Tehetségígéretes gyermekek azonosításának egy lehetséges módszere az óvodában

T TEHET TSÉGD DIAGN NOSZ ZTIKA A TÁN NCOS MOZ ZGÁS TERÜ ÜLETÉ ÉN DÁSKORBA AN ÓVOD

Inté ézményen n belül végzett kuta atómunka a bemutattása Varga Edit

-0-

Tehetségígéretes gyermekek azonosításának egy lehetséges módszere az óvodában

Varga Edit: Tehetségdiagnosztika a tá táncos mozgáás területén óvodáskorbann

Varga Edit: Tehetségdiagnosztika a táncos mozgás területén óvodáskorban

TARTALOMJEGYZÉK I.

Bevezetés

2.o.

1.

Új kihívás az óvodapedagógiában

2.o.

2.

Személyes kötődéseim

3.o.

3.

Általános és konkrét (táncos mozgást érintő) problémák, nehézségek az óvodai tehetséggondozásban napjainkban

4.o.

4.

Forráskutatás a témában (a problémák kritikai elemzése)

5.o.

5.

A táncos mozgás fejlesztésére irányuló tehetséggondozás vizsgálati területei (hipotézis felállítása)

11.o.

6.

A témakifejtés célja

12.o.

7.

Vizsgálati módszereim

12.o.

II.

Tehetségdiagnosztika, tehetségazonosítás a gyermektánc területén

15.o.

1.

Az óvodás gyermekek táncos mozgásfejlődésének analizálása

16.o.

2.

A Renzulli-modell alapján kidolgozott megfigyelés általános menete

18.o.

3.

A rögzített megfigyelést követő lépések a tehetségazonosításban

21.o.

III.

Vizsgálati eredményeim bemutatása

1.

A megfigyelésen alapuló tehetségdiagnosztikai módszerem kipróbálása a

22.o.

gyakorlatban

22.o.

2.

Eredmények minőségi elemzése

28.o.

3.

Dokumentumelemzés tapasztalatainak összefoglalása

29.o.

4.

Csoportos interjú

29.o.

5.

Hipotéziseim helyességének igazolása a vizsgálati eredmények tükrében

31.o.

IV.

Összegzés

33.o.

1.

Kutatásom céljának elérése

33.o.

2.

Továbblépési lehetőségeink intézményi szinten

34.o.

3.

Újabb lehetséges kutatási irányok az óvodai tehetséggondozás terén

37.o.

Lábjegyzetek, idézetek, diagramok jegyzéke,szakirodalom jegyzék Mellékletek jegyzéke, mellékletek

-1-


I. BEVEZETÉS 1. Új kihívás az óvodapedagógiában Hosszú időn keresztül a hazai oktatás-nevelés rendszere kompenzáló, korrekciós szemlélet szerint közelített a gyermekek felé, vagyis elsősorban a lemaradást mutató képességek feltárására és azok folyamatos egyéni fejlesztésére koncentrált. Ez a szemlélet figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a gyermek - legfőképp az óvodás korosztály - sokkal hatékonyabban fejleszthető olyan pozitív megerősítés és támogatás által, ami az érdeklődési köréhez illeszkedik és a gyermek legjobb képességeire épít. Ezt a szemléletváltást hozta magával a tehetséggondozás megjelenése az intézményes nevelésben. A tehetségsegítés nem ellentéte a felzárkóztatásnak, sőt a szakmai munka egyensúlyát úgy teremthetjük meg, ha a két feladat átfedésben van egymással. A magyar tehetséggondozás több évtizedes hagyományaira építve 2008-ban a parlament hivatalos állami program - a Nemzeti Tehetség Program - keretében megteremtette a feltételeit egy országos szintű hálózat kiépítésének.1 Az óvodák számára a tehetségek keresése és segítése olyan szakmai kihívás, melynek számos kiváló hagyománya él jelenleg is az intézményekben. Az óvodai élet a maga kiegyensúlyozott, biztonságos, elfogadó légkörével akarva, akaratlanul felszínre hozza a többet mutató gyermek adottságait, képességeit. Erre alapozva kell a tehetséggondozás helyi rendszereit kiépíteni és működtetni. Minden nevelőtestületben vannak olyan kreatív óvodapedagógusok, akik "csodákat" tudnak teremteni a gyermekekkel. Ők azok, akik a legkönnyebben elköteleződnek, elköteleződtek a tehetséggondozás mellett. Szakmai munkájuk hatékonyságának és szakszerűségének növelésére meglátásom szerint a szakvizsgát adó szakirányú továbbképzések a legmegfelelőbbek, hiszen ezeken a képzéseken a résztvevők az adott szakterület módszertanának mélyreható megismerése mellett rálátást kapnak a közoktatási rendszer működésére, betekintést nyernek a szervezetfejlesztés világába, tájékozódnak a legújabb innovációk, így a tehetséggondozás lehetőségeivel kapcsolatban is. A tehetséggondozó tevékenység helyi rendszerének kiépítésének gyakorlati megvalósítása a helyi nevelőközösségek számára nagy kihívást jelent. A feladat nehézségét újszerűsége adja. Bár országos szinten egyre nagyobb számban találkozunk regisztrált, ill. 1

Nagy Jenőné: Szemléletváltás az óvodapedagógiában 1-2.p. RAABE ÓvodaVezetési Ismeretek N 1.3 2010. november -2-


akkreditált óvodai tehetségpontokkal, mégis a helyi koncepció kidolgozásakor leginkább tájékozódási jelleggel tudjuk más óvodák tehetséggondozó rendszerének felépítését, erőforrásait, dokumentációját felhasználni, hiszen mindezek - a helyi nevelési programhoz hasonló módon - rendkívüli mértékben kötődnek a helyi adottságokhoz, nevelési koncepcióhoz, az óvoda küldetéséhez. Meggyőződésem, hogy a rendszerépítés során a tehetségazonosítás módszereinek, folyamatának, a tehetségműhelyekben történő fejlesztés tervezésének kialakítása csak olyan pedagógus feladata lehet, aki rendelkezik kellő kutatásmódszertani, szervezetfejlesztési és az adott tehetségterületet érintő mélyreható elméleti és gyakorlati ismeretekkel. Az óvodavezető feladata és felelőssége megtalálni egy nevelőtestületen belül azokat a kolléganőket, akik segítségével ez a rendszerépítés megvalósítható.

2. Személyes kötődéseim A gyermeki élet legtermészetesebb velejárója a zene, és a hozzá kapcsolódó játékos mozgás. Kodály Zoltán így fogalmaz: „A gyermek ösztönszerű, természetes nyelve a dal, s minél fiatalabb, annál inkább kívánja mellé a mozgást…A zene és a testmozgás szerves kapcsolata: az énekes játék a szabad ég alatt − ősidők óta a gyermek életének legfőbb öröme. Ez ősi játékok fenntartása elsőrendű kulturális és nemzeti érdek. Aki nem játszotta gyermekkorában a játékokat, annyival is kevésbé magyar.” (1) Óvónőként és már hivatásom gyakorlásának első éveiben megtapasztaltam, hogy az óvodás gyermekek számára mennyire felszabadító, örömöt adó tevékenység a tánc és a zene, így óvodapedagógusi munkám során mindig fontos tényezőnek tartottam az óvodai zenei nevelésben a táncos mozgásfejlesztés lehetőségeinek kihasználását. Szülővárosomban alapfokú művészeti iskola és zeneiskola is működik, ahol a táncolni és zenélni vágyó fiatalokat nagy tudású, remek pedagógusok veszik szárnyaik alá már első osztályos kortól. Óvodás korban ez a munka ránk, óvónőkre vár, és én magam is szeretnék mindent megtenni annak érdekében, hogy minél hatékonyabban fejlesszem a gyermekek zenei- és mozgáskészségét, a zene, a tánc iránti érdeklődésének felkeltését. Kutatómunkám ennek szellemében saját kultúránk egy kicsi, de gyermekeink szempontjából egyik jelentős szegmensére, az óvodás korosztály zenei neveléséhez kapcsolódó ritmus- és mozgásfejlesztésének tervezésére, ill. ennek a tehetséggondozásban betöltött szerepére fókuszál. -3-


3. Általános és konkrét (táncos mozgást érintő) problémák, nehézségek az óvodai tehetséggondozásban napjainkban 3.1. Ha a szülő diktál... Az óvodákban még mindig él az a - partnerközpontú működés téves értelmezéséből eredeztethető - szemlélet, miszerint a szülő igényeinek kell megfelelni akkor is, amikor a gyermek kiemelt fejlesztésének területeit határozzuk meg. Ez a szemlélet tévútra viheti az óvodai tehetséggondozást is. Az igazán partnerközpontú óvoda meglátásom szerint képes olyan kapcsolatot kialakítani a szülőkkel, hogy elfogadják az óvodapedagógus szakmai kompetenciájának elsődlegességét - nem megfeledkezve arról a tényről, hogy a szülő ismeri legjobban saját gyermekét, mégis szem előtt tartva az esetleges elfogultság kizárását - a gyermekek tehetségígéretet megcsillantó fejlődési területeinek meghatározásánál. 3.2. A rejtőző tehetség... A hazai oktatási-nevelési szemléletben még ma is elterjedt az a tehetségfogalom, amely a tehetséget a kiemelkedő teljesítménnyel azonosítja, ill. kizárólag a magas szintű szellemi teljesítményben keresi. Amíg nevelési rendszerünkben nem eléggé általános az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő fejlesztés gyakorlata, addig előfordul, hogy a komplex tehetségkép más összetevőiben kiemelkedő gyermekek sok esetben rejtve maradnak.2 3.3. Hogyan fogjunk hozzá? Az óvónők számára jelenleg nem áll rendelkezésre olyan általánosan kidolgozott mérési anyag, amelyből kiindulva a helyi adottságokra leképezve könnyen kialakítható lenne az óvoda tehetségdiagnosztikai rendszere. 3.4. Táncos képességterületek meghatározásának buktatói A gyermektánc, mint óvodai tevékenység még az általánosnál is kevesebb szakirodalmi segítséggel rendelkezik egy komplex tehetségdiagnosztikai módszer meghatározásához, mivel a többi tevékenységtípussal szemben az óvodai nevelőmunkában való konk 2

Nagy Jenőné: Szemléletváltás az óvodapedagógiában 15.p. RAABE ÓvodaVezetési Ismeretek N 1.3 2010. november -4-


rét - foglalkozási ágként, külön fejlesztő tevékenységként való - megjelenése nem általános jellegű. Természetesen az alapozó munka minden intézményben, ahol hangsúlyt fektetnek a zenei és a mozgásképességek fejlesztésére, kiválóan megvalósul, viszont a táncos tehetséggondozás már leginkább a tehetségműhelyekben vihető tovább. Kivételt képeznek ezen a téren azok az óvodák - mint az én intézményem is - ahol a helyi nevelési programban külön tevékenységi ágként szerepel a gyermektánc. 3.5. Hogyan dokumentáljunk? A táncos mozgásfejlesztés tervezése, nyomon követése, dokumentálása terén is vannak még hiányosságok, melyek a hatékony tehetséggondozást hátráltathatják.

4. Forráskutatás a témában (a problémák kritikai elemzése) 4.1. A rejtőző tehetség keresése (a 2. probléma kritikája:3) Vannak pszichológusok, akik azt vallják, hogy bizonyos személyiségjegyek alapján már az általános iskola alsó tagozatában eldőlhet, hogy kiből mi lesz. Erre alapozódik az az elképzelés, hogy a tehetséges gyerekek számára javítani kellene az iskolában a tanítási feltételeket, mert különben nem tudnak kibontakozni a kiemelkedő képességű gyermekek. Más szakemberek viszont azt mondják, hogy a maga módján minden gyermek tehetséges valamiben, ezért mindenki számára javítani kellene a társadalmi érvényesülés lehetőségeit. Dr. Hódi Sándor pszichológus szerint jelenleg a tehetségek sok esetben magukra vannak utalva és óriási erőfeszítéseket tesznek, hogy - éppen különleges adottságaik miatt - ne bukjanak el már az életút elején. Az emberek nagy része meg van győződve arról, hogy a vetélkedők győztesei, vagy a különböző diákversenyek első helyezettjei bizonyítottan tehetségesek. Természetesen az ő esetükben ez valószínűleg igaz, viszont az esetek túlnyomó többségében az igazi tehetség nem ilyen formában nyilvánul meg. A tehetségek többsége azért marad rejtve a pedagógus szeme elől, mert az átlag feletti képességet nem mindig lehet látványossá tenni. A másik fő ok, ami a tehetségek felismerését nehezíti, hogy az egy adott területen átlagos képességű emberek számára a rendkívül érdekes új készségek, törekvések, gondolatok legfeljebb zavaró mozzanatot jelentenek, nem képviselnek értéket. Tehát a kivételes 3

www.magyarszo.com - A tehetség kérdőjelei dr. Hódi Sándor pszichológus válaszol -5-


képességű embereket éppen azért nehéz felismerni, mert az átlagot számottevően meghaladó adottságaik vannak. Ezek az adottságok rendkívül sokfélék lehetnek, viszont közülük a környezet, a társadalom viszonylag keveset értékel. Általánosságban megállapítható, hogy mindenki tehetséges valamiben, a kérdés az, hogy hogyan találjuk meg ezt az egyedi tehetséget, ill. hogy hogyan tudunk a ránk bízott gyermekek segítségére lenni abban, hogy tehetségüket képesek legyenek valóra váltani? A pszichológus szerint a sporttehetség, a kézügyesség, a muzikalitás, a rajzkészség térben és időben jól behatárolhatóak, jól érzékelhetőek és megítélhetőek, így talán a táncos mozgás esetében könnyebben beazonosíthatjuk a tehetségígéretes gyermekeket, mint a kiemelkedő értelmi képességekkel összefüggő tehetségterületek esetében. 4.2. A tehetségdiagnosztikai lehetőségek áttekintése (a 3 probléma kritikája:4) Nap mint nap találkozunk tehetséges emberekkel, tudjuk róluk, hogy tehetségesek, de valamiért mégis nehéz egy olyan egyszerű definícióval leírni az őket jellemző tulajdonságokat, amely kielégítő, érthető, teljes körű, és méltó lenne hozzájuk. Arról, hogy a tehetség hogyan is azonosítható, számos modell, definíció született már. Nem kell újra megalkotni a tehetség tulajdonságtárát, a mi dolgunk csupán az, hogy kiválasszuk az eddigiekből a legmegfelelőbbet. „Azt, hogy kit tekintünk tehetségesnek, voltképpen az általunk választott tehetségkoncepció határozza meg.” – mondja Mező Ferenc doktori disszertációjában. De melyik a legmegfelelőbb? Arról, hogy hogyan is vehetjük észre a tehetséget, valószínűleg mindannyiunk fejében felbukkannak ötletek. Az is bizonyos, hogy mindenki a tehetség más és más megnyilvánulási formájára gondol. A tehetség ugyanis egy erősen relatív, és nehezen körülírható fogalom. Herskovits Mária és Gyarmathy Éva a tehetségazonosítás négy tágabb módját jelölték meg (Herskovits-Gyarmathy, 1995; Gyarmathy, 2006). Az egyik legegyszerűbb, és legkönnyebben hozzáférhető megoldás az, ha a teljesítmény alapján válogatjuk ki a tehetség-ígéreteket. Egy másik, kézenfekvő módszer az, ha egyszerűen véleményeket gyűjtünk róluk. A tehetségazonosítás harmadik módja a versenyek révén történő identifikáció. Míg végül a pszichológiai vizsgálatok használatát említik a szerzők a tehetségek kiválogatásában. 4

