TELEKI PÁL ORSZÁGOS FÖLDRAJZ-FÖLDTAN VERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐJÉNEK FELADATLAPJA 8. osztály
2009.
ÚTMUTATÓ A feladatlap megoldásához segédeszköz nem használható! Könyvet, térképet, atlaszt, mobiltelefont a versenyre bevinni nem lehet! A feladatokat tintával (golyóstollal) kell megoldanod! Mielőtt válaszolsz a kérdésekre, jól gondold át a feladatot! Ne időzz túl sokáig egynél! Ha megakadsz, nyugodtan menj tovább! A kihagyottakra akkor térj vissza, ha már valamennyi kérdésen végighaladtál, és még van időd. A feladatlap összesen 100 kérdést, illetve feladatot tartalmaz. Az egyes feladattípusok előtt megoldási útmutató van. Ezek tanulmányozása elengedhetetlen a helyes megoldáshoz. A feladatok elvégzése után, a végleges válaszokat vezesd át az „Értékelő lapra”! Az „Értékelő lapon” „X” -jellel húzd át a helyes válasz nagybetűjét, illetve írd be a helyes választ! Az „Értékelő lapon” már nem javíthatsz! Az átjavított válaszokat nem fogadjuk el! Minden helyesen megoldott feladat egy pontnak számít. Az elérhető maximális pont: 100.
A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésedre.
2
MAGYARORSZÁGI TÁJISMERET Útmutató: Oldd meg a feladatokat a térképvázlat alapján! Nevezd meg az „Értékelő lapon”, hogy mely földrajzi helyeket jelölik a térképvázlatba írt számok! 1. ..................................... …(folyó) 2.
........................................ (folyó)
3.
..................................... (hegység)
4.
......................................-hegység
5.
.........................................(város)
6. ..........................................(város) 7.
8. Mely kőzet építi fel döntően ………..................................
a
4-es
..........................................(város)
számmal
jelölt
hegységet?
9. A folyó melyik partján fekszik a 7-es számmal jelzett város?............................ partján
Az értékelő lapon válaszolj a következő kérdésekre a térképvázlat számának beírásával! 10. Hazánk egyik fontos petrolkémiai központja. 11. Fontos turisztikai központ, református gimnáziumáról nevezetes. 12. Melyik város lakossága fogyasztja ivóvízként a Bükk-hegység karsztvizét?
3
RAJZOS FELADAT – HAZAI TÁJAKON JÁRVA Útmutató: A Természetbúvár „Hazai tájakon” cikksorozatában megjelent cikkekhez kötődnek a kérdések. A nagybetűvel jelölt magyarországi tájakat kell egyeztetned az állításokkal. Először a tájakat azonosítsd be, utána az állítást olvasd el, aztán keresd meg hozzá a megfelelő tájat! A helyes válasz betűjelét „X” -jellel húzd át az „Értékelő lapon”!
D C A
B
B
13. Ipolytarnóc 14. Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum 15. Sas-hegy 16. Mátrai Tájvédelmi Körzet 17. Kőbe dermedt lábnyomok jelzik az egykori élővilág gazdagságát, amit a vulkáni riolittufa-rétegek temetettek be. 18. A táj nyugati része a hegyvidéki ökoturizmus kedvelt célpontja. 19. Itt húzódik az élővilág számára fontos a déli „Zöld folyosó”. 20. Dolomitgerincének kiemelt rögeit vetődés hozta létre. 21. A területére kihatással van a 3 horvát síkvidéki vízerőmű által okozott napi 2-szeri megemelkedő vízszintingadozás. 22. Hasadékforrásai a vulkáni kőzetek tektonikai vetői, repedései mentén törnek fel. 23. A hídként átívelő, megkövült fatörzs helyi neve: Gyurtyánkő-lócza.
