállóan - korszerű kézi és gépi eszközökkel, szerszámokkal, anyagokkal-, az alábbi, tipikusan jellemző munkatevékenységeket végzi: -
szórakoztató- elektronikai készülékek:
javítása, részegységeinek tervezése ill. annak gyártása, szakvélemény elkészítése (tűz- és vízkár, ill. egyéb káreseményből eredőek) -
televízió- és videotechnikai műszerész tanulók gyakorlati és szakmai oktatása,
-
televízió vevőkészülékek helyszíni és szervizben végzett javítása,
-
videofelvevő és lejátszó berendezések szervizben történő javítása,
-
ezen készülékek hibáinak műszeres behatárolása a gyártási paraméterek betartásával.
2.2. A mester tevékenységi területe és feladatköre A tevékenység összeállító, javító és karbantartó jellegű. Feladata a különböző típusú szórakoztató elektronikai készülékek javítása, a hibás alkatrészek pótlása. A szükséges beállítások, mérések elvégzése szervizműszerekkel. Berendezések méretezése, számítása, szerkesztése.
3
III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK 3.1. A szakma - mester szintű - gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok): -
műhely (szerviz) szakmai és adminisztratív vezetése;
-
szerviz tevékenység kapcsán kultúrált ügyfélkapcsolat kiépítése;
-
szakmai morál megkövetelése a beosztottaktól ill. ennek ellenőrzése;
-
a szakma fejlődésével való folyamatos lépéstartás;
-
a munkavégzés szakmai színvonalának biztosítása, a szakszerűség mindenkori betartása;
-
a munkavégzéshez szükséges számítástechnikai ismeret és számítógép kezelésének ismerete;
-
a szakmavégzéshez szükséges érintésvédelmi és munkavédelmi előírások ismerete, alkalmazása és betartása;
-
az ipari és szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások, rendelkezések ismerete, azok változásainak figyelemmel kísérése.
3.2. Követelmények Általános szakmai elvárások: A mester(jelölt): -
ismerje a szakterületéhez tartozó készülékek, berendezések rendszertechnikai felépítését és az áramkörök működését; az áramkörök hibátlan ill. hibás működését műszeres méréssel tudja meghatározni és az esetleges szükséges beállításokat elvégezni,
-
ismerje a szakmában előforduló alkatrészek műszaki paramétereit, jelzéseit,
-
tudja meghatározni egy alkatrész helyettesítő, vele műszakilag megegyező típusát,
4
-
ismerje a szakmához szervesen kapcsolódó szakmák /finommechnikai műszerész/ alapfogásait,
-
ismerje a munka folyamatos végzéséhez szükséges műszerek, szerszámok használatát és azok karbantartását,
-
ismerje és alkalmazza az általános munka, egészség és balesetvédelmi előírásokat,
-
ismerje a védőberendezéseket és azok használatát.
3.2.1. Szakmai gyakorlati követelmények A szakma mestere tudja önállóan megtervezni egy adott munkavégzés folyamatát és tudja elvégezni ill. elvégeztetni annak részfeladatait. Ismerje: -
-
a készülékek, berendezések működésének illetve működtetésének alapvető feltételeit, műszaki paramétereit, a gyártási technológiákat és azok menetét, az új alkatrészeket, anyagokat, műszaki megoldásokat, a szakmával kapcsolatos veszélyforrásokat, azok elhárításának lehetőségeit, az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos munkavédelmi, érintésvédelmi, tűzvédelmi, továbbá környezetvédelmi előírásokat, munkabalesetek, foglalkozási megbetegedés esetén szükséges teendőket, beleértve az elsősegélynyújtást is, az önálló vállalkozáshoz szükséges gazdasági, pénzügyi, jogi, munkaügyi vezetési és pedagógiai ismereteket.
3.2.2. Követelmények a szakmai elmélet terén A mesterjelölt ismerje: -
a szakma tevékenységi körét, munkaterületeit, a javítás során használt mérőműszereket, szerszámokat, eszközöket, a javításhoz használt alap és segédanyagokat, helyettesítő alkatrészek szakszerű kiválasztásának műszaki feltételeit, az alkatrészek szállításának, tárolásának, raktározásának módját, a mérőműszerek kezelését, használatát és karbantartását, az 3.2.1. Szakmai gyakorlati követelmények negyedik bekezdésében felsorolt gyakorlati tudnivalókat megalapozó elméleti ismereteket, az érintés- és balesetvédelmi eszközök szakszerű használatát, a számítógépek vázlatos működését és azok kezelését,
5
A mesterjelölt tudjon a tevékenységi körébe tartozó egyszerűbb áramköri egységet tervezni és arról dokumentációt készíteni.