Ceglédi Tímea: A tehetség azonosításának elméleti és gyakorlati kérdései Debrecen, 2009. 10.p. -6-


A kutatók többsége többféle módszer együttes alkalmazására esküszik, viszont sajnos az általuk kidolgozott tehetségdiagnosztikai eljárások az iskolás korosztályra koncentrálnak. Ahhoz, hogy az óvodás gyermekek körében hatékonyan alkalmazható módszert dolgozzunk ki, véleményem szerint a 3-7 éves korosztály értékelési-mérési elveiből kell kiindulni. 4.3. A táncos képességterületek összetevőinek kutatása (a 4. probléma kritikája) A táncos mozgásfejlesztés hatékonyságának vizsgálatához a korábbi kutatási eredmények áttekintésére volt szükségem, mivel ez a terület - mint óvodai fejlesztő tevékenység - nem rendelkezik olyan konkrét mérési-értékelési szakirodalommal, mint más foglalkozási ágak. Ennek oka egyértelmű: a "gyermektánc" tevékenységekben komplexen jelenik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő óvodai tevékenységi ágak között - melyekhez több óvodai szakember dolgozott ki mérésiértékelési módszert - a mozgás és a zenei nevelés külön szerepel. 4.3.1. Az óvodás gyermekek mozgásfejlődésével összefüggő kutatások5 Áttekintve az elmúlt két évtized mozgásfejlődésének és fejlesztésének kutatásait megfigyelhető, hogy a kutatók egyre több konkrét és megbízható adattal rendelkeznek az óvodások testi fejlődéséről, kondicionális és koordinációs képességeinek szintjéről, amelyek egyre jobban beépülnek az óvodai nevelés gyakorlatába. E kutatásokból kitűnik, hogy az óvodáskori mozgásfejlettséget nem elég csupán teljesítményátlagokkal jellemezni, hanem rendkívül fontos a „minőségi” oldal, az alapvető mozgásformák fejlődési fázisainak tanulmányozása is. A táncos mozgásformákra ez kiemelten igaz. Az óvodai mozgásfejlesztéssel kapcsolatban néhány olyan hazai és külföldi kutatás említhető meg, amelyekben konkrét kísérleti munka eredményeként közvetlen információk olvashatók a 3-7 éves korosztályra vonatkozóan. Az első - eredményeket is feltáró - adat, a témában 1966-ból való. Straková a második prágai nemzetközi konferencián 600 3-6 éves óvodás gyermek motorikus vizsgálatáról számolt be. Megállapításai szerint a motorikus teljesítményt a testi fejlettség, az alkattípus, de különösen a családi és óvodai környezet befolyásolja. Tehát már a hatvanas 5

Tamásiné Dsupin Borbála: A népi játékok és a mozgás relációja, és funkciója a 3-7 éves gyermekek személyiségfejlődésében 61-63.p. 2010. -7-


években is méréssel kimutatható volt az óvoda szerepe a gyermekek testi képességeinek fejlődésében. Siren-Tiusanen (1978) a játék jelentőségét elemzi az óvodások testnevelésében. Két fejődési irányt jelöl meg: az egyik a finommotorikus készségekre épülő „konstrukciós” játékokhoz vezet, a másik a nagy mozgásokat tartalmazó játékok irányába. Ez utóbbi közé sorolja a „szabályjátékokat”, amelyek kezdetben az alapvető mozgásformák fejlődését segítik. „Később a szabályok válnak a játék lényeges elemévé, amelyet mint kulturális örökséget – például a népi játékoknál – az egyik generáció továbbadja a másiknak. Ez utóbbiak jelentősek abból a szempontból is, hogy a szabályjátékok fejlesztik a gyermek gátló, önmegtartóztató folyamatait is.”- írja. (2) Kunos Andrásné (1980) vizsgálata a gyermekek gyorsasági erejét és állóképességét tanulmányozta óvodai korosztályok szerint. Megállapítása szerint a fejlődés 5 éves kor után felgyorsul, amely kapcsolatban állhat az ugyanekkor megfigyelt testi fejlődésbeli változásokkal. Ez a konklúzió azt is igazolja, hogy 5 éves kortól érdemes a tehetségígéretes gyermekek számára kiemelt fejlesztést biztosítani. Győri Pál (1994) tanulmányában elemzi a 3-6 éves korosztály motorikus fejlődését. Bemutatja a „sokmozgásos játékok” hatását az erő, a gyorsaság, az állóképesség és a koordináció, valamint a magasság és a testsúly fejlődésére. Kutatási eredményeire alapozva feltételezhető, hogy a népi mozgásos játékok komoly fejlesztői az előbb megnevezett motorikus képességeknek. 1996-ban Veszprém adott otthont a gyermekek mozgásfejlődésével kapcsolatos kutatási eredmények bemutatásának. A területre kiterjedő sokszínű anyagból a témámhoz kapcsolódóan Győri (1996) és Bucsyné (1996) munkája említhető meg. Meggyőzően bizonyítják, hogy a mozgáskoordináció mindennapos mozgástevékenységekkel való fejlesztése igen hatásos. Farmosi és Gaálné (2001) az óvodások testi fejlődését, fizikai teljesítményét és motorikus struktúráját tanulmányozták 2805 gyermek adatai alapján. Analízisükben azt az eredményt kapták, hogy az óvodáskorúak motorikus struktúráját 4-5 éves korban a mozgás kivitelezésének minősége határozza meg. 5 éves kor után kezd megmutatkozni a kondicionális képességek szerinti differenciálódás. A kondicionális képességek közül a táncos tehetségdiagnosztikában az állóképességet találtam lényeges elemnek, amely hozzájárul a feladat iránti elkötelezettség kifejeződéséhez és ez a kutatási eredmény szintén megerősít abban, hogy a táncos tehetségígéreteket 5 éves kor után kell keresnünk. -8-


4.3.2. Az óvodás gyermekek zenei képességeinek fejlődésével összefüggő kutatások6 Hasonlóan a tehetségkutatáshoz, amelynek első lépéseit az intelligenciakutatás jelentette, az első - a zenei képességeket érintő - elméletek és vizsgálatok a zenei tehetség definiálásának céljával születtek. A tehetségkutatás modern szemlélete előtt általános volt az a megközelítés, amely a zenei tehetséget kizárólag a kivételes zenei képességgel azonosította. Ezért a zenei képességkutatás története kezdetben elválaszthatatlan volt a zenei tehetség kutatásával. Az első írás, amely a zenei képességeket vizsgálja, 1805-ben jelent meg Berlinben, szerzője Christian Frederich Michaelis. Írásában a szerző a zenei tehetség felismeréséhez és fejlesztéséhez ad tanácsokat. A zenei képességek első tudományos igényű kutatója Theodor Billroth volt, akinek elmélete szerint a muzikalitás a ritmus a hangmagasság, a hangerő és a hangszín észlelésén alapul, amelyek közül a ritmus a legalapvetőbb. Okfejtésében már megjelenik az a gondolat, hogy a tánc elsajátításához több kell a zenei tehetségnél, de még nem rendeli hozzá egyértelműen a motorikus képességek szükségességét. Elméletében megjelenik viszont a környezet, és kiemelten a pedagógia, a tudatos képességfejlesztés szerepe, amit később a zenei tehetség esetében többen vitattak (pl. Johannes Von Kires, aki elsősorban veleszületett tulajdonságként kezeli). Az 1920-as években születtek az első a zenei tevékenységhez szükséges képességeket összefoglaló rendszerek. Ezek bemutatását azért nem tartom szükségesnek, mert a hazai zenekutatás világszínvonala is azt indokolja, hogy - kiváltképpen a magyar népi gyermektánc vonatkozásában - saját eredményeinkre helyezzem a hangsúlyt. Magyarországon nagy hagyománya van a zenepszichológiai kutatásoknak. Révész Géza, Varró Margit, Gyulai Elemér, Szeghy Endre munkásságának köszönhetően az első külföldi kezdeményezésekkel szinte egy időben megkezdődtek azok a kutatások, amelyek a zenei tehetség és a zenei képességek kérdéskörével foglalkoztak. A 20. század 30-as, 40-es éveitől kezdve hazánkban Kodály Zoltán adott a zenei nevelésnek új perspektívát, amelynek hatása a zenepszichológiai kutatások irányára is meghatározóvá vált. Kodály Zoltán kezdeményezésére Magyarországon a zenepszichológia kitüntetett 6 Turmezeyné Heller Erika: A zenei ismeretek és képességek fejlődése az alsó tagozatos életkorban (tanul‐ mány) 2‐4.p. DE Bölcsészettudományi Kar 2006. -9-


területévé a zene transzferhatásának vizsgálata vált. Kodály bizonyos volt abban, hogy a gyermeki személyiség harmonikus fejlődésében rendkívüli szerepe van a zenének. Ahhoz, hogy az oktatáspolitikával és a társadalommal is el tudja fogadtatni a zenei nevelés nélkülözhetetlenségét, meggyőződését tudományos kutatásokkal akarta alátámasztani. Ennek eredményeként nagy lendületet vettek a zenei vizsgálatok. Kodály a magyarság kulturális felemelkedésének zálogaként tekintett az ifjúság zenei nevelésére. A munkatársaival kidolgozott módszertana, amely kiemelkedett korából, méltán tett szert világhírre, és a zenepszichológia legújabb eredményeinek ismeretében is megállja a helyét. Így ma már senki sem kérdőjelezi meg a zene - ezen belül is a magyar népzene - személyiségfejlesztő erejét az óvodai nevelésben. 4.4. A táncos tehetséggondozás dokumentálásának kérdései (az 5. probléma kritikája) Az óvodai tehetséggondozás bevezetése új szervezeti kultúra megjelenését, mozgásba hozását teszi szükségessé. Azáltal, hogy a nevelőtestületek elkötelezték magukat egy új cél elérésének, felvállalták, hogy a hatékony tehetséggondozás megvalósítását együttműködve, egymástól tanulva valósítják meg. Az egységes és hatékony fejlesztőmunka egyik alappillére a jól átgondolt dokumentációs rendszer alkalmazása. Mivel az intézmények mára már "jól bejáratott" belső dokumentációs bázissal rendelkeznek, így fontosnak gondolom, hogy minden óvoda a saját tervezőértékelő rendszeréhez illeszkedő fejlődéskövető dokumentációt dolgozzon ki saját tehetséggondozó tevékenységéhez.

5. A táncos mozgás fejlesztésére irányuló tehetséggondozás vizsgálati területei (hipotézis felállítása) Az általam választott témában végzett problémafeltáró és forráskutató munkám eredményei alapján a következő hipotéziseket fogalmaztam meg, melyek kutatására helyi szinten - saját intézményem, nevelőtestületem, óvodásaim körében - vállalkoztam: 1. A táncos tehetséggondozás dokumentálásával összefüggésben: Ha intézményi szinten a táncos mozgásfejlesztés - mint program specifikus sajátosság tehetséggondozási koncepciója, diagnosztikai dokumentációja kidolgozásra kerül, ennek mintájára a többi tehetséggondozó műhely diagnosztikai rendszerének kiépítése a nevelőtestület aktív közreműködésével valósulhat meg. - 10 -


2. A táncos képességterületek feltárásán alapuló tehetségdiagnosztikával kapcsolatban: Amennyiben az óvodapedagógusok általános megfigyelésein, benyomásain túl alkalmazunk egy tudatosan felépített képességstruktúrára épülő vizsgálati módszert a táncos mozgásfejlődés terén kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek azonosítása céljából, megakadályozhatjuk, hogy egyes gyermekek esetében ez a tehetségígéretes képességterület rejtve maradjon.

6. A témakifejtés célja Kutatómunkám legfőbb célja, hogy megvizsgálja, kidolgozza és bebizonyítsa, miként lehetséges az óvodai táncos mozgásfejlesztés minél magasabb szintű megvalósításához az óvodás korosztály számára alkalmazható tehetségdiagnosztikai rendszert kialakítani.

7. Vizsgálati módszereim Az 1. hipotézis bizonyításához kapcsolódva: Vizsgálati módszer

Csoportos interjú

A vizsgálat témája

Intézményi tehetséggondozási rendszer bevezetése

A vizsgálat célja

Az óvodapedagógusok véleményének vizsgálata az általam kidolgozott tehetséggondozási koncepcióval kapcsolatban.

A vizsgálat helye

Szent Anna Katolikus Óvoda Kunszentmárton Napsugár Óvoda Széchenyi ltp. 2. Óvónői szoba

A vizsgálat időpontja

2012. január 15.

