Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében Prezentáció a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság [NMHH] részére

Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében 2012

Prezentáció a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság [NMHH] részére

1. A kutatás háttere és módszertana

Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2013. január

3

A kutatás háttere, célcsoport 

A kutatás háttere Az NMHH a BellResearch közreműködésével 2009 óta éves rendszerességgel vizsgálja a legalább 10 alkalmazottat foglalkoztató üzleti, intézményi és nonprofit gazdálkodó szervezetek körében a távközlési szolgáltatások használatát.





A kutatás során vizsgált területek, témakörök: 

fix [vezetékes] telefónia,



alközpontok, alközponti megoldások



mobiltelefónia,



internethozzáférés-szolgáltatások,



adatátviteli szolgáltatások,



informatikai háttér,



bundling.

Adat- és üzleti kommunikációs szolgáltatások

Internet szolgáltatás

Fix telefónia

Mobiltelefónia

A kutatás célcsoportja: Legalább 10 alkalmazottat foglalkoztató





társas vállalkozások [N=32,1 ezer db],



költségvetési intézmények és nonprofit szervezetek [N=8,8 ezer db].

Teljes alapsokaság: A 10+ alkalmazottat foglalkoztató, a kutatás tárgykörébe tartozó szervezetek száma 40 926, a kutatás során ezt tekintettük alapsokaságnak, illetve a mintavételi terv kialakítása és a feldolgozás során is e sokaság optimális reprezentációjára törekedtünk.


4

Módszertan 

A kutatás módszertana 

Régió szerint arányosan, létszám, gazdálkodási forma és LTO-terület szerint nem arányosan rétegzett, az egyes alszegmenseken belül egyszerű véletlen mintavétel történt.



Az interjúk a telefonos előszervezést követően személyes interjúk segítségével készültek el.



A célszemély a szervezetek informatikai- és távközlési szakmai döntéshozója/döntéshozói volt/voltak.



Interjúk száma: 1500 db



Az adatfelvétel 2012. szeptember 10. és október 29. között zajlott. Alapsokaság [db]

Minta [db]

Max. hibahatár [±%]*

Total [10+]

40 926

1500

±2,5%

Business [10+]

32 117

957

±3,1%

Government + nonprofit [10+]

8809

543

±4,1%

250+ fő

1327

244

±5,7%

50-249 fő

7675

534

±4,1%

10-49 fő

31 924

722

±3,6%

* 95%-os megbízhatósági szinten, feltételezve a legrosszabb, 50%-os eloszlást



A nem arányos rétegzésből és az adatfelvétel véletlenszerűségéből eredő torzításokat matematikaistatisztikai eljárással, ún. súlyozással korrigáltuk. A kapott eredmények így létszám, iparág, regionális elhelyezkedés, LTO- [inkumbens szolgáltatói] terület és gazdálkodási forma szerint reprezentatívnak tekinthetők a teljes alapsokaságra vonatkozóan.


2. Távközlési szolgáltatások részpiacai


2.1. Fix telefónia


7

Fix telefónia | Penetráció Előfizetés és használat

Fix technológiák penetrációja [közvetlen előfizetések] 100%

Total

93

5 11

Business

95

311

80%

2

60%

Gov + NP

86

250+ fő

12 97

2

50-249 fő

94

6

10-49 fő

93

4 12

90

40%

18

20%

8

3

0%

20%

40%

Közvetlen előfizetők Magánszemély előfizetését használják

60%

80%

100%

Más jogi személy előfizetését használják Nem használnak fix telefont

Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=40 926 [Business=32 117, Gov+NP=8809] [250+ fő=1327, 50-249 fő=7675, 10-49 fő=31 924]





A szervezetek átlagosan 12 db, összességében mintegy 400 ezer fővonalat tartanak fenn. Ez az előző évhez képest 28 ezres csökkenést jelent. A 10+ fős üzleti és non-profit szférában a kábeltelefon, valamint a szolgáltatói VoIP penetrációja mindössze 3%, illetve 8% . A szolgáltatói VoIP penetrációja a 250 főnél több foglalkoztatottal rendelkezők körében eléri a 16%-ot is.

0% Hagyományos analóg/ISDN

CS/CPS

Kábeltelefon

Szolgáltatói VoIP


Legnépszerűbb VoIN kommunikációs programok Skype [Windows] Live Messenger


88 8

G-Talk

3 0%

20% használja [év/év: +4 százalékpont] 20%

40%

60%

80%

100%

8

Fix telefónia | Szolgáltatói kapcsolatok Fixtelefon-szolgáltatói kapcsolatok technológiától függetlenül [Top5 cég] Magyar Telekom

74

Invitel

Szolgáltatók árbevétel-alapú részesedése Total

65

Business

63

21 21

25

8

2 4

9

27

UPC

5

H1 Telecom

4

GTS Hungary

3

Gov + NP

72

19

5 4

250+ fő

73

18

13 5

50-249 fő

61

10-49 fő

61 0%

0%

20%

40%

60%

80%

Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, Total=38 300 [Business=30 683, Gov+NP=7617] [250+ fő=1292, 50-249 fő=7220, 10-49 fő=29 788]

100%

20%

Magyar Telekom

25 20 40%

Invitel

60% GTS Hungary

4 6 5 1 5 80% UPC

12 100% Egyéb

Bázis: teljes fix kiadás [mFt], Total=2703 [Business=2 052 Gov+NP=650] [250+ fő=973, 50-249 fő=789, 10-49 fő=941]



A fix telefon szolgáltatás [közvetlen előfizetések] esetében a legjelentősebb szolgáltató a Magyar Telekom, a szervezetek 74%-a áll vele kapcsolatban. Az Invitel a második leggyakrabban említett szolgáltató, 27%-kal. Összességében a tavalyi évhez képest jelentős elmozdulás nem történt a szolgáltató-kapcsolatokban.



A hagyományos PSTN piacon [hagyományos vezetékes + CS/CPS] a bevételek 69%-át a Magyar Telekom, 22%át pedig az Invitel realizálja, ami tavalyhoz képest nem mutat elmozdulást.



A VoIP típusú szolgáltatások piacán [kábeltelefon + szolgáltatói VoIP] a Magyar Telekom megőrizte vezető szerepét, a piac 42%-át birtokolja, míg az Invitel részesedése 13%. A GTS és a UPC együttesen a piac 12%-a felett diszponál. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2013. január

9

Fix telefónia | Hűségszerződés Maradnának-e a jelenlegi vezetékes szolgáltatónál, amennyiben nem lenne érvényes hűségszerződésük?

Fixtelefon-előfizetésre vonatkozó [aláírt] hűségszerződés hossza Total

21

Business

22

Gov + NP

41 43

17

250+ fő

3

32

15

25 3

3

37

23 35

10

10 9

43

42

21

Business

43

42

21 12

Gov + NP

12

26

Total

41

250+ fő

12

38

50-249 fő 50-249 fő

20

42

4

26

22 0%

1 év

2 év

40 20%

2 évnél hosszabb

40%

3 60%

25 80%

Nem írtak alá hűségnyilatkozatot

36

42

11

16

41

22

46

22 9

7 10-49 fő

10-49 fő

42

13

11 100% NT/NV


44 0%

20%

Biztosan maradnánk Valószínűleg szolgáltatót váltanánk NT/NV

40 40%

60%

2

13

80%

100%

Valószínűleg maradnánk Biztosan szolgáltatót váltanánk

Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, akiknek még nem járt le a hűségszerződésük



A szervezetek negyede nem írt alá hűségnyilatkozatot a szerződés megkötésekor. Ötödük 1 éves, kétötödük pedig 2 éves hűségszerződést kötött a szolgáltatójával.



A hűségszerződések közel kétötöde már lejárt, további 41%-uk egy éven belül le fog járni. 17% azon szerződések aránya, amelyek egy éven túl is érvényben maradnak.



