2009/116 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 116. szám
2009. szeptember 10.
Távközlés, internet, kábeltelevízió, 2008 1. ábra
A tartalomból 1
Összefoglalás
2
Telefonszolgáltatás
2
Vezetékestelefon-szolgáltatás
2
Mobiltelefon-szolgáltatás
2
A vezetékes- és a mobiltelefon-forgalom adatainak összehasonlítása
3
Internetszolgáltatás g
4
Kábeltelevízió-szolgáltatás
A távközlési szakágazat gazdasági mutatói Milliárd forint
Előző év=100% 130
1 200 1 050 900 750 600 450 300 150 0
120 110 100 90 80 70 2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008a
Nettó árbevétel (milliárd forint) Beruházás (milliárd forint) Nettó árbevétel indexe (előző év = 100% ) Beruházás indexe (előző év = 100% ) a Előzetes adat.
Összefoglalás
A korábbi évekhez hasonlóan a távközlési szolgáltatások 2008-ban is nagy fejlődésen mentek keresztül. A szélessávú internet terjedésével már szinte teljesen eltűnt a betárcsázós hozzáférés; a mobiltelefonálás egyre jobban visszaszorítja a vezetékes vonalak használatát; s egyre népszerűbb a digitális kábeltévé-szolgáltatás is. A vezeték nélküli kategórián belül a mobil internetesek (pl. GPRS, EDGE, 3G/HSDPA alapú internetszolgáltatás) csoportja egy év alatt 60%-kal gyarapodott: a 12 millió feletti darabszámú mobil-előfizetés jóval nagyobb potenciális ügyfélkört jelent, mint a 2,2 millió kábeltévés, vagy a 3,1 millió telefonvonalhoz tartozó előfizető. A mobilszolgáltatás piacán továbbra is nagy verseny van, ugyanakkor nem rendeződtek át lényegesen az erőviszonyok. Mindhárom szolgáltatónak célja a mobil internet terjesztése, mind földrajzi értelemben, mind ügyfélszám tekintetében. Háromszor akkora ütemben növekedett egy év alatt a kábeltévés internetszolgáltatás ügyfélköre, mint az xDSL-é, s egyre inkább számolni kell az egyéb kategóriában számon tartott LAN-, vagy optikai internettel is. A televízióműsor-terjesztés piacán új szereplő, a Magyar Telekom műholdas tévéje, a T-Sat megjelenése növelte a versenyt. Egyre több cég kínál IPTV-szolgáltatást telefonvonalon keresztül; továbbá elindult a földi digitális műsorszórás, és elérhetőek már a nagy felbontású tévéműsorok (HD) is. A jelentősebb kábelszolgáltatók – és számos kisebb is – árulnak digitális csomagokat, amelyekkel több műsort, jobb képminőséggel, kiegészítő funkciókkal és drágábban tudnak értékesíteni. Előzetes adatok szerint 2008-ban a távközlési szakágazatban a – legalább 5 főt foglalkoztató – vállalkozások nettó árbevétele 1182 milliárd forint volt, folyó áron 5%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A beruházások értéke 145 milliárd forint, folyó áron 20%-kal magasabb, mint 2007ben. A távközlési szakágazatban 2008-ban 15,8 ezer főt, az előző évinél 2%-kal kevesebbet foglalkoztattak főállásban, teljes munkaidőben. A havi bruttó átlagkereset 454 ezer forint volt, 5%-kal több, mint 2007-ben, illetve jóval magasabb a 199 ezer forintos nemzetgazdasági átlagnál.