A vizsgálatban résztvevők A Szent Anna Katolikus Óvoda teljes nevelőtestüköre, száma (mintaválasztás) lete (20 fő) - 100%-os mintavétel

A kerülő rendszerfejlesztő tevékenység hatékony megvalósításához elengedhetetlen a nevelőtestület együttműködése. Az intézményi tehetséggondozó rendszer első elemeként - 11 -


a gyermektánc tehetségműhely működéséhez szükséges mérési, értékelési, tervezési anyag került általam kidolgozásra. Ennek mintájára a kolléganők bevonásával dolgoztam ki és vezettük be a többi fejlesztési terület tehetséggondozó programját. Első lépésként részletes tájékoztatást követően - az óvónők véleményét, hozzáállását mértem fel csoportos interjú formájában. A 2. hipotézis bizonyításához kapcsolódva: A) Módszer

Megfigyelés

A megfigyelés témája

Tehetségdiagnosztika a táncos mozgásfejlődés területén

A megfigyelés célja

A nagycsoportos gyermekek körében a táncos tehetségígéretek felkutatása az új tehetségdiagnosztikai módszer alkalmazásával.

Szent Anna Katolikus Óvoda Kunszentmárton Napsugár Óvoda Széchenyi ltp. 2. Minden olyan óvodai csoport, amelyben nagycsoportos korú gyermekek is járnak 2011. október 03-05. - Maci csoport A felmérés időpontja 2011. október 06-07. - Mókus csoport 2011. október 10-12. - Nyuszi csoport A megfigyelésben résztvevők A Szent Anna Katolikus Óvoda Napsugár Óvodai köre, száma (mintaválasztás) tagintézményének tanköteles korú gyermekei (52 fő) - 100%-os mintavétel Maci csoport (nagy-középső cs.): 18 fő Mókus csoport (nagycsoport): 24 fő Nyuszi csoport (középső-nagycs.): 10 fő "Ryans-féle" becslési skála7 Alkalmas megfigyelési negatív állítás 1 2 3 4 5 6 7 pozitív állítás technika A megfigyelés helye

A gyermekek körében végzett vizsgálatom célja kettős. Egyrészt fontosnak tartom a kidolgozásra kerülő tehetségazonosító módszer kipróbálását a gyakorlatban, másrészt a megfigyelés és a következőként bemutatásra kerülő dokumentumelemzés eredményeinek öszszehasonlító elemzése lehetővé teszi a hipotézisem bizonyítását vagy megcáfolását.

7

Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe 131.o. Keraban Kiadó Budapest, 1993. - 12 -


B) Kutatási módszer

Dokumentumelemzés

A vizsgálat témája

A csoportvezető óvodapedagógusok meglátásai a tehetségígéretes gyermekekkel kapcsolatban.

A vizsgálat célja

A gyermekek egyéni fejlesztési terveiben szereplő adatok alapján információgyűjtés arra vonatkozóan, hogy tanév elején az óvodapedagógusok mely gyermekek esetében állapítottak meg életkorhoz képest kiemelkedő képességszintet a táncos mozgás terén. Szent Anna Katolikus Óvoda Kunszentmárton Napsugár Óvoda Széchenyi ltp. 2. Vezetői iroda

A vizsgálat helye

A vizsgálat időpontja

2011. december 20.

A vizsgálatban résztvevők A Szent Anna Katolikus Óvoda Napsugár Óvodai köre, száma (mintaválasztás) tagintézményének tanköteles korú gyermekei (52 fő) - 100%-os mintavétel Maci csoport (nagy-középső cs.): 18 fő Mókus csoport (nagycsoport): 24 fő Nyuszi csoport (középső-nagycs.): 10 fő Egyéni fejlesztési lapok 2011/2012 Vizsgált dokumentum

Mivel pedagógiai programunk kiemelten kezeli a táncos mozgásfejlesztést, így a gyermekek egyéni fejlesztési lapjain jelenleg is szerepel olyan pont, ahol nagycsoportban tanév elején az óvodapedagógusok rögzítik, hogy kiket találnak a mindennapi megfigyeléseik által kiemelkedőnek a táncos mozgás területén. A dokumentumelemzés módszerével így vizsgálni tudom, hogy a gyermekeket legjobban ismerő óvónők szerint kik lehetnek tehetségígéretek ezen a téren.

- 13 -


II. TEHETSÉGDIAGNOSZTIKA, TEHETSÉGAZONOSÍTÁS A GYERMEKTÁNC TERÜLETÉN "A tehetséggel kapcsolatos lelki, viselkedésbeli, teljesítménybeli, környezeti tényezők vizsgálatát nevezzük tehetségdiagnosztikának."8 A tehetségazonosítás az a folyamat, amelynek során felderítjük a gyermekek rejlő tehetségígéretet. Talán ez a terület a tehetséggondozó munka legkritikusabb pontja, hiszen ha nem találjuk meg az igazi tehetségeket, nem lehet hatékony a leggondosabban összeállított a program sem. Másrészt azért is kritikus elem ez, mert nagyon nehéz korrekt módon azonosítani a tehetséget. Ennek a feladatnak a megoldása körültekintő munkát kíván a pedagógusoktól. A tehetségdiagnosztikával foglalkozó szakemberek egyetértenek abban, hogy az adott területen kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek megtalálása nem lehet egyetlen pedagógus feladata, a tehetségazonosítás folyamatába több - a gyermek fejlesztésében érintett - személy bevonására van szükség. Az általam összeállított komplex azonosítási folyamat négy lépésből tevődik össze: a)

Tehetségterületenként kidolgozott szempontsorok alapján megfigyelések elvégzése, rögzítése A nagycsoportos gyermekek körében szeptemberben az óvodapedagógusok a Renzulli-modell alapján kidolgozott szempontsoroknak megfelelően strukturált megfigyeléseket végeznek. Az eredmények mennyiségi és minőségi elemzését szintén a csoportvezető óvodapedagógusok készítik el a nagycsoportos gyermekek körében minden tehetségterületre vonatkozóan. Ezek az adatok a gyermekek egyéni fejlesztési naplójában kerülnek rögzítésre és alapját képezik a tehetségazonosításnak.

b)

"Tehetségfürkész hét" lebonyolítása A második körben minden gyermek, aki egy adott tevékenységi területen, mint átlagon felüli képességekkel rendelkező gyermek azonosításra került részt vesz egy (vagy több) játékos műhelyfoglalkozáson, ahol a tehetséggondozó pedagógus további megfigyeléseket végez. Itt néhány játékos feladattal újabb információkat sze-

8

Fogalomtár a tehetségpontok számára (alapváltozat) Összeállította: dr. Balogh László és dr. Mező Ferenc Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége 2010. 19.p. - 14 -


rezhet az adott területen speciális szaktudással rendelkező kolléganő arra vonatkozóan, hogy kik lehetnek tehetségígéretek? c)

Gyermeki érdeklődéstérkép kitöltése Az óvodai tehetséggondozásban kiemelkedően fontos motivációs tényező további szűrése érdekében készítik el a csoportvezető óvónők 2-3 éves tapasztalataik alapján - a gyermekek egyéni fejlesztési lapjába beépített - érdeklődéstérképet (1. számú melléklet), a szempont lista összeállításában a tehetséggondozó pedagógusok vesznek részt.

d)

Szülők megfigyeléseinek felmérése Gyermekük tehetségígéretes képességterületei és érdeklődési köre szempontjából a szülők is igen sok információval rendelkeznek. A tanév eleji szülői értekezletek keretein belül ezt is felmérjük (2. számú melléklet), és egyben részletes tájékoztatást nyújtunk az intézményben megvalósuló tehetséggondozás folyamatáról. Bízom benne, hogy a szülők ilyen módon való bevonásával megelőzhető az a fajta hamis elvárás, melyre a bevezető részben, a problémafeltárásnál már utaltam, tehát hogy a szülők szeretnék megválasztani, hogy gyermekük tehetséggondozása milyen területeken valósuljon meg szervezett formában.

A táncos mozgásfejlettség terén a tehetségígéretek megtalálására olyan megfigyelési szempontsort állítottam össze, melyben az általam legfontosabbnak ítélt fejlődésjellemzők szerepelnek. Ezek kiválasztásához szükségesnek éreztem a 3-7 éves korú gyermekek mozgásfejlődésének áttekintését annak érdekében, hogy nyilvánvalóvá váljon számomra, melyek azok a fejlődési mutatók, amelyek kiemelkedő eredményei már 5 éves korban megmutatkoznak, tehát jelzik a tehetség megjelenését.

1. Az óvodás gyermekek táncos mozgásfejlődésének analizálása Az óvodás korosztály mozgásfejlődésére jellemző a már megtanult mozgások tökéletesedése és az első mozgáskombinációk megjelenése. Fejlődésük három jellegzetes iránnyal írható le: megnyilvánul a teljesítmény javulásában, a mozgásvégrehajtás minőségében, pontosságában és az ismert mozgások kombinációjában. A táncos mozgások az alapvető mozgástípusokból alakulnak ki, ezért ezek fejlődési jel- 15 -


lemzőinek ismerete nélkül nem tudjuk a tehetség felismeréséhez szükséges képességeket rendszerezni. Az óvodáskor a mozgásfejlődés szempontjából nem egységes időszak. A szakirodalom szerint 3-4 évesekre még a kisgyermek mozgásának sajátossága a jellemző. 5-6 éves korban következik be nagyobb változás (teljesítményjavulás). A táncban is fontos szerepet játszó mozgásformák körül 4 éves kor után figyelhető meg nagyobb fejlődés a járás terén. Ekkorra jellemző, hogy kisgyermekre jellemző „tipegő” járás elmarad, s kialakul a sarokkal való talajfogás. A jól koordinált járás a négyéves gyermekek felére már jellemző. A futás fejlődése a lépéshossz növekedésével és a lépésfrekvencia csökkenésével megy végbe. A jól koordinált futás 4 éves korban a gyermekek 30%-ára már jellemző. Ebben az életkorban az ugrás csak akkor fejlődik megfelelően, ha a gyermekek kellő gyakorlásban vesznek részt. Ennek hiányában az ez irányú fejlődés lassú és formaszegényen történik. Az öntevékeny játékokban az ugrások részaránya kevesebb, mint a többi mozgásformának. De ez természetesen megfelelő „edzés” hatására (és itt van komoly szerepe az óvodapedagógusok alapozó munkájának) gyorsabb és sokrétűbb fejlődést mutat. Folyamatos fejlődés tapasztalható a forgás és az egyensúlyozás területén is. A mozgásvégrehajtás minősége is javul ezen időszak alatt. A javulás mögött az idegrendszer szabályozó folyamatainak tökéletesedése, összerendezettsége áll. A harmadik jelentős mérföldkő az ismert mozgások kombinációjának megjelenése, a már korábban megtanult, különböző szerkezetű mozgásokat képesek egymásba fűzni. 5-6 éves korra az átlagosnál jobb táncos mozgásképességű - tehetségígéretes - gyermek folyamatos, pontos, finoman differenciált mozgásvégzésre képes, gyors, tempót tud tartani és váltani. Bonyolultabb mozgásokat (forgás, szökellés) is biztonságosan végrehajt. Jó egyensúlyérzékkel és ritmusérzékkel rendelkezik. Képes a különböző táncmozdulatokat társaival egyöntetűen, esztétikusan végezni.9

9

Wirkerné Vasvári Éva: Az óvodás gyermekek fejlesztése magyar népi játékokkal (Játék - mozdulat - tánc kötet, szerk.: Sándor Ildikó 66.o., 144 p.) Hagyományok Háza 2008 - 16 -


2. A Ren nzulli-mod dell alapjáán kidolgo ozott meg gfigyelés általános á m menete A megfigyelés m alapjául szo olgáló képeességstruktú úra bemutaatása omban az általam de efiniált kép pességstruktúrára do olgoztam kii megfigyelési szem-Vizsgálato pont- és ffeladatrend dszert. Érte elmezésem m szerint, az a egyes zeneiz és m mozgás tevékenysé-gekhez szzükséges képessége k ek hierarch hikusan réttegződnek.. A képessségek a Renzulli R - modellre épülő stru uktúrába kerültek k beesorolásra,, így a 15 5 megfigyelési szemp pont 3 - a tehetsége et általános san megha atározó - sszemélyisé égjegy alá á elve, mivel a modell szerint a tehetség az a átlagon n felüli képpesség (ad dottság), a lett rende feladat irá ánti magass szintű elk kötelezettsség és a kiemelkedő k ő kreativitáás-összetev vők együt-tes fennálllásának erredménye.. A számtalan - a zenei- és mo ozgás tevé ékenysége ekhez szük kséges - kéépesség közül k azt a 15-öt vála asztottam, melyekről úgy gondo oltam, hog gy már 5 éves é korbaan egyértelműen mu-tatják a gyyermekben n rejlő lehe etőségekett a gyermektánc terülletén:

Tááncos mozg gásfejlettségg - képességek felosztása a Ren nzulli modeell alapul vételével

      

 Mozgásk koordináció  Mozgáso ok összekap csolása E Egyensúlyozó ó mozgások Irrányváltás ké épessége képessége T Tempótartás R Ritmusérzék T irányok is Téri smerete társakhoz T Tempóérzék, v való alkalmaz zkodás T Táncos mozg gás e esztétikuma

   

s Érdeklődés Kitartás Szerepválllalás Terhelhető őség

 Mozgások tagoltsága, mozdulatok kifiinomultsága  Táncos mo ozgásimprov vizáció

- 17 -


Az alkalmazott megfigyelési technika Véleményem szerint a gyermeki képességek fejlettségi szintjének megállapításához a legalkalmasabb megfigyelési technika a becslési skálán történő értékelés. A "Ryans-féle" skála alapján egy 7 számjegyből álló skálán tudjuk a gyermekek aktuális fejlettségi szintjét rögzíteni. Ez már lehetővé teszi a képességszintek közötti apróbb különbségek érzékeltetését is. A megfigyelési táblázaton (3. számú melléklet) a skála mind a hét értékéhez konkrét megfogalmazást rendeltem az adott képesség fejlettségi szintjének könnyebb bemérése érdekében. A megfogalmazások közül kell az adott gyermek megfigyelése alapján a pontos fejlődési fokot meghatározni. A megfigyelés kritériumrendszere A megfigyeléseim számszerű eredményeinek elemzését és a tehetségígéretek azonosítását a következő módszer alkalmazásával kívánom megvalósítani10: Konceptuális megfogalmazás Átlag feletti képesség Kreativitás Motiváció TEHETSÉG

