A Tanács 1985. június 27-én kelt 85/337/EGK, az egyes köz- és magán beruházások környezeti hatásainak vizsgálatáról szóló irányelvének hatályos rendelkezései, kiegészítve a Tanács 1997. március 3-i 97/11/EK irányelve rendelkezéseivel • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Preambulum a Tanács 85/337/EGK irányelvéhez Preambulum a Tanács 97/11/EK irányelvéhez 1. cikk 2. cikk 3. cikk 4. cikk 5. cikk 6. cikk 7. cikk 8. cikk 9. cikk 10. cikk 11. cikk 12. cikk 13. cikk 14. cikk A Tanács 97/11/EK irányelvének zárórendelkezései I. Melléklet a 4. cikk (1) bekezdése hatálya alá tartozó beruházások II. Melléklet a 4. cikk (2) bekezdése hatálya alá tartozó beruházások III. Melléklet az 4. cikk (3) bekezdésében hivatkozott kiválasztási szempontok IV. Melléklet az 5. cikk (1) bekezdésében hivatkozott információk
Preambulum a Tanács 97/11/EK irányelvéhez Tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdésre, és különösen annak 130s. cikk (1) bekezdésére, Tekintettel a Bizottság javaslatára1, Tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság2véleményére, Tekintettel a Régiók Bizottságának3véleményére, A Szerzõdés4189c. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelõen, (1) Mivel a Tanács 1985. június 27-i, az egyes köz- és magán beruházások környezeti hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelvének5célja azoknak a lényeges információknak a biztosítása a hatáskörrel rendelkezõ hatóságoknak, amelyek képessé teszik õket, hogy egy adott beruházás várható legfontosabb környezeti hatásainak teljes ismeretében hozzanak döntést; mivel az eljárás az egyik alapvetõ eszköze a környezetvédelmi politikának, amint azt a Szerzõdés 130r. cikke és a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés politikájára és intézkedésekre vonatkozó Ötödik Közösségi Akcióprogram meghatározza; (2) Mivel a Szerzõdés 130r. cikk (2) bekezdése alapján, a Közösség környezetvédelmi politikája az elõvigyázatosság elvén és azon az elven alapul, hogy olyan megelõzõ
intézkedéseket kell tenni, amelyek elõnyben részesítik a környezeti károk forrásuknál történõ elhárítását és hogy a szennyezõnek kell fizetni; (3) Mivel a környezeti hatások vizsgálatának fõ alapelveit harmonizálni szükséges, és mivel a tagállamok szigorúbb szabályokat állapíthatnak meg a környezet védelmének érdekében; (4) Mivel a környezeti hatásvizsgálatok elvégzésével kapcsolatos tapasztalatok, amint azt a Bizottság által 1993. április 2-án elfogadott a 85/337/EGK irányelv végrehajtásáról szóló jelentésben megállapították, azt mutatják, hogy a vizsgálati eljárások szabályainak tisztázásához, kiegészítéséhez és tökéletesítéséhez olyan rendelkezések bevezetésére van szükség, amelyek biztosítják, hogy az irányelvet egyre nagyobb összhangban és hatékonysággal alkalmazzák; (5) Mivel a vizsgálatra kötelezett beruházások fejlesztési engedélyhez vannak kötve; mivel az ilyen engedély kiadását megelõzõen a vizsgálat elvégzése szükséges; (6) Mivel helyénvaló, hogy kiegészítsék azoknak a beruházásoknak a listáját, amelyek a környezetre jelentõs hatással vannak és amelyeket ebbõl az okból rendszerint szisztematikus vizsgálatnak kell alávetni; (7) Mivel más típusú beruházások nem minden esetben lehetnek jelentõs hatással a környezetre; mivel ezekre a beruházásokra a vizsgálatot akkor kell elvégezni, ha a tagállamok úgy ítélik meg, hogy a beruházások feltehetõen jelentõs hatással vannak a környezetre; (8) Mivel a tagállamok meghatározhatnak küszöbértékeket vagy szempontokat annak eldöntésére, hogy ezen beruházások közül melyekre kell a vizsgálatot elvégezni a környezeti hatásuk jelentõsége alapján; mivel a tagállamok nem kötelezhetõek arra, hogy a küszöbérték alatti vagy a szempontokon kívül esõ beruházásokat esetrõl esetre vizsgálatnak vessék alá; (9) Mivel amikor a tagállamok ilyen küszöbértéket vagy szempontokat állítanak fel, vagy esetenkénti vizsgálattal döntik el, hogy mely beruházásokra kell a hatásvizsgálatot elvégezni ezek jelentõs környezeti hatása miatt, figyelembe kell venniük az ebben az irányelvben megállapított megfelelõ kiválasztási szempontokat; mivel a szubszidiaritás alapelvének megfelelõen a tagállamok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy ezeket a szempontokat az adott esetekre alkalmazzák; (10) Mivel az, hogy létezik a telepítésre vonatkozó szempont, amely azokra a különleges madárvédelmi területekre vonatkozik, amelyeket a tagállamok kijelöltek a Tanács 1979. április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élõ madarak védelmérõl6és az 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élõhelyek és a vadon élõ fauna és flóra megõrzésérõl7alapján, nem vonja szükségszerûen maga után, hogy az ezeken a területeken lévõ beruházásokat az irányelv szerinti vizsgálatnak automatikusan alá kellene vetni; (11) Mivel helyénvaló bevezetni egy olyan eljárást, hogy a fejlesztõ véleményt kaphasson a hatáskörrel rendelkezõ hatóságtól a vizsgálathoz kidolgozandó és csatolandó információk tartalmáról és mélységérõl; mivel a tagállamok ennek az eljárásnak a keretén belül megkívánhatják a fejlesztõtõl, hogy adjon többek között változatokat azokra a beruházásokra, amelyekre kérvényt szándékozik benyújtani;
1 HL C 130. szám, 1994.05.12., 8. o. és HL C 81. szám, 1996.03.19., 14. o. 2 HL C 393. szám, 1994.12.31., 1. o. 3 HL C 210. szám, 1995.08.14., 78. o. 4 Az Európai Parlament 1995. október 11-i véleménye (HL C 287. szám 1995.10.30., 101. o.), a Tanács 1996. június 25-i közös álláspontja (HL C 248. szám, 1996.08.26., 75. o.) és az Európai Parlament 1996. november 13-i határozata (HL C 362. szám, 1996.12.02., 103. o.). 5 HL C 175. szám, 1985.05.07, 40. o. irányelv, amelyet utoljára az 1994. évi Csatlakozási Okmány módosított. 6 HL 103. szám, 1979.04.25., 1. o. Irányelv, amelyet az 1994. évi Csatlakozási Okmány módosított. 7 HL 206. szám, 1992.07.22., 7. o.