IV. A SZAKMAI MINŐSÍTÉS ÉS VIZSGA RENDJE A mestervizsga célja: annak megállapítása, hogy a mesterjelölt
elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mester szinten szükséges, szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket,
rendelkezik-e a szakmai követelemények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel, a vállalkozás működéséhez szükséges szakmai ismeretekkel
képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni
A mestervizsga részei: -
szakmai gyakorlat, szakmai elmélet, vállalkozási /általános gazdasági, alapvető jogi és munkaügyi/ ismeretek, pedagógiai /munkapedagógiai/ ismeretek.
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Megjegyzés: A vállalkozási és a pedagógiai ismeretek vizsga követelményrendszere valamennyi szakmában azonos, azokat a 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza. A gyakorlati vizsga 1 nap, az írásbeli és a szóbeli vizsga szintén 1 nap.
A vizsga egyéb kérdéseiben, a Magyar Kézmûves Kamara hatályos mestervizsga szabályzatát, elõírásait kell alkalmazni. A) Gyakorlati vizsga A vizsga helyét és a vizsgamunkát a bizottság határozza meg. A mestervizsga bizottság elnöke ellenőrzi a munkavégzéshez szükséges műszaki és balesetvédelmi előírások szabályosságának a meglétét. A vizsgához biztosítani kell a tárgyi feltételeket, anyagokat, eszközöket, műszereket, munka- és egészségvédelmi feltételeket.
6
A vizsga időtartama 8 óra, tetszés szerinti szünettel. 1. Konkrét készüléken elvégzendő szervizmunka, ideje a készülék bonyolultsági fokától ill. a kijavítandó hiba műszaki összetettségétől függ (a bizottság határozza meg). 2. A vizsgamunka (mestermunka) bemutatása, működésének, műszaki paramétereinek méréssel történő ellenőrzése, mérési jegyzőkönyv készítése. A mestermunka: A vizsgabizottság a mesterjelölttel történő egyeztetés alapján határozza meg az elkészítendő mestermunkát. A mestermunka pontos műszaki leírását a mesterjelölttel a gyakorlati vizsga dátuma előtt legalább 1 hónappal közölni kell. A mesterjelölt köteles a szükséges alkatrészek, részegységek költségeit fedezni, mivel az a későbbiekben az ő tulajdonában marad. A mestermunkáról műszaki dokumentációt kell készíteni, melyet a mestermunkához mellékelni kell. A gyakorlati vizsga értékelése a bizottság által előre elkészített értékelő lap alapján történik (pontszám, minősítés). A mesterjelölt gyakorlati felkészültségét a bizottság a szervizmunka minősége, annak szakszerűsége és a mestermunka értékelése alapján bírálja el. Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán "nem felel meg" eredményt ért el, a további vizsgát nem folytathatja. A gyakorlati vizsga után a jelöltet tájékoztatni kell az elért eredményről.
B) Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga helyét a mestervizsga bizottság választja ki. Időtartama maximum 4 óra lehet. Az írásbeli vizsgafeladat a vizsgabizottság által a vizsga előtt előre összeállított vizsgakérdésekből áll. A vizsgabizottság a vizsgafeladatokat az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által kiadott "Feladatok és példatár 08. Gyengeáram" I. és II. kötetéből (kiadva 1993.) köteles kiválasztani. Az írásbeli vizsga áll: -
az említett példatárból kiválasztott 3 kérdés kidolgozásából,
-
12 tesztkérdés igen vagy nem felelettel történő megválaszolásából,
-
árajánlat készítéséből.
7
Az írásbeli vizsga értékelése: A gyakorlati vizsgán használatos értékelő lap segítségével történik. Ha a jelölt írásbeli vizsgájának értékelése "nem felel meg", ezt a részvizsgát meg kell ismételnie. A jelölt az ismétlő vizsgára csak 1 hónap elteltével bocsátható.
C) Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga helye a mestervizsga bizottság által kijelölt helyszín. A vizsga kérdését a mesterjelölt a helyszínen a tételekből húzással választja. A felkészülési idő fél óra. Szóbeli vizsgán a jelölt önállóan számol be a tétel anyagáról. A vizsgabizottság bármikor kérdéseket tehet fel a tétellel kapcsolatban, vagy kiegészítő kérdéseket is feltehet az objektív értékelés érdekében. A vizsgatétel tartalmaz: - mindkét témában szakmai elméleti kérdést, - munka- baleset- érintésvédelmi kérdést, - vállalkozási ismeretek kérdést, - pedagógiai alapismeretek kérdést. A vizsga eredményét a bizottság „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel állapítja meg. A jelölt megfelelt, ha a vizsgabizottság egyszerű többséggel a feleletet elfogadja. Sikertelen szóbeli vizsga esetén a szóbeli vizsgát teljes egészében meg kell ismételnie.
