TELEPÜLÉSÜNK ÉRTÉKEI ÓVD! VÉDD! VIGYÁZZ RÁ! 2015
1910
2015
ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM 1750–1841 közö , közel száz éven át, a bajai uradalom is a Grassalkovich család birtokában volt. A templomépítőként is aposztrofált gyaraki Grassalkovich Antal, Bikityen (ma Bácsbokod) is szükségét lá a egy új és nagyobb templom megépítésének. A terv végrehajtását halála sem akadályozha a meg. Özvegye, Klobusiczky Terézia grófnő, teljesítve férje végrendeletét, 1780-ban, a bátmonostori apátság tégláiból, felépí e e a község ma is meglévő első szilárd falazatú templomát a falu második római katolikus temetőjének közepén, a régi ver alu templomocska helyén. Az első teljes körű felújításra 1854-ben került sor. Az 1890-re befejeződö Baját Szabadkával összekötő vasútvonal megépítése bekapcsolta a községet az ország gazdasági vérkeringésébe. A háromnemze ségű falu gyorsan virágzásnak indult. Az életkörülmények jelentős javulását bizonyítják az egyházi jegyzőkönyvek is. A 19. század végére a bunyevácok és magyarok mellé már jelentős számban települtek át a túlnépesede sváb falvakból németek. 1913-ban a 4300 lelket számláló községben 2000 német, 1300 magyar és 1000 bunyevác hívő élt. A templomban az 1780 óta megötszöröződö lakosság 2/3-nak még állóhely sem juto , noha vasárnaponként több szentmisét is tarto a helyi plébános és káplánja. Így elkerülhetetlenné vált a templom kibővítése. A munkálatokat Foerk Ernő és Petrovách Gyula budapes mérnöktanár tervei alapján 1913 májusára, Kuts János esperes-plébános ideje ala fejezték be. A régi épület új szentéllyel, kriptával, sekrestyével, oratóriummal és kereszthajóval gazdagodo . A felújíto templom 44 méter hosszú, a főhajó szélessége 12,68 méter. Az oldalhajók hossza 28,79 méter, szélességük 11 méter. A torony magassága 37 méter. A templom teljes befogadó képessége 2400 fő. A falu gazdagságát jelzi, hogy az országban egyedülálló módon a felújítás részeként a régi téglapadozatot az egyházközségi képviselő-testület parke aborításra cserélte e. A sekrestye és az oratórium kivételével, a templom teljes 663,18 m2-es alapterületéből 605,77 m2-t még ma is parke a borít.
1935
Kossuth Lajos utca 62.
POLGÁRI ÉS PARASZT-POLGÁRI HÁZBELSŐK FRESKÓI Számos tehetséges bácsbokodi mesterember közül kiemelkedik Wi ner Frigyes (1886–1949) szobafestő- és mázolómester. Wi ner Frigyes az édesapjánál tanulta ki a mesterség csínját-bínját. A tanoncéveket követően egy pes mecénás támogatásával két éven keresztül tanult Olaszországban, s i elsajá to a a freskókészítés rejtelmeit is. 1910-ben önállósíto a magát, s e ől fogva elsősorban templomfestéssel foglalkozo . A 20. század elején testvérével, Wi ner Márton szobafestőmesterrel, családi vállalkozásban számos lakóépület, több intézmény, a katymári Horthy-kastély, a kunbajai, garai és nemesnádudvari templom díszítő festését vállalták el. 1923-ban Mártonnal együ a bácsbokodi ipartestület alapítói közö találkozunk vele. 1924-ben Wi ner Frigyest választo ák meg az ipartestület második elnökévé; 1927-ig töltö e be ezt a sztséget. Az ő elnöksége ala készült el a testüle zászló és került megszervezésre az ipartestüle könyvtár. Az ipartestület melle községi képviselőként is tevékenyen részt ve a község életében. A nagy gazdasági világválság rányomta a bélyegét a magyar építőiparra, így hatással volt a Wi ner család életére is. Miután Kuczka Mihály építési fővállalkozó nem tudta kifizetni az alvállalkozóként nála dolgozó Wi ner családot, Frigyes értékesíte e a házát, hogy ki tudja fizetni segédmunkásait. A család azonban így lehetetlen helyzetbe került. Frigyes és Márton 1933-ban kivándorolt Argen nába, hogy előkészítsék az utat a két család kiköltözéséhez. Két év elteltével Márton hazatért az i hon maradt családtagokért, de érkezését követően nem sokkal súlyosan megbetegede , és többé nem tudta elhagyni a falut. Márton két leánya és Frigyes három leánya kivándorolt Wi ner Frigyes után. Bácsbokod hajdan volt gazdagságának, a falu aranykorának ékes bizonyítékai az einfuhrok (száraz bejárók) oldalfalait és mennyezetét, illetve a sztaszobák mennyezetét díszítő festmények. Számos polgári és paraszt-polgári ház még ma is őrzi a 80–100 évvel ezelő készült freskókat. A legrégebbi falfestmények Wi ner Frigyes tehetségét dicsérik, jellemzően vallási témájú realista ábrázolások, míg a Wi ner család emigrálásával keletkeze űrt Czimmermann Ádám naiv festészete töltö e be.
