Bevezetés Sehogy sem akarják elhinni az államvédelmisek, sehogy sem akarnak belenyugodni, hogy a festık nem szervezkednek Vásárhelyen. Hogy nem akarnak valamiféle ellenforradalmat csinálni. Mert ez a rögeszméjük.” (Fejér Csaba festımővész, 1967)
Az 1944/45-ös rendszerváltozást követıen az egységes, központi állambiztonsági szerv a Péter Gábor-vezette Budapesti Rendırfıkapitányság Politikai Rendészeti Osztályából alakult ki. 1946-ban egy BM-rendelettel létrehozták a Magyar Államrendırség Államvédelmi Osztályát, amit 1948-ban közvetlenül a Belügyminisztérium alá rendeltek, megalakítva a BM Államvédelmi Hatóságát. Ez jó évvel késıbb „önállósodott” és kikerült a minisztérium ellenırzése alól, csak Rákosi 1953as bukását követıen helyezték oda vissza. A hírhedett ávót 1956. október 28-án Nagy Imre feloszlatta. Az állomány nagy része a szovjetek oltalma alá menekült, egyeseket a forradalmárok lecsuktak. November 4. után a volt ávósok részben a karhatalom, részben az állambiztonság újjászervezésében vettek részt. Az állambiztonsági szervezet új struktúrája 1956 és 1962 között alakult ki. A Kádár-féle új pártvezetés – okulva a Rákosi-diktatúra hibájából, amikor az ÁVH kicsúszott a pártellenırzés alól és egy szők klikk irányítása alá került – belül hozta létre az állambiztonsági a rendırségen intézményrendszert. A „belsı reakció elhárításával” 1962 elıtt a BM II/5. osztály foglalkozott. 1962-ben nagyarányú átszervezésre került sor. Ennek célja részben az volt, hogy a korábbi „totális elhárítás” szervezeti maradványait felszámolják. A „belsı reakció”-val ezentúl a BM III/III. csoportfınökség, ezen belül a „kulturális elhárítással” a III/III-4. osztály foglalkozott. A Kádár-korszakban az állambiztonsági szervek – ellentétben a rákosista ávóval, mely állam volt az államban – mindvégig közvetlen pártirányítás alatt álltak. Ez azt jelentette, hogy a megyei rendırfıkapitánynak a fontosabb ügyekrıl, „rendkívüli eseményekrıl” tájékoztatni kellett a megyei elsı titkárt, aki szükség esetén informálta az MSZMP KB illetékes szerveit, azokon keresztül pedig a szőkebb pártvezetést. Részlet a BM III. fıcsoportfınöksége 1967. november 30-i ügyrendjébıl: „a) Országos hatáskörrel végzi, irányítja, koordinálja az MNK állami, társadalmi, gazdasági rendjének megdöntésére, aláásására és gyengítésére törı ellenséges elemek, csoportok felderítését, leleplezését és tevékenységük megszakítását.
2
Munkáját az aktív belsı ellenséges elemek tevékenységének és az azokat segítı külföldi vonalainak, kapcsolatainak megszakítására összpontosítja. […] b) Elhárító munkát végez az ideológiai, kulturális területeken (irodalom, sajtó, mővészet, tudományos- kulturális intézmények stb.) folyó ellenséges tevékenység felderítése, korlátozása, megszakítása érdekében. Felderíti, korlátozza, leleplezi azokat a személyeket és csoportokat, akik, és amelyek irányítói és szervezıi a rendszerellenes politikai, ideológiai aknamunkának, akik fasiszta, polgári demokrata (burzsoá), nacionalista, revizionista, szektás-dogmatikus, vagy más ellenséges platformról illegális csoportokat, szervezkedéseket hoznak létre, vagy azok létrehozását tőzik ki célul. […]” Mint a fentiekbıl látható, kiemelten foglalkoztak az állambiztonsági szervek a kulturális területtel, így a hódmezıvásárhelyi festıiskolához tartozó személyeket is ellenırzés alatt tartották. Hódmezıvásárhelyen a hatvanas években élt három olyan idıs értelmiségi, akik önmagában a „múltjuk” miatt kerültek az állambiztonság látókörébe. Füstös Zoltán képzımővész – aki 1945 elıtt kapcsolatban állt a Nyilaskeresztes Párttal, emiatt több évet töltött börtönben – csak az ötvenes évek elején került a városba, ahol a képzımővészet iránt érdeklıdı gyerekekkel, fiatalokkal foglalkozott. Bibó Lajos író, újságíró a Horthy-korszak sikeres drámaírója volt, de 1945 után nem tudott – és nem is akart – beilleszkedni a szocialista irodalompolitika keretei közé. Negyedszázadig visszahúzódva, mintegy belsı számőzetésben élt szülıvárosában. Galyasi Miklóst, aki 1946 és 1956 között a Tornyai János Múzeum igazgatója volt (és nem mellesleg 1954-ben útjára indította a vásárhelyi „İszi Tárlat”-ot) a forradalom alatti magatartása miatt távolították el a munkahelyérıl, majd került börtönbe. E két utóbbi személy nem csak a „horthysta”, illetve „56os” múltja miatt lett célszemély, hanem azért is, mert körülöttük a hatvanas években kialakult egy-egy, ifjú álló értelmiségi kör. Bibó és barátokból, tisztelıkbıl Galyasi, erkölcsi tartásuk, széles látókörük miatt példaképek voltak a saját útjukat keresı mővészek, írók számára. A Csongrád Megyei Rendırfıkapitányság (III/III-as) Politikai Nyomozó Osztálya hamar felfigyelt a két idıs ember körül kialakuló közösségre. Igyekeztek felmérni az általuk a fiatalokra gyakorolt hatás mértékét, és úgy ítélték meg, hogy folyamatos ellenırzés alatt kell tartani ıket, valamint szükségesnek találták az információgyőjtést a náluk megforduló vendégek politikai nézeteirıl, általános hangulatáról, sıt magánéleti ügyeikrıl is. Az állambiztonsági szervek gyanakvását fokozta, hogy a Galyasi-körhöz tartozó festık közül többen nem voltak hajlandók a központilag kívánatosnak
3
tartott „szocreál” stílusú alkotásokat készíteni. Ráadásul egyesek részt vettek egy helyi „szamizdat” elkészítésében is. Az 1960-as évekbıl származó, és jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában kutatható állambiztonsági jelentések alapján – a politikai rendırség szemüvegén keresztül – nyomon követhetı, hogy az idıs mesterek milyen hatást fejtettek ki Hódmezıvásárhely mővészeti-kulturális életére. Az iratok segítségével betekintést lehet nyerni az állambiztonság mőködésébe. Mivel azonban a kutatásaink alapján nyilvánvalóvá vált az is, hogy a Levéltárban jelenleg az egykor „termelıdött” állambiztonsági anyagnak csak egy része található meg (több ügynöknek csak a fedınevét ismerjük, a jelentéseiket azonban nem) azt is tudjuk, hogy az általunk bemutatott kép nem teljes. Már csak azért sem, mivel a történet folytatását – a helyi mővésztársadalom hetvenesés nyolcvanas évekbeli megfigyelését – az állambiztonsági iratok hiányában egyelıre nem ismerjük. A hálózati személyek (ügynökök) jelentéseiket általában írásban adták, amit tartótisztjük értékeléssel, megjegyzéssel, feladattal és javasolt intézkedéssel egészített ki. Az így keletkezı jelentéseket, az ügynök fedınevével ellátott munkadossziéban győjtötték össze, valamint azok bekerültek az adott jelentéssel összefüggésbe hozható célszemélyek nevére nyitott figyelı- vagy objektum-dossziékba is. A több százmillió oldalnyi állambiztonsági iratanyag döntı része a pártállam végnapjaiban megsemmisítésre került, így az állambiztonsági múlt rekonstruálása nehézségekbe ütközik. Nem maradtak meg többek között a Galyasi Miklósra és Füstös Zoltánra nyitott figyelı-dossziék, ahogy „Bartók Béla” és a „Tornyai” fedınevő ügynökök munka-dossziéi sem. A Megfigyelt Mővészet címő idıszaki kiállítás szempontjából kiemelkedı forrásértékkel bíró „Szabó Gáspár” ügynöktıl pedig csupán egy maradt fenn a hat dossziét kitevı „munkásságából.” A Megfigyelt Mővészet címő idıszaki kiállítás fontos installációs eleme volt a négy tematikus sorral kialakított „kartotékszekrény”, ami „dossziéival” segítette hozzá a látogatókat a hálózat mőködésének megismeréséhez. A történészi munka révén összeillesztett állambiztonsági mozaikok egy-egy célszemélyre nyitott kvázi „figyelı-dossziét” eredményeztek. Ezek több ügynök, különbözı idıpontokból származó, adott célszemélyre vonatkozó jelentésrészleteit tartalmazzák. „A mesterek” sorban a fiatal mővészeket, írókat támogató, közösségteremtı erıvel bíró, a rendszer által különösen veszélyes elemnek minısített Galyasi Miklós, Füstös Zoltán, valamint a nacionalistának bélyegzett Bibó Lajos dossziéi voltak megtalálhatóak. A „Képzımővészek” és az „Írók és barátaik” sorokban tematikusan kettébontva azon többnyire fiatal személyek dossziéi voltak megtalálhatóak, akik a mesterek köré csoportosultak, rendszeresen találkoztak velük, így kerültek az állambiztonsági szervek látókörébe.
