Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Terve

Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Terve 2010-2018

2010.augusztus

Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási esélyegyenlőségi programja 2010. augusztus

Tartalom 1.

Vezetői összefoglaló _____________________________________________________ 4

2.

Stratégiai célok és alapelvek ______________________________________________ 5

3.

Általános elvek _________________________________________________________ 5

4.

Helyzetelemzés _________________________________________________________ 6 4.1.

Demográfiai adatok ______________________________________________________ 6

4.2.

Népességvándorlás ______________________________________________________ 10

4.3.

Szociális helyzet ________________________________________________________ 11

4.4.

A nem közoktatási ellátások, szolgáltatások helyzete __________________________ 15

4.4.1. 4.4.2. 4.4.3. 4.4.4. 4.4.5.

Egészségügy ________________________________________________________________ Szociális ellátások ____________________________________________________________ Közművelődés_______________________________________________________________ Sport, egészséges életmód______________________________________________________ Bölcsődei ellátás _____________________________________________________________

15 16 17 20 21

4.5.

A közszolgáltatások elérhetősége __________________________________________ 22

4.6.

A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere ___________________________ 23

4.7.

Óvodáztatás ___________________________________________________________ 25

4.7.1.

Gyermely ___________________________________________________________ 26

4.7.2.

Környe _____________________________________________________________ 27

4.7.3.

Szomor _____________________________________________________________ 28

4.7.4.

Tatabánya___________________________________________________________ 29

4.7.5.

Tarján-Vértestolna-Héreg Óvodafenntartó Társulás _______________________ 30

4.7.6.

Várgesztes___________________________________________________________ 32

4.7.7.

Vértessomló _________________________________________________________ 33

4.7.8.

Vértesszőlős _________________________________________________________ 34

4.8.

Általános Iskola ________________________________________________________ 35

4.8.1.

Gyermely ___________________________________________________________ 38

4.8.2.

Környe _____________________________________________________________ 40

4.8.3.

Szárliget ____________________________________________________________ 43

4.8.4.

Szomor _____________________________________________________________ 46

4.8.5.

Tatabánya___________________________________________________________ 50

A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma _____ 51 Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma a településen, bejárók, utazási feltételek _____________________________________________________________________________ 52 4.8.6.

Tarján - Vértestolna - Héreg Intézményfenntartói Társulás _________________ 57

Vértessomló-Várgesztes Oktatási Intézményi Társulás ______________________________ 63 4.8.7.

Várgesztes___________________________________________________________ 66

4.8.8.

Vértesszőlős _________________________________________________________ 67 2


4.9.

Középiskolák __________________________________________________________ 71

4.10.

Szakember-ellátottsága __________________________________________________ 76

4.11. Integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatás a társulás településeinek egyes intézményeiben _______________________________________________________________ 78 4.12. A társulás településein az önkormányzatok hozzájárulásának mértéke az oktatási intézményekben_______________________________________________________________ 79

5.

Helyzetelemzés összegzése _______________________________________________ 80 5.1.

Közszolgáltatások elérhetősége a kistérség településein ________________________ 80

5.2. A társulás területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának és iskoláztatásának feltételei_______________________________________________________ 81 5.3.

A szegregáció vizsgálata a társulás településeinek intézményei között ____________ 81

5.4. A társulás intézményei között az oktatás hatékonyságának és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességének vizsgálata ______________________________ 82 5.5.

A társulás intézményeinek oktatási feltételei_________________________________ 82

5.6.

Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata a társulás intézményeiben 83

5.7. A társulás intézményeiben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatása _____________________________________________________________________ 84 5.8.

A halmozottan hátrányos tanulók oktatási feltételei __________________________ 84

5.9.

A Tatabányai Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés összegzése __________ 86

A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata._______________________________________________ 86 Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési terv______________________________________ 87 A fejlesztési célok megvalósításának ütemezése, eszközrendszere _____________________ 100 A feladatok ütemezése_______________________________________________________________ 100 A feladatok megvalósítását szolgáló eszközrendszere_______________________________________ 103

6.

Elfogadás dátuma és módja _____________________________________________ 105

3


1. Vezetői összefoglaló A 2003-ban elfogadott 2003. évi CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvénye módosította. Az esélyegyenlőség érvényesítése Magyarországon is a fejlesztéspolitika alapvető szempontjává vált. A helyi önkormányzatoknak, valamint a többcélú kistérségi társulásoknak egységesen 2010. október 1-jétől kell esélyegyenlőségi szakértőt bevonni a komplex helyi esélyegyenlőségi program előkészítésébe, illetve áttekintésébe, valamint felülvizsgálatába. A komplex foglalkoztatási, szociális, egészségügyi, kulturális esélyegyenlőségi program aktualizált fejezete az alábbiakban módosított, 2010. júniusi adatbázisra alapozott , Tatabánya Többcélú Kistérség közoktatási feladatellátására vonatkozó, az esélyegyenlőséget a nevelés-oktatás szinterein érvényesítő közoktatási fejlesztési helyzetelemzés és akcióterv. A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó önkormányzatok és a kistérség Társulási Tanácsa a Köztársasági Esélyegyenlőségi Programban meghatározott célokkal összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 35. §-a és a Közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény 89. §-a alapján fogadja el a Kistérségi Társulási közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzését és tervét, amelyben elemzi a településeken élő hátrányos helyzetű csoportok közoktatási helyzetének alakulását, bemutatja a közoktatási helyzetet meghatározó gazdasági és társadalmi környezetet. Meghatározza az érintett csoportok oktatási esélyegyenlőségét elősegítő célokat, a célok eléréséhez szükséges feladatokat, forrásokat és a végrehajtáshoz szükséges határidőket. A Kistérségi Társulási közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése és terve településenkénti bontásban elemzi a közoktatási esélyeket, az intézmények sajátosságait, így a településeknek nincs szükség külön-külön közoktatási esélyegyenlőségi tervet készíteni. A Kistérségi Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv elkészítésekor figyelembe vettük az esélyegyenlőségi törvény1, a közoktatási törvény2, és a munka törvénykönyvének3 vonatkozó részeit. A Kistérségi Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv készítése során tekintettel voltunk az esélyegyenlőség előmozdítását segítő hazai és nemzetközi ajánlásokra, dokumentumokra és programokra. A dokumentum készítése során törekedtünk a demokratikus vélemény- nyilvánítás érvényesítésére, vagyis mind a tervezésben, mind az elfogadás folyamatában a minél szélesebb körű bevonásra és konszenzusra törekedtünk. Valljuk, hogy a sikeres társadalmi és munkaerő-piaci integráció kulcsa a közoktatásfejlesztés, ezen belül az esélykompenzáció és az egyenlő hozzáférés biztosítása.

1 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 3 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

4


2. Stratégiai célok és alapelvek Stratégiai célunk, hogy a tatabányai kistérség települései – Gyermely, Héreg, Környe, Szárliget, Szomor, Tarján, Tatabánya, Várgesztes, Vértessomló, Vértesszőlős, Vértestolna (tatai kistérség) – olyan településekké váljanak, ahol senki sem tapasztal a közoktatás szolgáltatásban diszkriminációt vagy hátrányos megkülönböztetést. A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és terv dokumentumban két olyan település is szerepel, amely nem tagja e kistérségi társulásnak, viszont intézményfenntartói társulásban van a tatabányai kistérségi településekkel.  Vértestolna, amely tagja a Tarján–Vértestolna–Héreg Intézményfenntartó Társulásnak és a Tarján –Vértestolna - Héreg Óvodafenntartó Társulásnak  és Máriahalom, amely 2008. július 01-től lépett intézményfenntartói társulásra Gyermely településsel. Stratégiai célunk megvalósításában kulcsszerepe van a településeken lakók közoktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésének, és a meglévő hátrányok kompenzálását biztosító esélyteremtő lépések megfogalmazásának. Alapelveink: Szolidaritás: A kistérség települései valamennyi lakójának érdeke a szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját, iskolai sikerességét, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. Méltányos és rugalmas elbánás: A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező egyenlőtlenség megszüntetésére. Olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedéseket kidolgozására törekszünk, amelyek elősegítik az érintettek egyéni érvényesülését, sikerességét, társadalmi és foglalkoztatási pozíciójának javulását, megőrzését. A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és terv megvalósulását a társult települések képviselő testületei nyomon követik, s ha szükséges módosítják.

3. Általános elvek A kistérségi társulást létrehozó önkormányzatok olyan társadalmi környezet támogatását célozzák meg, mely tiszteletben tartja a sokszínűséget, mentes a hátrányos megkülönböztetéstől, a zaklatástól, jogellenes elkülönítéstől, a megtorlástól, valamint biztosítja a közoktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést és a hátrányos helyzetű csoportok pozitív diszkriminációját (esélyteremtő lépések). Emiatt az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében szükség esetén előnyben részesítünk egyéneket, társadalmi csoportokat, ha az az esélyegyenlőtlenség felszámolására irányul. Kiemelt figyelmet fordítunk az alábbi csoportok közoktatási esélyegyenlőségének biztosítására: • halmozottan hátrányos helyzetű óvodások és tanulók • sajátos nevelési igényű óvodások és tanulók • hátrányos helyzetű óvodások és tanulók • roma kisebbséghez tartozó gyermekek.

5


4. Helyzetelemzés A helyzetelemzésben megjelenő adatok az egyes települések adatközlőitől, illetve hivatalos forrásokból származnak. A hivatalos forrásokat az adatok mellett zárójelben jelenítjük meg. A kistérségi települések közül Tatabánya városa 2007. decemberében elkészítette Tatabánya Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét, amelyet a közoktatási esélyegyenlőségi szakértők jóváhagyását követően a város képviselőtestülete 339/2007. (dec. 13.) számú határozatával elfogadott. Jelenleg a kétévenkénti felülvizsgálat alapján a Tatabánya Város esélyegyenlőségi tervét aktualizáltuk a 2009/10 –es adatokat megjelenítve. A Tatabányai Kistérség Fejér megyével, a dorogi kistérséggel, a tatai kistérséggel és az esztergomi kistérséggel, valamint Pest megyével határosan 317 négyzetkilométeres területen fekszik. Komárom-Esztergom megyében a kistérségek közül a harmadik legkisebb, a megye területének alig 14%-a. A kistérség központja Tatabánya, a kistérséget kettészelő M1-es autópálya mellett fekszik. Észak-keleten a Gerecse hegység, Dél-nyugaton a Vértes nyúlványai, valamint Tata irányában a Tatai medence határolja. A Vértes hegységben található Vértessomló és Várgesztes, Héreg, Tarján és Vértestolna községek a Gerecse hegységben, Szárliget az 1. számú főút mellett, Szomor és Gyermely pedig a Zsámbéki-medence és a Gerecse-hegység hegység közötti területen fekszik. A hegységek közötti Kisalföld felé nyúló medence területén fekszik Környe és Vértesszőlős.

4.1.

Demográfiai adatok

A tatabányai kistérség lakónépessége az 1990-es népszámlálási adatok alapján90 001fő, a 2001-es népszámlálási adatok alapján 89 826 fő, 2009.december 31-i adatok alapján 88 086 fő. Megállapítható, hogy a kistérség lakónépessége 2001-től rendelkezésre álló helyi adatok alapján 2009. decemberéig mérsékelt csökkenés látszik. 1. sz. táblázat: A kistérség főbb demográfiai adatai

A te le p ü lé s e k lé le k s z á 6


ma 500-5000 fő között mozog, kivéve ez alól Tatabányát, ahol a lakónépesség száma 69.988 fő. A lakónépesség száma a kistérség településein

A 2001-es évet követően a tatabányai kistérségi társulás közigazgatási területén élő állandó népesség számának alakulásáról elmondható, hogy a települések lélakszáma mindenhol minimális emelkedést mutat, kivétel ez alól Tatabánya megyei jogú várost. Ennek oka valószínűsíthetően az, hogy a közeli településeken pozitív irányban változtak az infrastrukturális feltételek, ami vonzóvá tette a kisebb települések lakhelyül választását a nagyvárossal szemben. 2009-ben a Tatabányai kistérség lakónépessége 88086 fő volt, ez Komárom-Esztergom Megye népességének 28,2 %-a. A kistérség lakónépességének száma településenkénti bontásban a következő jellemzőket mutatja. A kistérség településein élő 0-14 éves korosztály tekintetében azon településeken emelkedett, vagy maradt változatlan az iskolás korúak aránya, ahová az utóbbi években szívesen költöztek a szomszédos településekről az emberek (Héreg, Szárliget, Tarján, Várgesztes). Kistérségi szinten a 0-14 éves korosztály jelenlegi aránya a 2001-es népszámlálási adatokhoz viszonyítva átlagosan 2,1 %-os csökkenést mutat. Gyermely külterületén élők száma jelenleg 14 fő él, közülük 3 óvodáskorú és 3 iskoláskorú. Az óvodáskorúak közül mindhárman igénybe veszik az óvodai ellátást. Héreg külterületén 46-an élnek, közülük 1 óvodáskorú, 2 iskoláskorú, mind a hárman hátrányos helyzetűek. Környe külterületén 451 fő él, közülük 20 óvodáskorú, 31 iskoláskorú, az ellátási formákat 4 fő kivételével (óvodás korúak) igénybe veszik. A külterületen élő óvodás és iskoláskorúak közül 10-en hátrányos helyzetűek. Szárliget külterületén élők számáról nincs adat. Az óvodás korú gyermek igénybe veszik az óvodai ellátást. Szomor külterületén 96 fő él, közülük 4 óvodáskorú, 11 iskoláskorú, 3 fő óvodás korú gyermek nem veszi igénybe az óvodai ellátást. Tarján külterületén 141 fő él, közülük 4 óvodáskorú, 9 iskoláskorú, az óvodai ellátási formákat 7


igénybe veszik. A külterületen élő óvodás és iskoláskorúak közül 6-an halmozottan hátrányos helyzetűek. Tatabánya külterületén élők számáról nincs összesen adat, a külterületen élő 3-5 éves gyermekek száma 29, akik közül nem tudni, hányan járnak óvodába, iskolába, és hányan halmozottan hátrányos helyzetűek közülük. Várgesztes, Vértessomló, Vértestolna külterületén nem élnek lakosok. Vértesszőlős külterületén 242 fő él, közülük 8 óvodáskorú, 27 iskoláskorú, az óvodai ellátási formákat igénybe veszik. A külterületen élő óvodás és iskoláskorúak közül 29-en hátrányos helyzetűek. A társulás településein szegregált lakókörnyezetben élők csak Tatabányán vannak. A társulás nemzetiségi összetételére vonatkozóan a 2001-es népszámlálás adatai szerint roma nemzetiségűnek vallotta magát Gyermelyen 9 fő, Környén 2 fő, Szárligeten 5 fő, Tarjánban 2 fő, Tatabányán 667 fő, Vértesszlőlősön 1 fő, Vértestolnán 4 fő. A kistérség többi településein egyetlen lakos sem vallja magát cigány kisebbséghez tartozónak. A roma lakosság valóságos száma azonban minden településen a népszámlálási adatokhoz képest eltérést mutat, bár ilyen nyilvántartás nincs a településeken. A roma nemzetiségű lakosok leginkább Tatabányán élnek 667 fő (0,9 %). Tagjai a hátrányos helyzetben nagyobb arányban érintettek, alacsonyabb iskolázottságúak, gyermekeik között magasabb arányban fordulnak elő halmozottan hátrányos helyzetűek. Cigány kisebbségi önkormányzat Tatabányán működik. A társulás településein legmagasabb számban német és szlovák nemzetiségű emberek élnek. Német nemzetiségűek legmagasabb számban Várgesztesen (55 %), Vértessomlón (47,1%), Vértestolnán (34,6 %), és Tarjánban (27,3 %), Szomor (15%) élnek. A többi településeken ez az arány 5 % alatt marad. Szlovák nemzetiségűek legmagasabb számban Vértesszőlősön (7,8 %) élnek, a többi településeken ez az arány 1 % alatt marad. A tatabányai kistérség nemzetiségi összetételéről megállapítható, hogy településein főként német nemzetiségű lakosokat találunk. Ők a kistérség hét községében – Gyermelyen, Héregen, Környén, Szomoron, Tarjánban, Várgesztesen és Vértessomlón – élnek nagyobb számban, de Tatabánya német nemzetiségű lakosainak száma is jelentősnek mondható. A rendszerváltás után e településeken német kisebbségi önkormányzatok is alakultak. A kistérség települései közül Vértesszőlősön élnek szlovák nemzetiségűek. Kisebbségi önkormányzatok működnek: Gyermely, Környe, Szomor, Tarján, Várgesztes, Vértessomló – német kisebbségi önkormányzat, Tatabánya – szlovák, lengyel, görög, Vértesszőlős – szlovák nemzetiségi önkormányzat. A kistérség településeinek felekezeti összetételéről megállapítható, hogy zömmel katolikusok lakják, számottevő minden településen a református felekezetűek száma, de kisebb mértékben evangélikus felekezetű emberek is megtalálhatók minden településen (kivéve Vértestolna). Az iskolai végzettség tekintetében a közoktatási esélyeket leginkább meghatározó, gyermeket nevelő réteget vizsgáltuk (ez az országos adatokkal való összevethetőség miatt a gazdaságilag aktív korosztály). E tekintetben a tatabányai kistérség 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív népességhez viszonyítva 19,87 %, szakmai oklevéllel rendelkezők aránya 33,24 %, az érettségivel rendelkezők aránya 31,62 %, diplomások aránya 14,59 %. Gyermelyen a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 22,3 %, szakmai oklevéllel megközelítőleg 33 %, érettségivel majdnem 30 %-a rendelkezik. A diplomások aránya 14,1 %, ami a kistérségi és a megyei átlag közeli. A szakmai oklevéllel, érettségivel rendelkezők aránya szintén kistérségi, megyei átlag közeli, azonban a régiós és országos áltag alatt marad.

8


Héregen a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya majdnem 30 %, szakmai oklevéllel 39 %-a rendelkezik, ami mind a kistérségi, mind a megyei, mind a régiós, mind az országos átlagot meghaladja. Érettségivel valamivel több, mint 21 %-a rendelkezik az aktív népességnek, ami elmarad az országos átlagtól. A diplomások aránya nem sokkal több mint 8 %, ami jelentősen elmarad a kistérségi, megyei, régiós, valamint az országos adatoktól is . Környén a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 20 % körüli. Szakmai oklevéllel körülbelül 38 %-a rendelkezik, amely lényegesen meghaladja a megyei, a régiós és az országos adatokat. Érettségivel valamivel több, mint 27 %-a rendelkezik az aktív népességnek, a diplomások aránya 13,5 %, amely adatok hasonlóak megyei, régiós és országos adatokhoz. (Népszámlálás, 2001). Szárligeten a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 24 % körüli, szakmai oklevéllel körülbelül 35 %-a rendelkezik, ami mind a kistérségi, mind a megyei, mind a régiós, mind az országos átlagot meghaladja. Érettségivel valamivel több, mint 29 %-a rendelkezik az aktív népességnek, ami elmarad az országos átlagtól. A diplomások aránya alig haladja meg a 10 %-ot, ami elmarad az országos adatoktól. Szomoron a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 29%, szakmai oklevéllel körülbelül 30%-a rendelkezik, ami mind a kistérségi, mind a megyei, mind a régiós, mind az országos átlagot meghaladja. Érettségivel majdnem 26%-a rendelkezik az aktív népességnek, ami elmarad az országos átlagtól. A diplomások aránya 11% körüli, ami elmarad az országos adatoktól. Tarjánban a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 21 % körüli. Szakmai oklevéllel 41,5 %-a rendelkezik, ami mind a kistérségi, mind a megyei, mind a régiós, mind az országos átlagot jelentősen meghaladja. Érettségivel valamivel több, mint 26 %-a rendelkezik az aktív népességnek, ami elmarad az országos átlagtól. A diplomások aránya alig haladja meg a 10%-ot, ami szintén elmarad az országos adatoktól . Tatabányán a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya majdnem 20 %, szakmai oklevéllel körülbelül 32,5 %-a rendelkezik, ami mind a kistérségi, mind a megyei, mind a régiós, mind az országos átlag alatt marad. Érettségivel valamivel több mint 32 %-a rendelkezik az aktív népességnek, ami meghaladja a kistérségi, megyei átlagot. A diplomások aránya majdnem 15 %, ami az országos adatok felett van. Várgesztesen a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 15,4 %, ami jelentősen elmarad a kistérségi, megyei átlagtól. Szakmai oklevéllel körülbelül 38 % rendelkezik, ami mind a kistérségi, mind a megyei, mind a régiós, mind az országos átlagot meghaladja. Érettségivel 33 %-a rendelkezik az aktív népességnek, ami az országos átlaghoz közeli. A diplomások aránya majdnem eléri a 14 %-ot, ami a kistérségi, megyei, régiós, valamint az országos adatok közelében van. Vértessomló a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 18 %, szakmai oklevéllel körülbelül 41 %-a rendelkezik, amely lényegesen meghaladja a megyei, a régiós és az országos adatokat. Érettségivel 31,5 %-a rendelkezik az aktív népességnek, a diplomások aránya valamivel 9 % felett van, ami elmarad a kistérségi, megyei, régiós és országos adatoktól. Vértesszőlősön a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 16 % körüli, szakmai oklevéllel körülbelül 31 %-a rendelkezik, ami mind a kistérségi, mind a megyei, mind a régiós, mind az országos átlagot alatt mozog. Érettségivel valamivel több, mint 33 %-a rendelkezik az aktív népességnek, ami az országos átlaghoz közeli adat. A diplomások aránya 19,5 %, ami az országos adatok felett van.

9


Vértestolnán a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya majdnem 20 %, ami kistérségi, megyei átlaghoz közelít. Szakmai oklevéllel az aktív népességnek körülbelül 51 %-a rendelkezik, ami mind a kistérségi, mind a megyei, mind a régiós, mind az országos átlagot jelentősen meghaladja. Érettségivel 21%-a rendelkezik az aktív népességnek, ami viszont jelentősen elmarad valamennyi átlagtól. A diplomások aránya 6 %, ami szintén jelentősen elmarad az országos adatoktól. A kistérség településein élő aktív népesség iskolai végzettségéről megállapítható, hogy az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a kistérség arányaihoz viszonyítva szignifikánsan elmarad Várgesztes, Vértesszőlős településeken, viszont meghaladja Héreg, Szomor települések esetében. A szakmai oklevéllel rendelkezők aránya a kistérségi átlagot jelentősen meghaladja Héreg, Környe, Tarján, Várgesztes, Vértessomló, Vértestolna települések esetében, a kistérségi átlagtól való elmaradás Szomor településen állapítható meg. Az érettségivel rendelkező aktív népesség aránya a kistérség arányaihoz viszonyítva szignifikáns elmaradást mutat Héreg, Szomor, Tarján, Vértestolna településeken, viszont a kistérségi átlagot meghaladja Vértesszőlős település esetében. A diplomások száma a kistérségi átlagtól jelentős elmaradást mutat Héreg, Szárliget, Szomor, Tarján, Vértessomló, Vértestolna települések esetében. A diplomások aránya egyedül Vértesszőlős település esetében haladja meg a kistérségi adatokat, a többi települések a kistérségi átlaghoz közeli adatot mutatnak.

4.2.

Népességvándorlás

Az alábbi táblázat a bevándorlók számának alakulását mutatja átlagolva a társulás településeinek vonatkozásában. 2. sz. táblázat: a kistérség bevándorlási átlaga

közeli településekről közeli városból távolabbi településekről távolabbi városokból megyeszékhelyről Budapestről külföldről

3 3 1 2 3 2 2

A kistérségen belül a bevándorlás távolabbi településekről kis mértékben jellemző. Szintén kismértékben jellemző a távolabbi városokból, Budapestről és külföldről. Közepesen jellemző a közeli településekről, a közeli városokból, valamint a megyeszékhelyről a vándorlás az érintett települések között. Ezt jelzi a megyeszékhely – Tatabánya – lakónépességének csökkenése, ezzel párhuzamosan a szomszédos települések népességszámának növekedése is. A bevándorlás leginkább kisebb községekre nézve jellemző. Ennek oka valószínűsíthetőan az, hogy a városi élet fenntartása egyre drágább, a közüzemi számlák magasak. Ezzel szemben a kisebb településeken a fejlett infrastruktúra mellett vonzó hatású az egészséges életmódot biztosító környezet, a takarékosabb életvitel lehetősége, az alacsony ingatlanárak. A megyeszékhelyre történő munkába járás a jó közlekedési viszonyok miatt megoldható. Várgesztes községre jellemző az utóbbi időszakban a holland állampolgárok betelepülése, az ott lévő holland üdülőfalu miatt. Az elvándorlás a társulás településeiről leggyakrabban a megyeszékhelyre, a közeli városokba, illetve a közeli településekre jellemző.

10


3. sz. táblázat: a kistérség elvándorlási átlaga közeli településekre közeli városba távolabbi településekre távolabbi városokba megyeszékhelyre budapestre külföldre

2 3 1 1 3 1 1

A társulás településeinek a lélekszáma a 2001-es népszámlálási adatok óta a jelenlegi helyzethez viszonyítva emelkedett Gyermelyen 186 fővel, Héregen 6 fővel, Környén 102 fővel, Szárligeten 196 fővel, Várgesztesen 67 fővel, Vértessomlón 59 fővel, Vértesszőlősön 306 fővel, Szomoron 85 fővel, Vértestolnán 18 fővel, viszont csökkent Tarjánban 61 fővel, Tatabányán 2629 fővel, valamint Máriahalmon 10 fővel. A kistérség vándorlási különbözete 2001 -2010 között 1710 fő csökkenést mutat. A települések vándorlási különbözete Tatabánya kivételével növekedést mutat. A gyermekek születése csökkenő tendenciájú, 2005 -2009 viszonylatában mérsékelten növekvő, majd kis mértékben újra visszaesett. Ennek oka az ország gazdasági helyzetére és a családtámogatási politikára vezethető vissza. A települések kedvezményes telekhez jutási akciókkal ösztönzik a helybeli fiatalokat a letelepedésre, illetve vonzzák a máshonnan érkezőket. Az önkormányzatok a rendelkezésre álló anyagi forrásaikból igyekeznek a szülők terheiwt csökkenteni. A gyermekek születésének ösztönzésére bevezették a szülési támogatást, az általános iskolások tanévkezdésének megkönnyítésére meghatározott feltételek teljesítése esetén (pl. iskolalátogatási igazolás bemutatása) beiskolázási támogatást és tankönyvtámogatást adnak, valamint a jó tanulókat az Arany János Tehetséggondozó Program keretében anyagilag is támogatja. Az iskolákban működő alapítványokat az önkormányzatok rendszeresen támogatják költségvetésükből. A rendkívüli élethelyzetbe kerülő, anyagi krízishelyzetben levő családokat az önkormányzatok átmeneti segéllyel és rendkívüli gyermekvédelmi támogatással segítik. A letelepedést ösztönzi a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatása, amelynek feltételeit önkormányzati rendelet szabályozza.

4.3.

Szociális helyzet

A tatabányai kistérségben az aktív keresők az iparban, mezőgazdaságban, kereskedelemben és egyéni vállalkozóként dolgoznak. A társulás településeinek történelmileg kialakult gazdasági helyzetére jellemző, hogy a bányászat és a kapcsolódó iparágak biztosították a népesség számára az aktív megélhetést az 1980-as évekig. Az eocénprogram végét követően a gazdaság átmeneti stagnálását recesszió követte, ami az 1990-es évek végéig tartott. A térség korábbi ipari szerkezete szétesett, a munkanélküliek száma növekedett. A recesszió megfékezésére a tatabányai önkormányzat intézkedéseket hozott, megalakították a gazdaság-fejlesztő szervezetet, amelynek feladata a térségben letelepedni kívánó befektetők segítése, a befektetési információk továbbítása. Ipari parkok, nagyobb külföldi cégek, vállalkozók telepedtek le Tatabányán és környékén, amelyek újabb munkalehetőséget jelentettek a lakosság számára. A kistérség munkaképes korú lakosságának mintegy 60–70 %-a aktív kereső, a fennmaradó 30–40 %-ot a továbbtanuló 18 éven felüliek, a munkanélküliek, az egészségügyi okokból nyugdíjazottak és a háztartásbeliek teszik ki. A kistérség településein az aktív keresők közül vezetői, értelmiségi tevékenységet végez 17,8 %, egyéb szellemi tevékenységet 21 %, szolgáltatásban 14,4 %, mezőgazdaságban 1 %, 11


iparban, építőiparban 37,9 % dolgozik. Egyéb tevékenységet 7,8 %-a végez az aktív keresők közül. Összességében megállapítható, hogy a kistérség községeiben csak csekély mértékű ipari tevékenység folyik, nagyobb mértékű ipari tevékenység a városokra jellemző. Az ipari szektorban munkát vállalók nagy része Tatabányára, vagy a megye más, lakóhelyéhez közeli városba (Oroszlány, Komárom, Esztergom, Dorog) jár dolgozni. Itt az iparban foglalkoztattak aránya változatlanul magas, bár a nehézipar helyett manapság a feldolgozó-, és újabban az elektronikai üzemek a legnagyobb foglalkoztatók. Jelentősen emelkedett a kereskedelmi– szolgáltató szektorban dolgozók aránya. Az agráriumban ma már a lakosság csekély százaléka dolgozik. A kistérségben létező munkahelyek zöme Tatabányán illetve a környék városaiban van, így a falvak aktív keresői 40–85%-ban ingázók. A községek közül a legtöbb munkahellyel Környe és Gyermely rendelkezik, amelyek meg tudták őrizni illetve fejleszteni mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeiket. Ezekben, valamint a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások területén van a legtöbb munkalehetőség. A települések szociális helyzetére vonatkozó adatok 4. sz. táblázat Települések

Munkanélküliek száma a településeken

Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt?

Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?

összesen

ebből tartósan munkanélküli

Gyermely

40

12

7

Héreg

22

4

Környe

103

Szárliget

Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény? összesen

ebből azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak HHH-ről

azon gyermekek száma, akiknek szülei nem nyilatkoztak

7

28

0

0

2

0

77

31

0

17

42

13

148

3

145

34

4

14

14

98

0

98

Szomor

31

6

1

1

48

0

48

Tarján

84

17

2

2

41

19

0

Tatabánya

1728

242

201

269

2162

292

1870

Várgesztes

9

1

0

0

6

0

6

Vértessomló

36

6

1

1

7

0

0

Vértesszőlős

60

9

12

4

63

-

63

Vértestolna *

19

6

0

0

12

0

0

A társulás települései közül a munkanélküliség tekintetében Vértesszőlős a kedvezőtlen helyzetű település. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2010. júliusi adatai alapján a településen 54 nyilvántartott munkanélküli él, akik közül 7 fő 1 éven túl nem talál munkát. A munkanélküliségi ráta 17,10 %. A munkanélküliség szempontjából a legkedvezőbb helyzetű település Várgesztes, ahol a településen nyilvántartott munkanélküliek száma 9 fő, akik közül 1 fő egy éven túl nem talál munkát, a munkanélküliségi ráta 2,38 %. 12


Gyermelyen 42 nyilvántartott munkanélküli él, akik közül 12 fő már több mint 1 éve nem talál munkát. Ez 4,25 %-os munkanélküliségi rátát jelent. Héregen 22 nyilvántartott munkanélküli él, akik közül 4 fő már több mint 1 éve nem talál munkát. Ez 3,19 %-os munkanélküliségi rátát jelent.. Környén 103 nyilvántartott munkanélküli él, akik közül 17 fő már több mint 1 éve nem talál munkát, ez 3,29 %-os munkanélküliségi rátát jelent. Szárligeten 34 nyilvántartott munkanélküli él, akik közül 4 fő már több mint 1 éve nem talál munkát. Ez 3,29 %-os munkanélküliségi rátát jelent. Szomoron 32 nyilvántartott munkanélküli él, akik közül 3 fő már több mint 1 éve nem talál munkát. Ez 4,28 %-os munkanélküliségi rátát jelent, amely az országos átlag alatt marad. Tarjánban 84 nyilvántartott munkanélküli él, akik közül 13 fő már több mint 1 éve nem talál munkát. Ez 2,76 %-os munkanélküliségi rátát jelent. Tatabányán 1654 nyilvántartott munkanélküli él, akik közül 230 fő már több mint 1 éve nem talál munkát. Ez 3,46 %-os munkanélküliségi rátát jelent. Vértessomlón 36 nyilvántartott munkanélküli él, akik közül 7 fő már több mint 1 éve nem talál munkát. Ez 1,94 %-os munkanélküliségi rátát jelent. Vértestolna - a kistérségen kívüli településként – a munkanélküliség tekintetében szintén kedvező képet mutat. A településen 19 nyilvántartott munkanélküli él, akik közül 6 fő már több mint 1 éve nem talál munkát. Ez 0,94 %-os munkanélküliségi rátát jelent. Fontos mutatója egy település helyzetének az, hogy a lakosok közül mennyien munkanélküliek illetve hányan részesülnek valamilyen szociális támogatásban. A 4. sz. táblázatból kitűnik, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű 0-18 éves gyerekekre, fiatalokra vonatkozó nyilvántartás a kistérség több településén még nem reális, a ténylegesen érintett családok sok helyen nem kerülnek be a nyilvántartásba. A gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számához képest még mindig alacsony a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, miközben a kistérségben az iskolázottsági mutatókból megállapítható, hogy az aktív korúak kb. 20 %-a csak 8 osztályt végzett. Az akciótervben kiemelt feladatként jelenik meg az adatok pontosítása, amelynek hangsúlyos része lesz a szülői nyilatkozattétel körültekintőbb megszervezése, a szülők előzetes tájékoztatása a közoktatási intézmények vezetőinek, pedagógusainak, a szülői szervezeteknek, illetve a településen működő civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok bevonásával. A táblázat jól mutatja, hogy Vértesszőlősön, Gyermelyen és Környén magasabb a munkanélküliek aránya, s ezen belül a tartósan munkanélküliek száma. A legtöbb szociális segélyt Tatabánya mellett Környén utalják ki, s magas a gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma Környe mellett még Vértesszőlősön és Héregen is. A lakások méretét tekintve a községek változó képet mutatnak

5. táblázat

5. sz. táblázat: a kistérség településeinek lakás méretére vonatkozó adatok 1 szobás 2 szobás 3 szobás 4-x szobás Gyermely 4,3% 28,7% 33,9% 33,0% Héreg 12,3% 43,2% 29,7% 14,9% Környe 9,4% 36,4% 32,6% 21,6% Szárliget 10,1% 36,2% 28,1% 25,5% Szomor 5,6% 35,2% 29,9% 29,3% Tarján 7,1% 33,7% 38,0% 21,2% Tatabánya 12,4% 60,4% 19,6% 7,6% Várgesztes 4,3% 26,4% 45,0% 24,2%

13

Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási esélyegyenlőségi programja 2010. augusztus Vértessomló Vértesszőlős Vértestolna Kistérség Megye Régió Ország

3,1% 6,4% 3,3% 11,6% 10,8% 9,8% 12,7%

24,3% 21,8% 44,3% 55,5% 47,4% 45,6% 41,4%

49,2% 31,6% 40,6% 22,2% 27,5% 28,3% 30,9%

23,4% 40,2% 11,8% 10,8% 14,4% 16,3% 15,0%

A lakások komfort szerinti összehasonlítása (6. táblázat) kevésbé egyszerű, hiszen a kis településeken a távfűtés hiánya torzítja az adatokat, míg Tatabánya lakáshelyzete a távfűtés rendszere miatt kedvező képet mutat. A többi település komfortfokozat szerinti összehasonlításban az összkomfortos lakások száma az országos átlagot meghaladja minden településen, kivéve Héreg és Szomor településeket, viszont valamennyi település átlaga a kistérségi átlag alatti szinten marad, kivéve Tatabányát. A települések alacsonyabb komfortfokozatú lakásainak aránya a legalacsonyabb Tatabányán, Vértessomlón, Várgesztesen, a legmagasabb Héregen, Szomoron, Gyermelyen. A komfort nélküli lakások településenkénti aránya nem haladja meg az országos átlagot, kivéve ez alól Héreg és Szomor településeket. A szükség- és egyéb lakások tekintetében az országos átlagot messze meghaladó értéket Héreg, Környe és Szárliget települések átlagai mutatnak. A települések esetén általában elmondható, hogy az alacsony komfortfokozatú lakásokban lakók között magasabb arányban jelennek meg a hátrányos helyzetű családok. 6. sz. táblázat:

Gyermely Héreg Környe Szárliget Szomor Tarján Tatabánya Várgesztes Vértessomló Vértesszőlős Vértestolna* Kistérség Megye Régió Ország

A kistérség településeinek lakások komfort fokozatára vonatkozó adatok Komfort nélküÖsszkomfortos Komfortos Félkomfortos li Szükség- és egyéb lakás 58,3% 28,3% 64,3% 65,6% 70,6% 61,8% 89,1% 70,1% 74,8% 72,3% 52,8% 84,3% 64,7% 60,2% 49,8%

24,1% 42,9% 19,3% 18,7% 25,2% 24,0% 4,5% 18,2% 17,3% 16,2% 23,6% 7,6% 22,0% 24,7% 30,1%

3,7% 3,8% 5,6% 5,0% 2,8% 4,0% 2,1% 4,8% 3,5% 5,2% 12,7% 2,6% 4,4% 4,1% 5,1%

10,4% 19,1% 5,4% 4,3% 1,4% 7,2% 2,1% 2,6% 2,0% 5,0% 9,4% 2,9% 5,4% 7,3% 10,9%

3,5% 5,9% 5,5% 6,4% 0% 2,9% 2,2% 4,3% 2,4% 1,3% 1,4% 2,5% 3,6% 3,8% 4,0%

* Vértestolna nem tartozik a Tatabányai kistérséghez, de tagja intézményfenntartó tárulásnak.

