településrendezési tervei és helyi építésügyi szabályzata JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

VÁTERV95 Kft. ∗ MEZEY MÉRNÖKI IRODA 1012 Budapest, Logodi utca 50. Telefon: 36-1 789 7058

Fax:(1) 789 6938 Törzsszám: 111/2004-3.2.2

településrendezési tervei és helyi építésügyi szabályzata

JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

2009. január hó


1

2009. JANUÁR

MINDSZENTKÁLLA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI

Ez a dokumentáció a VÁTERV Konzorcium szellemi terméke. A dokumentációban a jóváhagyásra kerülő munkarészek a jóváhagyásig, az alátámasztó munkarészek pedig azt követően is a szerzői jogról szóló az 1999. évi LXXVI. Törvény védelme alatt állnak.

Felelős tervező: Városrendezés: Tájépítész: Közlekedéstervező: Közműves tervező: Örökségvédelem Épített értékek: Régész szakértő: Munkatársak: Minőségügyi vezető: A Konzorcium vezetői:

Győri István (TT 01 1030) ................................................................ Molnár Attila (TT1 01-0140/01) Sándor Andrea ................................................................ Sándor Andrea (K2-16-043/2006) ............................................................. Mezey András (K1-1/13-10815) ................................................................ Saár Szabolcs ................................................................ Földesné Thurn Judit (MK 01-2497).......................................................... Kerner Gábor Rainer Pál M. Piller Kinga ......................................................... Győri István (TT 01 1030) ......................................................... Molnár Attila ügyvezető igazgató (VÁTERV95)............................................. Mezey András ügyvezető (MEZEY MÉRNÖKIRODA) ..................................

TARTALOM: BEVEZETÉS ............................................................................................................................................ 3 1. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK ................................................................................................... 8 1.1 Mindszentkálla településszerkezeti terve ........................................................................................ 9 1.1.1.A településszerkezeti tervet jóváhagyó határozattervezet ..................................................... 10 1.1.2 Mindszentkálla településszerkezeti tervének leírása ............................................................. 11 1.1.3 Mindszentkálla településszerkezeti tervlapjai ........................................................................ 13 1.2 Mindszentkálla szabályozási terve (rendelettel jóváhagyandó)..................................................... 16 1.2.1 Helyi építési szabályzat......................................................................................................... 17 1.2.2 Szabályozási terv .................................................................................................................. 36 a) külterületre .............................................................................................................................. 37 b) belterületre.............................................................................................................................. 39 2. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK .................................................................................................... 43 2.1 Térségi összefüggések, területrendezési előzmények ................................................................. 44 2.2 Mindszentkálla társadalmi, gazdasági, ellátottsági helyzete, fejlődési aktivitásának jellemzői ..... 54 2.3 A jelenlegi területfelhasználás és településszerkezet jellemzői .................................................... 58 2.4 A fejlesztés-rendezés lehetőségei korlátai.................................................................................... 63 2.5 Beszámoló a jóváhagyott településfejlesztési koncepcióban elhatározottak érvényesítéséről..... 65 2.6 Szakági tervjavaslatok .................................................................................................................. 69 2.6.1 Tájrendezési és természetvédelmi javaslat ............................................................................. 70 2.6.2 Mindszentkálla környezetalakítási javaslata ............................................................................ 76 a) Örökségvédelmi hatásvizsgálat és javaslat .............................................................................. 76 b) Zöldfelületi rendszer védelmének és fejlesztésének javaslata ................................................. 89 c) Környezeti értékelés.................................................................................................................. 90 2.6.3 Közlekedési javaslat.................................................................................................................. 93 2.6.4 Közművesítési javaslat.............................................................................................................. 99 a) Vízellátás ................................................................................................................................ 100 b) Szennyvízelvezetés ................................................................................................................ 100 c) Felszíni vízrendezés ............................................................................................................... 101 d) Villamos energia ellátás .......................................................................................................... 101 e) Hőenergia ellátás .................................................................................................................... 103 f) Hírközlés ................................................................................................................................. 104 2.6.5 A tervezett területfelhasználás mérlege ................................................................................... 109 JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

2

2009. JANUÁR


MELLÉKLETEK ................................................................................................................................... 110 1. sz. A fejlesztési, rendezési elhatározások, törekvések összegyűjtése interjúk alapján....................................................................................................................... 111 2. sz. Az államigazgatási szervezetek előzetes állásfoglalása....................................................... 113 3. sz. A településfejlesztési koncepciót jóváhagyó önkormányzati testületi határozat ................... 116 4. sz. Az államigazgatási szervezetek egyeztetési dokumentációra küldött véleménye és a tervezői válaszok ................................................................................................................................. 117 5. sz. A közművesítés és a közműelrendezés megvalósítására vonatkozó kormányrendeletek és szabványok........................................................................................................................ 151 6. sz. Az államigazgatási szervezetek kiegészítő véleményei........................................................ 154

Megjegyzés: A helyi értékvédelmi szabályozás a helyi építési szabályzat részeként került kidolgozásra.

BEVEZETÉS


3

2009. JANUÁR


A tervezés folyamata A VÁTERV KONZORCIUM (a VÁTERV95 és a Mezey Mérnöki Iroda) 2004-ben kapott megbízást Mindszentkálla településrendezési terveinek elkészítésére Mindszentkálla község önkormányzatától. A tervezési feladat az „Épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997. évi LXXVIII. majd az azt módosító 1999. évi CXV. törvények (továbbiakban Étv) és az 1998. évi „Országos Településrendezési és Építési Követelmények” (továbbiakban OTÉK) előírásai szerint a község településrendezési terveinek (településszerkezeti terv, szabályozási terv, a helyi építési szabályzat) és ezeket megalapozó településfejlesztési koncepció elkészítése volt. A tervezés első fázisaként elkészült az előkészítő munkák keretében: - a település jellegének, szerepkörének, adottságainak értékelése c. ismertetés, - a településszerkezeti és területfelhasználási vizsgálati lapok és - a településfejlesztési koncepció. A településfejlesztési koncepciót a község képviselőtestülete 36/2005. (IV. 27.) határozatával elfogadta. Ez alapján készült el a második – jelen - fázisban a településszerkezeti terv, a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat egyeztetési dokumentációja. Az egyeztetési dokumentáció már tartalmazza az államigazgatási szervek előzetes véleményét, azaz a tervezéssel szemben megfogalmazott ágazati, szakterületenkénti követelményeket. Az Étv rendelkezései alapján az egyeztetési dokumentációt a polgármesternek véleményeztetnie kell a jogszabályokban meghatározott államigazgatási, az érintett települési önkormányzati és érdekképviseleti, valamint a társadalmi szervezetekkel. A szervezetek 21 napon belül adhatnak írásos véleményt. Az eltérő vélemények tisztázására egyeztető tárgyalást kell tartani. Ennek lezárását követően a vélemények átvezetésével, ill. az el nem fogadott vélemények bemutatásával és az el nem fogadás indoklásával együtt a lakosság számára a helyben szokásos módon egy hónapra közzé kell tenni a terveket. Ez alatt a lakosság észrevételt tehet. Ezzel párhuzamosan a tervi anyagot meg kell küldeni a területi főépítésznek, aki 30 napon belül véleményezheti. E véleményt az önkormányzati testületnek a jóváhagyás előtt meg kell ismernie. Az elfogadott észrevételek alapján áll elő a tervi átvezetésekkel a jóváhagyandó dokumentáció, végül a jóváhagyott terveket, ill. azok kivonatát a polgármesternek meg kell küldenie a véleményezésben részt vett államigazgatási szerveknek és az Országos Dokumentációs Központnak.

A településrendezés célja, feladata Az Étv 7-8. §-a rögzíti a célokat és feladatokat. A 8. §-ra külön felhívjuk a figyelmet, mert azok olyan elvi iránymutatást adnak, amelyek figyelembe vétele elengedhetetlen. „8. §

A településrendezés során biztosítani kell a területeknek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét, figyelembe véve: a) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, b) a népesség demográfiai fejlődését, a lakosság lakásszükségletét, c) a lakosság fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a korlátozott képességűek igényeire, az oktatás, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire, d) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza, e) a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, f) a lakosság megélhetését, ellátását biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és az erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, az ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékeltávolítás és elhelyezés, a szennyvízelhelyezés és - kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását, g) a honvédelem és a polgári védelem érdekeit, h) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást,


4

2009. JANUÁR


i)

az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét”.

A folyamatban lévő Étv. módosítás a 8. § kiegészítését tervezi egy 8/A § alatt, amely „a fenntartható fejlődés” elvének érvényesítése érdekében további fontos tervezési követelményeket fogalmaz meg: „A 8. §-ban foglaltak érvényesülése – különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a természetes vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás – érdekében: a) a települések rendezése során a település közigazgatási területére hulló felszíni csapadékvíz összegyűjtését és helyben tartását biztosítani kell; b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének – a külön jogszabály alapján számított – biológiai aktivitás értékét növelni kell az igénybevett terület eredeti aktivitás értékének 10%-kal növelt értékének megfelelő mértékben (a pótlásba az újonnan beépítésre szánt terület – kialakításától függő – biológiai aktivitás értéke beszámítandó); c) a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt és igénybevett területén belül nincs tartalékterület, ide értve a beépítetlen (foghíj) telkeket is; d) a belterületeket és a beépítésre szánt területeket az adott település saját közigazgatási területén belül legalább 300 méter szélességű – beépítésre nem szánt területekből álló – zöld gyűrűvel kell körülvenni, ezért a közigazgatási határok mentén (150 méteres sávban, de a szomszédos település ilyen célra igénybevett területétől 300 méteren belül) beépítésre szánt terület és belterület nem jelölhető ki, kivéve, ha a védősávot természeti képződmény (pl. tó, folyó) biztosítja; e) az erdőterületek más célú (beépítésre történő) felhasználásakor „a térségben arra alkalmas más terület” létének vizsgálatába a szomszédos településeket is be kell vonni”.

Tervezési előzmények Mindszentkálla község előző rendezési terve egy összevont rendezési terv volt a Révfülöpi településcsoportra. A VÁTI Kht-ban készült, 1981-ben. Az Étv 58. § (3) bekezdése alapján 2003. december 31ével hatályát vesztette. A terv Mindszentkállára vonatkozóan tartalmazott több ma is aktuális megállapítást, de a rendszerváltást követő változások, valamint az azóta keletkezett meghatározó jogszabályok miatt jelentős átdolgozásra szorul. Az új településrendezési tervet a „Balaton törvényhez” (2000. évi CXII. tv. a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról) igazodva kell elkészíteni. 1997-ben fogadták el a Tapolcai-kistérség Területfejlesztési Programját. Ez alapján 1998-ban elkészült a térség - Turisztikai Programja (1998.) - Kerékpárút Koncepciós Program (1999.) - Borturizmus Koncepció (1999.) - Környezetvédelmi Program (2001.) - 2004-ben került átdolgozásra az Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Program és az Operatív Program. A megváltozott politikai, társadalmi és gazdasági körülményeket is figyelembe véve a településrendezési terv eszközeivel elő kell segíteni a Káli medence és ezen belül Mindszentkálla helyi hagyományos gazdálkodásának és minőségi idegenforgalmának fejlesztését, segítve ezáltal a község gazdasági egyensúlyának megteremtését, népesség megtartó erejének növelését. Különleges hangsúlyt kell helyezni a táji, természeti és épített örökség védelmére, törekedni kell az öszszefüggő, megbontatlan táji és épített környezet megtartására.

A jelen tervezési munka során alkalmazandó módszerek A jelen dokumentáció három fejezetre tagozódik. Az első fejezet a települési adottságokat értékeli szöveges leírással és séma jellegű magyarázó ábrákkal, a második fejezet a jelenlegi településszerkezetet és területfelhasználást ábrázolja léptékhelyes kartogramokon. A harmadik fejezet a településfejJÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

5

2009. JANUÁR


lesztési koncepciót ismerteti. Az adottságok értékelése mind a fejlesztési koncepció, mind a következő fázisban készülő településrendezési tervek megalapozását szolgálja. Az alaptérképek a földhivatali hivatalos papír másolatok felhasználásával készültek, szkenneléssel előállított digitális formában. Ennek eredményeként a második fejezet szerinti vizsgálati kartogramok számítógépes feldolgozással készültek. Ugyancsak ennek eredményeként a tervi anyagok digitálisan (vektorosan) készülhetnek. Így később lehetővé válik az alaptérképek vektoros előállítása esetén a térinformatikai tervi feldolgozás, azaz a vizsgálati, ill. tervi tartalom telkenkénti (helyrajzi számonkénti) nyilvántartása és az adatok különböző kombinációk szerinti lekérdezése is.

Átnézeti vázlat Mindszentkálla jelölésével


6

2009. JANUÁR



7

2009. JANUÁR


JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK


8

2009. JANUÁR


1.1


Mindszentkálla településszerkezeti terve Határozattal jóváhagyandó munkarész

9

2009. JANUÁR


1.1.1 A településszerkezeti tervet jóváhagyó határozattervezet Mindszentkálla község Önkormányzata a településszerkezeti terv jóváhagyásáról

Képviselő-testületének

………….

sz.

határozata

Mindszentkálla község Önkormányzata Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. Tv. 7.§. (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi határozatot hozza: 1. Az előterjesztéshez csatolt településszerkezeti tervlapot és a településszerkezeti terv leírását jóváhagyja 2. Utasítja a jegyzőt, hogy a jelen határozat 1. pontja szerint jóváhagyott tervet és leírást küldje meg a véleményezésben részt vetteknek, továbbá a Központi Dokumentációs Tervtárnak. Határidő: 2009. ………. Felelős: ……….körjegyző


10

2009. JANUÁR


1.1.2 Mindszentkálla településszerkezeti tervének leírása a) MINDSZENTKÁLLA RENDEZÉSÉNEK ALAPVETŐ CÉLJA A községben élők életminőségének, a település népességmegtartó képességének javítása –ezen belül az idegenforgalom fogadási feltételeinek bővítése és a munkalehetőségek bővítése érdekében a település térbeli rendezettségének növelése, a belterületi tartalékterületek hasznosítása, az idegenforgalmi vonzerőt jelentő táji-természeti adottságok és építészeti értékek hosszú távú megőrzése, a község arculatának fenntartása és fejlesztése. b) MINDSZENTKÁLLA RENDEZÉSÉNEK KÜLSŐ FELTÉTELEI El kell érni, hogy Mindszentkálla térségi kapcsolatai a kistérségen belül javuljanak, szorgalmazni kell a kistérség települései közötti együttműködés továbbfejlesztését. Ennek érdekében: -

a kistérség településeinek közös foglalkoztatási (gazdasági) és idegenforgalmi csomagtervet kell kidolgozni, közös marketingtervet kell összeállítani, együtt kell fellépni a külső értékesítési és idegenforgalmi piacon, egymáshoz kapcsolódó, önálló kerékpárutakat, településközi gyalogos és lovas turista útvonalak hálózatát kell kijelölni, az idegenforgalmi vonzerőt jelentő értékek megőrzésére tett erőfeszítéseket és a vonzerők turisztikai termékké fejlesztését egymás között koordinálni kell. Törekedni kell, hogy azok egymásra utaló tartalmat kapjanak. A gazdaság egyéb ágazatainak fejlesztését és az idegenforgalmi vonzerőket (öko-környezet) össze kell hangolni.

c) NÉPESSÉGMEGTARTÁS El kell érni, hogy a népességmegtartó erő növekedjék. Ennek érdekében: − a helyi természeti adottságokra épülő, a fenntartható fejlődést elősegítő valamint természetmegőrző, a helyi hagyományokhoz igazodó gazdasági profilt kell kialakítani, − helyi munkalehetőségek bővítését támogatni kell, − a minőségi turizmus fejlesztését ösztönözni kell, − a települési környezet minőségét, az épített környezet színvonalát meg kell óvni, tovább kell fejleszteni. d) A RENDEZÉS IRÁNYELVEI, LEGFONTOSABB FELADATAI 1. A belterületet növelni nem szabad. A beépítésre szánt (beépített) és a beépítésre nem szánt (nem beépített) területek jelenlegi arányát csak kismértékben szabad megváltoztatni. A lakóterületek növelését a jelenlegi belterületen kell megoldani. 2. A Mindszentkálli-árok menti mélyfekvésű telkeket továbbra is beépítés-mentesen kell megőrizni és a vizes élőhelyi területeken természet-közeli zöldterületet, extenzív parkot (tanösvényt) kell kialakítani, az idegenforgalmi vonzerő növelése érdekében. A fásodott területen az erdő megtartása javasolt. 3. A lakóterületet falusias területfelhasználási egységbe kell sorolni. 4. A községközpont területe a polgármesteri hivatal, kultúrház, a templom, a szociális otthon környéke. E körzetet településközponti vegyes területbe kell sorolni. Ide kell a további közösségi intézményeket telepíteni. 5. A külterületi gyepeket korlátozott mezőgazdasági területi besorolással kell megőrizni. E területfelhasználási kategóriában újonnan építmények nem helyezhetők el. 6. A bel- és külterületi erdők területét növelni kell, az ökológiai szempontok figyelembevételével, elsősorban azokon a fásodó zárványterületeken, amelyek erdőterületek közé, ill. erdő és gyep területek közé ékelődnek, továbbá a vizsgálati lapon jelölt nem erdőként nyilvántartott erdőterületeken. JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

11

2009. JANUÁR


7. A települési hagyományokat őrző építészeti emlékeket helyi védelem alá kell helyezni. -

területi védelem alá: az örökségvédelmi hatásvizsgálatban megjelölt épületeket, egyedi védelem alá a népi lakóházak jellegzetes épületeit, továbbá a temetőn kívüli szobrokat, valamint az egyedi tájértékeket kell helyezni. A védelmükkel kapcsolatos előírásokat a helyi építési szabályzatban kell rögzíteni. Az ismert régészeti területek nem esnek beépítésre szánt területre, védelmüket fejlesztések nem veszélyeztetik.

8. A község helyi építési szabályzatában jogi eszközökkel is segíteni kell, hogy a hagyományos építészeti formanyelv élővé váljon. Ennek érdekében az újonnan létesítendő épületeknél, a felújításoknál, az átépítéseknél kötelezően elő kell írni a formanyelv néhány elemének alkalmazását. 9. A község központi terét a településközponti vegyes területfelhasználású területen belül kell kijelölni. A központi tér színvonalas környezetalakítását a helyi építési szabályzatban követelménnyé kell tenni. 10. A meglevő közműhálózatok továbbfejlesztésével az új beépítésre szánt területek közműellátását meg kell valósítani. A fejlesztési területek beépítésekor a tereprendezéssel összehangoltan kell megtervezni és megvalósítani a felszíni vízelvezetést, a közlekedési területeket és a zöldterületek kialakítását. 11. A szennyvizek közüzemi elvezetését, környezetvédelmi okokból is sürgősen meg kell oldani. Mindszentkálla tervezett szennyvízcsatorna hálózatát a Révfülöpi szennyvíztisztító telep kistérségi rendszeréhez csatlakozva meg kell építeni. A szennyvízcsatornázás és a felszíni vízelvezetés megoldására elvi vízjogi engedélyezési terveket kell készíteni a pénzügyi támogatásokra vonatkozó pályázatok benyújtásához. 12. Az árkok partéleitől mért 6-6 m, a társulati és az önkormányzati kezelésben lévő árkoknak a partéleitől mért 3-3 m széles karbantartási, vízvédelmi sávot kell biztosítani. A felszíni vízelvezető hálózat karbantartását és a hálózatfejlesztési vízrendezési munkálatokat folytatni kell. 13. A közlekedési közterületi bővítéseket – a kialakult beépítési struktúra és településkarakter megőrzése érdekében - csak a legszükségesebb mértékben szabad előirányozni. Annak ellenére, hogy a lakóutcák jelenlegi szabályozási szélessége sok helyen nem éri el az országos előírások szerinti értéket (OTÉK-12,0 m), a csekély közúti forgalomra tekintettel a legtöbb helyen a jelenlegi szabályozási szélességet meg kell tartani. 14. Az idegenforgalom fejleszthetősége érdekében turistautakat kell kijelölni a külterületen. 15. A tervezett és a meglevő felújításra kerülő villamosenergia, hírközlési és kábel TV hálózatokat, térszín alatt, földkábelben vezetve kell megépíteni.


12

2009. JANUÁR


1.1.3 Mindszentkálla településszerkezeti tervlapja a közigazgatási területre


2009. JANUÁR

13


1.1.3 Mindszentkálla településszerkezeti tervlapja a belterületre


2009. JANUÁR

14



15

2009. JANUÁR


1.2 MINDSZENTKÁLLA SZABÁLYOZÁSI TERVE (rendelettel jóváhagyandó)


16

2009. JANUÁR


1.2.1 Helyi építési szabályzat (rendelettervezet) Mindszentkálla Képviselő-testületének …………. sz. rendelete Mindszentkálla Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról. Mindszentkálla Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazása alapján az Étv. 9. § (2)-(6) bekezdésében előírt véleményeztetési eljárás lefolytatását követően Mindszentkálla Építési Szabályzata (továbbiakban: MÉSZ) és Mindszentkálla Szabályozási Terve (továbbiakban: MSZT) megállapításáról az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A RENDELET HATÁLYA 1. § (1) A MÉSZ és MSZT hatálya kiterjed Mindszentkálla község (a továbbiakban a község) közigazgatási területére. (2) A község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni az országos előírások és a jelen rendelet előírásainak együttes alkalmazásával szabad. A SZABÁLYOZÁSI ELEMEK TÍPUSAI 2. § (1) A szabályozási terv I. és II. rendű szabályozási elemeket rögzít. (2) I. rendű kötelező szabályozási elemek: - az építési övezet-, övezethatárok és a hozzátartozó területfelhasználási kategória megnevezések, - az I. rendű közterületek, - az I. rendű közlekedési célú közterületen belül a szabályozási szélességek (3) II. rendű kötelező szabályozási elemek: a (2) bekezdésben nem említett kötelező szabályozási elemek. (4) Az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor. (5) II. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, külterületen, a területfelhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv készítésével történhet meg. II. fejezet TERVEZETT BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 3. § (1) A szabályozási terv a község közigazgatási területén - beépítésre szánt területet, - tervezett beépítésre szánt területet, - beépítésre nem szánt területet jelöl ki. (3) Tervezett beépítésre szánt területeken – az Országos Településrendezési és Építési Követelmények a továbbiakban: OTÉK) 32. §-ban felsorolt építményeket kivéve – építést engedélyezni csak a teljes közmű kiépítése esetén szabad. JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

17

2009. JANUÁR


TERÜLETHEZ KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK FAJTÁI 4. § A szabályozási terv a község közigazgatási területén rögzíti a) az építési övezeti b) az övezeti c) a környezetvédelmi d) az értékvédelmi e) a korlátozási előírások érvényességi területét. AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI 5. § (1) A szabályozási terv a község közigazgatási területén az alábbi építési övezeteket jelöli ki: - lakó:(L) - vegyes:(V) - gazdasági:(G) - különleges:(K) AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI 6. § (1) Kialakult állapotra vonatkozó előírások: a) Ha a telek jelenlegi jellemzői az építési övezet előírásainak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni. b) Ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), és 1. a telek területe az építési előírásokban meghatározott legkisebb érték alatti, akkor a korábbi beépítettség visszaállítható, kivéve külterületen, ahol az épületek elbontásuk esetén az övezeti előírásokkal ellentétes módon nem építhetők vissza. 2. a telek területe az építési előírásokban meghatározott legkisebb érték szerinti, vagy annál nagyobb, a telket beépítetlennek kell tekinteni és az építési előírások szerinti beépítési százalékot kell alkalmazni. c) Ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési övezeti előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási terven jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betarthatók, a telek beépíthető, kivéve külterületen, ahol az övezeti előírásoknál kisebb telkek nem építhetők be. d) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési övezeti előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betartása esetén és az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők. e) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési övezeti előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni. 2) Egyéb közös előírások a) Azoknál a telkeknél, amelyeknél a szabályozási terv az ingatlant építési övezettel, vagy övezettel két telekrészre osztja, az országos előírások szerinti hátsókertet az építési övezet, ill. az övezethatár vonalától kell mérni. b) Óriásplakát és fényreklám elhelyezése tilos. 0,5 m² nagyság feletti reklám, hirdetés a Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével létesíthető. JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

18

2009. JANUÁR


c) Épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza lakóépület esetén legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó előírást mindkét közterület felől be kell tartani. d) Belterületi épület szélessége max. 7,0 – 7,6 m lehet, külterületen pinceépület max. 5,6 m széles. e) Közterületről kisgarázsok közvetlenül nem nyithatók. f) Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság az I.-III. tűzállósági fokozatú: nem éghető anyagú külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú lakóépületeknél: 1. 4,0 m-ig csökkenthető beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedő, szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helyiségenként 0,40 m² nyíló felületnél nem nagyobbak, és ennek homlokzatmagassága nem haladja meg másik, a megnyitott homlokzatú épület magasságát; 2. 2,0 m-ig csökkenthető zártsorú beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tűzfal és a másik homlokzaton helységenként 0,40 m²-nél nem nagyobbak a nyílások; g) Az építési hely közterület felőli határát, ha a szabályozási terv másként nem intézkedik, kötelező beépítési vonalnak kell tekinteni. h) Melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,0 m, gerincmagassága legfeljebb 4,5 m lehet. i) A melléképületek tetőhajlásszöge és –héjalása a főépületével azonos legyen. j) Újonnan nyeles telek – kivéve, ha a terepadottságok indokolják - nem alakítható ki. k) Újonnan építendő ill. bővítendő, átalakítandó épület magas tetős kialakítású és 45º-os hajlásszögű legyen. A tetőgerinc vonalát utcára merőleges kell kialakítani. A megengedett tetőforma nyeregtető, kontyolással, vagy kontyolás nélkül. l) A helyi sajátosságokat hordozó tornácos kialakítást meglévő épületeknél meg kell tartani, új épületeknél alkalmazni kell. Egyszerű, téglány tömegű épületek építhetők, a „+” vagy „T” alaprajzúak nem, mivel az tájidegen. m) Az épületeket a természetes terepre ültetve, kiemelés nélkül kell készíteni. n) Az épületek homlokzatmagasságát igazítani kell a szomszédos meglévőkhöz, azok közé illeszkedően. o) A településen sehol nem létesíthető csarnokszerű, szerelt jellegű, elütő színű vagy 10 m szélességet meghaladó épület. p) Az újonnan létesítendő épületek homlokzati felülete vakolt tégla, terméskő ill. ezek kombinációja legyen. q) A termőföldön tervezett beruházások esetén gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről, és a szomszédos mezőgazdasági területek további megközelíthetőségének, művelhetőségének biztosításáról. LAKÓ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK (L) 7. § (1) Falusias építési övezet—Lf a) rendeltetési előírások Az övezetben 1. legfeljebb kétlakásos lakóépület(ek), továbbá nem zavaró hatású 2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület(k), 3. szálláshely szolgáltató épület(k), 4. kézműipari építmény(ek), 5. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény(ek) helyezhető(k) el. b)

építési előírások Lf-1031 építési övezet esetén 1. egy épület beépített területe nem haladhatja meg a 250 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől, 2. a megengedett beépítési mód szabadonálló, 3. újonnan telek nem alakítható ki 4. legnagyobb beépítettség 30%,


19

2009. JANUÁR


5. legkisebb zöldfelületi fedettség 55%, 6. legnagyobb építménymagasság 3,5 m lehet. 7. Előkert nem létesíthető, kivéve, ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik. Lf-2021 építési övezet esetén 1. egy épület beépített területe nem haladhatja meg a 250 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől, 2. a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan kell elhelyezni; ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi, vagy a nyugati égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni. 3. újonnan telek nem alakítható ki 4. legnagyobb beépítettség 25%, 5. legkisebb zöldfelületi fedettség 60%, 6. legnagyobb építménymagasság 3,5 m lehet. Lf-2221 építési övezet esetén 1. egy épület beépített területe nem haladhatja meg a 180m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől, 2. a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan kell elhelyezni; ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi, vagy a nyugati égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni. 3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 720m², 4. legnagyobb beépítettség 25%, 5. legkisebb zöldfelületi fedettség 60%, 6. legnagyobb építménymagasság 3,5 m lehet. 7. Előkert újonnan 5,0 m. Lf-2321 építési övezet esetén 1. egy épület beépített területe nem haladhatja meg a 250 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől, 2. a megengedett beépítési mód szabadonálló. 3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 900 m², 4. legnagyobb beépítettség 25%, 5. legkisebb zöldfelületi fedettség 60%, 6. legnagyobb építménymagasság 3,5 m lehet. 7. Előkert újonnan 5,0 m. Lf-2421 építési övezet esetén 1. egy épület beépített területe nem haladhatja meg a 250 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől, 2. a megengedett beépítési mód szabadonálló. 3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1000 m², 4. legnagyobb beépítettség 25%, 5. legkisebb zöldfelületi fedettség 60%, 6. legnagyobb építménymagasság 3,5 m lehet. 7. Előkert újonnan 5,0 m. TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES ÉPÍTÉSI ÖVEZET (Vt) 8. § (1) rendeltetési előírások JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

20

2009. JANUÁR


a)

Az építési övezetben lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, b) kivételesen - nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhető el. c) Az építési övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. A b). pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. § (2) és a rendelet 5. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 5 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént. (2) építési előírások Vt 0000 1. beépítési mód a kialakult szerint. 2. újonnan telek nem alakítható ki, 3. legnagyobb beépítettség a kialakult szerint 5. legnagyobb építménymagasság a kialakult szerint. Vt 1511 1. a megengedett beépítési mód szabadonálló. 2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 3000 m², 3. legnagyobb beépítettség 10%, 4. legkisebb zöldfelületi fedettség 80%, 5. legnagyobb építménymagasság 3,5 m. 6. előkert 5,0 m, ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik. Vt 2040 1. a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. 2. újonnan telek nem alakítható ki, 3. legnagyobb beépítettség 40%, 4. legkisebb zöldfelületi fedettség 35%, 5. legnagyobb építménymagasság a telken álló legmagasabb épület építménymagassága. 6. előkert nem létesíthető, kivéve, ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik. Vt 2041 1. a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. 2. újonnan telek nem alakítható ki, 3. legnagyobb beépítettség 40%, 4. legkisebb zöldfelületi fedettség 35%, 5. legnagyobb építménymagasság 3,5 m. 6. előkert nem létesíthető, kivéve, ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik. GAZDASÁGI ÉPÍTÉSI ÖVEZET (G) 9. § Kereskedelmi, szolgáltató építményi zóna (Gksz) (1) rendeltetési előírások a) Az építési övezetben mindenfajta, nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, ezen belül lakások, igazgatási és egyéb irodaépület, sportlétesítmény, b) kivételesen – egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület és egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhető el. c) A b). pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. § (2) és a rendelet 5. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 5 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént. (2) építési előírások Gksz 1512 1. a megengedett beépítési mód szabadonálló. JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

21

2009. JANUÁR


2. 3. 4. 5. 6.

újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 3000 m², legnagyobb beépítettség 10% legkisebb zöldfelületi fedettség 80%, legnagyobb építménymagasság 4,5 m. előkert 5,0 m, ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik.

Gksz 1012 1. a megengedett beépítési mód szabadonálló. 2. újonnan építési telek nem alakítható ki, 3. legnagyobb beépítettség 10% 4. legkisebb zöldfelületi fedettség 80%, 5. legnagyobb építménymagasság 4,5 m. 6. előkert 5,0 m, ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik. KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK (K) 10. § (1) Különleges közhasználatú építményi zóna (Ki) a) rendeltetési előírások Az építési övezetben csak a szabályozási terven megnevezett funkciójú épületek és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. b) építési előírások Ki 1010 1. a megengedett beépítési mód: szabadon álló, 2. újonnan telek nem alakítható, 3. legnagyobb beépítettség 10%, 4. legkisebb zöldfelületi fedettség 80%, 5. legnagyobb építménymagasság a telken álló legmagasabb épület építménymagassága. Ki 1030 1. a megengedett beépítési mód: szabadon álló, 2. újonnan telek nem alakítható, 3. legnagyobb beépítettség 30%, 4. legkisebb zöldfelületi fedettség 55%, 5. legnagyobb építménymagasság a telken álló legmagasabb épület építménymagassága. Ki 1512 1. a megengedett beépítési mód szabadon álló, 2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 3000 m², 3. legnagyobb beépítettség 10%, 4. legkisebb zöldfelületi fedettség 80%, 5) legnagyobb építménymagasság 4,5 m. ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI 11. § A szabályozási terv a község közigazgatási területén az alábbi övezeteket jelöli ki: övezeteket.

közlekedési és közmű:(KÖ) zöld:(Z) erdő:(Ev) mezőgazdasági:(M) vízgazdálkodási (Vg) ÖVEZETEK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI 12. §


22

2009. JANUÁR


(1) A termőtalaj, az aktív zöldfelület, a természetes növényzet védelmében a külterületi ingatlanoknál nem építhető 10% terepszint alatti létesítmény. Kizárólag a megengedett beépítésnek megfelelően, az épület alatt. Kivétel a szőlő művelésű terület, ahol további 2% terepszint alatti pince létesíthető. (2) 10 m-nél magasabb építmény nem építhető. A magas építmények (pl. antennatorony) elhelyezését a NP területén kívül kell megoldani, vagy meglévő objektumon belül, teljes mértékben takart megoldással. (3) Kül- és belterületen új elektromos és hírközlő vezeték létesítése, a meglévő hálózat bővítése, valamint új rákötés csak terepszint alatt készíthető. (4) Ahol új épület építését a Btv nem engedi, a meglévő épületek bővítése kizárólag lakóépületek esetében esetében engedélyezhető, legfeljebb 25 m²-rel, egy alkalommal. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI ÖVEZET (KÖ) 13. § (1) Közúti közlekedés céljára kijelölt övezet. (2) Az övezetben az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszerek, közművek és a hírközlés építményei, továbbá a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, valamint hirdető berendezések, szobrok, díszkutak, távbeszélő fülkék, parkolóórák helyezhetők el. (3) Épület buszváró kivételével nem helyezhető el. Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműövezetbe sorolt telek területének 2%-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg. (4) Közműlétesítményeket terepszint alatt vagy teljesen takartan kell megoldani. ZÖLDÖVEZET - KÖZPARK (Z) 14. § (1) Az övezetbe eső telkek min. 85% -át zöldfelülettel fedetten kell kialakítani. (2) A közparkban a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület elhelyezhető. (3) Ha a közpark területe 1500 m²-t nem éri el építmény nem helyezhető el. (4) Az újonnan elhelyezhető épület magassága legfeljebb 3,5 m lehet és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2%-át. (5) A közparknak közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. VÉDELMI RENDELTETÉSŰ ERDŐÖVEZET (Ev) 15. § A Btv. meglévő és tervezett erdőgazdasági területek alövezetére vonatkozó előírásait együttesen, az alábbi szigorításokkal kell megtartani: Btv. vonatkozó előírásai „A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a szőlőkataszter I. osztályú területeket, illetve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhető az erdőről más művelési ágra való átminősítés. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett övezete kivételével az erdők szabad látogathatóságát –a tulajdoni állapottól függetlenül- biztosítani kell. Az övezetbe természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.1” (1) Az övezetben épület újonnan nem helyezhető el. (2) Újonnan kijelölésre került erdőterületen a jelenlegi művelés korlátlanul folytatható, azonban az építés feltételeinél a védelmi rendeltetésű erdőövezet előírásait kell figyelembe venni. (3) Újonnan kijelölésre került erdőterület jelenlegi művelési ága kizárólag erdő művelési ágra módosítható.

1

A Btv. vonatkozó övezeti előírásai


23

2009. JANUÁR


MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZETEK (M) 16. § (1) A mezőgazdasági övezetekben csak tájbaillő épület létesíthető. Épületcsoportnál azonos jellegű tetőkialakítást kell alkalmazni. (2) Az övezetben az OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdések szerinti birtokközpont nem létesíthető. (3) Meglévő présházak, pincék elbontása csak a természetvédelmi kezelő engedélyével történhet. (4) Mezőgazdasági kertes övezet (Mke-1) a) Az övezetbe eső telkeken a növénytermesztés és ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei (gazdasági épületek) építhetők, illetve földdel borított pince is elhelyezhető a jelen előírásokban rögzített feltételeknek megfelelően. Méhészetet kivéve állattartást szolgáló építmény, valamint állattartó telep az övezetben nem létesíthető. b) A beépíthető telek legkisebb nagysága 3000 m². c) Építeni csak művelt telekre lehet. d) Beépítettség max. 3%, e) Lakóépület nem helyezhető el f) Építménymagasság max. 3,5 m, legmagasabb homlokzat magassága max. 5,5 m. g) A telken újonnan létesülő épület szabadon állóan, az épület homlokvonala előtti út tengelyétől legalább 12,0 m előkert és 3,0 m oldalkert biztosításával helyezendő el. h) Műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án szőlő, gyümölcs, illetve más intenzív kertészeti kultúra található. i) Az övezetben telek nem osztható meg. (5) Mezőgazdasági kertes, szőlőkataszteri területek övezete (Mke-2) a) A Btv I. osztályú szőlőterületekre vonatkozó előírásait (51. §) be kell tartani: „Építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló épületet lehet; a terület szőlőműveléssel hasznosítandó; a területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága csak szőlő művelési ágra változtatható; szőlő más művelési ágba - a terület pihentetése, illetve egyéb célból - csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének engedélyével sorolható.” A szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek, ahol a hegyközség nem alakult meg, a település jegyzőjének nyilatkozatával kell igazolni. b) Az alábbi helyi előírásokat is alkalmazni kell: 1. A beépíthető telek legkisebb nagysága 3000 m². 2. Beépítettség legfeljebb 120 m², 3. Építménymagasság legfeljebb. 3,5 m, a legnagyobb homlokzatmagasság max. 4,5 m. 4. A telken újonnan épület szabadon állóan, az épület homlokvonala előtti út tengelyétől legalább 12,0 m előkert és 3,0 m oldalkert biztosításával helyezendő el. 5 Az övezetben telek nem osztható meg. (6)

Mezőgazdasági általános övezet (Má1) a) Erdő és szántó művelési ág esetén építmény nem helyezhető el. b) Gyep művelési ág esetén kizárólag állattartó épület (istálló) létesíthető, az állatszám alapján indokolt nagyságrendben. 1 A beépíthető telek legkisebb nagysága 10 ha, 2 a beépítettség legfeljebb 300 m², 3 az építménymagasság max. 3,8 m lehet. c) Szőlőművelés esetén földszintes gazdasági épület létesíthető (szőlő feldolgozása, tárolása, bor-idegenforgalom céljára) 1 A beépíthető telek legkisebb nagysága 5 ha, 2 a beépítettség legfeljebb 120 m², 3 az építménymagasság max. 3,8 m lehet, max. 4,2 m homlokzatmagassággal. 4 Kizárólag hagyományos megjelenésű épület létesíthető. 5 Gazdálkodás céljára további max. 120 m²-es terepszint alatti pince létesíthető földborítással.


24

2009. JANUÁR


d) Ténylegesen termő, művelt gyümölcsös esetén földszintes gazdasági épület létesíthető. 1 A beépíthető telek legkisebb nagysága 6 ha, 2 a beépítettség legfeljebb 90 m², 3 az építménymagasság max. 3,8 m lehet. 4 Kizárólag hagyományos megjelenésű épület létesíthető, kétlépcsős engedélyezéssel, tájvizsgálattal (telepítés épülettömeg és takarás meghatározására) és elvi engedélyezési tervvel. (7)

Mezőgazdasági általános, szőlőművelési övezet (Má2) a) Az övezetben a Btv 51. § szőlőkataszter szerinti I. osztályú területek alövezetére vonatkozó előírásait be kell tartani „b) Építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló épületet lehet; c) a terület szőlőműveléssel hasznosítandó; d) a területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága csak szőlő művelési ágra változtatható; e) szőlő más művelési ágba - a terület pihentetése, illetve egyéb célból - csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének engedélyével sorolható.” b) Az alábbi helyi előírásokat is alkalmazni kell: 1 A beépíthető telek legkisebb nagysága 5 ha, 2 a beépítettség legfeljebb 120 m², 3 az építménymagasság max. 3,8 m lehet. 4 Kizárólag hagyományos megjelenésű épület létesíthető. 5 Gazdálkodás céljára további max. 120 m²-es terepszint alatti pince létesíthető kétlépcsős engedélyezéssel, tájvizsgálat függvényében, a természetvédelmi hatóság és kezelő egyetértésével.

(8)

Mezőgazdasági korlátozott használatú övezet (Má-k) a) Az övezetbe a mezőgazdasági terület ökológiai-természetvédelmi, illetve vízvédelmi (környezetvédelmi) okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak. Az övezetben az egyéb, vízügyi, környezetvédelmi, vagy természetvédelmi jogszabályokban foglaltak betartása mellett a mezőgazdasági művelés folytatható. b) Az övezetben gyep (rét, legelő) művelési ág nem, illetve csak természetes beerdősülés után (erdőre) változtatható meg. c) Az övezetben építmény nem helyezhető el. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐÖVEZETEK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI 17. §

A mezőgazdasági ill. erdő övezetben a terv jóváhagyása előtt már meglévő, engedéllyel létesült épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek), és a mezőgazdasági övezetekben egy alkalommal legfeljebb 20 m²-el bővíthetők. VÍZGAZDÁLKODÁSI ÖVEZET (VG) 18. § (1) Az övezetbe a) vízmedrek telke (VG1), ezen belül • az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja, • az állóvizek medre és parti sávja, • a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, b) a vízbeszerzési területek (VG2) tartoznak. (2) Az övezetben építményt elhelyezni nem szabad.

ÉRTÉKVÉDELMI ELŐÍRÁSOK JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

25

2009. JANUÁR


TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEMI TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI 19. § (1) Az épületeket a környezetükbe illesztve, utcaképi szempontokat figyelembe véve kell megépíteni. Az épület szélességek nem haladhatják meg a kialakult mértékeket. Ez vonatkozik a homlokzatmagasságokra is. A település épületeinek összképe rendkívül egységes. Ezt az együttes esztétikai hatást meg kell tartani. (2) A szabályozási tervlapon jelölt műemléki környezet által érintett telkeken építés, felújítás, átalakítás csak az alábbi előírások alapján végezhető: a) A telkek tovább nem oszthatók, és nem vonhatók össze. b) A műemléki környezet által érintett területre a (3) bekezdés előírásait is be kell tartani. c) A területen bárminemű közmű és hírközlési vezeték csak föld alatt vezethető. (3) Helyi értékvédelmi területre eső telkeken építés, felújítás, átalakítás csak az alábbi előírások alapján végezhető: a) A telkek tovább nem oszthatók, és nem vonhatók össze. b) A közterületek nem csökkenthetők. c) A meglévő épület csak akkor bonthatók el, ha a jellegzetes lakóépítészet jegyei az új épületen, mind tömegformálásban, mind homlokzatképzésben, mind részletképzésben megjelennek. d) Épület bontása csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával kiadott engedély alapján végezhető. e) Bontás esetén a bontandó épületről felmérési dokumentációt kell készíteni. f) Új épület építése esetén a vonatkozó építési övezeti előírásokon kívül az alábbi előírásokat is meg kell tartani. 1. Az épület szélessége az utcai kerítéstől mért legalább 15,0 m-ig legfeljebb 8,0 m lehet. 2. Az előírt építménymagasságot az utcai homlokzaton külön is meg kell tartani. 3. A tetőhéjalás anyaga korcolt fémlemez, nád, illetve piros, vagy barna színű cserép lehet. 4. Csak az utca tengelyére merőleges, kontyolás nélküli, oromfalas magastetők alakíthatók ki. 5. A kémény a tetőn kívül csak falazott téglaszerkezet lehet, szerelt kémény nem építhető, toldó berendezések nem alkalmazhatók. 6. Az épületeken reklámhordozók, légkondicionáló berendezések nem helyezhetők el. 7. Homlokzaton gázvezetékeket látható helyen csak mélyített horonyban szabad vezetni. Kivételesen vezethető épületlábazaton gázcső; takartan vagy lefestve. Az épületen takart helyen legfeljebb egy füstgáz kivezető létesíthető. 8. A kerítés anyaga újonnan csak fa-, terméskő vagy téglaszerkezetű és burkolatú lehet. A kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,50 m –t. Tömör kerítés legfeljebb 1,2 m magas lehet. Nem tömör kerítés esetén a hézag legalább érje el a 30 %-ot. 9. Az épületforma, a színezés, az épület tömege, részletei, elrendezése a települési hagyományok szerint történjen. (2) A szabályozási terven jelölt régészeti érintettség esetén a 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni. a) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenységhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági engedélyének beszerzése szükséges. b) Minden olyan esetben, amikor lelet kerül elő, a területileg illetékes múzeumot (esetünkben ez a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum) és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. c) 1 ha-nál nagyobb területeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő. HELYI VÉDELEM ALÁ ESŐ ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 20. § (1) A szabályozási terven jelölt helyi értékvédelem alá eső épületek és szobrok védelmét biztosítani kell. Ennek érdekében az építési övezeti előírásokon túlmenően az alábbi előírásokat is meg kell tartani: (2) A helyi védelem alatt álló épületeket JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

26

2009. JANUÁR


a)

b)

lebontani csak szerkezeti okokból szabad. Bontás esetén az új épület tömegarányát az eredeti épületével egyezően kell kialakítani, és hordoznia kell mindazokat a jellegzetességeket, amelyeket a 19. § (3) bekezdés f) pontja követelményként felsorol. Bontás esetén a bontandó épületről felmérési dokumentációt kell készíteni, átalakítani, bővíteni, felújítani csak a meglévő tömegarányok, a helyi népi építészeti hagyományokra utaló homlokzati tagozatok, részletmegoldások megtartásával, és a 19. § (3) bekezdés f) pontjában foglaltak betartásával szabad. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEMI ELŐÍRÁSOK 21. §

(1) A szabályozási terven jelölt tájképvédelmi övezetben:a Btv. 26. § szerinti előírásait kell betartani „b) a művelési ág váltás, ill. a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet,. Tájhasználat kialakítása, ill. a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető. c) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy, stb ) megőrzendők; d) új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves-anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás – nem létesíthető; e) új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.”) E rendelkezés alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet” (2) Az alábbi helyi előírásokat is alkalmazni kell: a) Épületek az esetben sem helyezhetők el, ha az övezeti előírások megengedik. b) Távközlési torony nem építhető. c) A természetes terepfelszín és a geológiai alakzatok megőrzendők. A természetes terep megbontása teraszozással nem végezhető. d) Törekedni kell a legkisebb mértékű építettség kialakítására (térburkolatok, támfalak helyett aktív zöldfelülettel fedett területekkel, rézsűkkel) e) Tájidegen létesítmények (úszómedence, kerti pavilon), valamint szerelt jellegű vagy ideiglenes építmények, faházak nem telepíthetők. f) Az épületek elhelyezése, mérete, sűrűsége, formavilága, anyaghasználata, színezése, részletei igazodjanak a település táji hagyományaihoz kül- és belterületen egyaránt. g) Fakivágás a természetvédelmi hatóság engedélyével történhet, ez esetben biztosítani kell a törzsátmérőnek megfelelő fapótlást, honos egyedekkel. h) Az engedélyezési terv részeként kertterv (telekhasználat, tereprendezés, növényzet feltüntetésével), illetve külterületi ingatlanon a telekhasználat és épület körüli tereprendezés, növénytelepítés terve készítendő. Az engedélyezés részeként az ingatlan művelésére és a kert használatára, növényzetére a természetvédelmi hatóság és kezelő előírást tehet, melynek megvalósítása az építés vagy használatbavétel feltételét képezi. i) Az ingatlanok növényzetének kialakítása túlnyomórészt honos fajok használatával történjen. j) A Nemzeti Park védett területeinek használata a kezelési tervben meghatározott módon történjen. k) A szabályozási terven, valamint a készülő egyedi tájérték kataszterben jelölt egyedi tájértékeket meg kell őrizni, karbantartásukról gondoskodni kell. l) A Kopasz-hegy egykori hólyagos-bazalt bányáját is magába foglaló telek egy része rekultiválandó. A rekultiváció során külön figyelemmel megőrzendő a terület fásodó, cserjésedő része, az ott kialakult növényzet. m) Élővízfolyások természetes medre megőrzendő. Mellettük a természetes kísérőnövényzet megtartásáról gondoskodni kell. A patakok mellett ökológiai szempontból jelentős zöldfolyosó megőrzését biztosítani kell. (3) A Nemzeti Park tervlapokon is jelölt kiemelten védett területein a művelési ág és a természetes élőhelyi feltételek megőrzendők, építmény nem helyezhető el. KORLÁTOZÁSI ELŐÍRÁSOK JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

27

2009. JANUÁR


22. § (1) Országos közút védőterületére eső - a szabályozási terven jelölt - telkeken, ill. telekrészeken építmény csak az OTÉK 36. § (6) bekezdésében, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 42/a §-ban előírt feltételek szerint helyezhető el. (2) A szabályozási terven jelölt hidrogeológiai védőterületeken csak vízellátást szolgáló létesítmények, ill. a 123/1997. (VI. 18.) rendelet szerinti létesítmények helyezhetők el a környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával. (3) A vízfolyások védőtávolsága belterületen 10, külterületen 50 m. Ezen belül épület nem helyezhető el. (4) A külterületi erdő- és mezőgazdasági utak tengelyétől számított 6-6 m-en belül építmény nem helyezhető el. (5) Kerítés külterületen csak új telepítések esetén, kizárólag vadhálóval, vékony tartóoszlopokkal, külön engedély és tájvizsgálat függvényében, a természetvédelmi kezelő egyetértésével létesíthető. (6) A szabályozási terven jelölt eróziónak fokozottan kitett területekre eső telkeken a) a Btv. 35 § előírásait kell megtartani. „a) földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével—kivéve a szőlőkataszter szerinti I. osztályú területeket—kell az erózió mértékét csökkenteni b) a már kialakult vízmosások rendezésével (megkötésével, bedöntésével) kapcsolatos feladatokat a településrendezési tervekben, ill. borvidékekre készítendő rekonstrukciós tervekben kell meghatározni.” b) A korlátozási területre eső telkeken, új épület építése esetén az építési engedélyezési tervhez geotechnikai és talajmechanikai szakvéleményt kell mellékelni. (7) A szabályozási terven jelölt felszíni szennyeződésekre érzékeny és fokozottan érzékeny területeken a Btv. előírásait be kell tartani. III. Fejezet EGYÉB ELŐÍRÁSOK KÖZLEKEDÉSI ELŐÍRÁSOK 23. § (1) A közutak és közterek számára a szabályozási terven meghatározott építési területet kell biztosítani. (2) A szabályozási szélességen belül a nem közúti közlekedésre kialakított sávokon helyezhetők el a 11. § (2) bekezdésben felsorolt létesítmények, építmények függetlenül attól, hogy a közlekedési célú közterület I. vagy II. rendű kategóriába tartozik. A szabályozási szélességen belül kialakított zöldsávokon a 23. § (1) bekezdés szerinti előírások betartásával lehet növényzetet telepíteni. (3) Az építési övezetekben a telkeken belül, kell elhelyezni az OTÉK előírásai szerinti gépkocsi tárolókat. (4) Gépjármű parkolóhely, ha a szabályozási tervlap nem jelöli, csak a forgalmi sávok zavarása nélkül alakítható ki. Parkolóhelyenként legalább egy lombos fát kell telepíteni. (5) A külterületi erdő- és mezőgazdasági utak tengelyétől számított 6,0 – 6,0 m-es sávon belül építmény nem helyezhető el. KÖZMŰ ELŐÍRÁSOK 24. § Általános előírások (1) (2)

A közművek elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A vezetékek védőtávolságát biztosítani kell az üzemviteli, a karbantartási célú hozzáférhetőség és a közművezetékek védelme érdekében. A közüzemi közműhálózatokat és a közműlétesítményeket közterületen, vagy a közműüzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.


28

2009. JANUÁR


(3)

(4) (5) (6) (7)

A tervezett új telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel s mérési helyekkel kell csatlakozni. Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot az illetékes Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni. A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani, indokolt esetben, ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani. A közművezeték átépítésekor és új vezeték létesítésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A föld felett megjelenő közműberendezések elhelyezésekor biztosítani kell az esztétikus környezet kialakítását az érdekelt terület szépítése érdekében. Új épület építése esetén az övezeti előírás szerinti közművesítettségi szint biztosítandó.

Vízellátás (8)

(9) (10) (11)

Mindszentkálla közigazgatási területére átnyúló, sérülékeny környezetben levő Szentbékállai vízbázis I., II. és III. rendűen védendő hidrogeológiai területét a 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet előírásai szerint kell meghatározni. A vízmű biztonságba helyezése érdekében a. vízbázis kijelölésre kerülő védőövezetébe eső területek beépítése és hasznosítása a jogszabály előírásainak a figyelembe vételével történhet. A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékekről az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni. Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények tűzi vízellátását tűzi víztároló építésével illetve kisebb tűzszakaszok tervezésével kell biztosítani. A beépítésre nem szánt területeken lakás céljául szolgáló, gazdasági vagy idegenforgalmi célú új épület elhelyezése, illetve meglevő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

Szennyvízelvezetés (12) (13)

(14) (15) (16) (17)

(18) (19)

A nyílt árkokba, időszakos, vagy állandó vízfolyásba történt szennyvíz bekötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni a környezet védelmében. A szennyvízcsatornázás megvalósításáig a meglevő beépítés bővülő létesítményeinek megépítésekor és az új épületek elhelyezésekor, továbbá meglevő épület ivóvíz bekötésének a megvalósításakor a szennyvizek kezelését egyedi, vízzáró gyűjtőtárolókban kell felfogni, amelyekből a szippantott szennyvizeket a Révfülöpi szennyvíztisztító telepre kell szállítani. A település területén a szennyvizek szikkasztása tilos. A külterületen – a csatornázás kiépítéséig – minden esetben zárt szennyvízgyűjtő létesítése és ellenőrzött kezelése (mért vízfogyasztás, szennyvíz bizonylatokkal igazolt elszállítása) biztosítandó. A tervezett szennyvízcsatorna hálózat megépítését követően az érintett telkeket a közcsatornára rá kell kötni. Azoknál az ingatlanoknál (pl. gazdasági területek), ahol a kibocsátott szennyvíz összetétele nem felel meg a közcsatornára rákötött szennyvíz vízminőségi követelményeinek, a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel a vizeket elő kell tisztítani. A közcsatornába csak a megengedett szennyezettség mértékéig tisztított szennyvíz vezethető. Új lakóépület a tervezett körzeti szennyvízátemelő telekhatárához viszonyítva legközelebb 20 m távolságra helyezhető el. A település beépítésre nem szánt csatornázatlan területein a keletkező szennyvíz elvezetésére vízzáró szennyvíz gyűjtő-tároló berendezés létesítendő.

Felszíni vízelvezetés (20)

A település közigazgatási területén átvezető Tekeresi–séd és a Sásdi-patak partéleitől mért 6-6 m, a társulati és az önkormányzati kezelésben lévő árkoknak a partéleitől mért 3-3 m szé-


29

2009. JANUÁR


(21) (22) (23) (24)

les karbantartási sávot kell biztosítani. A már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1m szélességű sávot fenn kell tartani. A karbantartási sávok nem építhetők be, legfeljebb olyan tevékenység végezhető rajtuk, amely a szakfeladatok elvégzését nem akadályozza. Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad. egyéb célra hasznosítani A csapadékvíz hálózattal szállított csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. A beépítésre szánt területeken az építésnek a feltétele az érintett terület tereprendezésének és a felszíni vízelvezetésének a megvalósítása összehangolt tervezés alapján A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.

Villamosenergia-ellátás (25) (26) (27) (28) (29)

Területgazdálkodási és településképi szempontból a villamos kisfeszültségű és közvilágítási hálózat a vezetékek felújításáig fennmaradhat. Az átépítésre kerülő építmények ellátásához a közterületen levő tartóoszlopokról a földfeletti vezeték átfeszítés helyett a földkábelben történő csatlakozás épüljön ki. Az új beépítés területén építendő hálózat és a meglevő, felújításra kerülő villamosenergia hálózat csak földkábelben vezethető. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.

Földgázellátás (30) Középnyomású földgázellátással rendelkező területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület utcai homlokzatára szerelhetők fel. (31) A földgázvezetékeket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. Hírközlés, kábel TV (32) Területgazdálkodási és településképi szempontból a hírközlési és a kábel TV vezetékek a hálózat felújításáig fennmaradhatnak. (33) Az átépítésre kerülő építmények ellátásához a közterületen levő tartóoszlopokról a földfeletti vezeték átfeszítés helyett a földkábelben történő csatlakozás épüljön ki. (34) A fejlesztési területeken a tervezett hírközlési és a kábel TV vezetékeket és a meglevő, felújításra kerülő hírközlési és a kábel TV vezetékeket csak földkábelben vezetve szabad engedélyezni. (35) Közcélú és egyéb 6,0 m-t meghaladó hírközlési építmény (antennatorony) csak építési engedéllyel helyezhető el. Az engedély kiadásának feltétele, hogy a létesítmény helyének kiválasztásához az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatására kerüljön. ZÖLDFELÜLETI ELŐÍRÁSOK 24. § (1) A 16 m vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 812 m szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, ill. a meglévők védelméről gondoskodni kell. A 8,0 m-nél kisebb szabályozási szélességű utakon a fasor telepítése nem kötelező, annak elhelyezését a közlekedési és közmű viszonyoktól kell függővé tenni. Ha a lakóutcában fasor nem telepíthető, a kerítések „zöldítését” – befuttatását, virág eléültetést – kell elrendelni. (2) A közművek létesítése nem károsíthatja a meglévő és tervezett zöldfelületeket. (3) A jelentős zöldfelületekkel rendelkező intézmények kertjeit felújítani vagy újat létesíteni csak táj- és kertépítész által készített kertrendezési terv alapján szabad. JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

30

2009. JANUÁR


ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK (1)

(2) (3) (4) (5)

(6) (7)

25. § A község közigazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által kibocsátott a) zajterhelés mértéke nem haladja meg az előírás szerinti2 határértékeket, b) levegőterhelés nem haladja meg a rendeletekben3 meghatározott határértékeket. A község igazgatási területén csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása a szakhatóságok által elfogadott módon megoldott. Az építési törmeléket, valamint a kikerülő földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni. Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak a külön rendeletben szabályozott és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető. A község a területek szennyeződés-érzékenységi besorolása szerint fokozottan érzékeny területen helyezkedik el. A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni. A csapadékvíz elvezetéséről a telek (telkek) tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. Vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. Az élővizek partjától számított a) külterületen – nem beépítésre szánt területen – 50 m, b) belterületen és külterületi beépítésre szánt területen 15 m védőtávolságon belül gazdasági építmény és lakóépület nem építhető. V. fejezet VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK FOGALMAK 26. §

A rendelet alkalmazása tekintetében: - Építési övezet: OTÉK fogalom, a beépítésre szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás (rendeltetés) és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. - Épülettömeg: A beépítési % szerinti m2 és az építménymagasság szorzatával kapott érték. - Építmény-szintterület: nettó: valamennyi építményszint valamennyi helyiségének összes alapterülete, bruttó: valamennyi építményszint külső falsíkok által határolt területe. - Főépület: Az építmények azon csoportja, melyek a rendeltetési zóna előírásokban megnevezett funkcióinak befogadói. A főépületektől jelen rendelet megkülönbözteti a melléképületeket. (Lásd a fogalommeghatározást) - Háromszintes növényállomány: Olyan fásított terület, ill. területsáv, ahol legalább egy nagy vagy közepes lombtömegű fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje telepített 15 m-ként, és a többi felület a talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel borított. - Homlokzatok karaktere: A homlokzatok legfontosabb jellegzetességét adó építészeti elemek összessége. Ilyenek a párkányok, nyílászárók, lábazatok, tagozatok, rusztikus vakolat, tetőformák, attika falak, ereszkiugrások. - Kézműipari építmény: Olyan építmény, ahol nem gépi technológiával állítanak elő termékeket, ahol a kézi munka a jellemző. - Kisgarázs: Gépkocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, amelyben legfeljebb 2 gépkocsi állás alakítható ki.

