TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA ÉS FELÜLVIZSGÁLATA

PROVINCIA-TÁJ BT. 3529. Miskolc, Derkovits u. 52. Tel/Fax: /46/ 356-345, /46/ 313-476 Mobil:06/70/530-6676 E-mail: [email protected] Web: www. http://provinciaterv.extra.hu/

MEGYASZÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA ÉS FELÜLVIZSGÁLATA A-tól G-ig jelölt területekre vonatkozóan

Megyaszó község településrendezési terve

2

KÜLZETLAP

Településtervező:

Soltész Jánosné TT-1-05-0114-SZKI/2001 TR-1-05-0114/2002 05-0114-SZKI-SZK

Építész munkatárs:

Csintalan Ildikó É-2-05-0015/2003 Sallai Attila K-1-d-1 Erdélyi András Sejkóczky András

Közlekedés és közműtervező:

Munkatárs:

Holló György

Miskolc, 2008. augusztus hó.

Soltész Jánosné ügyvezető


TARTALOMJEGYZÉK

I. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ Határozati javaslat a Településszerkezeti Tervhez Településszerkezeti terv a BELTERÜLETRE TSZM-1 M= 1:4000 Településszerkezeti terv a KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETRE TSZM-2 M= 1:16 000

Helyi Építési Szabályzat egységes szerkezetbe foglalva SZABÁLYOZÁSI TERV AZ „A-G” JELŰ TERÜLET ÖVEZETEIRE VONATKOZÓAN SZM-A M= 1:2000 SZM-B M= 1:2000 SZM-C M= 1:2000 SZM-D M= 1:2000 SZM-E M= 1:2000 SZM-F M= 1:2000 SZM-G M= 1:4000

3


JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ I.

MEGYASZÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS

(EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA)

4


5

HATÁROZATI JAVASLAT:

Tárgy: MEGYASZÓ KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉRE készített településszerkezeti terv módosítás elfogadásához. Önkormányzatának Képviselőtestülete a fenti tárgyú előterjesztést megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: 1.) A Településszerkezeti Terv szöveges munkarészét a Településszerkezeti Leírás szerint állapítja meg. 2.) A településfejlesztési, településrendezési tevékenységek engedélyezése során a Településszerkezeti Tervben és az elválaszthatatlan részét képező Településrendezési Leírásban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.

Felelős:………………………………………..polgármester

…………………………………………jegyző

Határidő: folyamatos


6

Előterjesztés: MEGYASZÓ Településszerkezeti Tervéhez. I. FEJEZET 1.) A Településszerkezeti Terv hatálya a település teljes közigazgatási területére kiterjed. A tervezési területen a terület-felhasználást korlátozó tényező a kedvezőtlen terepadottság, helyenként a vízmosásokkal szabdalt terület. Az egész terület jelenleg részlegesen közműves szennyvízelvezetéssel ellátott terület. 2.) Az 1.) pontban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építési munkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírásoknak (az OTÉK, az ágazati szabványok stb.) megfelelően és jelen Településrendezési Leírás és Településszerkezeti Terv, valamint a Helyi Építési Szabályzat együttes alkalmazásával szabad. 3.) A terület-felhasználási egységek építési övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és a hozzá tartozó Helyi Építési Szabályzat határozza meg. Igazgatási és belterületi határ A település közigazgatási határa nem változik A belterületi határ/beépítésre szánt terület határa megváltozik. /A megváltozott belterület vonatkozó részének rendeltetését jelen Településszerkezeti Terv határozza meg. A belterületi határ módosításának tárgyát képezik a lakóterületek kijelölése./ A Településszerkezeti Terv távlati fejlesztési területeket is kijelöl. E területek szakaszosan kerülnek átminősítésre a konkrét fejlesztési és építési igények függvényében. A Településszerkezeti Terv hatálya alá eső területeken lévő településszerkezeti és terület-felhasználási egységek funkció és beépítési mód szerint az alábbiak szerint tagolódnak a megváltozott területhasználat szerint: a.) beépítésre szánt területekre, azon belül építési övezetekre beépítésre nem szánt területekre, azon belül önálló funkcionális övezetekre tagozódnak 5.)Az egyes területek terület-felhasználási módját a Településszerkezeti Terv, az építési övezeti besorolást a Településszerkezeti Tervvel összhangban lévő Szabályozási Terv határozza meg.


7

A Településszerkezeti Terv elemei: a közlekedési rendszer jelölt elemei és hierarchiája a terület-felhasználási egységeken belül eltérő funkciójú területegységek határai szintterületi sűrűség A Településszerkezeti Terv módosítása: A Településszerkezeti Terv elemeinek megváltoztatásához a Településszerkezeti Tervet és a hozzá tartozó Településrendezési Leírást módosítani kell. Amennyiben a változás övezeti szabályozást is érint, úgy a Szabályozási Tervet és a hozzá tartozó Helyi Építési Szabályzatot is módosítani kell. A Településszerkezeti Terv módosítása esetén a módosítás az érintett területfelhasználási egységet magába foglaló legalább egy tömbre vonatkozzon, és az adott terület környezetében lévő szomszédos tömbök együttesét is vegye figyelembe. Amennyiben a Településszerkezeti Terv módosítása vonalas jellegű létesítményeket és főforgalmi, forgalmi és gyűjtőutakat érint, úgy az érintett szakasz teljes egészének környezetét figyelembe kell venni. II. FEJEZET A TELEPÜLÉS TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETÉNEK VÉDELMI ELŐÍRÁSAI A települési környezetvédelem előírásai kiterjednek: - levegőtisztaság védelem A levegőtisztaság-védelmi agglomerációk és zónák besorolásáról szóló hatályos jogszabály szerint - vízminőség védelem Felszíni szennyeződésre érzékeny terület - föld védelem A termőföldön történő beruházás esetén a beruházó köteles a területileg illetékes Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni - hulladékgazdálkodás A települési hulladékgyűjtő rendszerbe be kell kapcsolódni. A veszélyes hulladékok átmeneti tárolásáról gondoskodni kell. - zaj és rezgés elleni védelem MEGYASZÓ belterülete zaj és rezgésvédelmi besorolás szerint falusias területi kategóriának minősül.


8

- természetvédelem a település közigazgatási területén országosan védett természeti értékek találhatók ( faopál lelőhely) Táj- és kilátásvédelem szempontjából fokozottan érzékeny terület a Város patak völgyéből feltáruló látvány sorozat - állattartással kapcsolatos előírások Az állattartási szabályrendelet érvényes III. FEJEZET A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HÁLÓZATI ELEMEI Főforgalmi út A települést jelenleg nem érinti országos jelentőségű főforgalmi út (forgalmilag meglehetősen árnyékolt területen van), de a Hernád völgyi autópálya program megvalósulása esetén (M30) keresendő a kapcsolat. A 37-es számú másodrendű főközlekedési út négynyomsávúsítása Geszetlyig megvalósult, Szerencsig történő megépítése napirenden van. A kapcsolat erősítendő és kiépítendő a tervezett iparigazdasági területtel. Települési fő út a 3702-es számú Legyesbénye-Gesztely összekötő út belterületi átkelési szakasza. Tervezett gyűjtőút D-en Rákóczi Ferenc utca Felszabadítók útja, Alkotmány utca Rozmaring utca Sallai u Iskola u. Marx Károly utca Petőfi Sándor u. A forgalmi kapcsolatok erősítése megtörtént, mivel Szentistvánbaksa irányába integrált kistérségi összekötő út épült. A régi és az új település részek kapcsolatának erősítése végett a Város –patakon a meglévő közúti és gyalogos hidak megerősítésén túl a község É-i részén új közúti híd létesítése szükséges.


9

IV. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA (TERÜLETI ELEMEK) Beépítésre szánt területek: Lakóterületek Lke - kertvárosi lakóterületek Szintterület sűrűség: 0,5 Lf - falusias lakóterületek Szintterület sűrűség: 0,3 Településközpont vegyes területek Vt - településközpont vegyes területek Szintterület sűrűség: 0,8 Gazdasági területek Gksz - Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek Gip - Ipari gazdasági terület Gip-M – Mezőgazdasági-ipari terület Szintterület sűrűség: 1,0 Különleges területek Ksp, Kt, Kpi, Ksz, Kszk (sportpálya, temető, pincefalu, szabadidő tetület stb.,) Szintterület sűrűség: 0,2. Beépítésre nem szánt területek: Közlekedési és közműelhelyezési területek Zöld területek Erdő területek Mezőgazdasági területek Má-I általános mezőgazdasági terület szántó művelésű területek – intenzív használattal Má-E általános mezőgazdasági terület gyep, legelő területek – extenzív használattal Mk kertes mezőgazdasági terület Védelmi célú területek Ev védelmi célú erdőterületek Egyéb területek Város-patak, egyéb patakok, árkok, víztározók.


10

V. FEJEZET SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK Helyi közút céljára történő lejegyzés az Alsódobsza irányába vezető út Beültetési kötelezettség a gazdasági területek környezetében. VI. FEJEZET A FEJLESZTÉSI CÉLOK VÉGREHAJTÁSÁNAK IRÁNYAI A RENDEZÉSI TERV KERETEIN BELÜL 1.)A képviselő testület a fejlesztésre szolgáló rendezést úgy kívánja végrehajtani, hogy először a belterületi tartalékok a foghíjas területek kerülnek beépítésre, majd ezt követően kerülhet sor új utcák nyitására és telek átrendezésre. 2.)A lakóterületek fejlesztését alapvetően a meglévő foghíjak beépítésére alapozza, új területek belterületbe vonása a terv távlatán belül is szükségessé válhat. 3.)Hálózati elemek vonatkozásában a kerékpárút fejlesztések lehetőséget adnak a település kulturális és csillagtúra központtá fejlesztésre. 4.)A távlati célok között szerepel a volt magtár épület kulturális célú hasznosítása. Az új központ kialakítására és arculat formálására építészeti tervpályázat kiírása válik szükségessé. 5.)A településfejlesztési koncepció és a településszerkezeti tervben rögzített célok megvalósulása érdekében pénztámogatást nyújtó pályázatokon kell részt venni. A pályázatokon való részvételhez településfejlesztési programokat kell kidolgozni. 6.)Az Önkormányzatnak a településrendezési tervek érvényesítése érdekében folyamatosan gondoskodnia kell a szükséges továbbterveztetésekről és egyéb kapcsolódó feladatokról.


11

JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ II.

MEGYASZÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT FELÜLVIZSGÁLATA (EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA)


12

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MEGYASZÓ Önkormányzata Képviselőtestületének 200 ./ ............... rendelete TERVEZET MEGYASZÓ község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény értelmében kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg. A rendelet hatálya 1.§ (1)A rendelet területi hatálya kiterjed MEGYASZÓ község közigazgatási területére. (2)A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad. (3)A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet. (4) A HÉSZ az alábbi mellékletekkel és függelékekkel együtt érvényes: Mellékletek:

1.sz Szabályozási terv a belterületre M=1:2000 2.sz.Szabályozási terv a külterületre M=1:10000 3.sz. melléklet: Helyi védelemre javasolt épületek

Függelékek: 1 sz Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok 2.sz Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció megengedhető legmagasabb értékei 3 sz Állattartására szolgáló épületek védőtávolságai 4 sz Település fásításra javasolt őshonos növények jegyzéke 5.sz.Tájidegen (invázív) fajok jegyzéke


13

2. § (1)A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt Kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet. Kötelező szabályozási elemek: a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala építési határvonal az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti besorolás a legnagyobb beépítettség mértéke a megengedett legkisebb-legnagyobb építmény magasság a minimális telekméret a kötelező beépítési vonal a környezetvédelmi előírások korlátozások 3. § (1)A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt Kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet. (2)A beépítésre nem szánt területen (vonatkozó tervlapon jelölt) A külterületi szabályozás terven kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni: a szabályozási vonalakat, a terület-felhasználási egységek határát, a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát, a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét, a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb telek (földrészlet) nagyságát, a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét, a belterület bővítés határát. Az (a) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg. (3)A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL szóló 1997. évi LXXVIII. sz. törvény és annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. tv. rendelkezik.


14

I. Fejezet Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai 4. § (1)Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a hatályos rendelet kötelezően meghatároz. (2)Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. (3)Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosíthatók, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell. (4)Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított. (5)Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a hatályos jogszabályban meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani. A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása 5. § (1)A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll. (2)A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak. (3)A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetek) tagozódik: falusias lakóterületek b.) településközpont vegyes terület c.) kereskedelmi, ipari gazdasági terület d.) különleges terület (4)A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik: a.) közlekedési és közműterület, b.) zöldterület


15

c.) erdőterület d.) mezőgazdasági rendeltetésű terület e.) egyéb rendeltetésű terület A belterületi határ módosítása 6.§ (1)A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben utasításokban foglaltak figyelembe vételével. (2)A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia. (3)Belterületbe vonandó területek (a külterületi településszerkezeti terv szerinti lehatárolással) a tartalék lakó és a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek. II. Fejezet BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások Lakóterületek általános előírásai 7. § (1)A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint -termelő kertgazdasági építmény, -a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m2 -beépített szintterületig -kézműipari építmény, 500 m2 beépített szintterületig -igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m2 beépített szintterületig -szolgáltató és szállás épületek 500 m2 beépített szintterületig -sportlétesítmény -üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el -nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény (2)Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni: a)Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, a homlokzat és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építménymagasságát nem lépheti túl. b)Különálló kiegészítő mellékfunkció építmény-magassága 3,5 m lehet.


16

(3)Az (építmények elhelyezése) építési hely feleljen meg: -a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak, -a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak, -a levegőminőségi előírásoknak, -működésük a közízlést, közrendet nem sértheti, -az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat. (4)A beépítési mód általában oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadonálló beépítési mód is engedélyezhető lakótömbönként, főként a sarkok beépítésével, vagy szórványosan. (5)Ha a már kialakult telkek valamelyike a táblázatban feltüntetett telekméreteket, telekterületeket sem éri el, egyedi elbírálással kell vizsgálni a beépíthetőséget, melynek főbb szempontjai: benapozás, tűzvédelme, környezet és egészségvédelem. Állattartó épület ez esetben csak akkor helyezhető el, ha az övezeti előírás nem zárja ki az előírt védőtávolság betartását. (6)Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető. (7)Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai: Az épületek közötti távolság betartandó, a)Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt általában a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak indokolt esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került. b)Ha a telek már meglévő beépítettsége miatt ez nem lehetséges, - úgy hogy a főfunkció létesítményével szemben lévő telekhatártól az épületek között előírt távolság betartható legyen, illetve c)Szabadonálló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges. d)A telekhatártól való távolsága azonban nem lehet kisebb ennek 3 m-rel csökkentett mérete. (8)A kiskereskedelmi, üzlet, pavilon, környezetet nem zavaró kisipari szolgáltató építmény eseti elbírálással, a faluképi szempontok figyelembevétele mellett az előkertben is elhelyezhető, ha a szomszédos telkeken lévő épületek között előírt legkisebb távolságok betarthatók. (9)Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani. (10)Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges. (11)Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el. (12)Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.


17

(13)Az egyes övezetekben a táblázatokban feltüntetetteknél kisebb méretű telkek beépíthetőségét egyedileg kell elbírálni. (14)A lakóépület használatbavétele elótt a teljes homlokzat képzés kiépítése kötelező. (15)Az építési engedély kérelem előtt a települési önkormányzattal minden tervet egyeztetni kell, lakóépületekben építési engedélyekhez benyújtott dokumentációban kötelezően szerepeljen a vízvételi helység(fürdőszoba)+külön WC (16)Az építési engedélyezés időpontjában gondoskodni kell az utcai kerítés tervezéséről és a használatba vételig azt meg is kell építeni. (17)Az építési engedélyezési tervben gondoskodni kell telkenként legalább 3 db fa telepítéséről, mely a táji adottságoknak is meg kell hogy feleljen. Allergén növény nem telepíthető. (18)A helyi védelem alatt álló épületek, illetve a védett környezetben az épületek, építmények színezésére vonatkozó szabályok: Vakolt, fehér, vagy törtfehér, világos pasztellszínek alkalmazhatók; ríkító, erős színek nem. Hideg színek alkalmazását (pl. kék) kerülni kell. A tervlapon azonosíthatóan meg kell jeleníteni a színeket. Az épületrészek lehetséges színeit a következő táblázat tartalmazza: Épületrészek Tető Szín / RAL 2000színkód 2003 RAL 30003003

Homlokzat Nyílászáró Lábazat RAL1000-1002 Fehér, vagy RAL 6001-6015 RAL1013-1015 natúr fa színezet RAL 7026-7047 RAL1024,RAL 1034 RAL 8011-8028 RAL 9001-9002 RAL 9016 RAL színskála szerint tipikusan harsány szín, falfelület színezésre 1026, 2005, 2007, 3024, 3026 jelű színek nem alkalmazható. Tikkurila színkártya szerint alkalmazható szinek: F, G, H, V, X betűvel kezdődő színek, kivétel a 140-től 148-ig tartó színek, ahol csak az F és V betűjelű szín alkalmazható alapszínként. Nem alkalmazható alapszínként: K, L, M, Y betűjelű színek.


