Települési Hild János-díj 2016 Budapest VIII. kerület Józsefváros. Budapest VIII. kerület Józsefváros pályázata

Települési Hild János-díj 2016 Budapest VIII. kerület Józsefváros

Budapest VIII. kerület Józsefváros pályázata – Települési Hild János-díj 2016


1. Józsefváros bemutatása 1.1. A kerület általános jellemzése Józsefváros Budapest VIII. kerülete. A településrész saját Önkormányzattal rendelkezik (Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat), polgármestere 2009. év óta dr. Kocsis Máté. A kerületet hivatalosan 11 városrész alkotja, melyek az alábbiak:  Corvin negyed,  Csarnok negyed,  Ganz negyed,  Losonci negyed,  Kerepesdűlő,  Magdolna negyed,  Népszínház negyed,  Orczy negyed,  Palotanegyed,  Százados negyed,  Tisztviselőtelep. Józsefváros Budapest 9. legnépesebb kerülete, területe mintegy 6,85km2. A kerület Budapest egyik legismertebb közigazgatási egysége, fontos szerepet tölt be a főváros és az ország életében. Kiemelkedő turisztikai szerepét nemcsak központi elhelyezkedése, hanem számos épített, természeti és szellemi értéke adja, amely évente turisták tömegeit vonzza. Turisztikai szerepkörén kívül kiemelten fontos Józsefváros, mint oktatási központ, hiszen számos neves alap- és középfokú oktatási intézményén túl, további 11 felsőfokú intézménynek is otthont ad. 1.2. A kerület társadalmi, gazdasági jellemzése Józsefváros lakónépessége 2015. január 1-jén 76 975 fő volt, amit 2004 óta tartó hosszú csökkenést követően 2011 óta tartó növekedéssel ért el. Budapest kerületei között valószínűleg Józsefváros társadalmához kapcsolható a legtöbb képzettársítás. Ezek legtöbbször az elszegényedett társadalmi osztályokra, a munkanélküliekre és a nemzetiségek markáns jelenlétére utalnak. Ezek egy része az adatokban is tükröződik, hiszen például a munkanélküliek aránya valóban itt a legmagasabb Budapesten. Említésre méltó ugyanakkor, hogy a kerület egyes pontjain megjelenő társadalmi feszültségek enyhítéséhez nagyban hozzájárult a több aspektusban országos modellértékű szociális városrehabilitációs gyakorlat az elmúlt években. A népesség nemzetiségi összetétele a főváros más kerületeihez képest heterogénebb képet mutat, amelyet leginkább a magukat cigány nemzetiségűnek vallók magas aránya magyaráz, hiszen a fővárosi átlag 2,83%-ával szemben Józsefvárosban a népesség 4%-a azonosítja magát ekként. A cigányság valós aránya azonban ennél jóval magasabb, 10% feletti lehet. Emellett fontos megjegyezni, hogy a kerületben a Roma Önkormányzat mellett további 10 nemzetiségi önkormányzat is működik (bolgár, görög, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák és ukrán). 1


A foglalkoztatási helyzet tekintetében kiemelhető, hogy az elmúlt évek fejlődése révén számos mutató kedvező képet rajzol Józsefvárosról – a foglalkoztatottak aránya meghaladja a budapesti átlagot (45,69, illetve 44,97%). Ettől függetlenül egyértelmű, hogy a kerület népessége jelentős problémákkal szembesül e téren, hiszen az elmúlt évek kedvező folyamatai ellenére is Budapest kerületei közül itt a legmagasabb a munkanélküliség (8,00%) és a nyilvántartott álláskeresők aránya (3,71%) is. A népesség egészségügyi helyzetét illetően kiemelendő, hogy Budapest kerületei közül - a folyamatos növekedés ellenére is – Józsefvárosban a legalacsonyabb a várható élettartam (nők: 76,5, férfiak: 69,9 év). Józsefváros gazdaságában ötvöződik a tradíció, a jelen és a jövő. A helyi gazdaságban jelentős súlyt képviselnek a kereskedelemmel foglalkozó kft-k, nagy részük a Kőbányai út mentén, a volt Ganz-MÁVAG területén működik. A zömében felhagyott gyártelep egyes részein változatlanul ipari termelés is folyik. Hasonló aktivitás figyelhető még meg az Asztalos Sándor út mentén, máskülönben a kerület gazdasági szereplőinek zöme a kereskedelem és szolgáltatás területein folytatja tevékenységét, a kerület minden részén elosztva. A kereskedelemi egységek tekintetében említésre méltó a Rákóczi téri vásárcsarnok és a Teleki téri piac mellett további három bevásárlóközpont – Aréna Pláza, Corvin bevásárlóközpont, Europeum bevásárlóközpont – is. A kerület turizmusa alapvetően a Nagykörúton belüli területekre összpontosul, noha a külsőbb részekben is több, gyakran országos jelentőségű látnivaló található. Kiemelhető, hogy mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma dinamikusan, jóval az összfővárosi ütem felett növekszik a kerületben, elsősorban 2009 óta. 2015-ben csaknem 355.000 turista látogatott Józsefvárosba, amely a 2014. évhez képest, több mint 11%-os növekedést jelentett. Nagy szereppel bír a kerület gazdasági életében az újlakások építése is, amely fejlesztések fő hajtóereje a Corvin Sétány Program. A kerület több részén – elsősorban a Corvin sétány és a Hungária/Könyves Kálmán körút mentén – jelentős az irodafejlesztések súlya is. A Józsefvárosban zajló K+F tevékenység szervesen kapcsolódik a fővárosi kutatói hálózatba, amelynek központi szerepe az ország tudományos életében megkérdőjelezhetetlen. Legjobb példa erre az egyetemek jelenléte mellett a Bionikai Innovációs Központ épülő tömbje. Emellett az üzleti szféra kutatóhelyei, illetve a legjelentősebb egyetemek egy része is a kerületben koncentrálódik. 1.3. A kerület intézményi és műszaki infrastrukturális ellátottsága Józsefváros intézményi ellátottsága országos és fővárosi összehasonlításban is kedvezőnek értékelhető. A kerületben hét önkormányzati bölcsőde (továbbá egy családi napközi) üzemel, amelyekben 2013-ban összesen 492 férőhely állt rendelkezésre, amely a fővárosi átlagnál kedvezőbb adat. Józsefvárosban 2012-ben tíz képzési helyen folyt általános iskolai oktatás. Az általános iskolai oktatásban részesülő kerületi gyermekek számának csökkenése 2008 óta mérséklődött és többé-kevésbé állandó szintre állt be. Józsefváros középfokú oktatási intézményeiben jelentősen több diák tanul, mint ahány 14-18 év közti állandó lakosa van a kerületnek: 2013-ban 2884 fő középiskolás korúra 8009 diák jutott. Összesen harmincegy intézmény üzemel itt, melyek közül számos országos hírű, mint a 2


Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium vagy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola Hatévfolyamos Gimnázium. Józsefvárosban budapesti viszonylatban is rendkívül magas a felsőoktatási intézmények koncentrációja: összesen tizenegy egyetem vagy főiskola működik a kerületben, tizennyolc karral. Józsefvároshoz volt köthető a magyar felsőoktatási intézmények hallgatói állományának 10,35, a nappali tagozatos hallgatók állományának 11,52%-a (35 019, illetve 26 899 fő). Jelenlétük munkaerőpiaci szempontból is kedvező, hiszen a felsőoktatási intézmények a kerület legnagyobb munkáltatói. A szociális ellátás intézményrendszere a VIII. kerületben az önkormányzati tulajdonú Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központban (JSZSZGYK) összpontosul, fő elemei a következők: családsegítő Központ, házi segítségnyújtás, nappali ellátás, gyermekjóléti központ, gyermekek átmeneti otthona, időskorúak átmeneti otthona, LÉLEKProgram (hajléktalanok rehabilitációs programja). Józsefvárosban 2015-ben 45 háziorvos és 10 házi gyermekorvos végzi a Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat keretein belül a kerületi lakosság egészségi ellátását. A járóbetegellátás központja a 2015. évben megújított Auróra utcai rendelőintézet, melyen felül további hat helyszínen folyik háziorvosi rendelés, további kettőn pedig egyéb ellátások biztosítása. A leírt intézményeken túl a VIII. kerületben számos további egészségügyi intézmény működik, köztük pl. a Semmelweis Egyetem több klinikája is. A kerületben számos fontos, országos jelentőséggel bíró kulturális intézmény is található. Ezek közé sorolható a Magyar Nemzeti Múzeum, az Uránia Nemzeti Filmszínház, az Erkel Színház, illetve a Központi Szabó Ervin Könyvtár. Józsefváros közúti- és vasúti hálózata mára szinte teljesen kialakultnak tekinthető. A közúthálózat adottságai folytán Józsefvárost jelentős közúti átmenő forgalom terheli. A helyi tulajdonban lévő közutak közel 100%-a burkolt. Az úthálózat jelentős része azonban felújításra, átépítésre szorul. A vasúthálózat elemei közül a Keleti pályaudvarra befutó vonalak biztosítanak közvetlenül országos hálózati jelentőségű kapcsolatot Józsefváros számára. Józsefváros közösségi közlekedéssel való ellátottsága és annak színvonala jelentősen meghaladja a budapesti átlagot. Az autóbusz-közlekedéssel érintett útvonalak hossza 12,3 km, amely a fővárosi érték 1,5%-a. A trolibusz-közlekedés esetében ugyanezen értékek 5,1 km, illetve 8,4%. A városon belüli hálózati kapcsolatot jelentő három metróvonal közül mindegyik (a Kisföldalattit nem számítva), az üzemelő 41 metróállomásból 13 érinti a Józsefvárost. Szintén jelentős szerepet tölt be a villamoshálózat, amelyből kiemelhető a nagykörúti villamos, amely 21 megállójából 4 található a kerületben. A közműellátottság tekintetében a kerület szintén fejlettnek mondható, a víz-, gáz- és áramellátása teljesen kiépített. A csatornahálózatra bekötött lakások aránya 95% volt 2004ben, ami budapesti viszonylatban is kimagaslónak tekinthető. Mivel a kerületben egyesített rendszerű csatornahálózat üzemel, a csapadékvíz elvezetése megoldott. Józsefvárosban a FŐTÁV Zrt. távhőhálózata üzemel, amely több lakóterület ellátását is biztosítja. 1.4. Településszerkezeti adottságok, megszüntetendő problémák Pest Contra-Aquincum erődjéből vált később településmaggá, a XV. század végére már a Kiskörút vonaláig terjedt. Pest növekvő lakossága idővel már nem fért a városfalak közé, ezért 1730 körül a mai Horváth Mihály tér környékén házhelyeket osztottak. Ekkoriban a mai 3


Kálvin térnél állt a Kecskeméti kapu, innen Üllő irányába vezetett út, de már a Baross utca is feltűnt a XVIII. században. Előbb a gazdag nemesek kezdtek a városfalon kívül palotát építeni maguknak (innen ered a Palotanegyed elnevezés), majd megjelentek az egy-kétemeletes bérházak is. A mai Középső-Józsefváros területén eleinte kertek, majorságok helyezkedtek el. Az 1838-as árvíz utáni térkép már a maihoz hasonló utcaszerkezetet mutat, de a Nagykörút vonala még hiányzott. A József körút 1896. évi kiépülése után a főbb utak bérházai is felépültek, melyek már többemeletesek voltak. A személy- és teherforgalom növekedésének kiszolgálására jött létre a kerület szerkezeti fejlődését alapvetően meghatározó Józsefvárosi pályaudvar és a Keleti pályaudvar. Józsefvárost is meghatározza a Hungária körút, amelynek végleges formában történő kiépítésére közel száz évet kellett várni. 1950-ben, Nagy-Budapest létrejöttekor vált Józsefváros területe a mai méretűvé, hiszen ekkor a mai X. kerületből csatolták a VIII. kerülethez az ún. Külső-Józsefvárost (Orczy út-Fiumei út-Kerepesi út-Hungária körút-Könyves Kálmán körút-Üllői út). Józsefváros korábbi beépítése a II. világháború utáni években konzerválódott, és a főváros egyik legelhanyagoltabb kerületévé vált. A bérházak karbantartása elmaradt, állapotuk fokozatosan leromlott. A háború utáni tervek a Nagykörúton kívüli területekre lakótelepi övezetet jelöltek ki, melyből csak a Szigony utca környéke épült ki, ami az utcaszerkezetben és épületállományban látványos változást hozott. Az utolsó évtizedekben szerkezeti beavatkozás nem történt, kivéve a Corvin Sétány kiépülését, ami léptékénél fogva jelentős XXI. századi beavatkozásnak számít a környezetét tekintve XIX. századot idéző területen. A kialakult településszerkezet máig sok problémát rejt. Bár az elmúlt évek városrehabilitációs beavatkozásai sokat segítettek a helyzet előremozdításán, a kerület problémája maradt továbbra is néhány, szegregátum és a szegregációval veszélyeztetett krízisterület megléte. Az elmúlt 10 év legjelentősebb közép-európai városrehabilitációs projektjeként megvalósuló Corvin Sétány Program hatására a környékén megfigyelhető a társadalmi átrétegződés és a további fejlesztési potenciálok gyarapodása. Budapesten a használaton kívüli, illetve alulhasznosított területek jelentős hányada klasszikus barnamezős, azaz egykor ipari, közlekedési, vagy katonai funkcióval bíró terület, amely nincsen másként Józsefvárosban sem. A kerületben több meghatározó kiterjedésű terület vár fejlesztésre. Elsősorban azok az ipari területek, amelyek területi megosztása nem vagy csak nagy műszaki és tulajdonosi nehézségek árán oldhatók meg, vagy beépítése oly mértékben megkövült, hogy még évtizedekig prognosztizálható fennmaradása. Ilyen pl. a volt GanzMÁVAG területe, ami a távlati elképzelésekben egy kitisztultabb gazdasági területnek kellene helyet adjon, de hasonlóak a Kerepesi út, valamint az Asztalos Sándor utca mentén lévő egyes ipari területek is. A Józsefvárosi pályaudvar megszűnésével szintén alulhasznosított területté vált, hasznosítására többféle elképzelés lehetséges. A Keleti pályaudvar potenciális nagyvárosi kapcsolatokat igénylő terület, ahol igény esetén szintén lehetséges a többszintes területfelhasználás, azzal a penetráló vasúti funkció kedvezőtlen hatásának oldása. 1.5. Az épített és természeti értékek a kerületben A kerület nagyobb része tájtípusát tekintve települési (urbánus) táj, ennél fogva az emberi beavatkozás és az épített elemek vannak túlsúlyban. Nagyobb összefüggő, jelentős zöldfelületű beépítetlen térség a Fiumei úton található Nemzeti Sírkert területe. A XIX. században létesített Füvészkert országos jelentőségű természeti védettséget élvez, közparkként látogatható. A kerületi zöldfelületi rendszer legjelentősebb elemei: 4