2 3

8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelete 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben, ill. a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletek


31

2009. JANUÁR


- Közhasználatú kert: A szabályozási tervlapon lehatárolt szabadonálló-telepszerű beépítési módon vagy közhasználatú építményi telkeken belüli zöldfelület. E zöldfelület területe lehet önkormányzati, ill. nem önkormányzati tulajdonú. - Közlekedési célú közterület: Az a közterület, amely általában gépkocsi-közlekedés célját szolgálja. De ilyen terület a gyalogos közlekedés célját szolgáló közterület is. - Közhasználatra szánt terület: A közterület fogalmába nem tartozó, de a közhasználatban nem korlátozott területek tartoznak. Ilyen pl. az egészségügyi-szociális-turisztikai erdő, vagy a belterületi véderdő, ahol a tulajdoni állapotoktól függetlenül a közhasználat nagyobbrészt nem korlátozható.. - Közhasználatú építmény: Az építmények olyan csoportja amelyek használata a köz számára nem korlátozott, és közösségi célokat szolgál. A szabályozási tervlap jelöli a különleges közhasználatú építményi zónákat, ahol a közhasználatú építmény funkciója kötött (pl. oktatás, sport stb.) - Közösségi cél: A település közösségének közös érdekeit szolgáló célkitűzés. A közösségi célok érdekében lehet közcélú tilalmakat, korlátozásokat elrendelni. Ilyen közösségi célt szolgáló tilalom pl. a közutak, a zöldfelületek létesítése, vagy a közösségi intézmények építése érdekében elrendelt területbiztosítás. Az építési hatóság határozatban értesíti ki az érintett telektulajdonosokat. - Külterület: Étv fogalom. A település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része. Az OTÉK megengedi, hogy a településrendezési terv külterületen beépítésre szánt területet kijelöljön. - Mezőgazdasági építmény: A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építménye - Mezőgazdasági major: Új birtokközpont nem létesíthető, ezért csak a korábban kialakult mezőgazdasági birtokközpontok tartoznak ide. E későbbi birtokközpontok, majorok mezőgazdasági funkciója megszűnt vagy megszűnőben van. Ezért ezeket a szabályozási tervgazdasági zónákba sorolja. - Oldalhatáron álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak oldalhatáron álló építési helyen belül helyezhetők el. Az oldalhatáron álló építési hely a telektömb utcavonalán jellemzően a jobb vagy baloldali telekhatárhoz csatlakoztatva úgy helyezkedik el, hogy vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel vagy hátsókerttel, és egy oldalról oldalkerttel határos, és a szomszédos telek építési helyével nem érintkezik. - Ömlesztett anyagtároló: Az ömlesztett anyagtárolás céljára létesített olyan melléképítmény, amelynek területe a 2,0x2,0 m alapterületet és a 2,5 m magasságot nem haladhatja meg. - Övezet: OTÉK fogalom. A beépítésre szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. Jelen rendelet szempontjából az övezet OTÉK fogalma azonos a beépítésre nem szánt területek rendeltetési zóna fogalmával. - Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással 120o-nál kisebb szöget bezáró határvonallal érintkezik. - Siló: Takarmány tárolására szolgáló, légmentesen elzárt tartály vagy verem. - Szabadon álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan az építmény csak szabadon álló építési helyen belül helyezhető el. A szabadon álló építési hely vagy helyek a telken belül úgy helyezkednek el, hogy azok vagy az elő- és hátsókerttel, valamint mindkét oldalról oldalkerttel, vagy a hátsókerttel és mindkét oldalról oldalkerttel határosak. - Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy szövegben, vagy csak rajzilag rögzíthetők. A szöveges szabályozási elemeket a MÉSZ, a Mindszentkálli Építési Szabályzat, a rajzi szabályozási elemeket pedig a szabályozási terv rögzítik. - Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között. - Szabályozási terv: Étv. fogalom. A szabályozási terv a MÉSZ (Mindszentkálli Építési Szabályzat) rajzi kiegészítése (melléklete) és így annak elválaszthatatlan része. - Tanyaudvar: Mezőgazdasági területbe sorolt telken kialakított, albetétben elhatárolt telekrész, amelyet a mezőgazdasági művelésből kivontak. - Telek homlokvonala: Az utca vagy közterület felőli telekhatár. - Utcai épület, épületrész: A telek homlokvonalától 15,0 m-en belül álló épület, ill. épületrész. JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

32

2009. JANUÁR


- Védőterület, védősáv: A védelmet igénylő építmények védelmére és a környezeti károk mérséklésére szolgál. A védőterületet valamely építmény körül, míg a védősávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani. Az előbbiek kiterjedését a védőtávolság határozza meg. - Zártsorú beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak zártsorú építési helyen belül helyezhető el. A zártsorú építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy a telek oldalhatáraival érintkezik és a hátsó kerttel vagy a hátsó telekhatárral határos. A RENDELET MELLÉKLETEI 27. § 1. sz. melléklet: Az építési övezeteknél használt kódok táblázatos összefoglalása 2. sz. melléklet: A szabályozási tervlapok belterületi tervlapok M=1: 2 500, külterületi tervlapok M= 1:10 000 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 28. § (1) E rendelet 2009. ügyekben kell alkalmazni.

lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló

körjegyző


polgármester

33

2009. JANUÁR


Helyi építési szabályzat 1. sz. melléklete: Az építési övezeteknél használt kódok táblázatos összefoglalása a) A beépítési módok kódjai: 1 2

szabadon álló oldalhatáron álló

b) Az újonnan kialakítható építési telkek kódjai: kód A legkisebb teleknagyság m²-ben

A legkisebb telekszélesség beépítési módtól függően m-ben

A legkisebb telekmélység m-ben

Szabadon álló

kód→

oldalhatáron álló

1

2

1

600

25

14

12

2

720

30

16

12

3

900

35

18

16

4

1000

40

20

16

5

3000

50

25

18

c) A beépítettség és zöldfelületi fedettség kódjai kód

beépítési %

Előírt legkisebb zöldfelületi fedettség

1

10

80

2

25

60

3

30

55

4

40

35

d) Az előírt legnagyobb építménymagasság kódjai: 0 1 2

kialakult állapot szerint legfeljebb 3,5 m legfeljebb 4,5 m


34

2009. JANUÁR


Helyi építési szabályzat 2. sz. melléklete: Helyi védelem tárgyai (épületek, szobrok, utcaszakaszok, területek)

ÉPÜLETEK, SZAKRÁLIS ELEMEK ÉS FÁK: Utca, házszám Kossuth u. Rákóczi tér Petőfi u. 27. Jókai u. Temető Temető Petőfi u. szőlőhegy szőlőhegy

helyrajzi szám 188 319 344 355 049 049 567 hrsz-ú épület előtt 773 778

megnevezés lakóház lakóház lakóház kuriális épület allé kőkereszt, sírkövek utcai kőkereszt lakópince lakópince

Utcaképi védelem: A falu egész beépítése, utcaképe, Kossuth utca. Területi védelem: A katolikus templom előtti teresedés, a faluközpont, a község klasszikus belterületi határa.


35

2009. JANUÁR


1.2.2 Szabályozási terv (Helyi építési szabályzat 3. számú melléklete)


36

2009. JANUÁR


1.2.2/a Mindszentkálla szabályozási terve a külterületre m:1:8 000


2009. JANUÁR

37



2009. JANUÁR

38



2009. JANUÁR

39



40

2009. JANUÁR


1.2.2/b Mindszentkálla szabályozási terve a belterületre m:1:2 500


2009. JANUÁR

41



2009. JANUÁR

42



42

2009. JANUÁR


2. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK


43

2009. JANUÁR


2.1 TÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK, TERÜLETRENDEZÉSI ELŐZMÉNYEK 2.1.1 Térségi összefüggések Mindszentkálla a Közép-Dunántúli régión belül Veszprém megyéhez, a Tapolcai kistérséghez tartozik. Tájegységek tekintetében a Balaton-felvidéken, a Káli medence nyugati részén húzódik, a Kopasz-hegy keleti lábánál, kivételesen értékes táji környezetben. A szomszédos települések (Tapolca, Hegyesd, Szentbékkálla, Kővágóőrs, Kékkút, Káptalantóti) közül a legmeghatározóbb szerepet Tapolca játssza Mindszentkálla szempontjából. Tapolca térségi központ, fontos ellátó szerepet tölt be mind hivatalok (Földhivatal, Főépítészi Hivatal), mind közintézmények (oktatás, egészségügyi ellátás) tekintetében. Megközelítése közúton, a Zánka – Köveskál – Tapolcai összekötő útról jó. Vasútállomása nincsen, a vasút Tapolcán érhető el legkönnyebben.

A Káli-medence települései

2.1.2 Területrendezési előzmények A településrendezési tervek készítése során a térségre vonatkozó területrendezési tervek követelményeinek meg kell felelni. A Mindszentkállára vonatkozó legmagasabb szintű térségi terv, amelyhez az alacsonyabb szintű tervek – így a településrendezési terv - készítése során alkalmazkodni kell, a 2000. évi CXII. tv. a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról. A törvény megállapítja a Balaton kiemelt üdülőkörzet területén területrendezés alapvető feladatait és szabályait, az idegenforgalom minőségi fejlesztéséhez szükséges környezeti feltételek

Részlet a térségi szerkezeti tervből


44

2009. JANUÁR


megőrzése és javítása érdekében. A térségi szerkezeti terv meghatározza az üdülőkörzetben a térségi területfelhasználás rendjét, a távlati közlekedési hálózat és infrastruktúra rendszerek nyomvonalait. A térségi szabályozási terv is szigorú előírásokat tartalmaz. A Mindszentkálla területére vonatkozó övezetek, és a legjelentősebb korlátozások a következők:

Természetvédelmi övezet

Táj- és településkép védelmi övezet

Felszíni szennyeződésre érzékeny területek övezete

Felszínmozgásra érzékeny területek övezete

Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete

Települési övezet

1.

Természetvédelmi övezet V-1 védett természeti övezet (Mindszentkálla közigazgatási területének csaknem egésze) Ezen belül: - beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, a belterület nem bővíthető, - szántó művelési ágak nem építhetők be - kertgazdasági területek alövezetébe tartozó területen 2700 m2-nél kisebb telkek nem építhetők be. V-3 ökológiai hálózat által érintett egyéb terület (Mindszentkálla külterületének északnyugati része) Az alövezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, a belterület nem bővíthető.


45

2009. JANUÁR


Termelési övezet

Minőségi fejlesztés céljára szolgáló övezet

2.

Táj- és településkép védelmi övezet T-1 tájképvédelmi, ill. tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű terület (a belterülettől Keletre és Délnyugatra fekvő településrész) Itt beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, a belterület nem bővíthető. 3. Felszíni szennyeződésre érzékeny terület Sz-1 felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület Sz-2 érzékeny terület Sz-3 kevésbé érzékeny terület 4. Felszínmozgásra érzékeny területek övezete P-2 eróziónak fokozottan kitett terület 5. Felszíni vízminőség-védelmi övezet Mindszentkállát érinti a kiemelt vízminőség-védelmi terület határa karsztosodott vízadókon. 6. Térségi szerkezeti tervben szereplő infrastruktúra hálózat övezete I-1 közlekedési létesítmények és azok védősávja I-2 közműhálózat és azok védősávja (nagyközépnyomású földgázvezeték, villamos távvezeték, meglévő és tervezett víznyomó vezeték, víztározó, tervezett szennyvízcsatorna) 7. Települési övezet U-1 települési terület X-1 gazdasági terület (A belterülettől délkeletre) 8. Termelési övezet M-1 árutermelési mezőgazdasági terület M-2 kertgazdasági terület (a volt zártkeretek területe) E-1 meglévő erdőgazdasági terület E-2 erdősítésre javasolt terület 9. Minőségi fejlesztést szolgáló övezet C-1I. osztályú szőlőkataszteri terület

2.1.3 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv és a településrendezési terv összhangjának igazolása A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv területfelhasználási elhatározásainak teljesülése a község településrendezési tervében A Btv. termelési alövezetekeinek beépülését a településszerkezeti tervbe valamint a Btv. egyéb övezeteinek való megfelelést a következő ábrák szemléltetik. A Btv. települési területén belül javasoltunk belterület bővítést összesen 3 telekre, amelyek szerkezetileg a lakóterülethez tartoznak, továbbá az egyiken régóta meglévő lakóépület található. A Btv. ide vonatkozó szabályozási előírásai részben a településrendezési tervek építési övezeteinek előírásaiban részben a települési értékvédelmi előírásokban olvashatók. A Btv. által lehatárolt gazdasági terület a belterülettől délkeletre található egykori majorok területét jelenti. A településrendezési terv ezen területet gazdasági területként szabályozza. Ezen kívül gazdasági területként jelöltük a Sanyarú-major területét, amely a kezdetektől fogva meglévő gazdasági terület.


46

2009. JANUÁR



47

2009. JANUÁR



48

2009. JANUÁR



49

2009. JANUÁR



50

2009. JANUÁR



51

2009. JANUÁR



52

2009. JANUÁR


A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési terve övezeteinek és Mindszentkálla településrendezési terve területfelhasználásának összevetése Btv övezetei Meg n.

so rs z

Btv joghatályos

Közigazgatási területre eső Btv alövezetek

ha

Σ

szabályozási tervben ha

Btv javított

Eltérés % ha

Pontosítás szükséges Σ

szabályozási tervben ha

Eltérés %

Megfelel a törvény előírásnak

Árutermelési mezőgazdasági terület

544,5

531,4

572,5

531,4

-7,1

megfelel

M -2

Kertgazdasági terület

151,8

160,1

153,2

160,1

+4,5

megfelel

E1

Meglévő erdőgazdasági terület

245,1

317,9

+2,1

megfelel

E2

Erdősítésre javasolt terület

57,5

B1

Működő bányaterület

0

0

U -1

Települési terület

77,5

47,8

X1

Gazdasági terület

7,6

5,9

X2

Ipari park jellegű üzemi terület

0

Települési egyéb területfelhasználási kategória Közigazgatási terület ha

Települési

Termelési

M -1

245,1 302,6

317,9

302,6 57,5

0

0

-0,7

53

47,8

-9,8

megfelel

-51.8

2,7

5,9

-118,0

megfelel

0

0

0

0

20,9

0

20,9

1084,0

1084,0

1084,0

1084,0


53

2009. JANUÁR


2.2 MINDSZENTKÁLLA TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, ELLÁTOTTSÁGI HELYZETE, FEJLŐDÉSI AKTIVITÁSÁNAK JELLEMZŐI Mindszentkálla a Káli-medence települései között a lakosságszámot tekintve közepes nagyságú település. Népessége az 1920-as években 976 fő volt, ezt 1885-től folyamatos növekedéssel érte el. A 20-as évek óta a népességszám folyamatosan csökken. A legutóbbi, 2001. évi népszámláláskor a KSH adatai szerint a lakosok száma 356 fő volt, jelenleg ennél is alacsonyabb, 343 fő. Mindszentkálla népességének alakulása 1200 1000 833

800

813

766

976

917

887

912

889

824

767 674

600

538

400

386

356

200 0 1870

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1941

1949

1960

1970

1980

1990

2001

Forrás: KSH adatok, Veszprém megye adatai

A népesség összetételét tekintve csaknem 100%-ban magyar, zömében római katolikus vallású. Jellemző a német üdülőnépesség, egyre több ingatlant vásárolnak a külföldiek, nyaraló céljából. A korösszetételt a 2001. évi korfa mutatja. Ennek tükrében elmondható, hogy a gyermekek között a fiúk, az idősebb korosztályban, főleg 50 év fölött a nők vannak többségben. Kevesen vannak a 14-24 év közötti fiatalok, valamint a munkaképes korosztályból a 40-54 év közötti nők. Pozitív mutató, hogy a legmagasabb a 10-14 éves korosztály száma. Mindszenkálla, korfa, 2003. -2

-7

-13

-17 -17

-17 -17 -20

80 -3 - 84

-6

-10 -10

16

70 - 74 60 - 64

-6

-5

50 - 54

6

4

40 - 44

-14

-6

-5

10

-14

20 - 24

5

10 - 14

-5

6

férfi 0 nő

17

13 12

5

Forrás: KSH adatok, Veszprém megye adatai

21

8

5

0-4

-10

14 14

12

8

30 - 34

-10

-15

10

5

10

15

Vitalitási index

20

25

Munkanélküliek lakónépességhez v iszony ított arány a

0,9

14

0,78

0,8

12

11,54

0,64

0,7 0,58

0,6

9,32

10

0,49

8

0,5 0,4

7,05

6

0,3

4

2,91

0,2

2

0,1 0

0

Balatonhenye

Mindszentkálla

Köveskál


Megye

Forrás: KSH 2003 54

Balatonhenye

Mindszentkálla

Köveskál

Megye

2009. JANUÁR


A települési adottságokat jellemző mutatószámokat összehasonlítottuk két további térségi település és a megye adataival. Az összehasonlítás jelzi a település helyzetét, és az átlaghoz mért lemaradásának mértékét egy-egy területen. A vitalitási index a vitalitási ráta (60 éven felüliek száma/15 éven aluliak száma) inverze, vagyis minél magasabb az értéke, annál több a fiatalok aránya a lakosok között. Mindszentkállán ez az érték 0,58. Ez a lakosság elöregedésére utal, a megyei átlagtól elmarad 20 %-al. A regisztrált munkanélküliség a megyei átlagnál rosszabb. A helyi vállalkozások kb. 20 főt foglalkoztatnak. Az ingázás leginkább nyáron jellemző, amikor a parti települések munkalehetőséget nyújtanak a vendéglátásban. A szezonon kívüli ingázók aránya nem meghatározó (5-6) fő, akik Kékkúton találtak állást. Személyi jövedelemadó egy lakosra

Működő vállalkozások 1000 lakosra jutó száma

120000

100

90,03

90

98871,66 100000

85,90

85,94

Köveskál

Megye

80 70

80000

60 50

60000

44,87

40

40000

36325,41

31609,99

30

27795,26

20

20000

10 0

0

Balatonhenye

Mindszentkálla

Köveskál

Megye

Balatonhenye

Forrás: KSH 2003

Mindszentkálla

Ellentmondásosnak tűnhet, hogy a működő vállalkozások aránya Mindszentkállán a legmagasabb a vizsgált települések között, sőt a megyei átlagot is meghaladja, a személyi jövedelemadó egy lakosra jutó összege viszont itt a legalacsonyabb, a megyéhez viszonyítva különösen sokkal elmarad. Az adatok a vállalkozások nagyságát azonban nem jelzik, ez is megtévesztő lehet. A személyi jövedelemadóra vonatkozó adatok arra utalnak, hogy igen kedvezőtlenek az itt élő népesség jövedelemviszonyai. 1000 f őre jutó lakások száma

Kiskereskedelmi boltok 1000 lakosra jutó száma

460

20

443,73

17,68 18

440

16

423,08

14

420

11,01

12

400 378,85

380

10

384,82

8

6,41

6 3,22

4

360

2

340

0

Balatonhenye

Mindszentkálla

Köveskál

Megye

Balatonhenye

Forrás: KSH 2003

Népsűrűség(fő/km2) 90

Mindszentkálla

Köveskál

Megye

Népsűrűség (f ő/ha) - belterület

10

80,40

80

9

70

8

9,1

7

60

6

50

28,69

30 20

4,6

5

40

4

31,33

2,9

3 2

13,36

1

10

0

0

Balatonhenye

Mindszentkálla

Köveskál


Megye

Forrás: KSH 2003 55

Balatonheny e

Mindszentkálla

Köv eskál

2009. JANUÁR


. Távbeszélő fővonal 1000 lakosra jutó száma

Vezetékes gázzal ellátott lakások a lakásállomány százalékában 450

60

334

350

46,51

50

423

400

53,91

330 297

300

40

34,06

250

30

200

22,73

150

20

100

10

50 0

0

Balatonhenye

Mindszentkálla

Köveskál

Megye

Balatonhenye

Forrás: KSH 2003

Közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakások aránya az összes lakás százalékában

Mindszentkálla

Köveskál

Megye

Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások aránya az összes lakás százalékában

120

80

100,00

100,00

99,58

67,56

70

100

60

80

50

60 40

40 30

22,73

20

20

10

0

0,00

0,00

0,00

Balatonhenye

Mindszentkálla

Köveskál

0

Balatonhenye

Mindszentkálla

Köveskál

Megye

Forrás: KSH 2003

Megye

M indsze ntkálla és Ve szprém me gye 140 115,31

112,62

120

104,77

100,43 100

megyei átlag

74,32 80

63,17

60 35,68 28,11

40

18,19 20


56

Kiskereskedelmi boltok 1000 lakosra jutó száma

Működő vállalkozások 1000 lakosra jutó száma

Személyi jövedelemadó egy lakosra

Távbeszélő fővonal 1000 lakosra jutó száma

százalékában

Vezetékes gázzal ellátott lakások a lakásállomány

lakások aránya

Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba kapcsolt

Közüzemi vízhálózatra kapcsolt lakások aránya

Vitalitási index

Népsűrűség (fő/km2)

1000 főre jutó lakások száma

0,00 0

100% a megyei átlag 2009. JANUÁR


A lakások száma tekintetében a vizsgált területek között Mindszentkállán a legkedvezőbb a helyzet, 1000 lakosra vetítve itt a legmagasabb a lakásállomány száma. A szolgáltató szektor alacsony arányát mutatja, hogy a kiskereskedelmi boltok száma a lakosságszámot figyelembe véve itt a legalacsonyabb, a megyétől sokkal, de még Balatonhenyétől is elmarad. A vállalkozások között túlsúlyban vannak az építési vállalkozók, kőművesek, a kereskedelemmel foglalkozókkal szemben. Mindszentkálla belterületi népsűrűsége 4,6 fő/ha, ami alacsony, és arra mutat, hogy a belterületen vannak üresen álló, beépíthető telkek. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy lehetőség van a belterületen belüli lakóterület bővítésre. Mindszentkálla ellátottsági viszonyait jellemzi, hogy általános iskolája, óvodája nincs, a gyermekek intézményes szállítása nem megoldott. Legtöbben Tapolcára hordják a kiskorúakat. Könyvtár, művelődési ház, idősek otthona működik a községben, készül az új Polgármesteri Hivatal. A községek műszaki infrastruktúrájának jellemzőit összehasonlításban a grafikonok illusztrálják. A gázellátás megyei szinten is csak közel 54%-os, Mindszentkállán a lakások 34%-ában van bevezetve a gáz. Minden lakásban van vízvezeték, közüzemi szennyvízcsatorna hálózat nincs Mindszentkálla ellátottsági viszonyait vizsgálva megállapítható, hogy a településhálózatban betöltött ellátó szerepe csekély, a szomszédos településekkel való együttműködésre nagymértékben ráutalt.


57

2009. JANUÁR


2.3 A JELENLEGI TERÜLETFELHASZNÁLÁS, TELEPÜLÉSSZERKEZET JELLEMZŐI Mindszentkálla közigazgatási területe 1084 ha, ebből a belterület 50 ha, vagyis 4,6%. Az erdőterületek a község 23,84%-át teszik ki, beleszámítva a nem erdőként nyilvántartott, de erdővel borított területeket is. Nagyobb összefüggő erdők a közigazgatási terület északi részén, valamint a belterülettől nyugatra húzódnak, de kisebb erdőfoltok az egykori zártkertek területét is tagolják. A település legnagyobb hányadát (70,5%-ot) a mezőgazdasági területek teszik ki. Ezen belül a gyepek aránya 22%. Az intenzíven művelt területek, a szántók, kertek, szőlők, gyümölcsösök a mezőgazdasági területek közel 78%-át foglalják el, ez a közigazgatási terület 54%-a. Ebben a belterület szántóként használt területei is beleszámítanak. Gazdasági területként kategorizáltuk az egykori majorok területét, amelyek mezőgazdasági hasznosítású beépített területek. A belterülettől délkeletre fekvő egykori major telkén már nincs meg ez a funkció, azonban a Balaton törvény itt ad lehetőséget ilyen irányú fejlesztések számára. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek a belterület 35%-át teszik ki. A lakóterületek aránya 53%, amelyen felül beépített terület a központi vegyes terület, ahová az intézményeket soroltuk, valamint a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek. Különleges intézményi terület a sportpálya. Ennek bővítésére, építmények elhelyezésére lenne szükség. Jelenleg kiszolgáló létesítmények nem találhatók itt. A belterület délkeleti szélén húzódó árok, és az azt kísérő nedves, gyepes terület adottságai miatt nem alkalmas beépítésre. Zöldterület, közpark nincsen Mindszentkállán. A meglévő játszótér közös használatú terület, a szociális otthon telkén lett kialakítva.

A közigazgatási területfelhasználásának szerkezete


A belterület területfelhasználásának szerkezete

58

2009. JANUÁR


A közigazgatási terület jelenlegi területfelhasználásának mérlege Betűjele L Lf V Vk G Gksz Ge K Ki0 Kö Z E Ev Ee M Mk Má Mko Msz Vg

Területfelhasználási egység megnevezése LAKÓTERÜLET falusias VEGYES TERÜLET Központi vegyes GAZDASÁGI TERÜLET Kereskedelmi-szolgáltató Egyéb ipari (major) KÜLÖNLEGES TERÜLET Közhasználatú építményi 10% alatt KÖZLEKEDÉSI CÉLÚ KÖZTERÜLET ZÖLDTERÜLET ERDŐTERÜLET Védelmi rendeltetésű erdőként nyilvántartott Nem erdőként nyilvántartott MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET Kertes (kert, gyümölcsös) Általános (szántó) Korlátozott használatú (gyep) Szőlő VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

KÖZIGAZGATÁSI TERÜLET ÖSSZESEN

Összevont kategóriák ha 26,39

% 2,43

0,59

0,05

9,21

0,85

Részletes kategóriák ha 26,39 0,59 0,68 8,53

1,6

0,16 1,6

14,88

1,37

0 258,56

0 23,84

764

100 0 206,27

100 100 79,77

52,29

20,23

70,5

9,03

0,83

1084

100

% 100 100 100 100 100 7,4 92.6 100 100

100 14,88 414,6 170,66

1,9 54,26 22,33

163,93

21,51

A belterület jelenlegi területfelhasználásának mérlege Betűjele L Lf V Vk G Gksz K Kio Kö Z E M Mk Má Mko Msz Vg

Területfelhasználási egység megnevezése LAKÓTERÜLET falusias VEGYES TERÜLET Központi vegyes GAZDASÁGI TERÜLET Kereskedelmi-szolgáltató KÜLÖNLEGES TERÜLET Közhasználatú építményi 10% alatt KÖZLEKEDÉSI CÉLÚ* KÖZTERÜLET ZÖLDTERÜLET ERDŐTERÜLET MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET Kertes Általános (szántó) Korlátozott használatú (gyep) Szőlő VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

BELTERÜLET TERÜLET ÖSSZESEN


Összevont kategóriák ha 26,39

% 53

0,59

1,17

0,68

1,35

0,57

1,14

Részletes kategóriák ha 26,39 0,59 0,68 0,57

% 100 100 100 100 100 100 100 100

3,88

7,73

100

0 0 18,02

0 0 35,62

100 100 0 15,36 2,66

85,2 14,8

0 0,08

0,17

50

100

59

2009. JANUÁR


Területfelhasználási vizsgálati lap a közigazgatási területre


60

2009. JANUÁR


Területfelhasználási vizsgálati lap a belterületre


61

2009. JANUÁR



62

2009. JANUÁR


2.4 A FEJLESZTÉS-RENDEZÉS LEHETŐSÉGEI, KORLÁTAI SWOT ANALÍZIS Erősségek -

Gyengeségek - településmarketing hiánya - önkormányzat forráshiányossága - hiányzó helyi termékfeldolgozás - közüzemi szennyvízhálózat hiánya - a hírközlési és kábel TV ellátás elégtelensége - a településhez való kötődés, lokálpatriotizmus hiánya - térségi együttműködés, összefogás hiánya - kerékpárút hiánya - utcafásítás hiánya

az értékek megóvására irányuló törekvések (Nemzeti Park, Balaton törvény) feléledőben lévő hagyományok, rendezvények (falunapok, szüreti felvonulás) a felállított tájékoztató táblák működő turistaház, fogadó működő lovas-panzió a vízhálózat teljes értékű kiépítettsége, a gáz és villamosenergia-hálózat kiépítettsége jó környezetminőség

Lehetőségek

Veszélyek

- természeti és táji adottságok - kedvező turisztikai adottságok: vonzótényezők, látványosságok (táji környezet, Kopasz-hegyi kilátópont, geológiai, természeti értékek) - földrajzi elhelyezkedés, kiemelt üdülőkörzeti helyzet - hagyományos szőlőtermesztés és borkultúra, pincék - épített települési értékek, hangulatos, egységes falukép, - hagyományos népi építészet nyomai (lakóházak)

-


megélhetési és szórakozási lehetőségek hiánya - a településképbe nem illő beépítések megjelenése - a turisztikai potenciál alacsony kihasználtsága - alacsony vitalitási index, népességfogyás, gyenge népességmegtartó képesség - a jogszabályok miatt bármiféle fejlesztés akadályokba ütközhet - pályázati források kihasználatlanul hagyása, az önkormányzat forráshiányossága miatt a szükséges önrészt nem sikerül előteremteni

63

2009. JANUÁR



64

2009. JANUÁR


2.5 Beszámoló a jóváhagyott településfejlesztési koncepcióban elhatározottak érvényesítéséről Az alábbiakban a fejlesztési koncepció fő céljai alapján tekintjük át azok rendezési tervben megjelenő elemeit. 1 AZ ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA, A NÉPESSÉGMEGTARTÓ KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE a) Munkahelyteremtés, a foglalkoztatottsági viszonyok javítása. Ennek érdekében: -

Segíteni kell a helyi vállalkozásokat, ösztönözni kell a helyi munkaerő foglalkoztatását.

A helyi vállalkozói kedv és tőkeerő lehetőségek növekedése a fellendülő gazdaság eredménye lehet, nincs közvetlen területi, településszerkezeti vonatkozása. -

Támogatni kell a turisztikai célú fejlesztéseket. A minőségi turizmus megjelenése a szolgáltató szektor eltartó-képességének javulását eredményezi.

Szerepel a tervben: az ehhez szükséges turista-, és kerékpárutak kijelölése és az idegenforgalmat szolgáló természeti vonzerők fenntartását biztosító valamint a fogadóképességet segítő területfelhasználás. -

A lehetőségekhez igazodva a környezetkímélő gazdálkodást és az erre épülő feldolgozóipar megjelenését kell támogatni.

Szerepel a tervlapon az ehhez szükséges területfelhasználás, a lehetőségek szerint gazdasági terület is lett kijelölve. A külterület használatában a mezőgazdasági területeken belül dominálnak a gyepterületek a legeltetéses állattartás hátterének biztosítására. b) Lakóterületek bővítése szükséges, hogy a letelepedni szándékozók számára építési telket tudjanak biztosítani. A terv újabb lakóterületeket jelöl ki a belterületen belül, valamint a szabályozási terv lehetőséget biztosít telkek megosztására. c) Fejleszteni kell az infrastrukturális ellátottságot. -

Meg kell oldani a szennyvízhálózat mielőbbi kiépítését, hiszen ennek hiányában a Btv. 9.§ (5) b) pontja értelmében 2005. december 31. –e után építési engedélyt kiadni csak a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén lehetséges. A csatornahálózat helyét közterületen biztosítani kell, a tisztítómű helyét a település igazgatási területén kívül kell kijelölni. Jelen tervnek ez nem feladata.

