TEKVÉSZ TERÉZVÁROS KERÜLETI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

2009.VI.02.

TEKVÉSZ TERÉZVÁROS KERÜLETI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

A szabályzatot Budapest Főváros Terézváros Önkormányzatának Képviselőtestülete 40/2000.(XII.20.)sz. rendeletével fogadta el. Hatályos:2001. január 1-től.

A TERÉZVÁROSI KERÜLETI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT FELÉPÍTÉSE: A TEKVÉSZ felépítése a BVKSZ-hez hasonlóan általános, különleges, a beépítési módokra valamint az övezeti szabályozásra vonatkozó előírásokat határoz meg az alábbi felépítés szerint: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ A Terézvárosi Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat alkalmazása és hatálya 2.§ Rehabilitációs szabályozást igénylő területekre vonatkozó rendelkezések 3.§ Közművesítettség, mérnöki létesítmények 4.§ Az építési munka végzése 5.§ Sajátos építésjogi követelmények 6.§ Telekalakításra vonatkozó rendelkezések A BEÉPÍTÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 7.§ Beépítési mód, előkert, oldalkert, hátsókert 8.§ Közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó előírások 9.§ A melléképítményekre vonatkozó előírások 10.§ A kötelező zöldfelületi minimum előírásai, terepszint alatti építmények, épületrészek 11.§ Az építménymagasság és párkánymagasság meghatározása zártsorú beépítési módú területeken 12.§ Lakóhelyiségek padlószintmagasságára vonatkozó általános rendelkezések 13.§ A járművek elhelyezésére vonatkozó általános rendelkezések. 1 13/A.§ Meglévő épületek akadálymentesítése 14.§ Parkolóházak és üzemanyagtöltő állomások elhelyezésének általános szabályai KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A VÁROSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE 15.§ Az épületek közterületről látható homlokzataira vonatkozó általános rendelkezések 16.§ Az épületeken elhelyezhető reklámok, hirdetések, cégérek általános rendelkezései 17.§ Az üzletportálokra, kirakatokra és vitrinekre vonatkozó általános rendelkezések 18.§ A homlokzatokon elhelyezhető egyéb technikai- és tájékoztató berendezések 19.§ Rendelkezések a közterületeken elhelyezhető hirdető-berendezésekre 20.§ Rendelkezések a közterületeken elhelyezhető építményekre vonatkozóan 21.§ Rendelkezések a közterületek és az azokon elhelyezhető köztárgyak 1

Beiktatta a 14/2009. (V.28.) sz. rendelet 7. §-a. 1

22.§ 23.§ 24.§ 25.§ 26.§

kialakítására és a növényzet telepítésére vonatkozóan Kiegészítő rendelkezések az Andrássy útra Az épületek földszintjeire és a lakások kialakíthatóságára, megosztására vonatkozó különleges előírások A környezet, a természet és a növényzet védelme Előírások a bevásárlóközpontokra és egyéb kereskedelmi létesítményekre ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI A ZÁRTSORÚ BEÉPÍTÉSŰ L1- LAKÓTERÜLET, VK- VÁROSKÖZPONTI TERÜLET ÉS SZABADONÁLLÓ BEÉPÍTÉSŰ L3- LAKÓTERÜLETEK ÁLTALÁNOS ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

Előírások a beépítés módjára és a létesíthető funkciókra 27.§ 28.§ 29.§

30.§

31.§ 32.§ 33.§ 34.§ 35.§ 36.§ 37.§

38.§ 39.§ 40.§

41.§

L1-VI NAGYVÁROSIAS ZÁRTSORÚ LAKÓTERÜLETEK L1-VI-B BENCZÚR UTCA MENTI, NAGYTELKES, NAGYVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK L1-VI-R1 KÜLSŐ TERÉZVÁROSI REHABILITÁCIÓS SZABÁLYOZÁST IGÉNYLŐ, VEGYES, NAGYVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK L1-VI-R2 KÜLSŐ TERÉZVÁROSI REHABILITÁCIÓS SZABÁLYOZÁST IGÉNYLŐ, NAGYVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK L3-VI-A ANDRÁSSY ÚT MENTI VILLATERÜLET L3-VI-VL VÁROSLIGETI FASOR MENTI KISVÁROSIAS VILLATERÜLET VK-VI-1 KIEMELT VÁROSKÖZPONTI TERÜLET VK-VI-2 ANDRÁSSY ÚT MENTI VÁROSKÖZPONTI TERÜLET VK-VI-3 BELSŐ TERÉZVÁROSI, LAKÓDOMINÁNS VÁROSKÖZPONTI TERÜLET VK-VI-NY NYUGATI PÁLYAUDVAR KÖRNYÉKI VÁROSKÖZPONTI TERÜLET VK-VI-R1 BELSŐ TERÉZVÁROSI REHABILITÁCIÓS SZABÁLYOZÁST IGÉNYLŐ VÁROSKÖZPONTI TERÜLET I-VI- NY NYUGATI PÁLYAUDVAR KÖRNYÉKI INTÉZMÉNYTERÜLET IZ –VI-E EPRESKERT JELENTŐS ZÖLDFELÜLETŰ INTÉZMÉNYTERÜLETE K-EÜ-VI KÜLÖNLEGES TERÜLETEK -JELENTŐS EGÉSZSÉGÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK TERÜLETEI KV-IK-VI KÜLÖNLEGES, INTÉZMÉNYI FUNKCIÓKKAL VEGYES HASZNÁLATÚ 2

42.§ 43.§ 44.§ 45.§ 46.§ 47.§ 48.§ 49.§ 1

1. számú melléklet 2. számú melléklet 3. számú melléklet 4. számú melléklet 5. számú melléklet 1. számú függelék 2. számú függelék 3. számú függelék 4. számú függelék

1

KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK P-VI PARKOLÓHÁZ ÖVEZET KL-VA-VI VASÚTI LÉTESÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ TERÜLET KL-KT-VI KÖZLEKEDÉSI CÉLÚ KÖZTERÜLETEK Z-FK-VI FÁSÍTOTT KÖZTEREK ÉS A Z-KP-VI KÖZPARKOK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI Z-KP-VI KÖZPARKOK Z-FK-VI/1 FÁSÍTOTT KÖZTÉR Z-FK-VI/2 NEM BEÉPÍTHETŐ FÁSÍTOTT KÖZTÉR ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK A HELYI PARKOLÁSI RENDELET MEGALKOTÁSÁIG

MELLÉKLETEK Fogalommagyarázat Övezeti tervlap A védelmi, korlátozási és kötelezési tervlap Az építménymagasság megengedett legnagyobb értéke az egyes utcákban A lakóhelyiségek földszinti padlószintmagasságának legkisebb mértéke FÜGGELÉKEK A rendelet jóváhagyásakor hatályban lévő részletes rendezési tervek és KSZT-k A KSZT-k településszerkezeti egységeinek ajánlott lehatárolása Az FSZKT szerinti védelem és korlátozás és annak kiegészítése Az építménymagasságok illeszkedési szabályainak értelmezése a 12.§-hoz

Hatályon kívül helyezte a 47/2006. (XII. 22.)sz. rendelet 8.§. Hatálytalan 2007. január 1-től. 3

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Terézvárosi Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat alkalmazása és hatálya 1. § (1) Budapest főváros VI. kerület Terézváros közigazgatási területén az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a 46/1998. (X.15.) Főv. KGY. rendelet (továbbiakban: FSZKT rendelet), a 47/1998. (X.15.) Főv. KGY. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), 48/1998. (X.15.) Főv. KGY. rendelet (továbbiakban: a fővárosi településrendezési tervek összhangjáról szóló rendelet) előírásait az e rendeletben és mellékleteiben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni. Az alkalmazott fogalmak magyarázatát a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (2) A kerület közigazgatási területén telekalakítást végrehajtani, területet felhasználni, építési munkát végezni, arra hatósági engedélyt megadni, valamint engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végezni, a közterületeken bármilyen rendezést végrehajtani csak a vonatkozó egyéb jogszabályok, a jelen Rendelet és a hozzá tartozó 2-4. számú térképmellékletek alapján, valamint az egyes Kerületi Szabályozási Tervek (továbbiakban: KSZT) és a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével lehet. (3) Terézváros közigazgatási területére készülő Kerületi Szabályozási Tervek jelen rendelet figyelembevételével rögzítik az egyes lehatárolt területi egységekre vonatkozó részletes városrendezési és építési előírásokat. Az egyes területi egységekre készülő KSZT-ket - azok kiegészítő rendelkezéseivel és 1:1000-es szabályozási tervlapjaival együtt - jelen rendelet mellékleteként kell megállapítani. (4) A KSZT térképi ábrázolásán a beépített és beépítésre szánt területek határának, a területfelhasználási módok határának és a területegység jelének valamint szintterületsűrűségének meghatározására a BVKSZ keretövezeti jelének és az építési övezet kódjának és jelének feltüntetése szolgál. (5) A KSZT-ben fel kell tüntetni a 2. számú mellékletben rögzített övezeti kódot illetőleg a 3. számú mellékletében rögzített védelmi, korlátozási és kötelezési elemeket. (6) A KSZT-ben az építési övezet jeleként - a BVKSZ-ben kapott felhatalmazás alapján - az 1. ábra szerinti jelölést kell alkalmazni: 1. ábra a keretövezet jele (L1)

építési övezet helyi kerületi (VI-1) kódja bm beépítési mód b% beépítési % szm szintterületi mutató ém építménymagasság (min-max) Tt telekterület minimum z% kötelező zöldfelületi minimum

L1-VI-1

bm

b%

szm

ém

Tt

z%

(7) A KSZT a BVKSZ, valamint a jelen rendelet vonatkozó rendelkezéseit szigoríthatja, a jelen rendeletben, valamint más vonatkozó jogszabályokban nem szabályozott kérdésekben a KSZT önálló előírásokat foganatosíthat, melyeket a KSZT kiegészítő előírásaként kell rögzíteni. (8) A kerület közigazgatási területén csak értékvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT készíthető. A KSZT alátámasztó munkarészeinek utcafrontonként sziluett-képet is tartalmazniuk kell, a geodéziailag bemért párkánymagasságok feltüntetésével. (9) 1

1

A kerület közigazgatási területén az 1. sz. függelékben felsorolt 33/2000. ( XI. 20. ), 41/2000. ( XII. 20.), 42/2000. ( XII. 20.) rendeletekkel elfogadott Kerületi Szabályozási Tervek (továbbiakban: KSZT), valamint a

Módosította a 14/2009. (V.28.) sz. rendelet 1 §-a 4

közterület-alakítási tervek előírásait változatlanul alkalmazni kell azok módosításáig, illetve felülvizsgálatáig. Ezen tervekben külön nem szabályozott kérdésekben a jelen rendelet 8. – 26. § előírásait is alkalmazni kell. (10) A kerület közigazgatási területére készülő KSZT-k területi lehatárolásának legkisebb együtt-tervezendő egysége legalább egy tömb, melynek több tömbbel való kiegészítése a 2. számú függelék szerinti térképen ajánlott lehatárolt területi egységen belül célszerű. A KSZT készítésénél a tömböt körülvevő szomszédos tömbök első teleksorát is vizsgálni szükséges.

2. § (1) A 2. számú melléklet szerinti övezeti tervlap tartalmazza az építési övezetek, illetőleg övezetek (2) bekezdés szerinti övezeti kódját és lehatárolását, mely a szabályozási vonal vagy a telektömbön belül jelzett övezeti határvonal lehet. Telekhatár-korrekció esetén az övezethatár automatikusan követi a telekhatárt, mely nem jelenti a 2. számú melléklet módosítását. (2) Az FSZKT-ben rögzített rehabilitációs szabályozást igénylő területeken, illetőleg az építési övezetek előírásaiban előírt feltételekkel meghatározható speciális engedmények az építési övezet előírásaiban külön jelölt kóddal és az annak megfelelő engedményes előírással a KSZT elfogadásával léptethetők hatályba, melyek területi lehatárolását és jelölését a KSZT-ben rögzíteni kell. (3) A 3. melléklet szerinti védelmi, korlátozási és kötelezési tervlap területileg lehatárolt, jelen rendeletben rögzített szabályozott elemei és az azokhoz tartozó előírások kötelezően betartandók. A 3. számú melléklet tervlapja rögzíti: a) a meglévő gyalogosutcákat és a gyalogosutcaként kialakítandó közterületeket, b) a meglévő és a kialakítandó, forgalom átvezetésére alkalmas gyalogos övezetű közterületeket, c) az 5. számú mellékletben felsorolt utcák mentén azokat a telkeket, melyek közterület felőli épülettraktusában a lakóhelyiségek padlószintmagassága a tervlapon jelölt magassági értéknél nem lehet alacsonyabb, illetőleg ahol magasföldszintes épület nem helyezhető el, d) a 24. § (1) bekezdésében felsorolt, korlátozott földszinti funkciókkal érintett telkek lehatárolását, e) az egységes beültetési kötelezettséggel érintett területeket.

5

Rehabilitációs szabályozást igénylő területekre vonatkozó rendelkezések 3. § Az L1-VI-R1, L1-VI-R2 és a VK-VI-R jelű építési övezetek területén a KSZT - az építési övezetben rögzített feltételek figyelembevételével - az egyes telkek szabályozási határértékeitől eltérő, engedményes határértékeket is meghatározhat, de az RSZT-vel érintett tömbök összesített területére a keretövezeti határérték átlagának teljesülnie kell. Övezetmódosítás esetén az RSZT-vel lehatárolt terület egészére az átlagérték teljesülését becsült számítással igazolni kell.

Közművesítettség, mérnöki létesítmények 4. § (1) A kerület közigazgatási területén csak teljes közművesítettségű telken lehet épületet, építményrészt, épületegyüttest elhelyezni, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, átalakítani, bővíteni, korszerűsíteni. (2) Ha műszakilag nincs más megoldás, minden építési övezet területén elhelyezhetők: a) a forrásfoglalás, b) a szennyvízátemelők, c) az energia-átalakítók, d) a gáznyomásszabályozók, e) a közművezetékek nyomvonalai, műtárgyai és építményei, amelyek elhelyezésének szükségességét és módját a KSZT-ben szabályozni lehet. (3) A (2) bekezdés c) pont szerinti energia-átalakítók csak telken, a meglévő vagy tervezett épületen belül helyezhetők el. Oszloptranszformátor nem létesíthető. (4) A KL, KV keretövezetek területein a BVKSZ 5. § (4) bekezdés szerinti hulladékudvar nem helyezhető el. (5) 2 A vonatkozó előírások - 959.292/1979. Metró Tervezési Irányelvek - szerint a Bajcsy-Zsilinszky út és a Nyugati tér mentén a létesítendő építmények engedélyezési eljárása során el kell végeztetni, és az építési engedélyhez mellékelni kell a metró védelmi zóna vizsgálatot, különös tekintettel a metró-szellőzőre és egyéb műtárgyakra.

Az építési munka végzése 5. § 3

(1) (2) 1 (3) 1

1 2 3

Hatályon kívül helyezte a 14/2003. (VI.2.) sz. rendelet. Hatálytalan 2004.január 1-től. Beiktatta a 41/2007.(XII.22.) sz. rendelet 1.§ (1). Hatályon kívül helyezte a 34/2008. (XII.1.)sz. rendelet 4.§ (2). 6

(4) A KSZT-ket, illetőleg az építészeti-műszaki terveket a jóváhagyás, illetőleg engedélyeztetés előtt be kell nyújtani az önkormányzati tervtanácsra, az önkormányzati tervtanácsra vonatkozó rendelet szerinti részletezettséggel. (5) 2 (6) 2 (7) 1 Tetőkert létesítése, illetve az övezetben előírt legalább 20%-os zöldfelületi arány esetén az engedély kérelemnek kertépítészeti munkarészt, ezen belül kertépítészeti tervet is tartalmaznia kell legalább az 1. számú melléklet szerinti tartalommal. (8) 2

Sajátos építésjogi követelmények 6. § (1) A kerület közigazgatási területén a 3. számú mellékletben e célból területileg lehatárolt területekre és telkekre a Terézvárosi Önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg. (2) A 3. számú melléklet tervlapján e célból lehatárolt területeket a vonatkozó jogszabályok szerinti beültetési kötelezettség terheli, melyet kertészeti terv alapján kell megvalósítani. (3/A) 3 A meglévő épület bontásával megüresedett telket beépítési kötelezettség terheli a bontás megkezdésétől számított 5 éven belül, melynek elrendeléséről a bontás engedélyezéséről szóló döntésben intézkedni kell. (3) Az e rendelet hatálybalépését követően még be nem épített telkekre a) a rendelet hatálybalépését követő öt éven belüli, b) a rendelet hatálybalépése után megüresedett telkekre, az épület, épületek bontásától számított öt éven belüli beépítési kötelezettség vonatkozik. A határidő lejárta után a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. (4) A (3) bekezdés szerinti telek akkor is üresnek tekintendő, ha a korábban már lebontott épület, épületek helyén ideiglenes épület, építmény áll.

Telekalakításra vonatkozó rendelkezések 7. § (1) A kerület területén szabályozási vonalat módosítani, telket egyesíteni, telket megosztani, telekhatár-rendezést végrehajtani, meglévő telekcsoportot újraosztani, illetve mindezek alapján új telket kialakítani, csak KSZT alapján lehet. KSZT hiányában, illetőleg a KSZT-ben külön nem rögzített esetben csak elvi engedély alapján lehetséges a telekhatárrendezés, ha az érintett telkek területe legfeljebb 20%-kal változik meg és a módosítás során létrejövő legkisebb telekméret az övezeti előírásoknak megfelel. Egy tömbben KSZT hiányában egyszeri esetben lehet két szomszédos telket összevonni. (2) A kerület közigazgatási területén új nyeles telek nem alakítható ki. Kivételt képez ez alól a BVKSZ 6.§ (6) bekezdése szerinti, tömbbelsőben kialakítandó önálló helyrajzi számú mélygarázs, illetve zöldterület létesítésére is alkalmas önálló telek kialakítása. (3) A kerület területén magánutat csak a tömbbelsőkön belül lehet kialakítani és akkor, ha a BVKSZ 2. § (7) bekezdése szerintiek teljesülnek. Ebben az esetben a magánút által feltárt telkeket úgy kell kialakítani és azon

1 2 3

Módosította a 34/2008.(XII.1.)sz. rendelet 1.§ Hatályon kívül helyezte a 34/2008.(XII.1.)sz. rendelet 4.§ (2). Beiktatta a 14/2009. (V.28.) sz. rendelet 2. §-a. 7

az építményeket, épületeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne. A magánút felőli építési határvonal és a magánút felőli telekhatár közötti területsáv előkertnek számít, ezért az arra vonatkozó rendelkezéseket kell betartani.

A BEÉPÍTÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Beépítési mód, előkert, oldalkert, hátsókert 8. § (1) Az OTÉK és a BVKSZ előkertre, oldalkertre, hátsókertre vonatkozó előírásaiban foglaltakat a (2)-(14) bekezdések figyelembevételével kell alkalmazni. (2) A szabadon álló beépítési módú területek előkertre, oldalkertre és hátsókertre vonatkozó előírásait az L3 keretövezetbe tartozó építési övezetek rögzítik. (3) Zártsorú beépítési módúnak kell tekinteni: a) azt az épületet, melynek építési vonala a szabályozási vonalra esik, b) a nyitott udvaros épületet, c) az épület hátraléptetésével kialakított épületet, d) az épületközzel kialakított épületeket, e) az utcavonalon legalább 3 egymás melletti épület azonos méretű előkertes kialakítását, f) 1 a Kodály körönd és környéke KSZT, a Hunyadi tér és környéke KSZT, a Szinyei Merse utca és környéke KSZT, a Lövölde tér és környéke KSZT, a Nyugati tér és környéke KSZT a Vörösmarty utca és környéke KSZT, valamint a Munkácsy Mihály utca és környéke KSZT területén az épületek közterület felőli homlokzatsíkja teljes egészében az utcai telekhatáron kell, hogy álljon, kivéve a 8.§ (3) bekezdés g) pontjában foglaltakat. g) 2 a Munkácsy Mihály utca és környéke KSZT területén a zártsorú beépítésnél az előkert legkisebb mélységét a kialakult állapotnak megfelelően kell meghatározni. ha azok az oldalhatáron a szomszédos épülethez tűzfalasan csatlakoznak, és a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott geometriai arányokat kielégítik. (4) A zártsorú beépítési módú területeken a telek közterületi határától mérten a közterület fölé a közúti űrszelvény magasságát meghaladó, benyúló építményrész benyúlási mértéke: a) 10 m-nél kisebb szabályozási szélességű közterület esetén legfeljebb 0,5 m, b) 10 m és 15 m-es közterület-szélesség esetén legfeljebb 1,0 m, c) 15 m-nél nagyobb közterület-szélesség esetén legfeljebb 1,5 m, d) 3 a Kodály körönd és környéke KSZT, a Hunyadi tér és környéke KSZT, a Szinyei Merse utca és környéke KSZT, a Lövölde tér és környéke KSZT, a Vörösmarty utca és környéke KSZT, valamint a Munkácsy Mihály utca és környéke KSZT területén egységesen legfeljebb 0,5 m ( a Bajza utcában és a Podmaniczky utcában 1,0 m) lehet, felülete pedig legfeljebb a homlokzati felület 30 %-a, lehet. A közúti űrszelvény magasságánál alacsonyabb értékben épületrész nem nyúlhat a közterület fölé. (5) A már jellemzően zártsorú, zártudvaros beépítési módú területeken az épületek utcafronti elhelyezésekor a hátsókert méretének megállapítása során (1. ábra): a) a három oldalról tűzfallal körülvett telek beépítése esetén a hátsókert méretét nem kell betartani, az épület a telek hátsókerti és oldalsó határán tűzfalasan csatlakozhat (1/a. ábra ), b) ha a beépítendő telekre a hátsó telekhatár felőli szomszédos épület homlokzata rátekint, akkor az OTÉK szerinti épületek közötti távolságot kell megtartani, kivéve, ha a KSZT kisebb értéket határoz meg a meglévő épületek építménymagasságainak figyelembevételével (1/b1, b2. ábra ).