A települések infrastruktúrája jónak mondható. A lakások döntő többsége vezetékes vízzel ellátott, a szennyvízhálózat elérhető. Vezetékes gázellátás minden községben megoldott. A településeken telefon, kábeltelevízió és internet elérhetőség biztosított, bár az internet csatlakozással rendelkezők aránya elmarad az átlagtól. A településeken az utcák és a házak rendezettek. A kistérség közlekedési jellemzője, hogy központját – Tatabányát – érinti az M1-es, Bécs és Budapest közötti (E60, E75) autópálya két csomóponttal, az 1-es számú országos főút pedig átszeli Tatabányát. A kistérség egyes településeinek szempontjából fontos autópálya-

14


lejárók még: a zsámbéki lejáró (Gyermely, Szomor), a bicskei lejáró (Szárliget) és a tatai lejáró (Környe). Tatabánya helyi tömegközlekedést a Vértes Volán Rt. biztosítja, a járatok behálózzák az egész várost. A város frekventált helyzete miatt helyközi járatokkal biztosított az eljutás a kistérség településeibe, a környező nagyvárosokba, és a vonzáskörzeti településekre. A Duna komáromi szakaszán kiépített folyami kikötő a térségből könnyen megközelíthető (33 km-es távolság). Tatabányától 10 km-re, Kecskéd határában található egy füves repülőtér, amely belföldi személy- és teherforgalom lebonyolítására alkalmas. A nemzetközi repülőterek (Bécs 200 km, Budapest 60 km) az autópályán könnyen elérhetők. Tatabányától 33 km-re Komáromban közúti és vasúti, a 42 km-re fekvő Esztergomban közúti átkelőhely üzemel a Szlovák Köztársaság és Magyarország között.

4.4.

A nem közoktatási ellátások, szolgáltatások helyzete

4.4.1. Egészségügy Gyermelyben egy vegyes háziorvosi körzet működik napi rendszerességgel, heti rendszerességgel reumatológia szakrendelés folyik. Helyben biztosított a gyógyszertár és az orvosi ügyelet. Központi orvosi ügyelet és a mentőállomás Zsámbékon működik. Héregen a házi orvos hetente háromszor rendel. A gyermekorvosi szolgálat Tarjánnal közösen működik, a rendelés Héregen hetente kétszer történik. Fogászati szakellátás Tarjánban vehető igénybe. Környén két felnőtt háziorvosi körzet és egy gyermekkörzet, valamint két fogászati szakrendelő működik napi rendelési idővel. A településen egy gyógyszertár van, a legközelebbi mentőállomás Tatabányán működik. Szárligeten a felnőtt háziorvos a hét minden napján rendel, mely kiegészül iskolaegészségügyi ellátással is A csecsemő-tanácsadás hetente, orvossal tartott egészséges csecsemő-tanácsadás minden második héten van. A fogászati ellátást együttműködési megállapodás keretében Szár község látja el. Gyógyszertár a településen az orvosi rendeléssel azonos időben tart nyitva. Szomoron összevont felnőtt és gyermek háziorvosi körzet működik, de havonta egy napon gyermek szakorvos is biztosított. Fogászati ellátás helyben nincs, a gyógyszertári ellátás fiókgyógyszertárral helyben megoldott. Tarjánban két felnőtt és egy gyermekkörzet működik. Fogászati ellátás és gyógyszertár is helyen megoldott. Tatabányán 35 felnőtt, 13 gyermek orvosi körzet működik. A szakellátások a Szent Borbála Kórházban biztosítottak. A városban 12 gyógyszertár van. Az orvosi ügyelet, mentőállomás helyben biztosított. Várgesztesen egy orvosi rendelő van, ahol a rendelést a vértessomlói orvos biztosítja heti két alkalommal mind a felnőttek, mind a gyermekek számára. A településen nincs gyógyszertár, a legközelebbi elérhetőség Vértessomlón van. Vértessomlón is összevont felnőtt és gyermek háziorvosi körzet működik. A gyógyszertári ellátás helyben biztosított. A gyógyszertár napi nyitva tartással működik. A főállású védőnő Vértessomlón és Várgesztesen társulás formájában látja el a feladatát. Gyermek szakorvos havonta egy alkalommal tanácsadás formájában biztosított az egészségházban. 15


Az iskolafogászati teendőket a szomszédos falu, Környe fogorvosa látja el, az iskolaorvosi teendőket a helyi körzeti orvos. Vértesszőlősön egy orvosi körzet működik. Fogászati ellátás helyben biztosított, gyógyszertári ellátás napi nyitva tartással megoldott. Központi ügyelet és mentőállomás legközelebb Tatabányán van. Vértestolna és Tardos községnek közös háziorvosa van. Vértestolnán heti két alkalommal rendel a háziorvos. Gyermekorvosi rendelés havi egy alkalommal van. Fogászati ellátás szintén Tardoson elérhető. Gyógyszertári ellátás a háziorvos rendelési ideje alatt házi gyógyszertárként vehető igénybe. A társulás településeinek lakosai a szakorvosi és kórházi ellátást a tatabányai Szent Borbála Kórházban vehetik igénybe.

4.4.2. Szociális ellátások A társulás települései a szociális ellátásokat részben helyben, részben intézményfenntartó társulás, részben többcélú társulás keretében, részben ellátási szerződéssel látják el. Nincs ellátás egyetlen településen sem a házi gyermekfelügyelet területén. A családi napközi és családok átmeneti otthona feladatellátást 2008. márciusa óta a kistérségi fenntartásban lévő Egyesített Szociális Intézmény látja el. Az önkormányzatok biztosítják a jogszabályokban meghatározott, megélhetést nyújtó segélyeket, a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat, eseti segélyeket (rendszeres szociális támogatás, normatív támogatás, ápolási díj, szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segélyek, temetési segély, étkezési segély, beiskolázási segély, közgyógyellátás (méltányossági), rendkívüli gyermekvédelmi támogatás). A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat ellátását szintén a kistérségi fenntartásban működő Egyesített Szociális Intézmények Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata biztosítja. Hetente egy-két alkalommal tartanak ügyfélfogadást a településeken, szükség szerint intézik a gondozási feladatokat is. Tevékenységeikről a községek jegyzőit folyamatosan tájékoztatják. Általában elmondható, hogy a helybeli nevelési -oktatási intézményekkel a szolgálatnak napi munkakapcsolata alakult ki, a más településen lévő nevelési, oktatási intézményekkel a kapcsolat ugyancsak jó, de kevésbé személyes jellegű a kapcsolat (leggyakrabban igazolatlan mulasztás, fizetés elmaradás esetén beszélhetünk róla). A többi érdekelttel (kórház, rendőrség, szakértői bizottság, Vöröskereszt, stb.) a munkatársaknak jó a kapcsolata. A szülők elsősorban anyagi segítséghez jutás támogatásáért fordulnak a szolgálatokhoz, de a szolgálat munkatársainak kezdeményezéseit pozitívan fogadják. Gyermelyben 3-an kapnak rendszeres szociális segélyt, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 30 gyermek után igényelnek. Nincs adat arra vonatkozóan, hogy hány gyermek szülője tett nyilatkozatot a 8 általános iskolai, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségről, valamint a nem nyilatkozó szülők számáról. Héregen rendszeres szociális segélyt nem igényelnek, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 27 gyermek után igényelnek. 10 gyermek szülője tett nyilatkozatot a 8 általános iskolai, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségről. A nem nyilatkozó szülők száma 0. Környén 13-an kapnak rendszeres szociális segélyt, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 47-en igényelnek. 2 gyermek szülője tett nyilatkozatot a 8 általános iskolai, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségről, a nem nyilatkozó szülők száma 145.

16


Szárligeten 14-an kapnak rendszeres szociális segélyt, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 33 gyermek részesült a tavalyi évben. 3 gyermek szülője tett nyilatkozatot a 8 általános iskolai, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségről Szomoron 2-en kapnak rendszeres szociális segélyt, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 52-en igényelnek. A szülők nem nyilatkoztak a 8 általános iskolai, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségről. Tarjánban 2 család kap rendszeres szociális segélyt, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 45 gyermek után igényelnek. 14 gyermek szülője tett nyilatkozatot a 8 általános iskolai, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségről. Tatabányán 269-en kapnak rendszeres szociális segélyt, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 1731 gyermek után igényelnek. 272 gyermek szülője tett nyilatkozatot a 8 általános iskolai, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségről. A nem nyilatkozó szülők számáról nincs pontos adatunk. Várgesztesen rendszeres szociális segélyben részesülő nincs, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 2-en igényelnek. Nincs olyan szülő, aki nyilatkozatot tett volna a 8 általános iskolai, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségéről, a nem nyilatkozó szülők száma 6. Vértessomlón 2 fő kap rendszeres szociális segélyt, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 7 gyermek után igényelnek. 3 gyermek szülője tett nyilatkozatot 8 általános iskolai, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségről. Vértesszőlősön 4-en kapnak rendszeres szociális segélyt, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 11 gyermek után igényelnek. Nincs olyan szülő, aki nyilatkozatot tett volna a 8 általános iskolai, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségéről, a nem nyilatkozó szülők száma 60 körül van.. Vértestolnán rendszeres szociális segélyben részesülő nincs, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 2 gyermek után igényelnek. Nincs olyan szülő, aki nyilatkozatot tett volna a 8 általános iskolai, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségéről, a nem nyilatkozó szülők számát nem ismerjük. Megjegyzés: a fenti adatok csak az óvodások és az általános iskolások adatait tartalmazzák, a döntően Tatabányára, Tatára, Komáromba és Budapestre járó középiskolások hasonló adatairól nem áll rendelkezésünkre adatbázis.

Ha figyelembe vesszük a településekre jellemző iskolai végzettségre vonatkozó statisztikai adatokat, akkor feltételezhető, hogy a nem nyilatkozók között is van alacsony iskolai végzettségű.

4.4.3. Közművelődés Gyermelyben az Oktatási és Kulturális Központ biztosítja a művelődést. Szabadidős tevékenységéhez tartozik a Falu-TV és a képújság működtetése, amelyeket a klub keretében, helyi fiatalok üzemeltetnek. A településen egy könyvtár működik, ami egyben iskolai és községi könyvtár is. 2007 óta a település csatlakozott a kistérségi mozgókönyvtári együttműködéshez. Bár a hagyományos könyvtári állomány jelentősfejlesztésre szorul. A településen működik E-Magyarország Pont, amelynek szolgáltatásaihoz számítástechnikai fejlesztés szükséges. A településnek van egy közösségi tere, az Aula, ami helyet ad fiatalok, civil szervezetek, illetve a kisebbségi önkormányzat rendezvényeinek.

17


Héregen egy Kultúrház található, amely nagytermével, klubhelyiségeivel helyet ad a település kulturális eseményeinek. A könyvtár az iskolában működik, 2007-ben csatlakozott a kistérségi mozgókönyvtári ellátáshoz. A könyvtár 8 számítógéppel és korlátlan internet használattal lehetőséget biztosít a falu lakosságának, hogy a nyitva tartás ideje alatt az internetet használhatják. E-Magyarország pont nincs. A Tájház a falu központjában található, ami a régi falusi életről ad képet az érdeklődőknek. A civil szervezetek és más közösségek színes kínálatot biztosítanak a település lakóinak. Működik mazsorett csoport, ifjúsági fúvószenekar, színjátszó csoport, nyugdíjas klub, tűzoltó egyesület, vöröskereszt, hagyományőrző egyesület. Környén a 60-as években épült Művelődési Ház ad helyet a kulturális eseményeknek. A korábban moziként működő épületben 300 személyes színházterem, klubhelyiség, öltöző, és előcsarnok található. Az alagsorban ifjúsági klub működtetésére van lehetőség. Az épületben egy könyvtárszoba is található. 2007 óta a település csatlakozott a kistérségi mozgókönyvtári együttműködéshez. A Faluházban működik a Falu TV stúdiója. A civil szervezetek és más közösségek színes kínálatot biztosítanak a község lakóinak számára: magyar -, és német dalkör, Feszty Árpád Polgári Kör, Szivárvány Táncegyüttes, XPlov Táncegyüttes, Környei Németek Baráti Köre és Kultúregyesülete, Környei Méhész Egyesület. Szárligeten a 2 éve épült Közösségi Ház működik, helyi és külső rendezvények színtere, szakalkalmazottakkal nem rendelkezik. A településen egy felújított könyvtár van, 6000 kötettel rendelkeznek, 4 órás alkalmazottat foglalkoztatnak. Az iskolai könyvtár szintén 1500 kötetes. 2007. óta a település csatlakozott a kistérségi mozgókönyvtári együttműködéshez. A civil szervezetek és más közösségek színes kínálatot biztosítanak a község lakóinak számára: Falukör, Nyugdíjas-klub, majorett csoport, Polgárőr Egyesület, Liget Tánc Egyesület, Iglice Citerazenekar, Szárliget -, Hétszínvirág Alapítvány. Szomoron a Művelődési Ház önállóan nem működik, fűtése jelenleg nem megoldott és szerkezetileg is nagyon leromlott állapotban van. Újat kellene építeni helyette, egy többfunkciós épületre lenne szükség. A településen egy könyvtár van, amely az iskolai és községi feladatokat is ellátja. 2007 óta a település csatlakozott a kistérségi mozgókönyvtári együttműködéshez. A kulturális rendezvényeknek a sportcsarnok színpada ad helyet. A civil szervezetek és más közösségek kínálata: Hagyományőrző Egyesület (Német Nemzetiségi), felnőtt tánccsoport, Szomor Sramli Zenekar, Szomor Jövőjéért Alapítvány ezen keresztül finanszírozzák az oktatás, a sport, a hagyományápolás és a műemlékvédelem programjait, feladatait, Kézdi-Vásárhelyi Alapítvány - az iskola fenntartásához járul hozzá, valamint működik Német Kisebbségi Önkormányzat. Tarjánban az Általános Művelődési Központ keretén belül működik a közösségi színtér, mely otthont ad különböző kulturális és közösségi rendezvényeknek. A földszinti nagyterem 2005-ben került felújításra. Szükséges továbbá a bejárati ajtók és emeleti ablakok cseréje, valamint tetőcsere. A könyvtár 2008 januárjától kistérségi mozgókönyvtárként működik. A könyvtárban internet elérhetőség is van. Tatabányán 6 művelődési ház – közülük 3 ÁMK szervezeti formában - biztosítja a kulturális szolgáltatásokat állandó nyitva tartással. A művelődési házak kínálata széles: színjátszó csoport, tánccsoportok, nyugdíjas klubok, német és szlovák nemzetiségi csoportok, kortárs művészeti csoportok. A megye egyik legnagyobb kulturális intézménye a Közművelődés Háza nagy színházteremmel is rendelkezik. A város legrégibb és legnagyobb múlttal rendelkező kulturális intézménye a Jászai Mari Színház (Népház), állandó társulat nélkül, produkcióra 18


szerződött művészekkel működik. A színházi programok mellett művészeti csoportokkal színesítik a szolgáltatások kínálatát. A kistérség központjában működő Városi Könyvtár és fiókkönyvtárai öt városrészben biztosítják a lakosok és az érdeklődők számára a könyvtár által nyújtott szolgáltatásokat, így többek között az e-Magyarország pont szolgáltatásait is. A Városi Levéltár közművelődési feladatokat lát el, megismerteti, népszerűsíti a levéltári tevékenységet. Előadásokat szervez civil közösségeknek, érdeklődőknek, bemutató foglalkozásokat szervez pedagógusoknak és diákoknak. Az intézményes és a felnőttoktatás teljes hálózatát igyekszik elérni. Folyamatosan részt vesznek, segítenek a városi intézményhálózat jubileumi rendezvényein, kiállítási anyagainak bemutatásában. Társintézményeivel országos, illetve regionális hatáskörű levéltári napokat szerveznek. A Tatabányai Múzeum gyűjteményében több mint százezer műtárgy található. Gyűjtemény egységei többek között régészeti, életmód-történeti, fotótörténeti, oktatástörténeti, ipar-, és technikatörténeti jellegűek. A helyi bányászati hagyományok megőrzésében is fontos szerepet játszik. Tatabánya, mint a kistérség és megye központja a következő szervezetek tevékenységeivel támogatja a közművelődést: Tatabányai Művelődési Műhely, Tatabányai Közművelődési Tanács, Kulturális Bizottság. A civil szervezetek is erősítik Tatabánya és a kistérség kulturális életét: 3 szervezet táncprogramokat, 8 szervezet zenei programokat, 2 szervezet művészeti programokat és mintegy 20 szervezet közösségi programokat biztosít az érdeklődők számára. Várgesztesen a 2002-ben épült Faluház ad helyet a közművelődési tevékenységeknek. Az épületben található az iskola, óvoda, rendezvényterem, sportcsarnok, könyvtár, TV-stúdió, E-Magyarország Pont, Galéria. A Faluház naponta 16-20 óráig tart nyitva, a könyvtár hetente 2 alkalommal. 2007 óta a település csatlakozott a kistérségi mozgókönyvtári együttműködéshez. Civil szervezetek a következő közösségi kínálatot nyújtják a településen: a kézimunka szakkör, a hagyományőrző nyugdíjas klub, német nemzetiségi dalkör, tűzoltók egyesülete, gyermekkorúak tánccsoportja és a zeneiskola, ahol heti 2 alkalommal tartanak órákat. Vértessomlón a művelődés lehetőségeit többnyire a Felnőtt-oktató- és Teleház biztosítja. A Népiskola épületét az FVM vidékfejlesztési célelőirányzatából (20 millió) és 13 millió Ft önrészből hozták létre. Csatlakoztak a Socrates-program-hoz, sikeresen pályáztak (nemzetközi pályázat) régi szakmák megőrzésére, mint pl. kosárfonás, csuhébaba készítés, tollfosztás, ádventi koszorúk készítése. Az angol-német nyelvtanfolyam, a KRESZ tanfolyam szerveződik a házban, ahol posta és szépségszalon is működik. Ez a helyi civilszervezetek találkozási pontja is. A Tele-ház – 8 gép működik hálózatban – és a Falu-TV is itt működik. A településen egy művelődési ház is működik, tánccsoporttal és dalkörrel, egy nyugdíjas ház és a 12 éve alapítványi fenntartású zeneiskola. 2007-ben a település csatlakozott a kistérségi mozgókönyvtári együttműködéshez. A következő civil szervezetek, közösségek működnek a településen: Német Nemzetiségi Dalkör, Vöröskereszt, Tűzoltó Egyesület, Vértessomlóért Kiemelten Közhasznú Alapítvány, Nemzetiségi Tánccsoport. Vértesszőlősön egy művelődési ház, egy tájház, egy Hang-Szín-Tér Művészeti Iskola, egy idősek napközi otthona, valamint egy könyvtár működik, ahol az E-Magyarország Pont is található. A civil szervezetek száma megközelíti a 20-at, közülük 4 a tánc, 3 a zene, 8- közösségi, 3 művészeti területeken nyújtanak szolgáltatásokat. 19


Vértestolnán egy művelődési ház található, német nemzetiségi dalkör működik. A Sportegyesület, a Tűzoltóegyesület, a Vértestolnai Németek Hagyományőrző Egyesülete valamint a Grüner Wald Kulturális Egyesület színesíti a község sport illetve kulturális életét.

4.4.4. Sport, egészséges életmód Gyermelyben egy Sportcsarnok és a Gyarmatpusztai Szabadidőközpont biztosítja a sportolási lehetőségeket. Tenisz-, foci- és tornapályával, továbbá szabadtéri színpaddal rendelkezik. 2008- ban műfüves labdarúgó pálya, koronglőtér épült. A sportolási lehetőségek kínálatát színesítik még a különböző – főként civil – szerveződések: íjászat, jóga, kick-boksz, koronglövés, valamint a Gyarmatpusztai MTTSZ és a GyermelySzomor Sport Egyesület. Héregen a sportolási lehetőségek kínálata viszonylag szerény. Egy sportpálya található, itt működik a foci szakosztály. A civil szervezetek közül a Baráti Lovaskör biztosít sportolási lehetőségeket, versenyeket. Környén a sportolási lehetőségeket a Környe Sport Egyesület kézilabda, foci, tenisz, sakk szakosztályaival, programjaival biztosítja a település lakosai számára. Működik Horgász Egyesület, Galambászok – C24 Postagalamb Sportegyesület. A tömegsport tevékenység most szerveződik újjá. Szárligeten a sportolási lehetőségek kínálata szintén szerény. Működik egy sportegyesület. A labdarúgó szakosztály felnőtt, ifjúsági és serdülő csapatot indítanak, a megyei első osztályban szerepelnek. Szomoron a sportolási lehetőségeknek a Sportcsarnok ad helyet. Faszerkezetes, fixre beépített színpaddal rendelkezik, amely mobil résszel bővíthető, egy kisebb galériával kialakított épület, mely 1995-96-ban épült. Az ünnepségeket, a kulturális és sportrendezvényeket is itt tartják. Az épület az iskola udvarában, egy „őspark” területén található. A településen két sportegyesület működik: ODEON SE: karate – országos elsők, nemzetközi- és világ-kupa versenyeken is szerepelnek, valamint a Gyermely-Szomor FC: futball. Tarjánban 2002-ben épült fel a nemzetközi mérkőzések befogadására is alkalmas korszerű, többcélú sportcsarnok. Kihasználtsága jónak mondható, rendszeresek a hétvégi programok. Sportrendezvényeken kívül kulturális események megrendezésére is alkalmas, így megyei, régiós báloknak, céges rendezvényeknek is rendszeresen helyt ad. Ezen alkalmakra külön berendezéssel bír a község (védőszőnyeg, asztalok, székek, színpad, táncparkett). Tatabánya jelentősebb sportlétesítményei a műanyag borítású atlétika pályával rendelkező labdarúgó stadion, a Földi Imre Sportcsarnok, a súlyemelőknek, birkózóknak, cselgáncsozóknak otthont adó munkacsarnok, a futófolyosó, a görkorcsolyapálya, a műjégpálya, valamint a sportuszodát, szabadtéri-és fedett élménymedencéket is magába foglaló Gyémánt Fürdő. A városban több mint 80 sportegyesület működik, ahol közel száz sportág gyakorlására van lehetőség. Hazai, nemzetközi szintet elérő sportágakat többek között a Tatabányai Sport Club, a Tatabányai Ippon Judo SE, a Tatabányai Diákkorcsolyázó Egyesület, a Tatabánya Carbonex KC, a Tatabányai FC, a Tatabányai Volán SE, a Tatabányai Kosárlabda Klub, a Tatabányai Vízmű SE biztosítja a város fiataljai számára. Várgesztesen a Várgesztesi Sport- és Faluvédő Egyesület nyújt sportolási lehetőségeket. Futball csapatuk a megyei II. osztályban szerepel. Vértessomlón egy tornaterem és egy sportpálya található. A sportolási lehetőségeket a következő tevékenységekkel biztosítja a sportegyesületek: foci, lövészet, asztalitenisz, karate.

20


Vértesszőlősön egy sportcsarnok található, ami a sporttevékenységek színtere: egy nagypályával, két edzőpályával áll a futballcsapat rendelkezésére. A település sportéletét a Vértesszőlősi Sportegyesület és a karate csoport szervezi. Vértestolnán a sportolási lehetőséget egy szabadtéri füves focipálya biztosítja, a tagiskolában lévő tornaszobán kívül. A társulás településein a természeti adottságok kedvező túraterepet kínálnak a természetkedvelőknek. A kistérség a sport és egészséges életmód lehetőségei közül széles skálát biztosítanak a szolgáltatásokat igénybe vevők részére. Ezt a szintet a települések mind a szolgáltatások számával, mind a szolgáltatások minőségével emelni szeretnék.

4.4.5. Bölcsődei ellátás A településeken bölcsődei ellátásra Tatabányán kívül Vértesszőlősön van lehetőség a Samufalvi Óvoda és Bölcsőde intézményen belül. A három óvodai csoport mellett egy bölcsődei csoport működik, amelyben a gyermekek száma 12, közülük 3-an hátrányos helyzetűek.

21


4.5.

A közszolgáltatások elérhetősége

Az alábbi, a közszolgáltatások elérhetőségét bemutató táblázatban feltüntetésre került a település neve és távolsága (km) az érintett cellában. A táblázatból kiolvasható, hogy amennyiben az adott szolgáltatás helyben biztosított, de más településről kijáró szakemberek látják el, milyen a szolgáltatás gyakorisága. 7. sz. táblázat: betűkódok: H: Helyben; HM: Helyben, más településről kijáró szakember(ek), zárójelben: heti hány órában; M: Más településen (távolsága); E: ellátatlan Település neÓvodai Általános Általános Alapfokú GyógypedaKorai Fejlesztő Nevelési Logopédiai TovábbtaGyógyve/szolgáltatás nevelés iskolai iskolai művészetoktagógiai ellátás fejlesztés felkészítés tanácsellátás nulási, testnevelés oktatás oktatás tás és gondoadás pályavála1-4. 5-8. zás sztási tanácsadás Gyermely H H H HM (2) H M (25) H M (25) HM (2) M (25) HM (2) Héreg H H M (5) E H M (20) H M (20) HM (1) M (20) HM (1) Környe H H H H M (10) M (10) M (10) M (10) HM (8 óv, M (10) HM (6) 4 isk) Szárliget H H H E M (15) M (15) M (15) M (15) HM (1) M (15) HM (1) Szomor H H H H H M (30) H M (30) HM (2) M (30) HM (2) Tarján H H H E H (24) M (15) H M (15) HM (3) M (15) HM (2) Várgesztes H H M (5) HM (2) M (17) M (17) M (17) M (17) HM (1) M (17) HM (2) Vértessomló H H H HM (2 du.) M (12) M (12) M (12) M (12) HM (3) M (12) HM (2) Vértesszőlős H H H HM (14) HM (4) M (7) H M (7) HM (4) M (7) HM (9) Vértestolna* H H M (5) M (5) M (5) M (17) M (17) M (17) HM (2) M (17) E Gyermek Bölcsőde Családi Iskolai napközi Házi Családok jóléti szolnapközi gyermekfelüátmeneti gáltatás gyelet otthona Gyermely HM (8) E M (25) H E M (25) Héreg HM (4) E M (20) E E M (20) Környe H E M (10) H E M (10) Szárliget HM (4) E M (15) H E M (15) Szomor HM (8) E M (30) H E M (30) Tarján H E M (15) H E M (15) Várgesztes HM (2) E M (17) H E M (17) Vértessomló HM (2) E M (12) H E M (12) Vértesszőlős H H M (7) H E M (7) Vértestolna* HM (2) E E H E E

22


4.6.

A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere

8. sz. táblázat: a kistérségi települések fenntartói háttere A feladatellátás fenntartói háttere

Közszolgáltatások

Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona

Társulás saját fenntartású intézménye vagy gazdasági társasága

Kiszervezett formában non profit, civil, egyházi szervezet, vagy gazdasági társaság

x x

Települési önkormányzat

Többcélú Társulás

Megyei önkormányzat

x x x

x x

x x x

x

x x x x x x x x x

23

Egyéb


A településeken igénybe vehető közszolgáltatások esetében a feladatellátás az alábbi formákban történik: Önkormányzati saját fenntartású intézmény vagy gazdasági társaság:  óvodai nevelés  általános iskolai oktatás  alapfokú művészetoktatás  gyógypedagógiai tanácsadás  fejlesztő felkészítés  bölcsőde  iskolai napközi Intézményfenntartói társulás  óvodai nevelés  általános iskolai oktatás Többcélú társulás keretében:  korai fejlesztés és gondozás  fejlesztő felkészítés  logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, nevelési tanácsadás  családi napközi  gyermekjóléti szolgáltatás  családok átmeneti otthona Megyei Önkormányzat fenntartásában:  nevelési tanácsadás  továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás  gyógypedagógiai tanácsadás Kiszervezett formában non-profit, civil, egyházi szervezet vagy gazdasági társaság  alapfokú művészetoktatás Az önkormányzati finanszírozású feladatok mellett megjelennek a településeken alapítványi, a társulás vagy a megyei önkormányzat által fenntartott szolgáltatások is. Erre jó példa az alapfokú művészetoktatás alapítványi formában történő működtetése Várgesztesen, Vértessomlón és Szomoron. Az Egyesített Szociális Intézmények 2007. július 1-jétől kistérségi fenntartásba került, s Környe kivételével az alábbi feladatokat látja el a településeken a fent jelzettek közül:  korai fejlesztés és gondozás  fejlesztő felkészítés  gyermekjóléti szolgáltatás  családi napközi, családok átmeneti otthona A logopédiai fejlesztést, a gyógytestnevelést és a nevelési tanácsadást a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában lévő Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat látja el a kistérségi településeken. A családi napközi létrehozására az Egyesített Szociális Intézmények, illetve a Társulás intézkedéseket tett, folyamatban van a működési engedély megszerzése. A házi gyermekfelügyelet létrehozását az igények nem tették indokolttá. Problémát jelent a kistérségben élő szülők számára, hogy Vértesszőlős kivételével a községekben nem működik bölcsőde.

24


4.7.

Óvodáztatás

9. sz. táblázat: a kistérség településeinek óvodai feladatellátásra vonatkozó adatai Óvodai intézmények száma

Óvodai feladatell.helyek száma (gyógyped. neveléssel együtt)

Óvodai férőhelyek száma (gyógyped.neveléssel együtt)

Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógyped.neveléssel együtt)

Óvodába beíratott HH gyermekek száma)

Óvodába beíratott HHH gyermekek száma

Óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma

Óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött HHH gyerm. száma

Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyerm.száma (int.nevelés nélkül)

Óvodai gyermekcsoportok száma (gyógyped. neveléssel együtt)

Gyermely

1

1

78

64

10

0

0

0

1

3

Máriahalom

1

1

35

30

7

0

n.a.

n.a.

0

2

Környe

1

1

150

138

4

2

n.a.

n.a.

2

6

Szárliget

1

1

65

51

9

3

n.a.

n.a.

2.

3

Szomor

1

1

60

49

10

0

0

0

2

2

Tatabánya

9

20

2542

2390

570

112

n..a .

n.a.

20

100

1

100

76

4

1

0

0

0

4

1

50

32

13

4

0

0

0

2

1

25

19

1

0

0

0

0

1

int.fenntartói társulás

Települések

Tarján Héreg

1

Vértestolna

intézményfenntartói társulás összesen

1

3

169

144

17

5

2

0

0

7

Várgesztes

1

1

25

23

1

0

0

0

1

1

Vértessomló

1

1

50

49

2

1

2

0

0

2

Vértesszőlős

1

1

62

66

6

0

12

0

0

3

Mindösszesen:

23

30

3232

2987

636

123

210

30

30

129

25

Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási esélyegyenlőségi programja 2010. augusztus 10. sz. táblázat: a kistérség településein lévő óvodák gyermekeinek százalékos aránya az intézményekben

OM azonosító

gyermek, tanulók százalékos aránya az intézményben intézmény neve

HH

HHH

SNI

31912 Általános Művelődési Központ, Gyermely

4,8

0

1,6

31788 Vackor Óvoda, Környe

2,7

1,3

1,3

31

n.a.

0

20,4

0

2,4

21,1

0,7

0,5

9,2

2,3

0

36,1

11,1

0

4,8

0

0

11,8

6,3

0

8,3

0

0

4

2

0

10,1

0

0

19

0,9

0,5

029985 Hétszínvirág Óvoda, Szárliget Kézdi- Vásárhelyi Imre Általános Iskola és 031919 Napköziotthonos Óvoda, Szomor Tatabánya összesített óvodai adatai 31790 Német Nemzetiségi Óvoda, Tarján intézmény- Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Héregi fenntar- Óvodája tói társu- Német Nemzetiségi Óvoda Tarján, lás Vértestolnai Óvodája Társulás összesített adatai 31791 Német Nemzetiségi Óvoda, Várgesztes Német Nemzetiségi Általános Iskola és Óvoda, 200845 Vértessomló 31793 Samufalvi Óvoda és Bölcsöde, Vértesszőlős Kistérség összesített adatai

A társulás mindegyik településén egy óvoda működik, kivétel Tatabánya, ahol az óvodák száma 9 önálló óvoda (ebből 2 alapítványi, 1 egyházi fenntartású). Az óvodákat a települési önkormányzatok, illetve egy intézményfenntartói társulás tartja fenn. Az intézményfenntartói tárulás Tarján-Vértestolna-Héreg Óvodafenntartó Társulása, amely a tarjáni gesztor önkormányzat vezetésével biztosítja az óvodai feladatellátást három településen. Az intézményfenntartói társulás 2007. szeptember 1-től a Német Nemzetiségi Óvoda Tarján, Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Héregi Óvodája, és a Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Vértestolnai Óvodája intézményeket működteti.

