Teher hatása a karizom aktivitásra a gravitáció irányába és azzal ellentétes irányba történô mozgásnál

2006/12/15 10:25

42

Page 1

In memoriam •

idegen környezetben. Odajutott. Az emberi oldalhoz tartozik a családi élet. Ötvenhat esztendei boldog házasság, gyerek, unokák, dédunokák. De ez még mindig kevés lenne, vagy inkább nem lenne elég. Nem csak önmaga legyôzésére is képes zseni volt, nem csak olyan ember, mint mi vagy amilyenek szeretnénk lenni, hanem nagyszívû, melegszívû, segítôkész. Jó ember volt, amit humorral, jó kedvvel takart, rejtegetett. Rejtô Jenô tollára méltó igaz legendák, történetek keringenek errôl. Hogyan segített akkor is, amikor itthon éppen tabu téma volt személye, sok honfitársának. Persze legendák szólnak arról is, hogyan feszegette az ötvenes években a rendszer kereteit, állt ki a csapatért és mindez magyarázza zökkenômentes visszailleszkedését. Nem derogált neki az sem, hogy négy mérkôzésre elvállalta a szövetségi kapitányi tisztséget. Némi szomorúsággal kell bevallanunk, hogy bár mint láttuk, a sokrétû személyiség, a kimagasló teljesítmény áll a nemzeti gyász hátterében. De mindehhez kellett még egy lényeges komponens: az a tény, hogy médiakorszakban élünk. A média hozzájárulása révén vívta ki Puskás Ferenc a „legismertebb magyar”, a „minden idôk egyik legkiválóbb labdarúgója” minôsítéseket. Minden statisztika szerint ô volt a legjobb góllövô, az évszázad legjobb magyar labdarúgója és a Nemzet Sportolója. És a legismertebb magyart, akinek a révén a világon mindenütt – méghozzá pozitív attitûddel – megtudták, hogy létezik egy Magyarország, feltétlenül megilleti a nemzeti gyász, a nemzet tisztelete. És ezek után, mintegy a fôvonulat után, legyen szabad még a szakmáról szólni, illetve – mindenkinek van egy története – személyes emléket feleleveníteni. Ami a szakmát illeti. A tapasztalat, a kísérletezés és a nagy egyéniségek egyaránt szerepet játszanak a tudomány fejlôdésében. Így van ez a labdarúgás tudományában is. Puskás igazi posztja a támadó középpályás volt, de bármikor játszott éket is, ahogy ma nevezzük ezeket a feladatokat. Azt mondják, négy zseni – Puskás, Hidegkúti, Kocsis és Bozsik – játszott az aranycsapatban, nálam ebbe a kategóriába tartozik a „rongylábú” Czibor és Grosits is. Sôt, az alapcsapatba be nem fért (?) Szusza és Sándor is. Rég volt… Nem csak az volt szakmai újítás, hogy Hidegkúti hátravont középcsatárt játszott, megvalósítva Bozsikkal a négy-kettô-négyes alapfelállást, de az

Frenkl Róbert: A humán teljesítmény tisztelete említett zsenik az azóta tudatosan kidolgozott szinte valamennyi játékrendszert – persze fôként a támadókat – már alkalmazták. Így a négy-öt-egyet is, elöl az egyedüli ék Kocsissal, de a négy-három-hármat, vagy a négynégy-kettôt is, mérkôzés közben is váltva, ôrületbe kergetve az ellenfelet. Örök a vita, melyik nemzedék a szerencsésebb. A mi nemzedékünk, az idôsebb nemzedék életének a pozitívumai közé tartozott, hogy testközelbôl láttuk, minden idôk legjobb csapatát és játékosait, köztük Puskás Ferencet, a kapitányt. Személy szerint is így élem át ezt, gyászolva azt a futballistát, akit elôször 1945. augusztus 20-án – 5:2 az osztrákok ellen, ô lôtte az elsô gólt – láttam játszani. Ezt követôen pedig a Kispestben, a Honvédban és a válogatottban is sokszor. Többek között azon, az ínyencek által is sokat emlegetett 1955. januári, az elôzô évrôl elmaradt tét nélküli, de lejátszandó 9:7-es Honvéd - Vörös Lobogó meccsen, ahol Puskás és Hidegkúti egyaránt négynégy gólt rúgott. Hadd idézzek fel két kevesebbet emlegetett Puskás gólt a sok száz közül. Az elsô éppenséggel egy meg nem adott találat. Magyarország – Olaszország 1:1 a Megyeri úton. Szomorú szenzáció volt, hogy a Torinó csapatának légikatasztrófája után egy meglehetôsen új olasz válogatott volt az ellenfél. Amögött a kapu mögött álltam, ahová mi támadtunk. Egy beadást a lendületbôl érkezô Puskás a hálóba fejelt, pontosabban bal kezét a feje mellé emelve, arról pattant hálóba a labda. Szinte lehetetlen volt ezt észrevenni. Az angol bíró, Ellis is valószínûleg metakommunikációjából értette meg a dolgot, ha Öcsi rájátszik, megadta volna a találatot. Vagány volt Puskás, errôl szólt a megoldás, de abszolút sportszerû, errôl a „gól” utáni viselkedés. Nem akarok összehasonlítani, legkevésbé sem megbántani Maradonát, mindenki magáért felel. De talán nem véletlen, hogy több nemzetközi szakíró a legfényesebb sorban is – Pelé, Maradona, Di Stefano… - Puskást helyezi az élre. 1955-ben a Népstadionban 6:1-re vertük Ausztriát. Ezen a meccsen a kapitány fôként az elôkészítésben jeleskedett. Talán ezért sem támadták meg a védôk, amikor 4:1-es állásnál ismételten felhozta a labdát. Felnézett, jó 25 méterre lehetett a kaputól, kedvenc posztján, a balösszekötô helyén és úgy döntött, hogy most nem figura jön, hanem lövés. Azért is emlékem ez a gól, mert olyan helyen ültem, ahonnan pontosan követni lehetett a labda röppályáját, ahogy a bal felsô sarokba vágódott.

És ráadásul az a tizenegyes, amit Jasinnak rúgott, egy magyar-szovjet meccsen. Mindenki felállt a zsúfolt Népstadionban. Mindig élt a gyanú, hogy le kell adni a mérkôzést a nagy testvérnek, bár a futballban nem tudok ilyen esetrôl. Öcsi érezte a feszültséget, nyomást, higgadtan elküldte Jasint az egyik sarokba és a másikba gurított. Egyoldalú, korai ismeretségünk, késôn, 1992-es hazatelepülése után vált kétoldalúvá. Teljes természetességgel és a legnagyobbakat jellemzô szerénységgel fogadta a tiszteletet. Örülök, számon tartom, hogy néhányszor néhány szót válthattunk. Utoljára egyik kedvenc helyén, a Krisztinában, a Horváth étteremben (amúgy leginkább valamilyen alkalmon a Régi Siposban). Ô feleségével ebédelt, én egy Amerikából hazalátogatott osztálytársammal. Barátom, realizálva, hogy ki ül a szomszéd asztalnál, könyörgôre fogta, mutassam be a sztárnak. Azóta is minden hazajövetelekor emlegeti, legnagyobb élményei között tartja számon, hogy jó negyed órát beszélgethetett ifjú kori bálványával. Magam pedig közvetlenül átélhettem, miért rajongtak érte, nem csak az elfogult drukkerek, hanem általában is a magyarok, a spanyolok és mindazok, ahol játékosként vagy edzôként megfordult. Rajongtak Öcsiért, Panchoért, ahogy a spanyolok becézték, majd újra itthon Öcsi bácsiért. Végül egy, a sportpszichológia körébe tartozó történet, az édesapáról, Purczeld Ferencrôl, aki fia edzôje is volt, aki 1937-ben változtatta meg Puskásra a nevét, talán azért, mert már ekkor ráérzett 10 éves fia karrierjére, talán identitását juttatta a névváltoztatással kifejezésre. Pénteken az edzés után Purczeld papa így szólt a vasárnapi sorsdöntô meccsre készülô gárdához: fiúk, olyan ostobák vagytok, hogy nem mondom el a taktikát, két nap alatt elfelejtenétek, majd a meccs elôtt. Vasárnap az öltözôben végignézett a csapaton és sokat sejtetôen ennyit mondott: hát akkor fiúk, ahogy pénteken megbeszéltük. Óvatos, tiszteletteljes derültség, viszont hengerelt a csapat. Lehet, hogy ezért is. Öcsi, a kispesti grundok fineszes világából indult, elsô igazolásán két évvel idôsebb életkort megjelölve, a világhír felé. És jutott el oda, hogy a 20 század legismertebb magyar embere lett. Mint az igazán nagyok – bármely területen – megelôzte a korát, megváltoztatta addigi ismereteinket a futballról, maradandó üzenetekkel gazdagította a sporttudomány mûvelôit is. Frenkl Róbert

Tanulmányok •

Keresztényi Zoltán, Laczkó József: Teher hatása a karizom aktivitásra...

3

Teher hatása a karizom aktivitásra a gravitáció irányába és azzal ellentétes irányba történô mozgásnál THE EFFECT OF LOAD ON ARM-MUSCLE ACTIVITIES DURING MOVEMENT IN THE DIRECTION OF GRAVITY AND AGAINTS GRAVITY Vizsgált alanyok

Keresztényi Zoltán, Laczkó József Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest E-mail: [email protected]

Összefoglaló Egy végtag végpontjának pályája az izületi elfordulások, illetve az izomaktivitások végtelen sok kombinációjaként jöhet létre. Kérdés, hogy az elméletileg végtelen sok lehetséges megoldás közül melyeket választja az idegrendszer. Mozgásanalizáló berendezésekkel mértük a mozgás kinematikai és izomelektromos paramétereit, jellemzôit. Ezekbôl az adatokból az ismételten végrehajtott mozgások varianciáját, az izomaktivitások és ízületi hajlásszögváltozások kapcsolatát és ezeknek a külsô tehertôl való hatását elemeztük. Vizsgálataink alátámasztották, hogy a mozgások varianciája kisebb egy külsô teher hatása alatt mint teher nélkül. Azt is megmutattuk, hogy gravitációs gyorsulás irányába történô mozgás esetén nagyobb a külsô teher hatása a kar feszítô izmának aktivitására, mint az ezzel ellentétes irányba történô mozgás esetén. Kulcsszavak: mozgás stabilitás, EMG, kinematika

Abstract The trajectory of the endpoint of a limb may be the result of infinity of different combinations of joint angular changes and muscle activities. The issue is that which solutions are chosen by the central nervous system. We measured kinematic parameters and muscle activities during arm movements applying movement analysing systems. Using the measured data the variance of repetitively executed movements were computed and the relation between angular changes in the joints and muscle activities were analyzed. Our study supports that the variance of movements executed under the effect of an external load will be smaller than the variance without load. We also show that the effect of an external load on muscle activities is higher during the movement in the direction of gravity then in the opposite direction.

Key-words: movement EMG, kinematics

stability,

Bevezetés A kutatásaink átfogó célja a kinematikailag redundáns emberi kar és általában a sok-izületû végtagok mozgásszabályozásának tanulmányozása. A redundancia problémája azt jelenti, hogy az izületek és izmok nagy száma miatt a mozgás szabadsági fokainak száma nagyobb, mint a feltétlenül szükséges és egy mozgási feladat sokféleképpen megoldható. Egy végtag végpontjának pályája az izületi elfordulások, illetve az izomaktivitások végtelen sok kombinációjaként jöhet létre. Kérdés, hogy egy mozgási feladat elméletileg végtelen sok lehetséges megoldása közül melyeket választja az idegrendszer. Egy adott mozgási feladat végrehajtásához szükséges izületi hajlásszög változások meghatározását inverz kinematikai feladatnak nevezzük. Kutatásaink során azt kerestük, hogy a természetes, tudatosan végrehajtott végtag mozgások, elsôsorban emberi karmozgások során az idegi vezérlés milyen megoldásait valósítja meg az inverz kinematikai feladatnak. Ebben a tárgykörben kísérleti és elméleti kutatások egyaránt folynak. Mozgásanalizáló berendezésekkel mérik és tárolják a mozgás kinematikai és dinamikai paramétereit, jellemzôit. Az elméleti megközelítések matematikai modelleket alkotnak, amelyek bizonyos szempontból optimális megoldásokat keresnek vagy a rendelkezésre álló kísérleti adathalmazból statisztikai módszerekkel próbálják kideríteni, hogy az egészséges mozgás végrehajtás milyen vezérlô elvek alapján történik. Ezeknek az alapkutatásoknak olyan alkalmazásai is vannak, amelyek azt vizsgálják, hogy külsô terhek hogyan befolyásolják az ízületekben a hajlásszögváltozásokat, illetve az ezt eredményezô izomaktivitásokat.

Az itt bemutatott vizsgálatba 9 egyetemi hallgatót vontunk be. Közülük 5 nô és 4 férfi volt, életkoruk 22-27 év közötti, nem sportolók, mindannyian jobbkezesek és semmilyen mozgásszervi vagy neurológiai zavarban nem szenvedtek. A méréseket a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biomechanika Laboratóriumában végeztük az ottani mozgáselemzô berendezéssel és az ott fejlesztett szoftvert alkalmaztuk (Kocsis et.al. 2001).

Mozgási feladat A mozgásfeladat egy fekvô helyzetben súllyal végzett karnyújtás, súlyemelés volt a test elôtt (1. ábra). A gyakorlat során az alanyok egy speciális edzôtermi erôgép padján háton fekve annak súllyal terhelt karját a váll fölött függôleges irányban távolítják maguktól - felemelik a terhet. Ezt úgy kellett végrehajtani, hogy a gép karját vállszélességben fogják meg és mozgás során a könyöküket minél inkább a váll- és könyökízületen áthaladó függôleges síkban tartsák. A kéz mozgása is korlátozva volt, hiszen az erôgép sínben közlekedô erôátviteli karja csak egy dimenzióban ad lehetôséget elmozdulásra, tehát a kéz pályája egy egyenes lesz. A mozgás sebességére nem adtunk meg speciális kritériumot, csak arra kértük a vizsgált személyeket, hogy lehetôleg kényelmes sebességgel végezzék a mozgást. A mozgás maximális karhajlításból indult, a súly emelése gyakorlatilag a kar nyújtott helyzetéig történt, majd innen tért vissza a kiinduló helyzetbe. A gyakorlatot az egyének 10-10 ismétléssel hajtották végre egy 16 kg-os terheléssel, illetve terhelés nélkül. A vizsgálat megkezdése elôtt a gyakorlattal való ismerkedés gyanánt néhány próbamozgást hajtottak végre. A vizsgálat utolsó szakaszában pedig a maximális izomfeszítés adatait is felvettük, mely úgy történt, hogy az erôgépen a terhelést maximálisra állít-

Magyar Sporttudományi Szemle • 7. évfolyam 28. szám • 2006/4

Magyar Sporttudományi Szemle • 7. évfolyam 28. szám • 2006/4

03-42

04-41

2006/06/28 10:23

Page 1

4 MAGYAR EDZŐ – Klubedzôként vagy kapitányként élvezte, élvezi jobban a munkát? – Noha sokan azt hiszik: mivel itt is, ott is a kispadon ül az ember, könnyû összehasonlítani a két tisztséget, ez nem így van. Más, teljesen más a két feladatkör. A válogatott szakvezetôjeként nincs napi teendôm, aminek megvan például az a hátránya, hogy a meccseken felfedezett hibákat nem tudod másnap kijavítani, ezzel meg kell várnod a következô összetartást. – Fogalmazhatunk úgy, hogy a rajt biztató volt? Hiszen Új-Zéland ellen 2–0-ra nyert a csapat, Angliában pedig – bár 3–1-re kikapott – tisztességesen helytállt. – Magam is úgy gondolom, nem lehet panasz az eddigi teljesítményünkre. A Manchesterben mutatott játékunk, az azt követô elismerések kicsit kompenzálták a vereség okozta csalódásunkat. Azt azonban feltétlenül jelezném, hogy hurráhangulatról szó sincs. Ha a két találkozót összemixelhetnénk, akkor jönne ki egy igazán remek teljesítmény. Új-Zéland ellen a második félidôben már úgy támadtunk, ahogyan kellett, azonban a védekezéssel akadtak gondjaink, Angliában viszont inkább fordítva volt. Az Old Traffordon is bebizonyosodott: maradéktalan koncentrációra lesz szükségünk a szabad- és szögletrúgások hárítása során, ha sikeresen akarunk szerepelni a selejtezôkön. Egy szó, mint száz, az ismerkedési szakasz ezzel lezárult, érezzük a közönség szeretetét, hálásak is vagyunk érte, de ennyivel nem elégedhetünk meg. – Eleinte Lothar Matthäus csapatát is szerette a nép, aztán csak Lothar Matthäust… – Ugye megérti, ha ebben a témában nem merülök el mélyebben. Nem volna tisztességes a részemrôl, ha az elôdöm munkájáról nyilatkoznék. – Akkor beszéljen arról, hogy milyen tapasztalatokkal gazdagodott május elején, a Bozsik-éra elsô edzôtáborozása alkalmából? Apropó, izgult, mielôtt útra kelt volna Dunavarsányba? – Úgy fogalmaznék, hogy némi versenyláz volt bennem az indulás elôtt. Kíváncsian vártam, hogyan fogadjuk egymást a játékosokkal. Korábban sokat hallottam arról, hogy néhányan nem szívesen jönnek, csak nyûgnek tekintik a nemzeti együttesben való szereplést. Nos, mindjárt az elsô három napban örömmel és megnyugvással tapasztaltam, hogy ebbôl egy szó sem igaz: aki velünk volt, arról lerítt, megtiszteltetésnek veszi a válogatottságot. Az elôttünk álló idôszakban biztosan lesznek gondjaink, ám az nyilvánvalóvá vált számomra, hogy motivációs problémákkal nem kell majd foglalkoznunk. – Már az elsô kerethirdetést követôen kritizálták egy-két öreg „bútordarab” behívása miatt. Mások már rég elfelejtették azokat a futballistákat, akiknek ön újra bizalmat szavazott. – Kritizálni bárkit lehet, természetesen engem is. Azt viszont leszögezném, hogy legfeljebb elfelejtett játékos létezik, öreg nem. Hogy mást ne mondjak, érdemes lenne kiszámolni a Milan-védelem átlagéletkorát. Persze, erre azonnal rávághatnák, hogy ott az Arsenal vagy az Ajax, amely csupa-csupa fiatallal veszi fel a harcot, csakhogy ne feledjük, ôk már évek óta együtt készülnek. Tudomásul kell venni, a nemzetközi labdarúgás nem a tinédzserek játéka. – Életkortól függetlenül ki lehet a válogatott vezéregyénisége? – A válogatott azért válogatott, mert a legjobbak kapnak lehetôséget, nem hiszem, hogy bárkit is külön ki kellene emelnem. – A csapatkapitányi karszalagot Dárdai Pálnak adta. Miért? – Mert egyfelôl ô az, aki a legkomolyabb légiósmúlttal rendelkezik, másfelôl pedig a hozzáállása mindenki számára példaértékû lehet. Arról nem is beszélve, hogy van respektje a többiek elôtt. – A legtöbb gyakorlás zárt kapuk mögött zajlott eddig. Ezután is?

■

2006/2

– Hadd kérdezzek vissza: a Nemzeti Színház társulata közönség elôtt próbál? Bizonyára tartunk majd nyilvános tréningeket is, ám jobban szeretném, ha a foglalkozások többségén csak magunk lennénk. Ne gondolja, hogy ez a szurkolók vagy a média ellen irányul, csupán az a célom, hogy azon ritka alkalmakkor, amikor együtt vagyunk, kizárólag a munkára koncentráljunk. – Okozott-e valaki, vagy valami csalódást önnek? – Egyelôre nem. S remélem, késôbb is ugyanezt a választ adhatom majd az ilyen jellegû kérdésekre. – Szeptember másodikán Európa-bajnoki selejtezô vár a csapatra. Sok vagy kevés az addig hátralevô idô? – Lehetne több is. De nincs mit tenni, aznap pályára kell lépnünk. Addigra kell megtalálnunk a legjobb csapatot. – Eddig hány játékosnak biztos a helye? – Biztos helye senkinek sincs. A keret ellenben már nyolcvan százalékig kialakult. Kisebb változások bizonyára lesznek még, mert akadnak posztok, ahová még keresünk embert. Figyeljük a fiatalokat is, az utánpótlás-válogatott egy-két tagja ezért is töltött már velünk néhány napot. – Most, a beszélgetés végéhez közeledve, nyilván ki kellene jelentenie, hogy kijutunk az Európa-bajnokságra. – A sorsolás után a Nemzeti Sportban a következô címmel jelent meg a csoportbeosztást jellemzô beszámoló: „Könnyû, de nekünk ez is nehéz”. Ennél frappánsabban magam sem tudtam volna megfogalmazni, mi vár ránk a selejtezôkön. Mindenkinek jobb, ha a realitások talaján maradunk. Nem mi vagyunk az esélyesek, ám ez nem jelenti azt, hogy nem szerezhetünk meglepetést. Egy biztos, mindent meg kell tennünk a lehetô legjobb eredmény érdekében. – A szerzôdése automatikusan meghosszabbodik, ha a csoport harmadik helyén végez a csapat. Bár ez továbbjutást nem érne, ön örülhetne. – A második helynek értelemszerûen még jobban örülnék… De talán nem is a helyezés a lényeg, hanem az, milyen produkciót nyújtunk, hogy lesz-e perspektíva az együttesben. Mert végezhetünk, mondjuk, úgy is negyedikként, hogy siralmasan teljesítve tíz ponttal maradunk le a második mögött, miként az is benne van a pakliban, hogy teszem azt, csak három pont választ majd el minket a sikertôl. – Bízzunk benne, hogy végül egy sem. Na, akkor mennyit kellene nyilatkoznia… – Ez esetben ezerszer, mit ezerszer, tízezerszer elmondanám, hogy én vagyok a legboldogabb szövetségi kapitány a világon. Pietsch Tibor

Édesapja nyomában

A legendás Bozsik József fia játékosnak sem volt rossz, de edzôként még többre vitte. A tréneri karriert ott kezdte, ahol aktív pályafutását abbahagyta: a Pénzügyôrben. A II. kerületbôl a XIII-ba költözött, amikor Mezey György a Vasashoz hívta másodedzônek, majd miután a korábbi szövetségi kapitány felállt a piros-kékek kispadjáról, átvette az irányítást. A Fáy utcai bronzéremre is büszke lehet – de akkor mit mondjunk a zalaegerszegi aranyra?! Bozsik Péter és csapata ugyanis 2002 nyarán bajnoki címet ünnepelhetett a ZTE-vel, az akkori pezsgôzést talán csak a Manchester United BL-selejtezôbeli legyôzése múlta felül (igaz ez még akkor is, ha összesítésben az angolok volt jobbak). Erôs a gyanú, késôbb a Haladást is edzô Bozsik Péter mégsem Koplárovics Béla góljánál volt a legboldogabb, hanem akkor, amikor 2006. május 24-én a magyar válogatott szövetségi kapitányaként énekelte végig a Himnuszt. Azokban a pillanatokban bevallottan édesapjára gondolt, aki 1974. szeptember 28-án már átélhette ugyanezt: az Ausztria elleni mérkôzésre ô állította össze Magyarország együttesét. Fájdalom, az elsô alkalom egyben az utolsó volt: szívproblémája miatt kénytelen volt visszavonulni. Harminckét esztendô telt el, és a kapitányt ismét úgy hívják: Bozsik. Hát akkor: hajrá, Bozsik!

■

MAGYAR EDZŐ 41

2006/2

Mesteredzôi kitüntetettek – 2006 A Magyar Edzôk Társaságának Mesteredzôi Kollégiuma 2006. június 19-ei ülésén döntött a Mesteredzôi címek odaítélésérôl. A szakszövetségek által javasolt 23 jelöltbôl az alábbi edzôk részesültek a kitüntetô címben. A megtisztelô elismerésben részesített új mesteredzôket következô számunkban mutatjuk be részletesebben. pesti Honvéd SE-ben, Barina József (kajak-kenu) Nedeczky György (vívás) A Maraton szakág kiemelkedô egyénisége. Sikeres munkáját igazolják Jámbor Attila és Szakály Viktor eredményei. Ifjúsági versenyeken is kiválóan szerepeltek tanítványai. Utánpótlás korú versenyzôje, Feldum Bereniké jó helyezést ért el 2004-ben és 2005-ben egyaránt.

majd 1992-tôl folyamatosan a KSI SE-ben végez eredményes munkát. Kiemelkedô nemzetközi sikert Berki Krisztiánnal, saját nevelésû tanítványával ért el, aki jelenleg a Nemzetközi Torna Szövetség világranglistáját vezeti lólengésben. Az utánpótlás-nevelésben is sokat köszönhet a sportág Kovács Istvánnak.

Csoma Ferenc (atlétika)

Merész András (vízilabda)

Több mint 25 éve végzi magas színvonalon edzôi munkáját. A nyolcvanas évektôl kezdôdôen folyamatosan dolgozik a magyar távfutás nemzetközi szintû eredményessége érdekében. Versenyzôi közül Papp Krisztina, Holba Zoltán, Baier Tibor és Káldy Zoltán említhetô, akik nemzetközi versenyeken is kitûnôen helyt álltak. Utánpótlás-nevelési munkája is kiemelkedô.

1995-2000 között az utánpótlás válogatottnál Kemény Ferenc segítôje volt, majd szövetségi edzô a férfi ifjúsági és junior válogatottnál. 2005-tôl a nôi utánpótlás csapat szövetségi kapitánya. Eredményei: 1995-ben a férfi Ifjúsági Európa-bajnokságon II. helyezés, 1997ben a féri junior világbajnokságon II. helyezés, 2001-ben a Junior világbajnokságon II. hely, 2003-ban a férfi Ifjúsági Európa-bajnokságonn II. helyezés, 2004ben a férfi junior Európa-bajnokságon III. helyezés és 2005-ben a nôi Ifjúsági Európa-bajnokságon II. helyezés.

Kovács István (torna) 1979-1985-ig az Egyesült Izzóban (Tungsram), 1985-1992 között a Buda-

Kevés edzôrôl mondható el, hogy egész életét ugyanannál az egyesületnél töltötte. Nedeczky György ezek közé tartozik, hiszen 1978 óta a BVSC-nél dolgozik. 2001 óta a felnôtt nôi párbajtôr válogatott vezetôedzôje. Munkáját nagy szakmai hozzáértéssel végzi. 2005-ben versenyzôi kiemelkedô eredményt értek el, Tóth Hajnalka felnôtt EBén és VB-én egyéni ezüst és csapatban is ezüstöt nyert. Révész Júlia VB csapat ezüst, fekete Attila EB-én és VB-én bronzértem és egy negyedik helyezést ért el.

Zemen János (triatlon) A triatlon-duatlon, valamint az öttusa sportágban több világés Európa-bajnok sportoló edzôje. Nemzetközi eredményei atlétikában elismerésre méltók. Triatlon szakágban csapatban második helyezést ért el. Tanítványai közül Perczel Zsófia világbajnoki és európa-bajnoki elsô helyezést, Csomor Erika pedig világbajnoki elsô helyezést ért el.

05-40

2006/06/28 10:24

Page 1

40 MAGYAR EDZŐ

■

2006/2

A Tour de France bajnok izmainak hatásfoka javult az évek során (Improved muscular efficiency displayed as Tour de France champion matures): Coyle E. F. Belmont Hall 222, Dept. of Kinesiology and Health Education. The Univ. of Texas at Austin, TX 78712. E-mail: [email protected]). J. Appl. Physiol. 2005, 98, 2191

Referátum

Apor Péter rovata

Az 1971-ben született sportoló 12 éves korától versenyúszó, 14-18 éves kora között futott és triatlonozott, majd ezt követôen kerékpározik. 19 éves korában amatôr bajnok, 20 évesen Barcelonában 14. az Olimpián, 21 évesen az oslói világbajnokságon aranyérmes, szakaszgyôztes a Tour de France-on. 24-25 évesen az Olimpián hatodik. Ekkor hererák miatt mûtét és kemoterápia, majd agymûtét következett 25 éves korában, 1996 decemberében. 1998-ban 4. helyezések a világbajnokságon. A Tour de France-ot, a világ legjelentôsebb és legkimerítôbb, 3800 km-es versenyét 1999-tôl 2004- ig hatszor nyeri meg. (Referens: A sportágat követôk ebbôl tudják, hogy Lance Armstrong az esetközlés alanya.) Az aerob kapacitása 1992–99 között 5,56-5,82 l/perc, 1993-ban rögtön a világbajnokság megnyerését követôen 6,1 liter, 81,2 ml/kg.perc volt. A testsúlya 1992–97 között 75-80, 1999–2004 között 72-74 kg, 178 cm magas. A mûtét és a kemoterápia után 8 hónappal, mérsékelt és nem rendszeres edzést követôen 5,3 l/perc maximális oxigén felvételt mértek, ami 66,6 ml/kg.percnek felelt meg. Míg korábban a legmagasabb tejsav értékek 6,3-7,5 mmol/l, ekkor 9,2 mM/l-t ért el a kerékpár ergometria során. A laktát-küszöb korábban 4,5-4,7 literes oxigén felvételes intenzitáskor jelentkezett, a mûtétet követôen 4 liter oxigén felhasználásakor. A maximális pulzusszám 1992 és 1999 között 207-rôl 200-ra csökkent. Az aerob hatásfok (a Watt teljesítményt kal/perc-re átszámítva és osztva az oxigén felvétellel, figyelembe véve az RQ-t) az 50-60-70-80-90%-os intenzitás tartományban, 80-90-es pedálfordulat mellett azonos volt. Az öt ponton átmenô egyenes a delta-efficiency-t, vagyis a munka növekedésre esô ener-

gia változást mutatja, amely mintegy 8%-kal nôtt 1992-és 1999 között. Ugyanennyit nôtt az 5 literes oxigén felvétellel teljesíthetô Watt, 374-rôl 403-ra. Ezt a változást összevetve a testtömeg csökkenésével 78-ról 72 kg-ra, a teljesítôképesség mintegy 18 százalékos növekedése áll a Tour de France gyôzelmek mögött. A mért abszolút élettani mutatók is rendkívüliek. Az 1991–95-ös bajnok 81 kilós volt és 6,4 literes – 79 ml/kg.perces – aerob kapacitással bírt a csúcsformában (Padilla és mtsai J Appl. Physiol. 2000, 89, 1522-7). A mérések nem közvetlen a versenyszezonban történtek, a becsült maximális aerob kapacitása 85 ml/kg.perc körül lehetett a csúcs verseny formában, ami a legmagasabb, közölt eseteknek felel meg.(Referens: különösebb tehetség, genetikai különlegesség nélkül a 60-65 ml/kg.perc aerob kapacitást tartjuk edzéssel elérhetônek.). Ez a sportoló az aerob kapacitásának 76-85 százalékával volt képes ke-

rékpározni számottevô tejsavszint emelkedés nélkül, ami a maraton futókra jellemzô laktát-küszöbnek felel meg. Az elérhetô legmagasabb tejsavszintje (6,6-7,5 mM/l) meglepôen alacsony, hiszen 9-14 mM/l a szokásos érték a maximális terhelést követôen. Noha izom mintavétel – érthetôen – nem történt e versenyzônél, a nagyon magas aerob kapacitás, az alacsony laktacidózis és az edzés-korral javuló aerob hatásfok magyarázata az lehet, hogy az I. típusú rostok aránya megnôtt akár 80%-ra az edzésévek során, és a rostok összehúzódási sebessége is gyorsult. Erre az utal, hogy a 30-60 perces ergometriás terhelések szabadon választott fordulatszáma a kezdeti 85-rôl 105-110-re nôtt. Ilyenkor rövidebb ideig feszül a combizom, a jobb hatásfok révén ugyanakkora teljesítményt (erôt) relatíve kisebb erôfeszítéssel képes kifejteni. Külön csodálatos dolog, hogy a rákot és a kemoterápiát követôen került a teljesítô képessége csúcsára ez a kivéleles egyéniség.

■

MAGYAR EDZŐ 5

2006/2

Tájékoztató a Góliát-McDonald’s FC tevékenységérôl az alapítástól napjainkig – II. rész Majoros Attila Góliát-McDonald’s FC, Budapest E-mail: [email protected]

Szakmai munka Rendszeres foglalkoztatás a sportcsoportban korosztályonként. Az óvodában, iskolában minimum heti két alkalommal 1-1 órában, szervezett keretek között történik a játékos foglalkoztatás (szoktatás a játékhoz, edzés) a sportcsoportvezetô szakmai irányításával. Az idôsebbeknél (5-6. osztály), már heti három edzést is tartanak és kistérségi tornákon vesznek részt. (3. sz. melléklet) Az intézményekkel, sportcsoportvezetôkkel történt szerzôdéskötést kö-

vetôen a sportcsoportok sporteszközöket, sportfelszereléseket kapnak (futball labda, megkülönböztetô mez, kiskapu hálóval, bója rúddal, gumilabda, mez-, nadrág garnitúra, kapusmez, sportszár, labdatartó háló). Az egyesület alaptevékenységébe illeszkedik a sportcsoportvezetôk foglalkoztatása és folyamatos továbbképzése. A Góliát-McDonald’s FC alaptevékenységének felépítése tükrözi a Magyar Labdarúgó Szövetség és az UEFA legkorszerûbb képzési elveit (életkor-specifikus foglalkoztatás, játék- és feladatmeg-

A játékosok korosztályonkénti megoszlása a 2005–2006-os tanévben

oldás centrikus képzés, bajnokságok helyett szisztematikus, gyermekbarát foglalkozások, kiskörzet szintû rendezvények). Minden, a góliátos rendszerhez csatlakozni kívánó sportcsoportvezetô számára ajánlott és elvárt a sportszakmai képesítés. (4. sz. melléklet)

A szakmai munka támogatói

3. sz. melléklet A csoportvezetôk megoszlása a foglalkoztatott csoportok száma alapján a 2005–2006-os tanévben

4. sz. melléklet

Az egyesület szakmaiságát neves szakemberek alakítják. A kezdetektôl aktívan segíti a Góliátot Bicskei Bertalan volt szövetségi kapitány, akinek szakmai eredményei, utánpótlás-nevelésrôl vallott nézetei világszerte elismertek. A Góliát-McDonald’s FC díszelnökei dr. Szepesi György, Détári Lajos és Király Gábor. Gellei Imre és Bozsik Péter 19982002 között elnökségi tagként, jelenleg tiszteletbeli elnökségi tagként segítik a Góliát munkáját. Göltl Béla, a Testneve-

Neves elôadók Az elmúlt 18 év alatt, saját szervezésû továbbképzéseinken, meghívott elôadók voltak, bemutató edzéseket tartottak: Bicskei Bertalan, Both József, Endrész Pál, Diglics Gyula, Domonyai László, dr. Géczi István, Gellei Imre, Gujdár Sándor, Hegedûs Gábor, Jakab Elek, dr. Klemencsics Zoltán, dr. Mezey György, dr. Petrekanits Máté, Simon Balla István, Somodi László, Szalai László, ifj. Temesvári Miklós, Tóth János, Varga István, Zakariás Géza, Wágner László. A képzések anyagából videókazettán segédanyagokat készíttettünk. (Gyermeklabdarúgó Módszertani Konferencia 1998. I-II., és 1999. I-II.)

06-39

2006/06/28 10:26

Page 1

6 MAGYAR EDZŐ lési Egyetem ny. adjunktusa, az elnökség tagja. Egyesületünk ösztönzi és segíti a csoportvezetôk állami labdarúgó edzôi képesítés megszerzését, illetve az MLSZ „D”, valamint az UEFA rendszerû „B” tanfolyamokon való részvételt. Mindezek elvégzéséhez 2000–2003 között költség-hozzájárulást adtunk. Számos megyében így szerezték meg az óvodapedagógusok a legelemibb labdarúgó edzôi ismereteket. Az egyesület elnökségének tagjai, a központ munkatársai, a körzeti szervezôk - minden tanévkezdéskor-, ismertetik a sportcsoportvezetôkkel a góliát rendszer legfontosabb képzési elveit, módszereit.

Szakmai tanulmányút A Góliát-McDonald’s FC elnöksége az egyesület alapításának 15. évfordulóján negyvenkilenc kiemelkedôen dolgozó sportcsoportvezetô, körzeti szervezô számára – a megszokottól eltérô jutalmazási formát alkalmazva –, Szakmai Jutalomút elismerést biztosított. A jutalmazott góliátos szakemberek az európai labdarúgó élvonalba tartozó klub szakmai munkájába nyerhettek bepillantást, valamint egy nemzetközi szinten is kimagasló labdarúgó mérkôzést nézhettek meg. Ettôl kezdve, a kiemelkedôen dolgozó csoportvezetôknek kedvezményesen – további Góliátos szakembereknek költségtérítéses formában –, évente legalább egyszer nyújtottunk lehetôséget hasonló utakon való részvételre. A jövôben is lehetôséget szeretnénk adni a tanulásra, a szakmailag fejlôdni akaró testnevelôknek, labdarúgó edzôknek, hogy megtapasztalhassák a nálunk magasabb futballkultúrájú nemzeteknél folyó munka minôségét, szembesíthessék saját eredményeiket a külföldiekével.

■

2006/2

Szakirodalmi segítség A sportcsoportvezetôk az egyesület saját gondozású szakanyagait kapják munkájukhoz. Szalai László: Gyermeklabdarúgás I.-II. Az elsô kötetben Simon Balla István írt „Koordináció és gyorsaságfejlesztés gyermeklabdarúgóknál” címmel segédanyagot. A könyvet Both József lektorálta. Az 1999-es második könyvben „Gyermeklabdarúgás- túlterheléses ártalmak, sérülések” címmel dr. Klemencsics Zoltán írt mellékletet. Ezt a kötetet Garami József lektorálta. Cs. Kovács László, Gáborfalvi László, dr. Király Tibor írták a Gyermeklabdarúgás III. „Ovisfocitól a focisuliig”, Botos Antal, Garami József, Gellei Imre és dr. Varga I. Erika lektorálásával.. A Góliát-McDonald’s FC 2000. október 6-án rendezett „Új kihívások a gyermeklabdarúgásban” címû módszertani konferenciát a Testnevelési Egyetemen. A plenáris ülésen és a szekciókban elhangzottakat tartalmazza az a kötet, amelyben többek között dr. Faludi Judit, dr. F. Mérey Ildikó, Garami József, dr. Gombocz János, Hegedûs Gábor, dr. Petrekanits Máté, Piller Sándor, dr. Szabó Tamás, dr. Tihanyi József, tartottak elôadást. 2001-ben Endrész Pál: Gyermeklabdarúgás V. Kovács János, Majoros Attila és Villám Károly írták meg a „Góliát Kódex”-et, amely az egyesület szakmai, pedagógiai-egészségnevelési, szervezési alapelveit tartalmazza. A Varga István által lektorált kiadványt valamennyi újonnan csatlakozó csoportvezetô, szervezô, góliátos intézményvezetô megkapta.

Labdarúgó tornák A körzeti labdarúgó tornákon, tanévente két alkalommal – téli fedett és tavaszi szabadtéri pályákon – a Góliát Programba bekapcsolódó intézményi csapatoknak kötelezô a részvétel. A szervezôk négy korosztályban rendeznek tornákat. Az iskolai csoportok besorolása megegyezik a Magyar Diáksport Szövetség diákolimpiai korosztályaival. A gyerekeknek és a nevelôedzôknek is nagy motivációt jelent a körzeti tornákon – és a legjobbak számára –, a tanévzáró fesztiválon való részvétel lehetôsége. Ezek a rendezvények azért is fontosak, mert a legkiválóbb, rendszeres foglalkoztatás is öncélúvá, unalmassá válik, ha nem vehetnek részt a csapatok, egy-egy élményszerzô megmérettetésen. A rendezvényeken a korosztályok I.–III. helyezett csapatai, minden esetben érmet és oklevelet kapnak.

Tanulmányutak Az elsô szakmai tanulmányutat 2003. májusban, Király Gábor egyesületünk díszelnökének akkori klubjához a Hertha BSC-hez szerveztük. Ugyanezév ôszén a Bayern Münchenhez látogattunk el Détári Lajos díszelnökünk vezetésével. 2004-ben Prágába, a Sparta és a Slavia Praha cseh élklubok utánpótlás-nevelésével ismerkedtünk, amikor saját költségen velünk utazott Bicskei Bertalan, Dzurják József, Ebedli Ferenc, és ifj. Temesvári Miklós is. Novemberben, a milánói sztár klub AC Milánt, és az utánpótlás-nevelésérôl nem csak Olaszországban híres, bergamoi Atalantát látogattuk meg. 2005-ben Hollandiában az Ajax és a Feyenoord utánpótlás központjában jártunk. Az eddigi 5 szakmai tanulmányúton 197 góliátos szakember vett részt.

Tanévzáró fesztivál A Góliátos tanév méltó lezárása, a rendszer kiemelkedô eleme a minden év júniusban – kezdetben, a Népstadionban, késôbb a megnövekedett gyereklétszám miatt a Ferencváros népligeti utánpótláscentrumában – megrendezésre kerülô Góliát-McDonald’s Tanévzáró Gyermeklabdarúgó Fesztivál, melyen valamennyi „góliátos” körzet képviselteti magát csapataival. Névadó szponzorunk, fôtámogatónk a McDonald’s Magyarországi Étterem Hálózat Kft. hozzájárulásának köszönhetôen legutóbb 2005-ben, a háromnapos rendezvényen 241 csapat, 3014 kisgyermek játszott 482 testnevelô/edzô irányításával. A helyszínen több mint 3000 szülô, hozzátartozó szurkolt csemetéinek. Az

■

MAGYAR EDZŐ 39

2006/2

hogy elôfordulhat a cink hiányára visszavezethetô betegség is, de ennek elôfordulási aránya messze elmarad pl. a vashiány gyakoriságától. Túlzott bevitele káros. A réz enzimaktivátor s az oxigénszállító enzim alkotórésze, szerepe van a hemoglobinképzésben, s biztosítja az érfalak rugalmasságát. Jellegzetes hiánytünetei az anaemia, a növekedésbeli visszamaradottság, a hasmenés, a neuropenia, az arterioszklerózis. Napi 5-8 mg-ra becsülhetô a sportolók napi szükséglete. Rézben dús élelmiszer pl. a máj, vese, bab, borsó, lencse, csipkebogyó, ribiszke. A rézhiány elég ritka, viszont abból adódóan, hogy a réz és a cink között antagonizmus van, ha a szervezetbe túl sok cink jutott, akkor hiánya megfelelô mennyiségû rézbevitel esetén is elôfordulhat. Az optimálisnak tekinthetô Zn:Cu arány kb. 4:1. A réz táplálékból való felszívódását a molibdén, s a kadmium jelenléte is csökkenti. Magas koncentrációban a rézbevitel káros és Wilson kórt okozhat. A molibdén enzimek alkotórésze. Hiánya anyagcserezavarokhoz vezethet, a napi szükséglet sportolóknál 0.1-0.3 mgra becsülhetô. A máj, a bab, a borsó, a karfiol, a kelkáposzta molibdénben gazdag élelmiszernek tekinthetô. Kiegyensúlyozott táplálkozás esetén hiánya nem fordul elô. A kobalt enzimek, s a B-12 vitamin alkotórésze, jelentôs szerepe van a vérképzésben. Hiánya testsúlycsökkenést, vérszegénységet, gyenge fejlôdést eredményez. A sportolók napi kobaltszükséglete 0.02-0.10 mg-ra becsülhetô, a máj, a pillangósok, a meggy és a ribiszke jelentôs mennyiségben tartalmazza. Sportolóknál nem szükséges kobalt-kiegészítés, élelmiszereink általában a szükségletet bôven elérô mennyiségben tartalmazzák. Az orálisan szervezetbe jutó kobalt rosszul szívódik fel, fôleg a bélsárral ürül. A nikkel több enzim aktivátora. Hiánya májelváltozást eredményez, a napi igény sportolóknál 0.1-0.2 mg-ra becsülhetô. Sok nikkelt tartalmaz a máj, a belsôségek, a bab, a borsó, a málna s a ribiszke. Az élelmiszerek Ni-tartalma bôven fedezi a szükségletet.

A króm az inzulin kofaktora, szerepe van a koleszterinszint biztosításában, serkenti egyes aminosavak beépülését, pozitívan hat a növekedésre és az élettartamra. Hiánya esetén a fehérje- zsír- és szénhidrátanyagcsere zavara figyelhetô meg, genetikai rendellenességek léphetnek fel, továbbá cukorürítés és szemszaruhártyakárosodás. A barnakenyér, a máj, a paraj, a bab, a lencse, az ôszibarack sok krómot tartalmaz. A sportolók napi krómszükséglete 0.02-0.10 mg-ra becsülhetô. A testszövetek krómtartalma az életkorral csökken, legmagasabb az újszülött szöveteinek Cr-koncentrációja. A szükségesnél jelentôsen több króm bevitele toxikus hatású, növekedésgátlást, máj- és vesekárosodást okoz. A vanádium hatással van a lipidanyagcserére, gátolja a koleszterin bioszintézist, szerepe van a csontképzésben, több enzim katalizátora. Vanádiumhiánnyal nem kell számolni, a növényi eredetû élelmiszerek vanádiumban többnyire jóval gazdagabbak, mint az állati eredetûek. A sportoló napi igénye 0.1-0.3 mg-ra becsülhetô, a gombák s a tengeri puhatestûek vanádium-koncentrációja igen magas lehet.

A mikroelemek hasznosulását befolyásoló kölcsönhatások A mikroelemkre vonatkozó szükségleti értékek meghatározását nehezíti, hogy viszonylag keveset tudunk arról, hogy az élelmiszerek milyen kémiai kötésben tartalmazzák ezeket az elemeket. A mikroelemek felszívódása, hasznosulása szempontjából ez nagyon lényeges, ugyanis a szükségleti érték nagymértékben függ a fogyasztott tápanyagtól is, attól a miliôtôl, amiben a kérdéses mikroelem elôfordul. Komplex kölcsönhatás lép fel ugyanis a mikroelenm – mikroelem mikroelem – makroelem mikroelem – makrotápanyag komponens között. Az elsôre utal az, hogy egyes mikroelemek fokozott bevitele relatív hiánytüneteket idézhet elô más mikroelemre vonatkozóan. Pl. a túl sok mangán (sok

eredeti tea) vashiányt eredményezhet, vagy a kadmiumtartalmú étrend felboríthatja a szervezet cink-, réz- és vasanyagcsere egyensúlyát is. A mikroelem-makroelem kölcsönhatás tipikus példája az a probléma, ha sok tejet fogyasztunk, s a túl sok Ca bevitele lecsökkenti az esszenciális mikroelemek hasznosulását (továbbá veseelégtelenségeket is okozhat). Ne igyon tehát a sportoló napi 1 l-nél több tejet. A mikroelem-makrotápanyag kölcsönhatásra jellemzô példa, hogy a szervezetbe jutó vas felszívódása és hasznosulása döntôen függ attól, hogy milyen volt a táplálékban az állati és növényi fehérje aránya. Bôséges hús- és májfogyasztás esetén tapasztalható a legnagyobb arányú felszívódás, növényi fehérjék fogyasztása esetén azonban az arány jelentôsen csökken. Harmonikus, a szervezet tényleges szükségletéhez igazodó (azaz adekvát) mikroelem-ellátottság csak változatos, arányaiban kiegyensúlyozott étrenddel biztosítható. Ha a szervezetbe megfelelô mennyiségû hús, máj, barna kenyér, zöldség és gyümölcs jut, úgy a mikroelemhiány elôfordulási valószínûsége kicsi. Klinikai adatokon – pl. vérszérum analízis – alapuló felmérések azonban a sportolók nem elhanyagolható hányadánál jeleznek szuboptimális mikroelem-ellátottságot, ami vagy az étkezési szokások felülvizsgálatát igényli, vagy speciális mikroelem-kiegészítést. A mikroelemszupplementáció az élsportban széleskörûen alkalmazott, részben egyedi (adott mikroelemre vonatkozó) de inkább széles spektrumú mikrolemkiegészítés formájában. A különbözô táplálék-kiegészítôk jelentôs része is tartalmaz mikroelemet, s a komplex termékek alkalmazása is elterjedt. Gyakran a sportolók a fokozott szükségletet ásványi anyagokat és vitaminokat együttesen tartalmazó készítmények fogyasztásával fedezik.

(A cikksorozat folytatódik, s a rovat következô része a rostszükséglet kérdéseit elemzi, rámutatva a rosthiányos táplálkozás egészségi problémákat eredményezô hatására.)

A Magyar Edzôk Társaságának új tagjai Nagy Tamás Fodor Miklós Kari Levente Nagy László Fekecs Norbert László Bence Varga László Bognár József Aranyosi Péter

EU és sport kézilabda jégkorong jégkorong jégkorong kerékpár labdarúgás atlétika asztalitenisz

Budapest Taksony Budapest Budapest Budapest Budapest Lippó Tatabánya Budapest

Veres Tibor Ilyés Béla Kiss Tibor Farkas Sándor Igari Gábor Demeter József Korponai István Sólyom Ferenc Lente Lajos

jégkorong tenisz jégkorong kosárlabda öttusa öttusa vívás labdarúgás labdarúgás

Budapest Baracska Budakeszi Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Budapest Debrecen

07-38

2006/06/28 10:28

Page 1

38 MAGYAR EDZŐ Lehet csoportosítani természetesen a kémiai jelleg alapján is, így beszélhetünk fémes mikroelemekrôl (pl. Zn, Cu) és nem fémes (pl. F) mikroelemekrôl. Sokkal célszerûbb a csoportosítást az élettani jelleg, a biológiai szerep szerint végrehajtani. Ennek alapján beszélhetünk létfontosságú, azaz esszenciális mikroelemekrôl, amelyek adott koncentrációban (optimális dózisban) való jelenléte mindenképpen szükséges a táplálékban a kiegyensúlyozott, egészséges életvitelhez, illetve egy adott sportteljesítményszint eléréséhez. Minden kétséget kizáróan az eddigi kutatások szerint az ember számára a fémes mikroelemek közül csupán a vas, mangán, réz, cink, molibdén, kobalt, króm, nikkel és a vanádium esszenciális, s van még néhány nem fémes létfontosságú mikroelem is. E dolgozat tárgya a fémes mikroelemek élettani szerepe és a szükségleti értékek. Számos elem esszencialitása vitatott (pl. Si, Sn), s az is lényeges lehet, hogy növény- vagy állatfiziológiai, illetve humánélettani szempontból vizsgáljuk-e a kérdéses elemet. A szelén pl. az állatok s az ember számára esszenciális, de a növények számára nem. A bór viszont egyértelmûen létfontosságú a növények számára, de ez nem állítható az állat-illetve humánélettani szerepet illetôen. Az esszenciális mikroelemeken kívül számos más is létezik. Ezek egy részének már nagyon kis mennyiségben is van biológiai hatása, pl. segíthetik, stimulálhatják más, biokémiai szempontból létfontosságú mikroelem felvételét. Mások már nagyon alacsony koncentrációban is mérgezôek, ezek az ún. toxikus mikroelemek. Természetesen egy bizonyos koncentráció fölött minden elem – tehát az esszenciális is – toxikus. Ezért is rögzítik a szabványok az élelmiszerekben elôforduló mikroelemekre vonatkozó megengedhetô maximális koncentráció (MMK) értékeket. A környezetünkben, testünkben, s az élelmiszerekben elôforduló mikroelemek egy részének (pl. Rb) pedig lényegében nincs biológiai hatása, azaz jelenléte nem szükséges az életfolyamatokhoz, viszonylag kis mennyiségben való elôfordulása pedig nem zavarja azokat. Lehetne persze ezeket pl. gyengén toxikus hatású mikroelemeknek is tekinteni. A mikroelemek táplálkozásélettana a sporttáplálkozás témakörének egyik rendkívül mostohán kezelt területe. A könyvek, tudományos cikkek nagy része az ásványi anyag táplálkozás témakörén belül fôleg a makroelemekkel kapcsolatos kérdéseket elemzi, s eléggé behatárolt az az ismeretanyag, ami valóban a mikroelemekre vonatkozik. Pedig –

■

2006/2

■

MAGYAR EDZŐ 7

2006/2

A Góliát szellemében…

meggyôzôdésem – ezek a kérdések sem elméleti, sem gyakorlati szempontból nem kevésbé fontosak, mint pl. a vitaminigénnyel, vitaminpótlással kapcsolatos terület.

Esszenciális fém mikroelemek A következôkben röviden bemutatjuk ezen elemek lényegesebb biológiai funkcióit, az élettani szerepet, a jellemzô hiánytüneteket, a sportolók napi szükségletét, s felsorolunk néhány, az adott mikroelemben dús élelmiszert. A vas enzimaktivátor, a vérfesték (hem) alkotórésze. Hiánya vérszegénységet, izomelfajulást, hajhullást okoz, s zavar áll be a belsôelválasztású mirigyek mûködésében. A sportoló napi szükséglete 15-25 mg-ra becsülhetô. Vasban gazdag élelmiszer pl. a máj, hús, véres hurka, élesztô, paraj, ribiszke, sóska. A vashiány elég régóta ismert betegség, s az étrend összetételétôl függôen elég gyakran elôfordul. Fôleg a nôket érinti, a menstruáció során ugyanis jelentékeny lehet a vérveszteség. Bôséges állati fehérjebevitel mellett férfiaknál nagyon ritka a hiány. Hiánya vasat vagy vasat is tartalmazó mikroelemkészítmények szedésével megelôzhetô ill. megszüntethetô.

Akár csak kismérvû vashiány is jelentôsen rontja a szervezet terhelhetôségét. Vigyázni kell azonban az esetleges túladagolással. A mangán is enzimaktivátor, s szerepe van a növekedésben és a szénhidrát, valamint a lipid anyagcserében. Hiánya torz fejlôdést, növekedési zavart eredményezhet, a fiatal szervezetnél a csontrendszer fejlôdési rendellenessége (törékenység, alacsony ásványi anyag tartalom), s szaporodási zavar figyelhetô meg. A napi szükséglet sportolóknál 510 mg-ra becsülhetô, a cékla, paraj, dió, borsó, barna kenyér, szamóca, alma jó mangánforrásnak tekinthetô. A kifejezett mangánhiány ritka, de ha a rendszeresen felvett mangán mennyisége csupán 2-3 mg naponta, akkor idegrendszeri károsodás a termékenységgel kapcsolatos rendellenesség is elôfordulhat. A cink számos enzim, s az inzulin alkotórésze, s befolyásolja több fermentum aktivitását. Hiánya bôrbetegségeket, szexuális infantilizmust, sebgyógyulási zavart, az ízérzékelés romlását, továbbá a vér lipidtartalmának növekedését okozhatja. 15-30 mg a sportoló napi szükséglete. A máj, hús, zeller, vöröskáposzta, ribiszke cinkben dús élelmiszer. Bár az utóbbi évek kutatásai kiderítették,

eseményen 533 mérkôzést játszottak a gyerekek. A gyermeklabdarúgó fesztiválon a körzetek intézményi gyôztes csapatai négy korosztályban és a megyei gyôztes leány csapatok vesznek részt. 1998-tól az adott évben megrendezésre kerülô labdarúgó világversenyekkel analóg „Mini VB”, „Mini EB” kerül lebonyolításra, az idén „Mini VB 2006 Góliát-McDonald’s FC Tanévzáró Gyermeklabdarúgó Fesztivál” néven. Ezekrôl az eseményekrôl valamennyi résztvevô ajándékokkal (pl.: számozott labdarúgó mez, foci labda) tér haza. Az eddigi rendezvényeink díszvendégei, díjátadói az elmúlt és a jelen magyar labdarúgásának kiemelkedô személyíségei voltak: Albert Flórián, Bene Ferenc, Baróti Lajos, Bicskei Bertalan, Brünyi Béla, Buzánszky Jenô, Détári Lajos, Dunai Antal, Gellei Imre, Dr Géczi István, Hrutka János, Illés Béla, Illovszky Rudolf, Kereki Zoltán, Keller József, Király Gábor, Kozma István, Kovács Kálmán, Lisztes Krisztián, Mészöly Kálmán, Nyilas Elek, Pintér Attila, Simek Péter, Szabó György, Szanyó Károly, Szeiler József, Zavadszky Gábor továbbá a Góliát-

ból kikerülô, a válogatottban már bemutatkozott játékosok.

Szakmai munka eredményei A körzeti tornákra – a kezdetektôl fogva –, a helyi egyesületek képviselôit, edzôit, a megyei instruktort meghívjuk. A tornákon kitûnt ügyes, tehetséges gyermekek térítésmentesen kerülhetnek más klubokhoz, reményeink szerint jobb feltételek közé, szakavatottabb edzôkhöz. Tízezret bôven meghaladó azoknak a gyermekeknek a száma, akik így kerültek NB-s klubokba, utánpótlásnevelô egyesületekbe. A körzeti tornákon egyszerre jelenik meg valamennyi kis focista a két ballábastól a legzseniálisabb tehetségig. Ezek a tornák jelentik a legjobbak kiválasztásának fô színtereit. Sajnos a labdarúgó-szövetség kijelölt megyei szakemberei – tisztelet a kivételnek –, az utóbbi években nem látogatják ezeket a rendezvényeket… Hosszan sorolható az élvonalban, a korosztályos válogatottakban, az NB-s felnôtt és utánpótlás csapatokban sze-

2005–2006-os tanév A férfi sportcsoportvezetôk szakképzettsége Testnevelô tanár: UEFA-képesítéssel rendelkezik: Labdarúgó edzôi képesítéssel rendelkezik: Labdarúgó szakedzôi képesítéssel rendelkezik:

564 fô 423 fô 369 fô 287 fô 21 fô

66% 57% 44% 3%

80 fô 49 fô 27 fô 12 fô 14 fô 5 fô

61% 34% 15% 18% 6%

2005–2006-os tanév A nô sportcsoportvezetôk szakképzettsége Testnevelô tanár: UEFA-képesítéssel rendelkezik: Labdarúgó edzôi képesítéssel rendelkezik: Óvodai pedagógus képesítéssel rendelkezik: Labdarúgó edzôi képesítéssel nem rendelkezik:

Jó néhány valamikori és jelenlegi góliátos csoportvezetô, szervezô dolgozik a labdarúgás vérkeringésében, edzôként, sportvezetôként, játékvezetôként. A teljesség igénye nélkül: Artner Tamás, Benczés Miklós, Cs. Kovács László, Erdei Károly, Jákli Péter, Juhász Tibor, Kis-Németh Albert, Kovács Károly, Leányvári Attila, Lóczi István, Matolcsi István, Nagy László, Németh Károly, Rugovics Vendel, Salkovics Gábor, Simon Attila, Sisa Tibor, Szûts Gergô, Szpisják Zsolt, Trapperger Árpád. Örömmel irányítottak volt NB-s labdarúgók rövidebb-hosszabb ideig góliátos csoportot, míg néhányuknak a gyermeke a Góliátban kezdett focizni: Aranyos Imre, Babály László, Batári Csaba, Gellei Imre, Gróf Attila, Horváth Károly, Kajdy György, Kiss László, Koch Róbert, Kovács Kálmán, Páling Zsolt, Répás Béla, Urbányi István, Sebestyén Péter. replô, volt góliátos játékosok neve, akik ma is büszkék arra, hogy a Góliátban ismerkedtek meg a labdarúgással Részletes kimutatás www.goliatfc.hu honlapon olvasható.

