Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében, 2015 Prezentáció a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság [NMHH] részére
BellResearch
Távközlési szolgáltatások használata 1. A kutatás háttere és módszertana 2. Cégdemográfia
3. Alapinfrastruktúra 3.1. Informatikai háttér 3.2. Alközpontok, alközponti megoldások
4. Távközlési szolgáltatások részpiacai 4.1. Fix telefónia 4.2. Mobiltelefónia 4.3. Internet 4.4. Adat- és üzleti kommunikáció 4.5. Televíziós szolgáltatás
5. Bundling 6. Fogyasztói magatartás, panaszok 7. Teljes távközlési piac 2
1. A kutatás háttere és módszertana
A kutatás háttere, célcsoport •
A kutatás háttere Az NMHH a BellResearch közreműködésével 2009 óta éves rendszerességgel vizsgálja a legalább 10 alkalmazottat foglalkoztató üzleti, intézményi és nonprofit gazdálkodó szervezetek körében a távközlési szolgáltatások használatát.
•
A kutatás során vizsgált területek, témakörök:
• • • • • • •
fix [vezetékes] telefónia, mobiltelefónia, internethozzáférés-szolgáltatások, adatátviteli szolgáltatások, bundling, szabályozási kérdések.
A kutatás célcsoportja:
•
Legalább 10 alkalmazottat foglalkoztató
• • •
társas vállalkozások [N=30,8 ezer db], költségvetési intézmények és nonprofit szervezetek [N=8,3 ezer db].
Teljes alapsokaság: A 10+ alkalmazottat foglalkoztató, a kutatás tárgykörébe tartozó szervezetek száma 39 016, a kutatás során ezt tekintettük alapsokaságnak, illetve a mintavételi terv kialakítása és a
feldolgozás során is e sokaság optimális reprezentációjára törekedtünk. 4
Módszertan •
A kutatás módszertana
•
Régió szerint arányosan, létszám, gazdálkodási forma és LTO-terület szerint nem arányosan rétegzett, az egyes alszegmenseken belül egyszerű véletlen mintavétel történt.
• •
Az interjúk a telefonos előszervezést követően személyes interjúk formájában készültek el.
• •
Interjúk száma: 1508 db
A célszemély a szervezetek informatikai és távközlési szakmai döntéshozója/döntéshozói volt/voltak. Az adatfelvétel 2015. szeptember 2. és október 23. között zajlott. Alapsokaság [db]
Minta [db]
Max. hibahatár [±%]*
Total [10+]
39 016
1508
±2,5%
Business [10+]
30 753
1028
±3,0%
Government + nonprofit [10+]
8263
480
±4,2%
250+ fő
1372
302
±4,9%
50-249 fő
6547
501
±4,2%
10-49 fő
31 097
705
±3,6%
* 95%-os megbízhatósági szinten, feltételezve a legrosszabb, 50%-os eloszlást
•
A nem arányos rétegzésből és az adatfelvétel véletlenszerűségéből eredő torzításokat matematikai-statisztikai eljárással, ún. súlyozással korrigáltuk. A kapott eredmények így létszám, iparág, regionális elhelyezkedés, LTO- [inkumbens szolgáltatói] terület és gazdálkodási forma szerint reprezentatívnak tekinthetők a teljes alapsokaságra vonatkozóan.
5
2. Cégdemográfia
6
Telephelyek Telephelyek átlagos száma szegmensenként [db]
Több telephellyel rendelkező vállalatok, szervezetek aránya Total
40
Total
Business
39
Business
Gov + NP
20%
4,3
10-49 fő
36 0%
22,7
50-249 fő
53
10-49 fő
3,4
250+ fő
71
50-249 fő
7,6
Gov + NP
47
250+ fő
6,7
40%
60%
80%
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263], [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
100%
6,5 0
5
10
15
20
25
30
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
•
A több telephelyes szervezetek aránya 40% [a 250+ fős szervezeteknél 71%].
•
A legnagyobb szervezeteknél az átlagos telephelyszám is kiemelkedően magas.
7
Gazdasági helyzet Távközlési költségvetés változása a következő 12 hónapban
A szervezet gazdasági helyzete Total
44
Business
49
49
Gov + NP
44
24
67
250+ fő
49
50-249 fő
48
10-49 fő
41
0%
20% Fejlődő
50 40% Stagnáló
60% Hanyatló
Total
11
78
7 4
51
Business
12
76
8 4
6 2
Gov + NP
80% NT/NV
5
83
250+ fő
12
42
50-249 fő
11
6 1
10-49 fő
11
4 6
46
43
6 1
100%
0% Növekedni fog
5 7
68
7
74
8
79 20%
40%
12 6 7 4
60%
Nem fog jelentősen változni
80%
Csökkenni fog
100% NT/NV
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
•
Általános gazdasági helyzetét tekintve a gazdálkodó szervezetek 44%-a fejlődőnek ítéli meg jelenlegi állapotát. Ez 2014-hez képest lényegesen derűlátóbb helyzetképet mutat.
•
A távközlési költségvetés volumene 2016-ban a többségnél várhatóan stagnál majd. Tavaly óta nőtt a távközlési kiadásaik növekedését várók aránya. A csökkenést prognosztizálók aránya valamelyest elmarad a növekedéssel számolók arányától.
8
Tulajdonszerkezet és döntéshozók Tulajdonszerkezet
Döntéshozók Business
9 31
250+ fő
50-249 fő
10-49 fő
86
41
22
1
52
51
31
72
6 21 0% 20% 100% külföldi 50% alatti külföldi NT/NV
90 40%
1
2
1 60% 80% 100% Legalább 50% külföldi 100% magyar
Bázis: összes vállalat [Business=30 753] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
• • • •
59%-a férfi 59%-a 30-49 év közötti 69%-a felsőfokú végzettségű 59% szerint a vezetékes telefon elengedhetetlenül fontos a vállalat működése szempontjából • 71% az internetről gondolja ugyanezt • 49% szerint a mobiltelefon jobban megfelel a vállalat igényeinek, mint a vezetékes telefon Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
•
A 10+ fős vállalatok 9%-a van 100%-os külföldi tulajdonban [a 250+ fős szervezeteknél 41%]. 86% kizárólag hazai tulajdonossal rendelkezik, míg a vegyesvállalatok aránya megközelítőleg 4%.
•
A tipikus vállalati/intézményi döntéshozó középkorú, felsőfokú végzettségű férfi, aki mind a vezetékes telefont, mind az internetet elengedhetetlenül fontosnak érzi szervezete működése szempontjából. Érdemes megjegyezni, hogy a mobiltelefon és az internet fontossága az évtized eleje óta megnőtt a cégvezetők szemében, míg a vezetékes telefon fontossága azonos szinten maradt. 9
Döntéshozói attitűdök Kérem értékelje, hogy mennyiben ért egyet az egyes állításokkal! Skálás kérdés, 1=Egyáltalán nem ért egyet, 7=Teljes mértékben egyetért
A vezetékesinternet-szolgáltatás elengedhetetlen a vállalat működése szempontjából
83
A vezetékes telefon elengedhetetlen a vállalat működése szempontjából
76
Az üzleti szféra meghatározó szerepet játszik a modern technológiák mindennapi életbe történő átültetésében
34
A mobiltelefon jobban megfelel a vállalat igényeinek, mint a vezetékes telefon
34
Vállalatuknál törekednek arra, hogy a távközlési és informatikai eszközeiket viszonylag gyakran, legalább 3 évente lecseréljék
50
A mobilinternet-szolgáltatás elengedhetetlen a vállalat működése szempontjából 3
Vállalatuknál hosszabb távon a mobilinternet szinte teljesen leválthatja a vezetékes internetet
3
20
58
24
33
52
26
Down [1-2]
40%
60%
6,06
5
4,97
3 4,66 1 4,42 1 3,90
1 2,01
79 20%
5
1 2,93
71
17
0% Mid [3-5]
11
46
14
A mobilinternet jobban megfelel a vállalat igényeinek, mint a vezetékes internet
6
52
18
4 6,29
18
40
A technológiai megoldások annyira gyorsan változnak, hogy az már a hozzáértők számára is szinte követhetetlen
Top [6-7]
13
1 1,78 80%
100%
NT/NV
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
10
3. Alapinfrastruktúra
11
3.1. Informatikai háttér
12
Pc-penetráció és -állomány Pc- és szerverszámítógép-állomány megoszlása
Pc-penetráció
Total
4 19
Business
3
98
81
Total Business
61 98
81 21
14
250+ fő
54
50-249 fő
100 99
6
17
15
72
21
1 6
50-249 fő
72
21
2 5
64
Asztali pc
100
20%
21 40%
Laptop +Netbook
60% Tablet
3
12
80%
100%
Szerverszámítógép
Bázis: összes asztali, hordozható és szerverszámítógép, Total=1 682 471 [Business= 1 057 703, Gov+NP=624 768] [250+ fő=765 611, 50-249 fő=442 775,10-49 fő=474 084]
25 80
10-49 fő
2 9
250+ fő
0%
97 92
5
23 77
10-49 fő
42
2 8
98
83
6
21
65
Gov + NP
63
Gov + NP
70
79
3 17
0% Asztali pc
97
•
A szervezetek használatában álló kb. 1,68 millió számítógép 70%-a asztali személyi számítógép, míg a laptopok, netbookok, tabletek aránya 21% [382 ezer db]. A szerverszámítógépek aránya 8% körüli [kb. 130 ezer db].
•
Tavaly óta nőtt a laptopot használó cégek aránya, míg az asztali pc-vel rendelkező cégek aránya nem változott.
•
A hordozható számítógépek aránya az üzleti szférában magasabb [23%], mint az állami és nonprofit szervezetek körében [17%].
56
20% Laptop
40% Netbook
60% Tablet
80%
100%
Szerverszámítógép
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
13
Átlagos pc-szám A pc-k, az internet-hozzáféréssel rendelkező pc-k és az internet-hozzáféréssel rendelkező munkatársak átlagos száma
Asztali és hordozható pc-k, valamint a szerverszámítógépek átlagos száma [db] Total
31 11 5
Total
40 37 34
Business
23 10 5
Business
31 28 27
Gov + NP
59 15 7
523 475 460
250+ fő
401
250+ fő
72 68 59
Gov + NP
117 36 49 15 5
50-249 fő
10 4 3
10-49 fő 0
50-249 fő
64 61 49
10-49 fő
13 12 12
0 50
100
150
200
250
300
350
400
450
100
200
300
400
500
600
Pc-k száma Internet-hozzáféréssel rendelkező pc-k száma
Asztali pc
Hordozható pc
Szerverszámítógép
Bázis: adott típusú számítógéppel rendelkező szervezetek
Internet-hozzáféréssel rendelkező munkatársak száma Bázis: pc-vel rendelkező szervezetek, Total=38 910 [Business=30 667, Gov+NP=8243] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=30 991 ]
•
Az asztali pc-k száma kb. 1,2 millióra tehető, a laptopoké, netbookoké és tableteké együttesen mintegy 382 ezer darab.
•
A pc-k döntő többsége [több mint 90%-a] rendelkezik internet-hozzáféréssel. 14
Pc-állomány | Internet-hozzáférés és LAN Pc-állomány megoszlása | Internethozzáférés lehetősége szerint
Helyi hálózat (LAN) távoli elérésének lehetősége
Total
92
8
Total
Business
91
9
Business
Gov + NP
94
250+ fő
6
91
5
50-249 fő
10-49 fő
93
7
10-49 fő
40%
Van internet-hozzáférés
60%
80%
39
48
52
250+ fő
9
95
20%
42
61
Gov + NP
50-249 fő
0%
58
100%
Nincs internet-hozzáférés
Bázis: összes asztali, hordozható számítógép és tablet ,Total=1 552 896 [Business=959 482, Gov+NP=593 414 ] [250+ fő= 718 179 , 50-249 fő= 419 039, 10-49 fő= 415 677]
91
9
71
29
54
0%
20% Van távoli elérés
46
40%
60%
Nincs távoli elérés
80%
100%
NT/NV
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
•
A pc-állomány 92%-a, azaz kb. 1,43 millió személyi számítógép rendelkezik internet-hozzáféréssel.
•
Az összes szervezet 58%-a esetében lehet részben vagy teljesen távolról elérni a LAN-hálózatot. A távoli hozzáférés a legtöbb esetben nemcsak az elektronikus levelezéshez való hozzáférésre nyújt lehetőséget, hanem alkalmazások, adatállományok elérését is biztosítja emellett. 15
3.2. Alközpontok, alközponti megoldások
16
Alközpontok | Penetráció Alközpontok átlagos száma [db]
Alközponti penetráció Total
52
Total
1,6
Business
51
Business
1,6
Gov + NP
1,6
Gov + NP
57
250+ fő
92
50-249 fő
250+ fő
75
10-49 fő
46 0%
20%
40%
60%
80%
100%
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263 ] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
• • •
4,9
50-249 fő
1,4
10-49 fő
1,4 0
1
2
3
4
5
6
Bázis: az alközponttal rendelkező szervezetek, Total= 20 295, [Business=15 574, GOV+NP=4721 ] [250+ fő=1264, 50-249 fő=4881, 10-49 fő =14 150]
A 10+ fős vállalatok, intézmények és nonprofit szervezetek megközelítőleg fele rendelkezik telefonalközponttal. A mintegy 20 ezer szervezet berendezéssel rendelkezik.
összességében
kb.
32
ezer
alközponti
Tavaly óta mintegy 6 százalékponttal csökkent az alközpontot használó szervezetek aránya. Ez a csökkenés főként az üzleti szektort érintette. 17
GSM adapterek | Penetráció GSM adapterrel rendelkezők aránya Total
48
Business
44
Gov + NP
58
250+ fő
72
50-249 fő
64
10-49 fő
40 0%
20%
40%
60%
80%
100%
Bázis: az alközponttal rendelkező szervezetek, Total= 20 295, [Business=15 574, GOV+NP=4721] [250+ fő=1264, 50-249 fő=4881, 10-49 fő =14 150]
•
Az alközponttal rendelkező szervezetek 48%-a GSM adaptert is használ, a 250+ fős szegmensben ez már a cégek több mint kétharmadára jellemző.
18
4. Távközlési szolgáltatások részpiacai
19
4.1. Fix telefónia
20
Fix telefónia | Penetráció PSTN fővonalak átlagos száma [közvetlen előfizetések]
Előfizetés és használat Total
91
5 13
Business
91
424
Gov + NP
91
8 1
250+ fő
97
21
50-249 fő
96
31
10-49 fő
90 0%
20%
40%
5 13 60%
80%
100%
Közvetlen előfizetők Más jogi személy előfizetését használják Magánszemély előfizetését használják Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
• • • •
Total
13
Business
12
Gov + NP
15
250+ fő
119
50-249 fő
18
10-49 fő
6 0
30
60
90
120
150
Bázis: közvetlen analóg- vagy ISDN-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total= 32 478 [Business=25 760, Gov+NP=6717 ] [250+ fő=1281, 50-249 fő=5767 , 10-49 fő=25 429 ]
A fixtelefon-használat gyakorlatilag teljes körűnek tekinthető a vizsgált alapsokaságban. A döntő többség közvetlen előfizetéssel rendelkezik [91%, kb. 36 ezer szervezet].
Csupán 5% azok aránya, akik más jogi személy fixtelefon-előfizetését használják. A szervezetek átlagosan 13 db, összességében mintegy 413 ezer fővonalat tartanak fenn. Ez nem különbözik szignifikánsan az előző évben mért értékektől. 21
Fix telefónia | Technológiák Fix technológiák penetrációja [közvetlen előfizetések] 100%
93 84
83
88
82
81
80% 60% 40%
20%
20 9
7
9
8
5
8
13 11 9
11 4
4
6
12
9
7
7
0% Total
Business Hagyományos analóg/ISDN
Gov + NP CS/CPS
250+ fő Kábeltelefon
50-249 fő
10-49 fő
Szolgáltatói VoIP
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263 ] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
•
A legelterjedtebbnek a hagyományos analóg és ISDN vonal számít, a 10+ fős üzleti és nonprofit szférában a döntő többségnél [83%, kb. 32 ezer szervezet] megtalálható.
•
A kábeltelefon, valamint a szolgáltatói VoIP penetrációja 7%, illetve 9%. A szolgáltatói VoIP penetrációja a 249 főnél több foglalkoztatottal rendelkező szervetek körében eléri a 20%-ot is.
22
Fix telefónia | Hűségszerződés hossza Fixtelefon-előfizetésre vonatkozó [aláírt] hűségszerződés hossza Total
17
Business
17
Gov + NP
16
250+ fő
48
2 év
1
58
2 évnél hosszabb
40%
2 60%
5 4 6
27
6
4
55 20%
19 24
7
18 0%
21 3
53
15
10-49 fő
3
56
11
50-249 fő
1 év
55
19 21 80%
Nem írtak alá hűségnyilatkozatot
4 5 100% NT/NV
Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, Total=35 388 [Business=27 835 , Gov+NP=7553 ] [250+ fő=1325 , 50-249 fő=6252 , 10-49 fő=27 811 ]
•
A szervezetek ötöde nem írt alá hűségnyilatkozatot a szerződés megkötésekor. Hatoduk 1 éves, több mint felük pedig 2 éves hűségszerződést kötött a szolgáltatójával.
• •
A 2 évnél hosszabb hűségszerződés nem jellemző, arányuk mindössze 3%. A 249 fősnél nagyobb szervezeteknél viszonylag magasabb, 7% a 2 évnél hosszabb hűségszerződések aránya. 23
Fix telefónia | Hűségszerződés hossza Mikor jár le a jelenlegi hűségszerződésük? [jelenlegi szerződés megkötésekor hűségnyilatkozatot aláírók]
Maradnának-e a jelenlegi vezetékes szolgáltatónál, amennyiben nem lenne érvényes hűségszerződésük?
Total
28
17
26
24
6
Total
58
33
4 13
Business
27
16
27
24
6
Business
59
32
4 13
22
6
Gov + NP
6
250+ fő
Gov + NP
32
250+ fő
24
18 16
28
50-249 fő
29
14
10-49 fő
28
17
0%
20%
Már lejárt Több mint 1 év múlva
21
40% 6 hónapon belül NT/NV
25
25 26 60%
23 24 80%
8 6 100%
7-12 hónapon belül
Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, akiknek van/volt a mostani előfizetéseikhez kapcsolódó hűségszerződésük
50
43
47
50-249 fő
43
51
10-49 fő
11 9 42
60 0%
21 3
20%
Biztosan maradnánk Valószínűleg szolgáltatót váltanánk NT/NV
33
31 40%
60%
80%
4 13 100%
Valószínűleg maradnánk Biztosan szolgáltatót váltanánk
Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, akiknek még nem járt le a hűségszerződésük
•
A hűségszerződések több mint egynegyede már lejárt, további 43%-uk egy éven belül le fog járni. 24% azon szerződések aránya, amelyek egy éven túl is érvényben maradnak.
•
A 249 fő feletti szervezeteknél valamivel kiegyenlítettebb a helyzet, csupán negyedüknek járt már le a hűségszerződése, 16%-uknak 6 hónapon belül, 28%-uknak 7-12 hónapon belül fog lejárni.