 II. János Pál pápa tér,  Fiumei úti Nemzeti Sírkert,  Orczy-kert,  Füvészkert. Fontos zöldfelületi elemek még a kerületben elszórtan található kisebb-nagyobb parkok, terek, mint a Golgota tér, a Rezső tér, a Teleki tér, a Ludovika tér, a Mátyás tér, a Molnár Ferenc tér, a Rákóczi tér, a Horváth Mihály tér, illetve a közhasználatú zöldfelületű intézménykertek, mint a Múzeumkert. Az épített környezet tekintetében Józsefváros a legheterogénebb képet mutatja Budapest belső kerületei között. Műemléki jelentőségű területként van számon tartva a Tisztviselőtelep, továbbá fővárosi területi védelem alatt áll a József körút és a Belső Klinikai tömb, illetve egyedi védelem alatt további, mintegy 30 épület. Helyi védelem alatt áll több mint 100 épület, melyből csak a Palotanegyedben közel 80 található. A nemzeti és történelmi emlékhelyek közül kiemelhető továbbá a kerületben található Nemzeti Sírkert, a Nemzeti Múzeum, a Ludovika, valamint a Corvin köz. 1.6. A kerület tervezésének rendszere A kerületi hosszú távú célok forrása a Kerületfejlesztési Koncepció, ezt Józsefváros Önkormányzata 2005-ben fogadta el és 2016-ban kerül aktualizálásra. A kerület helyi építészeti szabályzatát és szabályozási tervét (JÓKÉSZ) az Önkormányzat Képviselő-testülete a 66/2007. (XII.12.) számú rendeletében fogadta el. Az Önkormányzat 2015-ben alkotta meg Integrált Településfejlesztési Stratégiáját (ITS), amely elsősorban a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszak kihívásaihoz illeszkedő fejlesztési dokumentum. A településfejlesztési stratégia alapvetően a 2007-ben elkészített és 2008-ban elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia funkcióit viszi tovább. A stratégia két fő munkarészből áll: a megalapozó munkarész a kerület 2015-ös aktuális helyzetének felméréséből és értékeléséből, míg a stratégiai munkarész a középtávú jövőt illetően megfogalmazott célok elérésének lehetséges eszközeiből áll. Az időközben megváltozott körülmények, megvalósult célok kapcsán e középtávú célok szükséges mértékű átértelmezésére az ITS stratégiaalkotó tevékenysége alatt került sor.

5


2. Józsefváros fejlesztésének stratégiája 2.1. A városfejlesztés stratégiai céljai 10 évvel ezelőtt Józsefváros közel 10 évvel ezelőtti stratégiai céljainak bemutatására a 2008-ban elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) a legalkalmasabb. A kerületfejlesztés hosszú távú, legfontosabb célkitűzései: a kerület gazdasági-társadalmi helyzetének, versenyképességének erősítése, a fővárosi státusz emelése és a jelentkező társadalmi problémák oldásai voltak. 1. Társadalmi értékek, célok tekintetében:  a kerületi életminőség fejlesztése,  mindenki számára megfizethető, megfelelő színvonalú lakhatás biztosítása,  közösségfejlesztés, társadalmi kohézió erősítése,  kerület vonzerejének, a kerület népességmegtartó erejének fejlesztése. 2. Gazdasági értékek, célok tekintetében:  a kerület gazdasági aktivitásának erősítése,  a kerület jövedelemtermelő és önfenntartó képességének javítása,  az önkormányzati lakás- és helyiségvagyon értékének megőrzése, növelése,  helyi munkaerőpiac fejlesztése. 3. Környezeti értékek, célok tekintetében:  a kerület általános környezeti minőségének javítása,  azonosítható kerületegységek létrejöttének támogatása,  közterületek, zöldfelületek minőségének és mennyiségének növelése,  parkolási lehetőségek kialakításának támogatása. 2.2. A célok eléréséhez tervezett beavatkozások Józsefváros 2008-ban elfogadott IVS-ében a hosszú távú célok elérése érdekében megfogalmazott célok, valamint tervezett beavatkozások is megfogalmazásra kerültek, részben ágazati, részben pedig városrészi szinten. Ágazati célok, beavatkozások: 1. Lakáspolitikai cél érdekében (pl.: szolgáltatásminőség javítása; önkormányzati lakásportfólió javítása; lakásépítések támogatása; lakóépületek felújítása, környezetük javítása (zöldfelületek kialakítása)) 2. Társadalomfejlesztési cél érdekében (pl.: iskolák-óvodák környezetre kifejtett hatásának erősítése; integrált kulturális helyek kialakítása; iskolák és óvodák felújításának tervszerűvé tétele; munkaerőpiaci versenyképesség növelése; új intézmények építése, intézmény felújítások) Városrészi célok, beavatkozások (2012-ben az egyes városrészek neve megváltozott, ezek feltüntetésre kerültek): 1. Palotanegyed esetében:  kulturális és épített örökség megújítása,  kreatív iparágak feltételeinek javítása,  civil és piaci szereplők bevonása,  közterületek egységes és hálózatszerű megújítása, 6


 

autós átmenő forgalom kizárása, speciális inkubációs folyamatok kidolgozása, támogatása.

2. Népszínház negyed esetében:  társasházak megújításának támogatása (pályázati rendszer),  Erkel Színház rekonstrukciója,  Népszínház utca komplex rekonstrukciója,  Teleki téri piac rekonstrukciója. 3. Csarnok negyed esetében:  társasházak megújításának támogatása (pályázati rendszer),  szakorvosi rendelőintézet megépítése,  integrált gondozóközpont létrehozása. 4. Józsefváros központ (ma Corvin negyed) esetében:  terület településközponttá alakítása (Corvin Sétány Program megvalósítása),  Horváth Mihály téri Plébánia Templom felújítása,  Horváth Mihály tér rekonstrukciója. 5. Magdolna negyed esetében:  szegregált területen lévő lakásállomány, lakókörnyezet rehabilitációja,  épületfelújítási program,  társadalmi programok megvalósítása,  Tavaszmező utca megújítása,  bűnmegelőzési program végrehajtása,  oktatási integráció biztosítása,  lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása,  közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása. 6. Orczy negyed esetében:  Orczy-kert rehabilitációja, intézményi szerepének erősítése,  térség életminőségének javítása,  lakásépítések támogatása,  intézményi fejlesztések,  társasházak megújításának támogatása (pályázati rendszer),  Józsefvárosi Színház hasznosítása,  Szeszgyár utca meghosszabbítása,  bűnmegelőzési központ létesítése. 7. Tisztviselőtelep esetében:  környezeti minőség megtartása,  Hungária körút menti alulhasznosított területek hasznosítása,  társasházak megújításának támogatása (pályázati rendszer). 8. Ganz negyed esetében:  MÁV területeinek és a volt Ganz-MÁVAG területének megújulási lehetőségeinek támogatása városrendezési szabályozással,  terület tulajdonosaival való együttműködés a fejlesztések érdekében.