4
A „Tartótisztek” sorban pedig a Csongrád megyei Rendırfıkapitányság III/III. Alosztály azon munkatársainak dossziéi voltak, akik a hódmezıvásárhelyi mővészvilág megfigyelésére foglalkoztattak ügynököket. Több érintett tisztnek csak neve, rangja ismert, személyi anyaga viszont megsemmisítésre került. A következıkben az Emlékpontban 2012. április 14. és november 4. között bemutatott, „Megfigyelt Mővészet” címő idıszaki kiállításnak hátteréül szolgáló állambiztonsági jelentésekbıl válogattunk. Az 1-16. számú válogatások a mesterekre, azaz Galyasi Miklósra, Füstös Zoltánra és Bibó Lajosra vonatkozó jelentéseket tartalmazzák A 17-32. számú válogatások a városban mőködı képzımővészekre vonatkozó jelentéseket tartalmaznak. Ezeken keresztül Fodor József, Fejér Csaba, Kurucz D. István, Lelkes István, Szalay Ferenc, Németh József, Erdıs Péter, Meszlényi János és Almási Gyula Béla hálózati személyek elıtt tett megnyilatkozásaikat ismerhetıek meg. A 33-48. számú válogatásokból a hódmezıvásárhelyi írókra és más értelmiségiekre vonatkozó ügynöki jelentésrészletek ismerhetıek meg. Ezek a következı személyek: Vincze Ferenc, Kárász József, Moldvay Gyızı, Ferrari Violetta, Dr. Szabó Lajos, Szenti Tibor, Dömötör János, Gyertyás Sándor, Oláh Kálmán, Bíró Illés, Dr. Borbáth Árpád, Oskovics Pál, Ferrari Violetta és Grósz Józsefné. A 49-56. számú anyagok pedig az idıszaki kiállítás hátteréül szolgáló hálózati személyek tartóinak életrajzi adataiba engednek betekintést. A jelentések eredeti dokumentumok alapján, betőhíven kerültek közlésre, azok az ügynökök (a dossziékban: Ü) és tartótisztjeik (a dossziékban: T) szubjektív véleményeit tükrözik. *** A válogatást végezte: Tamás, Vincze Gábor.
Bán
András,
Gál
Csilla,
Mészáros
5
1. Célszemély: Galyasi Miklós „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1966. szeptember) Ü.: Egyik ismerısömön keresztül hirt kaptam Gallyasi Miklós barátunkról. Gallyasi óva intette […] mondván: itt mindenki gyanus, aki él! Hát még ha alkotni, dolgozni is akar! - Engem valamiféle szellemi ellenállási fınöknek tartanak, tudom, a rendırség idınként most is szimatol utánam, bár az Elnöki Tanács már 6 éve rehabilitált, s semmit nem teszek szigoru tudományos munkámon kivül! Persze, azt is tudom, hogy nem a rendırség törıdik velem, annak más, okosabb és több gondja-dolga van, hanem a párttól megy utasitás a rendırségnek, s annak nyomán foglalkoznak velem – mondotta Gallyasi. […] mindenfelıl csak gyanakvással néznek, s nem hiszik rólunk, hogy semmi szándékuk ártani a rendszernek. […]
el
T.: Ügynökünk a betervezett találkozón pontos idıben megjelent. Az alkalommal dr. Gallyas Miklós volt ellenforradalmár muzeum igazgatóról folytatott beszélgetésérıl adott itt jelentést. Magállapitható, hogy nevezett személy az 1965 év tavaszán vele szembe foganatositott rendırhatósági figyelmeztetés óta igen óvatos […] Dr. Gallyasinak az az érzése, hogy ıt megfigyelés alatt tartják a rendıri szervek, emiatt ı visszavonulásra van kényszeritve. „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. április) T.: […] Ezt követıen felkereste Galyasi Miklóst a lakásán, akivel beszélgetést kezdeményezett. Galyasi elpanaszolta neki, hogy bár nem tesz semmi olyat, ami a rendszernek a kárára lenne, mégis ı ugy van elkönyvelve, mint Hódmezıvásárhely szellemi ellenállási vezére. […] „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1968. szeptember) T.: […] Szóban az alábbiakról számolt be: Kb. három hete felkereste a lakásán Galyassy Miklós nyugdijast,volt muzeum igazgatót. […] A beszélgetés során Galyassy megemlitette, hogy a nyár folyamán felkereste Dr.Magyar r.szds. valami Koszta képek iránt érdeklıdött.Kifelytette,hogy nagyon hihetınek tünt az érdeklıdése de ı mégis ugy érzi valami más oka volt a látogatásának.Talán ellenırizni akarta, vagy szét akart nézni lakókörnyezetében. […] Ez alkalommal nevezett panaszkodott,hogy ıt még most is a vásárhelyi szellemi élet öreg reakciósának tartják,s ha most lenne egy 1956 hoz hasonló szituáció biztosan megint ıt csuknák le nem pedig a fiatalokat akik a bajt keverték. […] Rezignáltan megjegyezte,hogy ıt tartják reakciósnak pedig ı csititja a fiatalokat.[…] 6
2. Célszemély: Galyasi Miklós „Csongrádi” fn. ügynök jelentéseibıl (1966. június) T.: Jelentem, hogy a mai napon 14 órától 15 óráig találkozót tartottam "Csongrádi" fn. informátorral. A találkozót az informátor lakásán tartottuk meg. […] Az informátornak elmondottam, hogy az utóbbi idıben azt tapasztaljuk a magatartásában, és az egész hozzánk való viszonyában, mintha igyekezne szabadulni az együttmüködés alól. […] Felhoztam szóban azt, hogy hiányosság és érthetetlen számunkra, hogy miért nem akarja leirni az általa megállapitott tényeket, vagy miért nem hajlandó magnetofonszalagra mondani. Felvetettem neki azt is, […] ha nem akar segitségünkre lenni, nem kényszerithetjük, s nem is akarjuk, s ez ránézve semmilyen következményekkel nem jár. […] elmondotta, hogy valamennyi fiatal müvészt ismer, tud azok külfıldi utjaikról is. Ismeri a müvésztelepek vezetıit, jól ismeri Galyasi Miklóst, ugyancsak Füstös Zoltánt is. […] kérésem kiegészitettem még azzal, hogy a képzımüvészek és az irodalmárok kölcsönös kapcsolatát és egymásra való hatását is vizsgálja meg, tekintettel arra ,hogy Hódmezıvásárhelyen ezt nem nagyon lehet elválasztani egymástól. „Csongrádi” fn. ügynök jelentéseibıl (1966. december) T.: Jelentem, hogy december. 3.-án 10-11.15 ig a ″Palota″ fn. találkozási lakásban találkozót tartottam "Csongorádi" fn. informátorral.Az informátort engedélyezett javaslat alapján ekkor vezettem be a lakásba. […] Amirıl mégis ugy gondolja érdemes megemlékezni az a hódmezıvásárhelyi ıszi tárlat. A megnyitáson ı is részt vett,s azon különösebb esemény nem történt.Jelen voltak Hódmezıvásárhely és Szeged valamennyi müvésze és sok más közéleti személyiség. […] Ebéd után egy társaság,amirıl ı nem tudott,felkereste Galyasi Miklós volt muzeum igazgatót a lakásán.A társasággal volt Dér István festımüvész is és attól hallotta,hogy Galyasinál igen nagy vendégjárás volt.Csoportosan keresték fel a vásárhelyi festık és más értelmiségiek,de nagyon sokan felkeresték olyanok is akik az ország különbözı helyeirıl a tárlat megnyitására érkeztek.Galyasinak nagyon sok kapcsolata van müvészkörökben mert még muzeum igazgató korából rendszeresen kapcsolatban állott a vásárhelyi müvésztelepre beutalt személyekkel.Ezek ha Vásárhelyen járnak most is felkeresik. […] Az informátornak elmondottam, hogy nem használja ki azokat a lehetıségeket melyek önként kinálkoznak. Példának hoztam fel, hogy Vásárhelyen a Galyasinál összegyült társaságot meglátogathatta volna, mert minden különösebb nehézség nélkül erre lehetısége nyilt volna. Kihagyta ezt az igen ritka és jó alkalmat. […] Az informátor nem igyekezett mentségére felhozni semmit igazat adott,s megigérte,hogy a jövıben figyelemmel lesz az ilyen lehetıségekre is. 7
3. Célszemély: Galyasi Miklós „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1964. január) Ü.: Egy ismerısöm tegnap dél elıtt felkereste Galyasi Miklós volt muzeum igazgatót. Tıle tudtam meg részleteket a köztük folyó beszélgetésrıl. Galyasi egyedül volt otthon, éppen a Képzımüvészeti Dokumentációs Központnak szerkesztette beszámolóját Redı Ferenc festımüvész, budapesti kiállitásáról. […] T.: A jelentés 1 példányát lerakjuk dr.G.M. elızetes ellenırzı ügydossziéjába. „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1964. július) Ü.: Julius 7-én délelıtt egy ismerısöm felkereste Galyasi Miklós volt muzeum igazgatót. Egyedül volt otthon. Ismerısöm elmesélte,amikor megérkezett mindjárt a vásárhelyi müvészek budapesti kiállitáson bemutatásra került müvek katalógusát vette elı […] a beszélgetés ezzel a témával indult el. Budapesten a Vásárhelyen rendezett tiz ıszi tárlat anyagából reprezentativ repokpektiv kiállitás nyilt a Szépmüvészeti Muzeumban. Galyasi elmondotta, fent volt ı is. […] Általános elismerés, tetszés hangzott el. Galyasi nagyon boldog, fellelkesitette a kiállitás sikere. İ mindég nagyra becsülte a vásárhelyi müvészek és az ide lejáró müvészek tevékenységét. Mindig az volt a véleménye, hogy helyes uton járnak és a kiállitás sikerében saját véleményének igazolását látja. […] "nagyon optimista vagyok a jövıt illetıen". Galyasi ugy látja, hogy felismerik a vásárhelyi irányzat jelentıségét, amely szorosan kapcsolódik a néphez, népi kulturához, a magyar valósághoz. Tartalmilag a szocialista realizmust fejezik ki a müvészek. Ismerısömnek mutatott egy levelet, melyben a Müvészeti Dokumentációs Központ felkérte, vállalja el a vásárhelyi müvészeti élet eseményeinek megirását a felszabadulástól, napjainkig terjedı idıszakban. Mutatta a választ is, amelyben megköszöni a megtisztelı bizalmat és vállalja ezt a feladatot. T.: Ügynök által adott jelentés operativ szempontból értékes, mivel megerısiti dr.Galyasival kapcsolatos elızı értesülésünket, mely szerint a Budapesten rendezett Hódmezıvásárhely-i ıszi tárlat alkalmával dr.Galyasi személye ki lett emelve és ezáltal müvészeti körökben ismét hivatalosan is elismert személlyé vált. Erre utal az is, hogy a Dokumentációs Központ részérıl ıt bizták meg Hódmezıvásárhely müvészettörténetének a megirásával. Az uj helyzet alapján várható, hogy dr.Galyasi a megbizással járó legális lehetıséget felhasználja kapcsolatainak szélesitésére, a fiatal müvészek irányában lévı befolyásának növelésére.