1

2 3

Beiktatta a 30/2005 .(X.24. ) sz. rendelet 2.§ (1), módosította a 27/2006. (VIII.16.) sz. rendelet 2.§ (1), a 43/2006.(XII.1.) sz. rendelet 2.§ (1), a 41/2007.(XII.22.) sz. rendelet 1.§ (2), a 42/2007.(XII.22.) sz. rendelet 2.§ (1), valamint a 9/2008.(II.25.) sz. rendelet 1.§ (1). Beiktatta a 9/2008. (II.25.) sz. rendelet 1.§ (2). Beiktatta a 30/2005. (X.24.) sz. rendelet 2.§ (2), módosította a 27/2006. (VIII.16.) sz .rendelet 2.§ (2), a 43/2006. (XII.1.) sz. rendelet 2.§ (2), a 42/2007.(XII.22.)sz. rendelet 2.§ (2), valamint a 9/2008. (II.25.) sz. rendelet 1.§ (3). 8

1. ábra meglévő homlokzat

b1)

a)

b2)

H

H

c21)

c1)

H

Általában : H ≥ 16,0 m

H

H

KSZT alapján vagy ha a telekszélesség és építménymagasság indokolja: H ≥ 12,0 m Ahol H, a nagyobb udvari homlokzat építménymagassági értéke

(6) Ha a szomszédos telek udvari homlokzatai a beépítendő telekre tekintenek, akkor a szomszédos meglévő oldalhomlokzatok és az új épület, épületrész homlokzatai közötti távolság meghatározásánál az oldalkertre néző építménymagasságnak megfelelő homlokzatok közötti távolságot kell megtartani, mely azonban nem lehet kisebb 16 m-nél. [1. ábra c1.)] Ha azt a telekszélesség és az építménymagasságok indokolttá teszik ezt az értéket legfeljebb 12 m-re lehet csökkenteni [1. ábra c2.)]. Egyéb esetben a keretes beépítési mód szabálya a mértékadó. (7) A beépítendő telken a szomszédos udvari homlokzatoktól mért 16 m-en belül tűzfalasan akkor sem lehet új épületet, épületrészt elhelyezni, ha az eredeti beépítés az adott telekhatáron tűzfalas volt. Kivételt képeznek ez alól a 100 %-os beépítésű parkolóházak. (8) Új épület létesítése esetén, annak udvari területe csak a szomszédos udvari telekhatár szintjétől a beépítendő telek felé húzott 45º-os síkon belül építhető be [2. ábra d)]. Egyéb esetben a földszint 100%-os beépítése csak akkor megengedett, ha a szomszédos épület udvara is egyidőben beépítésre kerül. (9)

1

Eredetileg két, egymás felé nyíló udvar külön-külön nem építhető be kivéve, ha a) mindkét udvar teljes területén beépül, vagy b) ehhez a be nem épülő udvar ingatlanának tulajdonosa hozzájárulását adta.

(10) A telekbelső felé kialakítandó keresztszárny esetén - ha az nem az oldalhatáron kerül kialakításra, illetőleg ha a KSZT másként nem rendelkezik - az oldalkert legkisebb szélességének meghatározásánál a következő szabályokat kell figyelembe venni (2. ábra a, b): a) az épület utcai traktusának hátsókert felé eső élvonala és az oldalsó telekhatárok metszéspontjától a telek középpontja felé húzott 45º-os elméleti vonal illetőleg az utcai traktus közötti területen épületszárny az OTÉK előírt oldalkert méreteinek figyelmen kívül hagyásával is elhelyezhető; b) az a) pont szerinti épületrész homlokzatait úgy kell kialakítani, hogy ba) annak nyílászáróval kialakított homlokzatai az oldalsó telekhatártól számított 6,0m-en belül ne legyenek párhuzamosak az oldalsó telekhatárral, és 1

Módosította a 14/2009. (V.28.) sz. rendelet 3. §-a. 9

bb) ne zárjanak be 60º-nál kisebb szöget az oldalsó telekhatárral, és bc) a telekhatártól számított 1,5 m-en belül csak akkor létesíthető nyílászáró – a mellékhelyiségek legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú szellőzőablakain, szellőzőnyílásain kívül -, ha a homlokzati falsík 1,5 m-en belül lévő szakasza merőleges az oldalsó telekhatárra. c) 1 a Kodály körönd és környéke KSZT, a Hunyadi tér és környéke KSZT, a Szinyei Merse utca és környéke KSZT, a Lövölde tér és környéke KSZT, a Vörösmarty utca és környéke KSZT, valamint a Munkácsy Mihály utca és környéke KSZT területén új épület elhelyezése, ill. épületbővítés esetén az utcafronti (nem zártudvaros) beépítésű épületek traktusmélysége az oldalhatároktól mért 10 m-en belül nem haladhatja meg a 15 m-t. (11) 2Keretes beépítés esetén a hátsókert méretét KSZT határozza meg, de az épületek hátsókertre tekintő szemközti homlokzatai között legalább 16 m-es távolságot kell tartani. (2. ábra c.). 2. ábra a)

telekhatár

b)

c)

min 16,0 min 45o

utcafront min 45o

hátsókert minimális méretének megállapítása a KSZT-ben, ha az OTÉK szerinti méret nem teljesülhet.

min 45o min 6,0 m

d) min 60o

1,5 m-en belül, csak 1,80 m parapet

min 1,5 m, ha nem merőleges a telekhatárra

telekhatár

(12) Terepszint alatti építmény, valamint az épülettel szerkezetileg egybefüggő pinceszint az oldal- és hátsókertben is elhelyezhető. (13) Terepszint alatti építmény a zártsorú beépítési módnál kialakuló oldal- és hátsókertben is elhelyezhető. (14) A tömbbelsőben kialakított mélygarázs önálló telkével szomszédos telkeken a hátsókert és az oldalkert méreteit úgy kell kialakítani, mintha azok előkertek lennének.

1

2

Beiktatta a 30/2005 .(X.24 ) sz. rendelet 2.§ (3), módosította a 27/2006 .(VIII.16.) sz. rendelet 2.§ (3), a 43/2006. (XII.1.) sz. rendelet 2.§ (3), a 42/2007.(XII.22.) sz. rendelet 2.§ (3), valamint a 9/2008. (II.25.) sz. rendelet 1.§ (4). Módosította a 14/2009. (V.28.) sz. rendelet 4. §-a. 10

(15) 1 A Munkácsy Mihály utca és környéke KSZT területén az építési övezetben a Szondi utca és a Bajza utca kivételével megengedett az épület hátraléptetése. (16) 1 A hátraléptetésnek az építési vonalon mért szélessége nem lehet kisebb 8,0 m-nél, mélysége pedig nem haladhatja meg hátraléptetés szélességét, de legfeljebb 20,0 m lehet. (17) 1

A hátraléptetéssel érintett épületek hátralépő épületrészét és a szabályozási ill. az építési vonalon maradó épületrészét egységes homlokzattal kell megépíteni.

(18) 1 A Munkácsy Mihály utca és környéke KSZT területén a Dózsa György út mentén megengedett az épületköz. Az épületköz szélessége legalább 10,0 m kell legyen.

Közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó előírások 9. § (1)

2

A KSZT-ben meg lehet, de a 3. sz. melléklet védelmi, korlátozási és kötelezési tervlapján megjelölt tömbök esetében meg kell határozni azokat a földszinti területeket, passzázsokat és a tömbbelsőn belüli zöldfelületeket, amelyeket a gyalogos forgalom számára megnyitott, a közhasználat céljára átadott területrészként célszerű kialakítani. Ezek kialakításáról az önkormányzat és a tulajdonos külön erről szóló szerződést kötnek.

(2)

KSZT alapján az (1) bekezdés szerinti közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén, az övezetben meghatározott szintterületi mutató mértéke legfeljebb 0,5-tel növelhető az adott telekre vonatkozóan.

(3)

A közterületeken, valamint az (1) bekezdés szerinti gyalogosforgalmi közhasználat céljára átadott területeken a közterületekre vonatkozó általános rendelkezésektől való eltérés feltételeit és módját a KSZTben kell meghatározni.

(4)

A közhasználat céljára átadott területekkel határos épületeket a homlokzati kialakítás, és az épületek közötti távolság meghatározásának tekintetében úgy lehet megvalósítani, - a tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével – mintha azok közterülettel lennének határosak.

(5) 3

A közhasználat céljára átadott terület után igénybe venni kívánt kedvezményes (megnövelt) szintterületi mutató csak az önkormányzat és a tulajdonos között megkötött szerződésre alapított telki (átjárási) szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követően alkalmazható az engedélyezési eljárás során.

A melléképítményekre vonatkozó előírások 10. § (1)

A kerület közigazgatási területén a melléképítmények közül a) a zártsorú beépítésű L1, VK és I keretövezetek területén: aa) közműbecsatlakozási-műtárgy, ab) kerti építmény, ac) kerti vízmedence, ad) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2-es vízszintes vetülettel, ae) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő. b) a szabadonálló beépítésű L3, IZ keretövezetek területén az a) pontban felsorolt melléképítmények, valamint kerítéssel egybeépített hulladéktartály tároló helyezhető el. A KV-IK és a K-EÜ építési övezetre vonatkozóan az elhelyezhető melléképítményeket az építési övezetek rögzítik.

A kötelező zöldfelületi minimum előírásai, terepszint alatti építmények, épületrészek 1 2 3

Beiktatta a 9/2008. (II.25.) sz. rendelet 1.§ (5). Módosítta a 14/2009. (V.28.) sz. rendelet 5. §-a. Beiktatta a 14/2009. (V.28.) sz. rendelet 6. §-a. 11

11. § (1) A telek legkisebb kötelező zöldfelületi mértékét az építési övezetek rögzítik, melynek értékét - a rendeltetésszerű felhasználás biztosításának mértékéig - a KSZT növelheti. (2) A zártsorúan beépíthető területeken a) ha az építési övezet lehetővé teszi az udvar földszinti, illetve I. és II. emeleti, vagy az épület egészének 100%-os beépítését, vagy b) parkolóház, létesítésére kijelölt területen, illetőleg telken, valamint c) ahol az építési övezet előírásai KSZT alapján lehetővé teszik a terepszint alatti első pinceszint 100%-os beépítési mértékét, mélygarázs elhelyezése céljából az övezetben előírt zöldfelületi minimumnak megfelelő területű tetőkertet kell kialakítani és fenntartani. (3) A (2) bekezdés a)-b) pontjában említett esetek kivételével az első pinceszinten mélygarázs 100 %-os terepszint alatti beépítéssel csak akkor létesíthető, ha azt a KSZT lehetővé teszi. (4) A mélygarázsok, földszinti vagy első emeleti szintek zárófödémének tetőkerti kialakítása és annak folyamatos fenntartása kötelező a közhasználat céljára átadott udvarterületek kivételével. A tetőkertet úgy kell kialakítani, hogy a létrejövő zöldfelület nagysága a szabadon maradó zárófödém felületéhez viszonyított 30%-os arányt elérje. (5) A (2) és (4) bekezdések szerinti tetőkerti zöldfelület – a) amennyiben annak területe kisebb, mint az övezetben meghatározott zöldfelületi minimum értéke, de nagyobb mint annak a 75 %-a akkor legalább 0,5 m-es, b) ha az előírt zöldfelületi mértéknek megfelelő terület felénél nagyobb, de annak 75 %-ánál kisebb, legalább 1,0 m-es földfeltöltésű legyen.

Az építménymagasság és párkánymagasság meghatározása zártsorú beépítési módú területeken 12. § (1) Általános esetben új épület elhelyezésénél, emeletráépítésnél, illetve tetőtéri szint térdfal-magasítással járó átépítésénél az építhető építménymagasság és a csatlakozó párkánymagasság értékét az építési övezetben meghatározott legnagyobb és legkisebb építhető építménymagasság értéke valamint az 4. számú mellékletben utcánként meghatározott építménymagassági érték együttes figyelembevételével kell megállapítani, melynek értékeit a KSZT szigoríthatja. (2) Az épület építménymagasságának és csatlakozó párkánymagasságának megállapításánál az övezetben megengedett és az 4. számú mellékletben meghatározott értékek közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni. Amennyiben a már kialakult beépítésnél az 4. számú melléklet szerinti építménymagassági alacsonyabb, mint a számított csatlakozó párkánymagasság lehetséges értéke, akkor az építménymagasság értékét elvi építési engedélyben kell meghatározni, a szomszédos épületekhez való csatlakozás figyelembevételével. (3) KSZT-ben az építési övezetben előírt legnagyobb megengedett építménymagasság meghatározása mellett a szomszédos épületek csatlakozó párkánymagasságától való eltérés ± mértékét is rögzíteni kell. 1 A Kodály körönd és környéke KSZT, a Hunyadi tér és környéke KSZT, a Szinyei Merse utca és környéke KSZT, a Lövölde tér és környéke KSZT, a Vörösmarty utca és környéke KSZT, valamint a Munkácsy Mihály utca és környéke KSZT területén a szomszédos épület homlokzatához új épület (épületrész) homlokzatának úgy kell csatlakoznia, hogy a csatlakozó párkánymagasság ± értéke a meglévő épület párkánymagasságának 1

Beiktatta a 30/2005. (X.24.) sz. rendelet 2.§ (4), módosította a 27/2006. (VIII.16.) sz. rendelet 2.§ (4), a 43/2006. (XII.1.) sz. rendelet 2.§ (4), a 41/2007.(XII.22 ) sz. rendelet 1.§ (3), a 42/2007. (XII.22.) sz. rendelet 2.§ (4), valamint a 9/2008. (II.25.) sz. rendelet 1.§ (6). 12

1/10-ét, a szomszédos telekhez csatlakozó 10-10 m szélességű homlokzati sávban nem haladhatja meg. Nem kell a szomszédos meglévő épület párkánymagasságát figyelembe venni, amennyiben annak építménymagassága nem felel meg az építési övezetben előírt legkisebb értéknek. Ebben az esetben a legközelebbi megfelelő magasságú épületet kell figyelembe venni. A Nyugati tér és környéke KSZT területén az épületek tömbbelső felőli, udvari épületszárnyainak magassága nem haladhatja meg az utcai épületrész övezetben megengedett gerincmagasságát. (4) Műemléki, vagy helyi védelem alatt álló szomszédos épülethez való illeszkedésnél a (5)-(6) bekezdéseket előírásait is figyelembe kell venni. (5) Két meglévő védelem alatt álló, egy szintkülönbséget meg nem haladó, közel azonos csatlakozó párkánymagasságú épület közötti foghíj beépítése esetén, a két szomszédos épület átlagos csatlakozó párkánymagassági értéke a meghatározó, melytől a létesítendő épület ±1,0 m-rel térhet el. (6) Egy szomszédos értékvédelem alatt álló és egy értékvédelem alatt nem álló épület közötti foghíj beépítése esetén: a) ha a védelem alatt álló épület a magasabb, akkor annak a csatlakozó párkány- és építménymagassági értéke a meghatározó, melytől eltérni legfeljebb ± 1,5 m-rel lehet. b) ha a védelem alatt álló épület az alacsonyabb, akkor a két szomszédos épület átlagos építménymagassági értéke a meghatározó. A csatlakozó párkánymagasságok meghatározásánál a tervezett épület csatlakozó párkánymagassági értéke legfeljebb 1,5 m-rel lehet nagyobb, mint a védelem alatt álló épületé; c) ha a védelem alatt álló épület két vagy több szinttel alacsonyabb, a magasabb épület csatlakozó párkánymagassága is meghatározó lehet. KSZT eltérő rendelkezéseinek hiányában az új épület csatlakozó párkánymagasságát előzetesen elvi építési engedélyben kell meghatározni, az építési övezeben és az 4. számú mellékletben meghatározott értékek együttes figyelembevételével. (7) Védettség alatt nem álló épületek közötti foghíjtelek beépítése esetén az övezeti előírások és az 4. számú melléklet szerinti építménymagassági értékeket együttesen kell figyelembe venni. A csatlakozó párkánymagasság értékét – KSZT rendelkezése hiányában - elvi építési engedélyezési tervben kell megállapítani. (8) Meglévő épület bővítése, emeletráépítése, tetőtéri beépítése nem engedhető meg, ha az építési övezetben előírt legkisebb építménymagasságot az épület átépítése során nem lehet biztosítani. Kivételt képeznek ez alól a védett épületek.

Meglévő épületek akadálymentesítése 13/A.§ 1 (19 Az alábbi feltételek teljesülése esetén meglévő építmény akadálymentessé tétele akadálymentes közlekedésre alkalmas személyfelvonó létesítésével akkor is megengedett, ha a meglévő építmény a megengedett legnagyobb beépítés, illetve megengedett legnagyobb szintterületi mutató mértékét már meghaladja, és/vagy a személyfelvonó létesítés miatt azok bármelyike - részben, vagy egészében - túllépésre kerül: a) Az épület vagy épületrész valamennyi önálló rendeltetési egysége akadálymentesen megközelíthető legyen szabad térből vagy az építmény közös használatú közlekedőjéből. b) Akadálymentes használat céljára az épületet, épületrészt, önálló rendeltetési egységet, teret, helyiséget úgy kell meg- illetve áttervezni és megvalósítani, hogy az a fogyatékkal élő személyek számára is a rendeltetésének megfelelően használható legyen. Ennek megfelelően kell kialakítani az építmény megközelítését, főbejáratát, vagy legalább egy bejáratát, közlekedőit, a használt terek méreteit, részletmegoldásait, a beépített szerkezeteket és a berendezési, felszerelési tárgyakat. Akadálymentes használhatósághoz olyan jelző-információs rendszert kell biztosítani, amely a mozgáskorlátozott, a látásés a halláskárosodott személyeket segíti az építmények használatában. c) A személyfelvonó létesítéséhez csak a feltétlenül szükséges, legkisebb terület kerül felhasználásra.

1

Beiktatta a 14/2009. (V.28.) sz. rendelet 7. §-a. 13

Lakóhelyiségek padlószintmagasságára vonatkozó általános rendelkezések 13. § (1) Új épületek elhelyezésénél, meglévő épületek funkcióváltásánál a közterülettel határos épülettraktusban a lakóhelyiségek legkisebb padlószintmagassága a 5. számú melléklet a) pontjában felsorolt utcák menti épületek esetében 7,0 m, a b) pont szerinti utcák mentén 4,5 m. Az érintett telkeket a 3. számú melléklet térképileg is rögzíti. (2) Az (1) bekezdés szerinti utcaszakaszok mentén magasföldszintes épületet nem lehet elhelyezni. A 3. és 5. számú mellékletben fel nem sorolt, illetőleg térképileg külön e célból nem jelölt utcák mentén - ahol a szomszédos megmaradó épület magasföldszintes - a lakóhelyiségek 1,5 m-es padlószintmagassággal is elhelyezhetők. (3) Az (1) bekezdés szerint rögzített utcaszakaszok menti épületekben, a közterület felőli földszinteken csak üzlethelyiségek, vendéglátó létesítmények, közforgalmú irodák helyezhetők el, melyek legkisebb földszinti belmagassága legalább 4,0 m kell, hogy legyen – a galériaszintek alatti belmagasság kivételével.

A járművek elhelyezésére vonatkozó általános rendelkezések 14. § 1

(1)

Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges gépjármű tároló helyek számát a vonatkozó helyi rendelet szerint kell megállapítani.

(2)

A tömbbelsőben önálló helyrajzi számú telken a BVKSZ 6.§ (6) bekezdése szerinti mélygarázs kialakításának, és megközelítésének módját, megengedetett legkisebb, illetőleg legnagyobb férőhelyszámát KSZT-ben kell rögzíteni. Az ily módon kialakított mélygarázs tetején tetőkertet kell kialakítani, legalább 1,0 m-es földfeltöltéssel, melynek átlagos kiemelkedése a csatlakozó terepszinthez képest a KSZT-ben kell meghatározni Az ily módon kialakított mélygarázs közterületi kapcsolata több teleknyúlvánnyal is kialakítható. Az így kialakított mélygarázs telkét annak közhasználat céljára átadott területként való kialakítása esetén - a beépítés és a homlokzatkialakítás szempontjából - úgy kell tekinteni, mintha a szomszédos telkek közterülettel lennének határosak.

(3) 2

Mélygarázs több, egymás melletti telken, a terepszint alatt egybenyitottan is kialakítható, amennyiben a tűzés vagyonvédelem biztosítása megoldásra kerül.