D) Az egyes vizsgarészek alóli felmentés feltételei Az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező jelölt a képesítésének megfelelő szakma esetén szakmai elméleti vizsga alól kérelmére mentesíthető. A felmentési kérelmet a mestervizsga bizottságtól kell kérni, mely kérelemhez csatolni kell a felsőfokú végzettséget igazoló iratokat. A mestervizsga jelölt amennyiben feltételeinek megfelel, abban az esetben szóbeli és írásbeli vizsga alól felmenthető. A gyakorlati vizsgát a többi jelentkezővel együtt köteles letenni.
8
V. FELKÉSZÜLÉST SEGÍTŐ- ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALOM 1. 2. 3. 4. 5.
U. Tietze - Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök. Herpy Miklós: Analóg integrált áramkörök. Dr. Ferenczy Pál: Video és hangrendszerek. Pálfalvi Jenő: Színes TV-készülékek dekódolói. Dr. Ferenczy Pál: Televízió vevőkészülékek.
6. Csepregi Horváth Kázmér: Elektronikai méréstechnika. 7. Jens Peer Stengl - Jenő Tihanyi: Teljesítmény -MOSFET-ek és alkalmazásaik. 8. G. D. Bishop: Analóg áramkörök és rendszerek. 9. Ferenczi Ödön: Kapcsolóüzemű tápegységek. 10. Ferenczi Ödön: Félvezetős feszültségátalakítók. 11. Ferenczi Ödön: Elektronikai készülékek tápellátása. 12. Gyurkovics Attila - Kun József: A TV vételtechnika gyakorlata. 13. Dr. Ripka Gábor: Felületre szerelhető alkatrészek. 14. Dr. Ripka Gábor: Felületi szereléstechnológia. 15. Vajda Zoltán: Mágneses képrögzítés. 16. Nemes László: Kazettás videómagnók. 17. L.Borucki - J. Dittmann: Bevezetés a digitális méréstechnikába. 18. Csepregi H. Kázmér: A frekvencia függvényében változó jellemzők mérése. 19. Radnai Rudolf: Oszcilloszkópos mérések. 20. Eugen Schaefer: Megbízhatóság az elektronikában. 21. Az IPOSZ által kiadott jegyzet: Bevezetés a VHS-rendszerű mágneses képfelvételbe. Digitális TV technika.
Műholdas vételtechnika. A mikroprocesszor.
9
Szakmai elméleti (szóbeli) vizsgakérdések Televíziótechnika 1. Ismertesse az egyen- és a váltakozó áram jellemzőit a félvezető diódák és egyenirányítók tulajdonságait a hálózati tápegységek típusait a kapcsolóüzemű, a pump, a tirisztoros és az áteresztő tranzisztoros tápok jellemzőit és működésük hatásfokát, valamint a hálózati szűrés hatékonyságát, az egyes típusok speciális jellemzőit 2. Ismertesse a következő félvezetők működési elvét: a PNP, NPN tranzisztor a tirisztor a FET tranzisztor és az alapintegrált áramkörök felépítését és fizikai működését 3.