Az árbevétel csökkenésében számos tényező közrejátszik – így az is, hogy több nagyobb árbevételű cég kikerült a távközlési szakágazatból (például az információtechnológiai körbe), ezért ezeknek az adatai már ott jelennek meg. Folyamatosan csökken továbbá a vezetékes vonalak száma és a hívások összesített időtartama, s bár nőnek a mobiltelefon-, internet- és kábeltévé-szolgáltatás volumenadatai, 2004 óta mérséklődnek a távbeszélő-szolgáltatás fogyasztói árai. 2008-ban 0,4%-os árcsökkenés következett be, 6%-os infláció mellett. Tapasztalati úton is megállapítható, hogy az új csomagok bevezetésétől számított egy év elteltével mind az internetezéshez, mind a mobiltelefonáshoz lehet a bevezető időszakihoz képest kisebb díjú, de azonos tartalmú szolgáltatáscsomagot találni a piacon. 2. ábra Átlagos hívásidőtartam és a fogyasztói árak Átlagos hívásidő (perc) 3,5
Árindex (előző év =100% ) 110 108 106 104 102 100 98 96 94 92 90
3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Vezetékes hálózatból kiinduló hívások átlagos ideje (perc) Mobilhálózatból kiinduló hívások átlagos ideje (perc) Távbeszélő-szolgáltatás fogyasztóiár-indexe (előző év = 100% ) Fogyasztóiár-index (minden termékre és szolgáltatásra, előző év = 100% )
2
Statisztikai tükör 2009/116
Távközlés, internet, kábeltelevízió, 2008
Telefonszolgáltatás
Vezetékestelefon-szolgáltatás A távközlésen belül a telefonos szolgáltatások területét 2008-ban – hasonlóan a korábbi évekhez – a mobilkészülékek térnyerése határozta meg a vezetékes telefonokkal szemben. A vezetékes vonalak száma 5%-kal csökkent 2008-ban, annak ellenére, hogy fokozatosan terjed a kábeltelevíziós hálózaton keresztül történő telefonálás lehetősége is (a vonalak több mint 8%-án). 2008 végén az országban 3 millió 115 ezer vezetékes telefonvonal működött, ez 2002-ben 555 ezerrel több volt. Az összes vezetékes vonalból 2 millió 556 ezer volt hagyományos, 559 ezer volt ISDN – előbbiek száma 167 ezerrel, utóbbiaké 18 ezerrel csökkent egy év alatt. 2008-ban 100 lakosra 31,1 vezetékes fővonal jutott, egy évvel korábban 32,7. Az elterjedtségi mutató nemzetközi összehasonlításban1 meglehetősen alacsony, nem éri el az uniós átlagot (46), ugyanakkor – Szlovéniát és Észtországot leszámítva – magasabb, mint a kelet- és a közép-európai országokban (pl. Szlovákiában 20, Csehországban 22). Az unióban a legmagasabb értéket Németország képviseli, ott 62 vonal jutott 100 lakosra. Az európai országok zömére elmondható, hogy a vezetékes telefonálás elterjedtségi mutatói folyamatosan csökkennek az utóbbi években. Magyarországon belül a legtöbb vezetékes vonal ezer lakosra Budapesten jut (507), a legrosszabb mutatókkal Észak- és Dél-Alföld megyéi rendelkeznek (238, illetve 246). Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyék adata volt a legalacsonyabb (211, illetve 237), ami nagymértékben korlátozza ott az xDSL-internet terjedését is. A vezetékes telefonokról kezdeményezett beszélgetések száma – internethívások nélkül – egy év alatt közel kétszer akkora ütemben csökkent a fővonalakéhoz képest. A 9%-os mérséklődés (2007-ben 15%) következményeként valamivel kevesebb mint 2 milliárd volt 2008-ban a kezdeményezett beszélgetések száma. A betárcsázós (dial-up) internet szerepének zuhanása és a szélessávú kapcsolatok rendkívül markáns térnyerése nyomán az internethívások száma és időtartama is erőteljesen, 58–62%-kal mérséklődött 2007-hez képest. A kedvezményes telefontarifáknak és előfizetői csomagoknak is köszönhetően a beszélgetések (internethívások nélküli) átlagos ideje 2%-kal bővült 2007-hez viszonyítva. 