Azok, akiknek még nem járt le a hűségszerződésük, többségében úgy gondolják, hogy akkor is a jelenlegi szolgáltatójuknál maradnának, ha nem lenne érvényes szerződésük. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2013. január

Fix telefónia | A jövőben egy új szolgáltató megjelenése Várható magatartás új szolgáltató megjelenése esetén

Visszatartó tényezők

Total

5 2

86

8

Business

5 2

86

7

Gov + NP

52

86

7

250+ fő

42

86

9

50-249 fő

4 2

85

8

10-49 fő

5 2

86

7

0%

20%

40%

60%

80%

Az újat vennék igénybe a jelenlegi helyett Igénybe vennék az újat is, de megtartanák a régit is Maradnának jelenlegi [azaz régi] szolgáltatójuknál NT/NV Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, Total=38 300 [Business=30 683, Gov+NP=7617] [250+ fő=1292, 50-249 fő=7220, 10-49 fő=29 788]



 

10

100%

• A jelenlegi szerződés nem engedélyezi [21%] • Nem kívánnak számot változtatni [19%] • A többi szolgáltató ajánlata sem kedvezőbb [12%] • Tart a szolgáltatás minőségétől [5%] • Bonyolult az ügyintézés [4%] • A tulajdonos/anyavállalat/felettes szerv a döntéshozó [4%] • Számukra a szolgáltatás [műszakilag] nem elérhető [4%] Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, Total=38 300 [Business=30 683, Gov+NP=7617] [250+ fő=1292, 50-249 fő=7220, 10-49 fő=29 788]

Egy új szolgáltató megjelenése kevéssé alakítaná át a jelenlegi viszonyokat a fixtelefon-piacon. A megkérdezett közvetlen előfizetők közel 90%-a várhatóan maradna a jelenlegi szolgáltatójánál, és mindössze 5%-uknál van arra komoly esély, hogy migráljon az új szolgáltatóhoz [2011: 7% ]. Az új szolgáltatónak átlagosan 25%-kal kellene olcsóbbnak lennie ahhoz, hogy biztosan átpártoljanak hozzá az ezt preferáló megkérdezettek. A szolgáltatóváltástól leginkább az tartja vissza a szervezeteket, hogy a jelenlegi szerződésük nem teszi lehetővé a váltást, illetve sokan úgy vélik, hogy ez számváltozással járna. A közvetlen fixtelefon-előfizetők 41%-a azonban azt állítja, hogy egyébként nincs akadálya annak, hogy szolgáltatót váltsanak. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2013. január

Fix telefónia | Reakciók 10%-os áremelésre

11

Várható reakciók, ha az előfizetési díjak az igénybe vett fixtelefon-technológia esetében 10%-kal emelkednek MINDEN szolgáltatónál, míg más technológiák ára nem változik 

Az előfizetési díjak 10%-os emelkedése esetén a legtöbben továbbra is előfizetnének és ugyanannyit [70%] telefonálnának. 17%-uk kevesebbet telefonálna és 16%-uk alacsonyabb díjcsomagra váltana.



Akik másik vezetékestelefon-technológiára váltanának [8%], legtöbben a szolgáltatói VoIP-ot, a kábeltelefont vagy a VoIN-t preferálnák.



Azok, akik visszafognák telefonálásukat, esetleg nullára redukálnák, elsősorban az e-maillel vagy a mobiltelefonnal történő helyettesítést választanák.

71

Továbbra is előfizetnének és ugyanannyit telefonálnának

64 16

Kevesebbet telefonálnának, de továbbra is előfizetnének

25 16

Alacsonyabb díjcsomagra váltanának

17 9

Másik vezetékes telefon technológiára váltanának

5 5

Az előfizetéseket lemondanák, és nem fizetnének elő másra

4 0%

Business

20%

40%

60%

80%

Gov + NP



12

Fix-mobilhang teljes helyettesítés Az Önök cége/ intézménye esetében mennyire tartaná megfelelőnek a mobiltelefonok használatát arra, hogy a telefonbeszélgetéseket teljes egészében ezek segítségével bonyolítsák le?

Mennyire tartja elképzelhetőnek, hogy a szervezet összes fixtelefon-előfizetését lecseréljék mobiltelefon-előfizetésekre? Skálás kérdés, 1=Egyáltalán nem tartom elképzelhetőnek, 5=Teljes mértékben elképzelhetőnek tartom

Skálás kérdés, 1=Egyáltalán nem lenne megfelelő, 5=Teljes mértékben megfelelő lenne

Total

18

Business

19

Gov + NP

13

250+ fő

16

50-249 fő

17

10-49 fő

18

0% Top [4-5]

63

1 2,13

Total

4

11

85

1 1,48

61

1 2,20

Business

4

11

85

1 1,50

73

1,86

Gov + NP

3 10

87

1,44

69

2 1,96

250+ fő

5

84

3 1,43

66

2,09

50-249 fő

6

62

1 2,15

10-49 fő

18 20 13

13 16 19 20%

40% Mid [3]

60% Down [1-2]

80%

100% NT/NV

Bázis: : közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, Total=38 300 [Business=30 683, Gov+NP=7617] [250+ fő=1292, 50-249 fő=7220, 10-49 fő=29 788]



2011-hez képest mind az elvi lehetőséget elfogadók [-7 százalékpont], mind a jövőben teljes egészében mobilra migrálást prognosztizálók aránya [-6 százalékpont] jelentősen visszaesett.

8 10

83

3 10

0% Top [4-5]

1,60

85 20%

40% Mid [3]

60% Down [1-2]

1 1,46 80%

100% NT/NV


Visszatartó tényezők • Az irodában használt technológiához szükséges a vezetékes [59%] • Szükséges, hogy legyen vezetékes, az ügyfelek igénylik [35%] • A cég/intézmény profilja miatt [31%] • Túl költséges lenne [26%] • Nem látok előnyt abban, ha mobiltelefonra váltanánk [20%] • A mobiltelefon kevésbé megbízható [11%] • A vezetékes telefon díja kedvezőbb [11%]


2.2. Mobiltelefónia


14

Mobiltelefónia| Penetráció, egyedi kondíciók Publikus, illetve egyedi ajánlat alapján előfizetők

Előfizetés és használat

[a válaszadók tudomása szerint] 100%

Total

89

Business

94

Gov + NP

21 2

75

7 2

250+ fő

90

31 6 80%

63

16

60%

98

50

10 34

40%

50-249 fő

89

10-49 fő

515

90 0%

20%

40%

32 6 60%

80%

Közvetlen előfizetők

Más jogi személy előfizetését használják

Magánszemély előfizetését használják

Nem használnak mobiltelefont




 

100%

22 20%

9

0%

17

16

2 250+ fő

Publikus ajánlat

50-249 fő

Egyedi ajánlat, szerződés

10-49 fő

NT/NV

Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek =36 939 [Business=30 312, Gov+NP=6627] [250+ fő=1307, 50-249 fő=6855, 10-49 fő=28 777]

A mobiltelefon-használat a vizsgált sokaságban alapvető [ez alól valamelyest az intézmények és nonprofit szervezetek kivételt képeznek – 16%-uknál nem használnak mobilhang-szolgáltatást]. A penetrációs arányok nem változtak jelentősen a tavalyi évhez képest. Formáját tekintve tipikusnak a cég/szervezet nevén lévő előfizetések számítanak. A vizsgált szervezetek több mint fele – úgy tudja/úgy véli –, hogy egyedi ajánlatot kapott a szerződéskötést megelőzően. A 250+ fős kategóriában – a kapott adatok alapján – ez szinte magától értetődő. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2013. január

15

Mobiltelefónia | Piacrészesedés, hűségszerződés

Mit tennének, amennyiben jelenleg nem lenne érvényes hűségszerződésük?