4
24. 267 m magas bércként tör a „magasba”. 25. Kiterjedése 50 000 hektár. 26. Az időjárás szélsőségeinek (erős napsütésnek, szélnek, fagynak) legjobban kitett sziklafalai erőteljesen, szögletesen aprózódnak. 27. „Gyümölcsények” jellemezték a területét. (Vegyszer és metszés nélkül fenntartott gyümölcsösök.) 28. Kis tengerszint feletti magassága, a város aszfalt és betonrengetegei miatt meglehetősen meleg, száraz az éghajlata. 29. Közép-Európa legnagyobb ártéri rendszere található itt. 30. A Budai-hegység szélárnyékában fekszik. 31. A partszegélyi övezetben képződött az a réteg is, amit a geológusok csak cápafogasként emlegetnek, benne hemzsegő cápafogak után. De van benne delfin, tengeri tehén, rája és krokodil csontmaradványa is. 32. A Gemenci-erdő is e védettséghez tartozik. 33. A Duna mentén mozgó heves zivatarok útjába áll. 34. Földvárak rendszerének nyomai fedezhetők fel a kiemelkedő csúcsokon: Galyavár, Nyesettvár, Solymosi Óvár, Világos-hegy, patai Várhegy. 35. Hévizek és gejzírek emlékét őrzi a táj: itt emelkedik a Bába-kő, a gejzíritből és limnokvarcitból álló: a gyöngyöspatai Prédikáló-tető, a János-vára, vagy a gyöngyöstarjáni: Köves-domb és Bánya-domb. 36. Itt már sajnos az ősi ártéri gazdálkodás nyomai eltűnőben vannak. 37. „A meredek oldalait körbesüti a nap, emiatt gyorsan felmelegszik.”- írja erről a tájról a cikkíró. 38. A zöldszínű glaukonitos homokkő 23 millió évvel ezelőtt, a Paratethys trópusi sekélytenger partszegélyi régiójában képződött. 39. Híres képződményei: Beethoven-szikla, Medve-szikla. 40. A riolittufából kiszivárgó kovasavas oldatok járták át és konzerválták a lábnyomok homokkövét és a híres fatörzseket.
5
EGYSZERŰ VÁLASZTÁS – INNEN-ONNAN Útmutató: Ezek a feladatok egy kérdésből és 5 válaszból állnak. A válaszok közül mindig csak egy a teljesen helyes. A feladatmegoldás során ezt kell kiválasztanod és a betűjelét az „Értékelő lapon” „X” -jellel áthúznod! 41. Mi a szikes szó földrajzi tartalma? A. kiszáradt és repedezett B. sós, meszes C. sziklevelei vannak D. porló, omló E. párolgó nedves térszín 42. Mit jelent a szilaj kifejezés földrajzi vonatkozásban? A. kemény B. eltökélt C. szabadon hagyott, a természetre utalt D. megzabolázhatatlan E. erős 43. Mit értünk a gazdaságban működő tőke alatt? A. jó termést adó szőlőnövény B. jövedelem, bevétel C. ingatlanokba fektetett vagyon D. a gazdaság termelő szférájába beruházott tőke E. a haszon 44. Mi a teljes vertikum földrajzi értelmezése? A. szabályosan függőlegesen rendeződő B. különböző ágazatokban végzett, de egymáshoz kapcsolódó termelési folyamatok összessége, összefüggő gyártástechnológiai rendszerrel C. sokféle terméket előállító D. olyan, gazdaság, amely egyféle gazdasági ágazatot képvisel E. szabályosan vízszintesen rendeződő 45. Válaszd ki a mészkövet felépítő kémiai anyag vegyületképletét! A. CaSO4 B. CaCl2 C. CaCO3 D. Ca3(PO4)2 E. H2CO3 46. A felszín alatti vizek mely csoportjába tartozik a karsztvíz? A. hévíz B. talajvíz C. rétegvíz D. résvíz E. talajnedvesség
6
TÖBBSZÖRÖS VÁLASZTÁS – AZ OLÍVATERMESZTÉS DIÓHÉJBAN Útmutató: Olvasd el és értelmezd, a következő szemelvényt, majd válaszolj a kérdésekre! .