Operacionális megfogalmazás Vizsgálati módszer / Vizsgálati Tehetség küszöb eszköz változó Teljesítmény5 érték megfigyelés 4 (pontérték a 76 es skálán) a képesség, a kreativitás és a motiváció vizsgálatának végeredménye

Tehetség index*

Abszolút tehetségküszöb: 111

A táblázatban a 3 fő személyiségjegy esetében meghatároztam azokat a számszerű értékeket, amelyek feletti átlagos képességszintet elérő gyermekeket a táncos mozgás terén tehetségígéretnek tekintek (tehetségküszöb). A tehetség küszöb értékeket úgy határoztam meg, hogy a gyermekek egyéni pontértékeiből az átlag feletti képesség, a kreativitás és a motiváció esetében külön-külön intézményi átlagot számoltam, ennek az egész értékre történő kerekítése adta a tehetség küszöb értéket. 10

Mező Ferenc: Tehetségdiagnosztika Kocka Kör & Faculty of Central European Studies, Constantine the Philosopher University in Nitra (Slovakia), Debrecen 2008. - 18 -


A kiemelkedő képességek, küszöbértéke az előbb bemutatott számítási mód szerint 5 átlagpont, mivel idén a vizsgált 52 gyermek átlagos képességszintje 5,013 pontértéket mutatott. A kreativitás vizsgálata a táncos mozgás esetében sok kérdést vet fel. Az életkori sajátosságokból adódóan úgy érzem, hogy ez a terület nagycsoportos korban kezd majd látványossá válni, ezt igazolta mérési eredményem is (intézményi átlagpont érték: 4,365), így itt állapítottam meg a legalacsonyabb tehetségküszöb-értéket (4). Az óvodás korosztály esetében a feladat iránti elkötelezettség a legkiemelkedőbb, mivel a gyermekek azokat a tevékenységeket végzik legszívesebben, amelyekben a legtöbb sikerélményük van. Az egyéni átlagértékek intézményi összesítéséből is ez derült ki, hiszen az intézményi átlag magasan meghaladja az előző két tehetség-terület eredményeit (5,856 átlagpont). A tehetségküszöb értéke így 6 átlagpont lett. * Tehetségindex képzése = (100*képesség) + (10*kreativitás) + motiváció A tehetségindex képzése az alábbi formula alapján történik: Átlag feletti képesség: 1 = tehetségküszöbnek megfelelt 0 = nem felelt meg

111

Kreativitás: 1 = tehetségküszöbnek megfelelt 0 = nem felelt meg Motiváció: 1 = tehetségküszöbnek megfelelt 0 = nem felelt meg

A módszer lényege, hogy azonosításra lehetőleg azok a gyermekek kerüljenek, akik nem csak átlag feletti képességekkel és kreativitással rendelkeznek a táncos mozgás terén, de emellett rendkívül érdeklődnek a táncos tevékenységek iránt. A megfigyelés lebonyolítása Az általam elképzelt tehetséggondozó rendszerben a tehetségazonosítás folyamatában az óvoda nagycsoportos korú gyermekei teljes létszámban vettek részt. A megfigyelési szempontok úgy kerültek kidolgozásra, hogy egy tudatosan összeállított táncos tevékenység megszervezésével a képességszintek felmérése megvalósítható. A - 19 -


csoportot vezető óvodapedagógusokkal együtt végeztem a megfigyelést és rögzítettem az adatokat (az egyik kolléganő a foglalkozást vezeti, amíg a társa segített a megfigyelési eredmények értelmezésében). Egyszerre kb. 5-8 gyermek megfigyelése valósítható meg. A megfigyelési lapokon szereplő fejlettségmutató értékeket átlagérték formájában is kifejeztem és a 3 fő szempont (képesség, kreativitás, motiváció) átlagos számértékét és az átlagos eredményeket is határoztam meg gyermekenként. A három terület átlagértékeit viszonyítjuk a tehetségküszöb elvárt értékeihez, ez alapján alakul ki minden gyermek esetében a tehetségindex (000, 010, 011, 110, 101, 111).

3. A rögzített megfigyelést követő lépések a tehetségazonosításban 3.1. A táncos tehetséggondozó óvodapedagógus tehetségfürkész foglalkozása A korábban bemutatott módon a táncos mozgás terén átlagosnál jobb képességű gyermekek esetében megvalósítjuk a műhelyvezető óvónő által szervezett játékos foglalkozást, ahol - az első körben kiszűrt gyermekek létszámának függvényében is - további szűrést végezhetünk. Főbb megfigyelési szempontjaink a gyermekek érdeklődése, motiváltsága, kreativitása, ill. meglévő táncos mozgáskészsége. 3.2. Gyermekek beválogatása a táncos tehetséggondozó műhelybe A táncos tehetségműhelyt vezető óvónő megkapja a csoportvezető óvónőktől a strukturált megfigyelések eredményeit azokra a gyermekekre vonatkoztatva, akik a tehetségküszöböt elérték. Ebből kiindulva a következő adatok figyelembe vételével valósítja meg a gyermekek beválogatását a táncos tehetséggondozó műhelybe:  Saját személyes tapasztalatai, az általa is megfigyelt gyermeki érdeklődés, kreativitás és képességjellemzők terén  A csoportvezető óvónők által a gyermekek egyéni fejlesztési lapján rögzített motivációs jellemzők a táncos tevékenységekkel kapcsolatban (gyermeki érdeklődés térkép adatai)  A "hogy érezted magad?" tábla adatai a tehetségfürkész foglalkozásról  A szülői felmérés eredményei

- 20 -


III. VIZSGÁ ÁLATI ER REDMÉNY YEIM BEM MUTATÁSSA 1. A meggfigyeléseen alapuló ó tehetséggdiagnoszztikai módszerem kkipróbálása a gya-korlatban n Az általam m kidolgozzott megfigyelési mód dszer alkalmasságán nak vizsgáálatát a teh hetségazo-nosításra annak gya akorlati kip próbálásávval valósíto ottam meg. Munkaheelyemen a Napsugárr Óvodában n összesen n 52 nagyc csoportos korú gyerm mek részvé ételével véégeztem el a vizsgá-latot. A 3 nagyccsoportban n a csoporrtvezető óvvónők seg gítségét ké értem abbaan, hogy együtt e ösz-szeállítsun nk egy olyyan táncos s-mozgáso os tevékenység terve et, amely iilleszkedik a csoportt aktuális életébe és lehetővé l te eszi a 15 kképesség megfigyelés m sét számoomra. A délelőttö ös óvónő által á vezete ett foglalko ozáson a gyermekek képességsszintjének rögzítésétt a délutáno os óvónő segítségév s vel valósíto ottam meg (4. számú melléklet)). 1.1. Méré ési adatok ábrázolás sa diagram mon

Egyéni átlagéértékek csoporton nként

7 6 5 4 3 2 1 0 képesség

B.A. 5,67

C.M. 4,33

H.Zs. 4,44

K. A. 5,889

K.T. 4,11

M.I. 4,67

S.F. 4,89 9

T.V. 5,67

VV.E. 44,89

V.Z. 4,89

kreativitás

5,5

3,5

4,5

5,,5

4,5

3,5

3,5

6

33,5

3,5

motiváció

7

6,5

4,75

7

6

5

4

6,5

66,5

6,5

1. sz. diagram m - 21 -


7 6 5 4 3 2 1 0 kképesség

A A.A. B.S. C.D. C.T. D D.A. F.A. F.R. F.S. G.T. G H.N. KK.I. K.Z. 4,,89 5,89 6 4,44 4,,33 5,78 4,,67 4,33 5,,89 4,89 5,,78 4,67

kkreativitás 4 4,5

6

5,5 5

4

44,5

6

4

5

6

4

55,5

4,5

m motiváció 4,,75

7

6,5 6

4,75

66,5

7

6,5 6

6

6,5 6

5

7

6

2. sz. diagra am

7 6 5 4 3 2 1 0 kképesség

L..A. 6

L.L. M.B. M M.K. N N.E. N.T. O.A. O P.K. P.Z. P R.G. SS.T. V.V. 4,67 4,,67 4,89 4,,44 5,89 4,,89 4,67 4,,44 6 4,,44 4,89

kkreativitás

6

5

4,5 4

4,5

5

5,5

5

4,5

5

6

44,5

5

m motiváció

7

5

6,5 6

4,75

5

7

4,5 4

6,5

5

7

5

4,75

3. sz. diagra am 7 6 5 4 3 2 1 0 képesség

B.K. 4,89

D.V. 4,67 7

E.E. 4,89

F.É. 4,44

H.I. 5,89 9

H.Z. 4,33

K.B. 4,89

K.T. 4,444

L.Á. 4,67

kreativitás

4

3,5

4,5

3,5

5,5

5

4,5

3,5

4

motiváció

7

4,75 5

6,5

5

7

6,5

5

5

5

- 22 -

4. sz. diagram


7 6 5 4 3 2 1 0 képesség

L.P. 4 4,33

M.B. 6

M.D. 5,78

N N.Á. 44,89

N.É. 4,44

N.T. 5,78

P.P. P 4,67

R.N. 4,89

T.B. 5,89

kreativitás

3,5

5,5

6

44,5

5

6

3,5 3

4

5,5

motiváció

4

7

6,5

6,5

5

7

5

4

7

55. sz. diagram m

TTehetség g - összeteevők és a hozzájukk kapcsollódó küszzöb - érték ék 1 Átlagon 1. n felüli kép pesség ala akulása cso oportonkénnt küszöb 6 5 4 3 2 1 0

B..A. kképesség 5,67

C.M. 4,33

H.Zs. 4,44

K.A. 5,89

K.T. 4,11

M.I. 4,6 67

S.F. 4,89

T.V. T 5,67 5

V.E. 4,89

V.Z. 4,89

6. sz. diagram 7. sz. diagram küszöb

6 5 4 3 2 1 0

A.A. B.S.. C.D. C.T. D.A. F.A A. F.R. F.S. G.T. H H.N. K.I. K.Z. L.A. L.L. M.B.M.K. N.E E. N.T. O.A. P.K. PP.Z. R.G. S.T. V.V. kéépesség 4,9 5,9 6 4,4 4,3 5,8 4,7 4,3 5,9 44,9 5,8 4,7 6 4,7 4,7 4,9 4,4 4 5,9 4,9 4,7 44,4 6 4,4 4,9

- 23 -


küszöb 6 5 4 3 2 1 0

B.K. D.V. E.E.

F.É..

H.I.

H.Z. K.BB. K.T. L.Á.

L.P. M.B. M.D N.Á. N N.É. N.T. PP.P. R.N. T.B. . képesség 4,89 4,67 4,89 4,44 4 5,89 4,33 4,889 4,44 4,67 4,3 33 6 5,78 4,89 4,44 5,78 44,67 4,89 5,89

8. sz. diagra am

2. Kreativitás K s alakulása csoporton nként

küszzöb

6 5 4 3 2 1 0

kkreativitás

B B.A. 5,5

C.M. 3,5

H.Zs. 4,5

K.A A. 5,55

K.T. 4,5

M.I. 3,5

S.F. 3,5

T.V. 6

V..E. 3,,5

V.Z. 3,5

9. sz. diagra am

küszöb

6 5 4 3 2 1 0

A.A B.SS C.D C.T D.A F..A F.R F.S G.T H H.N K.I K.Z L.A L.L M. M. N.E N.T O.A P.K PP.Z R.G S.T V.V B K kreeativitás 3,5 6 5,5 3,5 3,5 6 3,5 3,5 6 3,5 5,5 3,5 6 3,5 3,5 3,5 5 5,5 3,5 3,5 33,5 6 3,5 3,5

- 24 -


10.. sz. diagram m

6

küszöb

5 4 3 2 1 0

B.K. D.V. E.E. kreativitás 3,5 5 3,5 3,5

F.É É. 3,5

H.I. 5,5

H.Z. K..B. K.T. 5 33,5 3,5

L.Á. 3,5

L.P. L M.B M.D N.Á 3,5 3 5,5 6 3,5

N.É N.T. 5 6

P.P. R.N. T.B. 3,5 3,5 5,5

111. sz. diagram m

3. Motiváció M alakulása csoportonk ként m 12.. sz. diagram küszö öb

7 6 5 4 3 2 1 0

motiváció

B.A. 7

C.M.. 6,5

H.Zs. 4,75

KK.A. 7

K.T. 5,75

M.I. 5

S.F. 4

T.V. 6,5

VV.E. 66,5

V.Z. 6,5

133. sz. diagram m

küszöb 7 6 5 4 3 2 1 0

A.A B.S. C.D C.T. D.A F.A A. F.R. F.S. G.T. H H.N K.I. K.Z. L.A. L.L. M. M.K N.E N.T O.A P.K. PP.Z. R.G S.T. V.V . . . B mo otiváció 4,75 7 6,5 4,75 6,5 7 6,5 5,75 6,5 5 7 6 7 5 6,5 4,75 5 7 4,5 6,5 5 7 5 4,75 5

- 25 -


küszöb 7 6 5 4 3 2 1 0 motiváció

B.K. D D.V. E.E. 7 4,,75 6,5

F.É. 5

H.I. 7

H.Z. 6,5

K.B. 5

K.T. 5

L.Á. 5

L.P. 4

M.B M.D N.Á 7 6,5 6,5

N.É 5

N.T 7

P.P. R.N. T.B. 5 4 7

14. szz. diagram

T Tehetségíg géretek az azonosítás ása - Renzzulli modeell

m motiváció küszöböt elérte

kreativitás kü üszöböt elérte

1

1

1

1

1

1

0 1

1 B.A.

0 1

1

K.A.

0 K.T.

1

0 C C.M.

képesség küszöböt elérrte

0 H.Zs.

0 S.F.

0 M.I.

1

1

1

T.V.

0 V.E. V

0 V.Z.

15. sz. diagram

m motiváció küszö öböt elérte

kreativitás kü üszöböt elérte

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

S.T.

V.V.

0 R.G.

0

P.Z.

0

O.…

0

1

1 P.K.

1 N.T.

0

N.E.

0

1 M…

0

M… M

0

1 L.L.

0

1 L.A.

0

1 K.Z.

0

1

K.I.

1

H.…

0

1

0

G.T.

C.D.

B.S.

C.T.

0

0

1

F.S.

1

F.A.

1

D D.…

1

F.R.