(12) Mivel kívánatos, hogy a környezeti hatásvizsgálati rendelkezéseket megerõsítsék az országhatáron átterjedõ hatások figyelembevételére vonatkozókkal annak érdekében, hogy a fejlesztéseket nemzetközi szinten vegyék figyelembe; (13) Mivel a Közösség 1991. február 25-én aláírta az országhatáron átterjedõ környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezményt, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: Preambulum a Tanács 1985. június 27-ei 85/337/EGK számú az egyes köz- és magán beruházások környezeti hatásainak vizsgálatáról szóló irányelvéhez AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA, Figyelembe véve az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerzõdést, és elsõsorban annak 100. és 235. cikkeit, Figyelembe véve a Bizottság javaslatát1, Figyelembe véve az Európai Parlament véleményét2, Figyelembe véve a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét3, Miszerint az Európai Közösségek 1973.4és 1977.5évi környezetvédelmi akcióprogramjai, valamint az 1983. évi akcióprogram6, melyek fõbb elveit az Európai Közösségek Tanácsa és a tagállamok kormányainak képviselõi jóváhagytak, egyaránt hangsúlyozzák, hogy a környezetpolitika legkedvezõbb módja a szennyezés vagy ártalom kialakulásának megelõzése annak forrásánál, nem pedig a hatások utólagos elhárítása; Miszerint kijelentik, hogy a környezeti hatásokat minden mûszaki tervezési és döntéshozatali folyamatban a lehetséges legkorábbi szakaszban kell tekintetbe venni; miszerint ennek érdekében rendelkeznek az ilyen hatások értékelésére szolgáló eljárások megvalósítássáról; Miszerint az egyes tagállamokban a köz- és magán beruházások környezeti hatásainak vizsgálatára vonatkozó hatályos jogszabályok közötti eltérések egyenlõtlen versenyhelyzetet hozhatnak létre és ezáltal közvetlenül befolyásolhatják a közös piac mûködését; Miszerint ezért a Szerzõdés 100. cikke értelmében a vonatkozó országos
jogszabályokat közelíteni kell; Miszerint, ezen túlmenõen, a Közösség célkitûzéseit a környezetvédelem és az emberi élet minõsége terén meg kell valósítani; Miszerint, mivel a Szerzõdés nem biztosította az ehhez szükséges felhatalmazást, a Szerzõdés 235. cikkéhez kell folyamodni; Miszerint a környezeti hatások vizsgálatához általános elveket kell bevezetni a környezetre feltehetõen jelentõs hatást kifejtõ köz- és magánberuházások engedélyezési eljárásainak kiegészítése és összehangolása érdekében; Miszerint a környezetre feltehetõen jelentõs hatást kifejtõ köz- és magán beruházások csak a várható jelentõs környezeti hatások elõzetes vizsgálata után engedélyezhetõk; Miszerint a vizsgálatot a fejlesztõ által szolgáltatott megfelelõ információ alapján kell elvégezni, amit kiegészíthetnek a hatóságok és a beruházás által érintett lakosság; Miszerint a környezeti hatásvizsgálatok elveit, a fejlesztõk fõbb kötelezettségeit és a vizsgálat tartalmi elõírásait össze kell hangolni, elsõsorban olyan beruházások vonatkozásában, amelyeket a vizsgálat alá kell vetni; Miszerint egyes beruházás típusok a környezetre jelentõs hatást fejtenek ki, és ezekre elõírásszerûen szisztematikus vizsgálatot kell elvégezni; Miszerint más típusú beruházások nem feltétlenül fejtenek ki jelentõs környezeti hatásokat minden esetben, és ezek vizsgálatát csak akkor kell elvégezni, ha azt jellemzõi alapján a tagállam szükségesnek tartja; 1 2 3 4 5 6
OJ C 169.,9.7.1980.,14.old. OJ C 66.,15.3.1982.,89.old. OJ C 185.,27.7.1981.,8.old. OJ C112.,20.12.1973.,1.old. OJ C139.,13.6.1977.,1.old. OJ C 46.,17.2.1983.,1.old..
Miszerint a vizsgálati kötelezettség alá tartozó beruházások esetén elõ kell írni a beruházásra és hatásaira vonatkozóan szolgáltatandó információ minimális mennyiségét; Miszerint egy beruházás környezetre való hatását annak érdekében kell vizsgálni, hogy figyelembe vehetõk legyenek az emberi egészséget fenyegetõ veszélyek, hogy a kedvezõbb környezet hozzájáruljon az élet minõségéhez, hogy biztosítható legyen a fajok sokfélesége és fenntartható legyen az élet alapvetõ forrását jelentõ ökoszisztéma megújuló képessége; Miszerint azonban a jelen irányelv nem alkalmazható olyan beruházásokra, amelyek részletei felõl külön országos jogszabály rendelkezik, mivel a jelen irányelv célkitûzései, beleértve az információ szolgáltatását is, a jogszabályalkotás folyamata révén valósul meg;
Miszerint továbbá kivételes esetekben indokolt lehet meghatározott beruházások felmentése a jelen irányelvben rögzített vizsgálati eljárások alól, feltéve, hogy a Bizottság errõl megfelelõ tájékoztatást kap, AZ ALÁBBI IRÁNYELVET FOGADTA EL: 1. cikk 1. Jelen irányelv a környezetre feltehetõen jelentõs hatást kifejtõ köz- és magán beruházások környezeti hatásainak vizsgálatára vonatkozik. 2. Jelen irányelv céljaira: "beruházás"-on értendõ: • •
építési munkák kivitelezése vagy más létesítmények, rendszerek megvalósítása, bármely más beavatkozás a természeti környezetbe és tájba, beleértve az ásványkincsek kiaknázását;