7


9. Kerepes negyed esetében (ma Kerepesdűlő):  ipari területek, az Ügető és a Baross tér megújulási lehetőségeinek támogatása,  szintalatti parkolási kapacitások fejlesztése,  a területen található ingatlanok tulajdonosaival és az intézményekkel való kapcsolatok fejlesztése. 10. Százados úti negyed esetében:  társasházak megújításának támogatása (pályázati rendszer),  Művésztelep értékmegőrzése,  sportegyesületekkel való kapcsolatok fejlesztése. 11. Szigony negyed (ma Losonci negyed) esetében:  a terület tudományos szerepének erősítése,  Losonci tér fejlesztése,  társasházak megújításának támogatása (pályázati rendszer),  szintalatti parkolási kapacitások fejlesztése. Kiemelt rehabilitációs akcióterületek: 1. Magdolna Negyed Program – Magdolna negyed 2. Európa Belvárosa Kulturális-gazdasági Fejlesztési Program - Palotanegyed

8


3. A kerületben megvalósult programok, projektek 3.1. A stratégia érdekében megvalósított kulcsprojektek Magdolna Negyed Program Józsefváros leginkább propagált és egyik legnagyobb volumenű városfejlesztési programja az elmúlt 10 évben a Magdolna Negyed Program (a továbbiakban MNP) volt. Az elsősorban fővárosi és európai uniós forrásokból, valamint jelentős önerővel, 3 ütemben megvalósított szociális városrehabilitációs program kategóriáját tekintve úttörőnek tekinthető az egész országban, sőt Közép-Európában is. A 2008. évi IVS-ben is ismertetett módon a Magdolna negyed Józsefváros gazdasági, társadalmi és épített környezeti tekintetében is legelmaradottabb negyede volt. A szociális városrehabilitációs program célja egy olyan negyed kialakítása volt, amely képes befogadni és hosszútávon biztonságos otthont nyújtani a különböző kultúrájú és társadalmi háttérrel rendelkező rétegeknek, generációknak. Az itt élők bevonásával egyedi arculatú, vonzó városrész kialakítását, az épületek lakhatóvá tételét, új közösségi-kulturális-szociális hely létrehozását tűzte ki célul a Program. Az MNPI 2005 és 2008 között valósult meg a Fővárosi Önkormányzat és a kerület forrásaiból. A 821 millió forintos program keretében számos önkormányzati épület felújítása és funkcióváltása (pl. Kesztyűgyár – Közösségi Ház építése), közterület rehabilitáció (Mátyás tér komplex, funkcióbővítő rehabilitációja), valamint helyiség-felújítás történt meg. A Program során a fizikai megújuláson túl a társadalom (közösségi ház létesítése, civil szervezetek negyedbe költöztetése stb.) és a gazdaság fejlesztése (inkubátorház létrehozása, képzések, tanfolyamok tartása) is nagy hangsúlyt kapott. Az MNPII 2008 és 2010 között valósult meg az Európai Unió támogatásában, közel 2 milliárd forintból. A második ütem keretein belül számos programelem valósult meg, amelyek között megtalálhatóak voltak az oktatásfejlesztési (iskolafelújítás), közösségfejlesztési (sport és egyéb rendezvények, szomszédsági és civil tanács stb.), szociális és bűnmegelőzési (prevenciós programok, szomszédsági rendőr program, közterületi szociális/drogmunka stb.), épület- és társasházfelújítási, közterület rehabilitációs (Mátyás tér környező közterületeinek megújítása, sétálóutca és szomszédsági szabadidőudvar kialakítása) és gazdasági programok (foglalkoztatási és képzési programok). Az MNP programok közül az MNPIII tekinhető a legnagyobb volumenű és legtöbb fejlesztést magában foglaló ütemnek. A 2013 és 2015 között megvalósult program közel 3,8 milliárd forintos költségvetését az Európai Unió finanszírozta. A 3. ütem keretében önkormányzati bérház- és társasházfelújítási program valósult meg, amely több mint 40 épületet érintett. A közterületi fejlesztések keretében megújult a Kálvária tér, a Teleki László tér, az ún. FiDo tér mellett többek között a Magdolna utca vagy a Baross utca és a Fiumei út szervizútjának egyegy szakasza is. A társadalmi, szociális programok keretében megvalósult a Magdolna Szomszédsági Járőrszolgálat, a szenvedélybetegségeket, bűnelkövetést és áldozattá válást megelőző program, vagy pl. a Családfejlesztő Iroda. A Gazdasági foglalkoztatási program során számos álláskereső tréning, ingyenes szakmai képzés és tanácsadási foglalkozás zajlott le sikeresen. Az MNP programok beavatkozásainak kiemelhető eredménye, hogy a negyed fejlesztései nem csupán a fizikai megújulások révén érhető utol, hanem a gazdasági, társadalmi fejlődés tekintetében is. 9


Európa Belvárosa Program Józsefváros 2008. évi IVS-ében is kiemelt hangsúlyt kapott a turisztikai értelemben legnagyobb kerületi vonzerőt jelentő Palotanegyed városrész fejlesztése, egységes városképének kialakítása, közterületeinek fejlesztése és a helyi társadalmi-, gazdasági fejlesztések előmozdítása. A Nagykörúton belül elhelyezkedő, egységes arculatú, palotákkal szegélyezett utcák és terek által alkotott Palotanegyed városrehabilitációs programja az Európa Belvárosa Program (a továbbiakban EUB) elnevezést kapta. A Programnak köszönhetően a fizikai fejlesztésekkel párhuzamosan vált ismét Pest kulturális és tudományos központjává a Palotanegyed. Józsefváros belső városrésze egykor a polgáriasodó Pest közkedvelt kulturális negyede volt, de ma is a főváros kulturális és felsőoktatási intézményekben leggazdagabb, komoly történelmi tradíciókkal rendelkező területe. A 2010-ben elindult fejlesztés két ütemre bontva valósult meg. Az EUB első üteme 2010 és 2012 között valósult meg, amely során 1600 négyzetméter sétálóutca és mintegy 11 ezer négyzetméter csillapított forgalmú utca került kialakításra a városrészben. A közel 2 milliárd forint összköltségű projektből, amely részben uniós, részben pedig saját forrásból valósult meg, négy utca, így a Gyulai Pál, a Kőfaragó, a Mária és a Horánszky utca, illetve a Gutenberg tér került megújításra. Elkészült a korábban lakóépületként működő Diák- és Vállalkozásfejlesztési Központ, az ún. H13 is, amely azóta is inkubátorházként működik a fiatal pályakezdők és a kisvállalkozások számára. A kulturális élet katalizátorai a Palotanegyedben elsősorban a különböző fesztiválok. A program keretében indult el a Palotanegyed Fesztivál, amelyet 2010 óta immár minden évben megrendez az Önkormányzat. A rendezvényeket a helyi gazdasági szereplők és a civilek bevonásával szervezi meg az Önkormányzat. Ez utóbbiak közül kiemelkedő a Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPe) szerepe, amely a megvalósuló programok (különösen is a különböző rendezvények) szervezésében jelentős partnerként működött együtt a megvalósító Önkormányzattal. A Palotanegyedben továbbá 2012-ben elkészült az Önkormányzat megbízásából egy forgalomtechnikai tanulmányterv is, amely elsődleges célja az átmenő autós forgalom csökkentése, illetve kizárása volt, és amelynek legtöbb eleme azóta bevezetésre került, támogatva ezzel a városrész élhetőbbé tételét. A Palotanegyed fejlesztése az EUB második üteme keretében, 622 millió forintos beruházással folytatódott, a Fővárosi Önkormányzat támogatása mellett saját források felhasználásával. A 2014 őszén elindult második ütemben több mint 20 társasház, valamint számos utca és tér újult meg. A felújítási munkák érintették a Bródy Sándor és a Gyulai Pál utcát, illetve a Gutenberg és a Pollack Mihály teret. A közterületek megújulásának keretében nemcsak a burkolatok cseréje, hanem a környezet szépítése is megtörtént. A Pollack Mihály téren, a Gyulai Pál és a Bródy Sándor utcában új növények és utcabútorok kihelyezésével sikerült elérni a Palotanegyed vonzóbbá és élhetőbbé tételét. A lakóközösségek pályázat útján tudtak vissza nem térítendő forrásokhoz jutni, amely keretében önerő biztosítása mellett például külső-belső homlokzatok és udvarok felújítására került sor. A Program keretében számos kulturális esemény és közösségformáló program is megrendezésre került.