0

A.A.

képesség köszübüt elérrte

16. sz. ddiagram - 26 -

Varga Edit: Tehetségdiagnosztika a tá táncos mozgáás területén óvodáskorbann kkreativitás küs szöböt elérte

0

0

0

0

0 T.B.

0

0

R.N.

0

0

P.P.

1

M.B.

1

N.É.

1

1

N.Á.

1

1 L.P.

F.É.

1

1

LÁ L.Á.

E.E.

1

1

K.T.

0

1

1

K.B.

0

1

1

H.Z. HZ

0

1

1

H.I.

0

D.V.

1

B.K.

1

1

M.…

1

képesség kküszöböt elérte

N.T.

mottiváció küszöb böt elérte

17. sz. diagram

2. Eredm mények minőségi elemzése A gyerme ekek képessségeire vo onatkozó ffejlettségi szintek s ala apján - a teehetségküszöb érté-kekhez va aló viszonyyítás segíts ségével - 1 16 tehetsé égígéretes s gyermekk került azo onosításra a a Napsugár Óvodáb ban (5. szá ámú mellékklet). Az átlago on felüli képessége k ek terén a tehetség gígéretes gyermekek g k valóban kitűntek a többi gyerrmek közü ül, átlagosa an 15-20% %-al magas sabb fejlettségi szinteet figyeltem m meg ná-luk. kötelezetts ség esetéb ben nem vo olt olyan szembetűnőően nagy különbség g A feladat iránti elk a kiemelkkedő képessségű és az a "átlagoss" gyermek kek eredmé ényei közöött. Ez azt bizonyítja, hogy az ó óvó nénik évek óta sikeresen motiválják k a gyermekeket ezzen a területen, amitt helyi neve elési programunk is kiemelten k kkezel. Ez volt v az a sz zemélyiséggterület, amelyben a tehetségkküszöböt tö öbben meg ghaladták (összesen n 27 gyerm mek, a naggycsoportos saink több b mint fele),, mint ahán nyan az ös sszeredmé ények alapjján azonos sításra kerüültek. A kreativitás megfigyelése so orán egyérrtelművé vált számom mra, hogy itt találhattó a legna-órás a gye ermekek kö özött. A teh hetségígérretes gyerm mekek kiem melkednek k a csoportt gyobb szó többi tagja a közül, bá ár az ő ese etükben is látható, hogy az inte enzív fejlőődés ezen a téren azz óvodásko or utolsó évvében várh ható. Erre n nagymérté ékben ráse egíthet a teehetséggon ndozó mű-helyben vvaló külön fejlesztésü f ük. - 27 -


3. Dokumentumelemzés tapasztalatainak összefoglalása A megfigyelésem eredményét összevetettem a gyermekek egyéni fejlesztési lapjain szereplő feljegyzésekkel, melyek a táncos mozgás terén az óvónők által megfigyelt aktuális fejlettségi szintet rögzítették tanév elején. A 16 általam azonosított gyermek mindegyikének fejlesztési lapján található utalás arra vonatkozóan, hogy ezen a területen az átlagosnál jobb képességekkel rendelkezik, ill. hogy kedveli a táncos tevékenységeket. Az összehasonlító elemzésem tapasztalatai tehát megerősítettek abban, hogy a kiemelkedő táncos mozgással rendelkező gyermekek azonosításának eredménye megegyezik azokkal a mindennapi megfigyelésekkel, benyomásokkal, melyeknek a csoportvezető óvónők - mint a gyermekeket legjobban ismerő pedagógusok - a birtokában vannak. Ebből azt a következtetést is levonhatnám, hogy tulajdonképpen nincs is szükség ilyen strukturált megfigyelési módszerre a tehetségazonosításhoz, viszont én úgy gondolom, hogy ez a módszer biztosítja leginkább lehetőségét a rejtőző tehetségígéretek felkutatásának, ill. biztos alapot ad a tehetségműhelyben történő fejlesztés megtervezéséhez.

4. Csoportos interjú 4.1. Előzmények, a lebonyolítás körülményei Miután elkészítettem az intézményi tehetséggondozó rendszer folyamatszabályozását, ill. a gyermektánc tehetségműhely részletes diagnosztikai és dokumentációs anyagát, félévi nevelőtestületi értekezlet keretén belül ismertettem mindezeket kolléganőimmel is. A nevelőtestület tagjai pozitívan nyilatkoztak az általam kidolgozott rendszerrel kapcsolatban és már ekkor biztosítottak arról, hogy örömmel vesznek részt jelenlegi tehetséggondozó munkánk továbbfejlesztésében. Ezt követően csoportos interjú (6. számú melléklet) formájában konkrét felmérést is végeztem körükben a témával kapcsolatban, melynek célja a nevelőtestület meglátásának, ötleteinek beépítése az általam kidolgozott rendszerépítés folyamatába, ill. hipotézisem helyességének vizsgálata volt. - 28 -


A Szent Anna Óvoda mindkét tagintézményének teljes pedagógus gárdája részt vett az interjún, így teljes körű képet kaphattam az intézmény nevelőinek véleményére vonatkozóan a tehetséggondozás helyi koncepciójával kapcsolatban. 4.2. Eredmények, következtetések A válaszokból megtudtam, hogy az óvodai tehetségfejlesztéssel kapcsolatos információik sokat bővültek a beszámolóm kapcsán, így a legtöbben már ismerik annak lehetőségeit, ahogyan egy helyi rendszer kiépítése megvalósulhat. Természetesen azt is elmondták a kolléganők, hogy jelenleg még sok a megválaszolatlan kérdés számukra a gyakorlati megvalósítással kapcsolatban, hiszen még országos szinten is most vannak kialakulóban az óvodai tehetségfejlesztés modelljei. "Tehetségfejlesztő pedagógus" szakvizsgával rendelkező kolléganőm vállalta, hogy a második félévben belső továbbképzés formájában biztosítja nevelőtestületünk tagjai számára a további elmélyülést a témában. Eddig kialakított gyakorlatunkat jó kiindulási alapnak érzik az óvónők, melyre tudatosan építhetjük tehetséggondozó koncepciónkat. Megerősítést kaptam azzal kapcsolatban is, hogy a szükséges feltételek nagy része már rendelkezésre áll. Véleményük szerint személyi feltételeink maximálisan alkalmassá tesznek bennünket a rendszer kiépítésére, hiszen nevelőtestületünk nagy számából, valamint az önképzés, továbbképzés iránti igényéből kifolyólag minden tehetségterülethez rendelkezünk szakképzett, az adott terület iránt kiemelten érdeklődő, tehetséges pedagógusokkal. A megvalósításhoz szükséges eszközök nagy része szintén rendelkezésre áll. Az időkereteket is meg tudjuk teremteni a tehetséggondozáshoz és nagymértékű szülői igény is érzékelhető ezzel kapcsolatban, tehát a szülők együttműködése nagy valószínűséggel szintén biztosított. Szakvizsgás óvónőink mindegyike örömmel vállalt tehetségműhely vezetést, és az adott terület tehetségazonosítási, ill. dokumentációs anyagának kidolgozásában való részvételt. Az általam kialakított táncos tehetségdiagnosztika részletes bemutatását követően úgy érezték, hogy a többi tevékenység terület anyaga is kidolgozható. Azzal kapcsolatban, hogy milyen segítséget igényelnének az általuk felvállalt tehetségműhely munkájának beindításához az a válasz érkezett, hogy a tehetséggondozás szakmai munkacsoport leendő vezetőjétől elméleti és módszertani segítséget várnak azzal kapcsolatban, hogy milyen különleges elemek beiktatására van szükség a műhelymunká- 29 -


ba, valamint a minőségirányítási vezetőtől a mérési feladatok kidolgozásához gyakorlati útmutatást kérnek.

5. Hipotéziseim helyességének igazolása a vizsgálati eredmények tükrében 5.1. A táncos képességterületek feltárásán alapuló tehetségdiagnosztikával kapcsolatos hipotézisem esetében Mivel óvodánk helyi nevelési programjának a táncos mozgásfejlesztés az egyik specialitása, ezért fontosnak tartom, hogy a táncos mozgás fejlődésének nyomon követése nagycsoportban váljon tudatossá minden óvodás gyermek esetében, hiszen a csoporton belül is fontos tudni minden kisgyermekről, hogy hol tart a fejlődésben és ehhez viszonyítva tudjuk tanév végén a fejlesztés eredményeit számszerűen kimutatni. Az általam kidolgozott tehetségazonosító rendszer remélhetőleg alkalmas ennek megvalósítására, ill. nagy előnye lehet, hogy a csoportban dolgozó óvónők is fel tudják használni az így kapott tanév eleji fejlettségi adatokat, mert erre építhetik a csoport fejlesztését. Óvodám nevelőtestülete számára a strukturált megfigyelés ismert és a gyakorlatban alkalmazott módszer, így ennek alkalmazása nem okozhat gondot a mindennapi nevelőmunkájuk során. A nagycsoportosok körében elvégzett megfigyeléseim, ill. az eredmények megerősítését, ill. kiegészítését szolgáló dokumentumelemzésem egybehangzó eredményei azt bizonyítják, hogy az óvodapedagógusok rendkívül jól ismerik minden egyes gyermek képességeit, érdeklődési körét. A Renzulli-modell alapján összeállított megfigyelési szempontsor alkalmazásával bizonyítottan sikerült a rejtőző tehetségígéreteket is felfedni, tehát a hipotézisem megállta a helyét.

5.2. A táncos tehetséggondozás dokumentálásával összefüggő hipotézisem esetében A csoportos interjú megvalósítása során számomra újra beigazolódott, hogy mennyire innovatív, széles látókörű és gyermekközpontú nevelőtestület a miénk. Örömmel állapítottam meg, hogy igazán pozitív az óvónők hozzáállása a tehetséggondozó rendszer helyi kiépítéséhez és a megvalósításban való aktív részvételhez.

- 30 -


Feltételezésem szerint az általam kidolgozott folyamatszabályozás, ill. a táncos tehetséggondozás komplex diagnosztikai rendszerének mintájára a kolléganőim aktív részvételével valósítható meg a többi tehetségműhely működésének kiépítése. Az interjú kapcsán ennek helytállóságáról maximálisan meggyőződtem, sőt számomra is meglepő volt az az igyekezet, melynek kapcsán már ebben a nevelési évben - a tavaszi időszakban - elindulhatott ez a rendszerépítő tevékenység, a nevelőtestület kezdeményezésére annak érdekében, hogy szeptemberben a teljes körű bevezetés megkezdődhessen az intézményben.

- 31 -


IV. ÖSSZEGZÉS 1. Kutatásom céljának elérése Kodály az éneklést tartotta a zene átélésének legtermészetesebb módjának, az éneklés pedig legtöbbször játékhelyzetben, mozgással, tánccal együtt jelentkezik. Az énekes játékok, a népi játékok, a néptánc egyaránt fejlesztik a gyermekek ritmusérzékét, harmonikus mozgását. A gyermektánc tevékenységek közben tapasztalatokat gyűjtenek, újra és újra átélik az énekeket és a mozdulatokat. A gátlásos gyermekek is felszabadulnak a játék, a tánc lendületében és az itt szerzett tapasztalatokon keresztül alakul ki és formálódik zenei és táncos anyanyelvük. A zene, a ritmus, a mozgás, a tánc és a népi játékok által az óvodás gyermekeknek olyan komplex élményben és fejlesztésben lehet részük, amelyek által érzelmi világuk sokkal gazdagabb lesz, szókincsük, ismereteik gyarapodnak, mozgásuk koordináltabbá, esztétikusabbá válik. 11 Azért tartom a zenei, táncos tevékenységeket kiemelkedően fontosnak az óvodában, mert a népzenének, a népi játéknak óriási érzelmi, értelmi és közösségformáló hatása van. Minden gyermek képessége fejleszthető élményszerű tanítással, igényesen megválasztott értékes zenei anyaggal, tudatos és következetes pedagógusi munkával, valamint változatos módszerekkel. Ha a nevelőtestület hatékony alapozó munkát valósít meg ezen a területen az óvodáskor első két évében, nagy eséllyel tudunk minél több tehetségpalántát "kinevelni", felfedezni és elindítani a kibontakozás, a kiteljesedés útján. Napjainkban lényeges követelmény, hogy a tehetség felismerésében az egyes eljárások során rendszerszemléletű komplex alkalmazásra van szükség és a tehetséges gyermekeknek mást és másképpen kell fejleszteni, kreativitásuk, személyiségük egészének fejlesztését célozva. Elemző munkám ennek az újszerű fejlesztésnek az alapjait segíti megteremteni a táncos mozgásfejlesztés területén belül egy olyan tehetségdiagnosztikai rendszer kidolgozásával, amely tükrözi a tevékenységi terület sajátosságait és az előbb felsorolt sajátos elemeket.

11

Tamásiné Dsupin Borbála: A népi játékok és a mozgás relációja, és funkciója a 3-7 éves gyermekek személyiségfejlődésében 2010. - 32 -


Bízom benne, hogy mérési anyagom segítséget jelenthet az óvodás korosztály táncos tehetséggondozásának felelősségteljes munkájában. A jövő óvodapedagógusainak feladata, hogy munkájukkal hozzájáruljanak a helyi hagyományok életben tartásához, ezáltal a magyarság azonosságtudatának fenntartásához. A táncos tehetséggondozás során teret és lehetőséget adhatunk a szárnyaló mozgáskreativitásnak egy rendkívül élénk motivációs bázisra támaszkodva, hiszen ezek a gyermekek kiemelten érdeklődnek a népi játékok, a népzene, a tánc iránt. Kutatásom jelentőségét abban látom, hogy a korábban gyermekeink fejlődésének folyamatos nyomon követésére alkalmazott megfigyelési technikát egy új rendszerbe illesztve, a tehetségdiagnosztika céljainak megvalósításához alakítottam át és próbáltam ki a gyakorlatban is annak igazolására, hogy a tehetséggondozó rendszerfejlesztést is meg lehet valósítani a már meglévő mérési - értékelési - dokumentációs struktúrából kiindulva. Úgy gondolom, hogy a táncos mozgás terén összeállított megfigyelési szempontok strukturált csoportosítása egymástól elkülöníthetővé teszi a kiemelkedő képességek, a kreativitás és a motiváció elemeit, ezáltal az elemzés során lehetővé válik mélyebb összefüggések feltárása, ill. a gyermekek fejlődésének újabb aspektusból történő megközelítése.