"fejlesztõ"-n értendõ: a magán beruházás engedélyezéséért folyamodó kérelmezõ, vagy a beruházást kezdeményezõ hatóság: "fejlesztési engedély"-en értendõ: a hatáskörrel rendelkezõ hatóság vagy hatóságok által hozott döntés, amely a fejlesztõt feljogosítja a beruházás megvalósításának folytatására. 3. Hatáskörrel rendelkezõ hatóságnak vagy hatóságoknak tekintendõk azok amelyeket a tagállamok a jelen irányelvbõl származó feladatok végrehajtásáért felelõsnek kijelölnek. 4. Jelen irányelv hatálya nem terjed ki az ország védelmét szolgáló beruházásokra. 5. Jelen irányelv nem alkalmazandó olyan beruházásokra, amelyek részleteit országos jogszabály írja elõ, mivel jelen irányelv célkitûzései, beleértve az információ szolgáltatását is, a jogszabályalkotás folyamata révén valósulnak meg. 2. cikk 1.1A tagállamok elfogadják az összes olyan szükséges intézkedést, amely biztosítja, hogy engedélyezésük elõtt azokra a beruházásokra, amelyek többek között természetükbõl, méretükbõl vagy elhelyezésükbõl fakadóan várhatóan jelentõs hatással vannak a környezetre, kötelezõ legyen fejlesztési engedélyt megszerezni és hatásaik vizsgálatát elvégezni. Ezeket a beruházásokat a 4. cikk határozza meg. 2. A környezeti hatásvizsgálat beépíthetõ a tagállamok meglévõ engedélyezési
eljárásaiba, vagy ilyenek hiányában más eljárásokba, vagy a jelen irányelv célkitûzéseinek megvalósítása érdekében bevezetendõ eljárásokba. 2a.2A tagállamok gondoskodhatnak egyetlen eljárásról is ennek az irányelvnek, valamint a Tanács 1996. szeptember 24-i, az integrált szennyezés megelõzésérõl és ellenõrzésérõl szóló 96/61/EK irányelve követelményeinek való megfeleléshez. 3.3Anélkül, hogy ez a 7. cikk alkalmazását érintené, a tagállamok kivételes esetekben egyes speciális beruházásoknál részben vagy egészében felmentést adhatnak az irányelv rendelkezéseinek alkalmazása alól. Ilyen esetekben a tagállamok (a) fontolják meg, hogy a vizsgálat más módja megfelel-e, és hogy az ily módon szerzett információ a nyilvánosság rendelkezésére álljon-e; 1 Módosította a 97/11 irányelv 1. cikk 3. pontja. 2 Beillesztette a 97/11 irányelv 1. cikk 2. pontja 3 Módosította a 97/11 irányelv 1. cikk 3. pontja. 4 Módosította a 97/11 irányelv 1. cikk 3. pontja.
(b) bocsássák rendelkezésére az érintett nyilvánosságnak a felmentésre vonatkozó információt és a felmentés indokait; (c)4az engedély kiadása elõtt tájékoztassák a Bizottságot a felmentés indokai felõl – ahol az alkalmazható– és szolgáltassák számára az összes információt; amit adott esetben saját állampolgáraiknak is megadnak. A Bizottság a kapott dokumentációkat haladék nélkül köteles továbbítani a többi tagállamnak. A Bizottság éves jelentésben számol be a Tanácsnak a jelen bekezdés alkalmazásáról. 3. cikk5 A környezeti hatásvizsgálat megfelelõ módon, az egyes egyedi esetet mindig figyelembe véve és a 4—11. cikkeknek megfelelõen azonosítja, leírja és megbecsüli a beruházás közvetlen és közvetett hatásait a következõ tényezõkre: • • • •
emberek, állat- és növényvilág; talaj, víz, levegõ, éghajlat és a táj; anyagi javak és a kulturális örökség; az elsõ, a második és a harmadik francia bekezdésben említett tényezõk közötti kölcsönhatás. 4. cikk6
1. A 2. cikk (3) bekezdésétõl függõen, az I. mellékletben felsorolt beruházásokat az 5—10. cikkeknek megfelelõ vizsgálatnak kell alávetni. 2. A 2. cikk (3) bekezdésétõl függõen, a II. mellékletben felsorolt beruházásokra a tagállamok határozzák meg: (a) esetenkénti vizsgálattal, vagy (b) a tagállamok által megállapított küszöbértékek vagy szempontok alapján, hogy a beruházást alá kell-e vetni az 5—10. cikkeknek megfelelõ vizsgálatnak. A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy az (a) vagy a (b) pontnak megfelelõ mindkét eljárást alkalmazzák. 3. Amikor a (2) bekezdés alkalmazásához az esetenkénti vizsgálatot végzik el, vagy küszöbértékeket, illetve szempontokat állapítanak meg, a III. mellékletben megállapított, a tárgyhoz tartozó kiválasztási szempontokat kell figyelembe venni. 4. A tagállamok biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkezõ hatóságnak a (2) bekezdés alapján hozott döntése a nyilvánosság számára rendelkezésre álljon. 5. cikk7 1. Azoknak a beruházásoknak az esetében, amelyek a 4. cikk alapján az 5—10. cikkeknek megfelelõ környezeti hatásvizsgálat elvégzésére kötelezettek, a tagállamok elfogadják a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a fejlesztõ a megfelelõ formában megadja a IV. mellékletben meghatározott információkat, amennyiben: (a) a tagállamok úgy ítélik, hogy az információk az engedélyezési eljárás adott szakaszában és az adott beruházás vagy beruházás típus, vagy a valószínûleg érintett környezeti jellemzõk szempontjából lényegesek. (b) a tagállamok úgy ítélik, hogy a fejlesztõtõl ésszerûen elvárható, hogy összeállítsa ezeket az információkat, tekintettel –többek között– a mindenkori ismeretekre és vizsgálati módszerekre. 2. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a hatáskörrel rendelkezõ hatóság véleményt adjon arról, hogy a fejlesztõ az (1) bekezdésnek megfelelõen milyen információkat szolgáltasson, ha a fejlesztõ a fejlesztési engedély iránti kérelmének benyújtása elõtt ezt kéri. A hatáskörrel rendelkezõ hatóság ezen véleményének megadása elõtt konzultál a fejlesztõvel és a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelõ hatóságokkal. Az a tény, hogy a hatáskörrel rendelkezõ hatóság véleményt nyilvánított e bekezdésnek megfelelõen, nem zárja ki azt, hogy a fejlesztõt további információk benyújtására kötelezze a késõbbiekben.
5 Módosította a 97/11 irányelv 1. cikk 5. pontja 6 Módosította a 97/11 irányelv 1. cikk 6. pontja 7 Módosította a 97/11 irányelv 1. cikk 7. pontja.
