Az önpusztító magatartás következményei különös tekintettel az öngyilkosságra és annak megelőzési lehetőségeire. Bács-Kiskun megye

Az önpusztító magatartás következményei különös tekintettel az öngyilkosságra és annak megelőzési lehetőségeire. Bács-Kiskun megye 1995-2006

Doktori értekezés Dr. Kalmár Sándor

Semmelweis Egyetem “Mentális Egészségtudományok“ Interdiszciplináris Doktori Iskola

Témavezető: Prof. Dr. Kopp Mária egyetemi tanár, az orvostudományok doktora Hivatalos bírálók: Prof. Dr. Gaszner Péter, címzetes egyetemi tanár, az orvostudományok doktora. Dr. PetőZoltán PhD. egyetemi docens Szigorlati bizottság elnöke: Prof. Dr. Tringer László PhD. egyetemi tanár Szigorlati bizottság tagjai: Dr. Perczel Forintos Dóra Ph.D. tanszékvezetőegyetemi docens Dr. Csorba János PhD. tanszékvezetőegyetemi docens

Budapest 2008

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................... 2 ÁBRÁK JEGYZÉKE ..................................................................................................... 4 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ....................................................................................... 9 I. ELŐSZÓ .................................................................................................................... 10 1.1. CAPTATIO BENEVOLENTIAE........................................................................ 10 1.2. ÖNKÁROSÍTÓ-ÖNPUSZTÍTÓ MAGATARTÁS ............................................. 16 1.3. BÁCS-KISKUN MEGYE ................................................................................... 19 II. BEVEZETÉS ........................................................................................................... 21 2.1. HÁTTÉR.............................................................................................................. 21 2.1.1. Legfontosabb pszichiátriai és határterületi problémák a megyében............ 21 2.1.2. Legfontosabb önpusztító magatartással kapcsolatos problémák a megyében ................................................................................................................................ 23 2.1.3. Fontosabb statisztikai adatok. 2006. év (KSH) ............................................ 27 2.2. RÖVID KULTÚRTÖRTÉNET ........................................................................... 27 2.2.1. Az öngyilkosság a történelemben ................................................................. 27 2.2.2. Öngyilkosság a primitív kultúrákban, a mitológiában és a Bibliában. ........ 28 2.2.3. Öngyilkosság a Mediterrán mitológiában.................................................... 28 2.2.4. Öngyilkosság a magyar irodalomban. ......................................................... 30 2.3. AZ ÖNGYILKOSSÁGRÓL ÁLTALÁBAN....................................................... 31 2.3.1. Az öngyilkosság fogalma, öngyilkossági kísérlet, (parasuicidium).............. 31 2.3.2. Az öngyilkossági folyamat modelljei ............................................................ 32 2.3.3. Az öngyilkosság fajtái................................................................................... 35 2.3.4. Az öngyilkosság fontosabb neurobiológiai változói ..................................... 35 2.3.5. Az öngyilkosság és a környezet..................................................................... 36 2.3.6. Az öngyilkosság főbb okai ............................................................................ 40 2.3.7. Az öngyilkosság epidemiológiája ................................................................. 42 2.3.8. Veszélyeztetett csoportok .............................................................................. 43 2.3.9. Az öngyilkosság és a depresszió ................................................................... 45 2.4. DEPRESSZIÓ FELISMERÉSI ÉS ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSI PROGRAMOK........................................................................................................... 55 2.4.1. Depresszió felismerési program Gotlandon ................................................. 55 2.4.2. Depresszió felismerési program a bajai pszichiátriai osztály ellátási területén .................................................................................................................. 57 2.4.3. Depresszió felismerési program az EAAD keretén belül Szolnokon. ........... 58 2.4.4. Depresszió felismerési és öngyilkosság megelőzési program Kiskunhalason. ................................................................................................................................ 58 III. CÉLKITŰZÉSEK.................................................................................................. 60 IV. MÓDSZEREK........................................................................................................ 62 V. EREDMÉNYEK ...................................................................................................... 68 5.1. NÉPMOZGALMI MUTATÓK ........................................................................... 68 5.1.1. Nemzetközi és magyarországi adatok........................................................... 68

2

5.2.HALÁLOZÁSI ADATOK ................................................................................... 69 5.2.1. Nemzetközi és magyarországi standardizált halálozási adatok. .................. 69 5.3. ÖNGYILKOSSÁG .............................................................................................. 72 5.3.1. Nemzetközi és magyarországi adatok........................................................... 72 5.3.2. Öngyilkosság Magyarországon részletesen ................................................. 73 5.3.3. Öngyilkosság Bács-Kiskun megyében .......................................................... 79 5.3.4. Az öngyilkosságok Bács-Kiskun megye kistérségeiben ................................ 86 5.4. A KISKUNHALASI PROGRAM EREDMÉNYEI............................................. 87 5.5. ANTIDEPRESSZÍV GYÓGYSZERFOGYÁS (N06A) ...................................... 91 VI. MEGBESZÉLÉS.................................................................................................... 94 VII. KÖVETKEZTETÉSEK..................................................................................... 115 VIII. ÖSSZEFOGLALÁS.......................................................................................... 117 SUMMARY................................................................................................................. 118 MELLÉKLETEK....................................................................................................... 119 IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................................ 119 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS.................................................................................... 132

3

ÁBRÁK JEGYZÉKE 1.ábra: Bács-Kiskun megye. 2006. 2. ábra: A születéskor várható átlagos élettartam megyénként, nemenként. Magyarország. 2006. 3. ábra: Az öngyilkosok erdejében 1995-2006 között 2 758 fa nőtt ki a Bács-Kiskun megyei áldozatok lelkeiből. 4. ábra: Az 1000 lakosra jutó halálozás településenként.BKKM. 2006. 5. ábra: A BKKM kistérségi halálozási mutatók viszonyulása az országos halálozási mutatóhoz. 2006. 6. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma. BKKM kistérségei. 2007. 7. ábra: Az öngyilkosság gyökerei. 8. ábra: Madách Imre: Az ember tragédiája. 9. ábra: Fontosabb dinamikus ”tényezőcsoportok” az öngyilkosság kialakulásában. 10. ábra: Stressz-érzékenység és reménytelenség-1. 11. ábra: Stressz érzékenység és reménytelenség-2. 12. ábra: Stressz-vulnerabilitas modell. 13. ábra: Öröklődés, fejsérülés, abúzus. 14. ábra: A konfliktus megoldás lehetőségei. 15. ábra: Az öngyilkosság kognitív modellje. 16. ábra: Módosított VENN diagramm. 17. ábra: Az öngyilkosság fogalma. 18. Az öngyilkosság típusai. 19. ábra: Öngyilkosság Magyarországon 1887-2006. 20. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként. Magyarország 1950. 21. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként. Magyarország 1955. 22. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként. Magyarország 1960. 23. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként. Magyarország 1983. 24. ábra: A hangulatzavarok élettartam prevalenciája. (%) Magyarország. 1995-1996. 25. ábra: A depressziós epizód egyéves prevalenciája. (%) Magyarország. 1995-1996. 26. ábra: A visszatérődepresszió élettartam prevalenciája. (%) Magyarország. 1995-96. 27. ábra: Öngyilkossági gondolatok, halálvágy, fantáziák és kísérlet depresszióban. (%) Magyarország. 1995-1996.

4

28. ábra: Öngyilkossági gondolatok, halálvágy, fantáziák és kísérlet dysthymiában, nemek szerint. (%) Magyarország. 1995-1996. 29. ábra: Öngyilkossági gondolatok, halálvágy, fantáziák és kísérlet depresszió vs. depresszió+szorongásos zavar. (%) Magyarország. 1995-1996. 30. ábra: Öngyilkossági kísérlet depresszió, dysthymia, D+szorongásos zavar, D+dysthymia, D+GAD, D+pánik, D+speciális phobia esetén. Magyarország. 1995-96. 31. ábra: A 1995/96-os epidemiológiai vizsgálatban részt vett települések. 32. ábra: Gotland. 33. ábra: Az öngyilkosságok számának változása Gotland szigeten. 34. ábra: A Baja-Bácsalmás kistérségekben folytatott program eredményei. 35. ábra: Az öngyilkosságok számának változása a bajai pszichiátriai osztály ellátási területén. (94,632 lakos) 36. ábra: Az öngyilkossági kísérletek változása. Nürnberg vs. Würzburg. EAAD. 37. ábra: Az öngyilkosságok számának változása Szolnok városban. 1997-2006. 38. ábra: A Kiskunhalasi prevenciós Programok az AFSP támogatásával. 39. ábra: Herbert Hendin, Bogdán Lilla, John J. Mann, Kalmár Sándor, Kiss Kitty. 40. ábra: Az Öngyilkosok Erdeje. Magyarországon 154 920 új fa nőtt ki… 41. ábra: Az öngyilkosságok számának évenkénti változása %-ban. Magyarország. 1983-2006. 42. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként, nemenként. Magyarország 1996. 43. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként. Magyarország 1997. 44. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként. Magyarország 1998. 45. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként. Magyarország 1999. 46. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként. Magyarország 2000. 47. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként. Magyarország 2001. 48. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként. Magyarország 2002. 49. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként. Magyarország 2003. 50. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként. Magyarország 2004. 51. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként. Magyarország 2005. 52. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként. Magyarország 2006. 53. ábra: Az öngyilkosságok megoszlása korcsoportonként. Magyarország 1995.

5

54. ábra: Az öngyilkosságok megoszlása korcsoportonként. Magyarország 2006. 55. ábra: Az öngyilkosságok megoszlása korcsoportonként. 14> Magyaro. 1995-06. 56. ábra: Az öngyilkosságok megoszlása korcsoportonként. 15-19. Magyaro. 1995-06. 57. ábra: Az öngyilkosságok megoszlása korcsoportonként. 20-29. Magyaro. 1995-06. 58. ábra: Az öngyilkosságok megoszlása korcsoportonként. 30-39. Magyaro. 1995-06. 59. ábra: Az öngyilkosságok megoszlása korcsoportonként. 40-49. Magyaro. 1995-06. 60. ábra: Az öngyilkosságok megoszlása korcsoportonként. 50-59. Magyaro. 1995-06. 61. ábra: Az öngyilkosságok megoszlása korcsoportonként. 60-69. Magyaro. 1995-06. 62. ábra: Az öngyilkosságok megoszlása korcsoportonként. 70-79. Magyaro. 1995-06. 63. ábra: Az öngyilkosságok megoszlása korcsoportonként. 80< Magyaro. 1995-06. 64. ábra: Az öngyilkosságok megoszlása korcsoportonként, 60< Magyaro. 1994-06. 65.

ábra:

Öngyilkosságok

Magyarországon

az

elkövetés

módja

szerint.

ÖNAKASZTÁS. 1995-2006. 66. ábra: Az öngyilkosok életkora és az öngyilkosság módja egy Bács-Kiskun megyei kistelepülésen. (3,575 lakos, 14 év, 23 áldozat, átlag suicid ráta: 45,9) 1994-2007. 67. ábra: Öngyilkosságok Magyarországon az elkövetés módja szerint. MÉRGEZÉS. 1995-2006. 68. ábra: Öngyilkosságok Magyarországon az elkövetés módja szerint. MOZGÓ JÁRMŰELÉ UGRÁS. 1995-2006. 69. ábra: Öngyilkosságok Magyarországon az elkövetés módja szerint. MAGAS HELYRŐL LEUGRÁS. 1995-2006 70. ábra: Öngyilkosságok Magyarországon az elkövetés módja szerint. LŐFEGYVER. 1995-2006. 71. ábra: Az öngyilkosságok száma családi állapot szerint. Magyarország. 1998-2006. 72. ábra: A 15 éven felöli népességre jutó suicid ráta családi állapot szerint. Magyarország. 2006. 73. ábra: Az öngyilkosságok arányainak változása naptári évszakok szerint. Magyarország. 1999-2006. 74. ábra: Az öngyilkosságok száma az áldozatok születési éve szerint. BKKM. 19942006. 75. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma kistérségenként. BKKM. 1999. 76. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma kistérségenként. BKKM. 2000.

6

77. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma kistérségenként. BKKM. 2001. 78. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma kistérségenként. BKKM. 2002. 79. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma kistérségenként. BKKM. 2003. 80. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma kistérségenként. BKKM. 2004. 81. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma kistérségenként. BKKM. 2005. 82. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma kistérségenként. BKKM. 2006. 83. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként.BKKM. 1999. 84. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. BKKM. 2000. 85. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. BKKM. 2001. 86. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. BKKM. 2002. 87. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. BKKM. 2003. 88. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. BKKM. 2004. 89. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként.BKKM. 2005. 90. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként.BKKM. 2006. 91. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. 14 >BKKM. 1994-2006. 92. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. 15-19 év között. BKKM. 94-06 93. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. 20-29 év között. BKKM. 94-06. 94. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. 30-39 év között. BKKM. 94-06. 95. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. 40-49 év között. BKKM. 94-06. 96. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. 50-59 év között. BKKM. 94-06. 97. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. 60-69 év között. BKKM. 94-06. 98. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. 70 < BKKM. 94-06. 99. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. 70-79 év között. BKKM. 94-06. 100. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. 80 < BKKM. 94-06. 101. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. 60 < BKKM. 94-06. 102. ábra: Öngyilkosságok Bács-Kiskun megyében az elkövetés módja szerint. ÖNAKASZTÁS. 1995-2006. 103. ábra: Öngyilkosságok Bács-Kiskun megyében az elkövetés módja szerint. MÉRGEZÉS. 1996-2005. 104. ábra: Férfi öngyilkosságok Bács-Kiskun megyében az elkövetés módja szerint. 1994-2006.

7

105. ábra: Női öngyilkosságok Bács-Kiskun megyében az elkövetés módja szerint. 1994-2006. 106. ábra: Az öngyilkosságok száma családi állapot szerint.BKKM. 1996-2006. 107. ábra: A 15 éven felöli népességre jutó suicid ráta családi állapot szerint. BKKM. 2006. 108. ábra: A férfi öngyilkosságok arányainak változása naptári évszakok szerint. BKKM. 1999-2006. 109. ábra: A női öngyilkosságok arányainak változása naptári évszakok szerint. BKKM. 1999-2006. 110. ábra: Az öngyilkosságok arányainak változása naptári évszakok szerint. BKKM. 1999-2006. 111. ábra: Az öngyilkosságok száma naptári évszakok szerint. BKKM. 1999-2006. 112. ábra: Az öngyilkosságok száma csillagászati évszakok szerint. BKKM. 1999-2006. 113. ábra: Az öngyilkosságok számának változása BKKM kistérségeiben. I. 1999-2007. 114. ábra:Az öngyilkosságok számának változása BKKM kistérségeiben. II. 1999-2007. 115.ábra:Az öngyilkosságok számának változása BKKM kistérségeiben. III. 1999-2007. 116. ábra: Az öngyilkosságok számának csökkenése %-ban 1999-2007 között kistérségenként. 117. ábra: Az öngyilkosságok száma a Kiskunhalasi Pszichiátriai Osztály ellátási területén. 1995-2007. 118. ábra: Az öngyilkosságok számának változása Kiskunhalas városban. 1999-2007. 119. ábra: Az öngyilkosságok számának változása Kiskunhalas környéke a város nélkül. 1999-2007. 120. ábra: Az öngyilkosságok számának változása Kiskunhalas város vs.környéke. 1999-2007. 121. ábra: Az öngyilkosságok száma a Kiskunfélegyháza kistérségben. 1995-2007. 122. ábra: A 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma. Magyarország, Bács-Kiskun megye, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza. 1999 vs. 2006. 123. ábra: Az öngyilkossági kísérletek és a befejezett öngyilkosságok. Kiskunhalasi Pszichiátriai Osztály ellátási területe. 1995-2006. 124.

ábra:

Az

öngyilkossági

kísérletek

Kiskunfélegyháza kistérség. 1995-2006.

8

és

a

befejezett

öngyilkosságok.

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 5-HIAA: 5-hydroxy-indol-ecetsav 5HT: 5-hydroxy triptamine (serotonin) AD: antidepresszívum AFSP: American Foundation for Suicide Prevention ÁNTSZ: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat BKKM: Bács-Kiskun megye BNO-10: A Betegségek és az Egészséggel kapcsolatos problémák Nemzetközi statisztikai Osztályozása. Tizedik Revízió. (AWHO nozológiai rendszere) CSF: cerebrospinal fluid (liquor) DALY: disability adjusted life years DDD: Defined Daily Dose (a WHO által megadott, defineált napi adag) DHD: DDD/1000 lakos/nap DOPAC: dihydroxyphemylacetic acid (s DOPAMIN egyik metabolitja) DOT: Days of Treatment. (terápiás napok száma) DSM-IV: Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders. Fourth Edition. (Az APS: (Amerikai Pszichiátriai Társaság) nozológiai rendszere. EAAD: European Alliance Against Depression (Európai Szövetség a Depresszió Ellen) EEBM: Egészségmegőrző-Egészségfejlesztő-BetegségmegelőzőMunkacsoport HVA: homovanilin acid (homovanilinsav) ISZB: ischaemiás szívbetegségek MD: Major Depressziós epizód MDD: Major Depressive Disorder PAS: Case controll of a Psychological Autopsy Study in a Region Kiskunhalas with a very high Suicide Rate. PDPP: Prototype Depression Prevention Program in the Region of Kiskunhalas, July 1, 2002 to June 30, 2005. Hungary PDR-SP: Prototype Depression Recognition and Suicide Prevention Program in Eastern Europe: a Pilot Study in the Region of Kiskunhalas, Hungary, 2000-2002. PTD: Prevention and Treatment of Depression WHO: World Health Organization (Egészségügyi Világszervezet)

9

’Domine, fac ut videam’

I. ELŐSZÓ 1.1. CAPTATIO BENEVOLENTIAE Bács-Kiskun megye a Dél-Alföldi régió része, területe 8 445 négyzetkilométer, a régió 46%-a, az ország területének 9,1%-a. A népessége 2006. december 31-én 254 757 férfi, 281 533 nő, összesen 536 290 fő, a régió népességének 40%-a az ország népességének 5,3%-a. A 65< népesség 16,24%, ez magasabb az országos 15,85 átlagnál. ffi: 69,03 nő : 77,35

• 536 290 lakos • 167 173 nyugdíjas, járadékos (31,2%) • 119 település (20 város) • 9,6 élveszületés 27x nagyobb a területe, mint • 13,3 halálozás • 1 485 orvos 4 633 szakdolg. MÁLTÁNAK • 263 háziorvos, • 84 gy- orvos, 281 védő nő SZLOVÉNIA csak 2,4x • 3 423 kórházi ágy nagyobb a megyénél. • 332 pszichiátriai ágy • 41 mentő-gépkocsi

66,58 77,35 68,25 67,24 76,23 68,64 76,56 70,04 68,49 77,45 70,2 68,86 78,44 76,38 77,44 77,45 69,2 68,36 70,14 69,29 68,49 77,32 77,23 77,65 77,85 77,69 68,92 69,3 70,2 68,76 77,34 78,54 67,85 69,32 77,17 77,3 76,77 77,99 69,01 77,13

8 445,15 km²

2. ábra: A születéskor várható átlagos élettartam megyénként, nemenként. MAGYARORSZÁG 2006

1.ábra: Bács-Kiskun megye. 2006.

Az 1000 lakosra jutó halálozás 13,3, ami a régió átlagához viszonyítva 2,2%-kal alacsonyabb, viszont az országos átlaghoz viszonyítva 1,5%-kal magasabb. 2005-ben a magyarországi standardizált halálozási mutató a teljes népességnél 67,15%-kal, a 65< népességnél 47,04% volt magasabb, mint a szomszédos Ausztriában. (47-48. táblázat) A helyzet tragikusságát súlyosbítja, hogy 2006-ban a megye települései között négy településen a halálozási mutató meghaladja a 100 évvel ezelőtti országos átlagot, hét településen az 1000 lakosra jutó halálozás meghaladta a 20 értéket. 1939-ben az országos halálozási arányszám 13,5 volt. Bács-Kiskun megye települései közül 68 településen magasabb volt a halálozási arány 1939-hez viszonyítva és 15 településen a halálozási arány 19-nél magasabb volt.

10

BKKM: 13,3 VÁROS: 12,7 VIDÉK: 14,5 H: 13,1 35 30 25 20 15 10 5

város

120

113

106

92 99

85

71 78

64

50 57

43

29 36

22

15

1 8

0

vidék

4. ábra: Az 1000 lakosra jutó halálozás településenként. BÁCS-KISKUN MEGYE 2006.

3. ábra: Az öngyilkosok erdejében 1995-2006 között 2 758 fa nő tt ki a BÁCS-KISKUN MEGYEI áldozatok lelkeibő l.

Magas a depressziós megbetegedésben szenvedők aránya, amely a ”végső közös ösvény” az öngyilkosság felé vezetőúton. (Akiskal 2007) A Hungarostudy felmérés szerint 2002-ben a Bács-Kiskun megyei Beck Depresszió érték 8,42 volt az országos 7,88 értékkel szemben. Férfiaknál ez az érték 1995-ben 7,04 volt, 2002-re 8,06-ra növekedett. Ez 1995-ben 5,31%-kal alacsonyabb volt az országos átlagnál, míg 2002-ben 14,49% növekedést jelent és 13,47%-kal volt magasabb az országos átlagnál. (Kopp és mtsai 2007, Székely, Purebl 2007 In Csépe 2007) A Hungarostudy mintaválasztásánál a települések az ország kistérségeinek 10 000-nél népesebb települései közül kerültek kiválasztásra. Az ennél kisebb települések közül, véletlenszerűen csak minden tizedik települést választották ki. 2001-ben, Bács-Kiskun megyében a városok közül mindössze három város népessége haladta meg a 20 000 lélekszámot, tizenegy város népessége nem érte el a 10 000 lélekszámot.

A 119

település közül mindössze kilenc településen lakott 10 000-nél több lakos, ez a megye összes lakosságának 50,6%-a. (274 771) Viszont a befejezett öngyilkosságoknak csupán a 41,9%-a történt ezeken a viszonylag nagyobb településeken. A megye 110 településén élt a népességének 49,4%-a, 10 000 lakosnál kisebb településeken, ahol az öngyilkosság rendkívül nagy szórást mutatott, de mégis, az összes öngyilkosság 58,1%-a itt történt. Még rosszabb a helyzet az 5 000 lakosnál kisebb településeken. Ezen a 99 településen élt a népesség 34,7%-a, és itt történt az összes öngyilkosság 42%-a. 1. táblázat: Az öngyilkosságok száma a települések nagysága szerint. Bács-Kiskun megye. 2006. Bács-Kiskun megyei Statisztikai évkönyv. 2006. A megyében 61 településen a népességszám kevesebb volt, mint kettőezer, ezeken a településeken lakott a megye népességének 12,7%-a. (67 978 lakos) 40 településen a népességszám kevesebb volt, mint ezerötszáz, ezeken a településeken lakott a népesség 6,1%-a (32 772 lakos) 29 településen a népességszám kevesebb volt, mint ezer, ezeken

11

a településeken lakott a népesség 3,3%-a. (18 536 lakos) Ez jól tükrözi a megyében a kis települések lakosságának a nagyobb veszélyeztetettségét. A lelki-mentális egészség, amely a jóllét olyan foka, amelyben az egyén képes megvalósítani képességeit, képes megküzdeni az élet mindennapos nehézségeivel, képes hatékonyan, eredményesen és gyümölcsözően dolgozni és aktívan hozzájárulni a saját közösségéhez, sajnálatos módon nem jellemzőBács-Kiskun megye népességére. A depresszió és a szorongásos zavarok rendkívül elterjedt betegségek. Kopp M. és Skrabski Á. 1983-ban és 1988-ban végzett felmérései szerint a 16 év feletti lakosságban a neurotikus (döntően szorongásos) tünetek előfordulása 23,6-33,8% volt. A szorongásos

zavarok

élettartam

prevalenciája

az

irodalomban

14-25%,

Magyarországon férfiaknál: 15,8, nőknél: 33,1, összesen 25,5. (Bánki 2006, Szádóczky 2000) A depresszió a különbözőfelmérések szerint az orvoshoz fordulók mintegy 30%át érinti, azonban sem a pontos diagnózis megállapítására, sem megfelelőkezelésre az esetek nagy részében nem kerül sor. Ez azért is tragikus, mert a depressziós megbetegedések és a szorongásos zavarok felelősek az életminőség progresszív és nagyfokú romlásáért, a teljesítőképesség és a szociális funkciók fokozódó elvesztéséért. Általában az a tapasztalat, hogy a mentális zavarok felismerése rendkívül alacsony fokú mind a háziorvosok, mind a nem pszichiáter szakorvosok körében. A depressziós megbetegedések elterjedésének legfőbb okai lelki és társadalmi tényezők. A társadalmi anomia, a politikai viták eldurvulása, az állandó rivalizálás szinte minden szinten, az állandó bizalmatlanság légköre, a kiszolgáltatottság, az emberi méltóság figyelmen kívül hagyása, az egzisztenciális és munkahelyi bizonytalanság, a társas kapcsolatok megromlása, a spirituális értékek devalválódása, az élet értelmébe vetett hit elvesztése, a társadalom mind nagyobb hányadánál a konfliktusmegoldó módszereik elégtelensége egyre

gyakoribb.

Az

ennek

következtében

kialakuló

a

tehetetlenség,

érdeklődéscsökkenés, visszatérő, kínzó negatív gondolatok, a kilátástalanság és a reménytelenség érzése, a tartós alvászavar, a kimerültség érzése, a krónikus fáradékonyság, indítékszegénység, elégedetlenség, egyre több embernél vezet a ”tanult tehetetlenség állapotához”. (Kopp 2008.) Mindez valójában az egyre nehezebben kezelhető krónikus stressz és annak következményeként kialakuló depressziós megbetegedés. A stressz szindrómáról az elsőközlemény már 1936-ban megjelent Selye János tollából a Nature címűfolyóiratban. A stresszel kapcsolatos ismereteket

12

1963 óta számos népszerűsítőkönyvből is megismerhette a magyar közönség, ennek ellenére, mintha ezek az új ismeretek nem kerültek volna bele a mindennapi gyakorló orvos gondolkodásába. (Selye 1966) A stressz okozta élettani elváltozások és a krónikus stressz okozta szomatikus megbetegedések ismerete ma már laikus körökben jól ismert, és egyre több ismerettel rendelkezünk a stressz és a szorongás illetve a hangulatzavarok közötti kapcsolatról is. Az immunrendszerre gyakorolt hatása magyarázat az egyének fogékonyságára nemcsak az infekciók, de a malignus folyamatok esetében is. A gyakorlóorvosok körében egyre többet használt krónikus fáradtság szindróma diagnózis mögött is valójában a krónikus stressz okozta komplex elváltozások húzódnak meg. A mindennapi gyakorlatban található számtalan ún. táplálék kiegészítők, vitaminok és nyomelemek szedésének reneszánsza a páciensek öngyógyító törekvéseit tükrözik, még akkor is ha az esetek jó részében ezek hatása kétséges vagy csak placebo. Ezen esetekben az alkohol veszélyes, a sedatívumok, anxiolytikumok, antidepresszánsok alkalmazása kétélűfegyver, azokat csak jól meghatározott diagnózis fennállása esetén szabad alkalmazni. (Aszalós 2005) A krónikus stressz következtében kialakult depressziókat Kielholz a pszichés depressziók csoportjába sorolta. (Kielholz 1968.) Azonban bármilyen eredetűa depresszió, az a korai egészségromlás, az öngyilkosság, és a korai halálozás egyik fontos előrejelzője, elsősorban a férfiaknál. A férfi depresszió részletezése meghaladja ezen értekezés határait, de az öngyilkosságok bekövetkeztében rendkívüli a jelentősége. (Rutz és mtsai 1995, Belsőés mtsai 2000) A depresszió másik nagyon fontos jelentősége, hogy szoros összefüggés található számos szomatikus megbetegedés és a depresszió között. Mivel a depressziós állapotban az immunrendszer is sérül, érthető, hogy egyrészt számos szomatikus betegség kialakulásához vezet, másrészt szinte minden betegséget ront, különösen idős korban. A részletekkel a Solomon által 1964-ben megalapított pszichoimmunologia foglakozik. (Kovács In Füredi és mtsai 2003, Fekete és mtsai 2004) A depresszió és a szorongás fokozza a kardiális halál kockázatát mind a kardiális szempontból egészségeseknél, mind a szívbetegeknél. A kockázat egyenes arányban növekszik a depresszió súlyosságával. Szívbetegség és major depresszió együttes jelenléte esetén 17,7-szeresére növekszik az ISZB okozta halálozás kockázata. 2. táblázat: A kardiális és ISZB eredetű halálozás korrigált relatív kockázata a szívbetegség és a depresszió állapotának függvényében. (Penninx és mtsai 2001)

13

A miokardiális infarktuson átesett betegek körében 16-23% a major depresszió és 1525% a major depresszió kritériumait csak részben kimerítő depresszív tünetek előfordulása. Ez összesen 31-48%. (Németh, Ágoston 2003) Azonban nemcsak a depresszió és a szorongás rizikófaktor a szív-érrendszeri megbetegedésekben, hanem bizonyított az ellentétes összefüggés is, vagyis hogy a szív-érrendszeri megbetegedések növelik a későbbi depresszió és szorongásos zavarok megjelenésének gyakoriságát. Az újonnan diagnosztizált coronaria betegek 26%-a bizonyult major depressziósnak. A kamrai tachycardia, amely az infarktus jelentős kockázati tényezője, szignifikánsan gyakrabban fordult elő depressziós koszorúérbetegeken, mint a nem depressziós csoportban. (Kopp, 2000, Németh, Ágoston 2003) (lásd 2.3.9. Az öngyilkosság és a depresszió címűfejezetet.) 3. táblázat: Összefüggések vizsgálata az öngyilkosság és a hipertónia következtében meghaltak között nemenként, Bács-Kiskun megye. 1994-2006. 4. táblázat: Összefüggések vizsgálata az öngyilkosság és az ISZB következtében meghaltak között, nemenként, Bács-Kiskun megye. 1994-2006. 5. táblázat: Összefüggések vizsgálata az öngyilkosság és a szívinfarctus következtében meghaltak között, nemenként, Bács-Kiskun megye. 1994-2006. (Bács-Kiskun megyében az öngyilkosság és a hipertonia, ISZB okozta halálozás között összefüggést nem találtam, az öngyilkosság és a szívinfarktus halálozás között azonban igen, de az összefüggés bár jelentős, nem szignifikáns.) A depresszió fel nem ismerésének legalább öt oka lehetséges. Első: az az orvos, aki régebben végezte el az egyetemet, csak formálisan vesz részt a továbbképzéseken, nincs holisztikus szemlélete, nem rendelkezik megfelelőismeretekkel, az nem ismeri fel a depressziót és nem is gondol rá. Sajnálatosan tapasztaljuk, hogy a háziorvosok egy része még ma sem tud különbséget tenni a neurológia és a pszichiátria között. Második: a magyarországi háziorvosok jelentős része különösebben nem törődik a hozzátartozó népesség lelki állapotával. Harmadik: a magyarországi orvosok egy része feltehetően valamilyen hangulatzavarral és/vagy szorongásos zavarral és alkoholproblémával küszködik. Bizonyított tény, hogy az orvosok, és különösen az orvosnők között szignifikánsan magasabb az öngyilkossági gondolatok előfordulása, mint az egyéb diplomások között. Már orvostanhallgatóknál megállapítható, hogy a hallgatók 3%-a pszichoaktív szert használ, 25%-nál hangulatzavar valószínűsíthető, 20% a határeset

14

kategóriába került és ez az arány a pályára lépéshez közeledve szignifikánsan emelkedik. (Gönczi, Márton 2008) Ha az orvosnak depresszív hajlama van, az megakadályozza abban, hogy a hozzáforduló páciens verbális és non-verbális finom jelzéseit, a segítséget, szeretetet, megértést kérő gesztusait, vagy akár az öngyilkossággal kapcsolatos sürgősségi ellátást igénylőproblémáit észre vegye. Ezen esetekben az orvos felkészületlensége, nem megfelelő ismeretei mellett a nem megfelelő hozzáállása is iatrogenia forrása lehet. (Pethő Bertalan: ”malignus pszichoterápia”) Negyedik: a depressziós betegeknél a szorongásos tüneteken, irritabilitáson és suicid késztetésen kívül a hypopchondriás tünet a leggyakoribb. Pápai Páriz Ferenc az 1687-ben írt Pax Corporis című könyvében hypochondriaca melancoliáról ír. Involutios depresszióban a betegek 40%-nál, endogén depresszióban a betegek 22%-nál, a pszichogén depresszióban a betegek 19%-nál észleltek hypochondriás tünetet. A hipochondriás félelem mögött megtalálható aggodalom nemcsak a beteg saját egészségért van, hanem az egzisztenciális létért, saját és családjuk jövőjéért, a teljesítőképességükért is, mint a társadalmi biztonságérzésük előfeltételeiért. A létbiztosítás a személyiség legfontosabb törekvése, és a biztonság-törekvéssel, (amely Sullivan szerint a szorongás ellentétpárja,) valamint az Ericksoni ősbizalommal együtt a társadalmi együttélés lehetőségét teremtik meg. (Koronkai 1995) Ötödik: a betegek természetesen nem ismerik sem a BNO-10 sem a DSM-IV kritériumait a depresszióval kapcsolatban és a panaszaikat nem ezek szerint összerendezve próbálják meg elmondani. Természetes, hogy ez a két konszenzuson alapuló nozológiai rendszer nem tökéletes, de a legelterjedtebbek és talán a legjobbak is, annak ellenére, hogy az előnyük, a konszenzus, egyben a hátrányuk is. A polydiagnosztikus rendszerek biztosan jobbak, de a bonyolultságuk miatt az elterjedtségük korlátozott. (Gaszner 2001, Kalmár és mtsai 2004) A beteg számára fontos, a közérzetét nagymértékben rontó, megmagyarázhatatlan fájdalmak és szerteágazó, bizonytalan tünetek, a meglévőszervi bajok, gyakran félrevezetik az orvost. A rendelőben rendelkezésre álló rövid időalatt nincs lehetőség arra, hogy a beteg valamennyi panaszát részletesen elmondja, így azok többségét a betegbe fojtják, a diagnózist elősegítőönkitöltőskálákat, a panaszok alapján a rendelkezésre álló félig struktúrált interjúkat nem használják, és így gyakran téves diagnózis születik. Különösen fontos, hogy a betegeknél meglévő alábbi tünetek felderítésre kerüljenek és ezek megléte esetén minden orvos gondoljon a depresszióra.

15

Az örömérzőképesség elvesztése, a reménytelenség érzése, - amelynek sokszor nagyon alapos oka van, - a tartós alvászavar, a páciens önmaga elhanyagolása, a meglévő pszichiátriai zavarok, a nyugtalanság, agitáltság, impulzivitás, a pánikbetegség, a negatív problémaorientáció (negatív önkép, negatív világkép, negatív jövőkép) fel kell hívja az orvos figyelmét az esetleges öngyilkosság veszélyre. (Akiskal 2007, Perczel Forintos 2008.) A depressziós serdülőknél az ismert öngyilkosságra hajlamosító tényezők (impulzivitás, irritabilitas, hosztilitás, infantilizmus) mellett a reményteleség és a magatartászavar jelenléte különösen jellemző. (Csorba 2005) Stoebl és Chiriboga szerint a legfontosabb elsődleges tényezők: a megelőzőöngyilkossági kísérlet, az affektív zavar és a reménytelenség. (Oravecz 2000) Ez utóbbi egyre nagyobb jelentőséget kap az újabb kutatásokban. (Perczel Forintos 2007, 2008) Az a tény, hogy az öngyilkosság kialakulásában, különösen a módszerválasztásban lényegesek azok a hiedelmek, eszmék, amelyeket a társadalom képvisel, az egyén pedig magáévá tesz, nem mentheti fel az orvost azon kötelezettsége alól, hogy az öngyilkosság megelőzéséért

a

lelkiismerete

szerint

mindent

megtegyen.

(Bakó

1992)

Elgondolkoztató, hogy az egészségpolitika, ahol szintén sok orvos is dolgozik, miért nem tesz többet, egyáltalán miért nem foglalkozik ezekkel a súlyos problémákkal, és az ezzel kapcsolatos jelzésekre miért nem reagál. 1.2. ÖNKÁROSÍTÓ-ÖNPUSZTÍTÓ MAGATARTÁS Az önkárosító magatartások és az öngyilkosságok hátterében az élet értelmének a kérdése vetődik fel, amire az egyén nem tudja a választ. Számos formája ismeretes és kizárólag az emberi nem sajátossága. Az egészségtelen életmód, a jövőbe vetett remény elvesztése, a destruktív, értékromboló ideológiák követése, a hitelüket vesztett eszmék negatív hatásai, a hagyományoktól való elszakadás, az egyéni érdekek felerősödése a közösségi érdekekkel szemben, a hagyományos családstruktúrák felbomlása, a konfliktusmegoldás súlyos hiányosságai megtalálhatók a megye lakosságánál. Mindezek, valamint az egészség-magatartás súlyos hiányosságai (mozgáshiány, egészségtelen táplálkozás, dohányzás, elhízás, a szűrővizsgálatok és a gyógykezelések elhanyagolása)

a

munka

és

a

pihenés

arányainak

eltorzulása,

mértéktelen

alkoholfogyasztás, a kockázatkeresőmagatartások, az élet értelmének a kérdésére válasz nem találása, a balesetekbe és a betegségekbe ’menekülés’, az öngyilkosság,

16

sokkal nagyobb mértékben pusztítja a megye népességét, mint más megyékben vagy Európa más országaiban. (Kopp , Kovács, 2006, Tringer 1999, Pethő1989, Paulay 1962)

Az

önpusztításban

a

területi

különbségek

ilyen

nagy

mértékű

megmagyarázhatatlan állandósága évtizedek óta lényegében változatlan. (Moksony 2003) Az öngyilkosság megelőzésére is sokkal többet lehetne tenni, mit amennyit ma akár az országban, akár a megyében teszünk. Rendkívül gazdag az irodalom a prevenció, a nevelés, az intervenció, a kutatás területén. Nagyon sok információ áll rendelkezésünkre a diagnosztikában, (Hendin, Maltsberger és mtsai 2001) a suicid krízis folyamatáról, genetikai-biológiai-pszichológiai-társadalmi összetevőiről, (Du L és mtsai 2001, McGuffin és mtsai 2001, Mann 2003, Mann és mtsai 1992, 2005) a pszichiátriai zavarok szerepéről, a testi és lelki betegségek összefüggéseiről, amelyek önpusztításhoz

vezetnek,

a

veszélyeztetett

csoportokat

illetően,

a

terápiás

lehetőségekről, (Kalmár, Bitter, Rihmer, Gábor, Füredi In: Rihmer-Kalmár 2000, Maltsberger In Hendin és mtsai 2001) és a prevenciós stratégiákról, amelyekről szinte tudomást sem veszünk. (Rutz 1992, Rutz In: Wasserman 2001, Hendin 2000, Hendin, Mann 2001, Wasserman 2001, Rihmer és mtsai 2002, Wilson 2004, Csépe 2007) A depresszió felismerési és suicid prevenciós stratégiák évtizedek óta ismertek. Az Üdvhadsereg az Egyesült Királyságban több mint száz évvel ezelőtt, 1905-ben kezdte meg egy korai öngyilkosság megelőző szolgálat működtetését. Később a szamaritánusok alapították meg az öngyilkosság megelőző centrumok nemzeti hálózatát. Az USA-ban 1950-ben Los Angeles-ben alapították meg az Öngyilkosság MegelőzőCentrumot, majd 1960-ban a National Institute for Mental Health-ben öngyilkosság megelőző részleget alakítottak ki. (Lester 1990) Az International Committee for the Prevention and Treatment of Depression 1975-ben alakult meg, a svéd PTD Committe 1977-ben és a védnöke az ügy fontosságára való tekintettel Őfelsége Szilvia királynőlett. Bács-Kiskun megyében ezzel a témával még a helyi vezetőkig sem lehet eljutni, az ezzel kapcsolatos értesítéseket visszajelzés nélkül tudomásul veszik. Magyarországon szintén megalakult egy PTD Bizottság, amelynek a kuratóriumi tagjai Arató Mihály, Janka Zoltán, Bánki M. Csaba, Rihmer Zoltán, Szádóczky Erika, Németh Attila, Gábor S. Pál voltak. Ez a bizottság hamar beszüntette tevékenységét. 1989-ben Rihmer Zoltán vezetésével szintén létrejött a Depresszió és Öngyilkosság Elleni Alapítvány, (amelyiknek Prof H. Akiskal tiszteletbeli elnöke volt)

17

de 2002-ben beszüntette tevékenységét. Rihmer Zoltán azóta a svéd bizottságban folytatja munkáját. A WHO 1980-ban a ’Health for all in Europe by the year 2000’ programjában három területen jelölte meg a sikeres öngyilkosság megelőzési tennivalókat. 1. Alapvető társadalmi tényezők javítása, 2. Erősíteni az egyének konfliktusmegoldó képességeit és a problémákkal való megküzdési mechanizmusokat. 3. Az egészségügyben dolgozók felkészítése az öngyilkosság előtt álló személyek felismerésére és szakszerűellátására. (Targets for Health for All 1985) Ekkor még az Internetnek mint eszköznek a használata szóba sem jöhetett. 1999-ben a WHO elindította a SUPRE programot, amely az öngyilkosságok megelőzését tűzte ki célul világszerte. Ebben ugyan szól a média szerepéről általánosságban, de az Internetről nem. Az Egyesült Királyságban a Royal College of Psychiatrists and General Practitioners általános vezérelveket fejlesztettek ki és támogattak a depresszió felismerésében és kezelésében, amivel megelőzték az Állami Stratégia publikálását. Oktatási csomagokat fejlesztettek ki és terjesztettek. Kineveztek egy ”Senior GP Fellow”t, hogy nemzeti szinten vezesse ezt a programot. (Kingdom, Jenkins 2000) Az Európai Unió 2005-ben adta ki a ”ZÖLD KÖNYV”-et, amely a lakosság mentális egészségének javítása céljából született, és az Európai Unió mentális egészségügyi startégiájának az alapja. Ebben megfogalmazásra kerül, hogy a mentális egészség stratégiai erőforrás, amely révén elérhetőEurópa visszavezetése a hosszútávú jóléthez vezetőútra, a szolidaritás és társadalmi igazságosság iránti elkötelezettség fenntartásához, és az európai polgárok életminőségének kézzelfogható módon történő javításához. Ma Magyarországon a mentális betegség a népesség mintegy egyharmadát érinti, - ha a comorbiditást is számoljuk, lényegesen többet. - A mentális betegségek óriási terhet jelentenek a családoknak, a gazdaságnak, súlyos károkat okoznak az egészségügyi, a

szociális, az oktatási rendszereknek, a bűnüldözésnek és az

igazságszolgáltatásnak. A mentális betegségben szenvedők megbélyegzése, a gyógyítási lehetőségeik állami korlátozása az országos intézet megszüntetésével, az emberi jogaiknak súlyos megsértése szemben áll az alapvetőeurópai értékekkel. (Zöld Könyv 2006) Magyarországon számos előadás és közelmény nagy példányszámban jelent meg a háziorvosok és a társszakmák orvosai számára, de ezeknek sem látszik a hatása a mindennapi gyakorlatban. (Kopp, Skrabski 1987, 1988, 1989, 2006, 2007, Kopp 2000, 2001, 2008, Kopp, Kovács 2006, Rihmer 2000, Rihmer, Kalmár 2000, Rihmer,

18

Belső2000, Rihmer 2003, Kalmár 1993, 2000, 2003, 2006, Kalmár, Seres és mtsai 2004, Kalmár, Rihmer 2001) Az interneten számos oldal található az ’öngyilkosság megelőzés’ címszó alatt, azonban ezek közt sincs egységes nemzeti program,. Az első száz oldal áttanulmányozásakor sok részleges programmal egyéni kezdeményezéssel találkoztam, de nincs bennük rendszer. Egyes részprogramok viszont hasznosíthatóak lennének, ha volna érdeklődés irántuk, és ezeket egy egységes nemzeti oldal alatt szakemberek koordinálnk. A www.sahar.org.il kiváló prevenciós segítséget nyújt, a hátránya, hogy kizárólag héber nyelven hozzáférhető. (Barak A 2007) A kezdeményezés magyarországi csírája megtalálható a debreceni egyetem WebBeteg címűoldalán, amely mind a szakemberek, mind az érdeklődőlaikusok számára hasznos információkkal szolgál ugyan, de a suicid prevenciónál szélesebb kört érint. (http://www.webbeteg.hu, 2008) 1.3. BÁCS-KISKUN MEGYE Bács-Kiskun megye Magyarország legnagyobb területűmegyéje, a Duna-Tisza közének kétharmadát elfoglalja. Népsűrűség az országos 109-cel szemben csupán 64 fő/km². Bács-Kiskun megye az 1950. évi megyerendezést követően jött létre a trianoni békeszerződés után itt maradt Bács-Bodrog vármegye maradványából a tulajdonképpeni Felső-Bácskából és a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részéből. A megye a DunaTisza közében helyezkedik el. Északról Pest-megye határolja, keleten a Tisza, délről Szerbia, nyugatról a Duna. Székhelye: Kecskemét. Tíz kistérségre oszlik, a megyében 119 település található, ebből 20 város. A városok halálozása 12,7 volt, a vidéki halálozás 14,5. A különbség 13,7%. Ebben a különbségben szerepet játszhat az is, hogy az országban Bács-Kiskun megyében a legrosszabb a mentőellátás, itt nem biztosított a sürgős hívás esetén a 15 percen belüli kiérkezés a nagy távolságok és a szétszórt tanyák miatt. Bács-Kiskun megye vegyes képet mutat gazdasági fejlettség tekintetében. Az északi rész (Kecskemét és Kiskunfélegyháza térsége) gazdaságilag sokkal fejlettebb, mint a megye középsőés déli részei. Jól tükrözik ezt a különbséget a halálozási mutatók. 1999-ben az északi rész kistéréségeiben lakott a népesség 56,2%-a és itt történt az összes halálozás 53,3%-a, míg a déli kistérségekben lakott a népesség 43,3%-a és itt történt a halálozás 46,7%-a. Ez a helyzet 2006-ra sem változott érdemben. A déli kistérésgekben

történő prevenciós

programokat

19

követően

megváltozott

az

öngyilkosságok aránya 1999 és 2006 között. Míg 1999-ben a 43,3%-os népesség arányhoz 48,5%-os öngyilkossági arány tartozott, ez 2006-ra megváltozott, 38,6%-ra csökkent. 2007. évben tovább javult a déli kistérségek helyzete. Népesség arány:42,3% öngyilkosságok aránya: 33,3% + 3,8%

- 10,2% + 10,7 + 14,5% - 0,8% + 22,1% + 4,6% + 25,9% - 3,0% + 20,6%

71,6-6,3 38,3

BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN A DUNA PARTI ÉS AZ ÉSZAKI KISTÉRSÉGEKBEN JOBBAK A HALÁLOZÁSI MUTATÓK, MINT A DÉLI, KELETI KISTÉRSÉGEKBEN

5. ábra: A Bács- Kiskun megyei kistérségi halálozási mutatók viszonyulása az országos halálozási mutatóhoz. 2006

63,3-10,0 35,1

80,9- 4,3 48,0-16,8 40,3 31,6 31,0-14,2 50,3-4,1 36,8- 11,4 22,2 26,1 23,8 87,3-11,3 47,4 22,5-5,0 95,8-10,8 13,3 51,1

BÁCS-KISKUN MEGYE SUICID RÁTA

2007

FÉRFI: 54,7 NŐ: 9,3 ÖSSZ: 30,8

6. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma. BácsKiskun megye kistérségei. 2007

A megye lakossága ma már csaknem homogén, többségében magyarok lakják, de valamennyi településen él jelentős roma népesség. (A megye népességének 1,1%-a) Kisebb horvát, (0,3%) illetve német (0,82%) szigetek találhatóak Hajós illetve Baja környékén. Az egyéb népcsoportok az egy ezreléket sem érik el, többségük tizes nagyságrendűcsupán. A legsűrűbben lakott település Kalocsa (353 fő/ km2), a legritkábban lakott pedig Újsolt (6 fő/ km2). A városokban átlag 126, a községekben 36 fő/ km2 a népsűrűség. Jellemzőek az óriásfalvak és jelentős a tanyasi lakosság száma. 1990-ben a népesség 13%-a külterületen élt.

