TE MIRE KÖLTENÉD A REZSIT? Közel 40 000 Ft megtakarítás az enyhe őszi hónapok ellenére Folytatódik az egyedülálló energia- és rezsimegtakarító kísérlet Cyan
Ami a padlásfödémre került Ami a homlokzatra került
8/0/0/50
NEM HŐSZIGETELT HÁZ
HŐSZIGETELT HÁZ
HŐSZIGETELÉS EREDMÉNYEZTE KÜLÖNBSÉG
61 226 Ft
23 817 Ft
37 409 Ft
588 m3
174,8 m3
413,2 m3
Szeptember 27. óta közel 40 000 forint megtakarítást ért el Attila és családja, akiknek otthonát nyáron a Knauf Insulation Kft. korszerű komplett hőszigeteléssel látta el. Ők voltak a két szerencsés család közül azok, akiket a Knauf Insulation Kft. által megbízott szakemberek a 179 jelentkező közül arra választottak ki, hogy az egyedülálló energia- és rezsimegtakarító kísérletben a cég által hőszigetelt családi házukkal vegyenek részt. Gábor és családja az idei telet még a hőszigetelés nélküli családi házukban töltik. A két családnál beszerelt mérőműszerek a kísérlet végéig, 2014. március 31-ig, a nap 24 órájában mérik a házak fűtésére felhasznált gázmennyiséget és kalkulálják annak költségét. Annyi bizonyos, hogy mindkét család szeretné a fűtési energiára fordított rezsiköltségének egy részét megtakarítani és azt otthonuk további korszerűsítésére fordítani. Kövesd nyomon a mérések eredményeit a www.nalamszigetelnek.hu oldalon és olvasd el elemzéseinket arról, hogy miért érdemes hőszigetelni, hogyan lehet a rezsit tartósan csökkenteni.
Gábor családja, akinél nem hőszigeteltünk
Attila családja, akinél hőszigeteltünk
www.nalamszigetelnek.hu
MIT JELENT MINDEZ A LAKÓK SZÁMÁRA? TENDENCIÁK, ÉRDEKESSÉGEK SZAKMAI NYELVEN, DE KÖZÉRTHETŐEN A mérés online érkező eredményeit Lengyel Ágoston, építészmérnök vezetésével, a Knauf Insulation Kft. közreműködő szakmai partnere, a Pannon Építőműhely Kft. szakemberei a fűtési szezon alatt folyamatosan aktualizálják, és olvasóink számára elemzik. Lássuk, milyen következetések, érdekességek figyelhetőek meg a kísérlet második hónapjának eredményei alapján.
1. Talán nem meglepő, de az enyhe őszi időjárás ellenére a két épület fűtési energia fogyasztása között a különbség továbbra is nő.
A szigetelt és szigeteletlen épület fűtési célú energiafogyasztása kumulált összehasonlításban továbbra is markáns különbséget mutat: egyértelmű tendencia, hogy az „olló” tovább nyílik. A fogyasztási adatokban az abszolút különbség egyértelműen tovább nőtt. A százalékos eltérés azonban valamelyest csökkent, hiszen hidegebb idő beköszöntével a szigetelt épület belső hőmérséklete is az alá a határhőmérséklet alá esett, ahol a kazán nélkül már nem tartható fenn a kívánt nappali 22˚C hőmérséklet.
2. 10˚C alatt meredeken nő az energiafelhasználás különbsége
Ezúttal az adatok napi szintű elemzése során a külső hőmérséklettel összehasonlítva vizsgáltuk az épületek energiafelhasználását. Ebben a hónapban a külső hőmérséklet tekintetében igen szélsőséges különbségeket regisztráltunk: a napi átlaghőmérséklet 4-19˚C között változott. A vizsgált időszakban 4 olyan napi is volt, amikor a szigetelt ház egyáltalán nem fogyasztott energiát az épület belső hőmérsékletének szinten tartásához. A fogyasztási adatok között azonban igen markáns különbség mutatkozott 10˚C átlaghőmérséklet alatt: ahogy a tendencia az ábrán is követhető, a hőszigeteletlen ház fogyasztása 10˚Calatti külső hőmérséklet esetén meredeken nő. nem hőszigetelt ház fűtési célú energiafogyasztása hőszigetelt ház fűtési célú energiafogyasztása külső hőmérséklet
3. Több mint 2x annyi energiafelhasználás a hónap leghidegebb napján A megfigyelt időszak leghidegebb napján, november 18-án kb. 5˚C-os napi középhőmérsékletet mértünk.
