Technológia és Társadalom Mesterséges Intelligencia
Az intelligens rendszerek fejlődése ● A technológia fejlődésének hatására az emberi szervezet egyre jobban teljesítenek az intelligens rendszerek ○ Játékokban: Sakk, Go, Jeopardy! ○ Közlekedésben: autonóm repülők, autók ○ Keresésben: google, yahoo, stb. ○ Irodai munkában: ■ ■
hangból szöveg (Siri, Google Now, Cortana) helyesírás ellenőrzés
○ Ügyfélszolgálatokon ■
facebook, stb.
○ Háztartási munkákban ○ Betegápolásban
● Mi lesz ennek a hatása a társadalomra?
A mesterséges intelligencia, mint munkavállaló
Baxter (rethink robotics)
Áttekintés képekben
Roomba porszívó (iRobot)
TUG kórházi segéd (Aethon)
Önvezető autó (google)
Packbot tűzszerész robot (iRobot)
Schaft általános célú robot (google)
Watson Orvosi szakértői rendszer (IBM)
Az elfogadás problémája (1) ● Rábízzuk-e az életünket egy… ○ Önvezető taxira? ○ Autonóm repülőre? ○ Műtétet végrahajtó autonóm robotra?
● A válasz általában: a megszokástól függ ○ Úgy tűnik, hogy egy autonóm technológia megszokottsága lényegében az elfogadásához vezet ■ ■
az autonóm 4-es metróra gondolkodás nélkül szállunk fel (már megszoktuk) az autonóm autó ma még élmény - feltehetőleg ugyanolyan megszokottá válhat
○ Ez a tényező legalább olyan fontos, mint a teszteken való jó teljesítés demonstrálása
Az elfogadás problémája (2) ● Sőt: a korábbi technológiák története azt mutatja, hogy ha megszokottá válik egy technológia, akkor már nem tekintjük intelligensnek ○ 1970-es évek MI víziói: ■ ■ ■
a beszéd-> szöveg átalakítás a helyesírás-ellenőrző a sakkozó számítógép
○ Ezek mind megvalósulnak a ‘90-es, 2000-es évekre ■
az emberek ezt már nem sorolják fel, ha mesterséges intelligenciára gondolnak
■
a keresőmotorok (google, yahoo, stb) és ajánlórendszerek (pl. intelligens reklámok) esete is hasonló
Az elfogadás problémája (3): A paraszakadék (Uncanny Valley) ● Az embert imitáló gépek elfogadása ● A paraszakadék az a jelenség lényege, hogy ○ az emberit megközelítő (humanoid), de attól mégis világosan elkülöníthető megjelenésű robotok látványa kellemes ○ az emberrel teljesen megegyező kinézetű robotokat is kellemesnek látjuk ○ a kettő közötti eseteket, tehát az embert imitálni akaró, de lemásolni nem teljesen képes gépektől írtózunk.
Az elfogadás problémája (3): A paraszakadék (Uncanny Valley)
http://spectrum.ieee.org/automaton/robotics/humanoids/040210-who-is-afraid-of-the-uncanny-valley
Az elfogadás problémája (3): A paraszakadék (Uncanny Valley) ● Ha a robot mozog akkor sokkal meredekebb a szakadék
A science ficton szerepe az elfogadásban
A hitchBOT kísérlet ● A kísérlet lényege: hogyan reagálnak az emberek egy magányos, stoppoló robotra ● (videó)
A munkahelyek problémája ● Könnyen automatizálható munkák jellegzetességei: ○ ○ ○ ○
dolgok összeszerelésével kapcsolatos kis tárgyak manipulálását igényli szűk/veszélyes helyeken kell végezni adatok összegzését/átalakítását igényli
● Nehezen automatizálható munkák jellegzetességei ○ ○ ○ ○
tárgyalást, egyezkedést tartalmaz kreativitást igényel empatikus képességeket igényel nagyon változatos környezetben történik
Hogyan változhat meg a munka eloszlása? ● Egy elmélet szerint a munkaerőpiac kettészakad ● Bizonyos magas képzettségű munkavállalók (pl. mérnökök) sok munkalehetőséget találnak ○ itt akár munkaerőhiány is kialakulhat az automatizálás miatt
● A könnyebben automatizálható szakmájú munkavállalók viszont nem találnak munkát ● A probléma kezelésére felvetett javaslatok ○ Garantált alapjövedelem ○ Jelentős heti munkaóra korlátozás (pl. heti 16 óra max) ○ Átképzés
A mesterséges intelligencia és a mesterséges ember
Az “átültetés” gondolatkísérlet ● Képzeljük el, hogy ○ Létezik egy agyszimulátor gép, amelybe betölthető az agyi állapotunk egy adott időpillanatban. ○ Az agyszimulátort robotokba lehet helyezni, így tudunk közlekedni a világban az átültetés után ○ Az agyszimulátor elvileg tetszőleges ideig - akár több ezer évig, vagy még tovább - üzemelhet, alkatrészei cserélhetők, javíthatók ○ Az átültetést biológiai okokból legfeljebb 30 évesen lehet elvégezni ○ Az eredeti test megsemmisül az átültetés során ● Ki választaná az átültetést és miért? ○ Másik változat: ugyanez, de 30 helyett 70 év a korhatár
Többszörös realizáció ● Az előző gondolatkísérlet szempontjából döntő kérdés, hogy mit gondolunk az elme többszörös realizációjának lehetségességéről ○ A többszörös realizáció azt jelenti, hogy az elménket nem csak az agyunk képes megvalósítani, hanem szimulálni is lehet, például számítógéppel
● A “többszörös” arra vonatkozik, hogy ugyanaz az elme valósul meg többször ○ Az egyik megvalósulás az eredeti agy, a másik a mesterséges agy ○ Általában azt feltételezik, hogy ha már egy “másolat” létrehozható akkor lehet N darabot is készíteni
Többszörös realizáció ● Ha a többszörös realizáció nem lehetséges, akkor az átültetés gondolatkísérletben az ember meghal és csak egy utánzat jön létre helyette ○ Van-e olyan életkor amikor érdemes választani?
● Ha a többszörös realizáció lehetséges, akkor az átültetés nem eleve értelmetlen - jönnek a gyakorlati kérdések ○ Milyen lesz az életminőség az átültetés után ○ Mennyire lehetünk biztosak abban, hogy az új test megbízható, a karbantartás elérhető lesz ○ Lehetnek-e utódaink, stb.
● Az agyprotézis gondolatkísérlet talán segít a kérdésben...
Agyprotézis gondolatkísérlet ● Valamikor a közeljövőben feltalálják a mesterséges agysejtet ○ Pontosan ugyanakkora és ugyanúgy viselkedik, mint a természetes agysejt ■
A dendriteken keresztül érkező stimulus függvényében az axonban stimulus keletkezik
○ Valójában egy kis számítógép van benne
● Egyesével elkezdik kicserélni az idegsejtjeinket mesterségesre ○ 1-től 86 milliárdig
● Mit fogunk érezni? Mi fog történni velünk?
Az agyprotézis gondolatkísérlet elemzése ● Az agyprotézis gondolatkísérlet esetében a kulcskérdés: ○ az idegsejt funkcionalitásának lemásolása elegendő az elme módosítás nélküli további működéséhez? ○ ha igen, az a többszörös realizáció melletti érv ○ ha nem, akkor viszont szükséges valamifajta magyarázat arra, hogy mi a különleges az idegsejtekben
● Gyakorlati kérdéssé válhat: ○ bizonyos súlyos betegségek gyógyítása lehetséges lenne, ha az megrongálódott/elhalt idegsejtek cserélhetők lennének ■
a vakság, bénulás bizonyos fajtái
○ jelenleg idegpályák kiváltására van korlátozott lehetőség: az agyban keletkező jeleket digitalizálják, számítógéppel dolgozzák fel, majd a végtagban visszaalakítják
A Turing-teszt ● De számít egyáltalán egy ágens belseje? ● Az “Imitációs játék”, újabb nevén Turing-teszt: ○ Egy “bíró” (ember) beszélget két ágenssel, pl. egy csetfelületen keresztül. Az egyik ágens egy számítógép, a másik egy ember. ■
Mindketten azt akarják elhitetni magukról, hogy emberek
○ Ha sikerül a gépnek: gondolkodik ○ Turing jóslata (1950): 2000-re lesz olyan számítógép, amely 5 perc csevegés utána bírók 30%-át meg tudja téveszteni ■
Először 2014-ben sikerült “Eugene Goostman”-nak, aki egy magát 13 éves ukrán kisfiúnak kiadó csetrobot
A Turing-teszt ● A tesztből kiderül, hogy hogyan gondolkodik Turing: ○ nem a megvalósítás részletei számítanak ○ hanem az, hogy milyenek az ágens képességei
● Turing úgy gondolta, hogy egy intelligens ágensen nem lehet többet számon kérni, mint az intelligens viselkedést ○ A működési mód alapján szelektálni lényegében előítélet
Eredet vs. Funkció (1) ● Ez a palack azért ér nagyon sokat az emberek szemében, mert eredeti, 1809-es palackozású bor van benne ● Bármennyire is tökéletesen másolnánk le a folyadékot, az megközelítőleg sem lenne ennyire értékes
Eredet vs. Funkció (2) ● Az inzulin értékét az határozza meg, hogy milyen az élettani hatása ● a szintetikus akár jobb is, mint a “természetes”
Eredet vs. Funkció (3) ● Bizonyos dolgoknál az eredet fontos az ember számára, máskor a funkció ● Úgy tűnik, hogy ez nagyrészt kulturálisan meghatározott ○ Feltehetőleg az intelligens rendszerek értékelése is kulturálisan dől majd el A story of transportation (szerző: AARON rendszer)
A PARO simogatható fóka-robot, mint pszichiátriai eszköz (videó)
Emlékmódosítás gondolatkísérlet (1) ● Elképzelhető tehát, hogy kulturálisan egyre elfogadottabb és elismertebb szereplői lesznek a földi életnek az intelligens rendszerek, robotok ● Ugyanakkor - feltehetőleg - továbbra is teljesen képesek leszünk őket kontrollálni ● Egyfelől azt szeretnénk, hogy a feladatok teljesítése közben olyanok (vagy még jobbak) legyenek, mint az emberek ● És közben teljesen engedelmesek, kiszámíthatóak, megbízhatók és fáradhatatlanok legyenek ○ nem úgy, mint az emberek...
Emlékmódosítás gondolatkísérlet (2) ● Képzeljük el, hogy a jövőben robot élettársai lehetnek az embernek ○ Ez önmagában felvet sok problémát ■ ■
Ezek a robotok nyilván tökéletes fizikai megjelenésűek lesznek És közben nem lesznek nagy igényeik: kikapcsolhatók, félrerakhatók lesznek
■
Felmerül, hogy ez nem akadályozza-e majd az emberek pártalálását - túl erős verseny…
● Mi fog történni akkor, amikor (meg)bántja a robotot az ember ○ Egyáltalán, képes legyen-e haragudni a robot ○ Ha igen, adjunk-e lehetőséget arra, hogy a tulajdonos törölje a robot emlékeit?
Emlékmódosítás gondolatkísérlet (3) ● Ha beállíthatjuk, módosíthatjuk, konfigurálhatjuk az ágens hangulatát, akkor nem lesz realisztikus, mint társ ● Ha nem ezek nem állnak rendelkezésre akkor viszont mi garantálja, hogy nem fordul ellenünk a gép?
Autonómia vs. Kontroll ● Úgy tűnik, hogy egyre nagyobb önállóságot várunk el a gépektől ○ Ez adja a használati értéküket
● Ugyanakkor - mivel ezeket a gépeket az ember hozza létre - teljes hozzáféréssel rendelkezünk a működésükhöz ○ És képesek vagyuk beavatkozni
Autonómia vs. Kontroll ● Kérdés, hogy ez nem ellentmondás-e ○ Sok esetben nyilvánvalóan nem: például harci robotok ○ Elképzelhető, hogy egy napon szándékosan építenek majd emberek olyan gépeket, amelyeket később nem képesek kontrollálni ■
mert ez lesz a továbblépés az autonómia felé...
Találkozunk a következő órán!