(4) Új épület elhelyezése esetén a parkolást - a parkolóházak kivételével - telken belül a BVKSZ 6. § (3) bekezdésének figyelembevételével a) pinceszinti mélygarázsban, vagy b) önálló terepszint alatti építményben, vagy c) földszinti, illetve első emeleti teremgarázsban kell biztosítani. (5) A zártsorú beépítési módú L1, VK és I keretövezetek területén a pinceszinten kialakított parkolószintek beépítési mértéke elérheti a 100%-ot, melyek zárófödémét tetőkertként kell kialakítani a 11. § előírásainak és az övezet előírásainak figyelembevételével. (6) A földszint utcai traktusában sorgarázsok nem létesíthetők. A földszinti szinten kialakítandó teremgarázs esetén a közterület felé eső épülettraktusban nem lakás rendeltetésű egységek létesítendők a raktárak kivételével.

Parkolóházak és üzemanyagtöltő állomások elhelyezésének általános szabályai

1 2

Módosította a 34/2008.(XII.1.)sz. rendelet 2.§. Beiktatta a 14/2009. (V.28.) sz. rendelet 8 §-a. 14

15. § (1) Parkolóházat elhelyezni az e célból területileg meghatározott P-VI építési övezetek területén, vagy egyéb övezetek területein akkor lehet, ha a KSZT forgalmi vizsgálatokkal és hatástanulmánnyal alátámasztottan azt lehetővé teszi. (2) Az VK -VI jelű építési övezetek területén vegyes rendeltetésű parkolóházban egyéb rendeltetési egységek csak akkor létesíthetők, ha a KSZT által előírt – nem az egyéb rendeltetést szolgáló - minimális parkolóférőhely kialakításra kerül, és az egyéb rendeltetés szerinti többletparkoló-igény is biztosítható telken belül. (3) A parkolóház esetén megengedett a 100%-os beépítettség, annak minden szintjén. (4) Önálló üzemanyagtöltő állomást a kerület területén elhelyezni nem lehet. (5) Parkolóházban üzemanyagtöltő állomás a BVKSZ 7. §-ában foglaltaknak megfelelően, forgalmi és környezeti hatástanulmány alapján, és csak akkor helyezhető el, ha azt a KSZT lehetővé teszi. (6)

1

1

Hatályon kívül helyezte a 34/2008.(XII.1.)sz. rendelet 4.§ (2). 15

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A VÁROSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE Az épületek közterületről látható homlokzataira vonatkozó általános rendelkezések 16. § (1)

1

Az Andrássy út, a Bajcsy-Zsilinszky út, a Teréz körút, a Podmaniczky utca, a Nagymező utca, a Hajós utca és a Király utca, valamint a Jókai tér, a Liszt Ferenc tér menti, továbbá a védelem alatt álló épületek egésze rendeltetésének megváltoztatásánál, homlokzatainak felújításánál a közterületről látható homlokzat egészét kell átszínezni színes látványterv (színezési terv) alapján.

(2) Az értékvédelem alatt nem álló épületek közterületről látható homlokzatait részleges színezéssel ellátni nem lehet, kivéve, ha az a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik. (3) A kerület egész területén épületet fehérre, feketére színezni nem lehet.

Az épületeken elhelyezhető reklámok, hirdetések, cégérek általános rendelkezései 17. § (1) Az épületek tetőzetén nem lehet elhelyezni hirdetési és reklámcélú szerkezetet. (2) A közterületről látható homlokzaton nem lehet elhelyezni hirdetési- és reklámcélú szerkezetet, kivéve a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátokat és hirdetőtáblákat a mozik, színházak, múzeumok és galériák valamint a kulturális intézmények, oktatási épületek épületein, az arra állandósított és engedélyezett hirdető berendezéseken. (3) Az egyes üzletek cégéreinek, cégtábláinak és cégfeliratainak helyét a kirakatportálok szerkezeti kialakításánál biztosítani kell. Épületen csak olyan cégér, cégtábla illetőleg cégfelirat helyezhető el, mely az épületben lévő rendeltetési egységre, illetőleg annak tevékenységére vonatkozik. Márkareklámok a közterületről láthatóan csak az üzlethelyiségben, illetőleg a kirakatportálokon belül és annak szerkezetétől függetlenül helyezhetők el. (4) Az (3) bekezdés szerint elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat illetőleg cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha az utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg. (5) Az épületek homlokzatfelületein csak áttört vagy vonalszerű világító cégér helyezhető el. Táblaszerűen kialakított világító cégér a kirakatokon belül sem helyezhető el. (6) Az épületek közterületi homlokzatain plakát, falragasz nem helyezhető el. Nem helyezhető el továbbá hirdetés, cégér, reklámfelület az emeleti szinteken a nyílászárókra szerelten, ragasztottan, sem kívülről, sem belülről. (7) A homlokzati falsíkon az egyes rendeltetési egységek cégérei a kirakatportálok szerkezeteivel összefüggően alakítandók ki, és nem nyúlhatnak túl a kirakatportál szerkezetein a homlokzati falsíkot eltakarva. (8)

1 2

2

A világító cégérek elsősorban áttört cégérként vagy önálló betűkkel alakíthatók ki. A táblaszerűen kialakított cégérek csak külső megvilágítással láthatók el. Ha az épület építészeti kialakítása lehetővé teszi, falra festett cégér is létesíthető, melynek színezését az engedély kérelem mellékleteként benyújtott színes látványtervben (színezési tervben) kell meghatározni. Módosította a 14/2009. (V.28.) sz. rendelet 9 §-a. Módosította a 14/2009. (V.28.) sz. rendelet 10 §-a. 16

Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégérek kialakításánál a kábeleket a falon belül kell vezetni, a betűket külön összefogó tartószerkezet a homlokzati síkon kívül nem helyezhető el. (9) A falsíkra merőleges kialakítású cégér egyoldali felülete nem lehet nagyobb 0,5 m2-nél, és kinyúlása nem lehet több a homlokzati falsíktól számított 1,0 m-nél, 16 m-nél szélesebb közterület esetén legfeljebb 1,5 mnél. A falsíkra merőlegesen elhelyezett cégérek nem közelíthetik meg az épületszobrászati elemeket 3,0 m-nél kisebb távolságban. (10) A kerület közigazgatási területén plakát csak az e célból rendszeresített hirdetőoszlopokon helyezhető el. Óriásplakát a kerület területén nem helyezhető el. (11) Az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken - kizárólag az építkezés ideje alatt elhelyezhető A0 -ás (841x1189 mm), és az ezt meghaladó ívméretű plakát. (12) 1 (13) Az épületek tűzfalain hirdetés, reklám, plakát és egyéb hirdetőfelület elhelyezése - beleértve a vetített reklámokat is - nem megengedett, kivéve a környezetbe illeszkedő tűzfalfestéssel együtt megjelenő cégjelzést, logót.

Az üzletportálokra, kirakatokra és vitrinekre vonatkozó általános rendelkezések 18. § (1) Meglévő kirakat átalakításánál vagy cseréjénél az eredeti architektúrának nem megfelelő kialakítású korábbi kirakatportálokat az eredeti kirakattervek, vagy az eredeti nyílások geometriai méretei szerint kell helyreállítani. Ahol a kirakatok nyílásai nem az eredeti architektúrát követve, utólagosan lettek átalakítva, ott a kirakatok nyílásai megtarthatók, de a kirakatok az épület földszinti nyílászáróinak megfelelő kialakításúak és az épület homlokzatával összhangban levők legyenek. (2) A kirakatok üvegfelületét nem átlátszó felületű anyaggal - fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel, vagy más dekorációs felülettel - takarni nem lehet. A kirakatok külső térelhatároló üvegfelületein feliratok, reklámok és hirdetések nem helyezhetők el. Homokfúvott, matt, átlátszatlan üvegfelület a kirakat üvegfelületének legfeljebb 30%-án alkalmazható. (3) A közterületi homlokzatok falfelületein, az előkertek kerítésein, illetve az előkertben kirakatszekrény nem helyezhető el. (4) Az épületek kapualjaiban, belső udvari homlokzatán, passzázsokban, falra szerelhető kirakatszekrényt (vitrint) csak akkor lehet elhelyezni, ha annak mérete és szerkezeti kialakítása az épület falazatának építészeti részletképzését, eredeti vagy felújított mintázott falfestését és falfestményeit, művészi felületképzését (gipszstukkó, dombormű, faragvány stb.) nem takarja el. (5) Az egyes kirakatportálok és kirakatszekrények (vitrinek) anyaghasználatában a színezetlen alumínium fémszerkezetek vagy az azzal kombinált egyéb fém, fa, és műanyagszerkezetek nem alkalmazhatók. Nem alkalmazhatók a kirakatszekrények szerkezeti kialakításánál és felületképzésénél a rikító színek. (6) Az üzletportálokat védő biztonsági berendezés a (7) bekezdés kivételével csak átlátható rácsszerkezetként alakítható ki. A kirakatok biztonsági rácsainak elhelyezését és kialakításuk módját a kirakatportállal együtt kell megtervezni és megvalósítani. Biztonsági rácsot a kirakatportál üvegfelületén belül kell megvalósítani. A földszintről nyíló egyes rendeltetési egységek közterület felőli bejáratainak biztonsági rácsait elsősorban a bejárat belső síkján belül kell elhelyezni. (7) A meglévő zárható táblás, illetőleg vasredőnyös bejáratok és kirakatok lehetőség szerint megtartandók eredeti formájukban, illetve az eredeti tervek figyelembevételével visszaalakíthatók. Ezen táblákon illetőleg 1

Hatályon kívül helyezte a 34/2008.(XII.1.)sz. rendelet 4.§(2. 17

vasredőnyökön csak címfestéssel mértéktartóan felírt, a rendeltetési egységre vonatkozó hirdetmények alakíthatók ki.

A homlokzatokon elhelyezhető egyéb technikai- és tájékoztató berendezések 19. § (1)

1

(2) 1 (3) Árusító automata berendezés – a parkolóautomata kivételével - a közterület felől is láthatóan nem helyezhető el. (4) Bankomat berendezés csak a falsíkba építetten, vagy a kirakatportálba szerelten létesíthető. (5) Jellegzetes épületszobrászati elemtől (pl. kapuzatot díszítő szobor, díszítés stb.) a technikai berendezések telepítési távolsága legalább 5 m legyen. A nyílászárók közötti elhelyezésnél törekedni kell a szimmetriára.

Rendelkezések a közterületeken elhelyezhető hirdető-berendezésekre 20. § (1) A kerület közigazgatási területén a köztárgyak közül önálló reklámhordozókat elhelyezni - a kör alaprajzú, hagyományos hirdetőoszlopok kivételével - nem lehet. A hirdetőoszlopok csak a Teréz körút. a BajcsyZsilinszky út, az Andrássy út, a Podmaniczky utca, a Váci út, a Dózsa György út, a Lehel út mentén, valamint és Nagymező utca kiszélesedő szakaszán, legalább 100-100 m-es távolság megtartásával helyezhetők el egymástól. (2) Az utcabútorokon és köztárgyakon reklámok, hirdetések – az emléktáblák és a közadakozások megnevesítésén kívül - nem helyezhetők el a (3) bekezdésben foglalt kivétellel. (3) A köztárgyakon rendszeresített reklámcélú felület csak a tömegközlekedési eszközök megállóinak menetiránnyal ellentétes oldalán helyezhető el. Nem helyezhető el reklámcélú felület a korlátokon és közterületi kerítéseken, a padokon, szemétgyűjtőkön, játszóterek berendezésein, a tömegközlekedés tájékoztató tábláin, jegykiadó automatáin, vezetéktartó- és közvilágítási oszlopokon, a közmű-műtárgyak felszín feletti berendezésein, hidakon, támfalakon, lépcsőkön és minden olyan közterületen elhelyezett tárgyon, melynek rendeltetéséhez az hozzá nem tartozik. (4) A közterületeken, üzlethelyiségek bejáratai előtt nem helyezhetők el: a) hordozható vagy guruló vitrinek, b) árusító fogasok és állványok az üzletbejárattól számított 1-1 m-es meghatározott körzeten belül elhelyezettek kivételével, az arra rendszeresített és engedélyezett kivitelben. (5)

2

A közterületek felett átfeszítve, vagy - az építés ideje alatti időszak kivételével - az épület homlokzatára függesztve molinó- vagy zászlóhirdetés csak a kulturális célú rendezvények hirdetése céljából megengedett.

Rendelkezések a közterületeken elhelyezhető építményekre vonatkozóan 21. § (1) A Z keretövezetbe sorolt fásított közterek és közkertek, közparkok területén közterületi pavilonok közül a vendéglátást szolgáló presszó, fagylaltozó elhelyezhetők - az üzemi egységek kivételével - ha ahhoz vendéglátó terasz is csatlakozik, és azt a területre vonatkozó KSZT szabályozott módon lehetővé teszi. 1 2

Hatályon kívül helyezte a 34/2008.(XII.1.)sz. rendelet 4.§ (2). Módosította a 14/2009. (V.28.) sz. rendelet 11 §-a. 18

(2) 2 A közterületen a (1) bekezdésben említetteken túlmenően csak újságárus és virágárus pavilonok helyezhetők el. (3) Vendéglátó teraszok - kiemelt dobogó nélkül - csak akkor létesíthetők a közterületi járdákon, ha a terasz által elfoglalt terület miatt visszamaradó gyalogos járófelület szélessége legalább 3,0 m. (4) A közterületeken a köztárgyak, pavilonok, vendéglátó teraszok anyaghasználatában nem alkalmazhatók a műanyagszerkezetek, színezetlen alumínium fémszerkezetek, felületkezeléssel nem ellátott építőlemezek. (5) A közterületi pavilonokat úgy kell kialakítani, hogy a nem átlátszó üvegezésű határoló felületei ne haladják meg az egyes homlokzatfelületek 1/3-át. (6) 1 A Nyugati tér és környéke KSZT területén meglévő pavilon a közterület használatára vonatkozó megállapodás keretei között felújítható, de nem bővíthető és funkciója sem változtatható meg. Meglévő pavilon cseréje esetén az új pavilonra vonatkozó előírásokat kell alkalmazn

Rendelkezések a közterületek és az azokon elhelyezhető köztárgyak kialakítására és a növényzet telepítésére vonatkozóan 22. § (1) A közmű felszín feletti műtárgyainak (áramelosztók, fedlapok, stb.) cseréje, vagy új műtárgy létesítése csak a környező történeti stílushoz alkalmazkodó kialakítással valósítható meg. (2) Meglévő épület erkélyétől, zárterkélyétől, épületszobrászati elemétől, előtetőtől a közlekedési táblát és jelzőrendszert, a közvilágítás céljára szolgáló oszlopot legalább 1,5 m-re lehet csak elhelyezni. (3) A közvilágítási oszlopok és a tömegközlekedés vezetéktartó oszlopai az egyes utcákban végig, a köztereken, közparkokban legyenek azonos kivitelűek, és illeszkedjenek a környezet építészeti arculatához. (4) Új közterületek megnyitásánál és kialakításánál – a közhasználat céljára átadott területek kivételével biztosítani kell az útpályával vagy gyalogosközlekedési útvonallal párhuzamos kétoldali fasor kialakításának lehetőségét. (5) A közterületi szegélynél létesítendő parkolóhelyekhez védő -fasor, vagy –sövény létesítéséről gondoskodni kell, a parkolóhelyek kialakításával egyidőben. Amennyiben ennek műszaki vagy közlekedésbiztonsági akadálya van, akkor egyéb növényzet (hordós fák, -cserjék) elhelyezését kell biztosítani. (6) Az utcai burkolatok átépítése során legalább az egyik oldalon fasort vagy egyéb növényzetet kell telepíteni és fenntartani, kivéve ha a növényzet kihelyezését műszaki adottságok nem teszik lehetővé, illetőleg azokon a szakaszokon, ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné. (7) A közterület tulajdonosának a meglévő fasorokat folyamatosan karban kell tartani, rekonstrukciójukat 5 évenként felül kell vizsgálnia, és ha szükséges, faegyedekkel kell pótolnia. (8) Új útvonalak kialakításakor, valamint a meglévő főútvonalak átépítésekor, felújításakor a zajterhelés csökkentése érdekében korszerű zajcsillapító út-, vasútépítési technológiákat kell alkalmazni. (9) A belső – célforgalmú – feltáró utakat, továbbá a vegyes használatú lakóutcákat, illetve a KRESZ alapján lakó- és pihenőövezetként kijelölt közterületek burkolatát a terület jellegéhez illeszkedő burkolattal és forgalomcsillapító műszaki megoldások alkalmazásával kell kialakítani, a területre vonatkozó KSZT egyéb rendelkezéseinek figyelembevételével. 1 2

Beiktatta a 41/2007.(XII.22.) sz. rendelet 1.§ (4). Módosította a 34/2008.(XII.1.)sz. rendelet 3.§. 19

(10) Önálló a) bankomat b) árusító automata – parkoló automaták kivételével közterületen nem helyezhető el. Parkolóautomata csak a járdaszegély mellett létesíthető. (11) A közterületeken a kábelfektetési munkálatok elvégzése után a teljes járdafelületen helyre kell állítani burkolatot. (12) 1 A Kodály körönd és környéke KSZT, valamint a Szinyei Merse utca és környéke KSZT területén a Bajza utcában fasor telepítése, ill. fapótlás, valamint a fehér akácok cseréje szükséges magas-, vagy magyar kőrissel.

Kiegészítő rendelkezések az Andrássy útra 23. § (1) Az Andrássy út menti közterületeken – beleértve a Kodály körönd közterületeit, és a csatlakozó mellékutcák közterületeit egy telekmélységig - pavilonok, fülkék, hirdetések elhelyezése nem engedhető meg a 20. § szerinti hirdetőoszlop kivételével a Z-FK-VI övezetek előírásainak figyelembevételével. (2) Az Andrássy út közterületi kialakításánál, annak legfeljebb három szakaszra osztásával a) a Bajcsy-Zsilinszky út és Oktogon közötti, b) az Oktogon és a Kodály körönd közötti, c) a Kodály körönd és a Dózsa György út közötti területein az utcabútorok kihelyezésénél a forma- és színvilág szempontjából biztosítani kell azok egységes megjelenését. (3) Az Andrássy út mentén a közvilágítás, a korlát, a parkolást akadályozó köztárgyak és berendezések kialakítása és stílusa illeszkedjék az út menti épületek reprezentatív jellegéhez. (4) Az Andrássy út mentén, a járdán a vonatkozó jogszabályok szerint egyébként elhelyezhető vendéglátóteraszok üvegezett, zárt módon nem létesíthetőek, de vászonárnyékolókkal, ernyőkkel lefedhetők. (5) Az épület külső megjelenését érintő beavatkozást az épület eredeti építési terveinek figyelembevételével lehet megvalósítani. Az eredeti tervek hiányában alkalmazkodni kell az épület stílusjegyeihez, és biztosítani kell az eredeti építéshez képest felkutatható, korábban megtörtént homlokzati változtatások – átalakított kirakatportálok - visszaállítását. (6) Az Andrássy út - Kodály Körönd és Dózsa György út közötti részén előkertet kialakítani, átalakítani csak kertészeti terv alapján lehet. Az előkertek terv szerinti növénytelepítéséről és azok folyamatos fenntartásáról gondoskodni kell. 2 A Kodály körönd és környéke KSZT területén a Kodály köröndöt körbevevő telkek, valamint az Andrássy út menti – a Kodály körönd és a Bajza utca között elhelyezkedő – ingatlanok előkertjeinek zöldfelülete nem csökkenthető, az előkertekben többszintes növénytelepítés szükséges. 3 A Bajza utca és a Városligeti fasor menti ingatlanok előkertjeinek zöldfelülete nem csökkenthető, az előkertben többszintes növénytelepítés szükséges. (7)

1 2 3 4

4

Az Andrássy út mentén az épületeken az intézmények cégérei, hirdetőtáblái nem jelenhetnek meg színes felületként. A cégérek az épület architektúráját figyelembevevő módon, csak domborműves, illetve vésett fém- vagy kőtáblás kialakítással (nem festetten) jelenhetnek meg.

Beiktatta a 30/2005. (X.24.) sz. rendelet 2.§ (5), módosította a 27/2006. (VIII.16.) sz. rendelet 2.§ (5). Beiktatta a 30/2005. (X.24.) sz. rendelet 2.§ (6). Beiktatta a43/2006. (XII.1.) sz. rendelet 2.§ (5). Módosította a 14/2009. (V.28.) sz. rendelet 12 §-a. 20

(8) Az üzlethelyiségek cégérei és cégfeliratai a kirakatportál szerkezeti egységein belül helyezhetők csak el. A kirakatportálokon kívül, csak önálló betűkből kirakott, nem világító cégfelirat alkalmazható. (9) A kirakatok üvegfelületei és nyílászáró szerkezetei kövessék az eredeti architektúra nyílásait, nyílászáróik színezése harmonikusan illeszkedjék az épület homlokzati színezésével.

Az épületek földszintjeire és a lakások kialakíthatóságára, megosztására vonatkozó különleges előírások 24. § (1)

A 3. sz. melléklet szerinti védelmi és korlátozási térképen sétálóutcaként feltüntetett közterületek, illetve egyes, forgalmi szempontból vegyes használatú közterületek mentén, valamint a Z keretövezetbe tartozó közterületek mentén: a) nem az épület rendeltetési egységeihez tartozó önálló raktárhelyiségek, b) kisipari műhelyek – a kereskedelmi egységet kiegészítő, azzal egy rendeltetési egységként kialakított kézműipari műhelyek, szolgáltatások kivételével (keramikus, órás, képkeretező stb.) – , c) nem közforgalmú (nem közönségforgalmat szolgáló) irodahelyiségek, d) terem és sorgarázsok, illetve felszíni parkolók kialakítása a földszinten nem engedhető meg. A korlátozással érintett földszinti sávokat a 3. számú melléklet külön rögzíti.