4.7.1. Gyermely A gyermelyi óvodában – amely az Általános Művelődési Központ, Gyermely intézményen belül működik – 3 csoportban a 2009-2010-es tanévtől 64 gyermeket nevelnek, 10 gyermek hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekre nincs. 2008 óta a gyermelyi óvoda szervezeti keretébe tagozódott be a máriahalmi tagóvoda. Létszám 34 fő (2 csoport). Az intézményben sajátos nevelési igényű gyermek 1 van. Az óvodai csoportok 20-21 fővel működnek. Az óvodába más településről bejáró gyermekek száma 5, akik Szomor, Tarján, Zsámbék Gyarmatpuszta településekről falugondnoki szolgálat közreműködésével jutnak el az óvodába. A településről eljáró óvodás gyermek nincs. Az óvodába be nem íratott 3. élet-

26


évüket betöltött gyermek nincs a településen. Az óvodában az előírt képesítési feltételeket a személyzet hiánytalanul teljesíti, a szakellátottság a törvényi előírásoknak megfelelő. Gyermelyen az óvoda 630 és 1630 között tart nyitva. A nyitva tartást a szülői igényeknek és a foglalkoztatottak munkaidejének figyelembe vételével határozzák meg. Az óvoda kiemelt nevelési feladatai: tevékenységközpontú foglalkoztatások, hagyományápolás, egészséges életmódra nevelés. A nagycsoportosok visszatartása változó mértékű, egy 20 fős csoportból 2-3 gyermeket érint általában. A visszatartás részben szülői kérés alapján, részben nevelési tanácsadói javaslat alapján történik. A hátrányos helyzetű gyermekek mindegyike rendszeresen igénybe veszi az óvodai nevelést, nem betegség hátterű hiányzás nincs. Az óvoda a minimális eszköz és felszerelésjegyzékben szereplő feltételeket fokozatosan teljesíti, eddig elsősorban önkormányzati források, szülői hozzájárulások és kisebb részben pályázati források bevonásával. Az infrastuktúrális feltételek adottak az ÁMK-hoz tartozó sportcsarnok, a kiegészítő helyiségek biztosításával . A gyermelyi óvoda épülete 2003-ban az ÁMK részeként újjáépítésre került. Az iskolával közös részben kapott helyet az elkülönítő szoba, ill. logopédiai fejlesztő. A konyha és az aula közös térré vált, amelyet óvodások és iskolások egyaránt használnak. A felújítással együtt új berendezést is kapott az óvoda. Korszerű, a XXI. század igényeit kielégítő, barátságos környezet várja az óvodás gyermekeket. Folyamatban van egy csoportfoglalkoztató építése.

4.7.2. Környe Környén a Vackor Óvodában 6 csoport működik, a férőhely 150 fő. 2009. október 1én a statisztikában 138 gyermek szerepelt, 2010. május 31-én már 149 óvódás nevelése folyt az intézményben. 4 gyermek hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 2 fő. A sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek száma 2 fő, akik enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek. Az óvodai csoportok jelenleg 23-26 fővel működnek. Környén más településre eljáró gyermekek száma 4-6 fő, akiket a szülők egyénileg Tatabányára visznek óvodába. Az óvodába más településről bejáró gyermek nincs. Az óvodában az előírt képesítési feltételeket a személyzet hiánytalanul teljesíti, a szakellátottság a törvényi előírásoknak megfelelő. Környén az óvoda 530 és 1630 között tart nyitva. A nyitva tartást a szülői igényeknek és a foglalkoztatottak munkaidejének figyelembe vételével határozzák meg. Az óvoda kiemelt nevelési feladatai az egészséges életmódra nevelés, gyermekek képességeinek kibontakoztatása, a részképesség zavarban szenvedő gyermekek fejlesztése. A nagycsoportosok visszatartása változó mértékű, egy csoportból 2-3 gyermeket érint általában. A visszatartás részben szülői kérés alapján, részben nevelési tanácsadói javaslat alapján történik. A hátrányos helyzetű gyermekek mindegyike rendszeresen igénybe veszi az óvodai nevelést, nem betegség hátterű hiányzás nincs. Az óvoda a minimális eszköz-, és felszerelésjegyzékben szereplő feltételeket fokozatosan teljesíti, eddig elsősorban önkormányzati források, jótékonysági rendezvények bevételei, pályázati források bevonásával. Támogatást nyújtott az óvoda alapítványa is. Az infrastrukturális feltételek: tornaszoba, kiegészítő helyiségekkel való ellátás részben megfelelő, a jövőben fejleszteni szükséges.

27


A környei óvoda épülete erősen elhasználódott, a minimális infrastrukturális feltételeknek csak nagyobb beruházással tudna megfelelni. Az önkormányzat 2010-ben elkezdi az új óvoda megépítését. Az intézmény óvoda-bölcsődeként üzemel majd. 7 óvodai csoport és 2 bölcsődei csoport létesül az új intézményben.

Szárliget A szárligeti Hétszínvirág Óvodában 3 csoportban 51 gyermeket nevelnek, 9 gyermek hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekre vonatkozó adat nincs. Sajátos nevelési igényű gyermek nem jár az óvodába. Az óvodai csoportok 15-20-23 fővel működnek. Az óvodába más településről bejáró gyermek nincs. A településről eljáró óvodás gyermekek számára vonatkozó adat nincs. Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek számára vonatkozó adat nincs a településen. Az óvodában az előírt képesítési feltételeket a személyzet hiánytalanul teljesíti, a szakellátottság a törvényi előírásoknak megfelelő. Szárligeten az óvoda 700 és 1700 között tart nyitva. A nyitva tartást a szülői igényeknek és a foglalkoztatottak munkaidejének figyelembe vételével határozzák meg. Az óvoda kiemelt nevelési feladatai az egészséges életmódra, valamint a természet védelmére, szeretetére nevelés. A nagycsoportosok visszamaradása változó mértékű, egy 20 fős csoportból 2-3 gyermeket érint általában. A visszatartás részben szülői kérés alapján, részben nevelési tanácsadói javaslat alapján történik. A hátrányos helyzetű gyermekek mindegyike rendszeresen igénybe veszi az óvodai nevelést, nem betegség hátterű hiányzás nincs. Az óvoda a minimális eszköz és felszerelésjegyzékben szereplő feltételeket fokozatosan teljesíti, eddig elsősorban önkormányzati források, szülői hozzájárulások és kisebb részben pályázati források bevonásával. Az infrastuktúrális feltételek fejlesztése tekintetében a legfontosabb a tornaszoba kialakítása lenne. A szárligeti óvoda épülete erősen elhasználódott, a minimális infrastrukturális feltételeknek csak nagyobb beruházással tud megfelelni. Ennek keretében az épület akadálymentesítését kell megoldani, a hiányzó helyiségeket kialakítani (pl. elkülönítő szoba, logopédiai és fejlesztő szoba, tornaszoba).

4.7.3.

Szomor

Szomoron a Napköziotthonos Óvodában 2 csoportban 54 gyermeket nevelnek, 10 gyermek hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára vonatkozó adat nincs. A sajátos nevelési igényű óvodás gyermek nincs az óvodában. Az óvodai csoportok 25-24 fővel működnek. Szomoron más településekre eljáró gyermekek száma 2, akiket a szülők egyénileg Gyermelyre és Zsámbékra visznek óvodába. Az óvodába más településről bejáró gyermekek száma 7, utazásukat a szülők tömegközlekedéssel, illetve egyénileg (személygépkocsival) oldják meg a szomszédos településekről: Tök-Anyácsapuszta, Mány- Felsőörs, Zsámbék, Bajna. Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermek nincs a településen. Az óvodában az előírt képesítési feltételeket a személyzet hiánytalanul teljesíti, a szakellátottság a törvényi előírásoknak megfelelő. Szomoron az óvoda 630 és 1630 között tart nyitva. A nyitva tartást a szülői igényeknek és a foglalkoztatottak munkaidejének figyelembe vételével határozzák meg. Az óvoda kiemelt nevelési feladata a német nemzetiségű nevelés, oktatás. 28


A nagycsoportosok visszatartása változó mértékű, egy csoportból 1-2 gyermeket érint általában. A visszatartás részben szülői kérés alapján, részben nevelési tanácsadói javaslat alapján történik. A hátrányos helyzetű gyermekek mindegyike rendszeresen igénybe veszi az óvodai nevelést, nem betegség hátterű hiányzás nincs. Az óvoda a minimális eszköz és felszerelésjegyzékben szereplő feltételeket fokozatosan teljesíti, eddig elsősorban önkormányzati források, szülői hozzájárulások és kisebb részben pályázati források bevonásával. Az infrastuktúrális feltételek: hiányzik a tornaszoba, és az elkülönítő. A szomori óvoda épülete elhasználódott, a minimális infrastrukturális feltételeknek csak nagyobb beruházással tud megfelelni. Ennek keretében az épület akadálymentesítését kell megoldani, a hiányzó helyiségeket kialakítani (pl. tornaszoba, elkülönítő szoba, fedett terasz).

4.7.4. Tatabánya Tatabánya város helyzetelemzésének adatai a Tatabánya Megyei Jogú Város Közoktatási Intézkedési Tervéből származnak eredeti tartalommal, amelyet az esélyegyenlőségi szakértők jóváhagyását követően a városi képviselő testület városi képviselő testület 339/2007. (dec. 13.) számú határozatával fogadott el.2323/2008. (IX. 27.) kgy. sz. határozatát módosítva.) 11. sz. táblázat: tatabányai óvodai ellátás adatai

Óvodai intézmények száma

9

Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

20

Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

2542

Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

2390

Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma

570

Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

112

Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma

n.a.

Az óvodába be nem íratott 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

n.a 9 100

Tatabányán az óvodai férőhelyek száma magasabb, mint a beíratott gyermekek száma. Minden óvodáskorú gyermek elhelyezésére rendelkezésre áll a gyermekenkénti minimális két négyzetméteres férőhely. A településen az óvodai adatok alapján megállapítható, hogy minden gyermeket fogadni tudnak, ez által biztosítottak a megfelelő feltételek a halmozottan hátrányos helyzetű 29


gyermekek teljes körű óvodáztatásához. Az óvodáztatás alapfeltétele a gyermekek oktatási hátrányai csökkentésének. Az óvodákba beíratott 2390 gyermek közül 570 fő hátrányos helyzetű, 112 fő pedig halmozottan hátrányos helyzetű. A településen levő 9 óvodából négy óvoda kivételével (Gyermekkert, Felsőgallai Óvoda Aalsógallai telephelye, Élménygazdag, Logopédiai Óvoda) mindegyikbe jár hátrányos helyzetű gyermek. A regisztráltan halmozottan hátrányos helyzetű óvodásokkal (112 fő) a város 13 óvodájában találkozhatunk. Hátrányos helyzetű gyerekek aránya a legnagyobb a Sárberki Óvoda Szivárvány Óvoda telephelyén (71 fő) és a Kertvárosi Óvoda Lila óvoda telephelyén (78 fő). Tatabányán a sajátos nevelési igényű óvodás korú gyermekek közül 14 fő gyógypedagógiai ellátást igényel. A Sárberki Óvoda személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a gyógypedagógiai ellátás szakmai feltételeinek. Ezért a város itt biztosítja a sajátos nevelési igényű óvodás korú gyermekek gyógypedagógiai ellátását.

Az SNI oka Gyógyped. nevelésben részesül Enyhe értelmi fogyatékos 4 fő Középsúlyos értelmi fogyatékos 2 fő 1 fő Diszlexia egyéb részképesség zavar 1 fő Autista 3 fő Egyéb, érzékszervi fogyatékos: 2 fő 2 fő

Integrált nevelésben r. 4 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő

4.7.5. Tarján-Vértestolna-Héreg Óvodafenntartó Társulás A tarjáni óvoda intézményfenntartói társulásban biztosítja az óvodáskorú gyermekek ellátását két szomszédos település – Vértestolna, Héreg – tagóvodáival. A Tarján-VértestolnaHéreg Óvodafenntartó Társulás székhely intézménye a Német Nemzetiségi Óvoda Tarján, tagóvodája Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Héregi Óvodája, és a Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Vértestolnai Óvodája. Tarján A Német Nemzetiségi Óvoda Tarján székhely intézményben 4 csoportban 76 gyermeket nevelnek, 1 gyermek hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű óvodás nincs. Az óvodai csoportok 20-23 fővel működnek. Tarjánban más településre eljáró óvodás gyermekek száma 7 fő, akiket a szülők egyénileg Tatabányára,Szomorra visznek óvodába. Az óvodába más településről bejáró gyermekek száma 11 fő. Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 0 fő a településen. Az óvodában az előírt képesítési feltételeket a személyzet hiánytalanul teljesíti, a szakellátottság a törvényi előírásoknak megfelelő. Tarjánban az óvoda 600 és 1600 között tart nyitva. A nyitva tartást a szülői igényeknek és a foglalkoztatottak munkaidejének figyelembe vételével határozzák meg. Az óvoda kiemelt nevelési feladatai a német nemzetiségi oktatás, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, gyógypedagógiai ellátása.

30


A nagycsoportosok visszatartása változó mértékű, egy 22-23 fős csoportból 2-3 gyermeket érint általában. A visszatartás részben szülői kérés alapján, részben nevelési tanácsadói javaslat alapján történik. A hátrányos helyzetű gyermekek mindegyike rendszeresen igénybe veszi az óvodai nevelést, nem betegség hátterű hiányzás nincs. Az óvoda a minimális eszköz és felszerelésjegyzékben szereplő feltételeket fokozatosan teljesíti, eddig elsősorban önkormányzati források, szülői hozzájárulások és pályázati források bevonásával. A tarjáni óvoda épülete jól karbantartott, újszerű állapotban van. A tetőszerkezetet a közelmúltban felújították. 2008-ban önkormányzati pályázat útján a fűtés korszerűsítésére került sor. A tárgyi feltételeket folyamatosan javítják. Tároló szekrények beszerzése, székek, asztalok cseréje , kerítés felújítása, műszaki kisgépek beszerzése történt az elmúlt években. Ezen kívül megtörtént az udvari játékok felújítása és ütéscsillapító talajjal való ellátása. Héreg A Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Héregi Óvodájában 2 csoportban 32 gyermeket nevelnek, 12 gyermek hátrányos helyzetű, 13 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű. 4 HHH óvodás van az intézményben. Sajátos nevelési igényű óvodás gyermek nincs a tagóvodában. Az óvodai csoportok 14-21 fővel működnek. Héregen más településre eljáró gyermekek száma 5, akiket a szülők egyénileg Tarjánba visznek óvodába. Az óvodába más településről bejáró gyermek nincs. Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 1 fő, aki hátrányos helyzetű. Az óvodában 2 óvónő és 2 dajka dolgozik. Az óvónők felsőfokú oklevéllel rendelkeznek, egy óvónő fejlesztő pedagógusi végzettséggel is rendelkezik. Egy dajka szakképzett, egy pedig jelenleg végzi az OKJ-s képzést. Héregen az óvoda 600 és 1600 között tart nyitva. A nyitva tartást a szülői igényeknek és a foglalkoztatottak munkaidejének figyelembe vételével határozzák meg. Az óvoda kiemelt nevelési feladata a tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók feltárására és fejlesztésére, a potenciális tanulási zavarok megelőzésére – prevenciójára irányul. Célja az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztése, az észleléses és finommotoros struktúrák intenzív támogatása a fő nevelési területeken végzett feladatokba integrálva, indirekt nevelési módszerekkel realizálva. Kisközség lévén a nagycsoportosok száma 10-14 fő között mozog évente, a nagycsoportosok visszatartása 1-2 gyermeket érint. A visszatartás részben szülői kérés alapján, részben nevelési tanácsadói javaslat alapján történik. A hátrányos helyzetű gyermekek mindegyike rendszeresen igénybe veszi az óvodai nevelést, nem betegség hátterű hiányzás nincs. Az óvoda tárgyi felszereltsége jónak mondható. A bútorzat folyamatosan lecserélésre kerül korszerű berendezési eszközökre. Az öltözőszekrények cseréjére még szükség van, ezért az óvoda pályázatot adott be a Közoktatásért Közalapítványhoz. Az iskolával közös a tornaterem, a logopédiai és fejlesztő szoba, valamint az elkülönítő szoba. Az iskolával közös a tornaterem, a logopédiai és fejlesztő szoba, valamint az elkülönítő szoba. A gyermekek fejlesztéséhez szükséges játékokat, mozgásfejlesztéshez szükséges eszközöket s más fejlesztéseket az intézmény alapítványának bevételéből valamint pályázatok útján elnyert összegek felhasználásával került beszerzésre. Ebben a kisebb rész önkormányzati támogatás. Az épület, amelyben az óvoda működik iskolának épült 1962-ben. A földszinti helyiségek átalakításával 1979-ben nyílt meg az óvoda. A gyermekmosdót felújították. Néhány éve 31


a világítás korszerűsítése is megtörtént. Az épület állaga igen rossz, teljes felújításra szorul (tetőcsere, nyílászárók cseréje stb.). Erre a nagy volumenű munkára pályázatok útján kívánja megteremti az anyagi fedezetet az óvoda. Vértestolna A Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Vértestolnai Óvodájában 1 csoportban 19 gyermeket nevelnek, 1 gyermek hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 0 fő. A sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek nincs a tagóvodában. Vértestolnán más településre eljáró óvodás gyermekek száma 2 fő az óvodába más településről bejáró gyermek 1 fő, akit a szülők gépkocsival hoznak az óvodába. Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 0 fő Az óvodában az előírt képesítési feltételeket a személyzet hiánytalanul teljesíti, a szakellátottság a törvényi előírásoknak megfelelő. Vértestolnán az óvoda 700 és 1600 között tart nyitva. A nyitva tartást a szülői igényeknek és a foglalkoztatottak munkaidejének figyelembe vételével határozzák meg. Az óvoda kiemelt nevelési feladata a német nemzetiségi nevelés, oktatás. A nagycsoportosok visszatartása változó mértékű, egy csoportból 2-3 gyermeket érint általában. A visszatartás részben szülői kérés alapján, részben nevelési tanácsadói javaslat alapján történik. A hátrányos helyzetű gyermekek mindegyike rendszeresen igénybe veszi az óvodai nevelést, nem betegség hátterű hiányzás nincs. Az óvoda a minimális eszköz és felszerelésjegyzékben szereplő feltételeket fokozatosan teljesíti, eddig elsősorban önkormányzati források, szülői hozzájárulások és kisebb részben pályázati források bevonásával. Az infrastuktúrális feltételek: tornaszoba, a kiegészítő helyiségekkel való ellátás szükséges. A vértestolnai óvoda épülete jó állapotban van, a tetőrendszer felújítása 2009 nyarán megtörtént. Az intézmény melegítőkonyhával rendelkezik. A játszóudvar korszerűsítése folyamatban van.

4.7.6. Várgesztes Várgesztesen az óvodai feladatellátásra intézményfenntartói társulás jött létre Vértessomló településsel. A Vértessomló-Várgesztes Oktatási Intézményi Társulás székhely intézménye a Német Nemzetiségi Óvoda, ahol 1 vegyes csoportban 23 gyermeket nevelnek, 1 gyermek hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára vonatkozó adat nincs. A sajátos nevelési igényű óvodás gyermek nincs. Várgesztesen más településre eljáró gyermekek száma 3, akiket a szülők egyénileg Oroszlányba, Vértessomlóra visznek óvodába. Az óvodába más településről bejáró gyermekek száma 2, akiket a szülők egyénileg hoznak az óvodába. Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek számára vonatkozó adat nincs a településen. Az óvodában az előírt képesítési feltételeket a személyzet hiánytalanul teljesíti, a szakellátottság a törvényi előírásoknak megfelelő. Várgesztesen az óvoda 630 és 1630 között tart nyitva. A nyitva tartást a szülői igényeknek és a foglalkoztatottak munkaidejének figyelembe vételével határozzák meg. Az óvoda kiemelt nevelési feladata a német nemzetiségi nevelés, oktatás. A nagycsoportosok visszatartása változó mértékű, egy csoportból 2-3 gyermeket érint általában. A visszatartás részben szülői kérés alapján, részben nevelési tanácsadói javaslat

32


alapján történik. A hátrányos helyzetű gyermekek mindegyike rendszeresen igénybe veszi az óvodai nevelést, nem betegség hátterű hiányzás nincs. Az óvoda a minimális eszköz és felszerelésjegyzékben szereplő feltételeket fokozatosan teljesíti, eddig elsősorban önkormányzati források, szülői hozzájárulások és kisebb részben pályázati források bevonásával. Az infrastuktúrális feltételek biztosítottak, az iskolával közös használatú tornateremmel rendelkezik, van egyéni fejlesztő szoba és elkülönítő. A várgesztesi óvoda épülete újonnan épült 2000-ben, részben akadálymentesített.

4.7.7. Vértessomló Vértessomlón a Német Nemzetiségi Óvoda intézményegysége a Német Nemzetiségi Általános Iskola és Óvoda többcélú közös igazgatású közoktatási intézménynek. Az intézményegységben 2 vegyes csoportban 49 gyermeket nevelnek (2009. okt. 1.). Ebből 2 hátrányos helyzetű gyermek jár óvodába, amelyből 1 halmozottan hátrányos helyzetű. Sajátos nevelési igényű gyermekek nincsenek az intézményegységben. Az óvodai csoportok 24-26 fővel működnek. Az óvodába jelentkező gyermekek létszáma jelenleg több, mint az intézmény befogadóképessége. (A 2009-2010-es nevelési évben 52 gyermek járt az intézménybe.) Helyhiány miatt 6 gyermek felvételét kellett elutasítani. Vértessomlón más településre eljáró óvodás gyermek nincs, az óvodába más településről bejáró gyermekek száma 2 fő, utazásukat a szülők egyénileg oldják meg. Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 2 fő, akik nem halmozottan hátrányos helyzetűek. Az óvodában az előírt képesítési feltételeket a személyzet hiánytalanul teljesíti, a szakellátottság a törvényi előírásoknak megfelelő. Vértessomlón az óvoda 600 és 1600 között tart nyitva. A nyitva tartást a szülői igényeknek és a foglalkoztatottak munkaidejének figyelembe vételével határozzák meg. Az óvoda kiemelt nevelési feladatai: német nemzetiségi nyelvi nevelés és hagyományápolás. A nemzetiségi jelleg az egész óvodai életet meghatározza. A nyelvi nevelés mindkét csoportban a napirendbe ágyazva, valamennyi tevékenységben megjelenik. A nagycsoportosok visszatartása változó mértékű, egy 24-28 fős csoportból 2-3 gyermeket érint általában. A visszatartás részben óvodapedagógusi javaslat alapján, részben szülői kérés alapján, részben nevelési tanácsadói javaslat alapján történik. Nem betegség hátterű hiányzás nincs az óvodában. Az óvoda a minimális eszköz és felszerelésjegyzékben szereplő feltételeket fokozatosan teljesíti, eddig elsősorban önkormányzati források, kisebb részben pályázati források (nemzetiségi, közalapítvány) bevonásával. Óvodai csoport, valamint az infrastuktúrális feltételek bővítése szükséges: csoportszoba, tornaszoba, a kiegészítő helyiségekkel való ellátás. Az óvoda épülete több, mint 100 éves. A rendszeres karbantartása ellenére is az infrastrukturális fejlesztés, de inkább egy új épület megépítése kiemelten indokolt lenne. Ennek érdekében az önkormányzat minden lehetséges pályázati lehetőséget igénybe vesz, azonban eddig még nem sikerült az óvoda bővítésére és felújítására pályázati forrást nyerni. Az intézmény nem rendelkezik tornaszobával, orvosi helyiséggel, logopédiai és fejlesztő szobával, nevelői szobával. A kiszolgáló helyiségek mérete is kicsi a jelenlegi gyermeklétszámhoz. Az óvodába jelentkező gyermekek száma alapján egy harmadik csoportszoba kialakítása szükséges. A bővítés keretében az épület akadálymentesítését is meg kell megoldani.

33


4.7.8. Vértesszőlős Vértesszőlősön a Samufalvi Óvoda és Bölcsőde intézményben 3 csoportban 66 gyermeket nevelnek, 7 gyermek hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 0. A sajátos nevelési igényű óvodás gyermek nincs. Az óvodai csoportok 21-25 fővel működnek. Vértesszőlősön más településre eljáró gyermekek száma 12, akiket a szülők egyénileg Tatabányára visznek óvodába. Az óvodába más településről bejáró gyermekek száma 6 fő, utazásukat a szülők egyénileg oldják meg. Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek számára vonatkozó adat nincs a településen. Az óvodában az előírt képesítési feltételeket a személyzet hiánytalanul teljesíti, a szakellátottság a törvényi előírásoknak megfelelő. Vértesszőlősön az óvoda 645 és 1630 között tart nyitva. A nyitva tartást a szülői igényeknek és a foglalkoztatottak munkaidejének figyelembe vételével határozzák meg. Az óvoda kiemelt nevelési feladata a szlovák nemzetiségi nevelés, oktatás. A nagycsoportosok visszatartása változó mértékű, egy 20 fős csoportból 2-3 gyermeket érint általában. A visszatartás részben szülői kérés alapján, részben nevelési tanácsadói javaslat alapján történik. A hátrányos helyzetű gyermekek mindegyike rendszeresen igénybe veszi az óvodai nevelést, nem betegség hátterű hiányzás nincs. Az óvoda a minimális eszköz és felszerelésjegyzékben szereplő feltételeket fokozatosan teljesíti, eddig elsősorban önkormányzati források, szülői hozzájárulások és kisebb részben pályázati források bevonásával. Az infrastuktúrális feltételek: tornaszoba, a kiegészítő helyiségekkel való ellátás szükséges. A vértesszőlősi óvoda épülete erősen elhasználódott, a minimális infrastrukturális feltételeknek csak nagyobb beruházással tud megfelelni. Ennek keretében az épület akadálymentesítését kell megoldani, a hiányzó helyiségeket kialakítani (pl. elkülönítő szoba, logopédiai és fejlesztő szoba). A vizes blokkok felújítását, a tető cseréjét is rövid időn belül meg kell oldani.

34


4.8.

Általános Iskola

12. sz. táblázat: a kistérség településeinek általános iskolai feladatellátásra vonatkozó adatai Ált.iskolai intézmények száma

Ált.isk. feladatellátási helyek száma (gyógy. ped. oktatással együtt)

Ált. isk. osztálytermek száma (gyógyped.okt. együtt)

Ált. isk. osztályok száma (gyógy. ped.okt. együtt)

Ált.isk. tanulók száma (gyógy. ped.okt. és magántan. együtt

Ált.isk. magántanulók száma

SNI ált. isk. tanulók száma

Gyógy. ped.okt. részesülő ált. isk. tanulók száma (integr. okt. SNI gyerm. nélkül

HH ált. iskolai tanulók száma

HHH iskolai tanulók száma

Ált.isk. tanuló első évf. száma (gyógyped.előkészítő oszt.tanulókkal együtt)

8. évf.-ok száma a nappali oktatásban (gyógyped. oktatással együtt)

A napközis tanulók száma (isk.otthonos tanulókkal együtt)

Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma

Gyermely

1

1

8

8

143

3

6

0

0

0

9

12

27

0

Környe

1

2

24

16

295

3

5

0

53

1

41

47

130

5

Szárliget

1

1

9

7

118

0

1

0

24

n.a.

11

14

45

0

Szomor

1

1

8

8

122

0

11

0

22

0

17

11

32

0

Tatabánya

7

20

351

236

5354

32

423

233

1164

161

673

795

2539

22

1

19

12

232

1

9

1

13

26

37

27

0

1

4

4

40

0

0

0

14

6

10

0

0

0

1

2

4

15

0

0

0

1

0

1

0

10

0

1

3

26

23

286

1

12

0

36

20

40

21

57

0

Várgesztes

1

1

3

1

8

0

0

0

1

0

0

0

7

0

VértessomlóVárgesztes Oktatási Intéz. Társ.

1

1

11

8

135

2

5

0

5

1

16

24

21

0

Vértesszőlős

1

1

10

10

138

0

7

3

11

0

17

27

37

7

Mindösszesen

25

31

446

326

6929

38

471

234

1364

181

850

1014

2894

37

int.fenntartói társulás

Települések

Tarján Héreg

1

Vértestolna

intézményfenntartói társulás összesen

35

19


Általános iskolai ellátás A kistérségi társulás mindegyik településén az általános iskolák önkormányzati fenntartású intézmények. Mindegyik településen van általános iskola. A kistérségben két intézményfenntartói társulás működik, illetve 2008. július 01-től három lesz. A Tarján-Vértestolna-Héreg Intézményfenntartó Társulása, amely a tarjáni gesztor önkormányzat vezetésével biztosítja a tarjáni, vértestolnai, héregi tanulók általános iskolai 5-8. osztályok feladatellátását a Tarjáni Általános Művelődési Központ intézmény működtetésével. Az intézményfenntartói társulás 2007. szeptember 1-től a következő intézményegységekkel rendelkezik: Tarjáni Általános Művelődési Központ Általános Iskolája, Tarjáni Általános Művelődési Központ Héregi Általános Iskolája (1-4. évfolyam), Tarjáni Általános Művelődési Központ Vértestolnai Általános Iskolája (1-4. évfolyam), Tarjáni Általános Művelődési Központ Közösségi Színtere. Várgesztes-Vértessomló Oktatási Intézményi Társulás az alapfokú oktatás tekintetében az 5-8 évfolyamok feladatellátását biztosítja Vértessomlón. Várgesztes az 1-4 évfolyamos tanulók alapfokú oktatási feladatait látja el. Gyermely település önkormányzata 2008. július 01-től intézményfenntartói társulást működtet Máriahalom település önkormányzatával. Intézményfenntartói társulás keretében a Gyermelyen lévő iskola biztosítja az alapfokú oktatást a Máriahalmon élő tanulók számára. A kistérség általános iskoláiban a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók százalékos arányának összehasonlító adatait tartalmazza a következő táblázat. 13. sz. táblázat hátrányos helyzetű tanulók %-os aránya

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók %-os aránya

SNI tanulók %-os aránya

Általános Művelődési Központ – Gyermely Kisfaludy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Környe

11,6

0

6,3

18

0

1

Szárliget Kézdi-Vásárhelyi Imre Általános Iskola – Szomor

10,6

n.a.

5,3

23,3

n.a.