A tagállamok megkövetelhetik a hatáskörrel rendelkezõ hatóságtól, hogy adjon ilyen véleményt , függetlenül attól, hogy a fejlesztõ kéri-e vagy sem. 3. A fejlesztõ által az (1) bekezdés alapján benyújtandó információ legalább a következõket tartalmazza: • • • • •
a beruházás leírását, amely magában foglalja a beruházás helyére, kialakítására és nagyságára vonatkozó információkat, a jelentõs kedvezõtlen hatások elkerülésére, csökkentésére és –ahol lehetséges– orvoslására elõirányzott intézkedéseket, a beruházás várható fõ környezeti hatásainak azonosításához és megbecsléséhez szükséges adatokat, a fejlesztõ által tanulmányozott fõbb változatok felvázolását és a környezeti hatások számba vételével történõ választása fõbb indokainak közlését, az elõzõ francia bekezdésekben említett információk nem szaknyelven történõ összefoglalását.
4. A tagállamok - ha szükséges - biztosítják, hogy bármely hatóság, amely a tárgyhoz tartozó információkkal rendelkezik, különös tekintettel a 3. cikkre, elérhetõvé tegye azokat a fejlesztõ számára. 6. cikk 1.8A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy, a beruházásban speciális környezetvédelmi felelõsségüknél fogva várhatóan érintett hatóságok kifejezhessék véleményüket a fejlesztõ által benyújtott információkról és a fejlesztési engedély iránti kérelemrõl. Ebbõl a célból a tagállamok vagy általános érvénnyel, vagy eseti alapon kijelölik a hatóságokat, amelyekkel konzultálni kell. Az 5. cikknek megfelelõen összegyûjtött információkat továbbítják ezeknek a hatóságoknak. A részletes konzultáció feltételeit a tagállamok állapítják meg. 2.9 A tagállamok biztosítják, hogy a fejlesztési engedély iránti kérelem és bármely, az 5. cikknek megfelelõen begyûjtött információ ésszerû idõn belül a nyilvánosság rendelkezésére álljon azért, hogy az érintettek lehetõséget kapjanak a fejlesztési engedély kiadása elõtt véleményük kifejtésére. 3. Az ilyen tájékoztatás és konzultáció részletes elõírásait a tagállamok határozzák meg, amelyek a beruházások vagy az érintett helyek jellemzõitõl függõen: • • •
•
meghatározhatják az érintett nyilvánosság körét, kijelölhetik a tájékoztatás helyét, rögzíthetik a nyilvánosság tájékoztatásának módját, például hirdetmények kifüggesztése adott körzetben, közzététel a helyi sajtóban, bemutatók szervezése tervekkel, rajzokkal, táblázatokkal, grafikonokkal, modellekkel, meghatározhatják a nyilvánossággal való konzultáció módját, például írásos beadványok, nyilvános meghallgatás formájában,
•
határidõket szabhatnak az eljárás különbözõ lépcsõire vonatkozóan annak érdekében, hogy a döntés ésszerû idõn belül meghozható legyen. 7. cikk10
1. Amikor a tagállam tudatában van annak, hogy egy beruházásnak valószínûleg jelentõs környezeti hatása lesz egy másik tagállamban, vagy az a tagállam, amelyre a beruházás valószínûleg jelentõs hatással lesz, azt kéri, a tagállam, amelynek területén a beruházást meg akarják valósítani amint lehet, de nem késõbb, mint ahogy a saját nyilvánosságát tájékoztatja, megküldi az érintett tagállamnak –többek között– : (a) a beruházás leírását, az országhatáron átterjedõ lehetséges hatásaira vonatkozó minden rendelkezésre álló információval együtt; (b) a meghozandó lehetséges döntés természetérõl szóló információkat, és ésszerû határidõt biztosít a másik tagállam számára, hogy az jelezze, részt szándékozik-e venni a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, és a (2) bekezdés szerinti információkat is megküldheti. 2. Ha egy tagállam - amely az (1) bekezdésnek megfelelõ információkat megkapta jelzi, hogy részt kíván venni a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, az a tagállam, amelyik területén a fejlesztést meg akarják valósítani, ha addig az idõpontig nem tette meg, elküldi a hatásviselõ tagállamnak az 5. cikk alapján összegyûjtött információkat és a szóban forgó eljárásra vonatkozó lényeges információkat, beleértve a fejlesztési engedély iránti kérelmet. 3. Az érintett tagállamok - mindegyikük aszerint, hogy miben érintett - úgyszintén: (a) intézkednek arról, hogy az (1) és a (2) bekezdésben említett összes információt ésszerû határidõn belül rendelkezésére bocsássák a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatóságok számára és a tagállam területén érintett nyilvánosságból azok számára, akiket a hatások várhatóan jelentõsen fognak érinteni; és 8 Módosította a 97/11 irányelv 1. cikk 8. pontjának elsõ bekezdése 9 Módosította a 97/11 irányelv 1. cikk 8. pontjának második bekezdése. 10 Módosította a 97/11 irányelv 1. cikk 9. pontja
(b) biztosítják, hogy ezek a hatóságok és az érintett nyilvánosság lehetõséget kapjanak arra, hogy véleményüket még a fejlesztési engedély kiadása elõtt ésszerû határidõn belül eljuttassák annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkezõ hatóságának, amelynek területén a beruházás megvalósítását tervezik. 4. Az érintett tagállamok konzultálnak –többek között– a beruházás lehetséges országhatáron átterjedõ hatásairól, és az ilyen hatások csökkentésére vagy kiküszöbölésére elõirányzott intézkedésekrõl, és megegyeznek a konzultációs szakasz ésszerû idõtartamában. 5. Azokat a részletes intézkedéseket, amelyek e cikk rendelkezéseinek végrehajtását
szolgálják, az érintett tagállamok határozhatják meg. 8. cikk11 A konzultációk eredményeit és az 5., 6. és 7. cikkek alapján összegyûjtött információkat figyelembe kell venni a fejlesztési engedélyezési eljárásban. 9. cikk12 1. Amikor már meghozták a döntést a fejlesztési engedély megadásáról, vagy a kérelem elutasításáról, a hatáskörrel rendelkezõ hatóság vagy hatóságok, megfelelõ eljárásokban errõl tájékoztatják a nyilvánosságot, és a következõ információkat bocsátják rendelkezésére: • • •
a döntés tartalmát és bármely ahhoz csatolt feltételt, azokat a fõbb indokokat és megfontolásokat, amelyek alapján a döntést meghozták, ha ezek szükségesek, a fõbb káros hatások elkerülésére, csökkentésére és – ha ez lehetséges– ellensúlyozására vonatkozó fõbb intézkedések leírását.