Dózsa György utca 77.
Dózsa György utca 75.
Tóth Kálmán utca 83.
Kossuth Lajos utca 14.
BÁCSBOKODI BÚBOS TYÚKÓLAK Az álla artásra szolgáló építmények talán egyik TYÚKÓLAK legkülönlegesebb változata BÁCSBOKODI BÚBOS az úgyneveze kerekólak családjába tartozó Bácsbokodra jellemző, tyúkke-
Az álla artásra szolgáló építmények talán egyik legkülönlegesebb változata az úgymenceként is emlegete búbos tyúkól. A manapság szokatlan kialakításúnak neveze kerekólak családjába tartozó Bácsbokodra jellemző, tyúkkemenceként is számító építmény kialakulásának eredetére vonatkozó információk nem isemlegete búbos tyúkól. A manapság szokatlan kialakításúnak számító építmény kimertek. A 20. század első felében a település minden tanyáján, illetve a legalakulásának eredetére vonatkozó információk nem ismertek. A 20. század első felétöbba település falusi háznál állt tanyáján, még ilyenilletve ól. a legtöbb falusi háznál állt még ilyen ól. ben minden A búbos tyúkól kör alaprajzú, 3-4 méter magas, záródású, a csúcsán A búbos tyúkól kör alaprajzú, 3-4 méter magas, kúposkúpos záródású, a csúcsán szellőző szellőző kürtővel. A faluban még két ilyen építmény található. Ezek égete kürtővel. A faluban még két ilyen építmény található. Ezek égete téglából készültek. készültek. A tojófészkeket rend szerint az építmény teljestalajszintben, kerületén Atéglából tojófészkeket rendszerint az építmény teljes kerületén a falmentén a falmentén vagyalakíto egy méter vagy egy métertalajszintben, magasan padkán ák ki.magasan padkán alakíto ák ki. tyúkkemenceelnevezés elnevezés az igen szokatlan, de annál hatékonyabb tavaszi AAtyúkkemence az igen szokatlan, de annál hatékonyabb tavaszi fertőtlenítési eljárásbóleljárásból ered. Az építményt tetvektől és az egyéb élősködőktől sz fertőtlenítési ered. Az aépítményt a tetvektől és az egyébúgy élősköto ák meg, hogy az éghető eszközök eltávolítását követően tüzet raktak az ólban, dőktől úgy sz to ák meg, hogy az éghető eszközök eltávolítását követően kiége majdazkimeszelték. folyamatos légcserét biztosító szellőző kürtőn tüzet ék, raktak ólban, kiégeA füst ék, amajd kimeszelték. A füst a folyamatos légát távozo , átjárva a teljes ólat. cserét biztosító szellőző kürtőn át távozo , átjárva a teljes ólat.