(2) Az Andrássy út menti épületek esetében meglévő lakást megosztani nem lehet. (3) Meglévő épület tetőtéri beépítésénél a kialakítható lakások száma nem lehet több, mint a beépítésre szánt bruttó szintterület 80-nal való osztásából adódó egész szám.

A környezet, a természet és a növényzet védelme 25. § (1) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a területelőkészítés során el kell távolítani, feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat. (2) Veszélyes hulladék a területen nem tárolható, elszállításáról folyamatosan gondoskodni kell a vonatkozó hatályos jogszabályok és a szakhatóságok előírásai szerint. Veszélyes hulladék keletkezésével járó tevékenység csak a szakhatóság előírásainak betartása mellett folytatható. (3) Új építmény elhelyezésekor, meglévő épület átalakításakor a felszíni és az épületen belül keletkező vizek illetőleg szennyvizek elvezetésének, kezelésének módját - vonatkozó jogszabályok hiányában - a szakhatóság esetileg állapítja meg (4) A levegőtisztaság-védelem, valamint a zaj- és rezgés elleni védelem biztosítására, a vonatkozó jogszabályokban előírt határértéket meghaladó tevékenységű rendeltetési egység, épület, építmény nem létesíthető. Parkolóházak, mélygarázsok szellőzését a szakhatóságok előírásainak megfelelően kell kialakítani. (5) A kerület területén lévő Z keretövezetbe sorolt közterületek és az IZ keretövezetbe sorolt kertek növényállományának folyamatos fenntartásáról, növény-egészségügyi állapotának 5 évenkénti felméréséről és a szükséges intézkedések megtételéről (növényállomány-rekonstrukció, fasor rekonstrukció stb.) a közterület vagy a telek tulajdonosának gondoskodnia kell. Amennyiben az előírt felülvizsgálat nem történik meg, és ennek következtében a növényállomány károsodik, illetve elöregszik, a tulajdonost kötelezni kell a növényzet állagának helyreállítására és a szükséges növényegyed pótlások elvégzésére. (6)

1

(7) A favisszapótlás mértékét és módját az erről szóló külön önkormányzati rendelet rögzíti. 1

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (V.28.) sz. rendelet 13 §-a. 21

(8) A platánfák a kerület kiemelten kezelendő fái, kivágásuk csak különösen indokolt esetben lehetséges. Kivágásuk esetén a visszapótlás mértéke mindig a törzsátmérő háromszorosa. (9) A kerület igazgatási területén nem telepíthetők a következő fafajok: a) vadgesztenye – (Aesculus hippocastanum), b) bálványfa (Ailanthus altissima), c) nyír (Betula sp.), d) páfrányfenyő nőivarú egyedei (Ginkgo biloba), e) eperfa termő fajtái (Morus sp.), f) nyár (Populus sp.). (10) 1A A Szinyei Merse utca és környéke KSZT területén a megtartandó növényállományként jelölt részeken a zöldfelületi arány nem csökkenthető. (11)2 A Lövölde tér és környéke KSZT területén a megtartandó növényállományként jelölt részeken a zöldfelületi arány nem csökkenthető. (12)2 A Lövölde téren álló platánok, valamint a 29601, 29605, és a 29607/5 hrsz.-ú ingatlanokon álló platánok és fehér eperfák védelem alá helyezendők. (13) 1B A 29608 és a 29609 hrsz.-ú ingatlanok kertjei védelem alá helyezendők. (14) 1B A Lövölde tér és környéke KSZT területén új parkoló felületek kialakítása esetén az azokról elvezetett szennyeződhető csapadékvizek csak megfelelő előkészítést követően vezethetők a közcsatornába. (15) 2 A Vörösmarty utca és környéke KSZT területén, a 28785 hrsz.-ú ingatlanon álló, a közel egy méteres törzsátmérőjű bálványfa védelem alá helyezendő. (16) 2 A Vörösmarty utca és környéke KSZT területén a Podmaniczky utca BVKSZ-ben védett fasora kiegészítendő, a hiányzó egyedei pótolandók. (17)3 A Munkácsy Mihály utca és környéke KSZT területén a Podmaniczky utca, a Bajza utca és a Munkácsy Mihály utca, BVKSZ-ben védett fasora kiegészítendő, a hiányzó egyedei pótlandók. (18)3 A Munkácsy Mihály utca és környéke KSZT területén parkolóház és mélygarázs csak zárt módon létesíthető, szellőztető berendezésének kivezetése a felső födémszint felett, de legalább 3,5 m magasságban alakítandó ki

Előírások a bevásárlóközpontokra és egyéb kereskedelmi létesítményekre 26. § (1)

Az VK-VI jelű építési övezetek területén - ha az övezeti előírások azt lehetővé teszik -, az önálló kereskedelmi rendeltetésű épületek telkenkénti maximált szintterülete 10.000 m2 lehet a VK-VI-NY építési övezet kivételével, ahol ez a Váci út menti tömbök területén a 20.000 m2-t elérheti.

(2) A BVKSZ 17. § (4) bekezdése szerinti hatásvizsgálatokat a KSZT készítése során értékvédelmi vizsgálattal kell kiegészíteni épületenként.

1A 1B 2

3

Beiktatta a 27/2006. (VIII.16.) sz. rendelet 2.§ (6). Beiktatta a 43/2006.(XII.1.) sz. rendelet 2.§ (6). Beiktatta a 42/2007.(XII.22.) sz. rendelet 2.§ (5). Beiktatta a 9/2008. (II.25.) sz. rendelet 1.§(7). 22

A ZÁRTSORÚ BEÉPÍTÉSŰ L1- LAKÓTERÜLET, VK- VÁROSKÖZPONTI TERÜLET ÉS SZABADONÁLLÓ BEÉPÍTÉSŰ L3- LAKÓTERÜLETEK ÁLTALÁNOS ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

Előírások a beépítés módjára és a létesíthető funkciókra 27. § (1)

Az L1-VI jelű építési övezetek: a) L1-VI Nagyvárosias zártsorú lakóterületek b) L1-VI-B Benczúr utca menti nagyvárosias nagytelkes lakóterületek c) L1-VI-R1 Külső terézvárosi rehabilitációs szabályozást igénylő vegyes nagyvárosias lakóterületek d) L1-VI-R2 Külső terézvárosi rehabilitációs szabályozást igénylő nagyvárosias lakóterületek lehetnek.

(2) Az VK-VI jelű építési övezetek: a) VK -VI-1 Kiemelt városközponti terület b) VK -VI-2 Andrássy út menti városközponti területek c) VK -VI-3 Belső terézvárosi lakódomináns városközponti területek d) VK -VI-4 Nyugati pályaudvar menti városközponti területek e) VK -VI-R Belső terézvárosi rehabilitációs szabályozást igénylő városközponti területek lehetnek. (3) Az L1-VI és a VK-VI jelű építési övezetek területén jellemzően a zártsorú, zártudvaros vagy keretes beépítési mód szerint lehet új épületet elhelyezni, meglévő épületet bővíteni, átalakítani, kivéve, ha a KSZT másként nem rendelkezik. (4) Az L3-VI jelű építési övezetek: a) L3-VI-A Andrássy út menti villaterületek b) L3-VI-VL Városligeti fasor menti kisvárosias villaterületek lehetnek. (5) Az L3-VI építési övezetekben csak a szabadon álló beépítési mód előírásai alapján lehet új épületet elhelyezni, meglévő épületet bővíteni, átalakítani. (6) Az L1-VI és az L3-VI és a VK-VI jelű építési övezetek területén a lakóépületeken kívül: a) szálláshely-szolgáltató épület, b) közintézmény épület, c) irodaház, valamint ahol azt az építési övezet előírásai lehetővé teszik: d) az építési övezetben maximált értékben meghatározott bruttó szintterületű, önálló kiskereskedelmi épület, illetve rendeltetési egység, e) a zártsorú beépítéshez illeszkedő sportépítmény, f) parkolóház, mélygarázs helyezhető el. A VK-VI jelű építési övezetekben az a)-f) pontokban felsoroltakon túlmenően egyéb közösségi szórakoztató épület is elhelyezhető. (7) A (6) bekezdésben megengedett fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken, valamint a (6) bekezdésben felsorolt funkciókörökön kívül önálló rendeltetési egységként: a) vendéglátási, b) kereskedelmi, c) irodai, d) szolgáltatási, e) kulturális, művelődési és oktatási célú, 23

f) egészségügyi, g) egyházi, h) szociális, i) nem zavaró hatású kézműipari és kisipari funkciók is elhelyezhetők az övezeti előírások és a (8) bekezdés figyelembevételével. (8) A Podmaniczky utca első teleksávjában a közvetlen közterületi kapcsolattal rendelkező önálló rendeltetési egységek esetén nagykereskedelmi funkció is létesíthető. (9) Az L1-VI jelű építési övezetek területén - ha az övezeti előírások azt külön nem szabályozzák-, kereskedelmi funkció létesítése csak a pinceszinteken, a földszinteken és az első emeleti szinteken engedhető meg, melynek legnagyobb kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 6000 m2-t. (10) Az L-VI, L3-VI és a VK-VI jelű építési övezetek területén: a) önálló ipari, raktározási, nagykereskedelmi épület b) ipari, nagykereskedelmi funkciójú, önálló rendeltetési egységet tartalmazó egyéb rendeltetésű épület - a (8) bekezdés figyelembe vételével -, c) nem a fő rendeltetést, vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló raktározási helyiség - a (11) bekezdésben foglalt kivétellel -, d) üzemanyagtöltő állomás önállóan vagy más rendeltetésű épületben – kivéve, ha azt a BVKSZ 7. § (3) bekezdése szerinti parkolóházban a KSZT lehetővé teszi -. nem létesíthető, meglévő épület használati módját ilyen célra megváltoztatni nem lehet. (11) Meglévő épület esetén, ha az egyes rendeltetési egységek raktározási funkciói az épületen belül nem helyezhetők el, akkor azok a közvetlenül szomszédos tömbökben, épületen belüli önálló rendeltetési egységként is kialakíthatók. (12) Az L1-VI, L3-VI és a VK-VI jelű építési övezetek területén az épületeket kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületek - a terepszint alatt létesíthető önálló járműtárolók kivételével - nem létesíthetők. (13) Az L1-VI, a VK-VI és az I-VI jelű építési övezetek területén a parkolás megoldása érdekében a terepszint alatti beépítés 100 %-os mértéke mélygarázs céljára csak KSZT alapján lehetséges. (14) Az L1-VI, L3-VI és az VK-VI építési övezetek további előírásait a 28.§–38.§ -ok határozzák meg, melyek előírásait a KSZT szigoríthatja. (15) Az L1-VI. L3-VI, VK-VI jelű egyes építési övezetek telkeinek a) legkisebb kialakítható méreteit, b) a beépítés legnagyobb mértékét, c) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét, d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét, e) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét f) és a telken építhető épület építménymagasságának előírt legkisebb vagy legnagyobb értékét - a 12.§ figyelembevételével az övezetekhez tartozó táblázat alkalmazásával kell meghatározni, melyek értékeit a KSZT szigoríthatja, illetve a feltételhez kötött engedmények alkalmazásával emelheti.

24

L1-VI NAGYVÁROSIAS ZÁRTSORÚ LAKÓTERÜLETEK

28. § (1) KSZT lehetővé teheti, hogy a beépítés mértéke a földszinten és az első emeleti szinten elérje a 100%-ot, de az efeletti szintek beépítési aránya nem haladhatja meg a 70%-ot, saroktelek esetén a 75%-ot. (2) A Podmaniczky utca és a Dózsa György út menti telkeken az épületek építménymagassága elérheti a 25 m-t, az 1. számú táblázat egyéb paramétereinek betartása mellett. (3) A Dózsa György út menti telkek beépítése esetén a kötelező zöldfelületi minimum értéke legalább 30 % legyen. (4) 1 A Szinyei M. u. és környéke KSZT területén megengedett a földszint 100%-os beépítettsége 1000m2 telekterületig, az 1000m2 feletti telekterület 70%-a építhető be a földszinten a kötelező zöldfelület biztosítása mellett. (5) 1 A Szinyei M. u. és környéke KSZT területén megengedett a -1 szint 100%-os beépítettsége 1000m2 telekterületig, az 1000m2 feletti telekterület 80%-a építhető be szint alatt. (6) 1 A Szinyei M. u. és környéke KSZT területén a kötelező zöldfelületi minimum a földszint 100%-os beépítése esetén is biztosítandó, kialakítandó a 11.§ (5) bekezdés szerint. (7) 1 A Szinyei M. u. és környéke KSZT területén a terepszint alatti 100%-os beépítettség esetén, ahol a lakóhelyiségek padlószintmagassága a TEKVÉSZ 3. számú mellékletében megadottak szerint 4,5 m és a telek területe nem haladja meg az 1000m2-t,a telekbelső terepszint magassága a járdatőmagasságához képest max. + 1,5 m lehet. (8)2 A Lövölde tér és környéke KSZT területén nem megengedett a földszint 100%-os beépítettsége. (9)2 A Lövölde tér és környéke KSZT területén megengedett a -1 szinten a 100%-os beépítettség. (10)2 A Lövölde tér és környéke KSZT területén 80 %-os szint alatti beépítés felett a legkisebb zöldfelületi mérték legalább 20 % kell legyen. (11)2 A Lövölde tér és környéke KSZT területén a terepszint alatti 100%-os beépítettség esetén, ahol a lakóhelyiségek legkisebb padlószint magassága 4,5 m és a telek területe nem haladja meg az 1000 m2-t, a telekbelső terepszint magassága a járdatőhöz képest max. +0,5 m lehet. (12)2 A Lövölde tér és környéke KSZT területén az 1000 m2 telekterületig megengedett a terepszint alatti beépítés 100 %-a, az 1000 m2 feletti telekterület 70 %-a építhető be szint alatt. (13)2 A Lövölde tér és környéke KSZT területén saroktelek esetén a legkisebb kialakítható zöldfelületi mérték legalább 15 % legyen. (14)2 A Lövölde tér és környéke KSZT területén az udvar lefedése csak a zártsorú beépítési módú, négy oldalról körbeépített, zártudvaros épületek esetén engedélyezhető, egyéb esetekben nem megengedett az udvar lefedése. (15)2 A Lövölde tér és környéke KSZT területén a hátsókert irányú épületszárnyak párkánymagassága a közterület felőli épületénél magasabb nem lehet.

1 2

Beiktatta a 27/2006. (VIII.16.) sz. rendelet 2.§ (7). Beiktatta a 43/2006. (XII.1) sz. rendelet 2.§ (7).

25

(16) 1 A Lövölde tér és környéke KSZT területén zártsorú vagy zártudvaros beépítés esetén az új vagy átalakított magastetőket úgy kell kialakítani, hogy azok a szomszédos épület takaratlan tűzfalainak felületét csökkentsék, és a lehetőség szerinti legkisebb takaratlan tűzfalat hozzanak létre. (17)1 A Lövölde tér és környéke KSZT területén a 29555 hrsz-ú telken egyéb funkcióval kombinált parkolóház építhető. Egyéb funkcióval kombinált parkolóház az a létesítmény, amely az egyéb funkcióhoz OTÉK által előírt szükséges parkoló férőhelyen felül minimum ugyanannyi többlet-parkolóhelyet tud biztosítani. A parkolóház egyéb funkciói az építési övezetben megengedett funkciók lehetnek. A parkolóház építésénél betartandó kötelező beépítési paraméterek: - Beépítési mód: zártsorú - Maximális beépíthetőség: 100% minden szinten - Terepszint alatti beépítés: 100% - Maximális szintterületi mutató: 7,5 a pinceszintek figyelembevételével - Építménymagasság: minimum 16,0 m, maximum 21,0 m - Minimális zöldfelületi arány 20%. 100%-os beépítés esetén minimum a zárófödém 50%-át tetőkertként kell kialakítani minimum 30 cm-es földkeverék alkalmazásával - Az érkező járművek számára a felvonó előtt legalább öt várakozóhelyet kell biztosítani.” (18) 2 A Vörösmarty utca és környéke KSZT területén megengedett a földszint 100%-os beépítettsége 1000 m2 telekterületig, ha ezen a szinten intézmény, közintézmény vagy járműtároló kerül kialakításra. Az 1000 m2 feletti telekterület 70%-a építhető be a földszinten, a kötelező zöldfelület biztosítása mellett. (19) 2 A Vörösmarty utca és környéke KSZT területén megengedett a –1 szint 100%-os beépítettsége 1000 m2 telekterületig, az 1000 m2 feletti telekterület 80%-a építhető be terepszint alatt. (20) 2 A Vörösmarty utca és környéke KSZT területén a terepszint alatti 100%-os beépítettség esetén, ahol a lakóhelyiségek padlószint magassága a TEKVÉSZ 3. számú mellékletében megadottak szerint 4,5 m, és a telek területe nem haladja meg az 1000 m2-t, a telekbelső terepszint magassága a járdatő magasságához képest legfeljebb +1,5 m lehet.”

1. számú táblázat az építési telek legkisebb kialakítható

az építési övezet jele

területe

szélessége m2

L1-VI

800

18

legnagyobb megengedett beépítési mértéke

szintterületi mutatója

%

m2 /m2

70 75/s

4,0

* mélygarázs 2. pinceszintje esetén

1 2

az épület

Beiktatta a 43/2006.(XII.1) sz. rendelet 2.§ (7). Beiktatta a 42/2007.(XII.22.) sz. rendelet 2.§ (6).

26

legkisebb kötelező

terepszint alatti beépítési mértéke %

80 100*


legnagyobb megengedett

zöldfelületi mértéke

építménymagassága

%

m

20

16

21

L1-VI-B BENCZÚR UTCA MENTI, NAGYTELKES, NAGYVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK

29. § (1)

Az övezet területén a 27. § (10) bekezdésében felsoroltakon túlmenően: a) önálló parkolóház – a mélygarázsok és más funkcióval kombinált parkolóházak kivételével –, b) önálló, csarnokszerkezetű sportépítmény, nem létesíthető. Kereskedelmi rendeltetésű egység csak az épület földszintjén és pinceszintjén alakítható ki.

(2) A parkolás előírt biztosításánál meglévő épület esetén a földszinti vagy első emeleti szinteken teremgarázs létesítése nem engedhető meg. Ha műszakilag megoldható, az épületek be nem épített hátsókertjében mélygarázs építhető, melynek zárófödémén a zöldfelületi minimumnak megfelelő mértékű tetőkert alakítandó ki. (3) Az egyes telkek hátsókertjeinek legkisebb mérete 40 m, ahol a már meglévő épületek miatt ez nem biztosított, ott a hátsókert mérete tovább nem csökkenthető. 2. számú táblázat az építési telek legkisebb kialakítható


területe


szélessége m2

2000

L1-VI-B

az épület

20


beépítési mértéke


%

m2 /m2


50 65/s

2,5

60





%

m

30

16

21

LI-VI-B/B 1 BAJZA UTCA MENTI, NAGYVÁROSIAS, ZÁRTSORÚ LAKÓTERÜLETEK 29/A.§ (1)

Az építési övezet területén a 27.§ (10) bekezdésben és a 29.§ (1) (2) bekezdésben foglaltak betartandók.

2/A. számú táblázat az építési telek legkisebb kialakítható az építési övezet jele

területe

szélessége m2

L1-VI-B-B

1

1000

20

az épület



%

m2 /m2


50 75/s

4,0

60

Beiktatta a 27/2006. (VIII.16.) sz. rendelet 3.§. 27






%

m

30 20/s

16

21

L1-VI-R1 KÜLSŐ TERÉZVÁROSI REHABILITÁCIÓS SZABÁLYOZÁST IGÉNYLŐ VEGYES, NAGYVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK

30. § (1) KSZT lehetővé teheti, hogy a beépítés mértéke pinceszinten mélygarázs céljára, illetőleg a földszinten és az első emeleti szinten elérje a 100%-ot, de az efeletti szintek beépítési aránya nem haladhatja meg a 80%-ot. Az így kialakuló emeleti szintű udvarterület legalább 30%-án tetőkerti zöldfelületet kell kialakítani a 11. § (5) bekezdésének figyelembevételével. (2) Az előírt szintterületi mutató mértékétől a KSZT eltérő engedményes határértéket akkor határozhat meg, ha a földszinti terület vagy az udvar egy része közhasználat céljára megnyitott területként kerül kialakításra. Az engedményes érték ez esetben legfeljebb 5,5 lehet. (3) A zöldfelületi minimumot csak akkor lehet figyelmen kívül hagyni, ha azt a KSZT lehetővé teszi. (4) 1 A Szinyei M. u. és környéke KSZT területén megengedett a földszint 100%-os beépítettsége 1000 m2 telekterületig, az 1000 m2 feletti telekterület 80%-a építhető be a földszinten a kötelező zöldfelület biztosítása mellett. (5) 1 A Szinyei M. u. és környéke KSZT területén megengedett a -1 szint 100%-os beépítettsége 1000 m2 telekterületig, az 1000 m2 feletti telekterület 85%-a építhető be szint alatt. 1 (6) A Szinyei M. u. és környéke KSZT területén a kötelező zöldfelületi minimum a földszint 100%-os beépítése esetén is biztosítandó, kialakítandó a 11.§ (5) bekezdés szerint. (7) 1 A Szinyei M. u. és környéke KSZT területén a terepszint alatti 100%-os beépítettség esetén, ahol a lakóhelyiségek padlószintmagassága a TEKVÉSZ 3. számú mellékletében megadottak szerint 4,5 m és a telek területe nem haladja meg az 1000 m2-t,a telekbelső terepszint magassága a járdatőmagasságához képest max. + 1,5 m lehet. 3. számú táblázat az építési telek legkisebb kialakítható


területe

szélessége m2

L1-VI-R1

800

18

az épület



%

m2 /m2

80

5,0



85 100*

*mélygarázs 2. pinceszintje esetén , illetve ha a KSZT lehetővé teszi akkor az első pinceszinten is. **ha a KSZT lehetővé teszi

1

Beiktatta a 27/2006 .(VIII.16.) sz. rendelet 2.§(8).