2. A hatáskörrel rendelkezõ hatóság vagy hatóságok tájékoztatnak bármely tagállamot, amellyel a 7. cikk alapján konzultáltak, továbbítva számukra az (1) bekezdésben megjelölt információkat. 10. cikk13 Ezen irányelv rendelkezései nem befolyásolják a hatáskörrel rendelkezõ hatóságnak azt a kötelezettségét, hogy figyelembe vegye a nemzeti jogszabályokban és közigazgatási rendelkezésekben megállapított korlátozásokat, valamint a bevett joggyakorlatot, amelyek a bizalmas kereskedelmi és ipari információk, beleértve a szellemi tulajdont, megõrzésére, és a közérdek védelmére vonatkoznak. Amikor a 7. cikk alkalmazandó, egy másik tagállamnak történõ információ átadás és egy másik tagállamtól kapott információ átvétele azon tagállamban érvényes korlátozásoknak van alávetve, amelyben a beruházást javasolják. 11. cikk 1. A tagállamok és a Bizottság kicserélik a jelen irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalataikat. 2.14A tagállamok különösen a szóban forgó beruházások kiválasztásához a 4 cikk (2) bekezdése alapján elfogadott bármely szempontról vagy küszöbértékrõl tájékoztatják a Bizottságot. 3. Jelen irányelv közzététele után öt évvel a Bizottság jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé annak alkalmazásáról és hatékonyságáról. A jelentés
alapjául a fentiekben említett információcsere szolgál. 4. Ezen információcsere alapján a Bizottság szükség szerint további javaslatokat terjeszt a Tanács elé annak érdekében, hogy a jelen irányelv megfelelõen összehangolt módon kerüljön alkalmazásra. 12. cikk 1. A tagállamok a jelen irányelv közzétételétõl számított három éven belül foganatosítják az annak betartásához szükséges intézkedéseket. Az irányelv közzététele a tagállamok számára 1985. július 3-án megtörtént. 2. A tagállamok közlik a Bizottsággal a jelen irányelv által érintett területen hozott országos jogszabályaik szövegét. 13. cikk15 11 Módosította a 97/11 irányelv 1. cikk 10. pontja 12 Módosította a 97/11 irányelv 1. cikk 11. pontja 13 Módosította a 97/11 irányelv 1. cikk 12. pontja 14 Módosította a 97/11 irányelv 1. cikk 13. pontja. 15 Törölte a 97/11 irányelv 1. cikk 14. pontja
14. cikk Jelen irányelv a tagállamokra vonatkozik. Kelt Luxemburgban, 1985. június 27-én. A Tanács részérõl az Elnök A. BIONDI. A Tanács 1997. március 3-i 97/11/EK irányelvének záró rendelkezései: 2. cikk Az irányelv hatálybalépésétõl számított öt év múlva a Bizottság jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 85/337/EGK irányelv módosításáról szóló irányelv alkalmazásáról és hatékonyságáról. A jelentés a 11. cikk (1) és (2) bekezdésében leírt információcserén alapul. A jelentés alapján a Bizottság - ahol helyénvaló - kiegészítõ javaslatokat tesz a Tanácsnak abból a célból, hogy biztosítsa a további koordinációt az irányelv alkalmazásában. 3. cikk 1. A tagállamok hatályba léptetik azokat a jogi, szabályozási és közigazgatási
rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésõbb 1999. március 14-ig megfeleljenek. Errõl haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre vagy azokhoz hivatalos közzétételük alkalmával ilyen hivatkozást csatolni. E hivatkozásra vonatkozó eljárást a tagállamok fogadják el. 2. Ha a fejlesztési engedélykérelmet a hatáskörrel rendelkezõ hatósághoz, még az (1) bekezdésben megállapított idõpont lejárta elõtt nyújtják be, akkor a 85/337/EGK irányelv e módosítások elõtti rendelkezéseit kell továbbra is alkalmazni. 4. cikk Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követõ 20. napon lép hatályba. 5. cikk Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt: Brüsszelben, 1997. március 3-án A Tanács részérõl az elnök M. DE BOER.
MELLÉKLETEK* I. MELLÉKLET A 4. CIKK (1) BEKEZDÉSE HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ BERUHÁZÁSOK 1. Nyersolaj-finomítók (kivéve a nyersolajból kizárólag kenõanyagokat gyártó vállalatokat) és a napi 500 tonna vagy annál több szenet vagy bitumenpalát gázosító vagy cseppfolyósító beruházások. 2. -- Hõerõmûvek és más égetõ-berendezések, amelyek hõteljesítménye 300 megawatt vagy annál nagyobb, és •
atomerõmûvek és más atomreaktorok, ideértve az ilyen erõmûvek és reaktorok**leszerelését és üzemen kívül helyezését (kivéve a hasadóképes és szaporító anyagok termelésére és átalakítására szolgáló kutatási beruházásokat, amelyek legnagyobb teljesítménye nem haladja meg az 1 kilowatt folyamatos hõteljesítményt)
3. (a) kimerült nukleáris fûtõanyag regenerálására szolgáló létesítmények (b) A következõ célokra tervezett létesítmények: • • • • •
nukleáris fûtõanyag termelésére vagy dúsítására kimerült nukleáris üzemanyag vagy nagy aktivitású radioaktív hulladék feldolgozására, kimerült nukleáris üzemanyag végleges elhelyezésére kizárólag radioaktív hulladék végleges elhelyezésére, kizárólag kimerült nukleáris üzemanyagoknak vagy radioaktív hulladéknak a keletkezés helyétõl eltérõ helyen történõ (10 évnél hosszabb idõre tervezett) tárolására.
