Települési vízkárelhárítási tervek készítésének tapasztalatai Előadó: Maller Márton (ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály)
Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése Szeged, 2014. július 2-4.
Vizek kártételei elleni védekezés feladatai •
Elsőrendű árvízvédelmi művel védett települések: • • •
•
Az elöntéssel veszélyeztetett településrészek mentesített ártéren fekszenek. Védekezés irányítója a VIZIG központi védelemvezető (és a szakaszvédelemvezetők) Rendelkezésre állnak a sikeres védekezéshez szükséges információk (pl. védelmi szakasz nyilvántartási terve, védvonal hossz-szelvények, digitális terepmodell, korábbi árvizek adatai/tapasztalatai)
Elsőrendű árvízvédelmi művel nem védett települések: • • • •
Az elöntéssel veszélyeztetett településrészek nyílt ártéren fekszenek. Védekezés irányítója a település polgármestere, a VIZIG feladata a szakmai segítségnyújtás Korábban nem álltak rendelkezésre egységes települési vízkárelhárítási tervek és a meglévők is hiányosak voltak. Az árvízvédekezés vízügyi szakemberek, hivatásos egységek és civil önkéntesek együttműködésével történik. 2
A tervek készítését közvetlenül megelőző árvízi események •
2013. április - Marcal • •
A Marcal mellékvízfolyásain bekövetkezett jelentősebb áradások hatására egy hosszantartó árhullám alakult ki a Marcalon. A levonuló víztömeg Egyházaskesző külterületén, a balparton meghágta a depóniát és a terepre nagy mennyiségű víz folyt ki. A magassági hiányos szakaszon homokzsáksorral védekeztünk.
3
A tervek készítését közvetlenül megelőző árvízi események •
2013. április - Marcal • •
Az Egyházaskesző – Marcaltő – Malomsok vonalon a vízmennyiség a Marcal főmedrében, a terepen valamint a Marcaltői övcsatornán vonult le. A Marcaltő-Egyházaskesző közúton megtörtént a nyúlgát kiépítése és az átereszek elzárása.
4
A tervek készítését közvetlenül megelőző árvízi események •
2013. április - Marcal • • •
Folyamatos vízszint- és vízhozam méréseket végeztünk, illetve légi felvételezés is történt, mely segített az elöntött területek lehatárolásában. Az elöntések a völgyben lévő keresztirányú létesítmények miatt nem egyenletes felszíngörbével, hanem lépcsőzetes medencesorként alakultak ki. A betározódott vízmennyiség kb. 4,7 millió m3 volt, és kb. 680 ha területet érintett.
5
A tervek készítését közvetlenül megelőző árvízi események •
2013. június - Duna • • •
A Duna vízgyűjtőjének felső területein egy elhúzódó ciklontevékenység hatására 4 nap alatt 300-400 mm csapadék hullott. A kialakuló árhullám tetőző vízszintjei az ÉDUVIZIG területén minden dunai vízmércén új LNV szintet jelöltek ki. A „magaspartok” alacsonnyá váltak, a nyílt ártér területe kibővült, a mellékfolyókon a visszahatás minden eddiginél nagyobb területet érintett
6
A tervek készítését közvetlenül megelőző árvízi események •
2013. június - Duna •
A nyílt ártéren fekvő Duna parti településrészeken új helyszíneken, eddig nem tapasztalt vízszintek figyelembe vételével kellett kiépíteni a védműveket.
7
A települési vízkárelhárítási tervek készítésének előzményei •
A nyílt ártéri településeken folytatott védekezés felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzatok nincsenek felkészülve a vízkárelhárítási feladatokra, nem áll rendelkezésükre a szükséges tervdokumentáció. Az OMIT a 2013. évi dunai árvíz levonulását követően azonnal (jún. 24.) elrendelte a Duna menti települések vízkárelhárítási terveinek elkészítését, felülvizsgálatát. Az ÉDUVIZIG működési területén ez 9 db települést érintett:
• •
•
• • • • • • • • •
Gönyű Dunaalmás Neszmély Süttő Lábatlan Nyergesújfalu Esztergom Pilismarót Dömös
A Tervek készítésének határideje 2013. július 15. volt, finanszírozásuk az árvízi védekezés terhére történt.