3. ábra Vezetékes hívások időtartamának megoszlása % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Magyarországon továbbra is a feltöltőkártyás előfizetések (pre-paid) a gyakoribbak, annak ellenére, hogy részarányuk évről évre csökken: 2008 végén az összes előfizetésen belül 61% volt. A mobiltelefonok elterjedtsége magasnak mondható: 100 lakosra – az uniós átlaggal azonos számú – 122 előfizetés jutott, a 2002–2008 közötti (EU–27-re számított) átlagos növekedési ütemük is megegyezett az unióssal (évi 10%). 2008-ban a mobiltelefon-szolgáltatásból eredő nettó árbevétel (469 milliárd forint) folyó áron 1%-kal volt kevesebb, mint 2007-ben. A mobilhálózatokból kezdeményezett hívások száma közel 7,8 milliárd volt 2008-ban. 8%-kal több hívást kezdeményeztek 2007-hez képest, ez a korábbi éves növekedésnél kicsivel magasabb. A mobilhívások időtartama megközelítette a 15,8 milliárd percet, ami az egy évvel korábbinál 15%-kal nagyobb, csaknem megegyezik a 2007-es növekedési ütemmel. Továbbra is meghatározó a saját hálózaton belüli hívásforgalom, aránya évek óta növekszik, a beszélgetések több mint 63%-a már ott zajlik. A vezetékes- és a mobiltelefon-forgalom adatainak összehasonlítása A mobilhálózatokban kezdeményezett hívások száma már majdnem négyszer annyi, mint a vezetékes hálózatokban kezdeményezetteké, összes idejét tekintve pedig annak 2,5-szerese. A mobilhívások a telefonos beszélgetések számából 80, a beszélgetések időtartamából viszont csak 72%-kal részesednek. Így a vezetékes hálózatban kezdeményezett hívások átlagos ideje továbbra is jelentősen hosszabb: 2008-ban 3,1 perc volt (internethívások nélkül), szemben a mobilhálózat 2,0 perces átlagos idejével. 4. ábra Vezetékes vonalak és mobil-előfizetések száma, hívások időtartama Millió darab 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
Milliárd perc 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Távbeszélő fővonalak száma (millió darab) Mobiltelefon-előfizetések száma (millió darab) Vezetékes hálózatban kezdeményezett hívások időtartama (milliárd perc) Mobilhálózatból kezdeményezett hívások időtartama (milliárd perc)
2002
2003 Helyi
2004 Belföldi
2005
2006
2007
Nemzetközi
2008
Internet
Mobiltelefon-szolgáltatás A mobil-előfizetések száma – az egyre telítődő piacon – még mindig emelkedik, bár az ezredforduló környékén tapasztalható dinamikus növekedés 2006-ig fokozatosan mérséklődött. 2008 végén2 az előfizetések száma meghaladta a 12,2 milliót, ez majdnem négyszerese volt a vezetékes vonalakénak. 2008-ban – a megelőző éves bővüléssel megegyezően – 11%-kal, közel 1,2 millióval nőtt az előfizetések száma. 1 Nemzetközi Távközlési Unió (ITU), http://www.itu.int, 2009. június 30. 2 2009 I. negyedévében már csökkent a mobil-előfizetések száma.
A mobiltelefondíjak mérséklődését mutatja, hogy a küldött SMS-ek – amelyek az olcsóságuk miatt helyettesítői lehetnek a beszélgetésnek – számának 6%-os növekedése alatta marad a többi mutató bővülésének; a GPRS-adatforgalom pedig egy év alatt a hétszeresére nőtt. 2008-ban 1290 percnyi beszélgetés jutott egy mobil-előfizetésre, ez mérsékeltebb növekedés a korábbi időszakokhoz képest, illetve jóval kisebb, mint a vezetékes telefonon történt beszélgetések 1992 (internethívások nélkül 1927) perce. Ugyanakkor míg 2002-ben a vezetékes vonalak és a mobil-előfizetések számának összesített értékében 65%-kal volt jelen a mobiltelefon, addig 2008 végén ez az arány már 80%. A hívások darabszámát, illetve időtartamát tekintve 6 év alatt 1,5-, illetve 2,4-szeresére nőtt a mobilbeszélgetések aránya (internethívások nélkül 1,4-, illetve 1,9-szeres a változás).