•
Azok, akiknek még nem járt le a hűségszerződésük, többségében úgy gondolják, hogy akkor is a jelenlegi szolgáltatójuknál maradnának, ha nem lenne érvényes szerződésük. Ez különösen érvényes a 10-49 főt foglalkoztató vállalatokra. 24
Fix telefónia | Analóg/ISDN Analóg / ISDN2 / ISDN30 előfizetést igénybe vevő szervezetek aránya [közvetlen előfizetések] Total
11
Business
10
Gov + NP
10-49 fő
23
62 63
Business
413 167 313 542
74 Gov + NP
99 626
250+ fő
152 532
50-249 fő
104 722
64 61
6 0%
Total
71 67 62 65 64
250+ fő 50-249 fő
65 62
59
15
Fővonalak, b csatornák száma [analóg+ISDN, közvetlen előfizetések]
10-49 fő 20% Analóg
40% ISDN2
60%
80%
155 913
100%
ISDN30
Bázis: közvetlen analóg- vagy ISDN-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=32 478 [Business=25 760, Gov+NP=6717 ] [250+ fő=1281, 50-249 fő=5767, 10-49 fő=25 429 ]
0
100 000
200 000
300 000
400 000
500 000
Bázis: közvetlen analóg- vagy ISDN-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=32 478 [Business=25 760, Gov+NP=6717 ] [250+ fő=1281, 50-249 fő=5767, 10-49 fő=25 429]
•
A releváns, közvetlen előfizetéssel rendelkező szervezetek 65%-a használ analóg vonalat és 62 százalékuk rendelkezik ISDN2-kapcsolattal. Az ISDN30 viszonylag ritka, alapvetően a nagy- és a középvállalatok igényeit elégíti ki elsősorban. Az előbbiek esetében átlagot jóval meghaladó, 62%-os előfordulási arányról beszélhetünk.
•
A fővonalak száma eléri a 413 ezret. Ebből mintegy 313 ezer a vállalatok kommunikációját szolgálja, az intézményi és nonprofit szférában jóval kevesebb fővonal összpontosul.
25
Fix telefónia | Szolgáltatói kapcsolatok Fix telefonos szolgáltatói kapcsolatok technológiától függetlenül [Top5 cég] Magyar Telekom
Szolgáltatók részesedése az összes b csatornából [analóg + ISDN]
73
Invitel
Total
68
Business
67
3 5
24
4 5
24
23 Gov + NP
UPC
7
74
250+ fő
64
H1 Telecom
2
50-249 fő
70
GTS Hungary
2
10-49 fő
71
0%
20%
40%
60%
80%
100%
0%
20%
Magyar Telekom Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, Total=35 388 [Business=27 835, Gov+NP=7553 ] [250+ fő=1325, 50-249 fő=6252, 10-49 fő=27 811 ]
22
40% Invitel
29
2 5
19
7 4
21 60%
14
2 5
80%
GTS Hungary
100% UPC
Bázis: b csatornák száma az egyes szegmensekben, Total= 415 883 [Business=316 245, Gov+NP=99 638 ] [250+ fő=152 261, 50-249 fő=104 997, 10-49 fő=158 624 ]
•
A fixtelefon-szolgáltatás [közvetlen előfizetések] esetében a legjelentősebb szolgáltató a Magyar Telekom, a szervezetek 73%-a áll vele kapcsolatban. Az Invitel a második leggyakrabban említett szolgáltató, 23%-kal.
• •
A b csatornák 68%-át a Magyar Telekom biztosítja, míg egynegyedüket az Invitel.
A Magyar Telekom részesedése az intézményi és nonprofit szervezetek körében [74%], míg az Invitelé a 249 fő feletti szervezeteknél a legnagyobb [29%]. 26
Fix telefónia | Piacméret és -struktúra Egy szervezetre jutó átlagos havi fixtelefon-költés [ezer Ft]
Technológiák szerinti piacstruktúra
Total
56
Total
Business
51
Business
Gov + NP
79 76
Gov + NP
74
250+ fő
22
1
19
1
33 8
74
50-249 fő 50-249 fő
16
86
250+ fő
503
22
11
24
84
22
12
86
10-49 fő 10-49 fő
28 0
79 0%
100
200
300
400
500
600
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753 , Gov+NP=8263 ] [250+ fő=1372 , 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
20%
Hagyományos analóg/ISDN Kábeltelefon Fizetős VoIN
40%
4 4 60%
80%
11 1 100%
CS/CPS Szolgáltatói VoIP
Bázis: teljes fix-kiadás [m Ft], Total=1 986 [Business=1 427 , Gov+NP=559 ] [250+ fő=666 , 50-249 fő=539 , 10-49 fő=781]
•
A közvetlen előfizetéssel rendelkező szervezetek átlagosan havi 56 ezer forintot költenek [2014: 64 ezer Ft] fix telefonra, ami összességében mintegy havi nettó 2 milliárd forintos piacot jelent.
•
Az intézményi szférában az egy szervezetre jutó fixtelefon-kiadás magasabb, mint az üzleti szervezetek körében.
•
A teljes piac 79%-át a hagyományos vezetékes telefonhoz kapcsolódó költések adják, 16% a szolgáltatói VoIP, 2% a CS/CPS, valamint 2% a kábeltelefon aránya. 27
CS/CPS és VoIP CS/CPS-szolgáltatások részesedése a teljes piacból [%] 2010
12
VoIP-szolgáltatások részesedése a teljes piacból [%] 2010
2011
7
2011
2012
7
2012
2013
4
2013
2014
3
2014
2015
2 0%
5 10 11
8 13
2015 10%
20%
30%
40%
Bázis: teljes fix-kiadás [m Ft], évenként különböző
50%
16 0%
10%
20%
30%
40%
50%
Bázis: teljes fix-kiadás [m Ft], évenként különböző
•
A CS/CPS-szolgáltatások és az ezt kínáló szolgáltatók helyzete a fixtelefon-piac csökkenésével párhuzamosan egyre marginálisabbá válik.
•
Az általuk elérhető megtakarítás mind abszolút mértékben, mind a cégek kiadási struktúrájában betöltött jelentőségét tekintve csökken, az üzleti modell egyre nehezebben fenntartható.
•
A VoIP-szolgáltatás jelentősége viszont folyamatosan nő, ráadásul várható, hogy az inkumbens szolgáltatók előbb-utóbb megkezdik az ügyfelek tömeges átállítását is PSTN-ről VoIP-ra.
28
Fix telefónia | Piacrészesedések Főbb piaci szereplők részesedése | Szegmensek szerint 68
Total
19
65
Business
76
250+ fő
76
50-249 fő
65
10-49 fő
63
24 7 24 6
22
Gov + NP
Főbb piaci szereplők részesedése | Technológiák szerint
12
21
73
0%
20% Invitel
40% GTS Hungary
60% UPC
4 3 7 16
80%
23 2
12 4 kábeltel. + szolg. VoIP
51
15
2 8
25
9 0%
Magyar Telekom
21
3 9
17 21
PSTN [CS/CPS is]
20%
40%
60%
80%
100%
100%
Egyéb
Bázis: teljes fix-kiadás [m Ft], Total=1 986 [Business=1 427 Gov+NP=559 ] [250+ fő=666 , 50-249 fő=539, 10-49 fő=781]
Magyar Telekom
Invitel
GTS Hungary
UPC
Egyéb
Bázis: PSTN-piac, beleértve CS/CPS-t [m Ft]=1 612 kábeltelefon + szolg. VoIP a fizetős VoIN nélkül [m Ft]=364
• •
Összességében nézve a Magyar Telekom a teljes fixtelefon-piaci költések 68 százaléka felett diszponál.
•
A VoIP típusú szolgáltatások piacán [kábeltelefon + szolgáltatói VoIP] a Magyar Telekom megőrizte vezető szerepét, a piac 51%-át birtokolja, míg az Invitel részesedése 15%. A GTS és a UPC együttesen a piac 10%-a felett diszponál. Figyelemre méltó, hogy az egyéb kisebb szolgáltatók a VoIP típusú szolgáltatások költéseiből 25%-ban részesednek.
A hagyományos PSTN-piacon [hagyományos vezetékes + CS/CPS] a költések 73%-át a Magyar Telekom, 21%-át pedig az Invitel realizálja, ami tavalyhoz képest nem mutat érdemi elmozdulást.
29
Fix telefónia | Szolgáltatói kapcsolatok
Analóg/ISDN telefónia
CS/CPS
Kábeltelefónia
• H1 Telekom [25%]
• UPC [40%]
• 3C Távközlési Kft. [10%]
• Digi Kft. [15%]
• Invitel [24%] • UPC [4%]
• Invitel [11%]
• GTS Hungary [1%]
• Enternet [9%]
• Magyar Telekom [78%]
• Magyar Telekom [8%]
• Magyar Telekom [9%] • Invitel [2%] • Egyéb [36%]
Szolgáltatói VoIP • Magyar Telekom [29%] • Invitel [7%] • UPC Business [7%] • Btel [4,7%]* • GTS Hungary [2,5%]
Bázis: adott technológiát használó közvetlen előfizetők, analóg/ ISDN=32 478 , CS/CPS=3450, kábeltelefon=2519 , szolgáltatói VoIP=3318
•
A hagyományos analóg és ISDN telefonszolgáltatásnál, illetve a szolgáltatói VoIP-nál a Magyar Telekommal állnak a legtöbben kapcsolatban. A legalább 10 alkalmazottal rendelkező közvetlen előfizetők 78%-a Telekom-ügyfél, ami a tavalyi évhez képest enyhe csökkenést mutat.
•
A legtöbb közvetítőválasztásos [CS/CPS] szerződött ügyféllel a H1 Telekom rendelkezik [25%]. A kábeltelefon-piacon a UPC játszik vezető szerepet 40%-os részesedéssel. Figyelemre méltó a Digi és a Magyar Telekom 15-9 százalékos ügyfélkapcsolati részesedése.
•
A szolgáltatói VoIP esetében a hagyományos analóg/ISDN telefóniához hasonlóan a Magyar Telekom a legjelentősebb szolgáltató.
*a szolgáltató jelenleg felszámolás alatt áll, de a válaszadói percepciókban még megjelenik 30
Fix telefónia | VoIN I. VoIN: a VoIN alatt olyan internetes telefonálási megoldásokat értsen, mint a Skype stb. A VoIN esetében nem szükséges a szolgáltatóval való direkt szerződéskötés, a szolgáltatást bárki tudja aktiválni a saját internetes számítógépén, a szolgáltató nem vállal minőségi garanciákat az internetalapú hangszolgáltatásra.
VoIN megoldást igénybe vevők aránya Total
VoIN megoldást igénybe vevők aránya Skype
17
Business
Microsoft Lync
19
Gov + NP
8
250+ fő
85
18
9
Glophone
3
ICQ
3
50-249 fő
17
Google Hangouts
2
10-49 fő
17
VoIP Buster
1
0%
5%
10%
15%
20%
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753 , Gov+NP=8263 ] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097 ]
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Bázis: VoIN-t használó szervezetek
•
A vizsgált szervezetek hatoda használ – legalább eseti jelleggel – VoIN-szolgáltatást. A megoldás használata az üzleti szférában elterjedtebb, mint az intézmények és a nonprofit szervezetek körében.
•
A Skype egyeduralma továbbra is megfigyelhető, a legtöbb cégnél és intézménynél Skype-ot használnak. 31
Fix telefónia | VoIN II VoIN-telefonálásnál tapasztalt nehézségek
• Nem tapasztaltak nehézséget
60
A vállalatvezetés nem ösztönzi a használatát
20
Nem állnak rendelkezésre a használatához szükséges eszközök
5
Nem ismerik, nem tudnak róla az alkalmazottak
5
•
A megkérdezett vállalatok/szervezetek 60%-a nem tapasztalt akadályt a VoIN használatára vonatkozóan. Ez az arány tavaly óta jelentősen csökkent. Az internetes VoIN-telefonálással kapcsolatos legjellemzőbb akadály a megkérdezettek szerint az, hogy a vállalatvezetés nem ösztönzi a használatát. Az ezt említők aránya jelentősen megnőtt az előző évhez képest.
A vállalati szabályok, irányelvek tiltják a használatát
3
•
Néhány esetben nem állnak rendelkezésre a használatához szükséges eszközözök.
Nincs rá szükség, igény
3
•
A hagyományos telefonszámok hívását is lehetővé tevő fizetős VoIN-szolgáltatást a használóknak csupán 5%-a veszi igénybe.
•
Azok, akik jelenleg nem vesznek igénybe VoIN-t, többségében [90%] nem szándékoznak a következő egy évben internetes telefonálást igénybe venni.
Az internetszolgáltató nem engedélyezi az alkalmazást
1
NT/NV
8 0%
20%
40%
60%
80%
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753 , Gov+NP=8263 ] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
32
Fix telefónia | Vezetékestelefon-számla változása Vezetékestelefon-számla változása az 1 évvel korábbi helyzethez képest Total 1 6
83
7 12
7
82
8 12
Gov + NP 1 6
83
5 33
250+ fő 1 7
80
6 33
7
81
7 13
10-49 fő 1 6
83
8 11
Business
50-249 fő
0%
20%
40%
60%
80%
Jelentősen növekedett
Kis mértékben növekedett
Nem változott
Kis mértékben csökkent
Jelentős mértékben csökkent
NT/NV
100%
•
A vezetékestelefon-számla összege a szervezetek 83%-ánál nem változott az utóbbi egy évben.
•
Az összes közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkező szervezet 6%-a tapasztalt növekedést, 8%-a pedig csökkenést az elmúlt időszakban.
•
A változás [növekedés vagy csökkenés] okaként legtöbben a hívásdíjak növekedését/ csökkenését [33%], a távközlési adó megjelenését az árakban [20%], valamint a vezetékestelefonelőfizetések számának változását [16%] jelölték meg.
Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, Total=35 521 [Business=27 968, Gov+NP=7553 ] [250+ fő=1326, 50-249 fő=6266, 10-49 fő=27 929]
33
Fix telefónia | Fix-tervek Beszerzési tervek [következő 1 évben]
Lemondási tervek [következő 1 évben] 15%
15%
11,3
10%
10%
8,8
5%
5%
4,2 2,8
2,0 0,1 0,50,4
1,7 0,40,4
0,2
2,5 0,50,3
1,0 0,4
0,3
0% Total
Business
Hagyományos analóg/ISDN
Gov + NP CS/CPS
250+ fő
50-249 fő
Kábeltelefon
3,5
3,2
1,5
0,1 0,50,1
10-49 fő
Szolgáltatói VoIP
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753 , Gov+NP=8263 ] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
0%
0,21,00,1
Total
0,1 0,1 0,1
Business
Hagyományos analóg/ISDN
4,2 2,7
2,7 0,2
Gov + NP CS/CPS
0,3 0,3 0,3
250+ fő Kábeltelefon
0,2 0,2
50-249 fő
0,1 0,1
10-49 fő
Szolgáltatói VoIP
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753 , Gov+NP=8263 ] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
•
Közvetlen fixtelefon-előfizetés beszerzését a szervezetek 2,9%-a tervezi a következő 1 évben, ami csökkent a korábbi évekhez képest. A beszerzést tervezők még mindig a hagyományos analóg vagy ISDN technológiát preferálják a legnagyobb arányban.
•
Közvetlen előfizetés lemondását a vállalatok és intézmények 3,5%-a valószínűsíti a következő időszakban, ami a tavalyi 3,2%-ot nem sokkal haladja meg. A releváns szervezetek jellemzően hagyományos analóg/ISDN előfizetéseiket mondanák le.
•
Fontos látni, hogy ezek a most előrelátható konkrét tervek, melyektől a ténylegesen realizálandó beszerzések kisebbnagyobb mértékben várhatóan eltérnek majd. Ennek fő oka, hogy ezek a döntések sokszor ad-hoc jellegűek és számos körülmény befolyásolhatja őket, így például egy szolgáltató részéről érkező közvetlen megkeresés stb. 34
Fix telefónia | A jövőben egy új szolgáltató megjelenése Várható magatartás új szolgáltató megjelenése esetén
Visszatartó tényezők
Total
7 1
87
5
Business
7 1
86
5
Gov + NP
6 1
87
5
41
90
5
250+ fő 50-249 fő
7 2
87
5
10-49 fő
7 1
86
5
0%
20%
40%
60%
80%
100%
• A többi szolgáltató ajánlata sem kedvezőbb [21%] • A jelenlegi szerződés nem engedélyezi [19%] • Nem kívánnak számot változtatni [16%] • Bonyolult az ügyintézés [9%] • Számukra a szolgáltatás [műszakilag] nem elérhető [7%]
Az újat vennék igénybe a jelenlegi helyett Igénybe vennék az újat is, de megtartanák a régit is Maradnának jelenlegi [azaz régi] szolgáltatójuknál NT/NV Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, Total=35 521 [Business=27 968, Gov+NP=7553 ] [250+ fő=1326, 50-249 fő=6266, 10-49 fő=27 929]
Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, Total=35 521 [Business=27 968 , Gov+NP=7553 ] [250+ fő=1326, 50-249 fő=6266, 10-49 fő=27 929]
•
Egy új szolgáltató megjelenése kevéssé alakítaná át a jelenlegi viszonyokat a fixtelefonpiacon. A megkérdezett közvetlen előfizetők mintegy 87%-a várhatóan maradna a jelenlegi szolgáltatójánál.
•
Az új szolgáltatónak átlagosan 27%-kal kellene olcsóbbnak lennie ahhoz, hogy biztosan átpártoljanak hozzá az ezt preferáló megkérdezettek.
•
A szolgáltatóváltástól leginkább az tartja vissza a szervezeteket, hogy a többi szolgáltató ajánlata sem kedvezőbb. A közvetlen fixtelefon-előfizetők 37%-a azonban azt állítja, hogy egyébként nincs akadálya annak, hogy szolgáltatót váltsanak. Tavalyhoz képest nőtt azok aránya akik szerint a többi szolgáltató ajánlata sem kedvezőbb, illetve akik nem akarnak számot váltani; csökkent azonban azok aránya akik szerint nincs akadálya a szolgáltatóváltásnak. 35
Fix telefónia | Reakciók 10%-os áremelésre Várható reakciók, ha az előfizetési díjak az igénybe vett fixtelefon-technológia esetében 10%-kal emelkednek MINDEN szolgáltatónál, míg más technológiák ára nem változik 84
Továbbra is előfizetnének és ugyanannyit telefonálnának
82
•
Az előfizetési díjak 10%-os emelkedése esetén a legtöbben továbbra is előfizetnének és ugyanannyit telefonálnának [83%]. 7%-uk kevesebbet telefonálna és 12%-uk alacsonyabb díjcsomagra váltana.
•
Akik másik vezetékestelefon-technológiára váltanának [5%], legtöbben a szolgáltatói VoIP-ot preferálnák.
•
Azok, akik visszafognák telefonálásukat, esetleg nullára redukálnák, elsősorban az emaillel vagy a mobiltelefonnal történő helyettesítést választanák.
6
Kevesebbet telefonálnának, de továbbra is előfizetnének
8 10
Alacsonyabb díjcsomagra váltanának
17 5
Másik vezetékestelefon-technológiára váltanának
5 4
Az előfizetéseket lemondanák, és nem fizetnének elő másra
2 0%
Business
20%
40%
60%
80% 100%
Gov + NP
Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, Total=35 521 [Business=27 968, Gov+NP=7553 ] [250+ fő=1326, 50-249 fő=6266, 10-49 fő=27 929]
36
Fix-mobil teljes helyettesítés Az Önök cége/ intézménye esetében mennyire tartaná megfelelőnek a mobiltelefonok használatát arra, hogy a telefonbeszélgetéseket teljes egészében ezek segítségével bonyolítsák le?