8
4. Célszemély: Galyasi Miklós „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1964. február) Ü.: […] A munkában fel lehetne használni a fiatalokat, gimnazistákat. İ szivesen adna tanácsokat, még szerezne is. Hivatalosan ilyen dolgokkal azonban nem foglalkozik jelenleg senki és ha ı elkezdené, másnap ott volna a rendırség és megkérdezné tıle, mit szervez, mit csinál. Ezért távol tartja magát. […] „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1966. szeptember) Ü.: - Ellenben, ha minden áron tenni akarsz valami, vedd magad köré a fiatalokat – mondotta késıbb barátomnak,. – Van közöttük több tehetséges ember, akik sokat dolgoznak, irnak, de mióta elriasztották tılem ıket, nem tudok fejlıdésükrıl. İket segitsd megjelenéshez, ne minket, ıregeket, akikre mindenfelıl csak gyanakvással néznek, s nem hiszik el rólunk, hogy semmi szándékuk ártani a rendszernek. T.: Magállapitható, hogy nevezett személy az 1965 év tavaszán vele szembe foganatositott rendırhatósági figyelmeztetés óta igen óvatos, és a korábbi befolyása alatt álló ifjusági kör tagjaival sem foglalkozik szervezetten. Fugyelmet érdemel az a törekvése, hogy a volt irodalmi müvészi körét, annak tagjait további nevelés végett ügynökünknek ajánlja fel. […] Gallyasi által felvetettek, különösen, hogy volt ifjusági csoportjának pártfogását hálozati személyünkre akarja átruházni, igen érdekes jelenség. Ez alkalmat ad arra, hogy részletesebb, személyekig menı értékelést adjon az általa befolyásolt fiatal /müvészek és irokról/, mielıtt ezt nem kapja meg és müveik alapján h. személyünk nem tud véleményt alkotni, nem foglalhat el olyan álláspontot hogy foglalkozik velük. Másik, fel kell vetni Gallyas felé, hogy nem-e lesz feltünı, ha ı /a hálózat/ mint Vásárhelyen közismert személy 1956-os tevékenysége miatt, most ezekkel a fiatalokkal foglalkozik. Ez megint jó ürügy lesz az ı személyének támadására. – Vagyis alapos tájékozódás elızze meg a kialakitandó lépést ezzel kapcsolatban. „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1966. november) T.: […] Fogadja vendégségbe lakásán Vincze Ferenc és Szenti nevezetü vásárhelyi lakos személyeket, akik Gallyas Miklós ny. muzeumigazgató által szervezett alkotó körhöz tartoztak. Folytasson velük ismerkedı beszélgetést. Tanulmányozza irodalmi vagy müvészeti érdeklıdésüket, ezzel kapcsolatos müveiket ismerje meg. Állapitsa meg céljaikat, pl. beállitottságukat, Gallyasi-ról alkotott nézeteiket. Beszélgetés során tisztázza, milyen stilus irányzat követıi és milyen milyen külföldi v. belföldi kapcsolatokkal rendelkeznek.
9
5. Célszemély: Galyasi Miklós „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1964. január) Ü.: […] Galyasi elmondotta, hogy kiadásra kerül egy helyi folyóirat. Gressa Ferenc gimnázium igazgató a lap szerkesztıje. Megkérte ıt is, hogy irjon ı is cikket a lapban. Ezt megigérte a következı kikötéssel. Ragaszkodik ahhoz, hogy az elfogadott cikketit ugy közöljék le, ahogy azt megirta, minden javitás nélkül. Nem sértıdik meg, ha a szerkesztı bizottság nem találja cikkeit közlésre alkalmasnak. /pl. ha nem elég szinvonalas, ideológiai szempontból ugy más szempontból közlésre alkalmatlan./ […] T.: Az ügynökön keresztül figyelemmel kisérjük a dr.G.M. által jelzett, most induló lap szerkesztését, annak munkatársait és G.M-nek ilyen irányban kifejtett tevékenységét.Az ügynököt saját magát is felszólitották a folyóirat támogatására, igy ilyen irányban lehetısége van ellenırzést végezni. „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1964. február) T.: Az ügynök feladatának megfelellıen felkereste dr.G.M-et lakásán és beszélgetést folytatott vele a Grezsa Ferenc által kezdeményezett folyóirattal kapcsolatban. A beszélgetésbıl érdekes az, hogy dr. G.M. változtatott álláspontján. Elızıleg olyan véleménye volt, hogy támogatja a lapot, ir bele bizonyos fenntartásokkal. A mostani beszélgetésnél viszont arról nyilatkozik, hogy nem vesz részt a munkában, csak figyelemmel fogja kisérni. Ezekbıl arra lehet következtetni, hogy dr. G.M. óvatos, addig nem akar nyiltan szerepelni, mig nem látja hogy alakul e lap helyzete. „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1966. szeptember) […] Elmondotta Gallyasi azt is, hogy a Tiszatáj nem régiben felkérte, szóljon hozzá a lap oldalain megindult vitához, amely a ″vásárhelyi müvésztelep″ keletkezését munkáját vizsgálja. Meg is irta 3 oldalon, s jött a válasz, hogy valamelyik számban közlik. […] Magáról szólva elmondotta még, hogy ujabban valami enyhülés tapasztalható helyzetében. Beválasztották a müv. ház fotókörébe szakmai vezetınek, s állitólag Sajti elvtárs szó nélkül hozzájárulst szerepeltetéséhez. A sajtó is lehozta a dolgot. „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1966. szeptember) T.: […] Elmondotta, hogy Galyasi Miklóssal is beszélt,de csak rövid ideig.Nevezettet megválasztották a helyi fotó szakkörben valami vezetınek.A fotószakkör tevékenysége arra irányul,hogy helytörténeti vonatkozásu képeket is készitsen.Erre azért van szükség,hogy a megindult épitkezések nyomán sok régi épületet lebontanak,s ezek megörökitése monografikus szempontból fontos. […] 10
6. Célszemélyek: Galyasi Miklós 6. „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. október) T.: Érdeklıttem nevezettıl, hogy ismeri e Borsodi Ferenc festımüvészt, aki Bécsben él és a nyár folyamán tudomásom szerint járt Hódmezıvásárhelyen. Elmondotta, hogy jól ismeri a családját és tudja, hogy járt itthon a nyáron, s vele kapcsolatban fog tudni sok számunkra érdekes adatot közölni. Borsodi személyét illetıen megemlitettem az ügynöknek, hogy térjen ki a fiatal festıkkel való kapcsolatára is, valamint az egész nyári itthontartózkodásával kapcsolatos minden lényeges eseményre. „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. november) Ü.: […] 1956–ban Ausztriába disszidált. Szüleit ez meglepetésszerüen érte. Fiuk disszidálási szándékáról elıre nem tudtak. […] Azóta is Ausztriában – Bécsben él, ahol képzımüvészeti fıiskolát végzett / festı tanszakon/. […] Rendszeresen bejárt a muzeumba. Rajzolni, festeni tanult. Amikor hazajön, felkeresi régi ismerıseit / pl. Fehér Csabát/. T.: Az ügynök feladatát jól hajtotta végre. A jelentés értékes, mert Borsodi Ferenc festımővészre vonatkozóan, tanulmányozásához, értékes adatokat szolgáltatott. A III/II. alosztály operativ célból tanulmányozza. […] Feladatul adtam nevezettnek, hogy Borsodira vonatkozóan igyekezzen ujjabb adatokat beszerezni. Ebbıl a célból keresse fel Galyasi Miklóst és mint közös ismerıst vesse fel neki Borsodit. A feladat végrehajtása során Borsodi politikai álláspontját, társadalmi rendszerünkkel szembeni állásfoglalását tisztázza. […] Feladata kísérése.
továbbra
is
a
politikai
hangulat
figyelemmel
„Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. november) Ü.: Feladatának megfelelıen felkereste Galyassy Miklós volt muzeumigagatót, hogy Borsodi Ferenc vásárhelyi származásu, de festımüvésszel kapcsolatban beszélgetést Bécsben élı folytasson vele. […] A körülmények nem voltak alkalmasak arra, hogy ezt a témát felvesse, mert ugy sem tudtak volna errıl érdemlegesen beszélni, s késıbb visszatérni rá ugyancsak veszélyes lett volna. T.: Megfelelı alkalom esetén Galyassy Miklós elıtt vesse fel Borsodi Ferenchez füzıdı kapcsolatát és a beszélgetés során szerezzen be Borsodira vonatkozóan ujabb adatokat. Tekintettel arra, hogy Galyassy és Borsodi között régi kelető „mester és tanitvány” közötti baráti kapcsolat van, nevezett sok uj adattal szolgálhat Borsodi bécsi tevékenységérıl valamint itthoni kapcsolatairól.