-

Törekedni kell a modern kommunikációs eszközök terjesztésére – internet kapcsolat kialakítására, a távközlési hálózat javítására.

-

Meg kell oldani, hogy a település az időjárási viszonyoktól függetlenül elérhető legyen, biztosítani kell az utak járhatóságát hófúvások idején is. Az utakon kialakuló hótorlaszok ellen megoldást jelent az utak mentén véderdősáv telepítése. A télen problémát jelentő Szentbékkállára vezető út jelentős többsége a szomszéd településhez tartozik, ez ügyben velük kellene együttműködni a nehézségek megoldása érdekében.

d) Fontos feladat az intézményhálózat és a szociális ellátás továbbfejlesztése: -

Az idősek otthonának fejlesztése szükséges.

-

Meg kell oldani a 14 éven aluliak szervezett óvodába ill. iskolába járását (iskolabusz).

A terveknek e vonatkozásban nincs feladatuk. -

Teret kell biztosítani a sportélet fejlődésének; szükséges a sportpálya bővítése, öltözők, ehhez kapcsolódó egyéb létesítmények kialakítása.

A terv területet jelöl ki a sportpálya bővítésére. e) Az életminőség tekintetében fontos tényező a lakókörnyezet minősége, ezért hangsúlyt kell helyezni ennek fejlesztésére. Ösztönözni kell a rendezett utcakép fenntartását, további szépítését, a zöldfelületek és a falukép fejlesztését. JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

65

2009. JANUÁR


A terv javaslatot tesz a zöldfelületi-rendszer fejlesztésére, a szöveges munkarészekben a településkép rendezésére, a közterületek gazdagabb és kulturáltabb kialakítására és kertészeti elemekkel történő változatosabbá tételére, az utcabútorozás fejlesztésére, a közterületekről látható a településképben érvényesülő - utcai homlokzatok és kerítések alakítására. f)

A közösségi élet támogatása, serkentése: Közösségi teret, rendezvényterületet kell kialakítani. A terv a jelenlegi játszótér ilyen célú átalakítását javasolja. Sportcentrumot, rekreációs központot kell kiépíteni kulturális és sport célú rendezvények színteréül. A tervek erre a célra a sportpálya melletti területet jelölték ki.

2

A TERMÉSZETI, TÁJI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME, FEJLESZTÉSE a) A település táji, természeti és épített környezetének, szennyezésektől mentes környezeti állapotának megőrzése a település további fejlődésének, életének alapja. Az Önkormányzat ezért ennek megóvására törekszik. A terv feltűnteti mind a védendő épített értékeket, mind a természetvédelmi területek kategóriáit. Biztosítja az értékek megőrzését, a környezet kulturált kialakítását, az új épületekre vonatkozó előírásokkal rendelkezik az elhelyezhető épületek léptékének a településképbe illeszkedéséről, a szabályozási előírásokban kitér a védendő értékekkel kapcsolatos épülettömeg és homlokzatalakítási, színezési szabályokra. b) El kell készíteni a település táji és építészeti értékkataszterét. c) A táji és települési értékek, valamint a falu arculatának megőrzése érdekében bármilyen fejlesztést és építkezést meggondoltan kell végrehajtani. -

A törvényi korlátok értelmében a fejlesztéseket belterületen kell megvalósítani, meg kell akadályozni az elszórt külterületi beépítések kialakulását.

-

Az építéseket és épület-felújításokat a hagyományokhoz igazodva kell végrehajtani. Össze kell gyűjteni a hagyományos építészeti formanyelv jellegzetességeit és hozzáférhetővé kell tenni azokat a tervező építészek számára.

A terv fejlesztésekhez a jelenlegi belterületen belül biztosít területet, a jelenlegi karaktert és faluszerkezetet figyelembe véve, az előírásokat ezekhez igazítva. A szabályozási terv jelöli a helyi védelemre javasolt épületeket és területeket. A helyi építési szabályzat rögzíti a védelmi előírásokat. d) A táji, természeti értékek megőrzése érdekében - összhangban a Btv.-el valamint a Balaton Felvidéki Nemzeti Park kezelési tervével - minden esetben az adott élőhelynek megfelelő területhasználatot kell folytatni. A külterületi területfelhasználási javaslat a fenti elhatározásoknak megfelelően lett kialakítva, a természeti területek, gyepek és erdők megtartását ill. növelését, az extenzív mezőgazdaság területi feltételeit tartalmazza. e) Összhangban a természet- és környezetvédelmi szempontokkal az önkormányzat ösztönözi az ökologikus gazdálkodási módok elterjedését. 3

TURISZTIKAI LEHETŐSÉGEK KIAKNÁZÁSA, A MINŐSÉGI TURIZMUS FEJLESZTÉSE a) Az Önkormányzat célul tűzi ki a környező önkormányzatokkal együttműködve egy „turisztikai munkamegosztás”, specializálódás megvalósítását. Mindszentkálla adottságaihoz és hagyományaihoz igazodva a fő turisztikai és fejlesztési irányokat a következőkben határozza meg az Önkormányzat: -

bor- és gasztronómiaturizmus fejlesztése lovasturizmus


66

2009. JANUÁR


-

táji, természeti, geológiai értékek bemutatására irányuló turisztikai fejlesztések.

Az öko- és falusi turizmus fejlesztése érdekében az ahhoz szükséges infrastruktúrát és területeket biztosítja: településeket összekapcsoló kerékpárutakat, lovas- és turistautakat jelöl ki, növeli a pihenésre alkalmas zöldterületeket, területet határol le a belterületen belül tanösvény és extenzív park kialakítására, és javaslatot tesz a települési vonzerők (védendő épületek) megőrzésére, a településkép javítására. b) A táji, természeti és települési adottságok megőrzése érdekében a település a minőségi turizmus megjelenését támogatja, emellett hangsúlyt fektet a fiatalok környezeti, művészeti nevelésére. Éppen ezért az önkormányzat támogat minden olyan turisztikai beruházást, mely ezen látogatói kör számára szolgál szállás- és programlehetőséggel. Ennek keretében: -

Támogatni kell az ifjúsági turizmus és a kézműves foglalkozások, táborok megrendezését.

-

Panziókban, egyéb fogadóhelyeken bővíteni kell a szállásférőhelyek számát.

c) A település területén – a helyi hagyományoknak megfelelően - a hétvégiházas üdülőterületek megjelenését meg kell akadályozni. A terv nem jelöl ki üdülőterületet. d) A borturizmus felélénkítése érdekében szorgalmazni kell a környék bor-útvonalához, a szőlőhegyre kiránduló-utat kell vezetni. A terv a szőlőterületek és pincék megóvását célzó előírásokat tartalmaz. e) Települési és térségi éves programcsomagot kell kidolgozni az ide látogatók és érdeklődők részére. f)

Szükség van a településmarketing fejlesztésére, hogy a turisztikai vonzerők, programok, utak mentén felfűzöttek és ismertek legyenek. Ebben az önkormányzat koordináló szerepet vállal.

g) A helyi termékek értékesítését ösztönözni kell és helyet kell biztosítani az értékesítésre. h) Térségi együttműködésben a turista-, lovas- és kerékpárutak kijelölését és építését folytatni kell. A tervek jelölnek kerékpáros, valamint egyéb túraútvonalakat. 4

KÖRNYEZETKÍMÉLŐ GAZDÁLKODÁS ELŐTÉRBE HELYEZÉSE a) Támogatni kell a helyi biogazdálkodásból származó mezőgazdasági termékek előállítását és azok árusítását. Ezért a jövőben elsősorban a turizmushoz és a helyi termékfeldolgozáshoz kapcsolódó vállalkozások számára kell helyet biztosítani. A korlátozott mezőgazdasági területek a biotermesztés elsődleges területei. A feldolgozáshoz és turizmushoz kapcsolódó, elsősorban szolgáltatás jellegű gazdasági tevékenység színtere pedig a településközpont vegyes területfelhasználás, valamint meglévő külterületi gazdasági terület lehet. b) Ösztönözni kell a területre hagyományosan jellemző gazdálkodási módok valamint növény és állatfajok hasznosításának újbóli megjelenését. A terv a területi feltételeket biztosítja, legeltetéses állattartás érdekében a gyepterületeket megőrzi, védi a szőlőhegy hagyományos arculatát. c) Segíteni kell a szőlőgazdálkodás fellendülését. Szőlőterületek kialakítására a szőlőkataszteri területeket fenn kell tartani, ezeket a terv is e szerint jelöli. d) Ösztönözni kell gyümölcsösök telepítését, azonban tájképvédelmi szempontok miatt ezek lehetséges területeit le kell határolni. e) Segíteni kell a hagyományos gyepgazdálkodás, a rideg állattartás újbóli fellendülését.


67

2009. JANUÁR


A terv korlátozott használatú mezőgazdasági területeket jelöl ki, ahol javasolja a gyep, legelő művelési ág fenntartását. 5

A SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK MEGSZERZÉSE ÉRDEKÉBEN OFFENZÍV PÁLYÁZATI MAGATARTÁS KIALAKÍTÁSA a) Az önkormányzat ösztönzi a térségi összefogást az infrastrukturális programok megvalósítása során. b) Az önkormányzat ösztönzi a térségi összefogást és feladatmegosztást a turisztikai kínálat széleskörű kiépítése érdekében. Összetett koordinációs munka keretein belül meghatározzák az egyes települések szerepkörét, a turisztikai kínálatban végzendő feladatait. c) Térségi együttműködésben, egymáshoz kapcsolódó önálló kerékpárutakat jelöl ki az önkormányzat, melyek egyrészt segítenének a környékbeli munkahelyek megközelítésében, de egyben szolgálják a kerékpáros turizmust is. d) Térségi együttműködésben az önkormányzat túra- lovas és borutakat jelöl ki. e) A pályázati lehetőségeket - ahol mód van rá - közös pályázatokon együtt kell kihasználni. f) A célok elérése érdekében offenzív pályázati magatartással az Önkormányzat lehetőség szerinti maximálisan kihasználja a külső anyagi forrásokat (támogatások, pályázati pénzek). A tervnek e vonatkozásban nincsen feladata.


68

2009. JANUÁR


2.6 SZAKÁGI TERVJAVASLATOK


69

2009. JANUÁR


2.6.1 Tájrendezési és természetvédelmi javaslat TÁJI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Mindszentkálla a Tapolcai- és a Káli-medence között a Balaton-felvidék egyedülálló vulkáncsoportjához tartozó Badacsony-Gulács-csoport elnevezésű kistáj része. A kistáj a Dunántúli-középhegység nagytájon belül a Bakonyvidék középtájhoz tartozó Balaton-felvidék kistájcsoport tagja. Vulkáni kúpok, csonkakúpok, vulkáni tanúhegyek tagolják itt a felszínt. A földtani adottságokat tekintve a kistáj felszínének 60-70%-át bazalt, bazalttufa és ezek felaprózott anyagai, lejtőüledékei takarják. Ennek következtében hasznosítható nyersanyagai a bazalt, bazalttufa, pannóniai homok, homokkő, kvarchomokkő. Mindszentkálla felszínének nagyobb részét harmadkori üledéken gyengén savanyú barnaföld és Ramann-féle barna erdőtalaj fedi. A település DK-i részét jó termőképességű réti talaj borítja, amely glaciális és alluviális üledéken képződött. A kistáj éghajlata Mindszentkálla térségében mérsékelten hűvös – mérsékelten nedves. A napsütéses órák száma évi 2000 körüli, az évi középhőmérséklet 10 ˚C. Az évi csapadékösszeg 680-690 mm, vegetációs időszakban 390 mm körüli. Az ariditási index 1,02 – 1,03. Az uralkodó szélirány É-i, ÉNY-i, az átlagos szélsebesség 3 m/s. Az éghajlat szőlő, gyümölcstermesztéshez kedvező. Mindszentkálla környéke a Burnót-patak vízgyűjtő-területéhez tartozik. A vízminőséget befolyásolja a vízállás, de általában, különösen a településeken áthaladó szakaszokon mérsékelten szennyezett. Tavasszal, az árvizek idején kedvezőbb az állapot. A talajvíz összefüggő szintekben a völgyekben található, 4-6 m közötti mélységben. Jellemzően kalcium – magnézium - hidrokarbonátos típusú, de a bazaltkúpok környékén nátrium is megjelenik. Nitrátosodás is előfordul. Növényföldrajzi besorolás szempontjából a Balatoni flórajárásba (Balatonicum) tartozik a kistáj. Jellemző erdőtársulásai a gyertyános tölgyesek (Querco petreae - Carpinetum pannonicum), a cseres kocsánytalan tölgyesek (Querco petreae - cerris pannonicum), a hárs-kőris törmelékerdők és szurdokerdők (Tilio Fraxinetum, Merculiati - Tileietum, Phillyditi - Aceretum). Nyílt társulások között a sziklagyepek (Caricetum humilis balatonicum) az elterjedtek. TÁJFEJLŐDÉSI FOLYAMATOK, TÁJTÖRTÉNETI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉRTÉKELÉSE A tájtörténeti összefüggések tanulmányozása támpontot nyújt a tervezésnek a megfelelő területhasználatok kiválasztásához, hogy a táj jövőbeli képe, további alakítása idomuljon az eddigi több évszázados tájfejlődési folyamathoz. A Káli medence természeti adottságai kedvezőek voltak a letelepedésre, így Mindszentkálla a honfoglalás utáni időkben már szállásbirtok volt. Az ember a létfenntartáshoz szükséges módon a kezdetektől fogva alakította környezetét. A tájalakító tevékenység azonban sokáig kisebb léptékű volt, a települések belesimultak a tájba, a természettel való harmónia volt jellemző. A Káli-medencében ilyen szempontból kedvező a helyzet ma is, a települések léptéke lehetővé teszi az ember és a természet kapcsolatát, a település harmonikusan illeszkedik a tájba. A tájhasználat változásit az I. katonai felméréstől napjainkig nyomon követhetjük a régi térképek, és a művelési ágak adatsorait ábrázoló grafikonok tanulmányozásával, valamint fennmaradt levéltári iratok segítségével. Az 1770-es években készült térképen csak lakóterületként csak ”Kis Falud” jelenik meg, amely egy utcából áll. A település körüli vizenyős területet gyep borította, a külterület egy részét szántóként művelték, a Kopasz-hegyen pedig megjelentek a szőlők. A korabeli írásos emlékek alapján főként mezőgazdaságból és szőlőművelésből éltek az itt lakók. Az erdők kis kiterjedésűek, csak néhol jelennek meg a domboldalakon. A temető már ekkor látható a mai helyén. 1858-ra a belterület már a maihoz hasonló formájú és kiterjedésű. Tőle keletre megmaradtak a nagy kiterjedésű gyepek, a szárazabb részeken pedig a szántók. A Kopasz hegyen gyarapodott a présházak és kertek száma. 1880-ban készült a III. katonai felmérés. Ezen megjelenik a mai Szent Imre major a belterülettől északra, akkori nevén ”Sanyaru puszta”. Ezen kívül a tájhasználatban továbbra sem következett be nagymértékű változás. Ugyanez mondható el a következő évszázadról a grafikonok vizsgálata során; drasztikus változás nem történt, a művelési ágak megoszlása kis mértében ingadozott.


70

2009. JANUÁR


A m űvelési ágak m egoszlása 1895-ben

A m űvelési ágak m egoszlása 1962-ben

4%

8%

13%

14%

35%

38%

28% 1%

29%

19%

szántó

kert, gy ümölcsös

szőlő

gy ep

1%

10%

erdő

kiv ett

szántó


szőlő

gy ep

erdő

kiv ett

A századfordulón az intenzíven művelt területek (szántó, szőlő, kert és gyümölcsös) Mindszentkálla területének közel 60%-át foglalták el. Látható az 1880-as filoxéravész hatása, melynek következtében előtérbe került a gyümölcstermesztés. Az erdők aránya 13%, a gyepeké közel 30%. 1962-re a kivett terület duplájára bővült, így aránya 8%. Kis mértékben növekedett a szántók, gyepek és az erdők területe, mindez a kert és gyümölcsös területek rovására. Ezt követően ismét ellentétes irányú változás következett be a szántók és a gyümölcsösök arányában. 1984-re a szántók mennyisége 38%-ról 23%-ra csökkent, míg növekedett a szőlők, erdők és legnagyobb mértékben a gyümölcsösök és kertes területek aránya. Ezen belül a gyümölcsösök aránya (17%) csaknem elérte a századfordulós szintet (19%). A m űvelési ágak m egoszlása 1984-ben

8%

A m űvelési ágak m egoszlása napjainkban

11%

23%

19%

38%

18%

4% 17%

17%

29%

szántó


szőlő

gy ep

erdő

szántó

kiv ett


1%

15%

szőlő

gy ep

erdő

kiv ett

FORRÁS: WWW.TAKARNET.HU

TÁJHASZNÁLAT, KÜLTERÜLETI TERÜLETFELHASZNÁLÁS A Káli-medence felszíne gyengén tagolt, a táj képét mégis meghatározzák az itt-ott kiemelkedő bazaltkúpok, kőhátak, különböző geológiai képződmények. Mindszentkálla a Kopasz-hegy lábánál harmonikusan illeszkedik a tájba, nem uralja környezetét. A falu hosszúkás kiterjedése a domborzati és természeti adottságoknak köszönhető, terjeszkedését nyugati irányból a Kopasz-hegy, Kelet felé vizenyős terület akadályozta, akadályozza. A tájhasználat hagyományos, adottságokhoz igazodó területfelhasználás jellemző; a kiskertek és szőlőterületek a lankás domboldalakon, szántók pedig a laposabb déli területeken húzódnak ma is. A település teljes közigazgatási területe jelenleg1084 ha, amelyből 1034 ha (95%) külterület. A földhivatali nyilvántartás szerint a szántók a település 38%-át teszik ki, azonban ezen területek aránya valamelyest változott, néhol szőlőt telepítettek, néhol gyep alakult ki a szántók helyén. Ez a változás kisebb területeket, néhány telket érint csupán, a közigazgatási terület déli-délkeleti részét a szántóföldek foglalják el. A gyepterületek nyilvántartás szerinti 17%-os aránya a légifotók és a helyszíni bejárások alapján eltolódott az erdők javára, a gyepek nagy hányada fásodott, erdősödött. A külterület nyugati részén 2 kőbánya, és 2 agyag-nyerőhely volt használatban. A Kopasz-hegyen hólyagos bazaltot bányásztak. Tájvédelmi szempontból igen kedvező, hogy felhagytak ezzel a tevékenységgel. Művelés alól kivett területi kategóriába tartoznak a valamikori anyagnyerőhelyek, bányák. A művelés befejezése óta mindegyik területet visszafoglalta a természet, az egykori roncsolt felszínek begyepesedtek, beerdősödtek. Földhivatali művelési ágak szempontjából kivett területnek számítanak a beépített területek, így a belterület, a majorok és udvarok. A szerkezeti terv vizsgálati besorolása ettől eltér, a kivett kategóriába sorolt különböző művelési ágakat megkülönböztetjük, külön-külön területfelhasználási JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

71

2009. JANUÁR


kategóriába soroljuk. Az idők folyamán két major alakult ki Mindszentkállán, amelyek nyomokban ma is tovább élnek. A belterülettől északra az hajdani Sanyaru- majd Szentimrepuszta helyén ma lovas panzió működik, hasonló funkciókkal, mint elődje. A délkeleten fekvő Kerekipuszta jelenleg nem funkcionál állattartó telepként, a lakófunkció maradt meg. Az erdészeti igazgatás 179, 1 ha erdőterületet tart nyilván, amely csupán 16%, alacsonyabb az országos átlagnál. A földhivatali nyilvántartás szerint az erdők aránya 18%, ami még mindig elmarad az országos 19%-os átlagtól. Az erdőterületek mindegyike védelmi rendeltetésű erdő, 29,7 ha talajvédelmi célokat szolgál, 138,5 ha védett természeti területen levő erdő. Ebből a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóság tulajdonában 5 ha van. A rendezetlen (gazdálkodó nélküli) magánerdők aránya eléri a 30,1 hektárt. A fajösszetételt tekintve kedvező adottság, hogy az erdők közel 60%-át cseres tölgyesek teszik ki. Kedvezőtlen azonban az akácosok magas aránya (26%). Ökológiai szempontok miatt ezen agresszívan terjeszkedő faj további térhódítását fékezni kell. Mindszentkállán nagy kiterjedésű az egykori zártkertek területe, ezen belül előfordul szőlő, szántó, gyep, kert és gyümölcsös művelési ág. A kertes és gyümölcsös területek aránya mindössze 1 %, nagyobb kiterjedésű gyümölcs ültetvény csak a település délnyugati részén található. TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK ÉS EGYÉB KORLÁTOZÁST JELENTŐ ADOTTSÁGOK A vizsgálatok és a történeti áttekintés alapján elmondható, hogy Mindszentkálla területét jelentősebb tájhasználati konfliktusok, környezeti és tájökológiai problémák nem terhelik. Az egykori anyagnyerőhelyek nem működnek már, sem a Kopasz-hegyi hólyagos bazalt bánya, sem a kisebb agyagbányák. A tájsebek rekultiválódtak, beerdősödtek, begyepesedtek, nem látható a roncsolt felszín. A település és a táj összhangja fennáll, és mivel az itt lévő értékeket felismerték, megóvásuk érdekében különböző korlátozásokat vezettek be. A jogi korlátozások jelentik azt az adottságot, ami jelenleg leginkább befolyásolják a település terjeszkedését, fejlesztését, az itt folytatható tevékenységeket, tájhasználatot. A térség üdülési potenciáljának és egyéb értékeinek megóvása érdekében a Balaton törvény számos szigorú intézkedést hoz. Ezeket a Térségi összefüggések, területrendezési előzmények c. fejezetben mutattuk be. A táj- és természetvédelmi érdekeltségű övezetekről részletesebben a természeti értékek védelméről szóló fejezetben szólunk. A természeti és táji értékek megóvására törekszik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, amelynek eszközeiről és védendő értékeiről szintén a következő fejezetben írunk bővebben. Az előírások lehetőséget hagynak a belterületen belüli lakóterület bővítésre, ezt a délnyugati részen az adottságok akadályozzák. Az itt lévő árok, és az azt szegélyező nedves rét, vizenyős terület alkalmatlan a beépítésre. Mindszentkálla egész területe felszín alatti vízbázisokkal érintett, ahogyan ez az alábbi, vízbázisok kiterjedését mutató ábrán is látszik. Ennek értelmében igen fontos a talaj- és vízbázisvédelem kérdéseire odafigyelni, hangsúlyt kell fektetni mindenféle szennyezés megakadályozására. Felszín alatti vízbázis (TeIR) TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME Mindszentkálla táji, ökológiai valamint tájképi szempontból kiemelkedően értékes területen fekszik. A Káli-medence geológiai sokszínűségével összefüggésben gazdag növény és állatvilág alakult ki. Ez,


72

2009. JANUÁR


valamint a tájképi adottságok és az építészeti értékek egyedülálló természeti és táji környezet kialakulását eredményezték. Ennek megóvása nagyon fontos feladat. Mindszentkálla csaknem egész közigazgatási területe, beleértve a teljes belterületet is, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park részét képezi. A Nemzeti Parkot 1997-ben hozták létre a 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelettel. A Nemzeti Park védetté nyilvánításának célja a táj jellegének megőrzése, természeti értékeinek a felszíni és felszín alatti vizek és vízkészleteknek, a Balaton és vízgyűjtőjének, az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló természeti erőforrásainak védelme, és a természetszerű gazdálkodási módok elterjesztése révén a Balaton vízminőségének javítása. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park megalakítását megelőzően néhány hónappal kihirdetett 13/1997. (V.28.) KTM rendelet előírja a védett természeti területek és értékek nyilvántartását. Külön intézkedik az Országos jelentőségű területek nyilvántartásáról. Az így előállított „Törzskönyvek” a természeti érték minden jellemző vonását tartalmazzák. A nemzeti parkok területének övezeti kategóriákba való besorolásáról szóló 14/1997. (V.28.) KTM rendelet 3 övezeti (zóna) besorolást tartalmaz: ¾ vagy természeti övezet: ide azok a ”szentély jellegű” területek sorolandók, amelyeken az élőlénytársulások állományai, illetve ezek egymáshoz kapcsolódó mozaikja zavarásmentes, természetes állapotban található, amelyben az állományok a társulásra jellemző maximális, vagy ahhoz közeli fajszámmal vannak jelen, a domináns és kísérő fajokon kívül ritka védett fajokat is tartalmaznak, degradációra utaló fajok alig fordulnak elő bennük. ¾ vagy kezelt természeti övezet: ide azok a területek sorolandók, amelyeken a különböző élőlénytársulások állományai, ill. ezek mozaikjai természet közeli, csekély mértékben bolygatott állapotban található. Az emberi beavatkozás nem jelentős, a közel természetes állapot fenntartását célozza, pl. erdészeti kezelés, kaszálás, hagyományos legeltetés, szőlőművelés. Az állományokban a fajszám társulásra jellemző maximális közelségben van, a színező elemek aránya jelentős, a degradációra utaló fajok aránya nem jelentős. ¾ vagy bemutató övezet: az infrastruktúrát is magába foglalja, a tömeges turizmus fogadására alkalmas területek, utak, épületek, ipar, adminisztráció, kiépített bemutató területek, pihenőhelyek, stb. tartoznak ide. Ebben a zónában előfordulhatnak a területre jellemző élőlénytársulások erősebben bolygatott állományai, vagy azok helyén kialakított ültetvények (akácos, fekete fenyves), túlhasznált legelők, tájjellegű mezőgazdasági kultúrák is. Az övezetek közül Mindszentkálla területén mindhárom előfordul: Természeti övezetbe tartozik, így a legszigorúbb védelem alatt áll a Köves-hegy. Itt semmiféle emberi beavatkozás nem megengedett. Kezelt természeti övezetbe sorolták a következő területeket, amelyek szintén fokozott védelem alatt állnak, és fenntartásuk csekély beavatkozással történik: -

a Kopasz-hegy, a Kő-hegy, a délkeleti sztyeppfolt, a délnyugaton húzódó nedves gyep

Bemutató övezetbe tartoznak a község előbbi övezetekbe nem sorolt egyéb területei, beleértve a települési területet is. Itt megengedett a környezetkímélő gazdálkodás, a belterületen belüli szigorú feltételekhez kötött építkezések. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park törekvése az élőhelyek és fajok megóvásán, tehát a természetvédelmi célokon kívül a tájkarakter, a táj és települések összhangjának megóvása, az építészeti értékek és hagyományos építészet megtartása. Ehhez hozzájárul, ha a telkek nem aprózódnak el, nem terjednek el nagyléptékű, tájba nem illő beépítések és területfelhasználási módok. Preferálják a hagyományos gazdálkodási módok alkalmazását. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igen fontos érzékeny természeti területei közé tartozik –a mellékelt ábrán 2.1.3.-al jelölt- Káli-medence. (Forrás: Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal) JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

73

2009. JANUÁR


Az 1996. évi LIII. törvény („természetvédelmi tv”) erejénél fogva, mint országos jelentőségű természeti emlék oltalmat élvez minden forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Mindszentkálla területén így ”ex lege” (terület nélküli) védelem alatt áll az un. Ruhamosó-forrás, valamint a Kerekidomon található földvár. Szintén védelmet élveznek a Káli-medencében több helyen előforduló geológiai képződmények, a kőtengerek. A Szentimrepusztai kőtengernek nagyrészét lebányászták, maradványai érdekes látványosságnak számítanak.


74

2009. JANUÁR


A Natura 2000 területek az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területek, amelyeknek kijelölése a 275/2004. (X.8.) Korm. rendeletben történt meg. Ilyen terület a község délkeleti csücskén fekvő erdőfolt, a környező gyepekkel, amelynek mint különleges természetmegőrzési területnek van jelentősége. Az Országos Ökológiai Hálózathoz Mindszentkálla területének jelentős része tartozik, így az északi erdő és gyepterületek, a Kopasz-hegy és a délkeleti gyepek. A Balaton törvény (2000. Évi CXII. tv.) lehatárol természet- és tájvédelmi szempontú övezeteket is, amelyek szigorú előírásokat fogalmaz meg a települések számára. A természetvédelmi övezet lefedi az egész község területét. Ezen belül védett természeti alövezetbe tartozik a település nagyobb hányada, északi része pedig az ökológiai hálózat által érintett egyéb területek alövezetébe. A táj- és településkép védelmi övezeten belül a tájképvédelmi, ill. tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű terület a belterülettől keletre és délnyugatra fekvő településrész. Tájképvédelmi szempontból is fontos szerepet játszanak a szőlőterületek, mivel a tájkép meghatározó elemei a szőlőterületek és présházak. A szőlőterületek védelmét szolgálják a minőségi fejlesztést szolgáló övezeten belüli I. osztályú szőlőkataszteri területekre vonatkozó előírások. A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK MELLETT MEG KELL EMLÍTENI A KÖZSÉG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ KERESZTEKET, SZOBROKAT, STB. (EGYEDI TÁJÉRTÉKEK), MELYEK NEM CSAK TÁJKÉPI, HANEM KULTÚRTÖRTÉNETI SZEMPONTBÓL IS ÉRTÉKET KÉPVISELNEK. A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERVEI KÖZÖTT SZEREPEL A TELEPÜLÉS EGYEDI TÁJÉRTÉKKATASZTERÉNEK ELKÉSZÍTÉSE.TÁJRENDEZÉSI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JAVASLAT A településrendezés feladata a természeti adottságokhoz igazodó, történeti hagyományokon alapuló tájszerkezet, tájkarakter védelme, valamint ezekkel összhangban a település fejlődését elősegítő gazdasági irányvonalak meghatározása. Ennek értelmében a tájrendezési javaslat szempontjai a következők: -

-

A meglévő természeti és táji értékek megóvása, ennek érdekében az értékek tudatosítása a lakosságban, bemutatása az idelátogatók számára. (Kereki- domb, bazalt-bánya, Kopaszhegy, stb.) A környezeti adottságok és a jó környezetminőség megőrzése (ld. Környezetvédelmi javaslatok). Az ökológiai (zöldfolyosó) hálózat megóvása, erősítése, ehhez kapcsolódóan a belterületi zöldfelületi rendszer és a külterületi zöldfelületek közötti kapcsolat megteremtése. A táji- természeti adottságok, és a megóvásukra irányuló törekvések, valamint az országos gazdasági helyzet egyaránt indokolja az ökologikus gazdálkodás előtérbe helyezését. A mezőgazdasági termék-struktúraváltás jó lehetőségeket hordoz magában, amennyiben az Európai Unió által is támogatott ágazatok (erdősítés, biogazdálkodás, egészséges élelmiszerek) irányába sikerül elmozdulni.