Mennyire tartja elképzelhetőnek, hogy a szervezet összes fixtelefon-előfizetését lecseréljék mobiltelefon-előfizetésekre? Skálás kérdés, 1=Egyáltalán nem tartom elképzelhetőnek, 5=Teljes mértékben elképzelhetőnek tartom
Skálás kérdés, 1=Egyáltalán nem lenne megfelelő, 5=Teljes mértékben megfelelő lenne
Total
21
Business
22
Gov + NP
18
16 17 15
23
50-249 fő
21
18
10-49 fő
21
16
Top [4-5]
• •
1 2,23
60
1 2,29
67
250+ fő
0%
61
21
20%
56 60 62 40%
Mid [3]
60% Down [1-2]
80%
Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, Total=35 521 [Business=27 968 , Gov+NP=7553 ] [250+ fő=1326, 50-249 fő=6266, 10-49 fő=27 929 ]
9
Business
11
1 2,02
Gov + NP
4 8
2,38
250+ fő
2,23
50-249 fő
9
1 2,22
10-49 fő
9
100% NT/NV
Total
6
0% Top [4-5]
9 9
81
1 1,61
80
1 1,67
88 9
1 1,38
85
1,53
8
83
1,57
9
81
1 1,62
20%
40% Mid [3]
60% Down [1-2]
80%
100% NT/NV
Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, Total=35 521 [Business=27 968, Gov+NP=7553 ] [250+ fő=1326, 50-249 fő=6266, 10-49 fő=27 929 ]
Bár minden ötödik szervezet döntéshozója úgy véli, hogy a vállalat vagy intézmény telefonbeszélgetéseit akár teljes egészében is meg tudnák oldani mobiltelefonok segítségével, mindössze 9% tartja elképzelhetőnek, hogy az összes fix-előfizetést ténylegesen lecseréljék mobiltelefon-előfizetésre. A fix-mobil csere elutasításának fő okai: az ügyfelek igénylik a fix telefont [49%], az irodában használt technológiához szükséges [48%], a szervezet profilja is sok esetben megköveteli a vezetékes vonal használatát [29%], valamint a váltás költséges lenne [24%], illetve nem látnak előnyt abban, ha mobiltelefonra váltanának [22%]. Tavaly óta valamelyest csökkent a szervezet profiljának említése, de jelentősen nőtt azok aránya akik szerint költséges lenne a váltás. 37
Fix telefónia | Elégedettség és lojalitás Ár és minőség viszonyának megítélése a vezetékestelefon-szolgáltatás esetében Total Business Gov + NP
11
13
76
1
9
14
76
1
8
78
1
13
250+ fő
10
50-249 fő
10
10-49 fő
10
0%
8
82
11
78
13
20%
1 1
76
40%
Az ár a fontosabb Egyformán fontos az ár és a minőség
60%
1
80%
100%
A minőség a fontosabb NT/NV
Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, Total=35 521 [Business=27 968, Gov+NP=7553 ] [250+ fő=1326, 50-249 fő=6266, 10-49 fő=27 929 ]
•
A fix telefónia esetében a válaszadók többsége egyformán fontosnak tartja az árat és a minőséget [76%], mindemellett 11%-uk inkább az árat ítéli domináns tényezőnek.
•
Az üzleti szervezeteknél valamivel többen érzik fontosabbnak a minőséget, míg a kormányzatiaknál az ár enyhe dominanciája figyelhető meg.
38
4.2. Mobiltelefónia
39
Mobiltelefónia | Penetráció Előfizetés és használat 100% Total
90
Business
41 5
95
Gov + NP
8 1
250+ fő 50-249 fő
2
94
76 64
40%
61
90 0%
20%
40%
41 5 60%
80%
Közvetlen előfizetők Más jogi személy előfizetését használják Magánszemély előfizetését használják Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
100%
7
37
19
13 5
30
29
27
3 12 20%
10-49 fő
61
59
34
32
29
69
68
64
60%
15
98
93
80%
212
76
Publikus, illetve egyedi ajánlat alapján előfizetők [a válaszadók tudomása szerint]
5
2
5
7
2
3
1
0%
Publikus ajánlat
Egyedi ajánlat, szerződés
NT/NV
Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=37 344 [Business=30 287, Gov+NP=7058] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6448, 10-49 fő=29 525]
•
A mobiltelefon-használat a vizsgált sokaságban alapvető [ez alól valamelyest az intézmények és nonprofit szervezetek kivételt képeznek – 15%-uknál nem használnak mobilhangszolgáltatást]. A penetrációs arányok nem változtak jelentősen a tavalyi évhez képest.
•
A vizsgált szervezetek kétharmada – úgy tudja/ úgy véli, hogy – egyedi ajánlatot kapott a szerződéskötést megelőzően. A 250+ fős kategóriában – a kapott adatok alapján – ez szinte magától értetődő. 40
Mobiltelefónia | Közvetlen előfizetések száma Közvetlen előfizetések átlagos száma [db] Total
32
Business
33
Gov + NP
28
250+ fő
353
50-249 fő 14
Telekom
31
Telenor
29
Vodafone
31 0
100
200
300
Total
56
Business
58
Gov + NP
47
10-49 fő
Szolgáltatók részesedése a közvetlen előfizetések száma alapján
400
21
250+ fő
57
50-249 fő
56
10-49 fő
54 0%
20%
18
27
44
T-Mobile Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=35 500 [Business=29 229, Gov+NP=6271] [250+ fő=1346, 50-249 fő=6175, 10-49 fő=27 978]
26
15 35
23
20
28
16
28 40% Telenor
60%
18 80%
100%
Vodafone
Bázis: összes közvetlen mobil-előfizetés, Total=1 143 938 [Business=971 386, Gov+NP=172 551] [250+ fő=475 683, 50-249 fő=287 411, 10-49 fő=380 844]
•
A mintegy 35,5 ezer közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezet összesen kb. 1 144 ezer közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkezik – a tavaly mért számhoz képest ez enyhe növekedést jelent.
• •
A teljes sim-kártya-állomány közel 85%-a az üzleti szférában koncentrálódik.
A sim-kártyák 56%-ánál [kb. 639 ezer db] a Telekom a szolgáltató. Az állomány 26%-át [kb. 296 ezer db] a Telenor, 18%-át [kb. 209 ezer db] pedig a Vodafone biztosítja. A kormányzati és nonprofit szektorban tavaly óta jelentősen nőtt a Vodafone részesedése [2014.: 23%]. 41
Mobiltelefónia | Piacrészesedés Egy szervezetre jutó átlagos havi költés [ezer Ft]* Total
159
Business
173
Gov + NP
Szolgáltatók költés-alapú részesedése*
92
250+ fő
1 126
50-249 fő 93
T-Mobile
157
Telenor
150
Vodafone
131
0
57
Business
59
400
600
800
1 000
1 200
1 400
• •
•
27
14
28
28
59
25
16
50-249 fő
59
26
15
56
0%
20% T-Mobile
Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=35 500 [Business=29 229, Gov+NP=6271] [250+ fő=1346, 50-249 fő=6175, 10-49 fő=27 978]
16
250+ fő
10-49 fő
200
27
45
Gov + NP
244
10-49 fő
Total
28
40% Telenor
60%
16
80%
100%
Vodafone
Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetések teljes havi piaca, Total=5 635 m Ft [Business=5 056 m Ft, Gov+NP=579 m Ft] [250+ fő=1 516 m Ft, 50-249 fő=1 509 m Ft, 10-49 fő=2 610 m Ft]
Az alapsokaságba tartozó szervezetek havi szinten átlagosan 159 ezer forintot fizetnek közvetlen mobiltelefon-előfizetéseik után. Összességében mintegy havi 5,6 milliárd forintra tehető a mobilhang-szolgáltatások üzleti és intézményi előfizetőinek piaca [hangpiac]. A piaci részesedések évek óta meglehetősen stabilak a mobilhangpiacon, a Vodafone részesedése viszont növekedett az állami és nonprofit szervezetek körében, elsősorban az elnyert kormányzati (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, KEF) tendernek köszönhetően. *A költésadatok tartalmazzák a kisképernyős mobilinternetes költést is
42
Mobiltelefónia | ARPU Egy előfizetésre jutó havi költések átlaga [ARPU] az egyes szegmensekben és szolgáltatóknál* Total
4 926
Business
5 205
Gov + NP
3 356
250+ fő
3 187
50-249 fő
5 251
10-49 fő
6 853
T-Mobile
5 052
Telenor
5 127
Vodafone
4 254 0
1 000
2 000
3 000
4 000
5 000
6 000
7 000
8 000
Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek Total=35 500 [Business=29 229, Gov+NP=6271] [250+ fő=1346, 50-249 fő=6175, 10-49 fő=27 978]
•
A vizsgált szervezetek átlagosan kb. 4,9 ezer forintot fordítanak egy-egy mobiltelefon-előfizetésre, ami minimális mértékű csökkenés a tavalyi értékhez képest.
•
Az előfizetések magasabb számából adódó nagyobb mértékű flottakedvezmények következtében legkevesebbet a magas alkalmazotti létszámmal [250+ fő] rendelkező szervezetek fizetik előfizetésenként, míg a legtöbbet a 10-49 fősök.
• •
Az ARPU a Telenornál a legmagasabb, míg a Vodafone-nál ennél valamivel szerényebb. A kormányzati és nonprofit szektor esetében mutatkozik említésre méltó csökkenés tavalyhoz képest [2014: 4093 Ft]. *A költésadatok tartalmazzák a kisképernyős mobilinternet-költést is. Az ARPU számításához becsült, a kutatásból származó értékeket használunk, ezért az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők.
43
Mobiltelefónia | CUG CUG igénybevétele Total
89
Business
90
Gov + NP
83
250+ fő
99
50-249 fő
94
10-49 fő
87
T-Mobile
86
Telenor
86
Vodafone
85 0%
20%
40%
60%
80%
100%
Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek Total=35 500 [Business=29 229, Gov+NP=6271] [250+ fő=1346, 50-249 fő=6175, 10-49 fő=27 978]
•
A vizsgált szervezetek döntő többsége él a zárt felhasználói csoport [csoporton belüli kedvezményes hívás, angol rövidítése: CUG] nyújtotta előnyökkel [89%]. A szolgáltatók esetében nincs jelentős eltérés ebben a tekintetben.
•
Ennek az opciónak az igénybevétele teljesnek tekinthető a 250+ fős szervezetek esetében [99%]. Az alkalmazotti létszám csökkenésével azonban kissé csökken a CUG-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek aránya. 44
Mobiltelefónia | Vállalt minőség és tényleges teljesítmény Elégedettség a szolgáltató által vállalt minőség megfogalmazásával
A tényleges teljesítmény a vállalthoz képest Skálás kérdés; 1=Sokkal gyengébb, 3=Nagyjából azonos, 5=Sokkal jobb
Skálás kérdés; 1=Egyáltalán nem elégedett, 5=Teljes mértékben elégedett
Total
83
13
31
Total
9
83
6 2
Business
81
14
41
Business
9
82
7 2
8 21
Gov + NP
11
Gov + NP
90
250+ fő
84
10 3 2
250+ fő
50-249 fő
87
10 31
50-249 fő
10
10-49 fő
9
10-49 fő
82 0%
Top [4-5]
20%
40% Mid [3]
13 60% Down [1-2]
80%
31 100%
NT/NV
Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=35 500 [Business=29 229, Gov+NP=6271] [250+ fő=1346, 50-249 fő=6175, 10-49 fő=27 978]
86
7
0% Top [4-5]
12
84
7 2 86
41
83 20%
40% Mid [3]
7 2 60% Down [1-2]
80%
100% NT/NV
Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=35 500 [Business=29 229, Gov+NP=6271] [250+ fő=1346, 50-249 fő=6175, 10-49 fő=27 978]
•
A szervezetek több mint négyötöde elégedett azzal, ahogy a szolgáltatója megfogalmazza a szolgáltatásra vállalt minőséget.
•
A releváns sokaság döntő többsége úgy gondolja, hogy a tényleges teljesítmény körülbelül meg is felel a vállalt szintnek, miközben viszonylag alacsony azok hányada, akik kisebbnagyobb elmaradást/hiányosságot látnak.
45
Mobiltelefónia | Reakció a 10%-os áremelésre Reakció a mobiltelefon-előfizetések árának 10%-os emelkedésére 83
Ugyanúgy használnák tovább
82 10
Alacsonyabb díjcsomagra váltanának
14 7
Kevesebbet telefonálnának
9 1
Lemondanák a mobiltelefon-előfizetéseket
3 0%
20% Business
40%
60%
80%
100%
Gov + NP
Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek Total=35 500 [Business=29 229, Gov+NP=6271] [250+ fő=1346, 50-249 fő=6175, 10-49 fő=27 978]
•
A mobiltelefon-használat olyannyira beépült a vizsgált vállalatok mindennapi életébe, hogy 10% áremelkedés hatására négyötödük semmit nem változtatna, tovább használná meglévő előfizetéseit és nem csökkentené a mobiltelefon-használatát sem. További 7%-uk kevesebbet telefonálna, 10% pedig alacsonyabb díjcsomagra váltana. A meglévő mobiltelefon-előfizetések [vagy azok egy részének] lemondását csak 1% választaná.
•
A kormányzati és nonprofit szféra szervezeteinek helyzete hasonló, esetükben 82% nem változtatna szokásain, de a többiek valamivel erőteljesebben reagálnának, mint a vállalatok. 46
Mobiltelefónia | Hűségszerződés, elégedettség Legutóbbi szerződés megkötésekor aláírt hűségnyilatkozat hossza Total
8
78
Business
7
80
Gov + NP
8
250+ fő
8
50-249 fő
7
10-49 fő
7
4
65
7
2 év
2 évnél hosszabb
6 6
6 6
60%
5 2
11
5
79 40%
3
14
76
20%
6 6
71
0% 1 év
5
4 6
80%
Nem írtak alá hűségnyilatkozatot
2 100%
NT/NV
Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek Total=35 500 [Business=29 229, Gov+NP=6271] [250+ fő=1346, 50-249 fő=6175, 10-49 fő=27 978]
•
A mobilszolgáltatók változatlanul igyekeznek hűségszerződésekkel növelni az ügyfelek kötődését: csupán a szervezetek 6%-a nem kötelezte el magát a szerződés aláírásakor.
•
Legjellemzőbbnek a két évre szóló hűségszerződés aláírása számít, a szervezetek háromnegyede ilyet köt.
•
A nagyobb szervezetek alkupozíciója valamivel kedvezőbb, náluk a szolgáltatók kétszer olyan gyakran [14%] tekintenek el a hűségnyilatkozattól. 47
Mobiltelefónia | Hűségszerződés lejárata Mikor jár le a jelenlegi hűségszerződésük? [jelenlegi szerződés megkötésekor hűségnyilatkozatot aláírók]
Mit tennének, amennyiben jelenleg nem lenne érvényes hűségszerződésük?
Total
15
15
32
33
5
Total
48
41
33 5
Business
15
14
33
33
4
Business
49
41
32 5
Gov + NP
21
250+ fő
9
20
20
25
50-249 fő
17
10-49 fő
15
15
31
31
30
26
Gov + NP
8
33
5 10
42
250+ fő
38
50-249 fő
38
10-49 fő 15
32
33
Már lejárt
•
20%
6 hónapon belül
40%
60%
7-12 hónapon belül
80%
100%
Több mint 1 év múlva
Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező, hűségszerződést aláíró szervezetek, Total=32 486 [Business=27 314, Gov+NP=5172] [250+ fő=1085, 50-249 fő=5527, 10-49 fő=25 874]
NT/NV
20%
22 5
42
3 4
46 51
4 0%
0%
48
5 2 9 40
40%
14
60%
32 4 80%
100%
Biztosan maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg szolgáltatót váltanánk Biztosan szolgáltatót váltanánk NT/NV
Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel és aktív hűségszerződéssel rendelkező szervezetek, Total=27 348 [Business=23 243, Gov+NP=4105] [250+ fő=984, 50-249 fő=4593, 10-49 fő=21 771]
A releváns szervezetek hatodánál [15%] már lejárt a hűségszerződés, míg 15%-uk esetén erre legalább egy fél évet kell várni, a vizsgált szervezetek 65%-ának pedig ennél is többet kell várnia arra, hogy szabadon szolgáltatót válthasson.
•
A hűségszerződés befolyásolja ugyan a vállalatok és intézmények lehetőségeit, de ezt a szervezetek nem feltétlenül élik meg erős korlátozásnak: döntő többségük hűségszerződés nélkül is maradna jelenlegi szolgáltatójánál.
• •
Azoknak az aránya, akik hűségszerződés nélkül vélhetően szolgáltatót váltanának, mindössze 6%. Tavaly óta jóval kötöttebbek a fogyasztók: érdemben csökkent azok aránya, akiknek lejárt a hűségszerződésük és nőtt azok aránya, akiknek több mint 1 évet kell várni a lejáratra. 48
Mobiltelefónia | Ár és minőség Ár és minőség viszonyának megítélése a mobiltelefon-szolgáltatás esetében Total
11
10
77
1
Business
11
11
77
2
6
79
1
Gov + NP
13
250+ fő
12
50-249 fő
10
10-49 fő
12 0%
Az ár a fontosabb
6
81
10
1
79 10
1
77 20%
40%
A minőség a fontosabb
60%
2
80%
Egyformán fontos az ár és a minőség
100% NT/NV
Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek Total=35 500 [Business=29 229, Gov+NP=6271] [250+ fő=1346, 50-249 fő=6175, 10-49 fő=27 978]
•
A mobiltelefon-szolgáltatás jellemzői közt a szervezetek döntő többsége [77%] számára egyaránt fontos a minőség és az ár.
•
Az egyes szegmensek között lényeges eltérések nem figyelhetőek meg ebben a tekintetben.
49
Mobiltelefónia | Költések változása Mobiltelefon-számla változása az 1 évvel korábbi helyzethez képest* Total
8
80
9
12
Business
8
80
10
11
Gov + NP
8
250+ fő 1
84
7
76
6
50-249 fő
10
78
10-49 fő
8
81
0%
20%
Jelentősen növekedett
3 2 3
Kis mértékben növekedett
40% Nem változott
4
7
6
2 4 9
60% Kis mértékben csökkent
80% Jelentős mértékben csökkent
1 100% NT/NV
Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek Total=35 500 [Business=29 229, Gov+NP=6271] [250+ fő=1346, 50-249 fő=6175, 10-49 fő=27 978]
•
A legtöbb szervezet [80%] az elmúlt egy évben nem érzékelt változást a mobiltelefonszámlában; a megkérdezettek 8%-a növekedésről számolt be, míg 10%-a a számla csökkenését tapasztalta.