18

A lakóterület övezetei Lke jelű alövezetek Kertvárosias lakóterület övezetei 8. § (1)Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. sz. táblázatban előírtaknak. Az alábbi funkcionális övezetek kerültek kijelölésre Lke-1 KISTELKES CSALÁDIHÁZAS KERTVÁROSI LAKÓÖVEZET a) A kertvárosias lakóövezetben legfeljebb 4 lakásos lakóépület helyezhető el. I. SZ. TÁBLÁZAT

Övezeti jele

Beépítési Módja

Az építési telek Kialakítható Legnagyobb Legnagyobb Zöldfelület legkisebb beépítettsége építményének- legkisebb területe* magassága mértéke

O 700 m2 30 % 4,5 m 50% Lke-1 Oldalhatáron álló *A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %- nál nem vehető számításba. (2)Minimális telek szélesség új telekalakítás esetén Lke-1 18 m. (3)Nem lakó funkciójú épületek közül a területen a következőek létesíthetők: járműtároló (gépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, stb.) kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, raktár idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató funkciók (a fenti megszorításokkal) a falusi turizmushoz kapcsolódva hőtermelést biztosító épület (kazánház) nyári konyha, mosókonyha, szárító egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.), (4)Egyéb előírások: a)terepszint alatti létesítmény: süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan b)környezetvédelmi besorolások levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület c)Közművesítés: teljeskörű A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező.


19

Lf-1 építési övezet 9. § (1)Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az II. táblázatban előírtaknak. a lakóépület legfeljebb egy lakásos lehet, és legfeljebb egy rendeltetési egység helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel. (2)II. TÁBLÁZAT Lf-1 Az építési telek Övezet jele

Beépítési mód

Lf-1

O Oldalhatáron álló

Alakítható Leglegkisebb kisebb telek telekterület szélesség 550 m2

Legnagyobb beépítettség

16 m

30%

Legnagyobb Zöldfelület építmény legkisebb magasság mértéke 4,5 m

40 %

(3)Egyéb előírások: a)terepszint alatti létesítmény: süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan b)környezetvédelmi besorolások levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület c)közművesítés: teljeskörű A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező. (4)Az épületek utcára merőlegesen, vagy hajlított házként nyeregtetővel építhetők meg. A tető hajlásszöge 38-45 fok. Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható. Lf-2 építési övezet 10. § (1)Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az III. táblázatban előírtaknak. (2)A lakóépület legfeljebb egy lakásos lehet, de legfeljebb egy rendeltetési egység helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel


20

(3)III.TÁBLÁZAT Lf-2 Az építési telek Övezet jele

Beépítési mód

Lf-2




14 m

30 %


40 %

(4)Egyéb előírások: a)terepszint alatti létesítmény: süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan b)környezetvédelmi besorolások levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület c)közművesítés: teljeskörű A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező. (5)Az épületek utcára merőlegesen, vagy hajlított házként nyeregtetővel építhetők meg. A tető hajlásszöge 38-45 fok. Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható. Lf-3 építési övezet 11. § (1)Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az IV. táblázatban előírtaknak. (2)A lakóépület legfeljebb két lakásos lehet, de legfeljebb egy rendeltetési egység helyezhető el (3)IV. TÁBLÁZAT Lf-3 Az építési telek Övezet jele

Beépítési mód

Lf-3



18 m

Legnagyobb beépítettség 30 %


40 %


21

(4)Egyéb előírások: a)terepszint alatti létesítmény: süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan b)környezetvédelmi besorolások levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület c)közművesítés: részleges A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező. (5)Az épületek utcára merőlegesen, vagy hajlított házként nyeregtetővel építhetők meg. A tető hajlásszöge 38-45 fok. Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható. Lf-4 építési övezet 12. § (1)Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az V. táblázatban előírtaknak. (2)A lakóépület legfeljebb egy lakásos lehet, és legfeljebb egy rendeltetési egység helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel. (3)V. TÁBLÁZAT Lf-4 Az építési telek Övezet jele

Beépítési mód

Lf-4



16 m

Legnagyobb beépítettség 30%


40 %

(4)Egyéb előírások: a)terepszint alatti létesítmény: süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan b)környezetvédelmi besorolások levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület c)közművesítés: teljeskörű A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező.


22

(5)Az épületek utcára merőlegesen, vagy hajlított házként nyeregtetővel építhetők meg. A tető hajlásszöge 38-45 fok. Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható. Vegyes terület 13.§ (1)A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál. (2)A vegyes terület lehet a.) Vt-1 településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet b.) Vt-2 településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú intézmények elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet c.) Vt-3 településközpont vegyes terület, különleges védelmet igénylő alövezet d.) Vt-4 településközpont vegyes terület, művelődési intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet e.) Vt-5 településközpont vegyes terület, kialakult telekméretű alövezet Településközpont vegyes terület Általános előírásai 14.§ (1)A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2)A településközpont vegyes területen elhelyezhető: -lakóépület -igazgatási épület -kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület -egyéb közösségi szórakoztató épület -egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület -sportépítmény -üzemanyagtöltő: kivételesen elhelyezhető max. 3 kútállásig. (3)A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető. -Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény -Termelő kertészeti építmény


23

(4)A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. A településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet Vt-1 15.§ (1)A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai: (2)A területen sport létesítmény 1 ha terület nagyságig elhelyezhető (3)VI. TÁBLÁZAT Az építési telek Övezet Jele

Beépítési Mód

Vt-1


Kialakítható Legnagyobb legkisebb beépítettség telekterület 800 m2

35 %

Legnagyobb Zöldfelület legkisebb építménymértéke magasság 4,5 m

30 %

(4)Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető. (5)Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani. (6)Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. (7)A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke) (8)Egyéb előírások: a)terepszint alatti létesítmény: süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan b)környezetvédelmi besorolások levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás vegyes terület c)közművesítés: teljeskörű A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező.


24

(9)Az épületek utcára merőlegesen, vagy hajlított házként nyeregtetővel építhetők meg. A tető hajlásszöge 38-45 fok. Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható. (10)Tilos az övezetben sugárzott hírközlés tornyainak elhelyezése lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése A településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú intézmények elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet Vt-2 16.§ (1)A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai: (2)Az övezetben sportlétesítmény 2 ha-os területig elhelyezhető (3)A műemléki védettség alatt álló református templom környezetében az épületek utcára merőlegesen, vagy hajlított házként nyeregtetővel építhetők meg. A tető hajlásszöge 38-45 fok. Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható. (4)A településközpontban köztér kialakítására részletes kertépítési tanulmányterv terv készítendő, melyben a térburkolat, valamint a mikreoarchitectúrák elhelyezése a műemléki környezet illeszkedési szabályait figyelembe kell venni. (5)VII. TÁBLÁZAT Az építési telek Övezet Jele

Beépítési Mód

Vt-2

SZ Szabadon álló


40 %

Legnagyobb építménymagasság

Zöldfelület legkisebb mértéke

6,5 m

30 %

(6)Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető. (7)Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani. (8)Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. (9)A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke)


25

(10)Egyéb előírások: a)terepszint alatti létesítmény: süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan b)környezetvédelmi besorolások levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás vegyes terület c)közművesítés: teljeskörű A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező. (11)Tilos az övezetben sugárzott hírközlés tornyainak elhelyezése lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése Településközpont vegyes terület különleges védelmet igénylő alövezete Vt-3 17.§ (1)A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai: Az övezetben kiemelt jelentőségű a kialakult építmények és telekstruktúra védelme. (2)A településközpontban köztér kialakítására részletes kertépítési tanulmányterv terv készítendő, melyben a térburkolat, valamint a mikreoarchitectúrák elhelyezése a műemléki környezet illeszkedési szabályait figyelembe kell venni. (3)VIII. TÁBLÁZAT Az építési telek Övezet Jele

Beépítési Mód

Kialakítható Legnagyobb legkisebb beépítettség telekterület



SZ Szabadon K 40 % 6,5 m 40 % Vt-3 álló K: kialakult érték (4)Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető. (5)Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani. (6)Egyéb előírások: a)terepszint alatti létesítmény: süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan


26

b)környezetvédelmi besorolások levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás vegyes terület c)közművesítés: teljeskörű A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező. (7)Tilos az övezetben sugárzott hírközlés tornyainak elhelyezése lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése Településközpont vegyes terület, művelődési intézmény elhelyezésére szolgáló alövezet Vt-4 18.§ (1)A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai: (2)Az övezetben sportlétesítmény 0,5 ha-os területig elhelyezhető (3)IX. TÁBLÁZAT Az építési telek Övezet Jele

Beépítési Mód

Vt-4



65 %



6,5 m

30 %

(4)Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető. (5)Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani. (6)Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. (7)A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke) (8)Egyéb előírások: a)terepszint alatti létesítmény: süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan b)környezetvédelmi besorolások levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás vegyes terület


27

c)Közművesítés: teljeskörű A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező. (9)Tilos az övezetben sugárzott hírközlés tornyainak elhelyezése lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése Településközpont vegyes terület, kisméretű, kialakult telkes alövezet Vt-5 19.§ (1)A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai: (2)Az övezetben sportlétesítmény 0,5 ha-os területig elhelyezhető (3)IX. TÁBLÁZAT Az építési telek Övezet Jele

Beépítési Mód

Vt-5


Kialakítható Legnagyobb legkisebb beépítettség telekterület K

40 %



4,5 m

30 %

(4)Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető. (5)Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani. (6)Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető. (7)A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke) (8)Egyéb előírások: a)terepszint alatti létesítmény: süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan b)környezetvédelmi besorolások levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás vegyes terület c)közművesítés: teljeskörű A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező.


28

(9)Tilos az övezetben sugárzott hírközlés tornyainak elhelyezése lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése Gazdasági területek 20.§ (1)A belterület (beépítésre kategóriákat foglalja magába:

szánt

terület)

a

következő

terület-felhasználási

Gazdasági terület, ezen belül -Gksz kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület -Gip Ipari gazdasági terület -Gip-M mezőgazdasági-ipari övezet A kereskedelmi szolgáltatói gazdasági terület általános előírásai 21. § (1)A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen [Gksz] elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a III. számú tevékenységi körök. (KERESKEDELEM ÉS SZOLGÁLTATÁSOK „G” kód alatt felsoroltak), kivéve az alábbi tevékenységeket: 51.12 Alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelem 51.23 Élőállat nagykereskedelem 51.24 Nyers-félkész bőr nagykereskedelem 51.51 Energiahordozó nagykereskedelem 51.52 Fém-, érc, nagykereskedelem 51.53 Fa, építőanyag-szaniter nagykereskedelem 51.54 Vasárú szerelvény nagykereskedelem 51.55 Vegyi árú nagykereskedelem 51.56 Egyéb termelési célú termék nagykereskedelem 51.57 Hulladék nagykereskedelem (2)Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók): - átrakó építmény, mérlegház - üzletház - raktár - szociális helység építménye üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény - szolgálati lakó és szállásépületek - terület ellátó alapfokú intézmény - termék vezeték - üzemanyagtöltő


29

mellékfunkciók (melléképítmények) - garázs - kirakat szekrény - tüzelőanyag tároló - kazánház (3)Terepszint alatti építmények - süllyesztett rakodó - mérlegház - pincehelyiség (talajmechanikai szakvélemény alapján) (4)Az egyéb ipari területen a (2), (3) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől kb. 50 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények) (5)A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező. (6)A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát. (7)X. TÁBLÁZAT Gksz Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Az építési telek Övezet Jele

Beépítési Mód

Gksz

SZ Szabadon álló

Alakítható Leglegkisebb kisebb telek telekterület szélesség* 1000 m2

25 m

Legnagyobb beépítettség** 40 %

Legnagyobb Zöldfelület építmény legkisebb magasság Mértéke 6,0 m

40%

(8)Egyéb előírások: a)terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé-tároló építmény b)süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan b)környezetvédelmi besorolások levegőminőség: a vonatkozó jogszabályok határértékei szerint zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület (9)Közművesítés: részleges A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.


30

Ipari gazdasági területek övezetei 22.§ (1)Az ipari gazdasági területre betelepülésre engedélyezhető tevékenységi köröket a TEÁOR EU megfeleltetés szerint kell meghatározni, de a betelepülésre nem javasolt tevékenységi körök a következők: - akkumulátorgyártás - ércdúsító - bányaüzem - lőporgyártás - lakk és festékgyártás - műtrágyagyártás - atomenergiai létesítmény - izotóp labor - veszélyes hulladékégető és feldolgozó üzem - fehérje-feldolgozó üzem - zsírfeldolgozó üzem - azbesztgyártás - cellulózgyártás - kőolaj és földgáz feldolgozó - grafitgyártás - foszgéngyártás - gyógyszergyártás - növényvédőszer-gyár - klórgyártás - kokszoló mű (2)Nem kerülhet az ipari területre jelen esetben: - vörösiszap tároló - zagytér - veszélyes hulladéklerakó (3)A tiszta technológiák fogadását kell előtérbe helyezni! (4)Egyéb előírások: a)terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé-tároló építmény b)süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan c)környezetvédelmi besorolások levegőminőség: a vonatkozó jogszabályok határértékei szerint zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület (5)Közművesítés: részleges A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.


31

(6)XI. TÁBLÁZAT Gip Ipari gazdasági terület Az építési telek Övezet Jele

Beépítési Mód

Gip

SZ Szabadon álló


Legnagyobb beépítettség**

25 m

Legnagyobb Zöldfelület építmény legkisebb magasság Mértéke

40 %

7,5 m (T)

40%

Gip-M építési övezet (Mezőgazdasági) Ipari gazdasági terület övezete 23. § (1)Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység, szőlő és gyümölcs feldolgozás befogadására alkalmas. (2)A belterülethez közeli mezőgazdasági területeken (a szabályozási terven majorlétesítési tilalmi határon belüli területeken, majorok számára új terület nem alakítható ki.) (3)A korlátozás alá nem eső mezőgazdasági területeken, elvi engedélyezési eljárás keretében jelen előírásokat betartva, mezőgazdasági ipari gazdasági terület alakítható. (4)A meglévő területek fejlesztése, átalakítása, korszerűsítése, a teljes létesítményre kiterjedő terv alapján engedélyezhető. (5)XII. TÁBLÁZAT Gip-M Az építési telek Övezet Jele

Beépítési Mód

Gip-M

SZ Szabadon álló


25 m

Legnagyobb beépítettség** 40 %

Legnagyobb Zöldfelület építmény legkisebb magasság Mértéke 7,5 m (T)

40%

(T)Siló építése esetén az építmény magasságot a technológiai terv alapján kell meghatározni.