Szolgáltatók árbevétel-alapú részesedése Total

59

28

13

Business

59

27

13

31

12

57

Gov + NP

65

250+ fő

23

58

50-249 fő

30

55

10-49 fő

0%

20% T-Mobile

Telenor

60%

 

20%

47 40%

60%

3 1 10 80%

100%

Biztosan maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg szolgáltatót váltanánk Biztosan szolgáltatót váltanánk NT/NV

12

Legutóbb aláírt hűségnyilatkozat hossza

15 80%

100%

Total

Vodafone




39 0%

12

30 40%

Total

1 év

15 0% 2 év

64

3 8

20% 40% 60% 80% 2 évnél hosszabb Nem írtak alá hűségnyilatkozatot

10 100% NT/NV

A mintegy 37 ezer, közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezet összesen kb. 1 080 ezer közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkezik – a tavalyi 1 028 ezerhez képest ez hibahatáron belüli mértékű növekedést jelent. A vizsgált szervezetek döntő többsége [84%] használ CUG-ot [250+ fős szervezetek: 98%]. Összességében mintegy havi 5,5 milliárd forintra tehető a mobiltelefon-szolgáltatások üzleti és intézményi előfizetőinek piaca [voice piac]. A piaci részesedések évek óta meglehetősen stabilak a mobilhangpiacon. Piacvezetőnek számít a T-Mobile, melynek havi bevétele kb. 3,2 milliárd forintra tehető a vizsgált szegmensekben. A Telenor 1,5 milliárd forint, míg a Vodafone 700 millió forint árbevételt realizál. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2013. január

16

Mobiltelefónia | Vállalt minőség és tényleges teljesítmény Elégedettség a szolgáltató által vállalt minőség megfogalmazásával

A tényleges teljesítmény a vállalthoz képest

Skálás kérdés; 1=Egyáltalán nem elégedett, 5=Teljes mértékben elégedett

Skálás kérdés; 1=Sokkal gyengébb, 3=Nagyjából azonos, 5=Sokkal jobb

Total

78

11 2 9

Total

5

80

5

10

Business

78

12 2 9

Business

5

81

5

9

Gov + NP

80

51

Gov + NP

5

78

250+ fő

4

80

3 5

50-249 fő

6

11 1 4

10-49 fő

250+ fő

77

50-249 fő

11 1 11

80

10-49 fő

12

84 0%

Top [4-5]

20%

40% Mid [3]

14

60% Down [1-2]

80%

100% NT/NV


Top [4-5]

40% Mid [3]

11 7 4

80 20%

15 5

83

12 0%

2

5 3 60%

Down [1-2]

80%

100% NT/NV




A szervezetek háromnegyede elégedett azzal, ahogy a szolgáltatója megfogalmazza a szolgáltatásra vállalt minőséget.



A releváns sokaság négyötöde úgy gondolja, hogy a tényleges teljesítmény körülbelül meg is felel a vállalt szintnek, miközben viszonylag alacsony azok hányada, akik kisebb-nagyobb elmaradást/hiányosságot látnak. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2013. január

17

Mobiltelefónia| Reakció a 10%-os áremelésre Reakció a mobiltelefon-előfizetések árának 10%-os emelkedésére

Mivel helyettesítenék a lemondott mobiltelefonelőfizetéseket?*

75

Ugyanúgy használnák tovább

E-mail

50

Vezetékes telefon

48

61 14

Kevesebbet telefonálnának

17 Internetalapú telefon (VoIP)

13

Alacsonyabb díjcsomagra váltanának

43

8 Semmivel

3

Lemondanák a mobiltelefon előfizetéseket

9

2 0%

20% Business

40%

60%

NT/NV

80%

Gov + NP


4

0%

20%

40%

60%

Bázis: akik a 10%-os áremelés hatására meglévő előfizetéseiket részben vagy teljesen lemondanák = 1242



A kormányzati és non-profit szféra szervezeteinek helyzete ennél valamivel rosszabb, de még esetükben is mintegy 61% nem változtatna szokásain és csak 17% telefonálna kevesebbet.



A lemondott előfizetések vagy a csökkentett mobilhasználat következtében kieső forgalmat email- és vezetékestelefon-alapú kommunikációval pótolnák a legtöbben, de VoIP-telefonálásra is sok szervezet [43%] térne át. *: Az alacsony elemszám [n=46] miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők! Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2012. december

18

Mobiltelefónia| MVNO-k, távközlési adó Hallott-e Ön arról, hogy olyan új mobilszolgáltatók kezdték meg működésüket, amelyek nem saját hálózatukon szolgáltatnak, például Tesco Mobile, Blue Mobile stb.?

Hallott-e ön arról, hogy az Országgyűlés 2012 májusában elfogadta az új távközlési adót bevezető törvényt? Total

Total

86

13

0

Business

87

13

0

91 0%

20%

40%

Igen Gov + NP

82

250+ fő

18 92

8 0

85

15

0

10-49 fő

86

14

0

20%

40% Igen

60% Nem

80%



Nem

80%

100%

NT/NV

100%

Az Ön jelenlegi információi szerint ki az adó alanya, tehát kinek kell befizetnie az adót a költségvetésnek? Total

30 0%

NT/NV


 

60%

0

50-249 fő

0%

9 0

59 20%

40%

60%

11 80%

100%

A távközlési szolgáltatást igénybe vevő vállalat/intézmény A távközlési szolgáltató NT/NV

A 10 fő feletti vállalatok és intézmények az MVNO-k elindulása tekintetében igen jól informáltak, 86%-uk már hallott róluk. A felmérés időpontjában a döntéshozók 91%-a hallott róla, hogy a parlament elfogadta a távközlési adót bevezető törvényt. Az adó alanyát tekintve már nagyobb a bizonytalanság: a vizsgált cégek mindössze fele tudja, hogy az adót a szolgáltatók fogják fizetni. Megközelítőleg ugyanez a kör van tisztában az adó pontos mértékével is, a többiek bizonytalanok. Az adó előfizetésenkénti plafonértékét tekintve csak a nagyságrendet érzékelik a vállalatok, de azt helyesen: a 2012-es plafont átlagosan kb. 1700 Ft-ra, a 2013. évit kb. 2300 Ft-ra becsülik [a valóságban ez 1400 Ft és 2500 Ft]. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2013. január

19

Mobiltelefónia | Adó áthárítása a fogyasztókra Tapasztalata alapján az Önök fő mobilszolgáltatója emelt-e árakat vagy fog-e még 2012-ben árakat emelni kifejezetten a távközlési adó bevezetése miatt? Total

36

Business

37

Gov + NP

35

250+ fő

36

42

22

44

20

35

Az Önök fő mobilszolgáltatója hogyan reagált az új távközlési adó bevezetésére? Total

14

33

Business

14

34

Gov + NP

30

12

50-249 fő

40

10-49 fő

40

36 0%

18 20

42

20%

40% Igen

60% Nem

10-49 fő

22 80% NT/NV

16

100%

13





31

29 34 33

25 30 31

19 21 23

0% 20% 40% 60% 80% 100% Teljes mértékben átvállalta az új távközlési adót Részben átvállalta, részben továbbhárította az ügyfelekre Teljes mértékben továbbhárította az ügyfelekre az új távközlési adót NT/NV

Bázis: távközlési adó bevezetéséről értesült szervezetek



20

28

26

50-249 fő

23

31

29

250+ fő 46

30

Bázis: távközlési adó bevezetéséről értesült szervezetek

A távközlési adók bevezetését követő szolgáltatói áremeléseket eddig a szervezek harmada érzékelte, míg 2013-ra ennél többen, 41%-uk vár kifejezetten áremelést az adó miatt [35% szerint nem lesz ilyen áremelés, 24% bizonytalan]. Az eddigiek alapján jelenleg 63% érzékeli úgy, hogy szolgáltatója részben vagy teljesen áthárította rá az adót. Fontos látni, hogy a 250 fő feletti szervezetek érzékelik a legkevésbé az áthárítást. Ennek fő oka, hogy méretükből fakadóan relatíve az ő alkupozíciójuk a legjobb a szolgáltatókkal szemben, továbbá az egyedi szerződésekben is ők tudják a leginkább kiharcolni az egyoldalú szolgáltatói áremelésektől védő rendelkezéseket. A telefonhasználati szokások vélhetően nem változnak meg jelentősen az adó miatt: kevesebb mint 1% tervezi a használat jelentős, 13% pedig kismértékű visszafogását. A döntő többség nem fog változtatni szokásain. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2013. január

2.3. Internet


Internet | Definíciók 

Internetellátottság 



Adott típusú DSL-technológián alapuló szélessávú kapcsolat, melynek során a felhasználó hagyományos analóg vagy ISDN telefonérpáron DSL-modem útján kapcsolódik a vonal foglalása nélkül a távközlési szolgáltató hálózatához, amely biztosítja az adatforgalmat a számítógép és a választott internetszolgáltató között.