Az olívatermesztés története . Az olajfa az egyik legnagyobb múltú kultúrnövény, története 6000 évvel ezelőtt Palesztinában és Szíriában kezdődött Lassan elterjedt Kis-Ázsiában és a Földközi-tenger partvidékén. Kr. e. 2500-ban a levantei kereskedők közvetítésével került Kréta szigetére, onnan pedig Egyiptomba, ahol gyorsan továbbterjedt nyugat felé az észak-afrikai partvidék mentén. Kr. e. 1000-ben telepítették meg Görögországban, majd nyugat felé terjedt Szicílián, Szardínián, az olasz partvidéken át Spanyolországig. Az olajfa sorsa már az ókorban összefonódott a Földközi-tenger mentén élő népekével, akik szent faként tisztelték ezt a növényt. Az antik mitológia szerint Athéné istennő az athéni polgároknak olajfát ajándékozott. Ezzel magyarázzák, hogy olyan sok olajfaliget övezi Athént. Fontos szerepet kapott a hitéletben is. Az ókori görögök úgy gondolták, hogy a templomokban megszentelt lámpásokban égetett olívaolaj és az olajág, megvédi őket a rossz szellemektől és meghosszabbítja az életüket. A királyokat, magas egyházi tisztviselőket, ezért is szentelték fel, azaz felkenték olajjal. Az athéni atlétikai viadalok győztese olívaolajat kapott jutalmul. A zöld olajág, a boldogság és a hosszú élet szimbóluma lett. A Római Birodalomban is nagy becsben tartották az olajfát, új technológiákkal és nagy mennyiségben termesztették. A bogyóiból sajtolt olajat lámpaolajként használták, a sportolók pedig azzal kenték a testüket. A középkorban főként a kolostorokban termesztették, az 1600-as években Dél-Olaszországban az egyik legfontosabb gazdasági növény volt. Termesztése napjainkban újra virágkorát éli, ugyanazokban a térségekben termesztik, mint korábban. Az olajfát elsősorban 1-3 cm-es bogyójáért termesztik. Az éretlen bogyók szürkészöld színűek, az érettek lilásfeketék. Átlagosan 40-60 % olajat tartalmaznak, amit az élelmiszeriparban, gyógyászatban, kozmetikai cikkek gyártásánál és technikai célokra használnak fel. Az olajfa kérge helyettesítheti a kinint, a levelek kivonata normalizálja a vérnyomást és a légzést. A száraz leveleket tömjénként égették, vagy teát készítettek belőle. Az olajfa az é. sz. 30˚-45˚ között, mediterrán éghajlaton terem; Egyes példányai a famatuzsálemek közé tartoznak. Az idősebb fák törzse folyamatosan repedezik, benne a hasadékok újra összenőnek, így a vastag és gyakran üreges törzs egyre különösebb alakot ölthet. Ültetvényeken, kis munkaráfordítással (külterjesen) termesztik. Spanyolország, Olaszország és Görögország adja a világtermelés 70 %-át. (Forrás: www.fattoriascirinda.it/scirinda/deutch/olivenol.htm, Földrajzi Enciklopédia: Rekordok – Élő természet: Növényvilág)
7
Egy kérdéshez négy válasz tartozik. A kérdésre nemcsak egy válasz vonatkozhat, hanem több is az alábbi variációk szerint. A helyes válasz nagybetűjét „X” -jellel húzd át az Értékelő lapon! A kérdésre az 1. 2. 3. válasz igaz. A kérdésre az 1. és a 3. válasz igaz. A kérdésre a. 2. és a 4. válasz igaz. A kérdésre a 4. válasz igaz. A kérdésre mind a négy válasz igaz 47. Hol van olívatermesztés? 1. Pireneusi-félsziget D-i felén. 2. Észak-Olaszországban. 3. Balkán-félsziget partvidékén. 4. A Kárpátok. 48. Milyen környezeti igényei vannak az olajfának? 1. Egész évben a nedves éghajlatot, hűvös nyarat kedveli. 2. Szereti az enyhe és esős telet. 3. Jól tűri egész évben a szárazságot. 