28





%

m

15 0**

16

25

L1-VI-R2 KÜLSŐ TERÉZVÁROSI REHABILITÁCIÓS SZABÁLYOZÁST IGÉNYLŐ NAGYVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK

31. § (1) KSZT lehetővé teheti, hogy a beépítés mértéke a földszinten és az első emeleti szinten elérje a 100%-ot, de az efeletti szintek beépítési aránya nem haladhatja meg a 70%-ot, saroktelek esetén a 75%-ot. Az így kialakuló emeleti szintű udvarterület legalább 50%-án tetőkerti zöldfelületet kell kialakítani a 11. § (5) bekezdésének figyelembevételével. (2) Az előírt szintterületi mutató mértékétől a KSZT eltérő engedményes határértéket a (3) bekezdés szerinti esetben határozhat meg, vagy akkor, ha a földszinti terület közhasználat céljára megnyitott területként kerül kialakításra. Az engedményes érték ez esetben legfeljebb 5,0 lehet. (3) Az egyes telektömbökön belül, az épületek bontásával járó zöldfelület kialakítása során a telken a szintterületi mutató mértéke: a) 100 m2-kénti alápincézetlen zöldfelület kialakítása esetén, vagy b) 150 m2-kénti, legalább 0,5 m vastagságú földfeltöltésű tetőkert kialakítása esetén 0,1-gyel növelhető, de a szintterületi mutató az 5,0-ös értéket nem haladhatja meg. (4) 1 A Szinyei M. u. és környéke KSZT területén megengedett a földszint 100%-os beépítettsége. (5) 1 A Szinyei M. u. és környéke KSZT területén megengedett a -1 szint 100%-os beépítettsége. (6) 1 A Szinyei M. u. és környéke KSZT, valamint a Munkácsy Mihály utca és környéke KSZT területén a kötelező zöldfelületi minimum a földszint 100%-os beépítése esetén is biztosítandó, kialakítandó a 11.§ (5) bekezdés szerint. (7) 1 A Szinyei M. u. és környéke KSZT területén a terepszint alatti 100%-os beépítettség esetén, ahol a lakóhelyiségek padlószintmagassága a TEKVÉSZ 3. számú mellékletében megadottak szerint 4,5 m és a telek területe nem haladja meg az 1000 m2-t,a telekbelső terepszint magassága a járdatőmagasságához képest max. + 1,5 m lehet. (8) 2 A Munkácsy Mihály utca és környéke KSZT területén megengedett a földszint és az első emelet 100%os beépítettsége 1000 m2 telekterületig, ha ezeken a szinteken intézmény, közintézmény vagy járműtároló kerül kialakításra, a kötelező zöldfelület biztosítása mellett. Az 1000 m2 feletti telekterület 70%-a építhető be a földszinten és az első emeleten. (9)2 A Munkácsy Mihály utca és környéke KSZT területén megengedett a –1 szint 100%-os beépítettsége 1000 m2 telekterületig, az 1000 m2 feletti telekterület 80%-a építhető be az első pinceszinten.

1

Beiktatta a 27/2006. (VIII.16.) sz. rendelet 2.§ (9),a 31.§ (6) bekezdés előírásait módosította a 9/2008. (II.25.) sz. rendelet 1.§ (8). 2 Beiktatta a 9/2008. (II.25.) sz. rendelet 1.§ (9).

29

az építési telek legkisebb kialakítható


területe

szélessége m2

L1-VI-R2

800

18

az épület



%

m2 /m2

70 75/s

4,5

*csak a mélygarázs 2. pinceszintje esetén

30



80 100*





%

m

20

16

21

L3-VI-A ANDRÁSSY ÚT MENTI VILLATERÜLET

32. § (1) Az övezet területén: a) önálló kiskereskedelmi épület, b) önálló parkolóház, c) önálló sportépítmény nem helyezhető el. (2) Az előkert mélysége: a) az Andrássy út felől 5,7 m, b) az egyéb közterületek felől legalább 5 m. (3)

Az oldalkert előírt legkisebb mérete 6,25 m. Amennyiben a meglévő üres foghíjtelkek beépítése során az előírt oldalkert méret nem tartható be, az épületek közötti távolság a meglévő építménymagasság mértékénél nem lehet kisebb. Az oldalkert mérete 4 m-nél kisebb nem lehet.

(4) A hátsókert mélységét úgy kell meghatározni, hogy a már beépített telkek épületei és az új épület közötti távolság legalább 12,5 m legyen, ez esetben a hátsókert mérete 6 m-nél kisebb értékben is meghatározható, de nem lehet kisebb 4 m-nél.. (5) Az övezet területén kereskedelmi rendeltetésű egység nem létesíthető. 5. számú táblázat az építési telek legkisebb kialakítható


területe

szélessége m2

L3-VI-A

800

18

az épület





%

m2 /m2


30

1,2

45

31





%

m

55

9,5

12,5

L3-VI-VL VÁROSLIGETI FASOR MENTI KISVÁROSIAS VILLATERÜLET

33. § (1) Az övezet területén: a) önálló kiskereskedelmi épület b) önálló parkolóház, c) önálló sportépítmény nem helyezhető el. (2) Az övezet területén kereskedelmi rendeltetésű egység – a bemutató- és mintatermek kivételével - nem létesíthető. (3) Az előkert mélysége legalább 5 m. Az oldalkert előírt legkisebb mérete 6,25 m. Amennyiben a meglévő üres foghíjtelkek beépítése során az előírt oldalkert méret nem tartható be, az épületek közötti távolság a meglévő építménymagasság mértékénél nem lehet kisebb. Az oldalkert mérete ebben az esetben sem lehet 4 m-nél kisebb. (4) A hátsókert mélysége legalább 20 m. Ahol a hátsókert előírt méretének kialakítását a telekmélység nem teszi lehetővé, ott a hátsókert méretét úgy kell meghatározni, hogy a már beépített telkek épületei és az új épület között távolság legalább 20 m legyen, ez esetben a hátsókert mérete 6 m-nél kisebb értékben is meghatározható, de nem lehet kisebb 4 m-nél. (5)

1

A Lövölde tér és környéke KSZT területén a 33.§ (1) bekezdésben foglaltak betartása mellett sem önálló, sem más funkcióval kombinált parkolóház nem létesíthető.

(6) 1 A Lövölde tér és környéke KSZT területén megengedett a magastető beépítése a tetőidom megtartása mellett, tetősíkban elhelyezett nyílászárók alkalmazásával. (7) 1 A Lövölde tér és környéke KSZT területén emeletráépítés esetén a két szomszédos épület párkánymagassági értékét kell +- 0,5 m-es eltéréssel figyelembe venni, de az építménymagasság nem haladhatja meg az építési övezetben megengedett legnagyobb értéket.” 6. számú táblázat az építési telek legkisebb kialakítható


területe

szélessége m2

L3-VI-VL

1

2000

18

az épület





%

m2 /m2


30

1,0

40

Beiktatta a 43/2006. (XII. 1.) sz. rendelet 2.§ (8). 32





%

m

60

9,5

12,5

VK-VI-1 KIEMELT VÁROSKÖZPONTI TERÜLET

34. § (1) Az övezet területén az Andrássy út menti telkeken parkolóház nem létesíthető. (2) Az önálló kiskereskedelmi létesítmény vagy kiskereskedelmi rendeltetési egységet tartalmazó épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg: a) a Teréz körút, Bajcsy-Zsilinszky út, az Andrássy út és a Podmaniczky utca menti telkek esetében a 6000 m2-t, b) az övezet egyéb területein a 4000 m2-t. 7. számú táblázat az építési telek legkisebb kialakítható


területe

szélessége m2

VK-VI-1

700

18

az épület



%

m2 /m2

80

5,5



90 100*


33





%

m

10 0**

21

25

VK-VI-2 ANDRÁSSY ÚT MENTI VÁROSKÖZPONTI TERÜLET

35. § (1) Az övezet területén az Andrássy út menti épületekben önálló kereskedelmi rendeltetésű épületet létesíteni, e célra meglévő épület rendeltetését megváltoztatni nem lehet. Az övezet Andrássy út menti telkein parkolóház nem létesíthető. (2) Önálló kereskedelmi létesítmény, vagy kereskedelmi rendeltetési egységet tartalmazó épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete - a Hunyadi téri vásárcsarnok tömbjének kivételével - nem haladhatja meg a 6000 m2-t. (3) 1 A Kodály körönd és környéke KSZT, valamint a Hunyadi tér és környéke KSZT területén a terepszint alatti beépítés mértéke az első pinceszinten max. 90 % lehet. (4)1 A Kodály körönd és környéke KSZT valamint a Hunyadi tér és környéke KSZT területén a legkisebb kötelező zöldfelület mértéke min. 10 % legyen.



területe

szélessége m2

VK-VI-2

700

18

az épület



%

m2 /m2

80

4,5



90 100*


1

Beiktatta a 30/2005 .(X.24.) sz. rendelet 2.§(7). 34





%

m

10 0**

16

21

VK-VI-3 BELSŐ TERÉZVÁROSI, LAKÓDOMINÁNS VÁROSKÖZPONTI TERÜLET

36. § (1) Az övezet területén önálló kereskedelmi rendeltetésű épület nem létesíthető, ilyen célra meglévő épület rendeltetését - a pince-, földszinti-, valamint az I. emeleti szintek kivételével - módosítani nem lehet. (2) Az övezet telkein a második emeleti szinttől felfelé csak lakófunkció helyezhető el, de önálló oktatási intézmény vagy parkolóház az övezet bármely telkén létesíthető. 9. számú táblázat az építési telek legkisebb kialakítható


területe

szélessége m2

VK-VI-3

700

18

az épület



%

m2 /m2

80

4,0

*mélygarázs 2. pinceszintje esetén

35



90 100*





%

m

10

16

21

VK-VI-NY NYUGATI PÁLYAUDVAR KÖRNYÉKI VÁROSKÖZPONTI TERÜLET

37. § (1)

1

Az VK-VI-NY-1 jelű speciális építési övezet zártsorú beépítési módú területén: Az alábbi funkciók helyezhetők el: aa. lakóépület, ab. szálláshely-szolgáltató épület, ac. közintézmény épület, ad. irodaház, ae. legfeljebb 20.000 m2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi épület vagy ilyen rendeltetési egységet magában foglaló épület, af. sportépítmény, ag. parkolóház, ah. mélygarázs b) A fő rendeltetésű épületben önálló rendeltetési egységként az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt funkciók és az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el: ba. vendéglátó, bb. szolgáltató, bc. kulturális-, művelődési-, bd. oktatási-, be. egészségügyi-, bf. egyházibg. szociális- és bh. a fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú rendeltetési egységek. c) Az övezet területén nem létesíthetők: ca. önálló ipari épület és rendeltetési egység, cb. önálló raktározási épület és rendeltetési egység, cc. önálló nagykereskedelmi épület és rendeltetési egység, cd. nem a fő rendeltetésnek megfelelő épületet, vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló raktározási helyiség, ce. üzemanyagtöltő állomás önállóan vagy más rendeltetésű épületben, cf. a közterülettel határosan kialakított teremgarázs a be- és kijárat és az üzemeltetéshez szükséges helyiségek kivételével, továbbá cg. sorgarázs.

a)

(2)

Az VK-VI-NY-2 jelű speciális építési övezet zártsorú beépítési módú területén: Az alábbi funkciók helyezhetők el: aa. szálláshely-szolgáltató épület, ab. közintézmény épület, ac. irodaház, ad. legfeljebb 3.000 m2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi épület vagy ilyen rendeltetési egységet magában foglaló épület, af. sportépítmény, ag. parkolóház, ah. mélygarázs b) A fő rendeltetésű épületben önálló rendeltetési egységként az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt funkciók és az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el: ba. vendéglátó, bb. szolgáltató, bc. kulturális-, művelődési-, bd. oktatási-, be. egészségügyi-, bf. egyházia)

1

Beiktatta a 8/2008.(II.25.)sz. rendelet 1.§ (1). 36

c)

(3)

bg. szociális- és bh. a fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú rendeltetési egységek. Az övezet területén nem létesíthetők: ca. önálló ipari épület és rendeltetési egység, cb. önálló raktározási épület és rendeltetési egység, cc. önálló nagykereskedelmi épület és rendeltetési egység, cd. nem a fő rendeltetésnek megfelelő épületet, vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló raktározási helyiség, ce. üzemanyagtöltő állomás önállóan vagy más rendeltetésű épületben, cf. a közterülettel határosan kialakított teremgarázs a be- és kijárat és az üzemeltetéshez szükséges helyiségek kivételével, továbbá cg. sorgarázs.

Az VK-VI-NY-3 jelű speciális építési övezet zártsorú beépítési módú területén: Az alábbi funkciók helyezhetők el: aa. szálláshely-szolgáltató épület, ab. közintézmény épület, ac. irodaház, ad. legfeljebb 3.000 m2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi épület vagy ilyen rendeltetési egységet magában foglaló épület, ae. sportépítmény, b) A fő rendeltetésű épületben önálló rendeltetési egységként az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt funkciók és az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el: ba. vendéglátó, bb. szolgáltató, bc. kulturális-, művelődési-, bd. oktatási-, be. egyházi- és bf. a fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú rendeltetési egységek. c) Az övezet területén nem létesíthetők: ca. önálló ipari épület és rendeltetési egység, cb. önálló raktározási épület és rendeltetési egység, cc. önálló nagykereskedelmi épület és rendeltetési egység, cd. nem a fő rendeltetésnek megfelelő épületet, vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló raktározási helyiség, ce. üzemanyagtöltő állomás önállóan vagy más rendeltetésű épületben, továbbá cg. sorgarázs. d) Az építési övezet területén épületet elhelyezni csak a városkép alakításának módját meghatározó, a tömböt egységesen kezelő építészeti tervpályázat lebonyolítását követően, annak eredményét figyelembe véve szabad a)

(4)

A terepszint alatti beépítés mértéke kizárólag mélygarázs létesítése érdekében haladhatja meg a 10. számú táblázatban rögzített általános értéket. Parkoló-építmény (parkolóház, mélygarázs) esetében, a szintterületi mutató meghatározása során a legfeljebb 6 hagyományos parkolószint (rámpás vagy liftes rendszerű), illetve 10 gépi parkolószint bruttó szintterületét figyelmen kívül kell hagyni.

(5)

Az építési övezetek területén az épületek földszintjének közterület felőli teljes szakaszán közönségforgalmi funkciókat (üzlet, iroda, egyéb portál) kell kialakítani.

(6)

Építmény legmagasabb pontjának magassága legfeljebb 30 m lehet, ennél magasabbra csak felépítmény (szerkezet, berendezés, antenna, liftgépház) nyúlhat, legfeljebb 3 m-rel és legfeljebb a tető területének 10%án.

(7)

Az övezetek területén kialakítható telkek és építmények jellemzőit a 10. számú táblázat és a szabályzat előírásainak együttes alkalmazásával kell meghatározni. 37

10. számú táblázat az építési telek az építési övezet jele

legkisebb kialakítható területe

szélessége


18

VK-VI-NY-2

2000

18

VK-VI-NY-3

2000

50

terepszint szintterületi zöldfelületi alatti beépítés mutatója mértéke mértéke m2 /m2

%

2000



m2

VK-VI-NY-1

az épület

%

m

80

Á

4,5

Á

90

Á

10

ÖK

100

ÖK

5,0

MG

100

MG

10

Á

80

Á

5,5

Á

90

Á

10

ÖK

100

ÖK

5,5

MG

100

MG

10

3,5


%

Á

100

legkisebb legnagyobb kötelező megengedett

100

0

19

30

-

30

-

-

Á: általános esetben MG: mélygarázs esetén ÖK: a speciális intézményterületi építési övezet területén az önkormányzatokkal kötött megállapodás alapján alkalmazható engedményes érték a BVKSZ 39.§ (15) és/vagy a BVKSZ 39.§ (16) bekezdés szerint (8)

A 10. számú táblázat engedményes értékei csak a külön jogszabályban meghatározott Településrendezési Szerződés szerinti területek átadása, illetve az abban előírt környezetalakítási- és infrastrukturális feltételek biztosítása esetén alkalmazhatók.

(9)

A TEKVÉSZ 11.§ (2) és (3) bekezdés előírásait az alábbi kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni: a) a zártsorúan beépíthető területeken, ahol az övezeti előírások lehetővé teszik aa. a földszint, illetve I. és II. emeleti szint beépítettsége 100% lehet az (5) bekezdés szerinti megállapodásban rögzített feltételekkel ab. parkolóház létesítése esetén valamennyi szint beépítettsége 100% lehet ac. a terepszint alatti beépítettség 100% lehet, de ebben az esetben, az övezetben előírt zöldfelületi minimumnak megfelelő területű tetőkertet kell kialakítani és fenntartani. b) Önálló mélygarázs ba. elhelyezése esetén a beépítettség a pinceszinteken 100 % lehet bb. felső födémén tetőkertet kell kialakítani, legalább 1,0 m-es talajtakarással, földfeltöltéssel, melynek átlagos kiemelkedése a csatlakozó terepszinthez képest legfeljebb 1,0 m lehet; bc. területének közhasználat céljára átadott részét a beépítés és a homlokzatkialakítás szempontjából közterületnek kell tekinteni; bd. a tömbbelsőben önálló helyrajzi számú telken is elhelyezhető; be. közterületi kapcsolata több teleknyúlvánnyal is kialakítható.

(10)

Az építési övezetek területén parkolóház elhelyezhető.