Kábeltelevíziós internethozzáférés 



Rézérpárra, optikára, műholdas, illetve mikrohullámú stb. technológiára épülő dedikált, specifikáció szerint kialakított telekommunikációs vonali összeköttetés, amelyen keresztül a felhasználó eléri az internetszolgáltatóját.

DSL-re épülő internethozzáférés 



Minden olyan „vezetékes” és „mobil” internetkapcsolat, melynek az adott szervezet az előfizetője, azaz közvetlen szerződéses kapcsolatban áll az internetszolgáltatóval.

Bérelt vonali internethozzáférés 



Bármilyen [„vezetékes” és /vagy „mobil” ] internethozzáféréssel rendelkező szervezetek:  közvetlenül a szolgáltatótól igénybevett internetelőfizetés,  más gazdasági szervezet [anyavállalat, felettes szerv, irodaház stb.] által előfizetett internetszolgáltatás,  internethozzáférésre is használt adatátviteli szolgáltatás,  magánszemély által előfizetett internetszolgáltatás.

Közvetlen internetelőfizetés 



21

Kábelmodemes internetkapcsolat, melynek során a felhasználó számítógépe kábelmodem útján csatlakozik a kábeltelevíziós koaxiális kábelre és ezen keresztül éri el a kábelinternet-szolgáltatót.

Mobilinternet-hozzáférés 

Kizárólag a beszédcélra nem használható mobilinternet-kártyákkal, mobilinternet-modemekkel használt előfizetések tartoznak ide; a beszédcélra használt mobiltelefonhoz kapcsolódó havi előfizetési díjas mobilinternet-csomagokat nem soroltuk ide a jelen kutatásban.


22

Internet | Penetráció Vezetékes internet | Előfizetés és használat Total

88

6 213

Total

Business

90

3 31 4

Business

14

Gov + NP

Gov + NP 250+ fő

  



Mobilinternet | Előfizetés és használat

84 75

14

11

11

50-249 fő

88

8 31

10-49 fő

89

4 21 4

41

1

47 18

57 1

2

51 79

250+ fő

74

50-249 fő

47

10-49 fő

3 3

38

11

20%

40%

23

50 60

0% 20% 40% 60% 80% 100% Közvetlen internet előfizetés Más jogi személy internet előfizetését használják Adatátviteli és egyben internet szolgáltatásra vonatkozó előfizetésük van Magánszemély előfizetését használják Nem használnak adott technológiájú internetet

0%

Bázis: összes szervezet, Total=40 926 [Business=32 117, Gov+NP=8809] [250+ fő=1327, 50-249 fő=7675, 10-49 fő=31 924]


60%

80%

100%

Közvetlen internet előfizetés Más jogi személy internet előfizetését használják Magánszemély előfizetését használják Nem használnak adott techológiájú internetet

A 10 fő feletti szervezetek döntő többsége [93%, kb. 38 ezer] rendelkezik közvetlen internethozzáféréssel, míg az internetet használó szervezetek száma 41 ezerre tehető. Az előző évhez képest a penetráció alig érzékelhetően nőtt. A kormányzati és nonprofit szegmensben jellemzően magasabb a „közvetett” vezetékes előfizetés [pl. felettes szerv előfizetésének igénybe vétele], míg a mobilinternet-használók aránya csupán 20%. A 250 fő feletti szervezetek esetében szintén kiemelkedik a közvetett vezetékes előfizetések [anyavállalaton, felettes szerven keresztül történő használat], valamint az adatátviteli és egyben internetszolgáltatásra vonatkozó előfizetések aránya is. A 250 fő feletti vállalatoknál/intézményeknél jóval átlagot meghaladó mértékű, közel 75%-os a közvetlen mobilinternet-előfizetések aránya. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2013. január

23

Internet| Technológia Internettechnológiák penetrációja

Bevétel-alapú részesedések technológiák szerint

100% 81

80%

70

71

69

60%

52

49

44

24

19

17

41

9

9

9

9 7

21 8

13 10

17 16

20 10

8

5

0% Total Bérelt vonali

Business xDSL

Gov + NP

250+ fő

Kábeltelevíziós internet

50-249 fő Mobilinternet

10-49 fő Egyéb

Bázis: bármilyen közvetlen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=38 322 [Business=30 766, Gov+NP=7555] [250+ fő=1217, 50-249 fő=7130, 10-49 fő=29 975]





27

Business

27

Gov + NP

51

36

40% 20%

71

68

Total

31

4

29

4

31

250+ fő

33

50-249 fő

31

10-49 fő

21 0%

Bérelt vonali

40 14

xDSL

40% Kábeltelevíziós

35

5 11

9

51 3

42 20%

6

9

1 28

32

1 31

7 60% Mobilinternet

23

6 8

80%

100%

Egyéb technológia

Bázis: teljes havi internet kiadás [mFt], Total=1 749 [Business=1 510, Gov+NP=239] [10-49 fő=781, 50-249 fő=583, 250+ fő=385]

Összességében még mindig a DSL a legelterjedtebb közvetlen hozzáférési technológia, azonban a 250 fő feletti szervezeteknél már megelőzi a mobilinternet használata, ami tavalyhoz képest – penetrációs szinten – további lényeges növekedést nem mutat. Havonta átlagosan 48 ezer forintot fordítanak a vizsgált szerveztek közvetlen internetelőfizetésekre. A mobilinternet-kiadások aránya mára elérte a 32%-ot. A tavalyi évhez képest a teljes piacon belül nőtt a mobilinternet részaránya a bérelt vonali és a DSL technológia rovására.