4. Meleg és száraz nyarú, fagymentes helyen él. 49. Mit tudunk az olajfával kapcsolatban? 1. A leghíresebb olajfák 2000 évesek és a gecsemáni kertben találhatók, egynéhány már Jézus Krisztus idején is nőtt. 2. Noé bárkájára visszatérő galamb olajágat tartott a csőrében, annak jeléül, hogy az özönvíz elvonulóban van. 3. A franciaországi Saint-Remyben lévő olajfaliget, Vicent van Gogh festőt is elbűvölte, erről tanúskodik a festménye. 4. Az olajág mai napig a béke jelképe. 50. Mit készítenek az olajfa terméséből? 1. Csonthéjas terméséből először hidegen sajtolják ki az olajat, majd a bogyókat felmelegítve újra összezúzzák és újrapréselik. 2. A félig érett sós, vagy ecetes olívabogyókat köretként adják az ételekhez. 3. Az egészséges életmóddal újra elterjedt a konyhai felhasználása. 4. Kellemes illatú szappanok alapanyaga az olívaolaj. 51. Mely országok a nem európai, nagy olívatermelők? 1. Olaszország 2. Portugália 3. Spanyolország 4. Tunézia
8
52. Mivel kereskednek a Földközi-tenger melletti országok az olajbogyón kívül? 1. Pisztáciával 2. Levendulával 3. Szőlővel 4. Csipkével
53. Melyik ipar dolgozza fel az olajbogyót? 1. Vegyipar 2. Petrolkémiai ipar 3. Élelmiszeripar 4. Textilipar
54. Milyen ipar jellemzi a Földközi-tenger melletti kikötőket? 1. Hajógyártás 2. Petrolkémiai ipar 3. Halfeldolgozás 4. Árapályerőmű
55. Mire használják az olajfát? 1. Nehéz, tartós fáját jól lehet csiszolni, bútorfaként hasznosítják. 2. Kérgét láz csillapítására, olaját rovarcsípések, égési sebek kezelésre használják. 3. Fája, száraz levele jó tűzifa. 4. Dísztárgyak fafaragására.
56. Milyen növények jellemzik a mediterrán éghajlatú keménylombú erdőségeket? 1. paratölgy 2. feketefenyő 3. mandulafenyő 4. cukorjuhar
9
EURÓPA TÉRKÉPÉT FORGATVA Útmutató: Tanulmányozd Európa térképvázlatát és válaszolj a kérdésekre az „Értékelő lapon”!
D
II. G H
E
V. h
g A
a c e
F I. C
d B
b IV.
III.
f
Mely országokat jelölik nagybetűk? Írd az ország nevét az „Értékelő lap” kipontozott vonalára!
57. A ……………………………..
61. E ……………………………
58. B ………………………………
62. F………….…………………..
59. C ……….………………………
63. G……………………………..
60. D……….………………………
64. H …………………………….
10
A 65.- 66. feladatokban a fenn megjelölt országok közül, nevezd meg az „Értékelő lapon” azoknak az országnak a nevét, amelyek hazánkkal együtt lettek tagjai az Európai Uniónak! 65. 66. ……………………………………….,
………………………………………
A 67.-68. feladatokban a megjelölt országok közül, nevezd meg az „Értékelő lapon”, azoknak az országoknak a nevét, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak! 67. 68. ………………………………...….,
…………………………………
Mely európai városokat jelölik a kisbetűk? Írd a város nevét az „Értékelő lap” kipontozott vonalára! 69. a) … ……………………. ………
73. e) ……………………………..
70. b) … ...........................................
74. f)………..…………………….
71. c)……………………………….
75. g)………….………………….
72. d) ………………………………
76. h) ……………………………..
A 77.-86. feladatokban európai hegyekről kell nyilatkoznod. Az „Értékelő lap” kipontozott vonalára írd, hogy mely hegyvonulatokat jelölik a római számok! Utána már csak a római számokkal jelzett hegyről kell eldöntened, hogy melyik hegy a Kaledónia-hegységrendszer (K), melyik a Variszkuszi-hegységrendszer (V) és melyik az Eurázsiai-hegységrendszer tagja (E)? A megadott hegységrendszerek neve utáni nagykezdőbetűket kell beírnod a négyzetbe!