•
A mobiltelefon-számla változását [csökkenését vagy növekedését] érzékelő szervezetek közül legmagasabb arányban a hívásdíjak növekedését/csökkenését [49%] nevezték meg a változás okaként, de az előfizetések számának növekedése/csökkenése [18%] és a távközlési adó [14%] ugyancsak jelentősen magyarázza a folyamatokat. *A költésadatok tartalmazzák a kisképernyős mobilinternetes költést is
50
4.3. Internet
51
Internet | Definíciók •
Internetellátottság
•
•
Közvetlen internet-előfizetés
•
•
Adott típusú DSL-technológián alapuló szélessávú kapcsolat, melynek során a felhasználó hagyományos analóg vagy ISDN telefonérpáron DSL-modem útján kapcsolódik a vonal foglalása nélkül a távközlési szolgáltató hálózatához, ami biztosítja az adatforgalmat a számítógép és a választott internetszolgáltató között.
Kábeltelevíziós internet-hozzáférés
•
•
Rézérpárra, optikára, műholdas, illetve mikrohullámú stb. technológiára épülő dedikált, specifikáció szerint kialakított telekommunikációs vonali összeköttetés, amelyen keresztül a felhasználó eléri az internetszolgáltatóját.
DSL-re épülő internet-hozzáférés
•
•
Minden olyan „vezetékes” és „mobil” internetkapcsolat, melynek az adott szervezet az előfizetője, azaz közvetlen szerződéses kapcsolatban áll az internetszolgáltatóval.
Bérelt vonali internet-hozzáférés
•
•
Bármilyen [„vezetékes” és /vagy „mobil” ] internet-hozzáféréssel rendelkező szervezetek: • közvetlenül a szolgáltatótól igénybe vett internet-előfizetés, • más gazdasági szervezet [anyavállalat, felettes szerv, irodaház stb.] által előfizetett internetszolgáltatás, • internet-hozzáférésre is használt adatátviteli szolgáltatás, • magánszemély által előfizetett internetszolgáltatás.
Kábelmodemes internetkapcsolat, melynek során a felhasználó számítógépe kábelmodem útján csatlakozik a kábeltelevíziós koaxiális kábelre, és ezen keresztül éri el a kábelinternet-szolgáltatót.
Mobilinternet-hozzáférés
•
Kizárólag a beszédcélra nem használható mobilinternet-kártyákkal, mobilinternet-modemekkel használt előfizetések tartoznak ide; a beszédcélra használt mobiltelefonhoz kapcsolódó havi előfizetési díjas mobilinternet-csomagokat nem soroltuk ide a jelen kutatásban. 52
Internet | Penetráció I. Közvetlen internet-előfizetés [Bármilyen technológiájú közvetlen internettel rendelkezik] Total
93
Business
93
Gov + NP
91
250+ fő
98
50-249 fő
96
10-49 fő
92 0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
•
A 10 fő feletti szervezetek döntő többsége [93%, kb. 36 ezer] rendelkezik közvetlen internethozzáféréssel, míg az internetet használó szervezetek száma 38 ezerre tehető [98%]. Az előző évhez képest a penetráció nem változott.
•
Az átlagnál valamelyest alacsonyabb a kormányzati és nonprofit szférában a közvetlen előfizetéssel rendelkezők aránya [91%].
•
A szervezet méretétől csak kevéssé függ a penetráció mértéke. 53
Internet | Penetráció II. Vezetékes internet | Előfizetés és használat
Mobilinternet | Előfizetés és használat
Total
88
6 3 22
Total
Business
88
4 3 22
Business
Gov + NP
89
10 1
Gov + NP
12 1
250+ fő
250+ fő 50-249 fő 10-49 fő
82
5 91
88
4 4
50-249 fő
6 12 2
10-49 fő
0% 20% 40% 60% 80% 100% Közvetlen internet-előfizetés Más jogi személy internet-előfizetését használják Adatátviteli és egyben internetszolgáltatásra vonatkozó előfizetésük van Magánszemély előfizetését használják Nem használnak vezetékes internetet Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
• • •
38
2
42 27
60 2
56
1
71 76
52 34 0%
20%
2 2
21
46
2
64 40%
60%
80%
100%
Közvetlen internet-előfizetés Más jogi személy internet-előfizetését használják Magánszemély előfizetését használják Nem használnak mobilinternetet Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
A 10 fő feletti szervezetek döntő többsége [88%, kb. 34 ezer szervezet] rendelkezik közvetlen vezetékesinternet-hozzáféréssel, míg 38%-uk közvetlen mobilinternet-előfizetéssel. A kormányzati és nonprofit szegmensben a mobilinternet-használók aránya alacsonyabb, csupán 27%-ot tesz ki. A 250 fő feletti vállalatoknál/intézményeknél jóval átlagot meghaladó mértékű, közel 76%-os a közvetlen mobilinternet-előfizetések aránya. 54
Internet | Technológia I. Különböző technológiájú közvetlen internetelőfizetések számának megoszlása
Internettechnológiák penetrációja 100%
3
22
Business
3
22
8
65
2
78
80%
66
65
63
60%
56 55
54 45
42
36 30
40% 26
20%
Total
23 12 10
10
40 35 20
13
8
Gov + NP 38
17 17
23
27
50-249 fő
18
10
7
11
0% Total Bérelt vonali
Business xDSL
Gov + NP
250+ fő
Kábeltelevíziós internet
50-249 fő
Mobilinternet
10-49 fő Egyéb
Bázis: bármilyen közvetlen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=36 165 [Business=28 667, Gov+NP=7499 ] [250+ fő=1347, 50-249 fő=6262, 10-49 fő=28 56 ]
250+ fő
6
6
67
22
16
53
4 7 1 5
2
88 21
11
10-49 fő 3
36
0%
20%
Bérelt vonali
2
xDSL
61 13 40%
Kábeltelevíziós
3 45
60% Mobilinternet
4 80%
100%
Egyéb technológia
Bázis: közvetlen internet-előfizetések száma, Total=197 819 [Business=158 719, Gov+NP=39 100] [250+ fő=75 963, 50-249 fő=38 772, 10-49 fő=83 084]
•
A közvetlen előfizetéssel rendelkező szervezetek arányát tekintve összességében még mindig a DSL a legelterjedtebb hozzáférési technológia, azonban a 249 fő feletti szervezeteknél már megelőzi a mobilinternet. Az egyéb technológiájú hozzáférések aránya – főként a kormányzati és nonprofit szektor esetében – tavaly óta érdemben csökkent.
•
A közvetlen előfizetések számát tekintve többségben van a szélessávú mobilinternet, míg az előfizetések csupán 22 százaléka DSL-technológiájú, annak ellenére, hogy ez számít a legelterjedtebb technológiának. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a mobilinternet-előfizetések inkább perszonális jellegűek, míg a többi technológia esetében egy-egy előfizetés jellemzően több felhasználó számára teszi lehetővé az internet-hozzáférést. 55
Internet | Technológia II. 4G/LTE-képes mobilinternet-előfizetések aránya
4G/LTE-képes mobilinternet-előfizetések száma [ezer db]
Total
53
47
Total
Business
54
46
Business
48
Gov + NP
52
68 58
Gov + NP
250+ fő
54
46
50-249 fő
55
45
10
250+ fő
36
50-249 fő 52
10-49 fő
0%
20% 4G/LTE képes
13
48 40%
60%
80%
100%
Nem 4G/LTE képes
Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetések száma, Total=127 760 [Business=106 845, Gov+NP=20 914 ] [250+ fő=66 955, 50-249 fő=23 457, 10-49 fő=37 347]
10-49 fő
20 0
20
40
60
80
100
Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetések száma, Total=127 760 [Business=106 845, Gov+NP=20 914 ] [250+ fő=66 955, 50-249 fő=23 457, 10-49 fő=37 347]
•
A mintegy 128 ezer mobilinternet-előfizetés több mint fele 4G/LTE-képes csomagot takar, ami a teljes 10+ fős vállalati/intézményi szegmensben nagyjából 68 ezer előfizetést jelent.
•
Az LTE-képes csomagok aránya nem tér el nagymértékben a szegmensek között, azonban a mobilinternet-előfizetések szegmensenkénti megoszlásából fakadóan a kormányzati és nonprofit intézmények körében mindösszesen 10 ezer ilyen konstrukciót láthatunk, míg az üzleti szférában 58 ezer 4G/LTE-képes mobilinternet-csomag van használatban. 56
Internet | Piacrészesedés I. Egy szervezetre jutó átlagos havi költés [ezer Ft] Total
50
Business
50
Gov + NP
47
Költés-alapú részesedések technológiák szerint Total
26
Business
28
Gov + NP
250+ fő
300
50-249 fő
88
10-49 fő 0
100
200
300
Bázis: bármilyen közvetlen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=36 165 [Business=28 667, Gov+NP=7499 ] [250+ fő=1347, 50-249 fő=6262, 10-49 fő=28 56 ]
400
25 31
10 2
50-249 fő
31
20
21
Bérelt vonali
36 20%
xDSL
31
6
40% Kábeltelevíziós
11
33
12
250+ fő
0%
7
25
21
10-49 fő
30
25
8
22
21
48 6
9 30
10 60% Mobilinternet
13 24
10
80%
100%
Egyéb technológia
Bázis: teljes havi internetkiadás [m Ft], Total=1 797 [Business=1 446, Gov+NP=350] [10-49 fő=404, 50-249 fő=548, 250+ fő=844]
•
Havonta átlagosan 50 ezer forintot fordítanak a vizsgált szervezetek közvetlen internetelőfizetésekre.
•
A teljes internetpiaci költések 25%-a kötődik a DSL-hozzáférésekhez, míg a bérelt vonali költések 26%-kal járulnak hozzá a teljes piachoz. A mobilinternet-kiadások aránya mintegy 31%-ra tehető.
57
Internet | Piacrészesedés II. Szolgáltatók piacrészesedése felvevőpiaci szegmensek szerint Total
28
18
Business
27
20
Gov + NP
34
8
14
7
16 9
6 7
8
6
7 4 6
7 1
Bérelt vonali
16
7 5
Szolgáltatók piacrészesedése technológiák szerint
13
38
xDSL
26
50-249 fő
26
10-49 fő
22 19
30 0%
MT vezetékes Vodafone
20%
15 40% MT mobil UPC
13
14
15 14
13
60% Invitel GTS
9
12
22
12
3 3 11
29
7 4 5 5 5 4
9
61
Kábeltelevíziós 250+ fő
30
44
Mobilinternet
18
5
12 1
43
31 8
18
80% Telenor Egyéb
Bázis: teljes havi internetkiadás [m Ft], Total=1 797 [Business=1 446, Gov+NP=350] [10-49 fő=404, 50-249 fő=548, 250+ fő=844]
57
Egyéb technológia 100%
19 0%
MT vezetékes Vodafone
24
11 4 2 20%
MT mobil UPC
19
65 40%
60% Invitel GTS
80%
100%
Telenor Egyéb
Bázis: internetkiadás technológiánként [m Ft], [bérelt vonali=474, xDSL=451, kábeltelevíziós=121, szélessávú mobilinternet=560, egyéb technológia=190]
•
A legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező internetszolgáltató egyértelműen a Magyar Telekom [vezetékes: 28%, a mobillal együtt 46%], amit az Invitel 14%-kal követ. Ezek az arányok nem térnek el lényegesen a tavalyi adatoktól.
•
A bérelt vonali piacon kiegyensúlyozottabb a két legnagyobb szolgáltató, a Telekom [38%] és az Invitel [30%] részesedése, míg az xDSL és a szélessávú mobilinternet piacán a Telekomé [MT mobil] a költések többsége [61% és 57%].
•
A kábeltelevíziós piacon a UPC a meghatározó szolgáltató, ugyanakkor itt a kisebb szolgáltatók is hasonlóan jelentős együttes részarányt képviselnek. 58
Internet | Kiadások alakulása | Ár vs. minőség I. Az internet-szolgáltatások esetében az ár vagy a szolgáltatás minősége a fontosabb? | Vezetékes internet
Internet-hozzáférési kiadások változása az elmúlt egy évben | Vezetékes internet Total 3
93
212
Total
5
17
77
1
3
93
32
Business
5
19
75
1
Gov + NP 2
94
112 Gov + NP
7
12
80
250+ fő 2
92
21 4
250+ fő
6
13
80
50-249 fő 2
91
3 12
50-249 fő
5
21
10-49 fő
6
Business
10-49 fő
3 0%
93 20%
Jelentős mértékben csökkent Nem változott Jelentősen növekedett
40%
60%
80%
100%
Kis mértékben csökkent Kis mértékben növekedett NT/NV
Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=34 443 [Business=27 123, Gov+NP=7320 ] [250+ fő=1124, 50-249 fő=5947, 10-49 fő=27 372]
0%
14
1
80
18
1
75 20%
40%
60%
1 80%
100%
Az ár a fontosabb A minőség a fontosabb Egyformán fontos az ár és a minőség Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=34 443 [Business=27 123, Gov+NP=7320 ] [250+ fő=1124, 50-249 fő=5947, 10-49 fő=27 372]
•
Az elmúlt egy év során a szervezetek 93%-ánál – saját tapasztalataik alapján – nem változott az az összeg, amit vezetékes internetre fordítottak. Csupán a szervezetek 3%-a tapasztalt a kiadásaiban csökkenést, és hasonló arányban számoltak be növekedésről is. Ezt a szervezetek 55%-a az előfizetési díjak változásával magyarázza.
•
A szervezetek 77%-a számára az ár és a minőség egyaránt fontos a vezetékesinternetszolgáltatás esetében. Érdekes azonban, hogy kb. háromszor annyian említik a minőséget, mint az árat – szemben a hangszolgáltatásokkal, ahol nincs ilyen eltérés. 59
Internet | Kiadások alakulása | Ár vs. minőség II. Mobilinternet-hozzáférési kiadások változása az elmúlt egy évben
A mobilinternet-szolgáltatások esetében az ár vagy a szolgáltatás minősége a fontosabb?
Total 1 3
89
43
Total
7
19
72
2
Business 1 3
89
4 2
Business
6
22
70
2
Gov + NP 12
85
250+ fő 2 3
86
50-249 fő 11
90
10-49 fő 1 4 0%
31 8
Jelentős mértékben csökkent Nem változott Jelentősen növekedett
40%
60%
13
22 4
250+ fő
6
414
50-249 fő
7
42
10-49 fő
7
89 20%
Gov + NP
80%
100%
Kis mértékben csökkent Kis mértékben növekedett NT/NV
Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=15 287 [Business=13 019, Gov+NP=2268 ] [250+ fő=1051, 50-249 fő=3461, 10-49 fő=10 773]
4
83
12
12
0%
81
1
79
1
23 20%
69 40%
60%
1 80%
Az ár a fontosabb
A minőség a fontosabb
Egyformán fontos az ár és a minőség
NT/NV
100%
Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=15 287 [Business=13 019, Gov+NP=2268 ] [250+ fő=1051, 50-249 fő=3461, 10-49 fő=10 773]
•
A tavalyi évhez viszonyítva a szervezetek 89%-a – saját tapasztalataik alapján – nem realizált bármilyen változást a mobilinternet-előfizetésük összegében. Csupán a szervezetek 4%-a tapasztalt a kiadásaiban csökkenést, és hasonló arányban számoltak be növekedésről is. Ezt a szervezetek kétharmada az előfizetési díjak változásával magyarázza.
•
A szervezetek 72%-a számára az ár és a minőség egyaránt fontos a mobilinternet-szolgáltatás esetében. A fixinternet mellett a mobilinternet is olyan szolgáltatás, ahol többen tartják fontosnak a szolgáltatás minőségét. 60
Internet | Vállalt minőség és tényleges teljesítmény I. Elégedettség a szolgáltató által vállalt minőség megfogalmazásával | Fix internet
A tényleges teljesítmény a vállalthoz képest | Fix internet
Skálás kérdés; 1=Egyáltalán nem elégedett, 5=Teljes mértékben elégedett
Skálás kérdés; 1=Egyáltalán nem elégedett, 5=Teljes mértékben elégedett
Total
83
12
3 2 4,24
Total
8
80
10 2 2,98
Business
82
12
4 2 4,23
Business
8
80
10 2 2,98
83
9 1 3,00
Gov + NP
87
11 11 4,32
Gov + NP
8
250+ fő
85
10 2 3 4,22
250+ fő
7
88
3 2 3,05
9 31 4,33
50-249 fő
8
87
5 1 3,02
4 2 4,23
10-49 fő
8
50-249 fő
87
10-49 fő
82 0%
Top [4-5]
•
20%
40% Mid [3]
12 60% Down [1-2]
80%
100% NT/NV
Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=34 443 [Business=27 123, Gov+NP=7320 ] [250+ fő=1124, 50-249 fő=5947, 10-49 fő=27 372]
0% Top [4-5]
79 20%
40% Mid [3]
11 2 2,97 60% Down [1-2]
80%
100% NT/NV
Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=34 443 [Business=27 123, Gov+NP=7320 ] [250+ fő=1124, 50-249 fő=5947, 10-49 fő=27 372]
A szervezetek több mint négyötöde elégedett azzal, ahogy a szolgáltatója megfogalmazza a szolgáltatásra vállalt minőséget – az intézményi és nonprofit szektorban ez az arány 87%.
•
A releváns sokaság döntő többsége úgy gondolja, hogy a tényleges teljesítmény körülbelül meg is felel a vállalt szintnek, továbbá körülbelül ugyanannyian vannak, akik a tényleges teljesítményt a vállaltnál rosszabbnak, illetve jobbnak ítélik [8-10%].
•
A szolgáltató teljesítményével elégedetlenek aránya mintegy 8 százalékpontot csökkent 2012höz képest [2012:16% 2013: 11% 2014: 6%], de tavaly óta ez érdemben nem változott. 61
Internet | Vállalt minőség és tényleges teljesítmény II. Elégedettség a szolgáltató által vállalt minőség megfogalmazásával | Mobilinternet
A tényleges teljesítmény a vállalthoz képest | Mobilinternet
Skálás kérdés; 1=Egyáltalán nem elégedett, 5=Teljes mértékben elégedett
Skálás kérdés; 1=Sokkal gyengébb, 3=Nagyjából azonos, 5=Sokkal jobb
Total
75
20
3 3 4,03
Total
8
81
9 3 2,97
Business
73
21
3 2 3,99
Business
8
80
10 2 2,97
10 13 4,29
Gov + NP
5
86
6 3 3,01
Gov + NP
87
250+ fő
79
14
3 4 4,13
250+ fő
7
80
10 3 2,96
50-249 fő
79
15
4 2 4,13
50-249 fő
4
88
7 2 2,98
2 2 4,01
10-49 fő
79
10 3 2,97
10-49 fő
74 0%
Top [4-5]
20%
40% Mid [3]
21 60% Down [1-2]
80%
100% NT/NV
Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=15 287 [Business=13 019, Gov+NP=2268 ] [250+ fő=1051, 50-249 fő=3461, 10-49 fő=10 773]
• •
•
9 0%
Top [4-5]
20%
40% Mid [3]
60% Down [1-2]
80%
100% NT/NV
Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=15 287 [Business=13 019, Gov+NP=2268 ] [250+ fő=1051, 50-249 fő=3461, 10-49 fő=10 773]
A szervezetek háromnegyede elégedett azzal, ahogy a szolgáltatója megfogalmazza a szolgáltatásra vállalt minőséget a mobilinternet esetében. A releváns sokaság 81%-a úgy gondolja, hogy a tényleges teljesítmény körülbelül meg is felel a vállalt szintnek, ugyanakkor megközelítőleg ugyanannyian vannak azok, akik a tényleges teljesítményt a vállaltnál rosszabbnak ítélik, mint akik jobbnak. A kormányzati és nonprofit szférában a legalacsonyabb azon szervezetek aránya, ahol úgy vélik, a szerződésben vállalt teljesítmény elmarad a valóstól. 62
Internet | Internethasználat területei Az internethasználat területei [2015] E-mail
94
Tájékozódás, információgyűjtés
91 77
Bankügyek internetes intézése Ügyfelekkel, partnerekkel való kapcsolattartás
•
Az internethasználat elsődleges célja a vizsgált szervezeteknél a kapcsolattartás biztosítása, az elektronikus levelezés.