1995 1951 2015
BÁCSBOKODI BÚBOS TYÚKÓLAK Az álla artásra szolgáló építmények KEGYELETI PARK talán egyik legkülönlegesebb válto-
„Múltunkban a jövőnk.” Mi sem testesízata az úgyneveze kerekólak csameg jobban ezt a bölcsességet, mint a ládjába tartozó Bácsbokodra jellemző, temetők, ahol a közösség tagjainak felmenői tyúkkemenceként is emlegete búbos nyugszanak. A temető az, ahol a szegények és gaztyúkól. A manapság szokatlan kialakításúnak dagok, ahol a béresekkialakulásának és az elöljárók egyként emlékeztetnek számító építmény eredetére vonatkozó inforamációk múltra. nem A maiismertek. bácsbokodi temetőt az 1700-as évek feléA 20. század első felébenmásodik a település ben jelölték ki. Ez a falu harmadik rómaifalusi katolikus temetője. minden tanyáján, illetve a legtöbb háznál állt még ilyen Aól.háromnemze ségű Bácsbokodon a viharos 20. században az egymást követő háborúk, elhurcolások, kitelepítések lakosságcserék A búbos tyúkól kör alaprajzú, 3-4 méter magas,éskúpos záródású, eredményeként sok sír gazdátlanná és elhanyagol á vált. a csúcsán szellőző kürtővel. A faluban még két ilyen építmény találhaAtó.bácsbokodi Német Kisebbségi Önkormányzat 2008-banrend felismerte, hogy a megEzek égete téglából készültek. A tojófészkeket szerint az építmény maradt, esetenként több, mint 100 éves sírjelek kapcsolatot jelentenek a múl al és teljes kerületén a falmentén talajszintben, vagy egy méter magasan padkán magukban a nemze ségek közö békés együ élést. A lakosság teljes eralakíto ákhordozzák ki. kölcsi támogatásával, Bácsbokod Önkormányzata és a Horvát Kisebbségi A tyúkkemence elnevezés az Nagyközség igen szokatlan, de annál hatékonyabb tavaszi Önkormányzat erkölcsi és anyagi támogatása melle a Német Kisebbségi Önkormányfertőtlenítési eljárásból ered. Az építményt a tetvektől és az egyéb élősközat összegyűjtö az elhanyagolt és aazfelajánlo sírjeleket. eltávolítását Ezek a temetőkövetően eddig egy dőktől úgy sz eto ák meg, hogy éghető eszközök használaton részénkiége egy kiköveze mentén, Anemze függetlenül, tüzet raktakkívüli az ólban, ék, majdsétaút kimeszelték. füst aségtől folyamatos légtema kus módon kerültek felállításra. cserét biztosító szellőző kürtőn át távozo , átjárva a teljes ólat. A Kegyele Park központja a háromnyelvű táblával kialakíto emlékhely. A látogatók i helyezhe k el a megemlékezés virágait. Jelentőségével kiemelkedik az 1865-ben felállíto kőkereszt. Külön egységet képeznek a kovácsolt vaskeresztek (32 db), a fakeresztek (12 db), a kőből készült sírjelek és a kovácsoltvas sírkerítéssel öveze sírboltok. Összesen 314 síremlék őrzi a múltat. A legrégebbi sírkő felirata: „Johann Hellenbarth gestorben 1861”. A Kegyele Parkban emlékek, értékek és érzések összpontosulnak. Egy példa értékű kezdeményezés, melyet a lakosság és a hivatalos szervek teljes vállszélességgel támoga ak. Méltán lehet rá büszke minden bácsbokodi, legyen helyben lakó, vagy elszármazo . A nemzet egységét, a múlt összetartó erejét és az őseink szteletét megtestesítő emlékhely példaként szolgálhat minden embernek.
BÁCSBOKODI BÚBOS TYÚKÓLAK BÁCSBOKODI Az álla artásra szolgáló építmények talán egyik legkülönlegesebb változata az úgyneveze kerekólak családjába tartozó Bácsbokodra jellemző, tyúkkeHELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY menceként is emlegete búbos tyúkól. A manapság szokatlan kialakításúnak
Bácsbokod az Árpád-kor óta lako „egyházas”, templommal rendelkező falu. A telepüszámító építmény kialakulásának eredetére vonatkozó információk nem islés jelentőségét növelte, hogy a mohamedán kereskedők útvonala, az úgyneveze Káliz mertek. A 20.keresztül. század első település minden illetve a legút, i vezete A falufelében kedvezőaado ságait jelzi, hogytanyáján, a történelem viharaiban több falusi háznál állt még ilyen többször elnéptelenede terület újraól.