38

VK-VI-R1 BELSŐ TERÉZVÁROSI REHABILITÁCIÓS SZABÁLYOZÁST IGÉNYLŐ VÁROSKÖZPONTI TERÜLET

38. § (1) KSZT lehetővé teheti, hogy a beépítés mértéke a földszinten és az első emeleti szinten elérje a 100%-ot, de az efeletti szintek beépítési aránya a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem haladhatja meg a 80%-ot. (2) A KSZT-ben meghatározott szintterületi mutató mértéke: a) a földszint és az I. emeleti szint beépítése és azok felső födémének tetőkerti kialakítása esetén, vagy b) a pinceszinti közönségforgalmú - kulturális, kereskedelemi, vendéglátási - rendeltetési egység kialakítása esetén, illetve c) új kulturális létesítmény elhelyezése, vagy meglévő épület rendeltetésének kulturális célra való megváltoztatása esetén, valamint d) a (3-4) bekezdésben foglalt esetben elértheti a 6,0-os értéket. (3) Az egyes telektömbökön belül az épületek, illetőleg épületrészek bontásával járó zöldfelület kialakítása során a telken a szintterületi mutató mértéke: a) 100 m2-kénti alápincézetlen zöldfelület kialakítása esetén, vagy b) 150 m2-kénti, legalább 0,5 m vastagságú földfeltöltésű tetőkert kialakítása esetén 0,1-gyel növelhető, de a telekre vonatkozó szintterületi mutató mértéke legfeljebb 6,0 lehet. (4) Az övezetbe sorolt területen belül VK-VI-R/100 jelű intézményi építési övezet határozható meg a KSZT-ben. A VK-VI-R/100 övezetbe sorolt telkeken az épület minden szintje 100%-osan építhető be: a) kulturális, oktatási és művelődési épület elhelyezése, meglévő épület rendeltetésének e célra való megváltoztatása esetén és b) ha közhasználat céljára átadásra kerül a földszinti terület legalább 20%-a, amely legalább 10 m-es szakaszon közvetlenül csatlakozik a közterülethez, és c) ennek megvalósulását az erről szóló külön szerződés rögzíti. (5) Meglévő lakóépületekben a nem lakásrendeltetésű helyiségek csak a pince-, földszinti, valamint az I. emeleti szinteken létesíthetők a) a kulturális, oktatási, művelődési és szórakoztatási rendeltetési egységek elhelyezésének kivételével, valamint b) a Király utca és Bajcsy-Zsilinszky út menti telkek kivételével. (6) Önálló kiskereskedelmi rendeltetésű épület csak a Podmaniczky utca menti telkeken létesíthető. (7) Az Andrássy út menti telkeken parkolóház nem építhető, ilyen célra meglévő épület rendeltetését - a pince- és földszinti helyiségek kivételével - módosítani nem lehet. E célból új bejárat az Andrássy út felől nem létesíthető. (8) Az utcára néző és utcai kapcsolattal rendelkező földszinti helyiségeiben csak vendéglátási-, művelődési-, illetőleg kulturális kereskedelmi rendeltetési egységek, közforgalmú irodák, nem zavaró hatású kézműipari műhelyek létesíthetők: a) a Nagymező utcának a Mozsár utca és a Király utca közötti szakaszán, b) a Hajós utca teljes szakaszán, c) a Jókai tér és a Liszt Ferenc tér mentén Egyéb funkciójú rendeltetési egységek az utcai földszinteken nem alakíthatók ki, meglévő rendeltetési egység funkciója más célra nem alakítható át: (9) Közhasználat céljára átadott területek kiszabályozásával: a) az Andrássy út – Hajós utca – Ó utca – Nagymező utca által határolt tömbben, a Nagymező utca és a Hajós utca között, valamint

39

b) a Király utca menti, Bajcsy-Zsilinszky úttól a Nagymező utcáig terjedő tömbökben, a Nagymező utca és az Anker köz között a KSZT keretein belül biztosítani kell a gyalogos átjárás lehetőségét. (10) Mélygarázs 100 %-os terepszint alatti beépítését csak KSZT alapján lehet megengedni. 11. számú táblázat az építési telek legkisebb kialakítható


területe

szélessége m2

az épület



%

m2 /m2







%

m

VK-VI-R

800

18

80

5,5

90 100**

10 0***

16

25

VK-VI-R/100

800

18

100

6,0*

100

0

16

25

*KSZT-ben rögzített engedmény esetén **mélygarázs 2. pinceszintje esetén , illetve ha a KSZT lehetővé teszi akkor az első pinceszinten is. ***ha a KSZT lehetővé teszi

40

I-VI- NY INTÉZMÉNYTERÜLET

39. § (1)

Az I-VI-NY-1 jelű speciális építési övezet zártsorú beépítési módú területén: a) Az alábbi funkciók helyezhetők el: aa. lakóépület, ab. szálláshely-szolgáltató épület, ac. közintézmény épület, ad. irodaház, ae. legfeljebb 20.000 m2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi épület vagy ilyen rendeltetési egységet magában foglaló épület, af. konferencia-központ és ahhoz kapcsolódó kiállítási épület, ag. sportépítmény, ah. parkolóház, ai. mélygarázs. b) A fő rendeltetésű épületben önálló rendeltetési egységként az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt funkciók és az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el: ba. vendéglátó, bb. szolgáltató, bc. kulturális-, művelődési-, bd. oktatási-, be. egészségügyi-, bf. egyházibg. szociális- és bh. a fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú bi. rendeltetési egységek. c) Az övezet területén nem létesíthetők: ca. önálló ipari épület és rendeltetési egység, cb. s önálló raktározási épület és rendeltetési egység, cc. önálló nagykereskedelmi épület és rendeltetési egység, cd. nem a fő rendeltetésnek megfelelő épületet, vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló raktározási helyiség, ce. üzemanyagtöltő állomás önállóan vagy más rendeltetésű épületben, cf. a közterülettel határosan kialakított teremgarázs a be- és kijárat és az üzemeltetéshez szükséges helyiségek kivételével, továbbá cg. sorgarázs. d) A Szabályozási Tervben lehatárolt, „közcélú zöldfelület a belső zóna beépítésre szánt részén” jellel lehatárolt területen belül, legalább a szabályozási tervben meghatározott méretű zöldfelületet kell kialakítani. e) Kizárólag kulturális és kereskedelmi létesítmények céljára a telek beépítettsége az épület minden szintjén elérheti a 100%-ot: ea. ha közhasználat céljára átadásra kerül a földszinti terület legalább 20%-a közvetlenül csatlakozik a közterülethez, és eb. ennek megvalósulását az erről szóló külön szerződés rögzíti. f) A telek beépítettsége a földszinten és az első emeleti szinten elérheti a 100%-ot, ha ezeken a szinteken intézmény, közintézmény vagy járműtároló kerül kialakításra, de az e feletti emeletek szintenkénti bruttó alapterülete és a telek területének aránya nem lehet 80%-nál nagyobb.

(2) a)

1

1

Az I-VI-NY-2 jelű speciális építési övezet zártsorú beépítési módú területén: Az alábbi funkciók helyezhetők el: aa. lakóépület, kizárólag a Podmaniczky utca Bulcsú utca és Rippl-Rónai utca közötti szakaszán ab. szálláshely-szolgáltató épület, ac. közintézmény épület, ad. irodaház, ae. legfeljebb 2.000 m2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi épület vagy ilyen rendeltetési


egységet magában foglaló épület, konferencia-központ és ahhoz kapcsolódó kiállítási épület, sportépítmény, parkolóház, mélygarázs. A fő rendeltetésű épületben önálló rendeltetési egységként az (2) bekezdés a) pontjában felsorolt funkciók és az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el: ba. vendéglátó, bb. szolgáltató, bc. kulturális-, művelődési-, bd. oktatási-, be. egészségügyi-, bf. egyházibg. szociális- és bh. a fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú rendeltetési egységek. Az övezet területén nem létesíthetők: ca. önálló ipari épület és rendeltetési egység, cb. önálló raktározási épület és rendeltetési egység, cc. önálló nagykereskedelmi épület és rendeltetési egység, cd. nem a fő rendeltetésnek megfelelő épületet, vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló raktározási helyiség, ce. üzemanyagtöltő állomás önállóan vagy más rendeltetésű épületben, cf. a közterülettel határosan kialakított teremgarázs a be- és kijárat és az üzemeltetéshez szükséges helyiségek kivételével, továbbá cg. sorgarázs. A Szabályozási Tervben lehatárolt, „közcélú zöldfelület a belső zóna beépítésre szánt részén” jellel lehatárolt területen belül, legalább a szabályozási tervben meghatározott méretű zöldfelületet kell kialakítani. Kizárólag kulturális és kereskedelmi létesítmények céljára a telek beépítettsége az épület minden szintjén elérheti a 100%-ot: ea. ha közhasználat céljára átadásra kerül a földszinti terület legalább 20%-a közvetlenül csatlakozik a közterülethez, és eb. ennek megvalósulását az erről szóló külön szerződés rögzíti. A telek beépítettsége a földszinten és az első emeleti szinten elérheti a 100%-ot, ha ezeken a szinteken intézmény, közintézmény vagy járműtároló kerül kialakításra, de az e feletti emeletek szintenkénti bruttó alapterülete és a telek területének aránya nem lehet 80%-nál nagyobb. af. ag. ah. ai.

b)

c)

d) e)

f)

(3)

Az I-VI-NY-3 jelű speciális építési övezet zártsorú beépítési módú telkeinek területén a) Az alábbi épületek helyezhetők el: aa. szálláshely-szolgáltató épület, ab. közintézmény épület, ac. irodaház, ad. parkolóház, ae. mélygarázs, továbbá af. elektromos alállomás. b) A fő rendeltetésű épületben önálló rendeltetési egységként a (3) bekezdés a) pontjában felsorolt funkciók és az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el: ba. vendéglátó-, bb. legfeljebb 2.000 m2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi célú rendeltetési egység, bc. szolgáltató-, bd. kulturális-, művelődésibe. oktatási-, bf. egészségügyi-, bg. egyházi- és bh. szociális funkciójú rendeltetési egység. c) Az övezet területén nem létesíthető: 42

ca. cb.

önálló ipari épület és rendeltetési egység, önálló raktározási épület és rendeltetési egység, önálló nagykereskedelmi épület és rendeltetési egység, cc. nem a fő rendeltetésnek megfelelő épületet, vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló raktározási helyiség, cd. üzemanyagtöltő állomás önállóan vagy más rendeltetésű épületben. d) Kizárólag kulturális és kereskedelmi létesítmények céljára a telek beépítettsége az épület minden szintjén elérheti a 100%-ot: da. ha közhasználat céljára átadásra kerül a földszinti terület legalább 20%-a közvetlenül csatlakozik a közterülethez, és db. ennek megvalósulását az erről szóló külön szerződés rögzíti. e) A telek beépítettsége a földszinten és az első emeleti szinten elérheti a 100%-ot, ha ezeken a szinteken intézmény, közintézmény vagy járműtároló kerül kialakításra, de az e feletti emeletek szintenkénti bruttó alapterülete és a telek területének aránya nem lehet 80%-nál nagyobb. (4) A terepszint alatti beépítés mértéke kizárólag mélygarázs létesítése érdekében haladhatja meg a 6. számú táblázatban rögzített általános értéket. Parkoló-építmény (parkolóház, mélygarázs) esetében, a szintterületi mutató meghatározása során a legfeljebb 6 hagyományos parkolószint (rámpás vagy liftes rendszerű), illetve 10 gépi parkolószint bruttó szintterületét figyelmen kívül kell hagyni. (5)

Az övezetek területén kialakítható telkek és építmények jellemzőit a 12. számú táblázat és a szabályzat előírásainak együttes alkalmazásával kell meghatározni.

12. számú táblázat az építési telek az építési övezet jele


széles -sége



%

m2 /m2

m2

I-VI-NY-1

2000

18

I-VI-NY-2

2000

18

I-VI-NY-3

2000

20



terepszint alatti zöldfelületi beépítés mértéke mértéke %


%

m

Á

80

Á

4,5

Á

90

Á

10

ÖK

100

ÖK

5,0

MG

100

MG

0

Á

80

Á

3,5

Á

90

Á

10

ÖK

100

ÖK

5,0

MG

100

MG

0

Á Á

75 75

Á MG

90 100

Á MG

20 0

ÖK

100

ÖK

100

ÖK

0

3,50

az épület legkisebb legnagyobb kötelező megengedett

19

30

19

25

16

20

Á: általános esetben MG: mélygarázs esetén ÖK: a speciális intézményterületi építési övezet területén az önkormányzatokkal kötött megállapodás alapján alkalmazható engedményes érték (6)

A földszinten teremgarázs csak úgy alakítható ki, hogy a homlokzaton – be- és kijárat kivételével – nyílása nem jelenik meg, a homlokzaton közcélú helyiségek és/vagy az épület fő rendeltetését szolgáló helyiségek kerülnek kialakításra. A közterület felől sorgarázs nem létesíthető.

43

IZ –VI-E EPRESKERT JELENTŐS ZÖLDFELÜLETŰ INTÉZMÉNYTERÜLETE

40. § (1) Az építési övezet a vegyes területek szabadon álló beépítési mód szerint beépíthető, jelentős zöldfelületet igénylő intézmények elhelyezésére szolgáló része. (2) Az övezet területén további építési telket kialakítani nem lehet, új építményt elhelyezni csak kertészeti munkarészt is tartalmazó KSZT alapján és az építési övezeti előírásoknak megfelelően szabad. (3) Az övezetbe sorolt telek nem osztható meg. (4) Az övezet területén kizárólag olyan intézményi rendeltetésű épület helyezhető el, amely a kertterület legalább időszakos közhasználatát lehetővé teszi. Az övezet területén nem helyezhető el: a) önálló irodaház, illetve irodaépület-együttes, b) kis- és nagykereskedelmi létesítmény, c) szálláshely-szolgáltató építmény, d) parkolóház, e) lakóépület, f) ipari és raktározási létesítmény, g) üzemanyagtöltő állomás, illetve a meglévő épületek rendeltetése nem változtatható meg az a)-g) pontokban felsorolt rendeltetések céljára. (5) Az IZ-VI-E építési övezet telkeinek: a) a beépítés legnagyobb mértékét, b) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét, c) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét d) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét e) és a telken építhető épület építménymagasságának előírt legkisebb vagy legnagyobb értékét a 13. sz. táblázat alkalmazásával kell meghatározni, melynek értékeit KSZT szigoríthatja. 13. számú táblázat az építési telek legkisebb kialakítható


területe

szélessége m2

IZ-VI-E szabadon álló

KA*

KA*

az épület





%

m2 /m2


25

0,5

35

* KA=kialakult telekméret, nem megosztható

44





%

m

60

4,5

12,5

K-EÜ-VI

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK JELENTŐS EGÉSZSÉGÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK TERÜLETEI

41. § (1)

Az övezet területén építési telket, építési területet kialakítani és azokon új építményt elhelyezni, csak környezeti hatástanulmány alapján, KSZT szerint lehet. A beépítés módját és a szabályozási határértékek mértékét a KSZT határozza meg.

(2)

Az övezet területén kizárólag az egészségügyi létesítmények, kórházak, szanatóriumok, szociális létesítmények, valamint azok rendeltetésének megfelelő kiegészítő és kiszolgáló funkciójú épületek helyezhetők el

(3)

Az övezet területén a meglévő telkeken más felhasználás érdekében telket alakítani, és a meglévő épület rendeltetését megváltoztatni a (2) bekezdésben fel nem sorolt rendeltetések céljára - a létesítményt kiszolgáló kiskereskedelmi és vendéglátási egységek, a személyzet számára szolgáló szállásférőhelyek - kivételével nem lehet.

(4)

Az övezet területén a 10.§ szerinti melléképítményeken kívül: a) közműpótló műtárgy b) hulladéktartály-tároló, c) kirakatszekrény, is elhelyezhető. Az épületeken napkollektor elhelyezhető.

(5) 1

A Munkácsy Mihály utca és környéke KSZT területén az építtetőnek, a beruházónak hozzá kell járulnia a környék kerékpárút fejlesztéséhez, Településrendezési Szerződés keretén belül.

(6)1

Az egykori MÁV kórház fejlesztése keretében a területen – az előírt parkoló-számon felül 10% többlet férőhellyel rendelkező – mélygarázst kell kiépíteni a terület parkolásának javítására.

13/A számú táblázat 2 az építési telek az építési övezet jele

K-EÜ-VI

1 2


szélessége

m2

m

4000

40

az épület

legnagyobb megengedett beépítési szintterepszint területi alatti mértéke mutatója beépítés mértéke % m2/m2 % 40

2,5

50

Beiktatta a 9/2008. (II.25.) sz. rendelet (10). Beiktatta a 9/2008. (II.25.) sz. rendelet (11). 45

legkisebb zöld-felületi



mértéke


%

m

40

16,0

21

KV-IK-VI KÜLÖNLEGES, INTÉZMÉNYI FUNKCIÓKKAL VEGYES HASZNÁLATÚ KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK

42. §

1

(1)

A KV-IK-VI-1 jelű építési övezet zártsorú beépítési módú területén a telkek és az azokon elhelyezhető építmények jellemzőit a Nyugati pályaudvar és környéke KSZT területén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet előírásaitól eltérően, a KözépMagyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész 0710076/7/2007. számú engedélyében rögzített eltérések alkalmazásával kell meghatározni. a) Az építési övezet területén az alábbi funkciók helyezhetők el: aa. irodaház, ab. közintézmény épület, ac. konferencia-központ és ahhoz kapcsolódó kiállítási épület, ad. legfeljebb 6000 m2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi épület vagy ilyen rendeltetési egységet magában foglaló épület, ae. szálláshely-szolgáltató épület, af. sportépítmény, ag. szabadidő eltöltését szolgáló épület, ah. parkolóház, ai. mélygarázs, továbbá aj. olyan intézményi funkció, illetőleg rendeltetési egység, melyet a vasúti közlekedési alapfunkció nem zavar. b) A fő rendeltetésű épületben önálló rendeltetési egységként az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt funkciók és az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el: ba. vendéglátó, bb. szolgáltató, bc. kulturális-, művelődési-, bd. oktatási-, be. egészségügyi-, bf. egyházibg. szociális- és bh. a fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú rendeltetési egységek. c) Az övezet területén nem létesíthetők: ca. önálló ipari épület és rendeltetési egység, cb. önálló raktározási épület és rendeltetési egység, cc. önálló nagykereskedelmi épület és rendeltetési egység, cd. nem a fő rendeltetésnek megfelelő épületet, vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló raktározási helyiség, ce. a közterülettel határosan kialakított teremgarázs a be- és kijárat és az üzemeltetéshez szükséges helyiségek kivételével, továbbá cf. sorgarázs, cg. hulladékudvar. d) Parkoló-építmény (parkolóház, mélygarázs) esetében, a szintterületi mutató meghatározása során a legfeljebb 6 hagyományos parkolószint (rámpás vagy liftes rendszerű), illetve 10 gépi parkolószint bruttó szintterületét figyelmen kívül kell hagyni. e) A Szabályozási Tervben lehatárolt, „közcélú zöldfelület a belső zóna beépítésre szánt részén” jellel lehatárolt területen belül, legalább a szabályozási tervben meghatározott méretű zöldfelületet kell kialakítani.

(2)

Az övezetek területén kialakítható telkek és építmények jellemzőit a 14. számú táblázat és a szabályzat előírásainak együttes alkalmazásával kell meghatározni.

1

Beiktatta a 8/2008. (II.25.)sz. rendelet 1.§ (3). 46

14. számú táblázat az építési telek legkisebb kialakítható az építési övezet jele

m2/m2

%

Á

KV-IK-VI-1*

2000

-

* (3)

terepszint alatti beépítés mértéke



%

%

m

100

legalább a vasút feletti lefedés födémszintje feletti beépített területtel (kivéve parkolóház, parkolólemez, mélygarázs) azonos területű tetőkertet kell kialakítani és fenntartani

0,50

100 ÖK

Á: ÖK:

legkisebb legnagyobb kötelező megengedett


széles- beépítési szintterületi területe sége mértéke mutatója m2

az épület legkisebb kötelező

2,00

19

25

általános esetben az építési övezet területén az önkormányzatokkal kötött megállapodás alapján alkalmazható engedményes érték a Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész 0710076/7/2007. számú engedélye alapján. A Nyugati pályaudvar területén a) a pályaudvar területe az előírt űrszelvény megtartásával – a szabályozási tervben meghatározott módon – részlegesen vagy teljes egészében lefedhető; a lefedésre az alábbi keretek között kerülhet sor: aa. a Nyugati pályaudvar utascsarnoka és a Ferdinánd híd vonala közötti területen új épület(rész) csak abban az esetben helyezhető el, ha vágányok lefedésére legkésőbb az új épület, épületrész megvalósításával egyidejűleg sor kerül, ab. a vasúti terület lefedett – üvegtető, épület(rész) területével csökkentett – részén: aba. a szabályozási tervben meghatározott gyalogos-kapcsolatokat kell kialakítani és fenntartani, egy átlagosan legalább 20 méter széles tetőkerti-, illetve zöldfelületi sávban, abb. a szabályozási tervben meghatározott gyalogoskapcsolatok iránya megváltoztatható, de a kapcsolat csak a szabályozási terv módosításával szüntethető meg, abc. a tetőkerti-, illetve zöldfelületi sáv felületét a ténylegesen tervezett gyalogoskapcsolatok hossza (m) alapján kell meghatározni, abd. a tetőkerti-, illetve zöldfelületi sáv méretezésének és kialakításának megfelelőségét az építési engedélyezési tervben igazolni kell, abe. az így kialakított zöldfelület – az előírásoknak megfelelően – beszámítható az építési övezetre előírt legkisebb zöldfelület területébe. ac. amennyiben lefedetlen területek maradnak, abban az esetben a zajforrás megfelelő árnyékolásáról, illetve az arra néző helyiségek zaj és rezgés elleni megfelelő védelméről gondoskodni kell. b) a közcélú területek és az utasperonok, valamint az egyéb közlekedési építmények között – a Szabályozási Tervben jelölt vonalon – közhasználat céljára megnyitott gyalogoskapcsolatot kell kiépíteni és fenntartani; c) a biztosítóberendezés számára szükséges épület(rész) elhelyezhető; d) A vasúti pályaudvar külső telekhatárának teljes hosszán egységes kialakítású kerítést szabad létesíteni. A kerítést legfeljebb 50 cm magas, tömör lábazattal, e fölött az átlátást biztosítva, áttört kerítésként kell kialakítani. 47

P-VI

PARKOLÓHÁZ ÖVEZET

43. § (1) Az övezet KSZT keretében, jelen rendelet módosítása nélkül is kijelölhető. (2) Az övezet területén belül csak parkolóházat lehet létesíteni. Ezen parkolóházak szintterületi mutatóját és kapacitását – részletes forgalmi vizsgálatokkal és környezetvédelmi munkarésszel alátámasztott - KSZT-ben kell meghatározni a 15.§ figyelembevételével. (3) Az övezetben egyéb rendeltetésű egységet kialakítani csak az épületek földszinti területein lehet. (4) A parkolóházak beépítési mértéke elérheti a 100 %-ot, zöldfelületet nem kötelező kialakítani, de a KSZT a tetőkerti zöldfelület létesítését előírhatja. A parkolóházak építménymagasságát a környező építési övezet építménymagasságainak figyelembevételével kell meghatározni.

48

KL-VA-VI VASÚTI LÉTESÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ TERÜLET

44. § (1) Az övezetbe tartozik a Nyugati pályaudvarnak a fogadóépületen kívüli, vasúti közlekedést szolgáló területe. (2) Az övezet területén telket, építési telket, építési területet kialakítani, épületet, építményt elhelyezni csak a KSZT előírásai alapján lehet. A megengedett legnagyobb vagy legkisebb szabályozási mutató értékét a KSZT-ben kell rögzíteni. Az övezet területén: a) lakóépületet, vagy lakást, b) olyan épületet, illetőleg létesítményt, amelynek környezetterhelési határértékei az övezet megengedett határértékeinél szigorúbbak, c) önálló intézményt, d) kereskedelmi és vendéglátási létesítményt a (4) bekezdésben foglaltak kivételével, e) ipari létesítményt, f) veszélyes hulladék tartós tárolását szolgáló raktárt elhelyezni nem lehet. A területen más célú felhasználás számára telket kialakítani nem lehet. (3) Az övezet területén KSZT alapján a vasúti megálló és váró, az ezekhez kapcsolódó irányítási-, technológiaiés üzemi építmények, valamint az alapfunkciót kiszolgáló és ellátó építmények mellett a tevékenységhez tartozó: a) raktárak, b) szolgálati intézmények, c) szolgálati szállásépületek, d) szolgálati irodák, e) vendéglátási és maximum 1000 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi funkciót tartalmazó épületek, f) felszíni parkolók, g) mélygarázs, parkolólemez, parkolóház, helyezhetők el. (4) Az övezet területe – beleértve a vágányzónák területét is - a megfelelő űrszelvény biztosítása mellett tetővel, parkolólemezzel lefedhető, ha azt a KSZT lehetővé teszi.