24

Internet | Piacrészesedés Szolgáltatók piacrészesedése felvevőpiaci szegmensek szerint Total

29

18

Business

29

21

Gov + NP

30

250+ fő

5

21

50-249 fő

11

19

33 0%

MT "vezetékes" Vodafone

13

20% T-Mobile UPC

40%

7

16 32 7

29

28

10-49 fő

16

6 5 5 8

7 4 5

4

11

37

15

13

16 16

14

7 4 5

60% Invitel GTS

9 22 8

5 4 7 7 3

13 19

80%

100%

Telenor Egyéb

Bázis: teljes internetkiadás szegmensenként [mFt], Total= 1749 [Business=1510, Gov+NP=239] [250+ fő=385, 50-249 fő=583, 10-49 fő=781]

 

 

A legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező internetszolgáltató egyértelműen a Magyar Telekom [29%, a TMobile-lal együtt 47%], amit az Invitel 16%-kal követ. Ezek az arányok a tavalyi trendeket követik. Az intézmények és nonprofit szerveztek esetében szintén jelentős súllyal bír a Magyar Telekom, ám az egyéb szolgáltatók 37%-os részaránya döntő jelentőséggel bír. Ez utóbbi körben a kormányzati távközlési szolgáltatókhoz kapcsolódik a kiadás jelentős része. A bérelt vonali piacon a Telekom [33%] és az Invitel [32%] a legerősebb, míg a szélessávúmobilinternet-piac vezető szolgáltatója a T-Mobile [58%]. A kábeltelevíziós piacon a UPC a meghatározó szolgáltató, ugyanakkor itt a kisebb szolgáltatók is jelentős részarányt képviselnek. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2013. január

25

Internet | Vállalt minőség és tényleges teljesítmény Elégedettség a szolgáltató által vállalt minőség megfogalmazásával Skálás kérdés; 1=Egyáltalán nem elégedett, 5=Teljes mértékben elégedett

Total

75

Business

73

Gov + NP

16 17

81

250+ fő

14 89

50-249 fő

80

10-49 fő

15

73 0%

Top [4-5]

20%

40% Mid [3]

17 60% Down [1-2]

80%

A tényleges teljesítmény a vállalthoz képest Skálás kérdés; 1=Sokkal gyengébb, 3=Nagyjából azonos, 5=Sokkal jobb

4 4 4,08

Total

6

75

16

3 2,87

5 5 4,04

Business

6

74

16

4 2,87

3 2 4,17

Gov + NP

6

9 2 4,34

250+ fő

3 2 4,17

50-249 fő

8

4 5 4,04

10-49 fő

6

100% NT/NV

Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=36 274 [Business=28 841, Gov+NP=7432] [250+ fő=1000, 50-249 fő=6785, 10-49 fő=28 488]

78

11

0% Top [4-5]

14 83

7

81

40% Mid [3]

3,03

9 2 2,98

73 20%

1 2,89

18 60% Down [1-2]

80%

4 2,84 100%

NT/NV




A szervezetek háromnegyede elégedett azzal, ahogy a szolgáltatója megfogalmazza a szolgáltatásra vállalt minőséget – az intézményi és nonprofit szektorban, valamint az 50 főnél többet foglalkoztató szervezetek esetében ez az arány eléri a 80-90 százalékot is.



A releváns sokaság háromnegyede úgy gondolja, hogy a tényleges teljesítmény körülbelül meg is felel a vállalt szintnek, ugyanakkor többen vannak azok, akik a tényleges teljesítményt a vállaltnál rosszabbnak ítélik, mint akik jobbnak.



A szolgáltató teljesítményével elégedetlenek aránya mintegy 3 százalékpontot nőtt az előző évhez képest. [2011:13% -> 2012 16%] Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2013. január

26

Internet | Hűségszerződés

Maradnának-e a jelenlegi vezetékes szolgáltatónál, amennyiben nem lenne érvényes hűségszerződésük?

Legutóbbi szerződés megkötésekor aláírt hűségnyilatkozat hossza Total

21

Business

23

Gov + NP

18

250+ fő

17

50-249 fő

30

2 év

9

2 évnél hosszabb

27 3

46 40%

18

40

39

20%

23 4

2

38

21 0%

4

48

25

10-49 fő

1 év

44

25 3

60%

22 80%

Nem írtak alá hűségnyilatkozatot

8

Total

42

45

31 9

7

Business

40

47

31 9

10

Gov + NP

9

250+ fő

8

50-249 fő

8 100% NT/NV


49

33

40

39

12

45

10-49 fő

42

41 0%

20%

Biztosan maradnánk Valószínűleg szolgáltatót váltanánk NT/NV

2

60%

18 31 9

45 40%

15

3 1 10 80%

Valószínűleg maradnánk Biztosan szolgáltatót váltanánk

100%

Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, akiknek még nem járt le a hűségszerződésük



Elterjedtnek számítanak a hűségnyilatkozatok, a közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek 70%-a a legutóbbi szerződés megkötésekor írt alá hűségszerződést. A hűségszerződést nem aláírók aránya viszont a kormányzati és non-profit szegmensben a legmagasabb, közel 40%-os.



A hűségszerződés esetében a leggyakoribb a kétéves időtartamú szerződés megkötése. A hűségszerződéssel rendelkezők 40%-ának egy éven belül fog lejárni a szerződése, 40%-uknak pedig már lejárt.



Azok, akik rendelkeznek érvényes hűségszerződéssel, többségében a jelenlegi szolgáltatójuknál maradnának akkor is, ha nem kötné őket a szerződés. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2013. január

27

Internet | Teljes mobilinternet-helyettesítés Elvi szint | Mennyire lenne megfelelő a szervezet számára, hogy az internetkapcsolatukat teljes egészében mobilinternet segítségével oldják meg?

Tervek | Mennyire tartja elképzelhetőnek, hogy a szervezet összes internetelőfizetését lecseréljék mobilinternetelőfizetésre? Skálás kérdés, 1=Egyáltalán nem tartja elképzelhetőnek; 5=Teljes mértékben elképzelhetőnek tartja

Skálás kérdés, 1=Egyáltalán nem lenne megfelelő; 5=Teljes mértékben megfelelő

3 8

86

2 1,42

Total 1 3

95

1 1,20

Business

3

86

2 1,45

Business 1 4

94

1 1,21

Gov + NP

4 7

87

2 1,41

Gov + NP 21

96

1 1,18

250+ fő

4 6

91

1,37

4

95

1,17

1 1,47

50-249 fő 2 2

96

1,21

2 1,43

10-49 fő 1 3

94

1 1,20

Total

50-249 fő 10-49 fő

9

5

9

85

3 9 0% Top [4-5]

86 20%

40%

60%

Mid [3]

80%

Down [1-2]

250+ fő

0%

100%

Top [4-5]

NT/NV


99

Business 1

99

Gov + NP 1

97

0%

20% Igen

40% Nem

1 60% NT/NV

80%

40% Mid [3]

60% Down [1-2]

80%

100% NT/NV


Volt-e olyan vezetékesinternet-kapcsolatuk, amit mobilinternetre való áttérés miatt mondtak le? Total 1

20%

100%



Elvi síkon a teljes mobil helyettesítést az internetszolgáltatás esetében 3% tartaná megfelelő megoldásnak, 8% pedig csak részben.  A többség tehát már elvi síkon is elzárkózik ettől az opciótól.



2011-hez képest mind elvi szinten, mind a tényleges megvalósítás esetében jelentősen visszaesett a teljes mobilhelyettesítést elfogadhatónak tartók/tervezők aránya.


Internet| Reakció a 10%-os áremelésre

28

Reakció a különböző technológiájú internetelőfizetések árának 10%-os emelkedésére 100% 90%

86

83

83

82

75

80% 70% 60% 50% 40%

30% 20% 10% 0%

8

11 2 1

Bérelt vonali

6

xDSL

Továbbra is előfizetnének Másik technológiára váltanának

9 1

2 0,3

CaTV

9

4 6

Mobilinternet

3 0,4 Egyéb

Alacsonyabb díjcsomagra váltanának Az előfizetéseket lemondanák

Bázis: az adott technológiájú közvetlen internetelőfizetéssel rendelkező szervezetek



Viszonylag alacsony árérzékenység jellemzi az internetre előfizető vállalkozásokat és intézményeket. A különböző technológiájú internetelőfizetések esetén 75-85% között mozog azoknak az aránya, akik 10%-os áremelés esetén nem változtatnának, továbbra is használnák meglévő előfizetéseiket. Akik változtatnának, azok jellemzően a jelenleg használt technológián belül próbálnának alacsonyabb díjcsomagra váltani, míg a technológiaváltók aránya a legelterjedtebb technológiák esetén 10% alatti [a teljes lemondás marginális]