11
7. Célszemély: Galyasi Miklós „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1963. március) T.: Jelentem, hogy „Joó” fn. ügynökünk a biztositott találkozón pontosan megjelent amely a „Rózsa” fn. „T” lakásba volt megtartva. […] Az ügynökkel eztkövetıen kiértékeltük, hogy milyen kapcsolatban van Galyas Miklós volt muzeum igazgatóval és hogyan tudná vele a kapcsolatot elmélyiteni. Elmondotta, hogy gyakran szokott vele találkozni, különösen a tárlatokon, mivel Galyas jelenleg is azt kedveli és igen csak mindenütt megszokott jelenni. A közöttük lévı kapcsolat olyan, hogy ismerik egymást, el is beszélgettek már néhány esetben, meglátása szerint a szinpátiája tetszik Galyasnak. Megjegyezte azt is, hogy Galyas és Füstös között nézeteltérések is vannak, amely nem elvi, hanem szakmai kérdésekbıl adódnak. Feladatul kapta, hogy Galyas Miklóssal a legközelebbi találkozásuk során folytasson olyan irányu beszélgetést amely iránt érdeklıdést tanusit. […] Tanulmányozza Galyast olyan formában is, hogy esetleg nem e ál szorosabb kapcsolatba az ifjuság bizonyos rétegével, azok iránt milyen ideológiát folytat, esetleg milyen eredményt ért már el. „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1963. szeptember) T.: Az ügynök kikérdezése során elmondta, hogy Gallyasi nagy örömmel fogadta. […] A kettejük között lezajlott beszélgetés során politikai jellegő kérdések nem szerepeltek, Gallyasi ilyen dolgokat nem emlitett. İ pedig az utasitásnak megfelelıen saját maga nem kezdeményezett. […] Az ügynök feladatul kapta, hogy a jövı héten pénteken, vagy szombaton keresse fel dr. Gallyasit a lakásán. Megérkezésekor azt a látszatot keltse, hogy nagyon siet, de arra járt és beszaladt, hogy Miklósbácsit megnyugtassa, nem feledkezett el igéretérıl. Állapodjon meg vele, hogy azt követı hét közepén, szerdán, vagy csütörtökön délelıtt, van egy kis ideje és akkor felkeresné ha Miklós bácsinak az idı kedvezı. […] Az ügynök azért kapott ilyen feladatot, mert a titkos házkutatás alkalmával vele akarjuk lekötni Gallyasit, vagyis megakadályozni, hogy Grósznét keresse és megzavarja az akciót. „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1963. szeptember) Az ügynök feladatát képezte, hogy dr. Galyasi Miklós lakásán felkeresse és az ügyben végrehajtott akció idejére lekösse.[…] Az ügynök jelentésébıl, a beszámoltatása során elmondottakból és személyes meggyızıdés alapján megállapítható, hogy az ügynök a kapott feladatát az utasitásnak megfelelıen jól oldotta meg, a célszemélynél való hosszabb ideig tartó tartózkodást biztosítani tudta […].
12
8. Célszemély: Füstös Zoltán „Kútvölgyi” fn. ügynök jelentéseibıl (1964. október) Ü.: […] Füstösnek az eseményekkel kapcsolatban az a véleménye, hogy megindult az a folyamat, amelyre 20 év óta vár az a bizonyos réteg, mely eddig nélkülözött és kényére-kedvére ki volt szolgáltatva a kommunistáknak. Megállapítása az, hogy ez a folyamat már egy éve megindult, de eddig tudták titkolni. De mostmár az egyenetlenkedés, a civódás, a hatalomra vágyás harca olyan méreteket öltött a párton belül, hogy nem lehetett tovább titkolni. Ez a folyamat át fog terjedni a csatlós országokra is. Nálunk is várható – mint mondotta; Kádár János munkakönyve is ki van készitve, lebélyegezve, csak a dátum hiányzik még róla. T.: […] Az utóbbi idıben mindinkább aktivizálja magát. A politikai koncepciói nacionalizmusban, szovjetellenességben és bizonyos mértékben az un. fellazitó politikában jelentkezik. A kérdés csupán az, hogy álláspontjait milyen körben fejti ki, mennyiben veszélyes az a társadalomra, kik azok, akiket az értelmiségiek közül befolyása alatt tart. Szükségesenek tartom a párhuzamos operativ ellenırzésének a megszervezését olyformában, hogy ″Kutvılgyi″ és ″Joó″ fn. hálózati személyeink egyidıben tartózkodjanak Füstösnél. Ezzel ellneırizni tudjuk a hálózati személyek ıszinteségét, valamint nevezett mélyrehatóbb tanulmányozását. Ennek érdekében kapcsolatot teremtettem Nagy Béla r. ırnagy elvtárssal, aki ″Joó″ fn. ügynökkel tartja a kapcsolatot. „Kútvölgyi” fn. ügynök jelentéseibıl (1964. október) Ü.: Füstös Zoltán lakásán három esetben is voltam. Délelıtt, délután és este. Sohasem volt egyedül. Délelıtt Szıke József labdarugó edzı – Gumijavitó KTSZ. Dolgozó volt nála. Labdarugásról beszélgettek. Megállapitottam a beszédbıl, hogy sürün megfordul Szıke Füstöséknél. Errıl a kapcsolatról most szereztem tudomást. Délután 4 tanitványa volt ott órán. Szigoruan a rajzolás tudománya volt a téma /koponyát kellett lerajzolni/ Két órán át nézte és javitotta a tanulók munkáját. Este Oláh Kálmán jelent meg. […] Politikai dolgok igen röviden kerültek szóba; […] T.: Az ügynök jelentése operativ szempontból értékes. Nevezetekkel mint kv. Személyekkel foglalkozunk, akik minannyian Hódmezıvásárhelyen élnek. Különösen érdemleges Füstös Z. és Oláh Kálmán közös tevékenységeikre figyelni, akik párbeszéd formájában értékelték a külpolitikai eseményeket, […] Füstös Z. esetében ujabb kapcsolat merült fel Szıke József személyében, akirıl ezideig tudomással nem birtunk.
13
9. Célszemély: Füstös Zoltán „Kútvölgyi” fn. ügynök jelentéseibıl (1962. június) Ü.: Füstös Zoltán elmondotta, hogy beszélt egy ″fejes″ pártemberrel, aki elmondotta neki, hogy ez évben uj választások lesznek országosan. Indul a kisggazda, szocdem. Párt is, természetesen a ″beültetett″ vezetıkkel. Az ENSZ fıtitkára rövidesen Magyarországra jön a választások megbeszélése miatt, mert a nemzetközi ellenırzés alatt fog lezajlani. A választás után az oroszok kivonulnak az országból, mert a Rapaczki tervnek megfelelıen hazánk is beleesik az atommentes ıvezetbe. T.: Az ügynök feladatát jól végrehajtotta. […] Füstös Zoltánnal folytatott beszélgetése alkalmával Füstös ujabb ellenséges értesüléseit közölte. „Kútvölgyi” fn. ügynök jelentéseibıl (1962. szeptember) Ü.: Füstös Zoltán majdnem minden nap meglátogat. Nagyon passzimista hangokat penget. Véleménye, hogy a háboru elkerülhetetlen, de kommunista gyızelem van kilátásban. A fegyverkezési fölény szovjet oldalon van több fontos tekintetben. Ezt bizonyitja a kubai tény is. Nem merné ilyen merészen kiépiteni támaszponttá Kubát, ha nem rendelkezne a megfelelı erıvel. […] Sikerült a felforgató tevékenysége világviszonylatban a Szovjetuniónak és ez a Hruscsov-féle politika ugy látszik sikert fog hozni. T.: Ügynökünk beszámolt a jelentésben foglalt személyekrıl. Kérdésemre elmondotta Füstös baráti és társadalmi körét, amelyet igy jellemzett, hogy meglátása szerint sok oldalu ember, kimondott baráti kapcsolata nem igen van, mindenkihez van néhány szava és megy tovább. Szorosabban Oskovics Pál kalapos mesterrel tart fent kapcsolatot, annak a mühelyébe gyakran eljár és közösen értékelik a politikai eseményeket. A ″Szabad Európa″ rádió adásait rendszeresen hallgatja, amelyrıl neki is több esetben tett emlitést. Feladatul kapta, hogy Füstössel olyan tekintetben igyekezzen foglalkozni, hogy megállapitsuk a leszükitett baráti körét és azt, hogy rajta kívül kiket tájékoztat a ″Szabad Európa″ rádió adásairól. „Kútvölgyi” fn. ügynök jelentéseibıl (1962. szeptember) Ü.: Füstös Zoltánnal többször folytattam beszélgetést. Voltam a lakásán is. Elmondotta, hogy Nyugatnémetországban lévı disszidensekkel nincs összeköttetésben. Még az itthon lévı volt nyilas vezetıkkel sem tart kapcsolatot, mert elsı a megélhetése és ezt nem lehet kockáztatni. Nem akar mégegyszer börtönbe kerülni, mert az egészségi állapota miatt a halálát jelentené.
14
10. Célszemély: Füstös Zoltán
„Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1966. november) Ü.: Az elmult héten kapcsolatot teremtettem Füstös Zoltánnal és feleségével. A hétfın este lefolyt beszélgetés során igen érdekes téma is tárgyalásra került, mégpedig az ıszi tárlat. Miután kifejtettem, hogy frissessége, változatossága révén jobban megnyerte tetszésem az idei anyag, mint az elızı éveké, Füstös a következıként mondotta el véleményét: – Valóban sok uj szinfolt, sok uj müvész tette le névjegyét ezen a kiállitáson, s müvészetük elıt a vásárhelyi iskola megszokott alaphangjától. Ez azonban veszélyt is rejt magában.A tárlat elveszti sajátos izét, jellegét, s nem lesz egyéb, mint egy kisebb pesti országos tárlat. Aféle lokális szósszal leöntött kozmopolitizmus az idei ıszi tárlat – summázta véleményét Füstös Zoltán. Természetesen szóba kerültek egyéb problémák is. Kifejtette, hogy ı biztosnak érzi Kádár pozícióját, hiszen a mai konszolidált helyzet összeforrt az ı nevével. Felesége szintén ugy nyilatkozott, hogy nagy politikai baklövés lenne egy személycsere a pártvezetıi poszton. T.: Füstös Zoltán, hódmezıvásárhelyi lakos festımővész pol. magatartása az utóbbi idıben pozitiv irányba kezd változni. Az elmult hónapban lett rendırhatósági figyelmeztetésben részesitve. Ez alkalommal elismerte, hogy hibát követett el magatartásával, egyben ıszintének látszó ellenzékieskedı igéret hangzott el tıle. Ugy a szocialista rendszer iránta tanusitott humanitását ……. a jövıben tartózkodik mindenféle ellenzéki vagy ellenséges megnyilvánulástól. Amint ügynökünk jelentésében foglaltak bizonyítják, ellenséges magatartástól most tartózkodik nevezett. „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. június) Barátom elmondotta, hogy este 11 óra utánig együtt volt a társaság. Sok más téma is szóba került, labdarugás, azután müvészetesztétikai kérdésekrıl is szó esett, többek között a vásárhelyi Szántó Kovács emlékmü, amirıl Füstös Zoltán tartott egy igen magvas értékelést a jelenlévıknek, akik maguk is egyrészt ellentétes érzéssel viseltettek a szobor iránt, s Füstös müvészet etikai értékelése után láthatóan megváltozott a jelenlévık véleménye a szobor és a készítıje Somogyi iránt, s valamennyien helyeselték, hogy Somogyi igy ábrázolta a Szántó–Kovács mozgalmat.