32

(6)Egyéb előírások: a)terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé-tároló építmény b)süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan c)környezetvédelmi besorolások levegőminőség: a vonatkozó jogszabályok határértékei szerint zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület (7)Közművesítés: részleges A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező. Különleges területek 24.§ (1)A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei. (2)A különleges területek terület-felhasználási mód szerinti tagozódása: Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek: a.) Kt temető b.) Ksp sporttelep c.) Kpi pincefalu d.) Ksz szabadidő terület e.) Kszk kastélyszálló területe f.) Kszt szennyvíztisztító g.) Kb bányászattal érintett terület (3)XIII. TÁBLA Az építési övezet funkcionális besorolása Az építési telek Övezeti Funkcionális Beépítési Legkisebb Legnagyobb Építménymagasság jele besorolás mód terület beépítettség legnagyobb értéke m 2 m % Működő SZ K 10 4,5 Kt temető Csak kiszolgáló épület SZ 1000 20 7,5 Ksp Sportpálya Kiszolgáló ép. sportcsarnok

Megyaszó község településrendezési terve Ksz Kszk Kpi Kszt

Szabadidő terület Kastélyszálló övezete Pincefalu Szennyvíztisz tító övezete

33

SZ

1000

20

4,5

K

K

K

K

O SZ

K K

40 20

3,5 4,5

A zöldfelület legkisebb mértéke 40 % (T)Az építmény magasság torony, elevátor siló építése esetén ettől eltérő is lehet (Technológiai igény szerint) 1. K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok 2. A kialakult telekméretektől kisebb telek nem alakítható ki, kivéve ha a szabályozási terv ezt lehetővé teszi. A PINCEFALU területére vonatkozó előírások: -új pince üreg építése bánya geológiai szakvélemény alapján történhet -új pince építése esetén a szomszéd telek alá üreg építése tilos IV. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A közlekedési területek általános előírásai 25. § (1)A közlekedési területeken belül az alábbi alövezetek alakíthatók ki: -Köu-3 Közúti közlekedési terület (országos mellékút) -Köu-4 Közúti közlekedési terület (települési gyüjtőút, települési összekötőút) -Köu-5 Közúti közlekedési terület (kiszolgálóút,lakóutca) A közlekedési területek alövezeteinek szabályozási szélességét az SZT szerint kell kialakítani. (2)Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani: Országos mellékutak esetén Helyi gyűjtőutak esetén Külterületi fő dűlőutak esetén Kiszolgáló utak esetén Kerékpárút esetén

30 m 16-22 m 12 m 10 m 3m


34

(3)A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói: -Közlekedési létesítmények -Közművek és hírközlési létesítmények (4)Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat. (5)Figyelembe kell venni továbbá az 1988. I. törvény, illetve ennek végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendeletet a)az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzésekről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet b)a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 21.) KHVM rendeletet. Közműlétesítmények, közműellátás 26.§ (1)A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. (2)A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg. (3)Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni. (4)A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. (5)Épületek építésére engedély csak közművesítés biztosítása esetén adható.

az

övezeti

előírásoknak

megfelelő

(6)A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű kivitelezés érdekében. (7)A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni. (8)Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.


35

(9)Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. (10)Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. (11)Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés a)A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. b)A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani. c)A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni. d)A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni. e)A VIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. f)A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges. (12)Villamosenergia ellátás a)A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m. b)A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni. (13)Gázellátás a)Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagy-középnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m. b)Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.


36

(14)Távközlés a)A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni. b)A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni. c.)A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az ANP és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges. Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata 27.§ (1)A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani. (2)A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja. (3)A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges. (4)A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők: -Hirdető, reklám berendezés elhelyezése, -Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése -Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése -Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése -Távbeszélőfülke elhelyezése -Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése (5)Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni. (6)Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni. (7)A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni. Zöldterületek (Z) Általános előírások 28. § (1)A község területén az OTÉK 6. § (3) és 27. § alapján a belterületen:


37

(Z)Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel. Közparkok területe 29. § (1)Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak. (2)Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. (3)Az övezetbe elhelyezhető: a)A pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.) b)Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely c)A terület fenntartásához szükséges épület Erdőterületek E Általános előírások 30. § (1)A legmagasabb szintű jogszabály Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény 1996. évi XIV. tv. (2)A község igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján: -Ev védelmi célú erdő -Eg gazdasági célú erdő övezetek kerültek megkülönböztetésre. E övezet Védelmi rendeltetésű erdők 31. § (1)Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik. (2)Területükön építmények nem helyezhetők el.


38

Eg övezet Gazdasági erdők 32. § (1)Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel. (2)A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell. (3)A megengedett maximális szabadonállóan kell elhelyezni.

építménymagasság

3,5

m.

Az

épületeket

Ev övezet Természeti Területek erdői 33. § (1)A természeti területek erdeire az illetékes természetvédelmi államigazgatási szervek előírásai vonatkoznak. Mezőgazdasági területek Általános előírások 34. § (1)A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része. (2)A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre: -Má-I általános mezőgazdasági terület (döntően) szántó művelésű terület – intenzív terület övezete -Má-E általános mezőgazdasági terület(döntően) gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület – extenzív terület övezete -Má-Iö,Má-E-ö ökológiai hálózat területén belüli általános mezőgazdasági területek övezete -Mk Kertes mezőgazdasági terület övezet, szőlőültetvények (3)A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani. Má-I Általános mezőgazdasági terület (döntően) szántó művelésű terület – intenzív terület övezete 35. § (1)Az övezetbe a mezőgazdasági területek, azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért


39

főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra. (általában a belterülethez csatlakozó területek) XIV.TÁBLA Övezet jele Má-I

Beépítési mód

Kialakítható legkisebb telekterület

SZ 6000 m2+5 ha Szabadon álló



3%

4,5 m

(3)A természeti védettség alatt álló területeken belül lévő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat előírásaival összhangban, valamint a természeti és épített környezet védettségére tekintettel az illetékes és hatáskörrel bíró államigazgatási szerv bevonása szükséges az egyedi engedélyezési eljárásokba. (4)A lakóház építés feltétele továbbá legalább 10 ha terület művelési és tulajdonlási kötelezettsége. (5)Má-Iö az ökológiai hálózat területén belüli intenzív található általános mezőgazdasági terület övezetén belül nem helyezhető el nagyfeszültségű elektromos légvezeték. Nem helyezhető el továbbá mobil átjátszó állomás tornya, sem szélerőmű park. MáE Általános mezőgazdasági terület (döntően) gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület – extenzív terület övezete 36. § (1)Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra. (2)XV.TÁBLA Övezet jele

Beépítési mód

Má-E

SZ Szabadon álló

Kialakítható legkisebb telekterület 6000 m2+10 ha



3%

4,5 m


40

(3)A természeti védettség alatt álló területeken belül lévő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat előírásaival összhangban, valamint a természeti és épített környezet védettségére tekintettel az illetékes és hatáskörrel bíró államigazgatási szerv bevonása szükséges az egyedi engedélyezési eljárásokba. (4)Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3-5 %-ának beépítésével. (5)Má-Eö-az ökológiai hálózat területén belüli intenzív található általános mezőgazdasági terület övezetén belül nem helyezhető el nagyfeszültségű elektromos légvezeték. Nem helyezhető el továbbá mobil átjátszó állomás tornya, sem szélerőmű park. Kertes mezőgazdasági területek övezete 37. § (1)Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak. (2)A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág esetén 720 m2, szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m2. Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el, melynek alapterülete 30 m2. (3)Az I. kategóriájú szőlőkataszterbe tartozó területek építési feltétele Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el. Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi szőlőültetvényeken nem létesíthető. Földbevájt pince létesíthető.

kategóriájú

(2)XVI. TÁBLÁZAT Övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható legkisebb telekterület



Mk-2

SZ Szabadon álló

3000 m2

3%

3,5 m

Minimális telek szélesség 12 m (3)Az Mk-1 Belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet.


41

A volt zártkerti – kertes – területeken 150 m2-nél nagyobb alapterületű épület nem helyezhető el. A terepszint alatti beépítés – maximum 10 % - nem számít bele a beépítési százalékba. Egyéb területek V-1, V-2 V-3, övezetek Vízgazdálkodási terület 38. § (1)V-1 jelű övezetbe tartozik, a VÁROS-patak, a víztározó és partja és közvetlen környezete. Területükön a vízisport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el, illetve alakíthatók ki, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával, elvi engedélyezési eljárással megalapozottan megkért építési engedély alapján. (2)Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének, átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni. Az érintett területekre, a szükséges terv jóváhagyásáig, változási tilalom lép életbe. (3)V-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek, víztározó, tó) (4)V-3 övezetbe tartoznak a vízgazdálkodási területek (vízmű) (5)Területükön építmények elhelyezése vízjogi engedélyezési eljárás alapján lehetséges. V. Fejezet Építészeti értékek védelme Az építészeti örökség védelme 39. § (1) A település kiemelkedő értékei helyi védettséget élveznek. A védett értékeket (épület, építmény, terület, természeti érték) az SZT feltünteti. (2) A helyi védelem vonatkozik a vonatkozó önkormányzati rendelet eltéréseivel: a) épület, építmény teljes tömegére b) épület, építmény részértékeire c) területre (védett terület) d) táji és természeti értékekre ("helyi természetvédelmi terület") (3) Védett területen telekalakítás, építmény elhelyezése az illetékes műemlékvédelmi hatóság véleménye alapján történhet.


42

(4) Helyi védettség alatt álló építményt érintő építési munka esetében az (elvi) építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az önkormányzat állásfoglalását. (5) A helyi védelmi jelentőségű területen település- és tájképvédelmi okok miatt: - elektromos légvezeték, távközlési- és elektronikus hírközlési légkábel nem létesíthető - közmű-, energia-, táv- és elektronikus hírközlési vezetékek és műtárgyak az épületek közterületről látható homlokzatán nem vezethetők, illetve nem helyezhetők el - közmű létesítmények önálló, föld feletti szabadonálló építményként nem helyezhetők el - táv- és elektronikus hírközlési célú magasépítmények (adó- és átjátszótornyok) nem létesíthetők, a meglévők nem újíthatók fel. (6) A védett területen a településkép védelme érdekében minden, a domborzatból (terepszintből) kiemelkedő építmény engedélyezése esetén a településképhez történő illeszkedést településkép vizsgálatban, utcakép (legalább a két szomszédos épület feltüntetésével), fotómontázs stb. készítésével igazolni kell. Szükség esetén az építési hatóság előírhatja, hogy az építési engedély mellékletét képező műleírás mutassa be a tervezett építmény illeszkedésének megítéléséhez szükséges jellemzőket, különösen a rálátásban érvényesülő látványt, a tömegképzést, külső megjelenést (homlokzatképzést) és a színezést. (7) Az engedélyezési terveken fel kell tüntetni az épület megjelenését befolyásoló gépészeti és közműellátási szerelvények elhelyezési módját és kialakítását. Védett terület beépítésének általános előírásai 40.§ (1) Védett területen egyedi védelem alatt nem álló épület részleges, vagy teljes bontással járó átépítése, új épület létesítése esetén a történeti építési tagolásra utalni kell (homlokzatképzés, tömegtagolás, elhelyezés stb.). (2)Védett területen, a település helyi karakterének megőrzése érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti stb. építészeti megoldások nem alkalmazhatók, meglévő épületek, építmények közterület felőli részleges homlokzati felújítása nem megengedett. (3) Ha bontás következtében utcai foghíj jön létre, a bontással létrehozott foghíjat 5 éven belül be kell építeni. (4) A SZABÁLYOZÁSI TERV-en lehatárolt, a védett terület jelöléssel ellátott területen új épületek elhelyezése, a meglévő épületek átalakítása, illetve bővítése esetén a történeti (kialakult) beépítési vonalat kell követni. Új építmény(rész) építésénél a meglévő beépítéshez igazodva kell meghatározni (kialakítani): a)az építménymagasságot, b)az utcai homlokzat magasságát,


43

c) a tető hajlásszögét, d) a tetőgerinc irányát, e) a nyílászárók méretét és formáját, f) a kerítést, g az alkalmazott építőanyagokat, h) az építmények színezését. (5) Védett területen az udvari szárnyak építménymagassága nem haladhatja meg az utcaiét. Az épületek tömegeinek jellemző szélessége a tömbben található épülettömegek jellemző szélességének átlagát legfeljebb 10%-kal haladhatja meg. (6)Kötelező a hagyományos anyagok és szerkezetek használata (vakolat architektúra, kváderképzés, melynek anyaga lehet kő, vagy világos színű tégla, vakolt festett homlokzatfelület, fa nyílászárók, kő, vagy vakolt lábazatok az utcaképbe illeszkedő fal-nyílás arányok). (7) Az épületeket magastetővel kell kialakítani. Az épület meghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 40-45° között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat.(Legfeljebb 1/4-ed rész) (8) Az épületek tetőhéjalása meghatározóan, de legkevesebb a tetőfelület 2/3-ában a területen jellemzően alkalmazott sík jellegű cserépfedés (hornyolt, vagy kettős fedés) lehet. (9)Tetőfelépítmény, vagy tetősík-ablak alkalmazása esetén a tetősík felületének legfeljebb 1/3-át szabad megbontani. (10) A kémények részletképzésénél, anyaghasználatánál törekedni kell a hagyományos kéményformák és építőanyagok alkalmazására. Fémburkolatú és/vagy külső fémvázas kémény nem építhető. Helyi védelem alatt álló épületekre vonatkozó előírások 41. § (1) Helyi védett épület, vagy épületrész a csak gazdaságossági indokokon túl műszaki indokokkal is megalapozott esetben és csak a védettségből való törlés után bontható el. a) Védett épületek bontása esetén az épületet fel kell mérni, és e terveket és fotódokumentációt archiválni kell, és a dokumentációt át kell adni a Herman Ottó Múzeumnak. b)Ezen épületek homlokzatának felújítása, átalakítása, portál ki-, vagy átalakítása csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével, a homlokzati rajzon való ábrázolásával történhet. c) Védett épület utcai homlokzatának karakterét (tömegarány, szimmetria) nem szabad megváltoztatni.


44

(2) Felújítás, átalakítás esetén az építési engedélyezési terv mellékletét képező műszaki leírásban az épület és a környezet kölcsönhatása keretében vizsgálni kell az építmény értékeit elemző, állapotrögzítő adatait. a) Ezen épületek szerkezetei, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók. Ezen épületek felújítása, átalakítása csak az épület eredeti formavilágának megtartásával engedélyezhető. (3)A helyi védelem alatt álló épületeknél és területeknél település Önkormányzata Képviselőtestületének az épített és természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló. rendelete előírásait is figyelembe kell venni. Régészeti területek védelme 42. § (1) A területen lévő védett régészeti területek lehatárolását az Szabályozási Terv feltünteti. (2) A régészeti lelőhelyek területén az építési engedélyezési eljárások keretében a KÖH szakhatóságként jár el. (A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény. 63. §). (3) A védetté nyilvánított lelőhelyen végzendő, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló, egyébként építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött munkálatokhoz, változtatásokhoz a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság hatósági engedélyét kell beszerezni. Az engedélyköteles tevékenységek jegyzéke a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályokról szóló 16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. sz. mellékletében található. (4) A régészeti érdekű területeken bármilyen földmunkával járó fejlesztés, beruházás megkezdése előtt régészeti szempontú állapotfelmérést kell végezni. Ennek hiányában a földmunkákhoz - a beruházó költségére – régészeti szakfelügyeletet kell biztosítani. Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területek 43. § A tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a Szabályozás Terv és a területre vonatkozó előírásokat külön rendelet tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások: Változtatási tilalom, két év eltelte után megszűnik, szükség esetén további egy évvel meghosszabbítható. A változtatási tilalommal terhelt területen telket alakítani, új építményt létesíteni, a meglévő építményt átalakítani, bővíteni, elbontani, illetve más értéknövelő változtatást - életveszély elhárításán kívül - végrehajtani nem szabad.

Megyaszó község településrendezési terve Hrsz

45

Ingatlan felhasználás célja

Lejegyzés jogcíme

44. § Elővásárlási jog gyakorlására a költségvetés elkülönített fejezet tartalmaz, melynek felhasználásáról a képviselőtestület esetenként (60 napon belül) határoz. Elővásárlási jog illeti meg a települési önkormányzatot az alábbi ingatlanok esetében: (Ezt a táblázatot az önkormányzat tölti ki!) HRSZ

Ingatlan felhasználás célja

VI. Fejezet 45. § Záró rendelkezések Ez a rendelet .............................................. kerül kihirdetésre, és a kihirdetés napjától számított …………….. nap múlva lép hatályba. a.) hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti a.a.) a.b.) a.c.) stb. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Kelt: ......................................, .......év ................ hó ..... nap

polgármester

P.H.

jegyző

Megyaszó község településrendezési terve 3.számú melléklet Helyi, önkormányzati védelemre javasolt épületek Református lelkészi hivatal Rk. templom és plébánia Rózsa u. 828, 829, hrsz Rákóczi u. 752, 756/2, 757, 869, hrsz Diófa u 806, 810, hrsz Felszabadítók útja 849, 852/1, 853, 856/1, 858/1, 920, 921, hrsz Iskola u. 96 hrsz Fő út 1039 hrsz Mészáros u. 1170/1 Nagy u. 423 hrsz Petőfi u. 250 hrsz Kazinczy u 103 hrsz (idősek otthona) Marx u. 111/2, 125, 129, 132/1, 134/1 hrsz Nagy Lajos u. 193 A nevelőotthon épületegyüttese 0136 hrsz Területi védelem: A tervlapokon jelölt lehatárolt terület PINCEFALU teljes területe A JELENGEGI NEVELŐOTTHON teljes területe 0136 hrsz

46


47

1. számú függelék Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok méterben 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

12.