77. I. …………………………..
82. III.
78. I.
83. IV. ………………………. ....
79. II. ………………….……..
84. IV.
80. II.
85. V. …………..…………….
81. III. ………………………
86. V.
11
KARSZTFORMÁK EGYSZERŰ VÁLASZTÁSA - HIBAKUTATÁSSAL Útmutató: Az alábbi karsztformákhoz tartozó öt-öt jellemző közül az egyik hibás. Nevezd meg az értékelő lapon az egyetlen hibás jellemző betűjelét X-jellel!
87. Víznyelő A. Általában a csapadékvíz mélybeszivárgásának helye. B. Tölcsérszerű bemélyedés. C. Magas karsztvízszint esetén forrásként is működhet. D. Domború lejtőjű mélyedések és a hozzájuk vezető vízmosások határolják. E. Oldással létrejövő sekély, vakon végződő, felszíni mélyedés.
88. Dolina A. Zárt felszíni mélyedés. B. Magyarul töbörnek nevezik. C. Kör alakú, tálszerű mélyedés. D. Több tíz km2-nyi kiterjedésű képződmény. E. Oldódással vagy beszakadással keletkezik. 89. Barlang A. Jellegzetes képződményei a karrmezők, más néven ördögszántások. B. A karsztosodó kőzetekbe bevezető, illetve a víztartó és vízvezető járatok összessége. C. Kialakulásában az oldás mellett az erózió is fontos szerepet játszik. D. Benne az oldás és a mész kiválása együtt is előfordulhat. E. Kijáratánál források fakadhatnak. 90. Cseppkövek A. Felszín alatti karsztforma. B. A szénsavas vízből kiváló mészből képződik. C. Álló és függőképződményei is vannak. D. A Bükk-hegységben található hazánk legnagyobb cseppköve: a Csillagvizsgáló. E. Legszebb képződmények közé az oszlopok tartoznak.
12
EURÓPAI LÁTVÁNYOSSÁGOK, ÉRDEKESSÉGEK Útmutató: A nagybetűvel jelölt európai országokra vonatkozó állításokat kell felismerned! Először az állítást olvasd el, és azután keresd meg hozzá a megfelelő ország betűjelét! A helyes válasz betűjelét „X”-jellel húzd át az „Értékelő lapon”! A) Csehország B) Észtország C) Svájc D) Norvégia E) Franciaország 91. Déli városom: České Budějovice, nemcsak sörgyártásáról nevezetes, hanem a közelében bányászott grafit feldolgozó ceruzagyártásáról is. 92. Híres sajtom az ementáli. 93. Az egyik leghíresebb képződményem a Geiranger-fjord, ahol 300-400 m-es függőleges falak között csillog a vizem, s az öblömbe zuhog alá a „fályolként” a Hét Nővér-vízesés. 94. Nemzetközi hírű repterem: az Orly, önmagában is látványosság, ultramodern építészeti alkotásokat felvonultató beton-, üveg- és kősziget. 95. Híres városom a Tepla völgyében fekvő Karlovy Vary nemcsak gyógyvizeiről híres, hanem régmúltú porcelángyártásáról is. 96. Népem a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik. 97. A monda szerint: „Amikor a jóisten megteremtette a világot, ennek a népnek magas, hósipkás hegyeket, forrásokat, tavakat, folyókat, szép réteket, rajta legelésző barna és piros foltos szimentáli teheneket, valamint termékeny dombokat adott.” 98. Országom egyes területein nem ritka esemény nyáron a 24 órás nappal és tél közepén a napsugárzás nélküli napok. 99. A tengerparttól 120 km-re lévő Rouen kikötőmbe, még eljut az Atlanti-óceán dagályhulláma. 100. Fővárosom óvárosi része az egykori Hanza-örökséget viseli magán: a kereskedők házaiban a padlások raktárakként szolgáltak, az előreugró tetőrészeiknél csigák segítségével rakodtak az emberek.
13