4. — Integrált vas és acélkohászati mûvek — Ércbõl, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból kohászati, vegyi, vagy elektrolitikus eljárásokkal nyers nemvas fémeket gyártó létesítmények 5. Azbeszt kinyerésére és azbeszt vagy azbesztet tartalmazó termékek feldolgozására és átalakítására szolgáló létesítmények: azbesztcement gyártása 20 000 tonna évi késztermék elõállítás felett, súrlódó anyag gyártás 50 tonna évi késztermék felett és egyéb azbeszt alapú gyártás 200 tonna/év azbeszt felhasználás felett. 6. Komplex vegyimûvek, azaz olyan létesítmények, amelyekben kémiai átalakítási folyamatokkal ipari méretben állítanak elõ anyagokat, amelyekben több egység van egymáshoz csatlakoztatva és funkcionálisan összekapcsolva, és amelyek az alábbi célokat szolgálják (i) szerves vegyi alapanyagok gyártása; (ii) szervetlen vegyi alapanyagok gyártása; (iii) foszfor-, nitrogén- vagy kálium alapú mûtrágyák (egyszerû vagy összetett mûtrágyák) gyártása; (iv) növény-egészségügyi hatóanyagok és biocidek gyártása; (v) gyógyszeralapanyagok gyártása kémiai vagy biológiai folyamattal; (vi) robbanóanyagok gyártása. 7. (a) Távolsági vasútvonalak és 2100 méteres vagy azt meghaladó alaphosszúságú futópályával rendelkezõ repülõterek1építése; (b) Autópályák és gyorsforgalmi utak építése2;
(c) Négy vagy ennél több sávos új utak építése, vagy meglévõ két vagy kevesebb sávos utak vonalvezetésének átalakítása és/vagy kiszélesítése négy vagy több sávossá, ahol az új út vagy az átalakított és/vagy kiszélesített útszakasz egybefüggõen 10 km hosszú vagy annál hosszabb lenne. * Módosítva új mellékletekkel a 97/11 irányelv 1. cikk 15 pontja szerint ** Atomerõmûvek és egyéb atomreaktorok nem tartoznak tovább ebbe a kategóriába, amikor már minden nukleáris fûtõanyagot és egyéb radioaktívan szennyezett alkatrészt véglegesen elszállítottak a létesítmény telephelyérõl 1 Ennek az irányelvnek az alkalmazásában ‘repülõtér’ azokat a repülõtereket jelenti, amelyek megfelelnek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet létrehozó 1944. évi Chicagoi Egyezmény meghatározásának (14. melléklet). 2 Ennek az irányelvnek az alkalmazásában ‘gyorsforgalmi út’ azt az utat jelenti, amely megfelel a Fõ Nemzetközi Közlekedési Útvonalakról szóló 1975. november 15-i Európai Egyezmény meghatározásának.
8. (a) Belvízi utak és kikötõk a belvízi forgalom számára, melyek lehetõvé teszik az 1350 tonnánál nagyobb hajók áthaladását. (b) Kereskedelmi kikötõk, be- és kirakodásra szolgáló, a szárazfölddel összekötött és kikötõkön kívüli mólók, (kivéve a komp kikötõket), amelyek 1350 tonnánál nagyobb hajók fogadását teszik lehetõvé. 9. Veszélyes hulladékok (azaz azok a hulladékok, amelyekre a 91/689/EGK3irányelv vonatkozik). égetésére vagy a 75/442/EGK4irányelv II. A. mellékletének D9 címe alatt meghatározott kémiai kezelésére szolgáló hulladékártalmatlanító vagy hulladéklerakó létesítmények 10. Nem veszélyes hulladékok égetésére vagy a 75/442/EGK irányelv II.A. mellékletének D9 címe alatt meghatározott kémiai kezelésére szolgáló, 100 tonna/nap kapacitást meghaladó hulladékártalmatlanító létesítmények. 11. Felszín alatti vízkivétel vagy mesterséges víz-visszatáplálás létesítményei, ahol a kivett vagy visszatáplált víz mennyisége 10 millió köbméter vagy annál több. 12. (a) Folyók vízgyûjtõi közötti vízkészlet átvezetés létesítményei, ahol az átvezetés a lehetséges vízhiány megelõzését szolgálja, és ahol az átvezetett víz mennyisége meghaladja az évi 100 millió köbmétert; (b) Minden más esetben olyan folyók vízgyûjtõi közötti vízkészlet átvezetést szolgáló létesítmény, ahol a vízkivétel vízgyûjtõjében az éves vízhozam sokéves átlaga meghaladja a 2000 millió köbmétert, és ahol az átvezetett vízmennyiség meghaladja e vízhozam 5%-át. Mindkét esetben kivételt képez ivóvíz vezetékben történõ átvezetése. 13. A 150 000 lakos egyenértéket (ahogy azt a 91/271/EGK5irányelv 2. cikk (6) pontja meghatározta) meghaladó kapacitású szennyvíztisztító telepek. 14. Kõolaj és földgáz kereskedelmi célú kitermelése, ahol a kitermelt mennyiség kõolajnál az 500 tonna/nap, gáznál az 500 000 m3/nap mennyiséget meghaladja. 15. Duzzasztógátak és víz visszatartására vagy állandó tározására tervezett más létesítmények, ahol az új vagy a további visszatartott vagy tározott víz mennyisége
meghaladja a 10 millió köbmétert. 16. 800 mm-nél nagyobb átmérõjû és 40 km-nél hosszabb gáz, olaj és vegyi anyag szállító vezetékek. 17. Intenzív baromfitartó- és sertéstenyésztõ telepek több, mint: (a) 85 000 férõhellyel broilerek, 60 000 férõhellyel tojók számára; (b) 3 000 férõhellyel (30 kg -nál nehezebb) hízók számára; vagy (c) 900 férõhellyel kocák számára. 18. Ipari üzemek (a) papírpép gyártására fából vagy hasonló rostos anyagból; (b) papír- és kartonpapír gyártására 200 tonna/nap termelési kapacitás felett. 19. Kõbányák és külszíni bányák, ahol a felszíni kiterjedés meghaladja a 25 hektárt, vagy tõzegkitermelés, ahol a felszíni kiterjedés meghaladja a 150 hektárt. 20. 200 kV vagy annál nagyobb feszültségû és 15 km-nél hosszabb elektromos légvezetékek építése. 21. Kõolaj, kõolaj- vagy vegyi termékek tárolására szolgáló létesítmények 200 000 tonna vagy nagyobb kapacitástól. 3 HL L 377. szám, 1991.12.31., 20. o. Irányelv, amelyet utoljára a 94/31/EK irányelv (HL L 168. szám 1994.07.02., 28. o.) módosított. 4 HL L 194. szám, 1975.07.25., 39. o. Irányelv, amelyet utoljára a Bizottság 94/3/EK határozata (HL L 5. szám, 1994.01.07., 15. o.) módosított. 5 HL L 135. szám, 1991.05.30., 40. o. Irányelv, amelyet utoljára az 1994. évi Csatlakozási Okmány módosított..