8
A települési vízkárelhárítási tervek készítésének előzményei •
2013. december 23-án jelent meg az 1979/2013. Korm. határozat, amely a települési vízkárelhárítási tervek készítését és felülvizsgálatát a VIZIG-ek feladatának nyilvánította. Az ÉDUVIZIG területén ennek megfelelően újabb 8 db település védelmi tervét kellett elkészíteni:
• • • • • • • • •
•
Dunaszentpál Mecsér Hédervár Rábaszentmiklós Mórichida Malomsok Marcaltő Egyházaskesző
A tervek elkészítésének határideje 2014. április 30. volt, finanszírozásukra a költségvetési forrásból 130 millió Ft-ot különítettek el (országos szinten). 9
A tervkészítés folyamata •
A települési vízkárelhárítási terveket az Igazgatóság külső vállalkozó bevonásával készítette. A tervező rendelkezésére bocsátottunk minden szükséges alapadatot, valamint védekezésekkel kapcsolatos dokumentációkat:
• • • • • •
Térinformatikai adatbázisok Szerkesztett helyszínrajzok, hossz-és keresztszelvények Összefoglaló jelentések Védművek felmérési adatai Fénykép dokumentáció
10
A települési vízkárelhárítási tervek tartalmi felépítése •
A tervek tartalmi felépítését a Magyar Mérnöki Kamara 2011 novemberében kiadott módszertani segédlete alapján állítottuk össze. A főbb fejezetek: • • • • • • • •
•
Védelmi terv készítésének alapozó munkarészei Védelmi fokozatok elrendelésének szabályai, és feladatai Cselekvési program (a védekezési időszak beli és a békeidős feladatok) Korábbi védekezések tapasztalatai Vízkárelhárítás irányítási rendszere (hierarchia, jogosultsági körök) Az önkormányzati védelmi szervezetben részt vevők feladatai Beavatkozási helyek és módok, a szükséges erőforrások meghatározása Védekezéssel összefüggő jogszabályok jegyzéke, rövid iránymutatással
A települési vízkárelhárítási tervek mellékletei: • • • •
Szöveges, táblázatos mellékletek Rajzi mellékletek Segédletek Lakosságvédelmi terv 11
A tervkészítés folyamata • •
• • • •
A tervek készítéséhez szükséges település specifikus, helyi információkat az önkormányzatok segítségével szereztük be Az Igazgatóságon rendelkezésre álló adatokon kívül további terepi felmérések készültek, adatszolgáltatást kaptunk a közutak és a vasutak kezelőitől is. A tervek készítése során rendszeres konzultációk szervezésével, és munkarészenkénti részletes véleményezéssel segítettük a vállalkozó munkáját. Különös hangsúlyt fektettünk a jogi szabályozási háttér tisztázásra. Az elkészült terveket véleményezte az ÉDUVIZIG Vízrendezési és Öntözési Osztálya, az Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály, valamint a területileg illetékes szakaszmérnökség is. Az észrevételek és javaslatok alapján készültek el a végleges, átadásra alkalmas tervdokumentációk.
12
A tervek átadása és naprakész állapotban tartása • •
• •
Az I. ütemben készített, Duna-menti települések vízkárelhárítási tervei már átadásra kerültek az önkormányzatok részére. Az ÉDUVIZIG delegációja személyesen kereste fel az érintett polgármestereket, és átadta 3 db nyomtatott és 1 db digitális példányban a kész terveket. Az átadás során a delegáció tagjai röviden bemutatták a tervek tartalmát, és válaszoltak a felmerülő kérdésekre. A települési vízkárelhárítási tervek évenkénti aktualizálása az önkormányzatok jogszabályban rögzített feladata. A sikeres védekezéshez elengedhetetlen, hogy a tervdokumentációban szereplő információk, mellékletek, segédletek mindig az aktuális állapotot tükrözzék.
13
A tervek készítésének tapasztalatai •
•
• •
• •
Az I. ütemben készített tervek esetében az önkormányzatok nem értesültek a tervek készítéséről, több esetben nehézségekbe ütközött az adatszolgáltatás. A II. ütem elején hivatalosan tájékoztattuk az induló munkáról az érintetteket, ezt követően lehetőségeikhez mérten támogatták a tervkészítést. A tervek átadása során vegyes volt az önkormányzatok szempontjából „ajándékba kapott” tervek fogadtatása. A tervek a jogszabályok értelmezésével tisztázzák a védelmi készültség alatti utasítási jogköröket, tájékoztatási kötelezettségeket, a VIZIG, a Katasztrófavédelem és a polgármester viszonyát. A tervek készítése során nyilvánvalóvá vált, hogy a helyi viszonyok ismerete, a kirendelt műszaki irányítók tapasztalatai rendkívül fontos segítséget nyújtanak a tervezéshez. A MMK módszertani segédlete hasznos útmutatóként használható, de bizonyos fejezetei, különös tekintettel a szöveges/táblázatos mellékletekre átdolgozásra szorulnak.
14
A tervek készítésének tapasztalatai •
•
• •
• •
Az I. ütemben folyó tervezés nehézségeiből és tapasztalataiból tanulva a II. ütemben lényegesen hatékonyabb volt a tervkészítés folyamata. A visszajelzések alapján a jövőben készülő vízkárelhárítási tervek készítése során nagyobb hangsúlyt kell helyezni az operatív védekezési feladatok kérdéskörére. Az Önkormányzatok nem rendelkeznek megfelelő műszaki alapdokumentációkkal, nincsenek szakembereik. VIZIG felé hozzáállásuk különböző. A most készített terveket is alapvetően a VIZIG kirendelt személyzet és esetleg a Katasztrófavédelem használja fel, a polgármester a helyi viszonyokat ismeri. Meg kell teremteni a forrásokat az Önkormányzatok részére az aktualizálások elvégzésére. Célszerű regionálisan egyöntetű tervek összevonása, mivel a probléma közös és a megoldás is. Forrásokat kell biztosítani az egyéni/regionális fejlesztések elvégzésére.
15
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