15
11. Célszemély: Füstös Zoltán „Kútvölgyi” fn. ügynök jelentéseibıl (1961. szeptember) Ü.: Füstös Zoltán elmondotta, hogy Pestrıl kapott értesülés szerint Czinege honvédelmi miniszter, aki a varsói egyezmény államainak értekezletén jelen volt és ott Magyarországtól három hadosztályt kértek – kijelentette, hogy tiszteket tud adni, de legénységet nem, mert az mind megbizhatatlan. Kijelentését rosszallólag vették tudomásul, s ezt ı érezte, s hazajövet egyenesen azt amerikai követségre ment, de a kapuban a magyar államvédelmi szervek „elkapták”, s valószinü, hogy már „legombolyitották”. Kiss Lajos – volt tanár – jelenleg a Vegyesipari Vállalat dolgozója – szerint Czinege „meglépett” Svájcban van Vas Zoltánnal. Vele együtt disszidált még sok „fejes” akiknek a nevét erısen titkolják. Általában beszélnek az emberek a háboru lehetıségérıl, de nem hisznek annak korobbanásában. T.: Füstös Zoltán festımővész – akire figyelı dosszié van nyitva – Oskovics nevü kalapos kisiparos üzletében tette a fenti kijelentést. A fentiekbıl megállapítható, hogy Füstös gyakran foglalkozik rémhirek terjesztésével. Füstös azt ujságolta ismerıseinek, hogy Czinege Lajos honvédelmi miniszter az amerikai követségre akart lógni, azonban az ÁVH. közben letartóztatta. „Kútvölgyi” fn. ügynök jelentéseibıl (1962. január) Ü.: Október végén találkoztam Füstös Zoltánnal. A Kossuthtéren az autóbsz megállónál beszélgettünk. Elmondotta, hogy nagyon kinos Hruscsovéknak magyarázatot találni a kinai elvtársak gyors elvonulására. Igen nagy visszatetszést váltott ki a résztvevık között, s különösen az ázsia országok szimpatizálnak a kinaiakkal, akik egyenesen elitélték Hrusvcsov magatartását Albániával szemben. Ezért közölték ujságban csak pár mondatban Csu-En-Laj felszólalását. Ez a véleménye a külfıldi rádióknak is, hogy nem is olyan nagy, azaz agyonhangoztatott egység a szocialista országok között. T.: Füstös Zoltán festımővész figyelıdossziés személlyel kapcsolatban adott jelentés operativ szempontból értékes, mert megállapitható belıle, hogy Füstös hallgatja a nyugati rádiók adásait és az onnan nyert értesüléseit tovább adja. „Kútvölgyi” fn. ügynök jelentéseibıl (1962. január) Ü.: […] İ még azt is elmondotta, hogy Kinából kivonták az összes szovjet szakembereket. Genfben meghiusult a tárgyalás, mert a szovjet mindent magának akart, igy nem lehet megegyezni. Ez mind jó jel, mert fokozatosan szoritják vissza az oroszokat, s valóra válik az amerikai nézet, hogy háboru nélkül „politikailag” fogják a szovjetet megsemmisiteni.
16
12. Célszemély: Füstös Zoltán „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1962. január) Ü.: Ismerısöm érdeklıdött a képzımüvészeti szakkır munkája felıl. Ezeket a megyében Füstös ellenırzi és munkájukat egy müvészekbıl álló tanácsadó bizottsággal együtt irányitja. Lelkesedéssel beszélt errıl a munkájáról amelyikben sok örömét is leli, mert a szakkörök szép eredményeket érnek el. A külömbözı szakkörök /festı, szobrász, fotó, stb/ munkája részben szakmai téren ad oktatást, de amint azt Füstös Zoltán mondotta a legfontosabb sulyponti feladat a szakkörökben megismerkedni a müvészetet, szemléletet adni és a szakköri müveltséget adni. […] Ismerısöm tagoknak képzımüvészeti megkérdezte, milyen ideológiai következményeket támasztanak a Füstös Zoltán elmondotta erre, hogy az irányitás nem merev, az évekkel ezelıtt még fennálló merev követelmények feloldódtak, különösebb követelmény sem a Megyei Tanács, sem a Minisztérium nem támaszt. Nagy az enyhülés e kérdést illetıen. Példának felhozta, hogy Pikassóról, akinek a nevét évekkel ezelıtt ugyszolván ki sem volt szabad ejteni, a héten fognak elıadást tartani a TTTIT. –ben, budapesti elıadóval. Ismerısöm megkérdezte, nem volna-e nagyobb kedve Budapesten élni. Elmondotta, amikor a Nyugatiból kilépett elfelejtette Vásárhelyt. Pesten érzi otthon magát, de Vásárhelyen is szívesen van. Sorsával ki van békülve szereti a munkát is, mert lelkesitik az eredmények. Sajnos amint mondta, Vásárhely kezd vesziteni varázsából már mint müvészeti centrumot illetıen. […] Mi a véleménye az erıviszonyokról – kérdezte ismerısöm. Akár hiszed- akár nem mondotta Füstös a szoc. rendszer ereje elsısorban ideológiájában van. A kapitalizmus kiélte magát a szocializmus frisebb azé a jövı. […] Mi a véleménye a szoc. eszmérıl – kérdezte ismerısöm. Az eszme ragyogó, képes lennék érte harcolni is, akkor miért nem teszed – azért mert nem bizok az emberekben. Akkor mindenkinek angyalnak kellene lenni, hogy mind az megvalósuljon, amit a kommunizmus kitüzött maga elé. Nehéz lesz kialakitani a szoc. embertipust. Az alantos emberi tulajdonságok sajnos ma épugy megvannak az emberekben ma is, mint 2000 évvel ezelıtt. […] İ ritkán találkozott önzetlen katolikussal, épugy mint önzetlen kommunistával. […] Én megmondom neked ıszintén modotta ismerısömnek, nekem a renszerben csak két dolog nem tetszik. Elısször az hogy nem engedik az embereket ugy keresni ahogy tudnának, a másik a szellemi békjó. […] Véleményem: Humanista felfogásu, a szoc. eszmével szimpatizál, de kellı ideológiai felkészültség hiányában nem tudja elfogadni az osztályharc törvényszerüségeit minden vonatkozásban. Intelektuális szellem. Véleményem szerint nevelhetı. 17
13. Célszemély: Füstös Zoltán „Kútvölgyi” fn. ügynök jelentéseibıl (1960. december) Ü.: Beszélgetést folytattam Füstös Zoltán Hmv. Kinizsi u. lakossal. „Meggyızıdésem, hogy a háboru elkerülhetetlen és erısen itt lenne az ideje” – mondotta arra a kérdésemre, hogy mi újság van „számunkra.” Elmondotta még, hogy Hruscsovot rövidesen leváltják, mert türhetetlenné vált mostmár nemcsak a hangja, hanem a viselkedése is. Jelenleg szanatóriumban van, idegösszeroppanással és erre való hivatkozással fogják meneszteni. Mikojan lesz az utóda, tıle békésebb irányt vár, mert nem annyira szélsıséges, mint Hruscsov. […] „Az atomfölény az amerikaiak oldalán áll, de biztosan nem fog hozzányulni egyik fél sem, ugyan ugy, mint a mult világháboruban a gázhoz. Mert a föld területe kicsinek bizonyul az atomháború viselésére – egymás veszélyeztetése nélkül, azaz aki hozzányul, az is elpusztul.” „Kubát rövidesen felszámolják az amerikaiak, mert nem türhetik, hogy területükön egy kommunista kémközpont alakuljon ki. Vállalni fogják a kipellengérezést és meghurcoltatást a világsajtóban, de akkor is – ha másképpen nem – fegyverrel fogják felszámolni éppen ugy, mint annak idején Görögországban tették. T.: A jelentésben szerepel Füstös Zoltán festımüvész, aki elsı találkozásra kifejtette politikai nézetét és felfogását ügynökünknek. Megállapítható, hogy Füstös Nyugat-barát, a háboru kitörését várja. A Szovjetunió vezetıirıl becsmérlı kijelentéseket tesz.– Füstös Zoltánra figyelı d. van felállítva. „Kútvölgyi” fn. ügynök jelentéseibıl” (1961. február) Ü.: Füstös Zoltánnal folytattam beszélgetést. „Jön a tavasz a számunkra is” – mondotta. „Egész szépen kavarog a világ és ugy néz ki, hogy minden a mi malmunkra hajtja a vizet. Kezd kidomborodni a szovjet politika csıdje – a gazdasági csıd után. Ezt Hruscsov maga jelentette be egyik beszédében. Nem hogy Amerikát nem érik utól, hanem még a kirabolt Magyarországnál is lejjebb vannak gazdaságilag. Pedig már amit lehet, innen is ellopnak valósággal elrabolnak, kifosztanak bennünket. De majd csak kibirjuk már valahogy. Én is szivesen levetkıznék, csak már tudnám, hogy az utolsó orosz is elhagyta a Kárpátokat s tudnám, hogy élhetünk emberi életet. Mert a mostani… az már több a soknál.” Lumumba meggyilkolását természetesnek vette, mondván: „Érdekes, milyen nagy hühót csapnak most a ruszkik, mikor Nagy Imrét kinyirták, akkor miért nem jajgattak. Pedig az is törvényes – általuk megválasztott, illetve kijelölt miniszterelnök volt!”