Ismertesse az erősítő alapkapcsolásokat és azok jellemzőit a pozitív visszacsatolás jellemzőit a negatív visszacsatolás hatását a leggyakrabban alkalmazott oszcillátor fajták jellemzőit a teljesítményerősítőkkel és a szélessávú hangolatlan erősítőkkel kapcsolatos tudnivalókat
4. Ismertesse a rádió adás elvét az AM vételtechnika sajátosságait a superheterodin és a többhullámsávos vétel áramköreit az FM vételtechnika sajátosságait az AM és FM demodulátorokat 5. Ismertesse a televízió adás és vételtechnika elvi működését az AM videofokozatok blokksémáját az FM hangfokozatok kialakításának módjait a teletext egység működését és szolgáltatásait 6. Blokkvázlat segítségével ismertesse a PAL és az NTSC rendszert térjen ki a színsegédvivők modulációjára a burstjel jellemzőire a színjelek spektrumbeszövésének módszerére elemezze a két rendszer közös áramköreit miből adódik a két rendszer különbsége 7. Blokkséma alapján mutassa be a SECAM rendszert magyarázza el a kompatibilitás fogalmát a színsegédvivők modulációját a sorozatazonosító (ident) jelek szerepét a védősáv fogalmát, gyakorlati szükségességét, jellemzőit
10
a SECAM kapcsoló feladatát 8. Mutassa be a kétnormás PAL-SECAM dekódert milyen elvi megoldásokat ismer magyarázza el a közös feladatokat ellátó fokozatokat kvadralurademodulátor és az FM detektor megvalósítását a normafelismerés és normavitás folyamatát 9. Ismertesse az eltérítés fogalmát a szinkronjelleválasztást a kép és sorszinkron jelek szétválasztásának módszerét magyarázza el a képeltérítő és a soreltérítő áramkör feladatát 10. Blokkséma alapján mondja el az eltérítő végfokok működését a képeltérítő végfok a soreltérítő végfok gyakorlati kialakítását a raszterkorrekció szükségességét a képcsöveken alkalmazott eltérítő tekercsfajták különbségét 11. Ismertesse a Tv készülék nagyfrekvenciás fokozatait Tv tuner mint hangolóegység KF erősítő és demodulátor AGC fokozat az Intercarrier elv és a paralel hangfok kialakítását 12. Mutassa be a programválasztó áramköröket a mechanikus tasztatura és az AFC kapcsolata a feszültségszintézeres hangolás a frekvenciaszintézer működését a processzoros és busz- vonalas vezérlés elvét 13. Rajzolja le a távszabályzás működési elvét az alkalmazott modulációs elveket az infrakódok sajátosságát az infra adó és vevővel szemben támasztott követelményeket a mátrixpontok kialakítását a pásztázó (scan) impulzus jelfeldolgozási módszerét 14. Ismertesse a digitális Tv elvi működését vételtechnikai sajátosságait hasonlítsa össze az analóg készülék paramétereivel speciális szolgáltatásai kép a képben funkció, képtárolás, állókép-visszaadás 15. Mondja el a digitális Tv fokozatainak szerepét az analóg fokozatokkal és a digitális áramkörökkel szemben támasztott követelmények
11
az eltérítő és a raszterkorrektor áramkör megvalósítása szerviz programok, opciók 16. A digitális Tv tápegysége a mikroprocesszoros vezérlés a reset fogalma az IM buszvezérlés és az I2 C buszvezérlés összehasonlítása az órajel fogalma, előállítása 17. Mutassa be a Tv készülékben alkalmazott sztereo hangfokot az FM-FM rendszer (német szabvány) jellemzői a kétcsatornás hangrendszer (zweiton-kanal) a NICAM rendszer speciális szolgáltatások 18. A színes Tv-ben alkalmazott képcsövek és képcsőáramkörök az eltérítési szög és az eltérítő-tekercselési módozatok RGB vezérlés sugáráramkorlátozás megvalósítási fajtái a CUT-OFF automatika 19. Ismertesse a műholdvétel elvi lehetőségét rajzoljon le egy beltéri egység elvi blokksémát ismertesse a videójel feldolgozását magyarázza el a többcsatornás hangfokozat működését mondja el a vételi paramétereket, terjedési jellemzőket 20. Mutassa be a D2-MAC rendszert adjon áttekintést a digitális rendszerek fejlődéséről mondja el a jelkódolás jellegzetességeit és a rendszertanilag kialakult jelfeldolgozást a D2-MAC jelek vételi sajátosságuk program rejtés, kódolás-fizetett csatornák (pay-tv) Video és kameratechnika: 1. Ismertesse a mágneses jelrögzítés alapelvét és a VHS szabvány legfontosabb paramétereit mi a jellemzője a bemeneti jelkiválasztó, az AGC fokozatnak és az E-E üzemmódnak 2. Hasonlítsa össze a BETA, a VIDEO-2000 és a VHS rendszert mondja el a közös fizikai jellemzőjüket a szalag és a forgófej relatív sebességének összefüggéseit milyen zajelnyomó rendszereket ismer