10


Auróra utcai rendelő komplex megújítása Az Auróra utcai rendelő komplex megújítását magában foglaló projekt a kerület kiemelt társadalomfejlesztési céljait nagy mértékben támogató beruházásként került végrehajtásra. A Csarnok negyed korábbi kiemelt fejlesztési célját is megvalósító egészségügyi fejlesztési projekt uniós, állami és kerületi forrásból tudott létrejönni, közel 1,5 milliárd forintból. Józsefváros társadalmának egészségügyi állapota a fővárosban az egyik legrosszabb. A kerületi egészségügyi helyzet javításának egyik legégetőbb feladata volt egy megfelelő, XXI. századi követelményeknek megfelelő, egészségügyi központ létrehozása a megfelelő szakorvosi és egyéb szolgáltatások biztosítása által. A Projekt keretében a mintegy 8000 négyzetméteres, 1970-es évek elején épült rendelő került teljes felújításra. A beruházás során a 8 emeletes rendelő minden szintjének teljes körű megújításán, akadálymentesítésén és energetikai modernizációján kívül számos egyéb fejlesztés is megtörtént. A projektnek köszönhetően új és magasabb színvonalú egészségügyi szolgáltatásokkal is bővült az intézmény, amely mellett továbbra is megmaradt a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező felnőtt és gyermek háziorvosi, továbbá a védőnői és iskola-egészségügyi szolgálat is. A fejlesztések eredményeként, a kerületi betegek eredményesebb egészségügyi ellátása érdekében az ambuláns műtétek mellett ma már nagyobb hangsúlyt kapnak a kúraszerű kezelések, valamint új szolgáltatásként jelent meg a mozgásszervi, kardiológiai és neurológiai rehabilitáció. A rendelő informatikai hátterének fejlesztése a betegirányító rendszer kiépítését is magában foglalta, amely által csökkent a várakozási és előjegyzési idő. A beruházás keretében egy új épületszárny is megépült, ahol az addiktológiai részleg, valamint a korábban a Korányi Sándor utcában működő TBC és Pulmonológiai Gondozó kapott helyet, külön bejárattal. Több parkolóhely is kialakításra került, és megújult a szakrendelő környezete, benne az épület parkja is. A szakrendelő 2016. január 1-jétől a Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ nevet viseli. A másfél milliárd forintos beruházás során (amely az intézmény folyamatos működésének fenntartása mellett valósult meg) az intézmény tehát nemcsak fizikailag újult meg, hanem bővült a szolgáltatások köre és azok minősége is magasabb lett. A komplex fejlesztésnek köszönhetően az intézmény a jövőben hatékonyabban segíthet a társadalom egészségügyi helyzetének javításában és jelentősen hozzájárulhat a józsefvárosiak egészségbiztonságához. Önerős fejlesztési programok (Józsefváros Újjáépül program részeként) Józsefváros vezetése 2009-ben hirdette meg a „Józsefváros Újjáépül” programot, amely keretében az Önkormányzat nem csupán külső támogatások bevonása által próbálta meg az IVS-ben is megállapított fejlesztési célokat elérni, hanem saját források biztosításával is. A Program keretében többek között az alábbi kiemelt beruházások valósultak meg: Horváth Mihály tér megújítása A Horváth Mihály tér megújításának gondolata már az IVS-ben olvasható volt. Az elképzelések szerint az erősen leromlott állapotú, a Baross utca által kettéosztott tér déli, nagyobbik felén Józsefváros főtere került kialakításra. A tér tervezése 2013 őszén indult el, majd a kivitelezésére 2014-ben került sor. A korábban feltöredezett aszfaltburkolattal rendelkező, nyugati oldal rendezvénytér minőségben újult meg, amelyet egy különleges, burkolatba épített vízjáték és harangjáték telepítése tett egyedivé. A Baross utca oldalában 11


található nagyobb zöldfelület, valamint a térrész déli oldal lévő kisebb zöldszigetek közötti burkolt tér hivatott a városrész ünnepségeinek, rendezvényeinek, különböző vásároknak, koncerteknek helyszínt biztosítani az átadása óta. Méretéből fakadóan akár 2000 fős rendezvény megtartására is alkalmas. A tér keleti oldala megtartotta korábbi zöld jellegét, azonban a növényzet frissítésre, felújításra került és a korábbi Micimackó kertben játszókert került kialakításra. Golgota tér megújítása A Józsefvárosi Önkormányzat 2011 decemberében döntött arról, hogy a Golgota téren, az 1971-ben felrobbantott Kálvária kápolna helyén Szent István-i kettős keresztet állíttat fel, amely 2013. augusztus 20-án került felavatásra. Ennek eredményeként egy, a kerület megemlékezéséhez méltó közösségi tér jött létre. A fejlesztés folytatásaként a tér egészének megújítására is sor került 2014-ben. A projekt magában foglalta többek között a növényállomány felfrissítését, öntözőrendszer kialakítását, a közvilágítás és a kerítésrendszer fejlesztését, a park teljes utcabútor-rendszerének és burkolathálózatának megújítását, bővítését. A labdarúgópálya aszfaltburkolata öntött gumi burkolatra lett cserélve, valamint a mellette található játszótér megújítása és a kutyafuttató bővítése is megtörtént. Ezen kívül kialakításra került egy szabadtéri imádkozó hely, valamint egy szánkó- és egy pihenődomb is. Új Teleki téri piac megépítése A Józsefvárosi Önkormányzat 2011-ben döntött arról, hogy a Teleki téren működő régi, korszerűtlen piacot a közegészségügyi és műszaki állapotára tekintettel bezárja és lebontja. Az IVS-ben is tervezett beavatkozásként ismert új piac tervezése 2011-ben, míg kivitelezése 2013-ban indult el. A teljes egészében saját forrásból megvalósuló, 500 millió forintot is meghaladó beruházáshoz hasonlóra kevés példa volt Budapesten, főleg úgy, hogy a bérleti díjakon a piac átadása után sem változtatott az Önkormányzat. Az Új Teleki téri piac 2014 májusában nyitotta meg kapuit, mellyel egy 21. századi követelményeknek megfelelő, a korábbinál tisztább, modernebb, azonban a hagyományos piaci hangulatot megőrző, fedett csarnok várja vásárlóit. Társasházfelújítási Program A Józsefvárosi Önkormányzat évtizedes múltra visszatekintve működtet pályázati rendszert önként vállalt, ugyanakkor kiemelt feladatként a VIII. kerület közigazgatási területén elhelyezkedő társasházak számára, amelynek célja azok eredeti állapotának helyreállítására irányuló, felújítási munkálatok támogatása. Az Önkormányzat vissza nem térítendő és kamatmentes kölcsön formájában nyújt támogatást a rendelkezésre álló keretösszegből, amelyből lehetőségei szerint a lehető legtöbb társasházat igyekszik támogatásban részesíteni. A támogatások odaítélésének folyamatában az Önkormányzat Képviselő-testülete által felállított, Társasházi Pályázatokat Elbíráló Munkacsoport javaslata alapján a Polgármester dönt. A munkálatok finanszírozása, azok igazolt elvégzését követően, utólagos formában valósul meg. A 2015. év (akárcsak a 2016.) a „Társasházak éve” volt Józsefvárosban. Az Önkormányzat minden eddiginél nagyobb összeget, közel 500 millió forintot különített el támogatás céljára, amelynek felhasználása keretében 136 társasházzal került sor támogatási szerződés megkötésére, összesen több mint 412 millió forint összegben. A házak szükségleteit, igényeit látva a 2016. évben még nagyobb keretösszeg elkülönítéséről határozott a Képviselő-testület. 12