és újra benépesült. A községet, illetve annak tárA búbos tyúkól kör alaprajzú, 3-4 határozza méter magas, csúcsán sadalmát három egyedi jellegzetesség meg: akúpos háromzáródású, nemze séga(bunyevác, szellőzőmagyar) kürtővel. faluban még két ilyenhiánya építmény található. Ezek égete német, együA élése, a nagybirtokosok és a széles iparos réteg. készültek. A tojófészkeket rendszerint az építmény kerületén Atéglából helytörténe gyűjtemény bemutatásának tema kája is e háromteljes jellemvonás köré épül fel. A múzeum folyosóján bemutatkozik mind a három nemze ség, majd betea falmentén talajszintben, vagy egy méter magasan padkán alakíto ák ki. kintést nyerhetünkelnevezés a világháborúk borzalmaiba a Felvidékről á elepíte tavaszi magyar A tyúkkemence az igen szokatlan,ésde annál hatékonyabb lakosság történelmébe. A termekben megelevenednek a parasz élet mindennapjai, fertőtlenítési eljárásból ered. Az építményt a tetvektől és az egyéb élősköképet a megbecsült kézműves mesterségekről a házkörüli munkákról. dőktőlalkothatunk úgy sz to ák meg, hogy az éghető eszközök és eltávolítását követően Az utolsó teremben rálátásunk nyílik a gazdag vallási életre, az egyházra, mely a három tüzet raktak az ólban, kiége ék, majd kimeszelték. A füst a folyamatos légnemze ség békés szellőző együ élésének záloga volt., átjárva a teljes ólat. cserét biztosító kürtőnaát távozo A széles társadalmi támogato ságot élvező gyűjtemény napról napra gyarapodik, s egyre jelentősebb kulturális értéket képvisel. Mostanra a „Mesterségek Háza” nevet viselő kiállítótérben egy hiánytalan asztalos műhelyt, kovácsműhelyt és egy cipészműhelyt is láthatnak az érdeklődők. Betekintést nyerhetnek az ácsok, papucsosok, lakatosok és szíjgyártók életébe. Nyomon követhe k a kender feldolgozását a kitermeléstől a sző es elkészítéséig. Napjainkra a több ezer darabos gyűjtemény túlmutat Bácsbokod történelmének, a századfordulón megindult polgárosodás és a parasz élet szépségének bemutatásán. Bácsbokod kedvező földrajzi fekvése, az észak-déli és kelet-nyuga közú , illetve a vasú vonal a Felső-Bácska olvasztótégelyévé varázsolta a községet. Ezt felismerve választo a Bácsbokodot o honának például az ország 20-as évekbeli legnagyobb adófizetője, Rosenberg Mátyás és a híres építész, Kóbor Ferenc is. A Felső-Bácska nemze ségi sokszínűségéről, a szokatlanul széles iparos rétegről és a község aranykorának számító 20. század első feléről hiteles keresztmetszetet bemutató helytörténe gyűjtemény úgy Bácsbokod, mint a Felső-Bácska kulturális értékének számít.
BÁCSBOKODI ÉRTÉKTÁR Az Országgyűlés 2012-ben fogadta el a magyar nemze értékekről és hungarikumokról szóló XXX. törvényt. A honatyák ezzel megteremte ék a nemzeértékek összegyűjtésének, rendszerezésének és megóvásának jogszabályi há erét. A nemze értékek azonosítása, rendszerezése és védelme egy többszörösen összete , ver kálisan felfutó rendszerben, az ún. Magyar Nemze Értékek Piramisában történik. A nemze értékpiramis első lépcsőfokát a települési önkormányzatok adják, amelyek fakulta v feladatként megalakíthatják Települési Értéktár Bizo ságaikat. Ezek a bizo ságok elkészí k a településen fellelhető nemze értékek adatainak gyűjteményét, vagyis a települési értéktárat, melyet megküldenek a Megyei Értéktár Bizo ságnak. A megyei értéktárak rendszerezik a települési értéktárak adatait, melyet a saját gyűjtőmunkájukkal kiegészítve megküldenek a Hungarikum Bizo ságnak. A Hungarikum Bizo ság a hozzá megküldö listákat a Magyar Értéktárban öszszesí és rendszerezi. Külön jogszabály alapján választja ki a hungarikummá minősíthető értékeket, amelyek bekerülnek a Hungarikumok Gyűjteményébe. Bácsbokod Települési Értéktár Bizo sága 2014-ben alakult meg. S még ebben az évben létrehozta a Bácsbokodi Települési Értéktárat, melyben kezdetben 4, jelenleg 5 a kiadványban is megjelenő értéket tart nyilván. A 3 fős bizo ság tevékenyen együ működik a Bácsbokodi Hagyományőrző Egyesüle el és Bácsbokod Nagyközség Önkormányzatával is. A bizo ság tagjai társadalmi munkában látják el feladataikat.
A kiadvány a Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizo ság támogatásával készült.