5. ábra Vezetékes és mobilbeszélgetések időtartama és megoszlása Milliárd perc 18 15 12 9 6 3 0 2002
3
Távközlés, internet, kábeltelevízió, 2008
Statisztikai tükör 2009/116
% 100 90 80 70 60 50 40 30 2003
2004
2005
2006
2007
2008
Vezetékes hálózatból indított beszélgetések percideje (internetcélú hívások nélkül) Mobilbeszélgetések percideje Mobilbeszélgetések percidejének aránya az összes beszélgetésen belül (% )
internetszolgáltatást nyújtó vállalkozások száma. Erős koncentrációra utal, hogy a tizennyolc legnagyobb előfizetőszámmal rendelkező vállalkozás a közel 2 millió 311 ezer előfizető 88,3%-át tudhatta magáénak, a középméretű vállalkozásoknál az előfizetések 7,6%-a, az 1000 előfizetőnél kevesebbet számláló vállalkozásoknál az előfizetéseknek mindössze 4,1%-a volt jelen. Az internet-hozzáférési szolgáltatások összes nettó árbevétele 2007-ről 2008-ra 29,2 milliárd forinttal, 141,8 milliárd forintra bővült (25,9%-os növekedés). Az xDSL-előfizetésekből származó árbevétel összesen közel 6,4 milliárd forinttal, mintegy 64,6 milliárd forintra nőtt a 2007. évihez képest (11,1%-os éves növekedés). A kábeltévésinternet-előfizetésekből származó árbevétel 17,1%-kal bővült egy év alatt, a vezeték nélküli szegmensben 87,7%-os, az egyéb kategóriában 25,9%-os emelkedés volt tapasztalható. 6. ábra
Ország Európa ebből: Németország Románia Ausztria Nagy-Britannia Olaszország Egyesült Államok Egyéb Összesen
Ebből: mobil- Mobilhálózatból Hívások Hívások hálózatból indított hívások időtartama, időtartamának indított hívás, időtartamának millió perc megoszlása, % millió perc aránya, % 449
315
70
90
94
57
60
19
65
50
78
13
56
41
74
11
35
22
64
7
28
22
78
6
19
8
45
4
31 499
16 340
53 68
6 100
A nemzetközi bejövő hívások idejének szintén 90%-a származott 2007-ben3 Európából, a teljes mennyiség negyede Németországból, tizede pedig Nagy-Britanniából, illetve Hollandiából.
Internetszolgáltatás
A gazdaság és a társadalom informatizálódásának (az információs társadalom kialakulásának) egyik fokmérője a hálózatok és az internet elterjedése. Magyarországon az 1990-es évek elején jelent meg az internet. A 16–74 év közötti magyar lakosságból 2007-ben több mint 3,9 millióan (51,6%), 2008-ban mintegy 4,5 millióan (58,7%) használták az internetet. A tevékenységek ágazati osztályozási rendszerében (TEÁOR) önálló internetszolgáltatói szakágazat nem található, 2008-ban a szolgáltatók nagy része (55%-a) a távközlési szakágazatban fejtette ki tevékenységét, a tizennyolc nagyméretű4 internetszolgáltató közül tizenhét itt működik. A középméretű vállalkozások a távközlési (72,0%), az információtechnológiai szolgáltatás (9,3%), valamint a rádió-televízió műsorszolgáltatás, építőipar ágazatokhoz tartoznak. Az internetszolgáltatás szempontjából kisméretű vállalkozások legtöbbje a távközlési (48,7%), az információtechnológiai szolgáltatás (14,2%) és a kiskereskedelem ágazatban (8,7%) működik. 2007-től 2008-ig 77-tel, összesen 403-ra növekedett az
160 140 120 100 80 60 40 20 0 2002
2003
Kapcsolt vonal+ISDN
2004 xDSL
2005 Kábel-tv
2006
2007
Vezeték nélküli
2008 Egyéb
A piacon rövid idő alatt jelentős átrendeződés zajlott le. Az időközben korszerűtlenné vált modemes és ISDN-szolgáltatások előfizetői áttértek az xDSL-, a kábeles vagy a vezeték nélküli internetre, emellett újabb előfizetőket is tudtak szerezni a szolgáltatók. A vezeték nélküli előfizetéseken belül rendkívül hangsúlyos a mobil internet. Az internet-előfizetések száma 2003-tól 2008-ig több mint 28,2%-os éves átlagos növekedési ütemmel fejlődött. 2007-ről (1,8 millió) 2008-ra közel 479 ezer előfizetővel, 2 millió 311 ezerre gyarapodott az előfizetések száma. Hozzáférési szolgáltatás szerint az xDSL-nél 9,1%-os, a kábel-tv-csoportban 27,4%-os volt az előfizetőiszám-bővülés az előző évhez képest. A vezeték nélküli internetnél 2007-től 2008-ig 56,1%-kal nőtt az előfizetések száma, a modemeseké és az ISDN-előfizetőké összesen 60,7%-kal esett vissza a fenti időszakban. Az egyelőre alacsony részarányt képviselő, egyéb kapcsolaton keresztül internetező előfizetők száma 2,6-szeresére nőtt. 7. ábra Az internet-előfizetések száma hozzáférési szolgáltatások szerint Előfizetések száma (ezer darab)
1. tábla Vezetékes és mobilhálózatból indított (kimenő) nemzetközi hívások időtartamának megoszlása, 2008
Az internet-hozzáférési szolgáltatások nettó árbevétele
Árbevétel (milliárd forint)
A kimenő nemzetközi beszélgetések percidejének 90%-a irányult Európába. A legnépszerűbb célországok Németország, Románia, Ausztria, Nagy-Britannia, és Olaszország.