13.

14.

1.

100

100

200

500

200

500

500

500

1000 1000 500

500

200

2. 100 3. 100 4. 200 5. 500 6. 200 7. 500 8. 500 9. 500 10. 100 0 11. 100 0 12. 500 13. 500 14. 200

-

-

100

200

100

300

500

50

1000 1000 100

100

100

-

-

200

100

100

200

200

100

1000 1000 100

100

100

100

200

-

50

100

100

100

200

1000 1000 200

100

100

200

100

50

-

100

50

100

50

1000 1000 200

100

100

100

100

100

100

-

50

50

100

1000 1000 50

50

50

100

200

100

50

50

-

-

50

1000 1000 50

50

100

500

200

100

100

50

-

-

100

1000 1000 50

50

100

50

100

200

50

100

50

100

-

1000 1000 100

100

200

x

x x x x x x x x

11. x x x x x x x x

x

x

1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 -

-

50

500

100

1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 x

x

x

x

x

x

x

x

-

50

500

500

100

100

200

200

50

50

50

100

50

50

-

-

300

100

100

100

100

50

50

50

100

500

500

-

-

200

100

100

100

100

50

100

100

200

100

500

300

200

-

x

x

x

x

x

x

x

x

Környezeti hatástanulmány támogató véleménye esetén legfeljebb 500 méterre csökkenthető

Jelmagyarázat: 1.Kóház, szanatórium 6. Menőállomás, tűzoltóság 11. Bűz és porkibocs.koc.jel.lét. 2.Lakó és szállás épület 7. Tömegközl.eszk.p.u.-ra j 12. Elsőrendű főközl.út 3.Üdülő 8. Járműtelep és javítóműhely 13. Üzemanyag töltő áll. 4.Oktatási és nevelési lét. 9. Vendéglátó lét./italbolt,diszkó 14. Temető 5.Sportlétesítmények 10. Fertőzésvesz.koc.jel.lét.


48

2. számú függelék Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció megengedhető legmagasabb értékei Növényfajta

Pollenszám/m3

Fák, bokrok

100

Fűfélék (parlagfű és egyéb fűfélék)

30


49

3.számú függelék Állattartására szolgáló épületek védőtávolságai Védőtávolság A telek ásott fúrott Állattartásra utcai kúttól szolgáló lakóépülettől telekhatárá épületek -tól Nagy haszonállat esetén

csatlakozó vízvezeték töl

vezetéki csaptól

1-2 állatig 3-5 állatig 6-10 állatig 10 fölött Haszonállat esetén

15 20 25 30

5 10 10 15

15 20 20 30

5 10 15 20

2 5 5 10

3 5 5 10

1-5 állatig 6-10 állatig 11-15 állatig 15 fölött Kis haszonállat esetén

15 20 25 30

5 10 20 15

15 15 15 20

5 5 10 15

2 2 3 10

3 3 5 10

15 20 25

5 10 15

10 15 20

5 10 15

1 2 10

10

15 15 25 30

0 10 15 20

10 10 15 20

5 5 10 15

1 1 5 10

10

prémes állat 10 állatig 11-30 állatig 30 fölött Baromfi félék 20 állatig 21-50 állatig 50-200 állatig 200 fölött


50

4.számú függelék Település fásításra javasolt őshonos növények jegyzéke tudományos (latin) elnevezés

magyar elnevezés

lombos fák Acer campestre mezei juhar Acer platanoides korai juhar Acer pseudoplatanus hegyi juhar Acer tataricum tatár juhar, feketegyűrű juhar Alnus glutinosa enyves éger, mézgás éger Alnus incana hamvas éger Betula pendula közönséges nyír, bibircses nyír Betula pubescens szőrös nyír, pelyhes nyír Carpinus betulus közönséges gyertyán Carpinus orientalis keleti gyertyán Castanea sativa szelídgesztenye Cerasus avium (Prunus avium) vadcseresznye, madárcseresznye Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) sajmeggy Fagus sylvatica közönséges bükk Fraxinus angustifolia ssp. pannonica magyar kőris Fraxinus excelsior magas kőris Fraxinus ornus virágos kőris, mannakőris Juglans regia közönséges dió Malus sylvestris vadalma Padus avium zelnicemeggy, májusfa Populus alba fehér nyár Populus canescens szürke nyár Populus nigra fekete nyár Populus tremula rezgő nyár Pyrus pyraster vadkörte, vackor Quercus cerris csertölgy, cserfa Quercus farnetto (Q. frainetto, Q. magyar tölgy conferta) Quercus petraea (Q. sessiliflora) kocsánytalan tölgy Quercus pubescens molyhos tölgy Quercus robur (Q. pedunculata) kocsányos tölgy Salix alba fehér fűz Sorbus aria lisztes berkenye Sorbus aucuparia madárberkenye Sorbus dégenii Sorbus domestica házi berkenye Sorbus pseudolatifolia Sorbus rédliana Sorbus semiincisa budai berkenye Sorbus torminalis barkóca berkenye Tilia cordata (T. parviflora) kislevelű hárs Tilia platyphyllos (T. grandifolia) nagylevelű hárs Tilia tomentosa (T. argentea) ezüst hárs Ulmus glabra (Ulmus montana, Ulmus hegyi szil


51

scabra) Ulmus laevis vénic szil Ulmus minor (Ulmus campestris) mezei szil tűlevelű fajok (fenyők) Abies alba jegenyefenyő Juniperus communis közönséges boróka, gyalogfenyő Larix decidua vörösfenyő Picea abies (Picea excelsa) lucfenyő Pinus sylvestris erdei fenyő Taxus baccata közönséges tiszafa lombos cserjék Alnus viridis havasi éger, zöld éger Amelanchier ovalis közönséges fanyarka Amygdalus nana (Prunus tenella) törpe mandula Artemisia alba sziklai üröm Berberis vulgaris közönséges borbolya, sóskafa Calluna vulgaris (Erica vulgaris) csarab Cerasus fruticosa (Prunus fruticosa) csepleszmeggy Clematis vitalba erdei iszalag Colutea arborescens pukkanó dudafürt Cornus mas húsos som Cornus sanguinea veresgyűrű som Coronilla emerus Corylus avellana közönséges mogyoró Cotinus coggygria cserszömörce Cotoneaster integerrimus (C. vulgaris) szirti madárbirs Cotoneaster nigrum (C. melanocarpa) fekete madárbirs Cotoneaster nebrodensis (C. tomentosa, nagylevelű madárbirs, gyapjas madárbirs C. orientalis) Crataegus laevigata (C. oxyacantha) kétbibés galagonya Crataegus monogyna egybibés galagonya Crataegus nigra fekete galagonya Crataegus pentagyna ötbibés galagonya Cytisus ausrtiacus buglyos zanót Cytisus hirsutus borzas zanót Cytisus nigricans fürtös zanót Cytisus decumbens (C. procumbens) Cytisus supinus (C. capitalus) gombos zanót Daphne cneorum henyeboroszlán Daphne laureola babérboroszlán Daphne mezereum farkasboroszlán Erica carnea alpesi erika Euonymus europaeus csíkos kecskerágó Euonymus verrucosus bibircses kecskerágó Frangula alnus (Rhamnus frangula) kutyabenge Genista tinctoria festő rekettye Hedera helix közönséges borostyán Helianthemum numullarium napvirág Hippophae rhamnoides homoktövis

Megyaszó község településrendezési terve Laburnum anagyroides Ligustrum vulgare Lonicera caprifolium Lonicera xylosteum Prunus spinosa Rhamnus catharticus Ribes alpinum Ribes uva-crispa Rosa canina Salix caprea Salix cinerea Salix eleagnos Salix fragilis Salix pentandra Salix purpurea Salix rosmarinifolia Salix triandra Salix viminalis Sambucus nigra Sambucus racemosa Sarothamnus scoparius (Cytisus scoparius) Spiraea media Spiraea salicifolia Staphylea pinnata Viburnum lantana Viburnum opulus Vitis sylvestris

közönséges sárgaakác, aranyeső közönséges fagyal jerikói lonc ükörke lonc, ükörke kökény varjútövis (benge) havasi ribiszke gyepűrózsa kecskefűz rekettyefűz, hamvas fűz ciglefűz, parti fűz törékeny fűz csőrege fűz babérfűz csigolyafűz serevényfűz mandulalevelű fűz kosárkötő fűz fekete bodza fürtös bodza seprőzanót szirti gyöngyvessző fűzlevelű gyöngyvessző mogyorós hólyagfa ostorménfa kányabangita ligeti szőlő

52

Megyaszó község településrendezési terve 5.számú függelék Tájidegen (invázív) fajok jegyzéke A következő fajok telepítése tájvédelmi szempontból nem javasolt: alkörmös – Phytolacca americana amerikai kőris – Fraxinus pennsylvanica ártéri japánkeserűfű – Reynoutria japonica átoktüske – Cenchrus incertus bálványfa – Ailanthus altissima betyárkóró – Erigeron canadensis Bíbor nenyúljhozzám – Impatiens gradulifera Borzas kúpvirág – Rudbeckia hirta Csicsóka –helianthus tuberosus Egynyári seprence – Stenactis annua Fehér akác – Robinia pseudoacacia Gyalogakác – Amorpha fruticosa Japán komló – Humulus scandens Kanadai aranyvessző – Solidago canadensis Japán komló – Humulus scandens Kanadai aranyvessző – Solidago canadensis Kaukázusi medvetalp – Heracleum mantegazzanum Keresztlapu –Erechitites hieraciifolia Kései meggy – Padus serotina Keskenylevelű ezüstfa – Eleagnus angustifolia Kisvirágú nenyúlhozzám – Impatiens parviflora Magas aranyvessző – Solidago gigantea Magas kúpvirág – Rbeckia laciniata Nyugati ostorfa – Celtis occidentalis Óriás japán keserűfű – Reynoutria sachalinensis Őszirózsák – Aster spp. Parlagfű – Ambrosia elatior Parti szőlő – Vitis vulpina Selyemkóró – Asclepias syriaca Sokvirágú napraforgó – Helianthus decapetalus Süntök – Echianocystis lobata Sziklai szőlő – Vitis rupestris Vadszőlő fajok (legfeljebb takarónövényként egyedi elbírálás alapján) Parthenocissus spp. Zöld juhar – Acer negundo

53


54

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK IV.

MEGYASZÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

2002. február hóban kiadott dokumentáció szerint, az alábbi kiegészítésekkel


55

1.)Környezetvédelmi javaslat kiegészítése KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÉS JOG SZABÁLYOK GYŰJTEMÉNYE (1)A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény alapján a helyi környezetvédelmi programot el kell készíteni. (2)A környezetvédelem részletes előírásait az Önkormányzat környezetvédelmi rendeletében kell szabályozni. a.) Levegőtisztaság védelem: A 4/2002.(X.7.) Kv VM rendelet 1. számú melléklete szerint MEGYASZÓ a Sajó völgye légszennyezettségi agglomerációba tartozik. A besorolás alapján a légszennyezettségi értékek a nitrogén-oxid és a szálló por tekintetében a a határérték és a tűréshatár között vannak. Új gazdasági létesítmény betelepítése esetén gondot kell fordítani arra, hogy a légszennyezettség a fenti szennyező anyagok tekintetében ne romoljon. A légszennyezettségi egészségügyi határértékeket a 14/2001 (V.).) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezési anyagkibocsátása a – légszennyezettségre gyakorolt hatása kielégíti - az adott terület besorolási kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz. Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva. -

Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő a 20/2001 (II.14 ). Korm. sz. rendelet alapján.

-

A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak.

A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. tv. és az azt módosító 2000. évi CXXIX törény valamint a 120/2001. (VI. 30.) Korm. rendelettel módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § és 23. § (3) és (4) pontjainak előírásai alapján, illetve a 2000 évi CXXIX törvény 1. § b.) pontja alapján az avar és kerti hulladék égetését külön önkormányzat által szabályozott módon lehet elvégezni. Szagos, bűzös tevékenység a település beépített területétől 1000 m távolságban folytatható. Ettől eltérni technológiai korszerűsítés és egyedi hatósági elbírálás által lehetséges. Az állattartást az Önkormányzat állattartási rendeletében kell részletesen szabályozni.


56

b.) Zajvédelem A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó 8/2002 (III.22.) KöM- EüM együttes rendelet - szerinti határértéket nem haladja meg. A zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 8/ 2002 (III.22.) KöM- EüM együttes rendelet szabályozza. Üzemi létesítményektõl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendõ területeken Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB)

Zajtól védendõ terület

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû)

45

35

50

40

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület

55

45

4.

Gazdasági terület és különleges terület

60

50

1. 2.

Építõipari kivitelezési tevékenységtõl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendõ területeken Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) ha az építési munka idõtartama Zajtól védendõ terület

1. 2. 3. 4.

Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû) Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület Gazdasági terület és különleges terület

1 hónap vagy kevesebb

1 hónap felett 1 évig

1 évnél több

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

60

45

55

40

50

35

65

50

60

45

55

40

70

55

65

50

60

45

70

55

70

55

65

50

Építõipari kivitelezési tevékenységtõl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendõ területeken Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) ha az építési munka idõtartama Zajtól védendõ terület

1. 2.

Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû)

1 hónap vagy kevesebb

1 hónap felett 1 évig

1 évnél több

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

60

45

55

40

50

35

65

50

60

45

55

40

Megyaszó község településrendezési terve 3. 4.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület Gazdasági terület és különleges terület

57

70

55

65

50

60

45

70

55

70

55

65

50

A közlekedéstõl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendõ területeken Határérték (LTH) az LAM,kö megítélési szintre (dB)

Zajtól védendõ terület

üdülõ-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken

nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 1.

2. 3. 4.

Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû) Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület Gazdasági terület és különleges terület

kiszolgáló út; átmenõ forgalom nélküli út mentén

autópálya; autóút; I. rendû fõút; II. rendû gyûjtõút; összekötõút; fõút; autóbuszbekötõút; egyéb pályaudvar; közút; vasúti vasúti fõvonal mellékvonal és és pályapályaudvara; repüudvara; lõtér, illetve helikoprepülõtér, illetve terállomás, -leszálhelikopterlóhely mentén állomás, leszállóhely mentén

nappal éjjel nappal 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra

éjje l éjjel nappal 2222-6 óra 6-22 óra 6 óra

45

35

50

40

55

45

60

50

50

40

55

45

60

50

65

55

55

45

60

50

65

55

65

55

60

50

65

55

65

55

65

55

A rezgésvédelemre vonatkozóan szintén ezen rendelet határértékei a mérvadóak. A hangosító berendezéseket zajvédelmi szempontból, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrás ügyében a település jegyzője gyakorolja a környezetvédelmi zajvédelmi hatáskört .. c.) Vízvédelem A már kiépített közcsatorna hálózattal rendelkező területeken a közcsatornára történő rákötést szorgalmazni kell. A csatornázatlan ipari területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig a keletkező szennyvizeket zárt szennyvíztároló tartályban kell összegyűjteni. Gondoskodni kell az összegyűjtött szennyvizek megfelelő engedéllyel rendelkező szervezet által történő elszállításáról, például a község közelében lévő szenny víztisztító telepre. A technológiai jellegű szennyvíz keletkezésével járó tevékenység esetén kötelezővé kell tenni a szükséges előtisztító műtárgy beépítését és üzemeltetését. Az élővizek, csatornák vízminőség védelme érdekében tisztítatlan kommunális és technológiai eredetű szennyvíz nem vezethető élővízfolyásba. Tisztított szennyvizet


58

is csak a vízbázis-védelmi előírások betartásával, hatósági engedély birtokában kerülhetnek a befogadóba. A felszíni vízfolyások vízminőségének javítását a vízgyűjtők rendezését és a szennyező források felszámolására készítendő ökológiai állapotfelmérő tanulmányterv, környezeti hatásvizsgálat és intézkedési terv határozza meg. A felszíni vízfolyások mederrendezése során a természetes vízparti vegetációt, vagyis a természetes élőhelyek védelmét a tervezés, a kivitelezés során egyaránt biztosítani kell. A felszíni vizek védelmét a módosított 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet, a 221/2004. (VII.21) Korm rendelet, a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet „vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól valamint a 221/2004. (VII.21.),valamint a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 28/2004. (XII.25) Kv VM rendelet, illetve a csatornabírságról szóló módosított 204/2001. (X.26) Kirm rendelet szabályozza. A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 5. §. (8) pontja értelmében a települési önkormányzatok a külön jogszabály (1995. évi LXIII. Tv. 46.§ (1) bek. B) pontja szerint települési környezetvédelmi program részeként, annak készítésekor, illetve felülvizsgálatakor külön jogszabály (200§. évi XXXX. Tv.) szerinti forrásokra is támaszkodva monitoring rendszer kiépítésével és működtetésével figyelemmel kíséri a közigazgatási területén lévő talajvíz mennyiségi és minőségi állapotát, különösen a nem pontszerű (dffúz) szennyező forrásokból származó szennyezés hatására kialakult állapot. A települést átszelő patakok, vízfolyások vonatkozásában a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó víz által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 6/1999 (III. 18) Korm. rendelet előírásait vonatkoznak. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004.(XII.25) KvVM rendeletet módosító 7/2005. (III.1.)KvVM rendelet szerint MEGYASZÓ település közigazgatási területe érzékeny kategóriába tartozik. Vízügyi előírások Telekalakításhoz, illetve építési engedélyek nem adhatók a patak partéltől számított 6 m-es parti sávjában. Ezen parti sávon ideiglenes építményeket, kerítéseket sem szabad elhelyezni. A prioritási sorrendben az ún. fontos területfejlesztési beruházások zónájába esik. A tervezés során 2,0 m-nél magasabb szabad magasságú pilléreket előirányozni nem szabad, illetve mélyebb fekvésű területek esetén, még további maximum 0,50 m terepfeltöltés vehető figyelembe. Az élő és talajvizek sem közvetlenül, sem közvetve nem szennyezhetők.


59

Gondoskodni kell a kommunális hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is, a hullámtéren szemétlerakót létesíteni nem lehet. Az élővizek, csatornák vízminőség védelme érdekében tisztítatlan kommunális és technológiai eredetű szennyvíz nem vezethető élővízfolyásba. Tisztított szennyvizet is csak a vízbázis-védelmi előírások betartásával, hatósági engedély birtokában kerülhetnek a befogadóba. A felszíni vízfolyások vízminőségének javítását a vízgyűjtők rendezését és a szennyező források felszámolására készítendő ökológiai állapotfelmérő tanulmányterv, környezeti hatásvizsgálat és intézkedési terv határozza meg. A felszíni vízfolyások mederrendezésével a természetes vízparti vegetációt, vagyis a természetes élőhelyek védelmét a tervezés, a kivitelezés során egyaránt biztosítani kell. Figyelembe kell venni a 99/2008. (IV.29.) számú Kormányrendeletet. „A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól „szóló 50/2001. (IV.3)Kormányredelet módosításáról. Hatályon kívül helyezte „a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” szóló 49/2001.(IV.3.) kormányrendeletet (MK 2008/68.szám. 2008.április 29.) Hatályos továbbá az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet „a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről” (MK 2008/68) szám, 2008.április 29.) A földterületek felhasználása (hasznosítása) során megvalósuló létesítmények, építési engedélyezéséhez, vízi létesítmények vízjogi létesítési engedélyezéséhez külön eljárás keretein belül meg kell kérni a Felügyelőség szakhatósági hozzájárulását, illetve endgedélyét. A vízi létesítmények vízjogi engedélyezési eljárását, a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben rögzített tartalmi követelmények figyelembevételével összeállított dokumentációval kell kezdeményezni a Felügyelőségen. d.) Földvédelem, Az 1994. évi LV. Törvényben foglaltakat be kell tartani. Termőföld művelési ágból történő kivonás esetén földvédelmi járulékot kell fizetni. Belterületen szántó művelési ágként nyilvántartott területeken 1 ha-nál nagyobb területek más célú hasznosítása szintén földvédelmi járulék köteles. Belterületen 1 ha-nál kisebb terület kivett területnek minősül. A felhagyott bányaterületek és roncsolt felület rekultivációjáról gondoskodni kell az 1993. évi XLVIII. törvény alapján. A Természeti Területek védelmére a Kormányhatározat hatálybalépése után az Észak- Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előírása érvényes. A roncsolt felület rekultivációjáról gondoskodni kell az 1993. évi XLVIII. törvény alapján.


60

A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóniába kell helyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni. A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy a környező termőföldeken belvizet, pangóvizet ne okozhasson. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak. e.)Tájvédelem Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, az Országos Környezetvéádelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladatés hatásköréről szóló 3.11.2004. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján a természet- és tájvédelmi szakhatósági jogkörök átkerültek a nemzeti park igazgatóságoktól a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekhez. A település az „érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról” szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet 2. számú melléklete szerint a „fontos érzékeny természeti területek (ÉTT) térségei” közé tartozik, ezért fontos az infrastruktúra fejlesztésével a fenti rendelet 1. §-ban megfogalmazott irányelv megvalósítása, azaz: olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és az esztétikai adottságok megóvása érdekében a 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendeletben meghatározott tevékenységek esetében a fent említett Korm. rendelet szerint kell eljárni. A tájvédelem érdekeit az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága szakhatósági állásfoglalása alapján kell elbírálni. A természeti értékek védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény és Az erdők védelméről szóló 1996. évi LIV. Törvény előírásai betartandók. Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell. Külterületi közutak és jelentősebb külterületi dűlőutak mentén a hiányzó fasorokat pótolni kell. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 37. §-a alapján az ingatlannyilvántartásba bejegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken a természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) meg kell őrizni.


61

Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani. Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni. Fasor telepítésénél a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű és termésű fafajok (pl. nyárfák) telepítését kerülni kell. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fafajokat. Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú lakóutcákban ültethetők. Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák, cserjék ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges. f.) Hulladékelhelyezés 1.Az illegális hulladéklerakókat meg kell szüntetni 2. Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése. Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális, vagy egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni. A település területén végzett tevékenységek során képződő veszélyes hulladékokat – melyek körét a mód 16/2001. (VII.18) KöM rendelet 1. sz melléklete határozza meg – elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyeken kell összegyűjteni. A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló mód. 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásai szerint kell gondoskodni. A veszélyes hulladékok kezelésére való átadása esetén meg kell győződnie az átvevő kezelésére vonatkozó jogosultságáról. A településen keletkező építési és bontási hulladék kezelését, tervezését és elszámolását a 45/200. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerint kell végezni. A hulladékok kezelése - beleértve az építési hulladékok körét is- kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtő edényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni. A köz és park területek tisztántartását, takarítását, hulladékmentesítését kellő gyakorisággal kell végezni. Hulladék felügyeleti szempontból a település területén végzett tevékenységek során keletkező képződő veszélyes hulladékokat – amelyek körét a 16/2001. (VII.18) KÖM rendelet 1. Sz melléklete határoz meg- elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni. A rendeletalkotás során kezdeményezni kell a keletkezett veszélyes hulladékok az üzemi területen történő minimális ideig való tárolásait azzal, hogy azt az arra kijelölt, vagy átmeneti tárolóba kell szállítani.


62

A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről szóló mód. 98 /2001 (VI.15.) Kormány rendelet előírásai szerint kell gondoskodni. A rendezési terv által érintett területen kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak magas színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítására, mint kötelezően ellátandó szolgáltatás végzésére. A kommunális eredetű hulladékok szelektív gyűjtéséről a 2000. LXIII. tv. alapján gondoskodni kell. Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtő edényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni. A köz és park területek tisztántartását, takarítását, hulladékmentesítését kellő gyakorisággal kell végezni. Az üzemelő hulladéklerakók teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálat nélkül nem tarthatók fenn. A veszélyes hulladékszállítást és kezeléséről a 98/2001 (VI.15). Korm. számú rendelkezik, az elhullott állati tetemek ártalmatlanításánál pedig figyelembe kell venni a 41/1997. (V. 28.) FM rendelettel közzétett Állategészségügyi Szabályzást. Az elhullott állati tetemek ártalmatlanításánál pedig a 41/1997. (V.18.) FM rendelettel közzétett Állategészségügyi Szabályzatot kell figyelembe venni. g.) Környezetbiztonság A műszaki biztonság betartatásának betartandók:

érdekében

az

alábbi

rendelkezések

29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet, ill. 2/1971. (IV. 28.) NIM rendelet alá tartozó nyomásfokozó berendezés 1994. évi XLVIII. tv ill.34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet és az 1/1967. (IV. 28) NIM rendelet alá tartozó villamosvezeték. 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet hatálya alá tartozó tartály és cseppfolyós üzemanyag töltőállomás 1994. évi XLI. tv ill.1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet hatálya alá tartozó gáz-, vagy olaj berendezés 6/1993.(V. 12.) IKM rendelet hatálya alá tartozó gázüzemű jármű üzemanyagellátó berendezés.


63

2.)Természetvédelmi és tájrendezési javaslat kiegészítése 1. Országos védelem alatt álló területek Megyaszói Tátorjános Természetvédelmi Terület. A terület a 2/1987.(VII. 10.) OKTH rendelkezés nyilvánította védetté. A védelem célja a fokozottan védett tátorján állományának megőrzése. A védett terület hrsz-ai: 098/a-c, 0102, 0130/a-d, 0103/f. Az 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Területükre a fenti törvényben az országosan védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi előírások érvényesek. Megyaszó közigazgatási területén jelenleg egy kunhalom ismert, a Test-halom. A kunhalom a 029/9 hrsz-ú gyepen található. 2. Helyi védett területek Megyaszó és Monok, Opálváltozatok. Az opálváltozatokat a III/1984. Tr. hirdette ki. Célja az üzletszerű opálgyűjtés megakadályozása volt. Az egykori opállelőhelyek Megyaszó és Monok között, szántókon, domboldalakon voltak. 3. Országos védelemre tervezett terület Tervezett Hernád-völgyi Tájvédelmi Körzet. A Tájvédelmi Körzet kialakításának elsődleges célja a Hernád-völgy hazai szakaszán és a Hernád-Sajó torkolatvidékén található természetes élőhelyek és táji jellegzetességek megőrzése. Az érintett helyrajzi számok: 096-0104, 0105/1, 0105/3, 0106, 0107/1. 4. ESA (Természetileg Érzékeny) területek Potenciális ÉTT célterületek azok, melyek környezetérzékenységi térképek alapján átlag feletti sérülékenységet mutatnak. Az ÉTT területeket – természetvédelmi támogatás fontossága szempontjából – három kategóriába sorolhatjuk: I. A kiemelt területeken nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti értékek jelentős állománya fordul elő, melyek fennmaradása 5-10 év távlatban is kétséges, amennyiben a természetkímélő gazdálkodás nem részesül támogatásban. II. A fontos területeken országos viszonylatban jelentős természeti, táji értékek fordulnak elő, melyek fennmaradása, vagy állapotuk javítása érdekében természetkímélő gazdálkodás támogatása szükséges. III. A lehetséges területek azok, ahol jelentős az extenzív élőhelyek aránya, az értékek jelentősége kisebb, illetve, ahol az extenzív gazdálkodás ösztönzésével növelhető lenne a terület természeti értéke. Az ESA területek környezetbarát fenntartására kiemelt támogatási rendszert dolgoztak ki, melyek először a mintaterületeken válnak elérhetővé. Megyaszó községhatár – az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet melléklete alapján – a II. (fontos) kategóriába került besorolásra. 5. Tervezett természeti területek A tervezett természeti területek, azaz természetszerű élőhelyek, természetvédelmi szempontból jelentős területek lehatárolását a mellékelt térkép mutatja. A természeti területekkel kapcsolatban a 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet 5.§-a a következőket állapítja meg: (1) A nagyvízi medret csak jogszabályban


64

meghatározott módon szabad használni (hasznosítani). A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagy vízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése. (2) A nagyvízi meder – ha nem minősül védett természeti területnek – természeti területeként kezelendő, ahol az árvíz biztonságos levezetésének elsődlegességét kell figyelembe venni. A nagyvízi meder területén, illetve kihirdetésük után a többi természeti területen a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. §--ában foglaltakat be kell tartani, illetve a 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 13.§ (2) bekezdését figyelembe kell venni. Ezek szerint: 1. Természeti területen az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélye szükséges: a gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához; a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez. 2. Természeti területen az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szakhatósági hozzájárulása szükséges: a termőföld más célú hasznosításához, művelés alól kivett terület újrahasznosításához; a földtani kutatáshoz és ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásához, a bányatelek megállapításához, az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, a kitermelés szüneteltetésére, továbbá a bányabezárásra vonatkozó műszaki üzemi tervek és tájrendezési terv jóváhagyásához; vizekben a halászati üzemtervek jóváhagyásához. 3. Természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyek, különösen folyóvizek, tavak partvonalának, valamint a vizeket kísérő természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához, vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül, tavak partjától számított 100 méteren belül meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. A körzeti vadgazdálkodási terv természeti területet érintő részének jóváhagyásához a miniszter egyetértése szükséges. •

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény a következő előírásokat teszi a természeti területekkel kapcsolatban: 18. § Természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható. 22. § (2) c) természeti területen regionális hulladéklerakó hely nem jelölhető ki.

6. Ökológiai hálózat Az ökológiai hálózat a természeti, természetközeli területek, valamint védett természeti területek és védőövezetük ökológiai folyosókkal biztosított biológiai kapcsolatainak lehatárolásával kijelölt élőhelyrendszer. Ezek a területek védett fajok élőhelyei, ökológiai funkcióval rendelkeznek. A területek védelmére vonatkozó törvényi szabályozás még nincs teljesen kidolgozva. A fő kategóriák a következők:


65

Magterület: A magterületek olyan stabil állapotú természetes vagy természetközeli élőhelyek, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek, rajtuk a külső és belső környezeti feltételek révén a természetes folyamatok érvényesülnek. Biodiverzitásuk nagyobb, minta a magterületet körülvevő területeké, unikális élőhelyeket, védett, fokozottan védett társulásokat tartalmaznak. Az elsődleges cél ezeken a területeken a biodiverzitás komplex védelme. A magterületek a lehető legtöbb természetes populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai. Természetközeli élőhelyek az ember által fenntartott, vagy befolyásolt, magas diverzitású rendszerek, pl. erdők, hegyi kaszálók, legeltetett puszták stb. Ökológiai folyosó: A természetes és természetközeli területek között, a biológiai kapcsolatot biztosító, vagy ezt elősegítő területek (sávok, mozaikok) láncolata, amely nemcsak funkcionáló folyosó, hanem rehabilitálandó terület is lehet. A folyosók lehetnek összefüggő, folytonos élőhelyek vagy foltszerűen elszórt élőhelyek hálózata. Az elszórt hálózatok folyosóba történő rendezésekor figyelembe kell venni az élőhelyeket láncolatba rendező alapelveket is (pl. domborzat, szélirány, stb.). Az ökológiai folyosóba tartoznak a különböző ökoszisztémák határzónáinak átmeneti élőhelyei. Az ökológiai folyosók egyik típusát alkotják a zöld folyosók, amelyek jellemzője, hogy nem természetes módon alakultak ki. Ilyen folyosót alkotnak az utat a kísérő árok, fa- vagy bokorsorok, a településen folyamatosan meglévő kertek stb. Ezzel általában nem önfenntartó rendszerek, ugyanakkor szerepük jótékony hatású a biológiai változatosság fokozásában, a helyváltozó mozgások lebonyolításában. Pufferterület: A magterületek és ökológiai folyosók körüli funkcionális védőzóna, melynek szerepe, hogy megakadályozzák, vagy mérsékeljék a magterületek ill. az ökológiai folyosók állapotát, rendeltetését és ökológiai stabilitását kedvezőtlenül befolyásoló hatásokat. A puffer területek magasabb tájhasználat intenzitásúak, természetességük alacsonyabb az ökológiai folyosókénál, természetességüknél fogva viszont alkalmasak kiemelt jelentőségű fajok vagy élőhelyek fenntartására a környezetterhelő, illetve –degradáló hatások kivédésére. Szélességét, kiterjedését a magterület vagy folyosó sérülékenysége és a várható külső hatások jellege és erőssége határozza meg. A védőfunkció rendszerint nem terjeszthető ki minden negatív hatás megszűnésére, de a megőrizni kívánt élőhelyek jellegétől függően az elsődleges veszélyeztető tényezőkkel szemben valamilyen védelmet kell nyújtania. A puffer terület kijelölésénél törekedni kell a kedvezőtlen alakzatú magterületek és folyosók térbeli anomáliáinak kiegyenlítésére. A helyrajzi számos lehatárolás még nem áll rendelkezésre, elhelyezkedésük a mellékelt térképen látható. Az ökológiai hálózattal kapcsolatos településrendezési követelményekről az Országos Településrendezési Tervről 2003. évi XXVI. törvény 13.§-ban olvasni részletesebben. Az egyes övezetekkel kapcsolatban településrendezési tervbe beépíteni:

a

következő

szabályozást

kérjük

a

Megyaszó község településrendezési terve 1.

66

Magterület •

Az övezetben nem jelölhető ki belterjes mezőgazdasági térség és települési térség. Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a települési terület is az övezetbe esik. Az övezetben a településszerkezeti terv és helyi szabályozási terv új terület-felhasználási egységként csak erdőterületet, mezőgazdasági területet, vízgazdálkodási területet jelölhet ki. A közművesítéseket és a járulékos közműépítményeket az övezetben felszín alatt, vagy tájba illesztett módon, természetvédelmi műszaki berendezéssel ellátva kell elhelyezni. A helyi építési szabályzatnak a magterületre vonatkozó szabályokkal kell a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző hagyományok követését. Az övezetben új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, meglévő külszíni bánya művelésű bánya területe (bányatelek) nem bővíthető.

2. Ökológiai és zöldfolyosó övezete • Az övezetben nem jelölhető ki belterjes mezőgazdasági térség és települési térség. • Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a települési terület is az övezetbe esik. • Az övezetben új külszíni művelésű bánya nem létesíthető – kivéve folyó-vagy tómederben -, meglévő külszíni művelésű bánya területe (bányatelek) nem bővíthető. • Az övezetben a közművezetékeket és a járulékos közműépítményeket az övezetben felszín alatt, vagy a tájba illesztett módon, természetvédelmi műszaki berendezéssel ellátva kell elhelyezni. • Az övezetben található vízfolyások, állóvizek nagyvízi medre, parti sávja területén csak vízgazdálkodási vagy közhasználatú közlekedési építmény, épület helyezhető el. 3

Puffer területek Puffer területek a településszerkezeti terv új beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.

7. Egyedi tájértékek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6. § (3) bekezdés alapján egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. A természetvédelmi törvény 7. § (4) bekezdése és a 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet 1. §-a alapján, kihirdetésük után az egyedi tájértékekkel kapcsolatos eljárásokba az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként be kell vonni.


67

Megyaszó közigazgatási területén meg nem történt az egyedi tájértékek felmérése. NATURA 2000, Különleges Madárvédelmi Területek Az Európai Unió Bird Direktívája alapján különleges madárvédelmi területek kerültek kötelezően kijelölésre, amelyeken maghatározott közösségi jelentőségű madárfaj, valamint maghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhely találhat, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre. Az érintett területen a Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel elnevezésű terület (azonosító: HUBN10007) került kijelölésre. Az érintett földrészletek: 0100, 0101a, 0101b, 0102, 0103a, 0103b, 0103c, 0103d, 0103f, 0104, 0105/1, 0105/2, 0105/3, 0106, 0107/1, 0107/2, 0108/2, 0108/2, 0108/3, 0108/4, 0108/5, 0108/6, 0109, 089/1, 089/2, 091, 092, 093, 094/1, 094/2a, 094/2b, 094/3a, 094/3b, 094/3c, 094/3d, 094/4a, 094/4b, 094/4c, 095, 097, 098a, 098b, 098c, 099/10, 099/11, 099/12, 099/13, 099/14, 099/15, 099/2, 099/3, 099/4, 099/6, 099/7, 099/8, 099/9. Az érintett helyrajzi számokat a 45/2006. (XII. 08.) KvVM rendelettel tette közzé. A Natura 2000 területekre vonatkozó szabályozást a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet tartalmazza. NATURA 2000, Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területek Az Európai Unió Habitat Direktívája alapján különleges illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek kerültek kötelezően kijelölésre, a területükön található élőhelyek, illetve fajok miatt. Megyaszó közigazgatási területén a Hernád-völgy és Sajóládi-erdő (azonosító: HUAN20004) elnevezésű területen jelöltek ki földrészleteket. Az érintett földrészek: 097, 098, 099/2, 099/3, 099/4, 099/6, 099/7, 099/8, 099/9, 099/10, 099/11, 099/12, 099/13, 099/14, 099/15, 0100, 0101, 0102, 3169, 3170, 3171, 3173, 3174, 3175, 3175, 3176, 3177, 3178, 3179, 3180, 3181, 3182, 3183, 3184, 3185, 3186, 3187, 3188, 3189, 3190, 3191, 3192, 3193, 3194, 3195, 3196, 3198, 3199, 3200, 3201, 3202, 3203, 3204, 3205, 3206, 3207, 3208, 3209, 3210, 3211, 3212, 3213, 3214, 3215, 3216, 3217, 3218, 3219, 3220, 3221, 3222, 3223, 3224, 3225, 3226, 3227, 3228, 3229, 3230, 3231, 3232, 3233, 3234, 3235, 3236, 3237, 3238, 3239, 3240, 3241, 3242, 3243, 3244, 3247, 3248, 3249, 3250, 3252, 3253, 3254/1, 3254/2, 3255, 3256, 3257, 3258, 3259, 3260, 3261, 3262, 3263, 3264, 3265, 3266, 3267, 3268, 3269, 3270, 3271, 3272, 3273, 3274, 3275, 3276, 3277, 3278, 3279, 3280, 3281, 3282, 3283, 3284, 3285, 3286, 3287, 3288, 3289, 3290, 3291, 3292, 3293, 3294, 3295, 3296, 3297, 3298, 3299, 3300, 3301, 3302, 3303, 3304, 3305, 3306, 3306, 3307, 3308, 3309, 3310, 3311, 3313, 3314, 3315, 3316, 3317, 3318, 3319, 3320, 3321, 3322, 3323, 3324, 3325, 3326, 3327, 3328, 3329, 3330, 3331, 3332, 3333, 3334, 3335, 3336, 3337, 3338, 3339, 3340, 3341, 3342, 3343, 3344, 3345, 3346, 3347, 3348, 3349, 3350, 3351, 3352, 3353, 3354, 3355, 3356, 3357, 3358, 3359, 3360, 3361, 3362, 3363, 3363, 3364, 3365, 3365, 3366, 3367, 3368, 3369, 3370, 3371, 3372, 3373, 3374, 3375, 3376, 3377, 3378, 3379, 3380, 3381, 3382, 3383, 3384, 3385, 3386, 3387, 3388, 3389, 3390, 3391, 3392, 3393, 3394, 3395, 3396, 3397, 3398, 3399, 3400, 3401, 3402, 3403, 3404, 3405, 3406, 3407, 3408, 3409, 3410, 3411, 3412, 3413, 3414, 3415, 3416, 3417, 3418, 3419, 3420, 3421, 3422, 3423, 3424, 3425, 3426, 3427, 3428, 3429, 3430, 3431, 3432, 3433, 3434, 3435, 3436, 3437, 3438, 3439, 3440, 3441, 3442, 3443, 3444, 3445, 3446, 3447, 3448, 3449, 3450, 3451, 3452, 3453, 3454, 3455, 3456, 3457, 3458, 3459, 3460, 3461, 3462, 3463, 3483,3484, 3485, 3486, 3487, 3488, 3488, 3489, 3490, 3491, 3492, 3493, 3494, 3494, 3495, 3496, 3497, 3498, 3499, 3500,


68

3501, 3502, 3503, 3504, 3505, 3506, 3507, 3508, 3509, 3510, 3511, 3512, 3513, 3514, 3515, 3516, 3517, 3518, 3519, 3520, 3521, 3522, 3523, 3524, 3525, 3526, 3527, 3528, 3529/1, 3529/2, 3530, 3531, 3532, 3533, 3534, 3535, 3536, 3537, 3538, 3539, 3540, 3541, 3542, 3543, 3544, 3545, 3546, 3547, 3548, 3549, 3550, 3551, 3551, 3552, 3553, 3554, 3555, 3556, 3557, 3558, 3559, 3561, 3562, 3563, 3564, 3565, 3566, 3567, 3568, 3569, 3573, 3574, 3575, 3582, 3583, 3584, 3594, 3595, 3599, 3600, 3607, 3608, 3609, 3610, 3614, 3615, 3616, 3619, 3620, 3629, 3630, 3631, 3636, 3639, 3640, 3643, 3649, 3650, 3651, 3652, 3656, 3657, 3658, 3659, 3660, 3663, 3664, 3665, 3670, 3671, 3672, 3677, 3678, 3679, 3684, 3685, 3685, 3686, 3689, 3690, 3693, 3694, 3697, 3698, 3704, 3710, 3711, 3716, 3717, 3718, 3719, 3724, 3725. Az érintett helyrajzi számokat a 45/2006. (XII. 08.) KvVM rendelet tette közzé. NATURA 2000 területekre vonatkozó szabályozásokat a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet tartalmazza. További észrevételek Beépítésre szánt területek kijelölésével kapcsolatban a következőkre hívom fel figyelmét. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8.§ (2) bekezdés b) pontja szerint: „újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének – a külön jogszabály alapján számított – biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet.” A 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet (továbbiakban ÖTM rendelet) tartalmazza a területek biológia aktivitásértékeinek számításának módját. Beépítésre szánt terület kijelölése esetén kérjük, hogy a rendezési tervnek legalább az alátámasztó munkarészében mutassák be a számítások legfontosabb részeit. A következő információk feltétlenül szerepeljenek: Az újonnan beépítésre szánt terület elhelyezkedése (hrsz.), megnevezése; aktivitásértéke beépítés előtti állapotban és a tervezett beépítés után – az ÖTM rendelet alapján; A mennyiben az új beépítés által az eredeti aktivitásérték csökken, annak a területnek az adatai, amelynek átminősítése az aktivitásérték-csökkenést kompenzálj (elhelyezkedés – hrsz., kiterjedés, megnevezés és aktivitásérték az ÖTM rendelet alapján. 3.)Közlekedésfejlesztési javaslat kiegészítése A közlekedési létesítmények védelme A közútnak mint műszaki létesítménynek az állagvédelmét biztosítani kell, ennek összhangban kell lennie az út környezetének védelmi igényeivel is: A vízelvezetés környezeti szempontjai: A víztelenítési rendszer kialakításánál figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat. Vízfüggő értékes élőhelyek közelében, ha az útépítés a hidrológiai viszonyok megváltozásához vezet vezetne, olyan műszaki megoldás szükséges, amellyel biztosítható az élőhelyek eredetivel azonos értékű vízellátása. Meg kell oldani a közutak területére hulló és a környező területről a csapadékvíz elvezetését felszíni állandó vagy időszakos vízfolyások elvezetése:


69

Állandó vízfolyások – patak, árok, belvíz – keresztezését a vízügyi előírások szerint méretezett átfolyási szelvényű hidakkal, átereszekkel kell megoldani. Az útárok öntözőcsatornaként vagy víztározóként történő felhasználása tilos, a belvízcsatorna szerepét nem töltheti be. A közút használójának védelme A közlekedés biztonsága érdekében az összes közlekedő szempontjait a lehetséges veszélyeztetés függvényében figyelembe kell venni: -Vakítás elleni védelem -Hófúvás elleni védelem -Széllökés elleni védelem -Közvilágítás -Nem kívánt átjárás elleni védelem -Egyéb hatások elleni védelem (omlás, kőhullás, sárfelhordás, napfény, szaghatás) A közút környezetének védelme A közutakat övező területsávokban gondoskodni kell a környezeti elemek és rendszerek védelméről, egyrészt nyomvonal kijelöléssel, másrészt – ha szükséges – környezetei berendezéssel. A kiválasztott nyomvonal környezetvédelmi szemléletű tervezésének fel kell tárni az érintett hatásviselőket, hatásterületeket, a várható hatásokat, és meg kell jelölni a vonatkozó törvényekben, szabványokban, rendeletekben lévő előírásokat és az azok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A természetes környezet védelme A föld, mint környezeti elem védelme: az alapállapot feltárása, a föld mint környezeti elem minőségének és tulajdonságainak meghatározása (termőhelyi adottságok vizsgálata, értékes mezőgazdasági területek elkerülése) A víz védelme: a felszíni és felszín alatti vízbázisok, védőidomok, természetes és mesterséges, időszakos és állandó, folyó és állóvizek, tározók, vízgyűjtő területek. A levegő védelme: egyenletes haladást lehetővé tevő nyomvonalvezetéssel és forgalomszervezéssel, a jó átszellőzés biztosításával, az érzékeny területeknél nagyobb védőtávolság tartásával, véderősáv telepítésével csökkenteni kell a közúti légszennyezés hatását. Az élővilág védelme. A környezetvédelmi program kidolgozásánál a közlekedési fejezetnél az alábbi környezeti körülményeket kell meghatározni az úthálózat besorolásakor Külterületi közutak esetén a környezeti körülményeket három kategóriába kell besorolni: „A” jelű környezet: síkvidék, természeti és/vagy épített környezet korlátozások nélkül


70

„B” jelű környezet: dombvidék, természeti és/vagy épített környezet korlátozások nélkül síkvidék oly mértékű természeti és/vagy épített korlátozásokkal, amelyek még lehetővé teszik a „B’ kategóriához előírt tervezési sebességekhez kapcsolt paraméterek gazdaságos alkalmazását. „C” jelű környezet: hegyvidék, sík és dombvidék oly mértékű természeti és/vagy épített korlátozásokkal, amelyek csak hegyvi8déki tervezési paraméterek alkalmazását teszik lehetővé. E szerint MEGYASZÓ „B” jelű környezetbe sorolható Belterületen a környezeti körülményeket az alábbi négy csoportba kell besorolni: „A” jelű környezet: beépítetlen, vagy lazán beépített terület, nem érzékeny környezet „B” jelű környezet: beépítetlen, vagy lazán beépített terület érzékeny környezet „C” jelű környezet: sűrűn beépített terület, nem érzékeny környezet „D” jelű környezet: sűrűn beépített terület érzékeny környezet E szerint MEGYASZÓ „B” jelű környezetbe sorolható A topográfiai adottságokat belterületen a környezeti körülményeket módosító tényezőként, az alábbiak szerint kell figyelembe venni: Főutaknál: - dombvidéken a „B” környezeti körülmény hegyvidéken a „C” környezeti körülmény Mellékutaknál Dombvidéken a „C” környezeti körülmény, Hegyvidéken a „D” környezeti körülmény E szerint a tervezett út esetében „C” környezeti körülmény veendő számításba. A tervezés során e körülmények szerinti tervezési sebességet kell alapul venni, amennyiben ez alacsonyabb, mint a tényleges környezeti körülmények miatt alkalmazható érték.


71

A közutak tervezése, építése és fenntartása során törekedni kell arra, hogy a környezeti kár minél kisebb legyen. Elsődlegesen az út vonalvezetésének és keresztszelvényeinek kialakításánál, környezetbe illesztésével kell törekedni a várható káros hatások csökkentésére. Fázisonként szükséges részletességgel fel kell tárni a védendő környezeti elemeket és rendszereket, (hatásviselők) az ezeket érő káros környezeti hatásokat a környezetvédelmi és természetvédelmi törvény alapján. - A közlekedési létesítmények környezetében fel kell tárni és minősíteni kell a természetszerű élőhelyeket, a növény és állatvilág állapotát a védett fajok száma és ritkasága szerint. - Részletes hatásvizsgálatot kell készíteni, szükséges lehet ennek függvényében teljes vegetációs periódust felölelő (márciustól novemberig) vizsgálatra szakértő bevonásával. - Törekedni kell a védett területek elkerülésére, megfelelő védőtávolság tartására, a természetes élőhelyek területi csökkenésének és feldarabolásának minimalizálására. - A vadon élő állatok biztonságos áthaladását elősegítő műszaki létesítményekkel kell elősegíteni. Tájvédelem - Törekedni kell a tájhoz illeszkedő vonalvezetés kialakítására, a töltéseknek, bevágásoknak harmonikusan kell illeszkedniük a domborzathoz. - A meglévő táji adottságok kihasználásával csökkenteni kell a vizuális és zajhatásokat. - Megfelelő növényzet telepítésével biztosítani kell a közút melletti területek zöldfelületi kapcsolatait, a kedvező kilátásokat és rálátásokat biztosítani kell. Őshonos és a különleges igénybevételnek ellenálló, magas esztétikai értékeket nyújtó növényzetet kell előnyben részesíteni. Az épített környezet védelme A közutak helyszínrajzi és hossz-szelvényei vonalvezetésénél az akusztikai és légszennyezési terjedési viszonyokat, valamint az immissziós határértékek betarthatóságát kell szem előtt tartani. A lakóterületeknél a megfelelő védőtávolságok biztosításával kell a zaj-, rezgés és levegőtisztasági határértékeket betartani, hatáscsökkentő megoldásokat kell alkalmazni.


V. BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉK SZÁMÍTÁS Lf--

Vt

2750 m2 falusias lakóterület átminősül – településközpont vegyes területté 0,2750 ha X 2,5 = 0,6875 pontérték jelenleg 0.2750 ha X 0,5 = 0,1375 pontérték átminősítés után Különbözet - 0,5500 pontérték csökkenés Lf-- Mk 61324 m2

falusias lakóterület átminősül kertes mezőgazdasági területté

6,1324 ha X 2,5=15,331 jelenlegi pontérték 6,1324 ha X 6=36,7944 átminősítés utáni pontérték Különbözet +21,4634 pontérték növekmény Má-- Gip 20542 m2 mezőgazdasági terület átminősül ipari területté 2,0542 ha X 3= 6,1626 jelenlegi pontérték 2,0542 ha X 0,4= 0,8216 átminősítés utáni pontérték Különbözet -5,891 pontérték csökkenés A RENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ÁLTAL KELETKEZŐ TÖBBLET PONT ÉRTÉK. 15,0224 pont

72


73

VI. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉSE A 2001. szeptember hóban kiadott dokumentáció TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ kiegészül az alábbiakkal:

6.6.)Minőségi lakókörnyezet kialakítása, teljes közművesítéssel, fejlett infrastruktúra hálózattal. A használatbavétett lakóingatlanok teljes komfortjának biztosítása. A külső megjelenés, vakolás, színezés környezetbeillesztés, harmonikus utcaképek kialakítása. 6.7.) Közintézményhálózat fejlesztése. 6.8.)Szociális ellátás bővítése 6.9.)Munkahelyteremtő beruházások


VII.

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

74


75

A 2001. évi LXIV. örökségvédelmi törvény előírja az örökségvédelmi hatástanulmány készítésének kötelezettségét A hatástanulmány feladata: 1. Biztosítani, hogy a kulturális örökség a tervezett változtatás után a) fennmaradjon, b) jóvátehetetlen kárt ne szenvedjen, c) továbbélési feltételei biztosítva legyenek, d) megnyilvánulásának egysége, hitelessége, esztétikai minősége, méltó környezete kárt ne szenvedjen, e) használati, fenntartási feltételi javuljanak, f) a környezet változtatási folyamatába szervesen illeszkedjen. 2. Biztosítani, hogy a tervezett változások figyelembe vegyék a) a kulturális örökségben rejlő fejlesztőerőt, b) az örökség logikai rendszereinek elveit - táj – és területhasználatban, - történeti szerkezet vonatkozásában, - társadalom, életmód, és kultúra vonatkozásában, c) a megoldások változataiban a kulturális örökség érdekvédelmének prioritását, d) az örökségben okozott károk ellentételezést, e) a kockázati tényezők minimalizálását. Az örökségvédelmi hatástanulmány tartalma két alapvető részből áll: vizsgálatból és hatáselemzésből. A vizsgálat feltárja és megállapítja a terület történeti, régészeti, táji, településszerkezeti, településképi értékeit: - a karakteralkotó jellemzőit, mint telekszerkezet, beépítés mód, épülettípus, - a védettségeket műemléki és régészeti, akár egyedi, akár területi értelemben, - védettségi javaslatokat tesz műemléki, vagy helyi kategóriában. A hatáselemzés összeveti a tervezett rendezési, szabályozási szándékok és a megállapított értékek összefüggéseit: - természeti, táji hatásokat, - településképi, sziluett – és utcaképi hatásokat, - régészeti értékek feltárhatóságát, megmaradását, bemutathatóságát, - történet térbeli rendszerek alakulását, - műemlékek, együttesek jövőjét a tájban, a szerkezetben, a település életében, - megújulás, fenntarthatóság esélyeit, - karaktererősödést, vagy változást,


76

- környezeti terhelések és az örökség műszaki állapotát, - kárenyhítés lehetőségeit. Az örökségvédelmi hatástanulmány segíti az ÉRTÉKŐRZŐ megújulást, illetve az integrált műemlékvédelmet. A stratégiai területek kiválasztásában prioritást nyer az ún. „zászlóshajó” terület pl. a településközpont megújítása, illetve a település kapuk létesítése már nem csak az értékek megmaradását, de új értékek teremtését is szolgálhatják. A megváltozott fejlődési irányok, a kényszerű és a természetes változások egyre nagyobb lehetőségeket teremtenek általában, ugyanakkor a műemlékekre leselkedő veszélyek is megnőttek. Rohamosan nő a veszélyeztetett, vagy kilátástalan sorsú műemlékeink száma. Egy kis közösség számára jelentős helyi emlék mások világát is gazdagítja, ami épp oly fontos, mint egy országos hírű műemlék. De a védett műemléket is sokszor veszély fenyegeti. Gyakran tisztelet övezi, mégis előfordul, hogy környezetét pusztítják. Igy elveszítheti az épület a kapcsolatát a környezetével, a tájjal, eltűnnek az összefüggései. Szép és érdekes marad az épület, de a lényege már nem látható. Az örökség védelme tehát nagyobb figyelmet érdemel, mivel szellemiséget is képvisel, ami környezetét is meghatározó történetiséget és kultúrát hirdető fogalommá is vált. A hagyományok ápolása rangot ad, tekintélyt sugároz, a hagyományt őrzi és örökíti, vagyis értéket képvisel. A megőrzés első lépése a megbecsülés, fontos hogy társadalmi üggyé váljon. Nem lehet gazdaságossági kérdés a védelem és a megőrzés módja. Az örökség és műemlékvédelem tehát befektetésre érdemes. MEGYASZÓ KÖZSÉG településképének és történelme szempontjából épített környezetének védelme, a település építészeti és természeti örökségének jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása kiemelt célkitűzés tehát. A település épített és természeti értékei a nemzet kulturális kincsének része, ezért megóvásuk, fennmaradásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek. Az építészeti értékek számbavétele jó alkalom arra, hogy észrevegyük azok sérülékenységét, mulandóságát és a megőrzés munkájának összetettségét is. Az értékőrzés nemcsak egy szűkebb szakma érdeke és feladata, hanem mindenkié, s a megvalósításhoz szükség van a település minden lakójának széleskörű összefogására. Szükséges számba venni azon épületeket, melyek valamilyen módon szerepet játszottak a település történelmében. Vizsgálni kell ezen épületeknek a településszerkezetben elfoglalt helyét, a későbbiek során a szabályozási vonalakhoz viszonyított helyét, a szomszédságban lévő épületeket, a műszaki állapotot, továbbá az esetlegeges épület- felújítások nem okoztak-e visszafordíthatatlan károkat. Általános alapelv, hogy míg a védett épületek, objektumok megóvása, fenntartása, jelentőségükhöz méltó használata minden lakó számára közérdek, addig a


77

tulajdonosok számára bizonyos többletterhet jelent akár rendeltetési mód változtatásánál, épületfelújításnál, vagy akár épület megszüntetésének (bontásának) tekintetében. 1.)TERMÉSZET, TÁJ, TÁJHASZNÁLAT – TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK, TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉS KARAKTER, VÉDETTSÉGEK, AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉK, TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLETI ÁLLAPOT. Településtörténet A község határa átmenetet képez a síkság és a hegyvidék között. A délre nyúló alsó határrész tipikus alföldi táj. A település felső határa jellegzetesen dombsági vidék, lankás völgyek, dombok váltakoznak, s a magaslatokról szabad kilátás nyílik délfelé a Tiszáig. A különböző korok népeinek vándorútja természetszerűleg a délre elterülő mocsaras lápvilág elkerülésével, a hegyek lábainál vezetett. Mivel a Zempléni-hegység és a Bükk hegyvidéke közötti út csakis a mai megyaszói határ lankás Emlékpark dombjain vezethetett át, így ez a vidék évezredeken keresztül az egymást követő népek országútja lett. A község már a honfoglalás előtt is lakott település volt _ régészeti leletek bizonyítják, amelyek szántás közben, az eke nyomán kerültek elő. Ezek a régészeti tárgyakat, mint például kőbalta, nyílhegy, sarkantyú, kard és a korábbi évtizedekben felszínre hozott bronzkori leletek a Nemzeti Múzeum és a londoni British Múzeum gyűjteményébe kerülve hirdetik a falu messze nyúló múltját.

Régi ház meséli el:

Szent István királyunk idejében, a település nyugati részén templomot építettek, melynek romjait a jelenkor még nem tárta fel. A határában lévő erdőség kedven vadászhelye volt István királynak, később Kun Lászlónak is. Az erdő medvék ordításától volt hangos. Mint ilyenkor általában szokásos, a község nevét valamilyen jelenséghez, történeti hagyományhoz, tehát valóságos, vagy valóságosnak vélt történetre alapozzák. Megyaszó esetében a hagyományhoz kapcsolódik még a község címere is mely szintén utalást nyújt a középkori helységnév eredetére. A történetet a szájhagyomány a következőképpen


78

Valamikor a kor a község határában hatalmas és háborítatlan ősi erdőségek voltak, melyben Szent István király is örömmel vadászgatott. Később Kun László király töltötte itt szívesen idejét kedves kun vitézeivel. Az erdőben sok medve tanyázott. Ordításuktól hangos volt a vadon. Bömbölésük lehallatszott a faluba, amely akkor még csak néhány házból állott. Innen a község neve, ami előbb Medveszó, majd Mediaszó, végül Megyaszó lett. A címerünkön, egy két lábon álló, szájában dudát tartó medve látható. Szürkemarhák A falu északi részén álla Baksi halom, mely egy népvándorlás kori sírhely. A község határának legnevezetesebb része a híres Csákó bánya, amelyben ma már fejtés nem folyik. A nevét a hely alakjáról kapta. A Csákó bánya leghíresebb képződményei, a megkövesedett fák, más néven faopálok. Az opál igen elterjedt ásvány hazánkban, különféle változatai a Hernádvölgyben is többfelé előfordulnak. A környéki dombokon, szántókon különösen gyakran bukkan fel a több millió éves növénymaradványokat Megyaszó nagykazetta konzerváló faopál, illetve a tej-, üveg-, nemes-, és jáspisopál. A Megyaszó melletti lelőhely védetté nyilvánítását az elszaporodott üzleti célú gyűjtés megakadályozása tette szükségessé.

A táj, a településszerkezet és a kulturális, valamint az építészeti örökség védelme A tájfejlődési folyamatot legkorábban az első három katonai felvétel alapján tudjuk elemezni, éspedig

Gólyafészek

I. katonai felmérés (1782-85) II. katonai felmérés (1829-66) III. katonai felmérés (1872-1889)

További forrásmunka az 1850-60-as évek táján készült úrbéri felmérés, illetve a századfordulós kataszteri térképek. A tájhasználat múltjára engednek következtetni a régészeti leletek is. A térségben talált régészeti leletek utalnak arra, hogy a kistérség már az őskorban, illetve az újkőkorban lakott hely volt.


79

Műemléki védelem alatt áll: Országos védelem alatt áll: M Református templom Fő u. Az eredeti, középkori templom a 13-14. században épült gótikus stílusban. A 16. században korábbi temetőfalát a törökök ellen megerősítették. A községet 1566-ban a tatár, 1599-ben a török és tatár csapat elpusztította, később hajdúk telepedtek meg benne. A templomot 1615-ben építették újjá, amiről a torony feljárójában olvasható felirat tanúskodik. A nyugati homlokzat előtti tornyot 1704-ben emelték, 1713-ban földrengés rongálta meg az épületet. Az 1734. évi újjáépítés során száz táblából álló kazettás famennyezetet kapott. Harangját 1702-ben Kassán öntötték. A község a Rákóczi-szabadságharc bukása után a fejedelem nővérére Juliannára, Aspremont herceg császári tábornok feleségére szállt. A múlt század végén elhatározták a templom bővítését, amit 1901-1902-ben végre is hajtottak. A régi templom nevezetességét, az élére állított nyolcszögű szentélyt meghagyták. Ekkor bontották le és adták át a miskolci múzeumnak az 1735-ben készült festett mennyezetet, s az 1704-ben állított szószék ugyancsak festett koronáját. Ezeket azóta is a miskolci Herman Ottó Múzeumban őrzik, az 1970-es években restaurálták, többször kiállításon szerepeltek. A tervek szerint a helyreállított szerencsi várban, a Zempléni Múzeum készülő új állandó kiállításába építik be. A festett mennyezet készítésének idejét és a mesterek nevét az egyik tábla felirata megőrizte: „Anno doi 1735. Die. 12. Februárii Istan Segedelme Által Munkálták ezen munkát Miskoltzi mester Emberek. Asztalos Imre, Asztalos István.” A festett táblák ornamentikájára a gazdag későreneszánsz növényi motívumok és a szabadrajzú szerkesztés a jellemző. A templom egyik kelyhe az 1717, az úrasztali terítő az 1735. évszámot viseli. Többi kegytárgyai is 18. századiak. Népi építészet Népi építészeti szempontból figyelemre méltó épületek: A Nagy utca lakóházai A Rózsa utca lakóházai Az Iskola út A Harkányi féle kastély (gyermekotthon) Pincefalu külterületen Ezen területen a Népi Építészeti Archívum anyagából több felmérési tervet is mellékelünk. Unikális érték a MEGYASZÓI PINCEFALU. A pincefaluban egykor a régi boronafalas ősi sátortetős présházakat építették.


80

Különleges értékőrző hagyománynak tekintendő a helyi ún. pince aknás temetkezési mód. Korábban a községnek jelentős zsidó hitközsége volt, akik hosszú időn keresztül kereskedelemmel foglalkoztak és felvirágoztatták a települést. A helyi zsinagóga napjainkra életveszélyessé vált, falai ledőltek.

Régészeti területek Régészeti területek a Hermann Ottó Múzeum katasztere szerint Megnevezés2

Elhelyezkedés3

Hosszúhegy

A községtől DK-re, telep a fácános feletti dombtetőn

Nagy-répás árokkal szemben

Jelleg4

telep

Korhatározás5

A lh. ismert állapota6

Hivatkozás7

felső paleolit (késő aurignaci , kora gvaretti

HOM Rég. Ad. 1855-86

neolit ,bronzkor

HOM Rég. Ad. 1856-86.

Szelestető

Megyaszó és Ingvár közötti dombtető

Ingvár felé vezető földúton

telep

felső paleoli

HOM Rég. Ad. 2273-93 2593-97 . HOM Rég. Ad. 1678-83

telep

őskor Árpád-kor

szántott terület

bronzkorcsászár kor középkor kora vaskor késő bronzkor

beépített terület

HOM Rég. Ad. 219-68.

bolygatott

HOM Rég. Ad. 1272-1976

Harkányi kastély

A kastélytól DK-re építkezés közben

telep temető

Pénzverem dűlő

A Szerencs patakhoz lejtő domboldalon kb a 26-22 sz beton villanyoszlopoknál

depot telep

Javaslat a lelőhely kezelésére Földmunkák végzése előtt leletmentés javasolt Földmunkák végzése előtt leletmentés javasolt Leletmentés történt

Földmunkák végzése előtt leletmentés javasolt Megőrzésre javasolt Földmunkák végzése előtt leletmentés javasolt

Az ismertetett adatok forrása (HOM Rég. Ad., irodalmi hivatkozások, egyéb) A régészeti lelőhely kezelésére tett javaslat (feltárásra javasolt, eredeti állapotban való megőrzésre javasolt) Régészeti lelőhelyek jegyzéke 1 2 3 4 5 6

A régészeti lelőhely elhelyezkedésének leírása Az adott régészeti lelőhely jellege (település, temető, szórvány, stb.) A régészeti lelőhelyen található leletek korhatározása A régészeti lelőhely állapotára vonatkozó adatok (bolygatott, részben elpusztult, veszélyeztetett, stb.) Az ismertetett adatok forrása (HOM Rég. Adattár, Irodalmi hivatkozások, egyéb) A régészeti lelőhely kezelésére tett javaslat (feltárásra javasolt, eredeti állapotban való megőrzése javasolt, stb.)

Településszerkezeti értékek MEGYASZÓ településszerkezetét alapvetően a természeti elemek határozták meg régen. (víz, domborzat, illetve a védelem, stb.)A vizek járásához alkalmazkodott a beépítés, és a vizeket az utcák vezették le. Későbbi fejlődések s0rán az utcák szerkezete eltért a természetes vizek járásától. Fő látvány pontok. A műemléki védelem alatt álló református templom fókuszálja a faluképet Népi építészet MEGYASZÓ község népi építészete jellegzetes átmenetet képez az Alföld és a Felvidék között. Sajátos módon keveredik a FÖLDHÁZ és a KŐHÁZ építő kultúrtáj. Jellegzetes példa e tényre a Népi Építészeti Archívum A lakóházak többnyire egymenetes, háromosztatúak voltak. Az oromzat általában kontyolt (csonkakontyolt), de előfordul a deszkaoromzat is. Különösen szép fűrészelt deszkamintázatot építettek néhány alsó csonka kontyolt lakóház Miskolc, Kassa és Szerencs irányába haladó kereskedelmi út közelsége miatt sok szép polgári lakóház is épült. A tervezett településszerkezet A tervezett rendezhető

településszerkezet

a

meglévő

adottságok

továbbfejlesztésével

Helyi jelentőségű műemléki környezet kijelölését javasoljuk az ősi faluközpont területére az előzőek alapján, melyet egy komplex és integrált falumegújítással javasolunk végrehajtani. Védendő a vizek járásához alkalmazkodó beépítés, illetve a még ehhez szervesen kapcsolódó szalagtelkes falu rész területe. 2.)VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK a.)Településhálózati és tájhasználati változás, Alapvető változás a tájhasználatban annyiban várható, hogy az ún. „non food” mezőgazdasági szisztéma alapján előtérbe kerülnek az erdőtelepítési programok, illetve az ipari növények termesztése, ez esetenként színesíti a tájat, mivel nagy felületű virágzó táblák is megjelenhetnek.


84

b.) Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás, A településközpont vegyes terület az Ó-faluban alapvetően falusias A község külső övezete részben kertvárosi karakterben újul meg, de megmaradnak a falusi elemek is. c.) Infrastrukturális változás, A község részlegesen közművesítettnek tekinthető. d.) Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása. Javulnak az iskolázottságbeli mutatók. 3.)HATÁSELEMZÉS,TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSHÁLÓZATI KÖVETKEZMÉNYEK, TERMÉSZETI, TÁJI HATÁSOK, A településsziluettben megjelenő dombok és a környék erdeinek, valamint a környező települések templom tornyainak látványa felértékelődik. a.) A településkép feltárulásának változásai A településképet alapvetően a templomtorony fókuszálja. Ezt a fő látvány pontot nem szabad elépíteni. b.) A régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei, A régészeti területek feltárása és bemutatása, illetve a jelenleg feltárt területek fejlesztése szerepel a településfejlesztési terveiben. A régészeti területek vonatkozásában el kell végeztetni az ún. OSZTÁLYBA SOROLÁST, mely alapján eldönthető mely területek: -veszélyeztetettek, -kevésbé veszélyeztettek, -védelmük hosszú távon is biztosított További értékelés szükséges olyan vonatkozásban, hogy mely régészeti területek tekintendők erőforrás területnek, melyek növelik a települési értéket integrált védelemmel, melyek azon területek melyek állaguk, vagy fennmaradásuk nem befolyásolják a településrendezést, illetve melyek a kevésbé értékes, vagy csak már csak elnevezésükben fennmaradt régészeti területek. c.)A történeti térbeli rendszerek alakulása, A védelemre javasolt népi lakóházak századfordulós eredetűek.


85

d.)A műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében, Folyamatosan felértékelődik. A település vezetősége kiemelt figyelmet fordít az értékek megőrzésére. e.)A műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei, A folyamatos pályázati rendszerek keretén belül lehetséges. Az AVOP keretein belül és várhatóan az készülő ÚNFT –ben is a falu – és városfelújítási programok is lehetőséget biztosítanak erre az alábbi témakörben Falufejlesztés és – megújítás Intézkedés: Falufejlesztés, - megújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése. Tevékenységek … Leromlott állapotban lévő, építészeti értékeket hordozó településszerkezeti egységek, épületek (minimum három elemből álló egység) stílusjegyek megtartásával történő külső felújítása. Egységes, rendezett településkép kialakítása, Műemléki és egyéb kulturális értékeket hordozó, és helyi védettség alatt álló épületek, történelmi és régészeti értékek felújítása, … A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás A támogatás mértékének felső határa: közcélú (nem vállalkozás) fejlesztés estén: 75 % vállalkozás estén: amennyiben a fejlesztés nem jövedelemtermelő beruházás: 75 %, amennyiben a fejlesztés jelentős jövedelmet generál: 50 % A támogatás maximális összege projektenként: 60 millió Ft A pályázatok készítésénél alapvető szempontok -„Partnerség elve” - partnerség a finanszírozásban: a sokféle forrás összefonódása - ennek (is) hatására: partnerség a projektek megtervezésében és végrehajtásában -Jól szervezett, interszektorális működés a közéletben - közös akciók -Jól szervezett és aktív civil társadalom – hatékony, „jól támogatható”, újabb szervezetek alakítása -A trend: csökken a közpénzből való finanszírozás, ezért új módszereket kell találni a privát források bevonására -Állandóan bizonyítani kell az örökségbe fektetett pénz gazdasági hasznosságát - ehhez monitoringra, kutatásokra (közgazdasági vetület) - a vizsgálatok közzétételére van szükség -Jól kommunikált források -Jól strukturált források - a kisebb összegű, ezért több helyre elosztható források felé való eltolódás Támogatási prioritások:


86

- veszélyeztetett műemlékek - más támogatásra nincs lehetőség - I, II* kategóriájú műemlékek, jegyzékbe vett műemlékek - helyreállítási, szerkezet-megerősítési munkák, időjárás ellen való biztonságossá tétel Támogatási feltétel - a helyszín – legalább részben – legyen látogatható MI SEGÍTHETI ELŐ A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁSOK BŐVÜLÉSÉT? -kisebb és nagyobb szakmai, társadalmi és gazdasági sikerek -a társadalom tudatosítása -lobbizás, az örökség ügyének a politika síkján való megfelelő elhelyezése, pozíciójának állandó erősítése f.)A településkarakter változásának hatásai Az Ó-faluban az eredeti karakter visszaállítása a fő célkitűzés, mert az archaikus településkép a vonzó, és ez a települési identitás alapja, a hely szellemét is ez adja. A faluközpontban a kisvárosi karakter fejlesztendő. A régi épületeken látszik a maradandó tartalom, a használat hosszú távú célja. Az, hogy az építők a közvetlen és az újrakeletkező emberi igényekből, a körülvevő környezetből indultak ki. Ma az anyag használat, a mérnöki munka és a rövidtávú gondolkodásra késztető kihasználtsági és megtérülési mutató a legfontosabb. Úgy látszik, hogy megbomlott az ember és a hely, vagyis a természet és a társadalmi környezet harmonikus kapcsolata. A kereslet- kínálat lokális egyensúlya is kibillent, ami régebben, pl. a századelőn még az összhang megvolt. Igaz az építőanyag kiválasztása, fizikai mozgatása korlátozott volt (a kő, fa, tégla) helyben adott volt. A szellemi mobilitás ekkor is jelen volt, mert pl a stílusok terjedtek, de ugyanakkor helyi értékűvé váltak. Pl. paraszt barokk, eklektika, secessio. Az anyag, az erőforrás és az életmód helyi volt, de a tendencia helyi. Igény volt a hely, a környezet és a funkció egysége. Megmaradt az emberi lépték. Az ember és a közvetlen életfunkciók térhasználati tartalma napjainkig sem változott. Európában többször előfordult, hogy válság idején visszanyúltak a gyökerekhez, vagyis a korábbi társadalmak életfelfogásához, a látásmód, a kultúra újra felfedezése, s ezzel együtt a közösségi élet ezáltal megújult. Általános tendencia, hogy a kereslet mindig személyesen és helyben keletkezik, míg a kínálat globális jellegű, s ez erőforrásra, anyagra, technológiára is egyaránt jellemző. A helyi érték ma csak globálisan, azaz uniformisan tud csak érvényesülni, a helyben pedig globális termékek jelennek meg. Szükség van tehát arra, hogy a helyi közélet és a helyi piac ismét megerősödjön, teret adva az egyéni és közösségi kifejeződésnek, akkor új építési módok, irányzatok is megjelenhetnek.


87

Az emberi lokalitásból kell tehát építkezni, melynek szervező alapegysége lehet a helyi önkormányzat. Az ökológia és az ökonómia egymás ellen hatnak, s ennek a viszonynak a harmonizálásával lehet csak eredményt elérni. Hosszútávú tartós megoldás szükségképpen egyedi megoldások keresésével lehetséges. Az ember, a természet és a közösség szimbiózisa, a globális piac kezelhetősége csak szigorú szabályok szerint előállított termék által lehetséges. g.)A környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései A település egyik problémája, a lassú és nehéz járművek okozta rezgés keltés, mely esetenként alig látható hajszál repedéseket okoz a gyakran előforduló kellő alapozás nélkül épült vályog házakon. Kisebb jelentőségű az egyre ritkábban előforduló savas esőzés, mely általában a távolabbi térségek felől érkezik, de itt is lecsapódhat. E környezeti terhelések kivédését jelenti hosszú távon a km út elkerülő szakaszának kiépítése. h.)A folyamatok iránya, visszafordíthatósága, A szerkezetváltást követően csökken a környezetterhelő hatása, megtörténik a rehabilitáció, revitalizáció és a rekultiváció. i.)A kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei. A népi lakóházak felújítása nem történik meg, ezek felújítása csak jelentős támogatással oldható meg. Az ösztönzés viszont sok esetben lehet eredményes pl. a legszebben helyreállított népi lakóház pályázati úton történő díjazása. 4.) ÖSSZEFOGLALÓ JAVASLATOK Műemlékek és építészeti látnivalók MEGYASZÓ KÖZSÉG történelmi és építészeti értékeit tekintve figyelemreméltó település. Minden adottsága megvan ahhoz, hogy a falu felújítás terén is eredmények szülessenek Műemléki védelem alatt áll a református templom. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSOK A javasolt értékvédelmi terület, illetve azok környezetében nagyobb változtatást a rendezési terv nem javasol. Az EU csatlakozás időszakában egyre nagyobb jelentőséget kap a helyi kultúra támogatása, melynek három fontos célterülete van, éspedig:


88

-identitás és globalizáció -érték turizmus -örökség és regionalitás témakörében A világ kulturális kínálata egyre gazdagabb, ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy a globalizálódó folyamatok háttérbe szorítják, esetenként felszámolja a kisnépek, vagy kistérségek, régiók sajátos egyedi kulturális örökségét, vagy annak egy részét. A globalizáció nem jár törvényszerűen és kivédhetetlenül együtt adott térségek, régiók vagy nemzetek identitásának elvesztéséhez. Éppen ellenkezőleg esélyt kínál az egyedi, a hagyományos értékek korábbiaknál szélesebb körben való megismerésére. A településben ezért helyi értékvédelmi terület kijelölését javasoljuk. Több népi lakóház helyi védelmét javasoljuk. Tájház kialakítása is segít az értékek megőrzésében. Az örökség védelem hatásai az alábbiak szerint foglalható össze: - A szellemi kulturális örökség, valamint a helyi hagyományok, mely az évszázadok során felhalmozódott, valamint a jelenkor lakosságának az építészeti környezethez való viszonya harmonikussá válik. - Annak ellenére, hogy az építészeti és a tárgyi örökség általában kissé leromlott állapotban van, mégis a legfőbb feladattá válik az értékek kiemelése, hangsúlyozása. -A mindig újat akarás (az erőltetett, félreértett nóvum imádatot eredményező hozzáállás) az a magatartás mely nem vesz tudomást a korábbi generációk tudásáról, tapasztalatairól és nem számol az önpusztító természetrombolás következményeivel az utánunk jövőkkel elve- háttérbe szorul. - Megfogalmazódik a fenntarthatóság, mely egyformán magába foglal társadalmi, gazdasági valamint környezeti szempontokat is. - Az evolúciós fejlődés biztonsága a robbanásszerű fejlődéssel szemben kimutatható a hagyományos lakókörnyezeti kultúrák otthonossága érték hordozó Az arc nélküli uniformizált környezet viszont elidegenedéshez vezet. - A vízuális kultúra fontos alkotója a helyi építészet - A kulturális tőke a társadalmi tőke alkotó elemévé válik - Az autonóm fejlődés megerősödik - A településben értékőrző megújulás kezdődik, ahol az illeszkedés szabályai alapján az értékek, a hangsúlyok kiemelése gyakran semleges környezetben lehetséges. - A múltból való építkezés pozitív jövőképet eredményez


89

- Az idő csak a tér feltárulásához vezet. Komplex, a sokdimenziós környezet kultúra létrejöttánek alapjai megteremtődnek. - A településen ismét kiegyensúlyozottá válnak a térkompozíciók, melyeknek a közösségi használat ad ismét vitalitást. - A település értékei ismertté válnak - A konvenciók, a hagyományápolás fontossá válik - Erősödik a helyi identitás, mely leginkább az építészeti kultúrához kötődik. - A hely szelleme (genius loci) mély nyomokat hagy az ide látogatókban - A kulturális turizmus számára fogadóképessé válik a település - Hagyományos díszítő művészet újra éled és kézműipari mesterségek újulnak meg pl. a vértelek díszes megmunkálását segítő asztalos ipar és a fa művészi megmunkálása. - A település a szerves, fenntartható fejlődés útjára lép - Lokális, civil társadalmi csoportok szerveződnek, akik a szakmapolitikát képviselik - A hely szelleme és a helyi kis közösségek biztosítják a család, mint legkisebb közösség biztonságát, s így a társadalom számára is megfelelő alapok képződnek - A szellemi örökség megóvása nagyobb hangsúlyt kap. - Az épített örökség pusztulásának gyakori oka a funkcióvesztés, vagy a nem megfelelő új funkció választása. - Az anyagi és tárgyi kultúra vonatkozásában néhány esetben az eredeti, vagy az eredetihez hasonló funkció helyre állítása is megoldhatóvá válik - A népi lakóházak üdülő funkciója szinte az egyedüli megmentési lehetősége a népi lakóházaknak, a legsikeresebb helyre állítások is e téren születtek. - A hagyományőrzés nem minden esetben kell, hogy jelentse a lemerevített konzerválást sem a műemlékileg védett, sem a helyileg védett objektumok esetén. - A helyi értékvédelmi rendelet által a hagyományok megőrzése hosszútávon biztosíthatóvá válik. - A területi védelem vonatkozhat a település szerkezetre, az utcaképre, az építészeti karakter védelemre (beépítési módok, ritmusok stb.) Ld. Helyi Önkormányzati védelem.)

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA ÉS FELÜLVIZSGÁLATA

Recommend Documents