A más technológiára váltók aránya a DSL- és a mobilinternet-használók esetében nevezhető jelentősebb mértékűnek. A DSL technológiáról váltók leginkább kábeltelevíziós internetre, míg a mobilinternet-előfizetők elsősorban DSL technológiára térnének át. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2013. január

29

Cloud-szolgáltatások Felhő alapú megoldások vonzereje

Kapcsolódó szolgáltatások vonzereje

Skálás kérdés, 1=Egyáltalán nem vonzó; 5=Nagyon vonzó

Skálás kérdés, 1=Egyáltalán nem vonzó; 5=Nagyon vonzó

Magán felhő Szolgáltatói felhő

11 7

8

74

9

77

7

1,64

ICT infrastruktúraszolgáltatás

7

1,51

6 7

79

7

1,47

ICT platform-szolgáltatás

4 7

81

7

1,40

Közösségi felhő

4 9

80

8

1,41

Felhő-alapú alkalmazásszolgáltatás

7 8

78

7

1,47

Hibrid felhő

5 9

79

8

1,42

Desktop-szolgáltatás virtuális vékony kliens

6 7

80

7

1,44

0% Top [4-5]

20% Mid [3]

40%

60% Down [1-2]

80%

100% NT/NV

0% Top [4-5]

20% Mid [3]

40% 60% Down [1-2]

80% 100% NT/NV

Bázis: bármilyen internethozzáféréssel rendelkező szervezetek, Total=40 655 [Business=31 879 Gov+NP=8777 ] [250+ fő=1328 , 50-249 fő=7679 , 10-49 fő=31 649 ]

Előnyök • Beruházási költségek megtakarítása [25%] • Üzemeltetési költségek csökkentése [21%] • Helyszíntől függetlenül is elérhető a szolgáltatás [16%] • A szolgáltató által biztosított szervereket magas biztonsági szintű adatközpontokban tárolják [15%] • Folyamatosan frissített, karbantartott, korszerű eszközök [15%] •… • Nincs előnye [37%]

Hátrányok •Külső szolgáltatótól való függőség [41%] •A jelenlegi nem felhő-alapú megoldással elégedettek [32%] •Kétséges az adatok bizalmas kezelése [31%] •Ha nincs vagy nem működik az internetkapcsolat, nem érhető el a szolgáltatás [27%] •Nincs még elég referencia [18%] •… •Nincs hátránya [22%]


2.4. Adat- és üzleti kommunikáció


Adatátviteli szolgáltatások | Definíciók

31

Dial-up adatátvitel 

Két pont közötti adatkommunikációban használt hagyományos analóg vagy ISDN kapcsolt vonali modemes adatátviteli kapcsolat. 

Kivétel a kizárólag a nyilvános internethozzáféréshez igénybe vett dial-up kapcsolatok.

Bérelt vonali adatátvitel 

Analóg és digitális adatátviteli bérelt vonalak, függetlenül az előfizetői hozzáférés technológiájától [beleértve a rézérpárra, optikára, műholdas, mikrohullámú stb. technológiára épülő bérelt vonali összeköttetéseket]  Kivéve a kizárólag a nyilvános internethozzáférésekhez igénybe vett bérelt vonali kapcsolatok [MLLI], illetve a komplex IP-VPN szolgáltatás keretén belül igénybe vett bérelt vonali kapcsolatok.

IP-alapú adatátvitel [IP-VPN / IPSec] 

Az IP-alapú Virtuális Privát Hálózat olyan komplex hálózati megoldás, amely biztosítja, hogy egymástól távol eső telephelyek, illetve egyéb végpontok valamilyen IP-hálózaton keresztül [tipikusan a szolgáltatók IP-hálózata vagy a nyilvános internet] biztonságosan kommunikálhassanak egymással. A kategória egyaránt tartalmazza a szolgáltatói [MPLS], illetve a nyilvános internet feletti IP-VPN-ket.



Az IPSec egy olyan megoldás az interneten keresztül, amely lehetőséget ad a titkosított adatátvitelre, az internethozzáférés típusától és az internetszolgáltatótól függetlenül.

Egyéb adatátviteli technológiák / szolgáltatások    

Frame-relay technológiára épülő adatátviteli megoldások, X.25 technológiára épülő adatátviteli megoldások, ATM technológiára épülő megoldások, egyéb adatátviteli megoldások / szolgáltatások. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2012. február

32

Adatátvitel | Penetráció Előfizetés és használat

Technológiák penetrációja 100%

Total

14

9

77

Business

16

10

75

Gov + NP

8

6 48 19

10-49 fő

12 0%

60%

86

250+ fő 50-249 fő

80%

19

9

33

40%

60%

80%








27 27

20

4

Közvetlen előfizetők Más jogi személy előfizetését vagy saját megoldást használnak Nem használnak adatátvitel szolgáltatást



28 26

20%

80 100%

38

37

40%

72

9 20%

51

24

20 21 9

3

23 15 2

6

20

19

7

26 25

3

0% Total Dial-up

Business

Gov + NP

Bérelt vonal

250+ fő

50-249 fő

IP-VPN / IPSec

10-49 fő Egyéb

Bázis: adatátvitelt folytató szervezetek, Total=9589 [Business=8283, Gov+NP=1305] [250+ fő=891, 50-249 fő=2178, 10-49 fő=6520]

A hazai, legalább 10 fős szervezetek 14%-a, azaz összesen mintegy 7 ezer cég, intézmény és nonprofit szervezet vesz igénybe adatátviteli szolgáltatást közvetlen előfizetéssel. A nagyobb alkalmazotti létszámúak [50 fő felett] elsősorban bérelt vonali IP-alapú adatkommunikációt alkalmaznak, míg a kisebbek esetében a bérelt vonal és az IP-VPN növekvő elterjedtsége mellett az egyéb technológiák penetrációja csökkent. A bérelt vonali közvetlen előfizetések 44%-a rézpárra épülő hozzáférést, egyharmaduk mikrohullámú, további egynegyedük üvegszálas technológiát jelent. A 250 fős vagy nagyobb szervezetek körében a bérelt vonali előfizetések fele [50%] rézpárra épülő megoldás. Az IP-alapú megoldások esetében leggyakrabban DSL-en [40%] vagy bérelt vonalon [61%] keresztül csatlakoznak a végpontok a hálózathoz. A szervezetek által használt IP-VPN-ek jelentős része szolgáltatói IP-VPN. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2013. január

33

Adatátvitel | Szolgáltatókapcsolat Szolgáltatókapcsolatok [Top 3 szolgáltató] 100% 80% 60%

40%

51

49

46 36

43

40

37

33

46 38

33

16

20%

8

8 0

0% Total

Business

Gov + NP

Magyar Telekom [T-Systems / T-Home]

6 250+ fő

8 50-249 fő

Invitel [Hungarotel, Pantel]

7 10-49 fő GTS

Adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek, Total=5957 [Business=5215, Gov+NP=742] [250+ fő=657, 50-249 fő=1513, 10-49 fő=3788]



A releváns szervezetek 46%-a vesz igénybe a Magyar Telekomtól közvetlen adatátviteli szolgáltatást a tavalyi 52%-hoz képest. Ez a csökkenő arány minden szegmensben megmutatkozik. Mindezek ellenére a Magyar Telekom pozíciója a 250+ fős szervezetek körében a legmagasabb [az adatkommunikációs szolgáltatást igénybe vevők 51%-a számára nyújt ilyen szolgáltatást a Telekom].