2. Továbblépési lehetőségeink intézményi szinten

2.1. A tehetséggondozás alapelveinek helyi értelmezése, konkrét feladatok megvalósítása A Nemzeti Tehetség Programban meghatározásra került általános alapelvek mentén képzeljük el mi is a tehetséggondozás helyi gyakorlatának kialakítását, kiemelve azokat, melyek az óvoda szempontjából a legfontosabbak. Az óvoda Minőségirányítási Programjában az NTP alapelveire építve került kidolgozásra a tehetséggondozás helyi koncepciójának megalkotására és bevezetésére vonatkozó fejezet. Az IMIP-ben foglaltak közös értelmezésére és a konkrét feladatok megvalósításában való aktív részvételre szükséges lesz, ezért tehát fontos ezt a területet több oldalról körbejárni.

- 33 -


A Nemzeti Tehetségprog-

Konkrét intézményi feladataink a következő

ramban szereplő alapelvek

időszakban

1. Hosszú távú szemlélet elve

Az intézmény éves munkatervének készítésekor az IMIP-ben szereplő - a tehetséggondozással összefüggő - stratégiai céljaink maximális figyelembe vétele, ill. lebontása konkrét feladatokra.

2. Az értékőrzés elve

A tehetséggondozó műhelyek működésének megtervezésénél korábbi eredményeink, értékeink, hagyományaink konkrét formában történő megjelenítése.

3. Az esélyteremtés elve

A hátrányos helyzetű gyermekek esetében különösen nagy hangsúly fektetése a családdal való együttműködésre a tehetséggondozás megvalósítása során az elkallódás veszélyének megelőzése érdekében.

4. A folyamatosság és átjárha- Az iskolába lépő gyermekek esetében a tanítónők tóság elve tájékoztatása a gyermekek egyéni fejlődésefejlesztése, tehetséggondozása terén

megvaló-

sult óvodai tevékenységekkel kapcsolatban. Vezetői szinten együttműködési formák kidolgozása az óvodai tehetségműhelyekben folyó szakmai munka továbbvitelére vonatkozóan.

5. A kiválasztás-kiválasztódás Megfigyelési szempontrendszerünk áttekintése, és önfejlesztés elve kiegészítése annak érdekében, hogy a tehetségműhelyekbe való kiválasztás tudatos legyen.

6. A hatékonyság, fokozatos- Az intézmény egyéni fejlesztési dokumentációjának ság elve módosítása, összhangba hozása a tehetséggondozás feladataival.

7 A tehetségsegítők megbecsü- A tehetséggondozásban résztvevő pedagógusok lésének elve munkájának elismerésére díj alapítása. 8 A fenntarthatóság és társa- Civil szervezetek megkeresése, együttműködési dalmi támogatottság elve lehetőségek feltárása. A tehetségműhelyekhez kapcsolódó művészek, ill. az adott tehetségterületen dolgozó pedagógusok, amatőr műkedvelők bevonása a műhelymunkába. - 34 -


2.2. Tehetséggondozás feladatainak beépítése a helyi nevelési programba A tehetségfejlesztő munka vállalásait a pedagógiai programunknak is tartalmaznia kell (emellett be kell építeni az egyéb óvodai dokumentumokba - IMIP, éves munkaterv, csoport dokumentumai). Pedagógiai programunk külön fejezetébe kerültek az egyéb speciális feladatok, (pl. gyermekvédelem, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének elvei intézményünkben, etnikai, nemzetiségi, kisebbségi, migráns gyermekek nevelésével kapcsolatos feladatok). Ezen speciális feladatok sorába kerül be a tehetséggondozás. Főbb részei a fejezetnek a tehetséggondozó tevékenységünk általános és speciális céljai, feladatai, szervezeti keretei, módszere, területei, tárgyi és személyi feltételei. 2.3. Stratégiai célkitűzéseink folyamatos megvalósítása A tehetséggondozás terén stratégiai minőségcélként a következő meghatározás található Intézményi Minőségirányítási Programunkban: "Intézményünk rendelkezzen a helyi sajátosságokra, a meglévő tehetségsegítő kezdeményezésekre, tehetséggondozó programokra és a már alkalmazott tehetséggondozó módszerekre épített intézményi tehetséggondozó rendszerrel. Ebben kerüljön rögzítésre az intézményi tehetséggondozás célja (kikre irányul) módja (mikor, hol, milyen módszerekkel, milyen programokkal történik), humán erőforrásai (külső-belső szakemberek, civil szféra...)és tárgyi erőforrásai." (3) Ennek a célkitűzésnek a megvalósításához remélhetőleg sikeresen járultam hozzá. A 2012/2013-as nevelési év már a gyakorlati megvalósítás jegyében telt a kunszentmártoni Szent Anna Katolikus Óvoda nevelőtestülete számára. Ha már saját tehetségfejlesztő munkánk megvalósítása zökkenőmentesen folyik, mint térségi szerepet is ellátó intézmény, a tehetséggondozás terén arra kell majd törekednünk, hogy a térségi és regionális tehetséggondozó kezdeményezések minél intenzívebb kapcsolatrendszerét építsük ki a környező települések óvodáival, a tehetségígéretes gyermekekkel, a tehetségígéretes gyermekek környezetével, a tehetséggondozásban jártas szakemberekkel, és a tehetséggondozást segítő önkormányzati, egyházi, civil szervezetekkel,

- 35 -


vállalkozásokkal és magánszemélyekkel, annak érdekében, hogy minél több emberi és anyagi erőforrást tudjunk bevonni a tehetségsegítés folyamatába. Végezetül saját magamra vonatkoztatva is igyekszem feladatokat meghatározni, melyeket szem előtt fogok tartani mindennapi munkám során. Gyermektánc oktató óvodapedagógusként szeretnék példát mutatni kolléganőim számára egy adott tevékenységi terület terén a kiemelt képességfejlesztésre, tehetségműhelyben végzett speciális foglalkoztatással. Az intézményvezetés tagjaként arra törekszem, hogy megteremtsük azokat a feltételeket, melyek az intézményi szintű rendszer működtetéséhez szükséges és támogató környezetet biztosítsunk a hatékony megvalósításhoz. Bízom benne, hogy a szakvizsgás képzés során megszerzett ismereteimet szaktanácsadói munkámban is kamatoztatni tudom majd, ezáltal is növelve intézményünk presztizsét.

3. Újabb lehetséges kutatási irányok az óvodai tehetséggondozás terén Miközben kutatómunkám témájával összefüggésben igyekeztem minél szerteágazóbb tudományos - szakmai - módszertani tájékozódást végezni, egyre inkább az az érzés töltött el, hogy rengeteg olyan területe van még az óvodás gyermekek tehetséggondozásának, amellyel foglalkozni szükséges de jelen dolgozat terjedelmi korlátai nem adnak rá lehetőséget. Beszámolóm zárásaként szeretném vázlatosan felvillantani ezeket a kutatási irányokat. Bízom benne, hogy lehetőségem lesz mélyebben is foglalkozni ezekkel területekkel, egyrészt mivel a helyi rendszerépítés szakszerűségét nagy mértékben növelheti, másrészt személyes indíttatásból. A pedagógiai kutatás módszertana hozzám igen közel álló terület, mellyel kapcsolatosan korábban leginkább intézményi szinten tudtam kibontakozni, de nagyon boldog lennék, ha az oktatásirányítás terén bekövetkező változások kapcsán lehetőségem nyílna nagyobb kiterjedésű kutatási tevékenységben való részvételre. Az általam felfedezni vélt további kutatási irányok tehát a következők: Egyik fontos kutatási témának gondolom annak helyi vizsgálatát, hogy tehetségígéreteink közül hányan vannak, akik később elkallódnak, ill. hány gyermek tud az általunk feltárt tehetség-területen kiteljesedni? Ennek egyik fontos feltétele a következő oktatási fokkal kialakított jó kapcsolat, ami a mi esetünkben szerencsére adott. A helyi általános iskolában - 36 -


is kiváló pedagógusgárda segíti a gyermekek tehetségének kibontakozását, viszont jelenleg ezzel kapcsolatban még nincsenek a két intézmény között együttműködési formák. A pedagógusok tehetségfejlesztő munkájának széleskörű pedagógiai szakirodalma van, melyben többek között szó van a tehetséggondozásban részt vevő pedagógusok személyiségének aspektusairól, attitűdrendszeréről. Ezt a területet azonban még intézményi szinten mindenképpen górcső alá kell vennünk annak érdekében, hogy óvónőink felkészítését, szakmai tudásuk folyamatos gyarapítását konkrét vizsgálati eredmények alapján tervezhessük meg. Ezért véleményem szerint - az alapvető adottságok, szakmai tudás és igényesség feltárását szolgáló pedagógus kompetencia térkép alkalmazása mellett - érdemes lenne mélyebben foglalkozni a kolléganők tehetséggondozásban való részvételhez fűződő alkalmasságának vizsgálatával. Ahhoz, hogy tehetséggondozó rendszerünk igazán szakszerű legyen, szükséges a táncos mozgás terén végzett problémafeltárás és problémakritika mellett a többi tevékenységterület forráskutatása is. A családi háttér szerepe, jelentősége a tehetségek kibontakozásában elvitathatatlan. Ezért is gondolom, hogy az óvodai tehetséggondozás rendszerének kiépítésekor részletesen meg kell vizsgálnunk, hogy melyek azok a szervezeti formák, amelyek a családdal való intenzív együttműködéshez pozitívan járulhatnak hozzá, amennyiben a korábbi hagyományos megvalósítási lehetőségek mellett a tehetséggondozás speciális feladatait helyezzük előtérbe, pl. szülői értekezlet, szülők akadémiája, egyéni konzultáció, családlátogatás, tanácsadás stb. Ezen formák kialakításában a kezdeményező szerepet nekünk kell felvállalnunk, s ezek során az aktuális feladatok, problémák megbeszélése mellett továbbképzésben részesítenünk a szülőket a korszerű tehetséggondozás alapismereteinek, módszereinek közvetítésével. Az együttműködés hatékonyságának kutatása bizonyosan hozzájárul az óvodai tehetségsegítés minőségének folyamatos javulásához. Ehhez a témához kapcsolódik a hátrányos helyzetű tehetségígéretes gyermekek kérdésköre, mivel a tehetségessé válás folyamatára jelentős hatással lehet a gyermekek szociális helyzete. Az összefüggések feltárása elősegítheti azoknak a hátrányoknak a leküzdését, melyek a szociális hátrányokból származnak.

- 37 -


Az óvodai tehetséggondozás kiemelt kérdésköre, hogy a tehetségnevelés igényel-e sajátos pedagógiát? Meglátásom szerint a tehetségnevelés a differenciált pedagógiai tevékenyég része, hiszen minden gyermeknek, így a tehetségígéretnek is azt a pedagógiai gondoskodást és odafigyelést kell megkapnia, amelyre optimális fejlesztéséhez szükség van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem szükségesek új módszerek, speciális tevékenységelemek a tehetséggondozás gyakorlati megvalósításában. Ezek kutatása, rendszerezése és kipróbálása is még előttünk álló feladat. Úgy érzem, sok hasznos információt szereztem e kutatás megvalósítása kapcsán, melyet munkahelyemen igyekszem minél teljesebb módon hasznosítani a jövőben, azzal a szándékkal, hogy minden óvodásom és kolléganőm felé továbbadhatom a következő gondolatot: “Az élet egyikünk számára sem könnyű. Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és azt a valamit bármi áron is, de el kell érnünk.” (4) Marie Curie

- 38 -


Lábjegyzetek:

1)

Nagy

Jenőné:

Szemléletváltás

az

óvodapedagógiában

1-2.p.

RAABE

15.p.

RAABE

ÓvodaVezetési Ismeretek N 1.3 2010. november 2)

Nagy

Jenőné:

Szemléletváltás

az

óvodapedagógiában

ÓvodaVezetési Ismeretek N 1.3 2010. november 3)

www.magyarszo.com - A tehetség kérdőjelei dr. Hódi Sándor pszichológus válaszol

4)

Ceglédi Tímea: A tehetség azonosításának elméleti és gyakorlati kérdései Debrecen, 2009. 10.p.

5)

Tamásiné Dsupin Borbála: A népi játékok és a mozgás relációja, és funkciója a 3-7 éves gyermekek személyiségfejlődésében 61-63.p. 2010.

6)

Turmezeyné Heller Erika: A zenei ismeretek és képességek fejlődése az alsó tagozatos életkorban (tanulmány) 2-4.p. DE Bölcsészettudományi Kar 2006.

7)

Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe 131.p. Keraban Kiadó Budapest, 1993.

8)

Fogalomtár a tehetségpontok számára (alapváltozat) Összeállította: dr. Balogh László és dr. Mező Ferenc Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége 2010. 19.p.

9)

Wirkerné Vasvári Éva: Az óvodás gyermekek fejlesztése magyar népi játékokkal (Játék - mozdulat - tánc kötet, szerk.: Sándor Ildikó 66.p., 144 p.) Hagyományok Háza 2008

10)

Mező Ferenc: Tehetségdiagnosztika Kocka Kör & Faculty of Central European Studies, Constantine the Philosopher University in Nitra (Slovakia), Debrecen 2008.

11)

Tamásiné Dsupin Borbála: A népi játékok és a mozgás relációja, és funkciója a 3-7 éves gyermekek személyiségfejlődésében 2010.

Idézetek jegyzéke: 1)

Kodály Zoltán (forrás: Visszatekintés I-II. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok. Szerk.: Bónis Ferenc. 1964. Zeneműkiadó Budapest)

2)

Siren-Tiusanen (forrás: Tamásiné Dsupin Borbála: A népi játékok és a mozgás relációja, és funkciója a 3-7 éves gyermekek személyiségfejlődésében 2010.)