•
A második leggyakoribb felhasználási terület a tájékozódás, információgyűjtés [91%], mely szintén megerősíti, hogy napjainkban az internet meghatározó ismeretszerzési csatornává vált.
•
A releváns szervezetek 77%-a a bankügyek intézésére, 71%-a pedig a partnerekkel való kapcsolattartásra használja az internetet.
71 41
Elektonikus értékesítés, beszerzés Vállalati hálózathoz történő távoli hozzáférés
36 15
Internetes telefonálás Távfelügyelet, távdiagnosztika
11
Távmunka
11
Hang- és/vagy videokommunikáció
8
Alkalmazottak elektronikus oktatása
6
NT/NV
2 0%
•
20%
40%
60%
80%
100%
A hazai szervezetek 11%-a alkalmazza az internetet távmunkára.
•
A legfontosabb felhasználási célok nem változtak az előző évhez képest.
•
A hazai szervezetek mindössze 4%-a tapasztalt szolgáltató által blokkolt vagy szándékosan lassított weboldalt.
Bázis: bármilyen közvetlen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=36 165 [Business=28 667, Gov+NP=799 ] [250+ fő=1347, 50-249 fő=6262, 10-49 fő=28 56 ]
63
Internet | Hűségszerződés | Vezetékes internet Legutóbbi szerződés megkötésekor aláírt hűségnyilatkozat hossza | Vezetékes internet Total
15
Business
16
Gov + NP
14
250+ fő
15
50-249 fő
14
10-49 fő
15
0% 20% 1 év 2 évnél hosszabb NT/NV
•
59
3
61 51
4 1
54 58 59 40%
19 15
29 2
22 4 3
18 19
Maradnának-e a jelenlegi vezetékes szolgáltatónál, amennyiben nem lenne érvényes hűségszerződésük?
5
Total
54
4
Business
56
5
Gov + NP
48
42
21 6
7
250+ fő
47
43
41 6
50-249 fő
48
6 4
60% 80% 100% 2 év Nem írtak alá hűségnyilatkozatot
Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=34 443 [Business=27 123, Gov+NP=7320 ] [250+ fő=1124, 50-249 fő=5947, 10-49 fő=27 372]
10-49 fő
38 37
20%
34
44 56
0%
3 5
11 6 36
40%
Biztosan maradnánk Valószínűleg szolgáltatót váltanánk NT/NV
60%
3 4 80%
100%
Valószínűleg maradnánk Biztosan szolgáltatót váltanánk
Bázis: fixinternethez kötődő érvényes hűségszerződéssel rendelkező szervezetek, Total=19 537 [Business=16 162, Gov+NP=3375 ] [250+ fő=612, 50-249 fő=3434, 10-49 fő=15 491]
Elterjedtnek számítanak a hűségnyilatkozatok, a közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek 77%-a a legutóbbi szerződés megkötésekor írt alá hűségszerződést. A hűségszerződést alá nem írók aránya viszont a kormányzati és nonprofit szegmensben a legmagasabb, 29%-os.
•
A hűségszerződés esetében a leggyakoribb a kétéves időtartamú szerződés megkötése. A hűségszerződéssel rendelkezők közel 43%-ának egy éven belül fog lejárni a szerződése, több mint negyedüknek pedig már lejárt.
•
Azok, akik rendelkeznek érvényes hűségszerződéssel, többségében a jelenlegi szolgáltatójuknál maradnának akkor is, ha nem kötné őket a szerződés. 64
Internet | Hűségszerződés | Mobilinternet Legutóbbi szerződés megkötésekor aláírt hűségnyilatkozat hossza | Mobilinternet Total
5
75
Business
4
77
Gov + NP
12
250+ fő
17 6
74
10-49 fő
4
78
0%
20%
1 év 2 évnél hosszabb NT/NV
•
40%
Total
41
44
41 9
9 2
Business
42
43
41 9
19
4
Gov + NP
41
41
4
13
18
5
250+ fő
42
40
34
12
5
50-249 fő
41
45
4
10-49 fő
43
43
42 9
7 1
52
50-249 fő
11 3
6
64 7
3
12 7
60%
80%
Maradnának-e a jelenlegi mobilinternetszolgáltatónál, amennyiben nem lenne érvényes hűségszerződésük?
10 2 100%
2 év Nem írtak alá hűségnyilatkozatot
Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=15 287 [Business=13 019, Gov+NP=2268 ] [250+ fő=1051, 50-249 fő=3461, 10-49 fő=10 773]
0%
20%
40%
Biztosan maradnánk Valószínűleg szolgáltatót váltanánk NT/NV
60%
9
80%
100%
Valószínűleg maradnánk Biztosan szolgáltatót váltanánk
Bázis: mobilinternethez kötődő érvényes hűségszerződéssel rendelkező szervezetek, Total=11 014 [Business=9670, Gov+NP=1343 ] [250+ fő=662, 50-249 fő=2406, 10-49 fő=7945]
Gyakoriak a hűségnyilatkozatok, a mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek 86%-a a legutóbbi szerződés megkötésekor írt alá hűségszerződést. A hűségszerződést nem kötők aránya a 250+ fős szervezeteknél [18%] és a kormányzati, valamint a nonprofit intézményeknél [19%] a legmagasabb.
•
A hűségszerződés esetében a leggyakoribb a kétéves időtartamú szerződés megkötése. A hűségszerződéssel rendelkezők harmadának már lejárt vagy fél éven belül jár le a szerződésük.
•
Azok, akik rendelkeznek érvényes hűségszerződéssel, a legtöbb esetben a jelenlegi szolgáltatójuknál maradnának akkor is, ha nem lenne ilyen szerződéses kötöttségük.
65
Internet | Sávszélesség Elképzelhetőnek tartja, hogy a következő egy évben a jelenleginél nagyobb le- és/vagy feltöltési sebességű csomagra váltanak?
Milyen maximális letöltési sebességű internet-előfizetéssel rendelkeznek? 8 Total 10 10
32 13
7
34
Business 10 10 7
34
13
10 10%
Total
12
82
6
Business
13
80
7
Gov + NP
11
86
250+ fő
23
Gov + NP
0%
34
26
67
7
38
17
50-249 fő
13 20%
3
30%
Kevesebb mint 5 Mbps
5,1-10 Mbps
10,1-30 Mbps
30,1-100 Mbps
100-nál több Mbps
NT/NV
40%
Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=34 443 [Business=27 123, Gov+NP=7320 ] [250+ fő=1124, 50-249 fő=5947, 10-49 fő=27 372]
15
10-49 fő
82
11 0%
3
82 20%
40% Igen
6 60%
Nem
80%
100%
NT/NV
Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=34 443 [Business=27 123, Gov+NP=7320 ] [250+ fő=1124, 50-249 fő=5947, 10-49 fő=27 372]
•
A közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek 89%-a rendelkezik 5 Mbps-nál nagyobb letöltési sebességű internet-előfizetéssel, míg az 5 Mbps vagy annál lassabb letöltési sebességű internettel [is] rendelkezők aránya csupán 8%-ot tesz ki.
•
A szervezetek több mint négyötöde nem tartja elképzelhetőnek, hogy egy éven belül nagyobb sávszélességű internetcsomagra váltana.
•
A 249 fő feletti cégeknél 26% az upgrade-et tervezők aránya. 66
Internet | Fókuszban a mobilinternet A mobilinternet megítélése a vezetékesinternet-hozzáféréshez viszonyítva
A használatot motiváló tényezők
2014: 2,10 Adatátvitel sebessége
5
22
60
13
2,12
5
22
59
13
Szolgáltatás ára
6
27
53
13
2,27
2014: 2,13 Összességében
4 0%
Top [4-5]
26 20% Mid [3]
57 40%
60% Down [1-2]
13 80%
Nincs lehetőség más internetkapcsolatra
13
Kedvező díjak
11
Biztonsági megoldás, back-up kapcsolat
10
2,12
2014: 2,24
2,19
Egyszerű telepítés és használat
8
Alkalmazások interneten keresztül történő elérése
100%
5
Egyéb
1
NT/NV
2 0%
NT/NV
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
29
Távmunka
2014: 2,09 Adatkapcsolat megbízhatósága
72
Mobilitás, útközbeni használat
20%
40%
60%
80%
100%
Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=15 287 [Business=13 019, Gov+NP=2268 ] [250+ fő=1051, 50-249 fő=3461, 10-49 fő=10 773]
•
Amellett, hogy a mobilinternet mára már széles körben ismert, a technológia üzleti célú alkalmazásának megítélése – a vezetékes hozzáférések tükrében – változatlanul vegyes, kissé negatív képet mutat. A szervezetek mindössze 4%-a ítéli összességében jobbnak a mobilinternetet, mint a vezetékest.
•
A kedvezőtlenebb megítélés a szolgáltatás egyes jellemzői: a sebesség, a megbízhatóság és az ártényező kapcsán is megfigyelhető, bár tavalyhoz képest nem változott a megítélés.
•
A mobilinternet pozitív hozadéka elsősorban munkalehetőségben és a távmunkában rejlik.
a
mobilitásban,
a
telephelytől
távoli 67
Internet | Technológiaváltás Volt-e olyan vezetékesinternet-kapcsolatuk, amelyet mobilinternetre való áttérés miatt mondtak le? Total 1
98
Business 1
Reakció a mobilinternet-előfizetések árának 10%-os emelkedésére 84
1
98
1
5 2 7
Business
100
Gov + NP
86 250+ fő 2
98
50-249 fő 1
99
10-49 fő 1
98
0%
20% Igen
40% Nem
8 3 5
Gov + NP
1 60%
80% NT/NV
Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=15 287 [Business=13 019, Gov+NP=2268 ] [250+ fő=1051, 50-249 fő=3461, 10-49 fő=10 773]
100%
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Továbbra is előfizetnének Alacsonyabb díjcsomagra váltanának Másik internet-hozzáférési technológiára váltanának Lemondanák az előfizetést Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=15 287 [Business=13 019, Gov+NP=2268 ] [250+ fő=1051, 50-249 fő=3461, 10-49 fő=10 773]
•
A vizsgált, közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező cégek és intézmények nagy többsége [98%] nem rendelkezett korábban olyan vezetékes vagy mikrohullámú internetkapcsolattal, amelyet a mobilinternet miatt mondott volna le. Ebből adódóan vagy mint új internethasználók jelentek meg, vagy a régi előfizetésük mellé szerezték be a mobilinternetet, főként a mobilitás, útközbeni használat [72%] és a távmunka [29%] miatt.
•
Az előfizetési díjak 10%-os emelkedése esetében [más internet-hozzáférési technológiák árának változatlansága mellett] sem várható jelentős mozgás, az előfizetők összességében 85%-a maradna jelenlegi mobilinternetszolgáltatójánál, 2%-uk váltana más technológiára, és az üzleti szegmensben csak 6%-uk mondana le az internetről. 68
Internet | Internettel kapcsolatos tervek Beszerzési tervek [következő 1 évben]
Lemondási tervek [következő 1 évben]
4%
4% 3,3
3%
3,0
3%
2%
1,7
1% 0,3 0,2 0,3
1,3
1,3
0,9
0,9 0,4
0,3
0,5 0,3
0,2
0% Total Bérelt vonali
0,8
2% 1,2 0,8 0,7 0,8
0,2
0% Kábeltelevíziós internet
50-249 fő
10-49 fő
Mobilinternet
Egyéb
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
0,1 0,2 0,2 0,10,3 0,1 0,1
Total Bérelt vonali
0,5 0,1
0,9 0,4
0,2
Business Gov + NP xDSL
1,3
1,0
1,0
1%
0,8 0,3 0,3 0,1
250+ fő
1,7 1,4
1,5
0,4 0,1 0,2
Business Gov + NP xDSL
1,7
250+ fő
Kábeltelevíziós internet
0,20,5
50-249 fő
0,1 0,2
10-49 fő
Mobilinternet
Egyéb
Bázis: adott technológiájú internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, bérelt vonal=3521, xDSL=22 834, CaNet=9410, mobilinternet=15 287, egyéb=4410
• •
Internet-előfizetés beszerzését a következő egy évben a szervezetek 2%-a tervezi.
• •
Internet-előfizetés lemondását 2% tervezi.
A 249-nél több személyt foglalkoztató szervezetek elsősorban DSL- és bérelt vonali, valamint egyéb technológiára épülő beszerzésekben gondolkodnak. Elsősorban DSL-technológiájú hozzáféréseket mondanának le, különösen a 250+ fős szervezetek esetében jellemző ez. 69
Internet | Teljes mobilinternet-helyettesítés I. Elvi szint | Mennyire lenne megfelelő a szervezet számára, hogy az internetkapcsolatukat teljes egészében mobilinternet segítségével oldják meg?
Tervek | Mennyire tartja elképzelhetőnek, hogy a szervezet összes internet-előfizetését lecseréljék mobilinternet-előfizetésre?
Skálás kérdés, 1=Egyáltalán nem lenne megfelelő; 5=Teljes mértékben megfelelő
Skálás kérdés, 1=Egyáltalán nem tartja elképzelhetőnek; 5=Teljes mértékben elképzelhetőnek tartja
Total
4
10
85
1 1,53
Business
4
11
84
11,57
Gov + NP
6
6
250+ fő
4 6
Total 2 6
92
1,32
Business 2 7
91
1,36
87
1,45
Gov + NP 2 2
95
1,22
90
1,40
250+ fő 1 3
96
1,19
50-249 fő
6
10
85
1,51
50-249 fő 2 5
93
1,30
10-49 fő
4
11
84
1 1,55
10-49 fő 2 6
92
1,34
0% Top [4-5]
20%
40% Mid [3]
60% Down [1-2]
80%
100% NT/NV
Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=34 443 [Business=27 123, Gov+NP=7320 ] [250+ fő=1124, 50-249 fő=5947, 10-49 fő=27 372]
0% Top [4-5]
20%
40% Mid [3]
60% Down [1-2]
80%
100% NT/NV
Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=34 443 [Business=27 123, Gov+NP=7320 ] [250+ fő=1124, 50-249 fő=5947, 10-49 fő=27 372]
•
Elvi síkon a teljes mobil-helyettesítést az internetszolgáltatás esetében 4% tartaná megfelelő megoldásnak, 10% pedig csak részben. A többség tehát már elvi síkon is elzárkózik ettől az opciótól.
•
A tényleges váltás azonban még ehhez képest is jóval szerényebb lehet. A teljes átállást elképzelhetőnek tartók közül is csupán minden második látja ezt ténylegesen reális alternatívának a jövőben. A kapott válaszok alapján az összes szervezet 2%-a dönthet így. 70
Internet | Teljes mobilinternet-helyettesítés II. Miért váltanának mobil-szélessávra?* Költségcsökkentő hatása lenne
Miért nem váltanának mobil-szélessávra?
52
Az alkalmazottak bárhonnan tudnának internetezni
27
A jelenlegi internet-előfizetést egyébként is le akarják cserélni
Lefedettségi problémák a mobilinternetnél
38
Asztali pc-khez nem szükséges mobilinternet
37
Az üzleti folyamatokhoz nem megfelelő
36
Nem látják előnyét a váltásnak
36
Lassú, alacsony, ingadozó sávszélességű
35
3
NT/NV
4
Kedvezmények vezetékes internethez kötöttek
0,3
Egyéb okból
1
NT/NV
1
10% 20% 30% 40% 50% 60%
Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, akik váltanának mobil-szélessávra, Total=667
5
Hosszú távú szerződéssel rendelkeznek
16
0%
11
Nem gondolkodtak még rajta Anyavállalat, felettes szerv dönt
Egyéb okból
29
Túl költséges lenne
12
0%
10%
20%
30%
40%
50%
Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, akik nem váltanának mobil-szélessávra, Total=33 472
•
Azok számára, akik a közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek közül elképzelhetőnek tartják, hogy az összes internet-hozzáférésüket lecseréljék mobilinternetre, a váltás legfőbb driverét a költségek csökkentése, valamint a mobilitás jelenti, vagyis, hogy az alkalmazottak bárhonnan tudjanak internetezni.
•
A teljes mobilinternet-helyettesítés ellen elsősorban az szól, hogy a válaszadók nem tartják megfelelőnek a lefedettségi szintet, hogy az asztali pc-hez nem szükséges mobilinternet, illetve nem tartják megfelelőnek az üzleti folyamatokhoz. További visszatartó erőnek számít, hogy nem látják előnyét a váltásnak, valamint az alacsony és ingadozó sávszélesség. *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők 71
Internet | Reakció a 10%-os áremelésre I. Reakció a vezetékesinternet-előfizetések (beleértve a mikrohullámú és műholdas) árának 10%-os emelkedésére
Miért nem váltanának mobil-szélessávra? [a vezetékes internet árának 10%-os emelése esetén] Nincs rá szükség
83
Nincs stabil kapcsolat
8 2 1
Total
20
Üzleti célra nem megfelelő
16
Nincs szüksége mobilitásra
13
Nincs/nem megfelelő a lefedettség
11
Nem biztonságos
6
Nincs laptopjuk
85 9
1 0%
24
Túl drága
7 2 1
Gov + NP
27
Túl lassú/ túl kicsi sávszélesség
82 Business
31
5
Túl magasak a váltással járó költségek
2
Nincs átalánydíjas csomag
2
Már van
1 1
Nincs elegendő ismerete a technológiáról
20%
40%
60%
80%
100%
Továbbra is előfizetnének
Alacsonyabb díjcsomagra váltanának
Mobilinternetre váltanának
Lemondanák az előfizetést
Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=34 443 [Business=27 123, Gov+NP=7320 ] [250+ fő=1124, 50-249 fő=5947, 10-49 fő=27 372]
Egyéb
0,4
NT/NV
20
0%
10%
20%
30%
40%
50%
Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, akik 10%-os vezetékes áremelés esetén sem váltanának mobil-szélessávra, Total=33 662
•
A jelenleg közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek 83%-a a jelenlegi előfizetésük árának 10%-os emelkedésének hatására nem változtatna, továbbra is a meglévő előfizetést használná [az előző évhez képest ez nem változott érdemben]. Mindössze 2 százalék váltana az áremelkedés hatására mobilinternetre.
•
A mobil-szélessávra történő váltást elutasítók többségének nincs szüksége mobilinternetre, továbbá a kapcsolat instabilitásával, illetve az alacsony sávszélességgel indokolja döntését. A válaszadók ötöde szerint a mobilinternet túl drága, további 16% szerint pedig nem megfelelő üzleti célra. Tavalyhoz képest csökkent a nem válaszolók aránya, tehát többen tudtak érdemi kifogást emelni. 72
Internet | Reakció a 10%-os áremelésre II. Reakció a különböző technológiájú internet-előfizetések árának 10%-os emelkedésére 100% 90%
88
86
87
87
85
80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%
5
5
7
4
6
1
3
6
2
6
8
1
0% Bérelt vonali Továbbra is előfizetnének
xDSL
Kábelinternet
Alacsonyabb díjcsomagra váltanának
Mobilinternet
Másik technológiára váltanának
Egyéb Az előfizetéseket lemondanák
Bázis: adott technológiájú internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, bérelt vonal=3521, xDSL=22 834, CaNet=9410, mobilinternet=15 287, egyéb=4410
•
Viszonylag alacsony árérzékenység jellemzi az internetre előfizető vállalkozásokat és intézményeket. A különböző technológiájú internet-előfizetések esetén 85-88% között mozog azoknak az aránya, akik 10%-os áremelés esetén nem változtatnának, továbbra is használnák meglévő előfizetéseiket.