8,6

Tatabánya általános iskola összesített adatai

19

3,0

7,9

Tarján székhely

8,1

9,4

3,4

Héregi tagintézmény

54,3

37,1

11,4

Vértestolnai tagintézmény

6,6

0

0

12,5

0

0

3,7

1,48

3,7

Vértesszőlősi Általános Iskola

9,1

0

9,1

Kistérség összesített adatai

18

2

6

Tarjáni ÁMK

Intézmény neve

Intézményfenntartói társulás összesen Várgesztesi Német Nemzetiségi Általános Iskola, Várgesztes Német Nemzetiségi Általános Iskola és Óvoda – Vértessomló-Várgesztes Oktatási Intézményi Társulás

37


4.8.1. Gyermely Gyermelyen az általános iskola az Általános Művelődési Központon belül működik. Az iskola tanulóinak száma jelenleg 143 fő. 2008-ban Gyermely-Máriahalom Iskolafenntartó Társulás jött létre, melynek keretében a máriahalmi gyerekeket iskolabusz szállítja egytől nyolc osztályig a gyermelyi iskolába. A máriahalmi gyermekek létszáma: 43 fő. A sajátos nevelésű igényű tanulók száma 6 (6,3 %), amely az országos átlag alatt van (7 %). Közülük enyhe értelmi fogyatékos tanuló 0 fő, diszlexia, egyéb részképesség zavar 6 fő, súlyos magatartási, tanulási zavar 0 fő. Jelenleg mindannyi tanuló oktatását integráltan biztosítja az intézmény, az IPR nem került még bevezetésre. Az önkormányzat a tanulók megfelelő oktatásához szükséges szakszolgálati ellátást helyben biztosítja. Az SNI tanulók ellátásához szükséges szakspecifikus gyógypedagógust az iskola helyi szakemberrel biztosítja. A tanulók megfelelő oktatásához szükséges további szakszolgálati feladatok ellátása részben helyben, részben a 24 km-re lévő tatabányai Egységes Pedagógiai Szakszolgálat által biztosított. A nem helyben történő ellátások igénybevétele jelentős nehézségekbe ütközik, különösen a hátrányos helyzetű gyermekek szülei számára jelent komoly nehézséget, hogy biztosítsák gyermekeik szakszerű ellátását. Ezért a szakszolgálati ellátások közül a logopédiai ellátás, a gyógytestnevelés már helyben biztosított. Az SNI tanulók ellátásához szükséges szakspecifikus gyógypedagógussal az iskola nem rendelkezik. A tanulók fejlesztéséhez szükséges egyéni fejlesztő szoba rendelkezésre áll. Mindezek alapján elmondható, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásának és szakszerű ellátásának a feltételei az intézményben részben adottak, a személyi feltételek külső szakember alkalmazásával megfelelőek, de a tárgyi feltételeken javítani szükséges. Megfelelő fejlesztő szoba kialakítása a 2003. évi felújítás során megtörtént. A hátrányos helyzetű tanulók száma 11 (11,6%), halmozottan hátrányos helyzetű tanuló nincs az iskolában. Az iskola az integrált oktatást segítő normatívákat nem veszi igénybe. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának további pontos nyilvántartása fontos, ez mind az iskolák, mind az önkormányzatok érdeke, mivel ezek a gyermekek és tanulók számos támogatásra (ingyenes tankönyv, ingyenes vagy kedvezményes étkezés, támogatás kulturális rendezvényen való részvételre, ösztöndíjprogramok) is jogosultak. A gyermelyi iskola bejáró tanulóinak száma 45. Közülük 27 alsó tagozatos tanuló van, aki iskolabusszal jár be. A felső tagozaton 18 fő szintén iskolabusszal jár be az iskolába. A bejárók között nincs hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. Az eljáró tanulók száma 3, akik Szomorra járnak felső tagozatra. Lemorzsolódás aránya az intézményben: Évfolyamismétlők aránya (%) összlétszámon belül 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

1,2 1,4 0 0

HH / HHHtanulók körében 1,2 1,4 0 0

Magántanulók aránya (%) összlétszámon belül 0 0 0 0

38

HH / HHHtanulók körében 0 0 0 0

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) összlétszámon belül 0 0 0 0

HH / HHHtanulók körében 0 0 0 0


2009/2010 2010/2011 tervezett

3,5

2,1

2,1

0

0

0

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

országos átlag 2008/2009

2,16%

0,49%

0,43%

A lemorzsolódás az elmúlt négy évben az országos átlag körül ingadozott (a négy év átlaga 1,03%). Az ingadozás sem számottevő, 1,2% és 1,5% között változott az elmúlt négy évben. Az évismétlők közül valamennyi tanuló hátrányos helyzetű tanuló volt. A magántanuló nem volt az iskolában a vizsgált időszakban. Az iskolában magas hiányzás egyáltalán nem jellemző. Továbbtanulási mutatók az intézményben Gimnázium (%) összlétszámon belül

HH / HHHtanulók körében

Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%) összlét számon belül


Szakiskolai képzés (%) összlétszámon belül


Speciális szakiskola (%) összlétszámon belül


Nem tanult tovább (%) összlétszámon belül


2005/2006

2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 tervezett

40 58,8 40 50

0 0,5 0 0

35 17,6 21 20

0 0 0 0

25 23,6 39 30

1/0 1/0 0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

50

0

16,6

0

33,3

0

0

0

0

0

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

A továbbtanulás tekintetében a tanulók négy év átlagát tekintve az országos arányokhoz képest magasabb számban tanultak tovább gimnáziumi és szakiskolai képzésben. Az országos arányokhoz képest alacsonyabb arányban voltak a szakközépiskolai képzésben továbbtanulók. Az iskolában a négy év átlaga a gimnáziumi továbbtanulók aránya esetén 44,3% (országos átlag 36,6%), a szakközépiskolai képzésben 32,8% (országos átlag 43,1%) szakiskolai képzésben 22,9% (országos átlag 19%) volt A tanórán illetve iskolán kívüli programokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyenlő eséllyel vehetnek részt. A kisebbségi programokban a legmagasabb a tanulói részvétel (100%), ebből a hátrányos helyzetű tanulók aránya 12 %-os. A szakköri foglalkozásokon a részvétel 75 %-os, a hátrányos helyzetű tanulók részvétele 12 %-os, amely jelentősen elmarad a 75%-os részvételi átlagtól, ezért az intézkedési tervben a tanórán kívüli tevékenységek tanulói részvételi számát, illetve a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

39


részvételi számát a jövőben javítani szükséges. Legalacsonyabb a tanulói részvétel a napközis foglalkozásokon. Az általános iskolások közül 27-en járnak a napközibe, ez az összlétszámhoz viszonyítva a tanulók 28,4 %, közülük 6-an (22,2%) hátrányos helyzetűek A napközi ellátást a szülői igényeknek megfelelően biztosítja az iskola. Az erdei iskolai program népszerű az iskolában. A 2007/2008-as tanévben 90 tanuló erdei iskolában vett részt, ahol a hátrányos helyzetű tanulók részvételi aránya 100 %-os. A művészeti oktatás a Hang-Szín-Tér Bodajki Művészeti Iskola Kihelyezett Tagozata által helyben biztosított. Ez évente az igények szerint alakul. Elsősorban zenei képzés folyik, amely hangszeres oktatást is magába foglal (pl.: zongora, gitár, dob stb.). A zeneiskolába járók száma jelenleg 12 fő. Jelenleg 1 fő hátrányos helyzetű gyermek veszi igénybe a zeneoktatást ingyenesen. A létszámok az iskolai létszámmal arányosan nőnek, illetve csökkennek évről-évre. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata során megállapítható, hogy az országos kompetenciamérések évről-évre kisebb ingadozást mutatnak. Az eredmények az országos átlagnál jobbak minden jelzett évben. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók adatai hiányosak, egy évre (2006) vonatkozóan van értékelhető adat, ami szerint a HH és HHH tanulók eredményei valamivel jobbak a többségi társaiknál. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata során a személyi feltételekről elmondható, hogy az előírt képesítési feltételeket az iskola a kémia szak kivételével teljesíti. A szakemberek közül hiányzik az iskolapszichológus, melyet az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve utazó szakemberként biztosít a rászorulóknak, a logopédus és gyógytestnevelő az EGYMI által biztosított utazó szakember. Az intézmény nevelési programjában kiemelt szerepet kap a német nemzetiségi oktatás, a hagyományápolás, közösségépítő szabadidős programok szervezése, gyermekvédelmi tevékenység, környezeti nevelés. A szakmai fejlesztések az elmúlt időszakban a differenciált haladást, a hátránykompenzációt, a pedagógiai eszköztár megújítását lehetővé tevő irányba indultak el. Ennek megfelelően a tantestület tagjai közül hárman részt vettek projektpedagógiai, drámapedagógiai módszertani képzésen. A kompetencia alapú oktatásra való felkészülést is fontosnak tartja a tantestület, jelenleg a pedagógiai program átdolgozása folyik a kompetencia alapú oktatás bevezetése érdekében. Az intézményben jelentős tere van a szakmai munkában az önálló tanulást segítő fejlesztésnek, a kompetenciafejlesztésnek, és az integrációt segítő módszertan alkalmazásának. Az intézményeknek rendszeres és jó munkakapcsolatuk van gyermekjóléti munkatársakkal, a védőnőkkel. Alkalmi munkakapcsolat van családsegítő munkatársakkal. Az iskola épülete 2003-ban került átadásra. Az intézmény infrastruktúrája, eszközellátottsága jónak mondható, több szaktanterem is rendelkezésre áll, az épülethez tartozik sportcsarnok, egyéni fejlesztő szoba, számítógépes terem, technika szaktanterem. Az épület akadálymentesítése megoldott. A jelentősebb fejlesztéseket, beszerzéseket az épület átadása óta pályázatokon való részvétellel oldotta meg az intézmény. Tervezik a sportudvar további fejlesztését, a hiányzó tantárgyi eszközök beszerzését.

4.8.2. Környe Az iskola tanulóinak száma 295 fő. A sajátos nevelésű igényű tanulók száma 5 (1 %), amely az országos átlag alatt van (7%). Az SNI tanulók diszlexia, egyéb részképesség zavarral diagnosztizált tanulók. Jelenleg mindannyi tanuló oktatását integráltan biztosítja az intéz-

40


mény, az IPR nem került még bevezetésre. Ezen gyermekek esetében el kell érni a rendszeres felülvizsgálatok megtörténtét. Az önkormányzat a tanulók megfelelő oktatásához szükséges szakszolgálati ellátást helyben biztosítja. Az SNI tanulók ellátásához a 2010/11-es tanévtől főállású szakspecifikus gyógypedagógust alkalmaz. A tanulók fejlesztéséhez szükséges fejlesztő szoba kialakítása megtörtént, az egyéb eszközök, fejlesztő eszközök rendelkezésre állnak. A tanulók megfelelő oktatásához szükséges szakszolgálati feladatok ellátása részben helyben, részben a 9 km-re lévő tatabányai Egységes Pedagógiai Szakszolgálat által biztosított. A nem helyben történő ellátások igénybevétele jelentős nehézségekbe ütközik, különösen a hátrányos helyzetű gyermekek szülei számára jelent komoly nehézséget, hogy biztosítsák gyermekeik szakszerű ellátását. Ezért a szakszolgálati ellátások közül a logopédiai ellátás, a gyógytestnevelés már helyben biztosított. Mindezek alapján elmondható, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásának és szakszerű ellátásának a feltételei az intézményben teljes egészében adottak. A hátrányos helyzetű tanulók száma 53 (18 %), a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára vonatkozó adat nincs. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának pontos nyilvántartása fontos, ez mind az iskolák, mind az önkormányzatok érdeke, mivel ezek a gyermekek és tanulók számos támogatásra (ingyenes tankönyv, ingyenes vagy kedvezményes étkezés, támogatás kulturális rendezvényen való részvételre, ösztöndíjprogramok) is jogosultak. A környei iskola bejáró tanulóinak száma 12 fő. Közülük 8 alsó tagozatos tanuló van, akik utazását a szülők egyénileg oldják meg (személygépkocsival). A felső tagozaton 4 bejáró tanuló tömegközlekedési eszközzel jut el az iskolába. A bejáró tanulók közül 1 hátrányos helyzetű tanuló, a halmozottan hátrányos helyzetű bejáró tanuló nincs. Az eljáró tanulók száma 52 fő akik részben általános iskolába, speciális általános iskolába és négy-, hat osztályos gimnáziumba Kecskédre, Vértessomlóra, Tatabányára és Oroszlányra járnak. Lemorzsolódás aránya az intézményben: Évfolyamismétlők aránya (%) összlétszámon belül 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010


0,59 0,96 1,0 1,0

Magántanulók aránya (%) összlétszámon belül


5,01 6,38 7,31 7,31 0

2010/2011 tervezett országos átlag 2008/2009

2,16%

0,49%

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) összlétszámon belül


0,29 0,32 0,33

2,56 2,12 2,43

0

0

0,43%

A lemorzsolódás az elmúlt négy évben az országos átlag alatt ingadozott (a négy év átlaga 1,17%). Az évfolyamismétlők ingadozása 0,59 % és 2,7 % között változott az elmúlt négy évben. Az évismétlők között a hátrányos helyzetű tanulók aránya 5,01 % és 15,09 %

41


között mozgott, ami az országos átlagnak 2,5 – 7 –szerese, ezért mindenképpen beavatkozás sürget. Az iskolában a magas hiányzás az országos átlaghoz közeli értéket mutat. Köztük van HH, és HHH tanuló.2009/2010. tanévben a magántanulók száma 3 fő, közülük 2 fő hátrányos helyzetű. Továbbtanulási mutatók az intézményben Gimnázium (%) összlétszámon belül

2005/2006 2006/2007 2007/2008 2009/2010 2010/2011 tervezett országos átlag 2008/2009







20 34 18 29

25 25 25 0

43 33 50 42

25 25 25 11

37 33 32 29

50 50 50 9

2005/2006 2006/2007 2007/2008

30

2

42

5

28

5

2,16%

0,49%




0

20 34 18 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0

0

0

0

0,43%

A továbbtanulás tekintetében a tanulók négy év átlagát tekintve az országos arányoktól csak kis mértékű az eltérés a gimnáziumi, szakközépiskolai képzésben. A szakiskolai képzésben továbbtanulók aránya viszont jelentősen meghaladja az országos arányokat. Az iskolában a négy év átlaga a gimnáziumi továbbtanulók aránya esetén 29,75 % (országos átlag 36,6%), a szakközépiskolai képzésben 39,5% (országos átlag 43,1%) szakiskolai képzésben 30,25% (országos átlag 19%) volt. Az akciótervben intézkedésként megjelenik az érettségit adó képzésben való továbbtanulás mértékének javítása, különösen a hátrányos helyzetű tanulók esetében A tanórán illetve iskolán kívüli programokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyenlő eséllyel vehetnek részt. A 2007/2008-as tanévben a szakköri programokban a legmagasabb a tanulói részvétel (84,67%), a hátrányos helyzetű tanulók körében a részvételi arány 50 %-os. A tanulók 45 %-a veszi igénybe a napközit, közülük 89 % hátrányos helyzetű tanuló. A szakköri foglalkozásokon a részvétel 74,7 %-os. Legalacsonyabb a tanulói részvétel a nyári táborban, ahol a tanulók 20 %-a vesz részt. Az erdei iskolai program a tanulók 40 %-át érinti, közülük a hátrányos helyzetű tanulók aránya 50 %. A tanórán, iskolán kívüli programok biztosítását a szülői, tanulói igényeknek megfelelően biztosítja az iskola. 2009/2010. tanévben a szakköri programokon való részvétel 76,27 %. A tanulók 44 %-a igényli a napközit, 6,4 % a tanulószobát – közülük a hátrányos helyzetű tanulók aránya 90 %. A művészeti oktatás előképző és alapfokon az iskolában biztosított báb, grafika, néptánc, zene tanszakon. Művészeti oktatásban 10 csoportban 127 fő részesül. Ebből 5 tanuló két tanszakon tanul. Közülük 11 fő hátrányos helyzetű, ők tandíjat nem fizetnek. Megközelítőleg az iskola tanulóinak 50 %-a igényli a művészetoktatást, ez az arány évek óta egyenletes. Az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek az intézményben rendelkezésre állnak. Az

42


iskola 2007-ben „Kiválóra minősített művészetoktatási intézmény” címet kapott. Minden évben jelentkeznek és nyernek felvételt tanulóik művészeti szakközépiskolába. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata során a személyi feltételekről elmondható, hogy az előírt képesítési feltételeket az iskola teljesíti. Az intézmény nevelési programjában kiemelt szerepet kap a két idegen nyelv oktatása (angol, német), tehetséggondozás, továbbtanulásra való felkészítés, esélyegyenlőség megteremtése, hagyományok ápolása. A szakmai fejlesztések az elmúlt időszakban a differenciált haladást, a hátránykompenzációt, a pedagógiai eszköztár megújítását lehetővé tevő irányba indultak el. A kompetencia alapú oktatásra való felkészülést is fontosnak tartja a tantestület, a pedagógiai program átdolgozása megtörtént. Az intézményben jelentős tere van a szakmai munkában az önálló tanulást segítő fejlesztésnek, a kompetenciafejlesztésnek, és az integrációt segítő módszertan alkalmazásának. Az intézményeknek rendszeres és jó munkakapcsolatuk van gyermekjóléti munkatársakkal, a védőnőkkel, a családsegítő munkatársaival. Az iskola épülete 1980-ban került átadásra. Az intézmény infrastruktúrája, eszközellátottsága jónak mondható, több szaktanterem is rendelkezésre áll, az épületben van tornaterem, egyéni fejlesztő helyiség, 2 számítógépes terem, táncterem, színjáték – báb terem. Az épület akadálymentesítését még el kell végezni az előírásoknak megfelelően. Az előző években sor került a kazánház, a világítás korszerűsítésére, az ablakok nagyobb részének, a bejárati ajtók cseréjére, valamint a két épület új tetőszerkezetének kialakítására. Az épület mellett sportudvar került kialakításra. Az intézmény 2008-ban nyelvi laborral, tankonyhával és szabványoknak megfelelő játszótérrel gazdagodott. A fejlesztéseket nagyobb részben önkormányzati forrásból, kisebb részben pályázati támogatásból sikerült megoldani. Az eszközök beszerzésénél nagy szerepe volt a KomáromEsztergom Megye Közoktatásáért Közalapítványnak. Ebben az évben egy nyelvi labor és egy tankonyha kialakítására kerül sor. A tervek között szerepel szabványoknak megfelelő játszótér kialakítása. Az iskola infrastrukturális feltételeinek javítása (felújítás, korszerűsítés) a tanulóbarát környezet további fejlesztése, az eszközfejlesztés nagyban hozzájárulna, többek között az elmenni szándékozók helyben tartásához is.

4.8.3. Szárliget Az iskola tanulóinak száma jelenleg 118 fő. A sajátos nevelésű igényű tanulók száma 5 fő (4,5%), amely az országos átlag alatt van (7%). Az SNI tanulók közül 4-en enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók, vagyis a tanulói létszám 3,5 %-a, ami nem haladja meg az országos átlagot (5 %), 2 fő diszlexia, egyéb részképesség zavarral diagnosztizált tanuló, 1 fő súlyos magatartási, tanulási zavarral küzdő tanuló. Jelenleg mindannyi tanuló oktatását integráltan biztosítja az intézmény, az integrációs és képesség-kibontakoztató támogatás 2006/2007es tanévben 6 fő tekintetében igényelték, 2007/2008-as tanévben nem történt igénylés. Az önkormányzat a tanulók megfelelő oktatásához szükséges szakszolgálati ellátást helyben biztosítja. Az SNI tanulók ellátásához szükséges tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógust az iskola biztosítja.

43


A tanulók megfelelő oktatásához szükséges további szakszolgálati feladatok ellátása a 10 km-re lévő tatabányai Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei által biztosítottak. A nem helyben történő ellátások igénybevétele jelentős nehézségekbe ütközik, különösen a hátrányos helyzetű gyermekek szülei számára jelent komoly nehézséget, hogy biztosítsák gyermekeik szakszerű ellátását. Ezért a szakszolgálati ellátások közül a logopédiai ellátás, a gyógytestnevelés már helyben biztosított. Mindezek alapján elmondható, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásának és szakszerű ellátásának a feltételei az intézményben részben adottak, de a tárgyi feltételeken javítani szükséges. A hátrányos helyzetű tanulók száma 12 fő (10,6 %), a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára vonatkozó adat nincs. Az adatok nyilvántartásának kiegészítése a jövőben fontos tényező azért is, mivel a 2009/2010-es tanévben … tanuló számára az integrációs és képesség-kibontakoztató támogatás igénylése történt, az idei tanévben pedig nem követhető nyomon a megkezdett pedagógiai tevékenység. A hiányosságok pótlására a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának pontos felmérése az akciótervben megjelenő intézkedés. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának pontos nyilvántartása fontos, ez mind az iskolák, mind az önkormányzatok érdeke, mivel ezek a gyermekek és tanulók számos támogatásra (ingyenes tankönyv, ingyenes vagy kedvezményes étkezés, támogatás kulturális rendezvényen való részvételre, ösztöndíjprogramok) is jogosultak. A szárligeti iskola bejáró tanulóinak száma 2 fő. Közülük 1 alsó tagozatos tanuló van, akinek utazását a szülők egyénileg oldják meg (személygépkocsival). A felső tagozaton szintén 1 bejáró tanuló van. A bejáró tanulók hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetére vonatkozó adat nincs. Az eljáró tanulók számára vonatkozóan sincs adatszolgáltatá Lemorzsolódás aránya az intézményben:

Évfolyamismétlők aránya (%) összlétszámon belül




Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) összlétszámon belül


2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett)

1

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

2009/2010 2010/2011 tervezett

44



2,16%

0,49%

0,43%

A lemorzsolódásra vonatkozó adatok a tervezett arányokat mutatják, az előző évekre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. Továbbtanulási mutatók az intézményben Gimnázium (%) összlétszámon belül

2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett) 2009/2010 2010/2011 tervezett országos átlag 2008/2009










31

-

61

-

8

-

-

-

-

-

28

-

42

-

29.5

-

-

0.5

-

-

4

1

7

0

7

5/2

6

0

8

1/0

6

2/1

2,16%

0,49%

0,43%

1

0

0

0

0/1

0

0


A tanórán illetve iskolán kívüli programokra vonatkozó adatok egyedül a napközire vonatkozóan adottak. A 2009/2010-as tanévben a tanulók 54 %-a vette igénybe a napközit, közülük 24 %-a hátrányos helyzetű tanulók.. A művészeti oktatás legközelebb Tatabányán vehető igénybe. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálatához nem állnak rendelkezésre a kompetenciamérések eredményei, amelyeknek jövőbeni adatgyűjtése az akciótervben szereplő intézkedés. Kompetencia eredmények interneten elérhetőek, kigyűjthetőek, csak ismernünk kellene a szempontrendszert Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata során a személyi feltételekről elmondható, hogy az előírt képesítési feltételeket az iskola teljesíti. Az intézmény nevelési programjában kiemelt szerepet kap az egyéni bánásmód, személyre szabott fejlesztési program, integrált oktatás keretében felzárkóztatás, a tanulásban akadályozott tanulók szakellátása. A kompetencia alapú oktatásra való felkészülést fontosnak tartja a tantestület, jelenleg a pedagógiai program átdolgozása folyik a kompetencia alapú oktatás bevezetése érdekében. Az intézményben jelentős tere van a szakmai munkában az önálló tanulást segítő fejlesztésnek, a kompetenciafejlesztésnek, és az integrációt segítő módszertan alkalmazásának. A jövőben tervezett szakmai fejlesztések ezen területeket célozzák meg. Az intézménynek rendszeres és jó munkakapcsolata van gyermekjóléti munkatársakkal, a védőnőkkel, alkalmi kapcsolata van a családsegítő munkatársaival.

45


Az iskola épülete 1958-ban került átadásra. Az intézmény infrastruktúrája, eszközellátottsága elfogadhatónak mondható, több szaktanterem is rendelkezésre áll, az épületben van tornaszoba, egyéni fejlesztő helyiség, számítógépes terem. Az épület akadálymentesítését még el kell végezni az előírásoknak megfelelően. Az iskolabútorok teljes egészében lecserélésre kerültek, Németországból kapott iskolabútorokkal. Az iskola infrastrukturális feltételeinek javítása (felújítás, korszerűsítés, bővítés), a tanulóbarát környezet kialakítása, az eszközfejlesztés, nagyban hozzájárulna, többek között az elmenni szándékozók helyben tartásához is.

4.8.4. Szomor Az iskola tanulóinak száma jelenleg 122 fő. A sajátos nevelésű igényű tanulók száma 11 fő (9,01%), amely az országos átlag fölött van (7%), aminek okai az akciótervben tervezett intézkedés során feltárásra kerülnek. Az SNI tanulók közül 6-en enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók, vagyis a tanulói létszám 4,9 %-a, ami nem haladja meg az országos átlagot (5 %), 5 fő diszlexia, egyéb részképesség zavarral diagnosztizált tanuló. Jelenleg mindannyi tanuló oktatását integráltan biztosítja az intézmény, az integrációs és képesség-kibontakoztató támogatást nem vették igénybe. Az integrált oktatásban részt vevő SNI tanulók esetében el kell érni a rendszeres felülvizsgálatok megtörténtét. Az önkormányzat a tanulók megfelelő oktatásához szükséges szakszolgálati ellátást helyben biztosítja. Az SNI tanulók ellátásához szükséges oligofrén szakos gyógypedagógust az iskola biztosítja, a diszlexia és részképesség zavarral küzdő tanulók ellátását a kistérségi feladatellátásban levő Egységes Pedagógiai Szakszolgálat logopédusa végzi. A további szakszolgálati ellátásokat a 26 km-re lévő tatabányai Egységes Pedagógiai Szakszolgálat biztosítja. Az ellátások igénybevétele jelentős nehézségekbe ütközik, különösen a hátrányos helyzetű gyermekek szülei számára jelent komoly nehézséget. Ezért az EPSZ által biztosított szakszolgálati feladatok ellátása közül a logopédiai ellátás, a gyógytestnevelés jelenleg helyben történik. Mindezek alapján elmondható, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásának és szakszerű ellátásának a feltételei az intézményben részben adottak, a személyi feltételek megfelelőek, de a tárgyi feltételek tekintetében javítani szükséges. A hátrányos helyzetű tanulók száma 22 fő (18,3 %), halmozottan hátrányos helyzetű tanulóra vonatkozó adat nincs. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának pontos nyilvántartása fontos, ez mind az iskolák, mind az önkormányzatok érdeke, mivel ezek a gyermekek és tanulók számos támogatásra (ingyenes tankönyv, ingyenes vagy kedvezményes étkezés, támogatás kulturális rendezvényen való részvételre, ösztöndíjprogramok) is jogosultak. A szomori iskola bejáró tanulóinak száma 35 fő. Közülük 18 alsó tagozatos, 17 felső tagozatos tanuló, akik tömegközlekedési eszközzel jutnak el az iskolába. A bejáró tanulók közül 17-en hátrányos helyzetű tanulók. Az eljáró tanulók száma 7 fő, akik Zsámbékra járnak iskolába. Lemorzsolódás aránya az intézményben: Évfolyamismétlők aránya (%)

Magántanulók aránya (%)

46

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%)


összlétszámon belül 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett) 2009/2010 2010/2011 tervezett országos átlag 2008/2009


összlétszámon belül




0 0

0 0

0 0

0

0

0

0

0

0

0,81

0

0

0

0

0

2,11%

0,61%

0,37%

A lemorzsolódásra, a magántanulók számára, valamint az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók arányára vonatkozó adat nincs. Az egyetlen értékelhető adat, hogy a 2004/2005 tanévben a magántanulók száma 1 fő volt. Az adatok pótlása, rögzítése, nyilvántartása az akciótervben megjelenő intézkedés. Továbbtanulási mutatók az intézményben Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%)

Gimnázium (%) összlétszámon belül

2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett) 2009/2010 2010/2011 tervezett országos átlag 2008/2009


összlét számon belül








42,2 57,1

0 5

26,3 35,8

0 5

31,5 7,1

0 0

50

0

42,9

7,4

7,1

0

42,9

0

35,7

11,5

21,4

0

18,18

0

72,72

9,09

0

0

0

0

9,09

4,5

55,55

0

27,77

0

0

0

16.66

11,1

0

0

1,3 36,6%

43,1%

19,9%

A továbbtanulás tekintetében a tanulók négy év átlagát tekintve az országos arányoktól való eltérés nem jelentős a szakiskolai képzésben. A gimnáziumi és szakközépiskolai képzésben továbbtanulók aránya meghaladja az országos arányokat. Az iskolában a négy év átlaga a gimnáziumi továbbtanulók aránya esetén 44 % (országos átlag 36,6%), a szakközépiskolai képzésben 35,1% (országos átlag 43,1%) szakiskolai képzésben 15,5% (országos átlag 19%)

47


volt, ami jó eredménynek tekinthető. A hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási eredményeinek vizsgálata azonban az adatok pontatlansága miatt nem lehetséges. Ennek pótlása az akciótervben megjelenő intézkedés során történik. A tanórán illetve iskolán kívüli programokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyenlő eséllyel vehetnek részt. A 2007/2008-as tanévben a nemzetiségi programokban a legmagasabb a tanulói részvétel (100%), mivel német nemzetiségi oktatás folyik az iskolában. Magas a tanulói részvétel az erdei iskolai programokon 91,3 %. A tanulók majdnem a fele, 43,1 %-a, vesz részt az iskola nyári táboraiban, illetve a szakköri foglalkozásokon. A hátrányos helyzetű tanulók részvételi aránya a szakköri foglalkozásokon 25,9 %-os. Legalacsonyabb a tanulói részvétel a napköziben 23,3 %, ahol a hátrányos tanulók részvételi aránya 25,9 %. A tanórán, iskolán kívüli programok biztosítását a szülői, tanulói igényeknek megfelelően szervezi az iskola. A művészeti oktatás feladatait a Bodajki Hang- Szín- Tér Művészeti Iskola látja el már negyedik éve. Jelenleg szolfézs és hangszeres oktatás folyik. A zeneoktatásban résztvevők száma jelenleg 20 fő, de az érdeklődés növekvő tendenciát mutat. Az oktatás tandíjas. Jelenleg egy hátrányos helyzetű tanuló vesz részt a művészeti oktatásban. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata során megállapítható, hogy a kompetenciamérések eredményei többnyire országos átlag alattiak. A 2006-os évben mutatkozik pozitív eltérés, a 8. évfolyamon a matematika és szövegértés iskolai átlaga meghaladta az országos átlagot. A 2007-es kompetencia mérések eredményei közül a szövegértés 8. o. 593, matematika 8. o. 583, mindkét adat meghaladja az országos átlagot, amely javuló tanulói kompetenciákat jelez. A hátrányos, halmozottan hátrányos tanulók kompetenciaméréseinek eredményeire vonatkozó adat nem áll rendelkezésre. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata során a személyi feltételekről elmondható, hogy az előírt képesítési feltételeket az iskola kémia és rajz tantárgyak tekintetében nem teljesíti. Az intézmény nevelési programjában kiemelt szerepet kap a nemzetiségi oktatás, informatikai képzés, angol nyelv oktatása, erkölcsi nevelése, személyiségfejlesztés. A szakmai fejlesztések az elmúlt időszakban a differenciált haladást, a hátránykompenzációt, a pedagógiai eszköztár megújítását lehetővé tevő irányba indultak el. Ennek megfelelően a tantestület tagjai közül ketten részt vettek egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés módszertani képzésen. Az intézménynek rendszeres és jó munkakapcsolatuk van gyermekjóléti munkatársakkal, a védőnőkkel, a családsegítő munkatársaival és a civil szervezetekkel. Az iskola épülete az 1700-as években épült, egykori kúria. Többször került átalakításra az évek során többféle funkciót is betöltött. Nyolc évfolyamos iskolaként 1990-től működik. Az intézmény infrastruktúrája, eszközellátottsága megfelelőnek mondható, három szaktanterem is rendelkezésre áll, az épületben van könyvtár, logopédia terem, nyelvi labor, ének zene szaktanterem, számítógépes terem. Hatalmas zöld területe van az iskolának, hiszen az iskolaépület egy ősfás park területén áll. Az udvaron EU-s szabványnak megfelelő udvari fajátékok találhatók, amelyet iskolai szünetekben is használhatnak a tanulók. Szintén a parkban található a Sportcsarnok. Az épület akadálymentesítésével kapcsolatosan: a könyvtár és a földszinti termek az ebédlő, a sportcsarnok megközelítése megoldott, az emeleti tantermeké azonban nem, de ennek kialakítása az épület adottságai miatt nem oldható meg. Az elmúlt években sor került az iskola fűtésrendszerének felújítására, a belső folyosók burkolására, mosdók korszerűsítésére, a külső terasz felújítására. Mindezt önkormányzati és pályázati forrásból került

48


megvalósításra. Ebben az évben a nyílászárók cseréje, a világítás korszerűsítése került betervezésre. Az iskola infrastrukturális feltételeinek javítása (felújítás, korszerűsítés az eszközfejlesztés), nagyban hozzájárulna a nevelő-oktató munka eredményesebbé tételéhez.

49


4.8.5. Tatabánya Tatabánya város helyzetelemzésének adatai a Tatabánya Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervéből származnak eredetei tartalommal, amelyet a közoktatási esélyegyenlőségi szakértők jóváhagyását követően a városi képviselő testület városi képviselő testület 339/2007. (dec. 13.) számú határozatával fogadott el.2323/2008. (IX. 27.) kgy. sz. határozatát felülvizsgálva) 14. sz. táblázat: Tatabánya megyei jogú város általános iskoláinak összefoglaló táblázata

Általános iskolai intézmények száma (6 önálló, 3 ÁMK, 2 összetett iskola)

12

Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

20

Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

351

Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

236

Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)

5354

Általános iskolai magántanulók száma

32

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma

328

Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül)

144

Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma

1097

Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma

153

Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma

50

673 724 2445 22


A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma 15. sz. táblázat: Tatabánya összefoglaló táblázata

Településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma

Összesen:

Halmozottan hátrányos helyzetű:

7744 2390 2390 n.a

1667/265 570/112 570/112

Alsó tagozatos (1-4.) Helyben eb más településre eljáró bő eb l bő eb l bő települések nevei: l

2846 2846 n.a

647/17 647/17

Felső tagozatos (5-8.) Helyben eb más településre eljáró bő eb l bő települések nevei: l

3155 3155 n.a

604/29 604/29

Óvodába jár Helyben eb más településre eljáró bő eb l bő települések nevei: l

51


Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma a településen, bejárók, utazási feltételek 16. sz. táblázat: Tatabánya összefoglaló táblázata

A gyermekek, tanulók létszáma a település óvodáiban és általános iskoláiban Óvodába jár más településről bejáró eb eb tömegközlekedéssel bő bő iskolabusszal l falugondnoki szolgálattal l egyéni (szülők szgk.-val) Alsó tagozatos (1-4.) más településről bejáró eb eb eb tömegközlekedéssel bő bő bő iskolabusszal l l l falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Egyéni gyalog Felső tagozatos (5-8.) más településről bejáró eb eb tömegközlekedéssel bő iskolabusszal bő falugondnoki szolgálattal l l egyéni (szülők szgk.-val) Egyéni gyalog

Összesen:

Halmozottan hátrányos helyzetű:

7744 2390 15

1667/265 570/112 n.a

15 2846 123 n.a

617/17 n.a

n.a 17 3155 221 n.a

12 572/29 n.a n.a

18

8

A táblázatok adatai alapján megállapítható, hogy Tatabánya Megyei Jogú Város területén biztosítottak az általános iskoláskorú gyermekek számára az alapfokú oktatási feltételei. A településen az általános iskolai férőhelyek száma magasabb, mint a településen élő gyermekek száma. Az első évfolyamra beíratott tanulók száma 82 fővel kevesebb, mint a 8. évfolyamosoké. Az iskolák több osztályteremmel rendelkeznek, mint ahány tanulócsoport van. Az iskolákban vannak olyan osztálytermek, amelyek egyben valamilyen szaktanteremként is funkcionálnak. Tatabánya óvodáiban és általános iskoláiban szabad férőhelyek vannak, így fogadni tudja a környező települések Tatabányán tanulni kívánó gyermekeit. A környező településekről 15 óvodás korú gyermeket írattak be tatabányai óvodába, akiket szüleik naponta hoznak az adott intézménybe. Az általános iskolások közül az 1-8. évfolyamra más településről 303 gyermek érkezik. A bejáró tanulók utazási feltételeiről nincs pontos adat, de a kitöltött adatlapok alapján megállapítható, hogy a tanulók vagy tömegközlekedést vesznek igénybe, vagy a szülők hozzák őket személygépkocsival. A településen beiratkozott minden gyermek, tanuló a Közoktatási törvény által engedélyezett létszámú csoportokban, osztályokban tanulhat. A 7 alapfokú oktatási intézmény 5680 tanulójából 1142 fő, a tanulók 19,03%-a hátrányos helyzetű. Tatabánya valamennyi általános iskolája fogad hátrányos helyzetű tanulókat, de az arányok között a 25%-ot jelentősen meghaladó különbség van.

52


17. sz. táblázat

Hátrányos helyzetű (HH) tanulók aránya a település általános iskoláiban HH tanulók HHH tanulók %OM %-os aráos aránya nya azonosító Intézmény neve 13,7 0,4 Dózsa György Általános Iskola 031840 Móra Ferenc Általános Iskola telephelye 201293

201292

201301

201300

031847

201292

031850 201298

Bánhidai Szlovák ÁMK Jókai Mór Általános Iskola telephelye Kodály Zoltán Általános Iskola Herman Ottó Általános Iskola telephelye Kertvárosi ÁMK Bolyai János Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolai intézményegysége Kölcsey Ferenc Általános Iskolai intézményegysége

36,1

6,4

20,8

2,7

7,1

n. a.

24,3

n. a.

16

0,3

34,2

29,2

9,6

Ságvári Endre Általános Iskola

27,4

4,1

József Attila Ált. Isk. és Alapfokú Művészet. okt. Int. telephelye

22,4

3,7

22,1

0,9

18,4

n. a.

8,8

0,5

n. a.

n. a.

Sárberki Általános Iskola Német Nemzetiségi Általános Művelődési Központ Széchenyi István Általános Iskola intézményegysége Váci Mihály Általános Iskola Tatabányai Általános Iskola, Szakképző Iskola és Középfokú Kollégium

53


101905

031856 031858

Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Ált. Isk., Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Szent Margit Katolikus Általános Iskola Remédium Általános Iskola és Szakiskola

57,8

13

n.a.

n.a.