A tavalyi évben legnagyobb számban a Palotanegyed területén fekvő házak részesültek támogatásban, de a Csarnok negyedben, a Népszínház negyedben és a Corvin negyedben végbemenő munkálatokhoz is jelentősen hozzájárult az Önkormányzat. Az önerős támogatási források biztosítása elősegítik a korábbi IVS-ben, illetve az ITS-ben is részletezett stratégiai célok – társasházak megújításának támogatása (pályázati rendszer fenntartása) – teljesülését. A lakóközösségek leginkább a közszolgáltatások igénybevételéhez szükséges elektromos-, és gázhálózataik felújításához, valamint kémény-és tetőjavítások kivitelezéséhez igényelnek támogatást, emellett pedig kiemelkedik a megjelölt munkálatok között a homlokzat- és függőfolyosó-felújítások, valamint a felvonók létesítésének, újjáépítésének száma is. A pályázati rendszer fejlesztése keretében a tavalyi évben bevezetésre került külön támogatási formaként, a társasházak életében felmerülő alacsony költségvetésű felújítások önerő hiányában történő elvégzésének elősegítését célzó támogatás igénybevételének lehetősége is. Ez legfeljebb 250 ezer forintig terjedő munkálatokra adható, és jellemzően vissza nem térítendő támogatásként biztosított hozzájárulást jelent. Említésre méltó, hogy az Önkormányzat az anyagi támogatáson túlmenően is törekszik a házak megsegítésére, ugyanis az említett Munkacsoport tagjain keresztül közvetlen kapcsolatot tart fenn a társasházi lakóközösségekkel. A képviselők tájékoztatást adnak, és tanácsokkal látják el a lakosokat az aktuálisan felmerülő kérdésekben. A pályázatok elbírálásán túl fontos feladata a Munkacsoportnak a házak problémáinak számbavétele, és annak alapján általános érvényű problémák megfogalmazása, közvetítése az Önkormányzat felé a pályázati rendszer hatékonyságának növelése érdekében. Mindezt kiegészíti és új elemként jelenik meg a társasházak működésével kapcsolatos, szakmai ismereteket nyújtó előadássorozat, amely a Józsefvárosi Önkormányzat részvételével kerül megszervezésre a 2016. évben. 3.2. A településfejlesztés szervezeti háttere A Józsefvárosi Önkormányzat vezetése régóta kiemelt prioritásként kezeli a kerület komplex településfejlesztését. A kerületi településfejlesztés új alapokra helyezésének érdekében 1997-ben alakult meg a Rév8 Zrt., amelynek jelenleg a Józsefvárosi Önkormányzat (60,9%) és a Fővárosi Önkormányzat (39,1%) a tulajdonosa. A Társaság feladata a kezdetektől elsősorban a kerületi városrehabilitáció kialakítása, megindítása, Józsefváros fejlesztése volt. A városfejlesztés kiemelt célként való hatékony kezelése és a megnövekvő feladatok ellátása érdekében az Önkormányzat Képviselő-testülete 2011-ben létrehozta a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Irodáját. Az elmúlt évek során Józsefvárosba minden korábbinál nagyobb támogatási források érkeztek, amelyekhez kapcsolódó projektek – kiegészülve a számos önerős beruházással – előkészítésében és koordinálásában, lebonyolításában, mind a Rév8 Zrt., mind a Városfejlesztési Iroda sikeresen vett részt. A városfejlesztési típusú projektek ellátása kapcsán a jövőben felmerülő újfajta feladatkörök racionalizálása érdekében az Önkormányzat Képviselő-testületének döntése érdekében 2016. január 1-től a Városfejlesztési Iroda megszűnt, feladatai átkerülnek a Rév8 Zrt.-hez, így jelenleg Józsefváros településfejlesztési feladatait elsősorban a Rév8 Zrt. látja el.

13


3.3. Partnerségi rendszer a piaci- és magánszférával a kerület fejlesztésében Az Önkormányzat elkötelezett annak érdekében, hogy a kerület fejlesztésébe a piaci- és magánszféra arra nyitott elemei is bevonásra kerüljenek. Éppen ezért hosszú évek óta kiemelten fontos feladat a jó kapcsolat kiépítése és fenntartása a kerület érintett szereplőivel. A kerület már korábban felismerte, hogy a településfejlesztésben megkerülhetetlen és a siker érdekében kihagyhatatlan lépés a piaci- és magánszféra szereplőinek bevonása. Az egyes fejlesztések során az akcióterület által érintett piaci szereplők bevonása bevett gyakorlat. A településrendezési eszközök készítése során a jogszabály által előírt partnerségi egyeztetés a Képviselő-testület által határozatban elfogadott szabályok szerint folyik, jellemzően a kerület honlapján biztosított elektronikus felületen keresztül. A partnerségi együttműködésekre számos jó példa található, amelyek az egyes fejlesztésekhez kapcsolódóan gyümölcsöző eredményt hoztak. A Golgota tér megújításához kapcsolódóan a labdapálya gumiburkolatúra való cseréje, vagy pl. a Horváth Mihály téren a játszótér telepítése is olyan piaci szereplők közérdekű felajánlásából tudott megvalósulni, amelyekkel az önkormányzat kiváló partnerséget ápol. A partnerségi rendszer azonban kétségtelenül legnagyobb volumenű és leginkább látványos példája a Corvin Sétány Programhoz kapcsolódik. A 2000-ben indult és jelenleg is tartó beruházást végző Futureal csoporttal az Önkormányzat kiemelkedően jó partnerségi kapcsolatot ápol. Az együttműködés keretében Közép-Európa legjelentősebb városrehabilitációs programja zajlik, amely bár elsősorban magánerős beruházás, az érintett közterületek és számos társasház megújítása, azonban önkormányzati forrásokkal kiegészülve, a beruházóval folyamatos együttműködésben valósul meg. 3.4. Társadalmi részvétel a kerület fejlesztésében Az Önkormányzat a már említett módon elkötelezett annak érdekében, hogy a kerület fejlesztésébe a piaci- és magánszféra is bevonásra kerüljön. Ebbe természetesen beletartoznak a helyi lakosok és civil szervezetek is. Józsefvárosban számos civil szervezet aktív, elsősorban a szociális szférában, de más területeken is. A kerület időben felismerte, hogy nyitott működése, különösen a fejlesztések terén, hozzájárulhat a helyi identitás építéséhez, a lokálpatriotizmus fejlődéséhez, áttételesen a szomszédsági kohézió erősödéséhez. E nyitott működést, a jogszabályokban és pályázatokban előírt kötelező nyilvánosságon felül, főként intézményesített többletkommunikációs formák üzemeltetésével biztosíthatja az önkormányzat, elsősorban az érintett lakosság, de optimális esetben a releváns civil szervezetek bevonásával. A leromlott területek problémáinak kezelése érdekében megvalósított projektek során pl. az önkormányzat vállalta, hogy széles körű partnerséget épít nem önkormányzati közszolgáltatást biztosító intézményekkel (civil, egyházi és szakmai szervezetek) is. A társadalmi részvétel egyik látványos megnyilvánulása, hogy a Magdolna Negyed Program során megvalósított Kesztyűgyár Közösségi Házban rendszeresen, széles körben valósulnak meg – társadalmi szervezetek és az önkormányzat együttműködésében – alternatív szabadidős programok, amelyek legfőbb célcsoportjai közé tartoznak a gyermekek és fiatalok, illetve a családok. Az önkormányzat az általa működtetett intézményekkel, az egyházakkal és szervezettel, illetve a kerületben és a kerületért dolgozó számos egyéb civil szervezettel együttműködik 14