2500 2000 1500 1000 500 0 2002
2003
Kapcsolt vonal+ISDN
2004 xDSL
2005
2006
Kábel-tv
Vezeték nélküli
3 2007-es a legfrissebb adat. 4 Szolgáltatóméret: 10 000 internet-előfizető felett nagyméretű, 1000–10 000 közötti internet-előfizető esetén középméretű, 1000 internet-előfizető alatt kisméretű.
2007
2008 Egyéb
4
Statisztikai tükör 2009/116
Távközlés, internet, kábeltelevízió, 2008
2008-ban a 678 ezer vezeték nélküli előfizetés több mint 84%-át a mobil internet (pl.: GPRS, EDGE, 3G/HSDPA alapú internetszolgáltatás) adta, 2007-ben a 434 ezer darab vezetéknélküliinternet-előfizetés 82%-át nyújtották mobiltechnológián keresztül. A korábbi időszakoknak megfelelően tovább csökkent a kapcsolt és ISDN-vonali internetre előfizetők köre, 2007-ről 2008-ra 3,4%-ról 1,1%-ra. Növekedett viszont a kábeles, a vezeték nélküli és az egyéb kapcsolattípust választók száma. Az internetes kapcsolattípusok megoszlása jelentős változáson ment keresztül. 2007-hez képest az xDSL aránya 5,4 százalékponttal mérséklődött, a kábeltelevízió-hálózatos csoport 0,3, a vezeték nélküli internetet igénybe vevők köre 5,6 százalékponttal bővült. 2008-ban az internet-előfizetések régiós megoszlásánál kitűnik, hogy Közép-Magyarország rendelkezik az országos xDSL-előfizetések 45,1%-ával. A régió aránya ugyanakkor a kábeltelevíziós hálózaton elérhető internetnél 37,8%, a vezeték nélküli hálózaton elérhető internetnél (mobil internet nélkül) pedig csupán 15,5%. 2007-ben a fenti régió részesedése a kábeltelevízió-hálózaton elérhető internetnél még 40,8% volt. A tárgyévben a legalacsonyabb arányú (az országos adatnak csupán 7,9%-a) xDSL-előfizetéssel rendelkező régió a Dél-Dunántúl. A legkevesebb xDSL-kapcsolattípusú előfizetés Békés megyében volt, a legtöbb Budapesten. A kábeltelevízió-hálózaton keresztüli internetelérhetőség 2008-ban Nógrád megyében volt a legkisebb, annak ellenére, hogy 2007-hez képest 32,9%-kal, tehát az országos előfizetői szám növekedési üteménél 5,5 százalékponttal volt nagyobb ott a fejlődés. 2. tábla 1000 lakosra jutó xDSL- és kábelkapcsolati típusú internet 2008 végén Országok Ausztrália Ausztria Belgium Csehország Dánia Egyesült Államok Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Izland Kanada Koreai Köztársaság Lengyelország Luxemburg Magyarország Nagy-Britannia Mexikó Németország Norvégia OECD Olaszország Portugália Spanyolország Svájc Svédország Szlovákia Törökország Új-Zéland
xDSL
Kábel
199 139 164 68 226 103 259 266 135 218 151 316 130 77 72 256 80 224 51 254 238 133 185 94 165 232 191 66 77 195
43 72 114 37 99 137 41 14 0 134 24 0 156 105 31 42 72 61 19 19 69 64 0 63 40 97 62 12 1 13
Forrás: http://www.oecd.org/dataoecd/21/35/39574709.xls
Összesen 242 211 278 105 325 239 300 280 135 352 175 316 286 182 103 298 152 285 70 273 307 198 185 157 206 329 253 78 78 208
Az egyéb hálózaton keresztüli internetes elérhetőség 2007-hez viszonyítva 2,6-szeresére (83 420 előfizetésre) nőtt, elsősorban az egyre népszerűbb LAN-os (ez részben optikai kábeles szolgáltatás) internet terjedésének köszönhetően. Magyarországon 2008 decemberében az 1000 lakosra jutó modemes és ISDN-előfizetések száma 2,5 volt, ugyanez ez a szám az xDSL-nél 80,3, a kábeltévés előfizetésnél pedig 71,5. A vezeték nélküli internetes előfizetők száma 67,5 volt 1000 lakosra vetítve, ebből a mobil interneté átlagosan 56,8. Az egyéb (pl. LAN) elérhetőségnél ugyanez a mutató 8,3 volt. 2008 végén 1000 lakosra összesen 230 internetes előfizetés jutott Magyarországon. Az 1000 lakosra jutó internetes előfizetések száma5 (mobil internet nélkül) Budapesten volt a legnagyobb (277,6), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkisebb (106,3). Régiós viszonyításban kimagaslik KözépMagyarország 1000 lakosra jutó előfizetési száma (240,7), az ország legkevésbé ellátott része pedig Észak-Alföld (123,1). Az adatok kapcsolattípusonkénti vizsgálata alapján Budapest rendelkezik a legmagasabb arányokkal a modemes és az ISDN-előfizetések (4,8), az xDSL-előfizetések (132), valamint a kábeltelevízió-hálózat területén (118,6). A vezeték nélküli és az egyéb hálózatban viszont Nógrádé és Hajdú-Biharé a legnagyobb fajlagos mutatóval. A vezeték nélküli szegmensben Budapest az utolsó, melynek oka, hogy itt a legelterjedtebb, a legkiépítettebb a vezetékes (telefon, kábeltévé) hálózat.