Az adatok órás felbontású, részletesebb elemzésével megvizsgáltuk a két épület energiafelhasználása közötti különbséget. Azt tapasztaltuk, hogy a szigeteletlen ház 0,275 GJ energiát, míg a szigetelt ház 0,116 GJ energiát használt fűtésre úgy, hogy a hőszigeteletlen épületben a napközbeni időszakban a kazán folyamatosan üzemelt, míg a szigetelt házban a reggeli felfűtés után csak a délutáni időszakban kapcsolt be.
4. Nem mindegy milyen gyakran kapcsol be a kazán
Az épületekbe telepített adatgyűjtő rendszer a fogyasztási adatok napi szintű elemzése mellett lehetőséget biztosít az adatok részletesebb, órás vagy akár 15 perces elemzésére is. Az alábbi ábrán a november 18-i adatok 15 perces felbontásban láthatóak. Megállapítható, hogy a szigeteletlen házban a nap folyamán 30 negyedórában, míg a szigetelt házban csupán 11 negyedórában kapcsolt be a kazán. Ennek magyarázata, hogy a szigetelt ház jóval lassabban hűl ki, emiatt ritkábban kell a kazánnak bekapcsolnia, ami a nagymértékű energia-megtakarítás mellett a kazán élettartamára és a karbantartási költségekre is jótékony hatással van.
ÉS MI TÖRTÉNIK AZ ÉPÜLETTEL? ÉPÜLETFIZIKAI KÉRDÉSEK KÖZÉRTHETŐEN, DE INKÁBB SZAKEMBEREKNEK Folytatjuk a kísérlet épületfizikai vonatkozásainak elemzéseit Bakonyi Dániel, okl. építészmérnök segítségével, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületszerkezettani Tanszékének munkatársával. A hazai épületenergetikai felújítások leggyakoribb szerkezete a falazatok külső oldali hőszigetelése valamilyen THR (teljes hőszigetelő rendszer) felhasználásával. A tervezőnek a legkülönbözőbb állapotban lévő eltérő falszerkezet hőszigetelését kell megoldania, amelyhez számos gyártó számtalan terméke és rendszere közül választhat. Az olyan relatív egyszerű és épületfizikailag „veszélytelennek” tűnő szerkezetek esetében is, mint amilyen a falazat vagy a födém szigetelése, felmerülhetnek későbbiekben problémák, amelyekkel a tervezés és a kivitelezés során is foglalkozni kell.
MIÉRT FONTOS A LÉGZÁRÁS KÉRDÉSE? Sokszor nem gondolunk rá, hogy a külső oldali hőszigetelések kialakításánál is nagy szerepe lehet a légzáróságnak, első sorban a külső térelhatároló szerkezetek páratechnikai tervezésében. A falazatokat a legtöbb számítás (pl. az MSZ 04-140-2 szerinti páratechnikai méretezésnél – Glaser módszer) teljesen légzárónak tekinti, holott ez közel sincs feltétlenül így. Különösképpen a különböző vázkerámia falazóblokkok esetében maga a falazat nem képes kielégítő légzárást biztosítani a szerkezetnek a folyamatos vízszintes és függőleges habarcshézagok hiánya és a tégla lukacsos kialakítása miatt. Ebben az esetben csak a vakolat az, ami ezt a zárást biztosíthatja (ezért szükséges egy új építésű ház esetében is a külső falfelületen egy légzáró alapvakolatot elkészíteni mielőtt hőszigetelni lehetne azt). Egy meglévő épület esetében belülről gépészeti és elektromos vezetékek, konnektorok és kapcsolók, a külső felületen pedig kisebb nagyobb repedések és akár vakolat leválások és egyéb hibák jellemezhetik ezt a fontos védelmi síkot, ahogy azt egy blower door mérés is bizonyíthatja.