Az egyesület gazdálkodása Az egyesület gazdálkodását megalakulása óta a pénzügyi stabilitásra, a takarékosságra, a hatékonyságra törekvés és a jogszabályok betartása jellemzi. Az éves költségvetés az induló (1988-as) néhány százezer Forintról 2004-re, 100 millió Forint fölé nôtt. Az 1999–2005. között – szerzôdésekben meghatározott célokra, szigorúan rögzített feltételek között – biztosított és ellenôrzött módon felhasznált állami támogatás (547 M Ft) döntô eleme volt költségvetésünknek. A szponzori bevételek az egyesület nevének és a rendezvényeken biztosított reklámfelületek eladásából, illetve sportszertámogatónktól származnak. A McDonald’s Magyarországi Étterem Hálózat Kft.-vel 1992-ben megkötött immár 4. ciklust felölelô szerzôdésünk a magyarországi gyermeksportban újszerû és modellértékû. A támogatásokból és egyéb saját bevételeinkbôl biztosítottuk az iskolák részére a szakmai munkát elôsegítô sportszereket, sportfelszereléseket, a rendezvények lebonyolítását, a kiadványok megjelentetését, a gyerekek rendszeres megajándékozását, a mûködési feltételeit. Mindehhez 1989 óta sok ezer labdával járult hozzá kiemelt sportszertámogatónk az adidas Budapest Kft. Az egyesület egyéb bevételei a tagdíjakból, rendezvényszervezésbôl, valamint pályázatokon elnyert támogatások-

08-37

2006/06/28 10:29

Page 1

8 MAGYAR EDZŐ

■

ból származnak. Az anyagi bevételen kívül további, úgynevezett térítésmentes szolgáltatásokban, tárgyi javakban, ajándékokban, felajánlásokban megtestesülô értékek is hozzájárulnak a góliátos rendszer mûködéséhez. A nevelési-oktatási intézmények a létesítményeik rendelkezésre bocsátásával kiemelkedô értékû támogatói a Góliát-rendszernek. Ezek együttes, forintban kifejezett értéke tanévente 50-100 M Ft.

Az egyesület eredményei A Góliát-McDonald’s FC az elmúlt 18 év kitartó, következetes munkájának eredményeként a hazai utánpótlás-nevelés és az iskolai gyermekfutball egyik legnagyobb bázisává vált. 1988-ban – az MLSZ akkori felmérése szerint – az NB-s klubokban mindösszesen 680, 10 év alatti gyermek futballozott, a Góliát FC az elsô év végére csak Budapesten, 2340 fôs taglétszámmal büszkélkedhetett. Az egyesület sportcsoportjaiban folyó szakmai munka színvonala évrôl-évre emelkedett. A pozitív irányú, öngerjesztô folyamat eredményeként ma már általánosnak mondható, hogy a kötelezô foglalkozásokon és a góliátos tornákon kívül sportcsoportjaink saját szervezésben is játszanak egymással, külföldi meghívásos tornákra utaznak, és saját rendezvényeiken külföldi csapatokat fogadnak. Az egyesület életében bekövetkezett gyökeres változást, a foglalkoztatott gyereklétszám ugrásszerû növekedését, az intézmények és a pedagógusok jelentôs motiválási lehetôségét, a korábban már említett állami támogatás hozta meg. Az egyik legfontosabb, mérhetô és nem elvitatható tény, hogy eddig több mint 120.000 gyermek rendszeres sportolását biztosítottuk. Több tucat a Góliátban focizni kezdô fiatalember található, akik korosztályos válogatott kerettagként, NB-s játékosként a hazai, sôt külföldi mezônyben rúgják a labdát. Heten bemutatkoztak már a felnôtt válogatottban is. (5. sz. melléklet) A Góliát-McDonald’s FC-nek fontos szerepe volt abban, hogy mára – a tehetségesek kiválasztásával, továbbképzô

mûhelyekbe történô irányításával – az NB-s klubokban jelentôsen nôtt e korosztályok létszáma és indirekt módon (osztálytársak, iskolatársak, baráti kör) több százezer gyerek, a jövô felnôttjei, fizetô nézôi számára került testközelbe a játék. Egyesületünk munkásságáért, a gyermekekért végzett értékes tevékenységért 2001-ben, az Ifjúsági és Sportminisztérium Minarik Ede díjat adományozott. Az Oktatási Minisztérium Elismerô Oklevéllel, a Magyar Diáksport Szövetség Díszoklevéllel fejezte ki elismerését egyesületünknek, a diáksportban és az utánpótlás-nevelésben kifejtett társadalmilag is fontos munkáért. A sportcsoportvezetôket munkájuk minôsége, eredményessége alapján jutalmazzuk. 2003-tól az egyesület saját alapítású elismeréseivel jutalmazza a legalább 10 éve a góliátos rendszerben dolgozó legkiválóbb szakembereit, a gyermeklabdarúgás támogatóit, a nevelési-oktatási intézményeket. Az elmúlt három évben 94 személynek, szervezetnek köszöntük meg ily módon állhatatos, értékes munkájukat. A több mint egy évtizedes felhalmozott értékek együttesen eredményezték azt, hogy 2001. ôszén az Ifjúsági és Sportminisztérium, és a Magyar Labdarúgó Szövetség által meghirdetett Bozsik-program iskolai labdarúgásra vonatkozó része az általunk szervezett Góliátprogram lett. Az indulás körüli nehézségeket követôen 2002-ben és 2003-ban, a góliátos szervezôk és testnevelôk/edzôk közremûködésével tanévenként több mint 40.000 regisztrált gyermek focizhatott egységes szakmai követelményeket támasztó, központilag támogatott országos hálózatban.

Összegzés A jelenhez érve szót kell ejtenünk arról, hogy a bevezetôben említett szép jubileumi ünnepet, eddigi eredményeink nagyszerûségét beárnyékolja, hogy a 2005–2006-os tanévben a NUPI – a labdarúgó-szövetség kérését elfogadva –, az iskolai labdarúgás feladatainak szervezésével nem a Góliát-McDonald’s FC-t

A Góliátban kezdték… a nemzeti válogatott tagjai lettek: Low Zsolt, Tokody Tibor, Szélesi Zoltán, Bodor Boldizsár, Takács Ákos, Majoros Árpád, Vanczák Vilmos. Bemutatkoztak a legmagasabb osztályban, korosztályos válogatottak: Balaskó Iván, Balikó Milán, Bank István, Boér Gábor, Bonifert Péter, Borsi Gergô, Halgas Tibor, Horváth Zsolt, Hullám Attila, Kanta József és Szabolcs, Kincses Péter, Kovács Gábor, Kovács János, Kovács Zoltán, Ködöböcz Csaba, Kôhalmi András, May Miklós, Miklosvári János, Pál András, Petneháy Márk, Rézmányi György, Rontó Csaba, Schimmer Szabolcs, Simon Attila, Sütô László, Szabó Krisztián, Szakály Dénes, Szakály Péter, Szalai Ádám, Szántai Levente, Szili Attila, Szollár Krisztián, Terjék Lajos, Uhrin Ádám, Weitner Ádám, Zsidai László. 5. sz. melléklet

2006/2

bízta meg. Ezzel a döntéssel 10-15.000 kisgyermeket zártak ki az iskolai labdarúgás támogatott részébôl. Egyesületünk szomorúan vette tudomásul, hogy a Sport XXI Program irányítói szerint, a Góliát-McDonald’s FC tevékenységi körébe bevont gyerekek nem méltóak a támogatásra. Ugyanakkor az egyesületért dolgozó több száz szakember az elmúlt félévre is méltán lehet büszke, hiszen önerôbôl, saját anyagi forrásainkra támaszkodva, több mint 18.000 gyermek felhôtlen játékához teremtettük meg a feltételeket. Minden csapatnak adidas futball labdát, valamennyi gyermeknek kogelán focilabdát, a csoportvezetôknek, szervezôknek szerény tiszteletdíj-kiegészítést adtunk. A téli körzeti tornák díjazásához érmekkel és oklevelekkel járultunk hozzá. 2006. március közepéig, a körzeti szervezôk irányításával, a 84 góliátos körzetben 146 terem torna került lebonyolításra. Társadalmi méretekben is fontos egyesületi céljaink megvalósítása egybeesik a magyar labdarúgás érdekeivel. A Bozsik Program sikere, a rendelkezésre álló anyagi források további biztosítása-, hatékony felhasználása érdekében elengedhetetlen, hogy a megújuló MLSZ elnökséggel és az állami sportvezetéssel (NSH, NUPI) konstruktív együttmûködést alakítsunk ki. Egyesületünk kezet nyújt mindenki felé, aki felelôsségteljesen akar és kész együttmûködni a gyerekek egészséges-életmódja, a labdarúgás fejlesztése érdekében megkezdett munkánk továbbvitelében. Az egyesület eddigi eredményei figyelemre méltóak. A Góliát rendszer a mûködtetôk hitelességére, szakmai felkészültségükre, jó szervezôkészségükre, áldozatkész, kitartó munkájukra, valamint olthatatlan labdarúgás-, és gyermek szeretetükre épült. A Góliát-McDonald’s FC, illetve támogatói nélkül a magyar labdarúgás a mainál is rosszabb helyzetben lenne. A Góliát-McDonald’s FC elvitathatatlan érdeme az a tény, hogy az intézményi önállóság hangsúlyozása mellett azon kevés szervezetek egyike, amely beléphetett a nevelési-oktatási intézmények kapuján, bevihette, majd elfogadtatta a szervezett labdarúgást, mint játékot az óvodákban, iskolákban. A nagykorúságát elérô Góliát-McDonald’ s FC elnöksége – a Góliátban 18 év alatt sportolt több mint százhúszezer gyermek nevében – köszöni minden közremûködônek: a sportcsoportvezetôként dolgozó testnevelôknek/edzôknek, szervezôinek, az intézményvezetôknek, támogatóinak, a szponzoroknak, az állami sportirányítás és a labdarúgás vezetôinek, hogy a maguk módján, a lehetôségeik figyelembe vételével segítették az egyesületet.

■

MAGYAR EDZŐ 37

2006/2

Sportolók mikroelemszükséglete Korszerû sporttáplálkozás

Szabó S. András rovata

A sporttáplálkozás kérdéseit elemzô rovatunk eddig 12 témakörrel foglalkozott. Ezek a következôk voltak: – fehérjebevitel, fehérjeigény – folyadékfogyasztás, vízháztartás – testtömegcsökkentés, testsúlyszabályozás – táplálkozás a mérlegelést követôen súlycsoportokhoz kötött sportágak esetén – vegetariánus étrend – kreatinkiegészítés a sportban – a sportolók tápláltsági állapota és testfelépítése – a szabad aminosavak teljesítménynövelô hatása – az ásványi anyag szükségleten belül a kalcium- és magnéziumszükséglet – az ásványi anyag szükségleten belül a kálium- és nátriumszükséglet – nem fémes makroelemekre vonatkozó szükséglet – sportolók alkoholfogyasztása A rovat – természetesen köszönhetôen a szerkesztôk megtisztelô bizalmának s számos olvasó kedvezô véleményének és javaslatának – folytatódik, s egyéb, a sporttáplálkozás gyakorlati kérdésköreihez jól kapcsolódó téma (pl. rostbevitel, vitamin-ellátottság, táplálkozás-kiegészítôk, energiabevitel, káros táplálkozási szokások, táplálékok antinutritív komponensei, veterán sportolók táplálkozása) is terítékre kerül. Jelen rész témája a sportolók mikroelem szükséglete, az esszenciális nyomelemek élettani hatása s a tényleges szükséglet.

Mikroelemek a szervezetben s az élelmiszerekben A biogén elemeken, s a makroelemeken kívül a szervezetet felépítô anyagok között számos olyan – nagyon kis koncentrációban elôforduló – kémiai elemet is találunk, amelyek jelenléte nélkülözhetetlen a különbözô életfolyamatokhoz. Mikroelemeknek azokat az elemeket hívjuk, amelyek a szervezetben, s a növényi és állati eredetû élelmiszerekben több-

nyire csak legfeljebb mg/kg koncentrációtartományban fordulnak elô, s ha esszenciálisak, akkor a szükséglet is csupán a mg nagyságrendbe esik. Egyébként a környezetünkben elôforduló, s testszöveteinket felépítô kémiai elemek döntô többsége mikroelem, hiszen a periódusos rendszerben található természetes eredetû elemek – az elsô az 1-es rendszámú hidrogén, az utolsó a 92-es rendszámú urán, a 92 feletti rendszámúak az ún. transzuránok mind mesterségesen elôállított elemek – közül 4 biogén elem, 7 makroelem, s 6 nemesgáz van, a többi elem, azaz 75 kémiai elem a mikroelemek táborába tartozik.

A mikroelemek csoportosítása A mikroelemeket több szempontból is csoportosíthatjuk. A legegyszerûbb talán a koncentráció, ennek alapján beszélünk mikroelemrôl és ún. ultramikroelemrôl (más néven nyomelemrôl), ez utóbbiak csak valóban nagyon kis kon-

centrációban, nyomnyi mennyiségben többnyire ng/g koncentrációtartományban fordulnak elô. A határ azonban nem éles, s a terminológia sem egységes, hiszen egyes szakemberek szerint a mikroelem, s a nyomelem hasonló fogalom. Vannak azonban olyan elemek is (pl. a vas), amelyek a makro- és mikroelemekre a koncentráció alapján adott definíció szerint egyikbe sem sorolhatók, vagy azért, mert a napi szükséglet lényegesen több, mint a mg nagyságrend (de mesze nem éri el a g nagyságrendet) vagy pedig azért, mert az élelmiszerek koncentrációja ugyan jelentôsen meghaladja a mg/kg tartományt, de jóval elmarad a g/kg koncentrációtól. Ezek az ún. mezoelemek, de az elnevezés nem minden szakértô által elfogadott. Itt – e dolgozat keretében – mikroelem alatt a tágabb értelmezés szerinti mikroelem fogalmat használjuk, azaz ide soroljuk mindazon ásványi elemeket, amelyek a mezo-, mikro- és ultramikro elemekhez tartozhatnak.

09-36

2006/06/28 10:32

Page 1

36 MAGYAR EDZŐ

■

6. táblázat. A frekvenciagyorsaság fejlesztési módszerei serdülô- és ifjúsági korban Gyakorlatok: repülôvágták, álló rajtok 10-60 m-en (16 éven aluliaknál 40 m-ig), úszó sprintek, frekvenciagyakorlatok: dzsoggolás, pedálhajtó-frekvencia stb. A futóiskola gyakorlatai maximum 6 s-on át. Intenzitás: maximális, szupramaximális. Ismétlésszám: 4-12. Szériaszám: 3-4; maximum 20 ismétlésig. Szériapihenô: 2-10 perc. Változatok – Maximális és szupramaximális váltogatva. – Változó idôtartam. – Változó gyakorlat terjedelem. Heti edzésegységek száma: 1-3, egy-egy edzésegység részeként is. A fejlesztés leghatékonyabb életszakasza: 12/13 éves korig. Ezután színtentartás. Periodizálás: – 4-6 hét fejlesztés, – 1-3 hónap szünet, – ismét 3-5 hét fejlesztés, – és így tovább. Alkalmazás: pl. vágtafutás, rövidtávú evezés, kerékpározás, gyorskorcsolyázás, úszás, minden futással járó játék. 7. táblázat. A mozdulatgyorsaság fejlesztési módszerei serdülô- és ifjúsági korban Gyakorlatok: a sportági mozgástechnika egyes részei, vagy egésze, továbbá az utánzó gyakorlatok. Intenzitás: maximális és szupramaximális. Ismétlésszám: 6-12, de nem több, mint 6 s-on át. Szériaszám: 3-5. Szériapihenô: 2-10 perc. Változatok – Maximális és szupramaximális váltogatva. – Csökkentett mozgásterjedelem. – A végrehajtási idô szûkítése. Heti edzésegység-szám: 1-3, egy edzésegység részeként is. A fejlesztés leghatékonyabb életszakasza: kb. 14/15 éves korig. Utána szintentartás. Periódizáció: – 4-6 hét fejlesztés, – 1-3 hónap szünet, – ismét 3-5 hét fejlesztés, – és így tovább. Alkalmazás: pl. asztalitenisz és teniszütés, dobások, fallabda, kosárlabda, labdarúgás, ökölvívás, röplabda, vívás stb. Tehát az állandó ismétlések nyomán a végzett mozgások térben és idôben rögzôdnek, s ezzel éppen a futógyorsaság fejlesztésének gátjává válnak. Ez mai ismereteink szerint a gyorsaság fejlesztés variációs (változatokat tartalmazó) módszereinek alkalmazásával (Harsányi, 2000) akadályozható meg.

Irodalom Andersen, J. L. - Schjerling, P. - Saltin, B. (2000): Muscle, Genes and Athletic Performance. Scientific American, Sep. 48-58. Bauersfeld, M. - Voss, G. (1992): Neue Wege im Schnelligkeitstraining. Philippka-Verlag. Münster. 11o p. Behrend, R. (1988): Methodische Lösungen für ein schnelligskeitsorientes sprungtraining im leichtathletischen Aufbautraining (DG Sprung/Mehrkampf). HfK.Diss. Leipzig. 111 p.

Czingon, H. (Hrsg.) [1996]: Rahmentrainingsplan für das Aufbautraining im Sprint. Meyer und Meyer Verlag. Aachen, 3. Auflage. 223 p. Czingon, H. (1999 a): Erfolgreiche Premiere order misslunge Generalprobe. Leichtathletiktraining, 9.32-35. Czingon, H. (1999b): Rahmentrainingsplan für das Grundlagentraining. Meyer und Meyer Verlag. Aachen. 218 p. Dietrich,W. (1983): Rechtzeitige Vervollkommung koordinatiwer Faehigkeiten. Körpererziehung, 4. 151-154. Grosser, M. - Zintl, F. (1994): Training der konditionellen Faehigkeiten. Hofmann Verlag. Schorndorf. 157 p. Grosser, M. - Starischka, S,- Zimmermann, E. (2004): Das neue Konditionstraining. BLV Verlagsgesellschaft mbH. München. 240 p. Harsányi L. (2000): Edzéstudomány I. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs. 342 p.

2006/2

Harsányi L, - Martin, M. (1985): Die kritische. Phase der Leistungsentwicklung. Leistungssport, 6. 64-66. Harsányi, L. - Sebô, A.- Morvay B. (1990): Identification of Talent in. Sport. European Journal for high Ability, _. 151-161. Martin, D.- Nicolaus, J.- Ostrowski, C.Rost, K. (1999): Handbuch Kinder - und Jugendtraining. Verlag Hofmann. Schorndorf. 479 p. Racev, K. (1964): Schrittfrequenz, Schrittleasnge und laufgeschwidigkeit beim Sprint von Gesichtpunkt des Alters. Wissenschaftliche Zeitschrift der DHfK., Sonderheft, 145-149. Rost, K.- Martin, D. (1996): Ansaetze zur Weiterentwicklung des Nachwuchstrainingssystems im deutschen Spitzensport. Zeitschrift für Angewandte Trainingswissenschaft, 2.31-36. Sehlbach, K. (1986): Zur motorischen Entwicklung sportlicher Talente in der Leichtathletik im Alter von 10-14 Jahren. In: Rost, R.- Starischka, S. (Hrsg.): Das Kind in Zentrum interdiszipliaerer sportwissenschaftlicher Forschung. STF-Verlag. Erlensee. 204-227. Sztipits L. (2001): Izomgenetika és atlétikai teljesítmény. Atlétika, 4. 16-2o. Simon, G. - Kramer, R. (2000): Technikvariationstraining beim Laufen. Hofmann Verlag. Schorndorf. 123 p. Tihanyi, J. (1998): A robbanékony- és gyorserô fejlesztésének módszerei. Magyar Edzô, 3. 3-1o. Verchosanskij, J. (1988): Effektiv treniren. Sportverlag. Berlin. 168 p.

■

MAGYAR EDZŐ 9

2006/2

BESZÉLGETÉSEK AZ EDZÔI MESTERSÉGRÔL (I):

Turi György a minôségi mûhelymunkáról Sikereivel a magyar úszósport a modernkori olimpiai játékok története során nem mindennapos tekintélyt vívott ki magának. Kisebb megszakítások ugyan bekövetkeztek fejlôdése folyamán, alapvetôen mégis helytálló a fenti kijelentés: már az elsô, 1896-ban Athénban rendezett ötkarikás játékokon maradandó sikereket értünk el Hajós Alfréd kettôs gyôzelme révén, majd következett Halmay a huszadik század elsô évtizedében. A húszas években Bárány István jeleskedett, a harmincasokban Csik Ferenc, a második világháborút követô ötvenes-hatvanas években Székely Éváék. Az utóbbi harminc év minden korábbit felülmúló szerepléssel és világraszóló gyôzelmek kel kényeztetett el bennünket: Gyarmati Andrea, Hargitay András, Verrasztó Zoltán, Güttler Károly, Wladár Sándor, Egerszegi Krisztina, Szabó József, Darnyi Tamás, Czene Attila, Rózsa Norbert, Kovács Ágnes – sorolhatnánk. A három évtized rendkívüli diadalairól – hogy némileg sporttörténeti kontextusba helyezzük beszélgetésünket Turi György mesteredzôvel - szükséges elmondani: szerény kivételtôl eltekintve, azokra lényegében véve két páratlan tudású edzô neve, illetve keze munkája nyomta rá a bélyegét, Széchy Tamásé és Kiss Lászlóé. A harma dik évtized vége felé ellenben, amikor rendkívüli életmûvüket bevégezvén mindketten visszavonultak az aktív edzôi tevékenységtôl, a sportág irányítóiban nem ok nélkül erôsödött fel az aggodalom és a kérdés: ki, kik lehetnek az örökösök? Akadnak-e a két nagyhírû mesterhez hasonló egyéniségek, akik törés, jelentôsebb visszaesés nélkül képesek továbbvinni a világszínvonalú munkát? A Sydney-ben rendezett 2000 évi játékok óta eltelt évek, mindenek elôtt a 2004évi athéni játékok, illetve az idôközben rendezett kontinens bajnokságok – felnôtt és junior események egyaránt – továbbá a rövidtávon és teljes méretû uszodákban lebonyolított világbajnokság eredményeibôl arra következtethetünk, hogy néhány vidéki bázis alaposan megerôsödött, beleértve a szakképzett edzôket is. A fôvárosban pedig hagyományosan a Kôér utcai létesítményben, valamint a Komjádi-uszodában felépített vízi-várak mûködése szolgáltathat számunkra minden tekintetben további bizakodásra okot. Az elôbbiben gyakorlatilag 2000 óta viseli az elsôszámú vezetô vállaira nehezedô súlyt, felelôsséget beszélgetô társunk, a 48 éves Turi György.

– Igaz, a sikerek nyomán a nemzetközi vizek színpadán a két sztáredzôre, Széchy Tamásra és Kiss Lászlóra esett a reflektorok fénye évtizedeken át, a bennfentesek azonban itthon jól tudták, hogy mögöttük szorgalmas és nyilvánvalóan tehetséges, nem különben elkötelezett segéderôk álltak rendelkezésre. A klubhûség manapság ugyan fakulóban lévô kifejezés, de talán éppen ezért is fontos megjegyezni: ön idestova harminc éve, egész pontosan 1979 óta, a Bp. Spartacus, illetve ennek utóda, az elsôsorban ön érdemeinek köszönhetôen a „Szpariból” a közelmúltban, úgymond, „privatizáció” útján metamorfózison átment Kôbánya SC. elkötelezett úszóedzôje, tehát hosszú ideig Kiss László keze alá dolgozott Egerszegiéktôl Güttler Károlyékon át egészen Kovács Ágiig. Cseh László viszont már minden tekintetben hamisítatlan Turi-tanítvány. – Szükségtelen hangsúlyozni a szerencse szerepét a sportban, még akár a mérhetô sportágakban is, mint amilyen a miénk – kommentálta az említetteket képekkel, oklevelekkel, serlegekkel, hirde-

tô táblával dekorált szerény méretû, inkább szûkös kis iroda helységében a medence tôszomszédságában Turi mester. – És ezt nem csak azért nyomatékosítom, - tette hozzá - mert annak idején, még a hetvenes évek végén Kiss László hívó szavának tettem eleget, miután megszereztem az edzôi diplomámat, hanem azért, ahogyan egyáltalán a medencék partjára, a víz közelébe jutottam. Nekem ugyanis semmiféle versenyzôi elôéletem nem volt, mint példának okáért Kiss Lászlónak, akit kiváló, válogatott úszóként ismertek a maga idejében… Tulajdonképpen a véletlen mûve volt az egész. S az igazat megvallva, ha már itt tartunk, elôbb ismertem meg a Központi Sportiskolát, az ottani módszereket és a nagymestert, Széchy Tamást is, minthogy a Spartacusról hallottam volna. – Ez tehát azt jelenti, hogy a Széchy-tanulmányok után mégis a „Szparit” választotta... Érdekes lenne tudni, miért, s azt nem különben, miként jutott a KSI közvetlen közelébe? – A II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban együtt jártam az egyik legnépszerûbb

Széchy felfedezettel, Sós Csabával. Nagyon jó barátok lettünk, s ez a baráti kapcsolat azóta is, mind máig tart. Ez akkortájt történt, amikor Széchy Tamás a legjobbjait oda íratta be, Hargitayt, Verrasztót meg a többieket. Nos, Csaba járta ki nekem, hogy lemehessek az öreg és rozoga kis Császár uszoda fedett huszonötösébe a KSI edzéseire. A barátság okán jutottam le oda - már réges-rég lebontották, miután életveszélyesnek nyilvánították - itt ismerkedtem meg az úszással, az edzésekkel és a mesterrel. Egyre jobban érdekelt ez a sajátságos világ, az imponáló eredményekrôl nem is beszélve, s kedvet kaptam arra, hogy magam is részese lehessek… Érettségi után „káder okokból” egyetemre nem vettek fel, segédtanítóként dolgoztam, pedagógiai gyakorlatra is szert tettem, majd végigjártam a szakmai képzés szamárlétráját. A lényeg, hogy a gyakorlatban, testközelben szinte napról-napra átélhettem és sajátíthattam el a Széchy módszerek teljes mibenlétét. – A hetvenes évek alkonyához közeledve legelôbb a Vasasban kezdte az edzôi pályát, majd szavai szerint szinte egy idôben hívta a KSI-bôl Széchy, s tett hasonló ajánlatot Kiss László is. Igaz, nem szorosan a tárgyhoz tartozik, mégis kíváncsi vagyok, így utólag is, miért - az akkor még ugyancsak a Sportuszodában mûködô - szövetkezetieket választotta? – Kiss László metódusát elôzôleg nem igen ismertem, szakmai összehasonlítást nem tehettem tehát…A két edzô, a két egyéniség között azonban könnyû volt bizonyos különbözôségeket felismerni. Széchy sem titkolt el semmit, igaz, de közlékenynek sem volt mondható. Bizonyos tekintetben egész életében jobbára zárkózottan élt, kizárólag a sajátjainak, egy külön világot épített fel saját szigorú, néhol merevnek tûnô szabályai szerint. Ebben – fôként a világszínvonalú munka és a következményként elért páratlan sikerek ismeretében – semmi kivetnivalót nem találhatunk. Kiss László közvetlennek, nyíltabbnak, barátságosabbnak tûnt, egészséges humorérzékkel áldotta meg a sors, s mindezek akkor döntôen vonzó tényezôkként indokolták a választásomat… Az edzônél nem ismerek hiúbb, egyben leginkább meghatározó szereplôt a sportban, jóllehet az önmegvalósításban a fôszerepet persze a tanítványok játsszák. Ez gyakran jár az-

10-35

2006/06/28 10:33

Page 1

10 MAGYAR EDZŐ

■

Turi György egyik legeredményesebb tanítványával, Cseh Lászlóval zal, hogy egy-egy kiváló szakember féltékenyen ôrzi titkait, nem osztja meg másokkal... Kiss László nem tartozott ezek közé. Sôt, türelmesen tanított, naponta magyarázott több, húsz éven át, ôszinte edzôtársává, barátjává fogadott. Tulajdonképpen mindent neki köszönhetek. – Valóban, hiszen Széchy sokak unszolására sem osztotta meg, adta át, tette közkinccsé tapasztalatait, úgy halt meg, hogy nem vetette papírra sikereinek magyarázatát. Szakkönyvet ugyan Kiss László sem írt, de számos elôadást tartott, publikált, minden tekintetben készséggel osztotta meg másokkal mind azt, amit magába szívott. Nem véletlenül lett sikeres szövetségi úszókapitány, aki elôszeretettel kommunikál, tipikusan közösségi ember, s ezt kivétel nélkül minden alatta-mellette dolgozó edzôtárs egyöntetûen tanúsíthatja. A kettejük közötti egyéniségbeli különbség egyben azt is megerôsíti, hogy a csúcsokra, ugyanazokra a magaslatokra sokféleképpen lehet feljutni. Nincs egyedüli és kizárólagosan üdvözítô titkos ösvény vagy módszer. Van-e egyáltalán olyan általános törvényszerûség, amit a sajátjának tekint, amely nem változott, s amely mindkét nagy elôd munkájában egyöntetûen és elengedhetetlenül megnyilvánult?

– Elôrebocsátom és sajnálom, ha csalódást okozok, de semmi rendkívülivel nem szolgálhatok. Széchytôl és Kisstôl is korán megtanultam: kizárólag a kemény, a teljesítôképesség határát súroló fegyelmezett edzésmunka a meghatározó. Az úszás – a víz, az idegen elem természetszerû szerepe, jelenléte következtében a múltban, manapság és a jövôben is - fô jellegét illetôen mindenek elôtt állóképességi sportág, még akár az ötvenméteres versenyszámokban is. A gyorsaság viszonylagos, s ez a jellegzetesség meghatározó tényezô az edzésmunkában. Széchy és Kiss is hitt a minden korábbinál erôsebb edzésmunkában – annak mennyiségét, minôségét, gyakoriságát, idôtartamát illetôen egyaránt. Egyszerûen többet és keményebben dolgoztak, mint mások, s persze korszerûbben is. A korszerûség mögött sem kell okvetlenül rejtélyes titkokra gondolni, csupán a részletekben rejlô különbségekre: a tévedéseket kizáró kiválasztásra, a szárazföldi munka testreszabására, az egyéni technikai és egyéb adottságok figyelembe vételére, a sajátságosan egyéni tulajdonságok, elônyök optimalizálására, a technika tökéletesítésére. – Említette a mennyiség és minôség kategóriáit. Ebbôl kiindulva miként hatá-

2006/2

rozná meg tömören a saját módszerét, vagy edzôi filozófiáját, mi az, amit a neves elôdöktôl átvett, s mi az, amit a saját tapasztalatai, eddigi munkája, netán egyéni felfogása következtében másként végez? – Mielôtt errôl szólnék, arról okvetlenül említést kell tenni, hogy az úszás – talán még szembetûnôbb mértékben, mint az atlétika – imponálóan látványos, hallatlan iramú fejlôdésen ment át, halad ma is, s számos olyan változás is bekövetkezett a nemzetközi versenyrendszerben, amely bizonyos elemekre szorosabb figyelem ráfordítását követeli, mint korábban. Évente jócskán megnôtt a jelentôs versenyek száma, a korábbi klasszikus alapozás-formábahozás-formábantartás - és levezetés fogalmai már régen elavultak, a makro- és mikro ciklusok tervezése-viszonya az adott év fô versenyállomásai függvényében különleges sakkjátszmához hasonlít. A hagyományos versenyek – olimpiai- és Európabajnokságok mellett 1973-tól rendszeresek a világbajnokságok, s manapság már ebben, továbbá a kontinens bajnokságokban rövidpályás változatot is rendeznek. Itt vannak azután a világkupák, továbbá arról sem feledkezhetünk meg, hogy a múltban elegendô volt - a döntôt feltételezve - egy-egy kiemelkedô világeseményen kétszer úszni egy-egy versenyszámban, most viszont már három alkalommal kell rajthoz állni. – A világszínvonal eléréséhez a versenyzôk felkészítésében számos összetevônek összhangban kell érvényre jutni: megfelelôn kidolgozott vízi- és szárazföldi munka, a sporttudomány vívmányainak hasznosításával kicsiszolt technika, helyes étrend, a pszichikai szempontok, változatosságra való törekvés, egyebek. Tény, valamennyi fontos elem. Mégis, ha a leginkább meghatározó, a sikerek kulcsfontosságú, minden mást felülíró, meghatározó tényezôt szeretnénk megjelölni, mi lenne a válasza? – Az edzések idôtartamának és a leúszandó kilométereknek van egy optimális határa, amely után már a további növelés nem jár semmiféle gyakorlati haszonnal. Az idôtartamot illetôen a felkészülés jelenlegi szakaszában ez a mi esetünkben napi kétszeri víziedzést jelent mindösszesen hat- hat és fél órában, reggel és délután. Ebbôl egyenesen következik a válasz is – az intenzitás a kulcs. Ez a résztávok ismétlése során elért szintidôk és a köztük megszabott pihenô szakaszok pontosan mérhetô „játéka” – anélkül, hogy részletes tudományos fejtegetésekbe bocsátkoznék. Ez a garancia a fejlôdésre, pontosabban arra, hogy az alkalmazkodó szervezet terhelhetôségét idôrôl-idôre mind tovább fo-

■

MAGYAR EDZŐ 35

2006/2

3. táblázat. Az elemi vagy tiszta mozdulatgyorsaság fejlesztési módszerei gyermekkorban Gyakorlatok – Lábgyakorlatok: mélybeugrás kb. 10-20 cm magasról páros lábra, gyors szökdelések egy- és páros lábon stb. – Kargyakorlatok: nekidôls falnak, az ütközés felfogása karral, majd robbanékony karnyújtás, dobások könnyített szerrel, rövid ütôvel teniszütések stb. Végrehajtás – Könnyített vagy kisebb szerek (dobóeszközök, labdák stb.). – Testsúly tehermentesítés (pl. szökdelés vagy mélybeugrás páros lábon bordásfalba kapaszkodva és az elrugaszkodás elôsegítése karral) – Csak saját testtömeg felhasználása. Intenzitás: maximális és szupramaximális Ismétlésszám: 3-6. Szériaszám: 2-3. Szériapihenô: kb. 5 perc. Heti edzésszám: 2. Leghatékonyabb fejlesztés: kb. 14/15 éves korig. Ezt követôen szinten tartás a cél. Periodizálás: 4 hét fejlesztés, 4 hét pihenô egész éven át. Alkalmazás: pl. asztalitenisz, tenisz, dobások, fallabda, kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, ökölvívás, röplabda, vívás stb. 4. táblázat. A gyermekkori komplex gyorsaságfejlesztés módszerei Gyakorlatok: futó-, fogó-, szökdelô gyakorlatok, váltójátékok, szlalomfutás maximum 10 m-en stb. Végrehajtás: versenyszerûen; fáradáskor azonnal be kell fejezni. Intenzitás: maximális. Ismétlésszám: 4-8. Szériaszám: 2-4. Egyszeri terhelési idôtartam: kb.2-5 s. Ismétléspihenô: 40-50 s. Szériapihenô: kb. 4 perc. Néhány játékforma fôbb terhelési mutatója Fogójátékok idôtartama: 2x2 perc; pihenô 3 perc. Szlalomfutás távja: 10 m; 2 m-enként 1 jel; 8 ismétlés; pihenô 3 perc. Váltók távja: 8-10 m; ismétlésszám 8-10; pihenô: 3 perc. Heti edzésszám: 2. Periodizálás: egész éven át. Alkalmazás: minden sportágban, mozgásformában. 5. táblázat. A reakciógyorsaság fejlesztésének módszerei gyermekkorban Gyakorlatok: rajtok különbözô testhelyzetekbôl, labdarúgás közben mutatott ujjak számának felismerése, hangos közlése stb. Körülmények: a komplex- és mozdulatgyorsaság fejlesztésével együtt. Intenzitás: maximális. Terjedelem: legfeljebb 8 s-ig, illetve 8-15 ismétlés. Szériaszám: 3-5. Szériapihenô: 2-3 perc. Periodizálás: egész éven át minden technikai edzésen. nek eredményei is alátámasztották, hogy kb. 1-2 hónapos intenzív erôedzés hatására az izmokban csökkent a gyors rostok száma. Ha erôfejlesztés szempontjából ezt követôen 1-2 hónapos kihagyást alkalmaztak, akkor a gyors rostok száma az eredeti duplájára gyarapodott. Sztipits (2001) szerint ez megegyezik a vágtafutók azon felkészítési gyakorlatával, hogy az éves felkészülési (alapozó) szakaszban a 10-12 hétig tartó nagy terhelésû, inten-

zív erôedzést követôen kb. 12-14 héten át az elôzôhöz viszonyítva pihenést nyújtó ún. formábahozó idôszak után jelentkezik a csúcsforma. Annak ellenére hogy az európai és az USA-beli tapasztalatok egybeesnek a gyorsaságfejlesztést illetôen, nem valószínû, hogy az USA rendszerére kellene áttérni. Elfogadhatónak az látszik, hogy a gyorsaságfejlesztésben néhány mezociklus kihagyásával – ekkor más, a gyorsaságot meghatározó

tulajdonságokat fejlesztve – meg lehet akadályozni, hogy egyfajta gyorsaság végképpen beidegzôdjön. Ezeknek a gyakorlati tapasztalatoknak és kutatási eredményeknek az alkalmazása már az elemi vagy tiszta gyorsaság gyermekkori fejlesztéséhez kidolgozott eljárásoknál is megtalálható. 1. Az elemi ideg-izom mozgásprogram sebességének vagy az elemi, vagy tiszta gyorsaság fejlesztésének módszerei. Az elemi vagy tiszta ciklikus gyorsaságfejlesztés módszereit a 2. táblázaton mutatjuk be. S bár Racev (1964) szerint a 11/12 éves kor után sem edzetleneknél, sem edzetteknél nem javul a frekvenciagyorsaság, ezt az életkort követôen is – fenntartási céllal – alkalmazni kell az ilyen irányú edzésmunkát, de sokszor magasabb szintû ellenállásokkal, képességekkel (pl. futásnál a növekvô ellépô erôvel) is összhangba kell hozni a lépésfrekvenciát. Az elemi vagy tiszta mozdulatgyorsaság fejlesztési módszereit a 3. táblázaton foglaltuk össze. 2. A gyermekkori komplex gyorsaságfejlesztés módszerei Gyermekkorban az elemi vagy tiszta gyorsaságfejlesztésen kívül kiemelkedô szerepet kap – elsôsorban játékos volta miatt – a többféle technikai-taktikai elemet (pl. futás, ugrás, dobás, játék, verseny stb.) összekapcsoló komplex (bonyolultan összetett) gyorsaságfejlesztés is. Ennek módszereit a 4. táblázat tartalmazza. 3. A reakciógyorsaság fejlesztési módszerei A reakciógyorsaság fejlesztési módszereit az 5. táblázaton vázoltuk fel. 4. A frekvenciagyorsaság fejlesztési módszerei Míg az elemi vagy tiszta frekvencia- és mozdulatgyorsaság és a komplex játékos, továbbá az eddig ismertetett reakciógyorsaság fejlesztési módszerei elsôsorban gyermekkorúakra vonatkoztak, addig a következô eljárások döntôen a serdülô- és ifjúkor módszereiként értelmezhetôk. A mozgásgyakoriság fejlesztésének módszerei a 6. táblázaton találhatók. 5. A mozdulatgyorsaság fejlesztésének módszerei. E módszereket a 7. táblázat tartalmazza. 6. A gyorsasági barrier A gyorsasági barrier (akadály) fogalma GROSSER és mtsai. (2004) szerint kizárólag a vágtafutásnál található meg. A gyorsasági barrier a maximális futósebesség fejlesztéséhez szükséges speciális frekvenciagyorsaság javító gyakorlatok lehetô legnagyobb sebesség melletti ismétlései nyomán, a lépéshossz és a lépésgyakoriság összhangjának megteremtése érdekében végzett mozgások automatikussá válását jelenti.

11-34

2006/06/28 10:34

Page 1

34 MAGYAR EDZŐ 1. táblázat. A gyorsaság fajtái és jellemzôik REAKCIÓGYORSASÁG Mozgásmódja: különleges. Pl.: úszórajt. Befolyásoló tényezôk: – elôvételezés, – érzékelés, – lappangási idô ELEMI MOZDULATGYORSASÁG Aciklikus. Pl.: asztalitenisz ütés. Rövid idôprogram. IK. ELEMI FREKVENCIAGYORSASÁG Ciklikus. Pl.: dzsoggolás. Rövid idôprogram. IK. KOMPLEX GYORSERÔ Aciklikus. pl.: dobás. Rövid idôprogram Gyorserô. KOMPLEX RAJTERÔ Ciklikus. Pl.: úszó gyorsulás. Rövid idôprogram. Gyorserô. KOMPLEX GYORSERÔ-ÁLLÓKÉPESSÉG Aciklikus Pl.: ökölvívás. Rövid idôprogram. Speciális állóképesség. KOMPLEX VÁGTA-ÁLLÓKÉPESSÉG Ciklikus. pl.: vágtafutás 40 m felett. Rövid idôprogram. Speciális állóképesség.

■

ciklusokban) változik a felkészülés tartalma, terhelése és szervezése. Megjegyzés: ebben a tanulmányban a gyorsaságfejlesztésre fordított és a gyorsaságfejlesztés nélküli tartalommal rendelkezô szakaszok váltakozását értjük periodizáción. Az SKF gyakorlatai, térbeli és idôbeli szerkezetüket tekintve nem, de dinamikájukban (az erôkifejtés módjában) és intenzitásukban hasonlóak a versenygyakorlatokhoz. Pl. a vágtázók SKF gyakorlatai a páros lábas szökdelések, fel- át- és mélybeugrások lehetnek. Szignifikáns = nem a véletlen, hanem valamely rendszeres hatás nyomán létrejött, statisztikailag jelezhetô eltérés, kapcsolat. A szupramaximális gyorsaság az egyénileg lehetséges legnagyobb maximális, akaratlagos gyorsaság felett található, kényszerkörülmények hatására (pl. húzatással futás, könnyített szer használata stb.) kialakuló sebesség.

A gyorsaság fajtái és jellemzôik A gyorsaság fajtáit és jellemzôit az 1. táblázatban foglaltuk össze. Ez is mutatja, hogy a gyorsaság nem egynemû képesség, hiszen sportágtól, mozgásfajtától, életkortól függôen meghatározhatja a reakció-, az elemi-, a mozdulat-, a frekvencia gyorsaság, a gyorserô a rajterô, a gyorserô-állóképesség és a vágta-állóképesség is, amelyek biológiai alapjai is jelentôsen eltérôek (Grosser és mtsai., 2004). Továbbá a gyorsasági edzéshez történô alkalmazkodás az ideg-izomrendszer, a pszichikum és az in-izomrendszer összehangolt együttmûködését igényli. Ezen szerv- és alrendszereik fejlettsége azonban különbözô életkorban eltérô színvonalú. A bevezetôben felsorolt tények és a fentiek miatt a gyorsaságfejlesztés súly-

2. táblázat. Az elemi vagy tiszta ciklikus gyorsaságfejlesztés módszerei gyermekkorban Gyakorlatok: lapérintés kézzel és lábbal ülve, dzsoggolás és kerékpár és más ergométeren pedálhajtás ellenállás nélkül, további futó- és ugróiskola gyakorlatok pl. indiánszökdelés, ugró-futólépés toporzékolás 10-20 m vágta stb. Végrehajtás: magas frekvenciára kényszerítés futószalagon, ergométeren, futás lejtôn lefelé, húzatással futás stb. Intenzitás: maximális, szupramaximális. Ismétlésszám: kb. kb. 6-20, 4-6x10 db., 3-4x2o m vagy 3-6 s. Ismétléspihenô: 1-3 perc. Szériaszám: 2-3. Szériapihenô: 3-5 perc. Terhelés idôtartama: - gyermekeknél 5 s, Heti edzésszám: 2 vagy aciklikussal váltva l. Leghatékonyabb fejlesztés kora: 11-12 éves korig. Periodizásálás: 4 hét fejlesztés, 4hét pihenô egész éven át. Alkalmazás: pl. vágtafutás, rövidtávú evezés, kerékpározás, gyorskorcsolyázás, úszás, minden futással járó játék stb.

2006/2

pontjai különbözô életkorban más-más gyorsaságfajta javítására és eltérô szervrendszerek alkalmazkodásának kiváltására irányulhatnak elsôsorban.

Gyermekkor Gyermekkorban - az általános alapképzés és az általános alapozó edzésszakasz idején – a mozgástechnika gyorsaságbeli nagyarányú részesedése miatt nem is gyorsasági edzésrôl, hanem a gyorsaság iskolázásáról, azaz a gyorsasági gyakorlatok célszerû technikájának elsajátíttatásáról, csiszolásáról beszélnek (Grosser és mtsai., 2004 és Dietrich, 1983). A fejlesztés szempontjából ebben az életkorban elsôsorban: 1. az elemi vagy tiszta-, 2. a komplex-, játékos, és 3. a reakciógyorsaságot célszerû elônyben részesíteni.

Serdülôknél és ifjúságiaknál A felépítô edzésszakaszban (kb. a 1519 éves kor között) döntôen a sportág-, versenyszám-specifikus ciklikus és aciklikus komplex gyorsaságfejlesztése kerül elôtérbe.

A gyorsaságfejlesztés eszközei és módszerei Periodizálás Gundlach (1987) tornászok és Behrend (1988) utánpótláskorú atléták körében végzett vizsgálatai alapján, továbbá Vrchosanszkij (1988) is azt tapasztalta, hogy a nagy terhelésû speciális kondicionális felkészülés (SKF) mezociklusai idején akár néhány hónapra is el kell hagyni a gyorsaságfejlesztést, Bauersfeld-Voss (1994) és Grosser-Zintl 1994) pedig 6-8 hét gyorsaságfejlesztés után javasoltak 1-3 hónapos szünetet a gyorsaságnövelésben, hogy ezzel is megakadályozzák a gyorsasági barrier megszokáson, állandósuláson alapuló kialakulását. Mindez – többek között - az ún. engram elméleten alapszik, mely szerint a megtanult mozgáselemek az emlékezetben elraktározódnak és hónapok múlva is fent maradnak, s újabb gyakorlással elôidézhetôk (Grosser és mtsai., 2004). Ezt támasztja alá Czingon (1999a) is arra hivatkozva, hogy az USA iskolai sportolói (ott az iskola az élsport alapvetô szervezete) is hosszabb (több hónapos) kihagyásokkal folytathatnak edzôjük irányításával vágtaedzést. Simon-Kramer (2000) pedig a vágtaedzés variációs (változatokon nyugvó) módszerét azzal indokolja, hogy az USA-beli fôiskolai sportolók csak nyáron atlétizálnak, az év többi részében csak ún kiegészítô sportágakat (pl. sportjátékokat) ûznek. Ez a felkészülési mód akadályozza meg a gyorsasági barrier létrejöttét. Andersen és mtsai. (2000) kísérleté-

■

MAGYAR EDZŐ 11

2006/2

kozzuk. Az edzésnaplók összehasonlítása érdekes és tanulságos, történetesen, hogy milyen megszabott idôket úsztak, példának okáért, annak idején Egerszegiék, vagy Güttlerék, milyeneket Risztovék, s most milyeneket Cseh Laciék. Ami akkoriban bizonyítottan szinte megkövetelhetetlen terhelésnek számított, az manapság alapterhelésnek könyvelhetô el az azóta bekövetkezett fejlôdés következményeként. – A technikai tökéletesítése miként illeszkedik a felkészítés menetébe? – Az egyéni stílusjegyeket, sajátosságokat figyelembe véve igyekszünk csiszolni úszóink technikáját. Az egyén maximális teljesítô képességének elérése, tehát más szóval a leggazdaságosabb mozgás elsajátítása roppant fontos. Talán túl nagy súlyt is helyeztem az imént az intenzitás kiemelésére, de hadd mondjam el, hogy heti két alkalommal nincs stopperóra a kezünkben, ezeket a foglalkozásokat elsôsorban ugyanis a stílus tökéletesítésének szenteljük. Talán itt érdemes - a stílusnál és az úszásnemeknél - megemlíteni, hogy egyes edzôket elôszeretettel neveznek ki egy-egy úszásnem specialistájának. Mondják egyesekre, ô kifejezetten a mellúszásra szakosodott, a másik a gyorsúszásban specialista, a harmadik meg mindenek elôtt a vegyesúszásban számít tévedhetetlen mentornak… Én nem hiszek ebben, szerintem az alapelvek egységesek, legfeljebb az edzô keze alatt készülô versenyzôk egyéni adottságai, különbségei okán alakulhatnak ki efféle nézetek… Ám nem óhajtok tévedhetetlen igehirdetô színébe tetszelegni, lehet, hogy tévedek, de hát csak a saját tapasztalataimra támaszkodhatom ebben a kérdésben. – Az úszás tipikusan és kifejezetten egyéni sportágnak számít, Széchyt sokan éppen azért tartották a világ egyik legnagyobb edzôjének, mert nem csak a kiválasztáskor, hanem a versenyzôi „felépítése”, nevelése, fejlesztése, majd a versenyeztetés folyamán is végig figyelembe vette kiválóságai fizikai, szellemi és jellembeli alap tulajdonságait, azaz különbözôségüket - Darnyi Tamás és Rózsa Norbert, vagy éppenséggel Czene Attila esetében… – A versenyzôk természetesen nem egyformák, s nem lehet uniformizálni a velük kialakítandó edzô-tanítvány kapcsolatot sem… Értem a célzást, ám megjegyzem: a versenyzôk megkülönböztetése nem idézheti elô a közösség formálás erejében rejlô elônyök korlátozását. Határozottan állítom - jóllehet egészen más, egymástól elütô karakter Kovács Ági, Risztov Éva, vagy éppenséggel

Cseh László – hogy nálunk, annak idején a Spartacusban, illetve ma a Kôbánya SC.-ben, kifejezett csapatszellem érvényesül és ez nagy segítség mind az edzések vezetésében, mind a versenyeztetésben. Némi túlzással, de nyugodt szívvel állíthatom, hogy az úszás a mi mindennapos gyakorlatunkba csapatsport, ahol – a szakma képviselôiben és a sportolókban egyaránt - a közösségtudat, a szinte családias egymáshoz tartozás érzése remek ösztönzônek bizonyul. A szolidaritás erôs fegyverünk az edzések megfelelô hangulatának megteremtésében meg a versenyzésben is, mérsékli azután az esetleges sztár allûrök kibontakozását, ugyanakkor pedig gyors és hatékony gyógyír a pályafutás során óhatatlanul helyenként beköszöntô rosszabb napok idején. – Az idei versenyprogram különlegessége, hogy az Európa-bajnokságot mi rendezzük a Margit-szigeten. Ha lehet, még a szokásosnál is erôsebb becsvágy fûti legjobb úszóinkat, hiszen ki ne szeretne hazai környezetben a saját közönség buzdítása mellett a lehetô legsikeresebb lenni. Hosszú évekig nyomasztották, elsôsorban gazdasági, finanszírozás jellegû gondok a Kôér utcai úszó mûhely zavartalan mûködését. A Kôbánya SC, elsôsorban a kerületi önkormányzat megértése és hathatós támogatásának köszönhetôen, valamint a sportegyesületi elnök, Ôcsi Gábor hozzáértô és szakszerû irányítása mellett túlélte a vészhelyzetet, ma már ilyen problémák nem nehezítik a szakmai munkát. Hogyan látja esélyeinket az Eb-n, illetve az immár nem is olyan távoli jövôben, 2008-ban Pekingben sorra kerülô olimpiai játékokon?

– Az elôjelek kedvezôek, s itt nem csupán magunkra gondolok, hanem a többi fontos fôvárosi, illetve általában, a vidéki úszó bázisok versenyzôire is. Ami bennünket és elsôszámú esélyesünket, Cseh Lászlót illeti, az edzéseredményei annak ellenére is javultak a tavalyiakhoz képest, hogy a fiú elkezdte tanulmányait a Budapesti Mûszaki Egyetemen, s ez bizony minden sportolás nélkül is nehéz, megerôltetô követelményeket támaszt és idôigényes ráadásul. Az egyik jelentôs és utolsónak tekinthetô nemzetközi „próbaversenyen” június 3.-án Monte-Carlóban 200 m vegyesen 1:59.31-et ért el, a rákövetkezô napon Cannet-ban pedig 1:58.61-et. Egy évvel ezelôtt még nem tartottunk ebben a fázisban két percen belül. Itt jegyzem meg, hogy ellentétben a korábbiakkal, világversenyen itt próbálkozunk elôször azzal, hogy Laci négy számban áll rajthoz a korábbi két, illetve háromszori indulással. Szeretnék azonban két dolgot említni az Eb ürügyén. Az egyik, hogy jó reményekkel indulhatnak a mieink, ám a remélhetô kiváló szereplés egyáltalán nem tehet bennünket elbizakodottá a jövôt illetôen, tehát a következô világbajnokság és a pekingi olimpia, 2008 tekintetében sem. Az Eb merôben más, anélkül, hogy az esetleges sikereket elôre lebecsülném. A legerôsebb nemzetek képviselôivel – Egyesült Államok, Ausztrália, Kína, Dél-Afrika, Japán – legközelebb a világbajnokságon mérhetjük össze az erôinket. Az mérvadó, pontosabb mércét mutat majd a számunkra. – Köszönjük a beszélgetést, az ôszinteségét. Gallov Rezsô

TURI-TELJESÍTMÉNY 2001-2005

Az alábbiakban Turi György mesteredzônek kizárólag azokat a világversenyeken elért eredményeit gyûjtöttük össze, amelyeket már, mint a Bp. Spartacus, illetve Kôbánya SC. vezetôedzôjeként ért el tanítványaival, tehát számaival a summázat csupán az utóbbi négy esztendô”termését” mutatja be. Két Európa-bajnokságon 2 arany, 6 ezüst, 3 bronz. Három világbajnokságon: 2 arany, 5 ezüst, 2 bronz. Egy olimpián: 1 bronz. Négy rövidpályás Eb-n: 11 arany, 1 ezüst, 4 bronz. Öt ifjúsági Eb-n: 14 arany, 7 ezüst, 7 bronz. Kiegészítésként még annyit, hogy a különbözô versenyeken úszói 4 alkalommal Európacsúcsot, 2-szer rövidpályás világrekordot és 6 rövidpályás Európa-csúcsot értek el gyôzelmeik során, hozzávetôlegesen 60 alkalommal javították meg a hazai legjobb eredményt, az országos csúcsot, s ha már itthoni vizekre „eveztünk”, az évenként megrendezett országos bajnokságokon versenyzôi 100-nál több alkalommal állhattak fel a dobogó legfelsô fokára az említett idôszakban. A legeredményesebb felnôtt érmesek: a hölgyek közül Kovács Ágnes és Risztov Éva, míg a férfiak között: Cseh László, Zubor Attila, Güttler Károly és Batházi István.

12-33

2006/06/28 10:35

Page 1

12 MAGYAR EDZŐ

■

2006/2

■

MAGYAR EDZŐ 33

2006/2

Az úszók állóképességi edzése Sós Csaba Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Úszás és vízisportok tanszék, Budapest

Az anyagcsere folyamat mindhárom fázisa (nonaerob, anaerob, aerob) már a mozgás elsô pillanatától kezdve mûködik. A különbség az egyes fázisok relatív hozzájárulásában rejlik. A központi edzéshatások a központi keringési és légzési rendszerben mennek végbe. A hatás azonos lesz, tekintet nélkül a mozgásra, valamint más mozgásformákra is átvihetô. A perifériás edzéshatások azonban csak a mozgást végzô izomrostokban következnek be. Ezek az edzéshatások csak a mozgást végzô izomrostokra nézve specifikusak, és csak olyan más mozgásformákra vihetôk át, amelyekben ugyanezek az izomrostok vesznek részt. Az edzés során használt izomrostokban fokozódik a mitokondriumok száma és mérete, a mioglobin tartalom, a glikogén, ATP és KP raktározása, az aerob, nonaerob és anaerob enzimaktivitás, a kapillárisok sûrûsége, a puffer kapacitás és a fehérjetartalom. (1. táblázat) A kb. 2 mmol*1-1 laktát koncentrációt aerob küszöbnek nevezik. Ez a szint fejezi ki azt az edzési sebességet, amely már állóképességi edzéshatást vált ki, bár ez nem vált ki optimális hatást. A vérlaktát koncentrációja kb. 4 mmol*1-1ig egyenletesen, majd innen meredeken emelkedni kezd. Ezt nevezik laktát töréspontnak. Az individuális laktát töréspont meghatározás elônyösebb, mint a rögzített értékek megállapítása. A 2 vagy 4 mmol*1-1, néhány úszónál fölé, míg másoknál alábecsüli az egyéni küszöbértékeket. Az egyéni értékek olyan nagy eltéréseket mutathatnak, hogy az 1,3-6,8 mmol*1-1 tartományban helyezkednek el. A 4 mmol*1-1 laktát töréspont az úszók mintegy 50-60%-ának vág egybe az individuális laktát törés-

Versenytáv ideje 10-15 mp 19-30 mp 40-60 mp 1.5-2 perc 2-3 perc 4-6 perc 7-10 perc 10-12 perc 14-22 perc

pontjával. Az úszók 20-30%-nál jelentôsen alacsonyabban, a fennmaradó 10-20%-nál pedig a 4 mmol*1-1 érték fölött helyezkedik el. A vérlaktát értékek pontos információt szolgáltatnak az izmokban bekövetkezô anyagcserérôl. Számos bizonyíték van arra, hogy a vérlaktát koncentrációjának emelkedése az izmok laktát elôállításának fokozódására utalnak. Az állóképesség edzésének célja, hogy fejlessze az aerob-kapacitást, lehetôvé téve ezzel a gyorsabb úszást az anaerob-anyagcsere kisebb mértékû felhasználásával, a laktát lassabb ütemû felhalmozódásával és az acidózis késleltetésével. Megfelelôen kialakított állóképességgel az úszók nagyobb iramot képesek tartani, és a végén hajrára is marad erejük. Az állóképességre minden 50 méternél hosszabb távon úszó versenyzônek szüksége van. Az állóképesség edzésének célja, hogy az úszó gyorsabb átlagiramot legyen képes diktálni túlzott kimerültség kialakulása nélkül.

Az állóképesség edzésének szintjei Az aerob-kapacitás fejlesztésének az edzés azon sebessége a leghatékonyabb módja, amely megfelel az adott úszó laktát töréspont értékének. Egy jó állóképességi programnak azonban az ennél gyorsabb és lassabb iramú úszásokat is tartalmaznia kell. Fizikailag lehetetlen napról-napra a laktát töréspontnak megfelelô sebességgel edzeni. A laktát töréspont sebesség legfôbb energia forrása az izomglikogén, és lehetetlenné válik ezen a szinten edzeni, amikor a forrás már majd-

Aerob anyagcsere Nonaerob Anaerob CH zsíranyagVersenytáv anyagcsere anyagcsere anyagcsere csere %-ban %-ban %-ban %-ban 25 m 80 20 0 0 50 m 50 48 2 0 100 m 25 65 10 0 200 m 10 60 25 0 200 m 10 50 40 0 400 m 5 45 50 0 800 m 5 30 60 5 1000 m 4 25 65 6 1500 m 2 20 70 8

1. táblázat: Az egyes anyagcserefázisok versenytávhoz való hozzájárulása

nem kimerült. Két egymást követô napon való edzés; 4-6000 méter leúszása laktát töréspontnak megfelelô sebességen, majdnem 80%-kal csökkenti az izomglikogént. Ezután 24-48 órára van szükség a raktár újra feltöltésére, amikor megint hasonló sorozatokat lehet alkalmazni. Így, bár az egyéni laktát törésponton való edzés a leghatásosabb az anaerob-anyagcsere fejlesztése szempontjából, az izomglikogén ellátása csak egy-két egymást követô napon teszi lehetôvé alkalmazását, majd kimerülése az úszót lassabb iramra kényszeríti. Lassabb iram esetén a zsír válik az elsôdleges energiaforrássá, így az izom glikogénpótlása felülmúlhatja a felhasználását, és a raktárak újra feltöltésre kerülnek. A zsír anyagcsere csak aerob módon mehet végbe, és a folyamat lassabb, mint a glikogén aerob-anyagcseréje. Következésképpen, a zsír anyagcsere nem tudja elég gyorsan újra felépíteni az ATP-t, hogy a laktát töréspont sebességen úszó versenyzôt ellássa. A lassabb iramban való úszás is fejleszti az aerob-kapacitást csak lassabb ütemben. Ha az izom glikogén már majdnem kimerült az úszók csak ezen a módon tudnak energiát nyerni. Jobb a maximális erôkifejtésnél alacsonyabb szinten edzeni, mint egyáltalán nem. Sok hasznot lehet abból is meríteni, ha az úszó az izom glikogén raktárak feltöltése alatt is edz. Technikajavító gyakorlatokat, rajtokat és fordulókat lehet végeztetni ez alatt. A perctérfogat fejlesztését és más központi keringési és légzési alkalmazkodást lehet kiváltani, a laktát törésponthoz tartozó sebességnél lassabb iramban való edzéssel. Továbbá, az aerob-anyagcsere így is mutat némi fejlôdést, csak a túlterhelés mértéke nem lesz optimális. Az úszók a hét folyamán egyes sorozatokat lassú iramban teljesítenek, bizonyos feladatokat pedig a laktát töréspont feletti sebességgel hajtanak végre, mivel ezen a szinten az edzés az energia anyagcsere kevert aerob-anaerob ellátását egyesíti, amely hasonló, mint ami a versenyen a szervezetükben végbemegy. A verseny aerob-anaerob állapotát némileg a laktát törésponthoz tartozó sebesség feletti edzés szimulálja. Talán ez a leghatékonyabb edzésforma a fontos izom adaptáció kialakításában és a teljesítmény fokozásában. Ha az úszó ezekben az idôszakokban kissé a laktát

Fiatalkorúak gyorsaságfejlesztése Harsányi László Pécsi Tudományegyetem Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Pécs

Összefoglalás Saját vizsgálataik és a szakirodalom alapján készült áttekintettés a fiatalkorúak gyorsaságfejlesztésének ismereteirôl. Különös tekintettel a gyermekkori: – elemi ideg-izom mozgásprogram sebességének, más néven az elemi vagy tiszta gyorsaság fejlesztésének módszereire, – a komplex-, és – a reakciógyorsaság javítására. Továbbá a ciklikus és aciklikus mozgásgyorsaság növelésére és a gyorsasági barrier kialakulásának megakadályozására. Kulcsszavak: fiatalok, gyermekkor, ifjúkor, gyorsaságfejlesztési módszerek, gyorsasági barrier.

Bevezetô Martin és mtsai. (1999) a ciklikus és aciklikus gyorsaság fejlôdésével foglalkozó elemzése során arra a következtetésre jutottak, hogy minden fajta gyorsaságfejlesztés legtöbb feltétele már kb. 614 éves korban magas szinten rendelkezésre áll. Sehlbach (1986) pedig kísérleti úton bizonyította, hogy a 8-10 éves, rendszeres edzést végzô gyermekek gyorsereje mindkét nemnél jelentôsen felülmúlja az edzetlenekét. Racev (1964) vizsgálata azt igazolta, hogy a vágtafutó lépésfrekvencia 11-12 éves kor után, Bauersfeld-Voss (1992) munkája pedig arra utalt, hogy az elemi ideg-izom mozgásprogram sebessége (röviden: idôprogram = Zeitprogram) 14-15 éves kor után már nem, vagy alig fokozható. Czingon (1999b) az általános alapozó edzés szakaszban legnagyobb arányban atlétáknál a gyorsaságfejlesztést tartotta szükségesnek. Éppen e korai fejlesztési lehetôségek járultak hozzá ahhoz, hogy Harsányi-Martin (1985) és Rost-Martin (1996) egybevágóan azt tapasztalhatták: a 18-19 éves nemzetközi élvonalbeli 100 m-es férfi síkfutó atléták a hasonló szintû felnôttek teljesítményének 96 %-át már elérik. Ez volt az oka annak is, hogy Harsányi és mtsai. (1990) fiatal korban a nemzetközi élvonalbeli 100 m-es férfi síkfutók teljesítményének meredek és szignifikáns fejlôdését állapíthatták meg. Mindezek arra mutatnak, hogy a fiatalkori gyorsaságfejlesztés – természetesen nem csak atlétikában, de valamennyi gyorsaságot igénylô sportágban

– alapvetôen meghatározhatja a csúcsteljesítmény-, akár felnôttkori szintjét is. Ezért az alábbiakban saját vizsgálataink eredményeire és a szakirodalomra támaszkodva összefoglaljuk a fiatalkorúak gyorsaságfejlesztéséhez rendelkezésre álló ismereteket.

Fogalmak Csatlakozó edzésszakasznak nevezik – fôleg német nyelvterületen – az utánpótlásedzés utolsó éveit, mert ez biztosítja a kapcsolatot a csúcsteljesítmény-edzésszakasszal. Fiatal (juvenilis) koron – a biológiai értelmezéstôl eltérôen – a korai gyermek(3 éves) kor végétôl az ifjú- (20-21 éves) kor végéig eltelt életszakaszt értjük (Harsányi, 2000). Az elemi ideg-izom mozgásprogram sebessége olyan gyorsasági képesség, amelynek birtokában, elsôsorban az ideg-izom együttmûködés irányítási és szabályozási folyamatai segítségével a ciklikus és aciklikus alapvetô mozgásformákat az antropometriai (ember méréstani) és erô feltételektôl függetlenül nagy gyorsasággal lehet végrehajtani. Elemi aciklikus mozgásforma: pl. térdhajlítás-nyújtás. Rövid mozgásprogram: 170 ms vagy rövidebbidejû. Elemi ciklikus mozgásforma: pl. lapérintés ülve kézzel. Rövid mozgásprogram: 12Hz és vagy e felett. Szinonimái: idôprogram, tiszta vagy elemi gyorsaság (Grosser és mtsai, 2004) Az engram az emlékezetben elraktározott tapasztalat, ismeret. A gyorsaság az a kondicionális képesség, amely az adott feltételek mellett az érzékelési-megismerési folyamatok és az ideg-izomrendszer, továbbá az akaraterô segítségével a lehetô legnagyobb reagálási-, frekvencia-, mozdulat- és komplex sebesség elérését lehetôvé teszi. A gyorserô az a kondicionális képesség, amely a maximális statikus erô kb. 30-40 %-át kitevô külsô terhelés (lábgyakorlatoknál a testsúly + egyéb teher súlyának összege) mellett a legnagyobb teljesítmény elérését teszi lehetôvé (Harsányi, 2000, 188. o.). A testtömeg Tihanyi (1998) szerint 14 éves: – edzetleneknél a maximális erô 25,8 %-át,

– edzetteknél a 17,8 %-át teszi ki. Ezért fogadja el a legtöbb szakértô azt, hogy a l4 éves kor végéig a külsô terhelés (normális testalkat esetén) ne haladja meg a saját testtömeg mértékét. Hz = hertz (herc) = a frekvencia (gyakoriság) mértékegysége: az egy másodpercre (s) esô ismétlések (rezgések) száma. Intermuszkuláris koordináción több izomcsoport összehangolt mûködését, azaz a mozgástechnika célszerû végrehajtását értjük. Intramuszkuláris koordinációnak (IK) nevezzük azt az ideg-izom együttmûködést, amikor egy izmon belül egyidejûleg a legnagyobb számú izomrost húzódik össze. Az IK egyúttal az erôfejlesztés egyik módszer-csoportjának elnevezése is, amelyet a maximális és gyorserô fejlesztéséhez akkor használnak, amikor el akarják kerülni az izomtömeg, s ezzel együtt a testtömeg gyarapodását is (Harsányi, 2000). A komplex (bonyolultan összetett) gyorsaság az a kondicionális képesség, amelyet: – az elemi ideg-izom mozgásprogramok sebessége, – a reakciógyorsaság, – az erô és állóképesség, – a sportág specifikus mozgások (pl. futás, gyorskorcsolyázás, kerékpározás, úszás stb.), – a technikai tudás színvonala, – az ellenállás nagysága és idôtartama, – az egyéni jellemzôk (pl. nem, kor, fejlettség, testalkati, szervi tényezôk stb.) és – egyéb külsô tényezôk (pl. ellenfél, szél stb.) befolyásolnak. Koordináció = összehangolás. A mezociklus az éves felkészülés, alapformáját tekintve 3-4 hetes (de ettôl 1-2 héttel akár eltérô) olyan közepes szakasza, amelynek kb. 2-3 magas összterhelésû hetét egy pihenôhét követi. Nemzetközi élvonalbeli atlétaként tartjuk számon azokat, akik egy öt éves idôszak világranglistáinak 50. helyezettjei átlageredményét elérték. (pl. 100 m-es férfi síkfutásban 1980–1984 között 10,35 s). A periodizálás az éves felkészülés olyan idôszakokra bontása, amely idôszakokban (periódusokban, újabban

13-32

2006/06/28 10:37

Page 1

32 MAGYAR EDZŐ Eredményeink alapján elmondható, hogy sok tanulónak és tanárnak minimális ismereteik sincsenek az evezésrôl. Jó néhány kisgyermek még evezôs toborozó fiatalokkal sem találkozott, másik részük pedig alig emlékszik valamire. Ezek szerint a toborozások nem színvonalasak, s a gyermekekben nem hagynak emlékeket. A tanárok pedig, még ha ismerik is az evezést, komolyabb ismereteik és tapasztalataik nincsenek. Az edzôk, tanárok, egyesületek komoly feladatvállalása véleményünk szerint nélkülözhetetlen. A megoldások tárháza nagyon széles, így nem kell sokat latolgatni az esélyeket. Bizakodunk benne, hogy ha lehetôséget biztosítanánk, példának okáért, az alsó tagozatos kisiskolásoknak, hogy belekóstoljanak az evezésbe, jó néhányan hozzánk hasonlóan a sportág szerelmeseivé válnának. Az evezés olyan sportág, amely az idô elôrehaladtával a versenysport után vagy helyett, számos rekreációs lehetôséget biztosít. Nem korfüggô! A 13 éves serdülô éppúgy élvezi, mint a 45 éves apukája vagy a 65-70 éves nagypapája. Éppen ezért kiváló családi programnak minôsül tavasszal, nyáron és ôsszel is. Bizonyára nem máról holnapra fognak javulni a gyermekek egészségi állapotát mutató értékek. Nem szabad senkinek sem úgy éreznie, hogy egymaga nem tudja megváltoztatni a mai helyzetet, nem tudja kialakítani az egyesületek és iskolák közötti kapcsolatot, még kevésbé az evezés színvonalát. A magyar edzôk messze földön híresek, ehhez méltóan kellene kezelni ezt a fejlesztési tervet is (Serényi, 2004). Ha csak eggyel több gyermekkel, tudjuk megszerettetni az evezést, ha csak egy százalékkal több emberrel ismertetjük és szerettetjük meg az evezés csodáit, már akkor javítottunk a helyzeten és természetesen a statisztikákon is. Összegezve a tanárok és diákok véleményét, feltételezhetjük, hogy Gyôrben az általunk felmért mintán az utánpótlás toborzásnak nincsenek kiépített tradíciói. Köztudott, hogy a kortársoktatás nem csak az egészségnevelésben jár sikerekkel. Feltehetô tehát a kérdés: Vajon kire hallgat jobban a 12-13 éves kisiskolás, kinek a véleménye fontosabb számára? A szülei unszolására vagy saját kortársa ajánlására megy le szívesebben egy vízitelepre sportolni? Szakirodalom és saját tapasztalataink, véleményünk alapján állapíthatjuk meg, a gyermekek sokkal többet adnak ebben a korban saját korosztályuk véleményére. Sokan azért kezdenek el egy bizonyos sportot, mert a szomszéd gyerek is odajár. A toborzás alkalmával nem csupán az lenne a cél, hogy a toborzó fiatalok az egyesületet

■

népszerûsítsék, hanem, hogy saját élményeket mesélve, életformájukat és értékrendjüket átadva példát mutassanak.

Szakirodalom Aszmann Anna (szerk.) (2003): HBSC Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. Oszágos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest Bak Judit, Keresztes Noémi, Pikó Bettina (2004): A sport szerepe a gyermekek egészségtudatosságának alakításában. Magyar Sporttudományi Szemle, 2004/2-3, 39-42 Bognár József, Tóth László, Baumgartner Eszter (2003): Gondolatok a tanulásról. Iskolai Testnevelés és Sport, 17, 14-17. Böszörményi Miklós, Vadász Imre (1997): Tüdôbetegségek. SubRosa Kiadó, Budapest Donald R. Hellison (1985): Goals and Strategies for Teaching Physical Education. Human Kinetics Publishers, Inc. Champaign, Illinois Garry D. Borich, (2000): Effective Teaching Methoods. University of Texas Austin Istvánfi Csaba (2002): A versenysportra történô kiválasztás aktuális problémái és megoldási lehetôségei az iskolában. Magyar Edzô 3. 8-11. Kovács András – Dr. Kiss András – Dr. Landi Anna (1995): Miért ne dohányozzunk? SubRosa Kiadó, Budapest Földes Petra (2000): A családnak partneri viszonyban kellene lennie az iskolával – Beszélgetés Herczog Máriával. Új Pedagógiai Szemle, 2000/12, 48, 54 Kreisz Anna, Keresztesi Katalin (2005): Budapesti általános iskolás tanulók sportolási szokásai és a függôséget kiváltó szerekhez való viszonya. Magyar Sporttudományi Szemle, 2005/4, 24-27.

2006/2

Meleg Csilla (2002): Iskolai egészségnevelés: a feladat újrafogalmazása, Magyar Pedagógia, 1. 11-28. Murányi Eleonóra, Hamar Pál (2005): Beszédes testnevelés. Iskolai testnevelés és sport, 25. 14-18. Nyerges Mihály, Laki László (2004): A fiatalok sportolási szokásainak néhány társadalmi összefüggése. Magyar Sporttudományi Szemle, 2004/2-3, 5-15. Pataki Klára (1994.): Szenvedélybetegségek. Egészségnevelô kézikönyv. Pál Katalin, Császár Katalin, Huszár Anikó, Bognár József (2005): A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában. Új Pedagógiai Szemle, 6, 25-32. Perjámosi Sándor (2002): Utánpótlásnevelés a sportegyesületekben, szakosztályokban. Magyar Edzô 3. 23-26 Pekka Oja and Jan Borms, Editors(2004): Perspectives. The Multidisciplinary Series of Physical Education and sport sciences. Health enhancing physical activity Pluhár Zsuzsanna, Keresztes Noémi és Pikó Bettina (2003): „Ép testben ép lélek” Középiskolások értékrendje fizikai aktivitásuk tükrében. Magyar Sporttudományi Szemle, 2. 29-33 Serényi Péter (2004): A legnagyobb érték az edzô. Magyar Edzô 3. 40-41. Simon Tamás (2002): Nem könnyû a kamaszt egészségnevelni. Egészségnevelés, 43, . Szabó Tamás (2002): Utánpótlás nevelés – Jelen és távlatok. Magyar Edzô 3, 21-23. Szlatányi György (2002): A diáksport szerepe a versenysport utánpótlásának kiválasztásában. Magyar Edzô 3. 11-15 Tóth József (2005): Munkában a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet. Magyar Edzô 3. 9-19.

■

MAGYAR EDZŐ 13

2006/2

A sorozat hossza A sorozat ideje Az egyes ismétlések hossza Pihenési idô

Iram

Javasolt heti méterszám

A1 2000-10 000 m 20-120 perc

A2 2000-4000 25-40 perc

A3 1500-2000 20-25 perc

25-10 000 m

25-4000 m

25-2000 m

5-30 mp

10-30 mp

30 mp – 2 perc 1-2 mp/100 méter gyorsabb, mint a laktát törésponthoz tartozó sebesség, vagy a leggyorsabb átlagsebesség az egész sorozatot figyelembe véve

2-4 mp/100 méter az egyéni lassab, mint a laktát töréspontnak laktát törésponthoz megfelelô tartozó sebesség sebesség

bármennyi

12 000-16 000 m

4000-6000 m

2. táblázat: Az állóképesség edzésének a formái. A1 = alap állóképesség, A2 = küszöb állóképesség, A3 = túlterhelô állóképesség törésponthoz tartozó sebesség feletti iramban edz, túlterheli az aerob-rendszereket, így szervezetének laktát elôállítása csökkenni, valamint elszállítása növekedni fog a versenyek alatt, és az izom pH nem fog olyan gyorsan csökkenni, mint azelôtt. A laktát töréspont feletti sebességen történô állóképességi edzés elônyei ellenére sem edzenek mindig így az úszók. Ennek két oka van. Ha egy úszó a laktát töréspont értéke feletti iramban edz, akkor az edzésnek jelentôs az anaerobanyagcsere összetevôje. Ha ezt túl gyakran alkalmazzák az aerob állóképesség kissé megromolhat. A nagy anaerob komponens miatt az edzés terjedelme, amit az úszó a laktát töréspont feletti intenzitással teljesít, nem lesz megfelelôen hatékony az állóképességi edzés szempontjából. A laktát töréspont feletti edzést az állandó állóképességi edzés kiegészítésére, de semmiképpen nem helyettesítésére kell alkalmazni. Az úszóknak három edzési szintet kell alkalmazniuk az állóképesség fejlesztésére. A laktát töréspont alatti sebességgel való úszás az alap állóképességhez kapcsolódik; a laktát törésponton való állóképességi edzés a második, és a harmadik a laktát töréspont feletti edzés, amit túlterhelô állóképességi edzésnek nevezünk. Ennek a gyakorlati megvalósítását a 2. táblázat mutatja.

A gyorsasági állóképesség edzése A gyorsasági állóképességi edzéssel növelhetô az úszó sebessége a verseny során, és növekszik a puffer kapacitása, így a sebesség a laktát felhalmozódás ellenére tovább fenntartható. A gyorsaság állóképesség javításához és a puffer kapacitás növeléséhez a két legedzhetôbb mechanizmus: az egyes úszásnemek technikai végrehajtásának a színvonala, és az anaerob anyagcsere.

Az anaerob anyagcsere fontossága a vágtázóknál nem kérdéses, mivel magas szinten edzett glikolízis nélkül nem tudnák fenntartani sebességüket. Korlátozott az idôtartam, amit az úszó a nagy részvételi arányú anaerob anyagcsere esetén létrejövô nagymértékû laktát felhalmozódás mellett képes elviselni, még mielôtt az acidózis bekövetkezne. Az anaerob anyagcsere három szerepet tölt be a gyorsaság növelésében. A háromra együtt gyakran, mint anaerob kapacitásra hivatkoznak. Az elsô szerep, amikor a laktát izmokban való keletkezésének mértéke az edzés során fokozódik, az ATP újrafelhasználása gyorsabbá válik a glikolízissel, ami több energiát fog szolgáltatni az izmok kontrakciójához. A végeredmény az lesz, hogy az úszó toG1 A sorozat hossza A sorozat ideje Az egyes ismétlések hossza

Pihenési idô

Iram

Javasolt heti méterszám

300-1000 m

vább képes fenntartani a maximálishoz közeli sebességet, noha a kreatin foszfát ellátás már majdnem kimerült, a verseny 5-10. másodpercében. A második szerepe, hogy a laktát felhalmozódás izom pH-ra kifejtett hatását csökkenti, így az úszó az acidózis bekövetkezte elôtt hosszabb ideig tudja felhasználni az anaerob anyagcserét a magasabb iram fenntartására. Ezt a folyamatot puffer mechanizmusnak hívják. A pufferek az erôs laktátot gyengébb savakká alakítják át, amelyek nem csökkentik az izom pH-t olyan nagymértékben. Ez lehetôvé teszi, hogy az anaerob anyagcserén keresztül a szervezet több ATP-t használjon fel újra, mielôtt az acidózis elviselhetetlenné válna. A harmadik szerep az úszó fájdalomtûrésének növelése. Ez lehetôvé teszi, hogy jobban megközelítsék fiziológiai korlátaikat. Ugyanazokat a sorozatokat lehet alkalmazni a puffer kapacitás és a fájdalomtûrés edzésére. A gyorsasági állóképesség edzésének formái a 3. táblázatban láthatók. Végezetül, az edzésterveket gyakran csak a naponta leúszott méterszám és a sorozatok sebessége alapján ítélik meg. A helyes edzéstervekben azonban egyensúlyban vannak a lassú, közepes, gyors és szupergyors úszások. Az edzéshatás szempontjából az egyensúly sokkal inkább meghatározó, mint a méterszám, vagy a sebesség. Az edzésterv egyensúlyát az edzés idôtartama, a heti és napi edzésszám, valamint az edzés intenzitása adja. G2 G3 200-600 m, 1-3 200-300 m, 1-2 sorozat edzésen- sorozat edzésenként, ként, közte 10-20 közte 10-15 perc perc könnyû úszás pihenô úszás 3-9 perc 3-5 perc

5-15 perc 75-200 m, 25 és 50 méterek szintén alkalmazhatók 2-12 25, 50, 75 méter ismétlésben. 3-6 sorozat az optimális 5-15 perc a hoszszabb ismétlések1-3 perc nél, 5-30 mp a rövidebb ismétléseknél a lehetô legmagasabb, legalább 5 a lehetô mp/100 m gyorlegmagasabb sabb, mint a laktát törésponthoz tartozó sebesség 2000-3000 m

10-50 méter

30 mp-5 perc

maximális

600-1000 m (akik hosszabb távot 2000-3000 méter úsznak) 1500-2000 m (sprintereknek)

3. táblázat: A gyorsasági állóképesség edzésének formái. G1 = laktáttolerancia, G2 = laktátelôállító, G3 = gyorsasági

14-31

2006/06/28 10:38

Page 1

14 MAGYAR EDZŐ

■

2006/2

Czene Attila visszatáncolt a reflektorfénybe Ha ma megkérdeznek egy átlagos tévénézôt, ugyan ki is az a Czene Attila, tízbôl nyolcan azt vágják rá: a Szombat esti láz címû televíziós celebrity-táncverseny gyôztese. Pedig – és ezt talán szentségtörés hangsúlyozni egy sportlap olvasói elôtt – a magyar úszósport olimpiai arany- és Nem mintha bármi szégyellnivaló is lenne abban, ha egy közelmúltban visszavonult élsportoló ismeri a paso doble vagy éppen a slow fox lépéskombinációit. – Igyekszem az élet ajándékait névértékükön kezelni, sem alá, sem túlértékelni ôket. A tényekkel nem lehet vitatkozni: a Szombat esti láz döntôjét 2,6 millióan nézték, hatvanhétezer ember szavazott élô adásban csak ránk, vagyis a szurkolóink hatszor meg tudták volna tölteni a Papp László Sportarénát. Nem vagyok benne biztos, hogy ennél többen látták az atlantai gyôzelmemet 200 vegyesen – mosolyodik el a néhány nap múlva harminckettedik születésnapját ünneplô Czene. – Ha valaki képes e jelenség feldolgozására, akkor az ön: szociológusi diplomát szerzett Phoenixben az Arizonai Állami Egyetemen… – És most teszek még rá erre egy utolsó, ötödik évet a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdász-szociológusi szakán, posztgraduális képzés keretében. Nem hiszem egyébként, hogy túl sokat kellene ezen rágódnom, ez a néhány hét izgalmas periódusa volt életemnek. De szerintem ugyanezt mondaná kedvesem, egyszersmind táncpartnerem, Bánhidi Petra is. Aki különben ugyanúgy sportember, ahogyan Attila: az argentin tangó világbajnoka! S hu szonhat évesen még karrierje közepén tart. – 2004. július 27-én ismerkedtünk meg – idézi fel a bájos, 26 éves lány az életét meghatározó találkozást. – A helyszín a Hajós Alfréd uszoda volt, s a többi már

Forrás: RTL Klub

bronzérmes legendájáról van szó. Akirôl – napjaink kereskedelmi televíziók által uralt Magyarországán – jóval többen tudják, hogy táncos lábú, kedves, mosolygós fiatalember, mint hogy nem is olyan régen a földkerekség legjobb vegyes úszója volt. kettônk „történelme”. Ami a táncversenyt illeti, mindkettônket felkértek, külön-külön, de mi ragaszkodtunk hozzá, hogy csakis együtt vágunk bele! – A látottak alapján Attila tánctudása aligha marad el úszótehetsége mögött… – Hihetetlenül gyorsan tanul, olyan az agya, akár a szivacs, és veleszületett mozgáskészsége van. Élmény vele táncolni, még akkor is, ha leszámítjuk a szerelmet… – Egyébként mennyire sport a versenytánc? – Teljesen. Itt is vannak világversenyek, én például a 2003-as világbajnokságon, Riminiben lettem világbajnok argentin tangóban. Az Adriai-tenger partján fekvô olasz város – minô sorsszerûség – Attila életében is fontos szerepet játszott. – Én egy évvel késôbb, 2004-ben nyertem Riminiben szenior világbajnokságot. Igaz, nem valamelyik latin táncban, hanem a 200 méteres vegyes úszásban – veszi vissza a szót Czene. – Kettônk élete amúgy is tele van kapcsolódási pontokkal. Például azt is kiderítettük, hogy mi már hat évvel ezelôtt találkoztunk egyszer, sôt, én még egy lovagias ügybe is keveredtem Petráért, csak akkor és abban a pillanatban ez nem hagyott mélyebb nyomot bennem. – Apropó: Riminiben milyen idôvel gyôzött? – Két perc tizenegy másodperc körül úsztam, tizenkét másodperccel lassabban, mint Atlantában… – Tényleg: a minapi zajos táncsiker mennyiben befo lyásolhatja a karrierjét? – Szerintem nem sokban. Én már korábban eltökéltem, hogy a sportdiplomácia, sportpolitika területén kamatoztatom tapasztalataimat és tanulmányaimat. A Nemzetkö-

■

MAGYAR EDZŐ 31

2006/2

nek találjuk. A vízi sportok az egészséges szellemi-testi fejlôdéshez jelentôsen hozzájárulnak, segítenek a gyermekek önfegyelmét, küzdeni tudását, kitartását, önbizalmát fejleszteni, valamint hozzájárulnak a reális önértékelés kialakulásához továbbá a siker, illetve kudarcélmény feldolgozásához is. Emellett a természet szeretete és védelme, mint érzelmi és értelmi tényezôk emelhetôk ki a sportág jellegébôl. Mindezek alapján elmondható, hogy elôsegíti az egészséges énkép, egészséget támogató értékrend optimális kialakulását. Mindezek alapján célunk, hogy Gyôr városának vízi élet sajátosságait feltárjuk és ezen adatok alapján javaslatokat fogalmazzunk meg a fejlôdésre. Konkrét célunk népszerûsítés, az ismertség feltárása, majd ezek alapján a gyôri vízi sport fejlesztése.

Módszerek Önkitöltôs kérdôíves adatfelmérést végeztünk Gyôr városának tanulói, tanárai, szülei és sportolói között, így a problémát több szemszögbôl vizsgáltuk. Kérdôíves módszer segítségével 18 evezôs gyermek (77%-ban elsô osztályú versenyzôk), és 139 szülô, illetve gondviselô véleményét és tapasztalatát tudtuk meg. Emellett 112 általános iskolás gyermek (12-13 éves) és 23 általános iskolai, nem testnevelô, pedagógust is megkérdeztünk a témában. Ezen kívül dokumentumelemzést végeztünk evezôs évkönyvekbôl és a Magyar Evezôs Szövetség adataiból: Gyôri Vízügy SE 1995, 1996, 1997, 1998. Ezekbôl egyértelmû, hogy a leigazolt taglétszám sokkal rosszabb tendenciát mutat, mint régen. Ma 37 nôi, 57 férfi és 8 veterán leigazolt versenyzôt tartanak nyilván Gyôrben. A nyílt és zárt végû kérdésekre adott válaszok alapján az adatoknak megfelelô statisztikai próbákat alkalmaztunk.

Eredmények, összegzés Kapcsolat az evezéssel Elkeserítô, hogy a Gyôri Vízügyben megkérdezett 18 fiatal közül nincs olyan, aki iskolai toborozás, vagy testnevelô tanár ajánlása révén ismerkedett volna meg az evezéssel. A sportolók barát (49.9%), családi ismerôs (27.8%) és szülô (16.7%) ajánlására vagy saját ötlettôl vezérelve (5.6%) kaptak kedvet sportágunkhoz. Szomorúan állapítható meg, hogy a testnevelôk és az edzôk semmilyen szerepet nem játszanak a Gyôri Vízügy sportolóinak sportágválasztásában. Az iskola és a vízi sportok kapcsolata ezek szerint, finoman fogalmazva, hiányosnak mondható. Sajnálatos tény, hogy a megkérde-

zett iskoláskorú sportolók közül senki sem iskolai úton ismerkedett meg a vízi sportokkal. Feltételezhetjük tehát, hogy az iskolák és egyesületek között nagyon gyenge az együttmûködés. A pedagógusok gyakorlati ismeretei Különbözô nem testnevelés szakos tanárokat kérdeztünk meg az evezés ismeretérôl. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen tapasztalataik, ismereteik, élményeik vagy emlékeik vannak az vízisportokkal kapcsolatban. A tanárok válaszaiból kapott eredmény elkeserítô, hiszen 30.1% saját bevallása szerint semmit sem tud a vízi sportokról. Általános volt a visszakérdezés: ,,Evezés? A kajakra vagy a kenura gondolsz?” A pedagógusok nagyobb része (60.9%) ismeri a vízi sportokat, sajnálatos módon azonban többnyire csak a TVbôl vagy hallomásból. A válaszok szerint ennek mintegy tizede került valamilyen kapcsolatba a vízi sportokkal, többnyire hosszabb-rövidebb evezôs tábor vagy toborzás révén. Véleményünk szerint elfogadható, ha valaki nem próbálta ki a vízi sportokat, mert más mozgásos tevékenységhez vonzódik. Azonban elkeserítô, hogy a megkérdezett gyôri pedagógusok majdnem egyharmada annyira nincs tisztában a témával, hogy a vízisportokat megkülönböztesse egymástól. A késôbbiekben majd érdemes lenne utánanézni, hogy ez a tendencia csak a vízi sportokra vonatkozik vagy más sporttevékenységre is? Szülôi sportmúlt Mivel a gyermekek neveltetésében a szülôi példamutatás is döntô szerepet tölt be, kíváncsiak voltunk a szülôk sportmúltjára is. A válaszok elemzése alapján elmondható, hogy a szülôk 65,5%-a rendszeresen sportolt fiatalkorában, 33,1%-a soha sem sportolt és 1,4% mindössze az, aki a mai napig rendszeresen mozog. Ez elkeserítô, hisz a sportnak egy életen át tartó folyamatnak kéne lennie. Pozitív eredménynek tekinthetjük azonban, hogy azok közül a szülôk közül, akik régebben sportoltak, 56,1% gondolja úgy, hogy mai életére is kiváló hatással van a sport. Ôk valószínûleg jó példával, és kellôen magas motivációval bíztatják gyermekeiket. Ismeretek hiányosságának okai, ismeretterjesztés, toborzás Az ismeretanyag hiányosságainak okáról is megpróbáltunk képet kapni. A tanárok és a tanulók véleményét is kikértük az egyik ismeretterjesztô módszerrôl, a toborzásról. Megkérdeztük, jártak–e iskolájukban toborzó fiatalok, s ha igen, miként minôsítenék elôadásukat. A tanárok válaszait elemeztük, majd összevettük a diákok válaszaival. Lehangoló, hogy a tanárok 78,3%-a az iskolájában nem találkozott toborzó fiatalokkal.

17.4% szerint voltak evezôs toborzók iskolájukban, de elôadásuk színvonala gyenge volt, ennek eredményeképp nem hagyott igazán mély emlékeket sem a tanárokban, sem a diákokban. Tehát feltételezhetjük, hogy a toborzás rendszeressége és színvonala sem kielégítô. Mintegy 4.3% állította, hogy voltak toborzók az iskolában és színvonalas munkát is végeztek. A tanulók válaszai nagyjából megegyeztek a tanárokéval, hiszen 77.3% szerint soha nem volt toborzás az iskolában. A tanulók 22.7%-a emlékszik vízi sportra toborzók jelenlétére az iskolában. Megoldási lehetôségek A toborzáson kívül, a példamutatás reményében megoldásnak találnánk a kihelyezett iskolai testnevelésóra megszervezését, az iskolai közös kirándulásokat, vízi táborokat valamint az élversenyzôkkel való találkozást. Az iskolai vízi táborok feltételezett sikerességét szándékoztunk bizonyítani. Megkérdeztük a tanulókat, szívesen vennének e részt vizi táborokban. A vízitáborok ötletét és sikerességét bizonyítja, hogy a tanulók 74.1%-a szívesen venne részt ilyen jellegû táborokban. Emellett 14.3% tette a programoktól és a jelentkezôktôl függôvé a részvételi szándékát és mindössze 11.6% nem szívesen venne részt ilyen táborokban. Ehhez kapcsolódóan fontos számunkra, hogy a szülôk 84.2%-a biztosan elengedné gyermekét a táborba. Sajnos a válaszadók közül mindössze 18% vett részt eddigi életében vízi táborba. Ezekben, a táborokban nem elsôsorban az evezés megtanítása a cél, hanem a természet és a víz megszerettetése. Lényeges szempont, hogy a víztôl nem félni kell, hanem tisztelni. Játékos vetélkedôk szervezése mindig népszerû, s akár a vízpartokon az egyesületek mellett sátorozni szintén. Ezek a táborok iskolai keretek között történhetnének és így a pedagógusok is részt vehetnének. Ez pedig bizonyára a kisgyermekeknek biztonságérzetét növelné. Ha az egyesületek vízpartját használhatnánk fel ilyen táboroztatásokra, akkor anyagilag is sokkal kedvezôbb lenne. Az egynapos hétvégi kirándulásokat tekintve, a kisgyermekeket ki lehetne vinni biztonságos 8-as hajóegységben.

Megbeszélés Fontosnak tûnik, hogy sokféle sportággal, mozgásfajtával ismertessük meg a gyermeket, hiszen így nyílik lehetôsége arra, hogy a számukra leginkább örömöt okozót kiválaszthassa. Azonban az iskolák és a sportegyesületek közötti kapcsolat, a sportprogramok adta lehetôségek elkeserítôen hiányosak.

15-30

2006/06/28 10:41

Page 1

30 MAGYAR EDZŐ

■

2006/2

A vízi sportok elismertsége Gyôrben Huszár Anikó, Bognár Józse2, Nagy Péter Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest

Összefoglaló Gyôr vízi sportéletérôl készített felmérésünk keretében arra voltunk kíváncsiak, hogy miként mûködnek a sportprogramok a sportolók, szülôk és tanulók szerint. Ezen kívül célunk volt megállapítani azt is, hogy milyen az egyesületek és az iskolák közötti kapcsolat. Eredményeink segítségével arra szeretnénk rámutatni, hogyan lehetne ismét megerôsíteni a gyôri evezés hírnevét, miként lehetne még több gyermeket a víz közelébe csábítani. A sajnálatos egészségügyi statisztikai adatokat mindenki ismeri, a probléma valós és mind hamarabbi javítást igényel Gyôrben, és természetesen országszerte is. Az eredmények jól mutatják, hogy a toborzás alig jellemzô, a pedagógusok ismerete a vízi sportokról minimális és a taglétszám alakulása is sokkal rosszabb tendenciát mutat, mint régen. Kulcsszavak: Gyôr és vízi sport, iskola és sport kapcsolata, toborzás

Egészséges aktív életmód A gyermekek mozgásos aktivitásáról, életvitelének jellemzôirôl, egészséges életfelfogásáról és egészségi helyzetérôl egyre több elemzés lát napvilágot. Elkeserítô adatok olvashatók a fiatalok mozgás- és fizikai aktivitás hiányáról és a káros szenvedélyek jelenlétérôl (Aszmann, 2003). Ennek alapján mára már jól tudjuk, hogy népegészségügyi szinten komoly problémát jelent a mozgáshiányos életvitel, az erôteljes dohányzás, droghasználat és alkoholfogyasztás is. Mindezek jelentôs faktornak számítanak a gyengülô egészségi és mortalitási adatok tekintetében, ugyanígy a krónikus betegségek fô rizikófaktoraiként is számolnunk kell velük (Pataki, 1994; Kovács, Kiss és Landi, 1995). Különbözô tanulmányok és statisztikák sora mutatja a napnál is világosabban, hogy mennyire szükség lenne a rendszeres testmozgás és a sport központi és helyi népszerûsítésére (Bognár, Tóth és Baumgartner, 2003; Tóth, 2005). Feltehetô azonban a kérdés, vajon ez kinek a feladata? Számba jöhetnek az adott minisztériumi és intézményi szerepek, szülôk, pedagógusok és az edzôk. A kérdés egyik oldalról egyszerûen megválaszolható, hiszen mindannyian felelôsséggel tartozunk a felnövekvô nemzedékért, az egészsé-

ges és aktív életért, a sporttehetségek támogatásáért, így tehát a felelôsség is közös (Borich, 2000). Ugyanakkor tudjuk, hogy a közös felelôsség sokszor nem vezet minket elôbbre, mert abból többnyire csak egymásra mutogatás lesz. Tudvalevô, hogy az értékek jelentôs része szocializációs folyamatok révén alakul ki az emberben. A család, mint elsôdleges szocializációs közeg jelentôs szerepet tölt be az értékek kialakításában és rendszerré szervezôdésében, a mintaadásban (Földes, 2000; Hellison, 1985). Az egészséges aktív életmód tekintetében a legfôbb szerep a minket körülvevô szocializációs színtereknek tulajdonítható, mint család, valamint ezen kívül számottevô jelentôséggel bír a sportegyesület, a barátok és az iskola (Pál, Császár, Huszár és Bognár, 2005). Kedvezô egészségtudatos magatartás az egyéntôl is csak akkor remélhetô, ha az egészségérték ezen támogató értékrendszerbe egymást erôsítô módon épül be (Meleg, 2002). Érdemes röviden áttekintenünk, hogy a fiatalok rendszeres testmozgásáról mit tudunk. Világos, hogy a fiúk többet sportolnak, mint a lányok, ugyanis a fiúk 70%-a, a lányok 58%-a sorolható a még elfogadható mennyiségû testmozgást végzôk kategóriájába (Pluhár, Keresztes és Pikó, 2003). Az életkor elôrehaladtával azonban ez az arány egyre rosszabbodik. Mindkét nemnél az 15 és 17 éves korosztály között megkétszerezôdik a kevés fizikai aktivitást végzôk száma (Bak, Keresztes és Pikó, 2004). A mozgás helyett fizikailag passzív elfoglaltságokat végeznek, mint például TV nézés, videózás és számítógépezés (Aszmann, 2003; Balázsiné, 2002; Murányi és Hamar, 2005; Nyerges és Laki, 2004).

Vízi sportok Gyôrben Az országos statisztikák minden bizonnyal Gyôr városára is vonatkoztathatók. A korábban „vizek városának” keresztelt megyeközpontban a mozgásszegény életmód szintén jellemzô jegye a fiatalok életének. A gyôri evezés történetét áttekintve, egy csodálatos múltra tekinthetünk vissza, és ugyanez megteremtésén dolgozunk a mai napig is. A múlt század végén (1898) alakult meg a Gyôri Torna- és Evezôs Egylet

(GYTE) a mai GYVSEK csónakházában. A II. Világháborúban jelentôsen megrongálódott épületet sikeresen felújították, majd a hivatalos jogutód és fô szponzor a Rába ETO lett. Az 1960-as évek elején a gazdaságilag erôsödô Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság a tevékenységéhez közel álló sportágak finanszírozását, illetve szakosztályok létrehozását tervezte. Ugyanezen év ôszén alakult meg a MEDOSZ SK, amibôl aztán a Vízügy SE lett. Mintegy húsz évvel ezelôtt a Rába gazdasági okokra hivatkozva megvált az evezôs sporttól, a szakosztály így került át az akkori Észak Dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz, és a Gyôri Vízügy SE nevet vette fel. Új fejezet kezdôdött 2000-ben a klub életében, mivel önálló jogi személyként közhasznú szervezetté kívánt átalakulni. Az átalakulás és az ahhoz tartozó kezdeti nehézségek legyôzése, a Gyôri Spartacussal történô egyesüléssel lezártnak tekinthetô. Ezt követôen mára a korábbi magyar, illetve európai hagyományok szellemében mûködik az evezôs klub városunkban, amelynek neve Gyôri Vízügy-Spartacus Evezôs Klub. Olimpikonjaink emléke ma is tenni akarásra, küzdésre buzdítja és a sport szeretetére készteti a fiatalokat. Emlékezve rájuk a teljesség igénye nélkül hadd emeljük ki Balogh László, Kormos András, Tóvári Péter, Mitring Gábor és Remsei Mónika nevét. Veterán evezôseink körében példamutató a sportág iránti elhivatottság, hisz ôk nem csak szülôk, nagyszülôk, egyszerû sportolók, hanem az evezés több évtizedes szerelmesei (Huszár Béla, Mitring Gábor, Nagy Gábor, Petneházi Attila, Szabadkai Attila és még sokan mások).

■

2006/2

zi Úszó Szövetség, a FINA sportolói bizottságának vagyok a tagja, tavaly pedig, a margitszigeti junior úszó Eb-n helyszíni mûsorközlôként dolgoztam – azt mondják, nem is rosszul. Ez a mostani kiruccanás a show-business világába csak egy múló epizód volt az életemben, vagy inkább az életünkben. Olyannyira, hogy éppen most mondtuk le azt a felkérést, amely a legnézettebb magyar talk-show-tól, a Fábry Showdertôl érkezett. Megnyertük a táncversenyt, egy darabig foglalkozik még velünk a sajtó, aztán minden visszazökken a rendes kerékvágásba. És ez így is van rendjén. Gáll András

Könyvismertetô

„Young Elite Athletes and Education – A European Perspective for Student-Athletes” – this was the topic of the Young Researcher Seminar held in Innsbruck / Austria on occasion of the World University Winter Games 2005. In this book nine manuscripts which were awarded with the “Young Researcher Award” and two additional papers are published. The book includes interesting contributions concerning topics like selection methods in youth sports, educational options for elite athletes, elite athletes’ career development or post-secondary study and elite sports. The papers in this book should stimulate many scientists to pursue research in this important field of sport.

Könyvismertetô

A tanulmány célja A káros szenvedélyek uralmának megelôzése, illetve csökkentése érdekében (is) fontos tényezô a testmozgás, az aktív kikapcsolódás, a valahová tartozás. Ezen feltételeknek a vízi sportegyesületek kiválóan megfelelnek. A sportszakemberek számára kiemelkedô célként jelenik meg, ezen kívül össztársadalmi szinten is jelentôs az egészséges aktív életmód, az egészség és a fizikailag aktív pihenés értékként való elfogadtatása (Simon, 2000; Oja and Borms, 2004). Az egészséges gyermekkor megteremtésének reményében, mi a vízi sportokat sportági, pedagógiai és pszichológiai szempontokból is kiváló lehetôség-

MAGYAR EDZŐ 15

Forrás: RTL Klub

Edwards and Skinner provide us with a new theoretical framework to analyze sport in the global context. Drawing on Hardt and Negri’s concept of Empire (2000) they provide us with insight into a new form of the globalisation process and its modern manifestation in the form of Sport Empire. Particular attention is given to the role of Nation-States and the United Nations. The various forms of biopolitical control that exist in Sport Empire are illustrated through a focus on the IOC and FIFA. Issues such as Corruption in Sport, Transnational Media Conglomerates, Genetic Engineering and Biotechnology, Multiculturalism and Biotechnology, Multiculturalism and Diversity Management, Humanitarian projects, Environmental and Health Challenges, Terrorism, and the role of the Multitude in producing a new global posthegemonic sport order are raised.

16-29

2006/06/28 10:59

Page 1

16 MAGYAR EDZŐ

■

2006/2

Otthon a vízben – otthon a tudományban DR. HORVÁTH PATRÍCIA KETTÔS ÉLETE A történet - jóllehet meglepô, sôt már-már szinte mesébe illô fordulatokban bôvelkedik - valóságos. A roppant csinos, nyurga Horváth Patrícia szûkebb pátriájában, Sopronban kezdett el kosarazni 1989ben, a Postás játékosaként bekerült az utánpótlás válogatott keretbe is, ragyogó jövôt jósoltak a szakemberek a nem mindennapos tehetségnek. 1996-ban azután – mint orvostanhallgató – a fôvárosban folytatta a játékot. Egy hirtelen irányváltozással – makacs térdsérülések után – egy évvel késôbb viszont merôben más csapatsportra vált – vízilabdázni kezd. Hallatlan becsvágyra és önbizalomra vall, hogy valaki ebben a ”bonyolult” és sokoldalú alapokat követelô sportágba lényegében minden elôzmény után belevág, még akkor is, ha nem mezônyjátékos, hanem - kitûnô fizikai adottságai révén - a kapus posztján. Tizennégy évi kihagyás után, tavaly Montrealban nyert ismét világbajnoki címet a magyar nôi válogatott. A döntôben a rendes játékidô végén – bár már 73-ra is vezettünk – végül 7-7-es döntetlenre álltunk. A hosszabbításban hármat lôttünk, viszont egyetlen egyet sem kaptunk. Horváth Patrícia egész egyszerûen „lehúzta a rolót, vízen járva parádézott”, 10-7-re nyertünk. Szépséges kapuvédônk – az egész tornán remekelt – bekerült természetesen a torna All Star válogatottjába.

– Legelôbb is azt mondja el, Patrícia, hogyan jutott eszébe ez a rendhagyó váltás kosárlabdáról vízilabdázásra? – szegeztük a népszerû kapusnak a kérdést „hivatalának” kis tanácstermé ben, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának Orvosi Tanszékén, ahol a válogatott erôssége predoktori ösztöndíjasként dolgozik. – Igaz, a húgommal, „Adával” együtt - jó növésûek lévén - szinte természetszerûen kezdtünk el kosarazni, mellesleg ô kitartott, a Gyôrben játszik ma is, engem az utolsó két évben gyakran zavartak térdsérülések. A vízilabdát mindig is szerettem, vonzónak találtam, s az igazság az, hogy nem minden úszó alapok nélkül vágtam csak úgy bele a dolgok közepébe, hiszen hat éves koromban tanultam meg úszni, négy évig rendszeresen úsztam, versenyeztem, emlékszem, még a hagyományos Csík Ferenc emlékversenyen is elindultam. Gyorson és mellen egész jól ment… – Ezzel együtt bámulatos villám karriert futott be, hiszen kilencvennyolc ôszén igazolt a Vasasba, s röpke két év alatt már eljutott a válogatottig. - Elsô „profi”edzôm, Pálinkás Tamás próbált ki a kapuban, látott el tanácsokkal, roppant lelkiismeretesen foglalko-

zott velem, tényleg sokat köszönhetek neki és Mátéfalvy Csabának is, aki nem csak, hogy kapus volt maga is, hanem késôbb, mind a mai napig, a felnôtt férfi válogatott kapusedzôje. - Kétezer-egy végén már válogatott, Sós Ildikó mögött másodkapus, azután egy évre rá már tagja a Világ Kupát nyert együttesnek, újabb esztendôvel késôbb a világbajnoki ötödik helyezett, tavalyelôtt pedig a Világ Ligában ezüstérmes gárdának… A tavalyi montreali világsikert már ecseteltük. Azért ez szinte példátlan sorozat, nem? – Nem szoktam elégedetlenkedni, de Athént – kétezer-négyet - kihagytuk ugye, hiszen oda végül is nem jutottam ki. A csapat ugyan nem tündökölt, de ettôl függetlenül is: álmodoztam, mert az olimpia semmivel sem pótolható élményt ígért. Nem kárhoztatok ellenben senkit és semmit, ez volt a döntés, kész, nem volt mit tenni, elfogadtam, bár ôszintén, így utólag is bevallom, nehezen dolgoztam fel magamban. – A kétezer-négy-ötös idénytôl a Domino-BHSE Polo csapatát erôsíti, tavaly már megnyerték a Magyar Kupát, idén májusban a bajnokságot is, sôt ezt megelôzôen a nemzetközi vizeken is letették névjegyüket a szenzációs LENKupa gyôzelemmel. Változások követ-

keztek a klub tekintetében és a válogatottban is, hiszen a VB-siker után az élô legenda, Faragó Tamás lemondta a nemzeti együttesnél betöltött szövetségi kapitányi szerepét, helyét Szilágyi Péter vette át… – A BHSE-ben remekül érzem magam, nagyszerû a társaság, ahol ismert szakember, Györe Lajos és mellette Rottler Antal irányítja a felkészülést…. A válogatott új edzôje, aki Új-Zéland válogatottját is vezette korábban az elmúlt hetekben lényegében a kölcsönös ismerekedés zajlott. Bizakodó vagyok, továbbá a vezetôedzô mellett segítôk, Petrovits Mátyás és Tim Gábor dr. a folytonosságot képviselik. – A kapus szerepe minden csapatsportágban különleges fontossággal bír, a gyôzelem vagy vereség tekintetében megkülönböztetett a jelentôsége, s ez a vízilabdázásában talán még fokozottabb is. Ezt a rendkívüli felelôsséget, nyomást, miként kezeli, s hogyan látja technikailag erôs, illetve gyengébb oldalait? – A felelôsség tekintetében azt mondhatom, úgy vélem legalábbis, hogy ezt képes vagyok kezelni. De hát nem vagyok egyedül. Meghatározó, hogy a csapat, a közösség mennyire bízik bennem, s hogy ez idôrôl-idôre, fô-

■

MAGYAR EDZŐ 29

2006/2

eredmény mutatta, sikerrel oldottuk meg a feladatot.” Olyannyira sikeres volt a felkészülés, hogy – ellentétben a tavalyi, hárommeccses döntôvel – a Statisztikának két mérkôzés elegendô volt a csapatbajnoki arany begyûjtéséhez: az idegenben elért 9:9-es döntetlent – amit „agyonnyert” állás után adott ikszre a Statisztika – hazai környezetben magabiztos, 10:6-os gyôzelem követett. Amiben természetesen nagy szerepet vállalt az együttes legjobb játékosa, Boros Tamara, de – és a magyar asztalitenisz szempontjából ez egyáltalán nem érdektelen - Póta Georgina és Fazekas Mária is fontos meccseket nyerve segítette a Statisztikát az újabb világcsúcs eléréséhez. „Fontos, persze, hogy fontos a légiós, de a magyar asztalitenisznek sokkal fontosabbak a hazai játékosok, mert ôk adják majd a válogatottat, amely az elkövetkezendô nagy világversenyeken, az Európa- és világbajnokságokon, no meg persze a pekingi olimpián asztalhoz állhat majd” – utal Fülöp István a sportág egyik legfontosabb kérdésére, amely mellett a csapatbajnoki finálé kapcsán sem lehet elmenni szó nélkül. A nemzetközi szövetség ugyanis úgy döntött, hogy a 2008-as nyári játékokon, az olimpiák történetében elôször, csapatversenyt rendez majd, ahová elsôsorban az egyéni világranglistás helyezések alapján kvalifikálhatják magukat a legjobbak. Ahhoz tehát, hogy a magyar nôi válogatott ott lehessen 2008-ban Pekingben, a világelithez tartozó asztaliteniszezôket kell majd felmutatnia. Hogy kiket? Nos, mivel Bátorfi Csilla már visszavonult a válogatottól, így a Németországban profiskodó Tóth Krisztina mellett valószínûleg – köszönhetôen a Marczibányi téren folyó kiemelkedô szakmai munkának – a statisztikás tehetségek elôtt nyílhat lehetôség arra, hogy kiharcolják a részvételi jogot. Elsôsorban Póta Georginára számíthat majd Téglás Péter, a nôi válogatott szakvezetôje, de a tehetségük okán akár a még nála is fiatalabbak - például Pergel Szandra és Li Bin – is „odaérhetnek” Pekingre. Ehhez azonban rendszeres játéklehetôségre van szükségük, amit a Marczibányi téren is pontosan tudnak. „Már eddig is igyekeztünk a jövô csapatát építeni, ám mostantól sokkal markánsabban, sokkal határozottabban tesszük mindezt – magyarázza a Statisztika elsôszámú szakmai irányítója. - Most még a mögöttünk álló idényt, a harminckilencedik bajnoki címünket ünnepeljük, de gondolatban már jóval elôrébb járunk. Úgy tervezzük, hogy ôsztôl a fiataloknak az eddigieknél is több játéklehetôséget

adunk majd, ám mivel nekik még túlságosan nagy falat lenne a Bajnokok Ligája, ezért úgy döntöttünk, hogy ott nem, csupán a másodikszámú európai sorozatban, az ETTU-kupában indulunk, ami jó nemzetközi tapasztalatszerzési lehetôséget jelenthet nekik. És hogy mennyire komolyan gondoljuk a jövô építését, azt igazolja néhány fájdalmas, de elkerülhetetlen döntésünk is. Így például a rutinosabb, harminc év körüli játékosaink közül lesz olyan, akit el kell engednünk, mert nem tudjuk foglalkoztatni ôket, annak pedig nincs értelme, hogy csak edzenek és aztán a kispadon ücsörögjenek. Ennél sokkal értékesebb asztaliteniszezôkrôl van szó. Azt is elhatároztuk, hogy az elôttünk álló idényben már nem számítunk a szingapúri Li Jia Wei-re, a légiósok közül így csak Boros Tamarát tartjuk meg, de hát ô olyan régen játszik már nálunk, hogy rá nem is légiósként tekintünk.” Szóval a mind erôsebb konkurencia ellenére sem a könnyebb, ám a sportág szempontjából kedvezôtlenebb utat választják a Marczibányi téren: a kész játékosok megvásárlása helyett a Statisztikánál továbbra is a megalapozott szakmai munkában hisznek, s amint az elmúlt, közel négy évtized is bizonyítja, nekik van igazuk. Vélekedésük helyességét erôsíti,

hogy a szövetség vezérkara úgy döntött, az új idényben megváltoztatja a csapatbajnoki rendszert: igaz ugyan, hogy négy helyett háromfôs csapatok játszanak majd az élvonalban, de egy-egy mérkôzésen, együttesenként két magyar játékosnak mindenképpen asztalhoz kell állnia, tehát például az írásunk elején említetthez hasonló eset jövôre semmiképpen sem fordulhat elô. A döntést, annak ellenére, hogy a kisebb létszámú csapat nem a Statisztikának kedvez, örömmel fogadták a Marczibányi téren („Ennyi kompromisszumra mindenképpen szükség van” – hangoztatják), hiszen ez azt jelenti, hogy a szövetségben is észlelték azt a veszélyt, ami a légiósok korlátlan számban való szerepeltetése jelenthet. Könnyen lehet ugyanis, hogy a nemzetközi kupákban sorra születnének a „magyar” sikerek, ám a jelenleg is a világ legjobbjai közé tartozó nôi válogatott (ne feledjük: a tavaszi brémai világbajnokságon a hatodik helyen zárt a csapat!) eközben mind lejjebb csúszna, s magyar szempontból természetesen ez utóbbi megakadályozása sokkal fontosabb. Ezért pedig még mindig a 39-szeres magyar bajnok Statisztika, illetve az együttest irányító szakmai stáb tehet a legSzûcs Miklós többet…

Tájékoztató a kecskeméti kiállításról 2006. szeptember 1-tôl 10-ig, Kecskeméten, az Erdei Ferenc mûvelôdési központban kiállítás keretében mutatjuk be Sinkó Andrea, Claudia és Ifj. Sinkó Lajos tulajdonában levô sportrelikviákat, valamint a hazai és nemzetközi sport, és politikai élet kiemelkedô személyiségektôl származó autogramokat. A több mint tízezer aláírás olimpiai bajnokok, világbajnokok, Európa-bajnokok, helyezettek, edzôk, kiemelkedô személyek autogramjai közel száz különbözô kikészített bôrökön (juh, kecske, borjú, sertés, kenguru, sevró) lesznek láthatók. Elsô bemutatója a múlt év folyamán a Papp László Arénában rendezett birkózó világbajnokság nagy tárgyalójában volt, melyet a résztvevôk, valamint Jacques Rogge NOB elnök, és Juan Antonio Samaranch volt NOB elnök is megtekintett. Szeretettel, és tisztelettel várjuk Önöket a fent megjelölt idôpontokban!

Jacques Rogge (jobbra), a NOB elnöke és Raphael Martinetti a birkózó vb elnöke

Sinkó Andrea

17-28

2006/06/28 11:03

Page 1

28 MAGYAR EDZŐ

■

2006/2

LÉGIÓS KÉRDÉSEK – SZAKMAI DILEMMÁK

A világcsúcstartó aggódik

Felsô sor: Téglás Péter, Dr. Ormai László, Fülöp István. Alsó sor: Li Jiawei, Boros Tamara, Póta Georgina, Fazekas Mária, Molnár Zita

Két asztalon játszottak párhuzamosan: az egyiken a horvát Boros Tamara a kínai Csang Jing-jinggel, küzdött, a másikon a szingapúri Li Jia Wei ellenfele a Kínából honosított, de már évek óta német állampolgár Jie Schöpp volt. Amúgy pedig a magyar csapatbajnoki finálé, a Statisztika-Postás-Matáv SE derbi második összecsapása zajlott… Furcsa világ. ni. Így fordulhatott elô, hogy az idén épBár manapság már mind kevésbé pen azt nem tudta teljesíteni, amiért tumeglepô az ilyesfajta felállás, hiszen a lajdonképpen idehoztuk, azaz a Bajnokok nemzetközi sportélet egyértelmûen eb- Ligájában nem hogy nem segített, de be az irányba halad, miért lenne ez más- egy-egy meccsünk éppen rajta úszott el. ként a magyar asztaliteniszben. Véleményem szerint így nincs értelme „A légiósok? – kérdez vissza Fülöp Ist- külföldi játékost szerzôdtetni, még ha viván, a Statisztika vezetôedzôje. – Nehéz lágsztárról is van szó.” egyértelmûen eldönteni, hogy káros-e ez De akkor miért szerzôdtették – adódik a folyamat. Itt van például Boros Tamara. a kérdés, aminek megválaszolásához isÔ ugyebár immár kilenc esztendeje ná- merni kell a sportág honi viszonyait. A lunk játszik, sokat edz a Marczibányi té- magyar bajnoki címeket 1968 óta zsinórren, amibôl a feltörekvô fiatalok rengete- ban nyerô Statisztika mind nehezebb felget tanulhatnak, ráadásul egyfajta példa- adat elôtt áll, ha ezt a speciális világcsúkép-szerepet is betölt nálunk. Ez jó, ez csát (az idei volt az együttes 39. egymás mindenképpen hasznos, még akkor is, után megszerzett csapatbajnoki aranyérha a válogatottban természetesen nem me!) továbbra is életben szeretné tartaszámíthatunk a játékára. Az ellenpélda Li ni. A jelenlegi legnagyobb vetélytárs, a Jia Wei, aki viszont nagyon keveset van Postás-Matáv SE ugyanis mindent mega Marczibányi téren, általában a fontos tesz annak érdekében, hogy a Statisztimeccsek elôtt érkezik, aztán már utazik kát letaszítsa a trónról: a fentebb említett is tovább, alig-alig látjuk, és ebbôl követ- Jie Schöpp és Csang Jing-jing személyékezôen a formáját sem tudjuk kontrollál- ben olyan légiósokat szerzôdtetett, akik

Európa bármely bajnokságát eldönthetik a saját csapatuk javára. Bármelyiket, kivéve a magyart… A Marczibányi téri alakulatot ugyanis még velük sem tudták legyôzni a zuglóiak, így aztán a világ ismét megemelheti a kalapját, az immár 39-szeres magyar bajnok elôtt. „Szakmailag talán az volt a legnehezebb feladat, hogy a különbözô leterheltségû játékosokat ugyanarra az idôre, a bajnoki döntôre kellett csúcsformába hoznunk – magyarázza a korábban a válogatottat is irányító szakember. – Miközben a világ élvonalához tartozó Boros Tamara, Li Jia Wei és persze Póta Georgina folyamatosan járták a nemzetközi versenyeket, ezáltal óriási megterhelésnek voltak kitéve, addig például Fazekas Máriának és Molnár Zitának a március elejei országos bajnokság volt az utolsó olyan eseménye, ahol tétmérkôzést játszott, a csapatbajnoki döntô pedig május végén volt. Ez a különbség nagy szakmai kihívást jelentett, elsôsorban ezt kellett megoldanunk ahhoz, hogy gyôzelmi reményekkel léphessünk asztalhoz a Postás ellen, s miként azt az

■

2006/2

ként a nehéz pillanatokban miként nyilvánul meg. Az edzôi instrukciók, a biztatás is sokat számít, s magától értetôdôen a közönség buzdítása, együttérzésének kifejezôdése úgyszintén… Az önbizalmat, régi tapasztalat, mindenek elôtt a felkészülés során végzett lelkiismeretes edzésmunka erôsítheti a leginkább. A gyenge pontok?... Számomra is érdekes módon a szélekrôl, szögbôl érkezô lövésekkel adódik esetenként problémám, a középrôl érkezôk kevésbé, s természetesen még távolról sem értem el általában teljesítô képességem maximumát… – Úgy sejtem, sok szabadideje nem lehet, hiszen a vízilabdázás szinte egész embert kíván, s ön ráadásul nemes hivatást választott, orvos, aki éppen PhD diploma munkáján dolgozik… Kevés szabadidejét mivel tölti legszívesebben, s munkahelyén min dolgozik? – Tény, gyakran kerülök idôzavarba. Ha egy kevés idôm marad, olvasási szenvedélyemnek élek – Remarque, Tolsztoj, Merle – „mindenevô” vagyok egyébként - s szívesen megyek ki a természetbe akár gyalog, akár kerékpáron… – Diploma munkájának mi a témája? – Magas vérnyomás és a sport. Dr. Pavlik Gábor professzor a témavezetôm – a férfi válogatott orvosa – minden segítséget megkapok tôle és a kollégáktól, s remélem, nem csalódnak majd bennem. – Ön képzett, szép és sikeres. Befejezésül – csak röviden, néhány szóban – elmondaná-e, miként képzeli el a jövôjét? – A diploma-munkám befejezésével még nem tekinthetem magam kész orvosnak, ehhez szakorvosi képzettség szükséges, tehát erre kell majd koncentrálnom. A belgyógyászat valamelyik speciális területét választom, de még nem döntöttem végérvényesen ebben a kérdésben… Ami a vízilabdát illeti, késôn kezdtem, s igaz, az idô is szárnyal, de ôszintén szólva nem érzem magam öregnek a kapuban… Idén Kínában Világ Kupa, szeptemberben Belgrádban Európa-bajnokság vár ránk. Jövôre Melbourne-ben rendezik a Világbajnokságot, majd 2008-ban Peking ad otthont az olimpiának… Eddig látok el, s a célkitûzésünk nem kevés: minimum a legjobb négy közé jutni minden kiemelkedô eseményen….Végezetül, de egyáltalán nem utolsósorban. Sokat kaptam a családomtól, szüleimtôl, húgomtól. Szeretnék egy szép családot alapítani, s nem kifutva az idôbôl. Természetes, hogy ez is foglalkoztat, mert hiszen ez, a család adja meg az értelmét egész hátralévô életemnek. Gallov Rezsô

MAGYAR EDZŐ 17

18-27

2006/06/28 11:05

Page 1

18 MAGYAR EDZŐ

■

2006/2

Az ésszerû játék RACIONALITÁS A KOSÁRLABDÁBAN Sterbenz Tamás Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége, Budapest xxxxx

Összefoglaló A sportjátékokban elôforduló döntési helyzetek ésszerûséget követelnek a gyôzelemre törô résztvevôktôl. Mivel a stratégiai és taktikai döntésekben a játékok szerkezetébôl adódó korlátok, a végrehajtás kockázatossága és az ellenfél magatartása hol tudatosan, hol ösztönösen tükrözôdik, szükséges azoknak a sportágspecifikus tényezôknek a vizsgálata, amelyek az ésszerûséget befolyásolják. Az elemzés a kosárlabda példáján keresztül mutatja meg a sportjátékok racionális felépítésének lehetôségét, törekedve az általános törvényszerûségek felismerésére és a kutatási lehetôségek felvázolására. Kulcsszavak: racionalitás, stratégia, kosárlabda, hatékonyság, teljesítménymérés

Bevezetés A sportban az okos játék, a tudatos stratégia minden edzô és játékos számára alapvetô cél. A verseny után a gyôztes büszke a végrehajtott taktikára és kiemeli, hogy a játékfegyelem vezetett az ellenfél legyôzéséhez. A vesztes többnyire a kidolgozott elképzeléseket vagy az utasítások végre nem hajtását nevezi meg a vereség okaként. De vajon tisztában vannak-e a szakemberek gondolataik hátterével, s tudják-e, mi is lett volna az észszerû stratégia? Ebben az írásban a szerzô a sportbeli racionalitás fogalmát elemzi, s a kosárlabda részletesebb elemzésével próbál általánosabb törvényszerûségekre rámutatni.

A hatékonyság mérése Racionális magatartásnak nevezzük azt a cselekvést, amely egy meghatározott cél elérése érdekében történik.1 Ebbôl a definícióból következik, hogy ésszerûségrôl csak a célok megadása után beszélhetünk, s elsô lépésként meg kell határoznunk a sportoló vagy a csapat célját. Lássuk a kosárlabdát! Egy csapat célja lehet a bajnoki cím elhódítása, az adott mérkôzés megnyerése vagy, még rövidebb távon, egy támadás sikeres befejezése. Ezek a célok, bár természetesen összefüggenek, nem teljesen fedik le egymást, s ezért elemzésünkhöz ki kell választani azt az egységet, melynek tükrében az ésszerûséget, a hatékonyságot értékelni tudjuk. Mivel a ver-

senysportban a mérkôzés az az egység, amelynek megnyerésével juthat el a csapat hosszabb távú céljaihoz, kézenfekvô, hogy ezt válasszuk az elemzés alapjául. Kosárlabdában a csapatok felváltva jutnak a labdabirtoklásához, ami azt jelenti, hogy az ellenfeleknek azonos számú (maximum egy eltéréssel) akció áll rendelkezésre. A gyôzelmet az szerzi meg, aki támadásaiból több pontot szerez, mint ellenfele a sajátjaiból. A támadásokból szerzett pont önmagában, abszolút mutatóként nem segíti a célok elérésének elemzését, hiszen csak az ellenfél mutatóival összehasonlítva jelentenek valamit. A dobott illetve kapott pontok összehasonlítása más mérkôzésekkel, standardokkal sem értelmezhetô, (bármennyire hajlamos erre minden szereplô), hiszen a támadások száma, a mérkôzés tempója fontos meghatározója az elérhetô pontoknak. A támadás és védekezés hatékonyságának mérésére évtizedek óta kidolgoztak egyszerû módszereket, ezek azonban szakmai berkekben sem terjedtek el.2 Ezek szerint egy csapat támadásának hatékonyságát pontosan mutatja az a hányados, amit úgy kapunk, hogy a dobott

pontokat elosztjuk a labdabirtoklások számával: Támadó Érték = Dobott pont / Labdabirtoklások száma Egy mérkôzésen a labdabirtoklások számát a hagyományos statisztikai lap nem jegyzi, de az összesített adatokból könnyen kiszámítható, illetve becsülhetô. Kosárlabdában a labdabirtoklások mezônydobással, büntetôdobással vagy eladott labdával végzôdhetnek, s ezekbôl csak a büntetôdobások száma nem számolható automatikusan labdabirtoklásnak. Mivel a dobott kosár után kapott ráadás egy büntetô nem jelent új labdabirtoklást, a három büntetô pedig egy akció befejezéseként számolandó, becslésként a büntetôdobások számának felét, vagy pontosabban 0.44 százalékát kell használni.3 Labdabirtoklások száma = Mezônydobás +( Büntetôdobás x 0.44) + Eladott labda – Támadó lepattanó A támadó lepattanók a képletben levonásra kerülnek, hiszen új labdabirtoklás csak akkor kezdôdik, amikor az ellenfél birtokába kerül a labda.

A hatékonyságot növelô tényezôk Egy csapat megnyeri az adott mérkôzést, ha Támadó Értéke meghaladja saját Védô Értékét, ami megegye-

■

MAGYAR EDZŐ 27

2006/2

• A következô adatsorok az idôbeliségre utalnak. Láthatjuk a labdamenetek közti rövid-, közepes- és hosszú szüneteket, ill. a rövid-, közepes-, és hosszú labdameneteket. • A fent említett tényezôket összesítve is megtaláljuk, ill. az összes lejátszott labdamenet száma is lényeges, mely a különbözô eredménnyel végzôdô mérkôzések késôbbi százalékos összehasonlíthatóságához ad támpontot. • Az eddigi értékekbôl siker- és hiba indexek számolhatók ki az alábbiak szerint: Siker index: (a játékos nyerô ütései + az ellenfél kikényszerített hibái) x 100 az összes lejátszott pont Hiba index: a játékos ki nem kényszerített hibái x 100 az összes lejátszott pont (Megj: A program készítôje szerint a 30% feletti sikeresség, és a 20% alatti hibázás már kifejezetten jó eredményt valószínûsít. Természetesen a két tényezô alakulása erôsen ellenfélfüggô. Úgy gondoljuk, hasznos összehasonlításokat lehet végezni ezekkel az arányszámokkal.) • Az utolsó három tényezô a mérkôzés összesített idôviszonyait mutatja be. A program használata során szerzett eddigi tapasztalatok meggyôztek bennünket arról, hogy a szoftver jól adaptálható a különbözô típusú, minôsítettségû, korosztályú versenyekre. A gyakori használat révén igen hasznos objektív mutatókhoz jutottunk, melyekrôl a következô

Könyvismertetô Sh. Dean:

Nutrition and Endurance Triathlon Where do I begin? Meyer and Meyer Sport, UK, Oxford, 2004.

munkákban készségesen számolunk be érdeklôdô olvasóinknak. Összegzés képpen elmondhatjuk, jegyzetelésünk legmagasabb fokát akkor fogjuk elérni, ha a fent említett módszereket és tartalmakat együttesen alkalmazzuk. Próbáljuk folyamatosan finomítani, személyre szabni megfigyelésünket, hogy kellô pontossággal térképezhessük fel a játékot és játékost egyaránt. Mindezekhez nagy segítséget jelenthet egy jól alkalmazható számítógépes program. Fáradságos munkánk pedig akkor nyeri el jutalmát, ha olyan törvényszerûségek birtokába jutunk, melyek ismerete révén sokkal eredményesebben tudjuk végezni edzôi hivatásunkat. Reméljük, hogy írásunkkal felkeltettük a kollégák figyelmét egy olyan terület irányába, mely a sikeres edzôi munka egyik alapja.

Felhasznált irodalom: Jákfalvi B. (1985): Teniszezés, Sport, Budapest. Rigler E. (2004): Sportjátékelmélet I. kötet - TF jegyzet, Plantin-Print Bt. Schönborn R. (1998): Tennis techniktraining, Meyer & Meyer Verlag, Aachen.

Felhasznált program: Sledr J. (1999): Tennis Match Light 1. – CT-Group A programot forgalmazza: Teniszedzôk Magyarországi Egyesülete, Budapest, E-mail: [email protected]

A 144 oldalas, színes fotókkal gazdagon illusztrált könyv nem táplálkozástudósok számára készült. Nagyon is gyakorlati ismereteket, jól hasznosítható tanácsokat nyújtó kiadványról van szó, amely kifejezetten a triatlonista, illetve az edzôje számára ad útmutatást. Meg persze azon sportolók illetve edzôk, sportszakemberek számára is, akik olyan sportágakban érintettek, ahol az állóképességnek kiemelkedô szerepe van. A könyv 3 részbôl és függelékbôl áll. Ismerteti a tápanyagok szerepét, az egészséges és adekvát táplálkozás alapelveit, a táplálkozási piramist, a táplálékok összetételét, a napi szükségletet az egyes tápkomponensekbôl (RDA értékek). Komoly figyelmet szentel az edzés és versenyzés alatti táplálkozás kérdéseinek is. Fontos része a könyvnek a táplálékkiegészítôkkel, legális teljesítményfokozó szerek (vagy annak vélt készítmények) alkalmazásával kapcsolatos fejezet. Szó esik kreatinról és antioxidánsokról, karnitinrôl és ginsengrôl, melatoninról és számos más, biológiailag aktív hatású anyagról. A könyv jó stílusban, könnyed szófûzéssel iródott, az olvasótól nem igényel magas fokú kémiai vagy biológiai ismereteket. Megértéséhez nem kell tudományos háttér, igaz némi angol nyelvismeret azért szükséges. Jó szívvel ajánlom a sportolóknak s az edzôiknek is. Szabó S. András

19-26

2006/06/28 11:07

Page 1

26 MAGYAR EDZŐ

Adogatott pontok 1. adogatásból ász 1. adogatás sikeressége 2. adogatásból ász 2. adogatás sikeressége Kettôs hibák

Tenyeres ütések össz. Adogatás fogadások Alapütések Röpték Elütések Támadó ütések Átemelések Ejtések Fonák ütések össz. Adogatás fogadások Alapütések Röpték Elütések Támadó ütések Átemelések Ejtések Lecsapások összesen Ütések a hálótól Ütések a T-vonalról Ütések az alapvonalról Ütések tenyeres oldalról Ütések fonák oldalról Ütések a játszma 1. fel. Ütések a játszma 2. fel. Rövid szünetek Közepes szünetek Hosszú szünetek Rövid pontok Közepes pontok Hosszú pontok Pontok típusai összesen Lejátszott pontok össz. Siker index Hiba index Pontok idôtartama össz. Szünetek idôtartama Mérkôzés idôtartama

■

2006/2

Mandula Petra Adogatások Adogatások százalékos száma megoszlása 58 100% 0 0% 39 67% 0 0% 16 27% 3 5%

Iroda Tulyaganova Adogatások Adogatások százalékos száma megoszlása 67 100% 5 7% 31 46% 1 1% 33 49% 3 4%

Nyerô ütések

Nyerô ütések

6 0 1 1 1 2 0 1 9 2 4 0 0 3 0 0 0 2 9 2 5 7 9 6 1 10 4 6 4 5 15 125 = 100% 30% 32% 09:04:07 49:53:07 58:58:04

Kikényszerített Ki nem hibák kényszerített hibák 5 2 5 8 0 7 0 1 0 0 0 6 0 0 0 0 7 13 5 4 2 4 0 1 0 0 0 4 0 0 0 0 0 2 0 0 0 16 2 7 1 5 1 8 8 30 4 10 5 6 5 19 2 15 11 21 1 10 0 9 12 40

5 3 0 0 1 1 0 0 3 0 0 0 2 1 0 0 0 0 3 2 1 2 9 5 2 8 4 10 2 2 14

Kikényszerített Ki nem hibák kényszerített hibák 13 6 3 4 6 1 0 0 3 0 1 0 0 1 0 0 10 10 0 5 7 4 0 0 3 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 4 17 3 10 2 10 5 17 15 6 4 6 6 9 7 8 6 6 12 10 4 7 3 23 19

20% 15%

Egy mérkôzés statisztikai adatlapja 2. táblázat végkimenetelével kapcsolatos adatokat tartalmazza. Függôleges bontásban három csoportba osztja a labdameneteket aszerint, hogy miként fejezôdött be: nyerô ütéssel, kikényszerített hibával vagy ki nem kényszerített hibával. Elmondhatjuk, hogy minden pont valamelyik kategóriába besorolható, eltekintve néhány szerencsés ütéstôl (pl. necces labda). Egy apró szubjektív tényezô szerepel itt a megfigyelô részérôl, hogy mikor ítéli kikényszerített hibának és mikor

ki nem kényszerített hibának az adott poént. (Megj.: a továbbiakban a vizsgált szempontokat vastag vonallal határoltuk el egymástól a jobb áttekinthetôség kedvéért.) • A második rész elsô, második és harmadik hasábja a statisztika egyik legfontosabb eleme, mely a tenyeres és fonák oldal különbözô technikai elemeit tartalmazza. Úgymint adogatás-fogadások, alapütések, röpték, elütések, támadó ütések, átemelések és ejtések. A lecsapások-

nál nem különböztet meg tenyeres ill. fonák oldalt. • A táblázatban a taktikai ismeretekhez is adatokat kapunk. A bejegyzett célterületek alapján azt jelöli, hogy mely labdamenetek végzôdtek a háló közelébôl, az adogató vonal közelébôl és az alapvonal környékérôl, és azt is láthatjuk, mely pontokat ütötték tenyeres oldalról vagy fonák oldalról. • A játszmákon belül két részre bontja a pontokat: a szettek elsô és második felének megoszlásában.

■

MAGYAR EDZŐ 19

2006/2

zik az ellenfél Támadó Értékével. Az edzô számára a két mutató jó eszközt jelent a támadás és a védekezés értékeléséhez, de a legjobban az segítheti a racionális stratégia kialakítását, ha megtalálja azokat a tényezôket, amelyek a két érték maximalizálásához, illetve minimalizálásához vezetnek. A jelenleg ismert kutatások négy olyan kritikus faktort azonosítottak, amelyek szignifikánsan hozzájárulnak a hatékonyság növeléséhez: 1. mezônydobó százalék 2. büntetô dobások száma 3. mezônydobások száma 4. támadó lepattanók száma A kritikus tényezôk megértését segíti az, ha tudjuk, a professzionális kosárlabdában a Támadó Érték 1 körül ingadozik, vagyis támadásonként a csapatok átlagosan 1 pontot érnek el. • Amennyiben a csapat minden támadását 2 pontos dobással fejezi be, az 50 % feletti dobószázalék biztosítja, hogy a Támadó Érték 1 fölé kerüljön, s ezzel a csapat jó eséllyel bízik a gyôzelemben. • A büntetôdobások számának emelésével a csapat elérheti, hogy a Támadó Érték 1 fölé emelkedjen, hiszen az extrém eseteket nem számítva, mindenki 50% felett értékesíti ezeket. Amennyiben a büntetôdobásokkal befejezett támadások aránya nagy az összes támadás számán belül, a csapat képes a kritikus érték fölé emelni Támadó Értékét. • A mezônydobások magas száma azt mutatja, hogy a csapat kevés labdát ad el, vagyis alig van olyan támadá-

sa, amely végén nincs esélye a pontszerzésre. Az eladott labdák minimalizálása közvetetten a Védô Érték csökkentéséhez is vezet, hiszen az ellenfél kevés „könnyû” kosarat szerezhet ekkor. • A támadó lepattanók számának növelésével a csapatok olyan dobóhelyzetekhez juthatnak, amelyek befejezési hatékonysága kiugróan magas. Az ellenfél gyûrûjérôl megszerzett labdák nagy százalékban vezetnek személyi hibához és büntetôhöz, illetve a közeli dobások miatt a végrehajtás magas átlagos pontértéket jelent. Amennyiben a további kutatások megerôsítik a négy kritikus faktor fontosságát (vagy új tényezôket emelnek ki), az edzôk képesek lesznek definiálni azokat az elérendô operatív célokat, amelyek a végsô célhoz, a gyôzelem kivívásához szükségesek.

Korlátok a kosárlabdában A sportjátékok sajátossága, hogy a célok elérését a szabályok által meghatározott korlátok teszik nehézzé, egyben érdekessé. Ezek a korlátok befolyásolják a stratégia kialakítását és a végrehajtás közben hozott döntéseket egyaránt. Lássuk, milyen korlátok befolyásolják a kosárlabda csapatot támadás közben: • Idô: egy támadás befejezésére 24 másodperc áll rendelkezésre, illetve a negyedek 10 percig tartanak. A támadásból és a negyedbôl hátralevô idô mindig befolyásolja a döntések ésszerûségét, egy taktikai cselekvést csak a hátralevô idô figye-

lembe vételével lehet értékelni. Ugyanaz a dobás a támadó idô elsô részében ésszerûtlen, amelyik az utolsó másodpercben szükségszerû! • Ellenfél: a sportjátékokban minden adottság, képesség, cselekedet relatív. A támadásokból nem sok, hanem több pontot kell szerezni, mint az ellenfél. A mozgásokat nem gyorsan, hanem az ellenfélnél gyorsabban kell végrehajtani. A sportjátékokban a döntések mindig az ellenfél figyelembe vételével történnek, s sikerességük nem önmaguktól, hanem az ellenfél választásaitól függnek...5 • Hely: a mozgáselemek végrehajtását meghatározza az a hely, ahol azok megtörténnek. Egy dobás sikeressége nagymértékben függ a kosártól való távolságtól, s az ésszerû stratégia megpróbálja a dobások sikerességének várható értékét növelni. A támadások felépítését korlátozza az a helyezkedés, amit az ellenfél hajt végre védekezô stratégiája részeként, s ennek megfelelôen más és más támadó elemek ésszerûek (például egy behúzódó zónavédekezés, illetve egy egészpályán letámadó emberfogás ellen). • Személyi hibák: a támadónak tisztában kell lennie azzal, hogy ellenfele milyen eszközökkel akadályozhatja meg a pontszerzésben. Amennyiben a védekezô fél még nem érte el a negyedenként megengedett csapat személyi hibát (4), a támadónak fel kell készülnie arra, hogy az ellenfél racionális cselekedete a szabálytalanság elkövetése lehet. • Eredmény: a mérkôzések közbeni döntések talán legfontosabb meghatározója az aktuális eredmény. Az ésszerûség definíciója szerint minden cselekedetet a célok hatékony elérése szempontjából kell értékelnünk, vagyis minden taktikai döntés helyessége attól függ, hogy mennyire szolgálja a végeredmény kedvezô alakulását. A mérkôzés közbeni döntések csak az idô-eredmény függvényében értelmezhetôk, s az erôforrások felhasználását, illetve a kockázat kezelését ezeknek megfelelôen kell megtervezni-végrehajtani. A játék során hozott taktikai döntések minden alkalommal csak a korlátok figyelembe vételével értelmezhetôk, s értékelhetôk. A racionalitás szempontjából a csapatot problémamegoldó szervezetnek kell tekinteni, ahol a munkamegosztás (specializáció) és a döntési hatáskörök elosztása adja a választ a hatékony megoldás kérdésére. A kosárlabda csapat e szempontból a legrugalmasabb

20-25

2006/06/28 11:08

Page 1

20 MAGYAR EDZŐ

■

2006/2

nehezíti az ésszerû választást, sôt a sportjátékok lényege, az ellenfél tevékenysége is a döntés eredményét befolyásoló tényezô. Ennek megfelelôen a sportjátékokban csak ésszerû, de nem optimális döntésekrôl beszélhetünk, s tisztában kell lennünk a siker relativitásával, gyakran esetlegességével. A racionális stratégia csak azt biztosíthatja, hogy hosszabb távon hatékonyan oldjuk meg a problémákat, de az egyes akciók, mérkôzések sikere az intuíción, anticipáción vagy a szerencsén múlik.

Következtetések Az ésszerû játék kialakítása a legnehezebb edzôi feladatok közé tartozik. A sportjátékokban állandóan változó környezetben kell olyan csapatszerkezetet és tevékenységi formát kialakítani, amely figyelembe veszi a problémamegoldás korlátait, ösztönzi és koordinálja a benne résztvevô játékosokat és megtalálja a döntéshozatal idejének, helyének és módjának azt az ötvözetét, amely elôsegíti a gyôzelmet. Mivel az ésszerûség, mint általános kategória, minden sportjáték stratégiájának alapja kell hogy legyen, elengedhetetlen a sportágak sajátosságainak feltárása, a siker befolyásoló tényezôinek további elemzése. szervezeti formák közé tartozik, hiszen az öt játékos közti munkamegosztás nem tartalmaz merev „munkaköröket”, hanem csak lazán értelmezett szerepeket, posztokat. Kosárlabda mérkôzés közben az irányító játékos gyakran old meg a hagyományos értelmezésben centerfeladatokat (pl. lepattanó szedés), s középjátékos is végez mezônytevékenységet. Az ésszerû játékstratégia kialakításában a szerepek, tevékenységek kialakítása és koordinációja döntô jelentôségû. Az alkalmazott struktúra és játékrendszer csak akkor lehet a hatékony problémamegoldás eszköze, ha az a saját erôforrások értékelése és a környezet, az ellenfél elemzése alapján kerül kialakításra.

Információk és döntések A mérkôzések közbeni döntések egyik sajátossága, hogy rövid idô alatt, idôkényszerben kell meghozni ôket. Ezért a sportjátékokban kiemelten fontos, hogy ki, illetve milyen információk birtokában hozza meg a taktikai döntéseket. A kosárlabdában népszerû ellenôrzött játék irányzata a mérkôzés közben felmerülô döntési helyzeteket megpróbálja egyszerû igen-nem típusú döntésekre redukálni, s a lehetô legtöbb szituációt tipizálva az edzéseken

gyakoroltatni. Ebben a nagyon logikus rendként felépülô játékrendszerben a fô döntéshozó az edzô, illetve a játéktéren az irányítással megbízott játékos, a többiek a jól strukturált és begyakorolt problémákat oldják meg. A szabad játék irányzata inkább holisztikus, az egész játékot egységként kezelô döntéseket alkalmaz. Ebben a stílusban minden játékos részt vesz a taktikai döntések meghozatalában és végrehajtásában, és a játék inkább elvek, rugalmas szabályok összességeként alakul ki. A szabad játék elônye, hogy az információk felvétele és a döntéshozatal a legközelebb van a cselekvéshez (az adott helyzetrôl a játékos tudja a legtöbbet), hátránya viszont, hogy a döntéshozó játékos nem tökéletesen elkötelezettje a csapat szintû céloknak, s öncélú játékkal ronthatja a problémamegoldás hatékonyságát. Az ésszerû játék felépítésében ezért a szerepek kialakítása mellett az ösztönzés és koordinálás a legfontosabb feladat.6

Kockázat és bizonytalanság A sportjátékokban nincsenek biztos kimenethez vezetô döntések. A helyzet értelmezésétôl kiindulva a döntés meghozatalán keresztül a végrehajtásig rengeteg bizonytalansági tényezô

Felhasznált irodalom Holinger, John (2005): Pro Basketball Forecast. Potomac Books, Washington D.C. Jackson, Phil – Delehanty, Hugh (1995): Sacred Hoops: spiritual lessons of hardwood warrior. Hyperion, New York Miller, Gary J.(2002): Menedzserdilemmák: a hierarchia politikai gazdaságtana. Aula, Budapest Oliver, Dean (2004): Basketball on Paper: rules and tools for performance analysis. Brassey’s, Washington D.C. Simon, Herbert (2004): Az ésszerûség szerepe az emberi életben. Gondolat, Budapest Smith, Dean (1981): Basketball – multiple offense and defense. Prentice – Hall, New Jersey Sterbenz Tamás (2005): Játékelmélet és sport. Elôadás az V. Országos Sporttudományi Kongresszuson, Budapest 1

Simon (2004) Smith (1981) 3 Holinger (2005) becslése NBA adatok alapján 4 Oliver (2004) 5 az ilyen típusú döntésekkel foglalkozó játékelmélet (game theory) sportbeli alkalmazásáról: Sterbenz (2005) 6 Miller (2002) 2

■

MAGYAR EDZŐ 25

2006/2

negatív érzelmi megnyilvánulásokat, viselkedési formákat, megfelelôen tájékozódhatunk a koncentráltsági állapotról, motiváltságról, önbizalomról. Akár írásos, akár auditív formában rögzítjük ezeket a jeleneteket, a verseny után nyugodtabb körülmények között könnyen visszaidézhetjük ôket. Itt kell szólnunk a külsô körülmények befolyásoló szerepérôl. A játékvezetô esetlegesen hibás ítéletei, az ellenfél teátrális viselkedése, az idôjárási viszonyok, a nézôk (szülôk), és hogy ne feledjük a pálya talaja, vagy az egyéb helyben felmerülô problémák (pl. akusztikus zavarok) különbözô hatásokat válthatnak ki. Ezek feljegyzése és kiértékelése ugyancsak segíthetik játékosaink fejlôdését. A fentiek alapján bizonyára sikerült bemutatni, hogy a világ egyik legnépszerûbb labdajátéka a tenisz, az igényes szakmai megfigyelhetôség szempontjából nem is egyszerû! A számos meghatározhatatlan szituáció igen sokféle módon jelentkezik, a különbözô ellenfelek ugyancsak szakadatlanul módosítják a játékosainktól elvárt optimális megoldásokat. A nehézségek azonban nem akadályozhatnak meg bennünket abban, hogy objektív mérôszámokat, teljesítményt alakító mutatókat keressünk!

A megfigyelés lehetôsége egy számítógépes program segítségével A szakmában használt számítógépes szoftverek többnyire az alábbi komponensek megfigyelésére irányulnak: • Az adogatásra vonatkozó adatok: – ász adogatások, kettôs hibák, – elsô és második adogatások sikeressége, – az elsô és második adogatásból megnyert ill. elvesztett pontok aránya, – adogatások sebessége. • A pont típusa: – ki nem kényszerített hiba (amikor a játékos az ellenfelétôl függetlenül hibát vét), – kikényszerített hiba (amikor a játékos rontása az ellenfél kezdeményezô ütésébôl következik), – nyerô ütés (amikor a játékos védhetetlenül üti ellenfele térfelére a labdát). • A labdaérintés típusa: – adogatás, – tenyeres oldali ütés, – fonák oldali ütés. • Az ütések módja: – adogatás fogadás, – alapütés, – röpte ütés, – átemelés, – lecsapás,

– támadó ütés, – elütés, – ejtés. • Az ütések jelölése célterületek alapján: – ütés a pálya jobb oldaláról, – ütés a pálya bal oldaláról, – ütés a hálótól, – ütés a „T” vonalról, – ütés az alapvonalról, (megjegyzés: a felosztás a labda pattanásának helye alapján történt). • Tisztaidô – holtidô aránya. – labdamenetek idôtartama, – labdamenetek közötti szünetek idôtartama, – szünetek idôtartama térfélcseréknél. A felsorolt feladatok megoldásához olyan speciális számítógépes programok készíthetôk, melyek a megoldások módjait, gyakoriságait azonnal, még a helyszínen rögzítik, majd összegzik. Szakmailag kedvezô visszhangot kapott Slédr (1999) cseh szakember programja, mely kiváló lehetôséget ad a teniszmérkôzések rögzítéséhez és értékeléséhez. Illusztrációként közreadunk a program alapján egy mérkôzésrôl készített regisztrátumot, hiszen magát a szoftvert a Semmelweis Egyetem Sporttudományi Karának Sportjáték Tanszékén mi is közel 6 éve használjuk.

A program általános adatai: Név: TENNIS MATCH, Light 1.0 Kiadó: CT-GROUP, Prága, Csehország Szerzô: Dr. Jiri Slédr Minimális PC konfiguráció: 486 DX processzor 16 MB RAM Windows 95 vagy nagyobb operációs rendszer A program a labdamenet utolsó mozzanatát, az akció eldôlésének a módját jegyzi, ahogy ezt az 1. ábrán jeleztük. Pontról-pontra kell bevinni az adatokat a holtidôk alatt, a labdamenetek közti szünetekben. Ehhez megfelelô gyakorlottság és figyelem szükséges, azonban néhány mérkôzés alatt erre szert tud tenni az edzô. Az 1. táblázatban ismertetjük a megfigyelés közben bevitt adatokat. A kapott statisztikai lapot a 2. táblázat mutatja Mandula Petra egyik wimbledoni mérkôzése alapján. A program a következô szempontok szerint végezte el a csoportosításokat: • A táblázat elsô részében vízszintes bontásban az adogatásokkal kapcsolatos információkat kapjuk. Számszerûen (elsô oszlop) és százalékosan (második oszlop) is jelzi az összes adogatást, az ászok és kettôs hibák számát, az elsô és második adogatás megoszlását. • A táblázat második része az akciók

Általános adatok:

• Mérkôzés helye, ideje, kategóriája. • Játékosok neve, életkora, egyesülete, minôsítése. • Külsô körülmények: hômérséklet, szél, páratartalom, napsütés.

Az adogatásra vonatkozó adatok:

• Adogató játékos neve. • Az elsô és második adogatás pattanásának jelölése a megadott célterületek alapján.

Az akció kimenetelére vonatkozó adatok:

• Ki döntötte el a pont sorsát? • Hogyan dôlt el a pont? – kikényszerített hibával, – ki nem kényszerített hibával, – nyerô ütéssel, – szerencsés ütéssel. • Milyen volt az utolsó labdaérintés típusa? – adogatás, – tenyeres, – fonák, – lecsapás. • Milyen volt az utolsó labdaérintés módja? – adogatás fogadás, – alapütés, – röpte, – elütés, – támadó ütés, – átemelés, – ejtés. • Az utolsó három labdapattanás jelölése a megadott célterületek alapján. Az adatbevitel folyamata 1. táblázat

21-24

2006/06/28 11:10

Page 1

24 MAGYAR EDZŐ telmûek, áttekinthetôk, számszerûsíthetôk legyenek. • A statisztikai feldolgozás lehetôsége. • A szakmai értelmezés fontossága. Az adatlap hatékonyságát jelzi, hogy a szükséges adatok akár már a mérkôzés közben is rendelkezésre állnak, illetôleg könnyen kiszámíthatók. Az írásos rögzítés módszerét önállóan ill. a fent említett módszerekkel együttesen is alkalmazhatjuk. A számítógép – különösen a hordozható változatának megjelenése – túlzás nélkül állíthatjuk, forradalmi változást eredményezett a mérkôzésekkel kapcsolatos regisztrátumok elkészítésében. Az írásos metódushoz hasonlóan közvetlenül a helyszínen tudjuk nyomon követni versenyzôink szereplését. A szoftverektôl függôen elôre programozott lépéseket tartalmazva viszont jóval sokrétûbb és összetettebb információkkal szolgál ez a technikai megoldás. Az azonnali adatbevitel megkönnyíti, és sokkal gyorsabbá teszi a jegyzetelést. Természetesen a magas szintû technika szintén már a mérkôzés közben rendelkezésünkre bocsátja az adatokat, vagy a különbözô képzési területekhez (technika, taktika, fizikai-, mentális állapot) tartozó komplett elemzést. (Gondoljunk csak a TV képernyôjén megjelenô statisztikai számításokra.) A fejlôdés mértéke ezen a területen megjósolhatatlan. Egy fontos gondolatot viszont ne felejtsünk! A jegyzetelési módok és kapott statisztikai adatok csak akkor nyerik el értéküket, amennyiben a helyes sportszakmai következtetéseket képesek vagyunk belôlük levonni.

A megfigyelés tartalma A megfigyelés tartalmának összeállításánál szintén a felmerülô kérdésekbôl kell kiindulni. A játék rendkívül összetett. A feladatok igen szerteágazóak lehetnek. Amennyiben nincs lehetôségünk egy program segítségével dolgozni, úgy nekünk kell az adatlap tartalmát elkészíteni, az adatok rögzítésére a megfelelô szempontrendszert összeállítani. Akár közvetlenül élôben, akár közvetve videóról tekintjük meg a mérkôzést, többnyire az írásos jegyzetelési módot választjuk. A tartalmakat tekintve néhány lehetôséget ezúttal is felvázolunk. A legáltalánosabb területe a megfigyelésnek, a mérkôzések számszerû alakulása. A gyôzelem-vereség aránya, ezen belül a játszmák alakulása, a játszmákon belül pedig a játékok változása, vagy a pontok létrejötte. Amennyiben a játék struktúráját nézzük, megállapíthatjuk, hogy az akciódús ún. „tiszta-idôk”, és „holt-idôk” random sorrendbeli alakulá-

■

sából tevôdik össze. Rigler (2004) a Sportjáték-elméletben a tenisz típusú játékok sajátjaként, egyidejûleg három küzdelemrôl tesz említést: Mikro-küzdelem: az adott labdamenet megnyeréséért. Makro-küzdelem: a játék és játszma megnyeréséért. Totál küzdelem: a mérkôzés megnyeréséért. Természetesen a közvélemény elôtt a mérkôzés megnyerése a legfontosabb, a sportkrónikák is ezt örökítik meg, azonban szakmailag ezt célszerû csupán olyan végeredménynek tekinteni, amelyhez az út a mikro-, és makro-küzdelmek sorozatos megnyerésén keresztül vezet. Ennek megfelelôen megállapíthatjuk, hogy mind az írásos, mind a komputerrel rögzített technikánál egyre inkább az válik kérdésessé, hogy hogyan dôlt el az akció sorsa, azaz mibôl született a pont. A nyerô- és hibás ütések (kikényszerített-, ki nem kényszerített hibák) aránya mindig jelentôs információval bírnak. Ezért a késôbbiekben bemutatott elemzô szoftverben is a legkisebb mozaik darabkát, a pontok végkimenetelének alakulását fogjuk vizsgálni. Az 1. ábrán az akció befejezését és így a regisztrált eseményt jelöltük. (ld. a folyamatos vonal végén lévô kör. A „holt” idôtartamokat szimbolizáló szaggatott vonalra pedig az eredményállásokat írtuk a labdamenetet nyerô játékos szempontjából.) Az ábrázolás technikájából láthatjuk, hogy a tiszta idô alatt rövidebb-hosszabb idôtartamok telnek el az ütésváltások számától függôen. Az eredmény alakítás szempontjából a kritikus elem mindig a labdamenet utolsó mozzanata. Ehhez szorosan kapcsolódó tartalmi terület a mérkôzés idôbeli összetevôinek mérése. A tisztaidô-holtidô aránya, a labdamenetek és a szünetek idôtartama, vagy a játékok hossza fontos adatokat jelentenek a felkészítô szakember számára. Érdekesség képpen megemlítünk néhány élversenyzôk körében végzett felmérést, melyet Schönborn (1998) készített az idôdimenziók oldaláról: Labdamenetek átlagos idôtartama férfiaknál: Füvön: 2,7 mp. Kemény pályán: 6,5 mp. Salakon: 8,3 mp. A játék kezdete Jelmagyarázat:

15:0

30:0

2006/2

Labdamenetek átlagos idôtartama nôknél: Füvön: 5,4 mp. Kemény pályán: 6,6 mp. Salakon: 10,7 mp. A labdamenetek közötti szünetek átlagos idôtartama férfiaknál: 25,6 mp. A labdamenetek közötti szünetek átlagos idôtartama nôknél: 19,4 mp. Már ez a néhány adat nagyon sok információval szolgálhat a terhelés-pihenés arányát tekintve a különbözô pályafelületeken. Gyakorta kívánunk tudomást szerezni arról, hogy versenyzôink milyen technikai elemeket, akciókat, játékhelyzeteket alkalmaznak a mérkôzéseken. Milyen elôfordulási gyakorisággal teszik ezt eredményesen vagy hibásan. Itt említjük meg például azt, hogy az adogatásra vonatkozó információk nem szoktak hiányozni a statisztikákból. Ászok-kettôs hibák aránya, elsô és második adogatások százalékos megoszlása, elsô és második adogatásból nyert ill. vesztett pontok aránya ugyancsak gyakori megfigyelési szempont. Egyik legnagyobb hazai szaktekintély, Jákfalvi (1981), is az elsô adogatás jelentôségével foglalkozott doktori értekezésében, mely hazai viszonylatban az elsô tudományos felmérés volt sportágunkban. Ide sorolhatjuk a különbözô ütésmódok találati pontosságával kapcsolatos megfigyeléseket is. A pálya célterületekre való felosztása akár az adogatás sikerességénél, akár a közjáték eredményességénél segítségünkre lehet. A mérkôzés taktikai elemzéséhez ezáltal hasznos adatokat kaphatunk. A versenyzô sikerének egyik alapja a megfelelô fizikai állapot. A terhelést alakító megoldások közül a mozgása, lábmunkája (pl. röptékre történô elugrásai, vagy lecsapáshoz történô felugrása), futásának mennyisége, a különbözô futótávolságok nagysága, az ütôereje, vagyis mozdulatainak dinamikája, intenzitása ugyancsak meghatározó jelentôségû. Úgy véljük, ezen tényezôk mérésének fontosságát nem kell külön hangsúlyozni. A kondícionális összetevôkkel szorosan összefügg a mentális terület. Ez viszont nehezen mérhetô. Mégis, ha mérkôzés közben figyeljük a pozitív ill. 30:15

40:15

Labdamenet hossza az „A” játékos pontnyerésével (tiszta idô) Labdamenet hossza a „B” játékos pontnyerésével (tiszta idô) Labdamenet közti szünet idôtartama (holt idô)

A játék idôbeli sémája 1. ábra

■

MAGYAR EDZŐ 21

2006/2

A jégkorongsport választásának folyamata THE PROCESS OF SPORT SELECTION IN ICE HOCKEY

Géczi Gábor1, Keszthelyi Miklós2 1 Magyar Jégkorong Szövetség, Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest 2 Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) szakedzôi szak, Budapest

E-mail: [email protected]

Összefoglaló Cikkünk a jégkorongozás elsô, kezdeti lépcsôfokának, az érdeklôdés-felkeltésének, a megszerettetésének folyamatát vizsgálja. Ez ideális esetben korcsolya tanfolyamon történik, jóllehet a gyerekek a sok televíziós közvetítés, illetve sportrendezvény-látogatás alapján is jelentkeznek a sportegyesületeknél. Célunk a legmodernebb, és leghatékonyabb segítség adása a jégpályákon dolgozó korcsolya-oktatóknak és a legkisebbekkel foglalkozó jégkorongedzôknek. Ez a fázis nagyon fontos az affektív szféra szempontjából, hiszen a gyerekek pozitív élményeinek kialakítása döntô a további jégkorongozó karrier kialakulásában. Amennyiben ebben az ismerkedési fázisban nem megfelelô impulzusok érik a tanfolyamokon, edzéseken résztvevôket elfordulhatnak a sportágtól, azaz elvesztünk potenciális jégkorongozókat. Kulcsszavak: edzô, egyensúly, mozgás-tanulás, játék, folyamat.

Abstract In our paper we examined the first steps to be an ice hockey player, there are the endearing and being interested in ice hockey. The ideal situation is a skating course, although there are many players who checked in a sport club due to the TV

commentaries and participation in live ice hockey events. Our aim is to help (with the most modern and the most effective methodology) the instructors on the skating courses (Géczi, Bognár, Tóth, 2005), the coaches who work with the beginners. It is the key point of the success in ice hockey carrier, how feel this period the young players, would have been filled with positive or negative content the affective sphere. If the children could not feel positive emotions during this period, it seems to loose potential players for ice hockey. Key-words: coach, balance, movement-learning, play, procedure.

Adalék Egy jégkorong meccset figyelve teljesen természetesnek tûnik, hogy a játékosok 40-50 km/h sebességgel korcsolyázva, a szabályrendszer adta lehetôségeket kihasználva test-test elleni küzdelmeket vívnak. A jégkorongozás az egyik leggyorsabb csapatjáték (Géczi, 2004), a játékosok sebessége és a játékszer sebessége talán csak a jéglabdázásban múlja felül. Ehhez a sebességhez gyors reagálás, minden körülmények között uralt, koordinált mozgás szükséges. Ehhez azonban olyan fokú jégbiztonságra van szükség, melyet csak megfe-

lelô kiválasztás utáni hosszú és fáradságos edzésekkel lehet megalapozni. Ennek a folyamatnak tervszerûnek és a legalaposabbnak kell lennie a nemzetközi élvonalhoz való felzárkózásunk érdekében. Összehasonlítva a játék szegmenseit a világ vezetô jégkorong nagyhatalmaival (Géczi, Bognár, Tóth, 2005), legjobbjaink korcsolyázó-technikai (Skinner, 2003) és bottechnikai lemaradása tûnik ki, ebbôl fakadóan a taktikai feladatok megoldása sem olyan hatékony. Ma Magyarországon (2006-ban) még nem beszélhetünk tisztán kiválasztásról (Tóth, 2005), inkább kiválasztódás zajlik a jégkorongban. A gyerekek kétféle módon (jelentkezés, kiválasztás) kerülhetnek az egyesületekbe, nagyobb azonban azok száma, akik saját önszántukból jelentkeznek erre a sportra, mint azoké, akiket „felfedez” egy jó szemû edzô! Egyértelmûnek tûnik a hazai jégkorong fellendülése, melynek népszerûsége mágnesként vonzza a gyerekeket. Azonban az egyre bôvülô fedett jégpálya szám nem áll egyenes arányban a megfelelô jégkorongra való elôkészítéssel, azaz, sok helyen a korcsolya tanfolyam hiányzik a folyamatból. Ezeken a helyeken fôleg, megjegyzem még ott is ahol van tanfolyam, a jégkorongozó gyerekek felkészültségi szintje nagyon eltérô lehet, amely megnehezíti az egységes edzések megtartását. Elôfordulhat olyan csapat, amelyben már jégkorong életkorban 3-5 éves eltérések is kimutathatók, azonban a relatív kis létszám miatt ezekre a gyerekekre is hatalmas szükség van a sportágban.

Az edzô szerepe A folyamat egyik fô szereplôje a gyerekeken kívül a tanfolyami oktató, aki az ideális esetben egyben a fiatalok elsô jégkorong edzôje is. Az új, idegen edzôtôl, új játszótársaktól való félelem, elkerülhetô amennyiben a folyamat két kulcsfigurája egy és ugyanaz. Ennek a személynek rendkívül jó pedagógusként kell a leendô hokisták kötôdését megalapozni sportágunk iránt. Az ideális kapcsolat a tanfolyam és a jégkorong között akkor valósul meg, ha ugyanazon a jégpályán, ugyanazzal az edzôvel zajlik a folyamat. Az óvodai, iskolai korcsolyatanfolyamok azok a kiválasztás szempontjából fontos események, melyek a sportág bá-

22-23

2006/06/28 11:11

Page 1

22 MAGYAR EDZŐ zisának szélesítésére kell felhasználni. A tanfolyamok szervezésénél a legnagyobb hatékonyságot kell figyelembe venni, ezt megfelelô méretû autóbuszok felhasználásával, óránkénti tanfolyamok indításával érhetjük el. A korcsolyaoktatás relatív kevés oktatóval nagy létszám oktatását teszik lehetôvé, az ajánlott létszám 20 fô. Ez a létszám már jégbiztonsággal rendelkezô tanítványok esetén felmehet 30-40 fôre is.

Szempontok a tanfolyamról való kiválasztáshoz A tanfolyamról történô kiválasztás az elsô lépés. A metodikailag helyes, elôször szárazföldön, majd jégen történô egyszerûbb mozgások végrehajtása után térhetünk rá a gyerekek alaposabb megfigyelésére. Ennek a folyamatnak a lényege az, hogy a sok tanfolyamosból észrevegyük a jégre termetteket, azaz a korcsolyázásra, késôbb jégkorongra alkalmas gyerekeket. Ez a folyamat nem könnyû, több hétig, hónapig tart. Az alábbiakban leírt szempontok azok a tulajdonságok, amelyekbôl minél többet birtokolnia kell egy leendô jégkorongozónak. Amennyiben ezek a tulajdonságok nagyjából egyben vannak, a gyerek emocionális szféráját kell megdolgozni, azaz a tanfolyami oktató kezébe ad egy hokiütôt, megdicséri és lehívja a délutáni jégkorongedzésre, felkelti a sportág iránt a gyerek figyelmét. Ezek a tehetségkomponensek korábbi kutatásaink eredménye alapján, nemzetközi tapasztalatok (Tóth 1995) figyelembe vételével lettek meghatározva, a nálunk nagyobb, komolyabb jégkorong országokban is hasonló. Felsorolásszerûen a gyerek: 1. fenotípusa, 2. testtartása, 3. lábtartása, 4. jégbiztonsága, 5. sebessége a jégen,

■

6. ügyessége, 7. tanulási gyorsasága, 8. tanulási hatékonysága. Ekkor következik a folyamat második lépcsôje, a szülôk elérése, meggyôzése a jégkorong iránt. A legegyszerûbb módja az írásos értesítés utáni szülôi értekezlet, melyen igyekezni kell pozitív képet festeni magunkról és a sportágról. Sajnos sok tehetséges gyerek itt veszik el, mert a szülô nem jön el, vagy nem hozza el a gyermekét. (Ennél a pontnál az edzônek kitartónak kell lennie és „utána” kell menni a gyereknek). Valahogy rá kell beszélni a szülôt, akár személyesen, akár telefonon, hogy a gyermeke ügyes és épp ezért próbálják ki ezt a sportot. Ha sikerült ez, jöhet az elsô edzés, melyen egybôl sikerélményhez kell juttatni a gyerekeket. A hoki célja a játék, a gól, épp ezért, már az elsô edzésen ütôvel a kézben (amivel körültekintôen kell bánni) játszatni kell ôket (Skinner 2004) korongvezetés, cselezés, góllövés! Így a gyermeknek pozitív élménye lesz az edzés végére és szívesen fog eljönni legközelebb is. A szülôk meggyôzôdhetnek gyermekük sikerélményérôl, ez minden résztvevônek kellemes élményként raktározódik el. Az elsô edzések nyilvánossága kívánatos, hasznos dolog, azonban amikor a motiváció megvan, a szülôk ak-tív részvételét az edzéseken folyamatosan le kell építeni. A folyamat harmadik lépéseként az alapos és korrekt tájékoztatás következik, hiszen a jégkorongozás komoly anyagi és elfoglaltságbeli áldozatokkal jár, melyre fel kell hívni a gyerekek és a szülôk figyelmét. Az anyagi rész összetevôinél a tagdíjat, a felszerelés vásárlását és az utazási költségeket, az elfoglaltságbeli rész összetevôinél az iskolai és az edzéselfoglaltság összeegyeztetését, az ünnepnapok sportcélú felhasználását és az iskolai szünetek edzôtábori ki-

2006/2

használását kell érteni. A tagdíjat úgy kell megállapítani, hogy egy igazán tehetséges, azonban nem megfelelô anyagiakkal rendelkezô gyereket is tudjunk belôle finanszírozni. Az ilyen szolidaritással sok tehetséget menthetünk meg a jégkorongnak. Az edzéseket meg kell próbálni kedvezô idôpontokba tenni, délután, illetve hétvégeken délelôtti idôpontokat kell rendszeresíteni. Már ekkor nemcsak jégen, hanem szárazon is célszerû a csapatot együttes, játékos formában sportoltatni (Hockey Canada, 2005), sok adalék információ származik ebbôl. A kezdô korosztályoknak javasolt jégedzések száma heti kettô-három, ezt lehet kiegészíteni kiegészítô foglalkozásokkal.

Összegzés A tanfolyami korcsolyaoktatás és az elsô edzések hangsúlyos feladata a korcsolyázás, a jégkorongozás megszerettetése, pozitív élmények kialakítása. Rendkívül egyszerû feladat ez, amennyiben a tanfolyami oktató és az elsô hoki edzô egy és ugyanaz a személy. A gyerekeken kívül a családot is meg kell nyerni a jégkorongnak, hiszen komoly erôfeszítések sorozata árán lehet valaki komoly jégkorongozó.

Szakirodalom Géczi Gábor, (2004) : A jégkorongozás pedagógiai rendszere. Szakdolgozat. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF). Budapest Géczi Gábor, Bognár József, Tóth Igor (2005): A tehetség kiválasztása és gondozása jégkorongban. 2005. október 27. V. Országos Sporttudományi Kongresszus. Tanulmánykötet. – megjelenés alatt Géczi Gábor, Bognár József, Tóth Igor, (2005): A tehetség kiválasztása és gondozása jégkorongban. 2005. október 27. V. Országos Sporttudományi Kongresszus. Budapest. Skinner, S. (2003): International hockey skating symposium 2003. DVD. Stick with the edge. Skinner, S.(2004): Stickhandling. DVD. Stick with the edge. Skinner, S. (2005): International hockey skating symposium 2005. DVD. Stick with the edge. Hockey Canada (2005): Team Canada skills of gold. ISBN # 1-894418-48-4 Tóth, Igor, Misura, E., (1995): Selection process of ice-hockey beginner studying in the ice hockey classes. International conference on Physical Education and Sports of Children Tóth, I. (2005): Ice Hockey Development in Hungary. Telesná v?chova & Sport, Bratislava, ro?. XV., ?. 2/2005, Bratislava 2005, s. 25-30. ISSN 13352245

■

MAGYAR EDZŐ 23

2006/2

Teniszmérkôzések megfigyelésének sajátos módszere A SPECIAL WAY OF OBSERVING TENNIS MATCHES Nemes Gábor, Dobos Károly, Rigler Endre Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest E-mail: [email protected]

Összefoglaló A teniszjáték dinamikus fejlôdésének nyomon követése, a sportolóink felkészítésének megfelelô információk tudatában történô megtervezése már jó ideje megköveteli a teljesítmény megfigyelését, a kapott adatok értékelését és az abból nyert általánosítások megfogalmazását. A teniszmérkôzéseken szerzett tapasztalatok rögzítésével lehetôség nyílik a lényeges mozzanatok elemzésére, meglévô törvényszerûségek alátámasztására és új alapelvek kialakítására. Írásunkban a megfigyelésekkel kapcsolatos alapelvek ismertetése mellett bemutatunk egy számítógépes szoftvert, mellyel hatékonyan regisztrálhatjuk a teniszmérkôzések legfontosabb mozzanatait. Kulcsszavak: teniszezés, mérkôzés megfigyelés, számítógépes mérkôzéselemzés.

Abstract Keeping pace with the rapid development of tennis, development planning for our sportsmen has for some time been based upon relevant information from performance observation, the analysis of this data, and the conclusions drawn from there. The compilation of experiences drawn from tennis matches creates an opportunity to draw forth important movements, support existing realties, and develop new principles. In addition to the principles developed through observation, our paper introduces a computer software program which registers the most important movements in an efficient way. Key-words: tennis, match observation, computer match analysis

Bevezetés A labdajátékokban, így a tenisz sportágban is permanens törekvés, hogy a versenyzôk küzdelmeirôl minél értékesebb, objektív információkat szerezzünk, és ezek birtokában tervezzük a szakmai munkát. Alapvetô dilemmát jelenthet, hogy arra a játékra kell felkészíteni ôket, amely szakadatlanul változik. Nincs idôkorlát, mivel a végeredmény pontkülönbségen alapul. Összetett acik-

likus sportág lévén, a teljesítményhez szükséges mozgásszerkezet, technikai kivitelezés módja is nehezebben határozható meg elôre. Ilyenkor irigyelhetjük azon sportágakat, ahol jól definiálható a mozgás, az igénybevétel, illetve a feladat (pl.: atlétika számai, úszás, kerékpározás, stb.), ugyanis a méterben, vagy másodpercben kapott eredmények objektíve mutatják meg az eredményességet. Nálunk apró mozaikkockákból kell összerakni mindazokat a kívánalmakat, amit a küzdelem, illetve a mérkôzés követel. Mire nagy nehezen körvonalazódik a feladat, addigra a változó ellenfél következtében az információk nagy része elévül. Mindezen gondolatokkal érzékeltetni szeretnénk, hogy a nehézségek ellenére is komoly erôfeszítéseket kell tennünk, hogy minél objektívebb módon határozzuk meg azon képesség és készség összetevôket, technikai és taktikai megoldásokat, melyek viszonylag nagy valószínûséggel alakítják a mérkôzéseket. Írásunkban arra vállalkoztunk, hogy röviden bemutassuk a mérkôzések megfigyelésének célját, tartalmát és technikáit, valamint egy számítógépes szoftver ismertetésével az adatgyûjtô módszerek egyik legmodernebb változatát.

A megfigyelés célja Vizsgálatunk célja sokrétû. A bevezetôben taglalt gondolatokat kiegészítve és összefoglalva a mérkôzések megfigyelésének céljai a következôk: • Objektív alapú információszerzés. • A „kell” érték meghatározása. • A terhelés nagyságának kimutatása. • Az eredményalakulás folyamatának követése. • A külsô körülmények befolyásoló szerepének meghatározása.

A megfigyelés technikái A rögzítés módszerét mindig a probléma felvetôdése-, kérdéseink megfogalmazása után tudjuk megválasztani aszerint, hogy a lehetséges metódusok elônyeit és hátrányait összevetjük. Az alábbiakban néhány lehetôséget vázolunk fel.

A regisztrálás egyik leghasznosabb módja a mérkôzés videofilmre való felvétele. A film visszanézésével nyomon követhetjük a küzdelem legfontosabb mozzanatait, a visszajátszások ill. lassítások lehetôsége nagyban hozzájárulnak a precíz elemzéshez. A kameraállás pontos beállításával mind technikai, mind a játék egészére vonatkozó taktikai megoldásokat rögzíthetünk. Késôbb egyéb vizsgálatok elvégzéséhez is segítséget nyújthat a meglévô felvétel. Feldolgozása azonban hosszadalmas, valamint a mérkôzést esetleg befolyásoló külsô körülményeket nem mindig képes a film regisztrálni. Ma már kevésbé alkalmazott módszer a magnetofon, ill. diktafon használata, pedig eredményes segédeszköz lehet. A megfigyelô folyamatosan tudja kommentálni a mérkôzést, megfelelô rövidítések, jelzések használatával könnyen feljegyzi a látott események kódjait. Kiválóan használható például saját versenyzônk ill. az ellenfél taktikájának, játékfelfogásának, vagy akár gyengéinekerôsségeinek a rögzítésére, esetleg a mérkôzést befolyásoló külsô körülmények felvételére. Alapelvként azt kell szem elôtt tartanunk, hogy a kommentár mindig a lehetô legtömörebb, legrövidebb legyen, és kerülje az érzelmi túlfûtöttségbôl adódó túlzásokat, elfogult, szubjektív megnyilvánulásokat. A hangfelvételek feldolgozása a filmhez hasonlóan hosszadalmas, mivel a felvett adatokat késôbb itt is ki kell jegyzetelni. Az írásos adatrögzítések a mérkôzésmegfigyelések legegyszerûbb és leggyakrabban használt formái, mivel technikai berendezés nem szükséges hozzá. Alapja a megfelelô jelrendszer, mellyel a kívánt momentumokat jegyezzük. Nagy figyelmet és gyakorlottságot igényel, mivel a hosszadalmas mérkôzések történéseit a folyamatos jegyzetelés közben is követni kell. Ezért mindig számolhatunk néhány százalékos hibával, ami a figyelmünk lankadásából fakad. Egy megfelelô írásos adatlap a következôket tartalmazza: • Általános adatok a mérkôzésrôl: verseny neve, mérkôzés ideje, helye, játékosok minôsítettsége, klubja, életkora, versenyszám, ranglistahelyezés, stb. • A megfigyelt momentumok megnevezése, melyhez a jelzések egyér-

22-23

2006/06/28 11:11

Page 1

22 MAGYAR EDZŐ zisának szélesítésére kell felhasználni. A tanfolyamok szervezésénél a legnagyobb hatékonyságot kell figyelembe venni, ezt megfelelô méretû autóbuszok felhasználásával, óránkénti tanfolyamok indításával érhetjük el. A korcsolyaoktatás relatív kevés oktatóval nagy létszám oktatását teszik lehetôvé, az ajánlott létszám 20 fô. Ez a létszám már jégbiztonsággal rendelkezô tanítványok esetén felmehet 30-40 fôre is.

Szempontok a tanfolyamról való kiválasztáshoz A tanfolyamról történô kiválasztás az elsô lépés. A metodikailag helyes, elôször szárazföldön, majd jégen történô egyszerûbb mozgások végrehajtása után térhetünk rá a gyerekek alaposabb megfigyelésére. Ennek a folyamatnak a lényege az, hogy a sok tanfolyamosból észrevegyük a jégre termetteket, azaz a korcsolyázásra, késôbb jégkorongra alkalmas gyerekeket. Ez a folyamat nem könnyû, több hétig, hónapig tart. Az alábbiakban leírt szempontok azok a tulajdonságok, amelyekbôl minél többet birtokolnia kell egy leendô jégkorongozónak. Amennyiben ezek a tulajdonságok nagyjából egyben vannak, a gyerek emocionális szféráját kell megdolgozni, azaz a tanfolyami oktató kezébe ad egy hokiütôt, megdicséri és lehívja a délutáni jégkorongedzésre, felkelti a sportág iránt a gyerek figyelmét. Ezek a tehetségkomponensek korábbi kutatásaink eredménye alapján, nemzetközi tapasztalatok (Tóth 1995) figyelembe vételével lettek meghatározva, a nálunk nagyobb, komolyabb jégkorong országokban is hasonló. Felsorolásszerûen a gyerek: 1. fenotípusa, 2. testtartása, 3. lábtartása, 4. jégbiztonsága, 5. sebessége a jégen,

■

6. ügyessége, 7. tanulási gyorsasága, 8. tanulási hatékonysága. Ekkor következik a folyamat második lépcsôje, a szülôk elérése, meggyôzése a jégkorong iránt. A legegyszerûbb módja az írásos értesítés utáni szülôi értekezlet, melyen igyekezni kell pozitív képet festeni magunkról és a sportágról. Sajnos sok tehetséges gyerek itt veszik el, mert a szülô nem jön el, vagy nem hozza el a gyermekét. (Ennél a pontnál az edzônek kitartónak kell lennie és „utána” kell menni a gyereknek). Valahogy rá kell beszélni a szülôt, akár személyesen, akár telefonon, hogy a gyermeke ügyes és épp ezért próbálják ki ezt a sportot. Ha sikerült ez, jöhet az elsô edzés, melyen egybôl sikerélményhez kell juttatni a gyerekeket. A hoki célja a játék, a gól, épp ezért, már az elsô edzésen ütôvel a kézben (amivel körültekintôen kell bánni) játszatni kell ôket (Skinner 2004) korongvezetés, cselezés, góllövés! Így a gyermeknek pozitív élménye lesz az edzés végére és szívesen fog eljönni legközelebb is. A szülôk meggyôzôdhetnek gyermekük sikerélményérôl, ez minden résztvevônek kellemes élményként raktározódik el. Az elsô edzések nyilvánossága kívánatos, hasznos dolog, azonban amikor a motiváció megvan, a szülôk ak-tív részvételét az edzéseken folyamatosan le kell építeni. A folyamat harmadik lépéseként az alapos és korrekt tájékoztatás következik, hiszen a jégkorongozás komoly anyagi és elfoglaltságbeli áldozatokkal jár, melyre fel kell hívni a gyerekek és a szülôk figyelmét. Az anyagi rész összetevôinél a tagdíjat, a felszerelés vásárlását és az utazási költségeket, az elfoglaltságbeli rész összetevôinél az iskolai és az edzéselfoglaltság összeegyeztetését, az ünnepnapok sportcélú felhasználását és az iskolai szünetek edzôtábori ki-

2006/2

használását kell érteni. A tagdíjat úgy kell megállapítani, hogy egy igazán tehetséges, azonban nem megfelelô anyagiakkal rendelkezô gyereket is tudjunk belôle finanszírozni. Az ilyen szolidaritással sok tehetséget menthetünk meg a jégkorongnak. Az edzéseket meg kell próbálni kedvezô idôpontokba tenni, délután, illetve hétvégeken délelôtti idôpontokat kell rendszeresíteni. Már ekkor nemcsak jégen, hanem szárazon is célszerû a csapatot együttes, játékos formában sportoltatni (Hockey Canada, 2005), sok adalék információ származik ebbôl. A kezdô korosztályoknak javasolt jégedzések száma heti kettô-három, ezt lehet kiegészíteni kiegészítô foglalkozásokkal.

Összegzés A tanfolyami korcsolyaoktatás és az elsô edzések hangsúlyos feladata a korcsolyázás, a jégkorongozás megszerettetése, pozitív élmények kialakítása. Rendkívül egyszerû feladat ez, amennyiben a tanfolyami oktató és az elsô hoki edzô egy és ugyanaz a személy. A gyerekeken kívül a családot is meg kell nyerni a jégkorongnak, hiszen komoly erôfeszítések sorozata árán lehet valaki komoly jégkorongozó.

Szakirodalom Géczi Gábor, (2004) : A jégkorongozás pedagógiai rendszere. Szakdolgozat. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF). Budapest Géczi Gábor, Bognár József, Tóth Igor (2005): A tehetség kiválasztása és gondozása jégkorongban. 2005. október 27. V. Országos Sporttudományi Kongresszus. Tanulmánykötet. – megjelenés alatt Géczi Gábor, Bognár József, Tóth Igor, (2005): A tehetség kiválasztása és gondozása jégkorongban. 2005. október 27. V. Országos Sporttudományi Kongresszus. Budapest. Skinner, S. (2003): International hockey skating symposium 2003. DVD. Stick with the edge. Skinner, S.(2004): Stickhandling. DVD. Stick with the edge. Skinner, S. (2005): International hockey skating symposium 2005. DVD. Stick with the edge. Hockey Canada (2005): Team Canada skills of gold. ISBN # 1-894418-48-4 Tóth, Igor, Misura, E., (1995): Selection process of ice-hockey beginner studying in the ice hockey classes. International conference on Physical Education and Sports of Children Tóth, I. (2005): Ice Hockey Development in Hungary. Telesná v?chova & Sport, Bratislava, ro?. XV., ?. 2/2005, Bratislava 2005, s. 25-30. ISSN 13352245

■

MAGYAR EDZŐ 23

2006/2

Teniszmérkôzések megfigyelésének sajátos módszere A SPECIAL WAY OF OBSERVING TENNIS MATCHES Nemes Gábor, Dobos Károly, Rigler Endre Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest E-mail: [email protected]

Összefoglaló A teniszjáték dinamikus fejlôdésének nyomon követése, a sportolóink felkészítésének megfelelô információk tudatában történô megtervezése már jó ideje megköveteli a teljesítmény megfigyelését, a kapott adatok értékelését és az abból nyert általánosítások megfogalmazását. A teniszmérkôzéseken szerzett tapasztalatok rögzítésével lehetôség nyílik a lényeges mozzanatok elemzésére, meglévô törvényszerûségek alátámasztására és új alapelvek kialakítására. Írásunkban a megfigyelésekkel kapcsolatos alapelvek ismertetése mellett bemutatunk egy számítógépes szoftvert, mellyel hatékonyan regisztrálhatjuk a teniszmérkôzések legfontosabb mozzanatait. Kulcsszavak: teniszezés, mérkôzés megfigyelés, számítógépes mérkôzéselemzés.

Abstract Keeping pace with the rapid development of tennis, development planning for our sportsmen has for some time been based upon relevant information from performance observation, the analysis of this data, and the conclusions drawn from there. The compilation of experiences drawn from tennis matches creates an opportunity to draw forth important movements, support existing realties, and develop new principles. In addition to the principles developed through observation, our paper introduces a computer software program which registers the most important movements in an efficient way. Key-words: tennis, match observation, computer match analysis

Bevezetés A labdajátékokban, így a tenisz sportágban is permanens törekvés, hogy a versenyzôk küzdelmeirôl minél értékesebb, objektív információkat szerezzünk, és ezek birtokában tervezzük a szakmai munkát. Alapvetô dilemmát jelenthet, hogy arra a játékra kell felkészíteni ôket, amely szakadatlanul változik. Nincs idôkorlát, mivel a végeredmény pontkülönbségen alapul. Összetett acik-

likus sportág lévén, a teljesítményhez szükséges mozgásszerkezet, technikai kivitelezés módja is nehezebben határozható meg elôre. Ilyenkor irigyelhetjük azon sportágakat, ahol jól definiálható a mozgás, az igénybevétel, illetve a feladat (pl.: atlétika számai, úszás, kerékpározás, stb.), ugyanis a méterben, vagy másodpercben kapott eredmények objektíve mutatják meg az eredményességet. Nálunk apró mozaikkockákból kell összerakni mindazokat a kívánalmakat, amit a küzdelem, illetve a mérkôzés követel. Mire nagy nehezen körvonalazódik a feladat, addigra a változó ellenfél következtében az információk nagy része elévül. Mindezen gondolatokkal érzékeltetni szeretnénk, hogy a nehézségek ellenére is komoly erôfeszítéseket kell tennünk, hogy minél objektívebb módon határozzuk meg azon képesség és készség összetevôket, technikai és taktikai megoldásokat, melyek viszonylag nagy valószínûséggel alakítják a mérkôzéseket. Írásunkban arra vállalkoztunk, hogy röviden bemutassuk a mérkôzések megfigyelésének célját, tartalmát és technikáit, valamint egy számítógépes szoftver ismertetésével az adatgyûjtô módszerek egyik legmodernebb változatát.

A megfigyelés célja Vizsgálatunk célja sokrétû. A bevezetôben taglalt gondolatokat kiegészítve és összefoglalva a mérkôzések megfigyelésének céljai a következôk: • Objektív alapú információszerzés. • A „kell” érték meghatározása. • A terhelés nagyságának kimutatása. • Az eredményalakulás folyamatának követése. • A külsô körülmények befolyásoló szerepének meghatározása.

A megfigyelés technikái A rögzítés módszerét mindig a probléma felvetôdése-, kérdéseink megfogalmazása után tudjuk megválasztani aszerint, hogy a lehetséges metódusok elônyeit és hátrányait összevetjük. Az alábbiakban néhány lehetôséget vázolunk fel.

A regisztrálás egyik leghasznosabb módja a mérkôzés videofilmre való felvétele. A film visszanézésével nyomon követhetjük a küzdelem legfontosabb mozzanatait, a visszajátszások ill. lassítások lehetôsége nagyban hozzájárulnak a precíz elemzéshez. A kameraállás pontos beállításával mind technikai, mind a játék egészére vonatkozó taktikai megoldásokat rögzíthetünk. Késôbb egyéb vizsgálatok elvégzéséhez is segítséget nyújthat a meglévô felvétel. Feldolgozása azonban hosszadalmas, valamint a mérkôzést esetleg befolyásoló külsô körülményeket nem mindig képes a film regisztrálni. Ma már kevésbé alkalmazott módszer a magnetofon, ill. diktafon használata, pedig eredményes segédeszköz lehet. A megfigyelô folyamatosan tudja kommentálni a mérkôzést, megfelelô rövidítések, jelzések használatával könnyen feljegyzi a látott események kódjait. Kiválóan használható például saját versenyzônk ill. az ellenfél taktikájának, játékfelfogásának, vagy akár gyengéinekerôsségeinek a rögzítésére, esetleg a mérkôzést befolyásoló külsô körülmények felvételére. Alapelvként azt kell szem elôtt tartanunk, hogy a kommentár mindig a lehetô legtömörebb, legrövidebb legyen, és kerülje az érzelmi túlfûtöttségbôl adódó túlzásokat, elfogult, szubjektív megnyilvánulásokat. A hangfelvételek feldolgozása a filmhez hasonlóan hosszadalmas, mivel a felvett adatokat késôbb itt is ki kell jegyzetelni. Az írásos adatrögzítések a mérkôzésmegfigyelések legegyszerûbb és leggyakrabban használt formái, mivel technikai berendezés nem szükséges hozzá. Alapja a megfelelô jelrendszer, mellyel a kívánt momentumokat jegyezzük. Nagy figyelmet és gyakorlottságot igényel, mivel a hosszadalmas mérkôzések történéseit a folyamatos jegyzetelés közben is követni kell. Ezért mindig számolhatunk néhány százalékos hibával, ami a figyelmünk lankadásából fakad. Egy megfelelô írásos adatlap a következôket tartalmazza: • Általános adatok a mérkôzésrôl: verseny neve, mérkôzés ideje, helye, játékosok minôsítettsége, klubja, életkora, versenyszám, ranglistahelyezés, stb. • A megfigyelt momentumok megnevezése, melyhez a jelzések egyér-

21-24

2006/06/28 11:10

Page 1

24 MAGYAR EDZŐ telmûek, áttekinthetôk, számszerûsíthetôk legyenek. • A statisztikai feldolgozás lehetôsége. • A szakmai értelmezés fontossága. Az adatlap hatékonyságát jelzi, hogy a szükséges adatok akár már a mérkôzés közben is rendelkezésre állnak, illetôleg könnyen kiszámíthatók. Az írásos rögzítés módszerét önállóan ill. a fent említett módszerekkel együttesen is alkalmazhatjuk. A számítógép – különösen a hordozható változatának megjelenése – túlzás nélkül állíthatjuk, forradalmi változást eredményezett a mérkôzésekkel kapcsolatos regisztrátumok elkészítésében. Az írásos metódushoz hasonlóan közvetlenül a helyszínen tudjuk nyomon követni versenyzôink szereplését. A szoftverektôl függôen elôre programozott lépéseket tartalmazva viszont jóval sokrétûbb és összetettebb információkkal szolgál ez a technikai megoldás. Az azonnali adatbevitel megkönnyíti, és sokkal gyorsabbá teszi a jegyzetelést. Természetesen a magas szintû technika szintén már a mérkôzés közben rendelkezésünkre bocsátja az adatokat, vagy a különbözô képzési területekhez (technika, taktika, fizikai-, mentális állapot) tartozó komplett elemzést. (Gondoljunk csak a TV képernyôjén megjelenô statisztikai számításokra.) A fejlôdés mértéke ezen a területen megjósolhatatlan. Egy fontos gondolatot viszont ne felejtsünk! A jegyzetelési módok és kapott statisztikai adatok csak akkor nyerik el értéküket, amennyiben a helyes sportszakmai következtetéseket képesek vagyunk belôlük levonni.

A megfigyelés tartalma A megfigyelés tartalmának összeállításánál szintén a felmerülô kérdésekbôl kell kiindulni. A játék rendkívül összetett. A feladatok igen szerteágazóak lehetnek. Amennyiben nincs lehetôségünk egy program segítségével dolgozni, úgy nekünk kell az adatlap tartalmát elkészíteni, az adatok rögzítésére a megfelelô szempontrendszert összeállítani. Akár közvetlenül élôben, akár közvetve videóról tekintjük meg a mérkôzést, többnyire az írásos jegyzetelési módot választjuk. A tartalmakat tekintve néhány lehetôséget ezúttal is felvázolunk. A legáltalánosabb területe a megfigyelésnek, a mérkôzések számszerû alakulása. A gyôzelem-vereség aránya, ezen belül a játszmák alakulása, a játszmákon belül pedig a játékok változása, vagy a pontok létrejötte. Amennyiben a játék struktúráját nézzük, megállapíthatjuk, hogy az akciódús ún. „tiszta-idôk”, és „holt-idôk” random sorrendbeli alakulá-

■

sából tevôdik össze. Rigler (2004) a Sportjáték-elméletben a tenisz típusú játékok sajátjaként, egyidejûleg három küzdelemrôl tesz említést: Mikro-küzdelem: az adott labdamenet megnyeréséért. Makro-küzdelem: a játék és játszma megnyeréséért. Totál küzdelem: a mérkôzés megnyeréséért. Természetesen a közvélemény elôtt a mérkôzés megnyerése a legfontosabb, a sportkrónikák is ezt örökítik meg, azonban szakmailag ezt célszerû csupán olyan végeredménynek tekinteni, amelyhez az út a mikro-, és makro-küzdelmek sorozatos megnyerésén keresztül vezet. Ennek megfelelôen megállapíthatjuk, hogy mind az írásos, mind a komputerrel rögzített technikánál egyre inkább az válik kérdésessé, hogy hogyan dôlt el az akció sorsa, azaz mibôl született a pont. A nyerô- és hibás ütések (kikényszerített-, ki nem kényszerített hibák) aránya mindig jelentôs információval bírnak. Ezért a késôbbiekben bemutatott elemzô szoftverben is a legkisebb mozaik darabkát, a pontok végkimenetelének alakulását fogjuk vizsgálni. Az 1. ábrán az akció befejezését és így a regisztrált eseményt jelöltük. (ld. a folyamatos vonal végén lévô kör. A „holt” idôtartamokat szimbolizáló szaggatott vonalra pedig az eredményállásokat írtuk a labdamenetet nyerô játékos szempontjából.) Az ábrázolás technikájából láthatjuk, hogy a tiszta idô alatt rövidebb-hosszabb idôtartamok telnek el az ütésváltások számától függôen. Az eredmény alakítás szempontjából a kritikus elem mindig a labdamenet utolsó mozzanata. Ehhez szorosan kapcsolódó tartalmi terület a mérkôzés idôbeli összetevôinek mérése. A tisztaidô-holtidô aránya, a labdamenetek és a szünetek idôtartama, vagy a játékok hossza fontos adatokat jelentenek a felkészítô szakember számára. Érdekesség képpen megemlítünk néhány élversenyzôk körében végzett felmérést, melyet Schönborn (1998) készített az idôdimenziók oldaláról: Labdamenetek átlagos idôtartama férfiaknál: Füvön: 2,7 mp. Kemény pályán: 6,5 mp. Salakon: 8,3 mp. A játék kezdete Jelmagyarázat:

15:0

30:0

2006/2

Labdamenetek átlagos idôtartama nôknél: Füvön: 5,4 mp. Kemény pályán: 6,6 mp. Salakon: 10,7 mp. A labdamenetek közötti szünetek átlagos idôtartama férfiaknál: 25,6 mp. A labdamenetek közötti szünetek átlagos idôtartama nôknél: 19,4 mp. Már ez a néhány adat nagyon sok információval szolgálhat a terhelés-pihenés arányát tekintve a különbözô pályafelületeken. Gyakorta kívánunk tudomást szerezni arról, hogy versenyzôink milyen technikai elemeket, akciókat, játékhelyzeteket alkalmaznak a mérkôzéseken. Milyen elôfordulási gyakorisággal teszik ezt eredményesen vagy hibásan. Itt említjük meg például azt, hogy az adogatásra vonatkozó információk nem szoktak hiányozni a statisztikákból. Ászok-kettôs hibák aránya, elsô és második adogatások százalékos megoszlása, elsô és második adogatásból nyert ill. vesztett pontok aránya ugyancsak gyakori megfigyelési szempont. Egyik legnagyobb hazai szaktekintély, Jákfalvi (1981), is az elsô adogatás jelentôségével foglalkozott doktori értekezésében, mely hazai viszonylatban az elsô tudományos felmérés volt sportágunkban. Ide sorolhatjuk a különbözô ütésmódok találati pontosságával kapcsolatos megfigyeléseket is. A pálya célterületekre való felosztása akár az adogatás sikerességénél, akár a közjáték eredményességénél segítségünkre lehet. A mérkôzés taktikai elemzéséhez ezáltal hasznos adatokat kaphatunk. A versenyzô sikerének egyik alapja a megfelelô fizikai állapot. A terhelést alakító megoldások közül a mozgása, lábmunkája (pl. röptékre történô elugrásai, vagy lecsapáshoz történô felugrása), futásának mennyisége, a különbözô futótávolságok nagysága, az ütôereje, vagyis mozdulatainak dinamikája, intenzitása ugyancsak meghatározó jelentôségû. Úgy véljük, ezen tényezôk mérésének fontosságát nem kell külön hangsúlyozni. A kondícionális összetevôkkel szorosan összefügg a mentális terület. Ez viszont nehezen mérhetô. Mégis, ha mérkôzés közben figyeljük a pozitív ill. 30:15

40:15

Labdamenet hossza az „A” játékos pontnyerésével (tiszta idô) Labdamenet hossza a „B” játékos pontnyerésével (tiszta idô) Labdamenet közti szünet idôtartama (holt idô)

A játék idôbeli sémája 1. ábra

■

MAGYAR EDZŐ 21

2006/2

A jégkorongsport választásának folyamata THE PROCESS OF SPORT SELECTION IN ICE HOCKEY

Géczi Gábor1, Keszthelyi Miklós2 1 Magyar Jégkorong Szövetség, Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest 2 Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) szakedzôi szak, Budapest

E-mail: [email protected]

Összefoglaló Cikkünk a jégkorongozás elsô, kezdeti lépcsôfokának, az érdeklôdés-felkeltésének, a megszerettetésének folyamatát vizsgálja. Ez ideális esetben korcsolya tanfolyamon történik, jóllehet a gyerekek a sok televíziós közvetítés, illetve sportrendezvény-látogatás alapján is jelentkeznek a sportegyesületeknél. Célunk a legmodernebb, és leghatékonyabb segítség adása a jégpályákon dolgozó korcsolya-oktatóknak és a legkisebbekkel foglalkozó jégkorongedzôknek. Ez a fázis nagyon fontos az affektív szféra szempontjából, hiszen a gyerekek pozitív élményeinek kialakítása döntô a további jégkorongozó karrier kialakulásában. Amennyiben ebben az ismerkedési fázisban nem megfelelô impulzusok érik a tanfolyamokon, edzéseken résztvevôket elfordulhatnak a sportágtól, azaz elvesztünk potenciális jégkorongozókat. Kulcsszavak: edzô, egyensúly, mozgás-tanulás, játék, folyamat.

Abstract In our paper we examined the first steps to be an ice hockey player, there are the endearing and being interested in ice hockey. The ideal situation is a skating course, although there are many players who checked in a sport club due to the TV

commentaries and participation in live ice hockey events. Our aim is to help (with the most modern and the most effective methodology) the instructors on the skating courses (Géczi, Bognár, Tóth, 2005), the coaches who work with the beginners. It is the key point of the success in ice hockey carrier, how feel this period the young players, would have been filled with positive or negative content the affective sphere. If the children could not feel positive emotions during this period, it seems to loose potential players for ice hockey. Key-words: coach, balance, movement-learning, play, procedure.

Adalék Egy jégkorong meccset figyelve teljesen természetesnek tûnik, hogy a játékosok 40-50 km/h sebességgel korcsolyázva, a szabályrendszer adta lehetôségeket kihasználva test-test elleni küzdelmeket vívnak. A jégkorongozás az egyik leggyorsabb csapatjáték (Géczi, 2004), a játékosok sebessége és a játékszer sebessége talán csak a jéglabdázásban múlja felül. Ehhez a sebességhez gyors reagálás, minden körülmények között uralt, koordinált mozgás szükséges. Ehhez azonban olyan fokú jégbiztonságra van szükség, melyet csak megfe-

lelô kiválasztás utáni hosszú és fáradságos edzésekkel lehet megalapozni. Ennek a folyamatnak tervszerûnek és a legalaposabbnak kell lennie a nemzetközi élvonalhoz való felzárkózásunk érdekében. Összehasonlítva a játék szegmenseit a világ vezetô jégkorong nagyhatalmaival (Géczi, Bognár, Tóth, 2005), legjobbjaink korcsolyázó-technikai (Skinner, 2003) és bottechnikai lemaradása tûnik ki, ebbôl fakadóan a taktikai feladatok megoldása sem olyan hatékony. Ma Magyarországon (2006-ban) még nem beszélhetünk tisztán kiválasztásról (Tóth, 2005), inkább kiválasztódás zajlik a jégkorongban. A gyerekek kétféle módon (jelentkezés, kiválasztás) kerülhetnek az egyesületekbe, nagyobb azonban azok száma, akik saját önszántukból jelentkeznek erre a sportra, mint azoké, akiket „felfedez” egy jó szemû edzô! Egyértelmûnek tûnik a hazai jégkorong fellendülése, melynek népszerûsége mágnesként vonzza a gyerekeket. Azonban az egyre bôvülô fedett jégpálya szám nem áll egyenes arányban a megfelelô jégkorongra való elôkészítéssel, azaz, sok helyen a korcsolya tanfolyam hiányzik a folyamatból. Ezeken a helyeken fôleg, megjegyzem még ott is ahol van tanfolyam, a jégkorongozó gyerekek felkészültségi szintje nagyon eltérô lehet, amely megnehezíti az egységes edzések megtartását. Elôfordulhat olyan csapat, amelyben már jégkorong életkorban 3-5 éves eltérések is kimutathatók, azonban a relatív kis létszám miatt ezekre a gyerekekre is hatalmas szükség van a sportágban.

Az edzô szerepe A folyamat egyik fô szereplôje a gyerekeken kívül a tanfolyami oktató, aki az ideális esetben egyben a fiatalok elsô jégkorong edzôje is. Az új, idegen edzôtôl, új játszótársaktól való félelem, elkerülhetô amennyiben a folyamat két kulcsfigurája egy és ugyanaz. Ennek a személynek rendkívül jó pedagógusként kell a leendô hokisták kötôdését megalapozni sportágunk iránt. Az ideális kapcsolat a tanfolyam és a jégkorong között akkor valósul meg, ha ugyanazon a jégpályán, ugyanazzal az edzôvel zajlik a folyamat. Az óvodai, iskolai korcsolyatanfolyamok azok a kiválasztás szempontjából fontos események, melyek a sportág bá-

20-25

2006/06/28 11:08

Page 1

20 MAGYAR EDZŐ

■

2006/2

nehezíti az ésszerû választást, sôt a sportjátékok lényege, az ellenfél tevékenysége is a döntés eredményét befolyásoló tényezô. Ennek megfelelôen a sportjátékokban csak ésszerû, de nem optimális döntésekrôl beszélhetünk, s tisztában kell lennünk a siker relativitásával, gyakran esetlegességével. A racionális stratégia csak azt biztosíthatja, hogy hosszabb távon hatékonyan oldjuk meg a problémákat, de az egyes akciók, mérkôzések sikere az intuíción, anticipáción vagy a szerencsén múlik.

Következtetések Az ésszerû játék kialakítása a legnehezebb edzôi feladatok közé tartozik. A sportjátékokban állandóan változó környezetben kell olyan csapatszerkezetet és tevékenységi formát kialakítani, amely figyelembe veszi a problémamegoldás korlátait, ösztönzi és koordinálja a benne résztvevô játékosokat és megtalálja a döntéshozatal idejének, helyének és módjának azt az ötvözetét, amely elôsegíti a gyôzelmet. Mivel az ésszerûség, mint általános kategória, minden sportjáték stratégiájának alapja kell hogy legyen, elengedhetetlen a sportágak sajátosságainak feltárása, a siker befolyásoló tényezôinek további elemzése. szervezeti formák közé tartozik, hiszen az öt játékos közti munkamegosztás nem tartalmaz merev „munkaköröket”, hanem csak lazán értelmezett szerepeket, posztokat. Kosárlabda mérkôzés közben az irányító játékos gyakran old meg a hagyományos értelmezésben centerfeladatokat (pl. lepattanó szedés), s középjátékos is végez mezônytevékenységet. Az ésszerû játékstratégia kialakításában a szerepek, tevékenységek kialakítása és koordinációja döntô jelentôségû. Az alkalmazott struktúra és játékrendszer csak akkor lehet a hatékony problémamegoldás eszköze, ha az a saját erôforrások értékelése és a környezet, az ellenfél elemzése alapján kerül kialakításra.

Információk és döntések A mérkôzések közbeni döntések egyik sajátossága, hogy rövid idô alatt, idôkényszerben kell meghozni ôket. Ezért a sportjátékokban kiemelten fontos, hogy ki, illetve milyen információk birtokában hozza meg a taktikai döntéseket. A kosárlabdában népszerû ellenôrzött játék irányzata a mérkôzés közben felmerülô döntési helyzeteket megpróbálja egyszerû igen-nem típusú döntésekre redukálni, s a lehetô legtöbb szituációt tipizálva az edzéseken

gyakoroltatni. Ebben a nagyon logikus rendként felépülô játékrendszerben a fô döntéshozó az edzô, illetve a játéktéren az irányítással megbízott játékos, a többiek a jól strukturált és begyakorolt problémákat oldják meg. A szabad játék irányzata inkább holisztikus, az egész játékot egységként kezelô döntéseket alkalmaz. Ebben a stílusban minden játékos részt vesz a taktikai döntések meghozatalában és végrehajtásában, és a játék inkább elvek, rugalmas szabályok összességeként alakul ki. A szabad játék elônye, hogy az információk felvétele és a döntéshozatal a legközelebb van a cselekvéshez (az adott helyzetrôl a játékos tudja a legtöbbet), hátránya viszont, hogy a döntéshozó játékos nem tökéletesen elkötelezettje a csapat szintû céloknak, s öncélú játékkal ronthatja a problémamegoldás hatékonyságát. Az ésszerû játék felépítésében ezért a szerepek kialakítása mellett az ösztönzés és koordinálás a legfontosabb feladat.6

Kockázat és bizonytalanság A sportjátékokban nincsenek biztos kimenethez vezetô döntések. A helyzet értelmezésétôl kiindulva a döntés meghozatalán keresztül a végrehajtásig rengeteg bizonytalansági tényezô

Felhasznált irodalom Holinger, John (2005): Pro Basketball Forecast. Potomac Books, Washington D.C. Jackson, Phil – Delehanty, Hugh (1995): Sacred Hoops: spiritual lessons of hardwood warrior. Hyperion, New York Miller, Gary J.(2002): Menedzserdilemmák: a hierarchia politikai gazdaságtana. Aula, Budapest Oliver, Dean (2004): Basketball on Paper: rules and tools for performance analysis. Brassey’s, Washington D.C. Simon, Herbert (2004): Az ésszerûség szerepe az emberi életben. Gondolat, Budapest Smith, Dean (1981): Basketball – multiple offense and defense. Prentice – Hall, New Jersey Sterbenz Tamás (2005): Játékelmélet és sport. Elôadás az V. Országos Sporttudományi Kongresszuson, Budapest 1

Simon (2004) Smith (1981) 3 Holinger (2005) becslése NBA adatok alapján 4 Oliver (2004) 5 az ilyen típusú döntésekkel foglalkozó játékelmélet (game theory) sportbeli alkalmazásáról: Sterbenz (2005) 6 Miller (2002) 2

■

MAGYAR EDZŐ 25

2006/2

negatív érzelmi megnyilvánulásokat, viselkedési formákat, megfelelôen tájékozódhatunk a koncentráltsági állapotról, motiváltságról, önbizalomról. Akár írásos, akár auditív formában rögzítjük ezeket a jeleneteket, a verseny után nyugodtabb körülmények között könnyen visszaidézhetjük ôket. Itt kell szólnunk a külsô körülmények befolyásoló szerepérôl. A játékvezetô esetlegesen hibás ítéletei, az ellenfél teátrális viselkedése, az idôjárási viszonyok, a nézôk (szülôk), és hogy ne feledjük a pálya talaja, vagy az egyéb helyben felmerülô problémák (pl. akusztikus zavarok) különbözô hatásokat válthatnak ki. Ezek feljegyzése és kiértékelése ugyancsak segíthetik játékosaink fejlôdését. A fentiek alapján bizonyára sikerült bemutatni, hogy a világ egyik legnépszerûbb labdajátéka a tenisz, az igényes szakmai megfigyelhetôség szempontjából nem is egyszerû! A számos meghatározhatatlan szituáció igen sokféle módon jelentkezik, a különbözô ellenfelek ugyancsak szakadatlanul módosítják a játékosainktól elvárt optimális megoldásokat. A nehézségek azonban nem akadályozhatnak meg bennünket abban, hogy objektív mérôszámokat, teljesítményt alakító mutatókat keressünk!

A megfigyelés lehetôsége egy számítógépes program segítségével A szakmában használt számítógépes szoftverek többnyire az alábbi komponensek megfigyelésére irányulnak: • Az adogatásra vonatkozó adatok: – ász adogatások, kettôs hibák, – elsô és második adogatások sikeressége, – az elsô és második adogatásból megnyert ill. elvesztett pontok aránya, – adogatások sebessége. • A pont típusa: – ki nem kényszerített hiba (amikor a játékos az ellenfelétôl függetlenül hibát vét), – kikényszerített hiba (amikor a játékos rontása az ellenfél kezdeményezô ütésébôl következik), – nyerô ütés (amikor a játékos védhetetlenül üti ellenfele térfelére a labdát). • A labdaérintés típusa: – adogatás, – tenyeres oldali ütés, – fonák oldali ütés. • Az ütések módja: – adogatás fogadás, – alapütés, – röpte ütés, – átemelés, – lecsapás,

– támadó ütés, – elütés, – ejtés. • Az ütések jelölése célterületek alapján: – ütés a pálya jobb oldaláról, – ütés a pálya bal oldaláról, – ütés a hálótól, – ütés a „T” vonalról, – ütés az alapvonalról, (megjegyzés: a felosztás a labda pattanásának helye alapján történt). • Tisztaidô – holtidô aránya. – labdamenetek idôtartama, – labdamenetek közötti szünetek idôtartama, – szünetek idôtartama térfélcseréknél. A felsorolt feladatok megoldásához olyan speciális számítógépes programok készíthetôk, melyek a megoldások módjait, gyakoriságait azonnal, még a helyszínen rögzítik, majd összegzik. Szakmailag kedvezô visszhangot kapott Slédr (1999) cseh szakember programja, mely kiváló lehetôséget ad a teniszmérkôzések rögzítéséhez és értékeléséhez. Illusztrációként közreadunk a program alapján egy mérkôzésrôl készített regisztrátumot, hiszen magát a szoftvert a Semmelweis Egyetem Sporttudományi Karának Sportjáték Tanszékén mi is közel 6 éve használjuk.

A program általános adatai: Név: TENNIS MATCH, Light 1.0 Kiadó: CT-GROUP, Prága, Csehország Szerzô: Dr. Jiri Slédr Minimális PC konfiguráció: 486 DX processzor 16 MB RAM Windows 95 vagy nagyobb operációs rendszer A program a labdamenet utolsó mozzanatát, az akció eldôlésének a módját jegyzi, ahogy ezt az 1. ábrán jeleztük. Pontról-pontra kell bevinni az adatokat a holtidôk alatt, a labdamenetek közti szünetekben. Ehhez megfelelô gyakorlottság és figyelem szükséges, azonban néhány mérkôzés alatt erre szert tud tenni az edzô. Az 1. táblázatban ismertetjük a megfigyelés közben bevitt adatokat. A kapott statisztikai lapot a 2. táblázat mutatja Mandula Petra egyik wimbledoni mérkôzése alapján. A program a következô szempontok szerint végezte el a csoportosításokat: • A táblázat elsô részében vízszintes bontásban az adogatásokkal kapcsolatos információkat kapjuk. Számszerûen (elsô oszlop) és százalékosan (második oszlop) is jelzi az összes adogatást, az ászok és kettôs hibák számát, az elsô és második adogatás megoszlását. • A táblázat második része az akciók

Általános adatok:

• Mérkôzés helye, ideje, kategóriája. • Játékosok neve, életkora, egyesülete, minôsítése. • Külsô körülmények: hômérséklet, szél, páratartalom, napsütés.

Az adogatásra vonatkozó adatok:

• Adogató játékos neve. • Az elsô és második adogatás pattanásának jelölése a megadott célterületek alapján.

Az akció kimenetelére vonatkozó adatok:

• Ki döntötte el a pont sorsát? • Hogyan dôlt el a pont? – kikényszerített hibával, – ki nem kényszerített hibával, – nyerô ütéssel, – szerencsés ütéssel. • Milyen volt az utolsó labdaérintés típusa? – adogatás, – tenyeres, – fonák, – lecsapás. • Milyen volt az utolsó labdaérintés módja? – adogatás fogadás, – alapütés, – röpte, – elütés, – támadó ütés, – átemelés, – ejtés. • Az utolsó három labdapattanás jelölése a megadott célterületek alapján. Az adatbevitel folyamata 1. táblázat

19-26

2006/06/28 11:07

Page 1

26 MAGYAR EDZŐ

Adogatott pontok 1. adogatásból ász 1. adogatás sikeressége 2. adogatásból ász 2. adogatás sikeressége Kettôs hibák

Tenyeres ütések össz. Adogatás fogadások Alapütések Röpték Elütések Támadó ütések Átemelések Ejtések Fonák ütések össz. Adogatás fogadások Alapütések Röpték Elütések Támadó ütések Átemelések Ejtések Lecsapások összesen Ütések a hálótól Ütések a T-vonalról Ütések az alapvonalról Ütések tenyeres oldalról Ütések fonák oldalról Ütések a játszma 1. fel. Ütések a játszma 2. fel. Rövid szünetek Közepes szünetek Hosszú szünetek Rövid pontok Közepes pontok Hosszú pontok Pontok típusai összesen Lejátszott pontok össz. Siker index Hiba index Pontok idôtartama össz. Szünetek idôtartama Mérkôzés idôtartama

■

2006/2

Mandula Petra Adogatások Adogatások százalékos száma megoszlása 58 100% 0 0% 39 67% 0 0% 16 27% 3 5%

Iroda Tulyaganova Adogatások Adogatások százalékos száma megoszlása 67 100% 5 7% 31 46% 1 1% 33 49% 3 4%

Nyerô ütések

Nyerô ütések

6 0 1 1 1 2 0 1 9 2 4 0 0 3 0 0 0 2 9 2 5 7 9 6 1 10 4 6 4 5 15 125 = 100% 30% 32% 09:04:07 49:53:07 58:58:04

Kikényszerített Ki nem hibák kényszerített hibák 5 2 5 8 0 7 0 1 0 0 0 6 0 0 0 0 7 13 5 4 2 4 0 1 0 0 0 4 0 0 0 0 0 2 0 0 0 16 2 7 1 5 1 8 8 30 4 10 5 6 5 19 2 15 11 21 1 10 0 9 12 40

5 3 0 0 1 1 0 0 3 0 0 0 2 1 0 0 0 0 3 2 1 2 9 5 2 8 4 10 2 2 14

Kikényszerített Ki nem hibák kényszerített hibák 13 6 3 4 6 1 0 0 3 0 1 0 0 1 0 0 10 10 0 5 7 4 0 0 3 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 4 17 3 10 2 10 5 17 15 6 4 6 6 9 7 8 6 6 12 10 4 7 3 23 19

20% 15%

Egy mérkôzés statisztikai adatlapja 2. táblázat végkimenetelével kapcsolatos adatokat tartalmazza. Függôleges bontásban három csoportba osztja a labdameneteket aszerint, hogy miként fejezôdött be: nyerô ütéssel, kikényszerített hibával vagy ki nem kényszerített hibával. Elmondhatjuk, hogy minden pont valamelyik kategóriába besorolható, eltekintve néhány szerencsés ütéstôl (pl. necces labda). Egy apró szubjektív tényezô szerepel itt a megfigyelô részérôl, hogy mikor ítéli kikényszerített hibának és mikor

ki nem kényszerített hibának az adott poént. (Megj.: a továbbiakban a vizsgált szempontokat vastag vonallal határoltuk el egymástól a jobb áttekinthetôség kedvéért.) • A második rész elsô, második és harmadik hasábja a statisztika egyik legfontosabb eleme, mely a tenyeres és fonák oldal különbözô technikai elemeit tartalmazza. Úgymint adogatás-fogadások, alapütések, röpték, elütések, támadó ütések, átemelések és ejtések. A lecsapások-

nál nem különböztet meg tenyeres ill. fonák oldalt. • A táblázatban a taktikai ismeretekhez is adatokat kapunk. A bejegyzett célterületek alapján azt jelöli, hogy mely labdamenetek végzôdtek a háló közelébôl, az adogató vonal közelébôl és az alapvonal környékérôl, és azt is láthatjuk, mely pontokat ütötték tenyeres oldalról vagy fonák oldalról. • A játszmákon belül két részre bontja a pontokat: a szettek elsô és második felének megoszlásában.

■

MAGYAR EDZŐ 19

2006/2

zik az ellenfél Támadó Értékével. Az edzô számára a két mutató jó eszközt jelent a támadás és a védekezés értékeléséhez, de a legjobban az segítheti a racionális stratégia kialakítását, ha megtalálja azokat a tényezôket, amelyek a két érték maximalizálásához, illetve minimalizálásához vezetnek. A jelenleg ismert kutatások négy olyan kritikus faktort azonosítottak, amelyek szignifikánsan hozzájárulnak a hatékonyság növeléséhez: 1. mezônydobó százalék 2. büntetô dobások száma 3. mezônydobások száma 4. támadó lepattanók száma A kritikus tényezôk megértését segíti az, ha tudjuk, a professzionális kosárlabdában a Támadó Érték 1 körül ingadozik, vagyis támadásonként a csapatok átlagosan 1 pontot érnek el. • Amennyiben a csapat minden támadását 2 pontos dobással fejezi be, az 50 % feletti dobószázalék biztosítja, hogy a Támadó Érték 1 fölé kerüljön, s ezzel a csapat jó eséllyel bízik a gyôzelemben. • A büntetôdobások számának emelésével a csapat elérheti, hogy a Támadó Érték 1 fölé emelkedjen, hiszen az extrém eseteket nem számítva, mindenki 50% felett értékesíti ezeket. Amennyiben a büntetôdobásokkal befejezett támadások aránya nagy az összes támadás számán belül, a csapat képes a kritikus érték fölé emelni Támadó Értékét. • A mezônydobások magas száma azt mutatja, hogy a csapat kevés labdát ad el, vagyis alig van olyan támadá-

sa, amely végén nincs esélye a pontszerzésre. Az eladott labdák minimalizálása közvetetten a Védô Érték csökkentéséhez is vezet, hiszen az ellenfél kevés „könnyû” kosarat szerezhet ekkor. • A támadó lepattanók számának növelésével a csapatok olyan dobóhelyzetekhez juthatnak, amelyek befejezési hatékonysága kiugróan magas. Az ellenfél gyûrûjérôl megszerzett labdák nagy százalékban vezetnek személyi hibához és büntetôhöz, illetve a közeli dobások miatt a végrehajtás magas átlagos pontértéket jelent. Amennyiben a további kutatások megerôsítik a négy kritikus faktor fontosságát (vagy új tényezôket emelnek ki), az edzôk képesek lesznek definiálni azokat az elérendô operatív célokat, amelyek a végsô célhoz, a gyôzelem kivívásához szükségesek.

Korlátok a kosárlabdában A sportjátékok sajátossága, hogy a célok elérését a szabályok által meghatározott korlátok teszik nehézzé, egyben érdekessé. Ezek a korlátok befolyásolják a stratégia kialakítását és a végrehajtás közben hozott döntéseket egyaránt. Lássuk, milyen korlátok befolyásolják a kosárlabda csapatot támadás közben: • Idô: egy támadás befejezésére 24 másodperc áll rendelkezésre, illetve a negyedek 10 percig tartanak. A támadásból és a negyedbôl hátralevô idô mindig befolyásolja a döntések ésszerûségét, egy taktikai cselekvést csak a hátralevô idô figye-

lembe vételével lehet értékelni. Ugyanaz a dobás a támadó idô elsô részében ésszerûtlen, amelyik az utolsó másodpercben szükségszerû! • Ellenfél: a sportjátékokban minden adottság, képesség, cselekedet relatív. A támadásokból nem sok, hanem több pontot kell szerezni, mint az ellenfél. A mozgásokat nem gyorsan, hanem az ellenfélnél gyorsabban kell végrehajtani. A sportjátékokban a döntések mindig az ellenfél figyelembe vételével történnek, s sikerességük nem önmaguktól, hanem az ellenfél választásaitól függnek...5 • Hely: a mozgáselemek végrehajtását meghatározza az a hely, ahol azok megtörténnek. Egy dobás sikeressége nagymértékben függ a kosártól való távolságtól, s az ésszerû stratégia megpróbálja a dobások sikerességének várható értékét növelni. A támadások felépítését korlátozza az a helyezkedés, amit az ellenfél hajt végre védekezô stratégiája részeként, s ennek megfelelôen más és más támadó elemek ésszerûek (például egy behúzódó zónavédekezés, illetve egy egészpályán letámadó emberfogás ellen). • Személyi hibák: a támadónak tisztában kell lennie azzal, hogy ellenfele milyen eszközökkel akadályozhatja meg a pontszerzésben. Amennyiben a védekezô fél még nem érte el a negyedenként megengedett csapat személyi hibát (4), a támadónak fel kell készülnie arra, hogy az ellenfél racionális cselekedete a szabálytalanság elkövetése lehet. • Eredmény: a mérkôzések közbeni döntések talán legfontosabb meghatározója az aktuális eredmény. Az ésszerûség definíciója szerint minden cselekedetet a célok hatékony elérése szempontjából kell értékelnünk, vagyis minden taktikai döntés helyessége attól függ, hogy mennyire szolgálja a végeredmény kedvezô alakulását. A mérkôzés közbeni döntések csak az idô-eredmény függvényében értelmezhetôk, s az erôforrások felhasználását, illetve a kockázat kezelését ezeknek megfelelôen kell megtervezni-végrehajtani. A játék során hozott taktikai döntések minden alkalommal csak a korlátok figyelembe vételével értelmezhetôk, s értékelhetôk. A racionalitás szempontjából a csapatot problémamegoldó szervezetnek kell tekinteni, ahol a munkamegosztás (specializáció) és a döntési hatáskörök elosztása adja a választ a hatékony megoldás kérdésére. A kosárlabda csapat e szempontból a legrugalmasabb

18-27

2006/06/28 11:05

Page 1

18 MAGYAR EDZŐ

■

2006/2

Az ésszerû játék RACIONALITÁS A KOSÁRLABDÁBAN Sterbenz Tamás Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége, Budapest xxxxx

Összefoglaló A sportjátékokban elôforduló döntési helyzetek ésszerûséget követelnek a gyôzelemre törô résztvevôktôl. Mivel a stratégiai és taktikai döntésekben a játékok szerkezetébôl adódó korlátok, a végrehajtás kockázatossága és az ellenfél magatartása hol tudatosan, hol ösztönösen tükrözôdik, szükséges azoknak a sportágspecifikus tényezôknek a vizsgálata, amelyek az ésszerûséget befolyásolják. Az elemzés a kosárlabda példáján keresztül mutatja meg a sportjátékok racionális felépítésének lehetôségét, törekedve az általános törvényszerûségek felismerésére és a kutatási lehetôségek felvázolására. Kulcsszavak: racionalitás, stratégia, kosárlabda, hatékonyság, teljesítménymérés

Bevezetés A sportban az okos játék, a tudatos stratégia minden edzô és játékos számára alapvetô cél. A verseny után a gyôztes büszke a végrehajtott taktikára és kiemeli, hogy a játékfegyelem vezetett az ellenfél legyôzéséhez. A vesztes többnyire a kidolgozott elképzeléseket vagy az utasítások végre nem hajtását nevezi meg a vereség okaként. De vajon tisztában vannak-e a szakemberek gondolataik hátterével, s tudják-e, mi is lett volna az észszerû stratégia? Ebben az írásban a szerzô a sportbeli racionalitás fogalmát elemzi, s a kosárlabda részletesebb elemzésével próbál általánosabb törvényszerûségekre rámutatni.

A hatékonyság mérése Racionális magatartásnak nevezzük azt a cselekvést, amely egy meghatározott cél elérése érdekében történik.1 Ebbôl a definícióból következik, hogy ésszerûségrôl csak a célok megadása után beszélhetünk, s elsô lépésként meg kell határoznunk a sportoló vagy a csapat célját. Lássuk a kosárlabdát! Egy csapat célja lehet a bajnoki cím elhódítása, az adott mérkôzés megnyerése vagy, még rövidebb távon, egy támadás sikeres befejezése. Ezek a célok, bár természetesen összefüggenek, nem teljesen fedik le egymást, s ezért elemzésünkhöz ki kell választani azt az egységet, melynek tükrében az ésszerûséget, a hatékonyságot értékelni tudjuk. Mivel a ver-

senysportban a mérkôzés az az egység, amelynek megnyerésével juthat el a csapat hosszabb távú céljaihoz, kézenfekvô, hogy ezt válasszuk az elemzés alapjául. Kosárlabdában a csapatok felváltva jutnak a labdabirtoklásához, ami azt jelenti, hogy az ellenfeleknek azonos számú (maximum egy eltéréssel) akció áll rendelkezésre. A gyôzelmet az szerzi meg, aki támadásaiból több pontot szerez, mint ellenfele a sajátjaiból. A támadásokból szerzett pont önmagában, abszolút mutatóként nem segíti a célok elérésének elemzését, hiszen csak az ellenfél mutatóival összehasonlítva jelentenek valamit. A dobott illetve kapott pontok összehasonlítása más mérkôzésekkel, standardokkal sem értelmezhetô, (bármennyire hajlamos erre minden szereplô), hiszen a támadások száma, a mérkôzés tempója fontos meghatározója az elérhetô pontoknak. A támadás és védekezés hatékonyságának mérésére évtizedek óta kidolgoztak egyszerû módszereket, ezek azonban szakmai berkekben sem terjedtek el.2 Ezek szerint egy csapat támadásának hatékonyságát pontosan mutatja az a hányados, amit úgy kapunk, hogy a dobott

pontokat elosztjuk a labdabirtoklások számával: Támadó Érték = Dobott pont / Labdabirtoklások száma Egy mérkôzésen a labdabirtoklások számát a hagyományos statisztikai lap nem jegyzi, de az összesített adatokból könnyen kiszámítható, illetve becsülhetô. Kosárlabdában a labdabirtoklások mezônydobással, büntetôdobással vagy eladott labdával végzôdhetnek, s ezekbôl csak a büntetôdobások száma nem számolható automatikusan labdabirtoklásnak. Mivel a dobott kosár után kapott ráadás egy büntetô nem jelent új labdabirtoklást, a három büntetô pedig egy akció befejezéseként számolandó, becslésként a büntetôdobások számának felét, vagy pontosabban 0.44 százalékát kell használni.3 Labdabirtoklások száma = Mezônydobás +( Büntetôdobás x 0.44) + Eladott labda – Támadó lepattanó A támadó lepattanók a képletben levonásra kerülnek, hiszen új labdabirtoklás csak akkor kezdôdik, amikor az ellenfél birtokába kerül a labda.

A hatékonyságot növelô tényezôk Egy csapat megnyeri az adott mérkôzést, ha Támadó Értéke meghaladja saját Védô Értékét, ami megegye-

■

MAGYAR EDZŐ 27

2006/2

• A következô adatsorok az idôbeliségre utalnak. Láthatjuk a labdamenetek közti rövid-, közepes- és hosszú szüneteket, ill. a rövid-, közepes-, és hosszú labdameneteket. • A fent említett tényezôket összesítve is megtaláljuk, ill. az összes lejátszott labdamenet száma is lényeges, mely a különbözô eredménnyel végzôdô mérkôzések késôbbi százalékos összehasonlíthatóságához ad támpontot. • Az eddigi értékekbôl siker- és hiba indexek számolhatók ki az alábbiak szerint: Siker index: (a játékos nyerô ütései + az ellenfél kikényszerített hibái) x 100 az összes lejátszott pont Hiba index: a játékos ki nem kényszerített hibái x 100 az összes lejátszott pont (Megj: A program készítôje szerint a 30% feletti sikeresség, és a 20% alatti hibázás már kifejezetten jó eredményt valószínûsít. Természetesen a két tényezô alakulása erôsen ellenfélfüggô. Úgy gondoljuk, hasznos összehasonlításokat lehet végezni ezekkel az arányszámokkal.) • Az utolsó három tényezô a mérkôzés összesített idôviszonyait mutatja be. A program használata során szerzett eddigi tapasztalatok meggyôztek bennünket arról, hogy a szoftver jól adaptálható a különbözô típusú, minôsítettségû, korosztályú versenyekre. A gyakori használat révén igen hasznos objektív mutatókhoz jutottunk, melyekrôl a következô

Könyvismertetô Sh. Dean:

Nutrition and Endurance Triathlon Where do I begin? Meyer and Meyer Sport, UK, Oxford, 2004.

munkákban készségesen számolunk be érdeklôdô olvasóinknak. Összegzés képpen elmondhatjuk, jegyzetelésünk legmagasabb fokát akkor fogjuk elérni, ha a fent említett módszereket és tartalmakat együttesen alkalmazzuk. Próbáljuk folyamatosan finomítani, személyre szabni megfigyelésünket, hogy kellô pontossággal térképezhessük fel a játékot és játékost egyaránt. Mindezekhez nagy segítséget jelenthet egy jól alkalmazható számítógépes program. Fáradságos munkánk pedig akkor nyeri el jutalmát, ha olyan törvényszerûségek birtokába jutunk, melyek ismerete révén sokkal eredményesebben tudjuk végezni edzôi hivatásunkat. Reméljük, hogy írásunkkal felkeltettük a kollégák figyelmét egy olyan terület irányába, mely a sikeres edzôi munka egyik alapja.

Felhasznált irodalom: Jákfalvi B. (1985): Teniszezés, Sport, Budapest. Rigler E. (2004): Sportjátékelmélet I. kötet - TF jegyzet, Plantin-Print Bt. Schönborn R. (1998): Tennis techniktraining, Meyer & Meyer Verlag, Aachen.

Felhasznált program: Sledr J. (1999): Tennis Match Light 1. – CT-Group A programot forgalmazza: Teniszedzôk Magyarországi Egyesülete, Budapest, E-mail: [email protected]

A 144 oldalas, színes fotókkal gazdagon illusztrált könyv nem táplálkozástudósok számára készült. Nagyon is gyakorlati ismereteket, jól hasznosítható tanácsokat nyújtó kiadványról van szó, amely kifejezetten a triatlonista, illetve az edzôje számára ad útmutatást. Meg persze azon sportolók illetve edzôk, sportszakemberek számára is, akik olyan sportágakban érintettek, ahol az állóképességnek kiemelkedô szerepe van. A könyv 3 részbôl és függelékbôl áll. Ismerteti a tápanyagok szerepét, az egészséges és adekvát táplálkozás alapelveit, a táplálkozási piramist, a táplálékok összetételét, a napi szükségletet az egyes tápkomponensekbôl (RDA értékek). Komoly figyelmet szentel az edzés és versenyzés alatti táplálkozás kérdéseinek is. Fontos része a könyvnek a táplálékkiegészítôkkel, legális teljesítményfokozó szerek (vagy annak vélt készítmények) alkalmazásával kapcsolatos fejezet. Szó esik kreatinról és antioxidánsokról, karnitinrôl és ginsengrôl, melatoninról és számos más, biológiailag aktív hatású anyagról. A könyv jó stílusban, könnyed szófûzéssel iródott, az olvasótól nem igényel magas fokú kémiai vagy biológiai ismereteket. Megértéséhez nem kell tudományos háttér, igaz némi angol nyelvismeret azért szükséges. Jó szívvel ajánlom a sportolóknak s az edzôiknek is. Szabó S. András

17-28

2006/06/28 11:03

Page 1

28 MAGYAR EDZŐ

■

2006/2

LÉGIÓS KÉRDÉSEK – SZAKMAI DILEMMÁK

A világcsúcstartó aggódik

Felsô sor: Téglás Péter, Dr. Ormai László, Fülöp István. Alsó sor: Li Jiawei, Boros Tamara, Póta Georgina, Fazekas Mária, Molnár Zita

Két asztalon játszottak párhuzamosan: az egyiken a horvát Boros Tamara a kínai Csang Jing-jinggel, küzdött, a másikon a szingapúri Li Jia Wei ellenfele a Kínából honosított, de már évek óta német állampolgár Jie Schöpp volt. Amúgy pedig a magyar csapatbajnoki finálé, a Statisztika-Postás-Matáv SE derbi második összecsapása zajlott… Furcsa világ. ni. Így fordulhatott elô, hogy az idén épBár manapság már mind kevésbé pen azt nem tudta teljesíteni, amiért tumeglepô az ilyesfajta felállás, hiszen a lajdonképpen idehoztuk, azaz a Bajnokok nemzetközi sportélet egyértelmûen eb- Ligájában nem hogy nem segített, de be az irányba halad, miért lenne ez más- egy-egy meccsünk éppen rajta úszott el. ként a magyar asztaliteniszben. Véleményem szerint így nincs értelme „A légiósok? – kérdez vissza Fülöp Ist- külföldi játékost szerzôdtetni, még ha viván, a Statisztika vezetôedzôje. – Nehéz lágsztárról is van szó.” egyértelmûen eldönteni, hogy káros-e ez De akkor miért szerzôdtették – adódik a folyamat. Itt van például Boros Tamara. a kérdés, aminek megválaszolásához isÔ ugyebár immár kilenc esztendeje ná- merni kell a sportág honi viszonyait. A lunk játszik, sokat edz a Marczibányi té- magyar bajnoki címeket 1968 óta zsinórren, amibôl a feltörekvô fiatalok rengete- ban nyerô Statisztika mind nehezebb felget tanulhatnak, ráadásul egyfajta példa- adat elôtt áll, ha ezt a speciális világcsúkép-szerepet is betölt nálunk. Ez jó, ez csát (az idei volt az együttes 39. egymás mindenképpen hasznos, még akkor is, után megszerzett csapatbajnoki aranyérha a válogatottban természetesen nem me!) továbbra is életben szeretné tartaszámíthatunk a játékára. Az ellenpélda Li ni. A jelenlegi legnagyobb vetélytárs, a Jia Wei, aki viszont nagyon keveset van Postás-Matáv SE ugyanis mindent mega Marczibányi téren, általában a fontos tesz annak érdekében, hogy a Statisztimeccsek elôtt érkezik, aztán már utazik kát letaszítsa a trónról: a fentebb említett is tovább, alig-alig látjuk, és ebbôl követ- Jie Schöpp és Csang Jing-jing személyékezôen a formáját sem tudjuk kontrollál- ben olyan légiósokat szerzôdtetett, akik

Európa bármely bajnokságát eldönthetik a saját csapatuk javára. Bármelyiket, kivéve a magyart… A Marczibányi téri alakulatot ugyanis még velük sem tudták legyôzni a zuglóiak, így aztán a világ ismét megemelheti a kalapját, az immár 39-szeres magyar bajnok elôtt. „Szakmailag talán az volt a legnehezebb feladat, hogy a különbözô leterheltségû játékosokat ugyanarra az idôre, a bajnoki döntôre kellett csúcsformába hoznunk – magyarázza a korábban a válogatottat is irányító szakember. – Miközben a világ élvonalához tartozó Boros Tamara, Li Jia Wei és persze Póta Georgina folyamatosan járták a nemzetközi versenyeket, ezáltal óriási megterhelésnek voltak kitéve, addig például Fazekas Máriának és Molnár Zitának a március elejei országos bajnokság volt az utolsó olyan eseménye, ahol tétmérkôzést játszott, a csapatbajnoki döntô pedig május végén volt. Ez a különbség nagy szakmai kihívást jelentett, elsôsorban ezt kellett megoldanunk ahhoz, hogy gyôzelmi reményekkel léphessünk asztalhoz a Postás ellen, s miként azt az

■

2006/2

ként a nehéz pillanatokban miként nyilvánul meg. Az edzôi instrukciók, a biztatás is sokat számít, s magától értetôdôen a közönség buzdítása, együttérzésének kifejezôdése úgyszintén… Az önbizalmat, régi tapasztalat, mindenek elôtt a felkészülés során végzett lelkiismeretes edzésmunka erôsítheti a leginkább. A gyenge pontok?... Számomra is érdekes módon a szélekrôl, szögbôl érkezô lövésekkel adódik esetenként problémám, a középrôl érkezôk kevésbé, s természetesen még távolról sem értem el általában teljesítô képességem maximumát… – Úgy sejtem, sok szabadideje nem lehet, hiszen a vízilabdázás szinte egész embert kíván, s ön ráadásul nemes hivatást választott, orvos, aki éppen PhD diploma munkáján dolgozik… Kevés szabadidejét mivel tölti legszívesebben, s munkahelyén min dolgozik? – Tény, gyakran kerülök idôzavarba. Ha egy kevés idôm marad, olvasási szenvedélyemnek élek – Remarque, Tolsztoj, Merle – „mindenevô” vagyok egyébként - s szívesen megyek ki a természetbe akár gyalog, akár kerékpáron… – Diploma munkájának mi a témája? – Magas vérnyomás és a sport. Dr. Pavlik Gábor professzor a témavezetôm – a férfi válogatott orvosa – minden segítséget megkapok tôle és a kollégáktól, s remélem, nem csalódnak majd bennem. – Ön képzett, szép és sikeres. Befejezésül – csak röviden, néhány szóban – elmondaná-e, miként képzeli el a jövôjét? – A diploma-munkám befejezésével még nem tekinthetem magam kész orvosnak, ehhez szakorvosi képzettség szükséges, tehát erre kell majd koncentrálnom. A belgyógyászat valamelyik speciális területét választom, de még nem döntöttem végérvényesen ebben a kérdésben… Ami a vízilabdát illeti, késôn kezdtem, s igaz, az idô is szárnyal, de ôszintén szólva nem érzem magam öregnek a kapuban… Idén Kínában Világ Kupa, szeptemberben Belgrádban Európa-bajnokság vár ránk. Jövôre Melbourne-ben rendezik a Világbajnokságot, majd 2008-ban Peking ad otthont az olimpiának… Eddig látok el, s a célkitûzésünk nem kevés: minimum a legjobb négy közé jutni minden kiemelkedô eseményen….Végezetül, de egyáltalán nem utolsósorban. Sokat kaptam a családomtól, szüleimtôl, húgomtól. Szeretnék egy szép családot alapítani, s nem kifutva az idôbôl. Természetes, hogy ez is foglalkoztat, mert hiszen ez, a család adja meg az értelmét egész hátralévô életemnek. Gallov Rezsô

MAGYAR EDZŐ 17

16-29

2006/06/28 10:59

Page 1

16 MAGYAR EDZŐ

■

2006/2

Otthon a vízben – otthon a tudományban DR. HORVÁTH PATRÍCIA KETTÔS ÉLETE A történet - jóllehet meglepô, sôt már-már szinte mesébe illô fordulatokban bôvelkedik - valóságos. A roppant csinos, nyurga Horváth Patrícia szûkebb pátriájában, Sopronban kezdett el kosarazni 1989ben, a Postás játékosaként bekerült az utánpótlás válogatott keretbe is, ragyogó jövôt jósoltak a szakemberek a nem mindennapos tehetségnek. 1996-ban azután – mint orvostanhallgató – a fôvárosban folytatta a játékot. Egy hirtelen irányváltozással – makacs térdsérülések után – egy évvel késôbb viszont merôben más csapatsportra vált – vízilabdázni kezd. Hallatlan becsvágyra és önbizalomra vall, hogy valaki ebben a ”bonyolult” és sokoldalú alapokat követelô sportágba lényegében minden elôzmény után belevág, még akkor is, ha nem mezônyjátékos, hanem - kitûnô fizikai adottságai révén - a kapus posztján. Tizennégy évi kihagyás után, tavaly Montrealban nyert ismét világbajnoki címet a magyar nôi válogatott. A döntôben a rendes játékidô végén – bár már 73-ra is vezettünk – végül 7-7-es döntetlenre álltunk. A hosszabbításban hármat lôttünk, viszont egyetlen egyet sem kaptunk. Horváth Patrícia egész egyszerûen „lehúzta a rolót, vízen járva parádézott”, 10-7-re nyertünk. Szépséges kapuvédônk – az egész tornán remekelt – bekerült természetesen a torna All Star válogatottjába.

– Legelôbb is azt mondja el, Patrícia, hogyan jutott eszébe ez a rendhagyó váltás kosárlabdáról vízilabdázásra? – szegeztük a népszerû kapusnak a kérdést „hivatalának” kis tanácstermé ben, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának Orvosi Tanszékén, ahol a válogatott erôssége predoktori ösztöndíjasként dolgozik. – Igaz, a húgommal, „Adával” együtt - jó növésûek lévén - szinte természetszerûen kezdtünk el kosarazni, mellesleg ô kitartott, a Gyôrben játszik ma is, engem az utolsó két évben gyakran zavartak térdsérülések. A vízilabdát mindig is szerettem, vonzónak találtam, s az igazság az, hogy nem minden úszó alapok nélkül vágtam csak úgy bele a dolgok közepébe, hiszen hat éves koromban tanultam meg úszni, négy évig rendszeresen úsztam, versenyeztem, emlékszem, még a hagyományos Csík Ferenc emlékversenyen is elindultam. Gyorson és mellen egész jól ment… – Ezzel együtt bámulatos villám karriert futott be, hiszen kilencvennyolc ôszén igazolt a Vasasba, s röpke két év alatt már eljutott a válogatottig. - Elsô „profi”edzôm, Pálinkás Tamás próbált ki a kapuban, látott el tanácsokkal, roppant lelkiismeretesen foglalko-

zott velem, tényleg sokat köszönhetek neki és Mátéfalvy Csabának is, aki nem csak, hogy kapus volt maga is, hanem késôbb, mind a mai napig, a felnôtt férfi válogatott kapusedzôje. - Kétezer-egy végén már válogatott, Sós Ildikó mögött másodkapus, azután egy évre rá már tagja a Világ Kupát nyert együttesnek, újabb esztendôvel késôbb a világbajnoki ötödik helyezett, tavalyelôtt pedig a Világ Ligában ezüstérmes gárdának… A tavalyi montreali világsikert már ecseteltük. Azért ez szinte példátlan sorozat, nem? – Nem szoktam elégedetlenkedni, de Athént – kétezer-négyet - kihagytuk ugye, hiszen oda végül is nem jutottam ki. A csapat ugyan nem tündökölt, de ettôl függetlenül is: álmodoztam, mert az olimpia semmivel sem pótolható élményt ígért. Nem kárhoztatok ellenben senkit és semmit, ez volt a döntés, kész, nem volt mit tenni, elfogadtam, bár ôszintén, így utólag is bevallom, nehezen dolgoztam fel magamban. – A kétezer-négy-ötös idénytôl a Domino-BHSE Polo csapatát erôsíti, tavaly már megnyerték a Magyar Kupát, idén májusban a bajnokságot is, sôt ezt megelôzôen a nemzetközi vizeken is letették névjegyüket a szenzációs LENKupa gyôzelemmel. Változások követ-

keztek a klub tekintetében és a válogatottban is, hiszen a VB-siker után az élô legenda, Faragó Tamás lemondta a nemzeti együttesnél betöltött szövetségi kapitányi szerepét, helyét Szilágyi Péter vette át… – A BHSE-ben remekül érzem magam, nagyszerû a társaság, ahol ismert szakember, Györe Lajos és mellette Rottler Antal irányítja a felkészülést…. A válogatott új edzôje, aki Új-Zéland válogatottját is vezette korábban az elmúlt hetekben lényegében a kölcsönös ismerekedés zajlott. Bizakodó vagyok, továbbá a vezetôedzô mellett segítôk, Petrovits Mátyás és Tim Gábor dr. a folytonosságot képviselik. – A kapus szerepe minden csapatsportágban különleges fontossággal bír, a gyôzelem vagy vereség tekintetében megkülönböztetett a jelentôsége, s ez a vízilabdázásában talán még fokozottabb is. Ezt a rendkívüli felelôsséget, nyomást, miként kezeli, s hogyan látja technikailag erôs, illetve gyengébb oldalait? – A felelôsség tekintetében azt mondhatom, úgy vélem legalábbis, hogy ezt képes vagyok kezelni. De hát nem vagyok egyedül. Meghatározó, hogy a csapat, a közösség mennyire bízik bennem, s hogy ez idôrôl-idôre, fô-

■

MAGYAR EDZŐ 29

2006/2

eredmény mutatta, sikerrel oldottuk meg a feladatot.” Olyannyira sikeres volt a felkészülés, hogy – ellentétben a tavalyi, hárommeccses döntôvel – a Statisztikának két mérkôzés elegendô volt a csapatbajnoki arany begyûjtéséhez: az idegenben elért 9:9-es döntetlent – amit „agyonnyert” állás után adott ikszre a Statisztika – hazai környezetben magabiztos, 10:6-os gyôzelem követett. Amiben természetesen nagy szerepet vállalt az együttes legjobb játékosa, Boros Tamara, de – és a magyar asztalitenisz szempontjából ez egyáltalán nem érdektelen - Póta Georgina és Fazekas Mária is fontos meccseket nyerve segítette a Statisztikát az újabb világcsúcs eléréséhez. „Fontos, persze, hogy fontos a légiós, de a magyar asztalitenisznek sokkal fontosabbak a hazai játékosok, mert ôk adják majd a válogatottat, amely az elkövetkezendô nagy világversenyeken, az Európa- és világbajnokságokon, no meg persze a pekingi olimpián asztalhoz állhat majd” – utal Fülöp István a sportág egyik legfontosabb kérdésére, amely mellett a csapatbajnoki finálé kapcsán sem lehet elmenni szó nélkül. A nemzetközi szövetség ugyanis úgy döntött, hogy a 2008-as nyári játékokon, az olimpiák történetében elôször, csapatversenyt rendez majd, ahová elsôsorban az egyéni világranglistás helyezések alapján kvalifikálhatják magukat a legjobbak. Ahhoz tehát, hogy a magyar nôi válogatott ott lehessen 2008-ban Pekingben, a világelithez tartozó asztaliteniszezôket kell majd felmutatnia. Hogy kiket? Nos, mivel Bátorfi Csilla már visszavonult a válogatottól, így a Németországban profiskodó Tóth Krisztina mellett valószínûleg – köszönhetôen a Marczibányi téren folyó kiemelkedô szakmai munkának – a statisztikás tehetségek elôtt nyílhat lehetôség arra, hogy kiharcolják a részvételi jogot. Elsôsorban Póta Georginára számíthat majd Téglás Péter, a nôi válogatott szakvezetôje, de a tehetségük okán akár a még nála is fiatalabbak - például Pergel Szandra és Li Bin – is „odaérhetnek” Pekingre. Ehhez azonban rendszeres játéklehetôségre van szükségük, amit a Marczibányi téren is pontosan tudnak. „Már eddig is igyekeztünk a jövô csapatát építeni, ám mostantól sokkal markánsabban, sokkal határozottabban tesszük mindezt – magyarázza a Statisztika elsôszámú szakmai irányítója. - Most még a mögöttünk álló idényt, a harminckilencedik bajnoki címünket ünnepeljük, de gondolatban már jóval elôrébb járunk. Úgy tervezzük, hogy ôsztôl a fiataloknak az eddigieknél is több játéklehetôséget

adunk majd, ám mivel nekik még túlságosan nagy falat lenne a Bajnokok Ligája, ezért úgy döntöttünk, hogy ott nem, csupán a másodikszámú európai sorozatban, az ETTU-kupában indulunk, ami jó nemzetközi tapasztalatszerzési lehetôséget jelenthet nekik. És hogy mennyire komolyan gondoljuk a jövô építését, azt igazolja néhány fájdalmas, de elkerülhetetlen döntésünk is. Így például a rutinosabb, harminc év körüli játékosaink közül lesz olyan, akit el kell engednünk, mert nem tudjuk foglalkoztatni ôket, annak pedig nincs értelme, hogy csak edzenek és aztán a kispadon ücsörögjenek. Ennél sokkal értékesebb asztaliteniszezôkrôl van szó. Azt is elhatároztuk, hogy az elôttünk álló idényben már nem számítunk a szingapúri Li Jia Wei-re, a légiósok közül így csak Boros Tamarát tartjuk meg, de hát ô olyan régen játszik már nálunk, hogy rá nem is légiósként tekintünk.” Szóval a mind erôsebb konkurencia ellenére sem a könnyebb, ám a sportág szempontjából kedvezôtlenebb utat választják a Marczibányi téren: a kész játékosok megvásárlása helyett a Statisztikánál továbbra is a megalapozott szakmai munkában hisznek, s amint az elmúlt, közel négy évtized is bizonyítja, nekik van igazuk. Vélekedésük helyességét erôsíti,

hogy a szövetség vezérkara úgy döntött, az új idényben megváltoztatja a csapatbajnoki rendszert: igaz ugyan, hogy négy helyett háromfôs csapatok játszanak majd az élvonalban, de egy-egy mérkôzésen, együttesenként két magyar játékosnak mindenképpen asztalhoz kell állnia, tehát például az írásunk elején említetthez hasonló eset jövôre semmiképpen sem fordulhat elô. A döntést, annak ellenére, hogy a kisebb létszámú csapat nem a Statisztikának kedvez, örömmel fogadták a Marczibányi téren („Ennyi kompromisszumra mindenképpen szükség van” – hangoztatják), hiszen ez azt jelenti, hogy a szövetségben is észlelték azt a veszélyt, ami a légiósok korlátlan számban való szerepeltetése jelenthet. Könnyen lehet ugyanis, hogy a nemzetközi kupákban sorra születnének a „magyar” sikerek, ám a jelenleg is a világ legjobbjai közé tartozó nôi válogatott (ne feledjük: a tavaszi brémai világbajnokságon a hatodik helyen zárt a csapat!) eközben mind lejjebb csúszna, s magyar szempontból természetesen ez utóbbi megakadályozása sokkal fontosabb. Ezért pedig még mindig a 39-szeres magyar bajnok Statisztika, illetve az együttest irányító szakmai stáb tehet a legSzûcs Miklós többet…

Tájékoztató a kecskeméti kiállításról 2006. szeptember 1-tôl 10-ig, Kecskeméten, az Erdei Ferenc mûvelôdési központban kiállítás keretében mutatjuk be Sinkó Andrea, Claudia és Ifj. Sinkó Lajos tulajdonában levô sportrelikviákat, valamint a hazai és nemzetközi sport, és politikai élet kiemelkedô személyiségektôl származó autogramokat. A több mint tízezer aláírás olimpiai bajnokok, világbajnokok, Európa-bajnokok, helyezettek, edzôk, kiemelkedô személyek autogramjai közel száz különbözô kikészített bôrökön (juh, kecske, borjú, sertés, kenguru, sevró) lesznek láthatók. Elsô bemutatója a múlt év folyamán a Papp László Arénában rendezett birkózó világbajnokság nagy tárgyalójában volt, melyet a résztvevôk, valamint Jacques Rogge NOB elnök, és Juan Antonio Samaranch volt NOB elnök is megtekintett. Szeretettel, és tisztelettel várjuk Önöket a fent megjelölt idôpontokban!

Jacques Rogge (jobbra), a NOB elnöke és Raphael Martinetti a birkózó vb elnöke

Sinkó Andrea

15-30

2006/06/28 10:41

Page 1

30 MAGYAR EDZŐ

■

2006/2

A vízi sportok elismertsége Gyôrben Huszár Anikó, Bognár Józse2, Nagy Péter Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest

Összefoglaló Gyôr vízi sportéletérôl készített felmérésünk keretében arra voltunk kíváncsiak, hogy miként mûködnek a sportprogramok a sportolók, szülôk és tanulók szerint. Ezen kívül célunk volt megállapítani azt is, hogy milyen az egyesületek és az iskolák közötti kapcsolat. Eredményeink segítségével arra szeretnénk rámutatni, hogyan lehetne ismét megerôsíteni a gyôri evezés hírnevét, miként lehetne még több gyermeket a víz közelébe csábítani. A sajnálatos egészségügyi statisztikai adatokat mindenki ismeri, a probléma valós és mind hamarabbi javítást igényel Gyôrben, és természetesen országszerte is. Az eredmények jól mutatják, hogy a toborzás alig jellemzô, a pedagógusok ismerete a vízi sportokról minimális és a taglétszám alakulása is sokkal rosszabb tendenciát mutat, mint régen. Kulcsszavak: Gyôr és vízi sport, iskola és sport kapcsolata, toborzás

Egészséges aktív életmód A gyermekek mozgásos aktivitásáról, életvitelének jellemzôirôl, egészséges életfelfogásáról és egészségi helyzetérôl egyre több elemzés lát napvilágot. Elkeserítô adatok olvashatók a fiatalok mozgás- és fizikai aktivitás hiányáról és a káros szenvedélyek jelenlétérôl (Aszmann, 2003). Ennek alapján mára már jól tudjuk, hogy népegészségügyi szinten komoly problémát jelent a mozgáshiányos életvitel, az erôteljes dohányzás, droghasználat és alkoholfogyasztás is. Mindezek jelentôs faktornak számítanak a gyengülô egészségi és mortalitási adatok tekintetében, ugyanígy a krónikus betegségek fô rizikófaktoraiként is számolnunk kell velük (Pataki, 1994; Kovács, Kiss és Landi, 1995). Különbözô tanulmányok és statisztikák sora mutatja a napnál is világosabban, hogy mennyire szükség lenne a rendszeres testmozgás és a sport központi és helyi népszerûsítésére (Bognár, Tóth és Baumgartner, 2003; Tóth, 2005). Feltehetô azonban a kérdés, vajon ez kinek a feladata? Számba jöhetnek az adott minisztériumi és intézményi szerepek, szülôk, pedagógusok és az edzôk. A kérdés egyik oldalról egyszerûen megválaszolható, hiszen mindannyian felelôsséggel tartozunk a felnövekvô nemzedékért, az egészsé-

ges és aktív életért, a sporttehetségek támogatásáért, így tehát a felelôsség is közös (Borich, 2000). Ugyanakkor tudjuk, hogy a közös felelôsség sokszor nem vezet minket elôbbre, mert abból többnyire csak egymásra mutogatás lesz. Tudvalevô, hogy az értékek jelentôs része szocializációs folyamatok révén alakul ki az emberben. A család, mint elsôdleges szocializációs közeg jelentôs szerepet tölt be az értékek kialakításában és rendszerré szervezôdésében, a mintaadásban (Földes, 2000; Hellison, 1985). Az egészséges aktív életmód tekintetében a legfôbb szerep a minket körülvevô szocializációs színtereknek tulajdonítható, mint család, valamint ezen kívül számottevô jelentôséggel bír a sportegyesület, a barátok és az iskola (Pál, Császár, Huszár és Bognár, 2005). Kedvezô egészségtudatos magatartás az egyéntôl is csak akkor remélhetô, ha az egészségérték ezen támogató értékrendszerbe egymást erôsítô módon épül be (Meleg, 2002). Érdemes röviden áttekintenünk, hogy a fiatalok rendszeres testmozgásáról mit tudunk. Világos, hogy a fiúk többet sportolnak, mint a lányok, ugyanis a fiúk 70%-a, a lányok 58%-a sorolható a még elfogadható mennyiségû testmozgást végzôk kategóriájába (Pluhár, Keresztes és Pikó, 2003). Az életkor elôrehaladtával azonban ez az arány egyre rosszabbodik. Mindkét nemnél az 15 és 17 éves korosztály között megkétszerezôdik a kevés fizikai aktivitást végzôk száma (Bak, Keresztes és Pikó, 2004). A mozgás helyett fizikailag passzív elfoglaltságokat végeznek, mint például TV nézés, videózás és számítógépezés (Aszmann, 2003; Balázsiné, 2002; Murányi és Hamar, 2005; Nyerges és Laki, 2004).

Vízi sportok Gyôrben Az országos statisztikák minden bizonnyal Gyôr városára is vonatkoztathatók. A korábban „vizek városának” keresztelt megyeközpontban a mozgásszegény életmód szintén jellemzô jegye a fiatalok életének. A gyôri evezés történetét áttekintve, egy csodálatos múltra tekinthetünk vissza, és ugyanez megteremtésén dolgozunk a mai napig is. A múlt század végén (1898) alakult meg a Gyôri Torna- és Evezôs Egylet

(GYTE) a mai GYVSEK csónakházában. A II. Világháborúban jelentôsen megrongálódott épületet sikeresen felújították, majd a hivatalos jogutód és fô szponzor a Rába ETO lett. Az 1960-as évek elején a gazdaságilag erôsödô Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság a tevékenységéhez közel álló sportágak finanszírozását, illetve szakosztályok létrehozását tervezte. Ugyanezen év ôszén alakult meg a MEDOSZ SK, amibôl aztán a Vízügy SE lett. Mintegy húsz évvel ezelôtt a Rába gazdasági okokra hivatkozva megvált az evezôs sporttól, a szakosztály így került át az akkori Észak Dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz, és a Gyôri Vízügy SE nevet vette fel. Új fejezet kezdôdött 2000-ben a klub életében, mivel önálló jogi személyként közhasznú szervezetté kívánt átalakulni. Az átalakulás és az ahhoz tartozó kezdeti nehézségek legyôzése, a Gyôri Spartacussal történô egyesüléssel lezártnak tekinthetô. Ezt követôen mára a korábbi magyar, illetve európai hagyományok szellemében mûködik az evezôs klub városunkban, amelynek neve Gyôri Vízügy-Spartacus Evezôs Klub. Olimpikonjaink emléke ma is tenni akarásra, küzdésre buzdítja és a sport szeretetére készteti a fiatalokat. Emlékezve rájuk a teljesség igénye nélkül hadd emeljük ki Balogh László, Kormos András, Tóvári Péter, Mitring Gábor és Remsei Mónika nevét. Veterán evezôseink körében példamutató a sportág iránti elhivatottság, hisz ôk nem csak szülôk, nagyszülôk, egyszerû sportolók, hanem az evezés több évtizedes szerelmesei (Huszár Béla, Mitring Gábor, Nagy Gábor, Petneházi Attila, Szabadkai Attila és még sokan mások).

■

2006/2

zi Úszó Szövetség, a FINA sportolói bizottságának vagyok a tagja, tavaly pedig, a margitszigeti junior úszó Eb-n helyszíni mûsorközlôként dolgoztam – azt mondják, nem is rosszul. Ez a mostani kiruccanás a show-business világába csak egy múló epizód volt az életemben, vagy inkább az életünkben. Olyannyira, hogy éppen most mondtuk le azt a felkérést, amely a legnézettebb magyar talk-show-tól, a Fábry Showdertôl érkezett. Megnyertük a táncversenyt, egy darabig foglalkozik még velünk a sajtó, aztán minden visszazökken a rendes kerékvágásba. És ez így is van rendjén. Gáll András

Könyvismertetô

„Young Elite Athletes and Education – A European Perspective for Student-Athletes” – this was the topic of the Young Researcher Seminar held in Innsbruck / Austria on occasion of the World University Winter Games 2005. In this book nine manuscripts which were awarded with the “Young Researcher Award” and two additional papers are published. The book includes interesting contributions concerning topics like selection methods in youth sports, educational options for elite athletes, elite athletes’ career development or post-secondary study and elite sports. The papers in this book should stimulate many scientists to pursue research in this important field of sport.

Könyvismertetô

A tanulmány célja A káros szenvedélyek uralmának megelôzése, illetve csökkentése érdekében (is) fontos tényezô a testmozgás, az aktív kikapcsolódás, a valahová tartozás. Ezen feltételeknek a vízi sportegyesületek kiválóan megfelelnek. A sportszakemberek számára kiemelkedô célként jelenik meg, ezen kívül össztársadalmi szinten is jelentôs az egészséges aktív életmód, az egészség és a fizikailag aktív pihenés értékként való elfogadtatása (Simon, 2000; Oja and Borms, 2004). Az egészséges gyermekkor megteremtésének reményében, mi a vízi sportokat sportági, pedagógiai és pszichológiai szempontokból is kiváló lehetôség-

MAGYAR EDZŐ 15

Forrás: RTL Klub

Edwards and Skinner provide us with a new theoretical framework to analyze sport in the global context. Drawing on Hardt and Negri’s concept of Empire (2000) they provide us with insight into a new form of the globalisation process and its modern manifestation in the form of Sport Empire. Particular attention is given to the role of Nation-States and the United Nations. The various forms of biopolitical control that exist in Sport Empire are illustrated through a focus on the IOC and FIFA. Issues such as Corruption in Sport, Transnational Media Conglomerates, Genetic Engineering and Biotechnology, Multiculturalism and Biotechnology, Multiculturalism and Diversity Management, Humanitarian projects, Environmental and Health Challenges, Terrorism, and the role of the Multitude in producing a new global posthegemonic sport order are raised.

14-31

2006/06/28 10:38

Page 1

14 MAGYAR EDZŐ

■

2006/2

Czene Attila visszatáncolt a reflektorfénybe Ha ma megkérdeznek egy átlagos tévénézôt, ugyan ki is az a Czene Attila, tízbôl nyolcan azt vágják rá: a Szombat esti láz címû televíziós celebrity-táncverseny gyôztese. Pedig – és ezt talán szentségtörés hangsúlyozni egy sportlap olvasói elôtt – a magyar úszósport olimpiai arany- és Nem mintha bármi szégyellnivaló is lenne abban, ha egy közelmúltban visszavonult élsportoló ismeri a paso doble vagy éppen a slow fox lépéskombinációit. – Igyekszem az élet ajándékait névértékükön kezelni, sem alá, sem túlértékelni ôket. A tényekkel nem lehet vitatkozni: a Szombat esti láz döntôjét 2,6 millióan nézték, hatvanhétezer ember szavazott élô adásban csak ránk, vagyis a szurkolóink hatszor meg tudták volna tölteni a Papp László Sportarénát. Nem vagyok benne biztos, hogy ennél többen látták az atlantai gyôzelmemet 200 vegyesen – mosolyodik el a néhány nap múlva harminckettedik születésnapját ünneplô Czene. – Ha valaki képes e jelenség feldolgozására, akkor az ön: szociológusi diplomát szerzett Phoenixben az Arizonai Állami Egyetemen… – És most teszek még rá erre egy utolsó, ötödik évet a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdász-szociológusi szakán, posztgraduális képzés keretében. Nem hiszem egyébként, hogy túl sokat kellene ezen rágódnom, ez a néhány hét izgalmas periódusa volt életemnek. De szerintem ugyanezt mondaná kedvesem, egyszersmind táncpartnerem, Bánhidi Petra is. Aki különben ugyanúgy sportember, ahogyan Attila: az argentin tangó világbajnoka! S hu szonhat évesen még karrierje közepén tart. – 2004. július 27-én ismerkedtünk meg – idézi fel a bájos, 26 éves lány az életét meghatározó találkozást. – A helyszín a Hajós Alfréd uszoda volt, s a többi már

Forrás: RTL Klub

bronzérmes legendájáról van szó. Akirôl – napjaink kereskedelmi televíziók által uralt Magyarországán – jóval többen tudják, hogy táncos lábú, kedves, mosolygós fiatalember, mint hogy nem is olyan régen a földkerekség legjobb vegyes úszója volt. kettônk „történelme”. Ami a táncversenyt illeti, mindkettônket felkértek, külön-külön, de mi ragaszkodtunk hozzá, hogy csakis együtt vágunk bele! – A látottak alapján Attila tánctudása aligha marad el úszótehetsége mögött… – Hihetetlenül gyorsan tanul, olyan az agya, akár a szivacs, és veleszületett mozgáskészsége van. Élmény vele táncolni, még akkor is, ha leszámítjuk a szerelmet… – Egyébként mennyire sport a versenytánc? – Teljesen. Itt is vannak világversenyek, én például a 2003-as világbajnokságon, Riminiben lettem világbajnok argentin tangóban. Az Adriai-tenger partján fekvô olasz város – minô sorsszerûség – Attila életében is fontos szerepet játszott. – Én egy évvel késôbb, 2004-ben nyertem Riminiben szenior világbajnokságot. Igaz, nem valamelyik latin táncban, hanem a 200 méteres vegyes úszásban – veszi vissza a szót Czene. – Kettônk élete amúgy is tele van kapcsolódási pontokkal. Például azt is kiderítettük, hogy mi már hat évvel ezelôtt találkoztunk egyszer, sôt, én még egy lovagias ügybe is keveredtem Petráért, csak akkor és abban a pillanatban ez nem hagyott mélyebb nyomot bennem. – Apropó: Riminiben milyen idôvel gyôzött? – Két perc tizenegy másodperc körül úsztam, tizenkét másodperccel lassabban, mint Atlantában… – Tényleg: a minapi zajos táncsiker mennyiben befo lyásolhatja a karrierjét? – Szerintem nem sokban. Én már korábban eltökéltem, hogy a sportdiplomácia, sportpolitika területén kamatoztatom tapasztalataimat és tanulmányaimat. A Nemzetkö-

■

MAGYAR EDZŐ 31

2006/2

nek találjuk. A vízi sportok az egészséges szellemi-testi fejlôdéshez jelentôsen hozzájárulnak, segítenek a gyermekek önfegyelmét, küzdeni tudását, kitartását, önbizalmát fejleszteni, valamint hozzájárulnak a reális önértékelés kialakulásához továbbá a siker, illetve kudarcélmény feldolgozásához is. Emellett a természet szeretete és védelme, mint érzelmi és értelmi tényezôk emelhetôk ki a sportág jellegébôl. Mindezek alapján elmondható, hogy elôsegíti az egészséges énkép, egészséget támogató értékrend optimális kialakulását. Mindezek alapján célunk, hogy Gyôr városának vízi élet sajátosságait feltárjuk és ezen adatok alapján javaslatokat fogalmazzunk meg a fejlôdésre. Konkrét célunk népszerûsítés, az ismertség feltárása, majd ezek alapján a gyôri vízi sport fejlesztése.

Módszerek Önkitöltôs kérdôíves adatfelmérést végeztünk Gyôr városának tanulói, tanárai, szülei és sportolói között, így a problémát több szemszögbôl vizsgáltuk. Kérdôíves módszer segítségével 18 evezôs gyermek (77%-ban elsô osztályú versenyzôk), és 139 szülô, illetve gondviselô véleményét és tapasztalatát tudtuk meg. Emellett 112 általános iskolás gyermek (12-13 éves) és 23 általános iskolai, nem testnevelô, pedagógust is megkérdeztünk a témában. Ezen kívül dokumentumelemzést végeztünk evezôs évkönyvekbôl és a Magyar Evezôs Szövetség adataiból: Gyôri Vízügy SE 1995, 1996, 1997, 1998. Ezekbôl egyértelmû, hogy a leigazolt taglétszám sokkal rosszabb tendenciát mutat, mint régen. Ma 37 nôi, 57 férfi és 8 veterán leigazolt versenyzôt tartanak nyilván Gyôrben. A nyílt és zárt végû kérdésekre adott válaszok alapján az adatoknak megfelelô statisztikai próbákat alkalmaztunk.

Eredmények, összegzés Kapcsolat az evezéssel Elkeserítô, hogy a Gyôri Vízügyben megkérdezett 18 fiatal közül nincs olyan, aki iskolai toborozás, vagy testnevelô tanár ajánlása révén ismerkedett volna meg az evezéssel. A sportolók barát (49.9%), családi ismerôs (27.8%) és szülô (16.7%) ajánlására vagy saját ötlettôl vezérelve (5.6%) kaptak kedvet sportágunkhoz. Szomorúan állapítható meg, hogy a testnevelôk és az edzôk semmilyen szerepet nem játszanak a Gyôri Vízügy sportolóinak sportágválasztásában. Az iskola és a vízi sportok kapcsolata ezek szerint, finoman fogalmazva, hiányosnak mondható. Sajnálatos tény, hogy a megkérde-

zett iskoláskorú sportolók közül senki sem iskolai úton ismerkedett meg a vízi sportokkal. Feltételezhetjük tehát, hogy az iskolák és egyesületek között nagyon gyenge az együttmûködés. A pedagógusok gyakorlati ismeretei Különbözô nem testnevelés szakos tanárokat kérdeztünk meg az evezés ismeretérôl. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen tapasztalataik, ismereteik, élményeik vagy emlékeik vannak az vízisportokkal kapcsolatban. A tanárok válaszaiból kapott eredmény elkeserítô, hiszen 30.1% saját bevallása szerint semmit sem tud a vízi sportokról. Általános volt a visszakérdezés: ,,Evezés? A kajakra vagy a kenura gondolsz?” A pedagógusok nagyobb része (60.9%) ismeri a vízi sportokat, sajnálatos módon azonban többnyire csak a TVbôl vagy hallomásból. A válaszok szerint ennek mintegy tizede került valamilyen kapcsolatba a vízi sportokkal, többnyire hosszabb-rövidebb evezôs tábor vagy toborzás révén. Véleményünk szerint elfogadható, ha valaki nem próbálta ki a vízi sportokat, mert más mozgásos tevékenységhez vonzódik. Azonban elkeserítô, hogy a megkérdezett gyôri pedagógusok majdnem egyharmada annyira nincs tisztában a témával, hogy a vízisportokat megkülönböztesse egymástól. A késôbbiekben majd érdemes lenne utánanézni, hogy ez a tendencia csak a vízi sportokra vonatkozik vagy más sporttevékenységre is? Szülôi sportmúlt Mivel a gyermekek neveltetésében a szülôi példamutatás is döntô szerepet tölt be, kíváncsiak voltunk a szülôk sportmúltjára is. A válaszok elemzése alapján elmondható, hogy a szülôk 65,5%-a rendszeresen sportolt fiatalkorában, 33,1%-a soha sem sportolt és 1,4% mindössze az, aki a mai napig rendszeresen mozog. Ez elkeserítô, hisz a sportnak egy életen át tartó folyamatnak kéne lennie. Pozitív eredménynek tekinthetjük azonban, hogy azok közül a szülôk közül, akik régebben sportoltak, 56,1% gondolja úgy, hogy mai életére is kiváló hatással van a sport. Ôk valószínûleg jó példával, és kellôen magas motivációval bíztatják gyermekeiket. Ismeretek hiányosságának okai, ismeretterjesztés, toborzás Az ismeretanyag hiányosságainak okáról is megpróbáltunk képet kapni. A tanárok és a tanulók véleményét is kikértük az egyik ismeretterjesztô módszerrôl, a toborzásról. Megkérdeztük, jártak–e iskolájukban toborzó fiatalok, s ha igen, miként minôsítenék elôadásukat. A tanárok válaszait elemeztük, majd összevettük a diákok válaszaival. Lehangoló, hogy a tanárok 78,3%-a az iskolájában nem találkozott toborzó fiatalokkal.

17.4% szerint voltak evezôs toborzók iskolájukban, de elôadásuk színvonala gyenge volt, ennek eredményeképp nem hagyott igazán mély emlékeket sem a tanárokban, sem a diákokban. Tehát feltételezhetjük, hogy a toborzás rendszeressége és színvonala sem kielégítô. Mintegy 4.3% állította, hogy voltak toborzók az iskolában és színvonalas munkát is végeztek. A tanulók válaszai nagyjából megegyeztek a tanárokéval, hiszen 77.3% szerint soha nem volt toborzás az iskolában. A tanulók 22.7%-a emlékszik vízi sportra toborzók jelenlétére az iskolában. Megoldási lehetôségek A toborzáson kívül, a példamutatás reményében megoldásnak találnánk a kihelyezett iskolai testnevelésóra megszervezését, az iskolai közös kirándulásokat, vízi táborokat valamint az élversenyzôkkel való találkozást. Az iskolai vízi táborok feltételezett sikerességét szándékoztunk bizonyítani. Megkérdeztük a tanulókat, szívesen vennének e részt vizi táborokban. A vízitáborok ötletét és sikerességét bizonyítja, hogy a tanulók 74.1%-a szívesen venne részt ilyen jellegû táborokban. Emellett 14.3% tette a programoktól és a jelentkezôktôl függôvé a részvételi szándékát és mindössze 11.6% nem szívesen venne részt ilyen táborokban. Ehhez kapcsolódóan fontos számunkra, hogy a szülôk 84.2%-a biztosan elengedné gyermekét a táborba. Sajnos a válaszadók közül mindössze 18% vett részt eddigi életében vízi táborba. Ezekben, a táborokban nem elsôsorban az evezés megtanítása a cél, hanem a természet és a víz megszerettetése. Lényeges szempont, hogy a víztôl nem félni kell, hanem tisztelni. Játékos vetélkedôk szervezése mindig népszerû, s akár a vízpartokon az egyesületek mellett sátorozni szintén. Ezek a táborok iskolai keretek között történhetnének és így a pedagógusok is részt vehetnének. Ez pedig bizonyára a kisgyermekeknek biztonságérzetét növelné. Ha az egyesületek vízpartját használhatnánk fel ilyen táboroztatásokra, akkor anyagilag is sokkal kedvezôbb lenne. Az egynapos hétvégi kirándulásokat tekintve, a kisgyermekeket ki lehetne vinni biztonságos 8-as hajóegységben.

Megbeszélés Fontosnak tûnik, hogy sokféle sportággal, mozgásfajtával ismertessük meg a gyermeket, hiszen így nyílik lehetôsége arra, hogy a számukra leginkább örömöt okozót kiválaszthassa. Azonban az iskolák és a sportegyesületek közötti kapcsolat, a sportprogramok adta lehetôségek elkeserítôen hiányosak.

13-32

2006/06/28 10:37

Page 1

32 MAGYAR EDZŐ Eredményeink alapján elmondható, hogy sok tanulónak és tanárnak minimális ismereteik sincsenek az evezésrôl. Jó néhány kisgyermek még evezôs toborozó fiatalokkal sem találkozott, másik részük pedig alig emlékszik valamire. Ezek szerint a toborozások nem színvonalasak, s a gyermekekben nem hagynak emlékeket. A tanárok pedig, még ha ismerik is az evezést, komolyabb ismereteik és tapasztalataik nincsenek. Az edzôk, tanárok, egyesületek komoly feladatvállalása véleményünk szerint nélkülözhetetlen. A megoldások tárháza nagyon széles, így nem kell sokat latolgatni az esélyeket. Bizakodunk benne, hogy ha lehetôséget biztosítanánk, példának okáért, az alsó tagozatos kisiskolásoknak, hogy belekóstoljanak az evezésbe, jó néhányan hozzánk hasonlóan a sportág szerelmeseivé válnának. Az evezés olyan sportág, amely az idô elôrehaladtával a versenysport után vagy helyett, számos rekreációs lehetôséget biztosít. Nem korfüggô! A 13 éves serdülô éppúgy élvezi, mint a 45 éves apukája vagy a 65-70 éves nagypapája. Éppen ezért kiváló családi programnak minôsül tavasszal, nyáron és ôsszel is. Bizonyára nem máról holnapra fognak javulni a gyermekek egészségi állapotát mutató értékek. Nem szabad senkinek sem úgy éreznie, hogy egymaga nem tudja megváltoztatni a mai helyzetet, nem tudja kialakítani az egyesületek és iskolák közötti kapcsolatot, még kevésbé az evezés színvonalát. A magyar edzôk messze földön híresek, ehhez méltóan kellene kezelni ezt a fejlesztési tervet is (Serényi, 2004). Ha csak eggyel több gyermekkel, tudjuk megszerettetni az evezést, ha csak egy százalékkal több emberrel ismertetjük és szerettetjük meg az evezés csodáit, már akkor javítottunk a helyzeten és természetesen a statisztikákon is. Összegezve a tanárok és diákok véleményét, feltételezhetjük, hogy Gyôrben az általunk felmért mintán az utánpótlás toborzásnak nincsenek kiépített tradíciói. Köztudott, hogy a kortársoktatás nem csak az egészségnevelésben jár sikerekkel. Feltehetô tehát a kérdés: Vajon kire hallgat jobban a 12-13 éves kisiskolás, kinek a véleménye fontosabb számára? A szülei unszolására vagy saját kortársa ajánlására megy le szívesebben egy vízitelepre sportolni? Szakirodalom és saját tapasztalataink, véleményünk alapján állapíthatjuk meg, a gyermekek sokkal többet adnak ebben a korban saját korosztályuk véleményére. Sokan azért kezdenek el egy bizonyos sportot, mert a szomszéd gyerek is odajár. A toborzás alkalmával nem csupán az lenne a cél, hogy a toborzó fiatalok az egyesületet

■

népszerûsítsék, hanem, hogy saját élményeket mesélve, életformájukat és értékrendjüket átadva példát mutassanak.

Szakirodalom Aszmann Anna (szerk.) (2003): HBSC Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. Oszágos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest Bak Judit, Keresztes Noémi, Pikó Bettina (2004): A sport szerepe a gyermekek egészségtudatosságának alakításában. Magyar Sporttudományi Szemle, 2004/2-3, 39-42 Bognár József, Tóth László, Baumgartner Eszter (2003): Gondolatok a tanulásról. Iskolai Testnevelés és Sport, 17, 14-17. Böszörményi Miklós, Vadász Imre (1997): Tüdôbetegségek. SubRosa Kiadó, Budapest Donald R. Hellison (1985): Goals and Strategies for Teaching Physical Education. Human Kinetics Publishers, Inc. Champaign, Illinois Garry D. Borich, (2000): Effective Teaching Methoods. University of Texas Austin Istvánfi Csaba (2002): A versenysportra történô kiválasztás aktuális problémái és megoldási lehetôségei az iskolában. Magyar Edzô 3. 8-11. Kovács András – Dr. Kiss András – Dr. Landi Anna (1995): Miért ne dohányozzunk? SubRosa Kiadó, Budapest Földes Petra (2000): A családnak partneri viszonyban kellene lennie az iskolával – Beszélgetés Herczog Máriával. Új Pedagógiai Szemle, 2000/12, 48, 54 Kreisz Anna, Keresztesi Katalin (2005): Budapesti általános iskolás tanulók sportolási szokásai és a függôséget kiváltó szerekhez való viszonya. Magyar Sporttudományi Szemle, 2005/4, 24-27.

2006/2

Meleg Csilla (2002): Iskolai egészségnevelés: a feladat újrafogalmazása, Magyar Pedagógia, 1. 11-28. Murányi Eleonóra, Hamar Pál (2005): Beszédes testnevelés. Iskolai testnevelés és sport, 25. 14-18. Nyerges Mihály, Laki László (2004): A fiatalok sportolási szokásainak néhány társadalmi összefüggése. Magyar Sporttudományi Szemle, 2004/2-3, 5-15. Pataki Klára (1994.): Szenvedélybetegségek. Egészségnevelô kézikönyv. Pál Katalin, Császár Katalin, Huszár Anikó, Bognár József (2005): A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában. Új Pedagógiai Szemle, 6, 25-32. Perjámosi Sándor (2002): Utánpótlásnevelés a sportegyesületekben, szakosztályokban. Magyar Edzô 3. 23-26 Pekka Oja and Jan Borms, Editors(2004): Perspectives. The Multidisciplinary Series of Physical Education and sport sciences. Health enhancing physical activity Pluhár Zsuzsanna, Keresztes Noémi és Pikó Bettina (2003): „Ép testben ép lélek” Középiskolások értékrendje fizikai aktivitásuk tükrében. Magyar Sporttudományi Szemle, 2. 29-33 Serényi Péter (2004): A legnagyobb érték az edzô. Magyar Edzô 3. 40-41. Simon Tamás (2002): Nem könnyû a kamaszt egészségnevelni. Egészségnevelés, 43, . Szabó Tamás (2002): Utánpótlás nevelés – Jelen és távlatok. Magyar Edzô 3, 21-23. Szlatányi György (2002): A diáksport szerepe a versenysport utánpótlásának kiválasztásában. Magyar Edzô 3. 11-15 Tóth József (2005): Munkában a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet. Magyar Edzô 3. 9-19.

■

MAGYAR EDZŐ 13

2006/2

A sorozat hossza A sorozat ideje Az egyes ismétlések hossza Pihenési idô

Iram

Javasolt heti méterszám

A1 2000-10 000 m 20-120 perc

A2 2000-4000 25-40 perc

A3 1500-2000 20-25 perc

25-10 000 m

25-4000 m

25-2000 m

5-30 mp

10-30 mp

30 mp – 2 perc 1-2 mp/100 méter gyorsabb, mint a laktát törésponthoz tartozó sebesség, vagy a leggyorsabb átlagsebesség az egész sorozatot figyelembe véve

2-4 mp/100 méter az egyéni lassab, mint a laktát töréspontnak laktát törésponthoz megfelelô tartozó sebesség sebesség

bármennyi

12 000-16 000 m

4000-6000 m

2. táblázat: Az állóképesség edzésének a formái. A1 = alap állóképesség, A2 = küszöb állóképesség, A3 = túlterhelô állóképesség törésponthoz tartozó sebesség feletti iramban edz, túlterheli az aerob-rendszereket, így szervezetének laktát elôállítása csökkenni, valamint elszállítása növekedni fog a versenyek alatt, és az izom pH nem fog olyan gyorsan csökkenni, mint azelôtt. A laktát töréspont feletti sebességen történô állóképességi edzés elônyei ellenére sem edzenek mindig így az úszók. Ennek két oka van. Ha egy úszó a laktát töréspont értéke feletti iramban edz, akkor az edzésnek jelentôs az anaerobanyagcsere összetevôje. Ha ezt túl gyakran alkalmazzák az aerob állóképesség kissé megromolhat. A nagy anaerob komponens miatt az edzés terjedelme, amit az úszó a laktát töréspont feletti intenzitással teljesít, nem lesz megfelelôen hatékony az állóképességi edzés szempontjából. A laktát töréspont feletti edzést az állandó állóképességi edzés kiegészítésére, de semmiképpen nem helyettesítésére kell alkalmazni. Az úszóknak három edzési szintet kell alkalmazniuk az állóképesség fejlesztésére. A laktát töréspont alatti sebességgel való úszás az alap állóképességhez kapcsolódik; a laktát törésponton való állóképességi edzés a második, és a harmadik a laktát töréspont feletti edzés, amit túlterhelô állóképességi edzésnek nevezünk. Ennek a gyakorlati megvalósítását a 2. táblázat mutatja.

A gyorsasági állóképesség edzése A gyorsasági állóképességi edzéssel növelhetô az úszó sebessége a verseny során, és növekszik a puffer kapacitása, így a sebesség a laktát felhalmozódás ellenére tovább fenntartható. A gyorsaság állóképesség javításához és a puffer kapacitás növeléséhez a két legedzhetôbb mechanizmus: az egyes úszásnemek technikai végrehajtásának a színvonala, és az anaerob anyagcsere.

Az anaerob anyagcsere fontossága a vágtázóknál nem kérdéses, mivel magas szinten edzett glikolízis nélkül nem tudnák fenntartani sebességüket. Korlátozott az idôtartam, amit az úszó a nagy részvételi arányú anaerob anyagcsere esetén létrejövô nagymértékû laktát felhalmozódás mellett képes elviselni, még mielôtt az acidózis bekövetkezne. Az anaerob anyagcsere három szerepet tölt be a gyorsaság növelésében. A háromra együtt gyakran, mint anaerob kapacitásra hivatkoznak. Az elsô szerep, amikor a laktát izmokban való keletkezésének mértéke az edzés során fokozódik, az ATP újrafelhasználása gyorsabbá válik a glikolízissel, ami több energiát fog szolgáltatni az izmok kontrakciójához. A végeredmény az lesz, hogy az úszó toG1 A sorozat hossza A sorozat ideje Az egyes ismétlések hossza

Pihenési idô

Iram

Javasolt heti méterszám

300-1000 m

vább képes fenntartani a maximálishoz közeli sebességet, noha a kreatin foszfát ellátás már majdnem kimerült, a verseny 5-10. másodpercében. A második szerepe, hogy a laktát felhalmozódás izom pH-ra kifejtett hatását csökkenti, így az úszó az acidózis bekövetkezte elôtt hosszabb ideig tudja felhasználni az anaerob anyagcserét a magasabb iram fenntartására. Ezt a folyamatot puffer mechanizmusnak hívják. A pufferek az erôs laktátot gyengébb savakká alakítják át, amelyek nem csökkentik az izom pH-t olyan nagymértékben. Ez lehetôvé teszi, hogy az anaerob anyagcserén keresztül a szervezet több ATP-t használjon fel újra, mielôtt az acidózis elviselhetetlenné válna. A harmadik szerep az úszó fájdalomtûrésének növelése. Ez lehetôvé teszi, hogy jobban megközelítsék fiziológiai korlátaikat. Ugyanazokat a sorozatokat lehet alkalmazni a puffer kapacitás és a fájdalomtûrés edzésére. A gyorsasági állóképesség edzésének formái a 3. táblázatban láthatók. Végezetül, az edzésterveket gyakran csak a naponta leúszott méterszám és a sorozatok sebessége alapján ítélik meg. A helyes edzéstervekben azonban egyensúlyban vannak a lassú, közepes, gyors és szupergyors úszások. Az edzéshatás szempontjából az egyensúly sokkal inkább meghatározó, mint a méterszám, vagy a sebesség. Az edzésterv egyensúlyát az edzés idôtartama, a heti és napi edzésszám, valamint az edzés intenzitása adja. G2 G3 200-600 m, 1-3 200-300 m, 1-2 sorozat edzésen- sorozat edzésenként, ként, közte 10-20 közte 10-15 perc perc könnyû úszás pihenô úszás 3-9 perc 3-5 perc

5-15 perc 75-200 m, 25 és 50 méterek szintén alkalmazhatók 2-12 25, 50, 75 méter ismétlésben. 3-6 sorozat az optimális 5-15 perc a hoszszabb ismétlések1-3 perc nél, 5-30 mp a rövidebb ismétléseknél a lehetô legmagasabb, legalább 5 a lehetô mp/100 m gyorlegmagasabb sabb, mint a laktát törésponthoz tartozó sebesség 2000-3000 m

10-50 méter

30 mp-5 perc

maximális

600-1000 m (akik hosszabb távot 2000-3000 méter úsznak) 1500-2000 m (sprintereknek)

3. táblázat: A gyorsasági állóképesség edzésének formái. G1 = laktáttolerancia, G2 = laktátelôállító, G3 = gyorsasági

12-33

2006/06/28 10:35

Page 1

12 MAGYAR EDZŐ

■

2006/2

■

MAGYAR EDZŐ 33

2006/2

Az úszók állóképességi edzése Sós Csaba Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Úszás és vízisportok tanszék, Budapest

Az anyagcsere folyamat mindhárom fázisa (nonaerob, anaerob, aerob) már a mozgás elsô pillanatától kezdve mûködik. A különbség az egyes fázisok relatív hozzájárulásában rejlik. A központi edzéshatások a központi keringési és légzési rendszerben mennek végbe. A hatás azonos lesz, tekintet nélkül a mozgásra, valamint más mozgásformákra is átvihetô. A perifériás edzéshatások azonban csak a mozgást végzô izomrostokban következnek be. Ezek az edzéshatások csak a mozgást végzô izomrostokra nézve specifikusak, és csak olyan más mozgásformákra vihetôk át, amelyekben ugyanezek az izomrostok vesznek részt. Az edzés során használt izomrostokban fokozódik a mitokondriumok száma és mérete, a mioglobin tartalom, a glikogén, ATP és KP raktározása, az aerob, nonaerob és anaerob enzimaktivitás, a kapillárisok sûrûsége, a puffer kapacitás és a fehérjetartalom. (1. táblázat) A kb. 2 mmol*1-1 laktát koncentrációt aerob küszöbnek nevezik. Ez a szint fejezi ki azt az edzési sebességet, amely már állóképességi edzéshatást vált ki, bár ez nem vált ki optimális hatást. A vérlaktát koncentrációja kb. 4 mmol*1-1ig egyenletesen, majd innen meredeken emelkedni kezd. Ezt nevezik laktát töréspontnak. Az individuális laktát töréspont meghatározás elônyösebb, mint a rögzített értékek megállapítása. A 2 vagy 4 mmol*1-1, néhány úszónál fölé, míg másoknál alábecsüli az egyéni küszöbértékeket. Az egyéni értékek olyan nagy eltéréseket mutathatnak, hogy az 1,3-6,8 mmol*1-1 tartományban helyezkednek el. A 4 mmol*1-1 laktát töréspont az úszók mintegy 50-60%-ának vág egybe az individuális laktát törés-

Versenytáv ideje 10-15 mp 19-30 mp 40-60 mp 1.5-2 perc 2-3 perc 4-6 perc 7-10 perc 10-12 perc 14-22 perc

pontjával. Az úszók 20-30%-nál jelentôsen alacsonyabban, a fennmaradó 10-20%-nál pedig a 4 mmol*1-1 érték fölött helyezkedik el. A vérlaktát értékek pontos információt szolgáltatnak az izmokban bekövetkezô anyagcserérôl. Számos bizonyíték van arra, hogy a vérlaktát koncentrációjának emelkedése az izmok laktát elôállításának fokozódására utalnak. Az állóképesség edzésének célja, hogy fejlessze az aerob-kapacitást, lehetôvé téve ezzel a gyorsabb úszást az anaerob-anyagcsere kisebb mértékû felhasználásával, a laktát lassabb ütemû felhalmozódásával és az acidózis késleltetésével. Megfelelôen kialakított állóképességgel az úszók nagyobb iramot képesek tartani, és a végén hajrára is marad erejük. Az állóképességre minden 50 méternél hosszabb távon úszó versenyzônek szüksége van. Az állóképesség edzésének célja, hogy az úszó gyorsabb átlagiramot legyen képes diktálni túlzott kimerültség kialakulása nélkül.

Az állóképesség edzésének szintjei Az aerob-kapacitás fejlesztésének az edzés azon sebessége a leghatékonyabb módja, amely megfelel az adott úszó laktát töréspont értékének. Egy jó állóképességi programnak azonban az ennél gyorsabb és lassabb iramú úszásokat is tartalmaznia kell. Fizikailag lehetetlen napról-napra a laktát töréspontnak megfelelô sebességgel edzeni. A laktát töréspont sebesség legfôbb energia forrása az izomglikogén, és lehetetlenné válik ezen a szinten edzeni, amikor a forrás már majd-

Aerob anyagcsere Nonaerob Anaerob CH zsíranyagVersenytáv anyagcsere anyagcsere anyagcsere csere %-ban %-ban %-ban %-ban 25 m 80 20 0 0 50 m 50 48 2 0 100 m 25 65 10 0 200 m 10 60 25 0 200 m 10 50 40 0 400 m 5 45 50 0 800 m 5 30 60 5 1000 m 4 25 65 6 1500 m 2 20 70 8

1. táblázat: Az egyes anyagcserefázisok versenytávhoz való hozzájárulása

nem kimerült. Két egymást követô napon való edzés; 4-6000 méter leúszása laktát töréspontnak megfelelô sebességen, majdnem 80%-kal csökkenti az izomglikogént. Ezután 24-48 órára van szükség a raktár újra feltöltésére, amikor megint hasonló sorozatokat lehet alkalmazni. Így, bár az egyéni laktát törésponton való edzés a leghatásosabb az anaerob-anyagcsere fejlesztése szempontjából, az izomglikogén ellátása csak egy-két egymást követô napon teszi lehetôvé alkalmazását, majd kimerülése az úszót lassabb iramra kényszeríti. Lassabb iram esetén a zsír válik az elsôdleges energiaforrássá, így az izom glikogénpótlása felülmúlhatja a felhasználását, és a raktárak újra feltöltésre kerülnek. A zsír anyagcsere csak aerob módon mehet végbe, és a folyamat lassabb, mint a glikogén aerob-anyagcseréje. Következésképpen, a zsír anyagcsere nem tudja elég gyorsan újra felépíteni az ATP-t, hogy a laktát töréspont sebességen úszó versenyzôt ellássa. A lassabb iramban való úszás is fejleszti az aerob-kapacitást csak lassabb ütemben. Ha az izom glikogén már majdnem kimerült az úszók csak ezen a módon tudnak energiát nyerni. Jobb a maximális erôkifejtésnél alacsonyabb szinten edzeni, mint egyáltalán nem. Sok hasznot lehet abból is meríteni, ha az úszó az izom glikogén raktárak feltöltése alatt is edz. Technikajavító gyakorlatokat, rajtokat és fordulókat lehet végeztetni ez alatt. A perctérfogat fejlesztését és más központi keringési és légzési alkalmazkodást lehet kiváltani, a laktát törésponthoz tartozó sebességnél lassabb iramban való edzéssel. Továbbá, az aerob-anyagcsere így is mutat némi fejlôdést, csak a túlterhelés mértéke nem lesz optimális. Az úszók a hét folyamán egyes sorozatokat lassú iramban teljesítenek, bizonyos feladatokat pedig a laktát töréspont feletti sebességgel hajtanak végre, mivel ezen a szinten az edzés az energia anyagcsere kevert aerob-anaerob ellátását egyesíti, amely hasonló, mint ami a versenyen a szervezetükben végbemegy. A verseny aerob-anaerob állapotát némileg a laktát törésponthoz tartozó sebesség feletti edzés szimulálja. Talán ez a leghatékonyabb edzésforma a fontos izom adaptáció kialakításában és a teljesítmény fokozásában. Ha az úszó ezekben az idôszakokban kissé a laktát

Fiatalkorúak gyorsaságfejlesztése Harsányi László Pécsi Tudományegyetem Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Pécs

Összefoglalás Saját vizsgálataik és a szakirodalom alapján készült áttekintettés a fiatalkorúak gyorsaságfejlesztésének ismereteirôl. Különös tekintettel a gyermekkori: – elemi ideg-izom mozgásprogram sebességének, más néven az elemi vagy tiszta gyorsaság fejlesztésének módszereire, – a komplex-, és – a reakciógyorsaság javítására. Továbbá a ciklikus és aciklikus mozgásgyorsaság növelésére és a gyorsasági barrier kialakulásának megakadályozására. Kulcsszavak: fiatalok, gyermekkor, ifjúkor, gyorsaságfejlesztési módszerek, gyorsasági barrier.

Bevezetô Martin és mtsai. (1999) a ciklikus és aciklikus gyorsaság fejlôdésével foglalkozó elemzése során arra a következtetésre jutottak, hogy minden fajta gyorsaságfejlesztés legtöbb feltétele már kb. 614 éves korban magas szinten rendelkezésre áll. Sehlbach (1986) pedig kísérleti úton bizonyította, hogy a 8-10 éves, rendszeres edzést végzô gyermekek gyorsereje mindkét nemnél jelentôsen felülmúlja az edzetlenekét. Racev (1964) vizsgálata azt igazolta, hogy a vágtafutó lépésfrekvencia 11-12 éves kor után, Bauersfeld-Voss (1992) munkája pedig arra utalt, hogy az elemi ideg-izom mozgásprogram sebessége (röviden: idôprogram = Zeitprogram) 14-15 éves kor után már nem, vagy alig fokozható. Czingon (1999b) az általános alapozó edzés szakaszban legnagyobb arányban atlétáknál a gyorsaságfejlesztést tartotta szükségesnek. Éppen e korai fejlesztési lehetôségek járultak hozzá ahhoz, hogy Harsányi-Martin (1985) és Rost-Martin (1996) egybevágóan azt tapasztalhatták: a 18-19 éves nemzetközi élvonalbeli 100 m-es férfi síkfutó atléták a hasonló szintû felnôttek teljesítményének 96 %-át már elérik. Ez volt az oka annak is, hogy Harsányi és mtsai. (1990) fiatal korban a nemzetközi élvonalbeli 100 m-es férfi síkfutók teljesítményének meredek és szignifikáns fejlôdését állapíthatták meg. Mindezek arra mutatnak, hogy a fiatalkori gyorsaságfejlesztés – természetesen nem csak atlétikában, de valamennyi gyorsaságot igénylô sportágban

– alapvetôen meghatározhatja a csúcsteljesítmény-, akár felnôttkori szintjét is. Ezért az alábbiakban saját vizsgálataink eredményeire és a szakirodalomra támaszkodva összefoglaljuk a fiatalkorúak gyorsaságfejlesztéséhez rendelkezésre álló ismereteket.