annak érdekében is, hogy az esélyegyenlőség és a szegregációmentesség a mindennapok részévé váljon Józsefvárosban. A társadalmi részvétel alátámasztására jó példaként szolgál két kerületi civil szervezet rövid bemutatása, akik a településfejlesztés terén kiemelkedő szerepet nyújtanak be immár évek óta. Társak a Teleki Térért Egyesület Az Egyesület 2013 nyarán alakult 21 fővel, amelynek létrejötte az MNPIII program során megújuló Teleki László tér tervezéséhez kapcsolódik. A park lakossági bevonással történő tervezése olyan újszerű kezdeményezés volt, amely az egész országban példaértékű. A tér felújítása ennek nyomán a helyi lakosok igényeihez igazodva tudott megvalósulni. 2015-ben a kerületi Önkormányzat "Józsefvárosért" díjban részesítette az Egyesületet elsősorban a park tervezésében, fenntartásában való szerepvállalás miatt, valamint az azóta rendszeresen megvalósított programok szervezéséért. Ehhez hasonló módon és céllal alakult meg 2015-ben a Mátyás térhez kapcsolódó Józsefvárosi Magdolna Negyed Egyesület (JóMa Csoport) is. Civilek a Palotanegyedért Egyesület A Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE) 2008-ban alakult közhasznú társadalmi szervezet. Az Önkormányzattal a kezdetektől erős partnerségi kapcsolatot ápoló szervezet elsődlegesen kitűzött célja a Palotanegyedben élők érdekképviselete mellett, BelsőJózsefváros felvirágoztatása, kulturális örökségének megóvása és ismertté tétele, a Palotanegyed kulturális és szórakoztató szolgáltatásainak továbbfejlesztése és a negyedbeli lokálpatriotizmus erősítése. Az Egyesület törekszik továbbá a Palotanegyed zöldfelületének növelésére, rendben tartására, parkosítására, a negyed közterületeinek biztonságosabbá tételére, szépítésére. Az Egyesület proaktív módon is igyekszik szerepet vállalni a kerületfejlesztés tekintetében, amelynek érdekében a konkrét projektekben is – az Önkormányzattal szorosan együttműködve – gyakran részt vesz. Ennek mintapéldája az Európa Belvárosa Program második üteme, amely során elsősorban a soft programok kidolgozásában és megvalósításában nyújtott kimagasló és szakmailag is kifogástalan munkát a CaPe. 3.5. Kerületi kommunikáció rendszere a fejlesztések tekintetében Az egyes kerületi programok, projektek, jelentősebb események kommunikálását a lakosság és a kerületi élet más szereplői részére is igen fontos feladatának tekinti az Önkormányzat. Ennek érdekében a kerületben igen komoly és naprakész külső kommunikációs rendszer működik. A kerület felismerve és követve a XXI. századi információs folyamatok tekintetében megvalósuló gyors változásokat, folyamatosan próbálja a külső kommunikációs rendszerét fejleszteni, minél hatékonyabbá tenni. Ennek eredményeképpen ma Józsefváros kommunikációs rendszere egyfelől hagyományos, másfelől újfajta, modern elemekből áll. Ezeket a kommunikációs csatornákat kihasználva próbálja meg az Önkormányzat a magán- és piaci szféra szereplőit is minél gyorsabban, valamint hatékonyabban tájékoztatni az egyes tervek, projektek témájában. Ez által a kerület azt a 2008. évi IVS-ben is kitűzött célt tartja szem előtt, amely a külső kommunikációs csatornák fejlesztését és a célcsoportok számára a nyilvánosság biztosítását tűzte ki célul.

15


A hagyományos kommunikációs csatornák tekintetében a leghatékonyabb hírforrás a kerület hetente megjelenő „Józsefváros” című ingyenes hírlapja, amely a főbb elosztópontokon kívül, minden kerületi postaládában megtalálható. Az újságban a releváns, fejlesztéseket érintő hírek, tudnivalók minden alkalommal közlésre kerülnek, egyebek között lakossági tájékoztatók vagy éppen kivitelezési munkákat érintő forgalomkorlátozások tekintetében. A hagyományos tájékoztatási módok között kiemelt szerep jut a lakosság közvetlen tájékoztatására is az egyes projektek által érintett beavatkozási területeken, amely keretében a postaládákba közvetlenül is kézbesítésre kerülnek a szükséges lakossági tudnivalók, tájékoztatók. Az újszerű kommunikációs csatornák közül kiemelhető a kerület hivatalos honlapja, amely napi szinten friss hírekkel látja el az érdeklődőket, valamint ugyanezt a funkciót tölti be Józsefváros hivatalos facebook oldala is. A fejlesztési kérdésekben való tisztán látást segíti elő az is, hogy az Önkormányzat Képviselő-testületi üléseit minden alkalommal élőben lehet követni internetes elérhetőségen keresztül. A kommunikációs rendszer másik pillére az inkább konkrét programokhoz, projektekhez kapcsolódó belső kommunikáció, amely tekintetében a 2008. évi IVS szintén tartalmazott célokat, iránymutatásokat. A belső kommunikáció rendszerének fejlesztése az elmúlt években lezajlott fejlesztési programokhoz is csatlakozva, elsősorban ezen iránymutatások alapján, két szinten zajlott. Egyrészt a projektet lebonyolító szakmai szervezet belső kommunikációjának fejlesztésével (kiemelve a projektgazda Budapest Józsefvárosi Önkormányzat és a projekttársaság Rév8 Zrt. közötti kommunikációt), másrészt a projektgazda önkormányzat és az érintett projektszervezet közötti belső kommunikáció horizontális (pl.: civil fórumok, helyi politikai fórum) és vertikális (szakmai fórumok) tevékenységeinek fejlesztésével. Ezeknek a kommunikációs rendszereknek a fejlesztésével nem csupán az egyes projektek megvalósítása, de a későbbi ellenőrzési, monitorozási tevékenységek is gördülékenyebbé váltak, amelyre jó példaként szolgál a Magdolna Negyed Program különböző ütemeinek megismerése. 3.6. Az elért eredmények értrékelése, visszacsatolása, megszerzett tudás hasznosítása Az Önkormányzat az elmúlt évek során törekedett a kerület ismert problémáinak csökkentésére, leküzdésére és egyben átfogó, komplex és fenntartható településfejlesztés megvalósítására. Ennek elérése érdekében a korábban megszületett stratégiai dokumentumokban – kiemelten a 2008-ban elfogadott IVS-ben – lefektetett iránymutatásokat, célokat és beavatkozásokat végig szem előtt tartva kerültek a fejlesztési irányok és beavatkozási pontok meghatározásra. Az IVS stratégiai céljainak elérésében a kerület jelentős eredményeket tud felmutatni, amelyek közül nem csupán a rehabilitációs programok (Magdolna Negyed Program, Európa Belvárosa Program) több ütemben való végrehajtása emelendő ki, hanem a városrészi és ágazati célok jelentős többségének sikeres megvalósítása is. Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy Józsefváros a Főváros legsikeresebben pályázó kerületévé vált az elmúlt évtizedben. Az egyes programok során megszerzett hasznos tudásanyag hasznosítása nyomon követhető, különösen is a városrehabilitációs programok egymást követő ütemeinél, valamint a jelenleg is kidolgozás alatt álló fejlesztések is a megszerzett tapasztalatok felhasználása mellett történnek.