20

II. BEVEZETÉS 2.1. HÁTTÉR 2.1.1. Legfontosabb pszichiátriai és határterületi problémák a megyében * Formálisak és hiányosak a megelőzéssel kapcsolatos intézkedések. Magyarországon nincs

olyan

munkacsoport,

hatékony amely

egészségmegőrző, egészségfejlesztő, betegségmegelőző, összefoglalná

a

szórványosan

meglévő

preventív

tevékenységeket, ajánlásokat fogalmazna meg az egészségpolitika számára arra vonatkozólag, hogy az ország melyik területén, melyik népességcsoportban, milyen intervenciókat kell rutinszerűen elvégezni. Az egészségpolitika nem támaszkodik az Orvosegyetemeknél, az Országos Egészségfejlesztési Intézetnél, az ÁNTSZ-nél, a különbözőSzakmai Kollégiumoknál és a szakembereknél felhalmozódott hatalmas tudásmennyiségre, amelyek ma is a rendelkezésre állnak. (Kalmár 1990, Rutz, Rihmer 1997, Rihmer, Kalmár 2000, Hendin és mtsa 2001,Rutz 2002, Mann és mtsai 2003, 2005, Csépe 2007, Kósa 2008, Slesina 2008) 6. táblázat: A megelőzés szintjei és céljai. * A népesség nem rendelkezik megfelelőkonfliktusmegoldó módszerekkel. * Magas az alkoholfüggőségben szenvedők aránya, ennek ellenére nincs hatékony megelőzési és kezelési program. A prevenció és kezelési stratégia elméletileg kidolgozott minden szinten. Ismeretesek az alkoholfogyasztással kapcsolatos mortalitás és morbiditási mutatók, amelyek szerint Magyarországon az alkohollal kapcsolatos halálozás relatív kockázata mintegy kétszerese az európai átlagnak. A férfiak rizikója a nőkéhez képest háromszoros. Ismert, hogy az egy főre jutó tiszta alkohol-fogyasztás mennyisége Magyarországon 1997 óta növekszik az európai csökkenéssel szemben, és annál legalább 25%-kal magasabb. (2003: korábbi Eu-országok átlaga: 9,3liter /fő; Magyarország: 11,6 liter/fő. (Makara 2007) * Magas a depressziós megbetegedésben és alkalmazkodási zavarban szenvedők aránya. (Kopp, Skrabski 1989, Székely, Purebl In: Csépe 2007) * A társadalom elöregedik, magas a geronto-pszichiátriai betegek száma. * Magas a munkanélküliség aránya (2006: 9,4%; országosan: 7,5.) * Magas a többszörösen hátrányos helyzetben élők száma és aránya.

21

* A politikának és a társadalomnak a relatíve nagy számú roma lakossághoz való viszonyulása ellentmondásos. Ezen népcsoport rendkívül rossz anyagi helyzete, nyomorúságos életkörülménye, alacsony iskolázottsága, alacsony mentálhigiéniás színvonala számos pszichiátriai és kriminológiai esemény forrása. * Elégtelen, hiányos és szakadozott a szociális háló, lassú és nehézkes a szociális ügyintézés. A kiskunhalasi pszichiátriai osztály ellátási területén található két pszichiátriai betegek otthona akut betegeinek ellátására igénybe veszi a pszichiátriai osztályt, ugyanakkor semmiféle segítséget, soronkívüliséget nem biztosít a kiskunhalasi betegek elhelyezésével kapcsolatban. Az egyik otthon (Tompa) kizárólag a fővárosi betegek ellátását biztosítja. Tragikus az a diszkriminatív intézkedés, amely a fővárosból vidékre kitelepíti a fővárosi szociális otthont igénylőpszichiátriai betegeket, ezzel elszakítva őket az eredeti környezetükből. Úgy tűnik, az OPNI megszüntetésével tovább folyik a pszichiátriai betegek eltávolítása a fővárosból? A krónikus betegek ellátását biztosító megyei szakosított otthonba rendkívül nehézkes, körülményes és időigényes a bejutás. Sokszor több éves várakozás és sürgetés ellenére sem lehet beteget az Intézetbe bejuttatni a komplikált beutalási rendszer és a törvény által előírt határidőket be nem tartó bürokrácia miatt. Ezen, Kiskunhalason csak az intézmény és a pszichiátriai osztály jó kapcsolata enyhített. Nem megoldott sem a gyermekpszichiátriai és adoleszcens korúak pszichiátriai prevenciója, sem a pszichés rendellenességek, zavarok diagnosztizálása, kezelése, gondozása és rehabilitációja. Sajnálatos módon a vizsgált időszakban számos felhívásom ellenére a megyei vezetés érdemben semmit nem tett a gyermek és ifjúságpszichiátriai ellátás biztosításáért. Bács-Kiskun megyében a 14 éves kor alattiak száma 81 948 (fiú: 41 893, leány: 40 055.) a 14-18 éves korúak száma: 27 967 (fiú: 14 251, leány: 13 716.) Az aktív gyermekpszichiáterek száma Magyarországon 90. Ha elfogadjuk azt a feltevést, hogy a gyermek és serdülők megközelítőleg 20-24,8%-a küzd valamilyen pszichiátriai vagy problémás viselkedési problémával, az Bács-Kiskun megyében, 24,8% esetén 20 323 gyermek és 6 636 serdülő, összesen 27 259 fiatalellátását kell megoldani. (Vetró 1997, Herczeg 2008) Ez esetben a megyében dolgozó négy gyermekpszichiáter mindegyikére kb. 6 800 páciens jut. Ha egy terápiára egy évet számolunk, akkor ez gyermekpszichiáterenként 45 beteg ellátását biztosítja, (Heinrichs 2008) ami az ellátásra szoruló gyermekek és serdülők 0,7%-a. Országosan

22

ez 408 000 gyermeket és serdülőt jelent, akik közül egy gyermekpszichiáterre jut 4 530 páciens. Ez azt jelenti, hogy országosan az ellátásra szorulók 1,%-a részesülhet tényleges ellátásban. Magyarországon a 2005/2006. tanévben megvizsgált ezer gyermek közül: Betegség

Öt éves

3.osztályos

5.osztályos

9.osztályos

11.osztályos

fiú

fiú

fiú

fiú

fiú

lány

lány

lány

lány

lány

Mentális zavar

34,97 16,07 45,07 24,66 40,66 21,89 29,35 21,62 24,03 19,12

Hypertensio

2,45

Obesitás

52,81 64,8

1,7

3,58

3,39

7,87

5,88

23,75 9,52

37,63 13,52

104,7 102,2 115,9 107,5 87,12 88,87 98,66 91,63

szenvedett a fenti betegségekben. Ez a helyzet még jobban felértékeli a prevenció jelentőségét. A depresszió és a szorongásos zavarok primér prevenciójának stratégiája kidolgozott, a megvalósítása még várat magára. (Egészségügyi Statisztikai Évkönyv 2006, Makara 2007) * A pszichiátriai osztályok megszüntetése, átalakítása, mátrix osztályokba való bevonása, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, az Országos Addiktológiai Intézet felszámolása, tovább rontotta a pszichiátriai ellátás színvonalát, lehetetlenné téve a progresszív ellátást. * Hiányoznak az átmeneti intézmények. *A társadalom, a politika, az egészségpolitika diszkriminatív intézkedései megnehezítik az e területen dolgozók helyzetét, sem anyagilag, sem erkölcsileg meg nem becsülve ezen a nehéz, felelősségteljes és veszélyes területen dolgozók munkáját, akik a WHO által javasolt normatívákhoz viszonyítva alacsony létszámban, zsúfolt kórházi osztályokon, fizikailag-lelkileg és szellemileg túlterhelve végzik sokszor emberfeletti munkájukat. * Nincs az országban sem a pszichiátriai betegek (és gyakran a hozzátartozóik), sem a pszichiátriai ellátás területén dolgozók emberi jogait biztosító hatékony képviselő. A betegek, és a dolgozók jogai sokszor csak formálisan biztosítottak, vagy úgy sem. 2.1.2. Legfontosabb önpusztító magatartással kapcsolatos problémák a megyében * Magas a külsőokok okozta halálozás, ezen belül is magas az öngyilkosságok aránya. A vizsgált időszakban az összes külsőokok okozta halálozás áldozatainak a száma:

23

Bács-Kiskun megyében 7 471 volt. (ebből férfi: 5 172, nő: 2 299) Az öngyilkosságok száma 2 758 volt, ez 36,92%. (ebből férfi: 41,45%, azaz 2 144, nő: 27,55% azaz 614) Bács-Kiskun

megyében

2000-ben

3,2x

annyian

haltak

meg

öngyilkosság

következtében, mint közlekedési balesetben. 2006-ban ez az arány 1,7x. volt. Az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérletek súlyos lelki traumát, komoly anyagi veszteséget

okoznak mind a mikro-, mind a makrokörnyezet számára. A fejlett

országokban a DALY-veszteségnek 3,5%-át teszi ki a 15-45 év közötti önsértés. (Makara 2007) Mi nem rendelkezünk ilyen vizsgálatok eredményeivel. Az öngyilkossági kísérletek súlyos terhet jelentenek az egészségügyi ellátó rendszer számára is. * A megyében mindig nagyon magas volt az öngyilkosságok száma, és bár a háború utáni növekedési trend 1984-től kezdve az országos adatokkal párhuzamosan csökkenő tendenciát mutat, még mindig nagyon sok áldozatot követel. Bács-Kiskun megyében 1971-2006 között 7 657 férfi és 2 930-nő, összesen 10 587 személy halt meg öngyilkosság következtében. 1995-től 2006-ig az öngyilkosságok száma férfiaknál 204ről (suicid ráta: 79,1) 138-ra csökkent, (suicid ráta: 54,2) ez 32,4%, nőknél 57-ről (suicid ráta: 20,1) 46-ra csökkent, (suicid ráta: 16,0) ez 19,3%, összesen 261-ről (suicid ráta: 48,4) 184-re, (suicid ráta: 34,3) ez 29,5%. Ez az arány jobb az országos aránynál, és az eredményben benne vannak a depresszió felismerési és az öngyilkosság megelőzési programok eredményei is. Mégis nagyon messze vagyunk a Nemzeti Népegészségügyi Program által elérendő20/100 000 célértéktől. Amennyiben BácsKiskun megyében ebben az ütemben csökken az öngyilkosságok száma, akkor is legalább még tíz év szükséges, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Program által kitűzött célt elérjük. * Nincs sem az országban, sem a megyében szervezett, jól koordinált depresszió felismerési és suicid prevenciós program. A megyei vezetés érdemben nem foglalkozik az öngyilkosság megelőzési lehetőségeivel. * Elöregedőa népesség. Míg 2006. évben a 20 év alatti népesség európai átlaga 29% volt, addig ez Bács-Kiskun megyében 21,9. Két kistérségben 21% alatt maradt. A 65< népesség aránya a megyében 16,25%, Magyarországon 15,87%, az európai átlag: 11% volt. Négy kistérségben meghaladta a 17%-ot, egy kistéréségben a 18%-ot. A

24

legalacsonyabb Kecskemét kistérségben: 14,34%, míg a legmagasabb Bácsalmás kistéréségben: 19,42%. * Nagy a szétszórt tanyavilágban élő, magányos, magáramaradt idős emberek száma. * A tanyavilág megritkulásával megszakadt és lényegesen nehezebb lett a tanyasi emberek közötti kommunikáció, ezáltal meggyengült az egymásnak segítés lehetősége. * A tanyasi iskolák felszámolásával felgyorsult az elvándorlás a fiatalok részéről, és megszűnt a falusi tanító segítőszerepe. A falusi tanító, a helyi plébános és/vagy tiszteletes, a falusi körorvos, akik ott laktak, együtt a lakossággal a településeken, biztosították a lakosság testi-lelki és spirituális támogatását. Ez létfontosságú volt. A háború előtt még előfordult Kecskeméten, hogy egy híres tanítónak emléktáblát állítottak és utcát neveztek el róla. (Böszörményi Mihály utca.) Ma már ilyesmi nincs. Tapasztalatból tudom, hogy még a 60-as évek végén is egyes tanyasi-falusi településeken nagyobb volt a tanító presztízse az orvosénál is. Azok az intézkedések, amelyek a falusi és tanyasi iskolák megszüntetéséhez vezettek, megszűntették az itt lakók szomatikus-mentális és spirituális védettségét. * A háziorvosi szolgálat egyáltalán nem felel meg az alapellátás kritériumainak. (Primary Health Care-1982.) Nincs átfogó képük, a hozzájuk tartozó népesség egészségi állapotáról, nem ismerik a hozzájuk tartó népesség egészségügyi mutatóit, nem végeznek rendszeresen szűrővizsgálatokat, nem alkalmaznak önbecslőskálákat, érdemben nem gondozzák a hozzájuk tartozó betegek zömét. (Arnold és mtsai 2003) Sem a működésük optimális biztosítása, sem az informatikai rendszerük, sem a működési protokolljaik pontos kidolgozása, sem a működésük minőségbiztosítási rendszere, de a szupervíziójuk sincs biztosítva. A továbbképzésük az esetek egy részében formális. A háziorvosok és körzeti ápolónők, különösen vidéken, nehéz feltételek mellett dolgoznak, viszonylag ritkán jutnak ki a tanyákra, nem megoldott a helyettesítésük, a továbbképzésük és a rekreációjuk, ezzel is nehezítve az időskorúak pszichiátriai ellátását. * Rendkívül magas az alkoholisták száma, sok helyen készítenek saját fogyasztásra szeszes italt és sok a zug-italmérő, ún. ”bögre-csárda”. Az alkoholfogyasztás a vizsgált országokon belül Magyarországon a legnagyobb mértékű, és 1995 óta emelkedő tendenciát mutat. Az ország bortermelésnek jelentős hányada a megyében készül. Ismeretes, hogy a szülői alkoholizmus a serdülőkori szuicid jelenség legmarkánsabb

25

determinánsa, és ez a tény nem részesül kellőfigyelemben sem a pszichiátria sem az addiktológiai közvélemény szempontjából. (Oravecz 2000) * Magas az elváltak, magányosok száma. * Viszonylag magas azon öngyilkos áldozatok száma, akik az öngyilkosság előtti hónapokban valamilyen okkal vagy ürüggyel felkeresték az egészségügyi szolgálat orvosait, de a praesuicidális szindróma és a depresszió nem került felismerésre. * Nem gondozzák az öngyilkossági kísérletet elkövetőket, pedig köztudott, hogy az öngyilkosságot elkövetők jelentős részénél szerepel az anamnézisben korábbi öngyilkossági kísérlet. Az öngyilkossági kísérlet az egyik legerősebb prediktora az öngyilkosságnak. Arató és mtsai azt találták, hogy a befejezett öngyilkosságok áldozatainak kórtörténetében a férfiaknál 38%-ban a nőknél 42%-ban fordult elő öngyilkossági kísérlet. (Arató 1988, Retterstol, Mehlum In: Wasserman 2001) * Nem gondozzák az öngyilkos áldozatok családtagjait sem. Azon családokban, ahol előfordult öngyilkosság, 26x nagyobb a családtagok esélye öngyilkosságra, mint ahol nem fordult elő. (Kopp, Skrabski 1987) * A megyében születettek megengedőbb álláspontot képviselnek az öngyilkossággal szemben, mint az ország nyugati megyéiben lakók. (Moksony 2003) Gyakori az öngyilkossággal szembeni elfogadó attitűd, különösen idősebbek és gyógyíthatatlan betegek esetében. (Osváth 2001) Ijesztőaz orvostanhallgatók, szociális munkásnak tanulók és nővérek viszonyulása az élethez és az asszisztált öngyilkossághoz. Fekete és mtsai vizsgálatában, 242 tanuló és súlyos betegekkel foglalkozó nővér megkérdezését követően azt találták, hogy a megkérdezettek 78%-nak az volt a véleménye, hogy az embernek joga van meghalni. A szociális-munkás tanulók, akiknek csak alig van tapasztalatuk a halállal, a legengedékenyebbek, a betegágy mellett dolgozó nővérek a legelutasítóbbak, (21%) az orvostanhallgatók a két csoport között foglanak helyet. (Fekete és mtsai 2002) A nemzetközi vizsgálatok eredményei ellentmondásosak. Az USA-ban az átlagnépesség közel kétharmada egyetértett az asszisztált öngyilkosság legalizálásában, hasonló volt a helyzet Kanadában. Itt viszont az orvosok 80%-a ellenezte. Az európai vizsgálatok azt mutatják, hogy az orvosok többsége ellenzi. Magyarországon ezzel kapcsolatban kevés vizsgálat történt de az eredmények ijesztőek. (Fekete, Osváth 2004)

26

2.1.3. Fontosabb statisztikai adatok. 2006. év (KSH) 7. táblázat: Bács-Kiskun megye lakónépessége. 1995-2006. Bács-Kiskun megyei Statisztikai évkönyvek. Bács-Kiskun megyei Statisztikai évkönyvek. 1995-2006 között, a vizsgált időszakban Bács-Kiskun megyében 55 921 élveszületés, 32 432 művi abortus, 83 007 halálozás történt. Magyarországon 1 188 221 élveszületés, 736 142 művi abortus és 1 648 342 halálozás A vizsgált időszakban a megyében minden egyes élveszületésre 2,1 halálozás és művi abortus jutott, ami nemcsak ijesztően magas, de magasabb az országos átlagnál is. Háziorvosok száma: 263

Házi gyermekorvosok száma: 84

Védőnők száma: 281 (ebből területi: 203, iskola-egészségügyi: 51.) Vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya: 87,2. Szennyvíz csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya: 39,4. A megye népessége fokozatosan csökken, a vizsgált időszakban a csökkenés mértéke 2,7%-os volt. Bács-Kiskun megye településeinek népességét, élveszületési és halálozási adatait 2006. évben az 5-14. táblázatok tartalmazzák. 8-17. táblázat: Bács-Kiskun megye településeinek élveszületési és halálozási adatai kistérségenként. 2006. Bács-Kiskun megyei Statisztikai Hivatal adatai. 2.2. RÖVID KULTÚRTÖRTÉNET 2.2.1. Az öngyilkosság a történelemben AZ ÖNGYILKOSSÁGNAK SZÁMTALAN, BONYOLULT, MÉLY, SZERTEÁGAZÓ GYÖKERE VAN

”Nem egymagam vagyok még e világon? Előttem a szirt, és alatta a mély: Egy ugrás, mint utolsó felvonás… S azt mondom: vége a komédiának.”

.

PSZICH. PSZICH.

BIOL. TÖRT.

TESTI SPIRITUÁLIS TÁRSAD.

8. ábra: Madách Imre: Az ember tragédiája

MITOL.

7. ábra.

Az öngyilkosságnak nemcsak mély, szerteágazó pszichológiai, pszichiátriai, biológiai, szomatikus, de társadalmi, történelmi, mitológiai, spirituális gyökerei is vannak.

27

Madách Imre – köztudott a depressziója - ”Az ember tragédiája” címűdrámájában Ádámot nevezi meg, mint aki először foglakozott az öngyilkosság gondolatával. Végül is Ádám mégsem követ el öngyilkosságot, mert Madách úgy gondolta, hogy az emberi élet nem hiábavaló. (Ebben Arany János is belesegített, aki ’belejavított’ a tragédiába.) 2.2.2. Öngyilkosság a primitív kultúrákban, a mitológiában és a Bibliában. Az

ősi primitív kultúrákban nem találhatóak olyan bizonyítékok, amelyek

öngyilkosságra utalnának. (Zonda 1991) Ez talán érthetőis ha feltételezzük, hogy az emberi gondolkodás bizonyos fejlettségi szintje szükséges az öngyilkossági gondolat kialakulásához. Talán ez lehet a magyarázata annak is, hogy korai gyermekkorban sem fordul elő, csupán amikor a gondolkozás bizonyos fejlettségi szintet elér. (Kalmár 1996) Az öngyilkosságot nem sújtja büntetéssel a Biblia, és külön nem is tiltja vagy ítéli el. Az Ószövetségben számos öngyilkossággal kapcsolatos leírással találkozhatunk, de számuk lényegesen kevesebb, mint például a görög mitológiában. Az ebben érintett személyek száma aszerint változik, hogy hogyan határozzuk meg az öngyilkosság fogalmát, hány apokrif iratot számítunk a Bibliához tartozónak, és a különbözőverziók közül melyiket fogadjuk el. Barraclough az Új Modern Szent Bibliát elemezte. (Barraclough 1992) Szerinte a bibliai öngyilkosságok közül egyetlen esetben feltételezhető hogy az áldozat a mai értelemben véve pszichiátriai betegségben szenvedhetett, Saul, akinek mind a féltékenységét, mind a melankóliáját a Biblia betegesnek tartja. A katolikus egyház 1983 óta tolerálja az öngyilkosságot. (Fekete 2004, Catechism of the Catholic Church) 2.2.3. Öngyilkosság a Mediterrán mitológiában. Minden társadalmi csoportnak megvan a maga specifikus öngyilkossági hajlama, amelyre nem ad magyarázatot sem a fizikai környezet változása, sem az egyén testilelki állapota, hanem szükségképpen társadalmi okoktól függ. Nem véletlen, hogy a mitológiában és az ókori társadalmakban is megjelenik az öngyilkosság a korai társadalmak fejlettségi szintjének megfelelően. Jól követhető ez a mediterrán mitológiában, ahol több száz öngyilkos áldozatról tudunk. Itt is számos tényezőjátszik szerepet az öngyilkosságok létrejöttében. A görög mitológiában szoros összefüggés figyelhető meg a gondolkodás fejlődése, a különböző társadalmak kialakulása, a

28

világnézet és az öngyilkosság között. A történelem és a mitológia keletkezésének hajnalán a görögöknél a Létezés fontosabb volt az Individualizációnál, az egyén a Mindenség része volt. Ebben a korban az ember képtelen volt világosan különbséget tenni a pszichikai és fizikai jelenségek között, s benne a szubjektum és az objektum összekeveredett

egymással.

Az

ekkor

elkövetett

öngyilkosságok

többnyire

önfeláldozások, vagy áldozat céljából elkövetett rituális öngyilkosságok, illetve őrültség következtében elkövetett öngyilkosságok voltak. Ezek az öngyilkosságok valójában altruista öngyilkosságok voltak, (Durkheim 2000) ahol az ok az elégtelen individualizáció volt, és a társadalom attitűdje azért elfogadó, mert az egyén, a személyiség még nagyon keveset számít. Az áldozati célból elkövetett öngyilkosságok végrehajtói azért akarnak megszabadulni a személyes léttől, mert az általuk Valóságnak tartott Másik Világban akarnak elenyészni, vagy valamilyen közösségi célért áldozzák fel magukat. Ez az öngyilkossági forma később is visszatér az olyan világnézetet követőknél, akiknél az élet értelme a halálon túl van, s így az élet a leggyönyörűbb távlatokat ígérőjövőakadálya csupán, amelyben már nincs feladata az egyénnek. (Pl. Empedokles) Amikor az emberi gondolkodás kialakulása a differenciátlan fázistól a mágián és az animizmuson keresztül eljut odáig, hogy az ÉN elválik a KÜLVILÁG-tól, a Mindenség egysége megreped, az Ember kihullik a Mindenség ölelésének szorításából, s az EGYÉN

és a KOZMOSZ két pólusként jelenik meg. Ez a

Makrokozmosz és a Mikrokozmosz születése. Ettől kezdve az individualitás nagyobb értéket nyer a létezésnél. Az egyén számára fontos lesz céljainak megvalósulása, sikerek elérése, tulajdon, hatalom, pozíció megszerzése. Amennyiben ez nem sikerül, az élet elveszíti az értelmét. Az egyénben kialakuló belsőzavar és a külsővilág rendjének megbomlása együttesen a Létezésből való kilépéshez, az öngyilkossághoz vezethet. (Földényi 1992) A fejlődés további szakaszában megjelenik a felismerés, hogy a halál és a halhatatlanság csakis e zárt világ határain belül képzelhetőel, s így a metafizikai otthontalanságnak az öngyilkosság sem képes véget vetni. Ekkor az öngyilkosság már nem mindenáron elfogadott megoldás, a vele szemben kialakult attitűd ambivalens. A tudomány, a logika szabályainak felismerése, a filozófia kialakulása egyre jobban erősíti az ÉN és a KÖRNYEZET közötti differenciálódást, és ezzel, párhuzamosan az eleinte elfogadó, majd ambivalens attitűd elutasítóvá válik. A fordulópont a görög bölcselet

29

attikai korszaka. Szokratész elfogadó attitüdje mellett a tanítvány Platon az öngyilkosságot már csak letörölhetetlen szégyen, tragikus sors vagy gyógyíthatatlan betegség esetén tartotta megengedhetőnek. Arisztotelész egyértelműen elutasította az öngyilkosságot, azt becstelen, gyáva cselekedetnek tartotta, amely a józan ész, az erkölcs és az állam elleni cselekdet. A későbbiekben feltétlen visszautasításra talált az öngyilkosság a Hellenizmus korában és az Újplatonikusoknál is. (Földényi 1992, Kalmár 1996) 2.2.4. Öngyilkosság a magyar irodalomban. A magyar irodalom rendkívül gazdag olyan művekben, amelyekben öngyilksság szerepel. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül felsorolok néhány magyar írót és költőt, akik műveikben foglalkozat az öngyilkossággal, ami az öngyilkosság szociológiai jelentőségére hívja fel a figyelmet. Közülük néhányan öngyilkossággal fejezték be az életüket. Abonyi Árpád, Ady Endre, Ambrus Zoltán, Antal Sándor, Arany János, Babits Mihály, Bálint Aladár, Balla Ignác, Bán Ferenc, Bársony István, Barta Lajos, Benedek Elek, Berkes Imre, Bíró Lajos, Bornemisza Péter, Bródy Miksa, Bródy Sándor, Cholnoky László, Cholnoky Viktor, Csokonai Vitéz Mihály, Czóbel Minka, Csáth Géza, Csécsi Imre, Déry Tibor, Dsida Jenő, Elek Artúr, Endrődi Sándor, Faludi Ferenc, Fenyő László, Ferenczy Teréz, Fodor László, Gajáry István, Gárdonyi Géza, Hegedűs Gyula, Heltai Jenő, Herczeg Ferenc Hevesi József, Jakab Ödön, Janus Pannonius, Jász Dezső, Jób Dániel, Juhász Gyula, Kabos Ede, Kádár Endre, Kádár Lehel, Kaffka Margit, Kanizsay Ferenc, Karinthy Frigyes, Károlyi Amy, Kárpáti Aurél, Kassák Lajos, Katona Ernő, Kemény Simon, Kóbor Tamás, Kortsák Jenő, Krúdy Gyula, Kun Andor, Laczkó Géza, Lakatos László, Lengyel Géza, Lengyel Laura, Lovik Károly, Lux Terka, Madách Imre, Malonyai Dezső, Marjay Ödön, Miklós Jenő, Molnár Ákos Molnár Ferenc, Molnár Jenő, Móricz Zsigmond, Nagy Lajos, Nagy László, Nógrádi László, Pakots József, Pekár Gyula, Petelei István, Petőfi Sándor Rákosi Viktor, Relle Pál, Reviczky Gyula, Réti Ödön, Révész Béla, Ritoók Emma, Sas Ede, Somlyó Zoltán, Szabó Lőrinc, Szerb Antal, Szép Ernő, Szilágyi Géza, Szini Gyula, Szomaházy István, Szomory Dezső, Szőllősi Zsigmond, Telekes Béla, Tersánszky Józsi Jenő, Thury Zoltán, Tömörkény István, Török Gyula, Váradi Antal, Vértesy Gyula, Weöres Sándor, Zilahy Lajos. (Böszörményi 1991, Simkó 2006)

30

2.3. AZ ÖNGYILKOSSÁGRÓL ÁLTALÁBAN 2.3.1. Az öngyilkosság fogalma, öngyilkossági kísérlet, (parasuicidium) Nincs még egy olyan tragikus, fájdalmas, ésszerűtlen, ellentmondásos és nehezen megmagyarázható, ”egyéni sorsban megnyilvánuló társadalmi jelenség”, (Pethő1989) amely annyira tisztázatlan és misztifikált, mint az öngyilkosság. Nemcsak az élet elvesztésével jár, de komoly fájdalmat okoz a családtagok, barátok körében, sokkoló hatású a környezet számára és hatalmas gazdasági terhet ró az egész társadalomra. (Rihmer In: Füredi 2003) Valódi okát nem ismerjük, de nem is ismerhetjük, hiszen az öngyilkos magatartás (öngyilkossági kísérlet ill. befejezett öngyilkosság) multikauzális, amely sohasem vezethető vissza egyetlen okra, hanem mindig számos biológiai, pszichológiai-pszichiátriai, történelmi, társadalmi és kulturális tényezőjátszik szerepet kialakulásában. (Durkheim 2000, Bakó-1 1992, Perczel Forintos 2001, Hawton és mtsa 2000, Wasserman 2001, Rihmer 2003, Moksony 2003, Mann és mtsai 2005, Goodwin és Jamison 2007.) A suicidium fogalma 1621 óta ismert. (Burton 1621/1932) Öngyilkosság: 1809 óta ismert magyar fogalom. Számos meghatározás létezik, a mindennapi klinikum számára a legpraktikusabb: ”Az öngyilkosság az élettörténetbe ágyazott krízisállapot, amelyből az egyén a kiutat csak önmaga elpusztításában találja meg.” (Tringer 1999) A rómaiak körülírással fejezték ki: ”saját halálát idézi elő” (sibi mortem consciscere) ”erőszakot követ el saját maga ellen” (vim sibi iferre)

Parasuicidium: öngyilkossági kísérlet.

Fontos megfigyelés, hogy míg a befejezett öngyilkosságok áldozatainak többsége férfi, addig az öngyilkossági kísérletet elkövetők többsége nő. Magyarországon a befejezett öngyilkosságok esetében az arány férfi és nőközött 1995: 73,6%:26,4%. 2006: 75,6%: 24,4%. Bács-Kiskun megyében a befejezett öngyilkosságok esetében az arány férfi és nő között 1995: 78,2:21,8. 2006: 75%: 25%. 2007. évben: 83,8%: 16,2%. A kiskunhalasi pszichiátriai osztály ellátási területén a befejezett öngyilkosságok esetében az arány férfi és nőközött 1995: 68,3%:32,7%. 2006: 84,6%:15,4%. 2007. évben: 90,5%: 9,5%. Kiskunfélegyháza kistérségben a befejezett öngyilkosságok esetében az arány férfi és nőközött 1995: 89,5%:10,5%. 2006: 71,4%: 28,6%. Hazai vizsgálatban az öngyilkossági kísérleteknél a nemek aránya: férfi: 31% nő: 69%. (Balázs és mtsai 2003) A kiskunhalasi pszichiátriai osztály ellátási területén ez az arány 1995-ben: férfi:

31

47,7% nő: 52,3%. 2006-ban: férfi: 43,9% nő: 56,1%. Kiskunfélegyháza kistérségben ez az arány 1995-ben: férfi: 57,6% nő: 42,4%. 2006-ban: férfi: 36,6% nő: 63,4% volt. Öngyilkosságról minden minden kultúrából és társadalomból tudunk. Nincs tudomásunk olyan – individualizált, kultúrával rendelkező– társadalmi formációról, amelyben az öngyilkosság ne fordulna elő. (Buda 1997) 2.3.2. Az öngyilkossági folyamat modelljei Az öngyilkosság magyarázatára, számos elmélet született, azonban az bizonyos, hogy a multikauzalitása miatt egyetlen módon nem modellezhető. Az elképzelések valójában csak részelképzelések, amelyeknek a saját területükön van létjogosultságuk. Minél egyszerűbb egy modell, annál kisebb területre ad magyarázatot, minél komplexebb, annál többre. Fontosak a praesuicidális traumák, a tárgyvesztés, a szégyen, a bűntudat, a nárcisztikus sérelem, de nem ad teljes magyarázatot minden öngyilkosságra. (Bakó-2 1992) A családi tényezők nemcsak genetikai, környezeti és/vagy fejlődési úton járulhatnak hozzá az öngyilkos magatartás kialakulásához, de egyidejűleg stresszorként is hatnak. Újabb genetikai vizsgálatok szerint az öngyilkos magatartás diathesise a környezet és genetikai tényezők interakciójának kontextusában jelenik meg. Ha van is genetikus diszpozició az öngyilkosságra, azt a kultúra módosíthatja. A tanulás és a kulturális

hatás

fontos

meghatározói

az

öngyilkosságnak,

különösen

a

módszerválasztásnak. Fontos a család és a társas környezet öngyilkosságra szocializáló szerepe. A Durkheim által ismertetett strukturális magyarázat azt állítja, hogy az öngyilkosságnak az az oka, hogy az egyén elszakad az őt körülvevőtársadalomtól, elszigetelődik attól a közösségtől, amelyik a szilárd érték és normarendszerével irányítja a cselekedeteit, és amelyik célt és értelmet ad az életének. (Moksony 2003) ’Az egyensúly minden megbomlása az önkéntes halál irányába tereli az embereket, még akkor is, ha az nagyobb jóléttel és az általános vitalitás fokozódásával jár. Az emberek mindig könnyebben ölik meg magukat, valahányszor valamilyen nagy átrendeződés folyik

a társadalomban, akár hirtelen

növekedés,

akár váratlan

kataklizma

következtében.’ (Durkheim 2000. 265.o.) Durkheim dezorganizációs hipotézisével szemben, - amely szerint a társadalmi helyzet bármiféle megváltozása, függetlenül a változás irányától, fokozza az önpusztítás kockázatát, -

a deprivációs hipotézis

valószínűbb, azaz a lefelé irányuló mobilitás a társadalomban nagyobb mértékben fokozza az önpusztítás kockázatát. A társadalmi felemelkedés csökkenti az

32

öngyilkosság veszélyét. (Moksony 2005) A családi hagyományozó magatartás és a társadalmi értékek emocionális és kognitív síkon épülnek be a személyiségbe és alakítják ki az öngyilkossági cselekménnyel, mint problémamegoldó módszerrel való azonosulást. Feltételezzük, hogy a magyarországi kultúrában az öngyilkosság, mint konfliktusmegoldási lehetőség igen régóta él. (Andorka és mtsai 1986, Kalmár 1990, Bakó 1992) * Stressz-vulnerábilitás/diathesis modell (Mann 1999, Wasserman 2001) A modell képviselői feltételeznek, elsősorban az egyes családokban halmozottan előforduló öngyilkosságok miatt olyan genetikai és biológiai okokat, ”genetikus vulnerabilitást/diathesist”, amelyek a sérülékenység létrejöttében játszanak szerepet. Itt a diathesis az egyén öngyilkosságra való hajlamát jelenti, amely miatt az egyén nagyobb valószínűséggel lesz öngyilkos, mint akinél ez nem áll fenn. A diathesis legfontosabb elemei az agresszivitás és a pesszimizmusra való hajlam (több öngyilkossági gondolat, reménytelenség, az élet értelmetlenségének érzése) (Perczel 2008)

Bár suicid gén

létezése erősen vitatott, a depresszió iránti fogékonyságot genetikai, biokémiai, pszichoszociális és környezeti tényezők együttesen határozzák meg. A suicid gént feltételezők sokat várnak a közelmúltban elkészült komplett emberi gén-térképtől. (McGuffin 2001) aktív részvétel, beilleszkedés CRY FOR HELP

TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ

AUTOAGRESSZIÓ

SZEMÉLYISÉG

SUICIDIUM

szerep, státusz ANOMIA, BEOLVADÁS ELSŐ ÉS MÁSODIK STÁTUSGAZDASÁG ÜTKÖZÉSE SZEMÉLYES ÉLETTÖRTÉNET

KEVESEBB NORADRENERG NEURON

NORADRENALIN CSÖKKENÉS

+

BESZŰKÜLÉS

DEPRESSZIÓ

9. ábra: Fontosabb dinamikus TÉNYEZŐCSOPORTOK az öngyilkosság kialakulásában. PethőBertalan

REMÉNYTELENSÉG vagy PESSZIMIZMUS

Akut stressz

10. ábra: Stressz -érzékenység és reménytelenség J.J.Mann, 2003

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

DIATHESIS

STRESSZ

Reménytelenség Pszichiátriai zavar Pszichoszociális krízis

GYEMEKKORI ADVERZ ESEMÉNYEK

KRÍZIS

szomato-pszichés pszicho-szomatikus folyamat folyamat BIOLÓGIAI FOLYAMATOK

STRESSZOR

KIÜRÜLÉS

KIVÁLTÓ OKOK SUICID SZÁNDÉK

Noradrenalin csökkenés

SUICIDIUM

Impulzivitás növekedése

Serotonin csökkenés 11. ábra: Stressz érzékenység és reménytelenség. J.J.Mann, 2003

Megfigyelhető SUICIDIUM

Suicid kísérlet Suicid kommunikáció

Suicid kommunikáció

Nem megSuic-ötlet figyelhető halálvágy 12. ábra: Stressz- vulnerabilitas modell.

33

Wasserman D, 2001

ÖRÖKLŐDÉS, FEJSÉRÜLÉS,GYERMEKKORI ABUZUS ÖRÖKLŐDÉS

GYERMEKKORI ABUZUS

FOKOZOTT IMPULZIVITÁS

MAJOR DEPRESSZIV EPIZÓD

PTSD

-

FEJSÉRÜLÉS PRAEFRONTÁLIS SUICIDIUM KÉREG DYSFUNKCIÓ VAGY SÉRÜLÉS HPATÚLAKTIVITÁS

13. ábra

CORTIZOL:+ CRF: + CRFR: - ADREN-CORTEX: +

INDOKOLATLAN GYÓGYSZERFOGYASZTÁS PSZICHOSZOMATIKUS BETEGSÉG EGÉSZSÉGTELEN ÉLETMÓD SUICID KÍSÉRLET BŰNELKÖVETÉS ALKOHOLISMUS AGRESSZIVITÁS DEPRESSZIÓ SUICIDIUM ELFOJTÁS DROG FEED ETC.