A fentiek érdekében: -

-

A szomszédos településekkel közösen a turistautak rendszerének átgondolt, a turisztikai érdekeken túl tájvédelmi szempontok figyelembevételével történő fejlesztését meg kell valósítani. A természetvédelmi érdekek szem előtt tartásával lovas és kerékpár útvonalat kell kijelölni. Meg kell őrizni a szőlőhegy tájhasználatát és pincéit. Jó lehetőség lenne az egymáshoz közeli présházak számára borút kialakítása, bekapcsolódva a környék borút-hálózatába. Meg kell őrizni a gyepterületeket, legelőket. A felhagyott mezőgazdasági területeken erdősíteni kell. Az erdőfoltok, mezővédő erdősávok kialakításakor honos fajokból álló, elegyes állományt kell telepíteni.


75

2009. JANUÁR


2.6.2 Mindszentkálla környezetalakítási javaslata a) ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSTÖRTÉNET Mindszentkálla első írásos említése 1277-ből ismert. A Káli-medence többi községével együtt Kál harka (vérbíró) szállásbirtoka volt. A hagyományok szerint a horka és utódja, Bulcsú vezér vára a falutól délkeletre, a Kereki-dombon állt. Ezt a régészeti kutatások (a feltárt temető) is alátámasztják. A település 1341-ben a veszprémi püspök birtokába került, cserébe Tátika váráért. Első neve Villa omnium sanctorum Kaal volt. Később Mindszentkálla-kisfalud néven említették, ami arról árulkodik, hogy a korábban önálló Kisfaludot hozzácsatolták. Bizonyos források szerint a korai Mindszentkálla Mindszent és Kálla összeépülésével jött létre, tehát eredetileg három községből jött létre a későbbi Mindszentkálla. A XVI. században népes település állt itt, 1531-ben 20 adófizető telek és több puszta is hozzátartozott. Kisfaludot 1548-ban felégette a török. A visszaköltözött lakosságot a XVI. század végén újra elkergette ellensége. Kisfalud 1696-ban a veszprémi káptalan birtoka, ahol 11 jobbágy- és zsellércsalád élt. 1700ban már Mindszentkállával együtt írták össze. Fennállásától kezdve mindvégig római katolikus vallásúak lakták, amit a község neve is bizonyít. Temploma és parochiális egyháza már 1335-ben létezett. Papjáról az 1333. évi tizedjegyzék is említést tett. Mai temploma 1829-ben épült; a réginek csak romjai láthatók. Határának nagy részét a veszprémi püspökség birtokolta 1945 előtt. Ezen kívül létezett a Kerkápoly és Bodorféle alapítványi birtok, valamint az útbéres közbirtokosság földje. Két 25 holdon felüli magánbirtokot is nyilvántartottak ebben az időben. A nagybirtokokat 1945-ben felosztották, így a község tulajdonába került a veszprémi püspökség két majorja, a Kereki és a Szent Imre major is. A Kishegy, a Kopasz-hegy és a Tikhegy keleti lábánál fekvő községnek 1939-ben 1872 katasztrális holdja és 812 magyar nyelvű lakosa volt. Ekkor 172 lakóháza, egy római katolikus elemi népiskolája és egy általános továbbképző iskolája volt. Öt önálló iparos és három kereskedő élt itt. 1969 júliusában 780 lakost és 1900 hold területet tartottak számon. Jelenlegi lakosságszáma 340 fő. Külterülete Öreghegy, Köveshegy és Devecseri-hegy. Öreghegy legmagasabb pontja a 330 méter magas Kopasz-hegy, amelyről a Balatonra és Somogyba is ellátni. A települési terület kialakulása Az 1783-ban készült I. Katonai felmérés szelvényein csak „Kis Falud” jelenik meg. Az írásos források szerint azonban ekkor Mindszentkálla is létezett. Az ellentmondás a térképek hiányosságából is adódhat, a település ugyanis éppen 2 szelvény határán fekszik, és elképzelhető, hogy egy kisebb sáv lemaradt. Az 1858-as térképen Mindszenkálla már kiterjedt település, és láthatóan összenőtt Kisfaluddal, amelynek neve még megjelenik, ugyanígy a III. felmérésen.

I. Katonai felmérés (1783)


76

2009. JANUÁR


II. Katonai felmérés (1858)

III. Katonai felmérés (1883)

1952. évi felmérés


77

2009. JANUÁR


AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA, ÉRTÉKEI Mindszentkálla a Káli – medencében fekvő háromutcás település. A település fő tengelyét a Kossuth utca adja, két oldalán szalagtelkekkel. Ez a település szerkezet figyelhető meg a Petőfi utca és Jókai utca épületeinél is. A domborzati viszonyok miatt a terepadottságokat figyelembe vevő építkezés halmazos jelleget is eredményezett a védett katolikus templom körül. A lakóépületek oldalhatárosan helyezkednek el, mögöttük a melléképületek folytatólagosan épültek. Az épületek kialakítása, nagysága árulkodik az egykori gazdák vagyoni helyzetéről. A jól megépített, sokáig gondosan karbantartott házak nagy számának köszönhetően a település gondozott benyomást kelt. A lakóházak megjelenési formái: Építési anyaguk terméskő, vakolva. Utcai homlokzat tűzfalas, vakolatdíszes vagy kontytetős. Néhány helyen feltűnik a polgáriasult tömegkialakítás, ill. egy helyen a kuriális épületforma. A lakóházak előkert nélküliek, vagy kis előkerttel épültek. JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

78

2009. JANUÁR


Melléképületek: A szalagtelkek keskenysége miatt a lakóépület mögött egy tető alatt helyezkednek el. A szabálytalan és szélesebb telkeken a gazdasági épületek a lakóházra merőlegesen is épültek a telek hátsó részében. Javaslatok: Az épületeket a környezetükbe illesztve, utcaképi szempontokat figyelembe véve kell megépíteni. Az épület szélességek nem haladhatják meg a kialakult mértékeket. Ez vonatkozik a homlokzatmagasságokra is. A település épületeinek összképe rendkívül egységes. Ezt az együttes esztétikai hatást meg kell tartani. Nem javasolt beépítés a 83-180 hrsz-ú alacsony fekvésű, rendkívül vizes területre, amely jellegzetesen a település kiskertes területe és itt, valamelyik telken állt a község ún. mosóháza is. A terület egyben értékes zöldfelülete is a községnek. Országos védelem alatt álló emlékek: Kisfaludi templomrom

A műemlék helye: Garanyi dűlő Leírása: Kisfalud elpusztult templomának romjai román kori eredetűek, szentélye gótikus stílusú volt. Törzsszáma: 5228 Hrsz: 052/1 Kerekikáli templomrom

A műemlék helye: Kerekipuszta Leírása: A Kereki-domb tövében áll az egykori Kerekikál község középkori, román stílusú templomának romja. Törzsszáma: 5229 Hrsz: 07/1 Kerekikáli templomrom Római-katolikus templom

A műemlék helye: Rákóczi tér Leírása: A katolikus templom 1829-ben épült klasszicista stílusban. A falu eredeti templomának csak romjai maradtak fenn, illetve a Pusztatemplom név. A régi romjai közelében épült a templom. Valószínűleg a régi templomból való a mai sekrestyében lévő román kori keresztelő medence is. A templom főoltára, szószéke, padjai és orgonaszekrénye 1830-ból származó klasszicista faragványok. Törzsszáma: 5230 Hrsz: 308 Utca, házszám Kossuth u. Rákóczi tér Petőfi u. 27.

helyrajzi szám 188 319 344

megnevezés lakóház lakóház lakóház

Országos védelemre javasolt épület, emlék: Utca, házszám Helyrajzi szám megnevezés 037 hrsz. Közlekedési út kereszt Zánka –Tapolcai út bekötésénél. Petőfi u. 337/3 lakóház Helyi védelemre javasolt épületek, szakrális elemek és fák: Jókai u. 355 kuriális épület Temető 049 allé Temető 049 kőkereszt, sírkövek Petőfi u. 567 hrsz-ú épület előtt utcai kőkereszt szőlőhegy 773 lakópince szőlőhegy 778 lakópince Utcaképi védelem: A falu egész beépítése, utcaképe védendő: Kossuth u. JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

79

2009. JANUÁR


Területi védelem: A katolikus templom előtti teresedés, a faluközpont, a község klasszikus belterületi határa. Országos védelemre javasolt épület, szakrális emlék: Hrsz: 337/3 Lakóépület, XIX. század közepe. Utcai homlokzaton eklektikus vakolat keretekkel tagolt ablaksor. Nagyon gazdagon tagolt udvari főpárkány, kódisállás. Utcai terméskő bástya.

Kőkereszt. 037 hrsz. Közlekedési út Zánka –Tapolcai út bekötésénél. 19. sz. második fele. Falusi kőfaragó mester munkája lehet. Provinciális, archaizáló (román kor) stílusban készült. Egyedi értékű szakrális emlék.

Helyi védelemre javasolt épületek, szakrális elemek és fák: Kossuth u. hrsz: 188 Lakóház, XIX. század közepe. Utcai homlokzaton feliratos vakolatdísz, kiugró taréj- és talpszelemen. Vakolatsávokkal tagolt.

Rákóczi tér Hrsz: 319 Lakóépület, 1859-ben épült. Sarok kváderezett simított vakolat. A tűzfalon kör alakú keretezett domború évszám. Nádtetős, bástyával körülvett. Melléképülettel együtt védendő.


80

2009. JANUÁR


Petőfi u. 27. hrsz: 344 Lakóház, XIX. század közepe. Faragott veranda XIX. század vége. Négy darab utcai keretezetlen ablak. XIX. század végi tagozatos főpárkány. Kőporos vakolat. Melléképületekkel együtt védendő. Utcai terméskő bástya.

Hrsz: 778. Lakópince, 19. század első fele. Dél-keleti homlokzatán három darab ablak vakolatkeretezéssel, pincebejárattal. Dél-nyugati homlokzatán az épület főbejárata, díszesen faragott betétes ajtó, cigányszegekkel díszítve. Észak-nyugati végében romos istálló. Falazat anyaga sárba rakott kő, vakolva. Tetőszerkezete átalakított kontyolt nyeregtető szalagcseréppel fedve.

Hrsz: 773 Lakópince, gazdasági épület 19. század első fele. Északkeleti, dél-nyugati hossztengelyű. Dél-kelet felé néz a pince, présház bejárat, mellette romos lakószoba, majd istálló. Falazat anyaga sárba rakott, kívül vakolva. A romos szobába a valamikori szemeskályha füstnyílásai láthatók. A volt lakószoba és istálló fölött nincs tető. A présház fölött mindkét végén lekontyolt, átalakított tető, szalagcseréppel fedve.

Hrsz: 355 U alaprajzú kuriális épület, XIX. század végi homlokzattal. Ablakok körül eklektikus vakolatkeretezés. Osztópárkánnyal tagolt homlokzatok. Dörzsölt nemes vakolat. Melléképülettel együtt védendő. Falazott kőkerítés.


81

2009. JANUÁR


Hrsz: 049. Temető. Vadgesztenye allé a temetőben.

Petőfi u. kőkereszt. 576 hrsz-ú épület előtt. Épült 19. sz. vége 20. sz eleje. Anyaga homokkő, gazdagon tagolt faragással.

Temető hrsz: 049 Kőkereszt, sírkövek. A kőkereszt anyaga homokkő, gazdagon tagolt faragással.

Hagyományok Feléledőben vannak a régi hagyományok. Régóta rendeznek falunapot és szüreti felvonulást. A rendezvények száma növekvőben van, ami részben az Út a Gyökerekhez Kál Alapítványnak köszönhető, akik igyekeznek a régi népi hagyományokat feléleszteni. Összefoglalás: A település védelemre javasolt épületein kívül a többi épület egysége összességében képvisel értéket. A soros elrendezés, az organikusan kialakult terek, közök, a telekhasználat (lakóudvar, kert, gyümölcsös) szintén értéket képviselnek. A védelemre javasolt épületen kívül számos hasonlóan értékes épület található a faluban, ezeket az utcaképi védelem tartalmazza. Megtartásukat, szükségszerű felújításukat ösztönözni és támogatni kell. A település egyik érdekes védelemre méltó zöldfelülete a temető, ahol a gesztenyefa allé tájképi szempontból is rendkívül értékes, a faragott kőkeresztek és sírkövek mellett. A mezőgazdasági területek, szőlőhegy fenntartható használata a termelésen túl a feldolgozás és értékesítés területei munkahelyeket eredményezhet. Az így kialakult szolgáltatásokra a turizmus is építhető. A település épületállománya a minőségi turizmus elterjedésére megfelelő alapot nyújt. Az elhanyagolt házakat az önkormányzat közösségi célokra és falusi vendéglátásra is hasznosíthatja. A szőlőhegy tájhasználatával és pincéivel együtt megőrzendő. Az egymáshoz közel fekvő présházak borút kialakításának alapjául szolgálhatnak. Az értékes honfoglalás kori (Kereki földvár) és középkori templomromok (Kereki, Kisfalud) pedig a kulturális turizmust szolgálhatják. JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

82

2009. JANUÁR


RÉGÉSZETI TANULMÁNY A tanulmány tárgya: Mindszentkálla Község Önkormányzata a jogszabályi előírásoknak megfelelően hosszú távra szóló Településrendezési Tervet készíttet. Ehhez a 2001. évi LXIV. tv. 66. § (2) bekezdés alapján kulturális örökségvédelmi hatástanulmány szükséges, mely a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet 5. § (2) bekezdés értelmében az 1997. évi LXXVIII. tv. 9. § (3) bekezdése alapján véleményezésre megküldendő tervek kötelező alátámasztó munkarésze. A jelen régészeti tanulmány, amely a VÁTERV 95 TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. (1126 Budapest, Attila u. 41. II. emelet 2/a.) megrendelésére készült és a rendelkezésünkre bocsátott térképen jelölt területeket foglalja magába. Jelen munkát a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. alapján szerzői jogvédelem illeti meg. A közölt adatok szerződéstől eltérő célra való felhasználása, a régészeti lelőhelyekre és a régészeti érdekű területekre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozása vagy továbbadása harmadik fél számára csak a szerző engedélyével, a 17/2002. (VI.21.) NKÖM rendelet 7. §, valamint a 47/2001. (III.27.) Kormányrendelet szabályai szerint történhet. Törvényi környezet: (A vonatkozó hatályos jogszabályok és tartalmuk, azaz a régészettel érintett területeken követendő eljárás, jogok és kötelezettségek). A régészeti lelőhelyekre, a régészeti kutatásra és a régészeti leletekre vonatkozó főbb jogszabályok: 2001. évi LXIV. törvény – örökségvédelmi törvény 1997. évi CXL. törvény, különösen a 38-49. § - múzeumi törvény 1996. évi LIII. törvény, kifejezetten a 23. és a 28. § - természetvédelmi törvény (táji értékként a halomsírok és a földvárak ex lege védelem alatt állnak) 1979. évi 2. törvényerejű rendelet – kulturális javak jogtalan átruházásáról 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet – szabálysértésekről 47/2001. (III. 27.) Kormányrendelet – múzeumokban folytatható kutatásról 190/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról 191/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – örökségvédelmi bírságról 20/1999. (XII. 26.) NKÖM rendelet – szakfelügyelet rendjéről 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet – szakemberek képzéséről 16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – örökségvédelmi hivatal eljárásrendjéről 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – kulturális javak kiviteli szabályairól 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – régészeti feltárásokról 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet – örökségvédelmi hatástanulmányról BTK vonatkozó paragrafusai (157, 216/b, 316, 324, 325. §) – örökségi értékek kárára elkövetett veszélyeztetés, rongálás, megsemmisítés Általában a 2001. évi LXIV. törvény és végrehajtási rendeletei alapján kell eljárni. Ennek alapján a régészeti területeket három kategóriába lehet besorolni: 1. fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyek 2. nyilvántartott régészeti lelőhelyek 3. régészeti érdekű területek. 1.) Védett régészeti területek esetében: 2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) pont Védett régészeti területen bármilyen, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység végzéséhez a KÖH hatósági engedélye szükséges függetlenül az adott beruházást egyébként engedélyező államigazgatási szerv engedélyétől. A KÖH határozatának hiányában semmilyen munka nem végezhető. Egyebekben mindenben az adott területre a régészeti védelmet elrendelő miniszteri rendeletben (a korábbiak esetében határozatban) foglaltakat kell követni és betartani. Régészeti védelmet (fokozott és kiemelt védési besorolásban) bárki kezdeményezhet a KÖH területileg illetékes regionális irodájánál vagy a Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóságán. A védési eljárást a Hivatal folytatja le, a védelem kimondásáról a NKÖM dönt miniszteri rendelet formájában. 2.) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében: 2001. évi LXIV. tv. 11. § A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

83

2009. JANUÁR


2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) és (4) bekezdés a) pontjai A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, a talaj bolygatásával járó tevékenység végzéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (hatósági vagy szakhatósági) engedélye szükséges. 2001. évi LXIV. tv. 65. § (1) bekezdés Az engedélyezési eljárás miatt célszerű már a tervezés előtt a Hivatal előzetes nyilatkozatát kérni, hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, művelési ág változtatása, halastó kialakítása, stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. Így a később megvalósíthatatlannak minősülő fölösleges tervezést, illetve a feltárás miatt történő nem várt időbeli csúszás és költségnövekedés kiküszöbölhető vagy előre kalkulálható lesz. 2001. évi LXIV. tv. 22. § (1)-(2) bekezdések A földmunkával járó fejlesztésekkel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – el kell kerülni. Ha a lelőhely földmunkával való elkerülése a fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás máshol nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett területet előzetesen fel kell tárni. 2001. évi LXIV. tv. 22. és 23. §; 18/2001 NKÖM rendelet 14. § A beruházás feltételeként adott esetben előírt régészeti feltárás költségei mindig a beruházót terhelik, mivel az ő érdeke a már ismert lelőhely megbolygatása. A régészeti feltárásra vonatkozó szerződést a beruházónak minden esetben a területileg illetékes múzeummal (esetünkben ez a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum) kell megkötnie. Ez általában a megyei, egyes területeken a helyi (városi) múzeum. A szerződés érvényességéhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. Magát a feltárást bármelyik, a régészeti feltárások végzésére jogosult intézmény elvégezheti, amennyiben a szerződő felek erről megállapodásra tudnak jutni. A feltárásra jogosult intézményeket a 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet 2. § sorolja fel. Nyilvántartott régészeti lelőhelyen a lelőhely jelenlegi használati módját csak akkor kell korlátozni, ha annak folytatásától a lelőhely súlyosan károsodhat, vagy fennáll a megsemmisülés veszélye. Ugyanez vonatkozik az ott a Hivatal hozzájárulásával végzett tevékenységekre is: amennyiben ennek során előre nem kalkulálható örökségvédelmi érdek merül fel, vagy nem várt jelenség mutatkozik, a végzett tevékenységet korlátozni kell. A Hivatalnak a munka felfüggesztése esetén lehetősége van kártérítés fizetésére, kisajátítás kezdeményezésére, vagy régészeti védelem megindítására. 2001. évi LXIV. tv. 82-85. §; 191/2001 Kormányrendelet A régészeti lelőhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek a III. kategóriába tartoznak, vagyis a bírság a kötelezettségszegés vagy a károkozás mértéke szerint 10 ezer forinttól 25 millió forintig terjedhet. 3.) Régészeti érdekű területek, továbbá valamely tevékenység során bárhol újonnan észlelt régészeti lelőhely előkerülése esetében: 2001. évi LXIV. tv. 7. § 14. pont Régészeti érdekű területnek számít minden olyan területrész, ahol régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. Így ide kell sorolni minden talajbolygatással járó tevékenység végzésére kiszemelt területet is. E területekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a beruházás során nem várt módon előkerülő régészeti leletekkel és objektumokkal fedett területekre. Az ilyenkor követendő eljárásban a helyi önkormányzat is feladatot kap. 2001. évi LXIV. tv. 24. és 25. §; 18/2001 NKÖM rendelet 15. § Amennyiben ezeken a nem ismert vagy hivatalosan nem nyilvántartott régészeti lelőhelyeken régészeti jelenség vagy lelet kerül elő, a végzett tevékenységet abba kell hagyni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a területileg illetékes múzeum és a KÖH szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli! A múzeum 24 órán belül írásban köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról. A szükséges beavatkozás költségeit (amennyiben időközben a KÖH nem regisztrált lelőhelyet a helyszínen) a feltárásra jogosult intézmény köteles állni. 2001. évi LXIV. tv. 26. §; 18/2001 NKÖM rendelet 16. § A lelet, illetve a lelőhely bejelentőjét jutalom illeti meg, amely nemesfémek esetében nem lehet kisebb a beszolgáltatott lelet nemesfémtartalmának piaci értékénél. A nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhelyben vagy az onnan származó leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése ugyancsak büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik). 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

84

2009. JANUÁR


A Hivatal a rendeletben foglalt esetekben és tartalommal örökségvédelmi hatástanulmány elkészítetéséhez kötheti szakhatósági állásfoglalásának megadását. Ez vonatkozik egyrészt a már ismert lelőhelyekre, másrészt a nagyobb felületet érintő beruházásokra bármely területen. A tanulmány elkészíttetése a beruházót terheli, készítésére a nevezett rendeletben feljogosítottak vállalkozhatnak. A 2001. évi LXIV. törvény 66. § (2) bekezdés alapján készítendő hatástanulmányok tartalmi követelményeit részletesen tartalmazza a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet melléklete. Ugyanezen rendelet értelmében a hatástanulmány régészeti szakterületi részét csak felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy készítheti. A hatástanulmány készítője jogosultságán túl egyben nyilatkozik arról is, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak. A 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet melléklete szerinti tartalmi követelmények: Vizsgálat (értékfelmérés) TÖRTÉNETI LEÍRÁS, RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG Mindszentkálla község történetét – tudomásunk szerint – összefoglaló jelleggel még senki sem írta meg. Ennek ellenére a község történetére vonatkozóan szórványos adatok találhatóak több Veszprém-, illetve Zala megye, valamint a Balaton-felvidék történetét tárgyaló szakmunkában. A község közigazgatási területén található (1965. június 1-ig ismertté vált) régészeti lelőhelyek leírása megtalálható: Bakay Kornél, Kalicz Nándor, Sági Károly: „Veszprém megye régészeti topográfiája. A keszthelyi és tapolcai járás.” Magyarország Régészeti Topográfiája, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest 1966. című munka (a továbbiakban MRT 1.) 115-117. oldalain. A község területéről 4 régészeti lelőhely szerepel a Hivatal nyilvántartásában. Valamennyi a község külterületén található, kettő É-ÉNY-i, kettő K-i irányban a belterülettől. Ezek közül egy valószínűleg őskori (esetleg az Árpád-korban újra használt) (MRT 1. 29/1. lelőhely), három pedig Árpád-kori – középkori (MRT 1. 29/2-3-4. lelőhelyek). Mindszentkálla első hiteles írott említése 1277-ből ismert. Az Árpád-kor elején királyi és királynéi birtok. Tőlük a XIII-XIV. században a veszprémi egyház és a kapornaki bencés apátság kapta meg. A középkor végén már eléggé népes település volt. 1531-ben 20 adóköteles és több puszta portáját írták össze. 1548-ban felégették a törökök, de hamarosan újra települt. A XVI-XVII. század állami róvásadó összeírásaiban mindvégig szerepelt. 1696-ban 9 jobbágy- és zsellércsalád lakta, összesen 55 hold szántó, valamint 6 és ¾ hold szőlő birtokkal. A település 1950. március 16-ig Zala megyéhez tartozott, ekkor átcsatolták Veszprém megyéhez. VÉDETTSÉGEK - régészetileg védett területek: A község közigazgatási területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek általános védelem alatt állnak. AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ELEMZÉSE - nyilvántartott régészeti lelőhelyek: Kereki-domb (MRT 1. 29/1. lelőhely) A mocsaras környezetéből 30-35 m-re kiemelkedő dombon, amelynek oldalai meredekek és csak D-felől közelíthető meg, földvár sáncai találhatóak. A földvár datálása vitatott. Az 1963-as terepbejáráskor Kalicz Nándor és Sági Károly régészek bronzkorvégi-koravaskori kerámiatöredékeket gyűjtöttek innét (Balatoni Múzeum, Keszthely 65.277.1. ltsz.). Ezek szerint a földvár őskori lenne. Más vélemény szerint, ez lehetett a Káli-medence névadójának, Kál horkának földvára. Az is elképzelhető, hogy az eredetileg őskori földvárat a magyar honfoglalást követően ismét használatba vették. A kérdés csak ásatással volna eldönthető. Kutatva még soha nem volt. A lelőhely kiterjedése a 07/2, 07/8, 07/9, 07/10, 07/11, 07/12. hrsz-ú területekre valószínűsíthető. Kereki-dom ÉK-i lábánál (MRT 1. 29/2. lelőhely) Az írott forrásokban 1296-tól szereplő egykori Kerekikál község templomának romja található itt. A falut 1296-ban adta el az Atyusz nemzetségbeli Csaba és Bánd a Monoszlaiaknak. Papját említette az 1333as pápai tizedjegyzék. A XIV. század közepéig királyi jobbágyok lakták, ekkor a veszprémi püspökség szerezte meg. Kerekikált a török pusztítás nyomán 1548-ban pusztaként írták össze. Bár 1588-ban 4 újratelepített portája szetrepelt, 1595-től ismét puszta volt és többé nem is népesedett be. A keletelt, törtkőből falazott, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom Ny-i végében egykor kegyúri karzat állt. A templomromot 1900 körül vincellérházzá alakították át, amely a II. világháborúban elpusztult. A templom romján ma is láthatóak ezen átépítés nyomai. A templom körül a középkorban temető volt. Kutatva még soha nem volt. A lelőhely a 07/1. hrsz.-ú területen található. JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

85

2009. JANUÁR


Garanyahegy (MRT 1. 29/3. lelőhely) A falu fölé emelkedő hegyen középkori templomrom található. Valószínűleg Mindszentkálla (1324-ben „villa omnium sanctorum”) egykori temploma. Más vélemény szerint az előszőr 1462-ben szereplő Kisfalud temploma volt ez. Az is bizonytalan, - hogy az 1531-es adóösszeírás szerint Salköveskút és Bács között lévő Kisfalud - azonosítható-e, az 1404-től szerepelt Kiskállal. A keletelt, törtkőből falazott, egyhajós, eredetileg román stílusu templomrom szentélye gótikus, a szentély sarkait támpillérek tartják. A szentély a hajóhoz viszonyítva szokatlanul hosszú, hozzá képest a hajó csak az É-i oldalon szélesedik ki egy kissé. Kivehető a terepen a templom temetőjét kerítő egykori kőkerítés nyomvonala is. Kutatva még soha nem volt.