36,1

21,7

A tatabányai általános iskolák közül 20%-nál több hátrányos helyzetű tanulót fogadó iskolák:       

Éltes M. EGYMI., Ált. Iskola, Spec. Szaki. és Egys. Ped. Szaksz. Éltes Mátyás Általános Iskola: 70,8 % Tatabányai Általános Iskola, Szakképző Iskola és Középfokú Kollégium: 58% Remédium Általános Iskola és Szakiskola: 57, 8 % Dózsa György Általános Iskola telephelye: Móra Ferenc Általános Iskola: 42,6 % Bolyai János Általános Iskola telephelye: Kölcsey Ferenc Általános Iskola: 38,8% Bolyai János Általános Iskola telephelye: Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola: 34,3 % Ságvári Endre Általános Iskola: 31,5%

A többi általános iskolában 30% alatt van a hátrányos helyzetű tanulók száma. Az óvodások és általános iskolások beiskolázásához Tatabánya Önkormányzata kialakította a beiskolázási körzeteket, (adott óvoda, iskola a megnevezett utcákban lakó gyermekeket kell, hogy kötelezően felvegye), melyet a gyermeklétszám alakulásának megfelelően szükség szerint módosít. A szabad iskola választás jogával élő szülők azonban más beiskolázási körzet intézményébe is beírathatják gyermeküket. A Tatabányai Általános Iskola, Szakképző Iskola és Középfokú Kollégium általános iskolájának földrajzi elhelyezkedése olyan, hogy beiskolázási körzetében élő családok többségének gyermeke hátrányos helyzetű. A beiskolázási körzethatár alapján így az iskola kötelező felvevője a terület hátrányos helyzetű tanulóinak. A körzethatár módosításával tudatosan elősegítette a város, hogy a település több intézményébe kerüljenek ebből a városrészből hátrányos helyzetű gyermekek. Az iskola körzetébe tartozó gyermekek így megjelennek a település szinte minden iskolájában. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közoktatási megállapodásokat kötött a nem önkormányzati iskolákkal, óvodákkal. A nem önkormányzati iskolák a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat is felveszik, nem szelektálnak. A település általános iskolái közül az általános tantervű oktatás mellett emelt szintű oktatás is folyik az alábbi intézményekben:

Az emelt szintű oktatást folytató általános iskolák közül minden intézményben tanulnak hátrányos helyzetű tanulók és sajátos nevelési igényű tanulók is.

54


Tatabányán a szülői nyilatkozatok alapján a halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 153 fő, mely az összlétszám 2,8%-a, nyilvánvalóan nem tükrözi megfelelően a valós helyzetet. A település 9 általános iskolájában tanul halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek közül senki sem vesz részt emelt szintű képzésben. A sajátos nevelési igényű tanulók száma Tatabányán 423 fő, a tanulók (7,4%-a). Tatabányán szegregált gyógypedagógiai oktatásban részesül 190 fő (3,3%). A gyógypedagógiai oktatás az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szolgálatban folyik, mivel ebben az iskolában teremtették meg a megfelelő szakmai hátteret ezen gyermekek oktatásához, neveléséhez. Az sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma közül az enyhe értelmi fogyatékosnak minősített tanulók (219 fő), halmozottan fogyatékos (18fő), akik gondolkodásukban akadályozottak és mozgásfogyatékosok. Ezek a gyermekek - tizenkét csoportban - gyógypedagógiai tagozaton tanulnak. Az iskola pedagógiai programja, helyi tanterve meghatározza, hogy elsősorban tanulásban akadályozott tanulókat nevelnek. Az iskolába szakértői bizottságok javaslatával, jegyzői határozattal kerülnek felvételre tanulók. A felvett tanulók évente, kétévente kontrollvizsgálaton vesznek részt, amely a visszahelyezés lehetőségét lehetővé teszi. A 2006-ban indult Tatabányán a „Másként ugyanoda” az inkluzív oktatás bevezetése Tatabányán a munkaerő piaci esélyegyenlőség megteremtéséért – című HEFOP 2.1.6 pályázat, melyben hat általános iskolában valósult meg az inkluzív oktatás. A pályázat keretében a korábbi Fellner Jakab Általános Iskolában, a Herman Ottó Általános Iskolában, a Jókai Mór Általános Iskolában, a Körösi Csoma Sándor Általános Iskolában, a Móra Ferenc Általános Iskolában és a Sárberki Általános Iskolában a tantestületek kiegészítették pedagógiai programjukat a sajátos nevelési igényű tanulók eltérő tanterveivel, így lehetőség nyílik integrált oktatásukra. Az iskolák a pályázat lehetőségeit kihasználva szereztek be eszközöket, felszereléseket, a pedagógusok továbbképzéseken készültek fel a különböző fogyatékkal élők iskolai fogadására, integrált oktatására. Tatabányai Általános Iskola, Szakképző Iskola és Középfokú Kollégium:

- tanulásban akadályozott és beszédfogyatékos Kodály Zoltán Általános Iskola Herman Ottó Általános Iskolai telephelye: - tanulásban akadályozott, beszédfogyatékos és testi fogyatékos Bánhidai Szlovák ÁMK Jókai Mór Általános Iskolai intézményegysége: - tanulásban akadályozott és beszédfogyatékos Kertvárosi ÁMK Körösi Csoma Sándor Általános Iskolai intézményegysége: - tanulásban akadályozott, beszéd-, testi, és hallásfogyatékos Dózsa György Általános Iskola Móra Ferenc Általános Iskolai telephelye: - tanulásban akadályozott, és beszédfogyatékos Sárberki Általános Iskola: - tanulásban akadályozott, beszéd-, hallás- és látásfogyatékos Sajátos nevelési igényű tanulókat fogad az integrált oktatás keretében.

55


A sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítására is kiemelt figyelmet fordít a város. A lemorzsolódás aránya a település általános iskoláiban Az országos átlagot meghaladó (2,11%) felett van a 2009/2010-es tanévben az évfolyamot ismétlők aránya az alábbi általános iskolákban: Intézmény

Ságvári Általános Iskola és AMI József Attila

lemorzsolódók aránya

HH tanulók

HH tanulók

aránya

aránya

2,4%

n.a

3,5%

5,2%

Általános Iskola és MAI telephelye Kertvárosi ÁMK Kölcsey Ferenc Általános Iskolai intézményegysége

Az intézmény a Komárom – Esztergom megyei Gyermek és Ifjúságvédelmi Intézmény Átmenetei Otthonának befogadó iskolája. A bukások alakulásának így nagy szerepet játszik az Átmeneti Otthonból bekerülő tanulók teljesítménye. Az arányok országos átlag feletti értéket mutatnak, de az iskolákban, ha az előző 3 év adataival vetjük össze ezt az eredményt, megállapítható, hogy folyamatosan csökken a bukások száma. Az általános iskolákban a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatói  Gimnáziumban továbbtanulók aránya: 

Szakközépiskolában továbbtanulók aránya:

Tatabányán az ilyen típusú intézményben továbbtanulók száma valamennyi végzős diák számát tekintve a legmagasabb. A hátrányos helyzetű tanulók kb. 40%-a érettségit adó szakközépiskolában kezdi meg középfokú tanulmányait. Ez az arány a Kertvárosi ÁMK Kölcsey Ferenc Általános Iskolai intézményegysége 87,5% az elmúlt tanévben. 

Szakiskolai képzésben továbbtanulók aránya:

Szakiskolában minden általános iskolából a gyenge tanulmányi eredményt elért tanulók kívánnak továbbtanulni. A hátrányos helyzetű tanulók közül a szakiskolai képzést választja kb. 15 %, de az arány ennél jóval magasabb a Ságvári Endre Általános Iskola József Attila Általános Iskolai telephelye 58%, ezt követi a Bolyai János Általános Iskola Körösi Csoma Sándor Általános Iskolai telephelye 50%. A Kossuth Lajos Általános Iskola és a Fellner Jakab középiskola összevonásával az általános iskolában végző tanuló közül – 22 főből 20 fő- folytatja tovább középfokú tanulmányait az iskolában.

56




A hátrányos helyzetű tanulók számát tekintve az általános iskolából a speciális szakiskolába beiskolázottak aránya: Bánhidai Szlovák ÁMK Jókai Már Általános Iskolai intézményegysége 4%, Ságvári Endre Általános Iskola József Attila Általános Iskolai telephelye 1,5%, Dózsa György Általános Iskola Móra Ferenc Általános Iskolai telephelye 0,7%.

Tanórán kívüli programokon a hátrányos helyzetű tanulók részvétele Az iskolákban a tanulók több mint 50 %-a vesz részt valamilyen tanórán kívüli programon. A tanulói létszám a napköziben eléri a 80 %-ot. Magas a szakköri foglalkozásokon is a hátrányos helyzetű gyermekek aránya kb. 40 %. A legmagasabb az arány a Bolyai János Általános Iskola Kölcsey Ferenc Általános iskolai telephelyen 84 %, a Ságvári Endre Általános Iskolában 75 %. Az iskolák szabadidős kínálatában nyári napközi, nyári tábor, erdei iskola is szerepel, amit a hátrányos helyzetű gyermekek 90 %-a igénybe vesz. Erdei iskolát és nyári tábort is szervezett tanulóinak a Kertvárosi ÁMK Bolyai János Általános Iskolai intézményegysége, Kölcsey Ferenc Általános Iskolai telephelye, Ságvári Endre Általános Iskola, Váci Mihály Általános Iskola, amelyen a hátrányos helyzetű tanuló 20-80 %- a vett részt. Az iskolák által szervezett kisebbségi programokon 100%-os a hátrányos helyzetűek aránya. Cigány kisebbségi oktatást szülői kérésre a Tatabányai Általános Iskola, Szakképző Iskola és Középfokú Kollégium és az Éltes M. Egységes Gyógyp. Módszert. Int. Ált. Iskola, Spec. Szakiskola és Egys. Ped. Szakszolg. Éltes Mátyás Általános Iskolai intézményegysége szervez. A Tatabányai Általános Iskola, Szakképző Iskola és Középfokú Kollégium pedagógiai programjában minden évfolyamon a tantárgyak tematikájába épült be a cigány kisebbségi oktatás, így valamennyi tanulóra (186 fő) igényelte az iskola nemzetiségi normatívát. Az Éltesben 86 tanuló szülei igényelték a cigány kisebbségi oktatást, így ennyi tanuló után jár a nemzetiségi normatíva. A pedagógusok a szülőkkel, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal és a Családsegítő Központtal együttműködve biztosítják a feltételeket a gazdag roma kultúra megőrzéséhez, folytatásához. Mindkét területen nagy szerepet vállal a Mésztelepi Szociális és Kulturális Egyesület, valamint az egyesület által alapított Roma Teleház. A településen a hátrányos helyzetű gyermekeknek meghirdetett iskolán kívüli programok közül az Útravaló programba bekapcsolódott iskolák: Dózsa György Általános Iskola Móra Ferenc Általános Iskolai telephely, Bolyai János Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolai telephely, Dózsa György Általános Iskola, Kodály Zoltán Általános Iskola. Tatabánya Önkormányzata támogatja a hátrányos helyzetű, jó képességű tanulókat az Arany János Programba való bekapcsolódásban és annak elvégzéséhez ösztöndíjat fizet. A kompetencia mérés eredményeinek az országos átlaggal való összevetése után megállapítható, hogy néhány intézmény tanulói az országos átlag alatt teljesítettek. Mivel ez az érték nem bemeneti méréssel összehasonlítva jelenik meg, ezért nem mutatja a hozzáadott értéket, tehát a pedagógusok által ténylegesen végzett munkát.

4.8.6. Tarján - Vértestolna - Héreg Intézményfenntartói Társulás A Tarjáni Általános Művelődési Központ a Tarján -Vértestolna –Héreg Intézményfenntartó Társulás székhely intézménye. Az iskola biztosítja Tarján 1-8 évfolyamos tanulók, valamint Héreg és Vértestolna településeken élő 5-8 évfolyamos tanulók iskolai nevelését, oktatását.

57


Tarján A tarjáni székhely intézményegység tanulóinak száma jelenleg 233 fő. A sajátos nevelésű igényű tanulók száma 9 (3,8 %), amely az országos átlag alatt van (7 %). Az SNI tanulók közül 3-an enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók, vagyis a tanulói létszám 1,2 %-a, ami nem haladja meg az országos átlagot (5 %), súlyos magatartási, tanulási zavarral diagnosztizált tanulók száma 1 fő, egyéb 4 fő. Jelenleg a 7 SNI tanuló oktatását integráltan biztosítja az intézmény, 1 SNI tanuló magán úton tanul. Az önkormányzat a tanulók megfelelő oktatásához szükséges szakszolgálati ellátást részben helyben biztosítja. Az SNI tanulók ellátásához szükséges gyógypedagógussal az iskola rendelkezik. A további szakszolgálati ellátásokat a 13 km-re lévő tatabányai Egységes Pedagógiai Szakszolgálat biztosítja. Az ellátások igénybevétele jelentős nehézségekbe ütközik, különösen a hátrányos helyzetű gyermekek szülei számára jelent komoly nehézséget. Ezért az EPSZ által biztosított szakszolgálati feladatok ellátása közül a logopédiai ellátás, a gyógytestnevelés jelenleg helyben történik, kistérség által működtetve. Az SNI tanulók fejlesztéséhez szükséges tárgyi, eszköz feltételekkel az iskola részben rendelkezik. Az egyéni fejlesztéshez szükséges szoba az igényeknek megfelelően rendelkezésre áll. Mindezek alapján elmondható, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásának és szakszerű ellátásának a feltételei az intézményben adottak. A hátrányos helyzetű tanulók száma 8 fő a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 11 fő Az iskola az integrált oktatást segítő normatívákat nem veszi igénybe. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának pontos nyilvántartása fontos, ez mind az iskolák, mind az önkormányzatok érdeke, mivel ezek a gyermekek és tanulók számos támogatásra (ingyenes tankönyv, ingyenes vagy kedvezményes étkezés, támogatás kulturális rendezvényen való részvételre, ösztöndíjprogramok) is jogosultak. A tarjáni iskola bejáró tanulóinak száma 86. Közülük 20 alsó tagozatos tanuló van, akik tömegközlekedési eszközzel járnak iskolába. A felső tagozaton 61 bejáró tanuló többségében Héregről és Vértestolnáról bejáró felső tagozatos tanulók, akik tömegközlekedési eszközzel jutnak el az iskolába. A bejáró tanulók közül 9 hátrányos helyzetű tanuló, a halmozottan hátrányos helyzetű bejáró tanulók száma 6 fő. Az eljáró tanulók száma alsó tagozaton 9 fő, akik Tatabánya, Tata, Szomor, Héreg településekre járnak iskolába. Felső tagozaton 16 fő az eljáró tanulók száma, akik Tata, Tatabánya, Esztergom településeken tanulnak. Hátrányos helyzetükre, halmozottan hátrányos helyzetükre vonatkozó adat nem áll rendelkezésre. Lemorzsolódás aránya az intézményben: Évfolyamismétlők aránya (%)

2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009



Összlétszá- HH/HHH-tanú- összlétHH/HHH-tanu- Összlétszá- HH / HHHmon belül lók körében számon lók körében mon belül tanulók körében belül 1,9 0,3 0,7 0 0 0 2,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0 1,6 0,8 0,4 0,4 0,8 0,4 0,86 0,43 0 0 0,8 0,8 1,3 0,43 0,43 0 0 0

58



2,11%

0,61%

0,37%

A lemorzsolódás az elmúlt három évben az országos átlag körül ingadozott (a három év átlaga 1,93%). Az ingadozás 1,6 % és 2,3 % között változott az elmúlt három évben. Az évismétlők között a hátrányos helyzetű tanulók aránya 0,3 % és 0,8 % között mozgott. A magántanulók számára vonatkozó adatok alapján megállapítható, hogy arányuk 0,3% és 0,7 % között mozog. Ez 1-2 fő magántanulót jelent. A 2007/2008 tanévben a magántanulók száma 1 fő. Továbbtanulási mutatók az intézményben Gimnázium (%) összlétszámon belül 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 (tervezett)



41,3 26,1 38 27 36

36,6%

7,6/0

Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%)

Szakiskolai képzés (%)

összlét HH / összlétszámo HHHszámon n belül tanulók belül körében 69,5 8,8/5,8 92,8 4,7/11,9 29 17/0 33 19 0/14 54 25

43,1%

39



Nem tanult tovább (%)

HH / összlétHHHszámon tanulók belül körében 2,9 2,9


25/5

0

0

28,6/7,1

0

0

19,0%

1,3%

A továbbtanulás tekintetében az adatszolgáltatás hiányos. A tanulók négy év átlagát tekintve az országos arányokat hol meghaladja, hol az alatt maradnak a mutatók a gimnáziumi képzés esetében. A szakközépiskolai képzésben továbbtanulók aránya viszont jelentősen meghaladja az országos arányokat. A szakiskolai, speciális szakiskolai képzésben továbbtanulók, valamint a tovább nem tanulók számára vonatkozó adatok nagymértékben hiányosak. A tanórán illetve iskolán kívüli programokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyenlő eséllyel vehetnek részt. A 2007/2008-as tanévben a kisebbségi programokban a legmagasabb a tanulói részvétel (80 %), a hátrányos helyzetű tanulók körében a részvételi arány 1,5 %-os. A tanulók 65 %-a veszi igénybe a szakköri foglalkozásokat, közülük 1,5 % hátrányos helyzetű tanuló. Legalacsonyabb a tanulói részvétel a nyári táborban (25 %), valamint a napköziben (22,5 %). A napközis tanulók 12,3 %-a hátrányos helyzetű tanuló. A tanórán, iskolán kívüli programok biztosítását a szülői, tanulói igényeknek megfelelően biztosítja az iskola, ennek ellenére a tanulók alacsony számban vesznek részt ezeken. Az iskolán kívüli segítő programok közül az Arany János Programban vettek részt az iskola tanulóinak 0,3 %-a 2005/2006 tanévben, és 0,4 %-a 2006/2007 tanévben. A részt vevő tanulók mindegyike hátrányos helyzetű tanuló. Az idei tanévben nem vesz részt tanuló a programokban.

59


Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata során a személyi feltételekről elmondható, hogy az előírt képesítési feltételeket az iskola nem teljesíti ének, rajz, technika tantárgyak oktatása során. Az intézmény nevelési programjában kiemelt szerepet kap a német nemzetiségi és kétnyelvű oktatás. A szakmai fejlesztések az elmúlt időszakban a differenciált haladást, a hátránykompenzációt, a pedagógiai eszköztár megújítását lehetővé tevő irányba indultak el. A kompetencia alapú oktatásra való felkészülést is fontosnak tartja a tantestület. Jelenleg a pedagógiai program átdolgozása folyik. Az intézményben jelentős tere van a szakmai munkában az önálló tanulást segítő fejlesztésnek, a kompetenciafejlesztésnek, és az integrációt segítő módszertan alkalmazásának. A szakmai fejlesztések a nem szakrendszerű oktatás módszertana, illetve a nemzetiségi szakképesítés irányában történtek. Az intézményeknek rendszeres és jó munkakapcsolata van gyermekvédelmi munkatársakkal, a védőnőkkel, a családsegítő munkatársaival, a német kisebbségi önkormányzattal és a civil szervezetekkel. Alkalmi munkakapcsolat van a cigány kisebbségi önkormányzattal. Az iskola épülete 1952-ben került átadásra, majd 1985-ben és 1992-ben egy épületrészszel bővült. Az intézmény infrastruktúrája, eszközellátottsága elfogadhatónak mondható, az épületben van egyéni fejlesztő helyiség, számítógépes terem. Az épület akadálymentesítését még el kell végezni az előírásoknak megfelelően. Az elmúlt években nyolc tanterem került felújításra. Két épületrész nyílászáróit lecserélték, megtörtént a lapostető szigetelése, továbbá a vizesblokk felújítása. Az iskola épületében került elhelyezésre a könyvtár. Héreg A Tarjáni Általános Művelődési Központ Általános Iskola Héreg a Tarján-HéregVértestolna Intézményfenntartó Társulás tagintézménye. A tagiskola biztosítja Héreg 1-4 évfolyamos tanulók alapfokú nevelését, oktatását. A 5-8 évfolyamos tanulók a tarjáni általános iskolába járnak. A tagiskola tanulóinak száma jelenleg 40 fő. Az önkormányzat a tanulók megfelelő oktatásához szükséges szakszolgálati ellátást részben helyben biztosítja. Az SNI tanulók ellátásához szükséges szakspecifikus gyógypedagógussal az iskola nem rendelkezik, ami tekintettel az sni tanulók országos átlagot meghaladó arányára, különösen indokolttá tesz beavatkozást. A további szakszolgálati ellátásokat a 16 km-re lévő tatabányai Egységes Pedagógiai Szakszolgálat biztosítja. Az ellátások igénybevétele jelentős nehézségekbe ütközik, különösen a hátrányos helyzetű gyermekek szülei számára jelent komoly nehézséget. Ezért az EPSZ által biztosított szakszolgálati feladatok ellátása közül a logopédiai ellátás, a gyógytestnevelés jelenleg helyben történik, kistérség által működtetve. Az SNI tanulók fejlesztéséhez szükséges tárgyi, eszköz feltételekkel az iskola részben rendelkezik. Az egyéni fejlesztéshez szükséges szoba az igényeknek megfelelően rendelkezésre áll. Mindezek alapján elmondható, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásának és szakszerű ellátásának a feltételei az intézményben részben adottak, a személyi feltételek külső szakemberek által megfelelően biztosítottak, de a tárgyi feltételeken javítani szükséges. A hátrányos helyzetű tanulók száma 14 fő, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 6 fő. Az iskola az integrált oktatást segítő normatívákat nem veszi igénybe.

60


A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának pontos nyilvántartása fontos, ez mind az iskolák, mind az önkormányzatok érdeke, mivel ezek a gyermekek és tanulók számos támogatásra (ingyenes tankönyv, ingyenes vagy kedvezményes étkezés, támogatás kulturális rendezvényen való részvételre, ösztöndíjprogramok) is jogosultak. A héregi iskola bejáró tanulóinak száma 4 fő, akik tömegközlekedési eszközzel járnak iskolába. A bejáró tanulók közül 4 hátrányos helyzetű tanuló, a halmozottan hátrányos helyzetű bejáró tanulók száma 3 fő. A településről eljáró tanulók száma 57 fő, akik többnyire Tarjánban és Tatabányára járnak iskolába. Az eljáró tanulók között 7-en hátrányos helyzetűek. Továbbtanulási mutatók az intézményben: Mivel az intézményben alsó tagozatos tanulók nevelése folyik, ezért a továbbtanulási mutatók nem relevánsak. A 2007/2008-as tanévre vonatkozó adatokból elemző következtetéseket nem lehet levonni. A tanórán illetve iskolán kívüli programok közül a népszerűbb az erdei tábor, ahol a tanulók részvételi aránya a 2007/2008-a tanévben 0,34 %-os. Legalacsonyabb, illetve semmis a részvételi arány az erdei iskola, a napközi, és a kisebbségi programok területén. A művészeti oktatás Tarjánban biztosított. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata nem releváns, csak alsó tagozat működik a településen. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata során a személyi feltételekről elmondható, hogy az előírt képesítési feltételeket az iskola részben teljesíti. A szakemberek közül hiányzik még a fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus. Az intézmény nevelési programjában kiemelt szerepet kap: a nemzetiségi oktatás, az SNI tanulók oktatása, differenciált haladás megvalósítása, az olvasásra nevelés. A szakmai fejlesztéseknek a jövőben az együttneveléshez szükséges módszertani képzéseket célszerű tartalmaznia. A kompetencia alapú oktatásra való felkészülést is fontosnak tartja a tantestület. Ennek érdekében a pedagógiai program átdolgozása folyamatban van. Az intézményeknek rendszeres és jó munkakapcsolata van gyermekvédelmi munkatársakkal, a védőnőkkel, a családsegítő munkatársaival, a német kisebbségi önkormányzattal, és a civil szervezetekkel. Az iskola épülete 1962-ben épült. Az intézmény infrastruktúrája, eszközellátottsága elfogadhatónak mondható, több szaktanterem is rendelkezésre áll, az épületben van tornaszoba, számítástechnikai terem, könyvtár terem, 2007-ben orvosi szoba is kialakításra került. A közeljövőben az épület teljes felújítása szükséges. Az iskola infrastrukturális feltételeinek javítása (felújítás, korszerűsítés, bővítés, aula építése a közösségi programok kultúrált megrendezéséhez, a tanulóbarát környezet kialakítása, az eszközfejlesztés, nagyban hozzájárulna, többek között az elmenni szándékozók helyben tartásához is. Vértestolna A Tarjáni Általános Művelődési Központ Vértestolnai Általános Iskolája a TarjánVértestolna-Héreg Intézményfenntartó Társulás tagintézménye. A tagiskola biztosítja Vértestolna 1-4 évfolyamos tanulói számára az alapfokú nevelést, oktatást. A településeken élő 5-8 évfolyamos tanulók Tarjánba járnak iskolába. A tagiskola tanulóinak száma jelenleg 15 fő, akik egy összevont osztályban tanulnak. Sajátos nevelésű igényű tanuló nincs.

61


A hátrányos helyzetű tanulók száma 1 (6,6 %), a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 0. Az iskola az integrált oktatást segítő normatívákat nem veszi igénybe. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának pontos nyilvántartása fontos, ez mind az iskolák, mind az önkormányzatok érdeke, mivel ezek a gyermekek és tanulók számos támogatásra (ingyenes tankönyv, ingyenes vagy kedvezményes étkezés, támogatás kulturális rendezvényen való részvételre, ösztöndíjprogramok) is jogosultak. A vértestolnai iskolában más településről bejáró tanuló nincs, a településről eljáró tanulók száma 13, akik Tarjánba járnak iskolába. Az eljáró tanulók között nem található hátrányos helyzetű tanuló. Az iskola lemorzsolódás arányára vonatkozó adat nem áll rendelkezésre. A továbbtanulási mutatók pedig nem relevánsak, hiszen csak alsó tagozat működik a tagintézményben. A tanórán illetve iskolán kívüli programokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyenlő eséllyel vehetnek részt. A 2007/2008-as tanévben a kisebbségi programokban a legmagasabb a tanulói részvétel (100 %), a német nemzetiségi oktatás miatt. Szintén magas a részvételi arány az erdei iskolai programokban (100 %), a napközi részvételi aránya 50 %-ot közelíti meg a tanévek során, az idei tanévben 47 %-os. A hátrányos helyzetű tanulók 88 %-a igénybe veszi a napközit. A tanórán, iskolán kívüli programok biztosítását a szülői, tanulói igényeknek megfelelően szervezi az iskola. A művészeti oktatás a településen nem biztosított, legközelebb Tarjánban vehetik igénybe a szolgáltatásokat a vértestolnai gyerekek, tanulók. Az oktatás eredményességére vonatkozó kompetenciamérés nem releváns az iskolában, csak alsó tagozat működik. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata során a személyi feltételekről elmondható, hogy a 2 fő pedagógus az előírt képesítési feltételeket teljesíti. Az intézmény nevelési programjában kiemelt szerepet kap a nemzetiségi oktatás, a tehetséggondozás, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, az elzártságból eredő hátrányok leküzdése. A szakmai fejlesztések az elmúlt időszakban a differenciált haladást, a hátránykompenzációt, a pedagógiai eszköztár megújítását lehetővé tevő irányba indultak el. A kompetencia alapú oktatásra való felkészülést fontosnak tartja a tantestület. Ennek érdekében a pedagógiai program átdolgozása folyamatban van. Az intézményben jelentős tere van a szakmai munkában az önálló tanulást segítő fejlesztésnek, a kompetenciafejlesztésnek. Az intézményeknek rendszeres és jó munkakapcsolata van gyermekvédelmi munkatársakkal, a védőnőkkel, a családsegítő munkatársaival, a német kisebbségi önkormányzattal és a civil szervezetekkel. Az iskola épülete az 1700-as években került átadásra. Az intézmény infrastruktúrája, eszközellátottsága jónak mondható, az épületben van tornaszoba, egyéni fejlesztő szoba nincs. Az épület akadálymentesítését még el kell végezni az előírásoknak megfelelően. A jelentősebb fejlesztéseket, beszerzéseket az elmúlt időszakban önkormányzati segítséggel, illetve pályázati úton sikerült megoldani. Terveink között szerepel egy számítógépes terem kialakítása. Az iskola fő célja a településen helyben biztosítani az alsó tagozatos tanulók nevelését, oktatását. Ennek érdekében a 2007/2008-as tanévtől a Tarjáni ÁMK tagintézménye lett az iskola. Az intézményfenntartói társulás keretében a felső tagozatos tanulók oktatása a tarjáni általános iskolában történik, az alsó tagozat pedig helyben tanulhat.

62


Az infrastrukturális feltételek javítása a jövőben szükséges (felújítás, korszerűsítés, bővítés).

Vértessomló-Várgesztes Oktatási Intézményi Társulás A vértessomlói Német Nemzetiségi Általános Iskola és Óvoda a VértesomlóVárgesztes Oktatási Intézményi Társulás székhely intézménye. Az intézményegységek külön épületben működnek. Az általános iskola biztosítja a Vértessomló 1-8 évfolyamos tanulók valamint a Várgesztesen élő 5-8 évfolyamos tanulók iskolai nevelését, oktatását. Az iskola tanulóinak száma jelenleg 135 fő. A sajátos nevelésű igényű tanulók száma 5 (3,7%), amely az országos átlag alatt van (7%). Az SNI tanulók közül 4-en diszlexia, egyéb részképesség zavarral diagnosztizált tanulók, 1 tanuló súlyos magatartási zavarral diagnosztizált kategóriába sorolt tanuló. Jelenleg az 5 tanuló oktatását integráltan biztosítja az intézmény. Ezen gyermekek esetében a szakvéleményen szereplő rendszeres felülvizsgálati időpontokat az iskola betartja. Az önkormányzat a tanulók megfelelő oktatásához szükséges szakszolgálati ellátást részben helyben biztosítja. Az SNI tanulók ellátásához szükséges szakspecifikus gyógypedagógust az iskola óraadóként megbízási szerződéssel biztosítja. A további szakszolgálati ellátásokat a 14 km-re lévő tatabányai Egységes Pedagógiai Szakszolgálat biztosítja. Az ellátások igénybevétele jelentős nehézségekbe ütközik, különösen a hátrányos helyzetű gyermekek szülei számára jelent komoly nehézséget. Ezért az EPSZ által biztosított szakszolgálati feladatok ellátása közül a logopédiai ellátás, a gyógytestnevelés jelenleg helyben történik, kistérség által működtetve. Az SNI tanulók fejlesztéséhez szükséges tárgyi, eszköz feltételekkel az iskola részben rendelkezik. Az egyéni fejlesztéshez szükséges szoba az igényeknek megfelelően rendelkezésre áll. Az iskola az SNI tanulók integrált oktatását segítő normatívákat igénybe veszi és a szakvéleményben előírt fejlesztő, rehabilitációs órákat számukra biztosítja. Mindezek alapján elmondható, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásának és szakszerű ellátásának a feltételei az intézményben részben adottak, a személyi feltételek részben megfelelőek, de a tárgyi feltételeken javítani szükséges. A hátrányos helyzetű tanulók száma 5 (3,7 %), ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló 2 (1,48%). A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának pontos felmérése és nyilvántartása fontos, ez mind az iskolák, mind az önkormányzatok érdeke, mivel ezek a gyermekek és tanulók számos támogatásra (ingyenes tankönyv, ingyenes vagy kedvezményes étkezés, támogatás kulturális rendezvényen való részvételre, ösztöndíjprogramok) is jogosultak. A vértessomlói iskola bejáró tanulóinak száma 39 fő. Közülük 19 alsó tagozatos tanuló van, akik többnyire tömegközlekedési eszközzel járnak iskolába. A felső tagozaton 20 bejáró tanuló többségében Várgesztesről és más szomszédos településről bejáró felső tagozatos tanulók, akik tömegközlekedési eszközzel jutnak el az iskolába. A bejáró tanulók között 2 hátrányos helyzetű tanuló van. Lemorzsolódás aránya az intézményben: Évfolyamismétlők aránya (%)


63



összlétszámon belül 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 tervezett országos átlag 2005/2006






1,43 0 3,7*

0 0 0

0,7 0,7 1,48

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0

0

0,7

0

0

0

2,11%

0,61%

0,37%

*Az évfolyamismétlők a szülő kérésére ismétlik az évfolyamot.

A lemorzsolódás az elmúlt három évben az országos átlag alatt ingadozott (a négy év átlaga 0,7 %). Az évismétlők között a hátrányos helyzetű tanuló nem volt. A magántanulók száma a 2009/2010-es tanévben 2 fő, akik betegség és gyógykezelés miatt orvosi javaslatra lettek magántanulók. A magántanulók nem hátrányos helyzetű tanulók. Az előző tanévekben 1 magántanuló volt. Az iskolában a magas hiányzás aránya meghaladja az országos átlagot, a hiányzó tanulók között nincs hátrányos helyzetű tanuló. A magas hiányzási átlag oka két tartósan beteg tanuló gyógykezelése miatt volt. Továbbtanulási mutatók az intézményben Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%)

Gimnázium (%) összlétszámon belül 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 2009/2010 2010/2011 tervezett országos átlag 2005/2006



13,6 33,3

összlét HH / összlétszámo HHHszámon n belül tanulók belül körében 0 63,6 0 22,7 0 33,3 0 33,3

52,4 27,8

0 0

38,1 44,4

0 0


9,5 27,8





0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

45

0

33

0

21

0

0

0

0

0

40

0

47

0

13

0

0

0

0

0

36,6%

43,1%

19,0%

1,3%

A továbbtanulás tekintetében a tanulók négy év átlagát tekintve az országos arányokat hol meghaladja, hol az alatt maradnak a mutatók a gimnáziumi, szakközépiskolai képzés esetében. A szakiskolai képzésben továbbtanulók aránya viszont jelentősen meghaladja az országos arányokat. Az iskolában a négy év átlaga a gimnáziumi továbbtanulók aránya esetén 30,8 % (országos átlag 36,6%), a szakközépiskolai képzésben 39,8 % (országos átlag 43,1%) szakiskolai képzésben 29,4 % (országos átlag 19%) volt.