Kábeltelevízió-szolgáltatás
Ma már egymilliónál is kevesebb helyen néznek földi sugárzású televízióműsorokat analóg antennák segítségével: a kábeltelevíziózás, valamint a fizetős műholdas vétel egyre dominánsabb – előbbire Magyarországon 2008-ban közel 2,2 millióan fizettek elő, számuk évente átlagosan majdnem 3%-kal gyarapodott 2004 óta. Új műsorterjesztési mód jelent meg 2008-ban: a földi digitális rendszer (DVB-T)6. Megjegyzendő, hogy a rádióműsor terjesztése is előbb-utóbb digitálissá válik (DAB), illetve mobil tévézésre (DVB-H) is lehetőség lesz – utóbbira egyébként már most is van mód, mobil interneten keresztül. 2008 végén 100 lakosra 22 előfizetés jutott; 100 lakásból 52 volt a vezetékes műsorelosztó hálózatba kapcsolva. Budapesten, KomáromEsztergom, Győr-Moson-Sopron, Tolna, Veszprém és Zala megyében voltak a legmagasabbak az elterjedtségi mutatók: a lakosságarányos előfizetések száma 24 és 32 közötti, a hálózatba kapcsolt lakások aránya 59–71%; a legalacsonyabbak pedig Jász-Nagykun-Szolnok és SzabolcsSzatmár-Bereg megyében, ahol az előfizetők aránya 14, illetve 11, a bekapcsolt lakásoké 34, illetve 30%. A 2007-es adatok7 alapján az EU 27 országából 11-ben 50% vagy afeletti a vezetékes műsorelosztásba bekötött lakások aránya (ide tartozik Magyarország is); 75% feletti ezek közül a Benelux-államokban és Máltán. Ugyanakkor 25% alatt van többek között az EU 5 legnépesebb országából Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, valamint Spanyolország adata. Németországé meghaladja az 50%-ot. A szolgáltatók számában nagy különbségek vannak, az ügyfél-koncentráció néhol egészen nagy: van, ahol egy szolgáltatóhoz tartozik az előfizetők 70%-a, vagy annál is több (pl.: Svédország, Nagy-Britannia). A nagyobb kábeles elterjedtséggel rendelkező országok közül Németországban vagy Dániában egy-egy szolgáltatóé az ügyfelek 40–70%-a. Magyarország 2008. évi mutatója alacsonyabb, de az 5 legnagyobbhoz tartozik a kábeltévés előfizetők 64%-a. A hazai előfizetők száma – országos szinten 2004 és 2008 között – átlagosan 2,8%-kal nőtt évente, 2008 végén meghaladta a 2 millió 191 ezret. A kábeltelevíziós hálózatba kötött lakások száma 2 millió 219 ezer. Ugyan-
5 A mobil internet területi megoszlását a kapcsolati mód jellegéből adódóan nem ismerjük. 6 2012. január 1-jétől a tervek szerint megszűnik a hagyományos analóg földi sugárzású televíziós műsorszórás. http://www.meh.hu/szolgaltatasok/dtv/dtv20070426.html 7 Cable Europe, 2007. végi adatok, http://www.cableeurope.eu/index.php?page=facts-figures Ez a hozzáférhető legfrissebb nemzetközi adat.