49

KL-KT-VI KÖZLEKEDÉSI CÉLÚ KÖZTERÜLETEK

45. § (1) A terület kizárólag közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgál. (2) A területen csak a közlekedést szolgáló: a) közutak, pályatestek, és azok csomópontjai, b) a gyalogosforgalom területei, c) a kerékpáros közlekdés területei, d) a közúti és gyalogos aluljárók, e) mélygarázsok, f) valamint a 22.§ szerinti köztárgyak helyezhetők el. (3) Az övezet területén önálló üzemanyagtöltő állomás illetőleg egyéb autós szolgáltató építmény – a közterületi mélygarázsok kivételével – nem létesíthető. (4) Az övezet területén a meglévő növényállomány fokozott figyelembevételével lehet csak a közlekedés és a közművek műtárgyait, jelzőberendezéseit, valamint a közlekedési táblákat elhelyezni. (5) Kiemelt figyelmet kell fordítani az övezet területén lévő a BVKSZ–ben védett fasorokra, azok folyamatos karbantartására és szükség esetén a fasor-rekonstrukciókra. (6) 1 A Kodály körönd és környéke KSZT, valamint a Hunyadi tér és környéke KSZT területén az Andrássy út fasorainak kiegészítése, valamint a legyengült egészségi állapotú platánok cseréje szükséges magas-, vagy magyar kőrissel.

1

Beiktatta a 30/2005. (X.24. )sz. rendelet 2.§ (8). 50

Z-FK-VI FÁSÍTOTT KÖZTEREK ÉS A Z-KP-VI KÖZPARKOK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

46. § (1) A kerület igazgatási módjaik szerinti: a) Z-FK-VI/1 b) Z-FK-VI/2 c) Z-KP-VI övezetbe soroltak.

területén a zöldterületek az FSZKT-ben területileg lehatárolt célzott területfelhasználási fásított köztér, nem beépíthető fásított köztér, Nyugati téri közpark

(2) Az (1) bekezdés szerinti övezetek területén telket alakítani, és azon közutat, gyalogutat, gépjárművárakozóhelyet létesíteni, valamint épületet, építményt – a kerület közterületein elhelyezhető köztárgyak kivételével – elhelyezni, csak kertépítészeti munkarészt is tartalmazó KSZT alapján lehet. Az övezetek területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet. (3) Az övezetek területén egyéb építményként: a) közterületi pavilonok a 21 § figyelembevételével, b) pihenést, testedzést szolgáló építmények és köztárgyak, c) az ismeretterjesztés építményei és köztárgyai, d) nyilvános illemhelyek, e) terepszint alatti építmények, f) mélygarázsok helyezhetők el, ha azt az övezeti előírások lehetővé teszik. (4) A közterületi parkolás a terepszint alatti mélygarázsban oldandó meg, ennek tetőfödémét tetőkertként kell kialakítani. Felszín alatti parkoló a már kialakult zöldfelületek kárára nem létesíthető. Mélygarázs létesítésénél, a meglévő fák védelme érdekében a KSZT-ben előírható a bányászati módszerek alkalmazása. (5) A Z-VI keretövezet területén: a) a beépítés legnagyobb mértékét, b) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét, c) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét, d) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét, e) és az építhető épület építménymagasságának előírt legkisebb vagy legnagyobb értékét az övezetekhez tartozó táblázatok alkalmazásával kell meghatározni. (6) 1

1

A Z-KP-VI-2 övezet területe elsősorban játszókert és pihenőkert célját szolgáló közpark terület. a) A Nyugati pályaudvar és környéke területén: aa. a vendéglátás építményei, közterületi pavilonjai közül presszó, fagylaltozó (az üzemi egységek kivételével), ab. pihenést, testedzést szolgáló építmény és köztárgy, ac. az ismeretterjesztés építményei és köztárgyai, ad. nyilvános illemhely, ae. terepszint alatti építmények, af. a melléképítmények közül afa. kerti építmény, afb. vízmedence, afc. kerti tető. helyezhető el. b) a parkot kertépítészeti terv alapján kell kialakítani. c) A terepszint alatti mélygarázs zárófödémének legalább 70%-án minimum 1,5 m-es talajtakarású tetőkerttel kell kialakítani és fenntartani. d) Az övezet területén terepszint felett elhelyezhető építmény bruttó beépített alapterülete nem lehet nagyobb 100 m2-nél.


Z-KP-VI KÖZPARKOK

47. § (1) Az övezet területébe tartoznak az 1 ha-nál nagyobb, de 10 ha-nál kisebb zöldfelületi létesítmények, melynek legkisebb oldalmérete legalább 120 m, területén játszókertet és pihenőkertet lehet létesíteni. (2) A kerület területén az övezetbe tartozó területeken további telket kialakítani nem lehet. Az övezet területén az elhelyezhető építmény bruttó beépített alapterülete nem lehet nagyobb 100 m2-nél, terepszint alatti építmény legfeljebb a terület 15 %-án létesíthető. (3) Az övezet területén építményként, illetőleg épületként KSZT alapján: a) a vendéglátás építményei, közterületi pavilonjai közül - amennyiben ezt a KSZT lehetővé teszi - presszó, fagylaltozó (az üzemi egységek kivételével), b) terepszint alatti gyalogos aluljáró, c) terepszint alatti nyilvános illemhely, d) legalább 1,5 m-es talajtakarású tetőkerti kialakítással mélygarázs létesíthető. 15. számú táblázat az építési telek legkisebb kialakítható


területe

szélessége m2

1

az épület





%

m2 /m2






%

m

Z-KP-VI

KSZT

120

2

0,03

20

75

4,5

5,5

Z-KP-VI-2 1

10.000

-

2

0,03

20

75

4,50

7,50


Z-FK-VI/1 FÁSÍTOTT KÖZTÉR

48. § (1) Az övezet területén elhelyezhető építmény bruttó beépített alapterülete nem lehet nagyobb 50 m2-nél. Az övezet területén a terepszint alatti építmények felső szintje – beleértve a talajtakarás vastagságát is – nem nyúlhat a környező csatlakozó járda vagy zöldfelületek fölé 0,5 m-nél nagyobb mértékben. (2) Az övezet területén építményként, épületként KSZT alapján: a) a vendéglátás építményei, közterületi pavilonjai közül - amennyiben ezt a KSZT lehetővé teszi cukrászda, fagylaltozó (az üzemi egységek kivételével), b) terepszint alatti gyalogos aluljáró, illetve ahhoz kapcsolódó kereskedelmi egységek c) terepszint alatti nyilvános illemhely, d) legalább 1,5 m-es talajtakarású tetőkerti kialakítással mélygarázs létesíthető. (3) Az övezet burkolt felületeit csak díszburkolattal lehet ellátni. A közterületi pavilonok és a köztárgyak elhelyezésének módját és feltételeit, a burkolt felületek arányát, a zöldfelületek növényállományát a kertészeti munkarészt is tartalmazó KSZT határozza meg. A területen elhelyezhető közterületi pavilonok környezetében, illetőleg a közterülethez kapcsolódó vendéglátó helyiséghez csatlakozóan vendéglátó terasz üzemeltethető. (4) A Hunyadi tér területén a burkolt felülettel kialakított területrészeken – időszakosan megengedhető a szabadtéri piaci árusítás, a nem állandósított, mobil árusítóhelyekkel. A szabadtéri piaci árusítás időtartamát, az árusítás egyéb feltételeit külön rendeltben kell szabályozni. (5) 1

1

A Z-FK-VI-4 jelű övezet területén a) A Nyugati téren az alábbi építmények helyezhetők el a szabályozási tervben meghatározott helyen: aa. a téren új épület nem helyezhető el, de a meglévő BKV irányítóépület jelenlegi helyén átépíthető, ab. hírlapárusító pavilon, ac. virágárusító pavilon, ad. a vendéglátás építményei közül cukrászda, fagylaltozó céljára szolgáló pavilon (az üzemi egységek kivételével), ae. a terület fenntartásához szükséges építmények, af. nyilvános illemhelyek, ag. terepszint alatti aluljáró építmények, ah. műalkotás, vízmedence kertépítészeti terv alapján; ai. az autóbusz-végállomás megszűnését követően kialakítandó vegyes használatú gyalogos felület, b) A közúti felüljáró elbontása esetén – a tér burkolt- és zöldfelületeit a Nyugati tér egészére vonatkozóan kidolgozott kertépítészeti terv alapján kell kialakítani. c) A pályaudvar területén ca. terepszint alatti gyalogos-aluljáró és legalább 1,5 m földtakarású tetőkert kialakításával mélygarázs létesíthető. Épület, építmény, pavilonsor nem helyezhető el; cb. felszíni parkolás nem engedélyezhető cc. fa kivágása esetén annak pótlásáról a Terézvárosi Önkormányzat hatályos rendelete értelmében számított törzsátmérő alapján gondoskodni kell.




területe

szélessége m2

KSZT

az épület


szintterületi mutatója*

%

m2 /m2


2

0,03

65

35

2





%

m

Z-FK-VI/1

KSZT

Z-FK-VI/3 1

3000

30

2

1,00

65

35

4,5

Z-FK-VI-4 2

3000

-

2

0,03

65

15

4,5

* önálló mélygarázs esetén terepszint alatt további 1,50 m2/m2 helyezhető el

1


Beiktatta a 30/2005. (X.24.) sz.rendelet 2.§ (9). Beiktatta a 8/2008. (II.25.) sz. rendelet 1.§ (7). 54

3,0

4,5

Z-FK-VI/2 NEM BEÉPÍTHETŐ FÁSÍTOTT KÖZTÉR

49. § (1) Az övezet a fásított közterek felszíni építménnyel be nem építhető területe. A területen terepszint alatti építmény (gyalogos aluljáró, nyilvános illemhely, mélygarázs) - az Oktogon és a Kodály körönd kivételével kertépítészeti terv alapján létesíthető. (2) A területen a terepszint alatti létesítmények elhelyezésénél a meglévő fák megtartásáról gondoskodni kell, kivágásuk csak faegészségügyi szempontból engedhető meg, a gyökérzetnek megfelelő méretű, természetes talajközegű területet kell biztosítani. A KSZT előírhatja a meglévő értékes fák megtartása érdekében, hogy a terepszint alatti építmény egyes részei bányászati módszerekkel kerüljenek megvalósításra.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK A HELYI PARKOLÁSI RENDELET MEGALKOTÁSÁIG

50. §

1

1

Hatályon kívül helyezte a 47/2006. (XII. 22.) sz. rendelet 8.§. Hatálytalan 2007. január 1-től. 55

VEGYES RENDELKEZÉSEK

51.§ 1

(1) a)

1

A Nyugati pályaudvar és környéke KSZT területére vonatkozó sajátos előírások az alábbiak: Közlekedés aa. Az Észak-Déli Regionális Gyorsvasút (5. metró) Podmaniczky utcai megállójához kapcsolódó aluljáró kialakításának lehetőségét biztosítani kell. ab. Az MÁV Nyugati pályaudvar tervezett mélyállomásához kapcsolódó aluljáró kialakításának lehetőségét biztosítani kell. ac. A KSZT területének és a Belvárosnak villamos vonallal történő tömegközlekedési összeköttetését biztosítani kell. ad. A közterületek alatt és felett építmény(rész)ek elhelyezhetőek, illetve összeköthetők az előírt közúti és vasúti űrszelvények megtartásával. ae. Magánút kialakítása esetén övezetre előírt legkisebb telekszélesség méretét figyelmen kívül kell hagyni. af. Az egyes fejlesztési ütemek megvalósításához legalább az alábbi közlekedési fejlesztések elvégzése kötelező: afa. A Teréz körút – Váci út – Ferdinánd híd vonala – Podmaniczky utca által határolt területhez kapcsolódóan: – A Podmaniczky utca átépítése legalább 2x2 sávosra a Teréz körút és a Dózsa György út között tömegközlekedési sáv területének biztosításával és a végcsomópontok átépítésével, a közterületi várakozóhelyek megszüntetésével és azok visszapótlásával. – Nyugati téri közúti csomópont átépítése a villamos(ok) végállomása(i) vagy megállóhelye(i) területének biztosításával. – A Nyugati téri autóbusz végállomás megszüntetése, a Teréz körút, Váci út, Ferdinánd híd/közúti alagút, Podmaniczky utca érintett szakaszán tömegközlekedési sáv kialakítása a módosított útvonalú autóbusz és/vagy trolibusz viszonylatok részére. – A Nyugati tér átépítése során a Nyugati pályaudvarhoz tartozó és megszűnő 140 szgk. férőhely pótlása a pályaudvar 200 m-es körzetében. – Új közúti alagút kiépítése 2x2 sávval, végein szintbeli csomóponttal a Lehel tér és a Podmaniczky utca között. – Az épület(ek)ben kialakított belső parkolók kiszolgálását biztosító közforgalmú útszakaszok kiépítése közvetlen kapcsolattal az új közúti alagúthoz. – Az átépítésekkel megszűnő közterületi parkolóhelyek pótlása közforgalmú parkolóhelyekkel 300 m-en (a Nyugati pályaudvar esetében 200 m-en) belül. – Gyalogos kapcsolat kialakítása a Nyugati tér és a Podmaniczky utca menti épületek főbejárata(i) között a Nyugati pályaudvar melletti gyalogosudvar területén a várható gyalogosforgalom alapján méretezett keresztmetszettel. – Gyalogos kapcsolat kialakítása a Nyugati tér és a Podmaniczky utca között a Nyugati pályaudvar két oldalának és a vasúti peronok összeköttetésével, kapcsolattal a Podmaniczky utca menti épületek főbejárata(i)hoz. – Gyalogos és kerékpáros kapcsolat biztosítása a Nyugati tér és a Ferdinánd híd vonala között a vasúti pálya részleges vagy teljes lefedésével kialakított zöldfelületen. – Gyalogos kapcsolat kialakítása a meglevő és az újonnan létesített tömegközlekedési viszonylatok megállóhelyeitől. afb. A Ferdinánd híd vonala – Lehel utca – Bulcsú utca – vasúti sínek által határolt területhez kapcsolódóan: – A Vágány utca kiépítése 2x2 sávval a Ferdinánd híd és a Dózsa György út között. A kiépítés során biztosítani kell a Budai közúti alagút továbbvezetési lehetőségét, valamint a Vágány utca továbbvezetését a Róbert Károly körút irányába, a Dózsa György útnál legalább 2x1 sávos műtárgy alkalmazásával történő, különszintű átvezetéssel. – A Bulcsú utca átépítése a Lehel út és a Podmaniczky utca közötti szakaszon. A Lehel úttól

Beiktatta a 8/2008. (II.25.) sz. rendelet 1.§ (8). 56

– – –

b)

c)

d)

a Vágány utcáig a meglévő út átépítése, a Vágány utcától a Podmaniczky utcáig a Bajza utcával szemben a vasúti pálya alatt teljes közúti űrszelvényt biztosító közúti aluljáró kialakításával. Közforgalmú szgk. parkolóhelyek biztosítása a Lehel út és a Bulcsú utca átépítésével megszűnő közterületi várakozóhelyek visszapótlására. Gyalogos és kerékpáros kapcsolat biztosítása a Lehel tér és a Podmaniczky utca között a Lehel térhez csatlakozó, kötelezően kiépítendő közpark és a vasúti pálya részleges, vagy teljes lefedésével kialakított zöldfelületein. Gyalogos kapcsolat kialakítása a meglevő és az újonnan létesített tömegközlekedési viszonylatok megállóhelyeitől.

afc. A Ferdinánd híd vonala – Vágány utca vonala – Bulcsú utca – Podmaniczky utca által határolt területhez kapcsolódóan: – Az intézményi épületek kiszolgálását biztosító 2x1 sávos közforgalmú út kiépítése a kialakítandó új építési telkek területén. – A Podmaniczky utca átépítése során az érintett szakaszon megszűnő szgk. várakozóhelyek visszapótlása épület(ek)en belüli közforgalmú garázsokban. – Gyalogos és kerékpáros kapcsolat biztosítása a Lehel tér és a Podmaniczky utca között a vasúti pálya részleges, vagy teljes lefedésével. – Gyalogos és kerékpáros kapcsolat biztosítása a Ferdinánd híd vonala és a Bulcsú utca vonala között a vasúti pálya részleges vagy teljes lefedésével kialakított zöldfelületen. – Gyalogos kapcsolat kialakítása a meglevő és az újonnan létesített tömegközlekedési viszonylatok megállóhelyeitől. afd. A Bulcsú utca – kerülethatár – Dózsa György út –Podmaniczky utca által határolt területhez kapcsolódóan: – Az épületek és közforgalmú várakozóhelyek kiszolgálását biztosító 2x1 sávos közforgalmú út kiépítése a kialakítandó új építési telkek területén. – A területen a parkolóhely-szükségletek meghatározásánál a parkolási rendelet(ek)ben biztosított engedményes értékek nem alkalmazhatók. – Közforgalmú parkolóhelyek biztosítása a Podmaniczky utca érintett szakaszának átépítésével megszűnő várakozóhelyek visszapótlására. – Gyalogos és kerékpáros kapcsolat biztosítása a Bulcsú utca vonala és a Dózsa György út között a vasúti pálya részleges, vagy teljes lefedésével kialakított zöldfelületen. Közművek ba. A területen szükséges új transzformátorokat a szakhatóságok, ill. az üzemeltetők által meghatározott helyeken, épületben, közterületről közvetlenül megközelíthetően kell elhelyezni. bb. A területen telefonfülke közvetlenül az épület homlokfala elé nem telepíthető, helyét a járda berendezési sávjában kell biztosítani. bc. A területen közmű légvezeték nem létesíthető. Beépítés ca. Az utcai beépítés magasságának (Ubm) a Szabályozási Tervben meghatározott értékét a homlokzatsík és a rendezett terepszint metszésvonala és a homlokzatsík és a tetősík metszésvonala (lapostető esetén az attika felső síkja) között függőlegesen mért legnagyobb távolságként kell értelmezni. cb. Az Ubm értéket: cba. a vasút felülépítése, lefedése esetén a sín koronaszintjétől, cbb. süllyesztett terepszint, út, tér esetén a környező rendezett terepszinttől kell értelmezni. cd. Az épület legmagasabb pontjának magassága (Élp) nem lehet több, mint az Ubm + 6,00 méter. ce. A területen az építési engedély feltételeként előírt bontással érintett épületet, épületrészt az érintett terület tényleges igénybevételéig kell lebontani. A bontással érintett épület(rész) nem bővíthető. Környezetvédelem da. Környezetvédelmi szempontból védőtávolságot igénylő, zavaró hatású technológia a területre nem telepíthető. db. Az esetleges talaj- és talajvíz szennyezést fel kell tárni és szükség esetén a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által előírt módon ártalmatlanítani kell. dc. A Podmaniczky utca mindkét oldalán fasor kihelyezéséről kell gondoskodni. 57

e)

Településrendezési Szerződésben kell rendelkezni a konkrét környezet-, közlekedés- és infrastrukturális fejlesztési feladatok megvalósításának módjáról és feltételeiről és a megvalósítás ütemezéséről, valamint a terület ingatlanjogi állapotának és tulajdoni rendezésének módjáról és feltételeiről.