86

2009. JANUÁR


A falu jelenlegi (1829-ben épült) későbarokk templomában lévő román stílü, kő keresztelőmedence és szenteltvíztartó esetleg ezen templomromból származhat. Koppány Tibor feltételezése szerint azonban ezek a kőemlékek az 1829-ben épült templom helyére feltételezett középkori templom tartozékai lehettek. Ő a Garanya-hegyen álló romot inkább Kisfalud templomának tartja. A lelőhely a 052/1. hrsz-ú területen (gyep) található. Pogány-dűlő (MRT1.29/4, lelőhely) 1903-ban Sági János kora Árpád-kori (X. század végi – XI. század eleji) temető 49 sírját tárta itt fel. A temető nagy részét homokbányászással már korábban elpusztították. 1963-ban, terepbejárás során a homokbánya partfalában kettévágott sírok metszeteit lehetett megfigyelni. (Leletanyag: Balatoni Múzeum, Keszthely 58.741.1-22. ltsz.). Az 1903-as kutatás a lelőhelynek csak egy részét tárta fel. 1997 őszén újabb sírokat bolygattak meg a bányászattal. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum leletmentése során egy sírt tártak fel. Sírmellékletek: kés, kova, vastöredékek. A lelőhely kiterjedése a 046/17, 046/59, 046/60, 051/29, 051/30, hrsz.-ú területekre valószínűsíthető. Pontosabban nem lokalizálható lelet A faluból, közelebbről meg nem határozott helyről egy középkori vas lándzsát kapott a keszthelyi Balatoni Múzeum (ltsz. 58.18.1.). A TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLETI ÁLLAPOT A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉBEN A jelenlegi területhasználat során, részben a szőlőművelés, részben az esetleges alkalomszerű homokbányászás veszélyezteti a MRT 1. 29/4. lelőhelyet (Pogány-dűlő). Változtatási szándékok A RÉGÉSZETI EMLÉKEK FELTÁRHATÓSÁGÁNAK, MEGMARADÁSÁNAK, BEMUTATHATÓSÁGÁNAK VAGY PUSZTULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI

Sem az egyes lelőhelyek jelentősége, sem az akut veszélyeztetés nem indokolja a jelenlegi védettségen való változtatást. A jelenleg fennálló védettségnek azonban maradéktalanul érvényt kell szerezni a gyakorlatban is. A helyi, önkormányzat által rendeletben kimondott régészeti védelemnek csak abban az esetben van értelme és létjogosultsága, ha az az egyes területek számára az éppen hatályos jogszabályokban biztosítottnál erősebb védelmet garantál. Ez a nyilvántartott régészeti lelőhelyekkel közvetlenül határos területek esetében jelenthet átmeneti megoldást arra az időszakra, amíg az érintett terület régészeti lelőhelylyel való érintettsége egyértelműen kiderül. Régészeti szempontból alapvetően fontos, hogy minden egyes nyilvántartott lelőhelyet érintő munkálat esetében, továbbá minden olyan esetben, amikor váratlanul régészeti lelet vagy jelenség kerül elő, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH) értesíteni kell (ez utóbbi esetben a területileg illetékes múzeum értesítésével párhuzamosan). Tekintettel azonban a törvényi szabályozásra, mely szerint a beruházások esetében a szükségessé váló régészeti feltárások költségét a beruházónak kell állnia, valamint a váratlanul előkerülő lelőhelyek kapcsán szükséges mentő feltárások által okozott időkiesésre egy-egy beruházás során, a nem kellően motivált felek miatt a gyakorlatban továbbra is számolni kell a régészeti jelenségek egy jelentős részének dokumentálatlan pusztulásával. Ennek elkerülése érdekében szükséges az előrelátó tervezés, valamint a fejlesztések során a régészeti pluszköltségek tervezése. Mindszentkállán a MRT 1. 29/4. régészeti lelőhely esetében a lelőhely megmaradása nagyban függ attól, hogy az esetleges jelenlegi veszélyeztetés (homokbányászás, szőlőművelés) folytatódik-e, vagy a lelőhellyel érintett földterületeken más, bolygatással nem járó művelésre vagy hasznosításra térnek-e át. A szőlőművelés – főként a rigolírozás - folyamatos állagromlást okoz az érintett lelőhelyekben, tartós, több évtizedes ilyen jellegű használat során pedig teljes megsemmisüléssel fenyeget. Ezen a területeken javasolt a művelési ág megváltoztatása olyan módon, hogy az a lelőhely tartós és további romlással nem járó fennmaradását garantálja: javasolt a gyep művelési ág és ennek megfelelően a füvesítés utáni kaszálóként vagy legelőként való hasznosítás bevezetésének megfontolása. A gyep, rét, legelő művelések a régészeti lelőhelyek állapotának háborítatlan megőrzése szempontjából kifelezetten kedvezőek. Épp ezért törekedni kell e felületek megőrzésére és lehetséges kiterjesztésére a régészeti lelőhelyeken és környezetükben. A védett régészeti területek szőlőművelése egyébként is törvényellenes, mert védett régészeti területen bármilyen a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység végzéséhez a KÖH hatósági engedélye JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

87

2009. JANUÁR


szükséges, függetlenül az adott beruházást egyébként engedélyező államigazgatási szerv engedélyétől (2001. évi LXIV. törvény 63. § (2) bekezdés a) pontja). Ugyanakkor bármilyen újabb beruházás (pl. alagcsövezés, meliorálás, talajlazítás, csatornaásás, homok-, agyag-, vagy földbányászás, magas- vagy mélyépítés, útépítés, stb.) jelentős károkat okozhat a lelőhelyeken, ezért ezek a tevékenységek minden esetben a Hivatal előzetes szakhatósági engedélyéhez kötöttek. A Hivatal saját hatáskörében mérlegeli a tervezett beruházás és az általa a régészeti örökségben keletkező visszafordíthatatlan folyamatok arányát, viszonyát, majd a jogszabályokkal összhangban ezek alapján engedélyezi, kikötésekkel (pl. a beruházó költségére történő megelőző feltárás vagy régészeti felügyelet elrendelésével) engedélyezi, vagy elutasítja az engedélykérelmet. Mindezek alapján a lelőhelyekkel érintett területeket érdemes az ipari vagy építési területek kijelölésénél mellőzni. A településrendezési tervben jelenleg ugyan nem szerepelnek további, különböző célú fejlesztések, a jövőben esetleg felmerülő szándékokkal kapcsolatban megjegyzendő még, hogy kert, szőlő, vagy gyümölcsös kialakítása, illetve erdő telepítése többnyire jelentős veszélyt jelenthet a régészeti lelőhelyre nézve, ugyanis a szőlő és kertműveléshez, illetve az erdőgazdálkodáshoz általában kapcsolódó műveletek (pl. rigolírozás, szőlőirtás, új ültetvény telepítése, fásítás, tuskózás) a lelőhelyek részbeni bolygatásával vagy megsemmisítésével járhatnak. E tevékenységeket ezért lehetőleg kerülni kell. A jelenlegi területhasználatok módosításához ezért javasolt a KÖH előzetes állásfoglalásának beszerzése. A belterületi, vagy egyéb beépített területrészeken azok az építési munkálatok, melyek a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygatják (pl. ház-, pince-, vagy kerítésalap ásása, közművek vezetése, tereprendezés, oszlopállítás, fásítás, árokásás, útépítés, stb.), ugyancsak veszélyeztető forrásnak minősülnek, ezért a beépített területeken lokalizált lelőhelyek területén az ilyen jellegű beavatkozásokat a KÖH előzetes engedélyéhez kötik a jogszabályok. Egy-egy nagyobb területet érintő esetleges jövőbeli beruházás esetén célszerű külön hatásvizsgálat készíttetése. Az elsősorban ún. non-destruktív metodológiák (légifotó, teljes felületet érintő szisztematikus terepbejárás, geofizikai felmérés) alkalmazásával a lelőhelyek azonosítása, kiterjedése és jellege viszonylag jól meghatározható. A terv véglegesítését megelőzően, saját megrendelésre készített hatásvizsgálat révén ugyanis elkerülhető, hogy a terv az engedélyezési fázisban a Hivatal által elutasításra, vagy nem várt mértékben módosításra kerüljön. A hatásvizsgálat beruházó általi elkészíttetését ugyanakkor a Hivatal is elrendelheti. Egy-egy konkrét tervezés megkezdésekor ezért mindenképp értesíteni kell a KÖH területileg illetékes irodáját. Amennyiben a nyilvántartott lelőhelyeken kívül kerülne elő lelet vagy jelenség, akkor a korábban részletesen is leírt jogszabályok szerint kell eljárni. A FOLYAMATOK IRÁNYA, VISSZAFORDÍTHATÓSÁGA A jelenlegi károsan ható folyamatok (szőlőművelés, homokbányászás) fokozatos állagromlást jelentenek a MRT 1. 29/4. számú lelőhelynél. Javasoljuk az érintett terület kaszáló, rét, legelő jellegű hasznosítását, valamint az alkalmankénti homokbányászás beszüntetését. Ellenkező esetben hosszabb távon a lelőhely teljes pusztulásával kell számolni. A KÁRENYHÍTÉS LEHETŐSÉGE, KÖLTSÉGE, ILLETVE ELLENTÉTELEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A jogszabályok nem írnak elő kárenyhítési vagy ellentételezési kötelezettséget arra az esetre, ha egy terület tulajdonosát az előírásokból vagy a jogszabályból eredő kötelezettségei miatt hátrányok érik. Ugyanakkor a kárpótlás lehetőségét nem is zárja ki semmi, így ez minden esetben az érintett felek megegyezésétől függ. A régészeti lelőhellyel érintett ingatlanok esetében megvizsgálandó annak lehetősége, hogy a Nemzeti Földalapba való felajánlásért cserébe onnan másik, azonos értékű ingatlan formájában történjen ellentételezés. Összefoglalás: A község közigazgatási területén található régészeti lelőhelyek jelenlegi védettsége általában elfogadható, változtatás nem indokolt, de a védettségnek a gyakorlatban is maradéktalanul érvényesülnie kell. Állapotuk megőrzése azonban mindenképpen elkerülhetetlen feladat, s ezért a legtöbbet és a leghatékonyabban a község lakói és vezetése tehetnek. Javasolt a gyep művelésre való áttérés az MRT 1. 29/4. lelőhelynél. A nyilvántartott lelőhelyekkel közvetlenül határos területeknél megfontolandó az esetleges helyi védelem alá való helyezés. JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

88

2009. JANUÁR


Az MRT 1. 29/1-3. lelőhelyek esetében – hosszabb távon - javasoljuk az itt található lelőhelyek feltárását, konzerválását és bemutatását. Így újabb jelentős látnivalókkal gyarapodnának a Balatoni régió kulturális, turisztikai értékei. A fellendülő idegenforgalom kiszolgálása mozdíthatna a község lakosságának helyzetén is. Régészeti érintettség és a tervezés: A talaj bolygatásával járó tevékenységek során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó területek általában véve a tervezett aszfaltos utak építésével érintett területek, belterületbe vonni kívánt új területek, ipari hasznosításra kiszemelt területek, egyéb beépítésre szánt területek, ill. az erdősíteni vagy vízzel elárasztani tervezett földrészletek. Ezeken a területeken beruházás tervezése esetén, már a tervezés legelején javasolt a Hivatal előzetes állásfoglalásának beszerzése. Ebben a hivatal nyilatkozni tud arról, hogy az érintett területen időközben vett-e nyilvántartásba régészeti lelőhelyet, illetve, hogy az adott beruházás megvalósításához hozzá fog-e járulni, és ha igen, akkor milyen feltételekkel. A Hivatal állásfoglalásának kialakításához a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelettel összhangban elrendelheti örökségvédelmi hatástanulmány elkészíttetését. A jelen hatástanulmány a készítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján készült. A község területén időközben előkerülő lelőhelyekről a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezet közhiteles nyilvántartást. Javasolt minden tervezett beruházás előtt a lelőhellyel való érintettségről időben meggyőződni. b) A ZÖLDFELÜLETI-RENDSZER VÉDELMÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK JAVASLATA A zöldfelületek állapota, rendszere Egy település zöldfelületi-rendszerét a belterület közhasználatú zöldfelületei (közpark, közkert, fasorok, zöldsávok), korlátozottan közhasználatú zöldfelületei (intézménykertek, temetők) és közhasználat elől elzárt területek (magánkertek) alkotják, amelyek optimális esetben kapcsolódnak a külterület növényzettel fedett területeihez. A zöldfelületek növényállományuktól és kialakításuktól függően igen sokrétű szerepkört töltenek be, amit kondicionáló hatásnak nevezünk. Jelentős környezetvédelmi-ökológiai szerepük mellett (környezeti ártalmak mérséklése, szennyezések megkötése, a klíma javítása), lehetőséget nyújtanak pihenésre, rekreációra, pszichikai és esztétikai felüdülésre, javítják a településképet. Mindszentkálla zöldfelületi ellátottsága jónak mondható, amennyiben a biológiailag aktív (növényzettel fedett) felületek arányát vizsgáljuk. A zöldfelületek nagy részét a magánkertek teszik ki, a közösségi funkciót is ellátó területek (közpark) és a településképben hangsúlyos szerepet játszó fasorok, növénykiültetések nem jellemzőek. Így a növényzetnek elsősorban a környezet-kondicionáló és pszichikai hatása érvényesül a településen. A település központi részén elhelyezkedő közhasználatú zöldfelület a játszótér. A szociális otthon telkén helyezkedik el, így intézménykertnek nevezhető, nem zöldterület. Használati értéke korlátozott, megjelenése nem illik a faluképbe, felújításra vagy funkcióváltásra szorul. A korlátozottan közhasználatú intézménykertek közül kiemelkedő templomkert, amely méltó keretet nyújt a műemléki védettségű templom számára. Az előtte álló hatalmas gesztenyefák kellemes hangulatot teremtenek. A kert növényzete gondozott, ám egy kertépítészeti terv alapján történő átalakítással még esztétikusabbá tehető. A temetőt hangulatossá teszi a középen húzódó fasor, azonban többi része fátlan, növényzete hiányos, de gondozott. A füves sportpálya a belterület délkeleti sarkán olyan erős kapcsolatot teremt a külterületi növényzettel, hogy szinte beleolvad környezetébe. Mellette árok folyik, amelyet nedves rét, vizenyős terület kísér a beépített terület keleti részén. A zöldfelületek közötti kapcsolatot csak néhány helyen biztosítják utcai fásítások, érezhető a fasorok, igényes zöldsávok hiánya, amelyek nagy szerepet játszanak a falukép alakításában, hangulatosabbá teszik az utcákat.


89

2009. JANUÁR


A települési zöldfelületek rendezési javaslatai A zöldfelületi rendszer megfelelő kialakítása településökológiai és településképi szempontból is igen fontos. Ehhez szükséges a zöldfelületi rendszer továbbfejlesztése; a hiányzó zöldfelületi elemek kialakítása, a meglévők használati értékének javítása. -

-

-

A faluképet és a falu hangulatát nagyban befolyásolják az utcai zöldfelületek, ezért azok igényes kialakítására nagyobb hangsúlyt kell fektetni, utcafásításokat kell végrehajtani. Javasolt fafajok: gömb csepleszmeggy (Prunus fruticosa ’Globosa’), gömb juhar (Acer platanoides ’Globosum)’, javasolt tőtávolság: 3-4 m. A közterületek környezeti színvonalát javítani kell díszburkolatok létesítésével, virágos növények kihelyezésével, gondozásával. A forrás a település értékes adottsága, érdemes lenne kihangsúlyozni környezetének rendezésével, pihenőhely, közpark kialakításával. A kihasználatlan játszótér helyén javasoljuk kertépítészeti terv alapján közösségi tér létesítését. A Mindszentkálli-árok sportpálya fölötti szakasza mentén közösségi célokra alkalmas zöldfelület húzódik, ahol extenzív jellegű közpark alakítható ki, sétaúttal. Így a patak kihasználtsága is növelhető, bekapcsolható a település életébe. A temető és a templomkert kertépítészeti szempontú rendezéssel hangulatosabbá tehető. A sportpályához kapcsolódó tervezett fejlesztések során megfelelő zöldfelületet is ki kell alakítani, ami szintén hozzájárul a rekreációs célhoz. A Szentbékkállára vezető út északi részén célszerű hófogó erdősáv telepítése, a hótorlaszok kialakulásának megakadályozására.

c) KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS A tervezési feladat ismertetése (ld. Bevezetés; 3-6 o.) Helyzetismertetés, környezeti szempontból lényeges információk Mindszentkálla a Káli-medence részeként kiemelt értéket képvisel természeti, ökológiai, táji, építészeti, környezeti szempontból egyaránt. A település csaknem egésze a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét képezi, ezért természetvédelmi érdekeket sértő fejlesztés nem valósítható meg a területen. Ezen kívül a Balaton –törvény is szigorúan szabályozza a települések tevékenységét, szintén védelmi céllal. A terv ezen szabályok betartásával, hasonló szellemben készült. Az értékvédelem prioritást élvez, mivel ebben rejlik a település további fejlődése. Lehetséges fejlesztési irányok A már említett törvényi korlátozások miatt is csak olyan fejlesztés képzelhető el, amely a környeztet, a természetet, a tájat nem károsítja. A lakóterület fejlesztések belterületen belül, hagyományokat követő módon valósulhatnak meg. Szintén fontos szempont, hagyományos gazdálkodás a mezőgazdasági területeken, így a tájba illő építkezés a volt zártkertek, pincék esetében is. Környezetvédelem KÖRNYEZETTERHELÉS A környezetterhelés vizsgálatakor az egyes környezeti elemekre irányuló hatásokat vizsgáljuk, mivel ezek állapota határozza meg a környezet minőségét. Mindszentkálla környezeti állapota igen kedvező. Közigazgatási területén - a szomszédos településeken hasonlóképpen - nincsenek olyan szennyezőforrások, ipari létesítmények, amelyek jelentős terheket rónának a községre környezetvédelmi szempontból. Természetesen a környezet terhelése így is fennáll, és ezzel kapcsolatos feladatokat meg kell oldani (pl. szennyvízelvezetés), és a megóvás érdekében is fontos egy stratégia kidolgozása. A Balaton-felvidéki Térségfejlesztési Társulás elkészítette a térség környezetvédelmi programját, amelyben meghatározzák azokat a tennivalókat, amelyek hosszú távon biztosítják a kistérség fenntartható fejlődésének kereteit és lehetőségeit. Ennek megvalósulása az önkormányzatok együttműködését feltételezi, valamint a célok beépítését a községek saját programjaiba. Mindszentkállán levegőtisztaság-védelmi szempontból viszonylag kedvezőek az adottságok, bár az országos tendenciához igazodva ebben a régióban is romló helyzetet mutatnak a VeszprémSzékesfehérvári légszennyezettségi zónában végzett mérések. Az 48/2006. (XII. 27) KvVM rendelet által módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján, amely a légszennyezettségi agglomerációk JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

90

2009. JANUÁR


és zónák kijelöléséről rendelkezik a térségben a nitrogén-dioxid koncentrációja meghaladja a határértéket, de nem éri el a tűréshatárt. A szilárd légszennyezőanyagok közül a benzapirént nézve a szennyezés mértéke a felső vizsgálati küszöb és a határérték között van, és a talajközeli ózon koncentrációja pedig meghaladja a célértéket, amely utóbbi az egész ország területére jellemző. Légszennyezést okozó ipari-gazdasági tevékenységet nem folytatnak a településen, a fő terhelést a közúti közlekedés jelenti. Az ilyen eredetű emissziót jellemzően szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogénoxidok, ólom és telítetlen szénhidrogének alkotják. Ezek közül az ólom és a telítetlen szénhidrogének közvetlenül az utak környezetében rakódnak le. Ezeken kívül légszennyezést okoz a lakossági fűtés, a kerti hulladékok égetése és a mezőgazdasági területekről, illetve a burkolatlan utakról származó por. A felszíni-vizek és a csapadékvíz-elvezetés tekintetében vannak tennivalók, de alapvetően kedvező a helyzet. A Mindszentkálli-árok vize a Burnót-patakon keresztül a Balatonba jut. Az árok állapota megfelelő, rendezése 1986-88-ban történt meg. A csapadékvíz elvezetés rendszere megoldott a külterületi árokrendszerrel, azonban az árkok állapota nem a legjobb, tisztításuk szükséges. Mindszentkálla a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet alapján kiadott „a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet értelmében fokozottan érzékeny minősítéssel jelzett területen helyezkedik el. Különös odafigyelést igényel a felszín alatti vizek védelme azért is, mivel ebben a térségben ez egyben az ivóvízbázis is. Mindszentkálla a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet értelmében nitrátérzékeny területen lévő település, ahol az állattartás, különösen a trágyakezelés rendeletben előírt követelményeit be kell tartani. A településen nagyüzemi állattartás nincsen, a háztáji sem jellemző. Két telepen tartanak lovakat, a keletkező hulladék kezelése megoldott, zavaró hatása nincsen. Talaj és vízbázisvédelem szempontjából, a terület fentebb ismertetett érzékenysége miatt különösen fontos lenne a szennyvízhálózat kiépítése. Ennek hiányában fennáll a felszíni- és felszín alatti vizek szennyezésének veszélye, mivel az egyedi tárolómedencék nem minden esetben vízzáróak, így szikkasztóként működnek. Ezen állapot felszámolása céljából - tekintettel a térség érzékenységére, a Balaton-vízgyűjtőterületének védelme érdekében – a Balaton törvény rendelkezése szerint 2005. dec. 31-e után építési engedély nem adható ki, amennyiben nem készült el a szennyvízelvezető hálózat. A községben szervezett hulladékgyűjtés van, a szilárd kommunális hulladékot Balatonfüredre szállítják. Dögkút nem található a településen, a Kereki-domb melletti egykori dögkút már nincs használatban. A tervezési terület zaj- és rezgésterhelése az alábbi táblázatok és számítások szerint meghaladja a határértéket, ami azonban nehezen elképzelhető. A közúti közlekedésből származó zajterhelés mértékét a 2001. évi forgalmi adatokból számoltuk az ÚT 2-1.302 Útügyi Műszaki Előírás alapján, külön-külön a közlekedési fejezetben jelzett határszelvényre. A forgalmi adatok valószínűleg nem a valós állapotot mutatják, ezért eredményeznek a számítások ilyen értékeket. Referencia egyenértékű A-hangnyomásszint nappal: Határszelvény

LAeq (7,5) (dB)

42

LAeqi (7,5) (dB) 56,20

245

14

56,00

61,5

149

8

57,70

Járműkategória

ÁNFi (db/nap)

Qinappali (db/óra)

I.

732

II. III.

2.915-4.988

I. → szgk.+kistgk II. → mkp. + busz + ktgk. III. → ntgk. + tgk.-szer.+cs-busz ÁNFi → átlagos napi forgalom akusztikai járműkategóriánként Qnappali → évi átlagos óraforgalom akusztikai járműkategóriánként LAeqi (7,5) → referencia egyenértékű A-hangnyomásszint akusztikai járműkategóriánként LAeq (7,5) → referencia egyenértékű A-hangnyomásszint Referencia egyenértékű A-hangnyomásszint éjjel: JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

91

2009. JANUÁR


Határszelvény

LAeq (7,5) (dB)

8

LAeqi (7,5) (dB) 49,2

245

3

48,9

54,7

149

2

51,2

Járműkategória

ÁNFi (db/nap)

Qiéjszakai (db/óra)

I.

732

II. III.

2.915-4.988

A 8/2002 (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet alapján a közlekedésből származó zaj terhelési határértékei országos mellékút esetén falusias beépítésű lakóterületen: Nappal: 60 dB Éjjel: 50 dB Ugyanezen értékek védett természeti területre vonatkozóan: Nappal: 55 dB Éjjel: 45 dB KÖRNYEZETVÉDELMI JAVASLATOK A jó környezetállapotnak köszönhetően a környezetvédelem célkitűzése a meglévő terhelések további csökkentése mellett a kedvező helyzet megtartása, szennyezések kialakulásának megakadályozása. A levegőminőség megóvása, és további javítása érdekében: -

Törekedni kell a környezetkímélő tüzelési módok teljes körű elterjesztésére, a hagyományos (szén, fa) fűtési módok helyett a gázfelhasználásra.

-

Szabályozni kell a nyílttéri hulladékégetést (kerti hulladék, tarló).

-

Utcai zöldsávok, fasorok telepítésével, zöldfelületek, és szilárd burkolatú utak kialakításával hatékonyan csökkenthető a közlekedésből származó por és levegőszennyezés. A növényzetnek, erdősávoknak nagy szerepe van továbbá a szántóföldekről származó porszennyezés megkötésében.

-

Kiváló adottság, hogy ipari eredetű légszennyezés nem terheli a környéket. Ezen helyzet megtartása továbbra is kívánatos.

A felszíni vizek védelme kiemelten fontos feladat a Balaton vízgyűjtőjéhez tartozó térségekben. Ehhez szükséges a -

vízfolyások rekonstrukciója, környezetbe illeszkedő szabályozása,

-

diffúz szennyezések feltárása, megszüntetése, továbbá a

-

csapadékvíz és felszíni vízelvezető rendszerek karbantartása.

A felszíni vizek védelmén kívül talaj- és vízbázisvédelmi szempontból is elengedhetetlen - a közüzemi csatornahálózat kiépítése, - a csatornahálózat kiépüléséig a szikkasztók cseréje zárt szennyvíztározóra. - A nitrátszennyezés megelőzése és csökkentése érdekében be kell tartani a 49/2001 (IV.3) kormányrendelet 1. számú melléklete szerinti „jó mezőgazdasági gyakorlat szabályai”-t. - Be kell tartani továbbá a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény előírásait –különös tekintettel annak 6. fejezetére (A talaj védelme című fejezet). Hulladékgazdálkodás tekintetében: -

Be kell vezetni a szelektív hulladékgyűjtést. A Balatonfüredi hulladéklerakó üzemeltetője, a PROBIO Bt szelektíven gyűjtött hulladékok hasznosítását is végzi. Különösen figyelni kell a lakossági veszélyes hulladékok (akkumulátorok, elemek, olaj, stb) megfelelő gyűjtésére.

Az esetleges káros környezeti hatások A terv megvalósításából nem származhatnak országhatáron átterjedő, sőt lokális káros környezeti hatások sem, mivel a terv egyik célkitűzése éppen az értékek – beleértve a jó környezetállapotot – megóvása, további javítása.


92

2009. JANUÁR


2.6.3 Közlekedési javaslat Mindszentkálla a Balaton-felvidéken a Káli-medence észak-nyugati részén helyezkedik el. Az országos főúthálózatba a 7313.sz. Zánka – Köveskál – Tapolcai összekötő út kapcsolja be a 73135.sz. Mindszentkállai bekötőúton keresztül. A térséget érintő országos mellékutak 2003-ban mért közúti forgalmát a következő táblázat mutatja be:

A 7313.sz. összekötő út és 73135.sz. bekötőút külterületi csomópontja nehezen látható be, nincsenek kiépített kanyarodó sávok, ezért balesetveszélyes (1.kép).

1.kép

2.kép

A településen a 73135.sz. bekötőút halad keresztül a Kossuth Lajos utca és Petőfi Sándor utca nyomvonalán. A Kossuth Lajos utca szabályozási szélessége (átlagosan 16m) a csekély közúti forgalom miatt megfelelő (2.kép). A védendő településközpontban a Kossuth Lajos utca – Petőfi Sándor utca – Jókai utca találkozásának környezetében az út helyszínrajzi vonalvezetése és csekély szabályozási szélessége közlekedésbiztonsági okokból forgalomcsillapítási intézkedések bevezetését teszi szükségessé (3.,4.,5. kép).

3. kép

4. kép

5. kép JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

93

2009. JANUÁR


Mindszentkálla belterületén jelenleg nincs sebességkorlátozás, mindössze a veszélyes helyekre és útszakaszokra utaló jelzések vannak kihelyezve (6.kép). Forgalombiztonsági szempontból ajánlatos az azonnali, 40km/órás sebességkorlátozás elrendelése. Célszerű a községközpontban fokozott forgalomcsillapítási beavatkozások végrehajtása (elsőbbségi viszonyok egyértelműbbé tétele; a terjengős és felfestés nélküli csomópont forgalomtechnikai átalakítása; kijelölt gyalogátkelőhely létesítése a buszmegállónál; parkolóhely egyértelmű kijelölése, stb.)

6.kép

7.kép

A település mindegyik kiszolgáló útja (lakóutca) szilárd burkolattal van kiépítve. A község észak-nyugati részén a Szentimrepusztai kőtenger érintésével 3,0 m széles kiépített külterületi mezőgazdasági út van mintegy 1km hosszban. Mindszentkállán jelenleg nincs kiépített járda és kijelölt gyalogátkelőhely. Az idegenforgalom igényeit szolgálják a községközpontban kihelyezett idegenforgalmi információs táblák (7.kép). Mindszentkállán jelenleg nincsenek jelentősebb parkolási gondok. A jövőben épülő intézmények és lakások esetében mindenkor az OTÉK előírásai szerint kell parkolóhelyeket létesíteni saját telken.

8. kép

Kiépített kerékpárút nincs a településen, de a 7313.sz. összekötő út kerékpározásra ajánlott útvonal (8.kép). A helyközi tömegközlekedési utazásokat autóbuszjáratok bonyolítják le. Megállóhelyek a következő helyeken vannak: - Szentimrepusztai mh. (külterületi) - Mindszentkálla, Újfalu mh. - Mindszentkálla, szövetkezeti bolt mh. - Mindszentkálla, elágazó mh. (külterületi) Minkét belterületi autóbusz-megállóhelynél ízlésesen megépített esőbeálló van. Vasútvonal nem érinti a települést. A legközelebbi vasútvonal a Budapest – Székesfehérvár – Szabadbattyán – Tapolcai vasúti fővonal. Mindszentkálla e vasútvonal több állomása felől érhető el autóbusszal (Zánka – Köveskál, Révfülöp, Ábrahámhegy, Badacsonytomaj).