DEXAMETHASON TÚLÉRZÉKENYS. HIPPOCAMPUSKÁROSODÁS

J.J.Mann

ROSSZ MEGOLDÁS

BACK

MAKROKÖRNYEZET TÁRSADALOM MIKROKÖRNYEZET CSALÁD, ROKONOK BARÁTOK, MUNKATÁRSAK

KONFLIKTUS

EGYÉN 14. ábra

+ F EED

PROBLÉMA

BACK

JÓ MEGOLDÁS

Hazai szerzők találtak olyan polymorphismust a serotonin transporter génen, amelyik összefüggésben van az öngyilkossággal. A eredmények biztatóak, de további vizsgálatokat igényelnek. (Du és mtsai 2001) * Neurobiológiai modell (Man, Arango, In Wasserman 2001) A rendkívül gazdag és szerteágazó neurokémiai vizsgálatok számos anyagcserezavart igazoltak a különbözőbiogén aminok anyagcseréjében. Ezek a vizsgálatok elsősorban a depressziós betegek és az öngyilkosság közti összefüggésre hívják fel a figyelmet. * Bio-pszicho-szociális-spirituális modell Az öngyilkosság magyarázata csak komplex bio-pszicho-szociális-spirituális modell keretében képzelhetőel. Az egyén nem csak a fizikai testből, a mentális funkciókat biztosító ”lélekből”, pszichéből áll, hanem az általa létrehozott, őt körülvevő, folyton formálódó környezetből és a spiritualitásból is. Bármelyik rész sérül, a többire hatással van. Ha az egyén az élete folyamán olyan folyamatokon megy keresztül, amelyek során súlyosan károsodik a gondolkodásmódja, a kognitív struktúrája, törvényszerűen kialakul a negatív információfeldolgozás, a negatív gondolkodás, a súlyos önértékelési zavarok, negatív önkép, a reménytelenség érzése, a negatív általánosítás, a negatív jövőkép, hiányos vagy rossz problémamegoldó módszerek alkalmazása. Természetesen ezek befolyásolják az egyén hangulatát, közérzetét és a magatartását is, amelyre viszont a környezet annak megfelelően reagál, az esetek többségében nem segítőmódon. Az egészséges és kóros ”magatartás, amely a valóság legbonyolultabb formája, és mindennél nehezebb megfejteni”, meghaladja ezen értekezés kereteit, de ennek megfejtése nélkül aligha lehet az öngyilkosság megértésében előbbre jutni. (Degrell 2008) Amikor a folyamat eljut a depresszió betegségig, természetesen már kimutathatóak a depresszióval járó agyi elváltozások is. A negatív gondolkodásmód kihat az immunrendszerre, a hormonrendszerre, a különbözőszervrendszerekre és

34

szervekre, betegségeket okozva. Évszázadok óta tudjuk, hogy a rossz hangulat befolyásolja az immunrendszert. (Galénos megfigyelése a melankólia és az emlőrák között) A spiritualitás legfőbb bizonyítéka a hit, a vallás protektív szerepe az öngyilkossággal szemben. (Perczel Forintos D 2001, Földényi 1992)

NEGATÍV KOGNITÍV ZUKUNFTBEZOGENHEIT, STRUKTÚRA REMÉNYTELENSÉG

HANGULATZAVAROK 85% -a soha NEM lesz öngyilkos

ÖNGYILKOSSÁG TÚLÁLTALÁNOSÍTOTT ALACSONY SZINTŰ PROBLÉMAMEGOLDÓ EMLÉKEZETI KÉPESSÉGEK TÁROLÁS

15. ábra: Az öngyilkosság kognitív modellje Perczel Forintos Dóra

ÖNGYILKOSSÁGI KÍSÉRLET 90%-a NEM öngyilkosság miatt hal meg

ÖNGYILKOSSÁG 30-55%-a NEM szenved

76-81%-nak NEM volt

hangulatzavarban

megelő zősuicid kísérlete

16. ábra: Módosított VENN diagramm

2.3.3. Az öngyilkosság fajtái. Az öngyilkosságnak számos fajtája lehetséges, a 18. ábra bemutat egy csoportosítást. ÖNGYILKOSSÁG: EGYÉNI SORSBAN MEGNYILVÁNULÓ TÁRSADALMI TÉNY PethőBertalan

• • • • • • •

fájdalmas, tragikus, multikauzális észszerűtlen ellentmondásos misztikus gyógyíthatatlan de megelőzhető emberi jelenség

17. ábra

TÁRSADALMI ÖNGYILKOSSÁG KULTURÁLIS TÍPUSAI: EXISZTENCIÁLIS 1. Szociális 2. Kulturális: teljesítményOKOK PREVENCIÓ

KOMOLY SZOMATIKUS,

függő ség elvesztése- morális vitalitás elvesztése típusú 3. Existenciális 4. Psychés

PSYCHIÁTRIAI

5. Pszichiátriai

& EGYÉB ORGANIKUSISMERETLEN OKOK OKOK 18. ábra

6. Organikus 7. Véletlen 8. Ismeretlen

2.3.4. Az öngyilkosság fontosabb neurobiológiai változói A neurobiológiai változások elemzésekor általában a biogén amin anyagcsere zavaraira gondolunk, (serotonin, noradrenalin, dopamnin, GABA etc.) de más biológiai változók is szerepet játszhatnak depressziós állapot kialakulásában. Az elmúlt években a bőrgyógyászok figyeltek fel az isotretinoin és az öngyilkosság kapcsolatára. Az isotretionin hatékony bőrgyógyászati szer, emiatt sok adoleszcens korú fiatal is szedi, akiknél néhány esetben felfigyeltek az alábbi pszichiátriai mellékhatásokra: hangulatzavar, magatartászavar, irritabilitas, étvágy és alvászavar, öngyilkossági fenyegetés, öngyilkosági kísérlet. Az esetek egy része pszichiátriai kezelést igényelt. Bár a részletes vizsgálatok nem igazoltak oki összefüggést az isotretinoin és az öngyilkosság között, a megfigyelés felhívja a gyakorló orvosok figyelmét a

35

gyógyszerek okozta depresszió jelentőségére. (Jacobs 2001) Sajnálatos módon a jelenlegi BNO-10 a szimptómás depresszió fogalmát nem használja, pedig ez segíthetne ezen betegek felismerésében és elkülönítésében. (Kielholz 1968) Egyébként régóta ismeretes,

hogy

benzodiazepinek,

bizonyos

gyógyszerek

kortikoszteroidok,

(antihypertenzívumok,

fogamzásgátlók,

cimetidin,

barbiturátok, aminophyllin,

antiepileptikumok, clonidin, digitalis, diuretikumok etc.) az arra érzékeny személyeknél hangulatzavart, magatartászavart, szorongást, depressziót okoznak. (Jellinek 1998, Man, Arango, In Wasserman 2001, Nemerofff, Compton, In Hendin, Mann 2001) Az idősebb generáció orvosai még emlékezhetnek a reszerpinre, amely a Rauwolfia serpentina gyökerének alkaloidája, és hosszú ideig a hypertensio és a mániás állapotok hatékony gyógyszere volt. Már a hetvenes években tudtuk, hogy a reszerpin az agy noradrenalin és szerotonin tartalmát csökkenti, és a mellékhatásai között szerepelt: ”depresszív pszichózis öngyilkossági hajlammal.” (Isekutz B, Isekutz L 1979) Természetesen számos egyéb központi idegrendszeri hatása is van a reserpinnek, amelyek miatt ma már nem használjuk a gyakorlatban. Egyébként a terápiás arzenálunkban számos olyan, nem antidepresszív gyógyszer található, amelynek szedésekor fokozódhat az öngyilkossági késztetés. A 18. táblázat az öngyilkosság legfontosabb neurobiológiai változóit tartalmazza. 2.3.5. Az öngyilkosság és a környezet a.) Kockázati tényezők fontossági sorrendben Elsődleges rizikófaktorok: * kezeletlen pszichiátriai betegségek. Az öngyilkossági kísérletet elkövetők mintegy 90%-a szenved valamilyen pszichiátriai megbetegedésben, ennek nagy része hangulatzavar, 56-87%-a MD. 26-65%-a pszichoaktív szer, elsősorban alkoholbetegség, 6-13%-a schizophrenia. Gyakori a comorbiditás személyiségzavarral, pánikbetegséggel, szorongásos zavarral. (Gábor S.P. In Rihmer és mtsa 2000, Rihmer és mtsai 2002, Rihmer A és mtsai 2005, Balázs és mtsai 2006, Sondergard 2008), * reménytelenség (Perczel Forintos és mtsai 2007), * megelőzőöngyilkossági kísérlet és/vagy suicidium a családban (az egyik legfontosabb prediktora az öngyilkosságnak. (Gliatto 1999 Retterstol, Mehlum In: Wasserman 2001) * az öngyilkosság vagy a halálvágy kommunikációja, * csökkent központi idegrendszeri szerotonin aktivitás

36

Másodlagos rizikófaktorok: * kora gyermekkori veszteségek (izoláció, abúzus, szülő(k) elvesztése), * agresszió a családban, a család szétesése, * izoláció, * munkanélküliség, * súlyos konfliktusmegoldási problémák, * súlyos negatív életesemények Harmadlagos rizikófaktorok: * nem (férfiaknál sokkal gyakoribb), * fiúknál adolescens kor, (impulzivitás, pszichomotoros nyugtalanság, agresszív és antiszociális magatartás), * idős kor, *egyes kisebbségi csoportok (az áldozatok családtagjai, katasztrófák átélői, homosexuálisak), * vulnerábilis periodusok (tavasz, praemenstrum) (Rihmer, Rutz 1998, Szádóczky 2001) Az öngyilkosság kockázati tényezői depressziós betegeknél: (1) Demográfiai tényezők: * férfi, * fehérbőrű, * 24-35 ill 50 feletti életkor (2) A depresszióval kapcsolatos tényezők: * suicid gondolatok vagy cselekedetek, * az öngyilkossági vágy kommunikációja, * a depresszió kezelésének hiánya vagy elégtelensége, * kétségbeesés és reménytelenségérzés jelenléte,* agitáció vagy kevert állapot, * alacsony önértékelés, kudarcérzés, szégyen, * bűntudat, * több súlyos depressziós tünet jelenléte, * közeli megelőző gyász, * fennálló pszichózis, schizophrenia, * depressziót kisérőszorongás vagy pánik rohamok, * a depresszió kezdetét követőelsőhárom hónap (3) Személyiségvonásokkal összefüggőtényezők: * agresszivitás, düh, * hosztilitás, * impulzivitás (frusztrációs tolerancia csökkenése) (4) Komorbiditás: * pszichoaktiv szer használat, különösen az alkohol. Robins és mtsai az öngyilkosságok áldozatainál 23%-ban, Barraclough 15%-ban, Rich és mtsai a 30 év alatti áldozatok 54%-ban, a 30 év feletti áldozatok 55%-ban találtak alkohol-problémát. (Andreasen 1997) Érdekes párhuzamosság figyelhetőmeg az alkoholos májhalálozás és az öngyilkosságok között. (Kalmár 2005) Saját vizsgálatainkban 64,5%-ban találtunk alkoholdependenciát vagy abuzust. Az alkohol indukálta hangulatzavar aránya 10%, az alkohol indukálta paranoid zavar aránya 8,5% volt. (Szántó és mtsai 2003) A 64,5% az USA-ban talált 25%-hoz, de még a Finnországban talált 43%-hoz viszonyítva is nagyon magas. (Grant 1999) * borderline személyiségzavar, * szorongásos zavarok, * viselkedési zavarok, antiszociális személyiségjegyek, * rossz általános egészségi állapot, * bipoláris affektív megbetegedés vagy ciklusváltás, különösen, ha kezeletlen. A rendszeresen lithium terápiában részesülő bipoláris affektív betegeknél az

37

öngyilkosságok száma szignifikánsan alacsonyabb. Dániában egy vizsgálatban a bipoláris affektív betegek suicid rátája 275/100 000 érték volt. A lithium terápiában részesülőknél ez az arány 135/100 000 értékre csökkent, azonban ez még mindig többszöröse a dániai országos öngyilkossági rátának, amely a vizsgált időszakban 15,9 volt. A lithium terápia megszakítása növeli az öngyilkosság kockázatát. (Sondergard és mtsai 2008) , * heveny pszichoaktiv szer mérgezés (5) Anamnézisben szereplőtényezők: * megelőző suicid kisérlet (Retterstol In: Wasserman 2001), * családban előforduló öngyilkosság (Kopp 1987), * korai kezdetű depresszió, több megelőzőkórházi kezelés, * a szülő(k) halála 11 éves kor előtt, * gyermekorban fizikai vagy szexuális erőszak, * szégyen, megalázatás, testi fenyítés és bántalmazás adoleszcens korban (6) Pszichoszociális tényezők: * özvegy, elvált vagy egyedülélő, * szociális, pénzügyi vagy családi krízis vagy veszteség, negatív életesemények, * munkanélküliség vagy súlyos anyagi problémák, * öngyilkosságot tiltó erkölcsi vagy vallási hit hiánya, * a családban már nincs kiskorú gyermek, * rossz családi körülmények, * szociális izoláció (7) Egyéb tényezők: * krónikus testi betegségek: rosszindulatú daganatok, különösen pankreasz: 50%, (a depresszió a betegség elsőtünete lehet) (Szántó In: Rihmer, Kalmár 2000) agydaganatok: 30-50%, garat-légcső: 22-50%, emlő: 13-32%, nőgyógyászati daganatok: 23% colontumor:13-25%. HIV pozitivtás és AIDS, stroke, juvenilis diabetes mellitus, delírium, epilepsia, Parkinson kór, traumás agykárosodás, gerincvelő sérülés, Sclerosis multiplex, Huntington betegség, Amiotrofiás laterálszklerozis, cardiovasculáris betegségek, dementia, Cushing szindroma, Klinefelter szindróma, porphyria, hemodializis, prostata hypertrophia, * könnyű hozzáférési lehetőség nagy letalitást biztosító eszközhöz, * megelőzőöngyilkossági élmény. b.) Családi állapot A családi állapotnak jelentős szerepe van az öngyilkosságok kialakulásában. A legveszélyeztetettebb csoportok az özvegyek, az elváltak és a magányosok. c.) Munkanélküliség A tapasztalat szerint az öngyilkos áldozatok között időnként több a munkanélküliek aránya, de a munkanélküliségen kívül egyéb stressz vagy rizikótényezőelőfordulása is megtalálható. Magyarországon 1989-1996 között extrém módon megnövekedett a munkanélküliek aránya, 1,7-ről 10,9-re (541,2%-os növekedés) miközben az

38

öngyilkosságok száma 4 477-ről 3 438-ra csökkent. (23,2%) A kistérségekben ellentmondásosak az adatok. (Rihmer, Belső, Kalmár 2001) Kiskunhalason a munkanélküli áldozatoknál számos egyéb kockázati tényezőjelenléte is megfigyelhető volt. (Kalmár 1994) d.) Kultúra A kultúra szerepe országonként és korszakonként változó, de rendkívül jelentős. Nagyon fontos, hogy egy kultúra elfogadó, ambivalens vagy elutasító attitűddel viszonyul-e az öngyilkossághoz. A kulturális magyarázat szerint az egyén nagyon szorosan kötődik egy szűkebb, deviáns közösséghez, és cselekedeteivel ennek a közösségnek a sajátos értékeihez igazodik és a magatartásmintáit követi. Ez alapján beszélhetünk az ’öngyilkosság területi szubkultúrájáról’, amely egy olyan sajátos értékrend, amely elfogadja az öngyilkosságot. Ezt igazolja egyes vidékek jellegzetes öngyilkossági módszerválasztása, - pl. Harta, Bács-Kiskun megye: önakasztás - ami a kora gyermekkori szocializáció folyamán elsajátított magatartásmintával magyarázható, és amely az élet későbbi szakaszaiban is érvényesül. (66. ábra) Ugyancsak ezt igazolja az a megfigyelés, hogy minél régebben él az egyén az új környezetében, annál kevésbé érvényesül a szocializációra épülőstrukturális magyarázat. Azon 60< egyéneknél, akik átlagosan 45,5 éve laktak a fővárosban, szinte már nincs hatása az eredeti lakóhelyükön szerzett szocializációnak. (Moksony 2003) További bizonyíték, hogy a megyéből máshová elköltözöttek megőrizték az önpusztítással kapcsolatos fogékonyságukat, és az öngyilkossági kockázatuk felülmúlja a más régiókból érkezőkét. A születési helynek ezt a megváltozott környezetben érvényesülőhatását több kutatás kimutatta. (Moksony 2003) Vajdaságban, amely terület Bács-Kiskun megye déli szomszédos területe, a valamikori Bács-Bodrog vármegye része, szintén nagyon magas azt öngyilkosságok száma. Az elmúlt évek folyamán ideköltöző szerbek és horvátok öngyilkossági veszélyeztetettsége jelentősen felülmúlta az anyaországbeli honfitársaikét, vagyis a Vajdaságba kerülve átvették az itt élőmagyarokra jellemzőfokozott önpusztítási hajlamot. Ez a jelenség az egyén társadalmi környezete által kifejtett társadalmi kontroll szerepét jelzi (kulturális magyarázat). (Biacsi 1969) e.) Migráció Az öngyilkosság gyakoribb azon egyéneknél vagy csoportoknál, akik elszakadtak a családi-nyelvi- vallási és egyéb kulturális gyökereiktől. Az ország déli-délkeleti

39

megyéiből a fővárosba költözőknél az öngyilkosság esélye kétszer nagyobb, mint a fővárosiaké.

Az

Egyesült

Államokba

kivándorolt

magyarok

öngyilkossági

veszélyeztetettsége megegyezik az eredeti lakóhelyükével. Mindezek igazolják, hogy a hazájukból valamilyen ok miatt elköltözők viszik magukkal a korábbi otthonukra jellemzőmagatartásmintákat is. (Moksony 2003) (”Post equitem sedet atra cura!” A gond mindenhová kíséri az embert. (Horatius)) f.) Vallás A különbözővallások más és más módon viszonyulnak az öngyilkosságokhoz. Ritkább az öngyilkosság a muszlim, zsidó, és a katolikus vallásúak, mint a protestánsok között. A legritkább a görögkatolikusok és a görög keleti vallásúak között. A reformátusok között az öngyilkosság gyakorisága a római katolikusokénak kétszerese. (Durkheim 2000, Böszörményi 1991) Egyiptomban a 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma 1,0 körül van, a női öngyilkosság pedig szinte nem fordul elő. A Korán nagyon súlyos véteknek tartja az öngyilkosságot. (”Egyetlen lélek sem halhat meg, csupán Allah engedelmével” (Korán 49.o.) g.) Az értelmes élet élés motívumrendszere * a túlélés és a helytállás hite, pozitív gondolkodás, * a család iránt érzett felelősség , * a gyermekekkel való törődés, * az öngyilkosságtól való félelem, * a közösségi elítélés erkölcsi ellenvetések, * vallásos hit tiltása (ezek a tények a spiritualitás fontosságára hívják fel a figyelmet) 2.3.6. Az öngyilkosság főbb okai Az öngyilkosság megítélése a szakirodalomban rendkívül gazdag és sokrétű. Bizonyított tény, hogy az öngyilkosságot elkövetők között leggyakrabban a depressziós zavarok fordulnak elő. Az ókortól a napjainkig számos filozófus, teológus, uralkodó, szociológus, orvos, tudós, pszichológus, pszichiáter etc. hozott létre saját elméletet, amellyel az öngyilkosságot magyarázza, és szinte minden embernek van valamiféle elképzelése, hogy mi is az öngyilkosság oka. Ez a sok, színes és érdekes megközelítés mind azt jelzi, hogy a valódi okot nem tudjuk. Az azonban bizonyos, hogy a depresszió és az öngyilkoság közötti összefüggés ismerete több ezer éves, Hippokratésztől Arisztotelészen keresztül Nagy Frigyesig, (1712-1786) aki a haditörvényeiben azt írja, hogy az öngyilkosság oka: ”Melankólia vagy mélabú”. (Földényi 1992)

40

A gyakorlatban legelterjedtebb biológiai-pszichológiai-pszichiátriai osztályozás mellett a prevenciós programok készítésénél rendkívül fontos és hasznos Buda Béla szociológiai okokat előtérbe helyezőcsoportosítása. 1. Teljesítményorientáció és túlzott individualizáció. Max Weber (1982) ”protestáns mentalitás” (crescit sub pondere palma) 2.

Modellhatás:

megesett

falusi

lányok

kútbaugrása,

Werther,

Hídavatás,

szépségkirálynőöngyilkossága. 3. Visszafogott agresszió 4. A közvélemény elfogadó attitűdje az öngyilkossággal szemben (és elutasító attitűdje a depressziós betegekkel szemben) 5. Magas alkoholfogyasztás és az alkoholizmus 6. Szegényesek az interperszonális (közösségi, vallási, rokonsági etc.) segítési, támogatási szokások, kölcsönös védőmechanizmusok. A támogatás helyett ma egyre inkább a kirekesztés, a negatív megítélés a jellemző. 7. Minta-szegénnyé vált a magyar kultúra, és ez nem segíti előa személyiség zavartalan fejlődését. Az érzelmi fejlődés gátolt, a személyiségfejlődés eltorzul, az önértékelés alacsonyszintű, az emberek többsége nem tudja kezelni a feszültséget és a konfliktusokat. 8. Az anómiás jellegű, markáns társadalmi változások, nagyfokú urbanizáció, elvilágiasodás, a hagyományos családok felbomlása, a dinamikus, izolált családmodell kialakulása, a falusi, kisvárosi, városi, tanyasi struktúrák felbomlása és a korábbi kommunikáció rendszerek megszűnése 9. A meglévő közösségi rendszerek, a rokonsági rendszerek szétszakadása, az elszigeteltség, az elmagányosodás gyakoribbá válása, az izoláció, a társadalom elöregedése tovább fokozta az anómiás feszültséget 10. Óriási pszichológiai teher nehezedik a házasságra, a családra. A túlzott szabadosság árát a család, a nők és a gyermekek fizetik meg, mentális betegségekbe sodródnak, a férfiak pedig az alkoholizmusba. 11. A karitatív és szociálpolitikai háló, a gondozási és lelki támogatási formák különlegesen fejletlenek. Sem a politika sem az egyházak nem végeznek olyan mértékű munkát ezen a téren, mint más európai országokban.

41

12. Különösen fejletlen a pszichiátriai szolgálat, nincs kiépítve pszichoterápiás hálózat, formális a gyermek és ifjúság-pszichiátriai ellátás, nincs komplex krízis-ellátás, nincs prevenció, megfelelőtanácsadó szolgálat, rehabilitáció és gondozás. 1996-ban még 798 pszichiáter

dolgozott

Magyarországon,

mára

a

számuk

30%-kal

csökkent.

(Egészségügyi Statisztikai Évkönyv 1996, 2006, Magyar Statisztikai Évkönyv 2006) Nincs komplex mentálhigiénés tevékenység, nincs megfelelő alkoholizmus elleni küzdelem. A nagyarányú társadalmi átalakulás összes hátrányos pszichiátriai következményével szemben a magyar társadalom gyakorlatilag védtelen. (Buda Béla 1997) 2.3.7. Az öngyilkosság epidemiológiája Az öngyilkosság elterjedése a világon nagy szóródást mutat. Az öngyilkossági halálozások számát általában 100 000 lakosra vonatkoztatva szokták megadni. (suicid ráta) Egy ország öngyilkossági mutatóját alacsonynak minősítjük 10 alatt, közepesnek 10-25 között, 25 fölött magasnak. A magyarországi öngyilkossági mutatók hullámzóan ugyan, de mindig magasak voltak.

1950: 22,2

1913: 4000 6000 5000

14,3 15,4

1945: 3006

4000

10,6

3000 2000

19,5

1919:1952

1000

19 53

19 00

18 87

2006: 2460

1955: 20,5 10,1 16,5

17,5 18,9

16,1

19,7

21,5 21,6 19,8

17,2

26,3

17,3

26

32,6

31,6 26,6 29,7 43,4

20. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként, nemenként. MAGYARORSZÁG 1950

19. ábra: Öngyilkosság Magyarországon 1887- 2006.

11,4

16,4

25,4 22 18

14,2

22,4

31,9

Öngyilkosságok száma

11

17

20 03

1953: 1772

0

13,8 10,1

1983:4911

1960: 26,0

12,6

15,8

35,4

13,1

26,5 27,2

14

46,5

19 18,7

19 12,3

16,4

29,9 27,3 19,6

25,6

47,1

20,5

28,5 31,4 19,3 30,1 34,8

29,3

24,9

22. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként, nemenként. MAGYARORSZÁG 1960

21. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként, nemenként. MAGYARORSZÁG 1955

42

1983: 45,9 29,1 21,3

39,1

38,7

43,3 45,1 43,2

30,9 39,1

42,4 29,6

41,7

66,4

62,3

31,9 58,1 61,3 56,5 59,5

45,8 23. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként, nemenként. MAGYARORSZÁG 1983

Az előfordulás országon belül is nagy szóródást mutat, általában nem követi sem az országhatárokat, sem a közigazgatási határokat. Az ország déli-délkeleti-keleti részein mindig több öngyilkosságot követtek el, és ez kitolódik a határon túli területekre is. Az egyes megyéken belül a különbözőkistérségek és települések között is nagy a szórás. Magyarországon 1983-ban volt a legmagasabb az öngyilkosságok száma, (23. ábra) azóta egyenletesen csökken, de a csökkenésre egységes magyarázat nincs. Érdekes megfigyelés, hogy az öngyilkosságok előfordulása hosszabb és rövidebb szakaszokon keresztül hullámzást mutatnak, amely hullámzás a különbözőmegyék között sokszor párhuzamos. 1913-ban: 4 000; 1919-ben: 1953; 1945-ben: 3006; 1953-ban: 1772; 1983ban: 4 911; 2006-ban: 2 460 volt az öngyilkosságok száma. 2.3.8. Veszélyeztetett csoportok Nem könnyűa veszélyeztetett csoportok összeállítása, mert elvileg minden kockázati tényezővel bíró egyént ide lehetne sorolni. Fontos a kockázati tényezők halmozódása. Érdekes megfigyelés, hogy az orvosok között nagyobb arányban fordulnak elő öngyilkossági gondolatok, mint az egyéb diplomások között. Az Egyesült Államokban az öngyilkosság gyakoribb, a depresszió ritkább az orvosok közt, mint az átlagpopulációban. (Hendin és mtsai 2003) Ezt érdemes lenne Magyrországon is vizsgálni. Különösen veszélyeztetettek az orvosnők. (Diplomás férfi: 7,6% orvos-férfi: 12,6% diplomás nő: 12,3% orvosnő: 20,3) Finnországi vizsgálatok ettől magasabb arányokat mutatnak. (orvos-férfi: 20,4 orvosnő: 24,0%) (Győrfi és mtsai 2005) * Pszichiátriai betegségben szenvedők: organikus pszichoszindrómák, alkohol és pszichoaktív szer okozta mentális és viselkedészavarok, schizophrenia és schizoaffektív zavarok, hangulatzavarok, phobiás, szorongásos zavarok, súlyos stressz által kiváltott és alkalmazkodási zavarok, evészavarok, személyiségzavarok, narcisztikus sérülések.

43

30 25 20

16 14

33

35 27 23,3 19,1

28,8 25 20,7

27,5 17,8

29,2

24,6

21,8 14,9

15

29,2

26,4

24,2

17,7

17,9

8,4

7 5,3

9,4 7

6

5,4

9

7,7

6,96,5

7,1

6,7 5,2

4,7

3

4 2

5

0

0 18-24

25-34

35-44

45-54

férfi

nő

55-64

18-24

Össz

15,2 13

11,8 9,5

8,7 5,2

18-24

12,6

6

25-34

6,1

4,8

35-44 férfi

45-54

80 70 60 50

10,4

Össz

51,4

halálvágy

suic kísérlet

27. ábra: Öngyilkossági gondolatok, halálvágy, fantáziák és kísérlet DEPRESSZIÓBAN. (%) MAGYARORSZÁG. 1995-1996 Szádóczky E

68

70 60

48,9 51,6

48,4

suic fantázia

összes-depresszió

80

50 40 30

9,2

suic gondolat

73,7

70 60

Össz

40,6

34,1

nő összesen

26. ábra: A VISSZATÉRŐ(RECURRENS) DEPRESSZIÓ élettartam prevalenciája korcsoport szerint. (%) MAGYARORSZÁG. 1995-1996 Szádóczky Erika

80

55-64

68

40 30 20 10 0

5,7

55-64

45-54 nő összesen

25. ábra: A DEPRESSZIÓS EPIZÓD egyéves prevalenciája korcsoport szerint. (%) MAGYARORSZÁG. 1995-1996 Szádóczky Erika

14,1

11,1

9,7

6,7

35-44 férfi

18,3 12,2

25-34

összesen

24. ábra: A HANGULATZAVAROK élettartam prevalenciája korcsoport szerint. (%) MAGYARORSZÁG. 1995 -1996 Szádóczky Erika

71,3

50 40

31,4

20 10

10,8

42,3

40,6

34,1

45,7

30 20 10

16,8

9,2 10,9

0

0 suic gondolat

halálvágy

suic fantázia férfi

suic gondolat

suic kísérlet

18,1 15,2

14,5

15,4

H ST DY

NX A D+ D

T+ YS

X AN

G D+

AD PH CPE S D+

suic kísérlet

29. ábra: Öngyilkossági gondolatok, halálvágy, fantáziák és kísérlet DEPRESSZIÓ vs. DEPRESSZIÓ+SZORONGÁSOS ZAVAR. (%) MAGYARORSZÁG. 1995-1996 Szádóczky E

Ágfalva, Sopron, Bakonyszűcs, Márkó, Nagylózs, Veszprém, Budapest III-V-XIX, Balassagyarmat, Szügy, Romhány, Szeged, Sándorfalva, Zsombó. 39,2 62,0 54,9 31,4 10,1 20,4

IA YM

suic fantázia

depresszió+szorongásos zavar

9,6 23,9

10,9

9,2

PR DE

15,4

halálvágy

összes-depresszió

nő

28. ábra: Öngyilkossági gondolatok, halálvágy, fantáziák és kísérlet DYSTHYMIÁBAN nemek szerint. (%) MAGYARORSZÁG. 1995-1996 Szádóczky E

20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

8,5

8 6

10

20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

14,3

12 10

IA OB

34,1 5,7 19,6 49,9 10,3 29,3

öngyilkossági kísérlet

30. ábra: Öngyilkossági kísérlet DEPRESSZIÓ, DYSTHYMIA, D+SZORONGÁSOS ZAVAR, D+DYSTH, D+GAD, D+PÁNIK, D+ SPEC-PHOBIA esetén. MAGYARORSZÁG. 1995-1996 Szádóczky E

33,5 8,8 20,9

40,9 12,6 26,2

52,3 13,1 32,1 45,7 19,7 32,4 49,5 21,7 47,1 35,0 16,0 30,9

36,4 21,1 28,1

54,6 14,8 34,0

68,6 22,0 44,3

43,0 8,7 25,0

14,0 37,4

15,6 34,5 68,0 20,9 43,7

66,6 22,2 43,8 75,2 24,7 48,8

84,7 28,1 55,5

FFI: 51,3 NŐ: 17,2

ÖSSZ: 33,5

31. ábra: A 1995/96-os epidemiológiai vizsgálatban részt vett települések és a suicid ráta megyénként.

 A major depresszió előfordulása Magyarországon a Háziorvosi Szolgálatnál: 18%. (Szádóczky és mtsai 1997)  Szomatikus megbetegedésekben szenvedők: krónikus fáradtság szindrómában, krónikus fájdalomban szenvedők, a rosszindulatú daganatos megbetegedések. A

44

szomatikus megbetegedésben szenvedők különösen veszélyeztetettek ha depresszióval szövődnek. (Aszalós 2005, Gildenberg 1989)  Negatív életeseményeket átélők. (Wasserman 2001)  Öngyilkossági kísérletet elkövetők családtagjai  Az öngyilkosságok áldozatainak családtagjai  Időskorúak. A nemzetközi statisztikai adatok a 75 éven felüli öngyilkosságokat hétszer magasabbnak mutatják az adoleszcens áldozatokénál. Bács-Kiskun megyében ez az arány sokkal rosszabb. A 70 év felett öngyilkosságok az összes öngyilkosság 25,9%-át tették ki 1999-ben, és ez tizenhétszer volt magasabb a 19 év alatti öngyilkosságok számánál. 2006-ban ez az arány 30,4%-ra növekedett, és 18,7-szerese volt a 19 év alatti öngyilkosságok számánál. (De Leo, Menghel In: Wasserman 2001) 2.3.9. Az öngyilkosság és a depresszió A depresszió komplex társadalmi, pszichiátriai és népegészségügyi jelentőségének elemzése meghaladja ezen értekezés kereteit, de a depresszió súlyosságát a népegészségügyben jelzi a WHO előrejelzése, amely szerint az elkövetkezőévtized legsúlyosabb problémái a pszichiátriai, pszichológiai megbetegedések, ezen belül is a depresszió és következményei lesznek. (Kopp, 2000) Minden organizmusban benne rejlik a pusztulás lehetősége, és a pszichoszomatikus szemlélet szerint a környezet, az egyéni életteret jelentőszituáció képes ennek a feltartóztathatatlan pusztulásnak az előidézésére, felgyorsítására vagy éppen lelassítására: aki lélekben elhagyja magát, semmilyen védelemmel nem rendelkezik, és mivel a test védőszerepe is megszűnik, az illetőt rendszerint rövidesen súlyos szervi betegség támadhatja meg. (Földényi 1992) A depresszió és öngyilkosság közti összefüggés régi felismerés, amit az is bizonyít, hogy a melankólia, az őrültség és az öngyilkosság közötti összefüggések ismeretesek voltak a görög mitológiában és történelemben. A melankólia szó szerint fekete epét jelent, ami méreg és az elsőleírása és értelmezése Hippokratész nevéhez fűződik. A szellemi állapotra utaló melankólia, (fekete epe) a fekete epe rossz eloszlásának a sajátos esete, amikor is a testi állapot félelemmel (fóbia) és levertséggel (disztímia) párosul. Hippokratész szerint a melankólia testi eredetű, zavart lelki állapot. A kedély és az alkat, a szellem és a test betegsége a melankólia. (Kalmár 1996) Az időszámításunk

45

kezdetén Galénosz felfigyelt arra, hogy a melankolikus nők jóval gyakrabban betegednek meg mellrákban, mint a szangvinikusok. Angst és mtsi hosszú távú követéses vizsgálatukban azt találták, hogy a hosszú távú terápiában részesülő depressziós betegeknél szignifikánsan alacsonyabb volt a halálozás a rosszindulatú daganatos megbetegedésekben is. (Földényi 1992, Rihmer, Seregi, 2007) Ma már egyértelműen bizonyítottak a pszichés hatások, a stressz, az idegrendszer, az immunrendszer, a hormonrendszer és a különböző szervek és szervrendszerek megbetegedése közötti összefüggések. A depresszió és a szív-érrendszeri halálozásról már 1937-ben jelent meg Malzberg tanulmánya, amely egyértelműen bizonyította, hogy a mai terminológiával késői kezdetű unipoláris major depressziós nőknél 6-8x, férfiaknál 6x volt magasabb a szíveredetű halálozás, mint a nem depressziós kontrollcsoportban. A depressziós és szorongó betegek fokozott szív-érrendszeri morbiditását és mortalitását számos más közlemény is bizonyította. Ez a kapcsolat érthető, hiszen a magatartásszabályozásban a keringési rendszer a légzéssel és az anyagcsere-izomműködés

funkciókkal

szerves

egységet

alkot.

A

rendszer

egyensúlyának a felborulása, a szimpatikus aktivitás fokozódása a rendszerben résztvevővalamennyi résztvevőkárosodásával jár. (Kopp 2001, Rihmer, Harmati In Füredi 2003) A szívinfarktus és kardiális mortalitás legerősebb előjelzőfaktora a depresszió. A depresszió, mint szignifikáns rizikófaktor szerepét a coronaria betegségekben Kopp M és mtsai vizsgálatai is bizonyították (Kopp, Skrabski 2006, Rihmer, Seregi 2007). A várhatónál magasabb morbiditásnak és mortalitásnak az is oka, hogy ezen betegeknél gyakrabban fordul előmagasvérnyomás, cukorbetegség és dohányzás, amelyek főrizikófaktorai a szív-érrendszeri megbetegedéseknek. Azonban nemcsak a depresszió és a szorongás rizikófaktor a szív-érrendszeri betegségek számára, hanem bizonyított az ellentétes összefüggés is, vagyis hogy a szív-érrendszeri betegségek növelik a későbbi depresszió és szorongásos betegségek megjelenésének gyakoriságát. (Füredi és mtsai 2003) Sajnálatos, de a jelentős szomatikus betegségekkel együtt fellépő depressziót nem ismerik fel az alap,- illetve a szakellátásban, vagyis ha egy páciensnek depressziója és testi betegsége egy időben van, az előbbi gyakran marad felismeretlen és kezeletlen, pedig a sikeres antidepresszív kezelés az affektív betegek öngyilkossági halálozásán kívül a szív-érrendszeri halálozást és morbiditást is csökkenti. A szív-érrendszeri megbetegedésben szenvedődepressziós

46

betegek infarktus halálozási valószínűsége súlyos depresszió esetén négyszer, enyhe esetben kétszer magasabb volt a depressziós megbetegedésben nem szenvedőkhöz viszonyítva. Más vizsgálatoknál ez az arány ötszörös gyakoriságot mutatott. (Kopp 2000) Az újonnan diagnosztizált coronaria betegek több mint 25%-a depresszióban vagy szorongásos betegségben szenved. A szorongásos állapotokban és a depresszióban kimutatható a megnövekedett hypothalamus-hypophysis-mellékves-kéreg aktivitás, az ezzel együtt járó hypercortisolaemia, a kifejezett sympathicotonia. A szimpatikus rendszer túlműködésén keresztül többé-kevésbé állandósult tachicardiát és emelkedett vagy labilis vérnyomást okoznak. Komplex mechanizmus révén az állandó szimpatikus túlműködés közvetlen endothel károsodáshoz, megnövekedett plakk-képződéshez és azok fokozott sérülékenységéhez vezet. Mindezekhez haemokoncentráció, a vér viszkozitásának

növekedése,

fokozott

thrombocyta-aggregáció

készség,

azaz

megnövekedett trombózis hajlam társul. A tartós szorongás közvetlenül, biokémiai úton növeli a szív-érrendszeri megbetegedések, a ritmuszavarok, a keringési zavarok, a szívérrendszeri-betegség, a. trombózis, végül a felgyorsult arterioszklerózis kockázatát. (Bánki 2006) A depresszió és az öngyilkosság közötti összefüggéseket számos tanulmány igazolta, és említésre méltó az a tény is, hogy a depresszióval szövődött szorongásos zavarok valamennyi csoportjában jelentősen magasabb volt a halálról való gondolatok, a halálvágy, az öngyilkossági fantáziák előfordulása és az öngyilkossági kísérlet is. (Szádóczky 2000) Moravcsik 1922-ben ”Elmekórtan és gyógytan” című tankönyvében az alábbiakat írja a depressziós betegekről: ”Önmagukat csupán a gátlás felismerése és a kínzó, gyötrőképzetek töltik be, amidőn az indokolatlan rossz sejtelmek, valamint a bekövetkező baj, szerencsétlenség miatt való aggodalom, szívszorongás, praecordiális félelem, az egyre sötétebb színben feltűnőjövőfelett való kétségbeesés érzete révén a legválságosabb helyzetet teremtik meg számunkra, amelytől gyakran az önmaguk által választott halál által igyekeznek menekülni, öngyilkossági kísérletet követnek el. Az öngyilkosságra való hajlam a melankólia egyik fontos tünete s ennek kivitele körül a betegek sokszor a legnagyobb szívósságot tanúsítják s éppen ezért a betegség egész lefolyása alatt a legszigorúbb felügyelet alatt kell őket tartani, még akkor is, ha nyilatkozataik alapján nem is keltenek erre gyanút.” (Moravcsik 1922). Sok beteget éppen azért veszítünk el ma is, mert rosszul ítéljük meg a betegek disszimulációját és az állapotukat jobbnak ítéljük meg a valóságnál.

47

A legtöbb öngyilkosságot elkövetőáldozatnál, az affektív betegségek valamelyikének súlyos tünetei mutathatóak ki, és többségüknél diagnosztizálható a depressziós megbetegedés valamelyik fajtája. (56%-87% között) (Rihmer A és mtsai 2006, Rihmer 2007) Az utóbbi évtized pszichiátriai fejlődése jelentős mértékben javította a pszichiátriai betegek kezelésének lehetőségeit, és valóban csökkent az öngyilkosság számos országban, de nem eléggé. Nagy kérdés: vajon, ha tudjuk kezelni a depressziót, a schizophreniát etc. miért nem csökkent jelentősebb mértékben az öngyilkosság? A depresszió miatt hospitalizált betegek kb. 15%-a hal meg öngyilkosságban (Andreasen 1997) A depressziós megbetegedések gyakoriak a népesség körében mindenütt a világon, Magyarországon az összes hangulatzavar élettartam prevalenciája 24,2%; ebből a nők 29,2%; a férfiak 17,9%; a nő-férfi arány 1,8. Az irodalmi adatok szerint a depressziós tünetek előfordulása viszonylag gyakori, nőknél 18-34%, férfiaknál 10-19%. (Tringer 1999) Az Egyesült Államokban 19 millió felnőtt szenved depresszióban, és csak egyharmada részesül megfelelőkezelésben. A major depresszió az alapvetőszerepek károsodásával, a munka teljesítmény csökkenésével és az életminőség romlásával jár együtt. (Kopp, Réthelyi 2004) Az Egyesült Államokban a MD élettartam prevalenciája a férfiaknál 17,1%, a nőknél 21,3%. (Nemeroff és mtsai In: H.Hendin és mtsai, 2001) Kopp Mária vizsgálatai szerint 1988-ban a 16 év feletti népesség 24,3%-a panaszkodott depressziós tünetekről. Közepesen súlyos depressziós tünetektől szenvedett a megkérdezettek 7,5%-a, súlyos depressziótól 2,9%-a. 1995-ben a teljes népesség 17,1%-a enyhe, 6,4%-a közepes és 7,0%-a súlyos tüneteket mutatott. (férfiak: 15,0% enyhe, 5,8%-a közepes, 6,3%-a súlyos; nők: 18,9%-a enyhe, 6,8 közepes, 7,7% súlyos.) 2005-ben az enyhe és közepes depressziós tünetek gyakorisága csökkent, de a súlyos növekedett. (enyhe: 15,0%, közepes 5,8%, súlyos 7,6.) A súlyosan depressziós nők aránya 2005-re 8,7%-ra nőtt. Hasonló a helyzet az adolescens korú fiatalok között. Európai felmérés szerint a 16 éves lányok 5%-a kimeríti a súlyos depresszió kritériumait, 14%-a a közepesen súlyos depresszió kritériumait.. Fiúknál 1,3% a súlyos és 5% a közepesen súlyos depresszió előfordulása. (Kopp 2001) Kecskeméten a vizsgált fiatalok 15,7%-nál találtak depressziós tüneteket, ebből 5,2% volt közepes vagy súlyos. Kiskunhalason 16,0%-nál találtunk depressziós tünetek, ebből 6,0%-nál közepes vagy súlyos. (Kalmár, Fischer 1999) Más felmérések szerint a középiskolások között a

48

depresszió éves prevalenciája 7,4%. (Jellinek és mtsai 1998) Szegeden egy epidemiológiai vizsgálatban több mint ezer gyermek vizsgálatával azt találták, hogy a gyermekkori problémás viselkedés gyakorisága 24,8%. (Vetró 1997) A Mentális Egészségfejlesztési Stratégia programja ezeket a számokat magasabbnak találta. (Makara 2007) Fontos tény, hogy az öngyilkosság nem kizárólag a depresszió következménye, nem redukálható csupán a depresszió kérdésre, annál sokkal tágabb körűjelenségről van szó, (Perczel Forintos, 2001, Pethő1989) ahhoz számos más szociális, interperszonális, pszichodinamikai, testi stb. tényezőis szükséges. A depressziós betegek 85%-a nem követ el öngyilkosságot, az öngyilkosságok áldozatainak 30-55%-a nem szenved depressziós megbetegedésben az öngyilkosság pillanatában, és az öngyilkossági kísérletet elkövetők mintegy 90%-a nem követ el öngyilkosságot az öngyilkossági kísérletet követő10 évben. (Kaplan 1991) Mindez a társadalmi és kulturális tényezők szerepét igazolja. (Durkheim 2000, Buda 1997, Moksony 2003, 2005) Becslések szerint azok az áldozatok, akik major depresszióban szenvednek és öngyilkosságot követnek el, az esetek 85-90%-ban nem kapják meg a megfelelőkezelést, vagy egyáltalán nem részesülnek kezelésben. (Isacsson és mtsai 1994, Hendin-Mann 2001, Rutz, Rihmer 1997) Svédországban és Finnországban végzett tanulmányok azt mutatják, hogy a befejezett öngyilkosságok áldozatainak mindössze 3-6%-a részesült megfelelőantidepresszív terápiában. Finnországi vizsgálatok szerint az áldozatok 3%-a részesült elektrokonvulzív terápiában és 3%-a kapott lithiumot. A lithium terápia hasznosságára híja fel a figyelmet Guzetta és mtsai metaanalizise, amelyben igazolták, hogy a lithium nemcsak bipoláris zavarokban, de major depresszió esetében is hatékony. (Guzetta 2007) Kecskeméten és környékén végzett vizsgálat 1987-1989-ben azt mutatta, hogy a 388 befejezett öngyilkos áldozatnak mindössze 6,8%-a részesült pszichiátriai kezelésben. (Kalmár 1990) Isacsson vizsgálatai szerint Svédországban 1990-91-ben bekövetkezett 4000 öngyilkos áldozatból megvizsgált 3400 személy közül mindössze 16%-ban tudtak antidepressszív gyógyszert kimutatni, ezekből is 6,6%-ban régebbi típusú hatóanyagot mutattak ki toxikus koncentrációban. Ha azt feltételezzük, hogy az áldozatoknak csak a fele szenvedett depressziós megbetegedésben, akkor is alacsonynak látszik a depressziós megbetegedés felismerése és megfelelőkezelése. (Isacsson 1994) Arató és mtsai vizsgálatai igazolták, hogy 1985-ben, Budapesten a

49

befejezett

öngyilkoságok

áldozatainál

81%-ban

volt

valamilyen

pszichiátriai

rendellenesség, ebből 63%-nál volt depresszió, 8%-nál schizophrenia és 20%-nál találtak alkoholproblémát. A depressziós páciensek közül a férfiak 26%-a a nők 20%-a szenvedett Bipoláris-II típusú megbetegedésben. (Arató és mtsai 1988, Sondergard 2008) A kezeletlen depresszió olyan komollyá válhat, hogy a páciens számára sokszor nem marad más út választása, mint az öngyilkosság. Az utóbbi évek irodalma számos ellentmondásos adatot közöl az antidepresszívumokkal kezelt gyermekekkel és az öngyilkossággal kapcsolatban azt állítva, hogy az antidepresszív gyógyszeres terápia nemhogy csökkentené, de növeli az öngyilkossági veszélyt. (Zonda, 2006) Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerügyi Szakhatósága (U.S. Food and Drug Administration, FDA)

2003. októberétől kezdve foglalkozik az antidepresszív

gyógyszert fogyasztó gyermekek és adolescensek és az öngyilkossági cselekmény közötti összefüggésekkel, és ’fekete keretes figyelmeztetést’ adtak ki, amelynek később megváltoztatták a szövegét. (2005. február 9) Ebben kijelentették, hogy az SSRI-ok használata mellett megnőaz öngyilkossági gondolatok és magatartásmódok kockázata, de ok-okozati összefüggést nem állapítottak meg. Azt is kiemelte az FDA, hogy a vizsgálataik során nem fordult előbefejezett öngyilkosság. A pontosabb tájékozódás érdekében mind az FDA, mind a Brit Orvosi és Egészségügyi Termékeket Ellenőrző Hatóság (Medicine and Health Products Regulatory Agency, MHRA) nemcsak javasolta a gyógyszergyártó cégeknek, hogy minden vizsgálati anyagot tegyenek a közönség számára hozzáférhetővé, hanem a saját honlapjukon megjelentették a korábban nem közölt vizsgálatok anyagát is. (www.fda.gov; www.mhra.gov.uk) Az irodalomban bőségesen találhatók vizsgálatok és eredmények pro és contra. (Rihmer 1997, Ludvig és mtsa 2005, Rihmer és mtsai 2006, Sondergard 2006) Az Egyesült államokban 1950-1980 között a serdülők öngyilkossági arányszáma háromszorosára növekedett, viszont az 1990-es évek kezdete óta 30%-kal csökkent. Grey és mtsai azt találták, hogy 49 befejezett öngyilkosságot elkövetőfiatal közül mindössze 12 részére írtak fel SSRI antidepresszívumot, de az elhúnytak vérében nem volt kimutatható SSRI. Olfson és mtsai 1990-2000 között fordított összefüggést találtak a serdülők számára felírt SSRI-ok és a befejezett öngyilkosságok között. Valuck és mtsai 24 119 depressziós beteg vizsgálatakor azt találták, hogy akik több mint 180 napon át részesültek AD kezelésben, kisebb valószínűséggel követtek el öngyilkosságot, mint

50

azok, akiket 55 napnál rövidebb ideig kezeltek. Barbui és mtsai 1999-ben, Guaiana és mtsai 2005-ben nem találtak összefüggést az SSRI típusú gyógyszerek bevezetése és az öngyilkosság között. Gunell és mtsai szintén nem találtak összefüggést. (Barak és mtsai 2007) Annak ellenére, hogy az antidepresszívumok általában meggyőzően hatásosak depresszióban és csökkentik az öngyilkosság veszélyét, van rá adat, hogy állapotrosszabbodást és az öngyilkossági hajlam fokozódását okozzák. Különösen a terápia kezdetén, agitált és kevert állapotban az öngyilkossági késztetés fokozódása előfordulhat. Megfelelő kombinált terápiával ezek a veszélyek csökkenthetőek. Ugyanakkor az is bizonyított, hogy a kezeletlen depresszió esetében 2-6-szor nagyobb az öngyilkosság veszélye, mint a kezelt depressziók elsőheteiben. (Rihmer, Gonda 2006, Rihmer, Benazzi 2007) Gibbons és mtsai szignifikáns összefüggést találtak az SSRI típusú antidepresszív gyógyszerek felírásának növekedése és az öngyilkosságok számának

csökkenése

között.