5
Távközlés, internet, kábeltelevízió, 2008
Statisztikai tükör 2009/116
ezen időszakban majdnem 9,4%-os volt a kábeltelevíziós szolgáltatásból eredő nettó árbevétel (2008-ban 86,9 milliárd forint) éves átlagos növekedési üteme.
(KMJR) közel négyötöde csillagpontos, illetve fele alkalmas kétirányú adatátvitelre, így internetezésre is. 10. ábra
8. ábra
A kábeltelevíziós hálózatok technikai fejlődése
A kábeltévé-szolgáltatás terjedése Ezer darab
% 100
2 200 2 000
90
1 800
%
5 000
100
4 000
80
3 000
60
80
2 000
40
70
1 000
1 600 1 400
Ezer darab
20 2004
1 200
60 2004
2005
2006
2007
Kétirányú átvitelre (pl.: Internetszolgáltatásra) kialakított rendszerek aránya (% )
9. ábra
A vezetékes műsorterjesztők meghatározó távközlési árbevételei is nagymértékben változtak. A kábeltévé-, internet- és telefonszolgáltatás összesített adatán belül az arányok eltolódtak az utóbbi két termék felé: míg 2004-ben 11% volt az internetből származó árbevétel súlya, addig 2008-ban már csaknem elérte a 27%-ot, a telefonos árbevétel aránya pedig nulláról 9%-ra nőtt. 2008-ban 86,9 milliárd forint volt a kábeltévés díjakból eredő nettó összeg, 36,1 milliárd származott internet-, majdnem 12 milliárd telefonszolgáltatásból. 11. ábra Kábeltelevízió-szolgáltatók távközlési árbevétele Milliárd forint 140 120 100
Előző év =100%
100
130
80 120
60
80 60 40 2004
40
110
20 0
100 2006
2007
2008
Csillagpontos rendszerek aránya (% )
A kábeltelevízió-szolgáltatás gazdasági mutatói
2005
2007
Csillagpontosan bekapcsolt lakások száma (ezer darab)
A beruházások nagysága 2004 óta arányaiban jelentős: a televíziós műsorcsomagokból, internet és telefon szolgáltatásából származó 1000 forintnyi nettó árbevételre 2008-ban már 301 forint fejlesztés jutott, az összesített beruházási adat pedig meghaladta a 40,4 milliárd forintot. Természetesen ezek a kiadások csak részben célozzák a műsorterjesztés korszerűsítését, hiszen többen kínálnak már egyszerre telefon- és internetszolgáltatást. A cégek közül számos szolgáltató (16% feletti az arányuk) biztosít digitális csomagokat, avagy esetleg nagy felbontású (HD-) adást. A széttöredezett piacon nem mindenki engedhet meg magának nagyobb önálló fejlesztéseket, ezért előfordul, hogy a szolgáltatók együttműködnek egy másik, tapasztaltabb vállalkozással a telefon- vagy éppen az internetszolgáltatás terén.
2004
2006
Hálózatra felfűzhető lakások (homepass) száma (ezer darab)
2008
Kábeltévé-előfizetések száma (ezer darab) Kábeltelevíziózásba bekapcsolt lakások száma (ezer darab) Ebből csillagpontos rendszeren keresztül (% )
Milliárd forint
2005
2008
Kábeltelevízió-szolgáltatásból származó nettó árbevétel (milliárd forint) Beruházás (milliárd forint) Nettó árbevétel (folyó áron, előző év = 100% )
A fejlesztések eredménye az is, hogy 2008 végén már a települések 65%-án elérhető volt a kábeltévé, a bekötött lakások 96%-a (2007-ben 93%-a) a korszerűbb és sokrétűbb szolgáltatást nyújtó csillagpontos kategóriába esik. Miközben egyelőre 2,2 millió lakásban vették igénybe ezt a szolgáltatást, négy év alatt 2,9-ről 4,3 millióra nőtt a potenciális kapacitás, a hálózatra felfűzhető lakások (homepass) száma. A műszaki feltételek javulására példa, hogy a műsor- és jeltovábbító rendszerek
2005
2006
2007
2008
Telefonszolgáltatásból származó árbevétel Internetszolgáltatásból származó árbevétel Kábeltelevíziós szolgáltatásból származó árbevétel
2004–2008 között az egy előfizetőre jutó kábeltévés díjbevétel 31 ezer forintról közel 40 ezerre nőtt. Egy programcsomag átlagos díja 3252 forint volt 2008 végén (a legalacsonyabb – nem számítva azt, ahol a szolgáltatás ingyenes – 100, a legmagasabb 12 667 forint), ami majdnem 5%-kal haladta meg 2007 adatát. (2007 végén 2006-hoz képest alig 1%-os növekedést lehetett megfigyelni.) Ez azt mutatja, hogy a bevezetett és több szolgáltatást8 nyújtó digitális csomagok drágábbak ugyan, de egyre népszerűbbek. Az ár- és programcsomag-kínálat nagymértékben átalakult, azért is, hogy a szolgáltatók minél nagyobb eséllyel tudják megtartani ügyfeleiket az időközben olcsóbbá tett fizetős műholdas szolgáltatások ellenében. A Digi (DigiTV) 2006-ban, illetve a Magyar Telekom
8 Például megfelelő eszközzel (merevlemezes set-top-box) rögzíthető a kiválasztott műsor, illetve elektronikus műsorújság, tematikus műsorcsomagok, filmkölcsönzés, videojátékok stb. is elérhetőek lehetnek.