•
Akik változtatnának, azok jellemzően a jelenleg használt technológián belül próbálnának alacsonyabb díjcsomagra váltani, míg a technológiaváltók aránya a legelterjedtebb technológiák esetén 5% alatti [a teljes lemondás – a mobilinternet kivételével – marginális].
73
IT-biztonság | Támadások Használnak Önök hardveres vagy szoftveres tűzfalat? Total
27
29
Business
27
30
Gov + NP
29
250+ fő
13
6
33
27
19
50-249 fő
32
25
8
7
Total 2 5
8
83
2
5 5
Business 2 5
8
83
2
Gov + NP 1 6
7
85
1
11
62
32
23
24 38
Érte-e támadás az interneten keresztül az utóbbi 5 évben az Önök cégét, intézményét?
250+ fő 2 7
27 0%
31 20%
40%
Igen, csak hardveres tűzfalat Hardveres és szoftveres tűzfalat is NT/NV
29 60%
69
5
24
50-249 fő 1 5
10-49 fő
18
6 80%
9
83
3
10-49 fő 2 5 7
84
2
7 100%
Igen, csak szoftveres tűzfalat Nem
Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=38 812 [Business=30 562, Gov+NP=8251 ] [250+ fő=1372 , 50-249 fő=6547, 10-49 fő=30 893]
0%
20%
Igen, jelentős kárt okozott Igen, de károkozás nem történt NT/NV
40%
60%
80%
100%
Igen, kismértékű kárt okozott Nem történt ilyen
Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=38 812 [Business=30 562, Gov+NP=8251 ] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=30 893]
•
A legalább 10 fős, internettel rendelkező szervezetek harmada mind szoftveres, mind hardveres tűzfallal rendelkezik. A nagyobb létszámú cégek esetében ez az arány eléri az 62%-ot is. 29%-uk csak szoftveres, 27%-uk pedig csak hardveres tűzfallal védekezik a külső behatolások ellen.
• •
Az esetek 50%-ában a cég saját IT-részlege, harmadában külső szolgáltató biztosítja a tűzfalat. Önbevallásuk szerint a szervezetek kis hányadát érte támadás az elmúlt 5 évben, és az sem okozott jelentős kárt. Látni kell azonban azt is, hogy az ilyen támadásokat sokszor nem is észlelik vagy ha igen, akkor sem feltétlenül vállalják fel az IT-ért felelős személyek. 74
IT-biztonság | Okoseszközök A vállalati IT-rendszerük legalább részben „ki van nyitva” az okoseszközök előtt Total
38
Business
42
Gov + NP
Tartanak-e attól, hogy az okoseszközökön keresztül a vállalati IT-rendszereiket támadás érheti? Total
36
33
22
8 1
Business
34
35
22
8 1
Gov + NP
28
250+ fő
250+ fő
64
50-249 fő
47 27
25 24
20 31
5 4 18
50-249 fő
36
36
21
6 2
10-49 fő
38
33
21
7 2
46
10-49 fő
36 0%
20%
0% 40%
60%
80%
100%
Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=38 812 [Business=30 562, Gov+NP=8251 ] [250+ fő=1372 , 50-249 fő=6547, 10-49 fő=30 893]
20%
Egyáltalán nem tartanak ettől Igen, valamennyire tartanak ettől NT/NV
40%
60%
80%
100%
Csak kevéssé tartanak ettől Igen, nagyon tartanak ettől
Bázis: szervezetek, melyek nyitva tartják IT-rendszerüket az okoseszközök előtt
•
A szervezetek közel kétötöde legalább részben engedélyezi az okoseszközök számára a vállalati IT-rendszerrel való kommunikációt. A 250+ fős vállalatok esetében magasan az átlag feletti, 64%-os ennek az aránya.
•
A releváns célcsoport kétharmada egyáltalán nem vagy csak kicsit aggódik amiatt, hogy a nyitott rendszeren keresztül támadás értheti a szervezetet. Ugyanekkor épp a megengedőbb 250+ fős vállalatok esetében a legnagyobb az aránya a támadásoktól való félelemnek. A háttérben húzódó magyarázat nagy valószínűséggel az lehet, hogy ezek a szervezetek valamivel felkészültebbek, jobban ismerik a kockázatokat. 75
IT-biztonság III. Hogyan védekeznek az okoseszközökön keresztüli esetleges IT-rendszer-támadások ellen? [TOP 10] Biztonsági szoftver telepítése
40
Hozzáférési jogok korlátozása
37
A felhasználók tudatosságának növelése
25
IT-biztonsági szabályzat kiterjesztése
22
VPN szoftver telepítése
16
Okostelefon-házirend bevezetése
13
IT-stratégia kiterjesztése
13
Kapcsolódási lehetőségek korlátozása
13
Telepíthető alkalmazások korlátozása
13
Tárolási-mentési lehetőségek korlátozása
•
A szervezetek által alkalmazott leggyakoribb megoldások, melyekkel védekeznek az okoseszközök által [esetlegesen] okozott biztonsági kockázatok ellen, hogy kötelezően előírják biztonsági szoftverek telepítését vagy magát a hozzáférési jogot korlátozzák.
•
Drámainak mondható, hogy a szervezetek háromnegyede egyáltalán nem foglalkozik a felhasználói tudatosság növelésével.
•
Mindemellett az sem elhanyagolható, hogy a szervezetek ötöde semmilyen módon nem védekezik az okoseszközök használatából fakadó támadások ellen.
7
22
Semmilyen módon 0%
20%
40%
60%
80%
100%
Bázis: szervezetek, melyek nyitva tartják IT-rendszerüket az okoseszközök előtt, Total=14 856
76
Cloud-szolgáltatások I. Felhőalapú megoldások vonzereje
Kapcsolódó szolgáltatások vonzereje
Skálás kérdés, 1=Egyáltalán nem vonzó; 5=Nagyon vonzó
Magánfelhő
10
8
Skálás kérdés, 1=Egyáltalán nem vonzó; 5=Nagyon vonzó
78
4 1,60
ICT-infrastruktúraszolgáltatás
6 7
83
5 1,44
81
4 1,50
ICT-platform-szolgáltatás
4 8
83
4 1,41
Szolgáltatói felhő
8
Közösségi felhő
5 6
85
4 1,37
Felhőalapú alkalmazásszolgáltatás
6 7
82
4 1,44
Hibrid felhő
4 5
86
4 1,33
Desktop-szolgáltatás virtuális vékony kliens
4 8
84
5 1,38
0% Top [4-5]
•
7
20% Mid [3]
40%
60% Down [1-2]
80%
100% NT/NV
Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=38 812 [Business=30 562, Gov+NP=8251 ] [250+ fő=1372 , 50-249 fő=6547, 10-49 fő=30 893]
0% Top [4-5]
20% Mid [3]
40%
60%
Down [1-2]
80%
100%
NT/NV
Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=38 812 [Business=30 562, Gov+NP=8251 ] [250+ fő=1372 , 50-249 fő=6547, 10-49 fő=30 893]
Az internet-hozzáféréssel rendelkező 10 fő feletti szervezetek számára a felhőalapú megoldások jelenleg nem bírnak jelentősebb vonzerővel. Igen csekély azok aránya, akik pozitívan nyilatkoztak e tekintetben. A legvonzóbbnak tartott magánfelhőt is csak 10%-uk tartja érdekesnek.
•
A felhőalapú szolgáltatások szintén alacsony érdeklődésre tarthatnak számot. Az elutasítók aránya változatlanul 80% feletti.
•
Az összes szervezet csupán 7%-a vesz jelenleg igénybe felhőalapú szolgáltatást. Az igénybevétel a cégeknél [8%], a 100%-os külföldi érdekeltségű szervezeteknél [19%] és a középkorú [40-49 éves] döntéshozók esetében [11%] gyakoribb az átlagosnál. 77
Cloud-szolgáltatások II. Felhőalapú alkalmazásszolgáltatások igénybevétele*
Igen 39%
Felhőalapú szolgáltatások igénybevétele*
Telefon jellegű szolgáltatás
19
Üzleti és komfort telekommunikációs szolgáltatás
20
Nem 61% Irodai szoftvercsomag
99
0% Bázis: felhőalapú szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, Total=3386 [Business=2966 Gov+NP=420] [250+ fő=219, 50-249 fő=690, 10-49 fő=2477]
20%
40%
60%
80%
100%
Bázis: felhőalapú alkalmazásszolgáltatást [Saas] igénybe vevő szervezetek, Total=1342 [Business=1243, Gov+NP=99] [250+ fő=66, 50-249 fő=268, 10-49 fő=1008]
•
Azon szervezetek körében, ahol igénybe vesznek valamilyen felhőalapú szolgáltatást, a távoli alkalmazásszolgáltatás [SaaS] igénybevétele a szervezetek kétötödére jellemző.
•
A SaaS-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek közt 19% azok aránya, akik rendelkeznek telefon jellegű felhőalapú szolgáltatással, az üzleti és komfort telekommunikációs szolgáltatás aránya 20%, a releváns célcsoport majdnem egésze pedig valamilyen irodai szoftvercsomagot vesz igénybe. *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők 78
Cloud-szolgáltatások III. Felhőalapú szolgáltatásokra fordított havi átlagköltés [ezer Ft]
Felhőalapú megoldáshoz biztosított szolgáltatói támogatással, segítségnyújtással, problémamegoldással való elégedettség átlag: 4,38 NT/NV 20%
0-5 32% NT/NV 45%
Mid [3] 6%
500 + 9%
5,1-100 7% 100,1-500 7%
Bázis: felhő-alapú szolgáltatást igénybe vevő szervezetek Total=3386 [Business=2966 Gov+NP=420] [250+ fő=219, 50-249 fő=690 , 10-49 fő=2477]
Top [4-5] 74%
Bázis: felhő-alapú szolgáltatást igénybe vevő szervezetek Total=3386 [Business=2966 Gov+NP=420] [250+ fő=219, 50-249 fő=690, 10-49 fő=2477]
•
A szervezetek harmada átlagosan havonta 5 ezer Ft alatt költ különböző felhőalapú szolgáltatásokra. Azonban fontos kiemelni, hogy az igénybevevők közel fele nem tudott nyilatkozni a költés nagyságáról.
•
Az igénybe vett szolgáltatásokhoz a szolgáltató által biztosított támogatásokkal a releváns szervezetek háromnegyede elégedett.
különböző
79
Cloud-szolgáltatások | Előnyök, hátrányok Előnyök
Hátrányok
• Beruházási költségek megtakarítása [23%] • Üzemeltetési költségek csökkentése [18%] • Helyszíntől függetlenül használható [16%] • A szolgáltató által biztosított szervereket magas biztonsági szintű adatközpontokban tárolják [14%] • Alkalmazások nagyobb megbízhatósága és rendelkezésre állása [14%] • Magas fokú informatikai védelem [14%] • Folyamatosan frissített, karbantartott, korszerű eszközök [12%] • Gyors bevezethetőség [11%] • Fizikai hely megtakarítása [11%] • Használatalapú fizetési konstrukció [10%] • Nincs előnye [41%]
• Külső szolgáltatótól való függőség [45%] • Kétséges az adatok bizalmas kezelése [36%] • Internetkapcsolat kiesése esetén nem használható [29%] • A jelenlegi nem felhőalapú megoldással elégedettek [27%] • Nincs még elég referencia [12%] • Az anyavállalat/felettes szerv várhatóan nem engedélyezné [10%] • Integráltak a rendszerek, így ezeket részleteiben nem lehet kihelyezni [8%] • Nem minden szoftvernek van virtualizált változata [7%] • A szolgáltató rugalmassága és reakcióideje alacsonyabb lenne [7%] • A vállalati biztonsági, törvényi, szabályozói előírások nem teszik lehetővé [6%] • Nincs hátránya [25%]
Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=38 812 [Business=30 562, Gov+NP=8251 ] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=30 893]
Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=38 812 [Business=30 562, Gov+NP=8251 ] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=30 893
80
Honlapok penetrációja Honlap frissítésének gyakorisága
Honlappal rendelkezők aránya Total
74
Business
76
Total
30
Business
23
24
23
Gov + NP
Gov + NP
84
50-249 fő
20%
40%
26 0%
60%
80%
100%
Bázis: bármilyen internet-hozzáféréssel rendelkező szervezetek, Total=38 812 [Business=30 562, Gov+NP=8251] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6548, 10-49 fő=30 892]
21
41
10-49 fő
73
0%
58
50-249 fő
81
10-49 fő
•
22
3
29
3
12
7 4
9
10 3
71
250+ fő
•
25
21
54
250+ fő
•
19
26 22
20%
Legalább hetente Legalább negyedévente NT/NV
40%
13 21 60%
16 28 80%
5 3 100%
Legalább havonta Ritkábban mint negyedévente
Bázis: honlappal rendelkező szervezetek, Total=29 147 [Business=23 243, Gov+NP=5904] [250+ fő=1162, 50-249 fő=5323, 10-49 fő=22 662]
Tükrözve az elektronikus csatornák fontosságát az információszerzés és az ügyfél-kapcsolattartás területén, a vizsgált szervezetek közel háromnegyede rendelkezik saját honlappal [összességében mintegy 29 ezer szervezet]. Az üzleti szféra szervezetei körében valamelyest magasabb a honlapok penetrációja, valamint a 249 fő feletti cégek, szervezetek esetében is gyakoribb a saját honlap [ez részben köszönhető a törvényi szabályozásnak is]. A honlapok rendszeres karbantartása mindazonáltal nem számít bevett gyakorlatnak: mindössze a honlappal rendelkező szervezetek 53%-a frissíti a honlapján az információkat legalább egy hónapban egyszer. A tavalyi felméréshez képest lényegi változások tehát nem tapasztalhatóak. 81
Honlapok funkciói Ezek közül melyik a legfontosabb?
A honlap célja, szerepe Cég/ intézmény bemutatása
82
Termékek, szolgáltatások bemutatása
Cég/ intézmény bemutatása
64
Reklámtevékenység, hirdetés
Termékek, szolgáltatások bemutatása
57
Ügyfelekkel való kapcsolattartás
42
23
Reklámtevékenység, hirdetés
42
13
Ügyfelekkel való kapcsolattartás
9
Szabályozások bemutatása
21
Ügyfélszolgálat/ ügyfélkapu
3
Ügyfélszolgálat/ ügyfélkapu
20
Szabályozások bemutatása
3
Beszállítókkal való kapcsolattartás
16
Webáruház, webshop
Hivatalos szervekkel való kapcsolattartás
15
Hivatalos szervekkel való kapcsolattartás
1
Beszállítókkal való kapcsolattartás
1
Webáruház, webshop
6 0%
20%
40%
60%
80%
100%
Bázis: honlappal rendelkező szervezetek, Total=29 147 [Business=23 243, Gov+NP=5904] [250+ fő=1162, 50-249 fő=5323, 10-49 fő=22 662]
• • • • •
3
0%
20%
40%
60%
Bázis: honlappal rendelkező szervezetek, Total=29 147 [Business=23 243, Gov+NP=5904] [250+ fő=1162, 50-249 fő=5323,10-49 fő=22 662]
A honlapok fenntartásának fő szempontja a cég/intézmény bemutatása. További meghatározó cél a termékek/szolgáltatások bemutatása és a reklámtevékenység. Az ügyfelekkel, vevőkkel, megrendelőkkel ilyen módon történő aktív kapcsolattartás még csak a releváns szervezetek kisebb hányadánál [42%] figyelhető meg. Ügyfélszolgálat/ügyfélkapu üzemeltetése szintén még a marginális szempontok között szerepel. Tavaly óta szignifikánsan nőtt a hivatalos szervekkel való kapcsolattartás aránya. A honlapok céljai között új szempontként megjelent a webáruház, webshop üzemeltetése. Érdekes megfigyelni azonban, hogy kétharmaduk mutatja be a honlapján a termékeit, szolgáltatásait, de csak a szervezetek 6%-ánál lehet online rendelni, vásárolni is. 82
Honlapok üzemeltetése Hol üzemeltetik a honlapot? 60% 51
50
50%
Saját webszerveren a céges belső hálózaton belül
51
50
47
Szolgáltatónál elhelyezett saját szerverszámítógépen
43 40% 30%
26
25 21
Szolgáltatótól bérelt tárterületen
20
20% 10%
Szolgáltatónál elhelyezett bérelt szerveren
34
7
6
6 7 6
18 8
6
5
7
5
5 6
7 7
9
9 3 3
8 8 2
6
Anyavállalat, cégcsoport, felettes szerv szerverén 7
3 4
5
5
8
6
NT/NV
0%
Total
Business
Gov + NP
250+ fő
50-249 fő
Ingyenes, freeweb tárhelyen
10-49 fő
Bázis: honlappal rendelkező szervezetek, Total=29 147 [Business=23 243, Gov+NP=5904] [250+ fő=1162, 50-249 fő=5323, 10-49 fő=22 662]
•
A honlapok üzemeltetésére a legelterjedtebb megoldás a klasszikus webhoszting-szolgáltatások igénybevétele, a szervezetek több mint fele üzemelteti ilyen formában a honlapját.
•
A 249 főnél nagyobb szervezetek esetében a webhosztinggal szemben jóval gyakoribb a saját webszerver üzemeltetése a cég saját hálózatán belül, ami a többi szegmensben is a második leggyakoribb honlap-üzemeltetési forma.
83
Szervezeti profilok penetrációja Közösségi oldalakon [pl. Facebook, Twitter] külön szervezeti profillal rendelkező szervezetek aránya Total
Szervezeti profil frissítésének gyakorisága Total
28
56
Business Business
16
51
15
10 11
10
9
12
11
27 Gov + NP
Gov + NP
32
250+ fő
37
50-249 fő
69
250+ fő
66
50-249 fő
66
10-49 fő
30 27 0%
10%
20%
30%
40%
Bázis: bármilyen internet-hozzáféréssel rendelkező szervezetek, Total=38 812 [Business=30 562, Gov+NP=8251] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6548, 10-49 fő=30 892]
20%
Legalább hetente Legalább negyedévente NT/NV
6 33
16 13
53 0%
10-49 fő
19
17 40%
60%
11
5 6
8 8
10 80%
4 7 10 100%
Legalább havonta Ritkábban mint negyedévente
Bázis: közösségi oldalakon külön szervezeti profillal rendelkező szervezetek, Total=10 905 [Business=8244, Gov+NP=2661] [250+ fő=517, 50-249 fő=1966, 10-49 fő=8422]
•
A közösségi oldalak növekvő fontosságát mutatja a vállalati kommunikációban az a tény, hogy a vizsgált szervezetek több mint negyede már rendelkezik saját szervezeti profillal legalább egy közösségi oldalon, sok esetben többön is. Ez összességében mintegy 11 ezer szervezetet jelent a teljes alapsokaságban.