12
3. Ismertesse a VHS készülék jelfeldolgozását felvételi világosságjel felvételi színjel és szinkronjel vonatkozásában blokkséma segítségével 4. Elemezze a jelutat egy konkrét készülékhez kapcsolva a következők alapján az összetett FBAS jel szétbontása frekvencia komponensekre video pre-emfázis fehér és fekete vágóáramkör FM modulátor működése szerint 5. Magyarázza el a videóban használatos áthallás-kompenzációkat a világosságjelnél használt azimut módszert a PAL rendszerű 2H-s késleltető művonalas megoldást 6. Beszéljen a PAL és SECAM szintjelek rögzítéséről (felvételi üzemmód) a PAL processzor felépítése, üzemmódjai a SECAM jel felismerése és a normaváltás fogalmáról 7. Mondja el a szinkronjelek feldolgozási mechanizmusát a szinkron processzor felépítés a színjel rögzítéséhez szükséges segédjelek és frekvenciák létrehozásának módozatait 8. Ismertesse a felvételre szánt RF "felírójel" jellemzőit az RF jel összetevőit a fejerősítő feladatát, kialakítását és a HSW-25 jel előállítását 9. Mutassa be a Drop-out kompenzátor áramkört, ezen belül az 1 H-s késleltető művonal szerepét a CCD-s eljárást és az FM demodulátor és a felüláteresztő szűrő feladatát 10. Mi a SYS-CON szerepe a reset áramkör az időzítő és a központi processzor szerepe a VPS jelcsomag 11. Blokkséma alapján mutassa be a lejátszás üzemmódban a világosságjel feldolgozását a fejerősítő szerepét a de-emfázis és az FM demodulátor video EQ és HQ áramkörök 12. Mondja el a lejátszott színjel feldolgozásának lépéseit
13
térjen ki az alkalmazott szűrők karakterisztikájára a szinkronjelek feldolgozására a segédfrekvenciák előállítási módjára 13. Hasonlítsa össze a lejátszott PAL és SECAM színjel előállítását a PAL processzor a SECAM diszkriminátor és normaváltó áramkör működése alapján 14. Beszéljen a VHS készülékekben alkalmazott mechanikákról szalagvezetés fej szalag viszony, mágneses jellemzők alapján 15. A szalagtovábbító (capstan) szervo működése határozza meg az elvárható követelményeket a CTL-jel előállítása felvétel üzemmódban, jelfelírás 16. A fej (cylinder) szervo működése fordulat (frekvencia) és fázisszabályozás folyamata a teljesítményerősítő MDA és a forgásérzékelők szerepe 17. Beszéljen a videokészülékek mechanikájának különböző üzemmódjairól felvétel-lejátszás gyors előre, hátra csévélés előre-hátra képkeresés (search) stand-by és timer módok 18. Ismertesse a videokban leggyakrabban alkalmazott megoldásokat STK-val működő áteresztő tranzisztoros, stabilizátoros és kapcsoló üzemű (rövid megszakításos) tápegységek jellemzőit
tápegység
19. Ismertesse a videokamerákban alkalmazott optikai rendszereket a CCD-t és a korábban alkalmazott képfelvevő csöveket a videojel feldolgozását 20. Beszéljen a kamkorderek mechanikájáról az alkalmazott motorokról és a fordulatszám szabályozásról hasonlítsa össze a VHSC- és a VIDEO-8 kamkordereket a kazetta és a jelfelírás vonatkozásában 21. Mutassa be a kamkorderek tápegységeit az akkumulátorok kezelését, karbantartását a a kamkorder- videó és a tv készülék (monitor) összekapcsolási módozatait 22. Beszéljen a videokban és kamkorderekben alkalmazott
14
kijelzőkről, számlálókról és az OSD (On-screen display) áramköri megoldásról
Munkavédelmi kérdések 1. Ismertesse a munkahelyi ártalmak elleni védelem személyi és kollektív eszközeit és alkalmazásukat. 2. Ismertesse az egészséget és testi épséget veszélyeztető tényezőket, a munkahelyek egészségügyi követelményeit és a vállalkozó ezzel kapcsolatos feladatait. 3. Ismertesse a munkavédelmi- tűzvédelmi oktatás és vizsgáztatás rendjét és a vállalkozó ezzel kapcsolatos feladatait. 4. Milyen veszélyeket rejt magában a villamos áram? 5. Milyen hatásokat fejt ki a villamos áram az emberi szervezetre? 6. Mit nevezünk elengedési áramerősségnek? 7. Hogyan befolyásolja az áram és a frekvencia a villamos áram veszélyességét? 8. Milyen tényezők befolyásolják az emberi test ellenállását? 9. Milyen villamos sérüléseket ismer? 10. Melyek az újraélesztési eljárások? 11. Mit nevezünk feszültségmentes ill. feszültség alatti állapotnak? 12. Mi a törpefeszültség és mi a szerepe? 13. Mi a különbség mentesítés és a leválasztás között? 14. Mi az érintésvédelem? 15. Mi a védőföldelés?
15