- 39 -


3)

A Szent Anna Katolikus Óvoda Intézményi Minőségirányítási Programja 2011. 1. változat (Összeállította: Varga Edit)

4)

Madame Curie (internetes hozzáférés: http://www.citatum.hu/szerzo/Marie_Curie)

Szakirodalom jegyzék: 1)

Antal László (2002): Néptáncpedagógia. Hagyományok Háza, Budapest

2)

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 255/2009. (XI.20.) Kormányrendelet (a 137/1996. (VIII.28.) MKM Rendelet módosítása)

3)

Benedek Krisztina (2005).: Cibri, cibri... Galga menti játékfűzések Szerk.: Sándor Ildikó. Hagyományok Háza, Budapest

4)

Czinóber Klára (2008): Népi játék, mozdulattípus, néptánc módszertan. In.: Játék mozdulat - tánc. Hagyományok Háza, Budapest

5)

Csermely Péter (2009): A tehetséggondozás és az óvodai gyakorlat. Hogyan ismerhetjük fel, és hogyan gondozhatjuk a legjobban a tehetséges gyermekeket? ÓvodaVezetési Ismeretek RAABE Könyvkiadó

6)

Dummel Viktória (2006): Játék és tánc óvodai program. In.: Útravaló. A néphagyomány közvetítésének módszerei az óvodában. Hagyományok Háza, Budapest

7)

Farmosi István - Gaál Sándorné (2007): Óvodások és kisiskolások testi és mozgásfejlődése. Dialóg Campus Kiadó Budapest - Pécs

8)

Gévayné Janurik Márta (2010): A zenei hallási képességek fejlődése és összefüggése néhány alapkészséggel 4–8 éves kor között. Pdh értekezés Szegedi Tudományegyetem

9)

Hovánszki Jánosné (2008): A gyermekfolklór kutatás hatása az óvodai nevelésre. In: Hovánszki Jánosné (szerk.): Zenei nevelés az óvodában. Szöveggyűjtemény. Didakt Kiadó, Debrecen

10)

Mező Ferenc (2004): A tehetség tanácsadás kézikönyve. Tehetségvadász Stúdió Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület, Debrecen

11)

Nagy Jenőné: Óvodatükör. Óvodai intézmények szakmai munkájának mérése, elemzése, értékelése. "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" sorozat 4. száma Szolnok 2001.

12)

Nagy

Jenőné

(2010):

Szemléletváltás

az

ÓvodaVezetési Ismeretek N 1.3 2010. november - 40 -

óvodapedagógiában.

RAABE


13)

Nagy Jenőné (2011): Nemzeti Tehetség Program szellemiségének, elveinek, rendszerének ismertetése. Szent István Egyetem Pedagógiai Kar Szarvas

14)

Nemzeti Tehetség Program honlapja: http://www.tehetsegprogram.hu/

15)

Tamásiné Dsupin Borbála (2010): A népi játékok és a mozgás relációja, és funkciója a 3-7 éves gyermekek személyiségfejlődésében. Tanulmány, Jyväskylä

16)

Turmezeyné Heller Erika es Balogh László (2009): Zenei tehetséggondozás és képességfejlesztés. Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális egyesület, Debrecen és Faculty of Central European Studies, Constantine the Philosopher University, Nyitra.

17)

Wirkerné Vasvári Éva (2008): Az óvodás korú gyermekek mozgásfejlesztése magyar népi játékokkal. In.: Játék - mozdulat - tánc. Hagyományok Háza, Budapest

18)

Wirkerné Vasvári Éva (2008): Ének - zene - tánc - néptánc az óvodában. In.: Óvodai nevelés folyóirat LXI. évfolyam, 2008. október 08. szám

Diagramok jegyzéke:

1. számú diagram

Egyéni átlagértékek az 5-7 éves gyermekek táncos mozgásfejlettsége terén a nyuszi csoportban

2. számú diagram

Egyéni átlagértékek az 5-7 éves gyermekek táncos mozgásfejlettsége terén a mókus 1. csoportban

3. számú diagram

Egyéni átlagértékek az 5-7 éves gyermekek táncos mozgásfejlettsége terén a mókus 2. csoportban

4. számú diagram

Egyéni átlagértékek az 5-7 éves gyermekek táncos mozgásfejlettsége terén a maci 1. csoportban

5. számú diagram

Egyéni átlagértékek az 5-7 éves gyermekek táncos mozgásfejlettsége terén a maci 2. csoportban

6. számú diagram

Tehetség-összetevők: átlagon felüli képességek alakulása a hozzá kapcsolódó küszöbértékkel a nyuszi csoportban

7. számú diagram

Tehetség-összetevők: átlagon felüli képességek alakulása a hozzá kapcsolódó küszöbértékkel a mókus csoportban

8. számú diagram

Tehetség-összetevők: átlagon felüli képességek alakulása a hozzá kapcsolódó küszöbértékkel a maci csoportban

- 41 -


9. számú diagram

Tehetség-összetevők: kreativitás alakulása a hozzá kapcsolódó küszöbértékkel a nyuszi csoportban

10. számú diagram

Tehetség-összetevők: kreativitás alakulása a hozzá kapcsolódó küszöbértékkel a mókus csoportban

11. számú diagram

Tehetség-összetevők: kreativitás alakulása a hozzá kapcsolódó küszöbértékkel a maci csoportban

12. számú diagram

Tehetség-összetevők: motiváció alakulása a hozzá kapcsolódó küszöbértékkel a nyuszi csoportban

13. számú diagram

Tehetség-összetevők: motiváció alakulása a hozzá kapcsolódó küszöbértékkel a mókus csoportban

14. számú diagram

Tehetség-összetevők: motiváció alakulása a hozzá kapcsolódó küszöbértékkel a maci csoportban

15. számú diagram

Tehetségígéretek azonosítása a nyuszi csoportban

16. számú diagram

Tehetségígéretek azonosítása a mókus csoportban

17. számú diagram

Tehetségígéretek azonosítása a maci csoportban

Mellékletek jegyzéke: 1.

Gyermeki érdeklődés térkép

2.

Szülői információgyűjtő lap

3.

Táncos mozgásfejlesztés - strukturált képességek mérési táblázata

4.

Megfigyelési eredményeinek rögzítése

5.

Tehetségdiagnosztikai eredmények

6.

Csoportos interjúterv

- 42 -


- 43 -


1. számú melléklet

Gyermeki érdeklődés térkép

3-4 éves

4-5 éves

5-6 éves

6-7 éves

4-5 éves

5-6 éves

6-7 éves

6-7 éves

5-6 éves

4-5 éves

3. Táncos mozgás

Láthatóan kedveli a mozgásos tevékenységeket Mozgásos tevékenységekben felszabadult, élénk Mozgásos tevékenységekben kezdeményező Futó-, fogójátékokban szerepet szívesen vállal

3-4 éves

Szabad játék során gyakran bábozik Társai körében bábozást önállóan is kezdeményez Érdeklődik a drámajátékok iránt Bábjáték, drámajáték során szerepet szívesen vállal

2. Mozgás

3-4 éves

6-7 éves

5-6 éves

1. Bábozás, drámajáték

4-5 éves

+ jel, ha a gyermekre jellemző a kijelentés az adott életkorban - jel, ha a gyermekre nem jellemző a kijelentés az adott életkorban

3-4 éves

kitöltés:

Nagyon érdeklődik a zenei-táncos tevékenységek iránt Rendkívül kitartó a dalosjátékok ismétlésében Aktív a szerepvállalásban Zenei-táncos foglalkozáson jól terhelhető

4. Foci, labdajátékok Szívesen labdázik, focizik játékidőben A labdajátékok iránt nagyon érdeklődő Szívesen vállal szerepet labdás játékokban Nagyon kitartó a labdajátékokban, focizás során

- 44 -

3-4 éves

4-5 éves

5-6 éves

6-7 éves

4-5 éves

5-6 éves

6-7 éves

6-7 éves

5-6 éves

4-5 éves

7. Ének - zene

Rendkívül érdeklődik a természet jelenségei iránt Szívesen kísérletezik Kitartó a felfedezések, válaszok keresése során Társai figyelmét is felhívja a természetvédelem fontosságára

3-4 éves

Játékidőben szívesen társasjátékozik Érdeklődik a gondolkodás fejlesztő játékok iránt Számlálást, összehasonlítást bármikor szívesen végez Kitartó a matematikai jellegű problémák megoldásában

6. Természetismeret

3-4 éves

6-7 éves

5-6 éves

4-5 éves

5. Matematikai gondolkodás

3-4 éves


Bármikor szívesen énekel, mondókázik Érdeklődik a zenei játékok iránt Önállóan is kezdeményez éneklést, dalosjátékot Szívesen hallgat zenét

8. Kézügyesség

Napi rendszerességgel rajzol játékidőben Érdeklődik a különleges vizuális technikák iránt Kitartó a vizuális tevékenység során Önállóan is kezdeményez festést, mintázást, kézimunkázást

- 45 -



Szülői információgyűjtő lap Kedves Szülő! Kérjük, a következő kérdésekre adott válaszaival legyen segítségünkre abban a munkában, hogy gyermeke tehetségígéretes képességterületeit minél pon‐ tosabban határozzuk meg. Köszönettel: óvó nénik

A gyermek neve:

Csoportja:

1) Ön szerint van-e olyan terület, ahol már most megfigyelhető gyermeke tehetsége?



van

 egyenlőre még nincs

2) Amennyiben van, mely terület az?  beszéd  mozgás  természetismeret

 zene  matematikai gondolkodás

3) Van-e olyan terület ezek közül, amellyel a család otthon is többet foglalkozik, kiemelten kezelik, hobbiként, vagy akár ennél komolyabb formában is megjelenik a család életében?

 kézügyesség  tánc



van

 nincs

4) Ha van, mely terület ez és milyen formában mutatkozik meg a kiemelt családi rásegítés ezen a területen? _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ 5) Szeretné-e, hogy megállapítsák, gyermeke miben tehetséges még?

 igen

 nem

6) Szeretne-e tanácsot kapni gyermeke tehetségének fejlesztéséhez?

 igen

 nem

 igen

 nem

7) Szeretné-e, hogy gyermeke tehetséggondozó programban vegyen részt az óvodában? - 47 -



Táncos mozgásfejlettség - strukturált képességek mérési táblázata Átlagon felüli képesség 1. Mozgások célirányossága

1

2

3

4

5

6

7

Mozgásai teljes mértékben önkéntelenek

Mozgásait nagyon kis mértékben képes irányítani

Mozgásait részben képes irányítani

Mozgásainak célirányossága kialakulóban van

Mozgásai nagy részben célirányosak

Mozgásai legnagyobb részben célirányosak

Mozgásai maximális mértékben célirányosak

2. Mozgások összekapcsolása

1

2

3

4

5

6

7

A mozgások egymásutániságát egyáltalán nem tudja megjegyezni

A legegyszerűbb mozgások összekapcsolásával próbálkozik

A legegyszerűbb mozgások összekapcsolása néha sikeres

A mozgások összekapcsolásának képessége kialakulóban van

Több esetben jól rögzíti a mozgások egymásutániságát

Általában jól rögzíti a mozgások egymásutániságát

Teljes mértékben jól rögzíti a mozgások egymásutániságát

3. Egyensúlyozó mozgás sikeressége (guggolás-felállás, forgás-pörgés)

1

2

3

4

5

6

7

Egyensúlyozó mozgásai teljesen bizonytalanok

Egyensúlyozó mozgásai kissé bizonytalanok

Egyensúlyozó mozgásainak végrehajtása néha sikeres

Az egyensúlyozó mozgás sikeres végrehajtása kialakulóban van

Egyensúlyozó mozgásai egyre inkább sikeresek

Egyensúlyozó mozgásai általában sikeresek

Egyensúlyozó mozgásai maximálisan sikeresek

4. Irányváltás gyorsasága és pontossága

1

2

3

4

5

6

7

Gyors és pontos irányváltásra nem képes

Az irányváltás gyorsasága és pontossága sok kívánnivalót hagy maga után

Az irányváltás gyorsasága vagy pontossága még nem megfelelő

A gyors és pontos irányváltás képessége kialakulóban van

Egyre inkább képes gyors és pontos irányváltásra

Legnagyobb részben képes gyors és pontos irányváltásra

Maximális mértékben képes gyors és pontos irányváltásra

1

2

3

4

5

6

7

Tempótartásra egyáltalán nem képes

Tempótartása kis fejlődést mutat

Tempótartásra sok esetben nem képes

Tempótartása kialakulóban van

Egyre inkább képes a tempótartásra

Tempótartásra legnagyobb részben képes

Tempótartásra maximális mértékben képes

5. Tempótartás

6. Ritmusérzék

1

2

3

4

5

6

7

Egyáltalán nem érzi a dalok ritmusát

Ritmusérzéke kis fejlődést mutat (legegyszerűbb ritmusok visszaadása néha sikerül)

Szünet nélküli dalok ritmusát általában érzi

Ritmusérzéke kialakulóban van, szünet nélküli dalok ritmusát érzi

Általában érzi a dalok ritmusát (esetleg a szünet kifejezése néha hibás)

Érzi és legtöbb esetben kifejezni is képes a dalok ritmusát

Teljes mértékben érzi és kifejezni is maximálisan képes a dalok ritmusát

- 48 -

Varga Edit: Tehetségdiagnosztika a táncos mozgás területén óvodáskorban 7. Téri tájékozódás

1

2

3

A téri irányok ismerete egyáltalán nem alakult ki

Az alapvető téri irányok ismeretének egy része kialakulóban van

Az alapvető téri irányokat ismeri, de előfordul, hogy bizonytalan

4 Téri tájékozódása részben kialakult

5

6

7

Téri tájékozódása általában megfelelő

A téri irányok ismerete legnagyobb részben kialakult (néha jobbbal tévesztés)

A téri irányok ismerete maximálisan kialakult (biztos a térbeli tájékozódása)

8. Tempóérzék, társakhoz való alkalmazkodás

1

2

3

4

5

6

7

Nem tud egyenletesen körbe járni a társakhoz alkalmazkodva

Tempóérzéke kialakulóban van, de még a társakhoz alkalmazkodni nem tud

Tempóérzéke és a társakhoz való alkalmazkodás kialakulóban van

Általában tud egyenletesen körbe járni, és próbál a társakhoz alkalmazkodni

Tempóérzéke és a társakhoz való alkalmazkodása általában megfelelő

Tud egyenletesen körbe járni úgy, hogy figyel és alkalmazkodik a többiekhez

Tempóérzéke, társakhoz való alkalmazkodása kiemelkedő

9. Táncos mozgás esztétikuma

1

2

3

4

5

6

7

Táncos mozgások végrehajtásával nem próbálkozik

Néha próbálkozik táncos mozgások végrehajtásával

Táncos mozgásokat szívesen végez, de ezek esztétikuma nincs kialakulva

Egyre inkább képes a társakkal egyöntetű, esztétikus táncos mozgás kivitelezésére