•
A nagyobb szervezetek körében magasabb a szervezeti profilok penetrációja, mint a kisebbeknél, de a különbségek a honlapokhoz hasonlóan nem túl erőteljesek.
•
A szervezeti profilok folyamatos frissítése eltérő mértékben része a szervezeti kultúráknak, de általában gyakrabban frissítik, mint a honlapot: 56% legalább hetente, további 16% pedig legalább havonta. 84
4.4. Adat- és üzleti kommunikáció
85
Adat- és üzleti kommunikáció | Definíciók
•
Bérelt vonali adatátvitel
•
Analóg és digitális adatátviteli bérelt vonalak, függetlenül az előfizetői hozzáférés technológiájától [beleértve a rézérpárra, optikára, műholdas, mikrohullámú stb. technológiára épülő bérelt vonali összeköttetéseket]
•
•
Virtuális magánhálózat [IP-VPN, Layer2 VPN/Ethernet VPN]
•
•
Kivéve a kizárólag a nyilvános internet-hozzáférésekhez igénybe vett bérelt vonali kapcsolatok [MLLI], illetve a komplex IP-VPN-szolgáltatás keretén belül igénybe vett bérelt vonali kapcsolatok.
Az IP-alapú virtuális privát hálózat [IP-VPN] olyan komplex hálózati megoldás, amely biztosítja, hogy egymástól távol eső telephelyek, illetve egyéb végpontok valamilyen IPhálózaton [tipikusan a szolgáltatók IP-hálózatán vagy a nyilvános interneten] keresztül biztonságosan kommunikálhassanak egymással. A kategória egyaránt tartalmazza a szolgáltatói [MPLS], illetve a nyilvános internet feletti IP-VPN-eket.
Egyéb adatátviteli technológiák/szolgáltatások
• • • • •
Dial-up technológiára épülő adatátviteli megoldások, Frame-relay technológiára épülő adatátviteli megoldások, X.25 technológiára épülő adatátviteli megoldások, ATM technológiára épülő megoldások, egyéb adatátviteli megoldások/szolgáltatások. 86
Adatátvitelt folytatók, adatátviteli irányok Adatátvitelt folytató szervezetek Total
20
Business
21
Adatátviteli irányok 13 9 7 14 9 8 11 10 0
Total Business Gov + NP
Gov + NP
14 250+ fő
250+ fő
67
50-249 fő
50-249 fő
28
10-49 fő
10-49 fő
20%
40%
60%
80%
100%
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
• •
•
13 9 10 7 5 0%
15 0%
25
36
52
19
20% 40% 60% Telephelyek közötti adatátvitel Egyéb belföldi végponttal adatátvitel Nemzetközi adatátvitel
80%
100%
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
A hazai szervezetek 20%-a, azaz összesen kb. 7,6 ezer vállalat vagy intézmény vesz igénybe valamilyen [külső vagy belső] adatkommunikációs megoldást. Az adatkommunikációt folytatók aránya különösen a nagy létszámú szervezeteknél magas. A releváns szervezetek leggyakrabban belföldi végpontokkal kommunikálnak, csak az 249 fő feletti alkalmazotti létszámmal működőknél számottevő a nemzetközi irány. Az adatátvitelt használók belföldön jellemzően bankokkal, pénzintézetekkel [vállalatok], illetve a kormányzati-költségvetési szférán belül [intézmények] folytatnak adatátvitelt. Nemzetközileg az anyavállalatokkal folytatott kommunikáció a legszorosabb. Az intézmények esetében a külföldi végpontokkal folytatott adatkommunikáció marginális. 87
Adatátvitel | Előfizetés és használat Előfizetés és használat Total
12
Business
12
Gov + NP
10
7
81
8
79
4
250+ fő
86 41
50-249 fő
17
10-49 fő
10 0%
26
33
12
72
6
85 20%
40%
60%
80%
100%
Közvetlen előfizetők Más jogi személy előfizetését vagy saját megoldást használnak
Nem használnak adatátvitel-szolgáltatást Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
•
A hazai, legalább 10 fős szervezetek 12%-a, azaz összesen mintegy 4,7 ezer cég, intézmény és nonprofit szervezet vesz igénybe adatátviteli szolgáltatást közvetlen előfizetéssel.
•
Az adatátviteli megoldásokat használó szervezetek köre azonban ennél szélesebb: további 7% más szervezet adatátviteli szolgáltatásra vonatkozó előfizetését vagy saját megoldást használ.
88
Adatátvitel | Célok, felhasználási területek Adatkommunikációs célok [Top 10] Központi adatbázisok, adattárház elérése
73 62
Az adatátvitelt folytató hazai vállalatok főleg központi adatbázisok, adattárház elérésére használják adatkapcsolatukat. Az adatok mellett az elektronikus levelezés, a szervereken lévő file-ok és alkalmazások elérése, valamint a központi vállalatirányítási rendszer elérése is gyakorinak számít.
•
Az állami és nonprofit szférában szintén a központi adatbázisok, adattár elérése az adatkommunikáció leggyakoribb célja, emellett az intézményi szervereken lévő file-ok elérésére és adatbázisok, üzleti adatok, valamint a feljegyzések, kimutatások továbbítására is sokan e megoldást használják. E szektor szervezetei azonban kevésbé használják elektronikus levelezésre vagy központi vállalatirányítási rendszerhez, szemben a vállalatokkal.
67
Elektronikus levelezés
43
Vállalati / intézményi szervereken lévő file-ok elérése
60 51
Központi vállalatirányítási rendszer elérése
56 33
Vállalat / intézményi szervereken lévő alkalmazások elérése
53 42
Adatbázisok, üzleti adatok továbbítása
52 46
Feljegyzések, kimutatások továbbítása
47 46
Intranet elérése
36 34
Adatmentés/archiválás/üzletmenetfolytonosság biztosítása
33 24
Multimédiás állományok átvitele
31 28 0%
Business
•
20%
40%
60%
80% 100%
GOV + NP
Bázis: adatátvitelt folytató szervezetek, Total=7645 [Business=6504, Gov+NP=1141] [250+ fő=922, 50-249 fő=1912, 10-49 fő=4811]
89
Adatátvitel | Technológia Technológiák penetrációja 100% 80% 60% 40%
46 36
35 23
20%
22 6
34
31
30 29 20
8
4
25
21
17
8
5
0% Total
Business Bérelt vonal
Gov + NP
250+ fő VPN
50-249 fő
10-49 fő
Egyéb
Bázis: adatátvitelt folytató szervezetek, Total=7645 [Business=6504, Gov+NP=1141] [250+ fő=922, 50-249 fő=1912, 10-49 fő=4811]
•
Kizárólag a közvetlen adatátviteli előfizetésekre fókuszálva a bérelt vonali megoldások [35%] és a virtuális magánhálózati technológia [23%] bizonyultak a legelterjedtebbnek.
•
A bérelt vonali közvetlen előfizetések 48%-a rézpárra épülő hozzáférést, 43%-uk üvegszálas, több mint harmaduk mikrohullámú technológiát jelent. A 250 fős vagy nagyobb szervezetek körében a bérelt vonali előfizetések több mint fele [59%] rézpárra épülő megoldás.
•
A virtuális magánhálózati megoldások esetében jellemzően DSL-en [52%] vagy bérelt vonalon [36%] keresztül csatlakoznak a végpontok a hálózathoz. A szervezetek által használt VPN-ek 80%-a IP-VPN, további 18% Layer2 VPN/Ethernet VPN.
90
Adatátvitel | Szolgáltató-kapcsolat Szolgáltató-kapcsolatok [Top 3 szolgáltató]* 100%
80% 60% 40%
39
36
48
45
37 40
40
36
37 38 28
20%
8
10
15
13
8
7
0% Total
Business
Gov + NP
Magyar Telekom [T-Systems / T-Home]
250+ fő
50-249 fő
Invitel [Hungarotel, Pantel]
10-49 fő GTS
Bázis: adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek, Total=4661 [Business=3822, Gov+NP=839] [250+ fő=558, 50-249 fő=1094, 10-49 fő=3008]
•
A releváns szervezetek 39%-a vesz igénybe a Magyar Telekomtól közvetlen adatátviteli szolgáltatást.
•
Az Invitel az ügyfelek 36%-ával áll közvetlen szolgáltatói kapcsolatban az adat- és üzleti kommunikáció területén.
•
A GTS helyzete nem változott érdemben az előző évhez képest. *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők 91
Adatátvitel | Piacszerkezet Bevétel alapján becsült piacszerkezet technológiák szerint*
Top szolgáltatók piacrészesedése költések alapján
Total
48
50
1
Total
60
23
5
9
Business
47
52
1
Business
60
23
6
8
Gov + NP
74
250+ fő
21
54
50-249 fő
46
43
10-49 fő
54
40 0%
Bérelt vonali
20%
1 3
60 40%
Virtuális magánhálózati
60%
Gov + NP
5
1 80%
100%
Egyéb adat- és üzleti kommunikáció
Bázis: adatátviteli szolgáltatásra fordított kiadások [m Ft], Total=1801 [Business=1717, Gov+NP=83] [250+ fő=101, 50-249 fő=484, 10-49 fő=302]
52
250+ fő
20
63
50-249 fő
20
50
10-49 fő 20%
Magyar Telekom
3
26 67
0%
25
15 27
40% Invitel
60% GTS
12 4 04
80%
100% Egyéb
Bázis: adatátviteli szolgáltatásra fordított kiadások [m Ft], Total=1801 [Business=1717, Gov+NP=83] [250+ fő=101, 50-249 fő=484, 10-49 fő=302]
•
A piacstruktúrát tekintve a bérelt vonali és a virtuális magánhálózati technológia is jelentősnek számít, a bevételek közel fele-fele ezekből származik. A bérelt vonali részesedés a kormányzati és a 250+ fős szervezetek adatkommunikációs piaca esetében a legmagasabb.
•
E részpiacon a legnagyobb szolgáltatónak a Magyar Telekom számít, mely a bevételek több mint felét [60%] realizálja. Az Invitel részesedése 23%. A GTS piaci részesedése 5% körüli. *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők 92
Adatátvitel | Hűségszerződés Adatátviteli szolgáltatásra vonatkozó [aláírt] hűségszerződés hossza
Mit tennének, amennyiben jelenleg nem lenne érvényes hűségszerződésük?* Total
NT/NV 7%
1 év 13%
46
Business
36
43
38
Gov + NP
Nem írtak alá hűségnyilatkoza tot 28%
41
50-249 fő
2 évnél hosszabb 11%
Bázis: adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek, Total=4661 [Business=3822, Gov+NP=839] [250+ fő=558, 50-249 fő=1094, 10-49 fő=3008]
8
6
3 10
6
92
250+ fő
2 év 40%
3
21 3 2 38
54
10-49 fő
47 0%
3 5
14
39 32
22 4 4
20% 40% 60% 80% Biztosan maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg szolgáltatót váltanánk Biztosan szolgáltatót váltanánk NT/NV
12
4 100%
Bázis: jelenleg érvényes hűségszerződéssel rendelkező szervezetek, Total=2593 [Business=2275, Gov+NP=318] [250+ fő=307, 50-249 fő=559, 10-49 fő=1727]
•
A közvetlen adatátviteli szolgáltatásra a vizsgált szervezetek több mint negyede semmilyen hűségnyilatkozatot nem írt alá, míg fennmaradó részük leginkább 1-2 éves hűségnyilatkozatokat tett. Az ennél is hosszabb elköteleződésre 11%-uk vállalkozott.
•
A hűségnyilatkozatok többsége mostanra már csak rövid ideig érvényes. Egy éven belül a jelenlegi hűségszerződések fele nem lesz hatályos [13%-uk már jelenleg is hatályát vesztette], mely a tavalyi eredményekhez képest szignifikánsan magasabb arány.
•
A jelenleg érvényes hűségszerződéssel rendelkező szervezetek nagy része akkor is maradna a szolgáltatójánál, ha nem lenne ilyen szerződése. Ez az arány szignifikánsan magasabb, mint előző évben. *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők 93
Adatátvitel | Szolgáltatások ára, minősége Ár és minőség viszonyának megítélése az adatátviteli szolgáltatás esetében Az ár a fontosabb 3% NT/NV 5%
A minőség a fontosabb 16%
Adatátviteli számla változása az 1 évvel ezelőtti helyzethez képest Total
3
92
213
Business
3
94
22
Gov + NP 1
95
4
250+ fő 1 6 50-249 fő
86
3
88
10-49 fő 2 Egyformán fontos az ár és a minőség 76%
Bázis: adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek, Total=4661 [Business=3822, Gov+NP=839] [250+ fő=558, 50-249 fő=1094, 10-49 fő=3008]
0%
31 4 32 5
97 20%
40%
1 60%
80%
100%
Az utóbbi 1 évben jelentősen növekedett
Az utóbbi 1 évben kis mértékben növekedett
Az utóbbi 1 évben nem változott
Az utóbbi 1 évben kis mértékben csökkent
Az utóbbi 1 évben jelentős mértékben csökkent
NT/NV
Bázis: adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek, Total=4661 [Business=3822, Gov+NP=839] [250+ fő=558, 50-249 fő=1094, 10-49 fő=3008]
•
A közvetlen előfizetők többsége [76%] az árat és a minőséget egyformán fontosnak ítélte, 16%uknak pedig a minőség a fontosabb. Az ár a megkérdezettek csupán 3%-a számára a legfontosabb tényező.
•
A megkérdezettek többsége az elmúlt egy évben úgy érezte, hogy nem változtak adatátviteli kiadásaik, emellett a tavalyi évhez képest jóval csökkent azok aránya, akik kis mértékű csökkenést tapasztaltak az adatátviteli szolgáltatásokra fordított kiadásaik terén. Tavalyhoz képest a vállalkozások és az 50 fő alatti szervezetek körében jóval kevesebben jelezték, hogy csökkentek volna adatátviteli kiadásaik. 94
„Machine-to-machine”-adatkártya | Penetráció „Machine-to-machine”-adatkártya-használat fő területei [TOP 5]
M2M-adatkártya-előfizetés és -használat Total
6 5
87
2
Business
7
86
2
Gov + NP
32
6
Gépjárműflottakövetés
35
Online pénztárgép
250+ fő
93 22
7
70
1
50-249 fő
7 4
87
3
10-49 fő
5 5
88
2
0% Közvetlen előfizetők
20%
40%
31
2
60%
Nem közvetlen előfizetés
80% Nem használnak
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
100% NT/NV
Objektumvédelem, biztonságtechnika
29
Gáz-, víz-, villanymérő órák
11
Épületen belüli eszközök vezérlése
7 0%
10%
20%
30%
40%
50%
Bázis: „machine-to-machine”-adatkártya-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=4296 [Business=3864, Gov+NP=433] [250+ fő=401, 50-249 fő=724, 10-49 fő=3171]
•
A vizsgált szervezetek 11%-a, kb. 4300 szervezet használ „machine-to-machine”-adatkártyát, míg 6% rendelkezik közvetlen előfizetéssel. Az adatkártyát használó szervezetek hozzávetőleg 147 ezer közvetlen „machine-to-machine”-adatkártya-előfizetéssel rendelkeznek.
•
Az adatkártya leggyakoribb használati területei a gépjárműflotta-követés és az online pénztárgépek működtetése, emellett az M2M-adatkártyára előfizető szervezetek háromtizede objektumvédelmi, biztonságtechnikai célokra is igénybe veszi. 95
„Machine-to-machine”-adatkártya | Szolgáltatók, fejlesztés A következő 12 hónapban mely területeken terveznek bármilyen fejlesztést, beruházást? [TOP5 terület]
Szolgáltatói kapcsolatok*
Gépjárműflotta-követés Magyar Telekom
1,9
53
Objektumvédelem, biztonságtechnika
Telenor
27
Vodafone
24
0%
• •
Online pénztárgép
0,9
Gáz-, víz-, villanymérő órák
0,8
Raktározási tevékenység 20%
40%
60%
80%
0,5 0%
100%
Bázis: közvetlen „machine-to-machine”-adatkártya-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=2307 [Business=2033, Gov+NP=274] [250+ fő=298, 50-249 fő=446, 10-49 fő=1563]
•
1,2
1%
2%
3%
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
Az adatkártyát használó szervezetek 53%-ának van a Telekommal szerződése, ami kb. 94 ezer darab előfizetést jelent. A Telenorhoz kb. 44 ezer, a Vodafone-hoz kb. 10 ezer előfizetés köthető. Egy szervezet átlagosan 64 db adatkártyára fizet elő, és 70 ezer forintot költ egy hónapban adatkártyákhoz kapcsolódó szolgáltatásokra. A M2M-adatkártyák jövőbeli igénybevételét tekintve az várható, hogy a jelenleg is legnépszerűbb felhasználási területeken történhet további fejlesztés. Mintegy 1900 szervezet tervez beruházásokat, közülük 1700 cég eddig nem alkalmazott „machine-to-machine”-adatkártyákat. *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők 96
4.5. Televíziós szolgáltatás
97
Televíziókészülék | Penetráció Televíziókészülékkel rendelkezők aránya Total
Total
25
Business Gov + NP 250+ fő
7
250+ fő
58
56
50-249 fő
35
16
10-49 fő
21 0%
13
Gov + NP
49
10-49 fő
11
Business
18
50-249 fő
Televíziókészülékek átlagos száma [db]
20%
40%
60%
80%
100%
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
3 0
10
20
30
40
50
60
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
•
A vizsgált szervezetek negyede rendelkezik – legalább egy – működő televíziókészülékkel. A kormányzati és nonprofit szférában jóval magasabb arányban [49%] fordul elő televíziókészülékkel rendelkező szervezet, mint a vállalati körben [18%].
•
A penetráció mértéke összefüggést mutat a mérettel; minél nagyobb egy szervezet, annál magasabb a tévékészülékkel rendelkezők aránya, illetve a tévékészülékek átlagos száma.
•
A megközelítőleg 10 ezer, televízióval rendelkező szervezet összességében kb. 105 ezer tévékészülékkel rendelkezik. 98
Fizetős tévészolgáltatás | Penetráció Igénybe vesznek-e „fizetős” televíziós szolgáltatást? Total
51
Business
1
47
Gov + NP
1
38
11
58
250+ fő
9
42 2
63
50-249 fő
2
57
10-49 fő
2
48
0%
10%
20%
1
30%
Közvetlen előfizetők Magánszemély előfizetését használják Egyetlen tévékészüléken sem néznek tévéadást
7
40%
33 11
7
33
10
50%
24
42
60%
70%
80%
90%
100%
Más jogi személy előfizetését használják Csak ingyenes tévéadást néznek
Bázis: működő tévékészülékkel rendelkező szervezetek, Total=9748 [Business=5680, Gov+NP=4068 [250+ fő=795, 50-249 fő=2288, 10-49 fő=6665]
•
A tévékészülékkel rendelkező szervezetek 51%-a [kb. 5000 szervezet] fizet elő közvetlenül, vagyis a szervezet nevében televíziós szolgáltatásra, míg több mint harmaduk alapvetően nem tévéadások nézésére, hanem egyéb célra használja a készüléket. Emellett 9% azon szervezetek aránya, ahol kizárólag ingyenes adást néznek.