16


4. Innováció a fejlesztésekben, a tapasztalatok átadhatósága jövőbeli fejlesztésekhez 4.1. Újszerű, a szokásostól eltérő elemek a kerület fejlesztési stratégiájának megvalósítása érdekében Józsefvárost közismert módon, igen nehéz helyzetben érte a rendszerváltozás, amely folyamat a társadalmi-gazdasági-környezeti problémák tekintetében is még mélyebbre sodorta a kerületet. A fennálló nehéz, szinte kilátástalan helyzetből való kilábalás újszerű szemléletmódot és mentalitást igényelt a kerület vezetése részéről, hiszen az itt megfigyelhető, halmozottan problémás területek, helyzetek kezelése új stratégiai szemléletet és beavatkozási módokat igényelt. A komplex és átfogó településfejlesztés érdekében kiemelhető a Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. 1997-es létrehozása, valamint a stratégiai dokumentumok közül a 2008-ban elfogadott IVS, amely az elmúlt közel egy évtized fejlesztési irányait jelölte ki. A mélyen gyökerező, sokszor kerületi vagy városrészi szintű problémák megoldására tett kísérletek főként a 2000. év után indultak meg. Ennek úttörőjeként a 2003-ban elkezdett, majd nagyobb lendületet a 2000-es évek második felében vett Corvin Sétány Program tekinthető, amely immár nem csupán pontszerű, társasház, vagy tömbszinten való gondolkodást, hanem számos tömböt magában foglaló, Közép-Európában ismeretlen mértékű városrehabilitációs programot jelentett, döntő részben magánerős beruházások keretében. A Program során a leromlott minőségű lakótömbök helyén részben kereskedelmi, részben irodai, részben pedig lakófunkciókat ellátó tömbök létesültek, teljesen újszerű, modern városrészt létrehozva. A Corvin Sétány Programban megvalósuló beruházáson kívül más, nagyobb volumenű városrehabilitációs programok szintén megvalósultak Józsefvárosban. A nemcsak országos, hanem európai szinten is újszerű stratégiai elemekkel is beavatkozó Magdolna Negyed Program ebből a szempontból is kiemelkedik. A szociális városrehabilitációs beruházásként számon tartott, három ütemben végbement fejlesztés során olyan újszerű, és programrólprogramra kiforrottabb és sikeresebb elemeket tartalmazott, amelyek egymás szinergiáinak kihasználása révén nem csupán a városrész fizikai állapotának, hanem társadalmi és gazdasági helyzetének javítását is előidézték. A kerület fejlesztési stratégiájának szempontjából való újszerű beavatkozási módok településüzemeltetési szinten is utolérhetők. A társadalmi helyzetet tekintve máig sok nehézséggel küzdő Józsefváros szociális ellátórendszere ebből a szempontból is kiemelkedik. Az IVS-ben is kiemelt ágazati célként felhozott lakáspolitikai és társadalomfejlesztési célok kapcsán a kerület a szociális problémák összetettsége és markáns jelenléte miatti folyamatos kihívásokkal szembesülve a főváros egyik leginnovatívabb önkormányzati ellátórendszerét alakította ki, amelyben számos új kezdeményezés és program járul hozzá a társadalmi fejlődés megvalósításának hatékonyságához. 4.2. Innovatív, más önkormányzatok számára is ajánlható elemek a településfejlesztésben Az előző fejezetben is ismertetett módon a kerület számos újszerű fejlesztési projekt kidolgozásában és megvalósításában ért el sikereket az elmúlt évek során. Az elért eredmények elsősorban a sokszor innovatív, vagy hazánkban még kevésbé ismert, bevett elemeknek voltak köszönhetőek, amelyek közül néhány alkalmazása más települések önkormányzata számára is ajánlható: 17


Településüzemeltetési rendszer fejlesztése a stratégiai célok érdekében A VIII. kerület hagyományosan igen erős szociális ellátórendszerrel bír, amely a főváros egyik leginnovatívabb önkormányzati ellátórendszere is egyben. A Magdolna Negyed Program különböző ütemei során számos további ellátási formával is kiegészült a meglévő ellátási rendszer, amelyek közül a legsikeresebb elemek finanszírozása és intézményi beágyazottságát az önkormányzat továbbra is fenntartja. A LÉLEK-Program 2011-ben indult, célja a kerületben hajléktalanná vált emberek társadalmi és munkaerő-piaci rehabilitációja. Ennek részeként a Magdolna negyed területén, a Koszorú utcában létesült LÉLEK-Házban kapnak szállást a munkával rendelkező jelöltek, ahonnan egy idő után önkormányzati tulajdonú szolgálati lakásba, majd bérlakásba kerülhetnek. Civil szervezetek bevonása a fejlesztések tervezésébe, megvalósításba A kerület városrehabilitációs projektjei, elsősorban az Európa Belvárosa Program és a Magdolna Negyed Program során bebizonyosodott, hogy a komplex városmegújítási beavatkozásoknak fontos eleme az alulról építkező, erős civil önszerveződés, amely partnerként képes megfogalmazni a helyi igényeket, elvárásokat és elképzeléseket, konstruktívan együttműködve az önkormányzati projektek megvalósításában. A közösség bevonásának legszebb példáját mutatja az MNPIII Program során megújult Teleki László tér tervezése, mely révén megalakult a máig példaszerűen működő és a tér jelképes kulcsát is őrző Társak a Teleki Térért Egyesület. A téren és környékén élő lakók a tervezés során beleszólhattak, hogy milyen játékok, térbútorok, díszburkolatok legyenek a téren, és közösen találták ki a közvilágítás elrendezését is. A folyamat maga egy olyan nyitott, 12 hetes workshop/műhelymunka-sorozat volt, melyhez bárki, bármikor csatlakozhatott. Az alkalmazott tervezési módszertan egyenes leképezése volt egy szakmai tervezési folyamatnak, így elmondható, hogy a résztvevők tervezőtársakként vettek részt abban a tervezésben, amely voltaképpen saját életükre vonatkoztatott jövőképük definiálása is volt egyben. Így olyan közösségi tér jött létre, amely minden korosztály igényeinek megfelel. Komplex, önálló programként értékelhető közterület-megújítások Józsefváros az elmúlt évek során szinte az összes jelentősebb közterét megújította. A rehabilitált közterületek fejlesztése során végig kiemelt cél volt a megfelelő funkciók megtalálása, új funkciók telepítése, a felújítás önálló programként való megvalósítása. Jó példaként szolgál erre az ún. FiDo tér (Fiumei út- Dobozi utca közötti zöldterület) rehabilitációja, amely lényegében egy átfogó sportolási, szabadidős tevékenységeket előtérbe helyező szociális program elindítását is jelentette. A térre telepített funkciók (sportpályák, speciális közösségi épület - tetején gördeszkapálya - építésével) az itt élő gyerekek szociális helyzetére érzékenyen reagálnak, egyszerű eszközökkel adnak lehetőséget a fiataloknak sportolásra, a szabadidő hasznos eltöltésére. Alapvető cél volt egy olyan „élő”, a lakosság által használt városi tér kialakítása, ahol előremutató közösségi élet folyhat. A szakmai alapokon nyugvó szociális program és a vele szorosan összefüggő térszervezés közösségkovácsoló célja a használat által igazolódni látszik.

18

Települési Hild János-díj 2016 Budapest VIII. kerület Józsefváros. Budapest VIII. kerület Józsefváros pályázata

Recommend Documents