GHID DE PREDARE A PĂRŢILOR DE VORBIRE ÎN ÎNVĂTĂMANTUL PRIMAR ÚTMUTATÓ A SZÓFAJOK TANÍTÁSÁHOZ AZ ELEMI OSZTÁLYOKBAN prof. înv. primar Molnár Hajnal Şcoala Generală Nr.2. Tg.Mureş Jud. Mureş Lucrarea prezintă modalităţi de aplicare a jocului didactic în cadrul orelor de limba maghiară deoarece este un tip specific de activitate prin care putem consolida, preciza, verifica cunoştinţele elevilor, putem îmbogăţi sfera de cunoştinţe, avem posibilitatea de a pune în valoare şi de a antrena capacităţile creatoare ale elevilor. La aceste ore din marea varietate a jocurilor didactice folosesc îndeosebi jocurile lingvistice, de limbă. Sunt variate, atractive, îmbină forma de divertisment cu cea de învăţare. Prin ele se urmăreşte formarea deprinderii de muncă independentă, de scriere corectă din punct de vedere gramatical şi ortografic. Consider folosirea jocurilor de limbă la orele de gramatică ca fiind o modalitate eficientă de învăţare, de stimulare şi de dezvoltare a creativităţii la această varstă.
A nyelvtan tanításának céljai, feladatai Az iskolai tanításnak kettős célja van az anyanyelvet illetően, éspedig: fejleszteni a tanulók nyelvhasználatát, illetve nyelvtani ismereteket megtanítani. Ami pedig a nyelvtan tanítására vonatkozik, a pedagógus feladata megsokszorozódik: megmagyarázni, tudatossá tenni az ösztönös nyelvhasználatot, megalapozni a tanulók helyesírását, fejleszteni a tanulók logikus gondolkodását, mely alapját képezi a többi tantárgy tanításának is. A tudatos nyelvszemlélet kialakításához elengedhetetlenek a magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismeretek. A nyelvtani fogalmakat a felismerés és a megnevezés szintjén kell elsajátítaniuk a tanulóknak a gyakorlatból kiindulva. A nyelvtan ismeretekhez kell kapcsolnunk a helyesírási tudnivalókat, melyeket kiegészítünk a szavak analógiás sorokban való gyakoroltatásával. A tanulók szókincsének mennyiségi és minőségi bővítése pedig óhatatlanul hozzájárul a tanulók pontos és árnyalt kifejezésmódjának gazdagításához. Kiemelten fontosnak tartom a szótárak, pl. helyesírási szótár használatát. További feladatunk a tanult nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek alkalmazása úgy a szóbeli, mint az írásbeli nyelvhasználatban egyaránt.
Tehát a nyelvtan egy elméleti, alapozó tantárgy, melyet gyakorlati úton lehet és kell is tanítani. A szófajok tanításának módszertani lépései 1. Előkészítés – Ez az új fogalom kialakításának első mozzanata. Az előzetes ismeretek felidézéséből indulunk ki, hiszen fontos az új anyag elhelyezése a meglévő nyelvi ismeretek rendszerébe. További momentumot képezhet az órakezdő beszédtechnikai gyakorlat, a motiváció, azaz az érdeklődés felkeltése, hogy a gyerek érezze szükségét a nyelvvel való foglalkozásnak s végül a célkitűzés megfogalmazása, megjelölése. 