•
A legnagyobb szervezetek körében magasabb a televíziós szolgáltatásra előfizetők aránya.
99
Televíziós szolgáltatás| Technológiák Technológiák penetrációja Total
26
Business
46
18
8
48
Gov + NP
11
36
31 4 1
45
26
49
8
50-249 fő
27
46
13
10-49 fő
26
46
10%
20%
30%
40%
Analóg kábeltévé Fizetős műholdas tévé Fizetős digitális földfelszíni sugárzás [MinDig TV Extra] Egyéb ingyenes megoldás
50%
7 60%
70%
2
17 6
250+ fő
0%
13
1
31 7
31
2
14
2 3
4
14
80%
90%
8 3 100%
Digitlis kábeltévé IPTV Ingyenes digitális földfelszíni sugárzás [MinDig TV]
Bázis: fizetős vagy ingyenes televíziós szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, Total=6019 [Business=3288 , Gov+NP=2731 ] [250+ fő=602, 50-249 fő=1527, 10-49 fő=3891]
•
A legelterjedtebbnek a digitális [46%], valamint az analóg [26%] kábeltévé számít, a televíziós szolgáltatást igénybe vevő szervezetek közel háromnegyede kábeltelevízióra fizet elő.
•
A vizsgált szervezetek 8%-a műholdas tévén és kb. 7%-uk ingyenes digitális földfelszíni sugárzáson keresztül fogja a televíziós adásokat.
•
A kormányzati és nonprofit szegmensben a vállalatokhoz képest magasabb arányban fizetnek elő kábeltévé-szolgáltatásra. 100
Fizetős tévészolgáltatás | Piacrészesedés Melyiket nevezné a vállalkozás / intézmény szempontjából a „fő” fizetős televíziós szolgáltatónak? Magyar Telekom 16% Antenna Hungária 3%
NT/NV 12%
Egyéb 30%
Digi 14% Invitel 3%
UPC 22%
Egy szervezetre jutó átlagos havi költés [ezer Ft] Total
8,8
Business
8,7
Gov + NP
9,0
250+ fő
25,4
50-249 fő
9,0
10-49 fő
6,1 0
Bázis: fizetős televíziós szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, Total=5129 [Business=2674, Gov+NP=2454], [250+ fő=515, 50-249 fő=1370, 10-49 fő=3243]
• •
•
5
10
15
20
25
30
Bázis: fizetős televíziós szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, Total=5129 [Business= 2674, Gov+NP=2454], [250+ fő=515, 50-249 fő=1370, 10-49 fő=3243]
A szervezetek több mint negyede fő televíziós szolgáltatójaként a UPC-t nevezte meg, a Telekomot 16%, míg a Digit 14% tartja elsődleges szolgáltatójának. A fizetős tévészolgáltatást igénybe vevő szervezetek havi szinten átlagosan 8,8 ezer forintot fizetnek előfizetéseik után. Összességében mintegy havi 45,2 millió forintra tehető a fizetős televíziós szolgáltatások üzleti és intézményi előfizetőinek piaca. A többi távközlési szolgáltatás piacához mérten ez elenyésző összeg. 101
5. Bundling
102
Bundling | Attitűdök Bundling-konstrukció hátrányai
Bundling-konstrukció előnyei Egyszerű ügyintézés, mert egy szolgáltatóval állnak kapcsolatban
22
Egy számla, egyszerű számlázási rendszer, átláthatóság
24
42 36
59
Nagy mértékű kiszolgáltatottság meghibásodás esetén
32 42 12 8
29
Esetleges technológiai akadályok, megvalósíthatósági problémák
12 5
26 16
Üzletmenet folytonosságának nagyobb veszélyeztetettsége
9 5 2 1
28 8
Jobb alkupozíció, fontosabb ügyfelek lesznek a szolgáltatónál
Túlzott mértékű függőség egy szolgáltatótól
Más szolgáltatók részajánlatait nem tudják igénybe venni
Mennyiségi kedvezmények Egy partner, amely kiismeri és megoldja a szervezet igényeit
62
45
Integrált szolgáltatás, átjárhatóság
12 1
Nem áll rendelkezésre elég információ a konstrukcióról
Nem lát előnyt
18
Nincs félelme, nincs hátránya
0% Előnyök
20%
40%
60%
80% 100%
Legfőbb előny
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
47
0% Hátrányok
20%
40%
60%
80%
100%
Legfőbb hátrány
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
•
Több szolgáltatás együttes igénybevételének vonzereje elsősorban az egyszerűbb ügyintézésben, a számlázásban és a kedvezményekben rejlik. A kedvezmények driver-szerepe a legerősebb, ezt említik legtöbben a konstrukció legfőbb előnyeként.
•
A megoldással kapcsolatos aggodalmak elsősorban az egy szolgáltatótól való függőség, illetve a kiszolgáltatottság terén jelentkeznek. A válaszadók 47%-a ugyanakkor egyáltalán nem lát hátrányt. 103
Bundling | Penetráció, szolgáltató-kapcsolatok Szolgáltatói kapcsolatok
Bundling-penetráció Total
54 54
Business
56 56
100% 80%
50 49
Gov + NP 250+ fő
53 55
50-249 fő
57 56
0%
20%
70
67
67
55
60% 40%
24 15
20%
54 54
10-49 fő
68
67
0% 40% 2015
60%
80%
100%
2014
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
16 87
0 Total
88
4
1
4
Business
Magyar Telekom
GTS
98
33
Gov + NP Invitel
1
5
18 10
250+ fő UPC
977
16 4
97
50-249 fő
10-49 fő
2
Telenor
3
Vodafone
Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, Total=21 638 [Business=17 369, Gov+NP=4269 ] [250+ fő=733, 50-249 fő=3850, 10-49 fő=17 055]
•
Távközlési szolgáltatásokat csomagban a legalább 10 fős szervezetek 54 százaléka, azaz kb. 21,6 ezer vállalat, intézmény és nonprofit szervezet vesz igénybe. 2014-hez képest ez nem mutat jelentős eltérést.
•
A bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek kétharmada a Magyar Telekomnál fizet elő. Az Inviteltől 15% vesz igénybe csomagban távközlési szolgáltatásokat.
•
A UPC, a Telenor és a Vodafone egyelőre kevés bundled-ügyfél számára szolgáltat. 104
Bundling | Csomagban igénybe vett szolgáltatások Csomagban igénybe vett szolgáltatások száma [db]
Igénybe vett távközlési szolgáltatások a bundling-csomagban
Total
66
16
18
Fix telefon
87
Business
66
15
19
Vezetékes, mikrohull. és műholdas internet
86
Gov + NP
68
250+ fő
20
50
18
11
Mobiltelefon-szolgáltatás
36
31 Mobilinternet-kártya
50-249 fő
62
20
30
19 TV- / multimédia-szolgáltatás
10-49 fő
67 0%
20% 2 db
15 40%
60% 3 db
80%
100%
4+ db
Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, Total=21 638 [Business=17 369, Gov+NP=4269 ] [250+ fő=733, 50-249 fő=3850, 10-49 fő=17 055]
• • • •
8
17 Egyéb adatkommunikáció
5 0%
20%
40%
60%
80%
100%
Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, Total=21 638 [Business=17 369, Gov+NP=4269 ] [250+ fő=733, 50-249 fő=3850, 10-49 fő=17 055]
A bundling-megoldást használó szervezetek 66%-a két, 34%-a pedig három vagy annál több szolgáltatást vesz igénybe egy csomagban. A bundling-szolgáltatások igénybevevői leggyakrabban a fix telefont [87%] és vezetékes internetet [86%] veszik igénybe a bundling-csomag keretében. 2014-hez képest a legnagyobb változást a csomagban fix telefonnal rendelkezők arányának megközelítőleg 8 százalékpontos növekedése jelenti. A távközlési szolgáltatások mellett a Magyar Telekom ügyfélkörében már elkezdődött a gáz- és a villamosenergia-szolgáltatás csomagolása is, de ennek penetrációja jelenleg még viszonylag alacsony [3% körüli]. 105
Bundling | Tervek A jövőben várhatóan ugyanezeket a szolgáltatásokat fogják egy csomagban igénybe venni? [jelenlegi igénybevevők]
Jövőbeli igénybevételi hajlandóság [jelenleg bundlingot igénybe nem vevő szervezetek] Skálás kérdés: 1=Biztosan nem vennék igénybe, 5=Biztosan igénybe vennék
Total
94
11 4
Total
4 4
85
7
1,57
Business
95
11 3
Business
4 4
86
6
1,55
Gov + NP
94
6
250+ fő
89
50-249 fő
96
14
10-49 fő
94
11 4
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Igen, ugyanezeket a szolgáltatásokat Csomagban, de más szolgáltatásokat A jövőben nem vesznek igénybe csomagban szolgáltatásokat NT/NV Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, Total=21 638 [Business=17 369, Gov+NP=4269 ] [250+ fő=733, 50-249 fő=3850, 10-49 fő=17 055]
• • •
Gov + NP 3 4
84
9
1,52
83
7
1,51
42 5 250+ fő 3 7 50-249 fő
4 7
82
7
1,58
10-49 fő
4 3
86
6
1,55
0% Top [4-5]
20%
40% Mid [3]
60% Down [1-2]
80%
100% NT/NV
Bázis: összecsomagolt távközlési szolgáltatásokat jelenleg igénybe nem vevő szervezetek
A bundling-megoldást igénybe vevő szervezetek jelentős többsége továbbra is a jelenlegi szolgáltatáskombinációt kívánja egy csomagban igénybe venni. A szolgáltatáscsomagoktól az eddigiekben elzárkózók [bundlingot igénybe nem vevő szervezetek] mindössze 4%-a mutat komoly érdeklődést e lehetőség iránt. A bundling-megoldások igénybevétele iránt érdeklődő szervezetek elsősorban a vezetékesinternet[88%] és a vezetékestelefon-szolgáltatás [83%] iránt érdeklődnek. Háromnegyedük legalább 20%-os kedvezményt várna a csomagolt szolgáltatások igénybevétele esetén. Tavaly óta jelentősen nőtt azok aránya, akiknek nincs bundling-megoldása és nem is akarnak ilyet. 106
6. Fogyasztói magatartás, panaszok
107
Fogyasztói panaszok kezelése I. Felmerült probléma valamely távközlési szolgáltatással az elmúlt 12 hónapban
Felmerült probléma az adott szolgáltatással az elmúlt 12 hónapban
Total
28
Vezetékes telefon
Business
28
Vezetékes internet
Gov + NP
28
Mobiltelefon
250+ fő
13 19 7 3
Mobilinternet
32
50-249 fő
29
Adatkommunikáció
1
10-49 fő
28
Fizetős TV
1
0%
20%
40%
60%
80%
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
100%
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
•
A vizsgált szervezetek mintegy negyedénél merült fel probléma a távközlési szolgáltatásokkal az elmúlt év során.
•
A problémák leggyakrabban a vezetékes internetet és a vezetékes telefont érintik, ritkábban a mobiltelefont.
108
Fogyasztói panaszok kezelése II. Megkeresték-e a szolgáltatót a problémával? Vezetékes telefon
Megnyugtatóan rendezett problémák aránya
92 Vezetékes telefon
Vezetékes internet
91
92
Vezetékes internet Mobiltelefon
92
Mobilinternet
92
Mobiltelefon
81
Adatkommunikáció
Fizetős TV
83
Fizetős TV
20%
40%
73
Mobilinternet
Adatkommunikáció
0%
84
60%
80%
Bázis: adott szolgáltatással problémát tapasztaló szervezetek
100%
91
82 95
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Bázis: adott szolgáltatással kapcsolatos problémát a szolgáltatónak jelző szervezetek
•
A felmerült problémákkal az érintett szervezetek az esetek döntő többségében meg is keresték a szolgáltatót.
•
Az esetek nagy többségében a felmerült nehézségeket közös erővel sikerült megnyugtatóan rendezni.
109
Ingatlanon belüli monopólium Ingatlanon belüli monopólium megítélése
Hallottak-e már róla?
Skálás kérdés, 1=Egyáltalán nem ért egyet; 5=Teljes mértékben egyetért
Total
3
25
67
5
Teljesen jogszerű, a jelenlegi magyar jog ezt megengedi
Business
4
25
67
5
Üzletileg teljesen etikátlan, elfogadhatatlan
70
10 10 9
4,19
Gov + NP 2
27
68
3
Korlátozza a szabad versenyt a szolgáltatók között
71
12 7 10
4,29
29
3,77
250+ fő
3
50-249 fő 3 10-49 fő
3 0%
33
60
31
63
23 20%
4 3
69 40%
60%
5 80%
100%
Igen, hallottunk róla és történt is már velünk ilyen Hallottunk a jelenségről, de velünk még nem történt ilyen Nem hallottunk még ilyenről NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
24
11
Többnyire korrupció áll a hátterében
42
Ezek sok esetben nem is valódi távközlési szolgáltatók
19
27
Az államnak tennie kellene valamit, hogy ezt visszaszorítsa
21
Mid [3]
20%
26
10
18
54 0%
Top [4-5]
39
34 23
40%
60%
Down [1-2]
2,59
8 80%
3,16 15
3,92
100%
NT/NV
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
•
Az ingatlanon belüli távközlési monopóliumokról a megkérdezettek negyede hallott már, 3% volt is ilyen helyzetben a cégével.
•
A megkérdezettek döntő többsége etikátlannak és versenykorlátozónak érzi ezt az ingatlanfejlesztői gyakorlatot.
110
Hűségszerződés hossza, lejárata, meghosszabbítása Mikor jár le a jelenlegi hűségszerződésük? [jelenlegi szerződés megkötésekor hűségnyilatkozatot aláírók]
Telkó-előfizetésekre vonatkozó [aláírt] hűségszerződés hossza Fix telefon
17
Mobiltelefon
55
8
Fix internet
3
21
78 15
5 5 6 3
59
3
19
5
Fix telefon
28
Mobiltelefon
15
Fix internet
5
75
6
17
13
40
11
28
1 év
20%
2 év
2 évnél hosszabb
40%
60%
80%
Nem írtak alá hűségnyilatkozatot
Bázis: közvetlen előfizetéssel rendelkezők
6
33 30
5
25
28
46
32
6 10
36
3 8
6
7 0%
0%
32 13
14
24
11 3 Adatkom
Adatkom
26
15 26
Mobilinternet
Mobilinternet
17
100% NT/NV
Már lejárt Több mint 1 év múlva
20%
40% 6 hónapon belül NT/NV
60%
80%
100%
7-12 hónapon belül
Bázis: közvetlen előfizetéssel rendelkezők, akiknek van/volt a mostani előfizetéseikhez kapcsolódó hűségszerződésük
•
Létező szolgáltatói gyakorlat, hogy a telkó-szolgáltatók a hűségidő automatikus meghosszabbításával akadályozzák meg a váltást.
•
Ezt a szervezek mintegy 7%-a élte meg akadályként valamely szolgáltatás kapcsán az elmúlt 3 évben, de fontos látni, hogy szervezeti passzivitás miatt a látencia vélhetően igen magas.
•
Három csoportban [szignifikánsan] magasabb az ilyet tapasztalók aránya az átlagosnál: egyrészt a férfiaknál [9%], másrészt a vállalati szférában [9%], harmadrészt pedig a távközlési kiadásaikban a következő 12 hónapban csökkenést váróknál [18%]. 111
7. Teljes távközlési piac
112
Piacméret- és -részesedési mérések területei Vizsgált piacok A vizsgált célcsoportok [„elemzési szegmensek”] teljes távközlési piacát 4 részpiac* mérési eredményeinek uniójaként rekonstruáltuk:
Adat- és üzleti kommunikációs szolgáltatások
Internetszolgáltatás
Fix telefónia
Mobiltelefónia
*Az ötödik, televíziós részpiac eredményeit a tévészolgáltatás üzleti szegmensben tapasztalt rendkívül csekély súlya miatt nem vesszük figyelembe. 113
Penetráció és szolgáltató-kapcsolatok Penetráció és szolgáltató-kapcsolatok Fix telefon
91
Mobiltelefon
90
5
Fix internet
88
10
Mobilinternet
38
Adat
12 0%
6
Magyar Telekom, vezetékes
Közvetlen üzleti előfizetés
72
Magyar Telekom, mobil
2
58
Invitel
28
Telenor
27
Vodafone
8 20%
Bármilyen távközlési szolgáltatásra közvetlen üzleti előfizetők a piac legjelentősebb szolgáltatóinál
40%
60%
80%
Egyéb szolgáltatás használata
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
100%
20
UPC
14
GTS
4 0%
20%
40%
60%
80%
100%
Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 016 [Business=30 753, Gov+NP=8263] [250+ fő=1372, 50-249 fő=6547, 10-49 fő=31 097]
•
A vezetékes telefon, mobiltelefon és internet használata csaknem az összes legalább 10 fős szervezetre jellemző, míg a mobilinternet megközelítőleg kétötödüknél lelhető fel. Egyedül az adatkommunikációs szolgáltatások számítanak kevésbé elterjedtnek, de még ezeket is a szervezetek 20%-a használja.
•
A Magyar Telekom [vezetékes: kb. 27,8 ezer ügyfél, mobil: kb. 22,6 ezer ügyfél] pozíciója a legkedvezőbb az ügyfélalapú részesedéseket tekintve. Utána az Invitel és a Telenor következik 10,8 -10,8 ezer ügyféllel. 114
Piacméret és -struktúra Távközlési szolgáltatások piaca 2015-ben [nettó, millió Ft] Fix MobilInternet telefónia telefónia
Business 17 129
60 669
Gov + NP
6 704
6 950
250+ fő
7 997
18 194
17 358 4 200 4 847
Adat- és üzleti komm.
Total
20 609
115 765
1 000 12 175
Piacstruktúra Total
18
Business
15
Gov + NP
36
18 109
6 580
5 805
36 957
10-49 fő
9 732
31 317
10 131
3 630
54 810
250+ fő
19
50-249 fő
17
10-49 fő
18 0%
67 619
21 558
16
15
18
37
22
5
42
11
28
43 213
6 463
23 833
52
16
18 854
50-249 fő
Total
50
21 609 134 619
Bázis: teljes 2015-ös távközlési kiadás [m Ft], Total=134 619 [Business=115 765, Gov+NP=18 854 ] [250+ fő=43 213, 50-249 fő=36 957, 10-49 fő=54 810]
Fix telefónia
49
18 57
20%
40%
Mobiltelefónia
16 18
60% Internet
80%
7 100%
Adat és üzleti komm.
Bázis: teljes 2015-ös távközlési kiadás [m Ft], Total=134 619 [Business=115 765, Gov+NP=18 854 ] [250+ fő=43 213, 50-249 fő=36 957, 10-49 fő=54 810]
•
A távközlési szolgáltatások teljes piacát mintegy 135 milliárd forintra becsüljük. A piac legnagyobb hányadát [52%] a mobiltelefónia, 18%-át az adatkommunikáció, 15-15%-át pedig az internetes kiadások és a fixtelefonpiac adja.
•
Az állami és nonprofit szervezeteknél a fix-kiadások aránya felülreprezentált, ezzel párhuzamosan a mobilkiadásaik kisebb súllyal szerepelnek a teljes intézményi és nonprofit piacon belül.
•
A legalább 250 fős szervezeteknél az adatkommunikációs kiadások az átlagosnál magasabb arányban járulnak hozzá a teljes piachoz. 115