Az Invitel az ügyfelek 36%-ával áll közvetlen szolgáltatói kapcsolatban az adat- és üzleti kommunikáció területén, ami kb. 2,1 ezer előfizetőt jelent. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2013. január

34

Adatátvitel | Piacszerkezet Piacszerkezet technológiák szerint

Top szolgáltatók piacrészesedése

Total

50

38

11

Total

Business

52

35

13

Business

Gov + NP

42

250+ fő

56 56

50-249 fő

42

33 0%

Bérelt vonali

53

20% IP-VPN

250+ fő

12

50-249 fő

40%

60%

80%

Egyéb adat- és üzlet kommunikáció

Bázis: adatátviteli szolgáltatásra fordított kiadások [mFt], Total=2175 [Business=1844, Gov+NP=330] [250+ fő=1368, 50-249 fő=507, 10-49 fő=299]

20

100%

9 24

9 0 19

57

20%

Magyar Telekom

11

9

7

20

27

45 0%

17

71

52

10-49 fő

15

22

58

Gov + NP

10

34

46

10-49 fő

2

52

40% Invitel

9

28

9

60%

80%

GTS

6

18 100% Egyéb

Bázis: adatátviteli szolgáltatásra fordított kiadások [mFt], Total=2175 [Business=1844, Gov+NP=330] [250+ fő=1368, 50-249 fő=507, 10-49 fő=299]



A piacstruktúrát tekintve a legjelentősebbnek a bérelt vonali technológia számít, a bevételek 50%-a ebből a szegmentumból származik. A 250+ fős szervezetek adatkommunikációs piaca esetében a legmagasabb a bérelt vonali részesedés [56%].



E részpiacon a legnagyobb szolgáltatónak a Magyar Telekom számít, mely a bevételek több mint felét [52%] realizálja. Az Invitel részesedése 22%. Az egyéb szolgáltatók részesedése különösen magas a kormányzati és nonprofit szegmensben. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2013. január

35

Adatátvitel | Hűségszerződés Adatátviteli szolgáltatásra vonatkozó [aláírt] hűségszerződés hossza NT/NV 10%

1 év 13%

Nem írtak alá hűségnyilatkozt atot 26% 2 év 34%

Mit tennének, amennyiben jelenleg nem lenne érvényes hűségszerződésük? Total

47

42

20 9

Business

48

43

0 9

Gov + NP

39

250+ fő

39

50-249 fő

40

10-49 fő

2 évnél hosszabb 17%

14

31

9 1

57 49

0%

Adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek, Total=5957 [Business=5215, Gov+NP=742] [250+ fő=657, 50-249 fő=1513, 10-49 fő=3788]

47

41

20% 40% 60% 80% Biztosan maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg szolgáltatót váltanánk Biztosan szolgáltatót váltanánk NT/NV

0

19

04 10 9 100%

Bázis: jelenleg érvényes hűségszerződéssel rendelkező szervezetek



A közvetlen adatátviteli szolgáltatásra a vizsgált szervezetek negyede semmilyen hűségnyilatkozatot nem írt alá, míg fennmaradó részük leginkább 1-2 éves hűségnyilatkozatokat tett. Az ennél is hosszabb elköteleződésre 17%-uk vállalkozott.



A hűségnyilatkozatok többsége már lejárt vagy csak rövid ideig érvényes. Egy éven belül a jelenlegi hűségszerződések kétharmada nem lesz hatályos [21%-uk már jelenleg is hatályát vesztette].



A jelenleg érvényes hűségszerződéssel rendelkező szervezetek nagy része akkor is maradna a szolgáltatójánál, ha nem lenne ilyen szerződése, kizárólag a kormányzati és nonprofit szférában érezhető bizonyos váltási szándék. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2013. január

3. Bundling


37

Bundling | Attitűdök Bundling konstrukció előnyei Egyszerű ügyintézés, mert egy szolgáltatóval állnak kapcsolatban

Egy partner, amely kiismeri és megoldja a szervezet igényeit Integrált szolgáltatás, átjárhatóság

24 14 23

12 2

0%

38

Nincs félelme, nincs hátránya

20%

40%

60%

80%

0%

100%

Legfőbb előny

Hátrányok

A megoldással kapcsolatos aggodalmak elsősorban az egy szolgáltatótól való függőség, illetve a kiszolgáltatottság terén jelentkeznek, mégpedig növekvő mértékben [2011:36%  2012:44%]. A válaszadók 38%-a ugyanakkor egyáltalán nem lát hátrányt. Az előző évhez képest mintegy 9 százalékponttal csökkent azok aránya, akiknek nincsenek aggodalmaik a konstrukcióval kapcsolatosan [2011:47%  2012:38%].

20%

40%

60%

80%

100%

Legfőbb hátrány

Bázis: összes vállalat / szervezet

Bázis: összes vállalat / szervezet az egyes években



19 16 11 7 10 5 0 0

Egyéb

21

Nem lát előnyt

Előnyök

Nagy mértékű kiszolgáltatottság meghibásodás esetén Más szolgáltatók rész ajánlatait nem tudják igénybe venni Üzletmenet folytonosságának nagyobb veszélyeztetettsége Esetleges technológia akadályok, megvalósíthatósági problémá

44 35

7

44 34 33 36

Túlzott mértékű függőség egy szolgáltatótól

53

18

Mennyiségi kedvezmények Jobb alkupozíció, fontosabb ügyfelek lesznek a szolgáltatónál

54

23

Egy számla, egyszerű számlázási rendszer, átláthatóság

Bundling konstrukció hátrányai

Egy szolgáltatótól való túlzott mértékű kiszolgáltatottság, 2009-2012. 44

50% 40%

36

39

36

30% 20% 10% 0%


2009

2010

2011

2012

38

Bundling | Penetráció, szolgáltatókapcsolatok Bundling-penetráció időbeli alakulása

Bundling-penetráció 50% Total

41

Business

40%

44

Gov + NP

43

10%

10-49 fő

41

0%

20%

40%

60%

80%

Total

100%


Szolgáltatói kapcsolatok 72

70

17 3 563

0% Total Business Magyar Telekom GTS

19

1615 0

20

10 3 4 4

18 12 3

17 42

2 553

Gov + NP 250+ fő 50-249 fő 10-49 fő Invitel UPC Telenor Vodafone

2010

Business 2011

2012

Gov + NP

Az utóbbi években a bundling penetrációjának növekedése elsősorban a vállalati bővülésnek [és ott is főként a kisvállalati növekedésnek] köszönhető.



Tízből hét bundling-szolgáltatást igénybevevő szervezet fizet elő a Magyar Telekomnál. Az Inviteltől 18% vesz igénybe csomagban távközlési szolgáltatásokat.

63

40%

3 653

32

 72

70

64

18

31

Bázis: összes vállalat / szervezet az egyes években

60%

20%

44

20%

47

50-249 fő

80%

39

42

30%

250+ fő

100%

41

31

32

0%

36

41


39

Bundling | Csomagban igénybe vett szolgáltatások Csomagban igénybe vett szolgáltatások száma [db] Total

70

Business

16

69

Gov + NP

12

52

50-249 fő

16 70

10-49 fő

73 0%

20%

2 db

15

40%

60%

3 db

4

80%

86

82

77 77

60% 38 41 40

40%

32 17

93 91

80%

15

84

250+ fő

100%

14

16

Igénybe vett távközlési szolgáltatások a bundling csomagban

16

20%

13

21

29 6 7 5

4 3 5

Egyéb adatkom

TV / multimédia szolg

0%

12

Fix telefon

100%

4+ db

Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, Total= 17 337 [Business=14 478, Gov+NP=2860] [250+ fő=631, 50-249 fő=3322, 10-49 fő=13 384]

Vezetékes, Mobiltelefon Mobilinternet mikrohull. és szolgáltatás kártya műholdas internet

2010

2011

2012

Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, Total= 17 337 [Business=14 478, Gov+NP=2860] [250+ fő=631, 50-249 fő=3322, 10-49 fő=13 384]



A bundling megoldást használó szervezetek 70%-a 2 szolgáltatást vesz igénybe egy csomagban. A 3 szolgáltatásból álló csomagra előfizetők aránya 16%.