18
14. Célszemély: Füstös Zoltán „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1961. december) T.: Jelentem, hogy ″Joó János″ fn. ügynökkel december 21.-án Hódmezıvásárhelyen a Tabán cukrászdában találkozót tartottam. Az ügynök a találkozón pontosan megjelent, irásban jelentést nem adott. A találkozó alkalmával szóban az alábbiakról számolt be. Füstös Zoltánnal kapcsolatosan kapott feladatát végrehajtani nem tudta, […] Megemlitette, hogy vasárnap délelıtt- délután benézett a Tiszavirágba, ott azonban sem Füstös Zoltánt, sem Oláh Kálmánt nem látta. […] „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1962. február) T.: Az ügynök feladatát képezte a megbeszélt idıben Füstös Zoltánt felkeresni és vele a müvészeti kérdéseken kívül beszélgetést folytatni a napi aktuális politikai kérdésekrıl is. Az ügynök feladatát végrehajtotta […] azonban ugy jellemzi Füstöst mintha az mindenben pozitiv álláspontot foglalt volna el. Az ügynöknek Füstös Zoltánnal kapcsolatosan adott jelentése nem megnyugtató, ezért ″Tornyai″ fn. hálózati személyünk utján le fogjuk ellenırizni. […] „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1966. szeptember) T.: […] A beszélgetés további részében Füstös Zoltán személye iránt érdeklıdtünk.Elmondotta,hogy Füstösnek több alkalommal volt a lakásán mielıtt nem költözött el Vásárhelyrıl.Azóta csak futólag találkoztak,még mielıtt a kapcsolatot fel nem vettük vele.Elmondotta,hogy korábban nagyon jó volt közöttük a viszony. […] Ugy gondolja,hogy e korábbi ismerettség alapján nem lesz nehéz nevezettel ismét szorosabb kapcsolatot kiépiteni. Feladatát illetıen részletesen kioktattuk vonatkozóan, az alábbiak szerint:
Füstös
Zoltánra
Füstössel ha találkozik,kezdeményezzen beszélgetést. […] Igyekezzen olyan kapcsolatot kiépiteni Füstössel,hogy lehetısége legyen más alkalommal,folyamatosan meglátogatni ıt. […] arra forditson nagy sulyt,hogy Füstös közvetlen kapcsolataitól szerezzen be nevezett politikai állásfoglalására,emberi jellemére és tevékenységére adatokat. […] Közvetlenül vagy közvetett uton igyekezzen figyelemmel kisérni azt,hogy Füstösnél mikor és kik részére szokott összejövetel lenni. Tanácsként adtuk neki,hogy az ıszi tárlat,vagy más személyi esemény névanp születésnap stb. alkalmával lehet,hogy vannak nevezettnél baráti összejövetelek, s az jó lenne,ha eltudná érni,hogy egy ilyen alkalomra meghivják. […] A találkozón jelen volt Kiss Sándor r.szds. elvtárs is, akinek kérésére adtuk föladatul az ügynöknek Füstös Zoltánra vonatkozóan a fentebb meghatározott feladatot. 19
15. Célszemély: Bibó Lajos „Kútvölgyi” fn. ügynök jelentéseibıl (1959. január) Ü.: 1959. jan. 27-én este találkoztam a feleségével, akitıl érdeklıdtem ugy, ahogyan ismerısökrıl szokás. Elmodotta, hogy Baba bácsi még jobban ingerült, mert nagyon összefutottak a dolgok. […] Elmondotta továbbá, hogy […] idegesiti az, hogy a pesti szerkesztıbizottságtól volt lent valaki, aki nagy zajt csapott, hogy ilyen embernek jelentetnek meg cikkét, mint a Bibó. Igy is nehéz eset volt, mert 10-15 cikket kellett beadni, hogy kettıhetenként legalább egyet leközöljenek. […] T.: […] Igen értékes még a jelentésnek arra utaló része, hogy Bibónak rendszeresen jelenik meg több cikke a helyi lapban. Legutóbb pld. a jan. 18-i számban a ″Tüz alapitásáról″. c cikke jelent meg. Ezt a Papp és Vass ujságirókkal fenntartott kapcsolata teszi lehetıvé. „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1966. június) Ü.: Kérésednek megfelelıen junius 11.-én összejöttem Fodor József festıvel. […] Szóba került Bibó Lajos személye. […] Mint mondotta a legnagyobb méltánytalanság, amit Bibóval csinálnak. Elvégre van olyan gazdag és értékes az életmüve, hogy ne lehessen végérvényesen agyonhallgatni. Akkor pedig miért nem jut életében még egy kis napfényhez?! […] „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. december) T.: […] A továbbiakban beszámolt a Moldvai Gyızı tanár, költı által irt könyv betiltásával kapcsolatos eseményekrıl. İ Bibó Lajos irótól értesült a könyv letiltásáról. […] A könyv letiltásának okát ı sem tudja. Feltételezik, hogy a betiltáshoz valami köze lehet […] Szalontai elvtársnak, aki az 1950-es években müvelıdési vonalon tevékenykedett, s része volt a Kohánt ért méltánytalanságok elıidézésében. […] ezek meg vannak irva a könyvbe […] s ez érthetıen kellemetlenül érinti Szalontait, hogy ı egy olyan embert nyomott el, aki 1966-ban munkásságának elismeréséül végül is Kossuth-dijat kapott. Ezek csak feltételezések – mondotta. „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1968. december) T.: […] Moldvai felhasznál minden olyan lehetıséget, ahol a társaságát össze tudja hozni más költségére.Ez történt december 20.-án is,amikor Bibó Lajos irredenta és nacionalista iró születésnapjára az egész társaság összegyült Bibónál. […] Ezen baráti találkozón tudta meg ″Joó″ hogy Bibónak e hónap végén a Magvetı könyvkiadónál megjelenik egy novellás kötete.Dezséri pedig azért utazott le hozzá,hogy interjut készitsen az iróval,ami a rádióban fog elhangzani. Ez alkalommal talán egy novelláját is felolvasnak a rádióban. […] 20
16. Célszemély: Bibó Lajos „Kútvölgyi” fn. ügynök jelentéseibıl (1959. szeptember) Ü.: Bibó Lajos /Hmv. Kistópart u. 38 sz./ volt iró, jelenleg is irogat. Állandó külföldi rádióhallgató és hirmagyarázó. „Kútvölgyi” fn. ügynök jelentéseibıl (1960. május) Ü.: Bibó Lajos iró – Hmvhely, Kistópart u. 38 sz. alatti lakossal folytattam lakásán beszélgatést arról, hogy irói tevékenységet folytat-e most, s mivel töltinapjait? Elmondotta, hogy dolgozik, két regénye van darabban, ″de egyik sem lenne inyére ennek a rendszernek.″ Elmondotta még: ″Hiába, én nem tudok parancsszóra szülni, én nem tudok ugy dolgozni, hogy azt dicsıitsem, amit utálok gyomorból. Gondolok itt a kolhoz-szovhoz mozgalomra stb. Igy én nem tudok dolgozni, ha megdöglök akkor sem.″ T.:[…] Bibó Lajossal kapcsolatban az ügynök csupán azt a feladatot kapta, hogy alkalomadtán beszélgessen el vele és politiaki eseményekre vonatkozóan kérje ki idıszerü véleményét. „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1966. június) T.: […] Feladatát képezi továbbá, Bibó Lajosról alapos, mindenre kiterjedı jellemrajz összeállitása. Különös tekintettel az ellenforradalom alatti és utáni, valamint jelenlegi politikai nézeteit feltárni. Szükséges továbbá baráti körének és azokkal való érintkezés módjának tisztázása, azok politikai magatartásának kifejtésével. „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. január) T.: A szabadidejéhez mérten látogassa meg Bibó Lajos irót […] elsısorban arra törekedjen, hogy állapitsa meg a baráti kört, s tisztázza azok politikai állásfoglalását, mi tartja ıket össze. Pl: Bibó esetében a fiatal festık miért járnak hozzá. […] „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1969. január) T.: Továbbra is vegyen részt a Bibó Lajos lakásán megtartandó összejöveteleken,s kisérje figyelemmel az ott elhangzottakat.Elsısorban az olyan jellegü megnyilvánulásokra figyeljen fel,melyek állambiztonsági szempontból lényegesek, […]. „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1969. március) T.: Bibó Lajos irónál a szokásos péntek esti összejövetelek továbbra is megvannak tartva, ahol az ismert társaság vesz részt a beszélgetéseken […] Különösebben érdekes politikai megnyilvánulásaik nincsenek. 21
17. Célszemély: Fodor József
„Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1966. november) Ü.: Felkerestem Gallyasi Miklóst, aki elmondotta, hogy véleménye szerint Vincze Ferenc és Fodor József, valamint egy Szenti nevü fiatal volt a legtehetségesebb az ı ifju baráti körébıl. […] Fodor erıteljes, friss hangu továbbfejlesztıje az iskolának. Nem másolja szolgailag a nagy elıdöket, Tornyait, Endre Bélát, vagy az élık közül Kuruczot, hanem Hézsıvel rokon stílusban és eszmeiséggel festi képeit. Ez az eszmeiség – mint mondotta – egyet jelent ugyan pillanatnyilag a parasztság nemzetfenntartó rendeltetésének, misztifikációjának vállalásával, vallásával, de ez csupán ifjui utkeresés, annak egy állomása a vásárhelyi fiataloknál, s ahogyan beleérnek az élet egészébe, ugy fognak majd megszabadulni tıle. […] „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1968. május) Ü.: Mint Galyasi Miklós mondota egy alkalommal a Moldvaiéknál tartott hétfıi összejövetelek egyikén: Fodor munkásságának igazi jelentısége a képzımüvészeti nevelımunkában rejlik. Abban, hogy lelkesen foglalkozik falun, városon a fiatalsággal, s abban, ahogyan önzetlenül vállalt tárlatvezetéseken pályatársainak, mondhatnánk ugy is, nemes "ellenfeleinek" munkásságát magyarázza, propagálja. Ez a munka a vásárhelyi müvészélet szempontjából van olyan fontos, mint ha ragyogó képek sorát festené. . . A Galyasi-féle kijelentés – Fodor távollétében! – Fejér Csabának szólt, aki bár együtt járt iskolába Fodorral, s ma is testi lelki jóbarátok, József festıi munkásságát fitymálja csak, s ezt olykor ki is mutatja neki. […] Fodor nem tagadta meg, ujabban még egyre ápolja Galyasihoz füzıdı barátságát. Mint mondja: ı nagyon sokat köszönhet Galyasinak. Az inditotta el a müvészpályán, elsı képeit ı vette be az ıszi tárlatokra, s buzditja akkor is, ha gáncs éri. Minden vasárnap délután igencsak ellátogat feleségével Galyasihoz, aki ez idıben rendszerint felkeres a Szalayházaspár, a Moldvai-házaspár, Fejér Csaba, s ha itt van: Meszlényi János is. Az itt folyó beszélgetések alatt eléggé passziv magatartást tanusit […] Egyetlen téma, amibe gátlás nélkül bocsátkozik: a futball. Nagy Ujpest-drukker, mégha emiatt Fejér hülyeségbıl le-rendırbérencezi is gyakran. […] T.: Ügynökünk jelentése Fodor József festımüvészrıl op.szempontból értékes adatokat tartalmaz. Részletes jellemzést nyújt nevezett személy életutjáról, jellemérıl, politikai nézeteirıl. A jelentést tanulmányozási célból, felhasználásra a III. alosztálynak adom át Dr. Magyar József r. szds. elvtársnak.