II. MELLÉKLET A 4. CIKK (2) BEKEZDÉSE HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ BERUHÁZÁSOK 1. Mezõgazdaság, erdõgazdálkodás és vízkultúra (a) Birtokrendezési beruházások; (b) Mûvelés alatt nem álló, vagy félig természetes állapotú földterületek intenzív mezõgazdasági hasznosítását célzó beruházások; (c) Mezõgazdasági vízgazdálkodási létesítmények, ide értve az öntözést és az alagcsövezést; (d) Erdõ (elsõ) telepítése és erdõirtás, ha ennek célja más fajta földhasználatra történõ áttérés;
(e) Intenzív állattartás létesítményei (az I. mellékletben nem szereplõ létesítmények); (f) Intenzív halgazdálkodás; (g) Földterület-foglalás a tengertõl 2. Kitermelõ ipar (a) Kõbányák, külszíni bányászat és tõzegkitermelés (az I. mellékletben nem szereplõ beruházások); (b) Mélymûvelésû bányászat; (c) Ásványi anyagok kitermelése tengeri vagy folyami kotrással; (d) Mélyfúrások, különösen: • • •
geotermikus fúrás, nukleáris hulladék anyagok tárolásához végzett fúrás, vízellátáshoz végzett fúrás,
a talajszilárdságot vizsgáló fúrások kivételével; (e) Szén, kõolaj, földgáz és ércek, valamint bitumenpala kitermelésének felszíni ipari létesítményei. 3. Energiaipar (a) Villamos energia, gõz és melegvíz termelõ ipari létesítmények (az I. mellékletben nem szereplõ beruházások); (b) Gáz, gõz, és melegvíz szállító ipari létesítmények, valamint az elektromos energiát szállító légvezetékek (az I. mellékletben nem szereplõ beruházások); (c) Földgáz felszíni tárolása; (d) Égethetõ gázok felszín alatti tárolása; (e) Fosszilis fûtõanyagok felszíni tárolása; (f) Szén és lignit ipari brikettálása; (g) Radioaktív hulladék feldolgozó és tároló létesítmények (hacsak az I. mellékletben nem szerepel) (h) Vízerõmûvek; (i) Szélenergiát energiatermelésre felhasználó létesítmények (szélfarmok).
4. Fémek gyártása és feldolgozása (a) Nyersvas vagy acélgyártás (elsõdleges vagy másodlagos olvasztás), ideértve a folyamatos öntést; (b) Vasfémeket feldolgozó létesítmények:. (i) meleg hengermûvek; (ii) kalapácsos kovácsüzemek; (iii) olvasztott fém védõbevonatok felvitele; (c) Vas öntödék; (d) Nemesfémeket kivéve, de a visszanyert termékeket ideértve, nemvas fémek olvasztására (finomítására, öntödei öntésére stb.) szolgáló létesítmények, ideértve az ötvözést is (e) Fémek és mûanyagok felületkezelésére elektrolitikus vagy vegyi eljárást alkalmazó létesítmények; (f) Gépjármûvek gyártása és összeszerelése és jármûmotorok gyártása; (g) Hajógyárak; (h) Légi jármû gyártó és javító létesítmények; (i) Vasúti jármûvek gyártása; (j) Alakformázás robbantással; (k) Ércek pörkölésére és zsugorítására szolgáló létesítmények. 5. Ásványfeldolgozó ipar (a) Kokszoló kemencék (száraz szénlepárlás) ; (b) Cementgyártás létesítményei; (c) Azbeszt termelésére és azbeszt termékek gyártására szolgáló létesítmények (az I. mellékletben nem szereplõ beruházások); (d) Üveggyártó létesítmények, beleértve az üvegszál gyártó létesítményeket; (e) Ásványi anyagok olvasztására szolgáló létesítmények, beleértve az ásványi szálakat gyártó létesítményeket; (f) Égetett kerámia termékek, különösen tetõcserép, tégla, tûzálló tégla, csempe,
kõedény vagy porcelán gyártása. 6. Vegyipar (az I. mellékletben nem szereplõ beruházások) (a) Intermedierek kezelése és vegyi anyagok gyártása; (b) Peszticidek és gyógyszerkészítmények, festékek és lakkok, elasztomerek és peroxidok gyártása; (c) Kõolaj, kõolajtermék és vegyi termékek tárolására szolgáló létesítmények. 7. Élelmiszeripar (a) Növényi és állati eredetû olajok és zsírok gyártása; (b) Növényi és állati eredetû termékekbõl konzerv készítése; (c) Tejtermékek gyártása; (d) Sörgyártás és malátagyártás; (e) Édesség- és szirupgyártás; (f) Vágóhidak; (g) Ipari keményítõgyártás létesítményei; (h) Halliszt és halolaj gyárak; (i) Cukorgyárak. 8. Textil-, bõr-, fa- és papíripar (a) Papír- és kartonpapír gyártó ipari üzemek (az I. mellékletben nem szereplõ beruházások);.(b) Szálak vagy textíliák elõkezelését (olyan mûveleteket, mint a mosás, fehérítés, mercerezés) vagy festését végzõ üzemek; (c) Bõrcserzõ üzemek; (d) Cellulóz gyártó létesítmények. 9. Gumiipar Elasztomer alapú termékek gyártása 10. Infrastrukturális beruházások (a) Iparterület fejlesztési beruházások;
(b) Városfejlesztési beruházások, beleértve a bevásárlóközpontok építését és parkolóhelyek létesítését; (c) Vasút és vasútról más típusú szállításhoz átrakó létesítmény építése, és intermodális terminálok építése (az I. mellékletben nem szereplõ beruházások) (d) Repülõterek építése (az I. mellékletben nem szereplõ beruházások); (e) Utak építése, kikötõk és kikötõi létesítmények létesítése, beleértve a halászkikötõket is (az I. mellékletben nem szereplõ beruházások); (f) Az I. mellékletben nem szereplõ belvízi utak építése, folyócsatornázás és árvízmentesítési mûvek; (g) Duzzasztógátak és egyéb létesítmények, amelyeket víz hosszú távú tartására vagy tározására terveztek (az I. mellékletben nem szereplõ beruházások); (h) Villamosok, magasvasutak és földalatti vasutak, függõvasutak vagy hasonló különleges függõ szállítóeszközök, amelyeket kizárólag vagy fõként utas szállításra használnak; (i) Olaj- és gázvezetékek létesítményei (az I. mellékletben nem szereplõ beruházások); (j) Ivóvíz távvezetékek; (k) Erózió ellen védõ tengerparti mû és a tengerben létesített mûtárgyak, mint például védõgát, kikötõgát, móló vagy más parti védelmi mûvek, amelyek megépítésük miatt módosíthatják a tengerpartot, kivéve az ilyen mûvek fenntartását és újjáépítését. (l) Felszín alatti vizek kivétele és a felszín alatti vízbe való mesterséges vízvisszatáplálás mûvei, amelyeket az I. melléklet nem tartalmaz; (m) A folyók vízgyûjtõi között vízkészlet átvezetését szolgáló olyan mûvek, amelyeket az I. melléklet nem tartalmaz. 11. Egyéb beruházások (a) Állandó verseny- és próbapályák gépjármûvek részére; (b) Hulladéklerakók (az I. mellékletben nem szereplõ beruházásokk); (c) Szennyvíztisztító telepek (az I. mellékletben nem szereplõ beruházások); (d) Szennyvíziszap-lerakó helyek; (e) Vashulladék-tárolók beleértve a jármûroncsokat is;