64


A tanórán illetve iskolán kívüli programokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyenlő eséllyel vehetnek részt. A 2009/2010-es tanévben a szakköri foglalkozásokon a legmagasabb a tanulói részvétel (99,7 %), a hátrányos helyzetű tanulók körében a részvételi arány 100 %-os. A tanulók 15,5 %-a veszi igénybe a napközit, a hátrányos helyzetű tanulók nem járnak napközibe. A Kt. alapján biztosított felzárkóztató foglalkozásokat a tanulóknak az iskola biztosítja. Ebben a hátrányos helyzetű tanulók is részt vesznek. Erdei iskolai, nyári tábori programokat az iskola 2008 óta szervez. A művészeti oktatás a Vértessomlói Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény által biztosított. Alapítványi iskolaként működik. Az általános iskola épületében hetente két alkalommal tartja foglalkozásait. A zeneiskola fúvós, ütős, zongora és harmonika, gitár tanszakkal működik. Az első osztályosok szolfézs oktatását a Polgármesteri Hivatal támogatja. A szolfézsoktatáson egy hátrányos helyzetű tanuló vesz részt. A zeneoktatásért a tanulók tandíjat fizetnek. A létszám évenként állandó. Az iskolán kívüli segítő programokban a tanulók nem vesznek részt. Az oktatás eredményességére vonatkozó 2003-as, 2004-es éves adatok vizsgálata során megállapítható, hogy az iskola kompetenciaméréseinek eredményei országos átlag felettiek. A 2006-os évre vonatkozó adatok hiányosak, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra vonatkozó mérési eredményeket nem tartalmaznak. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata során a személyi feltételekről elmondható, hogy az előírt képesítési feltételeket az iskola nem teljesíti felső tagozatos technika tantárgy 7 – 8 . évfolyamának oktatása során. A szakemberek közül hiányzik még a fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus. Az intézmény nevelési programjában kiemelt szerepet kap a német nemzetiségi nyelv magas színvonalú oktatása heti öt órában 1-8. évfolyamokon, a rendszeres testmozgás, osztályonként heti 3 testnevelés óra, és a délutáni foglalkozások egy része is sportfoglalkozás. Az intézmény törekszik arra, hogy jól képzett pedagógusok, főként három szaktárgyi diplomával rendelkező, illetve tanító és egy műveltségterület szakot végzett pedagógusok oktassanak az iskolában, amellyel a szakos ellátottságot biztosítani tudják. A pedagógiai programban nagy hangsúlyt kapott a tehetséggondozás, a lemaradó tanulók felzárkóztatása és a sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás. Az iskolai hagyományok ápolása terén a nemzetiségi hagyományok ápolása, kulturális és közösségi hagyományok ápolása jellemző. Az iskola Junior alapítványa minden tanévben ingyenesen biztosít valamennyi tanulója számára egy egynapos tanulmányi kirándulást (útiköltség, múzeumi belépők, stb.). A szakmai fejlesztések az elmúlt időszakban a differenciált haladást, a hátránykompenzációt, a pedagógiai eszköztár megújítását lehetővé tevő irányba indultak el. Ennek megfelelően a tantestület tagjai közül 16 pedagógus vett részt egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés módszertani képzésen. A kompetencia alapú oktatásra való felkészülést is fontosnak tartja a tantestület. Ennek érdekében a pedagógiai program átdolgozása folyik. Az intézményben jelentős tere van a szakmai munkában az önálló tanulást segítő fejlesztésnek, a kompetenciafejlesztésnek, és az integrációt segítő módszertan alkalmazásának. Az intézménynek rendszeres és jó munkakapcsolata van gyermekvédelmi munkatársakkal, a védőnőkkel, a családsegítő munkatársaival, valamint a civil szervezetekkel (Vöröskereszt, Vértesi Iskolaszövetség). Ezen kívül szoros szakmai együttműködés jellemzi kapcsolatukat a környék iskoláival, a tatabányai Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal. Az iskola épülete 1968-ban került átadásra, majd 1993-ban négy tanteremmel és egy tornateremmel bővült. 2008. októberére egy új épületrésszel bővül: egy informatikai teremmel, egy tanteremmel, és egy a községi könyvtár befogadására is alkalmas könyvtárteremmel.

65


Az intézmény infrastruktúrája, eszközellátottsága jónak mondható, korszerű bútorzattal és felszereléssel rendelkező tantermek, szertárak, tornaterem, egyéni fejlesztő helyiség, számítógépes terem. Az új épületrész átadásával egy időben egészségügyi szoba és egy nagyobb tanári szoba, valamint technika oktatására alkalmas tanterem került a régi épületben kialakításra. A tanulók étkeztetése az iskolától távolabb fekvő óvoda épületében történik. Amennyiben a tanulólétszám nem csökken, a tanulók helyben való étkeztetésének lehetőségét meg kell oldani. Az informatikai eszközök cseréje, korszerű gépek, eszközök beszerzése folyamatosan történik és szükséges. A fejlesztések pénzügyi forrásainak biztosításához a pályázatokon való részvétel nélkülözhetetlen. A fejlesztések részben önkormányzati, részben pályázati támogatásból valósultak meg. Az épület akadálymentesítését még el kell végezni az előírásoknak megfelelően. Az iskola infrastrukturális feltételeinek állandó karbantartása, bővítése korszerűsítése, a tanulóbarát környezet kialakítása, az eszközfejlesztés, nagyban hozzájárul, többek között az elmenni szándékozók helyben tartásához is.

4.8.7. Várgesztes A Várgesztesi Német Nemzetiségi Iskola a Várgesztesen élő 1-4 évfolyamos tanulók alapfokú nevelését, oktatását látja el. Az iskola tanulóinak száma jelenleg 10 fő, akik összevont osztályban tanulnak. Sajátos nevelésű igényű tanuló nincs az iskolában. A hátrányos helyzetű tanulók száma 1 fő (12,5 %), a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 0. Az iskola az integrált oktatást segítő normatívákat nem veszi igénybe. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának pontos felmérése és nyilvántartása fontos, ez mind az iskolák, mind az önkormányzatok érdeke, mivel ezek a gyermekek és tanulók számos támogatásra (ingyenes tankönyv, ingyenes vagy kedvezményes étkezés, támogatás kulturális rendezvényen való részvételre, ösztöndíjprogramok) is jogosultak. A várgesztesi iskolába bejáró tanulók nincsenek. A településről eljáró tanulók száma 35 fő. Közülük 4 alsó tagozatos tanuló van, akik Vértessomlóra járnak iskolába. A felső tagozatos tanulók közül 31-en járnak el más településre (Vértessomlóra és Tatabányára). A bejáró és eljáró tanulók között nincs hátrányos helyzetű tanuló. Az iskola lemorzsolódás arányára vonatkozó adat nem áll rendelkezésre. A továbbtanulási mutatók pedig nem relevánsak, hiszen csak alsó tagozat működik az intézményben. A tanórán illetve iskolán kívüli programokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyenlő eséllyel vehetnek részt. A 2007/2008-as tanévben legmagasabb a tanulói részvétel a iskolai nyári táborban (100 %), ahol az 1 fő hátrányos helyzetű tanuló is részt vesz. A tanulók 88 %-a veszi igénybe a napközit, a hátrányos helyzetű tanuló is napközibe jár. Erdei iskolai, szakköri programokat az iskola nem szervez. A művészeti oktatás a Vértessomlói Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény által biztosított. Alapítványi iskolaként működik. Az általános iskola épületében hetente két alkalommal tartja foglalkozásait. A zeneiskola fúvós, ütős, zongora és harmonika tanszakkal működik. Az iskolán kívüli segítő programokban a tanulók nem vesznek részt. Az oktatás eredményességére vonatkozó kompetencia mérések eredményei nem relevánsak, csak alsó tagozat működik a településen.

66


Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata során a személyi feltételekről elmondható, hogy az előírt képesítési feltételeket az iskola teljesíti. Az intézmény nevelési programjában kiemelt szerepet kap a német nemzetiségi oktatás. A szakmai fejlesztések az elmúlt időszakban a differenciált haladást, a hátránykompenzációt, a pedagógiai eszköztár megújítását lehetővé tevő irányba indultak el. A iskola két pedagógusa részt vett egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés, valamint a kooperatív tanulás módszertani képzésen. A pedagógiai program átdolgozása folyamatban van kompetencia alapú oktatás megvalósításának érdekében. Az intézménynek rendszeres és jó munkakapcsolata van gyermekjóléti munkatársakkal, a védőnőkkel, a családsegítő munkatársaival, valamint a civil szervezetekkel. Az iskola épülete 2002-ben került átadásra. Az intézmény infrastruktúrája, eszközellátottsága kiváló. Az épület akadálymentesítését még el kell végezni az előírásoknak megfelelően. A jelentősebb fejlesztéseket, eszközbeszerzéseket az elmúlt időszakban pályázatok segítségével sikerült megvalósítani.

4.8.8. Vértesszőlős A Vértesszőlősi Általános Iskola tanulóinak száma jelenleg 138 fő. A sajátos nevelésű igényű tanulók száma 7 (6,1%). Az önkormányzat a tanulók megfelelő oktatásához szükséges szakszolgálati ellátást részben helyben biztosítja. Az SNI tanulók ellátásához szükséges szakspecifikus gyógypedagógussal az iskola nem rendelkezik. A tanulók esélyegyenlőségének megteremtését célzó beavatkozás a gyógypedagógus alkalmazása az iskolában. A további szakszolgálati ellátásokat a 6 km-re lévő tatabányai Egységes Pedagógiai Szakszolgálat biztosítja. Az ellátások igénybevétele jelentős nehézségekbe ütközik, különösen a hátrányos helyzetű gyermekek szülei számára jelent komoly nehézséget. Ezért az EPSZ által biztosított szakszolgálati feladatok ellátása közül a logopédiai ellátás, a gyógytestnevelés jelenleg helyben történik, kistérség által működtetve. Az SNI tanulók fejlesztéséhez szükséges tárgyi, eszköz feltételekkel az iskola részben rendelkezik. Az egyéni fejlesztéshez szükséges szoba az igényeknek megfelelően rendelkezésre áll. Mindezek alapján elmondható, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásának és szakszerű ellátásának a feltételei az intézményben részben adottak, a személyi feltételek külső szakemberek által biztosítottak, a tárgyi feltételeken javítani szükséges. A hátrányos helyzetű tanulók száma 11 (9,3 %), a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára vonatkozó adat nincs. Az iskola az integrált oktatást segítő normatívákat igénybe veszi. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának pontos nyilvántartása fontos, ez mind az iskolák, mind az önkormányzatok érdeke, mivel ezek a gyermekek és tanulók számos támogatásra (ingyenes tankönyv, ingyenes vagy kedvezményes étkezés, támogatás kulturális rendezvényen való részvételre, ösztöndíjprogramok) is jogosultak. A vértesszőlősi iskola bejáró tanulóinak száma 3 fő. Közülük 3 alsó tagozatos tanuló van, akik egyénileg (szülő gépkocsival) jutnak el az iskolába. A bejáró tanulók között 2 hátrányos helyzetű tanuló van.

67


Az eljáró tanulók száma 142 fő. Közülük 31-en alsó, 111-en felső tagozatos tanulók, akik valamennyien Tatabányára járnak iskolába. Lemorzsolódás aránya az intézményben: Évfolyamismétlők aránya (%) összlétszámon belül 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010


0,56 1,77 1,77 0



10 10 20 0


0 0 0 0

összlétszámon belül 0 0 0 0


0 0,59 0 0

0 0 0 0

2010/2011 (tervezett) országos átlag 2005/2006

2,11%

0,61%

0,37%

A lemorzsolódás arányaira vonatkozó adatszolgáltatás hiányos, csupán a 2003/2004-es, 2006/2007-es tanév adatait tartalmazza. Ezek alapján megállapítható, hogy az évfolyamismétlők aránya az országos átlag alatt maradt. Egy magántanulója van az iskolának a 2007/2008as tanévben, azt megelőző tanévekben is csak 1-1 fő jellemző. Az iskolában a magas hiányzás aránya nem jellemző, a hiányzó tanulók között nincs hátrányos helyzetű tanuló. Továbbtanulási mutatók az intézménybe Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%)

Gimnázium (%) összlétszámon belül 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010


35 44 42 26

0 0 0 -


összlét HH / összlétszámo HHHszámon n belül tanulók belül körében 50 0 15 40 0 12 39 4 19 63 11



5 4 4 5

HH / HHHtanulók körében 0 0 0 -

2009/201te tervezett országos átlag 2005/2006

36,6%

43,1%

19,0%

68

1,3%


0 0 0 -

HH / HHHtanulók körében 0 4 0 -

0 0 0 -


A továbbtanulás tekintetében az adatszolgáltatás hiányos. A tanulók négy év átlagát tekintve az országos arányokat hol meghaladja, hol az alatt maradnak a mutatók a gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai képzés esetében, de összességében a továbbtanulási eredmények megfelelőnek mondhatók, az érettségit adó képzésben továbbtanulók aránya meghaladja az országos átlagot. Speciális szakiskolába tovább tanuló diákok (0,5 %) csak a 2004/2005-ös tanévben voltak. A tovább nem tanulók százalékos aránya a 2006/2007-es tanévben 4 %, a többi tanévben nem volt olyan tanuló, aki nem tanult volna tovább. A tanórán illetve iskolán kívüli programokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyenlő eséllyel vehetnek részt. A 2007/2008-as tanévben a kisebbségi programokban a legmagasabb a tanulói részvétel (61,6 %) a szlovák nemzetiségi oktatás miatt. A hátrányos helyzetű tanulók körében a részvételi arány 46,6 %-os. A tanulók 18,3 %-a veszi igénybe a szakköri foglalkozásokat (közülük 46,6 % hátrányos helyzetű tanuló), a napközit 22,6 % (közülük 40 % hátrányos helyzetű tanuló), az iskolai nyári tábort (közülük 33,3 % hátrányos helyzetű tanuló), valamint az alapfokú művészeti oktatást (közülük 26,6 % hátrányos helyzetű tanuló). Erdei iskolai programot az intézmény nem szervez. A művészeti oktatás három területen folyik: zene, dráma és rajz. A zene- és drámaoktatást a Concerto Művészeti Iskola végzi. 11 fő drámás, ebből 1 fő hátrányos helyzetű. A hegedű tanszakon 4 fő tanul, közülük senki sem hátrányos helyzetű. A művészeti oktatást a bodajki Hangszíntér Művészeti Iskola biztosítja. Rajz tanszakán 11 fő sajátítja el a grafika alapjait, közülük 4 fő hátrányos helyzetű. Az iskola biztosítja az oktatáshoz szükséges tantermeket. A művészeti oktatások az iskolában tandíj kötelesek. A művészeti iskolák minden tanév elején hasonló létszámmal indulnak. A hátrányos helyzetű tanuló tandíjához hozzájárul az iskola Gyermekszem Alapítványa. Az iskolán kívüli segítő programok közül az Útravaló Ösztöndíj Programban az iskolából 1 tanuló vett részt a 2006/2007-es tanévben, aki hátrányos helyzetű tanuló. Az idei tanévben nem vesz részt tanuló a programokban. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálatához nem állnak rendelkezésre az iskola kompetenciamérésének eredményei. Az adatok pótlását, rögzítését, nyilvántartását az akciótervben tervezett intézkedés teszi lehetővé. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata során a személyi feltételekről elmondható, hogy az előírt képesítési feltételeket az iskola részben teljesíti. A szakemberek közül hiányzik még a fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus. Az intézmény nevelési programjában kiemelt szerepet a szlovák nemzetiségi oktatás kap. A szakmai fejlesztések az elmúlt időszakban a differenciált haladást, a hátránykompenzációt, a pedagógiai eszköztár megújítását lehetővé tevő irányba indultak el. Ennek megfelelően a tantestület tagjai közül 1-1 fő vett részt drámapedagógiai és egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés módszertani képzésen. A kompetencia alapú oktatásra való felkészülést is fontosnak tartja a tantestület. Ennek érdekében a pedagógiai program átdolgozása folyamatban van. Az intézményben jelentős tere van a szakmai munkában az önálló tanulást segítő fejlesztésnek, a kompetenciafejlesztésnek, és az integrációt segítő módszertan alkalmazásának.

69


Az intézménynek rendszeres és jó munkakapcsolata van gyermekjóléti munkatársakkal, a védőnőkkel, és a Gyermekszem Alapítvánnyal. Alkalmi kapcsolat működik a családsegítő munkatársaival, a szlovák kisebbségi önkormányzattal és a civil szervezetekkel. Az intézmény infrastruktúrája, eszközellátottsága elfogadhatónak mondható. Az iskola három épületben működik. A régi épület műemlék jellegű, az 1900-as évek elején építették. Minden évben folyamatosan újítgatták, 2005-ben jelentős felújításra került a vizesblokk, a tetőszerkezet, és sor került a nyílászárók cseréjére is. Az új épületszárny 1993-ban került átadásra. Felújítására eddig nem került sor csak a karbantartási feladatokat látta el az önkormányzat. A harmadik épületben található az igazgatói iroda, a tanári és a gazdasági iroda. Ez az épület már lebontásra vár. Iskola nem rendelkezik tornateremmel. A testnevelés órák nagy részét a község sportcsarnokában bonyolítják le. A tanári épületéhez az 1970-es években társadalmi munkában hozzáépített 50 m2-es tornaszobával rendelkezik az épület. Ehhez sem öltöző, sem illemhelyiség, sem a tisztálkodáshoz legalapvetőbb feltételek nem állnak rendelkezésre. Az iskola egy fejlesztő teremmel rendelkezik, itt tartják a logopédiai és fejlesztő foglalkozásokat, valamint egy számítógépes szaktanterem is van. A számítógépparkot, amely a tanulók számára hozzáférhető, 11 gép alkotja. A tantermek berendezéseit saját erőforrásból, az informatikai kiegészítő normatívából és pályázatok útján biztosították. Az épületek nincsenek akadály mentesítve. Az iskola infrastrukturális feltételeinek javítása (felújítás, korszerűsítés, bővítés), a tanulóbarát környezet kialakítása, az eszközfejlesztés, nagyban hozzájárulna, többek között az elmenni szándékozók helyben tartásához is.

70


4.9.

Középiskolák

A Tatabányai Kistérség területén középiskolák csak Tatabányán működnek. 18. sz. táblázat: A tárulás területén működő középiskolák összehasonlító adatai (a nappali tagozatos formában tanulók) Középiskola neve Címe, azonosítója Fenntartó neve, címe Tanulólétszám

Az előző iskolaévben lemorzsolódottak

Lemorzsolódók aránya az adott képzési formában tanulókhoz viszonyítva az első évfolyamon (%) Évfolyamvesztéssel továbbhaladt

Magántanulóvá vált

Középiskola1: Árpád Gimnázium 2800 Tatabánya, Fő tér 1. 031936 Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2800 Tatabánya, Fő tér 6. Speciális szakisSzakiskolai képzés Szakközépiskolai Gimnáziumi kolai képzés képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh 626 15 0 Speciális szakisSzakiskolai képzés Szakközépiskolai Gimnáziumi kolai képzés képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh 0 0 0

Középiskola2: Bárdos László Gimnázium 2800 Tatabánya, Gál I. ltp. 701. 038115 Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2800 Tatabánya, Fő tér 6. Speciális szakisSzakiskolai képSzakközépiskolai Gimnáziumi kolai képzés zés képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh 661 14 1 Speciális szakisSzakiskolai képSzakközépiskolai Gimnáziumi kolai képzés zés képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh 11 0 0

Speciális szakiskolai képzés

Szakiskolai képzés

Szakközépiskolai képzés

Gimnáziumi képzés 0




Speciális szakiskolai képzés össz. hh hhh


Szakközépiskolai képzés össz. hh hhh


Szakiskolai képzés össz. hh hhh




Gimnáziumi képzés össz. hh hhh 0 0 0 Gimnáziumi képzés össz. hh hhh 0 0 0




össz.

össz.

hh

hh

hhh

hhh


71

Gimnáziumi képzés 4,06%(9.évf) 1,7% (gimn.) Gimnáziumi képzés össz. hh hhh 0 0 0 Gimnáziumi képzés össz. hh hhh 0 0 0


Út az érettségihez/Út a szakmához Programban résztvevők Más településről bejáró tanulók száma Kollégiumi férőhelyek és kollégisták Szervezett utaztatási programban résztvevők száma Középiskola neve Címe, azonosítója Fenntartó neve, címe Tanulólétszám

Az előző iskolaévben lemorzsolódottak

Lemorzsolódók aránya az adott képzési formában tanulókhoz viszonyítva az első évfolyamon (%) Évfolyamvesztéssel továbbhaladt


Út az érettségihez/Út a szakmához Programban résztvevők





össz.

össz.

hh

hh

hhh

hhh

Rendelkezésre álló férőhely:


Gimnáziumi képzés össz. hh hhh 0 0 0 Szakközépiskolai Gimnáziumi képképzés zés össz. hh hhh össz. hh hhh 309 4 0 Kollégisták száma:







Gimnáziumi képzés össz. hh hhh 0 0 0 Szakközépiskolai Gimnáziumi képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh 210 3 0 Kollégisták száma:

Középiskola3: Tatabányai Általános Iskola, Szakképző Iskola és Középfokú Kollégium 2800 Tatabánya, Pilinszky János u. 3. 201298 Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2800 Tatabánya, Fő tér 6. Speciális szakisSzakiskolai képzés Szakközépiskolai Gimnáziumi képkolai képzés képzés zés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh 891 70 53 793 0 0 Speciális szakisSzakiskolai képzés Szakközépiskolai Gimnáziumi képkolai képzés képzés zés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh 48 18 5 5 1 0

2800 Tatabánya, Kós Károly u. 17. 031956 Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2800 Tatabánya, Fő tér 6. Speciális szakisSzakiskolai képSzakközépiskolai Gimnáziumi kolai képzés zés képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh 485 60 6 360 18 3 Speciális szakisSzakiskolai képSzakközépiskolai Gimnáziumi kolai képzés zés képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh 21 3 1 15 0 0


Szakiskolai képzés 11%

Speciális szakiskolai képzés össz. hh hhh Speciális szakiskolai képzés össz. hh hhh Speciális szakiskolai képzés össz. hh hhh

Szakiskolai képzés össz. hh hhh 35 12 3 Szakiskolai képzés össz. hh hhh 2 1 0 Szakiskolai képzés össz. 0

hh 0

hhh 0

Középiskola4: Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép-és Szakiskola

Szakközépiskolai képzés 0

Gimnáziumi képzés


Szakközépiskolai képzés össz. hh hhh 0 0 0 Szakközépiskolai képzés össz. hh hhh 0 0 0 Szakközépiskolai képzés össz. hh hhh 0 0 0

Gimnáziumi képzés össz. hh hhh




össz.

hh

hhh

Szakiskolai képzés össz.

72

hh

hhh


Szakiskolai képzés 5,2% (9.évf.) 1,3% (szakisk.) Szakiskolai képzés össz. hh hhh 17 8 2 Gimnáziumi képzés össz. hh hhh 0 0 0 Gimnáziumi képzés össz. hh hhh 0 0 0

Szakközépiskolai képzés 4,4 % (9 évf.) 0,8% (szakköz.) Szakközépiskolai képzés össz. hh hhh 7 4 0



össz. 0

hh 0

hhh 0

össz.

hh

hhh

össz. 2

hh 2

hhh 0

össz.

hh

hhh


Más településről bejáró tanulók száma Kollégiumi férőhelyek és kollégisták



össz. hh hhh 448 23 8 Rendelkezésre álló férőhely:

Szakközépiskolai Szakiskolai képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh 11 0 0 Kollégisták száma:


Szakiskolai képzés össz. hh hhh 278 24 2 Rendelkezésre álló férőhely:

Szakközépiskolai Szakiskolai képképzés zés össz. hh hhh össz. hh hhh 176 17 2 Kollégisták száma:

Szervezett utaztatási programban résztvevők száma Középiskola neve Címe, azonosítója Fenntartó neve, címe Tanulólétszám

Az előző iskolaévben lemorzsolódottak Lemorzsolódók aránya az adott képzési formában tanulókhoz viszonyítva az első évfolyamon (%) Évfolyamvesztéssel továbbhaladt


Út az érettségihez/Út a szakmához Programban résztvevők Más településről bejáró tanulók száma

Középiskola5: Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola 031965 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2800 Tatabánya, Fő tér 6. Speciális szakisSzakiskolai képSzakközépiskolai Gimnáziumi kolai képzés zés képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh 739 29 3 Speciális szakisSzakiskolai képSzakközépiskolai Gimnáziumi kolai képzés zés képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh 17 0 0 Speciális szakisSzakiskolai képSzakközépiskolai Gimnáziumi kolai képzés zés képzés képzés 2,21%

Középiskola6: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola 2800 Tatabánya, Béke u. 8. 031944 Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2800 Tatabánya, Fő tér 6. Speciális szakisSzakiskolai képzés Szakközépiskolai Gimnáziumi kolai képzés képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh 223 132 6 55 20 0 159 97 3 Speciális szakisSzakiskolai képzés Szakközépiskolai kolai képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh 9 6 1 18 8 0 16 8 1 Speciális szakisSzakiskolai képzés Szakközépiskolai Gimnáziumi kolai képzés képzés képzés 13,11% 15% 0









Szakközépiskolai képzés össz. hh hhh 34 0 0 Szakközépiskolai képzés össz. hh hhh 2 0 0





Szakközépiskolai képzés össz. hh hhh n.a. n.a. n.a. Szakközépiskolai képzés össz. hh hhh





73

Szakiskolai képzés össz. hh hhh 20 11 3 Szakiskolai képzés össz. 0

hh 0

hhh 0

Szakiskolai képzés össz. hh hhh 0 0 0 Szakiskolai képzés össz.

hh

hhh

Szakközépiskolai képzés össz. hh hhh 0 0 0 Szakközépiskolai képzés össz. hh hhh 0 0 0 Szakközépiskolai képzés össz. hh hhh 0 0 0 Szakközépiskolai képzés össz. hh hhh

össz. 15

hh 9

hhh 1

össz. 0

hh 0

hhh 0

össz. 0

hh 0

hhh 0

össz.

hh

hhh


261 Kollégiumi férőhelyek és kollégisták


0 1 Kollégisták száma:

Szervezett utaztatási programban résztvevők száma

74

79 34 Rendelkezésre álló férőhely:

0

18

4 0 57 30 Kollégisták száma:

2

Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási esélyegyenlőségi programja 2010. augusztus Középiskola neve Címe, azonosítója Fenntartó neve, címe Tanulólétszám

Az előző iskolaévben lemorzsolódottak Lemorzsolódók aránya az adott képzési formában tanulókhoz viszonyítva az első évfolyamon (%) Évfolyamvesztéssel továbbhaladt


Út az érettségihez/Út a szakmához Programban résztvevők Más településről bejáró tanulók száma Kollégiumi férőhelyek és kollégisták

Középiskola: Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 2800 Tatabánya, Bánhidai ltp. 408. 101905 Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2800 Tatabánya, Fő tér 6. Speciális szakiskolai képzés össz. hh hhh 89 14 4 Speciális szakiskolai képzés össz. hh hhh 15 15 0 Speciális szakiskolai képzés 11. évf. 24,32% 9. évf 3,03%


















Speciális szakisSzakiskolai kolai képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh 6 6 0 Speciális szakisSzakiskolai kolai képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh 0 0 0 Speciális szakisSzakiskolai kolai képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh 0 0 0 Speciális szakisSzakiskolai kolai képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh 89 27 3 Rendelkezésre álló férőhely:

Kollégisták száma:

Szervezett utaztatási programban résztvevők száma

A szakképzés és a felzárkóztató oktatás, mint az esélyteremtés eszközei Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a polgármester kezdeményezésére 2005. őszén vizsgálta a helyi munkaerő-piaci elvárások és a tatabányai szakképző iskolák szakmaszerkezetének összhangját, abból a felismerésből kiindulva, hogy a környéken élő lakosság munkához jutásának, szociális biztonságának, és a helyi (a városban és környékén bejegyzett, illetve itt megtelepülő) gazdaság fejlődésének is az az érdeke, ha a szakmai kimenetek megfelelnek a helyi gazdaság szakemberszükségletének. A gazdasági fejlődés is visszahat a munkahelyek és a helyi adók révén a város és környékének szociális jólétére. A munka újszerűségét az adta, hogy jelenleg nincs olyan szervezet sem országos, sem megyei szinten, amely legalább középtávú, szakirányokra lebontott munkaerő- piaci prognózissal rendelkezne. A munkafolyamat során értékes segítséget kaptak a Megyei Munkaügyi Központtól. Az önkormányzati alapítású Gazdaságfejlesztő Szervezet (GFSZ) Kht. felmérte a városban működő nagyobb, termelő cégeknél szükséges és keresett szakmákat. A megkérdezett 29 cég a helyi viszonylatban legnagyobb foglalkoztatók közé tartozott (többségük az elmúlt évtizedben az ipari parkba betelepült külföldi, illetve multinacionális cég) túlnyomó része örömmel vette a szakképzés módosítását célzó kezdeményezést. Később további 150 cég megkeresésével bővült a felmérés annak érdekében, hogy átfogó képet kapjunk a gazdaság minden területéről. 75


Az adatok, felmérések alapján a 2006/2007. tanévre meghatározásra került öt kiemelt szakma (géplakatos, mechatronikai technikus, fémforgácsoló, szerszámkészítő, műanyagfeldolgozó), amelyek képzését fenntartó többféle módon segítette elő: tájékoztató kiadványok készültek, pályaválasztási szülői értekezleteken megtörtént a figyelemfelhívás, a GFSZ üzemlátogatásokat szervezett az általános iskolai igazgatók és a pályaválasztási felelősök számára. A fenntartó az iskolai könyvtáron keresztül ingyenes tankönyvellátást biztosít ezen szakmában tanulóknak. A Stúdium Közalapítvány kidolgozta az ösztöndíjjal történő támogatás lehetőségét a kiemelt szakmákban tanulók számára. A 2007/2008-as tanév előkészítéseként a TISZK –kel és a Munkaügyi Központtal történt egyeztetés után a GFSZ – immár második alkalommal – adta ki szakképzési hírlevelét, amely a műszaki szakmák (elektronika, gépészet) mellett már a szolgáltatási terület (kereskedelem) hiányszakmáit is tartalmazza. A beiskolázásban két év elteltével már érezhetők a változások a 9dikes létszámokban is: kétszeresre nőtt a szakiskolai gépészeti szakmacsoportba felvettek száma, és idén ismét három elektronikai szakközépiskolai osztály indul. Eközben a fenntartói döntéseknek megfelelően csökkent a beiskolázás az ügyvitel és az informatika szakmacsoportban. A szakképzésben azonban továbbra is vannak teendők, hiszen még mindig nem sikerül minden évben osztályt indítani a kiemelt szakmák egy részében. Az intézkedések részeként a Fellner Jakab Általános Iskola és Szakiskolában a 2006/2007. tanévben elindult a 8. évfolyamot végzett, és már 16. életévüket betöltött tanulók számára a hegesztő és a szárazépítő szakma oktatása. Ennek továbbfejlesztése lehetett, hogy a 8. évfolyamot el nem végző, de már túlkoros tanulók is bekapcsolódhassanak a szakképzésbe, amihez a felzárkóztató oktatás nyit utat. A 2007/2008. tanévtől ezért a Közgyűlés engedélyezte a felzárkóztató osztály indítását, ami jelenleg 18 tanulóval működik a 9. évfolyamon.

4.10. Szakember-ellátottsága

Feladatok

Óvodai nevelés

Az előírt képesítés feltételeket a személyzet hiánytalanul Nem Teljesíti teljesíti x

Hiányok megnevezése

Kémia szakos tanár Technika tanár Rajztanár Napközis nevelő fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus

x Általános iskolai oktatás Pedagógiai szakszolgálat Egészségügyi alapellátás Szociális alapellátás Szociális intézményi ellátás Gyermekjóléti alapellátás Gyermekjóléti szakellátás

x x x x x x

A szakember ellátottság szempontjából a településeken az óvodai nevelés, az egészségügyi alapellátás, szociális alapellátás, valamint a gyermekjóléti alapellátás az előírt képesítési feltételeket teljesítik az alkalmazottak.

76


Az általános iskolai oktatás tekintetében a következő településeken jelentkezik szakemberhiány: Szomoron kémia, rajz szakos tanár, Tarjánban, Héregen és Vértesszőlősön ének, rajz, technika szakos tanár, Vértessomlón technika szakos tanár. Az iskolák többségében nem rendelkeznek a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához szükséges szakspecifikus gyógypedagógussal, ezért a feladatellátást külső szakemberek alkalmazásával biztosítják. Az alkalmazott szakemberek többnyire a tatabányai Egységes Pedagógiai Szakszolgálat főállású szakemberei. Intézkedést kíván a pedagógus továbbképzési tervben a jogszabályban előírt számú és képesítésű pedagógusok alkalmazása. A pedagógus továbbképzések tekintetében emelni szükséges az integrált nevelés, oktatás segítését szolgáló továbbképzéseken való pedagógus részvételt. A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás közül a logopédia és a gyógytestnevelés 2007 óta a Tatabányán lévő Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat intézmény keretében történik. A kistérség települései jelezték a kistérségi társulás felé, hogy további szakszolgálati feladatellátásra lenne igény, amelyek közül a nevelési tanácsadás, az utazó gyógypedagógiai ellátás, valamint a szakmai szolgáltatások kiemelt jelentőséggel bírnak. Ezért 2008. januárjában az említett intézmény elkezdte kidolgozni a települések által jelzett szolgáltatások kistérségi fenntartásba való átszervezését.

77


4.11. Integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatás a társulás településeinek egyes intézményeiben 21. sz. táblázat

tanulók létszáma OM azonosító

intézmény neve és címe

Vértesszőlősi Általá031918 nos Iskola Tarjáni Általános Művelődési Központ Héregi Általános Is031915 kolája, Héreg Szárligeti Általános 030142 Iskola, Szárliget

2006/2007 integrációs

2

tervezett tanulói létszám

2007/2008

képességintegrácikibontakozós tató -

2008/2009

képességintegrácikibontakozós tató

3

-

6

-

4

-

5

1

-

-

2009/2010

képességintegrácikibontakozós tató n.a n.a

képességkibontakoztató n.a

n.a n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

A kistérség települései közül csak Vértesszőlősön, Szárligeten, illetve Héregen igényeltek integrációs és képesség- kibontakoztató képzéshez támogatást.

78

4.12. A társulás településein az önkormányzatok hozzájárulásának mértéke az oktatási intézményekben 22. sz. táblázat OM azonosító 031913 031912

Önkormányzati /társulási hozzájárulás (Ft) 2007 2008 2006

intézmény neve Héregi Általános Isko11716000 la és Óvoda, Héreg Általános Művelődési 60204000 Központ, Gyermely

n.a

031914 029985 030142

031919

031919 031790

031915 031791

031916

200845 031793

031918

Vackor Óvoda, Környe Kisfaludy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Környe Hétszínvirág Óvoda, Szárliget Szárligeti Általános Iskola, Szárliget Kezdi Vásárhelyi Imre Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, Szomor Kézdi-Vásárhelyi Imre Általános Iskola, Szomor Német Nemzetiségi Óvoda, Tarján Tarjáni Általános Művelődési Központ Általános Iskolája, Tarján Német Nemzetiségi Óvoda, Várgesztes* Német Nemzetiségi Általános Iskola, Várgesztes* Német Nemzetiségi Általános Iskola és Óvoda, Vértessomló Samufalvi Óvoda és Bölcsöde, Vértesszőlős Vértesszőlősi Általános Iskola, Vértesszőlős Vértestolna*

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

379000

n.a

30710000

243730

n.a

n.a

67232000

200692

n.a

n.a

n.a.

n.a.

n.a

n.a

n.a.

n.a.

n.a

n.a

n.a

n.a

19057000

223590

19887000

208000

n.a

n.a

27190000

277000

n.a

n.a

n.a

n.a

27422100

109251

10338000

689200

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

11270000

751333

17269000

212155

8315710

120517

n.a

n.a

n.a

n.a

19725947 12586000

n.a 154158

n.a 031788

1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft) 2007 2008 2006

116035 370176

*intézményre fordított összes költség Az önkormányzatok lehetőségeikhez mérten hozzájárulnak oktatási intézményeik fenntartásához.


Az érintett települések önkormányzatai, a normatíván felül, jelentős hozzájárulásokkal teremtették meg annak lehetőségét, hogy a településeken az intézmények jó színvonalon működhessenek.

5. Helyzetelemzés összegzése 5.1.

Közszolgáltatások elérhetősége a kistérség településein

Vizsgálati szempontok Értékelés A kistérségi társulás területén a korai fejleszKözoktatási szakszolgálati feladatok tés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, logo Gyógypedagógiai tanácsadás pédiai ellátás, gyógytestnevelés a többcélú  Korai fejlesztés és gondozás társulás keretében megoldott. A nevelési ta Fejlesztő felkészítés nácsadás, a korai fejlesztés és a továbbtanulá Nevelési tanácsadás si, pályaválasztási tanácsadás a társulás in Logopédiai ellátás  Továbbtanulási, pályaválasztási ta- tézményei számára Tatabányán biztosított, a maximális távolság 30 km. nácsadás  Gyógytestnevelés Az iskolai napközi (iskolaotthon) a társulás Gyermekjóléti alapellátások mindegyik iskolájában biztosított, kivéve  Gyermekjóléti szolgáltatás Héregen. Gyermekjóléti alapellátások közül a  Gyermekjóléti szolgálat gyermekjóléti szolgálat valamennyi település  Bölcsőde számára helyben elérhető, mert a kistérségi  Családi napközi fenntartásban lévő Egyesített Szociális Intéz Házi gyermekfelügyelet mények szakemberei heti egy fogadónappal,  Iskolai napközi valamint igény szerint biztosítják az ellátást a kistérség településein lévő intézményekben. Ez alól Környe kivétel, ahol a település gondoskodik az ellátásról. A bölcsődei ellátás Vérteszőlősön biztosított. A többi település a családi napközi szolgáltatást veheti majd igénybe szintén az Egyesített Szociális Intézmények keretében belül. A házi gyermekfelügyelet a kistérségi társulás valamennyi településén ellátatlan. A családok átmeneti otthona a társulás telepüGyermekjóléti szakellátások lései számára szintén az Egyesített Szociális  Családok átmeneti otthona Intézmények által biztosított.

Közoktatási intézményi feladatok  Óvodai nevelés  Általános iskolai oktatás  Alapfokú művészetoktatás

A kistérségi társulás területén működő települések számára ezek a feladatok helyben vagy 20 km-en belül elérhetők. A településeken valamennyi közoktatási intézmény biztosítani tudja a jelentkező igényeket. Ez alól egy település kivétel – Vértessomló – ahol több az óvodába jelentkező gyermekek száma, mint amennyit az intézmény fogadni tud. Az önkormányzat a férőhely bővítését pályázat útján tervezi.

Oldal 80 / 105


5.2.

A társulás területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának és iskoláztatásának feltételei

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára vonatkozó adatszolgáltatás pontosítására van szükség a kistérség több településén, ahol a jelenlegi adatok vélhetően nem tükrözik a valóságot. A kistérségi társulás óvodás és tanköteles korosztályán belül a meglévő adatok alapján biztosított a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók intézményes nevelése. Azonban az óvodás korú gyermekek számára és helyzetére vonatkozó hiányos adatok nem nyújtanak reális képet, mivel több település nem szolgáltatott adatot az óvodába nem járó 3-5 éves gyerekek számára, helyzetére vonatkozóan. Ezért az adatok pontosítása szükséges, és ahol indokolt, az óvodáztatás ösztönzésére a településeknek intézkedést kell tervezni. Jelen adatok alapján a kistérségi társulás minden halmozottan hátrányos helyzetű gyermeke számára biztosított, hogy óvodába járjon, és érvényesül a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX tv. 65.§ (2) paragrafusa. A társulás területén – a folyamatos nyomonkövetésnek köszönhetően – nincs az óvodából kimaradó hároméves hátrányos helyzetű gyermek.

5.3.

A szegregáció vizsgálata a társulás településeinek intézményei között

A kistérségi társulás településein egy-egy óvoda és iskola, vagy tagiskola működik. Településen belül így a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra vonatkozó összehasonlítás nem releváns. Mindegyik közoktatási intézményről elmondható, hogy a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre/tanulókra vonatkozó adatszolgáltatás hiányos, a pontosításokat a 2008/2009-es tanévre el kell végezni. A kistérség területén működő közoktatási intézmények egymáshoz viszonyított hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók arányáról megállapítható, hogy Héregen a legmagasabb. Héreg tagja a Tarján-Vértestolna-Héreg Intézményfenntartó Társulásnak. Az intézményfenntartói társulás intézményegységei között a hátrányos helyzetű tanulók aránya több mint 25 %-ban eltér egymástól (Héreg 37,1 %, Tarján 7,7 %, Vértestolna 0 %). Az intézményfenntartói társulás keretén belül törekedni kell az arányok kiegyenlítettségére. A társulás településein lévő közoktatási intézményekbe járó összes gyermekre, tanulóra vetítve az SNI tanulók aránya három településen haladja meg az országos átlagot (7 %), amely beavatkozást tesz indokolttá: Szomoron 8,5 %, Héregen 11,4 %, Vértesszőlősön 9,1 %. Legalacsonyabb az SNI tanulók aránya Környén 1 %, Tarjánban 3,5 % és Vértesomlón 3,6 %. Nincs SNI tanuló Vértestolnán és Várgesztesen. A helyben lakó értelmi fogyatékos tanulók iskolai aránya szintén Héregen (11,4 %) haladja meg az országos átlagot (5 %). A kistérség településein helyben iskolába járó valamennyi SNI tanuló integrált nevelésben, oktatásban vesz részt. A társulás területén egy szegregált általános iskola működik Tatabányán az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat többcélú intézményen belül.

Oldal 81 / 105


Valamennyi közoktatási intézményben kezdeményezni, nyomon követni szükséges, hogy az SNI tanulók felülvizsgálata a jogszabályban (14/1994 MKM rendelet) előírt gyakorisággal és időben megtörténjen, illetve a visszahelyezés mentori program által támogatott és sikeres legyen.

5.4.

A társulás intézményei között az oktatás hatékonyságának és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességének vizsgálata

A kistérség településein levő közoktatási intézményekben a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy nincs jelentős eltérés a lemorzsolódási és továbbtanulási mutatókban. Az adatok további elemzése céljából az iskoláknak a jövőben rendelkeznie kell a szükséges a mutatókkal. Több intézmény továbbtanulási mutatói jelentős eltérést jeleznek a hátrányos helyzetű tanulók és a többségi tanulók továbbtanulási trendjeiben és sikerességében. Az adatok pontos nyilvántartását követően, ahol az adatok alapján indokolt, beavatkozást szükséges tervezni a hh tanulók érettségit adó képzésben való továbbtanulásának ösztönzésére, támogatására is. A pedagógiai munka hatékonyságát mérő országos kompetencia vizsgálatok eredményei szintén nagyon hiányosak. Nem rendelkezik adattal: Gyermely, Szárliget, Vértesszőlős, csak alsó tagozaton folyik oktatás, ahol mérési eredmények nincsenek: Héreg, Vértestolna, Várgesztes, egy-egy tanévre vonatkozó adatok alapján az eredmények az országos átlag alattiak: Környe, Szomor, országos átlag felettiek: Vértessomló, Szomor (javuló tendencia). A kistérség iskoláiban a pedagógiai munka hatékonyságának megítéléséhez a továbbiakban szükséges az eredmények folyamatos figyelemmel kísérése, elemzése, az elemzés tapasztalatainak visszacsatolása az oktatási folyamatba. Több iskolában javítani szükséges a hátrányos helyzetű, és különösen a hhh tanulók körében a tanórán, ill. iskolán kívüli programokon való részvételt. Összességében elmondható, hogy folytatni kell a pedagógusok kompetencia alapú, differenciáló módszertani továbbképzéseken való részvételét, be kell vezetni a kompetencia alapú oktatást felmenő rendszerben, és javítani szükséges az iskolák infrastrukturális feltételein, valamint a taneszköz ellátottságon. Pályázni kell a TÁMOP kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatását célzó projekt megvalósítására.

5.5.

A társulás intézményeinek oktatási feltételei

A kistérség közoktatási intézményeiben a szükséges humánerőforrás és a szakos ellátás tekintetében megállapítható, hogy jelentős eltérés nincs. A társulás területén működő óvodák tekintetében valamennyi intézmény rendelkezik a közoktatási törvényben előírt személyi feltételekkel. Az általános iskolák közül a közoktatási törvényben előírt képesítési feltételek településenként a következő hiányosságokat mutatják: 

Gyermely – kémia szakos pedagógus



Szomor – kémia, rajz szakos pedagógus



Tarján – ének, rajz, technika szakos pedagógus



Vértessomló – technika szakos pedagógus Oldal 82 / 105


Főállású gyógypedagógussal a települések iskolái közül Szárliget és Szomor rendelkezik. A többi iskola óraadóként foglalkoztat külső szakembereket megbízási szerződéssel. Az óraadóként alkalmazott szakemberek közül sokan az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat főállású szakemberei. A közoktatási intézmények tárgyi feltételei közül meg kell oldani az egyéni fejlesztő szoba kialakítását Környén, a többi iskola rendelkezik egyéni fejlesztő helyiséggel. Célszerű lenne, ha az egyéni fejlesztésre használt helyiség állandó funkcióval bírhatna, a fejlesztő eszközök, berendezések mindig ezen a helyen állnának rendelkezésre a tanulók, szakemberek számára. Szükség tanteremben sehol nem folyik oktatás. Számítógépes teremmel mindegyik iskola rendelkezik, kivéve a vértestolnai tagintézményt. A közösségi programok tartására többnyire nincs lehetőség, ezért az aula kialakítása több iskolában elengedhetetlen. Az integrációs- és képességkibontakoztató támogatást a kistérség települései közül Vértesszőlős, Szárliget és Héreg iskolái veszik igénybe. A jövőben ezen intézmények számát is növelni szükséges. A kistérség önkormányzatai lehetőségeikhez képest jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy intézményeik jó színvonalon működhessenek. Az alacsony gyermek és tanulói létszámok miatt voltak eltérések a támogatások között.

5.6.

Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata a társulás intézményeiben

A kistérség településein lévő közoktatási intézmények csoportjaiban, osztályaiban vizsgált halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tanulók aránya a Tarjáni Általános Művelődési Központ intézményfenntartó társulás tagintézményei között tér el nagyobb arányban (29,4 %ban) egymástól a tatabányai általános iskolák mellett. A héregi tagintézményben a legmagasabb a HHH tanulók száma, de pedagógiai szempontból az arányokon jelenleg nem lehet változtatni, mivel a településen csak alsó tagozatos nevelés, oktatás folyik, és ezen tanulókat nem célszerű más településre utaztatni. Az önkormányzatnak a településen élő emberek foglalkoztatását, a felnőtt oktatást szükséges támogatni, hogy csökkenjenek az ott élő emberek szociális, szociokulturális hátrányai. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók neveléséhez és oktatásához szükséges szakemberi háttér részben adott a kistérségben: fejlesztő pedagógussal egy intézmény sem rendelkezik, gyógypedagógus, utazó gyógypedagógus, logopédus foglalkoztatását az iskolák biztosítják, pszichológus nem áll rendelkezésre helyileg. A tárgyi feltételek fejlesztésre szorulnak, kisebb eltérések vannak felszereltség tekintetében a települések intézményei között. A 11/1994.(VI.08.) MKM rendelet 7.sz. mellékletben Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről – felsoroltaknak nem minden intézmény felel meg maradéktalanul. Az Oktatási Hivatal által előírt határidőt figyelembe véve a fenntartó önkormányzatok folyamatosan gondoskodnak a szükséges eszközök pótlásáról. A társulás településein lévő közoktatási intézményekben az SNI tanulók aránya az összlétszámhoz viszonyítva három településen haladja meg az országos átlagot (7 %): Szomoron, Héregen, Vértesszőlősön, valamint az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók aránya Héregen haladja meg az országos átlagot.

Oldal 83 / 105


A kistérség valamennyi közoktatási intézménye vállalja az SNI tanulók integrált nevelését, oktatását. Az intézmények alapító okiratában ez rögzített, a pedagógiai programok, helyi tantervek átdolgozása folyamatban van.

5.7.

A társulás intézményeiben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatása

A tanulók eredményes oktatására vonatkozó következtetéseket a lemorzsolódás adatain keresztül lehet megállapítani. A lemorzsolódás mértéke három adat alapján került megvizsgálásra: az évfolyamismétlők, a magántanulók és az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók száma, illetve ezen belül a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma alapján. Ezek vizsgálata nehézséget jelentett, mert az erre vonatkozó adatszolgáltatás több intézmény esetében hiányos. Az értékelhető adatok alapján elmondható, hogy a lemorzsolódás a kistérség közoktatási intézményeiben országos átlag alattiak. Magas magántanulói arány nem állapítható meg egy intézményben sem. Az előző évben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya két településen magasabb az országos átlagnál Vértessomló, Környe. Ennek oka a tanulók tartós betegsége. Gyógypedagógus, logopédus foglalkoztatását az iskolák biztosítják, pszichológus nem áll rendelkezésre helyileg. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatói az általános továbbtanulási adatokhoz viszonyított vizsgálataiból megállapítható, hogy a 2003/2004-es tanévben két település iskolájában volt olyan végzős halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, aki ne tanult volna tovább: Szomor (2 %). A kistérség többi iskolájában vagy nem állt rendelkezésre adat, vagy nem volt olyan halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, aki nem tanult volna tovább. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulásának folyamatos figyelemmel kísérése a jövőben fontos feladattá válik. A tanórán kívüli programokon való részvétel tekintetében a kistérség iskoláiról megállapítható, hogy többségében megegyező arányban vesznek részt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók a nem halmozottan hátrányos helyzetű tanulókhoz képest. Alacsony a napközis tanulók aránya Szomoron (23,3 %), Tarjánban (20,4 %), Vértessomlón (13,6 %), Vértesszőlősön (22,6 %). Héregen nincs napközi. Az iskolák fontosnak tartják és támogatják, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is részt vegyenek tanórán kívüli foglalkozásokban.

5.8.

A halmozottan hátrányos tanulók oktatási feltételei

A kistérség településein lévő óvodákban, iskolákban a hátrányos helyzetű tanulók, sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozáshoz a törvényben előírt megfelelő szakember vagy főállásban, vagy megbízási szerződéssel alkalmazott fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus rendelkezésre áll. Az iskola pszichológusi feladatok ellátása, a nevelési tanácsadás igénybe vétele még nem megoldott, de a 2008/2009-es tanévtől az ellátás a kistérségi fenntartásba kerülő szakfeladattal megoldottá válik. A kistérség közoktatási intézmények infrastrukturális ellátottsága összességében jónak mondható. Az óvodák közül nagyobb fejlesztést igényel a környei, a szárligeti, a szomori és a héregi, vértessomlói óvoda (teljes felújítás, tornaszoba, fejlesztő helyiségek, elkülönítő). Korszerű óvodával rendelkezik Gyermely és Tarján. Az iskolák tekintetében a fejlesztések folyamatosak, az önkormányzatok élnek a pályázatok által adott lehetőségekkel. A 11/1994.(VI.08.) MKM rendelet 7.sz. mellékletben – Jegyzék

Oldal 84 / 105


a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről – felsoroltaknak nem minden intézmény felel meg maradéktalanul, figyelembe véve a sajátos nevelési igényeknek megfelelő előírásokat. Az intézmények alkalmaznak korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programokat a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatásának megvalósulása érdekében. Az integrált oktatásra valamennyi közoktatási intézmény kijelölt, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatását a következő tevékenységekkel segítik: - korai pedagógiai-pszichológiai szűrés - egyéni kiscsoportos terv kidolgozása - személyközpontú bánásmód - kapcsolattartás a szakemberekkel, szülőkkel, az osztályban tanítókkal - speciális szakemberek segítségének igénybe vétele - tanácsadás a szülőknek - szakszolgálatok igénybevétele - iskolai szabadidőprogramok szervezése - logopédus, pszichológus igénybevétele - orvosi szűrővizsgálatok - magatartásfejlesztő tréningek A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák közül a következők kapnak prioritást: - napközis és tanulószobai szolgáltatás - felzárkóztató és tehetséggondozó programok - drog és bűnmegelőzési programok - pályaorientációs tevékenység - kapcsolattartás a szakszolgáltató intézményekkel A kistérség közoktatási intézményei rendszeres kapcsolatot tartanak egymással, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, a védőnőkkel, a szakszolgáltató intézményekkel, valamint a településeken működő társadalmi és szakmai szervezetekkel. A civil szervezetek jelenléte nagyon fontos a településeken élő gyermekek kulturális, ifjúsági, szociális és sport tevékenységeinek biztosítása céljából. Ezzel segítik a gyermekek, fiatalok helyes szabadidő eltöltését, szerepet játszanak a kábítószer fogyasztás megelőzésében. Cigány kisebbségi önkormányzat egyedül Tatabányán működik, tevékenységeikkel segíthetik a településeken a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók számának a valóságnak megfelelő feltárását, és fontos szerephez juthatnak az óvodáztatás és az érettségit adó képzésben való továbbtanulásra ösztönzésben is.

Oldal 85 / 105


5.9.

A Tatabányai Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés összegzése

Tatabánya város helyzetelemzésének összegzése a Tatabánya Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervéből származnak eredeti tartalommal, amelyet a közoktatási esélyegyenlőségi szakértők jóváhagyását követően a városi képviselő testület 339/2007. (dec. 13.) számú határozatával fogadott el. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. Az országos statisztikai adatokat alapul véve Tatabánya Megyei Jogú Város közigazgatási területén a munkanélküliek száma az országos átlag alatt van. A településen élő óvodás és iskolás gyermekek 26,4 %-a után igényelnek a szülők rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Ezzel ellentétben áll az a tény, hogy a 2007/2008-as tanévben a szülői nyilatkozatok alapján regisztráltan a gyermekek közül csupán 65 fő halmozottan hátrányos helyzetű. Itt fontos megemlíteni, hogy a településen jelenleg nem áll rendelkezésre valós számhoz közelítő, pontos adat a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számáról, így arányáról sem. A sajátos nevelési igényű gyermekek aránya az országos átlag (7%) alatt van. A településen igénybe vehető közszolgáltatási feladat ellátás minden területe lefedett. Az óvodai adatok alapján megállapítható, hogy minden gyermeket fogadni tudnak, ez által biztosítottak a megfelelő feltételek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű óvodáztatásához. Az óvodai férőhelyek száma 2512. A beíratott gyermekek száma városi szinten 2342. Családban lévő, be nem íratott gyermekek száma: 194. Az óvodai nevelés öt éves korig nem kötelező. A szülő eldöntheti, hogy viszi-e a gyermekét óvodába. A védőnői hálózat együttműködésével arra kell törekedni, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve hátrányos helyzetű gyermekek minél korábban kerüljenek közösségbe. A településen levő 15 óvodából három kivételével mindegyikbe jár hátrányos helyzetű gyermek. A város 5 óvodájába írattak be halmozottan hátrányos helyzetű óvodást. Tatabányán az önkormányzat a Sárberki Óvodában biztosítja a sajátos nevelési igényű óvodás korú gyermekek gyógypedagógiai ellátását. Az általános iskolai adatok alapján megállapítható, hogy Tatabánya Megyei Jogú Város területén biztosítottak az általános iskoláskorú gyermekek számára az alapfokú oktatás feltételei. Az általános iskolai férőhelyek száma magasabb, mint a településen élő gyermekek száma, így fogadni tudja a környező települések Tatabányán tanulni kívánó gyermekeit. Tatabánya valamennyi általános iskolája fogad hátrányos helyzetű tanulókat, de az arányok között különbségek vannak. A hátrányos helyzetű tanulók eloszlása az évfolyamok egyes osztályaiban sem kiegyenlített. A Fellner Jakab Általános Iskola földrajzi elhelyezkedése olyan, hogy beiskolázási körzetében élő családok többségének gyermeke hátrányos helyzetű. A beiskolázási körzethatár alapján így az iskola kötelező felvevője a terület hátrányos helyzetű tanulóinak. A körzethatár módosításával tudatosan elősegítette a város, hogy a település több intézményébe kerüljenek ebből a városrészből hátrányos helyzetű gyermekek. Az iskola körzetébe tartozó gyermekek így megjelennek a település szinte minden iskolájában.

Oldal 86 / 105


Az emelt szintű oktatást folytató általános iskolák közül kettőben hátrányos helyzetű tanulók és sajátos nevelési igényű tanulók is vannak. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló nem vesz részt emelt szintű képzésben. Az emelt szintű képzés minden esetben belső szegregációhoz vezet. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kiszorulnak az emelt szintű oktatásból. Szegregált gyógypedagógiai oktatás az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szolgálatban folyik, mivel ebben az iskolában teremtették meg a megfelelő szakmai hátteret ezen gyermekek oktatásához, neveléséhez. A felvett tanulók évente, kétévente kontrollvizsgálaton vesznek részt, amely a visszahelyezés lehetőségét lehetővé teszi. 2006-ban indult Tatabányán a „Másként ugyanoda” az inkluzív oktatás bevezetése című HEFOP 2.1.6 pályázat, melynek keretében hat általános iskolában valósult meg az inkluzív oktatás. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közoktatási megállapodásokat kötött a nem önkormányzati iskolákkal, óvodákkal. A nem önkormányzati iskolák a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat is felveszik, nem szelektálnak. Országos átlagot meghaladó (2,11%) felett van az évfolyamot ismétlők aránya az alábbi általános iskolákban: József Attila Általános Iskola, Kölcsey Ferenc Általános Iskola. A kompetenciamérés eredményeinek az országos átlaggal való összevetése után megállapítható, hogy néhány intézmény tanulói az országos átlag alatt teljesítettek. Szakiskolába minden általános iskolából a gyengébb tanulmányi eredményt elért tanulók kívánnak továbbtanulni, ez az arány Tatabányán kb. 30%. A hátrányos helyzetű tanulók közül a szakiskolai képzést választók aránya a József Attila és a Körösi Csoma általános iskolákban 50% felett van. Az iskolákban a hátrányos helyzetű tanulók több mint 50%-a vesz részt valamilyen tanórán kívüli programon. A létszám a napköziben eléri a 80%-ot, a szakköri foglalkozásokon a hátrányos helyzetű gyermekek aránya kb. 40 %. A nyári napközi, nyári tábor, erdei iskola programokon 90%-os arányban a hátrányos helyzetű gyermekek vesznek részt. A pedagógusok a szülőkkel, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal és a Családsegítő Központtal együttműködve biztosítják a feltételeket a gazdag roma kultúra megőrzéséhez, folytatásához. Mindkét területen nagy szerepet vállal a Mésztelepi Szociális és Kulturális Egyesület, valamint az egyesület által alapított Roma Teleház. Tatabánya segíti a hátrányos helyzetű jó képességű tanulókat az Arany János programba való bekapcsolódásba és annak elvégzéséhez ösztöndíj támogatást nyújt az önkormányzat. 2007 szeptemberétől az Önkormányzat a szakképzésben a hiány szakmákra jelentkezőknek is ösztöndíjat ad.

. Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési terv Kistérségi községek A helyzetelemzés alapján a községek az alábbi konkrét célokat tűzik ki, amelyek megvalósításával biztosítható a stratégiai célok elérése, a szegregáció és diszkrimináció mentes közoktatás, amely segíti a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi integrációját is. Tatabánya város akciótervét Tatabánya Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve tartalmazza, amelyet a közoktatási esélyegyenlőségi szakértők jóváhaOldal 87 / 105


gyását követően a város képviselőtestülete 339/2007. (dec. 13.) számú határozatával elfogadott.

A Kistérségi Társulási Esélyegyenlőségi Terv megvalósításához szükséges feltételek biztosítása Intézkedés leírás Az önkormányzat, a társult önkormányzatok, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést, információt és segítséget a program végrehajtásához, az Intézményi Esélyegyenlőségi Terv elkészítéséhez, az intézményi szakmai, illetve működési dokumentumokkal való összehangoláshoz. Intézkedés indoka Az esélyegyenlőségi terv sikerét a település érintett szervezeteinek és a közös fenntartású intézményeknek munkája biztosítja. Ennek a munkának sikeres elvégzéséhez szükséges támogató környezetet a település önkormányzata biztosítja. Intézkedés elvárt eredménye A településeken az akciótervben megfogalmazott célok megvalósulnak. Intézkedés célja Rövid távú célok (1 Rövid távú Középtávú célok Középtávú Hosszú távú célok Hosszú év) célok indiká(3 év) célok indiká(6 év) távú célok torai torai indikátorai A monitoring a terv Monitoring A monitoring a Monitoring A tervben megfo- Monitoring céljainak időarányos jelentés terv céljainak jelentés galmazott célok jelentés, megvalósulását időarányos megtöbbsége megvaelfogadott mutatja valósulását mulósult, a terv femódosított tatja lülvizsgálata esélyegyenmegtörtént lőségi terv Felelős Kistérségi Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv irányítója Forrás Nincs forrásigénye A hátrányos helyzetű, köztük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról pontos információ biztosítása. Intézkedés leírás A települések és az intézmények nyilvántartásainak pontosítása, összehangolása, a hiányzó nyilatkozatok beszerzése. Intézkedés indoka A települések, és az intézmények nyilvántartása között eltérés van, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szülei nem teljes körűen tettek nyilatkozatot. A hátrányos helyzetű tanulóknak biztosított szolgáltatások minél teljesebb körű biztosításához szükség van a tanulókról a pontos információra. Intézkedés elvárt eredménye Minden hátrányos helyzetű szülő nyilatkozatot tett, és a települések, intézmények nyilvántartása összehangolt, egymással egyező. Intézkedés célja Rövid távú célok (1 Rövid távú célok Középtávú Középtávú Hosszú távú Hosszú év) indikátorai célok célok indikácélok távú célok (3 év) torai (6 év) indikátorai Minden hátrányos Nyilatkozatok száhelyzetű tanulók ma, települési és szülei teljes körben intézményi nyilvánnyilatkoznak, A tartások. nyilvántartások egyeztetése megtörténik. Felelős Kistérségi Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv irányítója Forrás Nincs forrásigénye

Oldal 88 / 105

Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási esélyegyenlőségi programja 2010. augusztus A kistérség településein a 3. életévüket betöltött óvodába be nem íratott gyermekek számának, helyzetének felmérése Intézkedés leírás A kistérség településein az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek számának felmérése, helyzetükre vonatkozó helyzetelemzés elkészítése (hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó információk felmérése). A felmérés elkészítése a népességnyilvántartás adatait alapul véve a védőnői hálózat információinak kiegészítésével történik. A felmérést követően a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű 3. életévüket betöltött gyermekek óvodába beíratását kezdeményezik az érintett szakemberek a szülők számára nyújtott tájékoztatás, tanácsadás alkalmával. Intézkedés indoka Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek számára vonatkozó adatok több település esetében hiányosak vagy pontatlanok. A hiányos adatokból nem lehet megállapítani, hogy hány óvodás korú gyermek nem jár óvodába, és közülük hányan hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek. Az adatszolgáltatás hiánya Környe, Szárliget, Tarján, Vértestolna, Várgesztes, Vértesszőlős településeken jelentkezik, de a többi településeken is pontosítani szükséges az adatokat. Intézkedés elvárt eredménye A településeken a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű 3. életévüket betöltött gyermekek pontos számának felmérése megtörténik. A felmérést követően az óvodás korú hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai ellátása megtörténik, amely során az intézményes ellátás keretében különböző támogatások igénybe vétele által nevelésük, oktatásuk sikeresebbé válhat. Intézkedés célja Rövid távú célok (1 év) Rövid távú Középtávú Középtávú Hosszú távú Hosszú távú célok indikátocélok célok indikátocélok célok indirai (3 év) rai (6 év) kátorai A települések a védőnői Települési szin- A hátrányos A hátrányos A hátrányos, Készség és hálózat közreműködétű helyzetfelmé- helyzetű, helyzetű, halhalmozottan képességfelsével felmérik a 3. rés az óvodás halmozottan mozottan hátrá- hátrányos mérések életévüket betöltött korú gyermehátrányos nyos helyzetű 3. gyermekek eredményei. gyermekek számát és kekről. helyzetű életévüket bekompetenciái helyzetét (óvodába jár, Tájékoztatásban óvodás korú töltött gyermejavulnak. nem jár, hátrányos részesülő csalá- gyermekek kek ismételt helyzetű, halmozottan dok száma. szülei a helyzetfelméréhátrányos helyzetű). A településese. felmérést követően az ken igénybe érintett szülők tájékozveszik az tatást kapnak az óvodai óvodai ellátás igénybevételellátást. ének előnyeiről. Felelős A települések polgármesterei Forrás Nincs forrásigénye A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esélyeinek javítása Intézkedés leírás A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók szakszerű felülvizsgálatát szükséges kezdeményezni. A felülvizsgálatot követően a fejlesztésükhöz szükséges ellátási formák, módok kidolgozása: visszahelyezésük esetén mentori megsegítés, sajátos nevelési igények esetén megfelelő szakspecifikus gyógypedagógus biztosítása. Intézkedés indoka A szakértői bizottság Tatabányán működik, ahová részben anyagi, részben presztizs okokból a tanulók egy része nem jut el. A hiányzó szakvélemény ezeknek a gyermekeknek az oktatási esélyeit jelentősen rontja, nem kapják meg a szükséges ellátást. A szakértői vélemények független szakértés során kell, hogy elkészüljenek, és reális képet kell, hogy nyújtsanak a gyermekekről, tanulókról. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya országos átlag feletti Szomoron, Héregen és Vértesszőlősön, amelyek okait a felülvizsgálatok során fel kell tárni, majd szakemberekből álló mentori csoport segítségével támogatni szükséges nevelésüket, oktatásukat. Intézkedés elvárt eredménye

Oldal 89 / 105

Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási esélyegyenlőségi programja 2010. augusztus Minden SNI gyanús tanuló szakértői véleménnyel rendelkezik. Intézkedés célja Rövid távú célok (1 év) Rövid távú Középtávú célok indikácélok torai (3 év) Minden SNI gyanús Feljegyzések, Jelentősen gyermek felülvizsgálata, szakértői csökken a vizsgálata megtörténik. A vélemények. szakértői bivizsgálatok segítése érdezottság elé nem kében a településeken kerülő SNI mentori csoportok alakulgyanús gyernak, amelynek tagjai a mekek száma. családvédelmi, a gyerA szakér-tői mekjóléti szolgálat munvélemények katársai, és az iskola, szakszerűséget óvoda érintett dolgozói. A tükröznek. A csoport lépéseket tesz a mentori csoszakértői bizottság előtti portok prevenmegjelenés érdekében, a tív munkatervet javasolt ellátási forma dolgoznak ki a megvalósítására. Az gyermekek eredményekről, a további fejlesztése, lépésekről feljegyzést ellátása érdekészít. kében. Felelős A települések jegyzői, óvodák, iskolák vezetői Forrás Nincs forrásigénye

Középtávú célok indikátorai SNI gyanús gyermekek száma, akiknél a szakértői bizottsági vizsgálat kezdeményezésre került, de a tanuló nem jutott el a szakértői bizottság elé. Munkaterv a fejlesztést igénylő gyermekek megelőző megsegítésére.

Hosszú távú célok (6 év) -

Hosszú távú célok indikátorai -

Oktatás feltételeinek a javítása Intézkedés leírás Az óvodai, iskola nevelés infrastrukturális feltételeinek javítása. Intézkedés indoka A rendeletben meghatározott kötelező eszköz és infrastruktúra nem áll rendelkezésre teljes mértékben a társulás településein lévő közoktatási intézményekben. Az óvodák épülete bővítésre, felújításra szorul Környén, Szárligeten, Héregen, Vértessomlón. Az iskolák épülete Héregen, Vértesszőlősön szorul felújításra. Az akadálymentesítést minden intézményben meg kell oldani. Intézkedés elvárt eredménye A rendeletben meghatározott kötelező eszköz és infrastruktúra teljes mértékben és megfelelő állapotban rendelkezésre álljon (11/1994 MKM rendelet 7. sz. melléklet), az óvodák, iskolák a rendeletben előírt feltételek szerint működnek.

Rövid távú célok (1 év) A fejlesztéshez szükséges forrás megpályázása, a beruházás elindítása.

Rövid távú célok indikátorai A pályázat elkészülte.