Általában képes a társakkal egyöntetű, esztétikus táncos mozgás kivitelezésére

Képes a társakkal egyöntetű, esztétikus táncos mozgás kivitelezésére

A különböző táncmozdulatokat társaival egyöntetűen, kiemelkedően esztétikusan végzi

Kreativitás 10. Táncos mozgásimprovizáció

1

2

3

4

5

6

7

Táncos mozgásrögtönzés re egyáltalán nem képes

Néha már próbálkozik táncos mozgások rögtönzésével

Többször próbálkozik táncos mozgások rögtönzésével

Gyakran próbálkozik táncos mozgások rögtönzésével

Általában tud táncos mozgást rögtönözni

Tud és szeret táncos mozgást rögtönözni

Kiemelkedően kreatív a táncos mozgások rögtönzése terén

11. Mozgások tagoltsága, mozdulatok kifinomultsága

1

2

3

4

5

6

7

Mozgásai tagolatlanok, mozdulatai darabosak

Mozgásainak tagoltsága kezd kialakulni, de mozdulatai még darabosak

Mozgásai egyre inkább tagoltak, de mozdulatai még nem kellőképp kifejezőek

Mozgásainak tagoltsága és a mozdulatainak kifinomultsága részben kialakult

Mozgásai általában jól tagoltak, mozdulatai egyre kifejezőbbek

Mozgásai láthatóan jól tagoltak, mozdulatai finomak, kifejezőek

Mozgásai teljes mértékben tagoltak, mozdulatai rendkívül finomak, kifejezőek

- 49 -


Motiváció 12. Érdeklődés

1

2

3

4

5

6

7

A zeneitáncos tevékenységeket teljes mértékben elutasítja

Nem érdeklődik különösebb mértékben a zeneitáncos tevékenységek iránt

Némi érdeklődést mutat a zeneitáncos tevékenységek iránt

Egyre inkább érdeklődik a zenei-táncos tevékenységek iránt

Általában érdeklődik a zenei-táncos tevékenységek iránt

Nagyon érdeklődik a zenei-táncos tevékenységek iránt

Rendkívüli mértékben érdeklődik a zenei-táncos tevékenységek iránt

1

2

3

4

5

6

7

Nem szívesen kapcsolódik be dalos játékokba

Bekapcsolódik, de hamar megunja a dalos játékokat

Néhány ismétlés erejéig részt vesz a dalosjátékok játszásában

Egyre tovább képes dalosjátékok ismétlésére

Általában szívesen ismétli a dalosjátékokat

Igényli, hogy minél többször lehessen ismételni a dalos játékokat

Rendkívül kitartó a dalosjátékok ismétlésében

13. Kitartás

14. Szerepvállalás

1

2

3

4

5

6

7

Nem vállal szerepeket a dalos játékokban

Néha egyegy szerepet - az óvónő kezdeményezésére elvállal

Egyre többször lehet rábeszélni szerepvállalásra

Néha már önállóan is vállal szerepet a dalosjátékokban

Általában szívesen vállal szerepeket a dalosjátékokban

Legtöbbször szívesen vállal szerepeket a dalosjátékokban

Rendkívül aktív a szerepvállalásban

15. Terhelhetőség

1

2

3

4

5

6

7

Zenei-táncos foglalkozáson hamar elfárad, feladja

Zenei-táncos foglalkozáson sokszor pihenést igényel

Zenei-táncos foglalkozáson előfordul, hogy kiáll

Zenei-táncos foglalkozáson terhelhetősége változó

Zenei-táncos foglalkozáson általában jól terhelhető

Zenei-táncos foglalkozáson mindig jól terhelhető

Zenei-táncos foglalkozáson rendkívül jól terhelhető

- 50 -



Megfigyelési eredmények rögzítése Nyuszi csoport 1. 2. 3.

Mozgáskoordináció Mozgások összekapcsolása Egyensúlyozó mozgások

9.

H.Zs.

K.A.

K.T.

M.I.

Átlagon felüli képességek (tehetség küszöb: 5) 4 4 6 4 5 5 3 6 4 4

S.F.

T.V.

V.E.

V.Z.

6 5

6 6

5 5

5 6

3

4

5

4

5

6

6

4

4

5 5 6 6

4 5 4 5

4 4 5 5

6 6 6 6

5 4 4 4

5 5 4 4

4 4 4 4

5 6 6 4

6 6 5 6

6 5 4 4

5

5

5

6

4

5

5

6

4

5

6 5,67

4 4,33

5 4,67

6 4,89

6 5,67

3 4,89

4 4,89

6

3

4

4

6

4

3

5 5,5

4 3,5

3 3,5

3 3,5

6 6

3 3,5

4 3,5

ÁTLAGPONT

7 7 7 7 7

6 7 6 7 6,5

5 5 5 5 5

4 3 4 5 4

6 7 7 6 6,5

6 6 7 7 6,5

7 6 6 7 6,5

Tehetségindex

111

001

000

000

111

001

001

Irányváltás képessége Tempótartás képessége Ritmusérzék Téri irányok ismerete Tempóérzék, társakhoz való alkalmazkodás Táncos mozgás esztétikuma

ÁTLAGPONT 10. Mozgások tagoltsága, mozdulatok kifinomultsága 11. Táncos mozgásimprovizáció

ÁTLAGPONT 12. 13. 14. 15.

6 6

C.M.

6

(guggolás-felállás, forgás-pörgés)

4. 5. 6. 7. 8.

B.A.

Mellékletek

Terhelhetőség Érdeklődés Kitartás Szerepvállalás

6 6 4 4,44 5,89 4,11 Kreativitás (tehetség küszöb: 4) 4

5

5

5 6 4 4,5 5,5 4,5 Motiváció (tehetség küszöb: 6) 6 7 6 5 7 5 5 7 6 3 7 6 4,75 7 5,75 010

111

- 51 -

010


Mókus csoport I.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

12. 13. 14. 15.

Mellékletek

6 5

4 4

6 6

6 5

6 6

5 4

6

6

6

4

4

6

5

4

6

6

5

5

4 4 4 4

6 6 6 6

6 6 6 6

4 4 4 5

4 5 4 5

5 6 6 6

5 5 4 4

4 5 4 5

5 6 6 6

4 4 4 4

6 6 6 5

5 5 4 4

5

6

6

5

4

5

5

5

6

5

6

5

6 4,89

6 5,89

5 4,67

4 4,33

6 5,89

6 4,89

6 5,78

5 4,67

4

6

4

5

6

3

5

4

3 3,5

6 6

3 3,5

5 5

6 6

4 3,5

6 5,5

5 4,5

ÁTLAGPONT

6 5 5 3 4,75

7 7 7 7 7

6 4 3 6 5,5 3,5 3,5 6 Motiváció (tehetség küszöb: 6) 6 6 6 7 7 5 7 7 6 5 6 7 7 3 7 7 6,5 4,75 6,5 7

6 7 6 7 6,5

6 5 6 6 5,75

7 7 6 6 6,5

5 5 5 5 5

7 7 7 7 7

6 6 5 6 5,75

Tehetségindex

000

111

111

001

010

111

000

111

000


6 5 4 6 6 4,44 4,33 5,78 Kreativitás (tehetség küszöb: 4) 5

3

000

4

001

- 52 -

6

111

F.R.

Átlagon felüli képességek (tehetség küszöb: 5) 6 6 5 4 6 5 5 6 4 5 6 4

ÁTLAGPONT

F.A.

K.Z.

10. Mozgások tagoltsága, mozdulatok kifinomultsága 11. Táncos mozgásimprovizáció

D.A.

K.I.

ÁTLAGPONT

C.T.

H.N.


C.D.

G.T.

(guggolás-felállás, forgás-pörgés)

B.S.

F.S.

Mozgáskoordináció Mozgások összekapcsolása Egyensúlyozó mozgások

A.A.


Mókus csoport II.

1. 2. 3.

Mozgáskoordináció Mozgások összekapcsolása Egyensúlyozó mozgások (guggolás-felállás, forgás-pörgés)

4. 5. 6. 7. 8. 9.



ÁTLAGPONT 12. 13. 14. 15.


ÁTLAGPONT Tehetségindex

L.A.

L.L.

M.B.

M.K.

N.E.

K.L.

Mellékletek

P.K.

P.Z.

R.G.

S.T.

V.V.

6 6

Átlagon felüli képességek (tehetség küszöb: 5) 5 5 6 5 6 6 5 4 6 4 6 5

5 5

5 5

6 6

5 4

6 5

6

4

5

6

4

6

5

5

4

6

4

5

6 6 6 6

5 5 4 4

5 5 5 4

4 4 4 4

4 4 5 4

6 6 5 6

4 4 4 5

5 5 4 4

4 4 4 5

6 6 6 6

4 4 4 5

5 4 4 4

6

5

4

5

5

6

5

5

4

6

5

5

6 6

5 4,67

6 4,89

4 4,67

5 4,44

6 6

5 4,44

6 4,89

6

4

4

3

4

6

4

4

6 6

3 3,5

7 7 7 7 7

6 5 4 5 5

111

000

5 5 5 6 4,67 4,89 4,44 5,89 Kreativitás (tehetség küszöb: 4) 4

4

5

5

O.A.

3 3 5 5 3,5 3,5 5 5 Motiváció (tehetség küszöb: 6) 6 6 5 6 7 5 4 6 6 4 5 6 7 4 6 6 6,5 4,75 5 6

3 3,5

4 3,5

3 3,5

6 6

3 3,5

3 3,5

6 5 5 3 4,75

6 7 6 7 6,5

4 4 6 7 5

7 7 7 7 7

5 5 5 5 5

5 5 5 4 4,75

001

000

001

000

111

000

000

000

010

- 53 -

111


Maci csoport I.

1. 2. 3.


4. 5. 6. 7. 8. 9.



ÁTLAGPONT 12. 13. 14. 15.



B.K. 6 5

D.V.

E.E.

F.É.

H.I.

Átlagon felüli képességek (tehetség küszöb: 5) 5 6 5 6 5 5 5 5

Mellékletek

H.Z.

K.B.

K.T.

L.Á.

4 5

6 6

5 5

5 5

5

5

5

4

6

3

5

5

4

4 4 4 5

5 5 4 4

4 4 5 5

4 4 4 5

6 6 6 6

4 5 4 5

4 4 4 5

4 4 4 4

5 5 4 4

5

4

5

4

6

5

4

4

5

6 4,89

5 4,67

4 4,33

6 4,89

5 4,44

5 4,67

4

4

5

5

4

4

4

3 3,5

3 3,5

3 3 3,5 3,5 Motiváció (tehetség küszöb: 6) 6 6 4 5 7 4 5 6 6 3 7 7 4,75 6,5 5

6 5,5

5 5

3 3,5

3 3,5

3 3,5

7 7 7 7 7

7 7 6 6 6,5

5 5 5 5 5

5 4 5 6 5

4 5 5 6 5

000

111

011

000

000

000

7 7 7 7 7 001


4

001

000

- 54 -


Maci csoport II.

1. 2. 3.


4. 5. 6. 7. 8. 9.



ÁTLAGPONT 12. 13. 14. 15.



L.P.

4 5

M.B.

M.D.

N.Á.

N.É.

Átlagon felüli képességek (tehetség küszöb: 5) 6 6 6 5 6 6 6 5

Mellékletek

N.T.

P.P.

R.N.

T.B.

5 6

5 5

6 5

6 5

3

6

6

5

5

6

5

5

6

4 5 4 5

6 6 6 6

5 6 6 6

4 4 4 5

4 4 4 4

5 6 6 6

5 5 4 4

4 4 5 5

6 6 6 6

5

6

5

4

4

6

4

5

6

4 4,33

6 6

6 5,78

5 4,67

5 4,89

6 5,89

4

5

5

6

4

4

5

3 3,5

6 5,5

5 5

6 6

3 3,5

3 3,5

6 5,5

4 3 4 5 4

7 7 7 7 7

4 4 6 7 5

7 7 7 7 7

5 5 5 5 5

4 3 4 5 4

7 7 7 7 7

000

111

000

111

000

000

111


4

6 3 6 3,5 Motiváció (tehetség küszöb: 6) 7 6 7 7 6 6 6 7 6,5 6,5 111

001

- 55 -

Vargga Edit: Teheetségdiagnosztika aa táncos mozgás teerületén óvodásko orban

Mellékletek

5. számú mellé éklet

Tehetségdiiagnosztikai eredmények

V Vizsgált csoportt

Megfigyelésb be bevont gyermekek k száma

Kéépesség küszöbö öt elérte

Kreativittás küszöböt elérte e

Motiváció küsszöböt elérte

A táncos t mozgás teréén az átlagosnál jobb képességű gyeermekek száma

10 fő f

3 fő

5 fő

6 fő

3 fő

24 fő f

8 fő

9 fő

12 fő

8 fő

18 fő f

5 fő

7 fő

9 fő

5 fő

52 fő ő

16 fő

18 1 fő

27 fő

16 fő

- 56 -



Csoportos interjúterv

Az interjú időpontja:

2012. január 15.

Az interjú helye:

Szent Anna Katolikus Óvoda Napsugár Tagóvodája

Az interjút végző személy:

Varga Edit óvodapedagógus

A megkérdezett személyek:

mindkét tagóvoda nevelőtestületének tagjai (20 fő)

Kérdések: 1. Milyen információkkal rendelkeztek az óvodai tehetséggondozás lehetőségeivel kapcsolatban? 2. Hogyan látjátok jelenlegi gyakorlatunkat ezen a téren? 3. Milyen feltételek hiányoznak a tehetséggondozó rendszer intézményi szintű kiépítéséhez? 4. Hogyan tudnánk ezeket a feltételeket megteremteni? 5. Milyen feladatot vállalnátok a rendszer kiépítésében? 6. Milyen segítséget igényelnétek az általatok felvállalt tehetségműhely munkájának beindításához?

- 57 -

Tehetségígéretes gyermekek azonosításának egy lehetséges módszere az óvodában

Recommend Documents