(Gibbons

2007)

A

skandináv

államokban

ellentmondásosak a beszámolók. Egyes megfigyelések szerint Svédországban és Dániában az öngyilkosságok számának csökkenése megelőzte az antidepresszáns fogyás növekedését. Isacsson vizsgálata azt mutatta, hogy az antidepresszív gyógyszerek fogyásának 3,5-szörösére növekedése mellett az öngyilkossági ráta 19%-kal csökkent Svédországban.

(Isacsson

2000)

Finnországban

az

antidepresszáns

fogyás

növekedésével egybeesett az öngyilkosságok számának a csökkenése. Norvégiában az öngyilkosságok

számának

csökkenése

egybeesett

az

újtípusú

antidepreesziv

gyógyszerek forgalmának a növekedésével. (Bramness és mtsai 2007) Ludwig és Marcotte 1980-1999 között 26 európai országban szintén azt találták, hogy az SSRI felírás növekedése és a suicid ráta csökkenése között összefüggés van. Isacsson szerint ez lehet az orvosi áttörés a suicid prevencióban. (Ludvig és mtsa 2005, Isacsson 2000) Számos szerzőmár évekkel ezelőtt állította, hogy a triciklikus szerek nem átütő hatásúak serdülőknél, viszont az SSRI szerek kedvezőhatását nemcsak kiemelik, de indikációját a pszichoterápia elé teszik. Fontos, hogy a gyógyszert csak óvatosan szabad adagolni, a betegnél soha ne legyen nagyobb mennyiségűgyógyszer.(Csorba 2005) (Rihmer 1997, Rutz, Rihmer 1997, Isacsson 2000, Zonda 2006, Kalmár 2007) Gibbons és mtsai megfigyelték mind az Egyesült Államokban, mind Hollandiában, hogy a lehetséges suicid veszélyre való figyelmeztetést követően csökkent az antidepresszív gyógyszerek felírása, és ezzel együtt növekedett a suicid ráta a

51

gyermekeknél és adolescenseknél. Az Egyesült Államokban 2003-2004. évben 14%kal növekedett a suicid ráta gyermekeknél és adolescenseknél. A legerősebb hatás a 15> fiúknál volt. Hollandiában 22%-kal csökkent az SSRI felírás, ezzel együtt 49%-kal növekedett a suicid ráta ebben a korcsoportban. Érdekes, hogy a 60< felnőtteknél tovább növekedett az SSRI felírás és ezzel együtt tovább csökkent a suicid ráta. Barak és mtsai szintén azt találták, hogy 1998-2002 között az antidepresszív gyógyszerfelírás növekedése 55-74 éves férfiaknál szignifikánsan csökkentette az öngyilkoságok számát, 33/100,000 értékről 22/100,000 értékre. (Barak és mtsai 2007) Annak ellenére, hogy az SSRI-ok továbbra is a kiskorúaknál észlelt depressziós megbetegedések hatékony gyógyszerei, és a tapasztalati támogatottságuk is erős, az SSRI típusú gyógyszerekkel kezelt fiatalok öngyilkossági gondolatainak és magatartásának magyarázata továbbra is nyitott kérdés. Magyarországon és Bács-Kiskun megyében szerencsére ritkábban fordul elő az öngyilkosság a 14 év alatti népességben, annak ellenére, hogy a gyermekpszichiátriában használatosak az új típusú antidepresszív gyógyszerek, és a gyermekpszichiáterek alacsony száma miatt szinte csak gyógyszeres terápiával gyógyítanak az ellentmondásos szabályozás ellenére. Magyarországon a vizsgált időszakban 14 év alatt 66 fiú és 14 lány halt meg öngyilkosság következtében, ez évi 6,7 (5,5 fiú, 1,2 leány) áldozatot jelent. Bács-Kiskun megyében a vizsgált időszakban 9 áldozatot követelt az öngyilkosság a 14 év alatti népességből, ez évi 0,75 (0,5 fiú, 0,25 leány) áldozatot jelent. 2006-ban Magyarországon az öngyilkosságok áldozatai közül kettőfiú és egy leány volt, a 15-19 éves korosztályban 32 fiú és nyolc leány. BácsKiskun megyében 2003 óta nem volt 14 év alatti öngyilkos áldozat, a 15-19 éves korosztályból három fiú halt meg öngyilkosság következtében. Természetesen egyetlen áldozat is súlyos tragédia. Leonhard szerint a gyermekek öngyilkossága valószínűleg mindig rövidzárlati cselekedet, amely a büntetéstől való félelemből vagy egy pillanatnyi csalódás miatt történt. (Leonhard 1968) Ez a Bács-Kiskun megyei gyermeköngyilkosságok esetén csak részben igaz. Sokkal ígéretesebbek azok a vizsgálatok, amelyek a gyermekbántalmazást, a hátrányos családi viszonyokat és a szülőkkel kapcsolatos problémákat vizsgálja. A diszfunkcionális attitűdök, kognitív disztorziók, maladaptív kogníciók, kognitív deficit, negatív egészségmagatartási tényezők szignifikáns kapcsolatban vannak

a depresszióval és a serdülők öngyilkos

magatartásával. (Csorba és mtsai 2007) Hasznosak lehetnek a megelőzésben a

52

külföldön már beindult iskolai edukációs programok, amelyeket nálunk is alkalmazni kellene. Mivel a férfiak ritkán fordulnak depressziós panaszaikkal pszichiáterhez, az egyetlen megoldás a számukra, ha a háziorvosuk vagy más orvos, akihez fordulnak egyéb panaszaikkal, felismeri a depressziót és megfelelő kezelésben részesíti, vagy a megfelelőszakorvoshoz irányítja őket. Úgy tűnik, nem elegendőtudni, hogyan kell gyógyítani a depressziót, azt is meg kell szervezni, hogy a beteg eljusson az orvoshoz és kapja meg a megfelelőkezelést. Az egészségszervezés és az egészségpolitika ma még nem jutott el oda, hogy a rendelkezésre álló ellátásnak a minden beteghez való eljutását megszervezze. Az öngyilkosság megelőzése elsősorban társadalmi feladat, részben a sürgősségi betegellátás része és csak részben pszichiátriai probléma. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi pszichiátriai ellátó szolgálat nem alkalmas valamennyi depressziós beteg ellátására, ezen feladat nagy része a háziorvosi szolgálat munkatársaira hárul. A WHO 1991-es vizsgálata alapján háziorvosi szolgálat betegeinek 12,5%-a a vizsgálat időpontjában depressziós volt. A háziorvosok a depressziós megbetegedéseknek csupán 15%-át ismerték fel, és csak 6,5%-át részesítették megfelelőkezelésben. (Rihmer 2000) Ez az arány az utóbbi években javult. Berardi 1996-ban Olaszországban 191 háziorvosnál végzett vizsgálatában azt találta, hogy a háziorvosok által felismert depressziós betegek aránya 79,4% azonban ebből a kezelt betegek aránya csupán 40,9%. A háziorvosok a fel nem ismert 33 esetben (20,6%) csak egy betegnek adtak AD gyógyszert, (3,0%) viszont a tévesen depressziósnak tartott 104 esetből 28 páciensnek kapott AD gyógyszert, (26,9%) Összegezve a ténylegesen beteg 160 páciens közül 53 részesült AD kezelésben (33,1%), míg a BNO-10 kritériumai szerint nem depressziós 104 páciens közül 28 kapott AD kezelést. (26,9%) Bellantuono a háziorvosok által felismert depresszió arányát 61,7%-nak találta, akik közül 32,7% részesült AD kezelésben. Németországi kutatások jobb eredményekről számolnak be, itt 85% a felismerés és 44,3% a kezelt betegek aránya. (Berardi 2005) Ez nemcsak azért fontos, mert az öngyilkosságok áldozatainak 16-20%-a az öngyilkosságukat megelőzőegy héten belül, 34-38%-a négy héten belül felkeresi háziorvosát, hanem azért is, mert a depressziós tünet-együttes kockázati szerepe nagy más egyéb népegészségügyi jelentőségűmegbetegedésekben. Isometsa 1995-ben azt találta, hogy az áldozatok 18%a az élete utolsó napján is találkozott a háziorvosával, de csupán az esetek 21%-ban

53

beszéltek az öngyilkosságról. Az irodalomban ettől eltérőadatokkal is találkozunk, különösen ha az öngyilkossági kísérlet után a túlélőkkel készül interjú. Pécsi vizsgálat szerint az öngyilkossági kísérletet elkövető férfiak 18,4%-a, nők 17,4%-a, az öngyilkossági kísérlet előtti egy héten, a férfiak 36,8%-a nők 47,6%-a az öngyilkossági kísérlet előtti egy hónapban kapcsolatot teremtett az orvosával. A férfiak 55,3%-a a nők 65,1%-a részesült korábban ambuláns pszichiátriai kezelésben, és 47,4 illetve 47,6%-uk részesült korábban pszichiátriai osztályos kezelésben is. Általánosságban elterjedt, hogy az áldozatok hozzávehetőleg fele járt orvosnál az öngyilkoságot megelőzőhetekben, és 20-25%-uk pszichiátrai kezelésben is részesült. (Osváth, Fekete és mtsai) Ezek a betegek nem elsősorban az öngyilkossági szándékuk direkt közlése céljából keresik fel háziorvosukat, hanem valamilyen egyéb problémával, semmit mondó laboratóriumi leletekkel, fokozott panaszkodási késztetéssel, rendszerint csak indirekt utalással a reménytelenségükre, a helyzetük kilátástalanságára és az esetleges öngyilkosság lehetőségére. A kiskunhalasi adatok ettől ritkább találkozást igazoltak. A háziorvosi rendelőben, de más szakorvosoknál is, odafigyelés hiányában ma még csak kevés lehetőség nyílik ilyen larvált depressziós pácienseknél a valódi kórisme tisztázására. Stoppe és mtsai szerint a háziorvos a nála jelentkezőidős depressziós betegeknél mindössze 3%-ban kérdez rá az öngyilkossági gondolatokra. Minden társadalom predesztinálva van arra, hogy bizonyos, meghatározott számú önkéntes halálesetet produkáljon annak ellenére, hogy nincsen olyan specifikus pszichodinamikai történés vagy személyiségstruktúra, amely öngyilkosságra késztet. (Pethő1989, Buda 1999, Durkheim 2000) A depresszió hatékony felismerése és kezelése a háziorvosi szolgálatnál fontos a betegellátás szempontjából, fontos népegészségügyi szempontból és fontos a depressziós betegek öngyilkosságának a megelőzésében is, mert az öngyilkosság elsődleges rizikófaktorai közül elsőhelyen áll a depresszió. (Pethő1989, Stoppe és mtsai 1999, Rihmer, Kalmár 2000, Rutz 1992) Külön figyelmet érdemelnek az időskorú depressziós és öngyilkos betegek. A legutóbbi magyarországi epidemiológiai vizsgálat nem foglalkozott az időskorúakkal annak ellenére, hogy 2006-ban Magyarországon az öngyilkosságok áldozatainak 34,1%-a (férfi: 31,2 nő: 43,2) BácsKiskun megyében az áldozatok 49,5%-a (férfi: 47,8% nő: 54,3%) volt 60 éven felüli. (Szádóczky, 2000) A magyarországi népesség 21,4%-a 60 éven felüli, azaz 10 076

54

581-ből 2 157 257. A nemek aránya országosan: férfi: 47,5, nő: 52,5. A 60 év feletti népességből férfi: 830 171 (38,5%) nő: 1 327 086 (61,5%). Bács-Kiskun megyében a helyzet rosszabb. 2006. december 31-én a megye népességének 22%-a volt 60 éven felüli, 536 290-ből 117 912. A nemek aránya a megyében megegyezik az országos arányokkal, a 60 feletti népességből férfi: 45 095 (38,2%) nő: 72 817 (61,8%.) A WHO előrejelzése szerint az elkövetkezendőkét évtizedben a 60 éven felüliek száma mintegy 70%-kal fog növekedni. Magyarországon a 60 év feletti lakosság aránya 1970-ben csak 17,0%, 1999-ben 19,6% volt. Amíg 1970-1999 közötti harminc év alatt 15,3%-ot növekedett a 60 év feletti népesség, ez az arány az 1999-2006 közötti hét évben 9,2% volt, ami bizonyítja, hogy a társadalom elöregedése felgyorsult. 2.4. DEPRESSZIÓ FELISMERÉSI ÉS ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSI PROGRAMOK Az öngyilkosság megelőzése komplex intézkedéseket követel a prevenció minden szintjén. Fontos, de nem elegendőaz áldozatok megfelelőellátása, azt ki kell egészíteni öngyilkosság megelőző központok létrehozásával és közösségi

programokkal

(Leenaars In: Wasserman 2001) A Nemzeti Öngyilkosság MegelőzőProgramnak sokrétűnek kell lenni és minden veszélyeztetett csoportot meg kell céloznia. Figyelembe kell venni az öngyilkossággal kapcsolatos valamennyi ismeretet, és azokat felhasználni a hatékony megelőzés céljából. A megelőzést ki kell terjeszteni a társadalom minden rétegére, az egészségügyi és szociális ellátó rendszerektől az iskolákon és munkahelyeken át a mikro és makro-közösségek szintjéig. (Makara 2007) A megyében eddig alkalmazott megelőzési programok a megelőzés egy-egy részterületével foglalkoztak, ennek megfelelően az eredményeik is csak a megcélzott csoport esetében hoztak rész-eredményeket. Célszerűlenne a tapasztalatok összegyűjtése, értékelése és hasznosítása országosan is. 2.4.1. Depresszió felismerési program Gotlandon A Gotland-tanulmány során 1983-84-ben Wolfgang Rutz és munkatársai az itt dolgozó háziorvosokat intenzív továbbképzésben részesítették. (Rutz 1992, Rihmer, Rutz 1995, 1998, Rutz és mtsai 1992, 1996, Buda 1999) A továbbképzés témája a depresszió felismerése és kezelése, az öngyilkossági krízisben lévőbeteg felismerése és komplex (gyógyszeres és pszichoterápiás) kezelése.

55

GOTLAND

20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

• Kis svéd sziget a Balti tengerben • Területe kb. 150x40 km • Lakóinak száma kb. 55,000 • Fő városa: Visby, kb. 20,000 lakossal • Háziorvosok száma: 18! • Az öngyilkosságok száma a programot követőévekben jelentősen csökkent, majd emelkedett.

19

Gotland-study: 1983 & 1992

18 15

13

16 14

13

13 11

12

13

12

5

19

75

77

79

81

10

9

8

83

85

4

5

87

5

89

91

93

9

6

19

95

öngyilkosságok száma

33. ábra: Az öngyilkosságok számának változása Gotland szigeten. W. Rutz

32. ábra

A program két részletben zajlott, a háziorvosok 90%-a részt vett legalább az egyik programban és 60%-a mindkét programban. Ez a depresszió felismerésében, kezelésben 60%-os javulást eredményezett. 50%-kal csökkent a depresszió miatt betegállományban töltött napok száma, 75%-kal csökkent a fekvőbeteg beutalás, 25%-kal csökkent az antipszichotikumok, illetve a szedatívumok használata, és 50-80%-kal nőtt az antidepresszív gyógyszerek, és 30%-kal a lítium fogyasztása a svéd átlaghoz viszonyítva (Rutz, Walinder 1997). A lithium terápia és az öngyilkosság csökkenése közti összefüggés évtizedek óta ismert. (Baldessarini és mtsai 2006) Az öngyilkosságok száma a továbbképző-programot követőhárom évben több mint a felére csökkent, majd ismét növekedett. A csökkenést elsősorban a női öngyilkosságok csökkenése eredményezte. A férfiak öngyilkossága változatlan maradt. 1988-ban a programban résztvevőháziorvosok közül már csak a fele dolgozott Gotlandon. 1992ben a továbbképzést megismételték, ekkor az öngyilkosságok száma ismét három éven keresztül jelentősen csökkent. A férfiak öngyilkosságának arányában azonban ekkor is csak elhanyagolható csökkenés volt észlelhető. A program tanulságai:  Az öngyilkosság megelőzésében a Háziorvosi Szolgálatnak nagy a jelentősége.  A Háziorvosi Szolgálat munkatársai nincsenek felkészülve a depresszió felismerésére és kezelésére.  A Háziorvosi Szolgálatnál történő intenzív képzés és továbbképzés után átmenetileg, néhány évig jelentősen csökken az öngyilkosságok száma, elsősorban nőknél.  A továbbképzést legalább háromévente meg kell ismételni.

56

 Kiemelt figyelmet kell fordítani a férfi lakosságra, akiknél a programot követően az öngyilkosságok száma érdemben nem változott. (Rutz, Rihmer 1997)  Külön kiemelem, hogy a Gotlandi program alatt a lithium fogyás 30%-kal növekedett a svéd átlaghoz viszonyítva. 2.4.2. Depresszió felismerési program a bajai pszichiátriai osztály ellátási területén • 28 település, kb. 95 000-110 000 lakos, kb. 5 500 valószínűsített depressziós beteg, kb. 800 kezelt depressziós, évi 48 új depressziós beteg.

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

• Szűrés 16+40 HO-i körzetben. 690+1516=2 206 teszt került értékelésre, ebből: 348 közepes +275 súlyos tünetekkel.

• 78+51=129 új depressziós beteg jelent meg a pszichiátrián, ez 2,7x több az elő zőévi új betegeknél.

43 31

37 31

33 18

12

9 2000

7 2001

6 2002

férfi

34. ábra: A Baja- Bácsalmás kistérségekben folytatott program eredményei.

30 26

25

1999

• KÉRDÉS: Miért nem hatékonyabb a háziorvosi szolgálat?

42

4 2003 nő

28 22

28

6

7

2004

2005

24

21

14 10

2006

összesen

35. ábra: Az öngyilkosságok számának változása a bajai pszichiátriai osztály ellátási területén. (94,632 lakos)

A bajai pszichiátriai osztály munkatársai a depressziós betegek hatékonyabb felismerését és gyógykezelését tűzték ki célul. A háziorvosi szolgálat bevonásával megvalósítottak egy depresszió felismerési programot. Az osztályon a programot megelőző évben 48 új beteget regisztráltak, ez az összes lakosság 0,05%-a. Feltételezték, hogy a háziorvosi szolgálatnál megjelenőbetegek BECK-skálával történő depresszió szűrésével hatékonyabbá tehetik a depresszió felismerését és kezelését. A területen dolgozó 56 háziorvos közül egy sem tiltakozott a programban való részvétel ellen, az eredmény mégis meglehetősen rossz volt. A háziorvosok közül 9 egyáltalán nem végezte el a vállalt szűrővizsgálatokat (16,7%) de a többi rendelőből is a beküldött kérdőívek száma mindössze 2 206 volt, ez a 14 éven felüli népesség 2,86%-a. A 2 206 kitöltött kérdőív alapján 622 eset bizonyult depresszió gyanús esetnek, akik közül a háziorvosok mindössze 129 beteget küldtek be a Depresszió Szakambulanciára, akik közül 31 bizonyult enyhe, 58 közepes és 40 súlyos depressziónak. Bár ez a szám az előzőévi 48 esetnek a 2,7x-e, mégis aggasztó, hogy a háziorvosok ilyen nagymértékű passzivitást mutattak a szűrésben. Mindezek ellenére a megnövekedett depressziós betegek száma mellett az öngyilkosságok száma is csökkent. (35. ábra.) (Motika 2000) A háziorvosok ilyen nagy mértékűellenállása további vizsgálatokat igényel.

57

2.4.3. Depresszió felismerési program az EAAD keretén belül Szolnokon.

40 35

35

30 25

31

20 15

20

10 5

11

29 24 16 8

25 15 10

25 19

17 10 7

21 14

6

6

7

23 16 7

0 1997

1998

1999

2000 férfi

36. ábra: Az öngyilkossági kísérletek változása. Nürnberg vs. Würzburg EAAD.

2001

2002

nő

2003 2004

11 6 5

10 7 3 2005

2006

összesen

37. ábra: Az öngyilkosságok számának változása Szolnok városban. 1997-2006.

Az EAAD Program, amely figyelembe veszi a Gotlandi tapasztalatokat, a Semmelweis Orvostudományi

Egyetem

Magatartástudományi

Intézetének

irányításával

egy

többszintű, nemzetközi akció program a depresszió és az öngyilkossági magatartás ellen. Az EAAD-program tizenhat európai országban zajlik, a ”Nürnbergi Szövetség a Depresszió Ellen” program alapján. Ezen programot követően Nürnbergben 20%-kal csökkent az öngyilkossági kísérletek száma. Az EAAD-program célja: a depresszió korai felismerése és a betegek megfelelőkezelése. Négy pillére épül: 1. Együttműködés a háziorvosi szolgálatokkal; Nagyon fontos az együttműködés a pszichiáterek és a más szakmák orvosai között. (Soubrier In: Wasserman 2001). 2. Közösségi kapcsolatok javítása; 3. Segítségnyújtás a betegeknek és családtagjaiknak; 4. Együttműködés a helyi segítőkkel. (Hegerl és mtsai 2006) 2.4.4. Depresszió felismerési és öngyilkosság megelőzési program Kiskunhalason. I.

D epresszió-felismerési és öngyilkosságmegel ő zési program Kelet Eur ópában: Kís érleti Project Kiskunhalason és környék én. 2000-2002. II. Depresszió megelőzési program Kiskunhalason és környékén. 2002-2005.06.30. III. Az öngyilkosság következtében elhaltak családjainál az öngyilkos áldozatokra vonatkozó pszichol. vizsg álatok retrospektív elvégzése a legközelebbi hozzátartozók megkérdezése alapján a kiskunhalasi régióban

38. ábra: A Kiskunhalasi Depresszió felismerési és Öngyilkosság Megelő zési Programok az AFSP támogatásával

39. ábra: Herbert Hendin, Bogdán Lilla, John J. Mann, Kalmár Sándor, Kiss Kitty.

Tekintettel a rendkívül magas öngyilkossági halálozásra, Kiskunhalason számos orvos foglalkozott az öngyilkosság kérdésével korábban, de csak a probléma felvetés szintjéig jutottak el. A kórházban elsősorban Kövecs Gyula pathológus valamint Báthory Gábor

58

és Tóth István belgyógyász főorvosok fordítottak figyelmet erre a súlyos problémára. Mindhárman az öngyilkosság és az alkoholizmus kapcsolatára hívták fel a figyelmet. (Báthory, 1989) A WHO 1980-ban a Fezben megtartott 30. ülésén célul tűzte ki, hogy kerüljenek megfogalmazásra azok a speciális régionális célkitűzések, amelyek segítségével megvalósítható az ”Egészséget Mindenkinek 2000-re” program. Az Európai Regionális Bizottság a 34. ülésén 1984. szeptember 24 -29-én Kopenhágában, jóváhagyta az ”Egészséget Mindenkinek 2000”-re regionális stratégiáját, amelyben a 12. célkitűzés foglalkozott az öngyilkossággal. Legalább három területen határozta meg a teendőket a megelőzésre. Elsőés legfontosabb teendőknek a társadalmi tényezők javítását tartotta, másodszor kulcsfontosságúnak tartotta azokat az eszközöket, amelyek segítségével erősíteni lehet az egyének általános képességeit az életeseményekkel való megküzdésre. Ennek megvalósítása érdekében kimondta, hogy 1990-re valamennyi tagállamban a kormányzati politikának biztosítani kell, hogy a törvényhozási, adminisztratív és gazdasági mechanizmusok biztosítsanak széleskörűágazati támogatást és erőforrásokat az egészséges életmód megvalósítása érdekében, és hatékony mechanizmusokat alkalmazzanak a lakosság bevonására a döntéshozatal valamennyi szintjén. Harmadszor az egészségügyi szolgálatok feladatait, és a lakossági ismeretek bővítésének a fontosságát határozta meg, különös hangsúlyt fektetve az oktatásra és az iskolában folyó egészségnevelés fontosságára. (Targets for Health for all 2000. 1985) Ezt követően kezdődtek el bizonyos prevenciós kezdeményezések a megyében. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke egy ideig kötelezővé tette a suicid kísérletek bejelentését, de ez a prevenciós tevékenység tiszavirág életűnek bizonyult és különösebb eredmény nélkül rövidesen megszűnt. (Gubacsi 1989) Az öngyilkosság-megelőzés iránt megnyilvánuló fokozódó nemzetközi figyelem részeként az American Foundation for Suicide Prevention (AFSP) vezetése részéről Herbert Hendin és John Mann professzorok 1998-ban felkérték Rihmer Zoltánt, hogy Magyarországon a gotlandi vizsgálathoz hasonló suicid prevenciós programot szervezzen, és aki a jelölt ez irányú érdeklődését valamint ezzel kapcsolatos megelőző munkásságát, és a kiskunhalasi régió magas suicid mortalitását ismerve a kiskunhalasi pszichiátriai osztály ellátási területét választotta a program megvalósítására. (Kalmár 1990, 1996, Kalmár, Rihmer, 1996, Kalmár, Fisher 1999, Kalmár In Csépe 2007)

59

A kiskunhalasi pszichiátriai osztály ellátási területén, (Kiskunhalas, Jánoshalma és Kiskunmajsa kistérségben) 2000-2005 között, Rihmer Zoltán vezetésével és támogatásával, Herbert Hendin, John J. Mann, Dr. Szántó Katalin támogatásával megvalósítottunk az alábbi prevenciós programokat: (I.) A Prototype Depression Recognition and Suicide Prevention Program in Eastern Europe: a Pilot Project in the Region of Kiskunhalas, Hungary (PDR-SP) 2000-2002. Principal Investigator: Zoltán Rihmer, M.D. Co-Principal Investigator: Herbert Hendin J. John Mann, M.D. Co-investigators: Sándor Kalmár, M.D. Katalin Szántó, M.D. (II.) Prototype Depression Prevention Program in the Region of Kiskunhalas, July 1, 2002 to June 30, 2005. Hungary. (PDPP) Principal Investigator: J. John Mann, M.D. Co-Principal Investigator: Herbert Hendin Co-investigators: Sándor Kalmár, M.D. Zoltán Rihmer, M.D. Katalin Szántó, M.D. (III.) Case controll of a Psychological Autopsy Study in a Region Kiskunhalas with very high suicide rate. Principal Investigators: Katalin Szántó M.D. Co-Principal Investigator: Sándor Kalmár M.D. Co-Investigators: John J. Mann M.D. Ágnes Rácz M.D. Emese Kelemen.

III. CÉLKITŰZÉSEK 1. Megvizsgálni az önpusztító magatartás következményei okozta halálozást a szomszédos országokban, a rokon Finnországban, az ideálisan jó helyzetben lévőSvájcban és az összegyűjtött adatokat összehasonlítani a magyarországi adatokkal 1995-2005/6 között. Megvizsgálni az önpusztító magatartás következményei

okozta

halálozást

Bács-Kiskun

megyében

a

vizsgált

időszakban, különös tekintettel az öngyilkosságra. 2.

Keresni olyan módszereket, amelyek segítségével megállíthatóak vagy csökkenthetőek a megyében a halálozási mutatók.

3. Megvizsgálni a háziorvosok számára készült, Kiskunhalason lefolytatott depresszió-felismerési

és

öngyilkosság

megelőzési

oktatási

programok

hatékonyságát az öngyilkossági ráta tekintetében, és ezek eredményei alapján keresni olyan módszereket, amelyek segítségével az öngyilkosságok száma tovább csökkenthető.

60

Részletesen: * Összegyűjteni a megyében a fontosabb népmozgalmi, halálozási és öngyilkossággal kapcsolatos adatokat, amelyek tükrözik a népesség önpusztító magatartását. * Összegyűjteni Magyarországon, a szomszédos országokban, a rokon Finnországban, az ideálisan jó helyzetben lévőSvájcban és az EU-15 tagállamokban a fontosabb népmozgalmi, halálozási és öngyilkossággal kapcsolatos adatokat, amelyek tükrözik a népesség önpusztító magatartását. * Bebizonyítani, hogy Bács-Kiskun megyében az önpusztító magatartás következtében kialakult betegségekben meghaltak aránya magasabb, a születéskor várható átlagos élettartam alacsonyabb az országos és az európai átlagnál. * Megvizsgálni, hogy ezek a mutatók a kistérségekben hogyan viszonyulnak a megyei mutatókhoz. * A fel nem ismert illetve nem kezelt depresszió és az öngyilkosság szoros kapcsolatának ismeretében megvizsgálni, hogy a háziorvosok bevonásával folytatott, elsősorban oktatási célú - depresszió felismerési és öngyilkosság megelőzési programok milyen hatékonyságúak voltak? * Megvizsgálni, hogy a kontroll régiónak kiválasztott Kiskunfélegyháza kistérségben hogyan változtak ezek a mutatók. * Megvizsgálni, hogy a programnak milyen hatása volt a különbözőneműpáciensekre. * Megvizsgálni, hogy a program milyen hatással volt az öngyilkossági halálozásra Kiskunhalas város és Kiskunhalas környéke esetében. * Megvizsgálni Magyarországon, Bács-Kiskun megyében, hogy a befejezett öngyilkosságok változása és az antidepresszívumok fogyása között van-e összefüggés, és az milyen mértékű? * Az eredmények alapján prevenciós programok kidolgozása a halálozási mutatók és a magas öngyilkossági halálozás csökkentése érdekében.

61

IV. MÓDSZEREK Az értekezésemnek módszertanilag két főterülete van: I. Nagytömegű, az önpusztító magatartást bizonyító nemzetközi, hazai népmozgalmi és halálozási statisztikai adatbázis áttekintését és összekapcsolását végeztem Bács-Kiskun megyére vonatkozóan, amely II. a Kiskunhalason végzett depresszió felismerési és öngyilkosság megelőzési program hatékonyság-elemzésének sokdimenziós hátteréül szolgált. AZ ADATGYŰJTÉS FORRÁSAI 1. Népmozgalmi, egészségügyi, halálozási adatok: Központi

Statisztikai Hivatal

hivatalos

évkönyvei,

(Demográfiai

Évkönyvek,

Egészségügyi Statisztikai Évkönyvek 1995-2006, Bács-Kiskun megyei Statisztikai Évkönyvek 1995-2006) WHO adatbázis, (MBD-European Mortality Database. WHOReport Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb egyedi adatok kérése a KSH-tól, irodalomból átvett adatok 2. Az öngyilkossággal kapcsolatos adatok: a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos statisztikai évkönyvei, Demográfiai Évkönyvek, (Egészségügyi Statisztikai Évkönyvek 1995-2006, Bács-Kiskun megyei Statisztikai Évkönyvek 1995-2006) WHO adatbázis, (MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. (http://data.euro.who.int/hfadb) egyedi adatok kérése a KSH-tól, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Egészségügyi Osztályától kapott adatok, Kiskunhalasi Rendőr-főkapitányságtól kapott adatok, az Országos Mentőszolgálattól kapott adatok, Háziorvosi Szolgálattól kapott adatok, irodalomból átvett adatok. 3. Az öngyilkossági kísérletekkel kapcsolatos adatok: Országos Mentőszolgálattól kapott adatok, Semmelweis Kórház Bel-ambulanciáról kapott adatok 4. A gyógyszerfogyással kapcsolatos adatok: OEP-től kapott adatok, az irodalomból átvett adatok. Az antidepresszív gyógyszerek fogyásánál négy mutatót vizsgáltunk és hasonlítottunk össze a befejezett öngyilkosságok számával: 1. Az antidepresszív gyógyszert (N06A) kiváltó páciensek száma. (Egy páciens egy évben csak egyszer szerepel.)

62

2. A terápiás napok száma. DOT: Days of Treatment. 3. A kiváltott antidepresszáns mennyisége. 4. DHD: DDD/1000 lakos/nap. (DDD= a WHO által megadott, definiált napi adag. (Defined Daily Dose) Ad I. A fenti adatbázisok Bács-Kiskun megyére vonatkozó adatbázisainak összekapcsolásával a következőelemzéseket végeztem: NÉPMOZGALMI ADATOK: * Megvizsgáltam a fontosabb népmozgalmi mutatókat (élveszületés, halálozás, házasságkötés, válás, ezer élveszületésre jutó csecsemőhalálozás) Magyarország, szomszédos országok, (Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria) a rokon Finnország és az ideálisan jó helyzetben lévőSvájc esetében a 2006. évben. * Megvizsgáltam a születéskor várható átlagos élettartamot és összehasonlítottam Magyarország adatait a szomszédos országok, (Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria) a rokon Finnország és az ideálisan jó helyzetben lévőSvájc adataival 1995-2006 között. * Megvizsgáltam az ezer élveszületésre jutó abortuszok számát 1995-2006 között, összehasonlítva Magyarország adatait a szomszédos országokéval, (Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria) Finnországgal, Svájccal és az Eu15 tagállamok átlagával. * Megvizsgáltam az alkoholfogyasztást összehasonlítva Magyarország adatait a szomszédos országokéval, (Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria) Finnországgal, Svájccal és az Eu-15 tagállamok átlagával. * Megvizsgáltam a fontosabb népmozgalmi mutatókat (élveszületés, halálozás, ezer 1549 éves korú nőre jutó abortus, 100 élveszületésre jutó abortus, ezer élveszületésre jutó csecsemőhalálozás) Bács-Kiskun megyében. 1995-2006. * Megvizsgáltam a születéskor várható átlagos élettartamot Bács-Kiskun megyében nemenként és összehasonlítottam az országos adatokkal. * Megvizsgáltam a fontosabb népmozgalmi mutatókat (élveszületés, halálozás, házasságkötés, válás, ezer élveszületésre jutó csecsemőhalálozás) Bács-Kiskun megye kistérségeiben és egyes településein. 1995-2006.

63

HALÁLOZÁSI ADATOK: * Összehasonlítottam a 100 000 lakosra jutó standardizált halálozási mutatókat. Magyarország, Ausztria, Finnország, Svájc, Eu-15-tagállamok átlaga. 1995-2005. * Összehasonlítottam a 100 000 lakosra jutó standardizált halálozási mutatókat a 65< népességnél. Magyarország, Ausztria, Finnország, Svájc, Eu-15-tagállamok átlaga. 1995-2005. * Megvizsgáltam a WHO standard európai népességének korösszetétele alapján standardizált halálozási mutatókat, valamint az önpusztító magatartáshoz vezető legfontosabb halálokok szerinti halálozást,

[Rosszindulatú daganatok, (légcső-hörgő-

tüdőrák) a keringési rendszer betegségei, (ischaemiás szívbetegség, agyérbetegségek) a légző-rendszer betegségei, az emésztőrendszer betegségei (krónikus májbetegségek, alkoholos eredetű halálozás) a külső okok okozta halálozás, (gépjárműbalesetek, öngyilkosság)] a teljes népességnél. Magyarország, Ausztria, Finnország, Svájc, Eu-15tagállamok átlaga. 1995-2005. * Megvizsgáltam a WHO standard európai népességének korösszetétele alapján standardizált halálozási mutatókat, valamint az önpusztító magatartáshoz vezető legfontosabb halálokok szerinti halálozást [Daganatok, a keringési rendszer betegségei, a légző-rendszer betegségei, az emésztőrendszer betegségei, a külsőokok okozta halálozás, - kiemelve az öngyilkosságot -] a 65< népességnél. Magyarország, Ausztria, Finnország, Eu-15-tagállamok átlaga. 1995-2005. *

Megvizsgáltam

Bács-Kiskun

megye

kistérségeinek

halálozását,

azokat

standardizáltam a Bács-Kiskun megyei kormegoszlásnak megfelelően és értékeltem a kistérségek mutatóit 1995-ben és 2006-ban. ÖNGYILKOSSÁGI ADATOK: * Összehasonlítottam a standardizált öngyilkossági halálozási mutatókat. Magyarország, a szomszédos országok, (Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria) Finnország, Svájc, Eu-15-tagállamok átlaga1995-2006. *

Megvizsgáltam

Magyarország

öngyilkossági

halálozását

területi

eloszlás,

kormegoszlás, az elkövetés módja, napja, hónapja, évszaka, az áldozatok családi állapota, foglalkozása és iskolai végzettsége szerint, nemenként, 1995-2006 között. * Összehasonlítottam a különbözőmegyék öngyilkossági halálozását 1995-2006 között nemenként.

64

* Megvizsgáltam Bács-Kiskun megye öngyilkossági halálozását területi eloszlás, kormegoszlás, az áldozatok születési éve, az elkövetés módja, napja, hónapja, évszaka, az áldozatok családi állapota, foglalkozása és iskolai végzettsége szerint, nemenként, 1995-2006 között. * Megvizsgáltam Bács-Kiskun megye kistérségeinek öngyilkossági halálozását 19952006 között. * Összefüggéseket kerestem az öngyilkosság és a különbözőbetegségek és balesetek okozta halálozások között Bács-Kiskun megyében 1995-2006. * Komplex módszereket dolgoztam ki az önpusztító magatartás csökkentése érdekében. Ad II. A Kiskunhalason végzett depresszió felismerési és öngyilkosság megelőzési program hatékonyság-elemzésének módszerei. A program elemei: 1. A kiskunhalasi pszichiátriai osztály felvevőterületén felkerestük a háziorvosi szolgálatok munkatársait és felkínáltuk a lehetőséget a programban való részvételre. A háziorvosok mellett a körzeti ápolónőket is bevontuk a képzési programba. 2000. év október-novemberében intenzív, 20-20 órás oktatással kezdtük a két éves depresszió felismerési és öngyilkosság megelőzési programot, amelynek során a háziorvosok és körzeti ápolónők intenzív, elsősorban a depressziós felismerésére és kezelésére irányuló pszichiátriai képzését tűztük ki célul. Kontroll területnek Kiskunfélegyháza kistérséget választottuk. 2. Az oktatást kiegészítettük a háziorvosokat és körzeti ápolónőket segítőszóró anyagok ellátásával, elsősorban BECK skálával, amelyet kibővítettünk az öngyilkossági kísérlettel, az alkoholfogyasztással és a dohányzással kapcsolatos néhány kérdéssel. A háziorvosi szolgálatok részére több mint 80 000 Beck Depresszió skálát küldtünk ki. Az előadások rövid kivonatát és dia-anyagát tartalmazó könyvet a továbbképzés előtt a résztvevők rendelkezésére bocsátottunk. 3. Szociológusok bevonásával előadásokat tartottunk a háziorvosok és körzeti ápolónők részére, és szociológiai mélyinterjú tervezetet készítettünk, amelyet az öngyilkos áldozatok hozzátartozóinál kívántunk elvégezni. 4. Depressziórendelést szerveztünk heti tíz órában a meglévő szakrendelés és pszichiátriai gondozó rendelési idején felül, ahová a háziorvosok soron kívül küldhették

65

be a betegeiket. A depressziórendelésen biztosítottunk az orvos és a szakdolgozó részére a lehetőséget az elsőalkalommal egy bővített dokumentáció kitöltésére és kidolgoztuk az után követés protokollját is. 5. Folyamatos, 24 órás telefonszolgálatot szerveztünk, amelyen keresztül a háziorvos és a körzeti ápolónőbármikor pszichiátriai segítséget kérhetett a betegeivel kapcsolatban. 6. Beállítottunk két pszichiátriai szakdolgozót az időskorú depressziósok jobb ellátása érdekében, akik a területen a háziorvos rendelkezésére álltak. 7. Megkíséreltünk egy Depressziós Időskorúak Napközi Otthonát szervezni a helyi református egyház képviselőinek és a helyi egészségügyi és szociális szakképzést biztosító szakközépiskola igazgatójának támogatásával. 8. Pszichológiai mélyinterjút készítettünk több mint száz áldozat hozzátartozóinál, amelyhez szükséges képzéseket két munkatársunk a New Yorki Columbia Egyetemen kapta meg. Az előzetes eredményekről a hazai és nemzetközi szakirodalomban, hazai és nemzetközi kongresszusokon beszámoltunk. (Szántó és mtsai 2003, Szántó és mtsai 2007, Kalmár 2007, 2008) 9. Vizsgáltam az antidepresszív gyógyszer fogyását (N06A) a kiskunhalasi régióban, Kiskunfélegyháza kistérségben, Bács-Kiskun megyében és Magyarországon. 10. Mindezekről tájékoztattam a települések polgármestereit és felajánlottuk a részükre előadások tartásának a lehetőségét, amelyet néhány településen igénybe vettek. A program hatékonyságmérésének módszerei: * A programhoz széleskörűadatgyűjtés tartozott, amelynek során a helyi és a megyei Rendőr Főkapitánysággal, a Bács-Kiskun megyei Statisztikai Hivatal munkatársával együttműködve

gyűjtöttük

az

öngyilkossági

adatokat,

a

mentőszolgálattal

együttműködve gyűjtöttük az öngyilkossági kísérletekkel kapcsolatos adatokat, megvizsgáltuk a háziorvosi dokumentációt, ahol erre lehetőségünk volt. * Összegyűjtöttük az ellátási területünkön, a kontroll területen, a megyében és az országban

az

öngyilkossági

antipszichotikumok

(N05A)

adatokat, az

az

antidepresszívumok,

anxiolytikumok

(N05B)

és

a

(N06A)

az

sedatívumok,

hypnotikumok (N05C) fogyásának adatait is. Az előzetes eredményekről a hazai és nemzetközi szakirodalomban, hazai és nemzetközi kongresszusokon beszámoltunk. (Szántó és mtsai 2003, Szántó és mtsai 2007, Kalmár 2007, 2008) Jelen értekezésben csak az antidepresszív gyógyszerek (N06A) adatait elemeztem.

66

* Megvizsgáltam az antidepresszív gyógyszerek fogyása és az öngyilkosságok közötti összefüggést a kiskunhalasi pszichiátriai osztály ellátási területén, Kiskunfélegyháza kistérségben, Bács-Kiskun megyében és Magyarországon 1999-2006 között. ADATFELDOLGOZÁS ÉS ELEMZÉS Statisztikai sorok, idősorok vizsgálata, nyers adatok standardizálása, statisztikai táblák készítése, térképes ábrázolás; viszonyszámok számítása koncentrált mintavétel alapján, az összegyűjtött adatok közötti összefüggések matematikai statisztikai elemzése A kiskunhalasi program statisztikai elemzése: Az öngyilkossági rátákat, az antidepresszívumokról szóló receptek számát, és az alkohollal kapcsolatos halálesetek számát ismételt mérésekkel hasonlítottuk össze, amelyeket a SAS GLIMMIX szoftverbe épített általánosított összetett lineáris modellekbe illesztettünk (SAS Insitute Inc, Cary, North Caroline). Poisson-eloszlást és log-link függvényt alkalmaztunk. A Poisson-eloszlást azért használtuk, mert az öngyilkosság ritka esemény és ez lehetővé tette, hogy az elemi események eloszlásra több tényezős modelleket állítsunk fel. A földrajzi területet véletlen hatásnak tekintettük, és a (beavatkozás előtti és utáni) idővolt a főhatás. A földrajzi területeken belüli öngyilkossági mutatókat a két időszak alatt megismételt megfigyelésnek tekintettük. A terület és időszak közti jelentős összefüggés azt sugallná, hogy az időszak alatt a mutatók különbözőképpen változtak a két terület között. Nem strukturált variancia-kovariancia mátrixot alkalmaztunk, és 3-as típusú összegzési eredményeket mutattunk ki. A munkanélküliség aránya és az öngyilkossági alapadatok a nem paraméteres Wilcoxon-féle rangösszeg próba segítségével kerültek összehasonlításra a beavatkozási és kontrollterületeken. Az 1996 és 2000 közötti adatok (2000-es adatok beleértve) a beavatkozás előtti (preintervenciós), a 2001 és 2005 közöttiek (2005-ös adatok beleértve) pedig beavatkozás utáni (posztintervenciós) időszakot jellemzik. (Szántó és mtsai 2007) Az antidepresszív gyógyszerek fogyása és az öngyilkosságok közötti összefüggés vizsgálatakor Spearman féle korrelációs számítást végeztünk az antidepresszív gyógyszerk fogyásának és az öngyilkosságok számának az összehasonlításával, nemek szerint. Az összefüggést szignifikánsnak tekintettük p< 0,005 szinten 0,75 érték esetén.

67

A MEGELŐZÉSI PROGRAM KUTATÁSETIKAI ÉS ENGEDÉLYEZÉSI MÓDJA A program kezdete előtt a hatályos jogi szabályoknak megfelelően a program tervezetét engedélyeztetés céljából benyújtottuk a Szegedi Tudományegyetem Szentgyörgyi Albert Orvos és Gyógyszerészettudományi Centrum Regionális Humán Orvosbiológiai Kutatásetikai Bizottságának. (Elnök: Dr. habil Wittmann Tibor egyetemi tanár, titkár: Dr. Virágos Kiss Erzsébet egyetemi adjunktus.) A programot a Kutatásetikai Bizottság engedélye alapján végeztük.

V. EREDMÉNYEK 5.1. NÉPMOZGALMI MUTATÓK 5.1.1. Nemzetközi és magyarországi adatok A 19-24. táblázatok tartalmazzák a vizsgált országok fontosabb népmozgalmi adatait. 19. táblázat: Születéskor várható átlagos élettartam. Magyarország szomszédos országai (Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria) 1995-2005. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb 20. táblázat: Születéskor várható átlagos élettartam. Magyarország, Ausztria, Finnország, Eu-15-tagállamok átlaga. 1995-2005. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb 21. táblázat: Ezer élveszületésre jutó csecsemőhalálozás Magyarország, Ausztria, Finnország, Eu-15-tagállamok átlaga. 1995-2005. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb 22. táblázat: Ezer élveszületésre jutó abortusok száma. Magyarország és szomszédos országai (Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria) Finnország, Svájc, Eu-15 tagállamok átlaga. 1995-2006. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb 23. táblázat: Egy főre jutó tiszta alkohol fogyasztás literben. Magyarország és szomszédos országai (Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia,

68

Ausztria) Finnország, Svájc, Eu-15 tagállamok átlaga. 1995-2006. MBD-European Mortality

Database.

WHO-Report

Office

for

Europe.

2007.

http://data.euro.who.int/hfadb 24. táblázat: A 15 éves és idősebb népesség %-os megoszlása családi állapot szerint, nemek szerint. Magyarország 1995-2007. Demográfiai Évkönyv.2006. 1.1.10-125.1.2. Bács-Kiskun megyei adatok A 25. táblázat tartalmazza Bács-Kiskun megye fontosabb népmozgalmi adatait a vizsgált időszakban. 25. táblázat: Ezer lakosra jutó élveszületés, halálozás, házasságkötés, válás, ezer 15-49 éves korú nőre jutó terhesség megszakítás, 100 élveszületésre jutó terhesség megszakítás, ezer élveszülöttre jutó csecsemőhalálozás.Bács-Kiskun megye. 1995-2006. 5.1.3. Bács-Kiskun megye kistérségeinek adatai A 26-35. táblázatok a megye tíz kistérségének fontosabb népmozgalmi adatait tartalmazzák 1995-2006 között. Az adatokat a Bács-Kiskun megyei Statisztikai Hivatal szolgáltatta. 5.2.HALÁLOZÁSI ADATOK 5.2.1. Nemzetközi és magyarországi standardizált halálozási adatok. A 36-59. táblázatok tartalmazzák a vizsgált országok fontosabb halálozási adatait. 36. táblázat: 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás a főbb halálokok szerint, nemenként. (Daganatok, keringési rendszer betegségei, légzőrendszer betegségei, emésztőrendszer betegségei, a mortalitás külsőokai.) Magyarország. 1995-2005. MBDEuropean

Mortality

Database.

WHO-Report

Office

for

Europe.

2007.

http://data.euro.who.int/hfadb 37. táblázat: 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás a főbb halálokok szerint, nemenként a 65< népességnél. Magyarország. 1995-2005. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb 38. táblázat: 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás a főbb halálokok szerint, nemenként. Ausztria. 1995-2006. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb 39. táblázat: 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás a főbb halálokok szerint, nemenként a 65< népességnél. Ausztria. 1995-2005. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb

69

40. táblázat: 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás a főbb halálokok szerint, nemenként. Finnország. 1995-2005. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb 41. táblázat: 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás a főbb halálokok szerint, nemenként a 65< népességnél. Finnország. 1995-2005. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb 42. táblázat: 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás a főbb halálokok szerint, nemenként. Svájc. 1995-2004. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb 43. táblázat: 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás a főbb halálokok szerint, nemenként. EU-15-tagállamok átlaga. 1995-2005. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb 44. táblázat: 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás a főbb halálokok szerint, nemenként a 65< népességnél. EU-15-tagállamok átlaga. 1995-2005. MBD-European Mortality

Database.

WHO-Report

Office

for

Europe.

2007.

http://data.euro.who.int/hfadb 45. táblázat: Nyers halálozási mutatók. Magyarország. 1995-2006. 46. táblázat: 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás. Magyarország és a szomszédos országok. Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia. 1995-2006. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb 47. táblázat: 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás. Magyarország, Ausztria, Finnország, Svájc, EU-15-tagállamok átlaga. 1995-2005. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb 48. táblázat: 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás a 65< népességnél. Magyarország, Ausztria, Finnország, Svájc, EU-15-tagállamok átlaga. 1995-2005. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb 49. táblázat: 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás rosszindulatú daganatok okozta halálozás esetében. Magyarország, Ausztria, Finnország, Svájc, EU-15tagállamok átlaga. 1995-2005. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb

70

50. táblázat: 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás légcső-hörgő-tüdőrák esetében. Magyarország, Ausztria, Finnország, Svájc, EU-15-tagállamok átlaga. 19952005. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb 51. táblázat: 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás keringési rendszer okozta halálozás esetében. Magyarország, Ausztria, Finnország, Svájc, EU-15-tagállamok átlaga. 1995-2005. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb 52. táblázat: 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás ischaemiás szívbetegség esetében. Magyarország, Ausztria, Finnország, Svájc, EU-15-tagállamok átlaga. 19952005. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb 53. táblázat: 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás agy-ér betegségek esetében. Magyarország, Ausztria, Finnország, Svájc, EU-15-tagállamok átlaga. 1995-2005. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb 54. táblázat: 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás légző-rendszer betegségei okozta halálozás esetében. Magyarország, Ausztria, Finnország, Svájc, EU-15tagállamok átlaga. 1995-2005. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb 55. táblázat: 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás emésztőrendszer betegségei okozta halálozás esetében. Magyarország, Ausztria, Finnország, Svájc, EU-15tagállamok átlaga. 1995-2005. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb 56. táblázat: 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás krónikus májbetegségek okozta halálozás esetében. Magyarország, Ausztria, Finnország, Svájc, EU-15tagállamok átlaga. 1995-2005. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb 57. táblázat: 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás alkoholos eredetűhalálozás esetében. Magyarország, Ausztria, Finnország, Svájc, EU-15-tagállamok átlaga. 19952005. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb

71

58. táblázat: 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás külsőokok okozta halálozás esetében. Magyarország, Ausztria, Finnország, Svájc, EU-15-tagállamok átlaga. 19952005. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb 59. táblázat: 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás gépjárműbalesetek okozta halálozás esetében. Magyarország, Ausztria, Finnország, Svájc, EU-15-tagállamok átlaga. 1995-2005. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb 5.2.2. Bács-Kiskun megyei halálozási adatok 60. táblázat: Nyers halálozási mutatók. Bács-Kiskun megye. 1995-2006. 5.2.3. Bács-Kiskun megye kistérségeinek halálozási adatai. 61. táblázat. Standardizált halálozási mutatók Bács-Kiskun megye kistérségeiben. 1995. 62. táblázat. Standardizált halálozási mutatók Bács-Kiskun megye kistérségeiben. 2006. A 63-72. táblázatok bemutatják a Bács-Kiskun megyei kistérségek halálozási adatait a főbb halálokok szerint 1999-2006 között. A kistérségi adatokat a Bács-Kiskun megyei Statisztikai Hivatal szolgáltatta. Korábbi adatok nem állnak rendelkezésre. 5.3. ÖNGYILKOSSÁG 5.3.1. Nemzetközi és magyarországi adatok

40. ábra: Az Öngyilkosok Erdejében az elmúlt 40 év alatt MAGYARORSZÁGON 154 920 új fa nőtt ki…

A statisztikai adatszolgáltatás nem minden országban egységes, ennek ellenére azt állíthatjuk, hogy a Magyarországi statisztikai adatok közel pontosnak tekinthetőek. (Andorka, Buda 1986) A csökkenés magyarázatára számos elmélet született, de egyértelműmagyarázatát nem tudjuk.

72

73. táblázat: 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás öngyilkosság esetében nemenként. Magyarország és szomszédos országai (Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria) 1995-2006. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb 74. táblázat: 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás öngyilkosság esetében. Magyarország, Ausztria, Finnország, Svájc, EU-15-tagállamok átlaga. 1995-2005. MBD-European Mortality Database. WHO-Report Office for Europe. 2007. http://data.euro.who.int/hfadb 5.3.2. Öngyilkosság Magyarországon részletesen 4 2

2,32

2,26

1,95

0,17

0

-0,22 -2 84 86 -0,73 88 -4

90

92

94 96 -1,87

férfi: 51,2 nő : 17,0 össz: 33,3

2,49 1,03 2 -0,464 6 00 00 20-1,77 -2,112

98

-3,39

-3,57

-6 -8 -8,45

-10

-7,68

-7,65 -7,3

-5,54

-6,51

-4,41 -6,14

34,1 5,7 19,6 49,9 10,3 29,3

-8,87

31,4 10,1 20,4 33,5 8,8 20,9

29,0 9,4 18,9 43,4 13,6 27,9

21,4 4,1 12,5 34,8 13,5 23,9

43,3 12,5 27,4 42,8 12,8 27,4

39,3 12,1 25,1

45,6 14,8 29,6 48,5 13,7 30,4

44,3 9,7 26,5 37,3 19,0 27,3

48,8 15,7 31,7

70,6 16,0 42,1

44,0 9,3 25,8

47,2 13,8 29,9

72,6 20,1 45,6 73,0 24,0 47,4

61,3 14,3 37,2 71,4 21,4 45,6

46,3 6,5 25,8 46,0 17,0 30,9

31,2 6,9 18,6 38,4 11,0 24,3

54,1 12,5 32,6 38,6 13,3 25,6

55,5 11,0 32,3

73,3 13,4 42,1 42,7 10,0 25,6

41,9 8,9 24,9 29,5 15,1 21,6

50,0 13,0 30,8

81,0 20,1 49,2

49,5 14,7 31,2

férfi: 51,1 nő : 14,7 össz: 32,1

64,7 18,5 40,9

28,7 7,3 17,7 30,5 9,4 19,7

42,0 18,1 29,6 41,4 10,5 25,6

47,6 7,5 26,7

59,3 12,5 35,0 46,6 14,2 29,7

56,5 13,7 34,3

70,9 24,5 47,0 77,7 22,8 48,9

49,5 21,7 35,0

60,1 14,0 36,4 83,2 23,3 52,3

71,4 14,3 41,9

45. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként, nemenként. MAGYARORSZÁG 1999

68,6 22,0 44,3

54,9 15,6 34,5

43,0 8,7 25,0

62,0 14,0 37,4 68,0 20,9 43,7

66,6 22,2 43,8

84,7 28,1 55,5

75,2 24,7 48,8

42. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként, nemenként. MAGYARORSZÁG 1996

42,2 6,5 23,8 44,3 13,0 28,0

43. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként, nemenként. MAGYARORSZÁG 1997

férfi: 53,1 nő: 14,8 össz: 33,1

36,4 21,1 54,6 28,1 14,8 34,0

47,1 16,0 30,9

41. ábra: Az öngyilkosságok számának évenkénti változása %-ban. MAGYARORSZÁG. 1983 -2006.

nő : 15,3

45,7 19,7 32,4

40,9 12,6 26,2

változás %-ban

férfi: 48,6 össz: 31,2

52,3 13,1 32,1

39,2 9,6 23,9

47,3 11,5 28,8 32,5 17,1 47,1 24,2 14,9 30,4

76,1 21,8 48,0

56,4 14,7 41,5 34,8 8,2 24,0 72,8 15,0 43,1

59,9 11,2 35,0 67,7 20,0 43,1

82,2 16,1 48,1

79,7 23,6 50,3

44. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként, nemenként. MAGYARORSZÁG 1998

férfi: 51,5 nő: 15,4 össz: 32,6

41,9 6,6 23,7 41,3 8,5 24,3

36,5 6,9 21,2 42,5 12,1 26,9

61,1 13,0 36,2 34,9 11,5 22,9

46,9 15,7 30,6 46,1 12,5 28,5

36,9 13,4 24,7

43,1 10,7 26,4 32,7 18,8 48,0 25,1 12,6 29,7

77,3 24,4 49,6

36,0 17,1 26,1

52,3 12,4 31,6

79,1 19,4 48,3 82,3 16,5 47,8

58,2 12,0 34,5 69,4 22,3 45,1

77,3 22,4 49,0

46. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként, nemenként. MAGYARORSZÁG 2000

73

férfi: 47,1 nő : 13,0 össz: 29,2 30,1 10,1 19,7 34,9 8,9 21,3

31,8 7,1 19,1 37,3 8,3 22,4

39,9 11,0 24,9 45,2 9,1 26,6

41,0 9,6 24,6 38,7 16,9 27,3

51,6 13,8 31,9

36,0 3,5 19,0 33,3 14,9 40,8 23,3 11,8 25,7

70,7 13,2 40,6

47,3 9,8 27,5

51,0 12,2 30,7

férfi: 45,5 nő : 12,2 össz: 28,0

45,6 12,4 28,4 66,7 17,0 40,9

66,5 23,4 44,1

31,0 6,5 18,3 38,6 9,0 23,1

69,3 23,4 40,9

71,7 12,4 43,1

26,5 7,2 16,5 43,0 7,7 24,6

29,6 4,9 16,8 34,7 9,5 21,7 39,5 8,0 23,0

42,1 5,5 23,1 41,4 10,9 25,7 35,3 12,4 23,4

51,1 12,7 31,0

32,6 9,6 20,6 30,5 15,7 38,4 22,4 9,3 23,3

67,9 15,4 40,3

52,4 9,5 49,1 29,9 9,9 28,4 57,7 13,9 35,0 61,5 15,6 37,3

55,6 10,8 32,3

31,4 8,0 19,3 34,2 4,5 18,7

25,3 4,0 14,3 33,3 9,5 21,1 37,4 10,8 23,5

46,1 8,6 26,7 39,0 8,6 23,3 49,6 12,6 30,3 35,9 11,0 22,8

30,1 8,0 18,5 24,7 13,3 37,2 18,6 9,4 22,8

59,8 14,5 36,0

34,7 8,3 21,1

37,4 10,8 23,5

férfi: 43,5 össz: 27,1

56,0 19,2 36,8

38,3 4,4 20,7 37,6 7,7 22,0

60,3 17,5 38,0

40,6 12,3 36,3 25,8 9,4 22,1 57,0 12,7 34,0 55,4 13,9 33,5

59,0 11,6 34,3

33,7 13,0 39,2 22,4 10,2 24,1

44,0 9,8 26,2 66,1 19,1 41,7

66,9 19,4 42,2

66,4 17,8 40,9

47,7 12,3 29,2

48,6 10,2 28,5

46,9 10,4 27,6

55,6 14,5 34,2

62,7 18,2 39,3

48. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként, nemenként. MAGYARORSZÁG 2002

49. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként, nemenként. MAGYARORSZÁG 2003

férfi: 42,3 nő: 11,2 össz: 26,0

31,3 10,3 20,5

43,6 8,5 25,2

47. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként, nemenként. MAGYARORSZÁG 2001

férfi: 44,9 nő: 12,0 össz: 27,7

29,6 4,9 16,8 34,7 9,5 21,7

31,4 7,0 18,6

nő: 12,3

37,6 7,5 22,0 34,8 7,9 21,0 34,1 11,5 22,2

37,6 8,8 22,5

33,5 10,4 21,5 39,5 10,9 24,7

32,0 13,2 38,2 21,7 11,0 24,1

46,6 11,7 28,4

34,1 13,3 23,2

63,0 15,8 38,3

49,1 12,7 30,1

40,1 11,1 24,7

51,9 11,9 31,1 59,8 14,0 35,9

54,1 14,9 33,7

74,7 17,2 44,7

52,7 15,2 32,9

50. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként, nemenként. MAGYARORSZÁG 2004

férfi: 38,9 nő: 11,3 össz: 24,4

59,8 14,0 35,9

24,4 8,8 16,3 34,3 5,9 19,4

67,8 13,9 39,7

51. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként, nemenként. MAGYARORSZÁG 2005

34,1 5,7 19,5 33,4 9,0 20,9 44,7 7,5 25,2

28,3 11,0 19,4 36,2 11,3 23,3

38,6 10,5 23,9

34,6 10,3 21,9

33,3 14,3 23,4 26,1 12,0 18,4

31,9 9,2 20,1

54,1 16,3 34,3

33,2 8,8 20,3

41,0 11,4 25,5

51,8 13,3 31,8 54,4 18,8 35,6

40,1 9,3 24,1 61,1 13,3 36,2

56,0 15,0 34,6

52. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma megyénként, nemenként. MAGYARORSZÁG 2006

75. táblázat: Az öngyilkosságok és a 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma. Magyarország. 1995-2006. A nagymértékűcsökkenés ellenére egyes megyékben még mindig 50 felett van a férfiaknál a 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma, ami sokszorosa az európai átlagnak. 76. táblázat: Összefüggések Bács-Kiskun megye és az ország többi megyéi valamint a főváros között. I. 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma 1994-2006. 77. táblázat: Összefüggések Bács-Kiskun megye és az ország többi megyéi között. II. 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma 1994-2006.

74

78. táblázat: Összefüggések Bács-Kiskun megye és az ország többi megyéi között. III. 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma 1994-2006. Öngyilkosság korcsoportonként éves bontásban és idősorban, nemenként. MAGYARORSZÁG. Változatlanul a középkorú és az idősebb korosztály a veszélyeztetettebb, bár az utóbbi években a korhatár kitolódott.

600

900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

769

500

627 605 483 387 227 183 74 65 9

880

44

400

462

442

142

96

163

258 150

150

0

891-nő

10 8

88

7

6

5

4 2 0

0

80

3 2 1

55 3

2 0

1

7 4 3

0

0

3 2 1

20 10

250 200 150

281 267 261 264 237 237 238 236 231 227 217 226 223 221 201 199 198 188 183 183 158

38

36

44

38

39

28

0

33

33

25

nő

115 81

50-59 60-69 70-79

80<

2460-össz

16

56 46

46 36

10

8

10

46 34 12

50

49 41

37

40

29 12

12

39 28

10

11

40 32 8

nő

össz

600

146 125

500

483

400

387

300

100

21

96

444

440 410 417 426 375 369 368 344 348 342 350 316 325 337 312 314 281 270 272 279 244 76

66

75

76

0

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 férfi

196

70

108

56. ábra: Az öngyilkosságok megoszlása korcsoportonként, nemenként. 15-19. MAGYARORSZÁG 1995 -2006

200

41

259 189

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

255

44

106

599-nő

férfi

100 50

12

9

50 42

össz

55. ábra: Az öngyilkosságok megoszlása korcsoportonként, nemenként. 14> MAGYARORSZÁG 1995-2006

300

136

0

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 nő

57 41

40 30

55

2

276

65 53

50

7 5

4 3

1

férfi

74 65

70 60

88

384

54. ábra: Az öngyilkosságok megoszlása korcsoportonként, nemenként. MAGYARORSZÁG 2006

11 8

379

20-29 30-39 40-49 1861-férfi

14 12 11

15-19

68

21

3369-össz

53. ábra: Az öngyilkosságok megoszlása korcsoportonként, nemenként. MAGYARORSZÁG 1995

12

40 32 8

31 2 14>

14> 15-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69 70-79 80-84 85< 2478-férfi

146 125

100

131 81 50

399 244

200

202 115 87

515

312

300

408

312

505

65

55

67

46

53

59

68

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

össz

férfi

nő

össz

58. ábra: Az öngyilkosságok megoszlása korcsoportonként, nemenként. 30-39. MAGYARORSZÁG 1995-2006

57. ábra: Az öngyilkosságok megoszlása korcsoportonként, nemenként. 20-29. MAGYARORSZÁG 1995-2006

75

1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

700 769

866

824

627 663

733 707 582

600

804 796

500

730 721 668 640 645 637 604 583 527 503 557 505 464 399

400

100

106

nő

400 300 200 100

462

500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

389 384 358 357 353 350 339 328 312 299 286 278 261 277 288 276 251 252 138 144

97

80

101 102 98

108

0 nő

333

300

306

200 150 100

137

192 155 151

515 379

nő

össz

423

384

258 271 265 246

441

425

379 360 374

290 283

335 319

246 254 251 227

150 172 158 138 158 135 133

259 206 189

106 123 108 113

70

nő

össz

62. ábra: Az öngyilkosságok megoszlása korcsoportonként, nemenként. 70-79. MAGYARORSZÁG 1995- 2006

1400

287 249

196

443

férfi

322

250

408

össz

61. ábra: Az öngyilkosságok megoszlása korcsoportonként, nemenként. 60-69. MAGYARORSZÁG 1995-2006

350

468 453 476

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 férfi

424

60. ábra: Az öngyilkosságok megoszlása korcsoportonként, nemenként. 50-59. MAGYARORSZÁG 1995-2006

419 424 422

120

588 583 611

137 115 121 125 114 136 119 120 130 135 136

férfi

480

150 168 152

543

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

600 507

163

össz

59. ábra: Az öngyilkosságok megoszlása korcsoportonként, nemenként. 40-49. MAGYARORSZÁG 1995-2006

500

442 454 430

467 488 475 462

0

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 férfi

588 613 589 598

545

300 200

142 161 151 159 136 156 126 138 118 134 93

605 591

1200

263 257

174

145 130 135 115 113 118

159 98

50

232 238

218

196

800

159 148 137 142 115 95 96 83 81 59

1256 1225 1052

840

766 765

600 400

425

437

491

1136 1126

785 680 440

373

750

386

1001

994

949

666

668

681

328

281

320

706 420

200

919

887

839

626

617 580

293

270 259

0

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 nő

1203

1000

231

0 férfi

1264

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

össz

férfi

63. ábra: Az öngyilkosságok megoszlása korcsoportonként, nemenként. 80< MAGYARORSZÁG 1995- 2006

nő

össz

64. ábra: Az öngyilkosságok megoszlása korcsoportonként, nemenként, 60< MAGYARORSZÁG 1994-2006

Az időskorúak nagyobb mértékűveszélyeztetettsége országos probléma. Budapest egyes kerületeiben élőidőskorú nők öngyilkossági halálozása közel négyszerese az országos átlagnak. (Nagy és mtsai 2003) A 53-64. ábra bemutatja az öngyilkosságok számának alakulását korcsoportonként, nemek szerint, 1995-2006 között. Öngyilkosság az elkövetés módja szerint. MAGYARORSZÁG. (Kalmár 2002) Számos országban a letális eszközök korlátozása csökkentette az öngyilkosságok számát. Sajnálatos módon nálunk az elkövetés leggyakoribb módja az önakasztás, emiatt a letális eszközhöz való hozzáférés korlátozása nem jön szóba.

76

A 2005-ben meghalt 37 éves férfi kivételével mind önakasztott 100 89 89 86 84 85 90 84 81 80 78 77 75 80 71 65 70 60 61 60 53 52 51 48 45 50 42 37 34 40 30 20 10 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2500 2000 1500

2187 2232 2096 2006 1997 2071 1844 1832 1897 1786 1762 1743 1690 1679 1606 1662 1727 1601 1513 1505 1462 1388 1374 1268

1000 500

316

353

335

400

344 343

296

273 300

291

232 237

0

94

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 férfi

nő

94

95

96

97

98

01 20

13-férfi

össz

1

3

5

6

7

10-nő

66. ábra: Az öngyilkosok életkora és az öngyilkosság módja egy Bács-Kiskun megyei kistelepülésen. (3,575 lakos, 14 év, 23 áldozat, átlag suicid ráta: 45,9) 1994-2007

65. ábra: Öngyilkosságok Magyarországon az elkövetés módja szerint. ÖNAKASZTÁS. 1995-2006

A módszerválasztásban jelentős szerepe van a módszer társadami elfogadottságának, ezért a választásban nagy szerepe van a szociális és kulturális normáknak. A háború előtt Magyarországon a megesett lányok gyufát ittak, vagy kútba ugrottak, de pl. Norvégiában is az elutasított lány a ”tóba ment.” (Bille 1992) Bács-Kiskun megyében egyes településeken hagyománya van, - elsősorban az idősek körében, de a fiatalabbaknál is - a tradicionális önakasztásnak, mint elkövetési módnak. A 66. ábra bemutat egy 3 575 lakosú települést, (Harta, Bács-Kiskun megye) ahol a vizsgált 14 év alatt 23 áldozat közül 22 az önakasztást választotta.

140

800 700 600 500 400 300

709

702 614

365 344

357 345

120 571

325 289 276 295

602 512 492 327 275

200 100 0

256 236 256

485 270 215

460 243 217

100

501

80

414 398 283 218

97 69

60 40

209 198 205 200

28

20

férfi

nő

224

200

100

76

119

105 87

84 62

23

22

18

93

91

69

65

24

26

119

91

88 71

28

17

97

22

109 111 89

87

20

24

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 férfi

össz

128 96

120 217

121 96

199

119 80

199

175

125 74

89 77

50

198

102 67

100

201

169

170 122 76

117

151

122

84 48

165 161

94

102

57

63

80

89 72

109 106 89 84

100 93

101 95

110 108 96 93

88 81

102 99

93 90

92 86

93 91 70

40 20 0

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 nő

össz

60

0 férfi

nő

68. ábra: Öngyilkosságok Magyarországon az elkövetés módja szerint. MOZGÓ JÁRMŰELÉ UGRÁS. 1995- 2006

67. ábra: Öngyilkosságok Magyarországon az elkövetés módja szerint. MÉRGEZÉS. 1995 -2006

150

97

0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

250

99

össz

7 7 5 6 6 3 3 3 3 2 2 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 férfi

69. ábra: Öngyilkosságok Magyarországon az elkövetés módja szerint. MAGAS HELYRŐL LEUGRÁS. 1995 -2006

nő

össz

70. ábra: Öngyilkosságok Magyarországon az elkövetés módja szerint. LŐFEGYVER. 1995 -2006

77

A magas helyről leugrás férfiaknál 30,5%-kal a nőknél 25,0%-kal csökkent. A lőfegyver használata elsősorban férfiaknál fordul elő, nőknél szórványosan. (Berecz és mtsai 2003, 2005) Öngyilkosság családi állapot szerint. MAGYARORSZÁG 1600

160

1400

140

1200

120

1000

100

800 600

80

400

60

200

40

0

20

1998

1999

2000

2001

nőtlen, hajadon

2002 házas

2003

2004

elvált

2005

2006

139,6 122,7

ffi-nő-össz Özvegy-ffi: 4,5x magasabb a nőtlennél 37,8

31,3

20,6 7

23,5 9,4

65,2 26,2

40,8 23,1

46,6 28,8 13,2

0

özvegy

nő tlen

71. ábra: Az öngyilkosságok száma családi állapot szerint. MAGYARORSZÁG. 1998-2006

házas

elvált

özvegy

össz-15<

72. ábra: A 15 éven felöli népességre jutó suicid ráta családi állapot szerint. MAGYARORSZÁG. 2006.

2006. évben országosan összesen, a legmagasabb suicid ráta az elváltak csoportjában volt, ezt követték az özvegyek. Nemek szerinti bontásban az özvegy és elvált férfiak a legveszélyeztetettebbek, míg nőknél a sorrend fordított, itt az elváltak az elsők. A részleteket a 71-72 ábra mutatja. 79. táblázat: Öngyilkosságok megoszlása %-ban a hét napjai szerint. Magyarország vs. Bács-Kiskun megye. 1995-2006 Míg országosan a legtöbb öngyilkosságot hétfőn követték el, Bács-Kiskun megyében kedden. A legkevesebb öngyilkosságot országosan szombaton követték el, Bács-Kiskun megyében vasárnap. 80. táblázat: Öngyilkosság a halálozás hónapja szerint. Magyarország. 1995-2006 A vizsgált időszakban öt évben májusban kettőévben márciusban, egy-egy évben áprilisban, júniusban és augusztusban volt a legtöbb öngyilkosság, míg a legkevesebb három évben februárban, novemberben és decemberben, két évben januárban. A hónapok és évszakok szerinti ingadozás valószínűleg a depresszióval függhet össze. Elméletileg a jól kezelt depressziók esetében a hónapok és évszakok szerinti ingadozás kiegyenlítődik. Magyarországon 1999 és 2006 között sz évszakok szerinti előfordulás aránya kissé megváltozott. Az öngyilkosságok aránya tavasszal és nyáron csökkent, ősszel és télen emelkedett, de a kiegyenlítődési tendencia ellenére még mindig a nyári előfordulás a leggyakoribb 2006. évben is. A részleteket az 73. ábra mutatja.

78

35

TAVASZ

NYÁR

ŐSZ 1999

TÉL

2006

férfi

73. ábra: Az öngyilkosságok arányainak változása naptári évszakok szerint. MAGYARORSZÁG. 1999-2006

1990

0

1980

5

1970

10

1960

15

1950

20

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1940

21,5 22

1930

22,2 23,7

25

1920

28,8 27,2

1910

27,5 27,1

1900

30

nő

74. ábra: Az öngyilkosságok száma az áldozatok születési éve szerint. BÁCS-KISKUN MEGYE. 1994-2006

5.3.3. Öngyilkosság Bács-Kiskun megyében Bács-Kiskun megyében a legtöbb öngyilkos a vizsgált időszakban az 1940-1960 között és az 1920-1940 között születettek közül kerül ki. Nőknél az idősebb korosztály a veszélyeztetettebb. (74.ábra) Az országos csökkenéshez hasonlóan egy kistérség kivételével minden kistérségben csökkent az öngyilkosságok száma, de nem egyforma mértékben. A vizsgált időszakban az öngyilkosságok száma 29,5%-ot csökkent az országos 27,0%-kal szemben. Férfiaknál: 32,3% (országosan: 24,8%) nőknél: 19,3% (országosan: 32,8%) A suicid ráta 29,1%-kal csökkent. (országosan: 25,1%) Férfiaknál:31,5% (országosan: 22,5%) nőknél: 20,8% (országosan: 31,5%) A 75-82. ábrákon látható a 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma kistérségenként

160,4- 0,0 77,9

BÁCS-KISKUN 56,3-19,8 37,2

86,9-3,7 73,5-26,6 43,2 48,9 51,7 -24,3 108,6-29 52,0 176,1-11,6 67,1 90,3 72,3-32,9 51,6 55,9-25 129,8 -21,2 39,6 72,5

63,8-24,3 43,6

MEGYE SUICID RÁTA

89,0- 40,2 91,9-32,1 63,4 60,5 65,7-33,7 97,1-36,1 71,8-0,0 49,1 65,1 34,6 105,9-0,0 50,0 70,6-9,7 78,7-50,1 38,5 63,6

1999 FÉRFI: 81 NŐ:

20,1

ÖSSZ: 49,2

75. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma kistérségenként. Bács- Kiskun megye. 1999

63,0-17,0 38,8

BÁCS-KISKUN MEGYE SUICID RÁTA

2000 FÉRFI: 77,3 NŐ: 24,4 ÖSSZ: 49,6

76. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma kistérségenként. Bács-Kiskun megye. 2000

79

63,5-12,1 37,2

BÁCS-KISKUN MEGYE

65,5-11,3 37,0

82,0-22,1 78,1- 6,4 50,5 40,5 66,3- 13,6 133,3- 16,4 40,5- 11,2 38,8 71,8 46,3 83,1-21,2 50,4 38,3- 9,8 45,2-30,2 23,2 37,3

50,9- 12,1 31,0

2001 FÉRFI: 70,7 NŐ: 13,2 ÖSSZ: 40,6

79,1-11,2 71,9- 9,8 43,4 39,3 74,8- 6,9 89,9-20,3 84,7-11,2 39,5 53,3 46,6 97,2-21,8 57,4 52,6- 2,5 80,7-31,0 26,1 54,5

70,2-24,4 46,8

SUICID RÁTA

2003

45,2-6,9 25,3

FÉRFI: 67,9 NŐ: 15,4 ÖSSZ: 40,3

SUICID RÁTA

2004 FÉRFI: 63,0 NŐ: 15,8 ÖSSZ: 38,3

73,1-11,3 41,0

BÁCS-KISKUN MEGYE

51,5-18,5 34,7

57,5- 16,8 36,0 63,2-22,7 62,1-9,9 41,8 34,7 34,3-14,0 86,4-16,5 24,3-0,0 23,8 49,7 11,7 98,6-11,1 52,6 33,6-20,0 23,4- 21,1 26,4 22,2

SUICID RÁTA

71,6-22,7 58,4-26,4 45,8 41,7 59,1-24,7 85,2-11,3 41,1 46,8 110,9-33,3 70,1 41,9-12,5 70,2-21,1 26,4 44,3

2005

76,2-0,0 36,6

71,1-26,3 47,5

90,4- 19,6 53,2

80. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma kistérségenként. Bács- Kiskun megye. 2004

BÁCS-KISKUN MEGYE

52,5-10,1 30,1

BÁCS-KISKUN MEGYE

56,5- 13,5 33,8

85,7-24,4 53,5 63,3-11,0 34,8 47,2- 7,4 57,7- 31,2 26,2 43,7

79. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma kistérségenként. Bács- Kiskun megye. 2003

51,5-6,2 28,3

2002 FÉRFI: 66,4 NŐ: 17,8 ÖSSZ: 40,9

78. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma kistérségenként. Bács- Kiskun megye. 2002

BÁCS-KISKUN MEGYE

62,9-24,8 42,8

SUICID RÁTA

57,9-22,3 57,2-6,5 39,2 30,6 40,7-23,9 67,0-28,2 84,2-33,3 32,0 46,6 57,8 71,9- 10,7 39,6 57,8-7,4 114,5-30,5 31,2 70,1

SUICID RÁTA

77. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma kistérségenként. Bács-Kiskun megye. 2000

31,8-12,1 21,8

BÁCS-KISKUN MEGYE

80,5-19,2 48,2

FÉRFI: 59,8 NŐ: 14,0 ÖSSZ: 36,0

81. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma kistérségenként. Bács-Kiskun megye. 2005

SUICID RÁTA

2006 FÉRFI: 54,1 NŐ: 16,3 ÖSSZ: 34,3

82. ábra: 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma kistérségenként. Bács-Kiskun megye. 2006

Öngyilkosság korcsoportonként. BÁCS-KISKUN MEGYE. 80

70 60 50

49 41

40 25 21

20 10 0

40 33

32

30

00 10 >

44 0

4

tíz-19

20-29

30-39 206-ffi

11 40-49 56-nő

7

39 32 13 11

50-59 60-69

29 22

7 70-79

61

50 40

24 9

74

70 60

60

7

30 20 10 0

80 <

75 2

00 10 > tíz-19

16 13 5

3 20-29

83. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. BÁCS-KISKUN MEGYE. 1999

39 28 18 10

13 5

30-39 40-49 196-ffi

262-össz

39 34

38 33

68-nő

50-59

60-69

23 16

70-79

23 14 9 80 <

264-össz

84. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. BÁCS- KISKUN MEGYE. 2000

80

60

57 50

50

52 46

60

24 20

20 10 0

13 11

7

3

6

38-nő

18 11 7

15

21 2 00 10 > tíz-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69 70-79 184-ffi

35

30

23 8

4

10

172-ffi

30 20 10

175-ffi

44-nő

29

28 24

9 60-69

21 13 8

4 70-79

20 10 0

80 <

31 26

00 10 >

2

tíz-19

20-29

13

2

2

30-39

40-49

162-ffi

24 18

14 12

27 21

9 9 6 6 5 32 2 1 00 10 > tíz-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69 70-79

12 10

5 50-59

45-nő

22

16 10

60-69

70-79

80 <

207-össz

88. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. BÁCS-KISKUN MEGYE. 2004

33

nő

43 1

26

23 18

40 35

28

ffi

20 18

14 12

219-össz

42 37

80 <

40

30

87. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. BÁCS-KISKUN MEGYE. 2003

45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

70-79

223-össz

45 43

40

10

7 44 4 2 00 0 10 > tíz-19 20-29 30-39 40-49 50-59

0

60-69

10 9

53

50

20

14 12

50-59

51-nő

19

60

31

25 21

7

86. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. BÁCS-KISKUN MEGYE. 2002

41

40

9

6

55 2 1 00 0 10 > tíz-19 20-29 30-39 40-49

222-össz

57 50

50

29 22

12

10 9

0

80 <

26

22 20

20

85. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. BÁCS-KISKUN MEGYE. 2001

60

48 42

43

40

33 30

30

55

50

40

16 14 2

35

30 25 20 15 10

30 21 17

ffi

89. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. BÁCS-KISKUN MEGYE. 2005

24 17

12

5 4 33 1 00 0 10 > tíz-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69

80 <

26

23

11

össz

32

19

11 10

5 0

28 23

nő

7

6 70-79

80 <

össz

90. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. BÁCS-KISKUN MEGYE. 2006

A fenti ábrákon jól látható, hogy az életkor a megyében is kitolódott az idő sebb kor felé. 3,5 3

3

2,5 2 1,5 1

1

1

1

1

1

0,5 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 férfi

4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0

nő

4

4

4 3 2

3 2

1

1

1

3 2

1

1

1

0 0 0 0 0 0 0 0 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 férfi

91. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. 14 > BÁCS-KISKUN MEGYE. 1994-2006

4

nő

92. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. 15- 19 év között. BÁCS-KISKUN MEGYE. 1994-2006

81

25 20

35

21

20

30

17

15

5

4 1

2

0

1

13

12

4

2

1

11

12

12

12

9

10

3

2

1

2

2

2

5

1

44

40

39

7

0

6

12

10

11

13

7

12

9

7

19 11

2

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 férfi

17

9

6

5

3

1

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

28

5

7

18

4

2

2

5

4

nő

94. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. 30-39 év között. BÁCS-KISKUN MEGYE. 1994-2006

43

20

21

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

50 43

30 10

26

férfi

50

49

30 20

nő

61 49

7

5

0

70 50

33

15

93. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. 20-29 év között. BÁCS-KISKUN MEGYE. 1994-2006

54

32

19

10

férfi

54

31 27

20

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

60

32

25

11

10

32

46 38

40

36

37

36

33

42

34

40 33

31

23 13

16

13

10

7

7

6

5

10

6

13

9

5

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

nő

férfi

95. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. 40-49 év között. BÁCS-KISKUN MEGYE. 1994-2006

nő

96. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. 50-59 év között. BÁCS-KISKUN MEGYE. 1994-2006

60 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

50

39

40

31 22 9

8

12

26

25

23

20

18 10

8

13 11

10

9

18

18

5

6

20 12

9

4

30

28 20

26 15

14

35

16

12

8

13

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 férfi

nő

98. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. 70 < BÁCS-KISKUN MEGYE. 1994-2006

25 22

23

20

16

15 5

14

37

32

23

nő

32

25

10

32 30

25 21

18

43

41

0

97. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. 60-69 év között. BÁCS-KISKUN MEGYE. 1994-2006

35

21

10

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 férfi

42

30

23

20

54

50 43

22

24

7

20 17 15

21 16

15 8

7

26

6

6

2005

2006

13 11

10

10 4

14 9 7

10 9

7

14 12 10

8

7

5 2

0 1999

2000

2001

2002 férfi

2003

2004

0 1999

nő

2000

2001

2002 férfi

99. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. 70- 79 év között. BÁCS-KISKUN MEGYE. 1994- 2006

2003

2004

2005

2006

nő

100. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. 80 < BÁCS- KISKUN MEGYE. 1994-2006

82

120

112

107

100 82

80

97

89

81 80

66

65

60 40

30

20

47 33

26

31

24

92

90

67

65 50 40

25

91

83

78

58

71

19

67 66 53

57

46

46 25

25

21

14

25

0 1994 95

96

97

98

99 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

férfi

nő

összesen

101. ábra: Az öngyilkosságok száma korcsoportonként. 60 < BÁCS-KISKUN MEGYE. 1994-2006

2006. évben Bács-Kiskun megyében a 100 000 lakosra jutó 60< öngyilkosságok száma 49,5 volt az országos 34,1 értékkel szemben. A férfiaknál 47,8 az országos 31,2 értékkel szemben, a nőknél 54,3 az országos 43,2 értékkel szemben.Ez a férfiaknál 53,2%.kal, a nőknél 25,7%-kal, összesen: 45,2%-kal magasabb. Öngyilkosság az elkövetés módja szerint. BÁCS-KISKUN MEGYE. 250

250 200 150 100 50

204

196

206

184 177 181 172 175 162 167 153 153 146 145 147 138 135 129 127 129 117 112 105 57 22

62 40

0

45 20

61 36

56 30

68 42

51 20

38 20

44 24

45 20

41 13

össz-nő

akasztás-ffi

196

177 181

206

196

184

150

172

175

162 153

138

100

46 22

57 29 27

50 0

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 össz-ffi

204

200

196

62 23 17

45 21 16

61

56

24 18

23 16

68 25 15

38 23 13

51 19 16

44 24 13

45 19 16

41 21 19

46 19 11

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

akasztás nő

össz-ffi

102. ábra: Öngyilkosságok Bács-Kiskun megyében az elkövetés módja szerint. ÖNAKASZTÁS. 1995 -2006

össz-nő

mérgezés-ffi

mérgezés-nő

103. ábra: Öngyilkosságok Bács-Kiskun megyében az elkövetés módja szerint. MÉRGEZÉS. 1996 -2005

Bács-Kiskun megyében is a leggyakoribb elkövetési mód az önakasztás. A mérgezések száma csökkent, az egyéb módszerek kis számban fordulnak elő. A régebben gyakori kútbaugrás és a szúró-vágó eszközök használata szinte teljesen eltűnt, néhány esetben fordul csak elő.

12

8 7

7

6

6

5

5

5

4

4

4

3

3

2

5 4

4

3

3

3

2

2

2

2

1 0

8

5

5 4 3

2 1

0

5

6

4 3

3

2

2

1

4 2

2

1 0

0

0

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 elgázoltatás

vízbefulladás

11

10

7

vágó-szúró eszközök

2 1

2 1 0 1995 1996

5 5 4 4 4 4 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

elgázoltatás

leugrás

104. ábra: Férfi öngyilkosságok Bács-Kiskun megyében az elkövetés módja szerint. 1994-2006

vízbefulladás

vágó-szúró eszközök

leugrás

105. ábra: Nő i öngyilkosságok Bács-Kiskun megyében az elkövetés módja szerint. 1994- 2006

83

Öngyilkosság családi állapot szerint. BÁCS-KISKUN MEGYE. Az öngyilkosságok áldozatainak családi állapota jól tükrözi azt a több mint száz éve ismert megfigyelést, hogy a tartós és megbízható emberi kapcsolatok, amelyek alaptípusa a házasság, védőhatással vannak az egyénre, védenek minden pszichés zavar, deviancia ellen és rendelkeznek olyan erőforrásokkal, amelyek az egyén számára fontos segítséget adnak. (Berecz és mtsai 2003) Az országos adatok is ezt tükrözik. Bács-Kiskun megyében 2006. évben az özvegy férfiak között volt a legmagasabb az öngyilkossági ráta, 292,9. Ez 109,8%-kal volt magasabb az országos mutatónál. Nagyon magas volt az elváltak öngyilkossági rátája, 150,6. Ez 22,7%-kal volt több az országosnál. A házasok, nőtlenek és hajadonok aránya jobb volt az átlagnál mind megyei, mind országos szinten. Valószínűleg a nőtlenek és hajadonok tartalmazzák azokat a párkapcsolatban élőket is, akik törvényesen nem létesítettek kapcsolatot, de erről részletes adatokkal nem rendelkezünk. 350

140

300

120 100

250

80

200

60

ffi-nő - össz

292,9

Özv-ffi : 7,9x magasabb a nő tlennél

150,6

150

40

85,7

100

20

50

0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 nőtlen, hajadon

házas

elvált

37,2 26,2 11,8

53

31,1 9,3

74,1

65

39,4

28,7

19

40,5

elvált

özvegy

össz-15<

0 nő tlen

özvegy

házas

107. ábra: A 15 éven felöli népességre jutó suicid ráta családi állapot szerint. BÁCS -KISKUN MEGYE.2006.

106. ábra: Az öngyilkosságok száma családi állapot szerint. BÁCS- KISKUN MEGYE. 1996-2006

A 106. ábra bemutatja az öngyilkosságok számának változását családi állapot szerint 1996-2006 között. Bács-Kiskun megyében az özvegyek a legveszélyeztetettebbek, számuk a vizsgált időszakban növekedett. Öngyilkosság a halálozás hónapja szerint. BÁCS-KISKUN MEGYE. 81. táblázat: Öngyilkosság a halálozás hónapja szerint. Bács-Kiskun megye A vizsgált időszakban öt évben júniusban, három évben májusban és júliusban, két évben szeptemberben volt a legtöbb öngyilkosság, míg a legkevesebb hat évben februárban, két évben novemberben és decemberben és egy évben januárban. Öngyilkosság az évszakok szerint. BÁCS-KISKUN MEGYE. A havonkénti és az évszakok szerinti változások magyarázata biológiai tényezőkön alapul és feltehetően a depresszióval hozható kapcsolatba. (Berecz 2003) A részleteket a 108-112. ábra mutatja.

84

35

32 27,5

30

40

29,6

28,3 24,3

23,9

25

20,3

20

14,1

15

35 30

35,7 37 26,8 28,3

25 20

19,6

21,7

17,9 13

15 10

10 5

5 0

0 TAVASZ

NYÁR

ŐSZ 1999

TÉL

TAVASZ

32,8

30

29,9

29 25

25

23,3

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

18,5 14,9

15 10 5 0 NYÁR

ŐSZ 1999

TÉL

2006

109. ábra: A női öngyilkosságok arányainak változása naptári évszakok szerint. BÁCS-KISKUN MEGYE. 1999-2006

26,6

20

TAVASZ

ŐSZ 1999

108. ábra: A férfi öngyilkosságok arányainak változása naptári évszakok szerint. BÁCS -KISKUN MEGYE. 19992006

35

NYÁR

2006

1999

TÉL

2000

2001

2002

tavasz

2003

2004

2005

nyár

ősz

tél

2006

2007

2006

111. ábra: Az öngyilkosságok száma naptári évszakok szerint. BÁCS-KISKUN MEGYE. 1999-2006

110. ábra: Az öngyilkosságok arányainak változása naptári évszakok szerint. BÁCS- KISKUN MEGYE. 1999- 2006

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1999

2000

2001

2002 tavasz

2003

2004

2005

nyár

ősz

tél

2006

2007

112. ábra: Az öngyilkosságok száma csillagászati évszakok szerint. BÁCS-KISKUN MEGYE. 1999-2006

Öngyilkosságok száma foglalkozás szerint. Bács-Kiskun megye. 82. táblázat: Öngyilkosságok száma foglalkozás szerint. Bács-Kiskun megye. 19902006. 2006. évben az összes áldozat 26,6%-a volt foglalkoztatott, 63,0%-a nyugdíjas és csupán 7,1%-a munkanélküli. Úgy tűnik a reménytelenség a nyugdíjasok között a legnagyobb mértékű, és talán az időskorú depressziós betegek felismerése is még a jövő feladata. Öngyilkosságok száma iskolai végzettség szerint. Bács-Kiskun megye.

85

Iskolai végzettség szerint vizsgálva azt találtam, hogy az irodalmi adatoknak megfelelően az alacsonyabb iskolai végzettségűek a legveszélyeztetettebbek. 2006-ban az áldozatok 8,1%-a rendelkezett érettségivel, 2,2%-a rendelkezett főiskolai vagy egyetemi végzettséggel, (míg a foglalkoztatottak 21,4%-a rendelkezik főiskolai vagy egyetemi végzettséggel) 23,4%-a nem rendelkezett az általános iskola nyolc osztályos bizonyítványával sem. A részleteket a 83. táblázat tartalmazza. 83. táblázat: Öngyilkosságok száma iskolai végzettség szerint. Bács-Kiskun megye. 5.3.4. Az öngyilkosságok Bács-Kiskun megye kistérségeiben 113-116. ábra bemutatja az öngyilkosságok számának változásait Bács-Kiskun megye kistérségeiben 1999-2007 között. 40

40 36

35 30

30 29 28

25

35 31

30 28 24 22 18

20 15

13 9

10

24 18 18 13

12 9

9 7

5

7

23 22 20

20 14

10

8 6

24 20 20

20 20

12 8

13 9

2000

2001

Baja

2002

Bácsalmás

2003

2004

Jánoshalma

18

2005

2006

25

24 22

15

12 10 89

15

10 5

4

Kalocsa

31

20

34

33 31

26 22 20 14

25 24

23 19

20

11

12 12

10 10

78

98

7

4

2 1999

2007

2000

2001

Kkfháza

Kkőrös

23 21

15

12 8

6

25 22

0

0 1999

30

2002 Kkhalas

2003

2004

Kkmajsa

2005

2006

2007

Kunszentmiklós

114. ábra: Az öngyilkosságok számának változása BácsKiskun megye kistérségeiben. II. 1999- 2007.

113. ábra: Az öngyilkosságok számának változása BácsKiskun megye kistérségeiben. I. 1999-2007.

Bács-Kiskun megye kistérségeiben nagyon változó volt az öngyilkosságok számának a változása 1999-2007 között. A csökkenés mértéke kistérségenként 1999-2007 között: Baja: 66,7%, Bácsalmás: 30,8%, Jánoshalma: 11,1%, Kalocsa: 58,6%, Kecskemét: 1,6%, Kiskőrös: 35,7%, Kiskunfélegyháza: 9,1%, Kiskunhalas: 61,3%, Kiskunmajsa: 73,3%, Kunszentmiklós: 5%. 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

- 5%

81 61

1999

65

2000

- 1,6%

72 62

2001

57

2002

2003

2004

61

- 9,1%

60

51

2005

- 35,7% - 58,6% - 61,3%- 73,3% 2006

- 11,1% - 30,8% - 66,7%

2007

Kecskemét kistérség

115. ábra: Az öngyilkosságok számának változása BácsKiskun megye kistérségeiben. III. 1999 -2007.

BÁCS-KISKUN MEGYE AZ ÖNGYILKOSSÁGOK SZÁMÁNAK CSÖKKENÉSE %- BAN 1999 -2007 KÖZÖTT.

116. ábra: Az öngyilkosságok számának csökkenése %ban 1999-2007 között kistérségenként

86

Megemlítendő, hogy ezen időszak alatt Baja, Bácsalmás, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Jánoshalma kistérségekben folyt depresszió felismerési program, ezek közül Jánoshalma volt, amelyik nem túlzott aktivitással vett részt a programban. 5.4. A KISKUNHALASI PROGRAM EREDMÉNYEI A kiskunhalasi pszichiátriai osztály ellátási területén a megyén belül mindig a legtöbb öngyilkosság fordult elő. 1999-ben Kiskunhalas kistérségben a 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma férfiaknál: 104,5%-kal, Kiskunmajsa kistérségben 231,6%-kal, Jánoshalma kistérségben 36,2%-kal volt nagyobb az országos átlagnál. volt. Nőknél: Kiskunhalas kistérségben 163,5%-kal, Jánoshalma kistérségben 122,3%-kal volt magasabb, Kiskunmajsa kistérségben 21,6%-kal volt alacsonyabb az országos átlagnál. Az öngyilkosságok számának alakulását a kiskunhalasi pszichiátriai osztály ellátási területén, Kiskunhalas városban, Kiskunhalas környéki községekben, Kiskunfélegyháza kistérségben a 117-122. ábra mutatja be. A program előtti időszakban emelekdő öngyilkosságok száma 2002-ben csökkent a legnagyobb mértékben, 2003. évben emelkedett, de azóta egyenletesen csökken. 1999-2007 között a csökkenés mértéke férfiaknál 41,2% volt, a nőknél: 72,7% volt, összesen: 54,9. A város és a vidék összehasonlításánál azt találtam, hogy 1999-2007 között a csökkenés mértéke Kiskunhalas városban 53,1% volt, míg a környékbeli településeken 57,9%. 2007. évben tovább javultak az eredmények. Kiskunhalasi régió: 32,1 (ffi: 58,5 nő: 8,0) Kiskunfélegyháza kistérség: 40,3 (ffi: 80,9 nő: 4,3) A legjobb eredményt Kiskunmajsa kistérségben találtam, amely kistérség a kiskunhalasi program része volt. Suicid ráta: 23,8 (ffi: 36,8 nő: 11,4) [Ebben a kistérségben 1999-ben a legmagasabb volt a suicid ráta] 60 50 41

40 30

41 41 34

36

28

40 42

43 38

32

26

42 34 26

34

37 28

20 13

10

10

9

7

11

96

97

98

10 5

0 95

20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

51

50

8

8

9

32

30 25 23 21 20 9

5

3

99 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 férfi

nő

19 14

össz

15

14

13

15 13

14

13

11

10

10

9 76

5

1999

117. ábra: Az öngyilkosságok száma a KISKUNHALASI PSZICHIÁTRIAI OSZTÁLY ellátási területén. 1995- 2007.

18

4

2000

4

3 2001

3

2 2002

2003

férfi

nő

7

2004

3 2005

2006

összesen

118. ábra: Az öngyilkosságok számának változása KISKUNHALAS városban. 1999-2007.

87

88

0 2007

35

35 32

30

28

26

25

22

20

21 17

15

21

6

6

23 17

0 1999

2000

2001

6

4

2 2002

2003

20 18

17 14

férfi

nő

6 2004

28

25 20 15 12

10 5

32

30

27

25 23

3 2005

2006

23

21

19

18

15

14

15

13

10

1999

2000

2001

2002

összesen

2003

város

25 20

37 28 19 18

17 15

15 10 5

120

33

31 28

4

3

95

96

2 97

25 18

11

9

0

22

100

7

27 23 15

18 9

8 4

1 98

21 17

25 18 7

nő

nő : - 23%

2004

2005

2006

2007

vidék

60 40

6

20

1

- 44,3%

- 19%

113,9

- 15,6%

- 63,6%

81

80

21 20 19 15

54,1

52,3 38,6

69,3

63,4 49,2 34,3

32,7 24,4 14,7 11,3

20,1 16,3

Magyarország

BKKM

28,6

+ 408% 70,4 59,4

35,6

10,4

37,5 35,3 17,8 3,5

0

99 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 férfi

8

120. ábra: Az öngyilkosságok számának változása KISKUNHALAS VÁROS vs. KÖRNYÉKE. 1999-2007.

ffi: - 26,2% - 33,2% 38 34

15 10

0 2007

119. ábra: Az öngyilkosságok számának változása KISKUNHALAS KÖRNYÉKE a város nélkül. 1999-2007.

40 35 30

20

17 13

14

5

3

2

27

25

össz

1999-ffi

121. ábra: Az öngyilkosságok száma a KISKUNFÉLEGYHÁZA kistérségben. 1995-2007.

2006-ffi

Kkhalas

1999-nő 2006-nő 1999-össz

Kkfháza 2006-össz

122. ábra: A 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma. Magyarország, BKKM, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza. 1999 vs. 2006.

Nemek szerint vizsgálódva azt találtam, hogy 1999-2007 között Kiskunhalas városban 42,9%-kal kevesebb a férfi öngyilkosságok száma, női öngyilkosság pedig 2007. évben nem volt. A vidéki településeken a férfi öngyilkosságok száma 53,9%-kal a női öngyilkosságok száma pedig 50%-kal volt kevesebb.

84. táblázat. Az öngyilkosságok és a 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma a kiskunhalasi pszichiátriai osztály ellátási területén és a kontroll terüeleten, Kiskunfélegyháza kistérségben a vizsgált 10 év folyamán. (Szántó és mtsai 2007) Mind az öngyilkosságok, mind a 100,000 lakosra jutó öngyilkosságok száma csökkent a kiskunhalasi pszichiátriai osztály felvevőterületén és Kiskunfélegyháza kistérségben a program előtti öt évhez viszonyítva. 85. táblázat. A 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok számának elemzése a kiskunhalasi pszichiátriai osztály ellátási területén és a kontroll területen, Kiskunfélegyháza kistérségben a vizsgált 10 év folyamán. (Szántó és mtsai 2007) A csökkenés jelentősebb volt a községekben és a férfiak között. Az összesített adatokban nem volt terület / időösszefüggés. Amikor a nem is bekerült a modellbe, a községekben (F1,32=4,94; P=0,03) egy háromirányú összefüggés volt megfigyelhető. A

88

községekben a nők esetében terület / időtendencia mutatkozott, ahol az öngyilkossági mutatók 34%-kal csökkentek, (100 000 főre eső) 27 öngyilkosságról 18-ra. Ezzel szemben Kiskunfélegyháza kistérségben a mutató 90%-kal nőtt, a 100,000 főre eső20ról 37-re (F2,16=3,23; P=0,17). 86. táblázat. A 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok számának elemzése Bács-Kiskun megyében és Magyarországon a vizsgált 10 év folyamán. (Szántó, mtsai 2007) A program kezdetén a kiskunhalasi pszichiátriai osztály ellátási területének az öngyilkossági mutatói magasabbak voltak a megyei és az országos mutatóknál. A 20012005 időszak alatt az öngyilkossági mutatók az 1996-2000 időszakhoz képest csökkent. A kiskunhalasi pszichiátriai osztály ellátási területén a program előtt és alatt a 100,000 lakosra jutó öngyilkosságok száma az alábbiakban változott: 1996-2000 között: 59,7 volt, 2001-2005 között: 49,9. A suicid ráta csökkenése: 9,8 volt. Bács-Kiskun megyében a kiskunhalasi régió kivételével a program előtti és a program alatti időszak éves átlagai a következőképpen alakultak: 32,5 (0,8) és 28,0 (0,9), a csökkenés: 4,5. A terület / időösszefüggés itt is kimutatható volt, mivel az éves öngyilkossági mutatók csökkenése nagyobb volt a Kiskunhalasi régióban, mint a megyében (a kiskunhalasi régió kivételével) és mint egész Magyarországon. 87 táblázat: Az antidepresszívumok felhasználása 1999-2000-ben (preintervenciós szakasz) és 2001-2004-ben (posztintervenciós szakasz. Kiskunhalasi pszichiátriai osztály ellátási területe, Kiskunfélegyháza kistérség, Bács-Kiskun megye és Magyarország. Az antidepresszívumok felhasználásában mutatkozó változásokat a kiskunhalasi régóban, Kiskunfélegyháza kistérségben,

Bács-Kiskun megyében és Magyarország

területén úgy mértük, hogy az antidepresszívumokkal kezelt betegek számát és a kezelés mértékét összevetettük ezeken a területeken, megadva az 1000 lakosra jutó napi DDD értéket.

A

depressziós

betegek

kezelése

javult

a

kiskunhalasi

régióban,

Kiskunfélegyháza kistérségben, Bács-Kiskun megyében és Magyarországon is. (Terület * idő) összefüggést találtunk az antidepresszívumokkal kezeltek száma és a DDD esetében (P<0,001 minden esetben) a kiskunhalasi régió és Kiskunfélegyháza kistérség összehasonlításakor, valamint a kiskunhalasi régió, a megyei és országos értékek összevetésekor (P<0,001 minden esetben).

89

Mindkét kezelési mutató esetében nagyobb volt a növekedés a kiskunhalasi régióban. A program ideje alatt a kiskunhalasi régióban a nők 25 ezreléke váltott ki antidepresszívumokat egy évnyi DDD adagban Kiskunfélegyháza kistérség 15 ezrelékével szemben. A kiskunhalasi régióban használt szereknek körülbelül csupán 10%-a volt triciklikus antidepresszívumok, a többi szelektív szerotonin visszavétel gátló, kettős hatású, (dual action) antidepresszívum, illetve reverzibilis monoamino oxidáz gátlók volt. (RIMA) A kiskunhalasi régióban negatív korrelációjú tendencia mutatkozott az öngyilkossági ráta és a kezelt betegek száma között (Spearman =-0,77; P=0,07). Nem volt összefüggés az alkohol kiváltotta halálos májbetegségek és az öngyilkossági ráta között (Spearman =-0,16; P=0,83), illetve a munkanélküliségi és az öngyilkossági ráta sem mutatott ilyen jellegűkapcsolatot (Spearman =0,26; P=0,62). Az antidepresszív gyógyszerek fogyásával kapcsolatos további adatokat az 5.5. ANTIDEPRESSZÍV

GYÓGYSZERFOGYÁS

című fejezetben

részletezem.

A

pszichológiai autopsia eredményeinek feldolgozása folyamatban van. Az előzetes adatokról a Nemzetközi Suicid Prevenciós Társaság XXII. Kongresszusán számoltunk be. (Szántó és mtsai 2003) (XXIInd World Congress of the International Association for Suicide Prevention. 10-14. September 2003. Stockholm) A kiskunhalasi régióban és Kiskunfélegyháza kistérségben vizsgáltuk az öngyilkossági kísérletek adatait. Sajnálatos módon nincs adatunk az összes öngyilkossági kísérletről, csupán azokról az esetekről, ahol orvosi beavatkozásra volt szükség, ez magyarázza a viszonylag kevés számú esetet. A kiskunhalasi régióban az öngyilkosságok számának a csökkenésével párhuzamosan az öngyilkossági kísérletek száma növekedett az utóbbi években. A részleteket a 123-124. ábra mutatja be.

200

189

100 50 0

100 80

150 86 45 41 41 28 13

83 43 40 36 26 10

101

103

121

59 50 41 42

63 41 40 34

71 51 50 40

9

7

11

86 51 42 35 32 10

96 56 43 38 40 5

103 63 40 34 26 8

131

112 85 54 42 34 31 8

61 51 37 28 9

70 61 30 21 9

106 83 26 22 4

60 40 20 0

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 kísérlet-ffi befejezett-ffi

kísérlet-n ő befejezett-nő

38 34 28 4

76

77

76

40 37 28

41 35

86

40 36 31 28 3

40 17 15 2

9

19 18 1

75

69

57 46 40 33 22 11

40 29 25 18 7

51

49

45

33 21 16 17 4

43

41

27 24 23 15 8

30 27 18 9

27 25 18 16 7

26 21 15 6

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

kísérlet-össz befejezett-össz

123. ábra: Az öngyilkossági kísérletek és a befejezett öngyilkosságok. KISKUNHALASI PSZICHIÁTRIAI OSZTÁLY ellátási területe. 1995- 2006.

66

kísérlet-ffi befejezett-ffi

kísérlet-nő befejezett-nő

kísérlet-össz befejezett-össz

124. ábra: Az öngyilkossági kísérletek és a befejezett öngyilkosságok. KISKUNFÉLEGYHÁZA kistérség. 1995-2006.

90

5.5. ANTIDEPRESSZÍV GYÓGYSZERFOGYÁS (N06A) Nagy mértékű antidepresszív gyógyszerfogyás társult a csökkenő öngyilkossági rátákkal. Magyarországon mind két nemnél erős korrelációt találtam (férfiak: Spearman’s rho = - 0.90; p<0.05; nők: Spearman’s rho = - 0.92; p<0.005) (Kalmár és mtsai 2008) Az antidepresszív gyógyszerek fogyásánál több mutatót is vizsgáltam, valamint összehasonlítottam a fogyás mértékének változását és megnéztem az öngyilkossággal való matematika összefüggések lehetőségeit Bács-Kiskun megyében, Magyarországon, a kiskunhalasi régióban és Kiskunfélegyháza kistérségben. 1999-2005 között növekedett az antidepresszív gyógyszer fogyás valamennyi mutató esetében. (betegszám, terápiás napok száma, (DOT) mennyiség) Az országos és megyei adatok között csak minimális az eltérés, a betegszám és a terápiás napok vonatkozásában a megyei adatok emelkedtek jobban, a mennyiség tekintetében az országos adatok. A kiskunhalasi régiót Bács-Kiskun megyével összehasonlítva azt találtam, hogy a betegszám férfiaknál 27,2%-kal nőtt, a nőknél 1%-ot csökkent, összesen 7,4%-kal emelkedett. Kiskunfélegyháza kistérséggel összehasonlítva lényegesen nagyobbak a különbségek A betegszám férfiaknál 55,1%-kal, nőknél 15,3%-kal, összesen 26,3%-kal emelkedett. A terápiás napokat vizsgálva, a kiskunhalasi régiót Bács-Kiskun megyével összehasonlítva azt találtam, hogy a DOT férfiaknál 25,6%-kal a nőknél 5,1%-kal, összesen 10,1%-kal emelkedett. Kiskunfélegyháza kistérséggel összehasonlítva itt is nagyobbak a különbségek A DOT férfiaknál 45,0%-kal, nőknél 10,0%-kal, összesen 17,8%-kal emelkedett. A mennyiséget vizsgálva, a kiskunhalasi régiót Bács-Kiskun megyével összehasonlítva azt találtam, hogy a mennyiség férfiaknál 7,3%-kal a nőknél 2,8%-kal, összesen 4,1%-kal emelkedett. Kiskunfélegyháza kistérséggel összehasonlítva a mennyiség férfiaknál 47,1%-kal, nőknél 45,0%-kal, összesen 42,3%-kal emelkedett. Az antidepresszív gyógyszert kiváltó betegek száma legnagyobb mértékben a Kiskunhalasi Pszichiátriai Osztály ellátási területén a férfiaknál növekedett: 55,2%, nőknél 37,7%, összesen: 42,3% volt. A kontroll területen Kiskunfélegyházán volt a legkisebb mértékűa növekedés, férfiaknál: 35,6%, nőknél: 32,7%, összesen: 33,5%. A megyei adatok egy kicsit jobban voltak az országos adatoknál, (férfi: 43,4%, nő: 38,1%, összesen: 39,4%) és csak a nők esetében voltak jobbak a Kiskunhalasi adatoknál. Az

91

országos adatok valamivel a megyei értékek alatt maradtak a férfiaknál: 40,4%, kissé meghaladták a nőknél: 38,5, de alatta maradtak az összesítésben: 39,0% BÁCS-KISKUN MEGYE Az antidepresszív gyógyszert kiváltó betegek és az öngyilkosság között szignifikáns összefüggést találtam és ez vonatkozott a férfi öngyilkosságokra is. Nőknél jelentős, de nem szignifikáns az összefüggés. A terápiás napok, (DOT) a DHD vizsgálatánál, valamint a kiváltott gyógyszermennyiség és az öngyilkosság közti összefüggések vizsgálatánál hasonló eredményt kaptam. A részletes megyei adatokat a korreláció számítás eredményeivel a 88-91. táblázatok tartalmazzák. 88. táblázat: Az öngyilkosság és az antidepresszív gyógyszert kiváltó betegek száma közti összefüggés, nemenként. Bács-Kiskun megye. 1999-2006. OEP adatok. 89. táblázat: Az öngyilkosság és az antidepresszív gyógyszer fogyás közti összefüggés, nemenként. Terápiás napok száma: (DOT). Bács-Kiskun megye. 1999-2006. OEP adatok. 90. táblázat: Az öngyilkosság és az antidepresszív gyógyszer fogyás közti összefüggés, nemenként. DHD. Bács-Kiskun megye. 1999-2006. OEP adatok. 91. táblázat: Az öngyilkosság és az eladott antidepresszív gyógyszer mennyiség közti összefüggés, nemenként. Bács-Kiskun megye. 1999-2006. OEP adatok. MAGYARORSZÁG Az országos adatoknál a megyei vizsgálatnál végzett vizsgálatokat végeztem el. Magyarországon az antidepresszív gyógyszert kiváltó betegek és az öngyilkosság között szignifikáns összefüggést találtam és ez vonatkozott a férfi és a női öngyilkosságokra is.

A

terápiás

napok

(DOT)

a

DHD

vizsgálatánál,

valamint

a

kiváltott

gyógyszermennyiség és az öngyilkosság közti összefüggések vizsgálatánál hasonló eredményt kaptam. A korábbi vizsgálatok 1993-2004 között szintén szignifikáns összefüggést mutatott ki az antidepresszív gyógyszerek felhasználása és az öngyilkossági ráta csökkenése között. Korrelációs ráta: - 0,923. (Viola 2006) A részletes országos adatokat a korreláció számítás eredményeivel a 92-95. táblázatok tartalmazzák. 92. táblázat: Az öngyilkosság és az antidepresszív gyógyszert kiváltó betegek száma közti összefüggés, nemenként. Magyarország. 1999-2006.OEP adatok.

92

93. táblázat: Az öngyilkosság és az antidepresszív gyógyszer fogyás közti összefüggés, nemenként. Terápiás napok száma: (DOT) Magyarország. 1999-2006.OEP adatok. 94. táblázat: Az öngyilkosság és az antidepresszív gyógyszer fogyás közti összefüggés, nemenként. DHD. Magyarország. 1999-2006.OEP adatok. 95. táblázat: Az öngyilkosság és az eladott antidepresszív gyógyszer mennyiség közti összefüggés, nemenként. Magyarország. 1999-2006.OEP adatok. KISKUNHALAS A Kiskunhalasi Pszichiátriai Osztály ellátási területén a megyei vizsgálatnál végzett vizsgálatokat végeztem el. Kiskunhalason az antidepresszív gyógyszert kiváltó betegek és az öngyilkosság között szignifikáns összefüggést ugyan nem találtam de jelentő korreláció volt megállapítható a férfi, illetve az összes öngyilkosság és az antidepresszív gyógyszert kiváltó betegek száma, a terápiás napok száma (DOT) és a kiváltott gyógyszer mennyisége között. A részletes kiskunhalasi adatokat a korreláció számítás eredményeivel a 96-98. táblázatok tartalmazzák. 96. táblázat: Az öngyilkosság és az antidepresszív gyógyszert kiváltó betegek száma közti összefüggés, nemenként. Kiskunhalas. 1999-2006. OEP adatok 97. táblázat: Az öngyilkosság és az antidepresszív gyógyszer fogyás közti összefüggés, nemenként. Terápiás napok száma: (DOT) Kiskunhalas. 1999-2006. OEP adatok. 98. táblázat: Az öngyilkosság és az eladott antidepresszív gyógyszer mennyiség közti összefüggés, nemenként. Kiskunhalas. 1999-2006. OEP adatok. KISKUNFÉLEGYHÁZA A kistérségben a megyei vizsgálatnál végzett vizsgálatokat végeztem el. Itt egyetlen esetben találtam jelentős, de nem szignifikáns összefüggést, az öngyilkosságok száma és a kiváltott gyógyszer mennyisége között, férfiaknál. Úgy tűnik, minél kisebb számokkal dolgozunk, annál kevésbé találunk szignifikáns összefüggéseket. A részletes kiskunfélegyházi adatokat a korreláció számítás eredményeivel a 99-101. táblázatok tartalmazzák. 99. táblázat: Az öngyilkosság és az antidepresszív gyógyszert kiváltó betegek száma közti összefüggés, nemenként. Kiskunfélegyháza. 1999-2006. OEP adatok. 100. táblázat: Az öngyilkosság és az antidepresszív gyógyszer fogyás közti összefüggés, nemenként. Terápiás napok száma: (DOT) Kiskunfélegyháza. 1999-2006. OEP adatok.

93

101. táblázat: Az öngyilkosság és az eladott antidepresszív gyógyszer mennyiség közti összefüggés, nemenként. Kiskunfélegyháza. 1999-2006. OEP adatok. A 102-103. táblázat bemutatja azantidepresszív gyógyszerek fogyasztásának változásait a vizsgált területeken a teljes népességnél és a 60< népességnél. 102. táblázat: Az antidepresszív (N06A) gyógyszerek fogyasztásának növekedése a Kiskunhalasi régióban, Magyarországon, Bács-Kiskun megyében és Kiskunfélegyháza kistérségben a 1999-2005 között a teljes népességben. (A gyógyszert kiváltó betegek száma, a terápiás napok száma: DOT, a kiváltott antidepresszáns gyógyszer mennyisége) 103. táblázat: Az antidepresszív (N06A) gyógyszerek fogyasztásának növekedése a Kiskunhalasi régióban, Magyarországon, Bács-Kiskun megyében és Kiskunfélegyháza kistérségben a 1999-2005 között a 60
VI. MEGBESZÉLÉS  Összegyűjtöttem és megvizsgáltam Bács-Kiskun megyében, Magyarországon, a szomszédos országokban, a rokon Finnországban, az ideálisan jó helyzetben lévőSvájcban, az EU-15 tagállamokban, a fontosabb népmozgalmi adatokat, a halálozási és öngyilkossággal kapcsolatos adatokat, amelyek tükrözik a népesség önpusztító magatartását.  Megvizsgáltam a háziorvosok számára tervezett, Kiskunhalason lefolytatott depresszió-felismerési

és

öngyilkosság

megelőzési

oktatási

programok

hatékonyságát, és ezek eredményei alapján összeállítottam olyan programot, amely segítségével az öngyilkosságok száma tovább csökkenthető.  Megvizsgáltam öngyilkosságok

Magyarországon, változása

és

Bács-Kiskun az

megyében,

antidepresszívumok

a

befejezett

fogyása

közötti

összefüggéseket.  Összeállítottam olyan programot, amely segítségével megállíthatóak vagy legalábbis csökkenthetőek a megyében a halálozási mutatók. Részletesen: az egyes megállapítások előtti számok a témával kapcsolatos táblázatokra utalnak.

94

A vizsgált országok népmozgalmi helyzete. 19. A szomszédos országok közül csak Ukrajnában rosszabb a helyzet minkét nemnél, Romániában és Szerbiában csak a nőknél rosszabb a születéskor várható átlagos élettartam. 2005. évben Szlovéniában egy férfi születéskor várható átlagos élettartama 5,29 évvel, egy nő születéskor várható átlagos élettartama 3,7 évvel volt több. Ausztriában egy férfi születéskor várható átlagos élettartama 8,06 évvel, egy nő születéskor várható átlagos élettartama 5,7 évvel több. 20. Finnországban egy férfi születéskor várható átlagos élettartama 7,06 évvel, egy nő születéskor várható átlagos élettartama 5,54 évvel több, az EU-15 tagállamok átlaga férfiaknál 8,06 évvel, a nőknél 5,32 évvel volt több 2005. évben.. 21. A csecsemőhalálozás területén látványosan szépen javult a helyzet Magyarországon 1995-2005 között. 22. Bár a művi abortuszok száma 1995-2006 között 27,3%-kal csökkent, még mindig a harmadik legrosszabb helyen van Magyarország a vizsgált tizenegy országban. 2006. évben Ukrajnában 7,5%-kal, Romániában 47,6%-kal volt magasabb az abortuszok száma, viszont Horvátországban 75,4%-kal, Szlovéniában 35,9%-kal volt alacsonyabb. 2005. évben Finnországban 62%-kal, Svájcban 70,4%-kal volt alacsonyabb. 23. Az alkoholfogyasztás területén Magyarország az első, és a tendencia is emelkedő. A szomszédos országokban mindenütt alacsonyabb az alkoholfogyasztás, de csak Szlovákiában mutat csökkenő tendenciát. A vizsgált fejlett országok közül Finnországban emelkedőa tendencia, de még így is 2003-ban Magyarországon 51,2%kal magasabb volt az alkoholfogyasztás, mint Finnországban. Az EU-15 tagországok átlagánál 24,1%-kal fogyasztottunk több alkoholt. 24. A vizsgált időszakban Magyarországon a nőtlen és egyedülállók száma 27,6%-kal nőtt, az elváltak száma 22,2%-kal nőtt, az özvegyek száma stagnált, a házasok száma 15,3%-kal csökkent. Bács-Kiskun megyei népmozgalmi helyzete. 25. A Bács-Kiskun megyei népmozgalmi adatokat a nemzetközi adatokkal összehasonlítva azt találtam, hogy szinte minden mutató rosszabb a legtöbb európai országnál. Az ezer lakosra jutó élveszületés az utóbbi tíz évben nem érte el a 10,0

95

értéket. A vizsgált időszakban az élveszületés 13,5%-kal, a nyers halálozási ráta 13,1%kal csökkentek. A halálozás egyetlen alkalommal sem volt 13.0 alatt, egy évben meghaladta a 15,0 értéket és öt évben a 14.0 értéket. A családi állapot szerinti megoszlás sejteti a házasság válságát a megyében is. A házasságok száma 23,5%-kal csökkent, a válások száma 9,1%-kal emelkedett. A 15< népesség megoszlása Bács-Kiskun megyében nemek szerint 2007. január 1-én: 46,8% férfi, 53,2 nő. Közülük 47,4% él házasságban, (férfi: 50,5%, a nő: 44,7%). 10,5% elvált, (férfi: 9,4%, nő: 11,6%). 11,9% özvegy, (férfi: 3,5%, nő: 19,2%). Ezek az arányok rosszabbak az országos átlagnál.

A népesség

30,2%-a nőtlen, hajadon, (férfi: 36,6%, nő: 24,5%). (Bács-Kiskun megyei Statisztikai Évkönyv) Bács-Kiskun megye kistérségeinek népmozgalmi helyzete. 26-35. BÁCSALMÁS kistérségben a vizsgált időszakban az élveszületés 4,4%-kal, a nyers halálozási ráta 13,97%-kal, a standardizált halálozási ráta 14,5%-kal, a házasságok 56%-kal a válások 22%-kal csökkentek. BAJA kistérségben a vizsgált időszakban az élveszületés 18,0%-kal, a nyers halálozási ráta 21,2%-kal, a standardizált halálozási ráta 24,9%-kal, a házasságok 18,7%-kal a válások 10%-kal csökkentek. JÁNOSHALMA kistérségben a vizsgált időszakban az élveszületés 10,2%-kal, a nyers halálozási ráta 11,4%-kal, a standardizált halálozási ráta 10,1%-kal, a házasságok 28,6%-kal csökkentek, a válások 262%-kal növekedtek. KALOCSA kistérségben a vizsgált időszakban az élveszületés folyamatosan csökkent, 2002 óta 7,9 érték alatt van. A vizsgált időszakban az élveszületés 21,2%-kal, a nyers halálozási ráta 17%-kal, a standardizált halálozási ráta 21,4%-kal, a házasságok 27,1%kal csökkentek, a válások 68,7%-kal növekedtek. KECSKEMÉT kistérségben a vizsgált időszakban az élveszületés négy év kivételével meghaladta a 10,0 értéket. A vizsgált időszakban az élveszületés 9,9%-kal, a nyers halálozási ráta 15,1%-kal, a standardizált halálozási ráta 15,6%-kal, a házasságok 7,5%kal, a válások 7,4%-kal csökkentek. KISKŐRÖS kistérségben a vizsgált időszakban az élveszületés két év kivételével nem érte el a 10,0 értéket. Három évben 9,0 alatt egy évben 8,0 alatt maradt. Az élveszületés

96

15,1%-kal, a nyers halálozási ráta 4,3%-kal, a standardizált halálozási ráta 5,2%-kal, a házasságok 26,7%-kal csökkentek, a válások 91,7%-kal növekedtek. KISKUNFÉLEGYHÁZA kistérségben a vizsgált időszakban az élveszületés egy év kivételével nem érte el a 10,0 értéket. Nyolc évben 9,0 alatt maradt. Az élveszületés 10,5%-kal, a nyers halálozási ráta 12,0%-kal, a standardizált halálozási ráta 12,8%-kal, a házasságok 37,0%-kal csökkentek, a válások 20,0%-kal növekedtek. KISKUNHALAS kistérségben a vizsgált időszakban az élveszületés hét évben meghaladta 10,0 értéket, a legalacsonyabb 2005-ben volt, 8,7. Az élveszületés 16,7%kal, a nyers halálozási ráta 15,1%-kal, a standardizált halálozási ráta 13,3%-kal, a házasságok 35,8%-kal, a válások 0,28%-kal csökkentek. KISKUNMAJSA kistérségben a vizsgált időszakban az élveszületés öt évben meghaladta 10,0 értéket, a legalacsonyabb 2005-ben 8,8 volt. Az élveszületés 21,9%kal, a nyers halálozási ráta 6,9%-kal, a standardizált halálozási ráta 2,9%-kal, a házasságok 20,4%-kal csökkentek, a válások 23,1%-kal növekedtek. KUNSZENTMIKLÓS kistérségben a vizsgált időszakban az élveszületés folyamatosan csökkent., az utóbbi öt évben már nem érte el a 10,0 értéket, a legalacsonyabb 2004-ben 8,6 volt. Az élveszületés 20,8%-kal, a nyers halálozási ráta 17,2%-kal, a standardizált halálozási ráta 12,0%-kal, a házasságok 43,5%-kal csökkentek, a válások 42,9%-kal növekedtek. Halálozás a vizsgált országokban. 36. Magyarországon az össz halálozás 1995-2005 között 16,2%-kal javult (férfiak: 16,3, nők: 15,4%) Az önpusztító magatartással kapcsolatos főbb halálokok közül a vizsgált időszakban a nőknél, a külsőokok okozta halálozás csoportban volt a legnagyobb a csökkenés, (41,1%) a légzőrendszer okozta halálozási csoportban a legalacsonyabb. Itt a férfiaknál 13,7%-kal, a nőknél 2,4%-kal csökkent a mortalitási ráta. A keringési rendszer okozta halálozás férfiaknál 24,4%-kal javult, azonban az ISZB okozta halálozás 5,05%-kal emelkedett.(férfiak: 0,75%, nők: 12,3%) Mindkét nemnél 30%-ot meghaladó mértékben javult az emésztőrendszer okozta halálozás. Sajnálatos módon a légcső-hörgő-tüdőrosszindulatú daganatai okozta halálozás a nőknél 17,1%-kal nőtt. 72,3%-kal megnövekedett a cukorbetegség okozta halálozás. (férfiak: 101,9, nők: 53,6%) Az alkoholos halálozás jelentős csökkenést mutat: 45,3% (férfiak: 43,9%, nők:

97

47,55%) Mindezek ellenére, amint azt az alábbiakban látni fogjuk, ezek a halálozási mutatók európai viszonylatban magasak 37. Magyarországon a 65< népességnél az össz halálozás 1995-2005 között csak kisebb mértékben, 12,81%-kal javult (férfiak:.12,5, nők: 12,7%) A külsőokok okozta halálozás csoportban volt a legnagyobb a csökkenés, (51,3%) a légzőrendszer okozta halálozási csoportban a legalacsonyabb. Itt a férfiaknál 17,1%-kal, a nőknél 6,%-kal csökkent a mortalitási ráta. A keringési rendszer okozta halálozás 12,4%-kal csökkent, azonban az ISZB okozta halálozás 15,7%-kal emelkedett.(férfiak: 11,7%, nők: 20,2%) Kisebb mértékben javult az emésztőrendszer okozta halálozás. 38. Ausztriában az össz halálozás 1995-2005 között 21,97%-kal javult (férfiak: 23,99, nők: 21,29%) A rosszindulatú daganatos halálozás 14,3%-kal csökkent, de a légcsőhörgő-tüdőrák halálozás a nőknél 21,1%-kal növekedett, a férfiaknál 18,03%-kal csökkent. Növekedett a cukorbetegség okozta halálozás (74,1%) és a nőknél a légzőrendszer okozta halálozás is (15,9%). A keringési rendszer betegségei okozta halálozás 37,8%-kal, az emésztőrendszer okozta halálozás 32,3%-kal, a külsőokok okozta halálozás 24,7%-kal csökkent. 39. Ausztriában a 65< népességnél az össz halálozás 1995-2005 között 19,8%-kal javult (férfiak: 22,08, nők: 20,16%) A rosszindulatú daganatos halálozás 13,2%-kal csökkent, de a légcső-hörgő-tüdőrák halálozás a nőknél 7,2%-kal növekedett, a férfiaknál 20,1%kal csökkent. Növekedett a nőknél a légzőrendszer okozta halálozás is (20,2%). A keringési rendszer betegségei okozta halálozás 35,3%-kal, az emésztőrendszer okozta halálozás 22,3%-kal csökkent, a külsőokok okozta halálozás férfiaknál 2,4%-kal növekedett. 40. Finnországban az össz halálozás 1995-2005 között 19,6%-kal javult (férfiak: 21,1, nők: 19,8%) A rosszindulatú daganatos halálozás 12,5%-kal csökkent, de a légcsőhörgő-tüdőrák halálozás a nőknél 22,0%-kal növekedett, a férfiaknál 26,9%-kal csökkent. Növekedett férfiaknál a cukorbetegség okozta halálozás (4,8%) A légzőrendszer okozta halálozás 46,2%-kal csökkent. A keringési rendszer betegségei okozta halálozás 32,0%-kal csökkent, az emésztőrendszer okozta halálozás 13,9%-kal, (férfiak: 18,3%, nők: 6,5%) növekedett, ezen belül is a krónikus májhalálozás növekedett nagy mértékben, 76,9%-kal (férfia: 65,1, nők: 103,8%). A külsőokok okozta halálozás 12,4%-kal csökkent.

98

41. Finnországban a 65< népességnél az össz halálozás 1995-2005 között 22,4%-kal javult (férfiak: 23,5, nők: 23,4%) A rosszindulatú daganatos halálozás 14,3%-kal csökkent, de a légcső-hörgő-tüdőrák halálozás a nőknél 22,6%-kal növekedett, a férfiaknál 27,4%-kal csökkent. A légzőrendszer okozta halálozás 48,1%-kal csökkent (férfiak: 46,0%, nők: 53,5%). A keringési rendszer betegségei okozta halálozás 32,2%kal, az emésztőrendszer okozta halálozás 15,7%-kal csökkent, a külsőokok okozta halálozás férfiaknál 2,9%-kal növekedett. 42. Svájcban az össz halálozás 1995-2004 között 18,85%-kal javult (férfiak: 22,6, nők: 15,2%) A rosszindulatú daganatos halálozás 12,6%-kal csökkent, de a légcső-hörgőtüdőrák halálozás a nőknél 26,3%-kal növekedett, a férfiaknál 15,5%-kal csökkent. Csökkent a cukorbetegség okozta halálozás. A keringési rendszer betegségei okozta halálozás 28,3%-kal, a légzőrendszer okozta halálozás 14,1%-kal, az emésztőrendszer okozta halálozás 14,4%-kal, külsőokok okozta halálozás 16,1%-kal csökkent. 43. Az EU-15-tagállamok átlagánál az össz halálozás 1995-2005 között 16,1%-kal javult (férfiak:18,5, nők: 14,3%) A rosszindulatú daganatos halálozás 10,3%-kal csökkent, de a légcső-hörgő-tüdőrák halálozás a nőknél 16,1%-kal növekedett, a férfiaknál 15,4%-kal csökkent. Növekedett a férfiaknál a cukorbetegség okozta halálozás (4,8%) A keringési rendszer betegségei okozta halálozás 25,8%-kal, a légzőrendszer okozta halálozás 17,2%-kal, az emésztőrendszer okozta halálozás 10,7%kal, a külsőokok okozta halálozás 15,9%-kal csökkent. 44. Az EU-15 tagállamok 65< népességének átlagánál az össz halálozás 1995-2005 között 14,6%-kal javult (férfiak: 17,2, nők: 13,6%) A rosszindulatú daganatos halálozás 8,7%-kal csökkent, de a légcső-hörgő-tüdőrák halálozás a nőknél 7,4%-kal növekedett, a férfiaknál 15,0%-kal csökkent. A légzőrendszer okozta halálozás 17,7%-kal csökkent (férfiak: 22,4%, nők: 14,4%). A keringési rendszer betegségei okozta halálozás 24,1%kal, az emésztőrendszer okozta halálozás 8,7%-kal, a külsőokok okozta halálozás 9,8%-kal csökkent, 45. A magyarországi nyers halálozási mutatókat az önpusztító magatartás következtében létrejövőfőbb halálokok szerint vizsgálva azt találtam, hogy az emésztőrendszer okozta halálozás kivételével (25,8%-kal emelkedett) mindenütt csökkentek, de csak az alkoholos májbetegségek, (50,3%) a közúti közlekedési baleseti halálozás (13,3%) és az öngyilkosság (25,0%) esetében jelentősebb mértékben.

99

46. 1995-2005 között a magyarországi standard mortalitás 16,2%-kal csökkent. Ettől nagyobb mértékű csökkenés csak Ausztriában és Szlovéniában volt. Szerbiában növekedett, a többi szomszédos országban kisebb mértékben csökkent a halálozás. 47. A vizsgált fejlett országok standard mortalitása nemcsak lényegesen alacsonyabb a magyarországi mutatóknál, de a vizsgált időszakban ezekben az országokban nagyobb mértékűvolt a halálozás csökkenése, mint Magyarországon. 48. A vizsgált fejlett országok standard mortalitása a 65< népességnél nagyobb mértékű volt, mint Magyarországon. 49. A 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás rosszindulatú daganatok okozta halálozás esetében hasonló mértékben csökkent a vizsgált országokkal összehasonlítva, de 2005. évben 43,2%.kal volt magasabb, mint Ausztriában, 66,4%-kal volt magasabb, mint Finnországban, 36,8%-kal volt magasabb, mint az EU-15 tagállamok átlaga. Svájc esetében csak a 2004. évi adatok állnak rendelkezésemre, itt a különbség 74,7%. 50. A 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás légcső-hörgő-tüdőrák esetében Finnországban és az EU-15 tagállamok átlagánál nagyobb mértékűvolt a csökkenés, mint Magyarországon, 2005. évben a standard mortalitás 94,2%-kal volt magasabb, mint Ausztriában, 129%-kal volt magasabb, mint Finnországban, 66,5%-kal volt magasabb, mint az EU-15 tagállamok átlaga. Svájc esetében a 2004. évi adatok állnak rendelkezésemre, itt a különbség 126,3%. 51. A 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás keringési rendszer okozta halálozás esetében

a vizsgált

oszágokban lényegesen

nagyobb

volt a javulás, mint

Magyarországon. 2005. évben a standard mortalitás 109,2%-kal volt magasabb, mint Ausztriában, 108,9%-kal volt magasabb, mint Finnországban, 135%-kal volt magasabb, mint az EU-15 tagállamok átlaga. Svájc esetében a 2004. évi adatok állnak rendelkezésemre, itt a különbség 180,3%. 52. A 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás ischaemiás szívbetegség okozta halálozás esetében Magyarországon 5%-os növekedést találtam, míg Ausztriában 28,3%-kal Finnországban 31,5%-kal EU-15-tagállamok átlagában 29,8%-kal csökkent. Svájcban 2004-ig 31,6%-kal csökkent. 2005. évben a standard mortalitás 134,1%-kal volt magasabb, mint Ausztriában, 84%-kal volt magasabb, mint Finnországban, 217,7%-kal volt magasabb, mint az EU-15 tagállamok átlaga. Svájc esetében a 2004. évi adatok állnak rendelkezésemre, itt a különbség 222,7%.

100

53. A 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás agy-ér betegségek okozta halálozás esetében Magyarországon 31,8%-os csökkenést találtam, ami megegyezett az EU-15 tagállamok csökkenési ütemével. Ausztriában 51,6%-kal Finnországban 41,6%-kal csökkent. Svájcban 2004-ig 32,6%-kal csökkent. 2005. évben a standard mortalitás 166,9%-kal volt magasabb, mint Ausztriában, 103,9%-kal volt magasabb, mint Finnországban, 111%-kal volt magasabb, mint az EU-15 tagállamok átlaga. Svájc esetében a 2004. évi adatok állnak rendelkezésemre, itt a különbség 299,4%. 54. A 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás légző-rendszer betegségei okozta halálozás esetében Magyarországon 9,15%-os csökkenést találtam, miközben Ausztriában 7%-kal emelkedett. Finnországban 46,2%-kal csökkent. Svájcban 2004-ig 14,1%-kal, az EU-15 tagállamok átlaga 17,2%-kal csökkent. 2005. évben a standard mortalitás 36,3%-kal volt magasabb, mint Ausztriában, 58,9%-kal volt magasabb, mint Finnországban, 0,4%-kal volt alacsonyabb, mint az EU-15 tagállamok átlaga. Svájc esetében a 2004. évi adatok állnak rendelkezésemre, itt a különbség 30,0%. 55. A 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás emésztőrendszer betegségei okozta halálozás esetében Magyarországon 33,6%-os csökkenést találtam, miközben Finnországban 13,9%-kal emelkedett. Svájcban 2004-ig 14,4%-kal, az EU-15 tagállamok átlaga 10,7%-kal csökkent. 2005. évben a standard mortalitás 132,3%-kal volt magasabb, mint Ausztriában, 97,7%-kal volt magasabb, mint Finnországban, 136,5%-kal volt magasabb, mint az EU-15 tagállamok átlaga. Svájc esetében a 2004. évi adatok állnak rendelkezésemre, itt a különbség 285,7%. 56. A 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás krónikus májbetegségek okozta halálozás esetében Magyarországon 43,7%-os csökkenést találtam. Ausztriában 39,5%kal, Finnországban 76,9%-kal, Svájcban 2004-ig 24,7%-kal, az EU-15 tagállamok átlaga 19,8%-kal csökkent. 2005. évben a standard mortalitás 166,5%-kal volt magasabb, mint Ausztriában, 152,3%-kal volt magasabb, mint Finnországban, 277,8%kal volt magasabb, mint az EU-15 tagállamok átlaga. Svájc esetében a 2004. évi adatok állnak rendelkezésemre, itt óriási a különbség: 627,5% (!). 57. A 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás alkoholos eredetűhalálozás esetében Magyarországon 45,4%-os csökkenést találtam. Ausztriában 40,8%-kal, Finnországban 23,1%-kal, Svájcban 2004-ig 18,4%-kal, az EU-15 tagállamok átlaga 32,5%-kal csökkent. 2005. évben a standard mortalitás 86,7%-kal volt magasabb, mint

101

Ausztriában, 38,8%-kal volt magasabb, mint Finnországban, 123,8%-kal volt magasabb, mint az EU-15 tagállamok átlaga. Svájc esetében a 2004. évi adatok állnak rendelkezésemre, itt a különbség: 174,8%. 58. A 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás külsőokok okozta halálozás esetében Magyarországon 32,6%-os csökkenést találtam. Ausztriában 24,7%-kal, Finnországban 12,4%-kal, Svájcban 2004-ig 18,1%-kal, az EU-15 tagállamok átlaga 15,9%-kal csökkent. 2005. évben a standard mortalitás 54,8%-kal volt magasabb, mint Ausztriában, 2,0%-kal voltalacsonyabb, mint Finnországban, 87%-kal volt magasabb, mint az EU-15 tagállamok átlaga. Svájc esetében a 2004. évi adatok állnak rendelkezésemre, itt a különbség: 103,9%. 59. A 100 000 lakosra jutó standardizált halálozás gépjárműbalesetek okozta halálozás esetében Magyarországon 25,2%-os csökkenést találtam. Ausztriában 42,2%-kal, Finnországban 8,4%-kal, Svájcban 2004-ig 34,6%-kal, az EU-15 tagállamok átlaga 27,1%-kal csökkent. 2005. évben a standard mortalitás 48,0%-kal volt magasabb, mint Ausztriában, 76,5%-kal volt magasabb, mint Finnországban, 44,6%-kal volt magasabb, mint az EU-15 tagállamok átlaga. Svájc esetében a 2004. évi adatok állnak rendelkezésemre, itt a különbség: 131,6%. Halálozás Bács-Kiskun megyében. 60. A megyei nyers halálozási mutatókat az önpusztító magatartás következtében létrejövőfőbb halálokok szerint vizsgálva azt találtam, hogy a légzőrendszer betegségei okozta halálozás 35,1%-kal emelkedett, az alkoholos májbetegségek okozta halálozás 47,8%-kal, az emésztőrendszer megbetegedései okozta halálozás 34,8%-kal a közúti közlekedési baleseti halálozás 37,0%-kal és az öngyilkosság 29,1%-kal emelkedett. A megyei halálozási számokat az országos adatokkal összeghasonlítva 2006. évben azt találtam, hogy a légzőrendszer megbetegedései okozta halálozás 69,4%-kal, a közúti közlekedési baleseti halálozás 46,7%-kal és az öngyilkosság 40,6%-kal volt magasabb az országos átlagnál. Halálozás Bács-Kiskun megye kistérségeiben. 61. BAJA kistérség nyers halálozási arányszáma 0,67 ezrelékkel magasabb a megyei átlagnál. Az egyes korcsoportok halálozási arányszámainak eltéréséből adódóan 0,43

102

ezrelékkel lenne kedvezőbb a kistérség halálozási mutatója, de az ott élők hátrányosabb korösszetétele 1,1 ezrelékkel rontja a mutató értékét. BÁCSALMÁS kistérség nyers halálozási arányszáma 2,8 ezrelékkel magasabb a megyei átlagnál. A korcsoportonkénti halálozási arányszámok 0,84 ezrelékkel rontják a mutató értékét, de a megyeinél jóval kedvezőtlenebb korösszetétel további 1,96 ezrelékkel emelte az itt élőnépesség halálozási arányszámát. JÁNOSHALMA kistérség nyers halálozási arányszáma 3,09 ezrelékkel magasabb a megyei átlagnál. A korcsoportonkénti halálozási arányszámok 0,16 ezrelékkel rontják a mutató értékét, de a megyeinél jóval kedvezőtlenebb korösszetétel további 2,93 ezrelékkel emelte az itt élőnépesség halálozási arányszámát. KALOCSA kistérség nyers halálozási arányszáma 0,24 ezrelékkel alacsonyabb a megyei átlagnál. A korcsoportonkénti halálozási arányszámok 0,59 ezrelékkel rontják a mutató értékét, azonban a kedvezőbb korösszetétel azt 0,35 ezrelékkel javítja. KECSKEMÉT kistérség nyers halálozási arányszáma 1,87 ezrelékkel alacsonyabb a megyei átlagnál. A korcsoportonkénti halálozási arányszámok különbözőségéből adódóan mindössze 0,27 ezrelékkel jobb a térség mutatója, azonban a kedvezőbb korösszetétel azt további 1,6 ezrelékkel javítja. KISKŐRÖS kistérség nyers halálozási arányszáma 0,02 ezrelékkel magasabb a megyei átlagnál. Az egyes korcsoportok halálozási arányszámainak eltéréséből adódóan 0,81 ezrelékkel lenne kedvezőbb a kistérség halálozási mutatója, de az ott élők hátrányosabb korösszetétele 0,83 ezrelékkel rontja a mutató értékét. KISKUNFÉLEGYHÁZA kistérség nyers halálozási arányszáma 0,89 ezrelékkel magasabb a megyei átlagnál. A korcsoportonkénti halálozási arányszámok 0,13 ezrelékkel rontják a mutató értékét, de a megyeinél kedvezőtlenebb korösszetétel további 0,76 ezrelékkel emelte az itt élőnépesség halálozási arányszámát. KISKUNHALAS kistérség nyers halálozási arányszáma 0,54 ezrelékkel alacsonyabb a megyei átlagnál. A korcsoportonkénti halálozási arányszámok 0,98 ezrelékkel rontják a mutató értékét, azonban a kedvezőbb korösszetétel azt 0,44 ezrelékkel javítja. KISKUNMAJSA kistérség nyers halálozási arányszáma 1,61 ezrelékkel magasabb a megyei átlagnál. A korcsoportonkénti halálozási arányszámok 0,77 ezrelékkel rontják a mutató értékét, de a megyeinél jóval kedvezőtlenebb korösszetétel további 0,84 ezrelékkel emelte az itt élőnépesség halálozási arányszámát.

103

KUNSZENTMIKLÓS kistérség nyers halálozási arányszáma 0,89 ezrelékkel magasabb a megyei átlagnál. A korcsoportonkénti halálozási arányszámok 0,53 ezrelékkel rontják a mutató értékét, de a megyeinél jóval kedvezőtlenebb korösszetétel további 0,36 ezrelékkel emelte az itt élőnépesség halálozási arányszámát. Standardizált halálozási mutatók Bács-Kiskun megye kistérségeiben 1999 vs.2006. 62. BAJA kistérség nyers halálozási arányszáma 0,49 ezrelékkel alacsonyabb a megyei átlagnál. Az egyes korcsoportok halálozási arányszámainak eltéréséből adódóan 1,39 ezrelékkel lenne kedvezőbb a kistérség halálozási mutatója, de az ott élők hátrányosabb korösszetétele 0,9 ezrelékkel rontja a mutató értékét. BÁCSALMÁS kistérség nyers halálozási arányszáma 2,53 ezrelékkel magasabb a megyei átlagnál. A korcsoportonkénti halálozási arányszámok 0,75 ezrelékkel rontják a mutató értékét, de a megyeinél jóval kedvezőtlenebb korösszetétel további 1,77 ezrelékkel emelte az itt élőnépesség halálozási arányszámát. JÁNOSHALMA kistérség nyers halálozási arányszáma 3,24 ezrelékkel magasabb a megyei átlagnál. A korcsoportonkénti halálozási arányszámok 0,86 ezrelékkel rontják a mutató értékét, de a megyeinél jóval kedvezőtlenebb korösszetétel további 2,37 ezrelékkel emelte az itt élőnépesség halálozási arányszámát. KALOCSA kistérség nyers halálozási arányszáma 0,17 ezrelékkel alacsonyabb a megyei átlagnál. Az egyes korcsoportok halálozási arányszámainak eltéréséből adódóan 0,59 ezrelékkel lenne kedvezőbb a kistérség halálozási mutatója, de az ott élők hátrányosabb korösszetétele 0,42 ezrelékkel rontja a mutató értékét. KECSKEMÉT kistérség nyers halálozási arányszáma 1,66 ezrelékkel alacsonyabb a megyei átlagnál. A korcsoportonkénti halálozási arányszámok különbözőségéből adódóan mindössze 0,38 ezrelékkel jobb a térség mutatója, azonban a kedvezőbb korösszetétel azt további 1,28 ezrelékkel javítja. KISKŐRÖS kistérség nyers halálozási arányszáma 1,64 ezrelékkel magasabb a megyei átlagnál. A korcsoportonkénti halálozási arányszámok 0,71 ezrelékkel rontják a mutató értékét, de a megyeinél jóval kedvezőtlenebb korösszetétel további 0,93 ezrelékkel emelte az itt élőnépesség halálozási arányszámát. KISKUNFÉLEGYHÁZA kistérség nyers halálozási arányszáma 1,2 ezrelékkel magasabb a megyei átlagnál. A korcsoportonkénti halálozási arányszámok 0,41

104

ezrelékkel rontják a mutató értékét, de a megyeinél kedvezőtlenebb korösszetétel további 0,79 ezrelékkel emelte az itt élőnépesség halálozási arányszámát. KISKUNHALAS kistérség nyers halálozási arányszáma 0,39 ezrelékkel magasabb a megyei átlagnál. A korcsoportonkénti halálozási arányszámok 1,07 ezrelékkel rontják a mutató értékét, de a megyeinél kedvezőbb korösszetétel 0,68 ezrelékkel javítja azt. KISKUNMAJSA kistérség nyers halálozási arányszáma 2,72 ezrelékkel magasabb a megyei átlagnál. A korcsoportonkénti halálozási arányszámok 2,59 ezrelékkel rontják a mutató értékét, de a megyeinél jóval kedvezőtlenebb korösszetétel további 0,13 ezrelékkel emelte az itt élőnépesség halálozási arányszámát. KUNSZENTMIKLÓS kistérség nyers halálozási arányszáma 0,34 ezrelékkel magasabb a megyei átlagnál. A korcsoportonkénti halálozási arányszámok 0,88 ezrelékkel rontják a mutató értékét, de a megyeinél kedvezőbb korösszetétel 0,54 ezrelékkel javítja azt. 63. BÁCSALMÁS kistérségben a vizsgált időszakban a rosszindulatú daganatos megbetegedések okozta halálozás általában csökkenést mutatott, de a tüdőrák okozta halálozás 7%-kal növekedett. A keringési rendszer betegségei okozta halálozás 15,5%kal növekedett, 2006-ban 45,6%-kal haladta meg a megyei átlagot. Extrém módon 761%-kal(!) növekedett a légző-rendszer betegségei okozta halálozás, de még mindig alacsonyabb a megyei átlagnál. Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás 19,2%kal növekedett és 2006-ban 39%-kal volt magasabb a megyei átlagnál. A májbetegségek okozta halálozás 30,2%-kal növekedett és 86,6%-kal volt magasabb a megyei átlagnál. Az alkoholos májbetegségek okozta halálozás 39,3%-kal növekedett és 72,3%-kal volt magasabb a megyei átlagnál. 64. BAJA kistérségben a rosszindulatú daganatos megbetegedések okozta halálozás minimális csökkenést mutatott, de a légző-rendszer betegségei okozta halálozás 46,6%kal növekedett. A keringési rendszer betegségei okozta halálozás 2006-ban 10,3%-kal haladta meg a megyei átlagot. 65. JÁNOSHALMA kistérségben a rosszindulatú daganatos megbetegedések okozta halálozás csökkenést mutatott, de a tüdőrák okozta halálozás 50,9%-kal növekedett, és 2006-ban 35,4%-kal haladta meg a megyei átlagot. Az ISZB okozta halálozás 15,8%kal növekedett és 38,2%-kal haladta meg a megyei átlagot. A légző-rendszer betegségei okozta halálozás 49,2%-kal növekedett és 21,0%-kal haladta meg a megyei átlagot.

105

66. KALOCSA kistérségben a rosszindulatú daganatos megbetegedések okozta halálozás 19,1%-kal növekedett és 2006-ban 13,9%-kal haladta meg a megyei átlagot. A tüdőrák okozta halálozás 68,2%-kal növekedett és 31,3%-kal haladta meg a megyei átlagot. A keringési rendszer betegségei okozta halálozás 15,5%-kal növekedett és 4,7%-kal haladta meg a megyei átlagot. Az ISZB okozta halálozás 6,1%-kal növekedett és 1,2%-kal haladta meg a megyei átlagot. Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás 19,2%-kal növekedett és 19,6%-kal haladta meg a megyei átlagot. A májbetegségek okozta halálozás 30,2%-kal növekedett és 11,1%-kal haladta meg a megyei átlagot, az alkoholos májbetegségek okozta halálozás 39,3%-kal növekedett és 7,3%-kal haladta meg a megyei átlagot. A közlekedési balesetek okozta halálozás csökkent és 2006. évben 8,8%-kal alacsonyabb volt a megyei átlagnál 67. KECSKEMÉT kistérségben a rosszindulatú daganatos megbetegedések okozta halálozás 0,8%-kal a tüdőrák okozta halálozás 19,1%-kal, az ISZB okozta halálozás, 6,0%-kal, a légzőrendszer betegségei okozta halálozás 28,6%-kal, a közlekedési baleseti halálozás 48,3%-kal növekedett. 2006-ban a közlekedési baleseti halálozás és az öngyilkosság kivételével minden halálok esetében jobbak voltak a mutatók a megyei átéagnál. 68. KISKŐRÖS kistérségben a rosszindulatú daganatos megbetegedések okozta halálozás 15,7%-kal növekedett és 2006-ban 8%-kal haladta meg a megyei átlagot. A tüdőrák okozta halálozás 46,5%-kal növekedett. A keringési rendszer betegségei okozta halálozás 1,4%-kal növekedett és 20,9%-kal haladta meg a megyei átlagot. Az ISZB okozta halálozás 31,1%-kal növekedett és 13,9%-kal haladta meg a megyei átlagot. A légző-rendszer betegségei okozta halálozás 14,6%-kal növekedett. Az emésztőrendszer betegségei, a májbetegségek, az alkoholos eredetű májbetegségek aránya ugyan csökkent, de magasabbak a megyei átlagnál. Változatlanul magas a közlekedési baleseti halálozás és 2006. évben 56,7%-kal volt magasabb a megyei átlagnál. 69. KISKUNFÉLEGYHÁZA kistérségben a rosszindulatú daganatos megbetegedések okozta halálozás csökkenést mutatott, de az ISZB okozta halálozás 14,4%-kal, a légzőrendszer betegségei okozta halálozás 51%-kal növekedett. Érdekes módon ebben a kistérségben jelentősen csökkent a tüdőrák okozta halálozás. 2006-ban a malignus daganatok okozta halálozás kivételével minden vizsgált halálok magasabb volt a megyei átlagnál.

106

70. KISKUNHALAS kistérségben a rosszindulatú daganatos megbetegedések okozta halálozás minimális csökkenést mutatott, de a tüdőrák 13,5%-kal növekedett. Az ISZB okozta halálozás 9,0%-kal növekedett és 2006-ban 11,8%-kal haladta meg a megyei átlagot. Az emésztőrendszer okozta halálozás csökkent, de 28,3%-kal haladta meg a megyei átlagot. A májbetegségekben és az alkoholos májbetegségekben csökkent a halálozás, de 30,9%-kal illetve 53,0%-kal meghaladta a megyei átlagot. A közlekedési baleseti halálozás 106,8%-kal növekedett és 51,2%-kal haladta meg a megyei átlagot. 71. KISKUNMAJSA kistérségben a rosszindulatú daganatos megbetegedések okozta halálozás 56,0%-kal növekedett és 2006-ban 40,5%-kal haladta meg a megyei átlagot. A tüdőrák okozta halálozás 30,5%-kal növekedett és 11,3%-kal haladta meg a megyei átlagot. A légző-rendszer betegségei okozta halálozás 43,2%-kal növekedett, de még így is 2006. évben 25,1%-kal alacsonyabb volt a megyei átlagnál. Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás 29,2%-kal, a májbetegségek okozta halálozás 38,9%-kal, az alkoholos májbetegségek okozta halálozás 44,4%-kal csökkent, de 2006. évben még mindig 23,2%-kal, 25,8%-kal illetve 38,3%-kal voltak magasabbak az értékek a megyei átlagnál. (Ebben a kistérségben csökkent legnagyobb mértékben az öngyilkosságok száma, 86,7%-kal és a suicid ráta 2006. évben 65,5%-kal volt alacsonyabb a megyei átlagnál.) 72. KUNSZENTMIKLÓS kistérségben a rosszindulatú daganatos megbetegedések okozta halálozás 26,3%-kal növekedett és 2006. évben 25,7%-kal volt magasabb a megyei átlagnál. A tüdőrák okozta halálozás 9,1%-kal növekedett és 20,4%-kal volt magasabb a megyei átlagnál. a légző-rendszer betegségei okozta halálozás 27,9%-kal növekedett növekedett és 49,3%-kal volt magasabb a megyei átlagnál. Öngyilkosság a vizsgált országokban és Magyarországon. 73. A magyarországi standardizált öngyilkossági adatokat összehasonlítva a szomszédos országokkal azt találtam, hogy 2005. évben Magyarországon volt a legmagasabb az öngyilkossági ráta, és

Romániában a legalacsonyabb. A vizsgált időszakban az

öngyilkossági ráta Szerbia kivételével (itt a suicid ráta a 2004. évi 15,3-ról 16,17-re emelkedett) mindegyik országban csökkent, Ukrajnában és Ausztriában nagyobb, a többi szomszédos országban kisebb mértékben, mint Magyarországon.

107

74. A magyarországi standardizált öngyilkossági adatokat összehasonlítva Ausztriával, a rokon Finnországgal, az ideálisan jó helyzetben lévőSvájccal és az EU-15-tagállamok átlagával, még nagyobbak a különbségek. 2005. évben Magyarországon 57,3%-kal volt magasabb az öngyilkossági ráta, mint Ausztriában, 31,7%-kal magasabb, mint Finnországban és 134,1%-kal volt magasabb az EU-15 tagállamok átlagánál. 2004. évben Magyarországon 62,4%-kal volt magasabb az öngyilkossági ráta, mint Svájcban. Az öngyilkossági ráta csökkenése Ausztriában, Finnországban és az EU-15 tagállamok átlagánál magasabb volt, mint Magyarországon. 75. Eddig megmagyarázhatatlan okok miatt 1983-tól 2006-ig Magyarországon az öngyilkosságok száma folyamatosan és erőteljesen csökkent, 4911-ről 2460-ra, ez 49,9%. 76-78. Magyarország megyéit összehasonlítva változatlanul a déli és keleti megyékben a legsúlyosabb a helyzet. Az idősorok vizsgálatánál Bács-Kiskun megyét a különböző megyékkel összehasonlítva érdekes párhuzamos emelkedőés csökkenőtendenciát vettem észre, amely független a megyékben előforduló öngyilkosságok számától, és amelyre nem találtam magyarázatot. A 41. ábra bemutatja az öngyilkossságok számának évenkénti százalékos változásait 1983 és 2006 között. Az 42-52. ábra bemutatja a 100,000 lakosra jutó öngyilkosságok számát megyénként, Magyarországon 1996-2006. Öngyilkosság Bács-Kiskun megyében. Bács-Kiskun megyében 1995-től az öngyilkosságok száma az 1999. évben történt emelkedés ellenére fokozatosan csökkent. A 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma 29,1%-ot csökkent, (48,4-ről 34,3-ra,) az országos 25,1%-kal szemben, (32,6-ról 24,4-re.) Férfiaknál 31,4%-ot csökkent, (79,1-ről 54,2-re) az országos 22,5%-kal szemben. (50,2-ről 38,9-re) Nőknél 20,8%-ot csökkent, (20,2-ről 16,0-ra) az országos 31,5%-kal szemben. (16,5-ről 11,3-ra) Korcsoportbontásban a 20> életkorban néhány eset fordul elő, évente nulla és hat eset között. A 40-49 éves korosztályban a nők száma emelkedett. A 60 év feletti öngyilkosságok száma mind a férfiaknál, mind a nőknél az országos és a megyei összes öngyilkosságok csökkenése mellett enyhe emelkedést mutat az utóbbi években. (bár a 60-69 éves korosztályban az országos esetek száma is emelkedett) A 2006. évben a legtöbb áldozat a 60-69 éves korúak közül került ki, ezt

108

követték a 70-79 évesek, majd a 40-49 évesek. Tragikus, hogy a 60< női áldozatok az összes női áldozatok 54,3%-át tették ki az országos 43,2%-kal szemben. Az öngyilkosság elkövetési módjai közül változatlanul az önakasztás a leggyakoribb elkövetési mód mind két nemnél, és az előfordulási arány magasabb az országos átlagnál. (2006: Bács-Kiskun megye: 69,0%, Magyarország: 61,2%) Az önakasztás a férfiaknál 72,9%-ról 76,1%-ra nőtt, a nőknél 64,5%-ról 47,8%-ra csökkent. A mérgezés a férfiaknál enyhén emelkedett, (13,0%-ról 13,8%-ra) a nőknél csökkent (27%-ról 23,9%-ra) 2006-ban az önakasztások száma az összes férfi áldozatok közül 76,1% volt az országos 68%-kal szemben, a nőknél 47,8% volt az országos 39,6%-kal szemben. Egyes településeken szinte csak az önakasztás fordul elő. A 66. ábrán bemutatott településen jól látható, hogy az áldozatok egy kivétellel az önakasztást választották. Érdekes, hogy ezen a településen a nők aránya magasabb (43,5%) mind a megyei, (25%) mind az országos (24%) átlagnál. Ebben az időszakban az átlag suicid ráta 45,9 volt ezen a településen, és az áldozatok 65,2%-a volt 60 éven felüli. Ez a jelenség arra hívja fel a figyelmet, hogy érdemes lenne szociológiai szempontból megvizsgálni ezen a településen az öngyilkosságokat és arra is, hogy itt a letális eszközök korlátozására egyáltalán nincs lehetőség. A mérgezések száma az összes férfi áldozatok közül 13,8% volt az országos 10,7%-kal szemben, a nőknél 23,9% volt az országos 33%-kal szemben. Az egyéb módszerek közül férfiaknál egyre többször előfordul a lőfegyver használata, a nőknél a magasról való leugrás és a vízbeugrás, de ezek száma általában évente tíz alatt marad. A családi állapot szerinti vizsgálódások azt mutatják, hogy 2006ban a megyében az özvegy férfiak és az elvált nők voltak a legveszélyeztetettebbek, igazolva a család védőszerepét. Az országos adatokkal összehasonlítva az özvegy férfiak suicid rátája 109,8%-kal, az elvált nők suicid rátája 50,4%-kal volt magasabb az országos átlagnál. A megyében kevesebb házasságra ugyanannyi válás jut, mint országosan. A hét napjait vizsgálva azt találtam, hogy az országos hétfői csúccsal szemben, a megyében kedden követik el a legtöbb öngyilkosságot. A hónapokat vizsgálva elég nagy a szóródás, de csak a nyári hónapokban. A legtöbb öngyilkosságot júniusban, júliusban, májusban és szeptemberben követték el. A téli hónapokban az országos adatokhoz hasonlóan általában alacsonyabb az öngyilkosságok előfordulása. Az évszakok szerinti előfordulásnál a tavasz és a nyár a veszélyeztetettebb az ősszel és a téllel szemben. Születési év szerint vizsgálva az áldozatokat, azt találtam, hogy a

109

legveszélyeztetettebb korosztály az 1950-1960 között születettek voltak. Iskolai végzettség szerint vizsgálva azt találtam, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek sokkal veszélyeztetettebbek a magasabb iskolai végzettségűeknél. 2006-ban az áldozatok 23,4%-a nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát, 8,1%-uk rendelkezett érettségivel és 2,2%-uk végzett egyetemet vagy főiskolát. A foglalkozás szerint vizsgálva azt találtam, hogy az áldozatok 62,5%-a volt nyugdíjas. A munkanélküliek aránya 7,1% volt. A kistérségi adatok bizonyítják, hogy ahol történt bármilyen erőfeszítés a depresszió felismerés javítására, ott nagyobb mértékben csökkent az öngyilkosságok száma. Kimagaslóan jó eredmények születtek Kiskunmajsa kistérségben, amely eredmények a program befejezését követően sem rosszabbodtak. Az eredmények elsősorban a fokozott odafigyelésnek, a helyi ellátó hálózat tagjai közötti együttműködés erősítésének köszönhető. A kiskunhalasi program megbeszélése A kiskunhalasi pszichiátriai osztály ellátási területén a 100,000 lakosra jutó öngyilkosságok száma a program előtti öt évben talált 59,7-ről a program alatti öt évben talált 49,9-re csökkent, ami azt eredményezte, hogy a program ideje alatt 34 élettel kevesebbet vesztettünk, mint a megelőző 5 évben. (15,45%) A csökkenés Kiskunfélegyházán 16 élet volt. (11,7%). Bács-Kiskun megyében 183 (14,7%) Magyarországon 2510 (15,2%) Sokkal látványosabbak az eredmények, ha a kiindulási 1999. évhez viszonyítjuk a 2006. évet. L. 122. ábra. Amikor a népességet városi és vidéki csoportokra, illetve férfiakra és nőkre osztottuk, terület/nem/idő összefüggést figyeltünk meg. A női öngyilkosságok esetében a kiskunhalasi régióban csökkent, Kiskunfélegyháza kistérségben növekedett az öngyilkosságok száma. Ez lehet a kiskunhalasi régióban vényre felírt nagyobb mennyiségűantidepresszív gyógyszerek hatása. Bár az eredmények ígéretesek, nem olyan drámaiak, mint Gotland vizsgálatban, (Rutz 1992, Henriksson 2006) és talán egy olyan beavatkozás korlátaira figyelmeztetnek, amely nem ezen a beavatkozási területen tapasztalható öngyilkossági okokra volt szabva. Egyúttal tükrözik a gyógyszerfelírási gyakorlat változásának az öngyilkossági mutatókra kifejtett hatását az ország egy olyan területén, ahol több mint egy évtizede – tehát a kutatás ideje alatt és

110

azt megelőzőleg is – folyamatosan csökkent az öngyilkossági ráta. Mindazonáltal, előnyök mutathatók ki az ország egészéhez, és a beavatkozási terület nélkül vizsgált, megyéhez képest. Kiskunfélegyháza kistérséghez képest a program hatásosabb volt vidéki területeken, ahol az öngyilkossági mutató magasabb volt az ötéves preintervenciós időszak alatt, mint a városban. A vidéki területen élőnők esetében tapasztalható jobb eredmény egy oka az lehet, hogy a legtöbb antidepresszív gyógyszert nők váltották ki (a beavatkozási időszakban átlagosan 25 DDD per 1000 nő, az ellenkezőnemnek az év minden napjára, 1000 férfire jutó, 8 DDD értékével szemben). Összehasonlításképpen, Svédországban, 2002-ben az 1000 lakosra jutó napi antidepresszívum fogyasztás 57,2 DDD (Henriksson 2006) és ez részben megmagyarázhatja a Magyarországhoz képest alacsonyabb svéd öngyilkossági rátákat (amint azt egy 25 országot felölelő tanulmány kimutatta). Ráadásul a Depresszióterápiás Klinikán ellátott betegek 80%-a nővolt. A depresszió-kezelés nőkre gyakorolt nagyobb befolyása egybehangzik a svéd Gotland tanulmány tapasztalataival, ahol az elsőbeavatkozás utáni csökkenés szinte kizárólag a súlyosan depressziós nők esetében mutatkozott, míg a férfiak öngyilkossági rátái szinte semmilyen változást nem mutattak. (Rutz 1996) Ez a megállapítás az Egyesült Államokban tapasztaltakkal is megegyezik, ahol a nők számára majdnem kétszer annyi antidepresszív gyógyszert írnak receptre, mint férfiaknak, és kétszer olyan gyorsan esik a női öngyilkosságok száma, mint a férfiaké. (Grunebaum 2004) A nők segélykérőmagatartását általánosan jobbnak tartják, mint a férfiakét. A Gotland tanulmánnyal való összehasonlítás az ebben a tanulmányban megfigyelt relatíve kisebb hatás több korlátot is felvethet a programmal kapcsolatban, mint pusztán az antidepresszívumok felírására gyakorolt hatást. A tanulmány során a beavatkozási régióban végzett utólagos pszichológiai elemzések szerint (K.S., J.J.M.,H.H., 20012004-ből származó közöletlen adatok), az alkohol probléma szerepelt a férfi öngyilkosságok 75%-nál és a női öngyilkosságok 21%-nál. A beavatkozási régióban nincs Anonim Alkoholista csoport; az egyetlen alkoholizmust gyógyító program egy rövid kórházi kezelés Alkoholmegvonási szindróma delíriummal (F10.4) esetén. Hozzávetőlegesen 3-400 esetet kezeltünk kórházban évente, ez jelzi a kezeletlen alkoholizmus súlyosságát. A háziorvosoknak nehéz volt felismerniük a súlyos depressziót, mely gyakran alkoholizmussal párosult, és szeptikusak voltak az

111

alkoholizmus kezelésének hatékonyságát illetően. Nem találtuk, hogy a program hatással volna az alkohollal kapcsolatos halálos májbetegségekre a beavatkozásos időszak során, noha csak évek múltán lenne látható az alkohollal kapcsolatos máj eredetűhalálozásra gyakorolt hatás, mert sokévi súlyos alkoholfogyasztás kell ahhoz, hogy a máj halálosan károsodjék. Van összefüggés a napi alkoholfogyasztás és az öngyilkossági ráta között. (Grunebaum 2004) Azok az egyének, akik alkoholbetegek és ezzel együtt depressziósak, kivételesen magas öngyilkossági kockázattal bírnak A férfi alkoholista populáció kezelése valószínűleg intenzív egészségnevelési kampányt és speciális kezelési létesítményeket igényel, viszont, ha ez sikeres lesz, a beavatkozási régióban tovább fog csökkenni az öngyilkosságok száma. Kontroll régiónak azért választottuk Kiskunfélegyháza kistérséget, mert hasonló öngyilkossági mutatókkal rendelkezett, mint a kiskunhalasi régió, és számos szociodemográfiai jellemző hasonló volt a két területen, de bizonyos demográfiai jellemzőkben különböztek is, (pl. a kiskunhalasi régióban a lakosság 60%-a tanyán és falun lakik, ez az arány csak 40% Kiskunfélegyháza kistérségben). A pszichiátriai ellátás elérése könnyebb városon és ezzel előnyösebb helyzetben van a kontrollrégió a kiskunhalasi régiónál. Továbbá, a kiskunhalasi régióban a 10 éves kutatási periódus alatti munkanélküliség aránya magasabb volt, mint a kontrollrégióban. Míg Kiskunfélegyházát egy újonnan épült autópálya köti be az ország vérkeringésébe, a kiskunhalasi régió sokkal elszigeteltebb maradt, ilyen módon, az öngyilkossági ráta csökkenése a változatlan társadalmi környezet mellett is bekövetkezett. A háziorvosok oktatása a klinikai gyakorlat megváltoztatására a depresszió kezelésének vonatkozásában nem feltétlenül változtatja meg a kezelés gyakorlatát. A legtöbb háziorvos, különösen eleinte, nagy érdeklődést mutatott és lelkesen üdvözölte az öngyilkosság-megelőző programot. Ugyanakkor úgy tűnt, hogy az öngyilkossági események kevésbé okoztak aggodalmat, mint pl. az Egyesült Államok olyan területein, ahol az öngyilkossági ráta sokkal alacsonyabb, például New Yorkban. Becslések szerint az Egyesült Államok háziorvosai átlagosan háromévente egy öngyilkossági esettel találkoznak, a kiskunhalasi régióban, annak időtartama alatt átlagosan egy öngyilkosság fordult előévente egy háziorvosi praxisban. Öt év alatt mindössze 3 háziorvossal fordult elő, hogy nem veszített el egyetlen pácienst sem öngyilkosság miatt, egy háziorvosnak 9 páciense, 3-nak pedig 7-7 páciense halt meg öngyilkosságban. Az oktatási programban

112

a háziorvosok látogatási aránya a 2000-es 90%-ról 60%-ra esett 2001-ben. A következő 4 évben 60% és 39% között váltakozott, és az ismétlő-ráerősítőtovábbképzések látogatottsági százaléka szintén 80% és 39% között váltakozott. A változó látogatottság oka az volt, hogy a háziorvosok túlterheltek voltak, elvesztették az érdeklődésüket, vagy úgy érezték, már mindent megtudtak az elsőtovábbképzésből, amire szükségük volt, avagy hiányzott a pénzügyi ösztönzés a részvételhez. Máskor a továbbképzések időzítése nem volt megfelelő, pl. az éves szabadság időszakára estek. Abban is volt eltérés, hogy mennyire hűen követték a háziorvosok az öngyilkosság-megelőző programok javaslatait, és mennyire használták fel a nyújtott szolgáltatást. A legtöbb háziorvos az esetek kevesebb, mint 5%-nak a feltérképezésére alkalmazta a Beck-féle depresszió skálát, míg a javaslat az összes páciens éves átvilágítása volt. Az egyik olyan szolgáltatás, amit a háziorvosok következetesen használtak a pszichiáterekkel történt konzultálás volt; átlagosan hetente 2-3 alkalommal hívták a háziorvosok a helyi pszichiátereket. Ez a szám állandó maradt az 5 év során. A program korlátja, hogy nem volt lehetőség arra, hogy az öngyilkossági kísérletekre vonatkozóan is hasonlóan megbízható adatokat gyűjtsünk, következésképpen, nem tudtunk befoglalni a végsőelemzésbe öngyilkossági kísérletet elkövetőkre vonatkozó adatokat. Öngyilkossági kísérleti adatokat a helyi mentőszolgálattól és a kórházi sürgősségi ambulanciáról kaptunk, de azokat a kísérleteket nem rögzítették, és nem jelentették, amelyekben orvosi ellátás nem volt szükséges, illetve az áldozatok nem szorultak kórházi ápolásra. A kapott adatokat megvizsgálva azt tapasztaltuk, hogy növekedett az öngyilkossági kísérletek száma, de az is lehet, hiogy több kísérlet került orvosi ellátásra. Valójában nem tudjuk, hogy összességében hány sikertelen kísérlet történt. Az irodalmi becslésekkel ellentétben a kiskunhalasi régióban egy befejezett öngyilkosságra férfiaknál 1,5, nőknél 7,2, összesen 2,7 öngyilkossági kísérlet jut. Kiskunfélegyháza kistérségben egy befejezett öngyilkosságra férfiaknál 1,4, nőknél 6,1, összesen 2,4 öngyilkossági kísérlet jut, ami szintén azt sejteti, hogy az öngyilkossági kísérletek jelentős része rejtve maradt. Az egyik tanulság, amit le kell vonni ebből a tanulmányból: az öngyilkossággal kísérletezőkre vonatkozó adatok megbízhatóságának jelentősége, mivel a nem végzetes kimenetelűöngyilkossági kísérletek gyakoribbak mint a végzetes öngyilkosságoknak,

113

így ez érzékenyebb mérőszám lehet. Az öngyilkossági kísérletekkel kapcsolatos adatokat a 123-124. ábra tartalmazza. A beavatkozási periódus során az antidepresszívumok használata megnőtt mind a kiskunhalasi régióban, mind a kontrollrégióban, és a kiskunhalasi régióban negatív korreláció tapasztalható az antidepresszívumok hatása és az öngyilkossági ráták között. Ez egybeesik számos olyan közleménnyel, amelyek erről az összefüggésről szólnak, és a prevenciós program, valamint a vidéki környezetben előforduló női öngyilkosságok csökkent aránya közötti lehetséges oksági összefüggésre mutatnak rá. (L. 87. táblázat.)