A releváns szervezetek közül legtöbben [56%] fixtelefon- és internetszolgáltatást vesznek igénybe egy csomagban. A mobiltelefon- és mobilinternet-szolgáltatás kombinációját 16% használja. Gyakori még a fix telefon, fix internet és mobiltelefon együttes igénybevétele is [9%]. Ezt a három szolgáltatást szélessávú mobilinternettel kiegészítve a szervezetek további 7%-a veszi igénybe egy csomagban.



A távközlési szolgáltatások mellett a Magyar Telekom ügyfélkörében már elkezdődött a gáz- és a villamosenergiaszolgáltatás csomagolása is, de ennek penetrációja jelenleg még viszonylag alacsony [1-2% körüli]. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2013. január

40

Bundling | Tervek A jövőben várhatóan ugyanezeket a szolgáltatásokat fogják egy csomagban igénybe venni? 92

4 03

Total

13

Business

92

5 03

Business

14

89

250+ fő

31 7

95 92

21 5

10-49 fő

92

5 03

20%

40%

60%

80%

100%

Igen, ugyanezeket a szolgáltatásokat Csomagban, de más szolgáltatásokat A jövőben nem vesznek igénybe csomagban szolgáltatásokat NT/NV Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, Total= 17 337 [Business=14 478, Gov+NP=2860] [250+ fő=631, 50-249 fő=3322, 10-49 fő=13 384]



Gov + NP

9

10 10 7

65

12

1,93

63

13

2,03

73

11

1,69

75

10

1,77

11

1,99

13

1,95

10 4

50-249 fő

0%



Skálás kérdés: 1=Biztosan nem vennék igénybe, 5=Biztosan igénybe vennék

Total

Gov + NP



Jövőbeli igénybevételi hajlandóság

250+ fő

13

50-249 fő

14

10-49 fő

13 0%

Top [4-5]

2 10

65

10

64

20%

40% Mid [3]

60% Down [1-2]

80%

100% NT/NV

Bázis: bundling távközlési szolgáltatásokat jelenleg igénybe nem vevő szervezetek Total=23 589 [Business=17 639, Gov+NP=5949][250+ fő=696, 50-249 fő=4353, 10-49 fő=18 540]

A szolgáltatáscsomagoktól eddig elzárkózóknak mindössze 13%-a mutat komoly érdeklődést e lehetőség iránt. A bundling megoldások igénybevételétől el nem zárkózó szervezetek elsősorban a vezetékes telefon [90%] és az internetszolgáltatás [86%] iránt érdeklődnek [mobiltelefon: 49%, mobilinternet: 39%, egyéb adatátvitel / üzleti kommunikáció: 16%]. A szervezetek háromötöde legalább 20%-os kedvezményt várna a csomagolt szolgáltatások igénybevétele esetén. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2013. január

4. Teljes távközlési piac


42

Összefoglalás | Penetráció és szolgáltató-kapcsolatok Bármilyen üzleti távközlési szolgáltatásra közvetlen üzleti előfizetők a piac legjelentősebb szolgáltatóinál

Távközlési szolgáltatások penetrációja

Fix telefon

93

5

Magyar Telekom [T-Mobile nélkül]

74

T-Mobile Mobiltelefon

89

5

Fix internet

88

9

58

Invitel

32

Telenor

30

Vodafone Mobilinternet

42

Adat

14 0%

2

9 20%

40%

Közvetlen előfizetés

60%

80%

UPC

12

GTS

6

"Kormányzati" 4

100%

0%

Szolgáltatáshasználat

Bázis: összes szervezet, Total=41 326

16

20%

40%

60%

80%

100%




A vezetékes telefon és internet használata csaknem az összes legalább 10 fős szervezetre jellemző. Elsöprő többségük mobiltelefon, 44%-uk mobilinternet-előfizetéssel is rendelkezik. Egyedül az adatkommunikációs szolgáltatások számítanak kevésbé elterjedtnek, melyeket minden negyedik vállalat, intézmény vagy nonprofit szervezet használ.



A Magyar Telekom [kb. 28,5 ezer ügyfél] és a T-Mobile [kb. 22 ezer ügyfél] pozíciója a legkedvezőbb az ügyfélalapú részesedéseket tekintve. Utánuk az Invitel és a Telenor következik 12-12 ezer ügyféllel. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2013. január

43

Összefoglalás | Piacméret és struktúra Távközlési szolgáltatások piaca 2012-ben [nettó, millió Ft]

Fix telefónia

Mobiltelefónia

Internet

Adat- és üzleti komm.

Total

Business

24 629

58 720

18 121

22 131

123 601

Gov + NP

7 803

7 563

2 870

3 964

22 201

11 680

21 410

4 608

16 415

54 113

9 464

16 866

6 952

6 090

39 373

10-49 fő

11 287

28 007

9 371

3 591

52 257

Total

32 432

66 283

20 932

26 096

145 743

250+ fő 50-249 fő

Piacstruktúra

Total

22

Business

20

Gov + NP

48 35

250+ fő

34

22

50-249 fő

40

24

10-49 fő

Fix telefónia

40%

Mobiltelefónia

18

15

18

13

18 30

18

54 20%

14

9 43

22 0%

Bázis: teljes 2012-es távközlési kiadás [mFt], Total=145 743 [Business=123 601, Gov+NP=22 201] [10-49 fő=52 257, 50-249 fő=39 373, 250+ fő=54 113]

45

15 18

60% Internet

80%

7 100%

Adat és üzleti komm.




A távközlési szolgáltatások teljes piacát mintegy 145 milliárd forintra becsüljük. A piac legnagyobb hányadát [45%] a mobiltelefónia, egynegyedét pedig a fixtelefonpiac adja.



Az állami és nonprofit szervezeteknél a fix kiadások aránya felülreprezentált, ezzel párhuzamosan a mobilkiadásaik kisebb súllyal szerepelnek a teljes intézményi és nonprofit piacon belül.



A legalább 250 fős szervezeteknél az adatkommunikációs kiadások az átlagosnál magasabb arányban járulnak hozzá a teljes piachoz.



2011-hez képest a mobiltelefónia részaránya nőtt, főként a nagyvállalati és intézményi/nonprofit körben. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2013. január

44

Összefoglalás | Piacrészesedés Szolgáltatók bevétel alapú részesedése szegmensek szerint Total 3 Business

3

11

14

11

14

Gov + NP 1 10 250+ fő

3

50-249 fő

4

30

11

11 13

10-49 fő 2 9 0% GTS MT "vezetékes"

31 20

10

28 27 33

28 14

20%

40%

Invitel Vodafone

4 3

Telenor UPC

65

5 7

28

Internet

5

59

16

7

19

29

13

6 5

15

6 24

22 60%

21

Mobiltelefónia

19 51 8

29

32

Fix telefónia 2

7 25

33 28

17

7 2 7

Szolgáltatók bevétel alapú részesedése részpiacok szerint

9 2 7 80%

Adat és üzleti komm. 0%

100% T-Mobile Egyéb

9

GTS MT "vezetékes"


22 20% Invitel Vodafone

52 40%

60%

Telenor UPC

17 80%

100%

T-Mobile Egyéb

Bázis: teljes 2012-es távközlési kiadás [mFt], Total=145 743



A Magyar Telekom csoport [MT „vezetékes” és T-Mobile] a távközlési szolgáltatások piacának közel háromötödét birtokolja [58%].



A fix hang bevételek kétharmadát, a mobilhang-kiadások 59%-át, az adatkommunikációs piacnak pedig az 52%-át fedi le a MT csoport. Egyedül az internetszolgáltatás esetén rendelkezik a MT csoport kisebb részesedéssel mint 50%. E piac – a többihez képest – sokkal inkább fragmentált, mivel a vezetékes és a mobilinternet-szolgáltatók egyaránt jelen vannak. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2013. január

Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében Prezentáció a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság [NMHH] részére

Recommend Documents