(2) 1 1) A Liszt Ferenc téren és a Nagymező utcában az épületek homlokzatához nem csatlakozó, építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező, építményszerkezetű, ideiglenes jellegű, naptári éven belül legfeljebb 30 napig fennálló közterületi pavilonok úgy helyezhetők el, hogy a pavilonok egységes képet alkossanak. 2) A mélygarázsok személybejáratait, személyfelvonóit magába foglaló felépítmények elhelyezhetők a közterületen. 3) Vendéglátó terasz ideiglenes jelleggel ott helyezhető el, ahol a terv megengedi, illetve a vendéglátó egységben a férőhelyszámnak megfelelően rendelkezésre áll az illemhely kapacitás. 4) A Liszt Ferenc tér két hosszanti oldalán – kivéve az 1. és 8. számú épületek előtt – a földszinti vendéglátó létesítményekhez tartozóan, ideiglenes jelleggel vendéglátó teraszok helyezhetők el, az alábbi feltételek mellett: a) a járdán biztosítani kell a zavartalan gyalogos forgalomhoz szükséges területet, amely legalább 1,5 méter széles, összefüggő közlekedősávként legyen kialakítva és fenntartva, továbbá b) az (1) bekezdés szerinti pavilonok által elfoglalt terület mellett legalább 3,0 m széles, egyenes, összefüggő közlekedősáv legyen fenntartva, amely a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres bejárását is lehetővé teszi, c) a lakóépületek bejáratainál minden esetben legalább 3,0 méter széles közlekedő sávot kell biztosítani, d) a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres bejárását lehetővé kell tenni mindkét oldalon, ezért rögzített dobogókat, korlátokat, elválasztó falakat nem lehet elhelyezni. 5) Az Andrássy úton a földszinti vendéglátó létesítményekhez csatlakozóan, ideiglenes jelleggel vendéglátó teraszok helyezhetők el, az alábbi feltételek mellett: a) a teraszokat az épületek homlokzati síkja előtt úgy kell elhelyezni, hogy a járdán biztosítva legyen a zavartalan gyalogos forgalomhoz szükséges terület, b) a lakóépületek bejáratainál minden esetben legalább 3 méter széles közlekedő sávot kell biztosítani. 6) A Nagymező utca mentén a sétáló utcában – kivéve az 1. és 11. számú épületek előtt – a földszinti vendéglátó létesítményekhez csatlakozóan, ideiglenes jelleggel vendéglátó teraszok helyezhetők el, az alábbi feltételek mellett: a) a teraszokat az épületek homlokzati síkja előtt úgy kell elhelyezni, hogy a gyalogos forgalom részére minimum 3,0 méteres sáv szabadon maradjon, b) a lakóépületek bejáratainál minden esetben legalább 3,0 méter széles közlekedő sávot kell biztosítani, c) a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres bejárását a sétáló utca mindkét oldalán biztosítani kell, ezért rögzített dobogókat, korlátokat, elválasztó falakat nem lehet elhelyezni. 7) A vegyes, illetve gyalogos használatú utak burkolatát a területen már meglévő burkolatokhoz illeszkedő módon kell megépíteni.”

1

Beiktatta a 14/2009. (V.28.) sz. rendelet 14 §-a. 58

MELLÉKLETEK 1. számú melléklet FOGALOMMAGYARÁZAT alövezet átlagos szintterületi mutató beültetési kötelezettség csatlakozó párkánymagasság épület hátraléptetése

épületköz

jelentősebb átépítés kertépítészeti engedélyezési terv tartalma

Az építési övezeten belül meghatározott, a KSZT által területileg rögzíthető speciális övezet, melynek határértékeire vonatkozóan a BVKSZ keretövezetei valamint jelen rendelet engedményeket tesz. A telektömbre vonatkozó átlagos szintterületi mutatószám, mely a telektömbben építhető összes bruttó szintterület és a telektömb területének hányadosa. Jelen rendelet által elrendelhető növényzettelepítési kötelezés az Étv. felhatalmazása alapján Az épület telekhatáránál csatlakozó homlokzatmagasság mért értéke. Az illeszkedő épület csatlakozó homlokzatmagasságának szélességi mérete legalább a homlokzatszélesség 1/5-e, de nem lehet kevesebb mint 3 m. Az a zártsorú beépítési módú épület, melynek építési vonala nem azonos a szabályozási vonallal.  A hátralépésnek az építési vonalon mért szélessége nem lehet kisebb 8 m-nél, mélysége pedig nem haladhatja meg a hátraléptetés szélességét.  A telek oldalhatárától mért 4 m-es távolságon belül az épületet hátrébb helyezni nem lehet, kivéve, ha a KSZT a hátraléptetést több épületre vonatkozóan előírja, és emiatt a közbenső épület egésze a szabályozási vonalhoz képest hátrébb helyeződik.  Két telekre vonatkozóan is megengedhető az együttes hátraléptetés, mely esetben annak együttes hossza legalább 12 m legyen, melyből mindkét telekhez legalább 5-5 m kell, hogy tartozzon.  A hátraléptetéssel érintett épület(ek) hátralépő épületrészét és a szabályozási vonalon maradó épületrészét egységes homlokzattal kell megépíteni. Az a zártsorú beépítési mód, mely esetében a beépítés egy átjárható közzel megszakad oly módon, hogy az így létrejövő köz a telken, vagy két szomszédos telken álló két épület közé esik, a telek hosszanti irányában. Az épületköz szélessége legalább 10 m, és ha a köz két telekre esik, akkor abból az egyik telekhez legalább 3 m széles résznek kell tartoznia. Az épületköz területét közhasználat céljára átadott területként kell kialakítani, és az épületeket az épületközzel határos falain homlokzattal kell megépíteni Több foghíjjal, vagy több bonthatónak ítélt vagy kötelezően bontásra kijelölt épülettel rendelkező terület átépítése A kertrendezési tervnek legalább 1:200-as léptékű tervrajzon tartalmaznia kell: a) a burkolatok, lépcsők, támfalak és egyéb kerti létesítmények – pergola, filagória (kerti pavilon), medence, kerti tó – tervezett helyét, javasolt anyagát és a burkolatok mintametszetét, b) a minimálisan kiültetésre kerülő növények helyét, a cserjefoltok magasságának (magas, középmagas, alacsony talajtakaró) megkülönböztetésével, ezek darabszámát, az ültetésre javasolt fajok megnevezésével, valamint a műszaki leírást, c) tetőkert kialakítása esetén azok szükséges szerkezeti kialakítását, az öntözés és a víelvezetés műszaki igazolásaként a szükséges metszetekkel alátámasztva.

59

korlátozott földszinti funkció magasföldszintes épület nyitott udvar

önkormányzati tervtanács rehabilitációs szabályozást igénylő terület szintterületi mutató vendéglátó terasz vendéglátó teraszok árnyékoló berendezései utcai beépítés legnagyobb magassága (UBM) 1

utcai homlokzat legnagyobb magassága (UHM)1

1.

A rendelet vagy KSZT a BVKSZ-ben kapott felhatalmazás alapján meghatározhatja a földszinteken elhelyezhető funkciók, rendeltetési egységek körét. Melynek a járdaszinthez képest első építményszintje legalább 0,7 m-rel magasabban van, mint a járdaszint Az a zártsorú beépítési módú épület, melynek építési vonala nem azonos a szabályozási vonallal. A nyitott udvaros beépítésnél  A szabályozási vonalon a szomszéd telekhez csatlakozó épületrészek homlokzatainak hossza nem lehet kisebb 8-m nél.  A nyitott udvar szélessége nem lehet kisebb, mint a szabályozási vonal felőli közterület szélessége.  Az épületet egységes homlokzattal kell megépíteni, a nyitott udvar felé függőfolyosó nem létesíthető.  A nyitott udvar két telket érintően is kialakítható, mely esetben egyegy telket érintően annak szélessége legalább 5 m legyen.  A nyitott udvar felé eső homlokzatokat és az épület közterület felé néző homlokzatait egységes homlokzattal kell megépíteni épületegyüttes kialakítása esetén is. Jogszabályban meghatározott, az önkormányzati főépítész által működtetett szakmai fórum Speciális, a kialakult állapotokat figyelembe vevő KSZT, mely értékvédelmi munkarészekkel is kiegészül, és a részletes építési előírásokat tekintve a kialakult állapotnak, vagy az elérendő célnak megfelelően speciálisan, engedményekkel is kiegészülve szabályoz. A szintterület-sűrűséggel azonos jelentésű és tartalmú kifejezés Épület földszintjén található vendéglátási egységhez tartozó, közterületen kialakított fogyasztótér A vendéglátó teraszt lefedő árnyékolószerkezet, jellemzően vászon és fémszerkezetből Az épület utcai építési határvonalán a járdaszinttől, vagy a rendezett terepcsatlakozástól az utcai homlokzat és a tetősík zárófelületének metszésvonalánál mért magassági érték. Az utcai homlokzat felől az UBM metszésvonalán a telek irányába vont 45º-os ferde sík fölé – az építménydíszek és kémények kivételével – semmilyen építményrész, tetőfelépítmény, egyéb technikai berendezés nem nyúlhat. Az utcai homlokzat magasságát az F/L (egy homlokzat magassága) érték adja, melynek számításánál a homlokzati sík és a tetősík metszésvonalára a telek irányába fektetett 45º-os sík az ÉLP magasságáig tart.

Beiktatta a 8/2008. (II.25.) sz. rendelet 1.§ (9). 60

2. számú melléklet ÖVEZETI TERVLAP 1 (ld. térképek)

3. számú melléklet A VÉDELMI, KORLÁTOZÁSI ÉS KÖTELEZÉSI TERVLAP 2 (ld. térképek)

4. számú melléklet AZ ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG MEGENGEDETT LEGNAGYOBB ÉRTÉKE AZ EGYES UTCÁKBAN 3 (ld. térképek)

1 2

3

A 2.sz.melléklet ÖVEZETI TERVLAP előírásait módosította a 36/2004.(IX.20.)sz. rendelet 4.§ (1) bek.: A 23.sz. tömbön szereplő P VI.(Parkolóház övezet) előírás hatályát veszti. Az ÖVEZETI TERVLAP előírásait módosította a 9/2008. (II.25.)sz. rendelet (12). A 3.sz.melléklet A VÉDELMI, KORLÁTOZÁSI ÉS KÖTELEZÉSI TERVLAP előírásait módosította a 34/2004.(IX.20.)sz. rendelet 4.§ (1) bek.: A Dessewffy u. Hajós u. és Bajcsy Zs. út közötti szakaszának vegyes használatú utca besorolása megszűnik, a Hajós u. Dessewffy u. és Bajcsy Zs. út közötti szakasza sétáló utca besorolást kap.

A 4. számú melléklet AZ ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG MEGENGEDETT LEGNAGYOBB ÉRTÉKE AZ EGYES UTCÁKBAN előírásait módosította a 9/2008. (II.25.) sz. rendelet 1.§ (13). 61

5. számú melléklet A LAKÓHELYISÉGEK FÖLDSZINTI PADLÓSZINTMAGASSÁGÁNAK LEGKISEBB MÉRTÉKE: a)

legalább 7,0 m legyen, illetőleg az első emeleti szinten lakófunkció nem jöhet létre a közterület felőli traktusban: aa) a Teréz körút ab) az Oktogon ac) a Bajcsy-Zsilinszky út mentén; b) legalább 4,5 m legyen: ba) az Andrássy út Bajcsy-Zsilinszky út és Bajza utca közötti szakasza bb) az Operával határos utcák bc) a Podmaniczky utca, bd) a Szondi utca Teréz körút és Bajza utca közötti szakasza, be) a Szinyei Merse utca, bf) Felsőerdősor utca bg) az Izabella utca, bh) a Király utca, bi) a Nagymező utca, bj) a Hajós utca, bk) a Lövölde tér, bl) a Dessewffy utca Bajcsy-Zsilinszky és Nagymező utcák közötti szakasza bm) a Mozsár utca, bn) a Jókai utca, bo) a Hunyadi tér, bp) Vörösmarty utca, bq) a Lázár utca, br) Paulay Ede utca, bs) 1Lehel tér, bt) 1Lehel utca, bu) 1Bulcsú utca, bv) 1Vágány utca mentén. melléklet sorszáma 6. 7. 8. 9. 2 10. 11. 12. 13.3

1 2 3

tervtári-, ill. rendelet szám TRT/VI/1 41/2000.(XII.20.) TRT/VI/3 42/2000.(XII.20.) TRT/VI/4 13/2001.(IV.17.) TRT/VI/5 30/2001.(IX.18.) TRT/VI/6 36/2001.(X.12.) TRT/VI/7 40/2001.(XI.9.) TRT/VI/8 41/2001.(XI.9.) TRT/VI/9 44/2001.(XII.14.)

KSZT területi hatálya Podmaniczky u.- Nagymező u. - Ó u.-Jókai u.- Aradi u.-Teréz krt. - Dessewffy u. - Jókai u. - Szondi u. - Teréz krt. Hajós u.-Zichy J.u. - Nagymező u. - Paulay E. u.- Káldy Gy. u. - Andrássy útBajcsy Zs. út- Révay köz - Révay u. - Dalszínház u.- Lázár u.- Bajcsy-Zs. út Dózsa Gy.út - Benczúr u.- Benczúr köz - Városligeti fasor Király u.- Szív u.- Szalmás P. u.- Rózsa u. Király u.- Káldy Gy. u.- Paulay E. u.- Nagymező u. Aradi u.- Eötvös u.- Szondi u.- Csengery u. Aradi u.- Rózsa u.- Szondi u.- Izabella u Teréz krt.- Nyugati tér- Váci út- Lehel u.- Bulcsú u.- Vágány u.- Dózsa Gy. útPodmaniczky u.

Beiktatta a 8/2008.(II.25.) sz. rendelet 1.§ (10). Hatályon kívül helyezte a 43/2006. (XII. 1.) sz. rendelet 4. §. Hatálytalan: 2006. december 15-től. Hatályon kívül helyezte a 8/2008. (II.25.) sz. rendelet 3.§. Hatálytalan 2008.március 1-től. 62

14. 15. 1 16.

TRT/VI/10 18/2002.(V.10.) TRT/VI/11 31/2002.(X.1.) TRT/VI/12 25/2003.(XI.24.)

19. 20. 21. 22.

TRT/VI/14-15 34/2004.(IX.20.) TRT/VI/16 35/2004.(IX.20.) TRT/VI/17 36/2004.(IX.20.) TRT/VI/18 37/2004.(IX.20.) TRT/VI/19 38/2004.(IX.20.)

23. 24.

1

Munkácsy M. u.- Podmaniczky u.- Rippl R. u.- Szondi u. "A" tömb: Bajcsy Zs. út-Paulay E. u.-Káldy Gy. u.- Király u.- Deák F. tér Bajcsy Zs. út- Nagymező u.- Zichy J. u.- Hajós u.

17. 18.

Benczúr u.- Benczúr köz- Városligeti fasor- Bajza u.

TRT/VI/20-21 30/2005.(X.24.)

Teréz krt.- Szondi u.- Jókai u.- Dessewffy u. Teréz krt.- Dohnányi E. u.- Liszt F. tér- Andrássy út- Oktogon Bajcsy Zs. út- Lázár u.- Dalszínház u.- Révay u.- Révay köz Andrássy út- Bajcsy Zs. út- Paulay E. u.- Káldy Gy. u. Andrássy út- Nagymező u.- Ó u.- Jókai u.- Aradi u.- Teréz krt.- Oktogon Szív u.- Andrássy út- Eötvös u.- Aradi u.- Bajza u.- Benczúr u.- Felső erdősorSzalmás P. u. Andrássy út- Szív u.- Szalmás P. u.- Rózsa u.- Király u.- Eötvös u.

25.

Rózsa u.- Aradi u.- Bajza u.- Podmaniczky u. TRT/VI/22 27/2006.(VIII.16.)

26.

TRT/VI./23 43/2006.(XII.1.)

Rózsa u. – Szalmás Piroska u. – Felső erdősor – Benczúr u. – Bajza u. – Városligeti fasor – Lövölde tér - Király u.

27.

TRT/VI./24 41/2007.(XII.22.)

Teréz krt. – Podmaniczky u. – Bajcsy Zs. út – Nyugati tér

28.

TRT/VI./25 42/2007.(XII.22.)

Podmaniczky u. – Rózsa u. – Szondi u. – Izabella u. – Aradi u. – Csengery u. – Szondi u. – Eötvös u.

29.

TRT/VI/26 8/2008.(II.25.)

Podmaniczky u. – Teréz krt.- Nyugati tér – Váci út – Lehel tér – Lehel u.Bulcsú u. – MÁV terület – Vágány u. vonala – Dózsa Gy. út

30.

TRT/VI/27 9/2008.(II.25.)

Bajza u.- Podmaniczky u.- Dózsa Gy. út – Szondi

Hatályon kívül helyezte a 9/2008. (II.25.) sz. rendelet 3.§. Hatálytalan 2008. március 1-től. 63

FÜGGELÉKEK 1. számú függelék A RENDELET JÓVÁHAGYÁSAKOR HATÁLYBAN LÉVŐ RÉSZLETES RENDEZÉSI TERVEK ÉS KSZT-K KSZT száma

Rendeletszám

25

33/2000. (XI. 24.)

Belső-Terézváros Andrássy út - Liszt F. tér - Dohnányi E. utca Teréz krt. - Király utca - Nagymező utca

26

41/2000. (XII. 20)

Belső-Terézváros Podmaniczky utca - Nagymező utca - Ó utca Jókai utca - Aradi utca - Teréz krt. - Dessewffy utca - Jókai utca Szondi utca -Teréz krt.

27

42/2000. (XII. 20.)

"Pesti Broadway" Hajós utca - Zichy Jenő utca - Nagymező utca Paulay Ede utca - Andrássy út - Révay köz - Révay utca - Dalszínház utca - Lázár utca és Bajcsy-Zsilinszky út

28

13/2001. (IV. 17)

Dózsa György út - Benczúr utca - Benczúr köz - Városligeti fasor

30 31

36/2001. (X. 12.) 40/2001. (XI. 9.)

Király utca - Káldy Gy. utca - Paulay E. utca - Nagymező utca Aradi utca - Eötvös utca - Szondi utca - Csengery utca

10.számú melléklet 11.számú melléklet

32

41/2001. (XI. 9.)

Aradi utca - Rózsa utca - Szondi utca - Izabella utca

12. számú melléklet

34

18/2002.(V. 10.)


37

25/2003. (XI. 24.)

Benczúr utca - Benczúr köz - Városligeti fasor - Bajza utca "A" tömb, Bajcsy-Zsilinszky út - Paulay E. u. - Káldy Gy. u. - Király u. - Deák F. tér

38

34/2004.(IX.20.)

Bajcsy Zs. út - Nagymező u. - Zichy J. u. - Hajós u. valamint a Teréz krt. - Szondi u. - Jókai u. - Dessewffy u.

17. számú melléklet 18. számú melléklet

39 40

35/2004.(IX.20.) 36/2004.(IX.20.)

Teréz körút - Dohnányi E. utca - Liszt F. tér - Andrássy út - Oktogon Bajcsy Zs. út - Lázár u.- Dalszínház u.- Révay u.- Révay köz

19. számú melléklet 20. számú melléklet

41

37/2004.(IX.20.)

Andrássy út - Bajcsy Zs. út - Paulay E. u.- Káldy Gy. u.


42

38/2004.(IX.20.)

43

30/2005.(X.24.)

44

27/2006.(VIII.16.)

45

43/2006.(XII. 1.)

46

41/2007.(XII. 22.)

48

8/2008.(II.25.)

49

9/2008.(II.25.)

Lehatárolás

Andrássy út - Nagymező utca - Ó utca - Jókai utca - Aradi utca Teréz körút - Oktogon (a TEKVÉSZ módosításáról szóló rendelettel elfogadva) Szív utca - Andrássy út - Eötvös utca - Aradi utca - Bajza utca Benczúr utca - Felső erdősor - Szalmás P. utca (továbbiakban: Kodály körönd és környéke), valamint az Andrássy út - Szív utca - Szalmás P. utca - Rózsa utca - Király utca - Eötvös utca (továbbiakban: Hunyadi tér és környéke) (a TEKVÉSZ módosításáról szóló rendelettel elfogadva) Rózsa utca - Aradi utca - Bajza utca - Podmaniczky utca (továbbiakban: Szinyei M. u. és környéke) (a TEKVÉSZ módosításáról szóló rendelettel elfogadva) Rózsa utca - Szalmás Piroska utca - Felső erdősor - Benczúr utca Bajza utca - Városligeti fasor - Lövölde tér - Király utca (továbbiakban: Lövölde tér és környéke) (a TEKVÉSZ módosításáról szóló rendelettel elfogadva) Bajcsy-Zsilinszky út - Nyugati tér - Teréz krt. - Podmaniczky utca (a TEKVÉSZ módosításáról szóló rendelettel elfogadva) Teréz krt. – Nyugati tér – Váci út - Lehel tér – lehel u. – Bulcsú u. – Vágány u. nyomvonala – Dózsa György út – Podmaniczky u. (a TEKVÉSZ módosításáról szóló rendelettel elfogadva) Bajza utca – Podmaniczky út – Dózsa György út – Szondi utca

64

Függelék/melléklet 1. sz. függelék 6. számú melléklet




22. számú melléklet 23. számú melléklet 24. számú melléklet



27. számú melléklet 29. számú melléklet 30. számú melléklet

2. számú függelék A KSZT TELEPÜLÉSSZERKEZETI EGYSÉGEINEK AJÁNLOTT LEHATÁROLÁSA (ld. térképek) 3. számú függelék AZ FSZKT SZERINTI VÉDELEM ÉS KORLÁTOZÁS ÉS ANNAK KIEGÉSZÍTÉSE (ld. térképek) AZ ÉPÍTMÉNYMAGASSÁGOK ILLESZKEDÉSI SZABÁLYAINAK ÉRTELMEZÉSE A 12.§-HOZ

A CSATLAKOZÓ PÁRKÁNYMAGASSÁG ELTÉRÉSÉNEK MÉRTÉKE

(5) É1

(É1+É2)/2

É2

VÉDETT ÉPÜLET MEGLÉVŐ ÉPÜLET TERVEZETT ÉPÜLET

(6) a)

BONTANDÓ ÉPÜLET É1

É1

É2

Max: 1,5 m (6) b)

É1

(É1+É2)/2

É2

ahol E1 az övezetben előírt és az 5. számú melléklet figyelembevételével építhető legnagyobb építménymagasság. KSZT eltérő rendelkezése hiányában mérlegelés elvi építési engedélyben

Max: 3 m

(6) c) É1

(É1+É2)/2

É2 65

TEKVÉSZ TERÉZVÁROS KERÜLETI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents