TE MIRE KÖLTENÉD A REZSIT? Elindult az egyedülálló energia- és rezsimegtakarító kísérlet Több mint 20 000 Ft megtakarítás alig 1 hónap alatt! Ami a padlásfödémre került Ami a homlokzatra került
Nem hőszigetelt ház
Hőszigetelt ház
Hőszigetelés eredményezte különbség
33 514 Ft
8 667 Ft
24 847 Ft
271,2 m3
70,1 m3
201,1 m3
Több mint 20 000 Ft megtakarítás alig 1 hónap alatt! Alig egy hónapja zajlanak a mérések, máris több mint 20 000 forintot takarított meg a hőszigetelt házban élő család! A Knauf Insulation pályázatára jelentkező 179 közül kiválasztott két családnál beszerelt mérőműszerek a nap 24 órájában mérik a fűtési energiára használt gázt és kalkulálják annak költségét. A hajdúnánási család otthonát e rendhagyó kísérlet során a Knauf Insulation Kft. nyáron korszerű komplett hőszigeteléssel látta el, amely a falakat és a födémet érintette. A hajdúdorogi család háza eredeti állapotában vesz rész a kísérletben, amely 2014. március 31-én zárul. A mérések eredményei a www.nalamszigetelnek.hu oldalon szeptember 27. óta nyomon követhetőek, de már így is több mint 20 000 forintnyi a két épület fűtésre szánt költségének különbsége. Nézzük, milyen hőszigetelő anyagok beépítésével készítették fel a Knauf Insulation Kft. szakemberei a hajdúdorogi család otthonát a kísérletre.
Gábor és családja, akiknél nem hőszigeteltünk
Attila és családja, akiknél hőszigeteltünk
www.nalamszigetelnek.hu
Mi került a falra, a födémre, és miért? Homlokzati hőszigetelés: 20 cm vastag FKDS kőzetgyapot Az előzetes felmérés alapján kiderült, hogy a hőszigetelni tervezett hajdúnánási családi ház F, míg a kontrollként szolgáló hajdúdorogi ház G energetikai besorolásba tartozik. Mindkét besorolás energetikai szempontból korszerűtlen házat feltételez, magas rezsiköltséggel, ami állítás igaz a hazai családi ház állomány döntő többségére is. A Knauf Insulation munkatársai ezen adatok alapján és a 2018.01.01-től életbe lépő 1246/2013 (IV.30) számú Kormányhatározatban foglalt U értékeknek megfelelően határozták meg, hogy milyen vastagságú és minőségű hőszigetelő anyag használata javasolt a hajdúnánási ház energiatakarékossá tételéhez. A homlokzatra 20 cm vastag FKDS kőzetgyapot táblák kerültek. A kiváló hő- és hangszigetelő, egyszerűen alkalmazható, teljes keresztmetszetében víztaszító, nem éghető kőzetgyapot hőszigetelő anyag 20 cm vastagságban nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az épület meglehetősen gyenge F energetikai besorolásból a hőszigeteléssel A kategóriába kerüljön. A termék Lambda értéke 0,036 W/mK, azaz kiváló hővezetési tényezővel rendelkezik.
Födémszigetelés: 25 cm vastag Classic 039 üveggyapot
Az ilyen jelzéssel ellátott üveggyapot termékek vegyi kötőanyag mentesek
A ház padlásterét Classic 039 üveggyapottal szigetelték, amely tekercsben forgalmazott többfunkciós, kasírozatlan, teljes keresztmetszetében víztaszító ásványgyapot hő- és hangszigetelő anyag. Ez a termék elsősorban fa- és fémszerkezetű vázas épületek, valamint mennyezetek, álmennyezetek hő- és hangszigetelésére ajánlott, A1-es Tűzvédelmi osztályú, azaz nem éghető. A kísérletben résztvevő ház szigetelése során azért e termék felhasználása mellett döntött a Knauf Insulation, mert ez a fogyasztók széles köre számára elérhető és számos építőanyag kereskedésben megvásárolható. Hővezetési tényezője 0,039 W/mK. Ezzel a paraméterével egy középkategóriás terméknek minősül, hiszen a cég Ecose üveggyapot hőszigetelő anyagai esetén a csúcsminőséget a Lambda 0,032 W/mK. hővezetési tényezővel rendelkező üveggyapotok jelentik.
Mi a Lambda, vagy más néven hővezetési tényező (lambda - λD érték - W/mK)? A Lambda érték a termék alapvető hőszigetelő tulajdonságát mutatja, azt, hogy milyen mértékben áramlik át a hő az adott szigetelőanyagon, meghatározott idő leforgása alatt. Minél kisebb ez az érték, annál jobb hőszigetelő képességgel rendelkezik az anyag.
Mit jelent mindez a lakók számára? Tendenciák, érdekességek szakmai nyelven, de közérthetően Az alig egy hónap alatt keletkezett, forintban sem csekély rezsimegtakarítás mellett a program szakértői a kísérlet időtartama alatt elemzéseket, összehasonlításokat végeznek. Nézzük, milyen információk gyűltek össze és milyen tendenciák tapasztalhatók az elmúlt közel 1 hónapban. A Knauf Insulation Kft. közreműködő szakmai partnere, a Pannon Építőműhely Kft. ügyvezető igazgatója, Lengyel Ágoston, építészmérnök 3+1 megállapítása az első hónap adatai alapján.
1. A két épület fűtési energia fogyasztása között a különbség markánsan nő. A szigetelt és szigeteletlen épület fűtési célú energiafogyasztása kumulált összehasonlításban egyre markánsabb különbséget mutat. Egyértelmű tendencia, hogy az „olló nyílik”, a két épület energiafogyasztása közti különbség egyértelműen növekszik, annak ellenére, hogy októberben meglehetősen enyhe időjárás volt, és a téli hidegek még be sem köszöntöttek.
2. 15 oC-os napi külső átlaghőmérsékletben a szigetelt ház kazánja be sem kapcsolt Az adatok napi szintű elemzése során a külső hőmérséklettel összehasonlítva vizsgáltuk meg az épületek energiafelhasználását. Mindkét épület esetében megfigyelhető, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével nő az energiafelhasználás, azonban rendkívül eltérő mértékben: a napi fogyasztások között jellemzően 3-5-szörös eltérés tapasztalható. Az október 12-14. közti időszak elemzéséből látható, hogy 15 Co-os napi külső átlaghőmérséklet felett a szigetelt ház kazánja be sem kapcsolt. nem hőszigetelt ház fűtési célú energiafogyasztása hőszigetelt ház fűtési célú energiafogyasztása külső hőmérséklet
3. Az elmúlt hónap leghidegebb napján is alig kapcsolt be a szigetelt ház kazánja Az adatok órás felbontású, részletesebb elemzésével megvizsgáltuk az október 4-i napot, mely a kb. 6 oCos napi középhőmérsékletével az adott időszak leghidegebb napja volt. Szembetűnő, hogy a szigeteletlen épületben a nap legnagyobb részében a kazán folyamatosan üzemelt, míg a szigetelt házban a reggeli felfűtés után csak az esti időszakban kapcsolt be egy rövid időre a fűtés.
3+1. A hőszigetelés a komfortérzetet is javítja Az épületekben a belső hőmérséklet megfelelő figyelemmel kisérése céljából épületenként 4-6 helyen helyeztünk el belső hőmérőt, az alábbi grafikon ezen hőmérők által mért értékek átlagát mutatják. Látható, hogy az épületekben – az egyformán programozott termosztátok ellenére - mintegy 1-1,5 oC különbség mutatkozik a mért hőmérsékletek között. A jelenség magyarázata az lehet, hogy a szigetelt ház födémjének szigetelése a mennyezet hőmérsékletének növekedését okozta, amit a mennyezeten elhelyezett hőmérők által mért értékek igazolnak vissza. Ez alapján kijelenthető, hogy a szigetelt ház radikálisan lecsökkent energiafelhasználás mellett komfortosabb klímát és melegebb belső falfelületeket biztosít.
És mi történik az épülettel? Épületfizikai kérdések közérthetően, de inkább szakembereknek Az egyedülálló program a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületszerkezettani Tanszékének felügyeletével zajlik. A tanszék munkatársa Bakonyi Dániel, okl. építészmérnök, aki a program meghirdetésétől a résztvevők kiválasztásáig aktív szerepet vállalt, a hőszigetelés kapcsán tekint át néhány épületfizikai kérdést. Minden szerkezeti beavatkozásnál egy meglévő épületbe a tervezőnek választ kell adnia bizonyos épületfizikai problémákra is. Bár egy hagyományos falazott technológiával épült kisebb léptékű, teljesen átlagosnak nevezhető családi ház külső oldali utólagos hőszigetelését a kevéssé problémás feladatok közé szoktuk besorolni, ilyenkor is felmerülhetnek épületfizikai kérdések. Ilyenek lehetnek (a teljesség igénye nélkül): • mennyire lehetséges a hőhidak hőveszteségének minimalizálása (a falak hőtechnikai optimalizálásával egyre fokozottabb figyelmet kell szentelnünk rá); • felmerülnek-e belső felületi állagvédelmi (penészesedés) kérdések a beavatkozás után (ugyan a külső oldali hőszigetelés szinte minden helyen megnöveli a legalacsonyabb belső felületi hőmérsékletet, azonban ha a légzáróság javítására is sor kerül, akkor megnövekszik a belső levegő nedvességtartalma is); • mekkorák a hőveszteségek a talaj irányában és a lábazaton keresztül, mennyire csökkenthetőek egy még racionális beavatkozással, például egész padlószerkezet felbontása nélkül, elegendően pontos-e egy közelítő számítás ennek megítéléshez; • hogyan változik meg a külső térelhatároló szerkezetek (pl. falak, födémek) hő- és nedvességtechnikai (higrotermikus) működése, felmerülhet-e valamelyik szerkezetnél a meghibásodás veszélye, ami miatt különös figyelmet kell szentelni a rétegrend kialakítására? Nem lehetett célunk minden felsorolt kérdéssel egyforma mélységben foglalkozni, ezért egy igen érdekes témát választottunk részletesebb elemzésre, amellyel kevesen foglalkoznak: a térelhatároló szerkezetek higrotermikus viselkedése. A „Nálam Szigetelnek” projekt alkalmából lehetőség nyílt a hőszigetelt hajdúnánási épületen a fűtési rendszer által leadott hőn túl további épületfizikai mérések telepítésére is. A délkeleti fal és a padlásfödém 2-2 részén alakítottunk ki mérési pontokat ahol a szerkezetek hő- és nedvességtechnikai jellemzőit mérjük a teljes fűtési idény alatt. A mérések célja a teljesen megegyező peremfeltételek (tájolás, külső és belső hőmérséklet valamint nedvességterhelés) mellett a külső falak és padlásfödémek hőszigetelésére leggyakrabban alkalmazott rétegrendek egy-egy változatának az összehasonlítása. A vizsgált rétegrendi változatokat, valamint a telepített érzékelők típusát és pozícióit a mellékelt ábrák mutatják. A falszerkezet esetében a hőszigetelés és az aljzatának kapcsolatában (teljes felületi vagy csak pontonkénti ragasztás a rossz légzáróságú falon), a padlásfödémnél pedig a csak vízzáró tető alatt a hőszigetelés nedvesség elleni védelmében (páraáteresztő, szél és vízzáró fólia) tettünk különbséget.
A külső fal (balra) és a padlásfödém (jobbra) rétegrendi változatai és a telepített mérési pontok
Ezek az eltérések bár csekélynek tűnhetnek, jelentős hatással lehetnek a szerkezet működésére. A mérési eredmények segítésével nem csak ezeknek a megoldásoknak a relatív összehasonlítására lesz mód (pl. nedvesség feldúsulás a szerkezetben, kiszáradási potenciál, nedvességtartalom a hőszigetelésben, stb.), hanem szimulációs modellek validálására is alkalmasak lesznek, amelyek segítségével további számos szerkezeti megoldás részletes elemzése válik majd lehetségessé. Ezek a mérések közvetlenül nem követhetőek a honlapon keresztül, az eredményekről majd későbbi hírlevelekben és egyéb publikációkban számolunk be. Knauf Insulation Kft.
Tel: + 36 23 889 844 Fax: +36 23 889 845 E-mail:
[email protected] www.knaufinsulation.hu