94

2009. JANUÁR


Jellemző út-mintakeresztszelvények:

Fejlesztési javaslat Mindszentkálla közúthálózata kialakult, hálózati változtatást nem igényel. A község külső közlekedési kapcsolatait távlatban is a 73135.sz. bekötőút (Kossuth Lajos utca és Petőfi Sándor utca) fogja biztosítani. Az út folyamatos felújításán kívül korrekcióval számolni nem kell. Kívánatos az autóbusz megállóhelyeknél kijelölt gyalogátkelőhelyet létesíteni. Ugyancsak közlekedésbiztonsági szempontból célszerű 40 km/órás sebességkorlátozást megtartani és kiterjeszteni a település teljes területére. Ezt a szabályozást a lakott terület határán a helységnév-tábla alatt kell feltüntetni. Mindszentkálla északi területe és Hegyesd (7301.sz. ök. út) között a meglévő földút településközi úttá építendő ki. Mindszentkálla közelében a 7313.sz. összekötő út mellett fog haladni a tervezett térségi önálló kerékpárút nyomvonala. („Balatoni kerékpáros körút”) A település igazgatási területére eső utak osztályba sorolása út neve OTÉK szerint KTSZ szerint 7313.ök. út külterületi szakasz országos mellékút K.V.B. belterületi szakasz -B.V.c.D. 73135. bek. út külterületi szakasz országos mellékút K.VI.B. belterületi szakasz helyi gyűjtő út B.V.c.D. településközi út külterületi szakasz helyi gyűjtő út K.VIII.B. Mindszentkálla és belterületi szakasz helyi gyűjtő út B.V.c.D. Hegyesd között egyéb kiszolgáló utcák kiszolgáló utcák B.VI.d.D. Tervezett út-mintakeresztszelvények:


95

2009. JANUÁR



96

2009. JANUÁR



97

2009. JANUÁR



98

2009. JANUÁR


2.6.4 Közművesítési javaslat Mindszentkálla, a Balaton-Felvidék kedvelt kiránduló helye. A Tekeresi Séd vízgyűjtő területén levő települést Szentbékálla, Káptalantóti, Kékkút és Hegyesd települések veszik körül. Közigazgatási területe 10,84 km2. Az ingatlanok részleges illetve hiányos közművesítettségű besorolásúak az OTÉK 8. §-a szerint. A településen négy-féle vezetékes közműszolgáltatás: a közüzemi ivóvíz, a villamosenergia, a vezetékes gázhálózat csaknem minden utcában megépült. A hírközlési hálózatba kapcsolás és a csapadékvíz elvezetés nincs mindenütt megoldva. Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat és tisztító telep nincs a községben. A település ellátottsága a 2003. és a 2000. évi december 31-i statisztikai adatok alapján Lakónépesség Lakások száma Laksűrűség

Vízellátás

fő lakás fő/ lakás lakosságnak szolgáltatott közműigény 2003. év

2000. év

11 000 m3/év

9 000 m3/év

Szennyvízcsatornázás háztartások részére szolgáltatott energiaigény Villamosenergia ellátás Vezetékes gázellátás Vezetékes hírközlés

2003. év 2000. év 327 330 138 152 2,37 2,17 bekötött lakások száma 2003. év

2000. év

185 db 159 db (47 üdülő) 0 db

bekötött lakások aránya az össz. lakásszámhoz képest 2003. év 2000. év 134 %

115 % 0%

bekötött háztartások száma

bekötött háztartások aránya az össz lakásszámhoz képest

368 MWh/év

368 MWh/év

228 db

218 db

165 %

174 %

81 000 m3/év

17 000 m3/év

48 db

29 db

35 %

19 %

Fõvonalak száma 104 db

109 db

bekapcsolt fővonalak aránya az össz. lakásszámhoz képest 75 % 72 %

A 2003. és a 2000. évi fogyasztási adatokat összehasonlítva, a vezetékes távközlési vonalak számát kivéve a bekötések számában és a fogyasztás mennyiségében kismértékű növekedés tapasztalható. A település központi belterületének a növelése nélkül a terület északi, nyugat és délkeleti részén vannak még beépítés és közművesítés nélküli részek. Ezek alkalmasak lakóövezet kialakítására. A szabályozási terv területén a becslések szerint kb. 40-42 db új lakóingatlan létesíthető. Megvalósításuk egyik feltétele a fejlesztési területek közművesítésének a megoldása. Az életszínvonal emelkedésével a meglévő beépítés területén a közműigényeket tekintve 10-20 %-os igénynövekedés várható. Ezen kívül új igénnyel, az új beépítésre szánt területek fognak jelentkezni. Az új beépítésre jelölt területek becsült közműigénye: Vízellátás Lakótelkek

m3/d 15

Szennyvíz menynyiség m3/d 14

Villamos energiaigény kW 126

Vezetékes gázigény m3/h 63

Telefon fővonal igény db 42

A Balaton – felvidéki Nemzeti Park területén fekvő településen a Balaton-törvény által előírt követelmények szerint mielőbb meg kell valósítani a szennyvizek elvezetését és tisztítását. Szabályozási terv által tennivalók a rendezési terv időtávjában: • A földalatti és a föld feletti közműépítmény csak egységes közmű, közlekedési és kertészeti tervek szerint engedélyezhető, melyeknek elő kell segíteni az igényes környezet kialakítást. • A meglevő közműhálózatok továbbfejlesztésével kell megoldani az új beépítésre szánt területek teljes közműellátását. A beépítést megelőzően a tereprendezéssel összehangoltan kell megtervezni és megvalósítani a felszíni vízelvezetést, a közlekedési területeket és a zöldterületek kialakítását. JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

99

2009. JANUÁR


• • • • •

Mindszentkálla szennyvízcsatorna hálózatát a Révfülöpi szennyvíztisztító telep kistérségi rendszeréhez csatlakozva kell megépíteni. A felszíni vízelvezető hálózat karbantartását és a hálózatfejlesztési, vízrendezési munkálatokat folytatni kell. A szennyvízcsatornázás és a felszíni vízelvezetés megoldására elvi vízjogi engedélyezési terveket kell készíteni a pénzügyi támogatásokra vonatkozó pályázatok benyújtásához. A tervezett és a meglevő felújításra kerülő villamosenergia, hírközlési és kábel TV hálózatokat, térszín alatt, földkábelben vezetve kell megépíteni. A hírközlésben az előfizetők számára a szolgáltatási kört bővíteni kell a szélessávú internet elérés biztosításával.

a) Vízellátás Vízbázis, vízigények Szentbékálla és Mindszentkálla közös vízművel rendelkezik. A vízműtelep Szentbékállán üzemel, sérülékeny környezetű vízbázison. A rendszer a Bakonykarszt Nagyvázsonyi Üzemmérnökség kezelésében van. Elkészült a vízműtelep hidrogeológaiai védőterületének ez előzetes meghatározása. A vízmű védőterülete benyúlik a Mindszentkálla közigazgatási területére, a belterületet az izokron vonalak nem érintik. A kistérségi vízmű vízbázisa Szentbékálla község ÉK-i oldalán létesített vízműkút. A kataszteri száma: K-2, a talpmélysége 130 m. A vízmű egy darab mélyfúrású karsztkúttal üzemel. A kitermelt víz szükség szerinti klórozásán kívül egyéb vízkezelés a telepen nem történik. A kútból engedélyezett vízkivétel 300 m3/d. 1988 óta van itt vezetékes víz. Búvárszivattyú nyomja fel a szentbékállai 150 m3-es vasbeton magaslati tározóba, ahonnan legravitál a víz a fogyasztókhoz, a települések elosztóhálózatába. Vízvezeték hálózat A csőhálózat teljes egészében KM PVC nyomócső. Szentbékálla felől DN 150 vízvezeték szállítja az ivóvizet a mindszentkállai hálózatba. A közterületi elosztó hálózat a településközpontban DN 100KM PVC körvezetékes hálózat, a többi utcában ágvezetékes kialakítású DN 80, és 32 mm átmérőjű. A hálózatra földfeletti tűzcsapok és 5 db közkifolyó van felszerelve. Ez utóbbiak a temető és a turisták vízigényét biztosítják. A Petőfi utca és a 390 hrsz-ú út keresztezése utáni szakaszon, a zártkertekben DN 63 és 32 keresztmetszetű KPE magánvezeték épült. Fejlesztési javaslat

A nyugati és a délkeleti községrészben tervezett új utcáknak a hálózatba bekapcsolásával újabb körvezetékek építhetők a rendszerben. A körvezetékekkel kedvezőbb áramlási viszonyok alakíthatók ki a hálózatban, és biztosítható a két oldali betáplálás lehetősége. Az új DN 100 vízvezetékeket műanyagcsövekből javasolt építeni. A vízvezeték hálózatra földfeletti tűzcsapokat kell felszerelni, melyeket a védendő épülettől max. 100 m távolságra kell felszerelni. b) Szennyvízkezelés Szennyvízcsatorna hálózat és tisztítótelep nincs a településen. Az ivóvíz bekötéssel rendelkező épületeknél a fogyasztók a szennyvizet egyedi szennyvíztároló medencékbe engedik. A tapasztalat szerint a szennyvíztárolók többsége nem vízzáró, szikkasztóként működnek. Az újabb építésű házaknál azonban vízzáró gyűjtőtároló berendezéseket építettek. A szennyvízelvezetés hiánya miatt a talaj, a felszíni- és felszín alatti vizek szennyeződnek. A szennyvíz a talajba és azon keresztül a talajvízbe kerül, így hosszabb távon az első vízadó réteg elszennyeződését és nitrátosodását okozhatja. Fejlesztési javaslat

Mindszentkálla vízvédelmi szempontból a fokozottan érzékeny területen fekszik a Káli-medencében. A település a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési terv területén levő települések közé tartozik, ahol a Balaton törvény kiemelt fontosságú feladatként határozza meg a térség településeinek a szennyvízcsatornázását. A Beszt Kft. tervei szerint elkészült öt település Monoszló, Mindszentkálla, Szentbékálla, Balatonhenye és Köveskál szennyvízcsatornázásának a vízjogi engedélyezési terve, Köveskál gesztorságával. A mikro-térség terve még nincs engedélyezve. Az agglomerációt alkotó öt település népessége együttesen nem éri el a 2000 fő népességet, ez a pályázatokon történő részvételnél hátrányt jelent. Időközben megváltozott a fejlesztési koncepció. A térségben a Révfülöpi szennyvíztisztító telep bővítése szükségessé válik. 2000 m3 napi kapacitását 4000 m3/d kapacitásra növelik, a tisztítási JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

100

2009. JANUÁR


technológiájának a korszerűsítésével, a fejlesztési elképzelések szerint. A bővülő telep a köveskáli mikro-térség 220 m3 napi szennyvizét is fogadni tudja. A fejlesztési elképzelések szerint a szennyvizek Kővágóörs hálózatán keresztül jutnak a tisztító telepre. A megváltozott koncepció alapján átdolgozásra kerülnek a szennyvízcsatornázási tervek. Mindszentkálla terepadottságait figyelembe véve, gravitációs szennyvízcsatornák építésével elvezethetők a szennyvizek a település területéről. A felszín dél-délkelet irányban lejt. Egy, a Jókai utcai végére telepített központi szennyvízátemelőre szervezhető a belterület utcáinak a hálózata. A hálózat főgyűjtője a Kossuth Lajos és a Jókai utcán átvezető csatorna, melybe nyugat irányból a többi utca csatornája is be tud kötni. Ahhoz azonban, hogy Szentbékálla felé lehessen vezetve a szennyvizeket továbbítani, délről észak felé a tervezett szennyvízcsatornával együtt közös munkaárokban kell megépíteni a település szennyvizeit szállító nyomócsövet. A tervezett gravitációs rendszerű csatornák DN 200 mm átmérőjű műanyagcsövekből építendők. A mindszentkállai szennyvizeket szállító nyomócső: DN 110 mm átmérőjű KPE vezeték. A község területéről elvezetendő szennyvízmennyiség 120 l/fő napi szennyvízmennyiséggel 40 m3, nyári csúcsban 44 m3 naponta. c) Felszíni vízelvezetés A község központi belterülete a Tekeresi Séd vízgyűjtő területéhez tartozik. A közigazgatási terület nagyobbik része dombvidéki, a kisebbik hányada a keleti és délkeleti része síkvidéki jellegű. A központi belterület egy része a Tekeresi Séd völgyében, a másik része a Mátyás és a Kopasz-hegy lábához, a domboldalba települt. A terepfelszín erősen tagolt, a domborzat nagyon változatos. A dombvidéki részen levő hegycsúcsok magassága Mindszentkálla területén: Hegyek neve

A hegycsúcsok magassága a Balti tenger szintje felett

Sátelma-hegy

354,0 mBf

Kő-hegy

206,1 mB

Halagos-hegy

313,0 mBf

Köves-hegy

337,5 mBf

Mátyás-domb

298,5 és 287,5 mBf

Garany-tető

332,5 mBf

Kopasz-hegy

301,8 mBf

Pipa-hegy

259,8 mBf

Kereki-hegy

170,90 mBf

Harasztos-hegy

211,8 mBf

Püspök-domb

266,5 mBf

A dombvidéki részen északon a Sátelma- és a Kő-hegy, nyugaton a közigazgatási terület határán a Halagos- és a Köves-hegy, található. Közvetlen a belterület felett, attól nyugatra a Mátyás-domb, a Kopasz-hegy és tőlük délre az Öreg-hegy és mögöttük a Garany-tető magasodik. Tőlük délre a Pipa-hegy és a Püspök-domb, valamint a Tekeresi-Séd bal partján, a Kereki-majorral szemben a Kereki-hegy, és délen a Kékkúti határ mentén a Harasztos-hegy emelkedik. Esőzésekkor nyugat felől a központi belterület három helyen kap koncentrált, nagy mennyiségű csapadékvíz terhelést: • a település északi része a Halagos-, a Köves-hegy, és a Mátyás-domb irányából, • a középső része a Mátyás-domb és a Kopasz-hegy felől és • dél-délnyugat felől az Öreg-hegy irányából. A belterületen a szintkülönbség 170-141 mBf szintek között van, cca. 29 m. A hegyekhez legközelebb eső utcák 170-160 mBf közötti szinten alakultak ki, így a Kossuth és a Petőfi utca is. A Rákóczi tér és környéke a település legmagasabb részén fekszik. A templom az egyik magas pontra kb. 160 mBf magasságra települt. Keleti irányba lejt a felszín, a Jókai utca legmélyebb része 141,0 mBf szinten van.


101

2009. JANUÁR


Csapadékvíz elvezetési megoldások a közutak mentén, a központi belterületen

Az északi községrészben hosszú ideig sok kárt okoztak a hegyekből lezúduló vizek. Miután a termelőszövetkezet megépítette a belterületet megkerülő Északi tehermentesítő árkot a Tekeresi-sédig, a Kossuth utca külterületi csapadékvíz terhelése megszűnt. Ez a csatorna övárokként funkcionál. Mindszentkállába bevezető út keresztezése után a vizek kormányzását megosztva, két irányban, az Északi tehermentesítőn és az Összekötő árkon keresztül lehet elvezetni. Az Összekötő árok a Mávás-tói árokba vezet, mely ugyancsak a Tekeresi-sédbe köt be. A szomszédos településeket összekötő utak, a Petőfi, a Kossuth és a Jókai utcák mentén egy illetve két oldali árkok épültek. A község középső részéből a Rákóczi tér, a Petőfi és a Jókai utcai árkok vezetik a vizeket a Mávás-tói árokba. A meredekebb szakaszokon burkolt árkok épültek. Néhány utcában nincs megoldva a vízelvezetés. Délen az Öreg-hegy felől érkező csapadékvizeket a Petőfi utcai árkok vezetik tovább keleti irányban a befogadók felé. A meglevő útmenti árkok felújítása és a hálózat továbbfejlesztése szükséges. Fejlesztési javaslat

A meglevő útmenti árkok folyamatos karbantartása és a hálózat továbbfejlesztése szükséges. A kedvező terepadottságok miatt a település észak és déli részén javasolt új beépítés vízelvezető hálózata nem fogja terhelni a meglevő beépített területek csapadékvíz hálózatát, attól független rendszerben építhető ki. Az északi fejlesztési területek vizeit az Északi tehermentesítő árokba javasolt vezetni. A keskeny szabályozási szélességek miatt ezekből az utcákból útmenti folyóka, illetve csapadékvízcsatorna megépítésével javasolt a vizeket elvezetni. A tervezett utcák keresztszelvénye aszimmetrikus kialakítású és a szabályozási szélességükben fa nem telepíthető. A déli fejlesztési területekről elvezetett felszíni vizeket a Tekeresi –Sédbe lehet bevezetni. Ehhez, a tervezett utcákból a vizek a belterület alatt tervezett nyílt árokban továbbíthatók a befogadóig. Az új utcákban ráccsal fedett burkolt folyóka, vagy zárt csapadékvízcsatorna építése javasolt, az utcák igényes megjelenését elősegítve. Célszerű az egész településre egységes vízelvezetési tervet készíteni a meglevő átereszek keresztmetszet és a folyásfenék magasságának a felülvizsgálatával. A problémás szakaszok cseréjével kedvezőbb vízelvezetési viszonyok alakíthatók ki az érintett szakaszokon. A beépítésre szánt területeken az építésnek a feltétele az érintett terület tereprendezésének és a felszíni vízelvezetésének a megvalósítáJÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

102

2009. JANUÁR


sa valósítása összehangolt tervezés alapján. A fejlesztési területek vízelvezető hálózatai egymástól független megvalósíthatók. d) Villamosenergia ellátás Középfeszültségű hálózat Mindszentkálla a Tapolca Zánka Cs. Sz. K. Északi 20 kV-os villamos távvezetékről ellátott település. Erről a távvezetékről biztosított a települést ellátó 20/ 0,4 kV-os transzformátorok betáplálása. Három transzformátor közvetlen a gerincvezetékről, öt a Mindszentkálla 20 kV-os leágazásra van felfűzve. Előrelépés és az igényes hálózatkép kialakítását segítette elő, hogy a Tanács közben házas transzformátor épült, a betáplálása földkábelen keresztül történik. Az állomások főbb jellemzői: Ellátó távvezeték neve Mindszentkálla leág Északi 20 kV Mindszentkálla leág Mindszentkálla leág Északi 20 kV Északi 20 kV Mindszentkálla leág Mindszentkálla leág

Neve Imre major Kereki major Kvarcidbánya* Káptalan pince Kereki-dűlő Sifter major Mindszentkálla község Tanács köz

Nyilvántartási száma 57/0-1 57/0-2 57/0-3 57/0-4 57/0-5 57/0-6 57/1-1

Tartószerkezet típusa FOTR 20/125 FOTR 20/125 VOTR 20/160 OTR 20/160 OTR 20/160 OTR 20/100 VOTR 20/160

Tulajdonviszony ÉDÁSZ ÉDÁSZ Idegen ÉDÁSZ ÉDÁSZ ÉDÁSZ ÉDÁSZ

Beépített kapacitása 63 kVA 80 kVA 40 kVA 63 kVA 40 kVA 100 kVA 160 kVA

57/1-2

ABB Junior 315 S

ÉDÁSZ

250 kVA

A 20/0,4 kV-os oszloptranszformátorok közterületen, főképpen utcasarkokon vannak elhelyezve. A transzformátorok két állomás kivételével rendelkeznek szabad kapacitással. A középfeszültségű vezetékek acél és betonoszlopokra, a kisfeszültségű hálózat fa, acél és betonoszlopokra helyezett. Kisfeszültségű és a közvilágítási hálózat A villamos energiát jellemzően a világításra, a háztartási kisgépek ellátására és a hőenergia előállítására használják. Az energiaigény alacsony. Az állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen az igények kielégítése. A kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, légkábeles és szabadvezetékes formában, melyek közös oszlopsoron haladnak az utcai közvilágítás vezetékekkel. Jellemzően a 0,4 kV-os és közvilágítási vezetékeket az utca egyik, a távközlési vezetéket a legtöbb helyen külön oszlopsoron, az utca másik oldalán állították fel. Fejlesztési javaslat

Az új beépítés igénynövekménye: kb. 130 kW. Az igények felfutásától függően, amennyiben a meglevő belterületi transzformátorokból a többlet igény nem biztosítható, a Községi I. és a Tanácsköz állomások kapacitásának növelése szükséges. A tervezett és a meglevő felújításra kerülő villamosenergia hálózatokat, térszín alatt, földkábelben vezetve kell megépíteni a Balaton – felvidéki Nemzeti Park területén levő településen. e) Hőenergia ellátás Nagyközépnyomású hálózat Mindszentkálla területén a Raposka-Dörgicse 25 bar-os nagyközépnyomású gázvezeték halad keresztül, a belterülettől délre, a Zánkát és Tapolcát összekötő út mentén, délnyugat és északkelet irányban. Ez a D 150 mm átmérőjű acélvezeték látja el a Balaton felvidék településeit kiszolgáló 25/4 bar-os gázfogadó állomásokat. A kialakított kistérségi ellátó rendszerben Mindszentkálla, Szentbékálla, és a Művészetek völgyének a települései Hegyesd, Monostorapáti, Kapolcs és Vigándpetend a Mindszentkállai gázfogadóból ellátottak. Középnyomású hálózat JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

103

2009. JANUÁR


A Káli medence településeibe a Mindszentkállai térségi szerepkörű gázfogadótól indított D 160 mm keresztmetszetű középnyomású vezeték szállítja a földgázt. A vezetéknek Mindszentkálla belterületét dél és délkelet felől megkerülő szakasza a Jókai és a Kossuth utca keresztezéséhez érkezik, ahonnan a Kossuth utcán továbbvezet északi irányban Monostorapáti felé. A gerincvezetékhez a település D 63 KPE elosztó hálózata két helyen csatlakozik. Szentbékálla felé is D 63 KPE gázvezeték épült. A hálózat ágvezetékes kialakítású. Fejlesztési javaslat

Az új beépítés lakásainak ellátására a középnyomású hálózatot meg kell hosszabbítani ágvezetékes hálózat kialakítással. Az északi fejlesztési területeken már megépült a gázvezeték, csak a bekötővezetékeket kell megépíteni a hálózatra ezután csatlakozó telkeknek. A település középső és a déli részén javasolt lakóterületek számára a közterületi és bekötővezetékeket is kell építeni. A tervezett középnyomású vezetékeket DN 63 KPE csövekből javasolt lefektetni. Kisnyomású hálózat A kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal történik, melyek egy része az előkertekben nyert elhelyezést, a másik része a házak falsíkjára szerelt nyomásszabályozó. Az egyedi szabályozótól induló kisnyomású hálózaton keresztül történik a földgáz szállítása közvetlen a fogyasztókhoz. A földgázt többségében komplex módon (fűtés, főzés, használati melegvíz előállításra) hasznosítják. A meglevő hálózatra a gázbekötéssel nem rendelkező ingatlanok rá tudnak csatlakozni, a hálózat rendelkezik tartalék kapacitással. Nem vezetékes hőhordozók 90 lakásban nincsen vezetékes gáz. A lakosság jelentős része, 65%-a a nem vezetékes hőhordozókat és a villamosenergiát hasznosítja hőszükségletének az előállítására. A szenet, a fát, a PB gázt és az olajat a térségbeli telepekről vásárolják. Megújuló energiahordozók Az új beépítésre szánt területeken és a meglevő beépítés átépítésre kerülő házain a megújuló energiahordozók közül a nap- és a föld energiáját javasolt hasznosítani. A napenergia hasznosítására napkollektorok, fotóelemek telepítése szükséges. A napenergia használata időjárás-függő, ezért a vezetékes energiahordozóval történő ellátást nem helyettesíti, csak az éves vezetékes energiafogyasztást csökkenti. A beruházáskor mind a kettő, az új és a hagyományos hőbázist is meg kell építeni. A megújuló energiahordozók között a hőszivattyú alkalmazásával a föld energiája is hasznosítható. Sok jó példa van már rá országos szinten, első sorban intézmények és szolgáltatások alkalmazták már hőellátásuk megoldására. A megújuló energiahordozók hasznosításával a hagyományosan használt energiahordozók felhasználása csökkenthető, s ezzel a levegőtisztaság javításához lehet hozzájárulni. Ezek az egyedi berendezések, az egyes telkeken belül jelenthetnek kedvező megoldást. Elektronikus hírközlés A lakások 75%-a részére biztosított a hírközlési kapcsolat. Alacsony számú a vezetékes hálózatról ellátott igénylő. A legtöbb ingatlan vezeték nélküli távközlési hálózatról ellátott. A mikrohullámú távközlési rendszer hangminősége és megbízhatósága elmarad a vezetékes hálózatokétól, különösen viharos időben. Különösen hátrányos a helyzet, ha az előfizetőnek Internet elérési igénye van. A távközlési hálózat részben kábeles, részben légvezetékes kialakítású. A légvezetékes szakaszok saját oszlopsorra helyezettek. A Monostori és a Petőfi utcában 5 illetve 7 oszlopközben a villamosenergia és a hírközlési hálózatot közös oszlopsorra szerelték fel. A mobil telefonok megjelenése mellett 2000. évtől a vezetékes fővonal-igénylők számának csökkenését lehet tapasztalni. Ez nem helyi sajátosság, országos szinten tapasztalható az előfizetőszám csökkenés. A TV és a rádióműsorok vételét a térségben a Kab-hegy TV és URH gerincadó biztosítja. Fejlesztési javaslat

A hírközlési és a kábel TV hálózat fejlesztése szükséges. A lakosság számára lehetővé kell tenni a vezetékes hírközlési és kábel TV szolgáltatásokhoz a hozzáférést, hogy a széles sávú Internet elérés hiányában ne kerüljön hátrányba lakó- és üdülő népessége. A Balaton – felvidéki Nemzeti Park területén levő település központi belterületén, a vezetékes hírközlési és a kábel TV hálózat építése földalatti vezetéssel, földkábelben vezetve történjen. JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

104

2009. JANUÁR



105

2009. JANUÁR



106

2009. JANUÁR



107

2009. JANUÁR



108

2009. JANUÁR


2.6.5 A tervezett területfelhasználás mérlege A közigazgatási terület jelenlegi területfelhasználásának mérlege Betűjele

Területfelhasználási egység megnevezése

Lf

FALUSIAS LAKÓTERÜLET

Vt

TELEPÜLÉSKÖZPONTI RÜLET

Összevont kategóriák ha %

Részletes kategóriák ha %

37,52

3,4

100

TE-

2,09

0,19

100

Gksz

GAZDASÁGI KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET

6,11

0,56

100

Ki

KÜLÖNLEGES KÖZHASZNÁLATU INTÉZMÉNYI TERÜLET

2,29

0,21

100

Kö

KÖZLEKEDÉSI CÉLÚ

15,66

1,44

100

0,67

0,06

100

VEGYES

KÖZTERÜLET Z

ZÖLDTERÜLET

Ev

VÉDELMI RENDELTETÉSŰ ERDŐTERÜLET

322,63

29,76

100

M

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

688,09

63,47

100

Mke

Kertes

197,30

28,67

Má

Általános

318,50

46,29

Mko

Korlátozott használatú

172,29

25,04

Vg

VIZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

KÖZIGAZGATÁSI TERÜLET ÖSSZESEN

9,64

0,89

1084

100

100

A belterület jelenlegi területfelhasználásának mérlege Betűjele

Területfelhasználási egység megnevezése

Lf

FALUSIAS LAKÓTERÜLET

Vt

TELEPÜLÉSKÖZPONTI RÜLET

Összevont kategóriák ha %

Részletes kategóriák ha %

37,52

75,04

TE-

2,09

4,18

Ki

KÖZHASZNÁLATÚ ÉPÍTMÉNYI KÜLÖNLEGES TERÜLET

1,22

2,44

100

Kö

KÖZLEKEDÉSI CÉLÚ*

4,59

9,18

100

VEGYES

100

KÖZTERÜLET Z

ZÖLDTERÜLET

0,67

1,34

100

Ev

VÉDELMI RENDELTETÉSŰ ERDŐTERÜLET

2,57

5,14

100

M

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

1,69

3,38

100

Mko

Korlátozott használatú

0,64

37,8

Mke

KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

1,05

62,2

Vg

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

BELTERÜLET TERÜLET ÖSSZESEN


0,3

0,6

50,0

100

109

100

2009. JANUÁR


MELLÉKLETEK


110

2009JANUÁR


1. sz. melléklet A fejlesztési, rendezési elhatározások, törekvések összegyűjtése interjúk alapján 1. A települési változásokat (fejlődést) meghatározó tényezők közül melyeket látja a jövő szempontjából biztatónak, veszélyesnek? Veszélyesnek tűnik a munkanélküliség, ami főleg a képzetleneket érinti. Az új Európai Uniós követelmények miatt egyre nehezebb a szőlősgazdák, kistermelők helyzete. 2. Mik a települési népesség jellegzetességei? (lakosszám, változás, tendenciák, van-e kisebbség, vallás, korösszetétel, lakossági mobilitás, elvándorlás) A lakosok száma 343 fő, a történelem során a falu végig tisztán magyar nemzetiségű. A római katolikus vallás jellemző. Egyre több külföldi vásárol üdülő céljára telket (bevásárlás), főként németek és svájciak. Az önkormányzat számára ez nem bevételi forrás, külföldre bérleteztetnek, ezért nem adóztatható. 3. A település emberi erőforrásainak jellemzői? (aktív keresők száma, aránya, iskolai végzettség, munkanélküliség és változása, szociálisan támogatottak száma és iskolai végzettsége, életkora, neme) A támogatottak 90%-a 40-50 év közötti. 4. Milyen a szociális, művelődési ellátás színvonala a településben? (egészségügyi ellátás, oktatás, közbiztonság, bűnözés, tűzoltóság, kultúra, művészet – élő hagyományok, rendezvények) Orvos hetente egyszer rendel. Idősek klubja, nyugdíjasklub működik. A posta megszűnt, Polgármesteri Hivatallá alakítják át. Iskola, óvoda nincsen, a gyerekek szállítását mindenki maga oldja meg, főleg Tapolcára viszik őket. A közbiztonság jó, bűnözés nincsen. A hagyományok feléledőben vannak, ezen dolgozik az Út a Gyökerekhez Kál Alapítvány is. Rendszeresen rendeznek szüreti felvonulást, évente többször tartanak falunapokat, újabban a nőnapot is megünneplik közösen. 5. Mennyire erős a településhez való ragaszkodása a lakosságnak? Vannak-e érdekellentétek az egyes települési részek között? Vannak-e az emberek szerint értékesebb települési részek, ahol szívesebben laknak? Nem erős a kötődés. Lokálpatriotizmusnak nincs nyoma. Érdekellentétek nincsenek az egyes településrészek között. 6. A település gazdaságának mi a jellemzői?(Mik a domináns gazdasági tevékenységek? Melyek a bejegyzett gazdálkodó szervezetek? Milyen a foglalkoztatottsági helyzet?) A vállalkozók között az építési vállalkozók vannak túlsúlyban, kőműves vállalkozók vannak. A turizmus szezonális jellege miatt szerepe a gazdaságban nem jelentős. 7.

A települési önkormányzat gazdálkodásának mik a jellemzői? (költségvetés, önkormányzati vagyongazdálkodás, ingatlanértékek, változások, adó, jövedelem)

Kevés az önkormányzat bevétele. Pályáznak, de kevés látszattal. Az önkormányzat vagyona csekély, a pályázatokhoz szükséges önrészt sok esetben nem tudják előteremteni. 8.

Mik a környezetgazdálkodás, környezetvédelem jellemzői? (legfőbb szennyezőforrások, hulladék-kezelés, temetkezés, közterületek karbantartása)

Jelentős szennyezőforrás nincs. A lakossági hulladék szervezett gyűjtése megoldott, Balatonfüredre szállítják. A temető mérete megfelelő, még nem telt be. A közterületek gondozottak 9.

Melyek a település fizikai jellemzői? 9.1 Mennyire kihasznált a belterület? Lakóterületek elégségesek-e? Vannak-e bővítési szándékok?) Telek iránti kereslet van, szeretnének lakóterületi bővítést. 9.2 Gazdasági területek vannak-e, szükséges-e? Bővítési szándék?


111

2009JANUÁR


Úgy gondolják, hogy gazdasági terület kijelölésére a Nemzeti Park miatt nem is lehet igényük. 9.3 Szükség van-e intézményi területre?(közintézmények, sport, rendezvényterület) Szükség lenne közösségi térre, rendezvényterületre, valamint a sportpálya fejlesztésére, öltözők, létesítmények kialakítására. 9.4 Zöldterületek, parkok vannak-e? A természeti adottságok, helyi erdőségek miatt parkokra nincs igény, inkább közösségi térre lenne szükség. A játszótér kihasználatlan, a helyén szívesen kialakítanának közteret, kisebb rendezvényterületet. 10.

Vannak-e építészeti értékek, építészeti hagyományok? Védett értékek?

Sok a szép ház, de építészeti értékeiket nem tartják számon. Az újonnan épített vagy felújított épületek esetében is gyakran felfedezhetők a hagyományos népi építészet jegyei. 11.

Műszaki infrastruktúra-ellátottság jellemzői milyenek? (közlekedés, közmű ellátottság)

Megközelítés jó, mind a vonatokhoz való kapcsolat, (Budapest-tapolcai fővonal, Zánka-Köveskál, továbbá Kővágóőrs-Révfülöp) mind a helyközi autóbusz-forgalom tekintetében. A busz óránkénti gyakoriságú. A közúti kapcsolatok jók. A településen belüli szabályozási szélességek több esetben nem elegendőek, a járda több helyen nincs kiépítve. Közüzemi szennyvízcsatorna nincsen. Pályáztak rá, eddig sikertelenül. Vízzel, gázzal, telefonnal jól ellátott a község, azonban a telefonhálózat minősége nem megfelelő. Vezetékes telefon nincs, a rádiótelefon adása gyenge, internet-használathoz nem megfelelő. 12.

A település jövőjében el tud-e képzelni valami nagyvonalú, reménykeltő változást? Milyennek szeretné látni települését? Véleménye szerint ennek mennyi a realitása?

Általános igény az, hogy az államnak jobban fel kellene karolnia ezeket a falvakat, mert messzi földről keresett értéket képviselnek.


112

2009JANUÁR


2. sz. melléklet Az államigazgatási szervezetek előzetes állásfoglalása Sorszám 1.

Állásfoglaló szervezet megnevezése Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatósága

2.

Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat

Állásfoglalás tartalma -

3. *

Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági igazgatóság

4.

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

-

5.

Balatoni Területi Főépítészi Iroda

-

6.* 7.

HM Honvéd Vezérkar Hadműveleti és Kiképzési Csoportfőnökség Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

-

8.

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Tapolca Városi Intézete

-

Információkat közöl Mindszentkálla erdőterületeiről Hrsz-an felsorolja az erdőtelepítésre számba jöhető telkeket, melyek már a természetvédelmi hatósággal is egyeztetve lettek. Mellékletként területkimutatást, tematikus térképeket küld Felhívja a figyelmet, hogy a csapadékvíz elvezetésre figyelmet kell fordítani. Termőföldön tervezett beruházásoknál a humuszos termőréteg megóvásáról, a szomszédos területek művelhetőségéről gondoskodni kell. Külön gondot kell fordítani az erózió védelemre. A község nitrátérzékeny területen fekszik, ezért a 49/2001 (IV.3.) korm. rend. figyelembe kell venni. Mezőgazdasági területek mellett olyan tevékenység nem folytatható mely kapcsán a termőterületre tájidegen és szennyező anyag akár ideiglenesen is kikerülhet. A településen nincs nukleáris létesítmény, így a tárgyi terv tekintetében nem érdekeltek, tervezési követelményeket nem hivatottak előírni. Az egyeztetési eljárásokban nem kívánnak részt venni. A Hivatal jogosult véleményezőként a tervkészítés során az egyeztetésekben közreműködni, minden eljárási szakaszban részt kívánnak venni. A 2001. évi LXIV. törvény 66. § (2) bekezdése kötelezően előírja az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését. Tájékoztat arról, hogy a tervezési terület régészeti valamint műemléki érdekeket érint. Kérik feltüntetni a szabályozási tervlapon a műemlék és környezete feltüntetését (törzsszámmal, ill. hrsz.-mal) valamint a legfontosabb előírások a HÉSZ-ben is jelenjenek meg. A véleményezési eljárásban részt kíván venni. A rendezési tervek tartalmi és formai követelményeinek (Ét. és OTÉK) maradéktalanul meg kell felelni. A tervezést a településfejlesztési koncepciónak meg kell előzni. Javasolja a teljes közigazgatási terület tervezés alá vonását, hogy az önkormányzat szándéka mindenhol érvényesülhessen. Nyilatkozatot kér arról, hogy a tervezők a Balaton-törvény és az Étv előírásait betartotta és kéri a településtervezői jogosultsági névjegyzéki szám feltűntetését. OTÉK-tól való eltérésre külön kérelmet kell beadni. A véleményezésre elküldött dokumentációhoz kér egy érvényben lévő rendezési terv kivonatot is. Észrevételt nem tesznek, a további eljárásban nem kívánnak részt venni. A tervkészítés további fázisaiban részt kíván venni és már a vizsgálati fázistól kezdve személyes konzultációt igényelnek. Tájékoztat, hogy elkészült a Káli-medence kezelési terve. Jelenleg egyeztetési fázisban van. Véleményük szerint az OTÉK előírásainál szigorúbb szabályozásra van szükség a településen. Felhívja a figyelmet: Állattartási és köztisztasági rendelet megalkotásának fontosságára és a csapadékvíz elvezetés megfelelő kiépítésének szükségességére. A fejlesztéseket, bővítéseket, korszerűsítéseket maximálisan támogatják.

*az egyeztetési és véleményezési eljárásban nem kíván részt venni JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

113

2009JANUÁR


Sorszám 9. 10.

Állásfoglaló szervezet megnevezése Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulása Tapolcai Rendőrkapitányság

11.

Veszprém Megyei Földhivatal

12.

Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

13.

Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Soproni Igazgatóság

14.

Veszprémi Bányakapitányság

15.*

Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal

16. *

Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal Településrendezési Főosztály Veszprém Megyei Közlekedési Felügyelet

17.

- Állásfoglalás tartalma - Felsorolja Mindszentkállát érintő programjaikat. - A véleményezési eljárásban részt kívánnak venni. - Bűnmegelőzési szempontból szükséges a közvilágítás fejlesztése, korszerűsítése. - Balesetmegelőzési szempontból fontos az utak minőségének javítása, a kereszteződések felülvizsgálata. - Szükségesnek tartják az utcanév táblák és házszámok jól látható elhelyezését. - Az 1994. évi LV. törvény 36.§ (4) bekezdés szerint szőlőt és gyümölcsöst művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani, a 44.§ (1) bekezdés szerint termőföldet más hasznosításra csak kivételesen lehet felhasználni. - A Balaton törvényt messzemenőkig figyelembe kell venni. - Az egyeztetési anyagot papír alapú térképpel kérik melyen a hrszok jól olvashatók. - Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi szempontból 1-10 pontban összefoglaltakat javasolja beépíteni a településrendezési terv rendszerébe. - Kérik, hogy a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság bevonását kezdeményezzék az eljárás során. - A további egyeztetéseken részt kíván venni. - Biztosítani kell az elektronikus hírközlési létesítmények (2003. évi C. törvény 94. § (1) bek.) valamint a postai létesítmények 8/2003. évi CI. Törvény 40. § (1) bek.) elhelyezésének lehetőségét az utak, közművek építésénél, korszerűsítésénél valamint egyéb építmények felújításánál. - Tájékoztatásul közli, hogy a település fejlődése és építési rendje szempontjából településrendezési eszközként figyelembe vehető tervei, intézkedései nincsenek. - Az érintett hírközlési szolgáltatókat az előkészítésbe és a tervezésbe indokoltnak tartja bevonni. - A hírközlési szakági munkarészeket véleményezés végett kéri megküldeni. - A terv kidolgozása során kötelező a megkutatott és nyilvántartott ipari ásványvagyon figyelembevétele. - A meglévő bányatelekről adatokat szolgáltat. - Amennyiben a terv előirányoz gázenergia felhasználását, gázelosztó-hálózat építését vagy módosítását, az létesítési engedéllyel végezhető. - Felhívja a figyelmet, hogy az Ötv. 98§-a szerint a hivatalnak csak utólagos törvényességi ellenőrzési jogköre van. Az OTÉK 5.§ szerint az egyeztetési eljárásba nem kell bevonni. - Nem kíván részt venni. - Megköszöni a bejelentést, de felhívja a figyelmet, hogy a Balatoni Területi Főépítészi Iroda az illeték a véleményezésre. - Részletesen felhívja a figyelmet a közúti közlekedési munkarészek elkészítéséhez szükséges tartalmi követelmények betartására. - Új utak tervezésénél szükségesnek tartják környezetvédelmi vizsgálat elvégzését. - Az egyeztetési és véleményezési eljárásban is részt kívánnak venni.

*az egyeztetési és véleményezési eljárásban nem kíván részt venni


114

2009JANUÁR


Sorszám 18.

Állásfoglaló szervezet megnevezése Magyar Geológiai Szolgálat

19.

Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi- Felügyelőség

Állásfoglalás tartalma - Felsorolja jelen esetben mely témaköröket véleményez – ezek meglétét elvárja. -

-

Felhívja a figyelmet, hogy a készülő rendezési tervnek összhangban kell lennie a 2000. évi CXII. Trv. III fejezet 9. §-ára, valamint a 253/1997.Korm.rend. függelékében előírt védőtávolságok betartására. Tájékoztat, hogy a készülő dokumentációt a 2/2005. (I.11) Korm. rend. alapján kiegészíteni szükséges Felhívja a figyelmet a Btv. betartására. Katonai, légügyi hatóságként a kérelem teljesítéséhez hozzájárul, a további eljárásban nem kíván részt venni.

20. *

HM Katonai Légügyi Hivatal

21.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Veszprém megyei Földművelésügyi Hivatal Kékkút Község Önkormányzata

-

Fontosnak tartja a 2000.évi CXII. tv., az 1994. évi LV. tv valamint az 1995. évi LVII. tv. figyelembe vételét.

-

Tájékoztatást köszöni, részt kíván venni az eljárásban.

23. *

Szentbékkálla Község Önkormányzata

-

Köveskált érintő terveik nincsenek, az eljárásban nem kíván részt venni.

24.

Monoszló Község Önkormányzata

-

Most készül Monoszló terve, ezért elengedhetetlennek tartják az egyeztetést és tervi összehangolást.

22.

*az egyeztetési és véleményezési eljárásban nem kíván részt venni


115

2009JANUÁR


3. sz. melléklet Területfejlesztési koncepciót jóváhagyó önkormányzati testületi határozat


116

2009JANUÁR


4. sz. melléklet Az államigazgatási szervezetek egyeztetési dokumentációra érkezett véleménye és a tervezői válaszok So rs zá m

Állásfoglaló szervezet megnevezése

Állásfoglalás tartalma

Tervezői válasz

1.

Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatósága

- Földrészlet mélységű tájékoztatást, egyeztetést kér az új erdőterületekről (erdősítésre javasolt területekről) - Indoklást hiányol, hogy miért lett erdőterületbe sorolva az a 66 ha, amely az általuk küldött nyilvántartásban nem szerepel.

- Az építési szabályozásban a védelmi erdő nem erdősítésre kötelezett területet jelent, hanem olyan területet, ahol épület nem helyezhető el. - A Balaton törvény Termelési övezete által meglévő és tervezett erdőgazdasági övezetbe sorolt területeket erdőként jelöltük, ezek jelentik a többlet területeket.

2.

Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat

- Kéri az előzetes állásfoglalásában leírtak bevételét a szabályzatba. - A csapadékvíz elvezetésre figyelmet kell fordítani. - Termőföldön történő építésügyi eljárásokban szakhatóságként működik közre.

3.

Tapolcai tányság

4.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Min. Veszprém megyei Földművelésügyi Hiv. Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Soproni Igazgatóság Balatoni Területi Főépítészi Iroda

A tervvel egyetértenek, de -a 30 km/h korlátozást a község teljes területén nem tartják indokoltnak -a balesetveszélyes kereszteződésben megoldást javasol (tükröt a községből kijövők számára) A vízfolyások medrének rendezése helyett a „vízfolyások környezetbe illeszkedő szabályozása” kifejezés használatát javasolja az EU Víz Keretirányelv értelmében. Észrevétele nincs. Nem kér további dokumentációt, amennyiben az elektronikus hírközlés tekintetében nem történik alapvető változás. 1. Kéri a jelkulcs összehangolását a tervvel és az OTÉKkal A méretarány megváltoztatását kéri A Balaton-felvidéki NP neve Balatoni Nemzeti Parkra változott A HÉSZ javítását kéri (23§, 18.a) A szabályozási terv és a HÉSZ összehangolását kéri 2. A VG2 övezetet hiányolja a tervlapról II. közbenső vélemény: - A 2000. évi CXII. tv. övezeteinek a szabályozási lapon való feltüntetése zavaró, és növeli a pontatlanságot. - Az egyik major területét nem jelöli a terv gazdasági területként. - A HÉSZ előírásaival kapcsolatos észrevételeket tesz. - A tervezett kékkúti út jelölését kéri.

- Az észrevételt köszönjük, a tervet kiegészítettük a szóban forgó megjegyzéssel. - A csapadékvíz elvezetés részletesebb kidolgozása nem településrendezési terv szintű feladat. - egyetértünk, javítjuk

5. * 6.

Rendőrkapi-

A kifejezést pontosítottuk

E témában nem történik alapvető változás 1. Az észrevételekkel egyetértünk, javítjuk 2. A VG2 övezetbe a Kerekidombon található vízbeszerzési terület tartozik II. közbenső vélemény: - Amely övezethez szabályozási előírás nem kapcsolódik, nem fogjuk jelölni. - A majort gazdasági területként szabályozzuk. -Átvezetjük - Jelöljük a Kékkútra vezető utat.

*nem kér a jóváhagyott anyagból


117

2009JANUÁR


So rsz á m 7.

8.

Állásfoglaló szervezet megnevezése

Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság




Tervezői válasz

1. Az I. és II. övezettel valamint a Natura 2000 területekkel kapcsolatban kiegészítéseket kérnek 2. A kisparcellás kertes területek lehatárolásának felülvizsgálatát kéri 3. Vízfolyásokkal kapcsolatos kikötéseket tesz. 4. Felhívja a figyelmet, hogy az egyedi tájértékek kataszterét el kell készíteni, és a rendezési terv mellékleteként használni. 5. szerkezeti tervre vonatkozó megjegyzéseket tesz (lovas- és kerékpárutak, új beépítések, vízháztartás, szintterület-sűrűségek) 6. HÉSZ : 6. § kiegészítése – meglévő külterületi épületekre vonatkozó előírások szigorítása, - reklámok, - épületmagasság mindenhol max. 3,5 m legyen, új beépítés és Vt esetén is 7. Újonnan beépítésre kerülő telkek építési paramétereit hiányolja, keveselli a telekosztási tervet. 8. A HÉSZ kiegészítését, szigorítását javasolja. Ezen belül: - A kertes területek pontosítását kéri, a földhivatali állapot szerint - A kiemelten védett területeket Má1 helyett Mák-ba kéri sorolni - Az M jelű övezetek egyértelmű elkülönítését, jelölését kéri 9. Felhívja a figyelmet, hogy a Kopasz-hegyi bánya rekultiválandó, de a meglévő növényzet külön figyelemmel megőrzendő.

1. Az észrevétellel egyetértünk, a tervlapokon és az előírásokban pótoljuk a hiányosságokat. 2. A Btv termelési övezete alapján készítettük el a szerkezeti tervet. Kertes területek közé kizárólag a földhivatali nyilvántartás szerinti zártkert területeket soroltunk. A telkek elaprózódásának megakadályozása érdekében az előírások szerint telket megosztani tilos. 3. A HÉSZ-t kiegészítjük. 4. az egyedi tájérték kataszter elkészítése nem a településrendezési terv készítésének része 5. A szabályozást a pincékre és kerítésekre vonatkozó előírásokkal kiegészítjük. 6. Az észrevételeket figyelembe vesszük, de a szintterületsűrűségeket nem tartjuk szükségesnek 7. Az épületmagassággal kapcsolatban a tervtanácson ellentétes vélemény hangzott el. 8. Az építési paraméterek ezekre a telkekre is meg vannak adva, a telekosztási terv még ezen felül készítendő. 9. Az észrevételekkel nagyrészt egyetértünk, átvezettük őket, kivéve: - a kertes területek lehatárolásáról már volt szó, csak zártkerteket jelöltünk kiskertes területként - nem értjük az észrevételt, mivel ez így van jelenleg is - nem tudjuk, hol nincsenek ezek elkülönítve 10. átvezetjük A válaszok fent megtalálhatók (BNPI) Az értékelést az Önökkel egyeztetett tematika alapján beépítettük az alátámasztó munkarészek közé (ld. 2.6.2. C, Környezeti értékelés)

Természetvédelmi szempontból Nemzeti Park véleményét továbbítja Hiányolja a környezeti értékelést

118

a

2009JANUÁR


Sor szá m 9.

Állásfoglaló szervezet megnevezése Veszprém Megyei Közlekedési Felügyelet


1. A Közút KHT-val egyeztetni kell, az egyeztetési jegyzőkönyvet csatolni kell az alátámasztó munkarészhez 2. OTÉK hiányol

szerinti

útkategóriákat

3. védőtávolságot hiányol 4. hiányzó buszmegállókra hívja fel a figyelmet 5. 241 és 254 hrsz-ú utak fordulási sugarára hívja fel a figyelmet 6. új funkció esetén is keresztmetszeti méretezés kell 7. A lakóutcáknál 5,5 m-es burkolatszélességet kér a mintakeresztszelvényeken 8. a kerékpározásra kijelölt utat nem kell a tervlapon jelölni, elég a HÉSZbe foglalni, vagy elkülöníteni a jelölését az önálló kerékpárúttól 9. önálló kerékpárutat javasol az országos mellékút külterületi szakaszán, mintakeresztszelvény tervezéssel együtt 10. tervezett mintakeresztszelvényt kér 6 m burkolatszélességgel a buszforgalom miatt 11. a vizsgálati és a szerkezeti lapok összhangját hiányolja 12. járda kialakítását javasolja az országos mellékutak belterületi szakaszán 13. felhívja a figyelmet, hogy a javasolt sebességkorlátozásra két helyen kétféle értéket javasolunk 14. hiányolja a külterületi utak kérdésének tárgyalását 15. a HÉSZ kiegészítését kéri 10.

Magyar Szolgálat

Geológiai


Tervezői válasz

1. Utak melletti kerékpárút nincs - csomópontok kialakítása: elsőbbségadás kötelező KRESZ-táblával szabályozott, járműosztályozó nélküli csomópontok 2. Az I. és II. rendű közterületek településrendezési (szabályozási tervi) kategóriák. Az I. rendű közlekedési terület kategóriába tartoznak az országos mellékutak. Az OTÉK kategóriák a szerkezeti terven jelennek meg. 3. A védőtávolságok szerepelnek mind a szerkezeti, mind a szabályozási tervlapokon, az utóbbin méretezve. 4. Javítjuk 5. A szóban forgó út meglévő, nem tervezett, csak szélesítését szabályoztuk a lehetőségekhez mérten 6. A meglévő utakon új funkciókat nem terveztünk. A kerékpárosok jelenleg is a közutakat használják 7. Átdolgozzuk 8. Elválasztjuk a két jelölést

9. A 7313 sz. ök. út mellett önálló kerékpárutat tartalmaz a terv. A 73135. sz. bek. út kerékpározásra ajánlott közútként szolgál. 10. Bővítjük 6 m-re 11. A vizsgálathoz képest a szerkezetnek többlettartalma kell, hogy legyen, a vizsgálaton a tervezett elemeket nem kell szerepeltetni 12. Egyetértünk, korrigáljuk 13. Korrigáljuk 14. A település egészét nem érintő másodlagos utakkal nem foglalkozik a szabályozási terv külterületen. 15. Kiegészítjük

Nincs kifogása

119

2009JANUÁR


11.

13. 14. 15.

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Tapolca Városi Intézete Veszprém Megyei Földhivatal

A tervet közegészségügyi szempontból megfelelőnek tartja.

Veszprém Megyei Katasztrófa-védelmi Igazgatóság Veszprémi Bányakapitányság

Kifogással nem él


Kifogást nem emel A továbbiakban is részt kíván venni

Közli, hogy bányaterületre építési korlátozásokat lehet előírni

120

Figyelembe vettük

2009JANUÁR


1


121

2009JANUÁR


2


122

2009JANUÁR


3


123

2009JANUÁR


4


124

2009JANUÁR


5


125

2009JANUÁR


6


126

2009JANUÁR



127

2009JANUÁR


6


128

2009JANUÁR



129

2009JANUÁR


7


130

2009JANUÁR



131

2009JANUÁR



132

2009JANUÁR



133

2009JANUÁR



134

2009JANUÁR



135

2009JANUÁR


8


136

2009JANUÁR



137

2009JANUÁR



138

2009JANUÁR



139

2009JANUÁR



140

2009JANUÁR



141

2009JANUÁR


9


142

2009JANUÁR



143

2009JANUÁR



144

2009JANUÁR


10


145

2009JANUÁR


11


146

2009JANUÁR


13


147

2009JANUÁR


14


148

2009JANUÁR



149

2009JANUÁR


15


150

2009JANUÁR


5. sz. melléklet A közművesítés és a közműelrendezés megvalósítására vonatkozó kormányrendeletek és szabványok Vízgazdálkodás – vízellátás – csatornázás 4/1981. (IV. 4.) OVH rendelet: Országos Vízgazdálkodási Szabályzatról 8001./1994. (K. Ép. Ért.11.) KTM tájékoztató: A szennyvíztisztítók, szennyvíziszapkezelő és -elhelyező, hasznosító létesítmények védőterületei kiterjedésének megállapításáról 1995. évi LVII. Törvény A vízgazdálkodásról 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet: A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet: A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet: A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet: A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 10/2000. (II. 2.) Korm. rendelet: A vízgazdálkodásról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet: A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 201/2001. (X. 15.) Korm. rendelet: Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 213/ 2001. (XI. 14.) Korm. rendelet: A folyékony hulladék elhelyezéséről 23/2003. (VII. 29.) KvVM rendelet: A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről 163/2004. (V. 21.) Korm. rendelet: A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról 164/2004. (V. 21.) Korm. rendelet: A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és megvalósítási Programmal öszszefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet: A közműves szennyvízelvezető és –tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról 30/2004. (II. 28.) Korm. rendelet: A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról 26/2005. (V.28.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) a 35/1966. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról 47/ 2005.(V. 28.) Kormányrendelet: Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 2001/2001. (X. 25) Korm. rendelet módosításáról Folyószabályozás, ár- és belvízvédelem 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet módosításáról A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkentésével kapcsolatos eljárásról 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet: A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól 232/1996.(XII. 26.) Korm. rendelet: A vizek kártételei ellenőrzés szabályairól Vízvédelem 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet: A vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról 21/1999. (VII. 24.) KHVM-KöM együttes rendelet: A vízminőségi kárelhárítással összefüggő üzemi tervek készítésének, karbantartásának és korszerűsítésének szabályairól 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet: A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet: A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről 7/2002. (III. 1.) KöM rendelet: A használt- és szennyvizek kibocsátásának méréséről, ellenőrzéséről, adatszolgáltatásról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól 271/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet: A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001(X. 26.) Korm. rendelet módosításáról JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

151

2009JANUÁR


25/2003. (XII. 30.) KvVM rendelet: A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet módosításáról 2003. LXXXIX. törvény A környezetterhelési díjról 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet: A felszín alatti vizek védelméről (33/2000. (III. 17.) Korm. rendeletet 2004. XII. 31-tól hatályon kívül helyezte) 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet: A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolásáról (A település szennyeződés érzékenységi besorolása a melléklet szerint) 28/ 2004. (XII. 25.) KvVM rendelet: A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásának egyes szabályairól (A 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendeletet 2004. XII. 30-tól hatályon kívül helyezte.) 7/ 2005. (III.1.) KvVM rendelet: A települések felszín alatti vizek állapota szempontjából történő besorolásáról Villamosenergia-ellátás 11/1984. (VIII. 22.) IpM rendelet: A villamosmű biztonsági övezetéről 128/1999. (VIII. 13.) Korm. rendelet: A fák védelméről szóló 21/1970. sz. rendelet módosítása 2001. évi CX. Törvény Villamosenergia törvény Gázellátás 6/1982. (V. 6.) IpM számú rendelet: A gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági övezetéről 2003. évi XLII. törvény A földgázellátásról Hírközlés 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet: A távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről A 63/2004. (VII. 26.) ESzGM rendelet a 0 Hz – 300 GHz közötti frekvencia tartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről Közműelrendezést meghatározó, befolyásoló szabványok MSZ 7487/2-80 szabvány: Közmű- és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Elhelyezés a térszín alatt MSZ 7487/3-80 szabvány: Közmű- és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Elhelyezés a térszín felett MSZ 15 287/2000. szabvány: Településekről származó szennyvizek tisztítótelepei, szennyvíztisztító kisműtárgyak és kisberendezések MSZ 7048/1. 2. és 3. – 83 szabvány illetve az ezt módosító Szabványügyi Közlöny 8. száma (2002. VIII. 1.) (Sz. K. 8.) A körzeti gázellátó rendszerek védőtávolsága MSZ 151. Erősáramú szabadvezetékek, az 1,0 kV-nál nagyobb névleges feszültségű szabadvezetékek létesítési előírásai

Az örökségvédelemre vonatkozó fontosabb jogszabályok: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló1997. évi LXXVIII. törvény 253/1997. (XII. 20.) Korm rendelet Az országos településrendezési és építési követelményekről 191/2001 (X.18.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi bírságról 16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályokról 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet a kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról Fontosabb jogszabályi tudnivalók: Műemléki érték: (Kövt.7.§(7)): „minden olyan épített örökségi elem, valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó területe, együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi műszaki emlék; alkotórészeivel, tartozékaival, és berendezési tárgyaival együtt.” JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

152

2009JANUÁR


Műemlék: (Kövt.7.§(6)): „olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak.” Műemléki környezet: (Kövt.40.§.)„A védetté nyilvánított műemlékekkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos ingatlanok, a közterületrészek és a közterületrészekkel közvetlenül határos ingatlanok műemléki környezetnek minősülnek. A védetté nyilvánításról szóló rendelet sajátos viszonyok esetén ettől eltérően is kijelölheti a műemléki környezetet.” A műemléki értékek védetté nyilvánítása a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál kezdeményezhető. (Kövt. 29.§) A védetté nyilvánítást bárki kezdeményezheti, akár a tulajdonos, akár az önkormányzat, civil szervezet, vagy magánszemély is. A műemlékek használata: (Kövt. 43. § (1)) A műemlékeket a műemléki értékükhöz, jellegükhöz, történelmi jelentőségükhöz méltóan, a védett értékek veszélyeztetését kizáró módon kell használni, illetve hasznosítani.” (Kövt. 43. § (3)) A műemléki környezet területén minden változtatást, beavatkozást a műemlék városképi, illetőleg tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.” Hatósági eljárás: A kulturális örökség védelmével kapcsolatos hatósági feladatokat – országos illetékességgel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal látja el. (Kövt. 62-63. §) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el a műemléki területeken (műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet) A Kövt. 63. § (4) b) értelmében. Helyi védelem (Étv. 57. §.) (1) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján …. nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik. (2) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. (3) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési - fővárosban a fővárosi önkormányzat, illetve az általa szabályozott keretek között a kerületi - önkormányzat rendeletben dönt.

Környezetvédelemmel kapcsolatos fontosabb jogszabályok: Hulladékgazdálkodás: A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló módosított 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló módosított 126/2003. (VIII.15.) Kormányrendelet (módosította a 313/2005. (XII.25.) Kormányrendelet A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény Az állati hulladékok kezelésének és hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI: 27.) FVM rendelet A települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (XI: 29.) KvVM rendelet A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet Levegőtisztaság-védelem: A levegő védelméről szóló egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet, amelyet módosította a 349/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló, 48/2006. (XII. 27) KvVM rendelet által módosított 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet Zaj- és rezgés elleni védelem: 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról A környezeti hatásvizsgálat és az egyes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet


153

2009JANUÁR


6. sz. melléklet Az államigazgatási szervezetek kiegészítő véleményei Sorszám

1.

Állásfoglaló szervezet megnevezése Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatósága


Tervezői válasz

-A korábbi egyeztetések során a véleményeltérések tisztázásra kerültek. - A tervet jóváhagyásra javasolja

2.


Vízvédelem: - a jóváhagyáshoz hozzájárul Természet- és tájvédelem tekintetében az alábbiak figyelembevételével javasolja a jóváhagyást: 1. fafajokat javasol utcai sorfának 2. a játszótér esetében csak a terület felét javasolja közparkká alakítani, a másik felén lehetnek játszószerek 3. Az egyedi tájérték kataszter legyen a HÉSZ melléklete.

Táj – és természetvédelem: 1. A települési zöldfelületek rendezési javaslatai című fejezetbe beépítettük az új javaslatot 2. Közparkban elhelyezhető játszótér, játszószer. 3. A korábbi egyeztetések során a Nemzeti Park azt az információt adta, hogy a kataszter nem készült el. Amennyiben elkészül, kezelhető a HÉSZ mellékleteként.

3.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Középdunántúli Regionális Igazgatósága

-- Továbbra is kéri az országos utakat érintő tervjavaslatok Magyar Közút KHT-val egyeztetését. Az egyeztetésről készített jegyzőkönyvet kéri a dokumentációhoz csatolni. -- Olyan munkarészt kér, amelyben a közlekedési létesítmények OTÉK szerinti besorolása látható. -- Keresztmetszeti méretezést kér az olyan utakon, ahol új funkciót terveznek. -- Ellentmondást lát a közlekedés8i javaslat és a tervlapok között.(kerékpár út vonatkozásában) -- Nem ért egyet azzal a megállapítással, hogy az országos mellékutak külterületi szakaszán nem indokolt az önálló kerékpárút kialakítása. A terv fentiek szerinti átdolgozását kéri.

Az egyeztetés megtörtént 2009. január 27-én. A melléklet emlékeztető tanulsága szerint a nyitott kérdések lezárásra kerültek és a tervjavaslat eszerint átdolgozásra került.


154

2009JANUÁR


1.


155

2009JANUÁR


2.


156

2009JANUÁR



157

2009JANUÁR


3.


158

2009JANUÁR



159

2009JANUÁR


EMLÉKEZTETŐ Készült:

A 2009. január 27-én Veszprémben a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság hivatalos helyiségében tartott egyeztető tárgyalásról.

Jelen voltak: Szilárd Katalin útügyi referens (NKH) Mezey András tervező Tárgy.

Mindszentkálla javított településrendezési (szerkezeti és szabályozási) terve.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-dunántúli Regionális Igazgatóságának tárgybani munkával kapcsolatos véleményét a felek áttekintették és a következőkben állapodtak meg: •

A településben lévő közlekedési létesítmények OTÉK szerinti útkategóriába és KSZT szerinti tervezési osztályba sorolása megtörtént és az alátámasztó munkarészek 2.6.3. Közlekedési javaslat című fejezetébe be lett építve.

•

A 7313. sz. út mellett önálló kerékpárutat javasol a terv. Ennek tervezett mintakeresztszelvényét az alátámasztó munkarészben mellékeljük.

•

A 73135. sz. út külterületi szakaszán a csekély burkolatszélesség (5,4 m), valamint az út vízszintes vonalvezetése miatt a bekötőúton 70 km/óra sebességkorlátozás elrendelését javasolja a terv.

•

2009. január 29-én a Veszprém megyei Magyar Közút KHT képviselőjével, Danyi Józseffel történt szóbeli egyeztetés eredménye a következő volt: o

Az elkövetkező 15 évben a 7313. sz. és a 73135. sz. úton fejlesztést nem terveznek.

o

A 7313. sz. út mellé tervezett önálló kerékpárút elképzelésével egyetértenek.

Budapest, 2009. 01. 29. Az emlékeztetőt összeállította: ……………… Mezey András


160

2009JANUÁR

D S

E Y

G E

H

Ev

16

Ev Ev

16

Ev 50

Ev

50

Ev Gksz 1012

7

5 3

1 3

50 50

Lf 2421 50

Lf 2421

8 16

Ki 1010

Lf 2221 Lf 2021 7

50

T

8 50

VG-1

50

8

Lf 2021

VG-1 12

50

Lf 2421 50 50

6

Mke-1

Lf 2421

Z

TRK Mke-1 Lf 2021

Ev

M

TRK Vt 1511

3 1 73

Ev

Ki 1030

Lf 2021 Vt 2031

40

Lf 2021

Lf 2021

VG-1

VG-1

Vt 2040 7 50

Z

Vt 0000 Lf 1031

Lf 2421 Lf 2021

Ev

Lf 2021

M

10

TAPOLCA

Lf 2021

199/4

Ev

Lf 2021

Lf 2021

8

Lf 2421 Lf 2421

VG-2

Ki 1512

VG-1

9

TRK Lf 2021

12

TRK

Lf 2321

Lf 2321

VG-1 Lf 2321

9

Gksz 1512 Ev 50

50

Ev

Ev

T Mke-2

VG-1 VG-1

VG-1

50 50

Mke-1

a c l o p a 3 T 31 7

VG-1

Ev

településrendezési tervei és helyi építésügyi szabályzata JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ

Recommend Documents