Fogalmak Csatlakozó edzésszakasznak nevezik – fôleg német nyelvterületen – az utánpótlásedzés utolsó éveit, mert ez biztosítja a kapcsolatot a csúcsteljesítmény-edzésszakasszal. Fiatal (juvenilis) koron – a biológiai értelmezéstôl eltérôen – a korai gyermek(3 éves) kor végétôl az ifjú- (20-21 éves) kor végéig eltelt életszakaszt értjük (Harsányi, 2000). Az elemi ideg-izom mozgásprogram sebessége olyan gyorsasági képesség, amelynek birtokában, elsôsorban az ideg-izom együttmûködés irányítási és szabályozási folyamatai segítségével a ciklikus és aciklikus alapvetô mozgásformákat az antropometriai (ember méréstani) és erô feltételektôl függetlenül nagy gyorsasággal lehet végrehajtani. Elemi aciklikus mozgásforma: pl. térdhajlítás-nyújtás. Rövid mozgásprogram: 170 ms vagy rövidebbidejû. Elemi ciklikus mozgásforma: pl. lapérintés ülve kézzel. Rövid mozgásprogram: 12Hz és vagy e felett. Szinonimái: idôprogram, tiszta vagy elemi gyorsaság (Grosser és mtsai, 2004) Az engram az emlékezetben elraktározott tapasztalat, ismeret. A gyorsaság az a kondicionális képesség, amely az adott feltételek mellett az érzékelési-megismerési folyamatok és az ideg-izomrendszer, továbbá az akaraterô segítségével a lehetô legnagyobb reagálási-, frekvencia-, mozdulat- és komplex sebesség elérését lehetôvé teszi. A gyorserô az a kondicionális képesség, amely a maximális statikus erô kb. 30-40 %-át kitevô külsô terhelés (lábgyakorlatoknál a testsúly + egyéb teher súlyának összege) mellett a legnagyobb teljesítmény elérését teszi lehetôvé (Harsányi, 2000, 188. o.). A testtömeg Tihanyi (1998) szerint 14 éves: – edzetleneknél a maximális erô 25,8 %-át,

– edzetteknél a 17,8 %-át teszi ki. Ezért fogadja el a legtöbb szakértô azt, hogy a l4 éves kor végéig a külsô terhelés (normális testalkat esetén) ne haladja meg a saját testtömeg mértékét. Hz = hertz (herc) = a frekvencia (gyakoriság) mértékegysége: az egy másodpercre (s) esô ismétlések (rezgések) száma. Intermuszkuláris koordináción több izomcsoport összehangolt mûködését, azaz a mozgástechnika célszerû végrehajtását értjük. Intramuszkuláris koordinációnak (IK) nevezzük azt az ideg-izom együttmûködést, amikor egy izmon belül egyidejûleg a legnagyobb számú izomrost húzódik össze. Az IK egyúttal az erôfejlesztés egyik módszer-csoportjának elnevezése is, amelyet a maximális és gyorserô fejlesztéséhez akkor használnak, amikor el akarják kerülni az izomtömeg, s ezzel együtt a testtömeg gyarapodását is (Harsányi, 2000). A komplex (bonyolultan összetett) gyorsaság az a kondicionális képesség, amelyet: – az elemi ideg-izom mozgásprogramok sebessége, – a reakciógyorsaság, – az erô és állóképesség, – a sportág specifikus mozgások (pl. futás, gyorskorcsolyázás, kerékpározás, úszás stb.), – a technikai tudás színvonala, – az ellenállás nagysága és idôtartama, – az egyéni jellemzôk (pl. nem, kor, fejlettség, testalkati, szervi tényezôk stb.) és – egyéb külsô tényezôk (pl. ellenfél, szél stb.) befolyásolnak. Koordináció = összehangolás. A mezociklus az éves felkészülés, alapformáját tekintve 3-4 hetes (de ettôl 1-2 héttel akár eltérô) olyan közepes szakasza, amelynek kb. 2-3 magas összterhelésû hetét egy pihenôhét követi. Nemzetközi élvonalbeli atlétaként tartjuk számon azokat, akik egy öt éves idôszak világranglistáinak 50. helyezettjei átlageredményét elérték. (pl. 100 m-es férfi síkfutásban 1980–1984 között 10,35 s). A periodizálás az éves felkészülés olyan idôszakokra bontása, amely idôszakokban (periódusokban, újabban

11-34

2006/06/28 10:34

Page 1

34 MAGYAR EDZŐ 1. táblázat. A gyorsaság fajtái és jellemzôik REAKCIÓGYORSASÁG Mozgásmódja: különleges. Pl.: úszórajt. Befolyásoló tényezôk: – elôvételezés, – érzékelés, – lappangási idô ELEMI MOZDULATGYORSASÁG Aciklikus. Pl.: asztalitenisz ütés. Rövid idôprogram. IK. ELEMI FREKVENCIAGYORSASÁG Ciklikus. Pl.: dzsoggolás. Rövid idôprogram. IK. KOMPLEX GYORSERÔ Aciklikus. pl.: dobás. Rövid idôprogram Gyorserô. KOMPLEX RAJTERÔ Ciklikus. Pl.: úszó gyorsulás. Rövid idôprogram. Gyorserô. KOMPLEX GYORSERÔ-ÁLLÓKÉPESSÉG Aciklikus Pl.: ökölvívás. Rövid idôprogram. Speciális állóképesség. KOMPLEX VÁGTA-ÁLLÓKÉPESSÉG Ciklikus. pl.: vágtafutás 40 m felett. Rövid idôprogram. Speciális állóképesség.

■

ciklusokban) változik a felkészülés tartalma, terhelése és szervezése. Megjegyzés: ebben a tanulmányban a gyorsaságfejlesztésre fordított és a gyorsaságfejlesztés nélküli tartalommal rendelkezô szakaszok váltakozását értjük periodizáción. Az SKF gyakorlatai, térbeli és idôbeli szerkezetüket tekintve nem, de dinamikájukban (az erôkifejtés módjában) és intenzitásukban hasonlóak a versenygyakorlatokhoz. Pl. a vágtázók SKF gyakorlatai a páros lábas szökdelések, fel- át- és mélybeugrások lehetnek. Szignifikáns = nem a véletlen, hanem valamely rendszeres hatás nyomán létrejött, statisztikailag jelezhetô eltérés, kapcsolat. A szupramaximális gyorsaság az egyénileg lehetséges legnagyobb maximális, akaratlagos gyorsaság felett található, kényszerkörülmények hatására (pl. húzatással futás, könnyített szer használata stb.) kialakuló sebesség.

A gyorsaság fajtái és jellemzôik A gyorsaság fajtáit és jellemzôit az 1. táblázatban foglaltuk össze. Ez is mutatja, hogy a gyorsaság nem egynemû képesség, hiszen sportágtól, mozgásfajtától, életkortól függôen meghatározhatja a reakció-, az elemi-, a mozdulat-, a frekvencia gyorsaság, a gyorserô a rajterô, a gyorserô-állóképesség és a vágta-állóképesség is, amelyek biológiai alapjai is jelentôsen eltérôek (Grosser és mtsai., 2004). Továbbá a gyorsasági edzéshez történô alkalmazkodás az ideg-izomrendszer, a pszichikum és az in-izomrendszer összehangolt együttmûködését igényli. Ezen szerv- és alrendszereik fejlettsége azonban különbözô életkorban eltérô színvonalú. A bevezetôben felsorolt tények és a fentiek miatt a gyorsaságfejlesztés súly-

2. táblázat. Az elemi vagy tiszta ciklikus gyorsaságfejlesztés módszerei gyermekkorban Gyakorlatok: lapérintés kézzel és lábbal ülve, dzsoggolás és kerékpár és más ergométeren pedálhajtás ellenállás nélkül, további futó- és ugróiskola gyakorlatok pl. indiánszökdelés, ugró-futólépés toporzékolás 10-20 m vágta stb. Végrehajtás: magas frekvenciára kényszerítés futószalagon, ergométeren, futás lejtôn lefelé, húzatással futás stb. Intenzitás: maximális, szupramaximális. Ismétlésszám: kb. kb. 6-20, 4-6x10 db., 3-4x2o m vagy 3-6 s. Ismétléspihenô: 1-3 perc. Szériaszám: 2-3. Szériapihenô: 3-5 perc. Terhelés idôtartama: - gyermekeknél 5 s, Heti edzésszám: 2 vagy aciklikussal váltva l. Leghatékonyabb fejlesztés kora: 11-12 éves korig. Periodizásálás: 4 hét fejlesztés, 4hét pihenô egész éven át. Alkalmazás: pl. vágtafutás, rövidtávú evezés, kerékpározás, gyorskorcsolyázás, úszás, minden futással járó játék stb.

2006/2

pontjai különbözô életkorban más-más gyorsaságfajta javítására és eltérô szervrendszerek alkalmazkodásának kiváltására irányulhatnak elsôsorban.

Gyermekkor Gyermekkorban - az általános alapképzés és az általános alapozó edzésszakasz idején – a mozgástechnika gyorsaságbeli nagyarányú részesedése miatt nem is gyorsasági edzésrôl, hanem a gyorsaság iskolázásáról, azaz a gyorsasági gyakorlatok célszerû technikájának elsajátíttatásáról, csiszolásáról beszélnek (Grosser és mtsai., 2004 és Dietrich, 1983). A fejlesztés szempontjából ebben az életkorban elsôsorban: 1. az elemi vagy tiszta-, 2. a komplex-, játékos, és 3. a reakciógyorsaságot célszerû elônyben részesíteni.

Serdülôknél és ifjúságiaknál A felépítô edzésszakaszban (kb. a 1519 éves kor között) döntôen a sportág-, versenyszám-specifikus ciklikus és aciklikus komplex gyorsaságfejlesztése kerül elôtérbe.

A gyorsaságfejlesztés eszközei és módszerei Periodizálás Gundlach (1987) tornászok és Behrend (1988) utánpótláskorú atléták körében végzett vizsgálatai alapján, továbbá Vrchosanszkij (1988) is azt tapasztalta, hogy a nagy terhelésû speciális kondicionális felkészülés (SKF) mezociklusai idején akár néhány hónapra is el kell hagyni a gyorsaságfejlesztést, Bauersfeld-Voss (1994) és Grosser-Zintl 1994) pedig 6-8 hét gyorsaságfejlesztés után javasoltak 1-3 hónapos szünetet a gyorsaságnövelésben, hogy ezzel is megakadályozzák a gyorsasági barrier megszokáson, állandósuláson alapuló kialakulását. Mindez – többek között - az ún. engram elméleten alapszik, mely szerint a megtanult mozgáselemek az emlékezetben elraktározódnak és hónapok múlva is fent maradnak, s újabb gyakorlással elôidézhetôk (Grosser és mtsai., 2004). Ezt támasztja alá Czingon (1999a) is arra hivatkozva, hogy az USA iskolai sportolói (ott az iskola az élsport alapvetô szervezete) is hosszabb (több hónapos) kihagyásokkal folytathatnak edzôjük irányításával vágtaedzést. Simon-Kramer (2000) pedig a vágtaedzés variációs (változatokon nyugvó) módszerét azzal indokolja, hogy az USA-beli fôiskolai sportolók csak nyáron atlétizálnak, az év többi részében csak ún kiegészítô sportágakat (pl. sportjátékokat) ûznek. Ez a felkészülési mód akadályozza meg a gyorsasági barrier létrejöttét. Andersen és mtsai. (2000) kísérleté-

■

MAGYAR EDZŐ 11

2006/2

kozzuk. Az edzésnaplók összehasonlítása érdekes és tanulságos, történetesen, hogy milyen megszabott idôket úsztak, példának okáért, annak idején Egerszegiék, vagy Güttlerék, milyeneket Risztovék, s most milyeneket Cseh Laciék. Ami akkoriban bizonyítottan szinte megkövetelhetetlen terhelésnek számított, az manapság alapterhelésnek könyvelhetô el az azóta bekövetkezett fejlôdés következményeként. – A technikai tökéletesítése miként illeszkedik a felkészítés menetébe? – Az egyéni stílusjegyeket, sajátosságokat figyelembe véve igyekszünk csiszolni úszóink technikáját. Az egyén maximális teljesítô képességének elérése, tehát más szóval a leggazdaságosabb mozgás elsajátítása roppant fontos. Talán túl nagy súlyt is helyeztem az imént az intenzitás kiemelésére, de hadd mondjam el, hogy heti két alkalommal nincs stopperóra a kezünkben, ezeket a foglalkozásokat elsôsorban ugyanis a stílus tökéletesítésének szenteljük. Talán itt érdemes - a stílusnál és az úszásnemeknél - megemlíteni, hogy egyes edzôket elôszeretettel neveznek ki egy-egy úszásnem specialistájának. Mondják egyesekre, ô kifejezetten a mellúszásra szakosodott, a másik a gyorsúszásban specialista, a harmadik meg mindenek elôtt a vegyesúszásban számít tévedhetetlen mentornak… Én nem hiszek ebben, szerintem az alapelvek egységesek, legfeljebb az edzô keze alatt készülô versenyzôk egyéni adottságai, különbségei okán alakulhatnak ki efféle nézetek… Ám nem óhajtok tévedhetetlen igehirdetô színébe tetszelegni, lehet, hogy tévedek, de hát csak a saját tapasztalataimra támaszkodhatom ebben a kérdésben. – Az úszás tipikusan és kifejezetten egyéni sportágnak számít, Széchyt sokan éppen azért tartották a világ egyik legnagyobb edzôjének, mert nem csak a kiválasztáskor, hanem a versenyzôi „felépítése”, nevelése, fejlesztése, majd a versenyeztetés folyamán is végig figyelembe vette kiválóságai fizikai, szellemi és jellembeli alap tulajdonságait, azaz különbözôségüket - Darnyi Tamás és Rózsa Norbert, vagy éppenséggel Czene Attila esetében… – A versenyzôk természetesen nem egyformák, s nem lehet uniformizálni a velük kialakítandó edzô-tanítvány kapcsolatot sem… Értem a célzást, ám megjegyzem: a versenyzôk megkülönböztetése nem idézheti elô a közösség formálás erejében rejlô elônyök korlátozását. Határozottan állítom - jóllehet egészen más, egymástól elütô karakter Kovács Ági, Risztov Éva, vagy éppenséggel

Cseh László – hogy nálunk, annak idején a Spartacusban, illetve ma a Kôbánya SC.-ben, kifejezett csapatszellem érvényesül és ez nagy segítség mind az edzések vezetésében, mind a versenyeztetésben. Némi túlzással, de nyugodt szívvel állíthatom, hogy az úszás a mi mindennapos gyakorlatunkba csapatsport, ahol – a szakma képviselôiben és a sportolókban egyaránt - a közösségtudat, a szinte családias egymáshoz tartozás érzése remek ösztönzônek bizonyul. A szolidaritás erôs fegyverünk az edzések megfelelô hangulatának megteremtésében meg a versenyzésben is, mérsékli azután az esetleges sztár allûrök kibontakozását, ugyanakkor pedig gyors és hatékony gyógyír a pályafutás során óhatatlanul helyenként beköszöntô rosszabb napok idején. – Az idei versenyprogram különlegessége, hogy az Európa-bajnokságot mi rendezzük a Margit-szigeten. Ha lehet, még a szokásosnál is erôsebb becsvágy fûti legjobb úszóinkat, hiszen ki ne szeretne hazai környezetben a saját közönség buzdítása mellett a lehetô legsikeresebb lenni. Hosszú évekig nyomasztották, elsôsorban gazdasági, finanszírozás jellegû gondok a Kôér utcai úszó mûhely zavartalan mûködését. A Kôbánya SC, elsôsorban a kerületi önkormányzat megértése és hathatós támogatásának köszönhetôen, valamint a sportegyesületi elnök, Ôcsi Gábor hozzáértô és szakszerû irányítása mellett túlélte a vészhelyzetet, ma már ilyen problémák nem nehezítik a szakmai munkát. Hogyan látja esélyeinket az Eb-n, illetve az immár nem is olyan távoli jövôben, 2008-ban Pekingben sorra kerülô olimpiai játékokon?

– Az elôjelek kedvezôek, s itt nem csupán magunkra gondolok, hanem a többi fontos fôvárosi, illetve általában, a vidéki úszó bázisok versenyzôire is. Ami bennünket és elsôszámú esélyesünket, Cseh Lászlót illeti, az edzéseredményei annak ellenére is javultak a tavalyiakhoz képest, hogy a fiú elkezdte tanulmányait a Budapesti Mûszaki Egyetemen, s ez bizony minden sportolás nélkül is nehéz, megerôltetô követelményeket támaszt és idôigényes ráadásul. Az egyik jelentôs és utolsónak tekinthetô nemzetközi „próbaversenyen” június 3.-án Monte-Carlóban 200 m vegyesen 1:59.31-et ért el, a rákövetkezô napon Cannet-ban pedig 1:58.61-et. Egy évvel ezelôtt még nem tartottunk ebben a fázisban két percen belül. Itt jegyzem meg, hogy ellentétben a korábbiakkal, világversenyen itt próbálkozunk elôször azzal, hogy Laci négy számban áll rajthoz a korábbi két, illetve háromszori indulással. Szeretnék azonban két dolgot említni az Eb ürügyén. Az egyik, hogy jó reményekkel indulhatnak a mieink, ám a remélhetô kiváló szereplés egyáltalán nem tehet bennünket elbizakodottá a jövôt illetôen, tehát a következô világbajnokság és a pekingi olimpia, 2008 tekintetében sem. Az Eb merôben más, anélkül, hogy az esetleges sikereket elôre lebecsülném. A legerôsebb nemzetek képviselôivel – Egyesült Államok, Ausztrália, Kína, Dél-Afrika, Japán – legközelebb a világbajnokságon mérhetjük össze az erôinket. Az mérvadó, pontosabb mércét mutat majd a számunkra. – Köszönjük a beszélgetést, az ôszinteségét. Gallov Rezsô

TURI-TELJESÍTMÉNY 2001-2005

Az alábbiakban Turi György mesteredzônek kizárólag azokat a világversenyeken elért eredményeit gyûjtöttük össze, amelyeket már, mint a Bp. Spartacus, illetve Kôbánya SC. vezetôedzôjeként ért el tanítványaival, tehát számaival a summázat csupán az utóbbi négy esztendô”termését” mutatja be. Két Európa-bajnokságon 2 arany, 6 ezüst, 3 bronz. Három világbajnokságon: 2 arany, 5 ezüst, 2 bronz. Egy olimpián: 1 bronz. Négy rövidpályás Eb-n: 11 arany, 1 ezüst, 4 bronz. Öt ifjúsági Eb-n: 14 arany, 7 ezüst, 7 bronz. Kiegészítésként még annyit, hogy a különbözô versenyeken úszói 4 alkalommal Európacsúcsot, 2-szer rövidpályás világrekordot és 6 rövidpályás Európa-csúcsot értek el gyôzelmeik során, hozzávetôlegesen 60 alkalommal javították meg a hazai legjobb eredményt, az országos csúcsot, s ha már itthoni vizekre „eveztünk”, az évenként megrendezett országos bajnokságokon versenyzôi 100-nál több alkalommal állhattak fel a dobogó legfelsô fokára az említett idôszakban. A legeredményesebb felnôtt érmesek: a hölgyek közül Kovács Ágnes és Risztov Éva, míg a férfiak között: Cseh László, Zubor Attila, Güttler Károly és Batházi István.

10-35

2006/06/28 10:33

Page 1

10 MAGYAR EDZŐ

■

Turi György egyik legeredményesebb tanítványával, Cseh Lászlóval zal, hogy egy-egy kiváló szakember féltékenyen ôrzi titkait, nem osztja meg másokkal... Kiss László nem tartozott ezek közé. Sôt, türelmesen tanított, naponta magyarázott több, húsz éven át, ôszinte edzôtársává, barátjává fogadott. Tulajdonképpen mindent neki köszönhetek. – Valóban, hiszen Széchy sokak unszolására sem osztotta meg, adta át, tette közkinccsé tapasztalatait, úgy halt meg, hogy nem vetette papírra sikereinek magyarázatát. Szakkönyvet ugyan Kiss László sem írt, de számos elôadást tartott, publikált, minden tekintetben készséggel osztotta meg másokkal mind azt, amit magába szívott. Nem véletlenül lett sikeres szövetségi úszókapitány, aki elôszeretettel kommunikál, tipikusan közösségi ember, s ezt kivétel nélkül minden alatta-mellette dolgozó edzôtárs egyöntetûen tanúsíthatja. A kettejük közötti egyéniségbeli különbség egyben azt is megerôsíti, hogy a csúcsokra, ugyanazokra a magaslatokra sokféleképpen lehet feljutni. Nincs egyedüli és kizárólagosan üdvözítô titkos ösvény vagy módszer. Van-e egyáltalán olyan általános törvényszerûség, amit a sajátjának tekint, amely nem változott, s amely mindkét nagy elôd munkájában egyöntetûen és elengedhetetlenül megnyilvánult?

– Elôrebocsátom és sajnálom, ha csalódást okozok, de semmi rendkívülivel nem szolgálhatok. Széchytôl és Kisstôl is korán megtanultam: kizárólag a kemény, a teljesítôképesség határát súroló fegyelmezett edzésmunka a meghatározó. Az úszás – a víz, az idegen elem természetszerû szerepe, jelenléte következtében a múltban, manapság és a jövôben is - fô jellegét illetôen mindenek elôtt állóképességi sportág, még akár az ötvenméteres versenyszámokban is. A gyorsaság viszonylagos, s ez a jellegzetesség meghatározó tényezô az edzésmunkában. Széchy és Kiss is hitt a minden korábbinál erôsebb edzésmunkában – annak mennyiségét, minôségét, gyakoriságát, idôtartamát illetôen egyaránt. Egyszerûen többet és keményebben dolgoztak, mint mások, s persze korszerûbben is. A korszerûség mögött sem kell okvetlenül rejtélyes titkokra gondolni, csupán a részletekben rejlô különbségekre: a tévedéseket kizáró kiválasztásra, a szárazföldi munka testreszabására, az egyéni technikai és egyéb adottságok figyelembe vételére, a sajátságosan egyéni tulajdonságok, elônyök optimalizálására, a technika tökéletesítésére. – Említette a mennyiség és minôség kategóriáit. Ebbôl kiindulva miként hatá-

2006/2

rozná meg tömören a saját módszerét, vagy edzôi filozófiáját, mi az, amit a neves elôdöktôl átvett, s mi az, amit a saját tapasztalatai, eddigi munkája, netán egyéni felfogása következtében másként végez? – Mielôtt errôl szólnék, arról okvetlenül említést kell tenni, hogy az úszás – talán még szembetûnôbb mértékben, mint az atlétika – imponálóan látványos, hallatlan iramú fejlôdésen ment át, halad ma is, s számos olyan változás is bekövetkezett a nemzetközi versenyrendszerben, amely bizonyos elemekre szorosabb figyelem ráfordítását követeli, mint korábban. Évente jócskán megnôtt a jelentôs versenyek száma, a korábbi klasszikus alapozás-formábahozás-formábantartás - és levezetés fogalmai már régen elavultak, a makro- és mikro ciklusok tervezése-viszonya az adott év fô versenyállomásai függvényében különleges sakkjátszmához hasonlít. A hagyományos versenyek – olimpiai- és Európabajnokságok mellett 1973-tól rendszeresek a világbajnokságok, s manapság már ebben, továbbá a kontinens bajnokságokban rövidpályás változatot is rendeznek. Itt vannak azután a világkupák, továbbá arról sem feledkezhetünk meg, hogy a múltban elegendô volt - a döntôt feltételezve - egy-egy kiemelkedô világeseményen kétszer úszni egy-egy versenyszámban, most viszont már három alkalommal kell rajthoz állni. – A világszínvonal eléréséhez a versenyzôk felkészítésében számos összetevônek összhangban kell érvényre jutni: megfelelôn kidolgozott vízi- és szárazföldi munka, a sporttudomány vívmányainak hasznosításával kicsiszolt technika, helyes étrend, a pszichikai szempontok, változatosságra való törekvés, egyebek. Tény, valamennyi fontos elem. Mégis, ha a leginkább meghatározó, a sikerek kulcsfontosságú, minden mást felülíró, meghatározó tényezôt szeretnénk megjelölni, mi lenne a válasza? – Az edzések idôtartamának és a leúszandó kilométereknek van egy optimális határa, amely után már a további növelés nem jár semmiféle gyakorlati haszonnal. Az idôtartamot illetôen a felkészülés jelenlegi szakaszában ez a mi esetünkben napi kétszeri víziedzést jelent mindösszesen hat- hat és fél órában, reggel és délután. Ebbôl egyenesen következik a válasz is – az intenzitás a kulcs. Ez a résztávok ismétlése során elért szintidôk és a köztük megszabott pihenô szakaszok pontosan mérhetô „játéka” – anélkül, hogy részletes tudományos fejtegetésekbe bocsátkoznék. Ez a garancia a fejlôdésre, pontosabban arra, hogy az alkalmazkodó szervezet terhelhetôségét idôrôl-idôre mind tovább fo-

■

MAGYAR EDZŐ 35

2006/2

3. táblázat. Az elemi vagy tiszta mozdulatgyorsaság fejlesztési módszerei gyermekkorban Gyakorlatok – Lábgyakorlatok: mélybeugrás kb. 10-20 cm magasról páros lábra, gyors szökdelések egy- és páros lábon stb. – Kargyakorlatok: nekidôls falnak, az ütközés felfogása karral, majd robbanékony karnyújtás, dobások könnyített szerrel, rövid ütôvel teniszütések stb. Végrehajtás – Könnyített vagy kisebb szerek (dobóeszközök, labdák stb.). – Testsúly tehermentesítés (pl. szökdelés vagy mélybeugrás páros lábon bordásfalba kapaszkodva és az elrugaszkodás elôsegítése karral) – Csak saját testtömeg felhasználása. Intenzitás: maximális és szupramaximális Ismétlésszám: 3-6. Szériaszám: 2-3. Szériapihenô: kb. 5 perc. Heti edzésszám: 2. Leghatékonyabb fejlesztés: kb. 14/15 éves korig. Ezt követôen szinten tartás a cél. Periodizálás: 4 hét fejlesztés, 4 hét pihenô egész éven át. Alkalmazás: pl. asztalitenisz, tenisz, dobások, fallabda, kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, ökölvívás, röplabda, vívás stb. 4. táblázat. A gyermekkori komplex gyorsaságfejlesztés módszerei Gyakorlatok: futó-, fogó-, szökdelô gyakorlatok, váltójátékok, szlalomfutás maximum 10 m-en stb. Végrehajtás: versenyszerûen; fáradáskor azonnal be kell fejezni. Intenzitás: maximális. Ismétlésszám: 4-8. Szériaszám: 2-4. Egyszeri terhelési idôtartam: kb.2-5 s. Ismétléspihenô: 40-50 s. Szériapihenô: kb. 4 perc. Néhány játékforma fôbb terhelési mutatója Fogójátékok idôtartama: 2x2 perc; pihenô 3 perc. Szlalomfutás távja: 10 m; 2 m-enként 1 jel; 8 ismétlés; pihenô 3 perc. Váltók távja: 8-10 m; ismétlésszám 8-10; pihenô: 3 perc. Heti edzésszám: 2. Periodizálás: egész éven át. Alkalmazás: minden sportágban, mozgásformában. 5. táblázat. A reakciógyorsaság fejlesztésének módszerei gyermekkorban Gyakorlatok: rajtok különbözô testhelyzetekbôl, labdarúgás közben mutatott ujjak számának felismerése, hangos közlése stb. Körülmények: a komplex- és mozdulatgyorsaság fejlesztésével együtt. Intenzitás: maximális. Terjedelem: legfeljebb 8 s-ig, illetve 8-15 ismétlés. Szériaszám: 3-5. Szériapihenô: 2-3 perc. Periodizálás: egész éven át minden technikai edzésen. nek eredményei is alátámasztották, hogy kb. 1-2 hónapos intenzív erôedzés hatására az izmokban csökkent a gyors rostok száma. Ha erôfejlesztés szempontjából ezt követôen 1-2 hónapos kihagyást alkalmaztak, akkor a gyors rostok száma az eredeti duplájára gyarapodott. Sztipits (2001) szerint ez megegyezik a vágtafutók azon felkészítési gyakorlatával, hogy az éves felkészülési (alapozó) szakaszban a 10-12 hétig tartó nagy terhelésû, inten-

zív erôedzést követôen kb. 12-14 héten át az elôzôhöz viszonyítva pihenést nyújtó ún. formábahozó idôszak után jelentkezik a csúcsforma. Annak ellenére hogy az európai és az USA-beli tapasztalatok egybeesnek a gyorsaságfejlesztést illetôen, nem valószínû, hogy az USA rendszerére kellene áttérni. Elfogadhatónak az látszik, hogy a gyorsaságfejlesztésben néhány mezociklus kihagyásával – ekkor más, a gyorsaságot meghatározó

tulajdonságokat fejlesztve – meg lehet akadályozni, hogy egyfajta gyorsaság végképpen beidegzôdjön. Ezeknek a gyakorlati tapasztalatoknak és kutatási eredményeknek az alkalmazása már az elemi vagy tiszta gyorsaság gyermekkori fejlesztéséhez kidolgozott eljárásoknál is megtalálható. 1. Az elemi ideg-izom mozgásprogram sebességének vagy az elemi, vagy tiszta gyorsaság fejlesztésének módszerei. Az elemi vagy tiszta ciklikus gyorsaságfejlesztés módszereit a 2. táblázaton mutatjuk be. S bár Racev (1964) szerint a 11/12 éves kor után sem edzetleneknél, sem edzetteknél nem javul a frekvenciagyorsaság, ezt az életkort követôen is – fenntartási céllal – alkalmazni kell az ilyen irányú edzésmunkát, de sokszor magasabb szintû ellenállásokkal, képességekkel (pl. futásnál a növekvô ellépô erôvel) is összhangba kell hozni a lépésfrekvenciát. Az elemi vagy tiszta mozdulatgyorsaság fejlesztési módszereit a 3. táblázaton foglaltuk össze. 2. A gyermekkori komplex gyorsaságfejlesztés módszerei Gyermekkorban az elemi vagy tiszta gyorsaságfejlesztésen kívül kiemelkedô szerepet kap – elsôsorban játékos volta miatt – a többféle technikai-taktikai elemet (pl. futás, ugrás, dobás, játék, verseny stb.) összekapcsoló komplex (bonyolultan összetett) gyorsaságfejlesztés is. Ennek módszereit a 4. táblázat tartalmazza. 3. A reakciógyorsaság fejlesztési módszerei A reakciógyorsaság fejlesztési módszereit az 5. táblázaton vázoltuk fel. 4. A frekvenciagyorsaság fejlesztési módszerei Míg az elemi vagy tiszta frekvencia- és mozdulatgyorsaság és a komplex játékos, továbbá az eddig ismertetett reakciógyorsaság fejlesztési módszerei elsôsorban gyermekkorúakra vonatkoztak, addig a következô eljárások döntôen a serdülô- és ifjúkor módszereiként értelmezhetôk. A mozgásgyakoriság fejlesztésének módszerei a 6. táblázaton találhatók. 5. A mozdulatgyorsaság fejlesztésének módszerei. E módszereket a 7. táblázat tartalmazza. 6. A gyorsasági barrier A gyorsasági barrier (akadály) fogalma GROSSER és mtsai. (2004) szerint kizárólag a vágtafutásnál található meg. A gyorsasági barrier a maximális futósebesség fejlesztéséhez szükséges speciális frekvenciagyorsaság javító gyakorlatok lehetô legnagyobb sebesség melletti ismétlései nyomán, a lépéshossz és a lépésgyakoriság összhangjának megteremtése érdekében végzett mozgások automatikussá válását jelenti.

09-36

2006/06/28 10:32

Page 1

36 MAGYAR EDZŐ

■

6. táblázat. A frekvenciagyorsaság fejlesztési módszerei serdülô- és ifjúsági korban Gyakorlatok: repülôvágták, álló rajtok 10-60 m-en (16 éven aluliaknál 40 m-ig), úszó sprintek, frekvenciagyakorlatok: dzsoggolás, pedálhajtó-frekvencia stb. A futóiskola gyakorlatai maximum 6 s-on át. Intenzitás: maximális, szupramaximális. Ismétlésszám: 4-12. Szériaszám: 3-4; maximum 20 ismétlésig. Szériapihenô: 2-10 perc. Változatok – Maximális és szupramaximális váltogatva. – Változó idôtartam. – Változó gyakorlat terjedelem. Heti edzésegységek száma: 1-3, egy-egy edzésegység részeként is. A fejlesztés leghatékonyabb életszakasza: 12/13 éves korig. Ezután színtentartás. Periodizálás: – 4-6 hét fejlesztés, – 1-3 hónap szünet, – ismét 3-5 hét fejlesztés, – és így tovább. Alkalmazás: pl. vágtafutás, rövidtávú evezés, kerékpározás, gyorskorcsolyázás, úszás, minden futással járó játék. 7. táblázat. A mozdulatgyorsaság fejlesztési módszerei serdülô- és ifjúsági korban Gyakorlatok: a sportági mozgástechnika egyes részei, vagy egésze, továbbá az utánzó gyakorlatok. Intenzitás: maximális és szupramaximális. Ismétlésszám: 6-12, de nem több, mint 6 s-on át. Szériaszám: 3-5. Szériapihenô: 2-10 perc. Változatok – Maximális és szupramaximális váltogatva. – Csökkentett mozgásterjedelem. – A végrehajtási idô szûkítése. Heti edzésegység-szám: 1-3, egy edzésegység részeként is. A fejlesztés leghatékonyabb életszakasza: kb. 14/15 éves korig. Utána szintentartás. Periódizáció: – 4-6 hét fejlesztés, – 1-3 hónap szünet, – ismét 3-5 hét fejlesztés, – és így tovább. Alkalmazás: pl. asztalitenisz és teniszütés, dobások, fallabda, kosárlabda, labdarúgás, ökölvívás, röplabda, vívás stb. Tehát az állandó ismétlések nyomán a végzett mozgások térben és idôben rögzôdnek, s ezzel éppen a futógyorsaság fejlesztésének gátjává válnak. Ez mai ismereteink szerint a gyorsaság fejlesztés variációs (változatokat tartalmazó) módszereinek alkalmazásával (Harsányi, 2000) akadályozható meg.

Irodalom Andersen, J. L. - Schjerling, P. - Saltin, B. (2000): Muscle, Genes and Athletic Performance. Scientific American, Sep. 48-58. Bauersfeld, M. - Voss, G. (1992): Neue Wege im Schnelligkeitstraining. Philippka-Verlag. Münster. 11o p. Behrend, R. (1988): Methodische Lösungen für ein schnelligskeitsorientes sprungtraining im leichtathletischen Aufbautraining (DG Sprung/Mehrkampf). HfK.Diss. Leipzig. 111 p.

Czingon, H. (Hrsg.) [1996]: Rahmentrainingsplan für das Aufbautraining im Sprint. Meyer und Meyer Verlag. Aachen, 3. Auflage. 223 p. Czingon, H. (1999 a): Erfolgreiche Premiere order misslunge Generalprobe. Leichtathletiktraining, 9.32-35. Czingon, H. (1999b): Rahmentrainingsplan für das Grundlagentraining. Meyer und Meyer Verlag. Aachen. 218 p. Dietrich,W. (1983): Rechtzeitige Vervollkommung koordinatiwer Faehigkeiten. Körpererziehung, 4. 151-154. Grosser, M. - Zintl, F. (1994): Training der konditionellen Faehigkeiten. Hofmann Verlag. Schorndorf. 157 p. Grosser, M. - Starischka, S,- Zimmermann, E. (2004): Das neue Konditionstraining. BLV Verlagsgesellschaft mbH. München. 240 p. Harsányi L. (2000): Edzéstudomány I. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs. 342 p.

2006/2

Harsányi L, - Martin, M. (1985): Die kritische. Phase der Leistungsentwicklung. Leistungssport, 6. 64-66. Harsányi, L. - Sebô, A.- Morvay B. (1990): Identification of Talent in. Sport. European Journal for high Ability, _. 151-161. Martin, D.- Nicolaus, J.- Ostrowski, C.Rost, K. (1999): Handbuch Kinder - und Jugendtraining. Verlag Hofmann. Schorndorf. 479 p. Racev, K. (1964): Schrittfrequenz, Schrittleasnge und laufgeschwidigkeit beim Sprint von Gesichtpunkt des Alters. Wissenschaftliche Zeitschrift der DHfK., Sonderheft, 145-149. Rost, K.- Martin, D. (1996): Ansaetze zur Weiterentwicklung des Nachwuchstrainingssystems im deutschen Spitzensport. Zeitschrift für Angewandte Trainingswissenschaft, 2.31-36. Sehlbach, K. (1986): Zur motorischen Entwicklung sportlicher Talente in der Leichtathletik im Alter von 10-14 Jahren. In: Rost, R.- Starischka, S. (Hrsg.): Das Kind in Zentrum interdiszipliaerer sportwissenschaftlicher Forschung. STF-Verlag. Erlensee. 204-227. Sztipits L. (2001): Izomgenetika és atlétikai teljesítmény. Atlétika, 4. 16-2o. Simon, G. - Kramer, R. (2000): Technikvariationstraining beim Laufen. Hofmann Verlag. Schorndorf. 123 p. Tihanyi, J. (1998): A robbanékony- és gyorserô fejlesztésének módszerei. Magyar Edzô, 3. 3-1o. Verchosanskij, J. (1988): Effektiv treniren. Sportverlag. Berlin. 168 p.

■

MAGYAR EDZŐ 9

2006/2

BESZÉLGETÉSEK AZ EDZÔI MESTERSÉGRÔL (I):

Turi György a minôségi mûhelymunkáról Sikereivel a magyar úszósport a modernkori olimpiai játékok története során nem mindennapos tekintélyt vívott ki magának. Kisebb megszakítások ugyan bekövetkeztek fejlôdése folyamán, alapvetôen mégis helytálló a fenti kijelentés: már az elsô, 1896-ban Athénban rendezett ötkarikás játékokon maradandó sikereket értünk el Hajós Alfréd kettôs gyôzelme révén, majd következett Halmay a huszadik század elsô évtizedében. A húszas években Bárány István jeleskedett, a harmincasokban Csik Ferenc, a második világháborút követô ötvenes-hatvanas években Székely Éváék. Az utóbbi harminc év minden korábbit felülmúló szerepléssel és világraszóló gyôzelmek kel kényeztetett el bennünket: Gyarmati Andrea, Hargitay András, Verrasztó Zoltán, Güttler Károly, Wladár Sándor, Egerszegi Krisztina, Szabó József, Darnyi Tamás, Czene Attila, Rózsa Norbert, Kovács Ágnes – sorolhatnánk. A három évtized rendkívüli diadalairól – hogy némileg sporttörténeti kontextusba helyezzük beszélgetésünket Turi György mesteredzôvel - szükséges elmondani: szerény kivételtôl eltekintve, azokra lényegében véve két páratlan tudású edzô neve, illetve keze munkája nyomta rá a bélyegét, Széchy Tamásé és Kiss Lászlóé. A harma dik évtized vége felé ellenben, amikor rendkívüli életmûvüket bevégezvén mindketten visszavonultak az aktív edzôi tevékenységtôl, a sportág irányítóiban nem ok nélkül erôsödött fel az aggodalom és a kérdés: ki, kik lehetnek az örökösök? Akadnak-e a két nagyhírû mesterhez hasonló egyéniségek, akik törés, jelentôsebb visszaesés nélkül képesek továbbvinni a világszínvonalú munkát? A Sydney-ben rendezett 2000 évi játékok óta eltelt évek, mindenek elôtt a 2004évi athéni játékok, illetve az idôközben rendezett kontinens bajnokságok – felnôtt és junior események egyaránt – továbbá a rövidtávon és teljes méretû uszodákban lebonyolított világbajnokság eredményeibôl arra következtethetünk, hogy néhány vidéki bázis alaposan megerôsödött, beleértve a szakképzett edzôket is. A fôvárosban pedig hagyományosan a Kôér utcai létesítményben, valamint a Komjádi-uszodában felépített vízi-várak mûködése szolgáltathat számunkra minden tekintetben további bizakodásra okot. Az elôbbiben gyakorlatilag 2000 óta viseli az elsôszámú vezetô vállaira nehezedô súlyt, felelôsséget beszélgetô társunk, a 48 éves Turi György.

– Igaz, a sikerek nyomán a nemzetközi vizek színpadán a két sztáredzôre, Széchy Tamásra és Kiss Lászlóra esett a reflektorok fénye évtizedeken át, a bennfentesek azonban itthon jól tudták, hogy mögöttük szorgalmas és nyilvánvalóan tehetséges, nem különben elkötelezett segéderôk álltak rendelkezésre. A klubhûség manapság ugyan fakulóban lévô kifejezés, de talán éppen ezért is fontos megjegyezni: ön idestova harminc éve, egész pontosan 1979 óta, a Bp. Spartacus, illetve ennek utóda, az elsôsorban ön érdemeinek köszönhetôen a „Szpariból” a közelmúltban, úgymond, „privatizáció” útján metamorfózison átment Kôbánya SC. elkötelezett úszóedzôje, tehát hosszú ideig Kiss László keze alá dolgozott Egerszegiéktôl Güttler Károlyékon át egészen Kovács Ágiig. Cseh László viszont már minden tekintetben hamisítatlan Turi-tanítvány. – Szükségtelen hangsúlyozni a szerencse szerepét a sportban, még akár a mérhetô sportágakban is, mint amilyen a miénk – kommentálta az említetteket képekkel, oklevelekkel, serlegekkel, hirde-

tô táblával dekorált szerény méretû, inkább szûkös kis iroda helységében a medence tôszomszédságában Turi mester. – És ezt nem csak azért nyomatékosítom, - tette hozzá - mert annak idején, még a hetvenes évek végén Kiss László hívó szavának tettem eleget, miután megszereztem az edzôi diplomámat, hanem azért, ahogyan egyáltalán a medencék partjára, a víz közelébe jutottam. Nekem ugyanis semmiféle versenyzôi elôéletem nem volt, mint példának okáért Kiss Lászlónak, akit kiváló, válogatott úszóként ismertek a maga idejében… Tulajdonképpen a véletlen mûve volt az egész. S az igazat megvallva, ha már itt tartunk, elôbb ismertem meg a Központi Sportiskolát, az ottani módszereket és a nagymestert, Széchy Tamást is, minthogy a Spartacusról hallottam volna. – Ez tehát azt jelenti, hogy a Széchy-tanulmányok után mégis a „Szparit” választotta... Érdekes lenne tudni, miért, s azt nem különben, miként jutott a KSI közvetlen közelébe? – A II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban együtt jártam az egyik legnépszerûbb

Széchy felfedezettel, Sós Csabával. Nagyon jó barátok lettünk, s ez a baráti kapcsolat azóta is, mind máig tart. Ez akkortájt történt, amikor Széchy Tamás a legjobbjait oda íratta be, Hargitayt, Verrasztót meg a többieket. Nos, Csaba járta ki nekem, hogy lemehessek az öreg és rozoga kis Császár uszoda fedett huszonötösébe a KSI edzéseire. A barátság okán jutottam le oda - már réges-rég lebontották, miután életveszélyesnek nyilvánították - itt ismerkedtem meg az úszással, az edzésekkel és a mesterrel. Egyre jobban érdekelt ez a sajátságos világ, az imponáló eredményekrôl nem is beszélve, s kedvet kaptam arra, hogy magam is részese lehessek… Érettségi után „káder okokból” egyetemre nem vettek fel, segédtanítóként dolgoztam, pedagógiai gyakorlatra is szert tettem, majd végigjártam a szakmai képzés szamárlétráját. A lényeg, hogy a gyakorlatban, testközelben szinte napról-napra átélhettem és sajátíthattam el a Széchy módszerek teljes mibenlétét. – A hetvenes évek alkonyához közeledve legelôbb a Vasasban kezdte az edzôi pályát, majd szavai szerint szinte egy idôben hívta a KSI-bôl Széchy, s tett hasonló ajánlatot Kiss László is. Igaz, nem szorosan a tárgyhoz tartozik, mégis kíváncsi vagyok, így utólag is, miért - az akkor még ugyancsak a Sportuszodában mûködô - szövetkezetieket választotta? – Kiss László metódusát elôzôleg nem igen ismertem, szakmai összehasonlítást nem tehettem tehát…A két edzô, a két egyéniség között azonban könnyû volt bizonyos különbözôségeket felismerni. Széchy sem titkolt el semmit, igaz, de közlékenynek sem volt mondható. Bizonyos tekintetben egész életében jobbára zárkózottan élt, kizárólag a sajátjainak, egy külön világot épített fel saját szigorú, néhol merevnek tûnô szabályai szerint. Ebben – fôként a világszínvonalú munka és a következményként elért páratlan sikerek ismeretében – semmi kivetnivalót nem találhatunk. Kiss László közvetlennek, nyíltabbnak, barátságosabbnak tûnt, egészséges humorérzékkel áldotta meg a sors, s mindezek akkor döntôen vonzó tényezôkként indokolták a választásomat… Az edzônél nem ismerek hiúbb, egyben leginkább meghatározó szereplôt a sportban, jóllehet az önmegvalósításban a fôszerepet persze a tanítványok játsszák. Ez gyakran jár az-

08-37

2006/06/28 10:29

Page 1

8 MAGYAR EDZŐ

■

ból származnak. Az anyagi bevételen kívül további, úgynevezett térítésmentes szolgáltatásokban, tárgyi javakban, ajándékokban, felajánlásokban megtestesülô értékek is hozzájárulnak a góliátos rendszer mûködéséhez. A nevelési-oktatási intézmények a létesítményeik rendelkezésre bocsátásával kiemelkedô értékû támogatói a Góliát-rendszernek. Ezek együttes, forintban kifejezett értéke tanévente 50-100 M Ft.

Az egyesület eredményei A Góliát-McDonald’s FC az elmúlt 18 év kitartó, következetes munkájának eredményeként a hazai utánpótlás-nevelés és az iskolai gyermekfutball egyik legnagyobb bázisává vált. 1988-ban – az MLSZ akkori felmérése szerint – az NB-s klubokban mindösszesen 680, 10 év alatti gyermek futballozott, a Góliát FC az elsô év végére csak Budapesten, 2340 fôs taglétszámmal büszkélkedhetett. Az egyesület sportcsoportjaiban folyó szakmai munka színvonala évrôl-évre emelkedett. A pozitív irányú, öngerjesztô folyamat eredményeként ma már általánosnak mondható, hogy a kötelezô foglalkozásokon és a góliátos tornákon kívül sportcsoportjaink saját szervezésben is játszanak egymással, külföldi meghívásos tornákra utaznak, és saját rendezvényeiken külföldi csapatokat fogadnak. Az egyesület életében bekövetkezett gyökeres változást, a foglalkoztatott gyereklétszám ugrásszerû növekedését, az intézmények és a pedagógusok jelentôs motiválási lehetôségét, a korábban már említett állami támogatás hozta meg. Az egyik legfontosabb, mérhetô és nem elvitatható tény, hogy eddig több mint 120.000 gyermek rendszeres sportolását biztosítottuk. Több tucat a Góliátban focizni kezdô fiatalember található, akik korosztályos válogatott kerettagként, NB-s játékosként a hazai, sôt külföldi mezônyben rúgják a labdát. Heten bemutatkoztak már a felnôtt válogatottban is. (5. sz. melléklet) A Góliát-McDonald’s FC-nek fontos szerepe volt abban, hogy mára – a tehetségesek kiválasztásával, továbbképzô

mûhelyekbe történô irányításával – az NB-s klubokban jelentôsen nôtt e korosztályok létszáma és indirekt módon (osztálytársak, iskolatársak, baráti kör) több százezer gyerek, a jövô felnôttjei, fizetô nézôi számára került testközelbe a játék. Egyesületünk munkásságáért, a gyermekekért végzett értékes tevékenységért 2001-ben, az Ifjúsági és Sportminisztérium Minarik Ede díjat adományozott. Az Oktatási Minisztérium Elismerô Oklevéllel, a Magyar Diáksport Szövetség Díszoklevéllel fejezte ki elismerését egyesületünknek, a diáksportban és az utánpótlás-nevelésben kifejtett társadalmilag is fontos munkáért. A sportcsoportvezetôket munkájuk minôsége, eredményessége alapján jutalmazzuk. 2003-tól az egyesület saját alapítású elismeréseivel jutalmazza a legalább 10 éve a góliátos rendszerben dolgozó legkiválóbb szakembereit, a gyermeklabdarúgás támogatóit, a nevelési-oktatási intézményeket. Az elmúlt három évben 94 személynek, szervezetnek köszöntük meg ily módon állhatatos, értékes munkájukat. A több mint egy évtizedes felhalmozott értékek együttesen eredményezték azt, hogy 2001. ôszén az Ifjúsági és Sportminisztérium, és a Magyar Labdarúgó Szövetség által meghirdetett Bozsik-program iskolai labdarúgásra vonatkozó része az általunk szervezett Góliátprogram lett. Az indulás körüli nehézségeket követôen 2002-ben és 2003-ban, a góliátos szervezôk és testnevelôk/edzôk közremûködésével tanévenként több mint 40.000 regisztrált gyermek focizhatott egységes szakmai követelményeket támasztó, központilag támogatott országos hálózatban.

Összegzés A jelenhez érve szót kell ejtenünk arról, hogy a bevezetôben említett szép jubileumi ünnepet, eddigi eredményeink nagyszerûségét beárnyékolja, hogy a 2005–2006-os tanévben a NUPI – a labdarúgó-szövetség kérését elfogadva –, az iskolai labdarúgás feladatainak szervezésével nem a Góliát-McDonald’s FC-t

A Góliátban kezdték… a nemzeti válogatott tagjai lettek: Low Zsolt, Tokody Tibor, Szélesi Zoltán, Bodor Boldizsár, Takács Ákos, Majoros Árpád, Vanczák Vilmos. Bemutatkoztak a legmagasabb osztályban, korosztályos válogatottak: Balaskó Iván, Balikó Milán, Bank István, Boér Gábor, Bonifert Péter, Borsi Gergô, Halgas Tibor, Horváth Zsolt, Hullám Attila, Kanta József és Szabolcs, Kincses Péter, Kovács Gábor, Kovács János, Kovács Zoltán, Ködöböcz Csaba, Kôhalmi András, May Miklós, Miklosvári János, Pál András, Petneháy Márk, Rézmányi György, Rontó Csaba, Schimmer Szabolcs, Simon Attila, Sütô László, Szabó Krisztián, Szakály Dénes, Szakály Péter, Szalai Ádám, Szántai Levente, Szili Attila, Szollár Krisztián, Terjék Lajos, Uhrin Ádám, Weitner Ádám, Zsidai László. 5. sz. melléklet

2006/2

bízta meg. Ezzel a döntéssel 10-15.000 kisgyermeket zártak ki az iskolai labdarúgás támogatott részébôl. Egyesületünk szomorúan vette tudomásul, hogy a Sport XXI Program irányítói szerint, a Góliát-McDonald’s FC tevékenységi körébe bevont gyerekek nem méltóak a támogatásra. Ugyanakkor az egyesületért dolgozó több száz szakember az elmúlt félévre is méltán lehet büszke, hiszen önerôbôl, saját anyagi forrásainkra támaszkodva, több mint 18.000 gyermek felhôtlen játékához teremtettük meg a feltételeket. Minden csapatnak adidas futball labdát, valamennyi gyermeknek kogelán focilabdát, a csoportvezetôknek, szervezôknek szerény tiszteletdíj-kiegészítést adtunk. A téli körzeti tornák díjazásához érmekkel és oklevelekkel járultunk hozzá. 2006. március közepéig, a körzeti szervezôk irányításával, a 84 góliátos körzetben 146 terem torna került lebonyolításra. Társadalmi méretekben is fontos egyesületi céljaink megvalósítása egybeesik a magyar labdarúgás érdekeivel. A Bozsik Program sikere, a rendelkezésre álló anyagi források további biztosítása-, hatékony felhasználása érdekében elengedhetetlen, hogy a megújuló MLSZ elnökséggel és az állami sportvezetéssel (NSH, NUPI) konstruktív együttmûködést alakítsunk ki. Egyesületünk kezet nyújt mindenki felé, aki felelôsségteljesen akar és kész együttmûködni a gyerekek egészséges-életmódja, a labdarúgás fejlesztése érdekében megkezdett munkánk továbbvitelében. Az egyesület eddigi eredményei figyelemre méltóak. A Góliát rendszer a mûködtetôk hitelességére, szakmai felkészültségükre, jó szervezôkészségükre, áldozatkész, kitartó munkájukra, valamint olthatatlan labdarúgás-, és gyermek szeretetükre épült. A Góliát-McDonald’s FC, illetve támogatói nélkül a magyar labdarúgás a mainál is rosszabb helyzetben lenne. A Góliát-McDonald’s FC elvitathatatlan érdeme az a tény, hogy az intézményi önállóság hangsúlyozása mellett azon kevés szervezetek egyike, amely beléphetett a nevelési-oktatási intézmények kapuján, bevihette, majd elfogadtatta a szervezett labdarúgást, mint játékot az óvodákban, iskolákban. A nagykorúságát elérô Góliát-McDonald’ s FC elnöksége – a Góliátban 18 év alatt sportolt több mint százhúszezer gyermek nevében – köszöni minden közremûködônek: a sportcsoportvezetôként dolgozó testnevelôknek/edzôknek, szervezôinek, az intézményvezetôknek, támogatóinak, a szponzoroknak, az állami sportirányítás és a labdarúgás vezetôinek, hogy a maguk módján, a lehetôségeik figyelembe vételével segítették az egyesületet.

■

MAGYAR EDZŐ 37

2006/2

Sportolók mikroelemszükséglete Korszerû sporttáplálkozás

Szabó S. András rovata

A sporttáplálkozás kérdéseit elemzô rovatunk eddig 12 témakörrel foglalkozott. Ezek a következôk voltak: – fehérjebevitel, fehérjeigény – folyadékfogyasztás, vízháztartás – testtömegcsökkentés, testsúlyszabályozás – táplálkozás a mérlegelést követôen súlycsoportokhoz kötött sportágak esetén – vegetariánus étrend – kreatinkiegészítés a sportban – a sportolók tápláltsági állapota és testfelépítése – a szabad aminosavak teljesítménynövelô hatása – az ásványi anyag szükségleten belül a kalcium- és magnéziumszükséglet – az ásványi anyag szükségleten belül a kálium- és nátriumszükséglet – nem fémes makroelemekre vonatkozó szükséglet – sportolók alkoholfogyasztása A rovat – természetesen köszönhetôen a szerkesztôk megtisztelô bizalmának s számos olvasó kedvezô véleményének és javaslatának – folytatódik, s egyéb, a sporttáplálkozás gyakorlati kérdésköreihez jól kapcsolódó téma (pl. rostbevitel, vitamin-ellátottság, táplálkozás-kiegészítôk, energiabevitel, káros táplálkozási szokások, táplálékok antinutritív komponensei, veterán sportolók táplálkozása) is terítékre kerül. Jelen rész témája a sportolók mikroelem szükséglete, az esszenciális nyomelemek élettani hatása s a tényleges szükséglet.

Mikroelemek a szervezetben s az élelmiszerekben A biogén elemeken, s a makroelemeken kívül a szervezetet felépítô anyagok között számos olyan – nagyon kis koncentrációban elôforduló – kémiai elemet is találunk, amelyek jelenléte nélkülözhetetlen a különbözô életfolyamatokhoz. Mikroelemeknek azokat az elemeket hívjuk, amelyek a szervezetben, s a növényi és állati eredetû élelmiszerekben több-

nyire csak legfeljebb mg/kg koncentrációtartományban fordulnak elô, s ha esszenciálisak, akkor a szükséglet is csupán a mg nagyságrendbe esik. Egyébként a környezetünkben elôforduló, s testszöveteinket felépítô kémiai elemek döntô többsége mikroelem, hiszen a periódusos rendszerben található természetes eredetû elemek – az elsô az 1-es rendszámú hidrogén, az utolsó a 92-es rendszámú urán, a 92 feletti rendszámúak az ún. transzuránok mind mesterségesen elôállított elemek – közül 4 biogén elem, 7 makroelem, s 6 nemesgáz van, a többi elem, azaz 75 kémiai elem a mikroelemek táborába tartozik.

A mikroelemek csoportosítása A mikroelemeket több szempontból is csoportosíthatjuk. A legegyszerûbb talán a koncentráció, ennek alapján beszélünk mikroelemrôl és ún. ultramikroelemrôl (más néven nyomelemrôl), ez utóbbiak csak valóban nagyon kis kon-

centrációban, nyomnyi mennyiségben többnyire ng/g koncentrációtartományban fordulnak elô. A határ azonban nem éles, s a terminológia sem egységes, hiszen egyes szakemberek szerint a mikroelem, s a nyomelem hasonló fogalom. Vannak azonban olyan elemek is (pl. a vas), amelyek a makro- és mikroelemekre a koncentráció alapján adott definíció szerint egyikbe sem sorolhatók, vagy azért, mert a napi szükséglet lényegesen több, mint a mg nagyságrend (de mesze nem éri el a g nagyságrendet) vagy pedig azért, mert az élelmiszerek koncentrációja ugyan jelentôsen meghaladja a mg/kg tartományt, de jóval elmarad a g/kg koncentrációtól. Ezek az ún. mezoelemek, de az elnevezés nem minden szakértô által elfogadott. Itt – e dolgozat keretében – mikroelem alatt a tágabb értelmezés szerinti mikroelem fogalmat használjuk, azaz ide soroljuk mindazon ásványi elemeket, amelyek a mezo-, mikro- és ultramikro elemekhez tartozhatnak.