A nem kívánt légáramlatok az egyértelmű többlet hőveszteségeken túl komoly nedvességtechnikai gondokat is okozhatnak, ugyanis a filtrációs levegőáram nem csak hőt, hanem nedvességet is szállít magával. Míg egy átlagos vázkerámia falazat 1 m2-én egy téli nap alatt csak pár gramm nedvesség tud keresztülhatolni páradiffúzió útján, addig egy pár mm-es résen keresztül már néhány Pa nyomáskülönbség hatására is ennek a sokszorosa kerülhet a falszerkezetbe [1]. Kedvezőtlen esetben előfordulhat, hogy az új, jó légzáróságú vékonyvakolat mögött a meglévő falszerkezet és vakolat hibái miatt ez a nedvességtartalom feltorlódik és kondenzálódik. Minden esetben ellenőrizni kellene a meglévő szerkezetek légzáróságát és a hőszigetelés beépítése előtt el kellene végezni a megfelelő javításokat. Szintén fontos a hőszigetelő táblák megfelelő ragasztása, hogy ne alakítsunk ki nagy légréseket a hőszigetelések és a falazat között. E jelenség vizsgálatára a „Te mire költenéd a rezsid?” program során a hőszigetelt Hajdúnánási házon két minta falfelületet is kialakítottunk.
FELÚJÍTÁS ESETÉN A MEGFELELŐ CSOMÓPONTOK KIALAKÍTÁSA MINDIG HOZZÁÉRTÉST IGÉNYEL Meglévő szerkezetek tervezése során mindig nagyobbak a megkötések, mint egy új építésű háznál, így a csomópontokat sem mindig lehetséges épületenergetikailag és épületfizikailag optimálisan kialakítani. Minden esetben felmerülhet a kérdés: mekkora lesz az elkerülhetetlen kisebb nagyobb hőhidak szerepe az épület energiamérlegében, és a nem megfelelő kialakítás (és különösen a légzáróság egyidejű növelése) esetén nem áll-e fenn a veszélye a belső oldalon felületi állagvédelmi meghibásodásoknak (penészesedésnek)? Mivel minden épület más, ezeket a kérdéseket megnyugtatóan csak egyedi méretezéssel, mégpedig hőhídszimulációk segítségével tudjuk megválaszolni. A szerkezeti tervezés e hazánkban is egyre szélesebb körökben terjedő eszközével a vonalmenti hőátbocsátási tényező (Ψ) és a legalacsonyabb felületi hőmérsékletek (θi,min) számított értékeinek ismeretében dönthetünk a pontos csomóponti megoldásokról. Az 1. és 2. ábra a hajdúnánási épület oldalsó és felső ablakkáva csomópontjának néhány alternatíváját mutatja be (az értékek tájékoztató jellegűek). A jó állapotú és minőségű meglévő nyílászárók és a redőnyszerkezet megtartásának igénye jelentősen behatárolta a szóba jöhető megoldásokat. Azonban ez a tény nem lehet ok a probléma teljes megkerülésére (lásd az első ábra bal oldalán a teljesen befordítás nélküli hőszigetelés nagyon nagy hőveszteségeit). A tervező feladata a geometriai kötöttségek mellett az optimum megtalálása.
1. ábra: Különböző lehetőségek a hőszigetelés kialakítására meglévő nyílászáró függőleges éle mentén. Vonalmenti hőátbocsátási tényező és a belső felületen mért legkisebb felületi hőmérséklet értékek (DIN 4108-2 állagvédelmi ellenőrzés szerint).
2. ábra: Különböző lehetőségek a hőszigetelés kialakítására meglévő nyílászáró párkánya mentén. Vonalmenti hőátbocsátási tényező és a belső felületen mért legkisebb felületi hőmérséklet értékek (DIN 4108-2 állagvédelmi ellenőrzés szerint). [1] Zirkelbach D., Künzel H. M., Schafaczek B., Borsch-Laaks R.: Dampkonvektion wird berechenbar – Instationäres Modell zur Berücksichtigung von konvektivem Feuchteeintrag bei der Simulation von Leichtbaukonstruktionen, In: 4th Intern. Symposium on Building and Ductwork Air tightness , Berlin, 2009
Knauf Insulation Kft.
Tel: + 36 23 889 844 Fax: +36 23 889 845 E-mail:
[email protected] www.knaufinsulation.hu