Intézkedés célja Középtávú célok Középtávú célok (3 év) indikátorai A rendeletben meghatározott eszközök és infrastruktúra rendelkezésre áll. Felelős

Települések jegyzői Forrás Pályázati forrás Iskolai nevelés eredményességének javítása

Oldal 90 / 105

Leltári naplók, eszköz és felszerelés jegyzékek, önkormányzati vagyonnyilvántartás




Intézkedés leírás A sajátos nevelésű igényű tanulók, hátrányos helyzetű (köztük a halmozottan hátrányos helyzetű) tanulók iskolai integrációs nevelési programjának támogatás igényléséhez szükséges feltételek megvalósítása. Intézkedés indoka Az iskolai IPR bevezetésére már három településen sor került, de ennek körét bővíteni szükséges a kistérség további településein, elsősorban Héregen, a tarjáni ÁMK tagintézményében. Intézkedés elvárt eredménye Az iskolákban az Integrált Pedagógiai Program (IPR) az OOIH-val kötött szerződés szerint zajlik. Intézkedés célja Rövid távú célok (1 Rövid távú Középtávú Középtávú célok Hosszú távú Hosszú év) célok indikátocélok indikátorai célok távú célok rai (3 év) (6 év) indikátorai Az integrációs Nyertes pályá- A HHH tanu- Egyéni fejlesztési felkészítés támoga- zat lók oktatási órák száma. tás megpályázásra feltételei, HHH tanulók tanulkerül az első lehetiskolai sikemányi eredménye. séges alkalommal. rességük javul. Felelős Iskolák vezetői Forrás IPR bevezetését támogató pályázat Tanulók iskolai eredményességének javítása Intézkedés leírás A hátrányos helyzetű (köztük a halmozottan hátrányos helyzetű) tanulók tanulmányi sikerességének a javítása. Intézkedés indoka A korosztályától mentális korát tekintve lemaradó (jelentős részben halmozottan hátrányos helyzetű) gyermekek iskolakezdésnél hátrányban vannak. Ennek érdekében jelenleg is sokrétű hátránykompenzációs, iskola –óvoda átmenetet segítő fejlesztés zajlik. Intézkedés elvárt eredménye A gyermekek között tapasztalható fejlettségbeli különbség csökken. Intézkedés célja Rövid távú célok (1 Rövid távú Középtávú célok Középtávú célok év) célok indiká(3 év) indikátorai torai A DIFER mérési és Mérési Az iskolaérettségi Iskolaérettségi fejlesztő rendszer beeredmények, vizsgálatok kisebb eredmények a építése 4 éves kortól az fejlesztési különbséget mufelmérésvezető alsó tagozatig a jelentervek, kaptatnak a gyermemegítélése alaplegi fejlesztési rendcsolatkek között. ján javulnak. Az szerbe. felvételi Az iskola és az együttműködés Az iskola azokkal az jegyzőkönyv óvodák részvételé- éves munkaterve. óvodákkal felveszi a vel együttműködés kapcsolatot, ahonnan a jön létre a DIFER gyermekek ide iratmérő és fejlesztő koznak. rendszer alkalmazása területén is. Felelős Óvodák vezetői, iskolák vezetői

Oldal 91 / 105



Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási esélyegyenlőségi programja 2010. augusztus Forrás DIFER merő és fejlesztő rendszer megvásárlása pályázati forrásból

Tanulók tanulási, továbbtanulási esélyeinek javítása Intézkedés leírás A tanulók eredményes tanulási, továbbtanulási esélyeinek javítását célzó stratégia kidolgozása szükséges. Ennek alapját képezi a pontos adatgyűjtés és tárolás, amely valós képet ad az intézmény lemorzsolódott tanulóiról, a továbbtanulókról, a tanórán kívüli programokban részt vevő tanulókról, az iskolán kívüli segítő programokban részt vevő tanulókról, valamint az iskolák kompetenciamérés eredményeiről. Az adatgyűjtés külön kitér a hátrányos, halmozottan hátrányos tanulók számára az összlétszámon belül. Az adatgyűjtést követően a tanulók (köztük a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű) tanulmányi sikerességének a javítása érdekében a települések általános iskolái ösztönöző, támogató programot dolgoznak ki az érettségit adó képzésben való továbbtanulásra, a továbbtanulásra való felkészülésre. Intézkedés indoka A települések adatszolgáltatásai hiányosságokat mutatnak a tanulók tanulmányi eredményességének megállapításához szükséges adatok tekintetében. A továbbtanulási mutatók nem pontosak, az érettségit adó képzésben való továbbtanulást növelni szükséges a hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében. A tanórán kívüli illetve az iskolán kívüli programokba bevont hátrányos/halmozottan hátrányos tanulók részvételi aránya a többi tanulók arányához viszonyítva alacsony. Intézkedés elvárt eredménye A tanulók, köztük a hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulási, továbbtanulási esélyei javulnak. Intézkedés célja Rövid távú célok (1 Rövid távú célok indiKözéptávú Középtávú Hosszú Hosszú év) kátorai célok célok indikátávú távú célok (3 év) torai célok indikátorai (6 év) A települések adatIntézményi adattáblák: Intézményi Intézményi gyűjtésének megszerlemorzsolódott tanuszinten ösztön- támogató vezése, elvégzése lók száma, továbbtaző, támogató programok. érdekében kistérségi nulók száma, tanórán program kidolmunkacsoport létreho- kívüli programokban gozása a tanuzása, amely biztosítja a részt vevő tanulók lók tanulási, folyamatos adatgyűjtés száma, iskolán kívüli továbbtanulási fenntartását. segítő programokban esélyeinek részt vevő tanulók növelése érdeszáma, kében. kompetenciamérések eredményei 2004/2005-ös tanévtől. Felelős Óvodák vezetői, iskolák vezetői Forrás Saját forrás

Oldal 92 / 105


Kompetencia alapú oktatás bevezetése Intézkedés leírás A települések közoktatási intézményeiben a kompetencia alapú oktatás bevezetése. A program adaptálása, a pedagógiai program, helyi tanterv átdolgozása, az együttnevelés módszertanának alkalmazása a nevelés, oktatás során, amelyhez a pedagógusok képzések, továbbképzések által jutnak hozzá. Intézkedés indoka A településeken a hátrányos/halmozottan hátrányos, az SNI, valamint a többségi tanulók együttnevelése, differenciált oktatása a kompetencia alapú oktatás keretében válhat sikeressé. A kompetencia fejlesztést a pedagógiai munka fókuszába kell hozni a következő tanévekben, amely meg kell, hogy jelenjen az intézmények pedagógiai programjában. Intézkedés elvárt eredménye A közoktatási intézmények átdolgozott pedagógiai programjai tartalmazzák a kompetencia alapú oktatás adaptációját. A pedagógusok magas számban vesznek részt az együttnevelést segítő módszertani továbbképzéseken. Intézkedés célja Rövid távú célok (1 év) Rövid távú Középtávú Középtávú Hosszú Hosszú távú célok indikácélok célok indikátávú célok célok inditorai (3 év) torai (6 év) kátorai Az intézmények pedagóPedagógiai A pedagógusok Pedagógus Az intézHelyi tangiai programjai átdolgoprogram, szakmai komtovábbképzé- ményben terv, tanmezásra kerülnek a kompehelyi tanterv petenciái bősek száma, a kompetennet, óraváztencia alapú oktatás megvülnek az képzéseken cia alapú latok, tanuvalósítása érdekében. együttnevelést részt vevő oktatás lói portfólisegítő módpedagógusok folyik. ók. szertani ismeszáma, a retekkel, amemódszert lyeket alkalalkalmazó maznak a tanpedagógusok órákon. száma Felelős Óvodák, iskolák vezetői Forrás Saját forrás, pályázati forrás TÁMOP 3.1.4. A sajátos nevelési igényű gyerekek/tanulók társadalmi integrációjának segítése Intézkedés leírás A sajátos nevelési igényű tanulók közoktatási esélyeinek biztosítása. Intézkedés indoka A településeken az SNI tanulók közoktatási esélyeinek biztosítása érdekében az oktatási intézmények, az oktatást-nevelést segítő intézmények, és a gyermekjóléti szolgálat folyamatos együttműködésére van szükség. A társadalmi integráció elérése érdekében az intézményekben tanuló SNI gyermekek inkluzív nevelésének, oktatásának megvalósítása szükséges. Intézkedés elvárt eredménye A fogyatékkal élők oktatási integrációja megtörténik. Ezen belül: • Az óvodai nevelés keretei között korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés keretében az érintett gyermekek felzárkóztatása megtörténik. • Az iskolai oktatás keretei között a szakértői bizottság által integrálhatónak minősített tanulók oktatása a települések közoktatási intézményeiben integráltan történik minden évfolyamon. A nem integrálható tanulók szükségleteiknek megfelelő speciális ellátása a legközelebb lévő iskolában biztosított. • A településeken a SNI tanulók osztályon belüli aránya a párhuzamos osztályok között egyenletes megoszlást mutat. Intézkedés célja Rövid távú célok (1 év) Rövid távú Középtávú célok Középtávú Hosszú Hosszú célok indikáto(3 év) célok indiká- távú célok távú rai torai (6 év) célok

Oldal 93 / 105


Az SNI tanulók felülvizsgálata. Együttműködési stratégia alakítása. Felkészülés az inkluzív oktatási feltételek biztosítására.

Szakértői vélemények, integrációs stratégiai terv. Inkluzív oktatás megvalósításának ütemterve.

Minden tanuló a Az integrálszakértői véletan-szegreménynek megfegáltan oktalelő ellátásban tott tanulók részesül. száma. A gyógypedagógiai tagozat tanulói integrálódnak a többségi tanulók osztályaiba. Felelős Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv irányítója Forrás Saját forrás

indikátorai -

A hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók társadalmi integrációjának segítése Intézkedés leírás A hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek családok felmérésének pontosítása, egy valós szociális helyzetkép készítése, felnőttképzési programok támogatása. Intézkedés indoka A településeken a hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, a gyerekeket nevelő családok helyzetfelmérése nem mutat pontos adatot. A szülők sok esetben nem tesznek nyilatkozatot az iskolai végzettségükre vonatkozóan, amely alapján a halmozottan hátrányos helyzet megállapítható. Az esetlegesen rejtett ellátatlanok, halmozottan hátrányos helyzetű családok, tanulók feltérképezése, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetén a szülők meggyőzése a nyilatkozat tételre a társadalmi integráció sikeres megvalósulása végett kiemelt feladat. A halmozottan hátrányos helyzet a szülők alacsony iskolázottsága miatt jön létre, amely a települések felnőttképzési programjainak támogatásával javíthatóvá válik. Intézkedés elvárt eredménye A hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű családok igényeiknek megfelelő segítséget kapnak, minden halmozottan hátrányos helyzetű család (kiemelten a családon belül nevelkedő gyermekek) a társadalmi integrációt segítő szolgáltatásokat igénybe veszi. Intézkedés célja Rövid távú célok (1 év) Rövid távú célok Középtávú Középtávú Hosszú Hosszú indikátorai célok célok indikátávú távú célok (3 év) torai célok indikátorai (6 év) Pontos szociális helyzet- A halmozottan hátA hátrányos Módszertani kép elkészítése. rányos helyzet, helyzetű dokumentum A halmozottan hátrányos hátrányos helyzet családok helyzet valós felmérése feltárását célzó segítésének az önkormányzatok környezettanulmódszertaigazgatási csoportjának mányok, nyilatkoza- nának kidolközreműködésével. tok száma. gozása (pl. képzési programok). Felelős Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv irányítója Forrás Nincs forrásigénye A társadalmi környezettel az együttműködés javítása Intézkedés leírás Tervszerűen működő, preventív kapcsolat kiépítése a megyei cigány kisebbségi önkormányzattal, civil szervezetekkel a hátrányos helyzetű csoportok óvodai, iskolai sikeressége érdekében. Intézkedés indoka A kisebbségi önkormányzatok, a civil szervezetek eddig is segítették az oktatási intézményeket. A kisebbségi

Oldal 94 / 105

Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási esélyegyenlőségi programja 2010. augusztus önkormányzatok, a civil szervezetek a hátrányos helyzetű, köztük roma tanulók felzárkóztatásához, a többségi tanulók érzékenyítéséhez hatékonyan még hozzá tudnak járulni. Intézkedés elvárt eredménye Oktatási intézmények, civil szervezetek és kisebbségi önkormányzatok együttműködése a gyerekek oktatási esélyeinek növelése érdekében. Intézkedés célja Rövid távú célok (1 Rövid távú Középtávú célok Középtávú Hosszú távú Hosszú év) célok indikáto(3 év) célok indikácélok távú célok rai torai (6 év) indikátorai A cigány kisebbségi Együttműködési A cigány kisebb- Közösen A hátrányos A hátrányos önkormányzattal, terv. ségi önkormánymegvalósított helyzetű helyzetű civil szervezetekkel zattal, civil szertevékenysétanulók isko- tanulók és együttműködési terv vezetek aktív gek száma. lai sikeressétöbbségi elkészítése, egyezteszerepet vállalge eléri a tanulók tő fórum létrehozása. nak a hátrányos többségi tanulmányi helyzetűek köztársaikét. eredménye. oktatási esélyegyenlőségének megteremtésében Felelős Kistérségi Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv irányítója Forrás Nincs forrásigénye a társulás részéről, a kisebbségi önkormányzatok pályázati forrás felhasználásával

Monitoring, értékelés A Kistérségi Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv nyomon követése alapvetően kétféle módon történik. Értékeléssel, amely támogató módon vizsgálja az eddig elért eredményeket és javaslatot tesz a hatékony továbblépéshez szükséges beavatkozásokat illetően, illetve monitoringgal, amely a vállalt célok megvalósulását vizsgálja. Az értékelés két szinten jelenik meg, egyrészt fenntartói, másrészt intézményi szinten. Az intézményi szinten megkülönböztethetünk intézményi önértékelést, illetve a fenntartó által végzett vagy végeztetett külső értékelést. Az intézményi önértékelés végrehajtásának módjáról, gyakoriságáról az intézményi esélyegyenlőségi tervek rendelkeznek. A külső értékelés évente, két monitoring vizsgálat közti időszak felénél kerül végrehajtásra. Módszere fókuszcsoportos interjú, melynek keretében az intézményi esélyegyenlőségi akcióterv időarányos megvalósulását értékelik az intézmény szakemberei, a megvalósításban érintett külső szakemberek és a fenntartó képviselője. A monitoring során dokumentumelemzéssel az éves munkatervben meghatározott feladatok elvégzését, illetve az intézményi esélyegyenlőségi tervek időarányos megvalósulását vizsgálja a fenntartó által delegált személy minden évben az évente elfogadott munkaterv szerint. Program felülvizsgálata A Kistérségi Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv rendes felülvizsgálatára évente kerül sor. A program rendkívüli felülvizsgálatát bármely érintett szakmai és társadalmi partner kezdeményezheti a felülvizsgálat okának részletes indoklásával. A felülvizsgálat megindításáról a település jegyzője dönt. Nyilvánosság biztosítása A Kistérségi Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Tervhez kapcsolódóan a nyilvánosság biztosítása két szinten jelenik meg. Egyrészt a program kidolgozása, felülvizsgálata és módosítása során, másrészt a megvalósítása során.

Oldal 95 / 105


A Kistérségi Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Tervet az érintett Kistérségi Társulási önkormányzatok és intézmények közreműködésével tervezzük meg. A program kidolgozása során, az elfogadását megelőzően biztosítjuk a konzultáció és véleményformálás lehetőségét a megvalósításban érintett szakmai és társadalmi partnerek (civil szervezetek és érdekképviseleti szervek). A program felülvizsgálata, módosítása során az érintett szakmai és társadalmi partnereknek lehetőséget biztosítunk módosítási javaslatok megtételére. A program eredményes megvalósulását döntően befolyásolja, hogy az érintettek elkötelezettek-e és aktív részvételükkel támogatják-e a program végrehajtását. Éppen ezért szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiát bevonni a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. A megvalósítás során a nyilvánosság folyamatos biztosítására évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézmények és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit a települések honlapján és kiadványaiban. Az intézmények az intézményi esélyegyenlőségi tervben határozzák meg a nyilvánosság biztosításara tett lépéseiket és azok módját. Felelősségi körök A Kistérségi Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv végrehajtásáért felelős vezető személy Dr. Bene Magdolna, a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezetének vezetője, akinek elsősorban a következőkért kell felelősséget vállalnia: • Biztosítania kell, hogy a települések minden lakója, de főként az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Kistérségi Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv. • Az önkormányzatok döntéshozói, tisztségviselői és a településeken működő közoktatási intézmény dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. • Biztosítania kell, hogy az önkormányzatok, illetve az intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához, az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv elkészítéséhez és az intézményi pedagógiai, illetve működési dokumentumokkal való összehangoláshoz. • Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. • Ki kell jelölnie a Kistérségi Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv megvalósításának irányítóját. Az ő feladata a program megvalósításának koordinálása, a program végrehajtásának nyomon követése, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. A települések vezetése, az önkormányzatok tisztségviselői és a településeken működő intézmények vezetői felelősek azért, hogy tudatában legyenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsák a diszkriminációmentes társadalmi környezetet, oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Kistérségi Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt programirányítónak. Minden, az önkormányzatokkal és azoknak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

Oldal 96 / 105

Tatabánya Megyei Jogú Város helyzetelemzés megállapítására való hivatkozás

az intézkedés megvalósít á-sának határideje

az intézkedés hatását mérő indikátor rövidtávon

cél

intézkedés

felelős

A településen meg kell teremteni a HHH-s gyermekek pontos, naprakész nyilvántartását.

A HHH-s gyermekek naprakész nyilvántartása A nyilvántartás számadatainak ismeretében intézkedések meghozatala, a hátránykompenzáció érdekében

Tájékoztatás, a szülők megismertetése az aláírt nyilatkozat adta lehetőségekkel. (érintett szakemberek összefogása) A tények ismeretében az esetleges szegregációs gyakorlat megszüntetése.

Jegyző

2007. december 31, és folyamatos

A nyilvántartott HHH-s gyermekek számának növekedése.

A hh-gyermekek koncentrációja magas a Gyermekkert Óvoda Tagóvodáiban, Fellner Jakab Általános Iskolában Az iskolán kívüli segítő Útravaló programban való részvétel elenyésző, a Tanoda programban nincs résztvevő.

A hhgyermekek aránya közel azonos az óvodák, iskolák között Minél több hhh tanuló bejuttatása ezen programokba

Körzethatárok figyelemmel kísérése

Polgármester

2008. május 2.

Mentortanárok kiválasztása, pályázat benyújtása

Iskolaigazgatók

2008. január

A hh-gyermekek aránya közel azonos az óvodák, iskolák között Az Útravaló,Tanoda programokban hhh gyermekek részt vétele (7. 8. évf.)

az intézkedés megvalósításának határideje

az intézkedés hatását mérő indikátor rövidtávon

helyzetelemzés megállapítására való hivatkozás

cél

intézkedés

felelős

Az évfolyamismétlők száma magasabb az országos átlagnál a Kölcsey, József A. isk.-ban

Az évfolyamismétl ők számának csökkentése, a megfelelő szint elérése mellett

Az iskolai gyakorlat felülvizsgálata e tekintetben, majd terv készítése

Iskolaigazgatók

folyamatos

A megfelelő szint elérése mellett az évfolyamismétlők számának csökkenése.

A kompetencia-mérések eredményei

A tanulók, és köztük a HH/HHH

Külön intézkedési tervek készítése

Iskolaigazgatók

folyamatos

Az intézkedési tervek megléte

az intézkedés hatását mérő indikátor hoszszútávon

az intézkedés hatását mérő indikátor középtávon A nyilvántartás folyamatos karbantartása, folyamatos naprakész információk alapján a támogatások igényelhetősége

A nyilvántartás folyamatos karbantartása, folyamatos naprakész információk alapján a támogatások igényelhetősége

Az Útravaló, Tanoda programokban részt vevő hhh gyermekek száma nő

Az Útravaló, Tanoda programokban részt vevő hhh gyermekek száma nő

az intézkedés hatását mérő indikátor középtávon A megfelelő szint elérése mellett az évfolyamismétlők számának országos átlag alá csökkenése. Az eredmények 5%-kal

az intézkedés hatását mérő indikátor hoszszútávon A megfelelő szint elérése mellett az évfolyamismétlők számának további csökkenése.

Az eredmények további 5%-kal javulnak.

Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási esélyegyenlőségi programja 2010. augusztus alapján folyamatos elemző munka, intézkedési terv készítése szükséges, valamint szükség szerint a HH/HHH tanulók esetén külön intézkedési tervek elkészítése. A továbbtanulás során a szakiskolát választók aránya magas a József A. és a Kőrösi Isk.ban

tanulók is minél eredményesebben szerepeljenek a méréseken, az átlag javuljon.

Az érettségit adó iskolatípusokba jelentkezők arányának növelése ezen iskolákban

javulnak, a különbségek csökkennek a mérések eredményeiben.

Egyéni fejlesztési tervek készítése

Iskolaigazgatók

folyamatos

Az érettségit adó iskolatípusokat választók aránya 10%-kal nő

Az érettségit adó iskolatípusokat választók aránya 30%-kal nő a mostani arányhoz képest

Az érettségit adó iskolatípusokat választók arányának emelkedése

Megvalósítás Cél

Feladat

Módszer/eszköz

Felelős

Gyakoriság

Minden települési érintett dokumentumban érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései A folyamatos visszacsatolással és értékeléssel az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elveinek folyamatos érvényesítése Felkészült szakemberek döntéshozók, tisztségviselők, intézményvezetők az érintett területen

A közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját meghatározó dokumentumok, és a közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumok vizsgálata. Az értékelés, visszacsatolás megtervezése

Dokumentumelemzés

Esélyegyenlőségi felelős (külső szakértő bevonásával)

A program elfogadása után és a dokumentumok módosításakor

Munkaterv készítése és az ütemezett feladatok végrehajtása

Esélyegyenlőségi felelős

Évente

Továbbképzések, konzultációk, fórumok szervezése

Szakemberek meghívása

Esélyegyenlőségi felelős

Évente

Monitoring és nyilvánosság Cél

Feladat

Módszer/eszköz

Az eredményesség megállapítása

Az intézkedésekhez kapcsolt indikátoroknak való megfelelés mértékének megállapítása Az éves eredmények

Az adatok feldolgozása

Intézményvezetők és települési esélyegyenlőségi felelős

Évente az éves beszámolók részeként adott szempontsor alapján

Intézményi fóru-

Intézményvezetők

Évente egyszer, de

Minden érintett

Oldal 98 / 105

Felelős

Gyakoriság

Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási esélyegyenlőségi programja 2010. augusztus megismerhesse a programban rögzítettek teljesülését

közzététele

mok, lakossági fórum, az önkormányzat, illetve az intézmények honlapjai, helyi sajtó, intézményi hírlevelek

Oldal 99 / 105

és települési esélyegyenlőségi felelős, önkormányzati PR/marketing szakember

jelentős események esetén többször is lehet


3.5. A fejlesztési célok megvalósításának ütemezése, eszközrendszere 3.5.1. A feladatok ütemezése Ütemezés/ határidő 2011-től folyamatosan

2010 től folyamatosan minden évben június 15.

Tevékenység/feladat

Helyszín (település)

Óvodai feladatellátásra vonatkozó feladatok Törekedni kell a „jó gyakorlatok” Tatabányai Többcélú megismerésére, óvodai elterjesztésére, Kistérségi Társulás valamint a kompetencia valamennyi települése alapú óvodai programcsomag szakmai koncepciójának megismertetésére és bevezetésére. Támogatni kell az óvodavezetők, óvodai Tatabányai Többcélú alkalmazottak Kistérségi Társulás szakmai, módszertani továbbképzését valamennyi települése

A megvalósításért felelős szervezet/személy Intézményfenntartók, Intézményvezetők

Intézményfenntartók, Intézményvezetők

Az intézményfenntartók támogassák a közoktatási intézmények minőségfejlesztését. Az intézmények beszámolnak a fenntartóknak a minőségirányítási program működéséről. A szülői szervezetek minden évben tájékoztassák a fenntartókat a gyermeki jogok érvényesüléséről és az óvodai nevelés eredményességéről.

Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás valamennyi települése


Az óvodák az éves munkatervükben kidolgozzák az esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos feladatokat Valamennyi településen felmérésre kerül a 3. életévet be nem töltött gyermekek száma, az óvodába járó gyermekek száma hátrányos helyzetük, halmozottan hátrányos helyzetük tekintetében is. Minden halmozottan hátrányos helyzetű óvodás korú gyermek óvodáztatása megtörténik. A településeken az óvodai ellátás az igényeknek megfelelően kerül ellátásra.


Óvodavezetők



Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás valamennyi települése Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás valamennyi települése

Intézményfenntartók, Intézményvezetők Intézményfenntartók, Intézményvezetők

A sajátos nevelési igényű, a részképesség Tatabányai Többcélú zavarokkal küzdő gyermekek egyéni fejlesz- Kistérségi Társulás tésének szakszerű ellátása utazó pedagógus, valamennyi települése gyógypedagógus szolgáltatással. Az óvoda és az iskola átmenet pedagógiai Tatabányai Többcélú kezelésének segítése, programok kidolgozáKistérségi Társulás sa és megvalósítása valamennyi települése Általános iskolai feladatellátásra vonatkozó feladatok


folyamatosan

Az óvoda és az iskola átmenetének segítése, programok kidolgozása és megvalósítása

Óvodavezetők, iskolaigazgatók

2010/2011 szeptember

Meg kell teremteni a feltételeit a „tanulási, magatartási és beilleszkedési

szeptember 15. 2011. június 15.

2011. június 15.

2011/2012, illetve folyamatosan

folyamatosan folyamatosan

Oldal 100 / 105

Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás valamennyi települése Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás

Óvodavezetők, iskolaigazgatók

Intézményfenntartók, Intéz-

Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási esélyegyenlőségi programja 2010. augusztus 15.

zavarral küzdő” minősítés alá kerülő gyermekek rehabilitációs célú foglalkoztatásának, fejlesztőpedagógiai és pszichológiai ellátásuknak. Meg kell vizsgálni a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének és oktatásának gyakorlatát és biztosítani a feltételeket.

valamennyi települése

ményvezetők



Elő kell segíteni az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók eredményes előrehaladását, a nemzetiségi oktatáshoz szükséges nyelvoktatás feltételeit. Támogatni kell a kompetenciaalapú oktatásra való felkészülést pedagógusképzéssel




Be kell vezetni és alkalmazni kell az iskolákban a kompetencia alapú oktatási programokat


Intézményfenntartók, polgármesteri hivatalok, Intézményvezetők, oktatási irodák Intézményfenntartók, polgármesteri hivatalok,

A tanórán és iskolán kívüli programok népszerűsítése a tanulók, kiemelten a hátrányos helyzetű tanulók körében


Támogatni kell az intézményvezetők, pedagógusok szakmai, módszertani továbbképzését. A szakos ellátás teljes körű biztosítása.


Minden általános iskola az éves munkatervében dolgozza ki az esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos feladatokat, különös tekintettel az adatok gyűjtésére



Minden általános iskola építse be a tanrágyfelosztásába a KT 52.§ 11.C bek. szerinti egyéni foglalkozást (heti kötelező tanórai foglalkozások tizenkettő százalékában) a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, illetőleg az első-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából. Ezt minden fenntartó ellenőrizze.



folyamatosan

Működtetni kell az inkluzív, integrációs és képesség-kibontakoztató programokat


2011. szeptember 1.

Meg kell történnie a helyi tantervek teljes felülvizsgálatának, fenntartói

Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás

Intézményfenntartók, polgármesteri hivatalok, Intézményvezetők, oktatási irodák Intézményfenntartók, polgármes-

folyamatosan

folyamatosan folyamatosan

2010/2011 folyamatosan 2010/2011 2011/2012 folyamatosan

2011/2012, illetve a beikolázási terv szein folyamatosan

minden év szeptember 15. június 30.

Oldal 101 / 105

igazgatók

Intézményfenntartók,, Intézményvezetők

Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási esélyegyenlőségi programja 2010. augusztus elfogadásának

valamennyi települése

teri hivatalok, Intézményvezetők, oktatási irodák

Középfokú oktatás ellátásának feladtai

folyamatosan

2010/2011 2011/2012 folyamatosan

Az általános iskola és középfokú iskola átlépésének segítése

Tatabánya Megyei Jogú Város

Az inkluzív oktatás feltételeinek folyamatos biztosítása

Tatabánya Megyei Jogú Város

Tatabányai általános és középfokú intézmények igazgatói Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzat

Infrastrukturális fejlesztés feladatai 2011. szeptember 1. tovább folyamatosan folyamatosan

folyamatosan 2010/2011 2011/2012 folyamatosan

A kötelező eszköz- és felszerelésjegyzékben foglaltak teljesítése



Az intézmények akadálymentesítése, az Tatabányai Többcélú épület, valamint az udvar korszerűsítése, Kistérségi Társulás hiányzó helyiségek kialakítása. valamennyi települése Tanügyigazgatási, operatív feladatok





Intézményfenntartók, polgármesteri hivatalok, Intézményvezetők, oktatási irodák

Kistérségi szintű igazgatói szakmai munkaközösség működtetése Költségvetési terv készítése a kistérségi közoktatási feladatok ellátására, normatíva igénylése, megállapodások előkészítése a térségi önkormányzatokkal

Szakszolgálati feladatok június 15.

Tanév végi mérések, statisztikai adatok gyűjtése a feladatellátásra vonatkozóan


Intézményfenntartók,, polgármesteri hivatalok, Intézményvezetők, oktatási irodák

Szakmai szolgáltatás feladatai 2011. június 15.

A szakmai szolgáltatások kistérségi koordinálásának megszervezése az EGYMI közreműködésével


. 2010/2011. 2011/2012. szeptember 15.

Konferenciák, továbbképzések szakmai igényeinek felmérése, szervezése, koordinálása, megvalósítása


Alapfokú művészeti oktatás feladatai

Oldal 102 / 105

Intézményfenntartók, polgármesteri hivatalok, Intézményvezetők, oktatási irodák Intézményfenntartók,, polgármesteri hivatalok, Intézményvezetők, oktatási irodák


2010/2011 2011/2012 folyamatosan

Az oktatás minden igénylőnek elérhetővé kell tenni


Intézményfenntartók, polgármesteri hivatalok, Intézményvezetők, oktatási irodák

3.5.2. A feladatok megvalósítását szolgáló eszközrendszere Finanszírozás, szabályozás A kistérség nem tart fent közoktatási intézményt, annak lehetősége sem merült fel. A logopédia és gyógytestnevelés szakszolgálati feladatok ellátása történik kistérségi finanszírozásban, Tatabánya Város Önkormányzata által fenntartott intézmény alapfeladatainak keretében. A kistérségi közös programok megszervezését a normatívaként lehívható támogatáson túl az egyes intézmények létszám arányos támogatása képezheti. A Társulási Tanács döntése értelmében, a prioritásként kezelt feladatokra a kapott óvodai, iskolai normatív 1-1,5 % szolgálhat forrásként. A társulási tanács törekvése, hogy a közoktatási feladatok minél hatékonyabb, gazdaságosabb ellátását biztosítsa, ösztönző és meggyőző eszközökkel segítse elő a fejlesztési tervben meghatározott célkitűzések megvalósulását. Törvények, rendeletek A közoktatást szabályozó törvények, rendeletek képezik alapját az intézményekben folyó munkának. A többcélú kistérségi társulások megalakulását szabályozó törvény és ösztönző, illetve normatív működési támogatásokról rendelkező kormányrendeletek lehetőséget biztosítanak az összehangolt, költség-hatékony, szakmailag magasabb színvonalú közoktatás szervezéshez a kistérségen belül. Kistérségi közoktatási fejlesztési terv A kistérségi fejlesztési terv a helyzetelemzésre építve a fejlesztési lehetőségeket számba véve fogalmazza meg a kistérség közoktatási feladatellátásához kapcsolódó célkitűzéseket, elvárásokat, feladatokat. Társulási Tanács határozatai A társulási tanács a fejlesztési terv megvalósítását segítő határozataival, a meggyőzés eszközével, szervező tevékenységével és anyagi források biztosításával hozzájárul a kistérségi közoktatás-fejlesztéshez. Központi normatíva A többcélú kistérségi társuláshoz rendelt, közoktatással összefüggő normatívákat a Társulási Tanács célszerűség, költséghatékonyság, racionalitás elvének figyelembevételével használja fel. Önkormányzati támogatások, finanszírozás Valamennyi önkormányzat lakosságarányos hozzájárulása az éves költségvetés részét képezi, melyből a vállalt feladatok ellátását finanszírozzák. A kötelezettségek teljesítését minden önkormányzat az egyedi megállapodások alapján teljesíti. Pályázatok A minél szélesebb körű feladatellátás megszervezése, az infrastrukturális fejlesztés, minőségi változás érdekében pályázatok benyújtására van szükség. A pályázati lehetőségek kihasználásával növelhető a kistérségi feladatellátás finanszírozása. Tervezés, koordináció és irányítás

Oldal 103 / 105


A többcélú kistérségi társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács, amely elvi irányítást végez, meghatározza azokat a közoktatási feladatokat, amelyek kistérségi szintű ellátását felvállalja. A jogi előkészítést a jegyzők tanácsa látja el. A szakmai tevékenység koordinálását a kistérségi menedzser végzi. Információs rendszer A fejlesztési tervben kitűzött célok megvalósítása nem kis részben attól függ, hogy a fejlesztési folyamat milyen információk felhasználásával történik. Fontos szempont, hogy a döntéshozatal az érintettekkel történő konzultációs folyamat eredménye legyen. Az információkhoz való hozzáférést, az információ áramlás gyorsaságát az intézményekben található informatikai rendszerek biztosítják. Figyelmet kell tehát fordítani arra, hogy valamennyi intézmény rendelkezzen a megfelelő színvonalú informatikai rendszerrel. Ezen keresztül biztosítható a tájékoztatás, illetve az adatszolgáltatás, mindkét irányban. A társult települések önkormányzatainak, intézményeinek adatszolgáltatási kötelezettsége van, amely alapja a kistérségi normatíva igénylésnek. Az információáramlás, gyorsasága, pontossága, nagymértékben meghatározza a kistérségi feladatellátást. Az adatszolgáltatás határidejének be nem tartása, pontatlanság súlyos következményekkel járhat az egész kistérségre kihatóan. Nem megfelelő normatíva lehívás, nem megfelelő elszámolásból eredő visszafizetési kötelezettség. Partneri együttműködés A fejlesztési terv sikeressége elképzelhetetlen az oktatási rendszer és a társadalmi partnerekkel való folyamatos konzultáció és együttműködés nélkül. Szoros kapcsolat kialakítására van szükség a kistérség intézményei, önkormányzatai között. Célszerű erősíteni a kistérségek közötti együttműködési formákat, a tapasztalatok átadása lerövidítheti a „tanulási” folyamatot. A megyei, kistérségi szakmai és szakszolgálati intézmények szakemberei széleskörű ismereteikkel segíthetik a kistérségben folyó tevékenységeket. A megyei önkormányzattal való kapcsolattartás pedig, elengedhetetlen feltétele annak, hogy a kistérségi szinten megfogalmazott fejlesztések bekerüljenek a megyei fejlesztési tervbe is. További kapcsolatok lehetőségeinek vizsgálata indokolt: - szülői szervezetekkel, - a Komárom-Esztergom megyei, térségi munkaügyi központokkal, - civil szervezetekkel, - kisebbségi önkormányzatokkal, - egyházakkal, - vállalkozókkal, stb. Eredményességmérés Az iskolai munka eredményeinek folyamatos és megbízható módon történő mérése és értékelése a közoktatás fejlesztésének egyik fő stratégiai célja. A kistérségi közoktatási feladatellátás tekintetében évente célszerű mérni a partnerek, az intézmények, az önkormányzatok elégedettségét, hogy a következő évi feladatok meghatározásánál, a döntések kialakításakor, azokat figyelembe lehessen venni.

Oldal 104 / 105


6. Elfogadás dátuma és módja A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését a szakmai és társadalmi egyeztetések biztosítását követően a Gyermely Község Képviselőtestülete megvitatta és a …../2010. (…..) számú határozatban elfogadta. A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését a szakmai és társadalmi egyeztetések biztosítását követően Héreg Község Képviselő-testülete megvitatta és a …../2010. (…..) számú határozatban elfogadta. A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését a szakmai és társadalmi egyeztetések biztosítását követően Környe Község Képviselő-testülete megvitatta és a …../2010. (…..) számú határozatban elfogadta. A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését a szakmai és társadalmi egyeztetések biztosítását követően Máriahalom Község Képviselőtestülete megvitatta és a …../2010. (…..) számú határozatban elfogadta. A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését a szakmai és társadalmi egyeztetések biztosítását követően Szárliget Község Képviselőtestülete megvitatta és a …../2010. (…..) számú határozatban elfogadta. A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését a szakmai és társadalmi egyeztetések biztosítását követően Szomor Község Képviselő-testülete megvitatta és a …../2010. (…..) számú határozatban elfogadta. A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését a szakmai és társadalmi egyeztetések biztosítását követően Tarján Község Képviselő-testülete megvitatta és a …../2010. (…..) számú határozatban elfogadta. A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését a szakmai és társadalmi egyeztetések biztosítását követően Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése megvitatta és a …../2010. (…..) számú határozatban elfogadta. A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését a szakmai és társadalmi egyeztetések biztosítását követően a Várgesztes Község Képviselőtestülete megvitatta és a …../2010. (…..) számú határozatban elfogadta. A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését a szakmai és társadalmi egyeztetések biztosítását követően Vértessomló Község Képviselőtestülete megvitatta és a …../2010. (…..) számú határozatban elfogadta. A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését a szakmai és társadalmi egyeztetések biztosítását követően Vértesszőlős Község Képviselőtestülete megvitatta és a …../2010. (…..) számú határozatban elfogadta. A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését a szakmai és társadalmi egyeztetések biztosítását követően Vértestolna Község Képviselőtestülete megvitatta és a …../2010. (…..) számú határozatban elfogadta.

Oldal 105 / 105


A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését a szakmai és társadalmi egyeztetések biztosítását követően a Társulási Tanács megvitatta és az 51/2008. (VII. 3.) számú határozatban elfogadta.

Tatabánya, 2010. augusztus

elnök

A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésének készítését támogatta, véleményezte és elfogadta az Oktatási és Kulturális Minisztérium részéről:

Budapest, 2010.

……………………………. Jónás Barnabás közoktatási esélyegyenlőségi szakértő

Oldal 106 / 105

Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Terve

Recommend Documents