6
Statisztikai tükör 2009/116
Távközlés, internet, kábeltelevízió, 2008
(T-Sat) 2008-ban elindult műholdas szolgáltatása ugyanis nem csak a UPC Directtel szemben támasztott versenyt, hanem a kábeltévével szemben is. Kisebb népszerűségnek örvend, de létezik még az Antenna Digital (kódolt, vezeték nélküli műsorterjesztési megoldás) és az előfizetéses – telefonvonalon keresztüli – IPTV-szolgáltatás (T-Home, InviTV) is. A vezetékes piac egyébként is rendkívül telített, a nagyobb szolgáltatók sok esetben a másiktól tudnak csak új ügyfeleket szerezni, mégpedig úgy, hogy egymással párhuzamosan hajtanak végre bekábelezéseket, fejlesztéseket a lakásokig, a választás lehetőségét biztosítva ezzel a lakosságnak. 12. ábra Kábeltelevíziós árbevétel alakulása előfizető-arányosan 1 előfizetésre jutó árbevétel (ezer forint)
Ezer darab
40
2 250 2 200 2 150
A 351 szolgáltató túlnyomó részének (60%-ának) legfeljebb 1000 előfizetője van, és csak alig 13-nak van 10 ezernél több. A koncentrációt jelzi, hogy az 5 legnagyobb szolgáltatóé (Digi, Fibernet, T-Kábel, UPC, Vidanet) az ügyfelek 64%-a, hozzájuk tartozik az összes kábeltévés díjbevétel 71, a beruházások 77%-a. Bár a kábeles műsorterjesztők piacán évről évre több területen tapasztalható konszolidáció (pl. csökken az ezzel foglalkozó szervezetek száma, a nagyobbak megveszik a kisebb hálózatokat), a koncentrációs mutatók alapján a változás még nem nagy horderejű. 2008 végén a szolgáltatók 47%-a kínált a televízió mellett internetet, közülük minden harmadik telefont is (az összes szervezet 16%-a). E csoport több mint fele (az összes szervezet 9%-a) pedig digitális műsort is elérhetővé tett a telefon és az internet mellett. Mindhárom előbb említett részarány jelentősen nőtt 2007-hez képest, ami azt jelzi, hogy a digitális kábeltévézés, a kábeles telefonálás és internet további terjedésével egyre nagyobb piaci nyomás lesz azokon a cégeken, amelyek ezt még nem biztosítják előfizetőiknek. Ez a beruházási kényszer pedig előbb-utóbb nagyobb változásokat idézhet elő, s amely cégek nem állják a versenyt, azokat a nagyobbak vásárolhatják fel.
35
2 100 2 050
30
2 000 1 950
25
1 900 1 850 1 800
20 2004
2005
2006
2007
2008
Kábeltévé-előfizetések száma (ezer darab) Kábeltelevíziózásba bekapcsolt lakások száma (ezer darab) 1 előfizetésre jutó nettó kábeltévés árbevétel (ezer forint)
További információk, adatok (linkek) stADAT-táblák Módszertan Elérhetõségek:
[email protected] Telefon: (06-1) 345-6592
[email protected] Telefon: (06-1) 345-6466 Információszolgálat Telefon: (06-1) 345-6789 www.ksh.hu
© KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!