07-38

2006/06/28 10:28

Page 1

38 MAGYAR EDZŐ Lehet csoportosítani természetesen a kémiai jelleg alapján is, így beszélhetünk fémes mikroelemekrôl (pl. Zn, Cu) és nem fémes (pl. F) mikroelemekrôl. Sokkal célszerûbb a csoportosítást az élettani jelleg, a biológiai szerep szerint végrehajtani. Ennek alapján beszélhetünk létfontosságú, azaz esszenciális mikroelemekrôl, amelyek adott koncentrációban (optimális dózisban) való jelenléte mindenképpen szükséges a táplálékban a kiegyensúlyozott, egészséges életvitelhez, illetve egy adott sportteljesítményszint eléréséhez. Minden kétséget kizáróan az eddigi kutatások szerint az ember számára a fémes mikroelemek közül csupán a vas, mangán, réz, cink, molibdén, kobalt, króm, nikkel és a vanádium esszenciális, s van még néhány nem fémes létfontosságú mikroelem is. E dolgozat tárgya a fémes mikroelemek élettani szerepe és a szükségleti értékek. Számos elem esszencialitása vitatott (pl. Si, Sn), s az is lényeges lehet, hogy növény- vagy állatfiziológiai, illetve humánélettani szempontból vizsgáljuk-e a kérdéses elemet. A szelén pl. az állatok s az ember számára esszenciális, de a növények számára nem. A bór viszont egyértelmûen létfontosságú a növények számára, de ez nem állítható az állat-illetve humánélettani szerepet illetôen. Az esszenciális mikroelemeken kívül számos más is létezik. Ezek egy részének már nagyon kis mennyiségben is van biológiai hatása, pl. segíthetik, stimulálhatják más, biokémiai szempontból létfontosságú mikroelem felvételét. Mások már nagyon alacsony koncentrációban is mérgezôek, ezek az ún. toxikus mikroelemek. Természetesen egy bizonyos koncentráció fölött minden elem – tehát az esszenciális is – toxikus. Ezért is rögzítik a szabványok az élelmiszerekben elôforduló mikroelemekre vonatkozó megengedhetô maximális koncentráció (MMK) értékeket. A környezetünkben, testünkben, s az élelmiszerekben elôforduló mikroelemek egy részének (pl. Rb) pedig lényegében nincs biológiai hatása, azaz jelenléte nem szükséges az életfolyamatokhoz, viszonylag kis mennyiségben való elôfordulása pedig nem zavarja azokat. Lehetne persze ezeket pl. gyengén toxikus hatású mikroelemeknek is tekinteni. A mikroelemek táplálkozásélettana a sporttáplálkozás témakörének egyik rendkívül mostohán kezelt területe. A könyvek, tudományos cikkek nagy része az ásványi anyag táplálkozás témakörén belül fôleg a makroelemekkel kapcsolatos kérdéseket elemzi, s eléggé behatárolt az az ismeretanyag, ami valóban a mikroelemekre vonatkozik. Pedig –

■

2006/2

■

MAGYAR EDZŐ 7

2006/2

A Góliát szellemében…

meggyôzôdésem – ezek a kérdések sem elméleti, sem gyakorlati szempontból nem kevésbé fontosak, mint pl. a vitaminigénnyel, vitaminpótlással kapcsolatos terület.

Esszenciális fém mikroelemek A következôkben röviden bemutatjuk ezen elemek lényegesebb biológiai funkcióit, az élettani szerepet, a jellemzô hiánytüneteket, a sportolók napi szükségletét, s felsorolunk néhány, az adott mikroelemben dús élelmiszert. A vas enzimaktivátor, a vérfesték (hem) alkotórésze. Hiánya vérszegénységet, izomelfajulást, hajhullást okoz, s zavar áll be a belsôelválasztású mirigyek mûködésében. A sportoló napi szükséglete 15-25 mg-ra becsülhetô. Vasban gazdag élelmiszer pl. a máj, hús, véres hurka, élesztô, paraj, ribiszke, sóska. A vashiány elég régóta ismert betegség, s az étrend összetételétôl függôen elég gyakran elôfordul. Fôleg a nôket érinti, a menstruáció során ugyanis jelentékeny lehet a vérveszteség. Bôséges állati fehérjebevitel mellett férfiaknál nagyon ritka a hiány. Hiánya vasat vagy vasat is tartalmazó mikroelemkészítmények szedésével megelôzhetô ill. megszüntethetô.

Akár csak kismérvû vashiány is jelentôsen rontja a szervezet terhelhetôségét. Vigyázni kell azonban az esetleges túladagolással. A mangán is enzimaktivátor, s szerepe van a növekedésben és a szénhidrát, valamint a lipid anyagcserében. Hiánya torz fejlôdést, növekedési zavart eredményezhet, a fiatal szervezetnél a csontrendszer fejlôdési rendellenessége (törékenység, alacsony ásványi anyag tartalom), s szaporodási zavar figyelhetô meg. A napi szükséglet sportolóknál 510 mg-ra becsülhetô, a cékla, paraj, dió, borsó, barna kenyér, szamóca, alma jó mangánforrásnak tekinthetô. A kifejezett mangánhiány ritka, de ha a rendszeresen felvett mangán mennyisége csupán 2-3 mg naponta, akkor idegrendszeri károsodás a termékenységgel kapcsolatos rendellenesség is elôfordulhat. A cink számos enzim, s az inzulin alkotórésze, s befolyásolja több fermentum aktivitását. Hiánya bôrbetegségeket, szexuális infantilizmust, sebgyógyulási zavart, az ízérzékelés romlását, továbbá a vér lipidtartalmának növekedését okozhatja. 15-30 mg a sportoló napi szükséglete. A máj, hús, zeller, vöröskáposzta, ribiszke cinkben dús élelmiszer. Bár az utóbbi évek kutatásai kiderítették,

eseményen 533 mérkôzést játszottak a gyerekek. A gyermeklabdarúgó fesztiválon a körzetek intézményi gyôztes csapatai négy korosztályban és a megyei gyôztes leány csapatok vesznek részt. 1998-tól az adott évben megrendezésre kerülô labdarúgó világversenyekkel analóg „Mini VB”, „Mini EB” kerül lebonyolításra, az idén „Mini VB 2006 Góliát-McDonald’s FC Tanévzáró Gyermeklabdarúgó Fesztivál” néven. Ezekrôl az eseményekrôl valamennyi résztvevô ajándékokkal (pl.: számozott labdarúgó mez, foci labda) tér haza. Az eddigi rendezvényeink díszvendégei, díjátadói az elmúlt és a jelen magyar labdarúgásának kiemelkedô személyíségei voltak: Albert Flórián, Bene Ferenc, Baróti Lajos, Bicskei Bertalan, Brünyi Béla, Buzánszky Jenô, Détári Lajos, Dunai Antal, Gellei Imre, Dr Géczi István, Hrutka János, Illés Béla, Illovszky Rudolf, Kereki Zoltán, Keller József, Király Gábor, Kozma István, Kovács Kálmán, Lisztes Krisztián, Mészöly Kálmán, Nyilas Elek, Pintér Attila, Simek Péter, Szabó György, Szanyó Károly, Szeiler József, Zavadszky Gábor továbbá a Góliát-

ból kikerülô, a válogatottban már bemutatkozott játékosok.

Szakmai munka eredményei A körzeti tornákra – a kezdetektôl fogva –, a helyi egyesületek képviselôit, edzôit, a megyei instruktort meghívjuk. A tornákon kitûnt ügyes, tehetséges gyermekek térítésmentesen kerülhetnek más klubokhoz, reményeink szerint jobb feltételek közé, szakavatottabb edzôkhöz. Tízezret bôven meghaladó azoknak a gyermekeknek a száma, akik így kerültek NB-s klubokba, utánpótlásnevelô egyesületekbe. A körzeti tornákon egyszerre jelenik meg valamennyi kis focista a két ballábastól a legzseniálisabb tehetségig. Ezek a tornák jelentik a legjobbak kiválasztásának fô színtereit. Sajnos a labdarúgó-szövetség kijelölt megyei szakemberei – tisztelet a kivételnek –, az utóbbi években nem látogatják ezeket a rendezvényeket… Hosszan sorolható az élvonalban, a korosztályos válogatottakban, az NB-s felnôtt és utánpótlás csapatokban sze-

2005–2006-os tanév A férfi sportcsoportvezetôk szakképzettsége Testnevelô tanár: UEFA-képesítéssel rendelkezik: Labdarúgó edzôi képesítéssel rendelkezik: Labdarúgó szakedzôi képesítéssel rendelkezik:

564 fô 423 fô 369 fô 287 fô 21 fô

66% 57% 44% 3%

80 fô 49 fô 27 fô 12 fô 14 fô 5 fô

61% 34% 15% 18% 6%

2005–2006-os tanév A nô sportcsoportvezetôk szakképzettsége Testnevelô tanár: UEFA-képesítéssel rendelkezik: Labdarúgó edzôi képesítéssel rendelkezik: Óvodai pedagógus képesítéssel rendelkezik: Labdarúgó edzôi képesítéssel nem rendelkezik:

Jó néhány valamikori és jelenlegi góliátos csoportvezetô, szervezô dolgozik a labdarúgás vérkeringésében, edzôként, sportvezetôként, játékvezetôként. A teljesség igénye nélkül: Artner Tamás, Benczés Miklós, Cs. Kovács László, Erdei Károly, Jákli Péter, Juhász Tibor, Kis-Németh Albert, Kovács Károly, Leányvári Attila, Lóczi István, Matolcsi István, Nagy László, Németh Károly, Rugovics Vendel, Salkovics Gábor, Simon Attila, Sisa Tibor, Szûts Gergô, Szpisják Zsolt, Trapperger Árpád. Örömmel irányítottak volt NB-s labdarúgók rövidebb-hosszabb ideig góliátos csoportot, míg néhányuknak a gyermeke a Góliátban kezdett focizni: Aranyos Imre, Babály László, Batári Csaba, Gellei Imre, Gróf Attila, Horváth Károly, Kajdy György, Kiss László, Koch Róbert, Kovács Kálmán, Páling Zsolt, Répás Béla, Urbányi István, Sebestyén Péter. replô, volt góliátos játékosok neve, akik ma is büszkék arra, hogy a Góliátban ismerkedtek meg a labdarúgással Részletes kimutatás www.goliatfc.hu honlapon olvasható.

Az egyesület gazdálkodása Az egyesület gazdálkodását megalakulása óta a pénzügyi stabilitásra, a takarékosságra, a hatékonyságra törekvés és a jogszabályok betartása jellemzi. Az éves költségvetés az induló (1988-as) néhány százezer Forintról 2004-re, 100 millió Forint fölé nôtt. Az 1999–2005. között – szerzôdésekben meghatározott célokra, szigorúan rögzített feltételek között – biztosított és ellenôrzött módon felhasznált állami támogatás (547 M Ft) döntô eleme volt költségvetésünknek. A szponzori bevételek az egyesület nevének és a rendezvényeken biztosított reklámfelületek eladásából, illetve sportszertámogatónktól származnak. A McDonald’s Magyarországi Étterem Hálózat Kft.-vel 1992-ben megkötött immár 4. ciklust felölelô szerzôdésünk a magyarországi gyermeksportban újszerû és modellértékû. A támogatásokból és egyéb saját bevételeinkbôl biztosítottuk az iskolák részére a szakmai munkát elôsegítô sportszereket, sportfelszereléseket, a rendezvények lebonyolítását, a kiadványok megjelentetését, a gyerekek rendszeres megajándékozását, a mûködési feltételeit. Mindehhez 1989 óta sok ezer labdával járult hozzá kiemelt sportszertámogatónk az adidas Budapest Kft. Az egyesület egyéb bevételei a tagdíjakból, rendezvényszervezésbôl, valamint pályázatokon elnyert támogatások-

06-39

2006/06/28 10:26

Page 1

6 MAGYAR EDZŐ lési Egyetem ny. adjunktusa, az elnökség tagja. Egyesületünk ösztönzi és segíti a csoportvezetôk állami labdarúgó edzôi képesítés megszerzését, illetve az MLSZ „D”, valamint az UEFA rendszerû „B” tanfolyamokon való részvételt. Mindezek elvégzéséhez 2000–2003 között költség-hozzájárulást adtunk. Számos megyében így szerezték meg az óvodapedagógusok a legelemibb labdarúgó edzôi ismereteket. Az egyesület elnökségének tagjai, a központ munkatársai, a körzeti szervezôk - minden tanévkezdéskor-, ismertetik a sportcsoportvezetôkkel a góliát rendszer legfontosabb képzési elveit, módszereit.

Szakmai tanulmányút A Góliát-McDonald’s FC elnöksége az egyesület alapításának 15. évfordulóján negyvenkilenc kiemelkedôen dolgozó sportcsoportvezetô, körzeti szervezô számára – a megszokottól eltérô jutalmazási formát alkalmazva –, Szakmai Jutalomút elismerést biztosított. A jutalmazott góliátos szakemberek az európai labdarúgó élvonalba tartozó klub szakmai munkájába nyerhettek bepillantást, valamint egy nemzetközi szinten is kimagasló labdarúgó mérkôzést nézhettek meg. Ettôl kezdve, a kiemelkedôen dolgozó csoportvezetôknek kedvezményesen – további Góliátos szakembereknek költségtérítéses formában –, évente legalább egyszer nyújtottunk lehetôséget hasonló utakon való részvételre. A jövôben is lehetôséget szeretnénk adni a tanulásra, a szakmailag fejlôdni akaró testnevelôknek, labdarúgó edzôknek, hogy megtapasztalhassák a nálunk magasabb futballkultúrájú nemzeteknél folyó munka minôségét, szembesíthessék saját eredményeiket a külföldiekével.

■

2006/2

Szakirodalmi segítség A sportcsoportvezetôk az egyesület saját gondozású szakanyagait kapják munkájukhoz. Szalai László: Gyermeklabdarúgás I.-II. Az elsô kötetben Simon Balla István írt „Koordináció és gyorsaságfejlesztés gyermeklabdarúgóknál” címmel segédanyagot. A könyvet Both József lektorálta. Az 1999-es második könyvben „Gyermeklabdarúgás- túlterheléses ártalmak, sérülések” címmel dr. Klemencsics Zoltán írt mellékletet. Ezt a kötetet Garami József lektorálta. Cs. Kovács László, Gáborfalvi László, dr. Király Tibor írták a Gyermeklabdarúgás III. „Ovisfocitól a focisuliig”, Botos Antal, Garami József, Gellei Imre és dr. Varga I. Erika lektorálásával.. A Góliát-McDonald’s FC 2000. október 6-án rendezett „Új kihívások a gyermeklabdarúgásban” címû módszertani konferenciát a Testnevelési Egyetemen. A plenáris ülésen és a szekciókban elhangzottakat tartalmazza az a kötet, amelyben többek között dr. Faludi Judit, dr. F. Mérey Ildikó, Garami József, dr. Gombocz János, Hegedûs Gábor, dr. Petrekanits Máté, Piller Sándor, dr. Szabó Tamás, dr. Tihanyi József, tartottak elôadást. 2001-ben Endrész Pál: Gyermeklabdarúgás V. Kovács János, Majoros Attila és Villám Károly írták meg a „Góliát Kódex”-et, amely az egyesület szakmai, pedagógiai-egészségnevelési, szervezési alapelveit tartalmazza. A Varga István által lektorált kiadványt valamennyi újonnan csatlakozó csoportvezetô, szervezô, góliátos intézményvezetô megkapta.

Labdarúgó tornák A körzeti labdarúgó tornákon, tanévente két alkalommal – téli fedett és tavaszi szabadtéri pályákon – a Góliát Programba bekapcsolódó intézményi csapatoknak kötelezô a részvétel. A szervezôk négy korosztályban rendeznek tornákat. Az iskolai csoportok besorolása megegyezik a Magyar Diáksport Szövetség diákolimpiai korosztályaival. A gyerekeknek és a nevelôedzôknek is nagy motivációt jelent a körzeti tornákon – és a legjobbak számára –, a tanévzáró fesztiválon való részvétel lehetôsége. Ezek a rendezvények azért is fontosak, mert a legkiválóbb, rendszeres foglalkoztatás is öncélúvá, unalmassá válik, ha nem vehetnek részt a csapatok, egy-egy élményszerzô megmérettetésen. A rendezvényeken a korosztályok I.–III. helyezett csapatai, minden esetben érmet és oklevelet kapnak.

Tanulmányutak Az elsô szakmai tanulmányutat 2003. májusban, Király Gábor egyesületünk díszelnökének akkori klubjához a Hertha BSC-hez szerveztük. Ugyanezév ôszén a Bayern Münchenhez látogattunk el Détári Lajos díszelnökünk vezetésével. 2004-ben Prágába, a Sparta és a Slavia Praha cseh élklubok utánpótlás-nevelésével ismerkedtünk, amikor saját költségen velünk utazott Bicskei Bertalan, Dzurják József, Ebedli Ferenc, és ifj. Temesvári Miklós is. Novemberben, a milánói sztár klub AC Milánt, és az utánpótlás-nevelésérôl nem csak Olaszországban híres, bergamoi Atalantát látogattuk meg. 2005-ben Hollandiában az Ajax és a Feyenoord utánpótlás központjában jártunk. Az eddigi 5 szakmai tanulmányúton 197 góliátos szakember vett részt.

Tanévzáró fesztivál A Góliátos tanév méltó lezárása, a rendszer kiemelkedô eleme a minden év júniusban – kezdetben, a Népstadionban, késôbb a megnövekedett gyereklétszám miatt a Ferencváros népligeti utánpótláscentrumában – megrendezésre kerülô Góliát-McDonald’s Tanévzáró Gyermeklabdarúgó Fesztivál, melyen valamennyi „góliátos” körzet képviselteti magát csapataival. Névadó szponzorunk, fôtámogatónk a McDonald’s Magyarországi Étterem Hálózat Kft. hozzájárulásának köszönhetôen legutóbb 2005-ben, a háromnapos rendezvényen 241 csapat, 3014 kisgyermek játszott 482 testnevelô/edzô irányításával. A helyszínen több mint 3000 szülô, hozzátartozó szurkolt csemetéinek. Az

■

MAGYAR EDZŐ 39

2006/2

hogy elôfordulhat a cink hiányára visszavezethetô betegség is, de ennek elôfordulási aránya messze elmarad pl. a vashiány gyakoriságától. Túlzott bevitele káros. A réz enzimaktivátor s az oxigénszállító enzim alkotórésze, szerepe van a hemoglobinképzésben, s biztosítja az érfalak rugalmasságát. Jellegzetes hiánytünetei az anaemia, a növekedésbeli visszamaradottság, a hasmenés, a neuropenia, az arterioszklerózis. Napi 5-8 mg-ra becsülhetô a sportolók napi szükséglete. Rézben dús élelmiszer pl. a máj, vese, bab, borsó, lencse, csipkebogyó, ribiszke. A rézhiány elég ritka, viszont abból adódóan, hogy a réz és a cink között antagonizmus van, ha a szervezetbe túl sok cink jutott, akkor hiánya megfelelô mennyiségû rézbevitel esetén is elôfordulhat. Az optimálisnak tekinthetô Zn:Cu arány kb. 4:1. A réz táplálékból való felszívódását a molibdén, s a kadmium jelenléte is csökkenti. Magas koncentrációban a rézbevitel káros és Wilson kórt okozhat. A molibdén enzimek alkotórésze. Hiánya anyagcserezavarokhoz vezethet, a napi szükséglet sportolóknál 0.1-0.3 mgra becsülhetô. A máj, a bab, a borsó, a karfiol, a kelkáposzta molibdénben gazdag élelmiszernek tekinthetô. Kiegyensúlyozott táplálkozás esetén hiánya nem fordul elô. A kobalt enzimek, s a B-12 vitamin alkotórésze, jelentôs szerepe van a vérképzésben. Hiánya testsúlycsökkenést, vérszegénységet, gyenge fejlôdést eredményez. A sportolók napi kobaltszükséglete 0.02-0.10 mg-ra becsülhetô, a máj, a pillangósok, a meggy és a ribiszke jelentôs mennyiségben tartalmazza. Sportolóknál nem szükséges kobalt-kiegészítés, élelmiszereink általában a szükségletet bôven elérô mennyiségben tartalmazzák. Az orálisan szervezetbe jutó kobalt rosszul szívódik fel, fôleg a bélsárral ürül. A nikkel több enzim aktivátora. Hiánya májelváltozást eredményez, a napi igény sportolóknál 0.1-0.2 mg-ra becsülhetô. Sok nikkelt tartalmaz a máj, a belsôségek, a bab, a borsó, a málna s a ribiszke. Az élelmiszerek Ni-tartalma bôven fedezi a szükségletet.

A króm az inzulin kofaktora, szerepe van a koleszterinszint biztosításában, serkenti egyes aminosavak beépülését, pozitívan hat a növekedésre és az élettartamra. Hiánya esetén a fehérje- zsír- és szénhidrátanyagcsere zavara figyelhetô meg, genetikai rendellenességek léphetnek fel, továbbá cukorürítés és szemszaruhártyakárosodás. A barnakenyér, a máj, a paraj, a bab, a lencse, az ôszibarack sok krómot tartalmaz. A sportolók napi krómszükséglete 0.02-0.10 mg-ra becsülhetô. A testszövetek krómtartalma az életkorral csökken, legmagasabb az újszülött szöveteinek Cr-koncentrációja. A szükségesnél jelentôsen több króm bevitele toxikus hatású, növekedésgátlást, máj- és vesekárosodást okoz. A vanádium hatással van a lipidanyagcserére, gátolja a koleszterin bioszintézist, szerepe van a csontképzésben, több enzim katalizátora. Vanádiumhiánnyal nem kell számolni, a növényi eredetû élelmiszerek vanádiumban többnyire jóval gazdagabbak, mint az állati eredetûek. A sportoló napi igénye 0.1-0.3 mg-ra becsülhetô, a gombák s a tengeri puhatestûek vanádium-koncentrációja igen magas lehet.

A mikroelemek hasznosulását befolyásoló kölcsönhatások A mikroelemkre vonatkozó szükségleti értékek meghatározását nehezíti, hogy viszonylag keveset tudunk arról, hogy az élelmiszerek milyen kémiai kötésben tartalmazzák ezeket az elemeket. A mikroelemek felszívódása, hasznosulása szempontjából ez nagyon lényeges, ugyanis a szükségleti érték nagymértékben függ a fogyasztott tápanyagtól is, attól a miliôtôl, amiben a kérdéses mikroelem elôfordul. Komplex kölcsönhatás lép fel ugyanis a mikroelenm – mikroelem mikroelem – makroelem mikroelem – makrotápanyag komponens között. Az elsôre utal az, hogy egyes mikroelemek fokozott bevitele relatív hiánytüneteket idézhet elô más mikroelemre vonatkozóan. Pl. a túl sok mangán (sok

eredeti tea) vashiányt eredményezhet, vagy a kadmiumtartalmú étrend felboríthatja a szervezet cink-, réz- és vasanyagcsere egyensúlyát is. A mikroelem-makroelem kölcsönhatás tipikus példája az a probléma, ha sok tejet fogyasztunk, s a túl sok Ca bevitele lecsökkenti az esszenciális mikroelemek hasznosulását (továbbá veseelégtelenségeket is okozhat). Ne igyon tehát a sportoló napi 1 l-nél több tejet. A mikroelem-makrotápanyag kölcsönhatásra jellemzô példa, hogy a szervezetbe jutó vas felszívódása és hasznosulása döntôen függ attól, hogy milyen volt a táplálékban az állati és növényi fehérje aránya. Bôséges hús- és májfogyasztás esetén tapasztalható a legnagyobb arányú felszívódás, növényi fehérjék fogyasztása esetén azonban az arány jelentôsen csökken. Harmonikus, a szervezet tényleges szükségletéhez igazodó (azaz adekvát) mikroelem-ellátottság csak változatos, arányaiban kiegyensúlyozott étrenddel biztosítható. Ha a szervezetbe megfelelô mennyiségû hús, máj, barna kenyér, zöldség és gyümölcs jut, úgy a mikroelemhiány elôfordulási valószínûsége kicsi. Klinikai adatokon – pl. vérszérum analízis – alapuló felmérések azonban a sportolók nem elhanyagolható hányadánál jeleznek szuboptimális mikroelem-ellátottságot, ami vagy az étkezési szokások felülvizsgálatát igényli, vagy speciális mikroelem-kiegészítést. A mikroelemszupplementáció az élsportban széleskörûen alkalmazott, részben egyedi (adott mikroelemre vonatkozó) de inkább széles spektrumú mikrolemkiegészítés formájában. A különbözô táplálék-kiegészítôk jelentôs része is tartalmaz mikroelemet, s a komplex termékek alkalmazása is elterjedt. Gyakran a sportolók a fokozott szükségletet ásványi anyagokat és vitaminokat együttesen tartalmazó készítmények fogyasztásával fedezik.

(A cikksorozat folytatódik, s a rovat következô része a rostszükséglet kérdéseit elemzi, rámutatva a rosthiányos táplálkozás egészségi problémákat eredményezô hatására.)

A Magyar Edzôk Társaságának új tagjai Nagy Tamás Fodor Miklós Kari Levente Nagy László Fekecs Norbert László Bence Varga László Bognár József Aranyosi Péter

EU és sport kézilabda jégkorong jégkorong jégkorong kerékpár labdarúgás atlétika asztalitenisz

Budapest Taksony Budapest Budapest Budapest Budapest Lippó Tatabánya Budapest

Veres Tibor Ilyés Béla Kiss Tibor Farkas Sándor Igari Gábor Demeter József Korponai István Sólyom Ferenc Lente Lajos

jégkorong tenisz jégkorong kosárlabda öttusa öttusa vívás labdarúgás labdarúgás

Budapest Baracska Budakeszi Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Budapest Debrecen

05-40

2006/06/28 10:24

Page 1

40 MAGYAR EDZŐ

■

2006/2

A Tour de France bajnok izmainak hatásfoka javult az évek során (Improved muscular efficiency displayed as Tour de France champion matures): Coyle E. F. Belmont Hall 222, Dept. of Kinesiology and Health Education. The Univ. of Texas at Austin, TX 78712. E-mail: [email protected]). J. Appl. Physiol. 2005, 98, 2191

Referátum

Apor Péter rovata

Az 1971-ben született sportoló 12 éves korától versenyúszó, 14-18 éves kora között futott és triatlonozott, majd ezt követôen kerékpározik. 19 éves korában amatôr bajnok, 20 évesen Barcelonában 14. az Olimpián, 21 évesen az oslói világbajnokságon aranyérmes, szakaszgyôztes a Tour de France-on. 24-25 évesen az Olimpián hatodik. Ekkor hererák miatt mûtét és kemoterápia, majd agymûtét következett 25 éves korában, 1996 decemberében. 1998-ban 4. helyezések a világbajnokságon. A Tour de France-ot, a világ legjelentôsebb és legkimerítôbb, 3800 km-es versenyét 1999-tôl 2004- ig hatszor nyeri meg. (Referens: A sportágat követôk ebbôl tudják, hogy Lance Armstrong az esetközlés alanya.) Az aerob kapacitása 1992–99 között 5,56-5,82 l/perc, 1993-ban rögtön a világbajnokság megnyerését követôen 6,1 liter, 81,2 ml/kg.perc volt. A testsúlya 1992–97 között 75-80, 1999–2004 között 72-74 kg, 178 cm magas. A mûtét és a kemoterápia után 8 hónappal, mérsékelt és nem rendszeres edzést követôen 5,3 l/perc maximális oxigén felvételt mértek, ami 66,6 ml/kg.percnek felelt meg. Míg korábban a legmagasabb tejsav értékek 6,3-7,5 mmol/l, ekkor 9,2 mM/l-t ért el a kerékpár ergometria során. A laktát-küszöb korábban 4,5-4,7 literes oxigén felvételes intenzitáskor jelentkezett, a mûtétet követôen 4 liter oxigén felhasználásakor. A maximális pulzusszám 1992 és 1999 között 207-rôl 200-ra csökkent. Az aerob hatásfok (a Watt teljesítményt kal/perc-re átszámítva és osztva az oxigén felvétellel, figyelembe véve az RQ-t) az 50-60-70-80-90%-os intenzitás tartományban, 80-90-es pedálfordulat mellett azonos volt. Az öt ponton átmenô egyenes a delta-efficiency-t, vagyis a munka növekedésre esô ener-

gia változást mutatja, amely mintegy 8%-kal nôtt 1992-és 1999 között. Ugyanennyit nôtt az 5 literes oxigén felvétellel teljesíthetô Watt, 374-rôl 403-ra. Ezt a változást összevetve a testtömeg csökkenésével 78-ról 72 kg-ra, a teljesítôképesség mintegy 18 százalékos növekedése áll a Tour de France gyôzelmek mögött. A mért abszolút élettani mutatók is rendkívüliek. Az 1991–95-ös bajnok 81 kilós volt és 6,4 literes – 79 ml/kg.perces – aerob kapacitással bírt a csúcsformában (Padilla és mtsai J Appl. Physiol. 2000, 89, 1522-7). A mérések nem közvetlen a versenyszezonban történtek, a becsült maximális aerob kapacitása 85 ml/kg.perc körül lehetett a csúcs verseny formában, ami a legmagasabb, közölt eseteknek felel meg.(Referens: különösebb tehetség, genetikai különlegesség nélkül a 60-65 ml/kg.perc aerob kapacitást tartjuk edzéssel elérhetônek.). Ez a sportoló az aerob kapacitásának 76-85 százalékával volt képes ke-

rékpározni számottevô tejsavszint emelkedés nélkül, ami a maraton futókra jellemzô laktát-küszöbnek felel meg. Az elérhetô legmagasabb tejsavszintje (6,6-7,5 mM/l) meglepôen alacsony, hiszen 9-14 mM/l a szokásos érték a maximális terhelést követôen. Noha izom mintavétel – érthetôen – nem történt e versenyzônél, a nagyon magas aerob kapacitás, az alacsony laktacidózis és az edzés-korral javuló aerob hatásfok magyarázata az lehet, hogy az I. típusú rostok aránya megnôtt akár 80%-ra az edzésévek során, és a rostok összehúzódási sebessége is gyorsult. Erre az utal, hogy a 30-60 perces ergometriás terhelések szabadon választott fordulatszáma a kezdeti 85-rôl 105-110-re nôtt. Ilyenkor rövidebb ideig feszül a combizom, a jobb hatásfok révén ugyanakkora teljesítményt (erôt) relatíve kisebb erôfeszítéssel képes kifejteni. Külön csodálatos dolog, hogy a rákot és a kemoterápiát követôen került a teljesítô képessége csúcsára ez a kivéleles egyéniség.

■

MAGYAR EDZŐ 5

2006/2

Tájékoztató a Góliát-McDonald’s FC tevékenységérôl az alapítástól napjainkig – II. rész Majoros Attila Góliát-McDonald’s FC, Budapest E-mail: [email protected]

Szakmai munka Rendszeres foglalkoztatás a sportcsoportban korosztályonként. Az óvodában, iskolában minimum heti két alkalommal 1-1 órában, szervezett keretek között történik a játékos foglalkoztatás (szoktatás a játékhoz, edzés) a sportcsoportvezetô szakmai irányításával. Az idôsebbeknél (5-6. osztály), már heti három edzést is tartanak és kistérségi tornákon vesznek részt. (3. sz. melléklet) Az intézményekkel, sportcsoportvezetôkkel történt szerzôdéskötést kö-

vetôen a sportcsoportok sporteszközöket, sportfelszereléseket kapnak (futball labda, megkülönböztetô mez, kiskapu hálóval, bója rúddal, gumilabda, mez-, nadrág garnitúra, kapusmez, sportszár, labdatartó háló). Az egyesület alaptevékenységébe illeszkedik a sportcsoportvezetôk foglalkoztatása és folyamatos továbbképzése. A Góliát-McDonald’s FC alaptevékenységének felépítése tükrözi a Magyar Labdarúgó Szövetség és az UEFA legkorszerûbb képzési elveit (életkor-specifikus foglalkoztatás, játék- és feladatmeg-

A játékosok korosztályonkénti megoszlása a 2005–2006-os tanévben

oldás centrikus képzés, bajnokságok helyett szisztematikus, gyermekbarát foglalkozások, kiskörzet szintû rendezvények). Minden, a góliátos rendszerhez csatlakozni kívánó sportcsoportvezetô számára ajánlott és elvárt a sportszakmai képesítés. (4. sz. melléklet)

A szakmai munka támogatói

3. sz. melléklet A csoportvezetôk megoszlása a foglalkoztatott csoportok száma alapján a 2005–2006-os tanévben

4. sz. melléklet

Az egyesület szakmaiságát neves szakemberek alakítják. A kezdetektôl aktívan segíti a Góliátot Bicskei Bertalan volt szövetségi kapitány, akinek szakmai eredményei, utánpótlás-nevelésrôl vallott nézetei világszerte elismertek. A Góliát-McDonald’s FC díszelnökei dr. Szepesi György, Détári Lajos és Király Gábor. Gellei Imre és Bozsik Péter 19982002 között elnökségi tagként, jelenleg tiszteletbeli elnökségi tagként segítik a Góliát munkáját. Göltl Béla, a Testneve-

Neves elôadók Az elmúlt 18 év alatt, saját szervezésû továbbképzéseinken, meghívott elôadók voltak, bemutató edzéseket tartottak: Bicskei Bertalan, Both József, Endrész Pál, Diglics Gyula, Domonyai László, dr. Géczi István, Gellei Imre, Gujdár Sándor, Hegedûs Gábor, Jakab Elek, dr. Klemencsics Zoltán, dr. Mezey György, dr. Petrekanits Máté, Simon Balla István, Somodi László, Szalai László, ifj. Temesvári Miklós, Tóth János, Varga István, Zakariás Géza, Wágner László. A képzések anyagából videókazettán segédanyagokat készíttettünk. (Gyermeklabdarúgó Módszertani Konferencia 1998. I-II., és 1999. I-II.)

04-41

2006/06/28 10:23

Page 1

4 MAGYAR EDZŐ – Klubedzôként vagy kapitányként élvezte, élvezi jobban a munkát? – Noha sokan azt hiszik: mivel itt is, ott is a kispadon ül az ember, könnyû összehasonlítani a két tisztséget, ez nem így van. Más, teljesen más a két feladatkör. A válogatott szakvezetôjeként nincs napi teendôm, aminek megvan például az a hátránya, hogy a meccseken felfedezett hibákat nem tudod másnap kijavítani, ezzel meg kell várnod a következô összetartást. – Fogalmazhatunk úgy, hogy a rajt biztató volt? Hiszen Új-Zéland ellen 2–0-ra nyert a csapat, Angliában pedig – bár 3–1-re kikapott – tisztességesen helytállt. – Magam is úgy gondolom, nem lehet panasz az eddigi teljesítményünkre. A Manchesterben mutatott játékunk, az azt követô elismerések kicsit kompenzálták a vereség okozta csalódásunkat. Azt azonban feltétlenül jelezném, hogy hurráhangulatról szó sincs. Ha a két találkozót összemixelhetnénk, akkor jönne ki egy igazán remek teljesítmény. Új-Zéland ellen a második félidôben már úgy támadtunk, ahogyan kellett, azonban a védekezéssel akadtak gondjaink, Angliában viszont inkább fordítva volt. Az Old Traffordon is bebizonyosodott: maradéktalan koncentrációra lesz szükségünk a szabad- és szögletrúgások hárítása során, ha sikeresen akarunk szerepelni a selejtezôkön. Egy szó, mint száz, az ismerkedési szakasz ezzel lezárult, érezzük a közönség szeretetét, hálásak is vagyunk érte, de ennyivel nem elégedhetünk meg. – Eleinte Lothar Matthäus csapatát is szerette a nép, aztán csak Lothar Matthäust… – Ugye megérti, ha ebben a témában nem merülök el mélyebben. Nem volna tisztességes a részemrôl, ha az elôdöm munkájáról nyilatkoznék. – Akkor beszéljen arról, hogy milyen tapasztalatokkal gazdagodott május elején, a Bozsik-éra elsô edzôtáborozása alkalmából? Apropó, izgult, mielôtt útra kelt volna Dunavarsányba? – Úgy fogalmaznék, hogy némi versenyláz volt bennem az indulás elôtt. Kíváncsian vártam, hogyan fogadjuk egymást a játékosokkal. Korábban sokat hallottam arról, hogy néhányan nem szívesen jönnek, csak nyûgnek tekintik a nemzeti együttesben való szereplést. Nos, mindjárt az elsô három napban örömmel és megnyugvással tapasztaltam, hogy ebbôl egy szó sem igaz: aki velünk volt, arról lerítt, megtiszteltetésnek veszi a válogatottságot. Az elôttünk álló idôszakban biztosan lesznek gondjaink, ám az nyilvánvalóvá vált számomra, hogy motivációs problémákkal nem kell majd foglalkoznunk. – Már az elsô kerethirdetést követôen kritizálták egy-két öreg „bútordarab” behívása miatt. Mások már rég elfelejtették azokat a futballistákat, akiknek ön újra bizalmat szavazott. – Kritizálni bárkit lehet, természetesen engem is. Azt viszont leszögezném, hogy legfeljebb elfelejtett játékos létezik, öreg nem. Hogy mást ne mondjak, érdemes lenne kiszámolni a Milan-védelem átlagéletkorát. Persze, erre azonnal rávághatnák, hogy ott az Arsenal vagy az Ajax, amely csupa-csupa fiatallal veszi fel a harcot, csakhogy ne feledjük, ôk már évek óta együtt készülnek. Tudomásul kell venni, a nemzetközi labdarúgás nem a tinédzserek játéka. – Életkortól függetlenül ki lehet a válogatott vezéregyénisége? – A válogatott azért válogatott, mert a legjobbak kapnak lehetôséget, nem hiszem, hogy bárkit is külön ki kellene emelnem. – A csapatkapitányi karszalagot Dárdai Pálnak adta. Miért? – Mert egyfelôl ô az, aki a legkomolyabb légiósmúlttal rendelkezik, másfelôl pedig a hozzáállása mindenki számára példaértékû lehet. Arról nem is beszélve, hogy van respektje a többiek elôtt. – A legtöbb gyakorlás zárt kapuk mögött zajlott eddig. Ezután is?

■

2006/2

– Hadd kérdezzek vissza: a Nemzeti Színház társulata közönség elôtt próbál? Bizonyára tartunk majd nyilvános tréningeket is, ám jobban szeretném, ha a foglalkozások többségén csak magunk lennénk. Ne gondolja, hogy ez a szurkolók vagy a média ellen irányul, csupán az a célom, hogy azon ritka alkalmakkor, amikor együtt vagyunk, kizárólag a munkára koncentráljunk. – Okozott-e valaki, vagy valami csalódást önnek? – Egyelôre nem. S remélem, késôbb is ugyanezt a választ adhatom majd az ilyen jellegû kérdésekre. – Szeptember másodikán Európa-bajnoki selejtezô vár a csapatra. Sok vagy kevés az addig hátralevô idô? – Lehetne több is. De nincs mit tenni, aznap pályára kell lépnünk. Addigra kell megtalálnunk a legjobb csapatot. – Eddig hány játékosnak biztos a helye? – Biztos helye senkinek sincs. A keret ellenben már nyolcvan százalékig kialakult. Kisebb változások bizonyára lesznek még, mert akadnak posztok, ahová még keresünk embert. Figyeljük a fiatalokat is, az utánpótlás-válogatott egy-két tagja ezért is töltött már velünk néhány napot. – Most, a beszélgetés végéhez közeledve, nyilván ki kellene jelentenie, hogy kijutunk az Európa-bajnokságra. – A sorsolás után a Nemzeti Sportban a következô címmel jelent meg a csoportbeosztást jellemzô beszámoló: „Könnyû, de nekünk ez is nehéz”. Ennél frappánsabban magam sem tudtam volna megfogalmazni, mi vár ránk a selejtezôkön. Mindenkinek jobb, ha a realitások talaján maradunk. Nem mi vagyunk az esélyesek, ám ez nem jelenti azt, hogy nem szerezhetünk meglepetést. Egy biztos, mindent meg kell tennünk a lehetô legjobb eredmény érdekében. – A szerzôdése automatikusan meghosszabbodik, ha a csoport harmadik helyén végez a csapat. Bár ez továbbjutást nem érne, ön örülhetne. – A második helynek értelemszerûen még jobban örülnék… De talán nem is a helyezés a lényeg, hanem az, milyen produkciót nyújtunk, hogy lesz-e perspektíva az együttesben. Mert végezhetünk, mondjuk, úgy is negyedikként, hogy siralmasan teljesítve tíz ponttal maradunk le a második mögött, miként az is benne van a pakliban, hogy teszem azt, csak három pont választ majd el minket a sikertôl. – Bízzunk benne, hogy végül egy sem. Na, akkor mennyit kellene nyilatkoznia… – Ez esetben ezerszer, mit ezerszer, tízezerszer elmondanám, hogy én vagyok a legboldogabb szövetségi kapitány a világon. Pietsch Tibor

Édesapja nyomában

A legendás Bozsik József fia játékosnak sem volt rossz, de edzôként még többre vitte. A tréneri karriert ott kezdte, ahol aktív pályafutását abbahagyta: a Pénzügyôrben. A II. kerületbôl a XIII-ba költözött, amikor Mezey György a Vasashoz hívta másodedzônek, majd miután a korábbi szövetségi kapitány felállt a piros-kékek kispadjáról, átvette az irányítást. A Fáy utcai bronzéremre is büszke lehet – de akkor mit mondjunk a zalaegerszegi aranyra?! Bozsik Péter és csapata ugyanis 2002 nyarán bajnoki címet ünnepelhetett a ZTE-vel, az akkori pezsgôzést talán csak a Manchester United BL-selejtezôbeli legyôzése múlta felül (igaz ez még akkor is, ha összesítésben az angolok volt jobbak). Erôs a gyanú, késôbb a Haladást is edzô Bozsik Péter mégsem Koplárovics Béla góljánál volt a legboldogabb, hanem akkor, amikor 2006. május 24-én a magyar válogatott szövetségi kapitányaként énekelte végig a Himnuszt. Azokban a pillanatokban bevallottan édesapjára gondolt, aki 1974. szeptember 28-án már átélhette ugyanezt: az Ausztria elleni mérkôzésre ô állította össze Magyarország együttesét. Fájdalom, az elsô alkalom egyben az utolsó volt: szívproblémája miatt kénytelen volt visszavonulni. Harminckét esztendô telt el, és a kapitányt ismét úgy hívják: Bozsik. Hát akkor: hajrá, Bozsik!

■

MAGYAR EDZŐ 41

2006/2

Mesteredzôi kitüntetettek – 2006 A Magyar Edzôk Társaságának Mesteredzôi Kollégiuma 2006. június 19-ei ülésén döntött a Mesteredzôi címek odaítélésérôl. A szakszövetségek által javasolt 23 jelöltbôl az alábbi edzôk részesültek a kitüntetô címben. A megtisztelô elismerésben részesített új mesteredzôket következô számunkban mutatjuk be részletesebben. pesti Honvéd SE-ben, Barina József (kajak-kenu) Nedeczky György (vívás) A Maraton szakág kiemelkedô egyénisége. Sikeres munkáját igazolják Jámbor Attila és Szakály Viktor eredményei. Ifjúsági versenyeken is kiválóan szerepeltek tanítványai. Utánpótlás korú versenyzôje, Feldum Bereniké jó helyezést ért el 2004-ben és 2005-ben egyaránt.

majd 1992-tôl folyamatosan a KSI SE-ben végez eredményes munkát. Kiemelkedô nemzetközi sikert Berki Krisztiánnal, saját nevelésû tanítványával ért el, aki jelenleg a Nemzetközi Torna Szövetség világranglistáját vezeti lólengésben. Az utánpótlás-nevelésben is sokat köszönhet a sportág Kovács Istvánnak.

Csoma Ferenc (atlétika)

Merész András (vízilabda)

Több mint 25 éve végzi magas színvonalon edzôi munkáját. A nyolcvanas évektôl kezdôdôen folyamatosan dolgozik a magyar távfutás nemzetközi szintû eredményessége érdekében. Versenyzôi közül Papp Krisztina, Holba Zoltán, Baier Tibor és Káldy Zoltán említhetô, akik nemzetközi versenyeken is kitûnôen helyt álltak. Utánpótlás-nevelési munkája is kiemelkedô.

1995-2000 között az utánpótlás válogatottnál Kemény Ferenc segítôje volt, majd szövetségi edzô a férfi ifjúsági és junior válogatottnál. 2005-tôl a nôi utánpótlás csapat szövetségi kapitánya. Eredményei: 1995-ben a férfi Ifjúsági Európa-bajnokságon II. helyezés, 1997ben a féri junior világbajnokságon II. helyezés, 2001-ben a Junior világbajnokságon II. hely, 2003-ban a férfi Ifjúsági Európa-bajnokságonn II. helyezés, 2004ben a férfi junior Európa-bajnokságon III. helyezés és 2005-ben a nôi Ifjúsági Európa-bajnokságon II. helyezés.

Kovács István (torna) 1979-1985-ig az Egyesült Izzóban (Tungsram), 1985-1992 között a Buda-

Kevés edzôrôl mondható el, hogy egész életét ugyanannál az egyesületnél töltötte. Nedeczky György ezek közé tartozik, hiszen 1978 óta a BVSC-nél dolgozik. 2001 óta a felnôtt nôi párbajtôr válogatott vezetôedzôje. Munkáját nagy szakmai hozzáértéssel végzi. 2005-ben versenyzôi kiemelkedô eredményt értek el, Tóth Hajnalka felnôtt EBén és VB-én egyéni ezüst és csapatban is ezüstöt nyert. Révész Júlia VB csapat ezüst, fekete Attila EB-én és VB-én bronzértem és egy negyedik helyezést ért el.

Zemen János (triatlon) A triatlon-duatlon, valamint az öttusa sportágban több világés Európa-bajnok sportoló edzôje. Nemzetközi eredményei atlétikában elismerésre méltók. Triatlon szakágban csapatban második helyezést ért el. Tanítványai közül Perczel Zsófia világbajnoki és európa-bajnoki elsô helyezést, Csomor Erika pedig világbajnoki elsô helyezést ért el.

2006/12/15 10:25

42

Page 1

In memoriam •

idegen környezetben. Odajutott. Az emberi oldalhoz tartozik a családi élet. Ötvenhat esztendei boldog házasság, gyerek, unokák, dédunokák. De ez még mindig kevés lenne, vagy inkább nem lenne elég. Nem csak önmaga legyôzésére is képes zseni volt, nem csak olyan ember, mint mi vagy amilyenek szeretnénk lenni, hanem nagyszívû, melegszívû, segítôkész. Jó ember volt, amit humorral, jó kedvvel takart, rejtegetett. Rejtô Jenô tollára méltó igaz legendák, történetek keringenek errôl. Hogyan segített akkor is, amikor itthon éppen tabu téma volt személye, sok honfitársának. Persze legendák szólnak arról is, hogyan feszegette az ötvenes években a rendszer kereteit, állt ki a csapatért és mindez magyarázza zökkenômentes visszailleszkedését. Nem derogált neki az sem, hogy négy mérkôzésre elvállalta a szövetségi kapitányi tisztséget. Némi szomorúsággal kell bevallanunk, hogy bár mint láttuk, a sokrétû személyiség, a kimagasló teljesítmény áll a nemzeti gyász hátterében. De mindehhez kellett még egy lényeges komponens: az a tény, hogy médiakorszakban élünk. A média hozzájárulása révén vívta ki Puskás Ferenc a „legismertebb magyar”, a „minden idôk egyik legkiválóbb labdarúgója” minôsítéseket. Minden statisztika szerint ô volt a legjobb góllövô, az évszázad legjobb magyar labdarúgója és a Nemzet Sportolója. És a legismertebb magyart, akinek a révén a világon mindenütt – méghozzá pozitív attitûddel – megtudták, hogy létezik egy Magyarország, feltétlenül megilleti a nemzeti gyász, a nemzet tisztelete. És ezek után, mintegy a fôvonulat után, legyen szabad még a szakmáról szólni, illetve – mindenkinek van egy története – személyes emléket feleleveníteni. Ami a szakmát illeti. A tapasztalat, a kísérletezés és a nagy egyéniségek egyaránt szerepet játszanak a tudomány fejlôdésében. Így van ez a labdarúgás tudományában is. Puskás igazi posztja a támadó középpályás volt, de bármikor játszott éket is, ahogy ma nevezzük ezeket a feladatokat. Azt mondják, négy zseni – Puskás, Hidegkúti, Kocsis és Bozsik – játszott az aranycsapatban, nálam ebbe a kategóriába tartozik a „rongylábú” Czibor és Grosits is. Sôt, az alapcsapatba be nem fért (?) Szusza és Sándor is. Rég volt… Nem csak az volt szakmai újítás, hogy Hidegkúti hátravont középcsatárt játszott, megvalósítva Bozsikkal a négy-kettô-négyes alapfelállást, de az

Frenkl Róbert: A humán teljesítmény tisztelete említett zsenik az azóta tudatosan kidolgozott szinte valamennyi játékrendszert – persze fôként a támadókat – már alkalmazták. Így a négy-öt-egyet is, elöl az egyedüli ék Kocsissal, de a négy-három-hármat, vagy a négynégy-kettôt is, mérkôzés közben is váltva, ôrületbe kergetve az ellenfelet. Örök a vita, melyik nemzedék a szerencsésebb. A mi nemzedékünk, az idôsebb nemzedék életének a pozitívumai közé tartozott, hogy testközelbôl láttuk, minden idôk legjobb csapatát és játékosait, köztük Puskás Ferencet, a kapitányt. Személy szerint is így élem át ezt, gyászolva azt a futballistát, akit elôször 1945. augusztus 20-án – 5:2 az osztrákok ellen, ô lôtte az elsô gólt – láttam játszani. Ezt követôen pedig a Kispestben, a Honvédban és a válogatottban is sokszor. Többek között azon, az ínyencek által is sokat emlegetett 1955. januári, az elôzô évrôl elmaradt tét nélküli, de lejátszandó 9:7-es Honvéd - Vörös Lobogó meccsen, ahol Puskás és Hidegkúti egyaránt négynégy gólt rúgott. Hadd idézzek fel két kevesebbet emlegetett Puskás gólt a sok száz közül. Az elsô éppenséggel egy meg nem adott találat. Magyarország – Olaszország 1:1 a Megyeri úton. Szomorú szenzáció volt, hogy a Torinó csapatának légikatasztrófája után egy meglehetôsen új olasz válogatott volt az ellenfél. Amögött a kapu mögött álltam, ahová mi támadtunk. Egy beadást a lendületbôl érkezô Puskás a hálóba fejelt, pontosabban bal kezét a feje mellé emelve, arról pattant hálóba a labda. Szinte lehetetlen volt ezt észrevenni. Az angol bíró, Ellis is valószínûleg metakommunikációjából értette meg a dolgot, ha Öcsi rájátszik, megadta volna a találatot. Vagány volt Puskás, errôl szólt a megoldás, de abszolút sportszerû, errôl a „gól” utáni viselkedés. Nem akarok összehasonlítani, legkevésbé sem megbántani Maradonát, mindenki magáért felel. De talán nem véletlen, hogy több nemzetközi szakíró a legfényesebb sorban is – Pelé, Maradona, Di Stefano… - Puskást helyezi az élre. 1955-ben a Népstadionban 6:1-re vertük Ausztriát. Ezen a meccsen a kapitány fôként az elôkészítésben jeleskedett. Talán ezért sem támadták meg a védôk, amikor 4:1-es állásnál ismételten felhozta a labdát. Felnézett, jó 25 méterre lehetett a kaputól, kedvenc posztján, a balösszekötô helyén és úgy döntött, hogy most nem figura jön, hanem lövés. Azért is emlékem ez a gól, mert olyan helyen ültem, ahonnan pontosan követni lehetett a labda röppályáját, ahogy a bal felsô sarokba vágódott.

És ráadásul az a tizenegyes, amit Jasinnak rúgott, egy magyar-szovjet meccsen. Mindenki felállt a zsúfolt Népstadionban. Mindig élt a gyanú, hogy le kell adni a mérkôzést a nagy testvérnek, bár a futballban nem tudok ilyen esetrôl. Öcsi érezte a feszültséget, nyomást, higgadtan elküldte Jasint az egyik sarokba és a másikba gurított. Egyoldalú, korai ismeretségünk, késôn, 1992-es hazatelepülése után vált kétoldalúvá. Teljes természetességgel és a legnagyobbakat jellemzô szerénységgel fogadta a tiszteletet. Örülök, számon tartom, hogy néhányszor néhány szót válthattunk. Utoljára egyik kedvenc helyén, a Krisztinában, a Horváth étteremben (amúgy leginkább valamilyen alkalmon a Régi Siposban). Ô feleségével ebédelt, én egy Amerikából hazalátogatott osztálytársammal. Barátom, realizálva, hogy ki ül a szomszéd asztalnál, könyörgôre fogta, mutassam be a sztárnak. Azóta is minden hazajövetelekor emlegeti, legnagyobb élményei között tartja számon, hogy jó negyed órát beszélgethetett ifjú kori bálványával. Magam pedig közvetlenül átélhettem, miért rajongtak érte, nem csak az elfogult drukkerek, hanem általában is a magyarok, a spanyolok és mindazok, ahol játékosként vagy edzôként megfordult. Rajongtak Öcsiért, Panchoért, ahogy a spanyolok becézték, majd újra itthon Öcsi bácsiért. Végül egy, a sportpszichológia körébe tartozó történet, az édesapáról, Purczeld Ferencrôl, aki fia edzôje is volt, aki 1937-ben változtatta meg Puskásra a nevét, talán azért, mert már ekkor ráérzett 10 éves fia karrierjére, talán identitását juttatta a névváltoztatással kifejezésre. Pénteken az edzés után Purczeld papa így szólt a vasárnapi sorsdöntô meccsre készülô gárdához: fiúk, olyan ostobák vagytok, hogy nem mondom el a taktikát, két nap alatt elfelejtenétek, majd a meccs elôtt. Vasárnap az öltözôben végignézett a csapaton és sokat sejtetôen ennyit mondott: hát akkor fiúk, ahogy pénteken megbeszéltük. Óvatos, tiszteletteljes derültség, viszont hengerelt a csapat. Lehet, hogy ezért is. Öcsi, a kispesti grundok fineszes világából indult, elsô igazolásán két évvel idôsebb életkort megjelölve, a világhír felé. És jutott el oda, hogy a 20 század legismertebb magyar embere lett. Mint az igazán nagyok – bármely területen – megelôzte a korát, megváltoztatta addigi ismereteinket a futballról, maradandó üzenetekkel gazdagította a sporttudomány mûvelôit is. Frenkl Róbert

Tanulmányok •

Keresztényi Zoltán, Laczkó József: Teher hatása a karizom aktivitásra...

3

Teher hatása a karizom aktivitásra a gravitáció irányába és azzal ellentétes irányba történô mozgásnál THE EFFECT OF LOAD ON ARM-MUSCLE ACTIVITIES DURING MOVEMENT IN THE DIRECTION OF GRAVITY AND AGAINTS GRAVITY Vizsgált alanyok

Keresztényi Zoltán, Laczkó József Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest E-mail: [email protected]

Összefoglaló Egy végtag végpontjának pályája az izületi elfordulások, illetve az izomaktivitások végtelen sok kombinációjaként jöhet létre. Kérdés, hogy az elméletileg végtelen sok lehetséges megoldás közül melyeket választja az idegrendszer. Mozgásanalizáló berendezésekkel mértük a mozgás kinematikai és izomelektromos paramétereit, jellemzôit. Ezekbôl az adatokból az ismételten végrehajtott mozgások varianciáját, az izomaktivitások és ízületi hajlásszögváltozások kapcsolatát és ezeknek a külsô tehertôl való hatását elemeztük. Vizsgálataink alátámasztották, hogy a mozgások varianciája kisebb egy külsô teher hatása alatt mint teher nélkül. Azt is megmutattuk, hogy gravitációs gyorsulás irányába történô mozgás esetén nagyobb a külsô teher hatása a kar feszítô izmának aktivitására, mint az ezzel ellentétes irányba történô mozgás esetén. Kulcsszavak: mozgás stabilitás, EMG, kinematika

Abstract The trajectory of the endpoint of a limb may be the result of infinity of different combinations of joint angular changes and muscle activities. The issue is that which solutions are chosen by the central nervous system. We measured kinematic parameters and muscle activities during arm movements applying movement analysing systems. Using the measured data the variance of repetitively executed movements were computed and the relation between angular changes in the joints and muscle activities were analyzed. Our study supports that the variance of movements executed under the effect of an external load will be smaller than the variance without load. We also show that the effect of an external load on muscle activities is higher during the movement in the direction of gravity then in the opposite direction.

Key-words: movement EMG, kinematics

stability,

Bevezetés A kutatásaink átfogó célja a kinematikailag redundáns emberi kar és általában a sok-izületû végtagok mozgásszabályozásának tanulmányozása. A redundancia problémája azt jelenti, hogy az izületek és izmok nagy száma miatt a mozgás szabadsági fokainak száma nagyobb, mint a feltétlenül szükséges és egy mozgási feladat sokféleképpen megoldható. Egy végtag végpontjának pályája az izületi elfordulások, illetve az izomaktivitások végtelen sok kombinációjaként jöhet létre. Kérdés, hogy egy mozgási feladat elméletileg végtelen sok lehetséges megoldása közül melyeket választja az idegrendszer. Egy adott mozgási feladat végrehajtásához szükséges izületi hajlásszög változások meghatározását inverz kinematikai feladatnak nevezzük. Kutatásaink során azt kerestük, hogy a természetes, tudatosan végrehajtott végtag mozgások, elsôsorban emberi karmozgások során az idegi vezérlés milyen megoldásait valósítja meg az inverz kinematikai feladatnak. Ebben a tárgykörben kísérleti és elméleti kutatások egyaránt folynak. Mozgásanalizáló berendezésekkel mérik és tárolják a mozgás kinematikai és dinamikai paramétereit, jellemzôit. Az elméleti megközelítések matematikai modelleket alkotnak, amelyek bizonyos szempontból optimális megoldásokat keresnek vagy a rendelkezésre álló kísérleti adathalmazból statisztikai módszerekkel próbálják kideríteni, hogy az egészséges mozgás végrehajtás milyen vezérlô elvek alapján történik. Ezeknek az alapkutatásoknak olyan alkalmazásai is vannak, amelyek azt vizsgálják, hogy külsô terhek hogyan befolyásolják az ízületekben a hajlásszögváltozásokat, illetve az ezt eredményezô izomaktivitásokat.

Az itt bemutatott vizsgálatba 9 egyetemi hallgatót vontunk be. Közülük 5 nô és 4 férfi volt, életkoruk 22-27 év közötti, nem sportolók, mindannyian jobbkezesek és semmilyen mozgásszervi vagy neurológiai zavarban nem szenvedtek. A méréseket a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biomechanika Laboratóriumában végeztük az ottani mozgáselemzô berendezéssel és az ott fejlesztett szoftvert alkalmaztuk (Kocsis et.al. 2001).

Mozgási feladat A mozgásfeladat egy fekvô helyzetben súllyal végzett karnyújtás, súlyemelés volt a test elôtt (1. ábra). A gyakorlat során az alanyok egy speciális edzôtermi erôgép padján háton fekve annak súllyal terhelt karját a váll fölött függôleges irányban távolítják maguktól - felemelik a terhet. Ezt úgy kellett végrehajtani, hogy a gép karját vállszélességben fogják meg és mozgás során a könyöküket minél inkább a váll- és könyökízületen áthaladó függôleges síkban tartsák. A kéz mozgása is korlátozva volt, hiszen az erôgép sínben közlekedô erôátviteli karja csak egy dimenzióban ad lehetôséget elmozdulásra, tehát a kéz pályája egy egyenes lesz. A mozgás sebességére nem adtunk meg speciális kritériumot, csak arra kértük a vizsgált személyeket, hogy lehetôleg kényelmes sebességgel végezzék a mozgást. A mozgás maximális karhajlításból indult, a súly emelése gyakorlatilag a kar nyújtott helyzetéig történt, majd innen tért vissza a kiinduló helyzetbe. A gyakorlatot az egyének 10-10 ismétléssel hajtották végre egy 16 kg-os terheléssel, illetve terhelés nélkül. A vizsgálat megkezdése elôtt a gyakorlattal való ismerkedés gyanánt néhány próbamozgást hajtottak végre. A vizsgálat utolsó szakaszában pedig a maximális izomfeszítés adatait is felvettük, mely úgy történt, hogy az erôgépen a terhelést maximálisra állít-

Magyar Sporttudományi Szemle • 7. évfolyam 28. szám • 2006/4

Magyar Sporttudományi Szemle • 7. évfolyam 28. szám • 2006/4

03-42