22
18. Célszemély: Fejér Csaba „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1966. november) […] Meggyızıdésem, hogy a józan ész fog Kinában diadalmaskodni elıbb-utóbb – mondotta Fejér. – Csak addig rettentı érték elpusztul. Vagy egy radikális, gyors baloldali puccs kellene most, vagy Tajvan szigetérık kellene nemzeti akciót kezdeni. De hát ehhez Amerika sem érez bátorságot, mert a Szovjettel találná szemben magát. Igy viszont pusztul a kultusz, az érték, s meddig?! „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. november) Ü.: Fejér Csaba is kifejtette véleményét. Szerinte, ha Sztálin 1928 után nem csinálja a külvilágtól való elszigetelı politikát, ma a Szovjetunió 30 évvel elıbb állna minden téren, de különösen kulturális vonatkozásban. Festıket, irókat, zeneszerzıket sorakoztatott fel – Kandinszki, Stravinszki -, akik külföldön lettek világnagysággá, mert a Sztálin által teremtett börtönbe nem tértek vissza. Leninnek egészen más elképzelései voltak e módszerek tekintetében, s a mostani visszakanyarodás hozzá, igazolja elveinek, elgondolásainak helyességét. „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1968. augusztus) T.: F. h 28-án 17 órakor találkozón fogadtam ″SZABÓ GÁSPÁR″ fn. ügynököt, aki a csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatban az alábbiakat jelentette; ″A Képzımüvészek Alkotó Házában Hódmezıvásárhelyen többen összejöttek este abból az alkalomból, hogy a Moldvay-féle baráti társaságnak egyik tagja – Barta László – hazaérkezett Kanadából és élménybeszámolót tartott és hozott egy kis itókát, amit azután együtt el is fogyasztottak. Annak ellenére, hogy a jelenlévı asszonyok kikötötték elıre, hogy politizálás nem lesz, a csehszlovákiai eseményekrıl pláne nem fognak beszélgetni, csak szóba került a dolog, még hozzá azzal a ténnyel kaqpcsolatban, hogy igy elhuzódtak Moszkvában a tárgyalások. Ott volt Szenti Tibor, Moldvayn kívül Meszlényi János feleségével, Szenti felesége, Moldvaynak is a felesége, azután Barta, Vincze Ferenc, Fejér Csaba. Ez a társaság volt együtt és az volt az általános vélemény, hogy azért huzódott el annyira ez a tárgyalás, mert a csehek valószinüleg nem akartak belemenni azokba a követelésekbe, amiket a Szovjetunió velük szemben támasztott. […] Az volt a véleményük, hogy nem használt ez a Szovjetunió presztizsének ez az egész akció, mert nem ugy – […] – sikerült az egész, mint ahogy a Szovjetunió elképzelte, […] 23
19. Célszemély: Fejér Csaba „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. szeptember) T.: A müvészeti élet területén jelentkezı ellenséges tendenciák feltárásában további komoly feladat hárul rá, a fiatal müvészekkel történı kapcsolat kiépitésében. […] Bibó Lajos környezetében megismerkedett Fejér Csaba és Fodor József fiatal festımüvészekkel, akik közül különösen Fejér érdemel figyelmet. A velük való ismeretséget tovább mélyitette szakmai vezetıje ügyes felhasználásával, akinek nevezettek iskolatársai és barátai. […] a számunkra érdekes személyek bizalmát élvezi, s ez alkalmas arra, hogy hirszerzı lehetıségét e téren tovább szélesitse. Az emlitett Fejér, Fodor festımüvészek, valamint Borbáth Árpád SzTK fıorvos, disszidens magyar müvész kapcsolattal is rendelkeznek, aki nevezettek baráti körébıl került ki, s a nyár folyamán haza akar látogatni. A fentiek figyelemmel kisérése is feladatát fogja képezni. „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. október) T.: Borsodi személyét illetıen megemlitettem az ügynöknek, hogy térjen ki a fiatal festıkkel való kapcsolatára is, valamint az egész nyári itthontartózkodásával kapcsolatos minden lényeges eseményre. „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. december) T.: Feladatul adtam nevezettnek, hogy Borsodira vonatkozóan igyekezzen ujabb adatokat beszerezni. […] kisérje figyelemmel Borsodival kapcsolatos véleményeket,amennyiben Fejér Csabát látogatják meg a fınökével a kollektiv müteremben. […] „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. december) T.: […] Személyével kapcsolatban még elmondotta, hogy baráti köre, iskolatársai Hódmezıvásárhelyen élnek, s ezek közül Fejér Csaba e hó elején 5-6 napot Bécsben és Grázban töltött, ahol kiállitása volt neki. Fejér a kiállitásról ugy nyilatkozott, hogy a megnyitó elég szép volt, sokan is voltak, de a kiállitás sikerét végsısoron az fogja mutatni, hogy hányan nézik meg a megnyitó után. Beszélt Fejér arról is, hogy megtekintette Bécset. Véleménye a városról az, hogy szép-szép, de neki Budapest jobban tetszik. Végül annyira leértékelte Bécset, hogy kijelentette Vásárhellyel sem cserélné fel. Beszélt arról, hogy több minden van az üzletekben, mint nálunk, egyes cikkek olcsóbbak is, azonban ennek ellenére, összességében ott se jobb az élet. […] Kisérje figyelemmel továbbra is a hódmezıvásárhelyi müvészeti életet, különös tekintettel […] Fejér Csaba bécsi utjára. […] Fejér Csaba esetében fontos annak tisztázása, hogy kinti utja alkalmával találkozott-e Borsodival, s vele kapcsolatban neki mi a véleménye. […] 24
20. Célszemély: Fejér Csaba „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1966. november) Ü.: Az elmult héten kapcsolatot teremtettem Füstös Zoltánnal és feleségével. […] Beszélgettünk a fiatal mővészek munkásságáról is. Amennyire nem tetszettek Kurucz. D. István uj képei, annyira el van ragadtatva Fejér Csaba modern hangvételü, emberközelsége, tematikája révén mégis jobban a vásárhelyi iskola tradicióihoz kötıdı müveitıl. Sokat várok Csabától-mondotta Füstös. „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1966. november) Ü.: Fejér Csaba festımüvésszel a Tiszavirág presszóban elegyedtünk társalgásba. Uj kiállitásra készült, amely – mint mondotta – sok embert meg fog lepni. Majd hiányolják a harsány, sokszinü világot nála. Igaz ez idegen tıle egyelıre, aki a technikai tökéletességre törekszik. Olyan fokura, mint a kis formáknál a régi japán és kinai mesterek müvészete felfutott. Azok is kevés szinnel, de nagy technikával dolgoztak, s máig utolérhetetlen remekeket produkáltak. A kinai csıcselék nem tudja mit tesz, amikor ezt a gazdag hagyományt is megsemmisiti. Vásárhelyen se lenne eleven, élı müvészet, ha nem hatna a századeleji mesterek öröksége. „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. augusztus) Ü.: Legutóbbi találkozásunk óta a Moldvai-féle összejövetelen semmi érdemleges nem történt. A társaság egy része nyaral, vagy egyéb elfoglaltság miatt nem jelent meg a találkozón. Fejér Csaba maradt csak hüséges, meg az egyik Szabó-gyerek a julius 25-i találkozóhoz. Ez alkalommal inkább kulturális kérdésekrıl esett szó. Moldvai elolvasta Kassák-cikkét, melyet a Tiszatájnak szánt, Fejér pedig arról beszélt, hogyan készül az ıszi tárlatra. Kassák munkásságának értékelésénél meglehetısen éles vita alakult ki. Fejér szerint, amit Kassák a költészetben, festészetben csinált, az mind gyenge utánzása a századelei párizsi stilusirányzatoknak. Különösen kóklerség a pikturája. Kassák az alapkövetelményekkel sem volt tisztában, rajzolni sem tudott, pontosan azért harapott a konstruktivista, majd kubista irányzatokra. Ez utóbbiak kedveztek neki, hiszen a vonal, az ábrázolás finomságai itt nem követelmények. Szögletes sikidomokból áll össze az ábrázolt világ, igy Kassák tudott blöffölni. Külön vitát képezett Kassák emberi magatartása. Fejér szerint, s ebben a Szabó fiu is támogatta: Kassák teljesen megtagadta 1914-15-ös forradalmi multját, s aféle elefontcsonttoronyban élt, ott ötvözte különbözı avantgardista termékeit. Moldvai szemben állt velük, azt bizonygatva, hogy bár Kassák élete folyamán a müvészi kifejezési forma uj vonásait kereste maga számára, - soha nem embertelenedett el, soha nem tagadta a közönséggel való párbeszéd folytonos szükségét, alkotásaiban mélyen humanista volt s maradt haláláig.