2. Az új anyag bemutatása vagy szemléltetés – Mivel fontos feladatunk a nyelvhasználat fejlesztése, ezért célszerű kiindulni a nyelvhasználatból. Sokféle szemléltető anyag áll rendelkezésünkre, pl. a környezet nyelve, a tanító beszéde, nyelvtani példaanyag. Arra szólíthatjuk fel a tanulókat, hogy gyűjtsenek példákat indukciós szövegből. Ez lehet akár összefüggő szöveg, akár néhány szó is. Ám ügyeljünk arra, hogy a nyelvtani példaanyag az adott jelenséget elégséges mennyiségben tartalmazza; legyen benne a kialakítandó általánosítás minden jegye; tiszta, tipikus eseteket tartalmazzon; nyelvileg kifogástalan legyen. Mivel a kisgyermek gondolkodása konkrét, ezért a nyelvtani példaanyagot is konkréttá kell tennünk, vagyis gondosan meg kell válogatnunk, fokozatosan haladva a konkréttól az elvont felé. Készüljünk fel arra, hogy a nyelvi tények bemutatása után gyakran kell csoportosítanunk; illetve nemegyszer szükséges jelöléseket használni, úgymint aláhúzás, bekarikázás, számozás, nyilak, táblázat. 3. Az elemzés és az általánosítás – Fontos kiemelnünk a példaanyag közös, lényeges jegyeit, mely alapján eljutunk a nyelvtani kategóriáig. Ezt tanácsos velük megfogalmaztatnunk. Az általánosításnak két fajtája létezik, éspedig szabály (pl. Az igékben az -ít toldalékot mindig hosszú „í” betűvel írjuk. Kivétel: nyit.), illetve meghatározás ( …………… 4. A nyelvtani ismeretek megszilárdítása – Az általánosítás után szükséges, hogy ellenőrizzük az új nyelvtani ismereteket, meggyőződjünk arról, hogy megértették-e vagy sem. Felismerési, rögzítő jellegű gyakorlatokat iktatunk be. 5. A nyelvtani ismeretek alkalmazása – A gyakorlás és a megszilárdítás során megerősítjük az ismeret és a tényanyag közötti kapcsolatot. Tartsuk szem előtt a következő szempontokat: a gyakorlás legyen változatos, éspedig egyéni, közös, szóbeli, és írásbeli; tartsuk be a gyakorlatok nehézségi fokát, azaz a felismeréstől az átalakításon át haladjunk az önálló létrehozásig.
Útmutató a szófajok tanításához A könnyed, játékos tanulás szerepét, fontosságát nem kell magyarázni. Minden pedagógus tudja és elismeri, hogy a helyesen kijelölt és alkalmazott játékos feladatnak nemcsak unaloműző, hangulatteremtő ereje van, ami a tantárgy megkedveltetésében játszhat közre, hanem képes arra is, hogy fokozza a tanulók teljesítményét: aktivizál, gátlásokat old, differenciálást tesz lehetővé, feloldja a tanulók átmenetileg fellépő fáradságérzését, s ezzel alaposabb gyakorlást, készségfejlesztést biztosít. A tanórákon tudatosan alkalmazott játékforma a didaktikus játék. Célja, hogy a tanítás-tanulás folyamatában az elsajátítandó ismeretanyagot közelebb hozzák a gyermekekhez, világosabbá váljanak számukra az összefüggések, a már elsajátított tananyagot játékos módon idézzük fel. A didaktikus játékra elsősorban azért van szükség, mert jó lehetőséget biztosít az ismeretek felidézésére, gyakorlására, elmélyítésére és megerősítésére. Fejleszti a tanulók pszichikus tulajdonságait, serkenti a reproduktív emlékezetet, az új helyzetekben való újszerű feladatok megoldásával a produktív emlékezetet és a képzeletet. Az eredményes megoldások pozitív intellektuális érzelmeket szülnek. Mindezzel gazdagodik a gyermek jelleme, fejlődik személyisége. A játékos nyelvtani feladatok szinte észrevétlenül juttatják el a kisdiákokat a nyelvi igényesség
magasabb
fokára.
Megoldásuk
során
a
nyelv
szabályszerűségeit,
törvényszerűségeit kell helyesen alkalmazniuk. Hasznosak, hiszen a gyakori helyesírási nehézségek leküzdésére késztetnek, de egyben szórakoztatóak is. A főnevek tanításakor alkalmazott nyelvi játékok Palindrom – Olyan szójáték, amikor az adott szó visszafele olvasva is értelmes: - csúcs, gőg, kölyök, lakkal, lappal, púp, tűt, arcra, tavat, epe, pap, görög, báb, pép, körök; de: abrak (karba), arany, bál, cél, daru, erő, eső, izom, ló, kád, kalász, kánya, pék, kandúr, kupak, mesék, dán, rét, mező, dara, iram, kávé, láp, rege, sörök, kas, jászol, ölük, írás Anagrammák – A betűk sorrendjének megváltoztatásával új szó jön (jöhet) létre: - kender (rendek), követ, lakás, méter, nyelvész, babja, hajba, irka, karma, tálba, vadja, róka, társát, szakasz, faféle, vatta, hajós, várig, apály, korsó, pala, fákon, bogár, gyalu, lila, igát, várig, bíró, öcs, rizs, sugár, világ, tejföl, szablya, láma, suli, róna, iram Hangleválasztásos játékok – A kijelölt (vagy nem kijelölt) hangot ejtjük: - perec (perc), székhely, feleség, párta, mérleg, keret, ablak, bolyt, gyűlés, nyáron, jelekkel, szolga, jelenség, bálvány, bunda, húrok, színt, bálvány, válás, fagy, Adél, harc, csíp, acél, rege, csősz, zsír, kapa, kalap, dereglye, erkély, fióka, dalia
Hangragasztás-játék – Kijelölt (vagy ki nem jelölt) betűt ékelünk a szóba: - Marit (g; Margit), esély (t), terek (m), ülés (gy), kulacs (n), maci (r), mák (r); kacsó, bika, méreg, kérés, koca, székely, cél, él, lé, Eszter, Ottó, Ödön, Árpi, Anna, gerely, ária, alak, raj, érc, mez, per, öröm, óhaj, só, fája, ereje, karaj, mája, homok, koca Hangmásítás-játék – Az alapszóban másik hanggal helyettesítjük a kijelöltet: - sakál (szakáll), tejszín, erkély, szülő, uszony, előny, Dalma, Lenke, Gál, súgójuk, barlangjuk, gombjuk, villa, tábor, karika, ágyon, csutka, pince, övön, vándor, méter, bendő, béka, por, bál, pap, kéz, méreg Szótagcsere-játékok: - bölcső (csőből), szakasz, kapus, betű, bomba, róka, sonka, csóka, kelep, botlom, java Szólékelés – A középső szótagot elhagyjuk: - pocsolya (pólya), ibolya, seregély, kazetta, iroda, piskóta, veszélye Szóintarzia – Adott szóban megbújik más is: - fagy (agy), acél, kapa, rege, harc, csősz, kalap, befűzés, halmaz, szelence, szabász, rozsda, keretek, csütörtök, tükörterem, mágnes, pálya, bandita, kábel, opál, szolga, rozmaring, suszterinas, esztergapad, szitakötő, ribiszke, spanyolgallér, virradóra, pincesor, bogáron, bojtáron, poháron, kényelemért, történelemért, gazella, füzeteimre, testvéreimre, hozsanna, fogadóra, adóra, kerékagy, járóka, bocskor, gőz, galiba, zászló, gomolyag, hódolat, üzenet, kréta, tábor, boszorkány, borókabogyó, takács, kárpitos Fiahordó szavak – Minél több értelmes szó kiolvasása az adott szóból: - pl. „lófogadó” (ló, fog, foga, fogad, fogadó, ad, adó, lófog, dó); rakosgató, tapasztalat, olajoskanna, légitársaság, névelő, géplakatos, fejedelemség, szabadságharc, szülőföld, gőzkalapács, Kiskunfélegyháza, gőzfűrész, légitársaság, névelő, Kézdivásárhely, közlekedés Szóbarkácsolás – A római számokat jelző betűk elhagyásával újabb szavak jönnek létre: - MILLIÁRD (ár), ÓRIÁS, AKCIÓ, CSACSI, MECSET, LECKE, DELTA, DIÁKOS Régi mesterségek – Pótlás magánhangzókkal: - b_gn_r, k_d_r, cs_zm_d_ _, v_rg_, t_k_cs, v_nc_ll_r, sz_cs, t_m_r, k_lm_r, k_v_cs, k_rp_t_s, _tv_s, b_k_, t_m_r Ékezetet teszek-veszek – Mi lesz belőle? - ebed (ebéd), baj, öröm, part, kor, papa Szó-bokrocska – Adott szó minden betűjével újabb szavakat gyűjteni. - pl. a „város” szó esetében (Vajdahunyad, Ázsia, Románia, Olt, Segesvár). Szógyűjtés - rokon értelmű szavak: bankjegy, köszméte, kukorica, felügyelő, portéka, léc, jutalom, legelő
- állatnévre utaló családnevek (Lovász, Juhász, Farkas) - mesterségre utaló családnevek (Mészáros, Molnár, Kádár, Szabó, Szakács, Takács, Varga) - népnévre utaló családnevek (Németh, Dán, Moldován) Kettőből hármat – Találd meg a harmadik személynevet! Albert Antal (Berta); Antal Izabella; Andor Kata; Mónika Tódor; Ervin Cecilia; Margit Tamás; Lehel Lajos; Albert Anna; Hunor Berta; Dalma Rita; Máté Valér Többes számból egyes számba – Alakítsd át a kifejezéseket egyes számba! - fák sírtak (fasírt); pihék nőnek; élnek elemek; ezek üstök; vendégek lőnek; villák mosnak; fejeid elemek; állanak a tokok; a karok ásnak; tengenek e részek Játékos szóalkotás – Pótolni a hiányos főneveket: - állat nevével: …felhő (bárányfelhő), …út, …fogó, …sor, …fül, …köröm, pa…, f…elék, …ndő, ga…, vas…, …tej - személynévvel: …lánc (eszterlánc), …kosár, …bogár, …pecsenye, paprika…, …csutka - testrészekkel: hattyú (nyak), sas…., kocka…, síp…, …kapocs, …kalács, …kagyló, …padlás - ugyanazzal a szóval: kakukk…
mák…
…ruha
ablak…
…őr
…óra
hímes…
tyúk…
…séta
szem…
osztály…
…kendő
csoki….
tenger…
…hajó
…fal
dísz…
…tolvaj
(tojás, szem, űr, üveg, terem, zseb) Csupa -ü, -ű betűs szó! Mi lehet? - kenderkóc, rágcsáló, étrend, díszes előadás, fogadalom, juhfajta, sövény, alkotás, vétek (csepű, güzü, menü, revü, eskü, ürü, gyepű, mű, bűn) Csupa -j betűs szó! - kívánság, uralkodó, balta, pitypalatty, nyárfa, lárma, győztes (óhaj, fejedelem vagy vajda, fejsze, fürj, jegenyefa, zaj vagy zsivaj, robaj, bajnok) Csupa -ly betűs szó! - rab, hangszer, uralkodó, száraz ág, palota, kerti szerszám, torlasz, ellenségeskedés, kiáltás, kisszék (fogoly, furulya, király, gally, gereblye, akadály, viszály, sikoly, zsámoly) Betűpótlás – Mi hiányzik: -j vagy -ly? harká…, ö…v, só…om, kese…ű, var…ú, papagá…, sirá…, für…, seregé…, ma…om, rá…a, la…hár, gó…a, …aguár, biva…, mo…, hé…a, karva…, bago…, sza…kó, -ú vagy -ű? sepru, szegfu, borju, szucs, szurő, tetu, betu, sarkantyu, varju, gyuszu, gyuru, fesu, koszoru, sarkantyu, gyuszu, kesztyu Kakukktojás - erkély, osztály, pálya, jég, lyuk, uszály, engedély, estély
- Orsolya, Ibolya, Jázmin, Gergely, Hajnal - lyuk, ajtó, kopja, persely, ajándék, csuklya, tartály, száj, kölyök - majonéz, jelzőlámpa, selyem, kristály, vályú, hajó, juhász, haj Hiányos szólások, közmondások – Pótlás … - egy-egy testrész nevével: Itt a …, nem disznó… . Megüti a … . Bogarat ültet a … . Nem köti az …. . Nem fér a … . … ég a gyertya. - személynevekkel: Könnyű … táncba vinni. Meghalt …, oda az igazság. Lassan készül, mint a … széke. Most légy okos, … . Él, mint … Hevesen. Kapkod, mint … a mennykőhöz. Bámul, mint … szamara. Nem tudja csak … és az egész város. Ő sem jobb a … vásznánál. Elírt szólások, közmondások: Addig jár a kancsó a kútra, amíg el nem törik. Éhes sertés makkal álmodik. A paripának négy lába van, mégis megbotlik. Hamar tevékenység ritkán jó. Nagy tuskóba vágta a baltáját. Két darálóban őrölnek. Megette a tésztája javát. Felkopik a szeme. Ezt nem teszi ki az ajtóba. Zöld gallyra vergődik. Kimutatta a szeme fehérét. Minden rögöt megmozgat. Aki mer, az nyel. Szólások párban – Kiegészíteni ugyanazzal a szóval vagy a szó más-más alakjával. Tartja a … .
Leesik az …. .
Feni rá a …. .
Lyukas a …. . …. felfegyverkezve. … van az időnek.
Hamar … ritkán jó. Ki se látszik a sok … .
Több … többet lát.
Nem látja a … az erdőt.
Ne szólj …, nem fáj fejem.
A … a lélek tükre.
Beleköt az élő … is.
Keserű a … íze.
Összegzés Sok eredménytelenség és kudarc érheti a tanulókat nyelvtan órán, hiszen ellentmondás van a kisiskolások jórészt szemléletes, konkrét gondolkodása, valamint a nyelvtani fogalmak, helyesírási szabályok elvont jellege között. Az
eredményesség
hatásos
eszközeként
használom a nyelvi játékokat. Tény, hogy didaktikai játékok, változatos és érdekes módszerek alkalmazásával a tanulók helyesírási készségének szintje emelkedhet. A tanítónak pedig mindig meg kell találnia az osztályának legmegfelelőbb, legcélravezetőbb eszközöket, eljárásokat. Leghatásosabbnak vélem a cselekvéses tanulást, melyben a kíváncsiságot felkeltő érdekes megfigyelési szempont, a problémahelyzet, játékos feladat egyaránt tevékenységre ösztönzi a tanulókat, motiválja őket.
Bibliográfia: Adamikné Jászó Anna: Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig, Trezor Kiadó, Budapest, 2001. p.245-280 Pompor Zoltán: Anyanyelvi tantárgypedagógia, Oktatási segédanyag, Nagykőrös, 2005. p. 43-48. http://ukf.hu.cz/wp-content/uploads/A_Szabo_A_helyesirastan_ped.pdf Letöltve: 2012.03.
Rezumat În lucrare am prezentat modalităţi de aplicare a jocului didactic în cadrul orelor de limba maghiară deoarece este un tip specific de activitate prin care putem consolida, preciza, verifica cunoştinţele elevilor, putem îmbogăţi sfera de cunoştinţe, avem posibilitatea de a pune în valoare şi de a antrena capacităţile creatoare ale elevilor. La aceste ore din marea varietate a jocurilor didactice folosesc îndeosebi jocurile lingvistice, de limbă. Sunt variate, atractive, îmbină forma de divertisment cu cea de învăţare. Prin ele urmăresc formarea deprinderii de muncă independentă, de scriere corectă din punct de vedere gramatical şi ortografic. Consider eficientă folosirea jocurilor de limbă la orele de gramatică.