Tudomásom szerint ez az elsődepresszió felismerési és öngyilkosság megelőzési program

a világ egyik magas öngyilkossági rátájú régiójában. Az erősségei közé

tartozik a hosszú beavatkozási periódus, megbízható adatok az öngyilkosságokról és az antidepresszívumok használatáról a beavatkozást megelőzően és a beavatkozási időszak során, valamint a kontrollrégió alkalmazása, a viselkedést meghatározó hagyományok és trendek, és egyéb az öngyilkossági rátát befolyásoló olyan általános hatások ellenőrzésére, amelyek nem a beavatkozásnak tulajdoníthatók. Ígéretes a nagyobb csökkenés az éves öngyilkossági rátában a kiskunhalasi régióban a környezőmegyével és az egész országgal összehasonlítva. Ugyanakkor a tanulmány rámutat az öngyilkosság megelőzőprogram korlátaira is. A nők és férfiak esetében az öngyilkosság pszichiátriai okainak heterogén mivoltát figyelembe véve a depressziókezelés eredményességének javulásához a jövőbeni megelőzőprogramnak az öngyilkosság egyéb helyi okait is meg kell céloznia, mint pl. a beavatkozási régióban élőalkoholista férfiakat. Továbbá: a depresszió kezelésének javítására az elsődleges gondozás során lehet,

hogy

többre

van

szükség,

mint

tovább-képzésre;

például

szerkezeti

változtatásokra az egészségügyi szolgáltatások gyakorlatában, mint például depresszió rendelések szervezése, a depressziós betegeket az otthonukban gondozó pszichiátriai szakdolgozók alkalmazása, etc. Részletesebb javaslatokat az 1. sz. Melléklet tartalmaz.

114

VII. KÖVETKEZTETÉSEK Bács-Kiskun megye adatainak áttekintése, összehasonlítása az országos és nemzetközi adatokkal egyértelműen bizonyítják, hogy a megye lakosságának nagy része számos népegészségügyi szempontból kedvezőtlen helyzetben van. A statisztikai adatok súlyos köz-népegészségügyi problémákat mutatnak. A csökkenő, elöregedőnépesség rossz egészségi állapotát jelzik az európainál rosszabb népmozgalmi és halálozási mutatók. Ezek alapján a népesség nemcsak önpusztító életmódot folytat, de az egészég és az élet szempontjából veszélyeztetettebb helyzetben van az országos átlagnál. Nagyon sokan nem jutnak el a megfelelőegészségügyi ellátó szolgáltatóhoz, és nem kapják meg azt az ellátást sem, amit a tudomány mai állása szerint és az ország gazdasági helyzete szerint megkaphatnának. A mentőszolgálat egyes településeket a megyében csak későn tud megközelíteni, különösen téli időszakban. A tanyákon élősürgősségi ellátást igénylő embereknek esélyük sincs a túlélésre. Az öngyilkosság tekintetében a megyében lezajlott depresszió felismerési és öngyilkosság megelőzési programok eredményei ellenére súlyos a helyzet. Biztató, hogy 1999-2007 között a kiskunhalasi pszichiátriai osztály ellátási területén 53,7%-kal, Bács-Kiskun megyében 37,4%-kal, Magyarországon 25,4%-kal csökkent a suicid ráta. Kiskunfélegyháza kistérségben 14,2%-kal növekedett. A férfiaknál a kiskunhalasi pszichiátriai osztály ellátási területén 48,6%-kal, Bács-Kiskun megyében 32,5%-kal, Magyarországon 24,7%-kal csökkent a suicid ráta. Kiskunfélegyháza kistérségben 14,9%-kal növekedett. A nőknél a kiskunhalasi pszichiátriai osztály ellátási területén 72,3-kal, Bács-Kiskun megyében 57,7%-kal, Magyarországon 26,5%-kal csökkent a suicid ráta. Kiskunfélegyháza kistérségben 9,1%-kal növekedett. Az eredmények a kiskunhalasi programok hatékonyságát igazolják. A további teendők egy része elsősorban prevenciós, szervezési, oktatási-nevelési feladat, azokat az 1. sz. Mellékletben részletezem.

Először a népegészségügyi

problémák, másodszor az öngyilkosságok számának a csökkenése érdekében teendő feladatokat kísérelem meg összefoglalni, azonban bármelyik csoportban történőpozitív változtatás kihat a másik problémakör javítására is. Mind a népegészségügyi, mind az öngyilkosság megelőzési programokban elsőbbséget kell biztosítani a krónikus stressz okozta károk megszüntetésének. Az irodalom két jelentős megközelítést javasol: először

115

az egyének és csoportok konfliktusmegoldó képességeinek javítása olyan mértékben, hogy legyenek képesek leküzdeni a mindennapi élet konfliktusait olyan módon, hogy az ne károsítsa az egészségüket. Másodszor, rá kell venni a kormányzatot olyan politika bevezetésére, amely csökkenti a krónikus stressz szintjét a társadalomban. A gazdasági intézkedések mögött mindig figyelembe kell venni az EMBERT. (Kopp, Skrabski, Székely és mtsai 2007.) Úgy tűnik, a WHO és az Európai Unió egészségüggyel kapcsolatos elvárásai és határozatai még nem érvényesülnek nemcsak Bács-Kiskun megyében, de Magyarországon sem. Természetesen a megfelelő egészségügyi szolgáltatások és a sürgősségi ellátás biztosítása nélkül jelentős eredményeket elérni hiú ábránd. Fel kell hívni az egészségügyi kormányzat, az egészségpolitika, a politikai szereplők, a megyei és helyi vezetők figyelmét a hatékonyabb egészségvédelem érdekében. Az Országos Egészségbiztosító Pénztárnak újfajta prioritást célszerű kialakítani, amelyben a megelőzés is helyt kap. Tájékoztatni kell az egészségügyi dolgozókat, a civil szervezeteket, a szociális területen dolgozókat és a pedagógusokat a jelentős ráfordítás nélkül, azonnal megvalósítható megelőzési lehetőségekre. Sürgősen be kell vezetni az iskolákban a tanulók konfliktusmegoldó képességének készség-szintű a kialakítását. A prevenciós programokban hatékonyabban kellene felhasználni az Internet adta lehetőségeket.

A depresszió felismerési és öngyilkossági programok bizonyítottan hatékonyak. A kiskunhalasi eredmények azt igazolják, hogy az erős szociológiai hatások ellenére, megfelelő antidepresszáns kezeléssel a depresziós eredetű öngyilkosságok igenis csökkenthetők és az országban lévő több évtizedes területi egyenlőtlenségek is megváltoztathatóak. A tapasztalatok alapján kidolgozott cselekvési programokat meg kell valósítani, csakis ezáltal várható, hogy a társadalomban mind a népesség, mind az egészségügyi és szociális területen

dolgozók ismerete a depresszióval és az

öngyilkossággal kapcsolatban növekedni fog, a depresszióval szembeni elutasító, az öngyilkossággal kapcsolatos elfogadó attitűd megváltozik és a civilizációnknak eme kis torzszülötte, az öngyilkosság tovább fog csökkenni.

116

VIII. ÖSSZEFOGLALÁS Az értekezés egyik célja az volt, hogy megvizsgálja Bács-Kiskun megyében az önsorsrontó magatartás következtében kialakuló halálozást 1995-2006 között, különös tekintettel a bonyolult pszichológiai, biológiai, történelmi és társadalmi gyökerekkel rendelkezőöngyilkosságokra. A vizsgált időszakban a népességszám csökkent. 2005ben a halálozás majdnem a legmagasabb Európában, és a standard mortalitás 67,15%kal volt magasabb Ausztriánál. A megyében a magas halálozási és öngyilkossági mutatók komoly népegészségügyi problémát jelentenek. Különösen súlyos a tüdőrák halálozás 9,6%-os növekedése, a légzőrendszer megbetegedései okozta halálozás 31,9%-os növekedése, az agyér-betegségek okozta halálozás 16,8%-os növekedése. Az öngyilkosság, amelynek a legfontosabb rizikótényezője a depresszió, a vizsgált időszakban 2144 férfi és 614 nő, azaz 2758 ember életét követelte. A főcél volt megvizsgálni a Kiskunhalasi pszichiátriai osztály ellátási területén lezajlott depressziófelismerési

és

öngyilkosság

megelőzési

programok

hatékonyságát,

gyakorlati

tapasztalatait, és kidolgozni új, hatékony, komplex halálozás és öngyilkosság csökkentő programokat. A Kiskunhalasi pszichiátriai osztály ellátási területén az éves suicid ráta a megelőző5 éves 59,7-es átlagról 49,9-re esett vissza. A csökkenés a kontrollrégió (Kiskunfélegyháza) adataihoz hasonló volt, de mind a megyei, mind az országos szintnél magasabb volt (P<0,001 és P<0,001). Vidéki területeken a nők öngyilkossági rátája a beavatkozási régióban 34%-kal csökkent, míg 90%-kal nőtt a kontrollrégióban. (P<0,07). Az antidepresszívum kezelést illetően a növekedés nagyobb volt Kiskunhalason a kontrollrégióval, a megyei és országos szinttel összehasonlítva, illetve a nők esetében a férfiakkal szemben (P<0,002). Az értekezés hangsúlyozza a háziorvosok

és

nővérek

részére

szervezett

depresszió-felismerési

programok

jelentőségét. Végül a szerzőrészletes megelőzési programokat dolgozott ki mind a halálozási mutatók, mind az öngyilkosság csökkentése érdekében. Irodalomjegyzék: Szántó K, Kalmár S, Hendin H, Rihmer Z, Mann J.J. (2007) A Suicide Prevention Program in a Region With a Very High Suicide Rate. Arc Gen Psychiatry, 64(8): 914920.

117

Kalmár S, Szanto K, Rihmer Z, Sati Mazumdar, Harrison K, Mann J.J. (2008) Antidepressant prescription and suicide rates: Effect of age and gender. Suicide and Life-Threatening Behaviour. 38(4) August 363-374. Kalmár

S.

Kiskunhalason

és

környékén

történő öngyilkosság

megelőzési

próbálkozások. In: Csépe Andrea: Összefogás a depresszió ellen. Budapest. Semmelweis Kiadó. 2007. 130-141.

SUMMARY One of the purpose of the study was to investigate the mortality of the result of the selfdevastating behaviour in Bács-Kiskun County from 1995 to 2006 especially suicide which has a lot of deep complicated, ramified psychic, psychiatric, biological, historical, social and cultural roots. From 1995-2006 the number of the population was decreasing. In 2005 the mortality was almost the highest in Europe and it was 67,15% more than in Austria. The very high mortality rate and suicide rate have caused serious public health problems. The most serious ones are the 9,6% increasing mortality of the malignant neoplasm of trachea, bronchus and lung, the 31,9% increasing mortality of the diseases of the respiratory system and the 16,8% increasing mortality of cerebrovascular diseases. Suicide has demanded 2 144 male and 614 female together 2 758 victims during this time. The depression is the most essential risk factor for committing suicide. The main purpose was to investigate the effectiveness and practical experiences of the Depression Recognition and Suicide Prevention Programs in the region of Kiskunhalas and work out new, complex, efficient mortality and suicide preventive programs. In this region the annual suicide rate decreased from the 5-year-pre-intervention average of 59.7/100,000 to 49.9/100,000. The decrease was similar to the control region (Kiskunfélegyháza), but it was higher than anywhere else in the county and Hungary (p<0.0003 and p<0.001, respectively). In rural areas, the intervention region female suicide rate decreased by 34% and increased by 90% in the control region (p<0.066). The increase in antidepressant treatment was greater in the region of Kiskunhalas compared with the control region, Kiskunfélegyháza, the county, and Hungary and in females compared with males (p<0.002). The study underlines the importance of the depression recognition and suicide prevention programs for the General Practitioners

118

and their nurses. At the end the author works out several complex suggestions not only for the prevention of high mortality but for the suicide prevention as well. References: Szántó K, Kalmár S, Hendin H, Rihmer Z, Mann J.J. (2007) A Suicide Prevention Program in a Region With a Very High Suicide Rate. Arc Gen Psychiatry, 64(8): 914920. Kalmár S, Szanto K, Rihmer Z, Sati Mazumdar, Harrison K, Mann J.J. Antidepressant prescription and suicide rates: Effect of age and gender. Suicide and Life-Threatening Behaviour. 38(4) August 363-374. Kalmár

S.

Kiskunhalason

és

környékén

történő öngyilkosság

megelőzési

próbálkozások. In: Csépe Andrea: Összefogás a depresszió ellen. Budapest. Semmelweis Kiadó. 2007. 130-141.

MELLÉKLETEK 1. sz. Melléklet: Legfontosabb teendők a népegészségügyi problémák megoldása és az öngyilkosságok számának csökkentése érdekében 2. sz. Melléklet: Táblázatok. 1-103.

IRODALOMJEGYZÉK Akiskal H. (2007) Targeting suicide prevention to modifiable risk factors: has bipolar II been overlooked? Acta Psychiatr Scand. 116: 395-402. Andorka R, Buda B, Donga K, Dús Á, György I. Társadalmi beilleszkedési zavarok Magyarországon. Kossuth Kiadó 1986. 25-26.o. Andreasen NC, Black DW. Bevezetés a pszichiátriába. Medicina, Budapest, 1997. 575578.o. Arató M, Demeter E, Rihmer Z, Somogyi E. (1988) Retrospective psychiatric assessment of 200 suicides in Budapest. Acta Psychiat Scand; 77: 454-456. Arnold Cs, Horváth P, Iván L, Makara M. (2003) Ismered-e a körzetedben a betegeket? Magyar Orvos, XI. évf. 12. szám 47-49.o.

119

Aszalós Zsuzsa. Krónikus fáradtság szindróma. Semmelweis Kiadó. Budapest, 2005. 50-57.o. Bakó T. Öngyilkosság. Öngyilkossági kísérlet. Adatok és tények. Animula, Budapest, 1992. 29-47.o. Bakó T. Titkok nélkül. Cserépfalvi 1992. 19.o. Balázs J, Lecrubier Y, Csiszér N, Koszták J, Bitter I. (2003) Prevalence and comorbidity of affective disorders in persons making suicide attempts in Hungary: Importance of the first depressive episode and ob bipolar II diagnoses. J Affect Disord 76: 113-119. Balázs J, Benazzi F, Rihmer Z, Rihmer A, Akiskal K.K, Akiskal H.S. (2006) The close link between suicide attempts and mixed (bipolar) depression: Implications for suicide prevention. J Affect Disord, 91: 133-138. Baldessarini R.J, Tondo L, Davis P, Pompili M, Goodwin F.K, Hennen J. (2006) Decreased risk of suicides and attempzs during long-term lithium treatment: a metaanalytic review. Bipolar Disorders; 8:625-639. Bánki MCS. (2006) A szorongás, mint önálló kardiovaszkuláris

rizikófaktor.

Neuropsychopharmacologia Hungarica VIII/1: 5-11. Barak Y, Aizenberg D. (2006) Association between antidepressant prescribing and suicide in Israel. International Clinical Psychopharmacology. 21:281-284. Barak A. (2007) Emotional support and suicide prevention through the Internet: A field project report. Computers in Human Behaviour 23 (2007) 971-984 Barraclough BM. (1992) The Bible suicides. Acta Psychiatr Scand 86:64-69. Báthory G. Kiskunhalasi vizsgálatok. Végeken 1. szám 1989. márc. 09. 18-19.o. BelsőN, Paulin F, Rihmer Z. Depresszió a változó korban. Springer Orvosi Kiadó. 2000. Berardi D, Menchetti M, Cevenini N, Scaini S, Versari M, De Ronchi D. (2005) Increased Recognition of Depression in Primary Care. Psychother Psychosom, 74: 225230. Berecz R, Szlivka A, Degrell I. (2003) A befejezett öngyilkosságok jellemzői Magyarországon 1994-2001 között. Psychiat Hung, 18 (6):399-407

120

Berecz R, Cáceres M, Szlivka A, Dorado P, Bartók E, Perias Ledó, Larena A, Degrell I., (2005) Reduced completed suicide rate in Hungary from 1990 to 2001: Relation to suicide methods. J Affect Disord, 88: 235-238. Biacsi A. (1969) Ez a halál nem magánügy. Öngyilkosságok Szabadkán. Híd. 3. sz. Melléklet. Bille-Brahe U, Jessen G. (1994) Suicide in Denmark, 1922-1991: the choice of method. Acta Psychiatr Scand 90: 91-96. Böszörményi Ede. Az öngyilkosság múltja és jelene. Budapest, 1991. 22-30.o. 135.o. Bramness J.G, Walby F.A, Tverdal A. (2007) The sales of antidepressants and suicide rates in Norway and its counties 1980-2004. J Affect Disord, 102: 1-9. Buda B. Az öngyilkosság. Animula. Budapest, 1997. 11.o. Buda B. 1999. Gotland, depresszió, öngyilkosság-kutatás. Szenvedélybetegségek VII. évf., 6. sz. 457-462. Burton R. The Anatomy of Melancholy in three volumes. I. 134.o. Revised edition. (1621) Everyman’s Library, New York. 1932 Catechism of the Catolic Church – the fifth Commandment. Suicide. 2280-2283. Csépe Andrea. Összefogás a depresszió ellen. Budapest. Semmelweis Kiadó. 2007.  Csépe A. EAAD – Többszintűakcióprogram a depresszió és az öngyilkos magatartás ellen. 18-26.o.  Székely A, Purebl Gy. A depresszió területi megoszlása Magyarországon 19952002 között. 28-47.  Susánszky É, Hajnal Á, Szirtes M. Depresszióval és öngyilkossággal kapcsolatos lakossági attitűdök vizsgálata. 48-68.  Németh E. A média szerepe az egészségkommunikációban és a megelőzésben. 70-87.  Bagi M. EAAD. Szolnoki tapasztalatok 126-129.  Kopp M. Tervek a “Magyar Szövetség a Depresszió Ellen” program továbbfejlesztésére. 154-160. Csorba J. (2005) Önsértőés öngyilkos magatartás serdülőkorban. FejlesztőPedagógia 16. évf. 5-6. 55-57. Csorba J, SörfőzőZs, Steiner P, Ficsor B, Harkány É, Babrik Zs, Páli E, Solymossy M. (2007) Maladaptív stratégiák, diszfunkcionális sttitűdök, megküzdés és negatív

121

életesemények ”öngyilkos magatartás” diagnózissal kezelt serdülőbetegeknél. Psychiat Hung 22 (3): 200-211. Degrell I. (2008) A pszichiáter és a pszichiátria változása. Neuropsychopharmacologia Hungarica X. No 1, 1-2. Du L, Faludi G, Palkovits M, Bakish D, Hrdina PD. (2001) Serotonergic Genes and Suicidality. Crisis Volume 22 (2) :54-60. Durkheim É. Az öngyilkosság. Osiris Kiadó, Budapest, 2000 Fekete S, Osváth P, Jegesy A. (2002) Attitudes of Hungarian students and nurses to physician assisted suicide. J Med Ethics 28:126. Fekete S, Osváth P. Az öngyilkosság. Az öröklődéstől a kultúráig. Pannónia Könyvek. Pécs. 2004. 49-53.o. Földényi FL. Melankólia. Akadémia Kiadó, Budapest, 1992. 10-49.o. 93.o. Füredi J, Németh A, Tariska P. (szerk): A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina. Budapest, 2003.  Rihmer Z. Öngyilkosság. 721-728  Rihmer Z, Harmati L, Kecskés I. A kardiovaszkuláris betegségek kapcsolata a depressziós és szorongásos kórképekkel. 745.o.  Kovács M. Pszichoneuroimmunológia. 781.o. Gaszner P. (2001) A pszichiátriai nozológiáról. Neuropszichopharmacologia Hungarica III/4; 149-150. Gibbons R.D,Brown H, Hur Kwan, Marcus S.M, Bhaumik D, Erkens J.A, Herings R.M.C, Mann J.J. (2007) Early Evidence on the Effects of Regulators’ Suicidality Warnings on SSRI Prescriptions and Suicide in Children and Adolescents. Am J Psychiatry; 164:1356-1363. Gildenberg P, De Vaul R. A krónikus fájdalomban szenvedőbeteg. Franklin Nyomda, 1989. 38-56.o. Gliatto MF, Rai AK. (1999) Evaluation and Treatment of Patients with Suicidal Ideation. American Academy of Familiy Physicians. March 15. Goodwin FK, Jamison KR. Manic-Depressive Illness. Bipolar disorders and recurrent depressions. Oxford University Press, New York, 2007.

122

Gönczi A, Márton H. 2008. Depresszióra gyanús hangulatzavar előfordulása orvostanhallgatók körében a pályára való felkészülés különböző időszakaiban. CSAKOSZ VII.Kongresszus. 2008.02.29-03.01. Grant BF, Hasin DS. Suicidal ideation among United States drinking population: Results from the National Longitudinal Alcohol Epidemiologic Survey. (1999) J Stud Alc, 60: 422-429. Grunebaum MF, Ellis SP, Li S, Oquendo MA, Mann JJ. (2004) Antidepressants and suicide risk in United states, 1985-1999. J Clin Psychiat, 2004; 65: 1456-1462. Gubacsi L. Az öngyilkosságok, öngyilkossági kísérletek számának alakulása BácsKiskun megye községeiben és városaiban. Végeken 2. 1989. 24-28.o. Guzetta F, Tondo L, Centorrino F, Ross J. Baldessarini (2007) Lithium Treatment Reduces Suicide Risk in Recurrent Major Depressive Disorder. J Clin Psycgiatry 68;3 380-383. Győrfi Zs, Ádám Sz, Csobóth Cs, Kopp M. (2005) Az öngyilkossági gondolatok előfordulása és pszichoszociális háttértényezői az orvostársadalomban. Psychiat Hung 20(5) : 370-379. Hawton K, Van Heeringen K (Editors). International Handbook of Suicide and Attempted Suicide. John Wiley and Sons. 2000. Hegerl U, Althaus D, Schmiedtke A, Niklewski G. (2006) The alliance against depression: 2-year evaluation of a community-based intervention to reduce suicidality. Psychological Medicine 1-9.o. Cambridge University Press. Heinrich N, Hahlweg K. (2008) A gyermek és serdülőkori pszichés zavarok elsődleges megelőzése – megéri-e? OrvostovábbképzőSzemle XV. Évf. 3. szám. 36-40. Hendin H. (2000) The Surgeon General’s Call to Action to Prevent Suicide: American Foundation for Suicide Prevention Responds. TEN (The Economics of Neoroscience) 2 (3) : 54-56. Hendin H., Mann J.J. The clinical Science of Suicide Prevention. The New York Academy of Sciences, New York, 2001.  Nemeroff C.B., Compton M.T., Berger J. The Depressed Suicidal Patient Assessment and Treatment. 1-23.  Maltsberger J.T. Treating the suicidalPatient. Basic Principles. 158-168.

123

 Hendin H, Maltsberger J.T, Lipschitz A, Pollinger Haas A, Kyle J. Recognizing and Responding to a Suicide Crisis. 169-187  Gould M.S. Suicide and the Media. 200-224. Hendin H, Maltsberger J.T, Pollinger Haas A. (2003) A Physician’s suicide. Am J Psyciatry 160:12, December. 2094-2097 Henriksson S, Isacsson G. (2006) Increased antidepressant use and fewer suicides in Jamtland county, Sweden, after a primary care educational programme on the treatment of depression. Acta Psychiat Scand, 114: 159-167. Herczeg I. (2008) Kommentár A gyermek és serdülőkori pszichés zavarok elsődleges megelőzése – megéri-e? címűközleményhez. OrvostovábbképzőSzemle XV. Évf. 3. szám. 41-43. http://www.webbeteg.hu Isacsson G, Holmgren P, Wasserman D, Bergman U. (1994) Use of antidepressants among people committing suicide in Sweden. BMJ, 308:506-9. Isacsson G. Suicide prevention – A medical breakthrough? (2000) Acta Psychiat Scand, 102: 113-117. Isekutz B, Isekutz L. Gyógyszerrendelés. Medicina. 1979. 195-197.o. Jacobs D, Deutch N, Brewer M. (2001) Suicide, depression, and isotretinoin: Is there a causal link? J Am Acad Dermatol 45: s168-75. Jellinek M. S., Snyder J. B. (1998) Depresszió és öngyilkosság gyermek és serdülőkorban. Gyermekgyógyászati Szemle 148-164. (Kommentár: Dr. Vetró Ágnes) Kaplan HI, Sadock BJ. Synopsis of Psychiatry. Williams & Wilkins Baltimore 1991. 555.o. Kielholz. A depressziók diagnózisa és terápiája a gyakorlatban. Medicina, Budapest. 1968.12-17. Kingdom D., Jenkins R. (2000) A nemzet egészsége. Az öngyilkosság megelőzése Angliában. Szenvedélybetegségek VIII. évf. 1. sz. 34-40. Kopp M, Skrabsky Á, Magyar I. (1987) Neurotic at risk and suicidal behaviour in the Hungarian population. Acta Psychiatr Scand. 76: 406-413. Kopp M, Skrabsky Á. (1988) A neurózis szempontjából veszélyeztetett társadalmi csoportok. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.

124

Kopp M, Skrabsky Á. (1989) Neurotikus és depressziós tünet-együttes összefüggései cognitiv háttértényezőkkel országos reprezentatív minta alapján. ‘Végeken’ 2. szám. 2946.o. Kopp M. Az életminőség és a depressziós kórképek Magyarországi vonatkozásai az elmúlt évtizedekben. MPT VIII. Vándorgyűlése Győr, 2000. jan.26-29. Kopp M. (2000) A szorongás és depresszió népegészségügyi jelentősége. Kórház. 1.5-8. Kopp M. (2000) Depresszió és a kardiovaszkuláris betegségek. Praxis, 9.évf. 1. különszám. 5-12: 35-39 Kopp M. (2001) A stresszel való megbirkózás és a depresszióval kapcsolatos problémák Európában. Psychiat. Hung. 16 (6): 695-707 Kopp M. Magatartástudományok. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2001. 25-44.o. Kopp M, Réthelyi J. (2004) Where psychology meets physiology: chronic stress and premature mortality – Central-Eastern European health paradox. Brain Research Bulletin 62: 351-367. Kopp M, Skrabski Á, Szántó Zs, Siegrist J. (2006) Psychosocial determinants of premature cardiovascular mortality differences within Hungary. J Epidemiol Community Health: 1-7. Kopp M, Kovács M.E. A magyar népesség életminősége az ezderfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest. 2006. Kopp M, Skrabski Á, Székely A, Stauder A, Williams R. (2007) Chronic Stress and Social Changes, Socioeconomic Determination of Chronic Stress. Ann. N.Y. Acad. Sci.xxxx: 1-14. Kopp M. (2008) A lakosság egészségi állapotának felmérése az ezredfordulón. CSAKOSZ VII. Kongresszus 2008.02.29-03.01. Budapest. Koronkai B. 1995. Tanítások tanítója. A hipochondriás tünet a különböző depressziókban. 83-85. Animula Kiadó, Budapest. Kósa K. (2008) Prevenció – bevezető. OrvostovábbképzőSzemle. XV. Évf. 3. szám. 18-22. Leonhard K. Biológiai pszichológia, Medicina, 1968. 189.o. Lester D. (1990) Az öngyilkosság megelőzésének új megközelítési módjai. Psychiatria Hungarica V. évf.2.sz:97-102.

125

Ludwig J, Marcotte DE. (2005) Anti-depressants, suicide, and drug regulation. J Policy Anal. Manage; 24: 249-272. Makara P. szerk. (2007) Mentális egészségfejlesztési stratégia – pozitív egészségfejlesztés és primér prevencia. OEI, Budapest. Maltsberger J.T, Hendin H, Pollinger Haas A, Lipshitz A. (2003) Determination of Precipitating Events in the Suicide of Psychiatric Patients. Suicide & Life –Threatening Behaviour. 33,2; 111-119 Mann J.J., McBride P.A, Brown R.P, Linnoila M, Leon A.C, De Meo E, Mieczkowsky T, Myers J.E, Stanley M.(1992) Relationship between central and peripheral serotonin indexes in depressed and suicidal psychiatry inpatients. Arch. Gen. Psychiatry. 49, 442. Mann J.J., Waternaux C., Haas G.L, Malone K.M. (1999) Toward a Clinical Model of Suicidal Behaviour in Psychiatric Patients. Am J Psychiatry;156: 181-189 Mann J.J. Neurobiology of suicidal behaviour. (2003) Neuroscience. Volume 4. 819828. Mann J.J, Apter A, Bertolote J, Beautrais A, Currier D, Haas A, Hegerl U, Lonquist J, Malone K, Marusic A, Mehlum L, Patton G, Philips M, Rutz W, Rihmer Z, Schmidtke A, Schaffer D, Silverman M, Takahashi Yoshitomo, Varnik A, Wasserman D, Yip P, Hendin H. (2005) Suicide Prevention Strategies. A Systematic Review, JAMA, 294: 2064-2074. McGuffin P, Marusic A, Farmer A. (2001) What Can Psychiatric Genetics Offer Suicidology? Crisis. Volume 22 (2) : 61-65. Moksony F. (2003) Születési régió és öngyilkosság: létezik-e az önpusztítás területi szubkultúrája? Demográfia. 46. No. 2-3. 203-225.o. Moksony F. (2005) Társadalmi mobiltás és öngyilkosság. Demográfia. No. 1. 7-22.o. Moravcsik E. Elmekór- és gyógytan. Universitas Könyvkiadó Rt. Budapest. 1922 227.o. Motika D. (2000) Egy depresszió szűrési program eredményei és következményei. Psychiat Hung. 15 (5):546-559. Nagy Cs, Rajcsányi Á, Juhász A, Bakacs M, Páldy A,Szűcs E. (2003) A fiatal és időskorú lakosság öngyilkosság miatti halálozásának alakulása Budapesten, 1986-2001 között. Budapesti Népegészségügy. 4. szám, 353-358. Németh A, Ágoston G. (2003) A kardiovaszkuláris betegségek és a depresszió kapcsolata, farmakoterápiás lehetőségek. Cardiologia Hungarica 33: 259-267

126

Nordström P, Asberg M, Aberg-Wistedt A, Nordin C. (1995) Attempted suicide predicts suicide in mood disorders. Acta Psychiat Scand, 92: 345-350. Oravecz R. (2000) Serdülőkori suicid veszélyeztetettség, a trauma és a szülői alkoholfogyasztás. Szenvedélybetegségek VIII.évf. 2.sz. 114-120. Osváth P, Fekete S, Ábrahám I, Michael K. (2001) Az egészségügyi ellátással való kapcsolat az öngyilkossági kísérletet megelőzően. Psych Hungarica. Osváth P, Fekete S, Boncz I, Varga G, George D. (2001) Szuicidiummal kapcsolatos attitűdök összehasonlító vizsgálata – Regionális különbségek

Psychiat Hung, 16

(2):166-172. Paulay L. (1962) Veszélyhelyzetek elégtelen megoldásának traumatikus előzményei és következményei. Pszichológiai tanulmányok. IV. Akadémiai Kiadó. 659-675 Perczel F.D. (2001) Az öngyilkos magatartás kognitív háttértényezői. Psychiat. Hung. 16 (6): 661-668. Perczel Forintos D, Rózsa S, Kopp M. (2007) A Beck-féle Reménytelenségi Skála rövidített változatának vizsgálata Magyarországon egy országos reprezentatív felmérés tükrében. 22 (5): 379-389. Perczel Forintos Dóra. Depresszió, öngyilkosság. Krízisintervenció a közvetlen orvosbeteg kapcsolatban. Suicid prevenció. CSAKOSZ VII. Kongresszus, 2008.02.29-03.01. Budapest. Pethő B. Részletes Pszichiátria. Funkcionális betegségek és zavarok. Magyar Pszichiátriai Társaság, Budapest, 1989. (pp. 1178-1198) Primary health Care – from theory to action EURO Report and Studies-69. Regional Office for Europe WHO. Cpenhagen. 1982. Rihmer A, Rihmer Z, Jekkel É, Kárteszi M, Csiszér N, Farkas Á. (2005) Psychiatric characteristics of 100 nonviolent suicide attempters in Hungary. Int J Psychiat Clin Pract, 10: 69-72. Rihmer Z.

(1977)

Az

antidepresszívumok

forgalomnövekedésének

hatása a

magyarországi öngyilkossági halálozásra 1982 és 1995 között. Psychiat.Hung, 12: 276278. Rihmer Z. A depresszió és az öngyilkosság Magyarországon: klinikai tapasztalatok. MPT VIII. Vándorgyűlése 2000. január 26-29.

127

Rihmer Z, BelsőN. (2000) Depresszió a családorvosi gyakorlatban. Praxis, 9.évf. 1. különszám. 5-12. Rihmer Z, Kalmár S. (szerk.) (2000) A depresszió felismerése és az öngyilkosság megelőzése a háziorvosi gyakorlatban. Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Budapest. ISBN: 963 00 4376 9  Rihmer Z. Depresszió és öngyilkosság. 46-54.  Bitter I. Depresszió, szorongás, alkoholizmus és öngyilkosság. 65-71.  Szántó K. Depresszió, öngyilkosság súlyos testi betegeknél. 83-91.  Gábor S. Pál. Pánikbetegség, depresszió és suicidium. 104-112.  Füredi J. Pszichoterápiás intervenciók a depresszió kezelésben. 113-120. Rihmer Z, BelsőN, Kiss K. (2002) Strategies for suicide prevention. Curr Opin Psychiatry 15: 83-87 Rihmer Z. (2003) A depressziók eredményes kezelésének hatása az öngyilkossági halálozás alakulására. Orvosképzés, 78: 95-99. Rihmer Z. (2005) (F)okozzák-e az antidepresszívumok a szuicid rizikót? Psychiat. Hung, 20: 380-387. Rihmer Z, Rutz W, Pihlgren H. (1995) Depression and suicide on Gotland. An intensive study of all suicides before and after a depression-training programme for general practitioners. J. Affect Disord, 35: 147-152. Rihmer Z, Rutz W, Pihlgren H, Pestality P. (1998) Decreasing tendency of sesonality in suicide may indicate lowering rate of depressive suicides in the population. Psychiatry Research 81.233-240. Rihmer Z. (2001) Can better recognition and treatment of depression reduce suicide rates? A brief review. Eur Psychiat, 16:406-409 Rihmer Z, Kiss K. (2002) Bipolar disorders and suicidal behaviour. Bipolar Disorders, 4 (Suppl.1): 21-25. Rihmer Z. (2003) Do SSRI’s increas the risk of suicide among depressives even if they are taking only placebo? Psychoter Psychosom, 72: 357-358. Rihmer Z, Akiskal H.S. (2006) Do antidepressants t(h)reat(en) depressives? Toward a clinically judicious formulation of the antidepressant-suicidality FDA advisory in the light of declining national suicide statistics from many countries. J. Affect Disord, 94: 3-13.

128

Rihmer Z, Gonda X. (2006) Suicide behaviour of Patients treated with antidepressants. Neuropsychopharmacologia Hungarica VIII/1: 13-16. Rihmer Z. (2007) Suicide risk in mood disorders. Curr Opin Psychiatry, 20: 17-22. Rihmer Z, Benazzi F, Gonda X. (2007) Suicidal Behavior in Unipolar Depression: focus on mixed states. In: Tatarelli R, Pompili M et al: Suicides in Psychiatric Disorders 223235. Rihmer Z, Seregi K, Harmati L, Ágoston G. (2007) A cardiovascularis rizikófaktorok jelentősége a depreszsió kialakulásában. Hypertonia és nephrologia. 11 (4) : 168-174. Rihmer Z, Rutz W. Treatment and prevention of attempted suicide and suicide in primary care. In Wasserman D: Oxford Textbook of Suicidology. Oxford University Press Oxford/New York. (In Press) Rutz W. Evaluation of an Educational Program on Depressive Disorders given to General Practitioners on Gotland. Linköping, 1992. Rutz W, Knorring L, Walinder J. (1992) Long-term effects of an educational program for general practitioners given by the Swedish Committee for the Prevention and Treatment of Depression. Act Psychiatr Scand, 85 (1): 83-88. Rutz W, von Knorring L, Walinder J. (1992) Long term effects of an educational program for general practitioners given by the Swedish Committee for the Prevention and Treatment of Depression. Acta Psychiatr Scand, 85: 83-88. Rutz W, Knorring L, Pihlgren H,Rihmer Z, Walinder J. (1995) Prevention of male suicides: lessons from Gotland studdy. Lancet, 345: 524. Rutz W, Walinder J, von Knorring L, Rihmer Z, Pihlgren H. (1996) Lessons from the Gotland study on depression, suicide and education: effects, shortcomings and challenges. Int J Methods Psychiatr Res. 6:S9-S14. Rutz W, Walinder J, Pihlgren H, von Knorring L, Rihmer Z. (1997) Prevention of depression and suicide by education and medication: Impact on male suicidality. An update from the Gotland study. Int J Psychiat Clin Pract, 1: 39-46. Rutz W, Rihmer Z. (1997) A Gotland vizsgálat tanulságai. Psychiat. Hung,12(1): 35-43. Rutz W. (2002) A depresszió korai felismerése és kezelése az öngyilkossági ráta csökkentésének kulcsa. Praxis,11. évf. 6: 67-68. Selye J. Életünk és a stressz. Negyedik kiadás. Akadémia Kiadó Budapest, 1966.

129

Sher L. (2000) The Internet, Suicide, and Human Mental Function. Can J Psychiatry 2000. Apr; 45(3) 297; Simkó Gy. Öngyilkosok szigete. Eri Kiadó, Budapest. 2006. Slesina W. (2008) Primordiális, elsődleges, másodlagos és harmadlagos megelőzés. OrvostovábbképzőSzemle, XV. évf.3. szám. 23-26. Sondergard L, Kvist K, Andersen PK, Kessing LV. (2006) Do antidepressants prevent suicide? Internat Clin Psychopharmacol. 21: 211-218. Sondergard L, Lopez GA, Andersen PK, Kessing LV. (2008) Mood-stabilizing pharmacological treatment in bipolar disorders and risk of suicide. Bipolar Disorders 10: 87-94. Stoppe G, Sandholzer H, Huppert C, Duwe H, Staedt J. (1999) Family physicians and the risk of suicide in the depressed elderly. Journal Affective Disorders 54: 193-198. Szádóczky E, Rihmer Z, Papp Zs, Füredi J. (1997) The prevalence of affective and anxiety disorders in primary care practice in Hungary. J. Affect Disord, 43: 239-244. Szádóczky

E.

Kedélybetegségek

és

szorongásos

zavarok

prevalenciája

Magyarországon. Print-Tech Kiadó, Budapest. 2000. 84.o. Szádóczky E. (2001) Depresszió és öngyilkosság. Praxis, 10. évf. 9. sz: 77-81. Targets for health for all 2000. WHO Regional Office for Europe, Copenhagen, 1985. Tringer L. A pszichiátria tankönyve. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1999. (pp. 443-454) Vetró Á. (1997) Iskoláskorú gyermekek viselkedési problémáinak epidemiológiai vizsgálata Szegeden. Psyciatria Hungarica 12 (2): 193-2000. Viola R, Soós Gy, Nagy G. (2006) Antidepresszáns-felhasználás Magyarországon 1993-2004. Gyógyszereink, 56. évfolyam 9. szám 315-324. Wasserman D. (szerk): Suicide - An unnecessary death. Martin Dunitz London, 2001.  Wasserman D. A stress-vulnerability model and the development of the suicidal process. 13-28.  Mann J.J, Arango V. Neurobiology of suicide and attempted suicide. 29-34.  Retterstol N, Mehlum L. Attempted suicide as a risk factor for suicide: treatment and follow up. 125-132.  De Leo D, Meneghel G. The elderly and suicide.195-208.  Rutz W. An example of a suicide-preventive strategy: general practitioners’ training. 225-230.

130

 Soubrier J.P. Collaboration between psychiatrists and other physicians.231-236.  Leenaars: Controlling the environment to prevent suicide. 259-263 Wilson J.F. (2004) Finland Pioneers International Suicide Prevention.. Annals of Internal Medicine. Volume 140. No. 10. 853-853 Zonda T. Az öngyilkosság kultúrtörténete. 36.o. Végeken Alapítvány, Budapest, 1991. Zonda T. Öngyilkosság, statisztika, társadalom. Kairosz Kiadó, Budapest, 2006. 192202. Zöld Könyv. A lakosság mentális egészségének javítása. Az Európai Unió mentális egészségügyi stratégiájának kialakítása. Brüsszel, 2005. október 14. (magyar változat: 2006)

131

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Őszinte köszönettel tartozom Professzor Dr Kopp Mária Asszonynak önzetlen segítségért és bátorításért. Nélküle soha nem készült volna el ez az Értekezés. Köszönöm munkatársaimnak segítőtámogatásukat. Külön köszönöm Prof. Dr. Rihmer Zoltán Főorvos Úrnak mindazt a több évtizedes együttműködésünk során nyújtott támogatást, amelyet kaptam tőle, és amely megalapozta mindazon ismereteimet, amelyre ez a munka épült. A kiskunhalasi megelőzőprogramok nélküle nem valósultak volna meg. Köszönet illeti Professor Dr. Herbert Hendin, (American Foundation for Suicide Prevention, New York.) Professor Dr. John J. Mann professzor urakat, (American Foundation for Suicide Prevention; Department of Neuroscience, New York State Psychiatric Institute, New York.) Dr. Szántó Katalin Főorvos Asszonyt (University of Pittsburgh School of Medicine, Western Psychiatric Institute and Clinic.) akik időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve segítették a program megvalósulását, azzal is hogy biztosították két munkatársamnak, hogy a programhoz megvalósításához szükséges képzést New Yorkban kapják meg, valamint több alkalommal személyesen eljöttek Kiskunhalasra, részt vettek a háziorvosok és körzeti ápolónők képzésében. Köszönöm Dr. Kövecs Gyula Orvosigazgató Úrnak és Füzes Attila Gazdasági Igazgató Úrnak a támogatását, amely nélkül ez a program nem valósulhatott volna meg Kiskunhalason. Köszönettel tartozom Csőszné Seres Ilona közgazdásznak, a BácsKiskun Megyei Statisztikai Hivatal munkatársának, aki szaktudásával és a kért adatok kigyűjtésével

segítette

munkámat.

Köszönettel

tartozom

mindazoknak

a

háziorvosoknak, körzeti ápolónőknek, kórházi munkatársaknak, a Csipke Hotel és a

132

Csipkeház munkatársainak, valamint mindazoknak, akik tevőlegesen részt vettek a program megvalósításában. Végül, szeretném kifejezni hálámat feleségemnek, Olgának és gyermekeimnek, Patríciának és Koppánynak, akik nemcsak osztoztak a nehézségekben, de segítettek, és támogatták is a munkámat.

133