(f) Motorok, turbinák és reaktív motorok próbapadjai; (g) Mesterséges ásványi szálakat gyártó létesítmények; (h) Robbanóanyagok visszanyerésére vagy megsemmisítésére szolgáló létesítmények; (i) Állati tetemek temetõje 12. Turizmus és szabadidõ (a) Sípályák, síliftek és drótkötélpályás vasutak és a hozzátartozó létesítmények; (b) Jacht- és egyéb kedvtelési célú hajó-kikötõk; (c) Városon kívüli üdülõfalvak, szálloda-együttesek és a hozzájuk tartozó létesítmények; (d) Állandó kempingek és lakókocsi táborhelyek;. (e) Szórakoztató parkok. 13.—Az I. és II. mellékletben felsorolt már engedélyezett, végrehajtott vagy végrehajtás alatt lévõ beruházások bármely olyan megváltoztatása vagy bõvítése, amelynek jelentõs ártalmas hatása van a környezetre; — Az I. mellékletben felsorolt beruházások, amelyek kizárólag vagy elsõsorban új módszerek vagy termékek kifejlesztésére vagy tesztelésére hoznak létre, és amelyeket nem használnak két évnél hosszabb ideig. III. MELLÉKLET AZ 4. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN HIVATKOZOTT KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTOK 1. A beruházás jellemzõi: A beruházások jellemzõit különösen az alábbiakra tekintettel kell figyelembe venni : • • • • • •
a beruházás mérete, más beruházásokkal való összeadódása, a természeti erõforrások felhasználása, a hulladéktermelés, szennyezés és zavaró tényezõk, baleseti kockázatok, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és technológiákra.
2. A beruházás elhelyezése Figyelembe kell venni a beruházás által valószínûleg befolyásolt földrajzi területek
környezeti érzékenységét, különös tekintettel: • • •
a fennálló földhasználatra, a terület természeti erõforrásainak viszonylagos bõségére, minõségére és megújulási képességére, a természeti környezet befogadóképességére, különös figyelmet fordítva a következõ területekre:
(a) vizes élõhelyek; (b) tengerparti övezetek; (c) hegyvidékek és erdõs területek; (d) természetvédelmi területek és parkok; (e) a tagállamok jogszabályai szerint osztályozott vagy védett területek; a 79/409/EGK és 92/43/EGK irányelvek alapján a tagállamokban kijelölt különleges védelem alá helyezett területek; (f) azok a területek, ahol a Közösség jogszabályaiban megállapított, a környezet minõségére vonatkozó normákat már meghaladták; (g) sûrûn lakott területek; (h) történelmi, kulturális vagy régészeti jelentõségû tájak. 3. A lehetséges hatás jellemzõi A beruházások lehetséges jelentõs hatásait a fenti 1. és 2. bekezdésben elõírt szempontok alapján kell megítélni, különös figyelemmel: • • • • •
a hatás kiterjedésére (földrajzi terület és az érintett lakosság nagysága), a hatás országhatáron átnyúló természetére, a hatás nagyságára és összetettségére, a hatás valószínûségére, a hatás idõtartamára, gyakoriságára és visszafordíthatóságára.. IV. MELLÉKLET AZ 5. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN HIVATKOZOTT INFORMÁCIÓK
1. A beruházás leírása, különös figyelemmel az alábbiakra: • • •
az egész beruházás fizikai jellemzõinek leírása és a terület felhasználási igények az építés, valamint a mûködés során, a termelési folyamatok fõ jellemzõinek leírása, például a felhasznált anyagok természete és mennyisége, azoknak a várható maradékanyagoknak és kibocsátásoknak ( víz-, levegõ- és talajszennyezés, zaj, rezgés, fény, hõ, sugárzás stb.) típus és mennyiség
szerinti becslése, amelyeket a tervezett beruházás mûködése eredményez. 2. A fejlesztõ által tanulmányozott fõbb változatok felvázolása és a környezeti hatások számba vételével történõ választása fõbb indokainak közlése. 3. Azoknak a környezeti vonatkozásoknak a leírása, amelyekre a tervezett beruházás valószínûleg jelentõs hatással lesz, magában foglalva különösen a népességet, az állat- és növényvilágot, a talajt, a vizet, a levegõt, az éghajlati tényezõket, az anyagi javakat, beleértve az építészeti és régészeti örökséget is, a tájképet és a fenti tényezõk közti kölcsönhatást. 4. A tervezett beruházásnak a környezetre való, valószínûleg jelentõs hatásainak leírása15, amelyeket az alábbi tényezõk eredményeznek: • • • •
a beruházás megléte, a természeti erõforrások használata, a szennyezõk kibocsátása, a zavaró tényezõk kialakulása és a hulladék képzõdése, valamint a fejlesztõ által készített leírás a környezetre való hatások vizsgálatánál használt elõrejelzõ módszerekrõl.
5. Azon elõirányzott intézkedések leírása, amelyek bármely, a környezetet jelentõsen károsító hatás megelõzését, csökkentését, és ahol lehetséges, ellensúlyozását szolgálják. 6. A fenti rovatok szerint megadott információk nem szaknyelven történõ összefoglalása. 7. Bármely nehézség (mûszaki hiányosság vagy know-how hiánya) jelzése, amellyel a fejlesztõ a megkívánt információk összeállítása során szembe került. 15 Ennek a leírásnak magában kell foglalnia a beruházás közvetlen és bármely közvetett, másodlagos, kumulatív, rövid-, közép- és hosszú távú, állandó és idõleges, pozitív és negatív hatásait.