25
21. Célszemély: Fejér Csaba „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. június) T.: ″Szabó Gáspár″ fn. ügynök 1967. junius 13-án megtartott találkozón – a hódmezıvásárhelyi müvészeti élettel kapcsolatban – magnetofon szalagra az alábbi jelentést adta; Ü.: Tegnap, junius 12-én az egyik barátom lakásán kis összejövetel zajlott le egy ilyen születésnapi találkozón, melyen Vásárhely müvészeti életének néhány érdekesebb alakja is jelen volt. […] Természetesen a beszélgetések során nemcsak müvészeti, hanem politikai téma is teritékre került. Igy kifejezetten az izraeli arab konfliktus. Barátom felvetette azt a gondolatot, hogy ez az egész konfliktus nem-e szülhet egy erısödı antiszemita megnyilvánulást, s akkor ezzel kapcsolatban Fejér Csaba ellenvéleményt nyilvánitott, mondván, […] a mi viszonyunkban ez nem fokozhatja az antiszemitizmus érzését, hanem ellenkezıleg egy bizonyosfoku csodálatot is váltanak ki ezek az események az emberekben. Itt ez az alig 3 milliós kis nép melyik szembeszállt az arab tömeg fenyegetésével, s nem csak szembe szállt, hanem keményen oda is sózott az araboknak, ugy hogy nem gyızik kiheverni a csapásokat. […] „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. augusztus) Ü.: Politikai kérdés csak egy vicc kapcsán került porondra. A Szabó-fiu vetette fel a kérdést: - Tudjátok-e, hogy a Fock által vezetett magyar küldöttség miért diszmagyarban vonult be az ENSZ-be? - Nem ! - Hogy meg tudják különböztetni a többi zsidótól. Fejér kifejtette azt a véleményét, hogy Kádár volt az egyetlen államvezetı, miniszterelnök, aki a felszabadulás után mint ember szimpatikus volt széles néprétegekben, s ezáltal politikája is mélyebb nyomot hagyhatott volna az emberekben. A zsidó Fock ilyen magas polcra emelése viszont […] csak növeli az antiszemitizmust, ami ellen pedig küzdenének a kommunisták. Nem érti, hogy mi szükség van ilyesmire? T.: Ügynök a találkozón pontosan megjelent. Hivatalos ügyét intézte Szegeden, igy elutazása otthonról nem okozott feltünést. Vele a találkozó a ″Cuki″ cukrászdában volt megtartva. Ez alkalommal elıre elkészitve adta le jelentését. A jelentés op. Szempontból értékes adatokat tartalmaz Fejér Csaba hódmezıvásárhelyi lakos festımüvész antiszemitizmusára. […] Valamennyiıjük állásfoglalása ugyanakkor erıs nacionalizmussal párosul.
26
22. Célszemély: Fejér Csaba „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. április) T.: A mai napon 14 órától 15,15-ig hivatali helyiségének fogadószobájában találkozót tartottam "Joó" fn. ügynökkel, aki szóban az alábbiakról számolt be; […] İ Fejért eddig nem ismerte, ez volt az elsı találkozásuk. […] Összeségében az a véleménye alakult ki az ügynöknek Fejér Csabáró, hogy anarchista tipus, aki figyelmet érdemel. […] Galyasival a lakása kapujában találkoztak, aki nagyon csititotta Fejért, mondván, hogy ne beszéljen butaságokat. Megjegyezte Galyasi, hogy Fejér nagyon önfejü és szókimondó, s lehet, hogy ezért még baja lehet. […] Feladatát illetıen abban állapodtam meg vele, hogy […] ha lehetısége nyílik rá, személyesen is tanulmányozza Fejér Csabát. […] Lehetıségeihez képest arra próbáljon feleletet kapni, hogy Fejér Csaba magatartásának mik az okai. „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. június) Borbát Árpád fıorvostól is érdeklıdött ill. az eset után szóba jött közöttük Fejér Csaba nacionalista magatartása.Borbát elmondotta, hogy Fejér ilyen volt már egészen fiatal korában a középiskolában is. Az ügynök által elmondottak értékesek,[…].Értékes abból a szempontból is,hogy Fejér Csaba erısödı nacionalista beállitottságára vonatkozóan tartalmaz kitételeket,s ez minden valószinüség szerint Galyasi hatása.Örvendetes,hogy az ügynök jó uton halad a fiatalabb müvészgárdával kiépitendı kapcsolatok utján. „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1968. december) T.: Elmondotta, hogy lehetıségeihez mérten figyelemmel kisérte Moldvai Gyızı tanár és társai csoportját, azok irodalmi jellegü tevékenységét.Ennek megfelelıen részt vett az október elején általuk tartott nyilvános „Csillagpódium” nevü elıadáson, amit a hódmezıvásárhelyi Csillag presszóban rendeztek meg. […] A második müsorszámban Szabó Lajos állatorvos készitett nyilvános interjut Fejér Csaba festımüvésszel.Szabó kérdezgetett, Fejér válaszolt. […] Fejér meglehetısen irónikusan és komolytalanul nyilatkozott. Össze beszélt hetet-havat, hogy itt mennyivel jobb mint Pesten, csak itt tud dolgozni, igaz távolabb van Albert Flóriántól stb.Munkáját illetıen elmondotta,hogy egy vidéki pártházban festendı freskó elkészitésére kapott megbizást.Ezzel kapcsolatban félreérthetetlenül kifejezésre juttatta azt a véleményét,hogy nincs inyére az,mely szerint megrendelésre kell dolgoznia,„mert ugy-e pártházba készül a freskó.”Igy meg van kötve az alkotói szabadságában. […]
27
23. Célszemély: Fejér Csaba „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. június) T.: Fınökével meglátogatták az elkészült müteremházat, ahol Fodor József és Fejér Csaba festımüvészek dolgoznak.Fejér nem volt ott jelenleg Romániában tartózkodik.Érdekes, hogy Fejérrel kapcsolatban Galyasi ugy nyilatkozott, reméli nem összebilincselve jön haza utalás ez Fejér közismerten nacionalista magatartására. […] Fejér Csaba hazatérése után minden valószinüség szerint élménybeszámolót fog tartani feltételezhetıen Galyasinál.Lehetıségeihez mérten ezen vegyen részt és tegyen jelentést majd az ott elhangzottakról. „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. július) T.: Tárgy: Fejér Csaba hódmezıvásárelyi festımüvész Erdélyben tett látogatása. Ü.: Az elmult héten folytatódtak Moldvaiéknál a szokásos kedd esti baráti összejövetelek, amelynek 18-án Fejér Csaba erdélyi utjának beszámolója adott különös festımüvész jelentıséget. […] Fejér igen mérsékelt, szolid magatartást tanusitott a kényes kérdésekben. Elmondotta, hogy az erdélyi állapotokról hazánkban elterjedt hirek általában megfelelnek a valóságnak. Tapasztalása szerint változatlan lendülettel folyik Erdély erıszakos elrománosítása. […] Szólott Fejér arról is, micsoda marhaságokat csinálnak a müvészetek terén. Marosvásárhelyen volt például a kulturpalotában egy gyönyörü képgyüjtemény. A falakat a legnagyobb magyar festık – Munkácsy, Lotz, Nagy István – alkotásai boritották évekig. Nemrég ezek felét lehordták a pincébe, s román piktorok mázolmányaival pótolták. […] Egyébként, mint elmesélte, az erdélyi magyar festık munkássága /stilustörekvésekben, szin és témavilágban, stb/ szinte azonos az anyaországbi, a mi pikturánkkal. Szinben, minıségben elütnek tılük a románok. […] Nagyon sok erdélyi magyarral, iróval, müvésszel összetalálkozott Fejér. Mint mondotta: általános a bizakodás, hogy a Szovjetunió megoldja Erdély problémáját, s magyarlakta megyék ismét együtt lélegezhetnek az anyaországgal, Magyarországgal. Az egyik müvészcsoport, mikor tudomást szerzett a Moldvainál idınként összeülı baráti társaság létezésérıl, küldött egy üveg konyakot azzal, hogy legközelebbi találkozó alkalmával igyák meg. T.: Ügynök feladatát képezi további részletek megállapitása Fehér Csaba erdélyi tevékenységével és tapasztalataival kapcsolatban. Rögzitse jelentésbe azt is, hogy a kör tagjai milyen megnyilatkozásokat tettek és pol. nézeteket vetettek fel Fehér Csaba által elmondottakkal kapcsolatban. 28
24. Célszemély: Kurucz D. István „Juhász Lajos” fn. ügynök jelentéseibıl (1957. november) Ü.: Kurucz Dezsı István a következıket mondotta el: Hódmezıvásárhelyi származásu, s egész családja évtizedek óta résztvett a munkásmozgalomban. A Vásárhelyrıl mostanában kapott hirek viszont arról szólnak, hogy mindazok, akik régi kommunisták, vagy szociáldemokraták, ma már csaknem mind félre vannak állitva, sıt le vannak tartóztatva. A szociáldemokraták kiiktatása már a negyvenes évek végén, ötvenes évek elején megtörtént, élükön Takács Ferenccel, aki nem sokkal szabadlábra helyezése után, tavaly még is halt. Az idén viszont so került azokra a kommunistákra, akik évekkel ezelıtt nem buktak le: most mint ellenforradalmárokat állitották félre, vagy tartóztatták le ıket. Ez lett a sorsa Erdei Sándornak: ez a régi kommunista, hosszu ideig fıispán, majd tanácselnök, Karácsonyi Ferencnek: s a már mint „ifi” illegális kommunista munkásember, felszabadulás után képviselı, majd ujságiró, Kovács Mihály is letartóztatását várja. De letartóztatták Török V. B. elnök helyettest, s még számos más személyt, akik – szerinte – nem követtek el mást, csak azt, hogy az ellenforradalom alatt is helyükön maradtak, „mentették ami menthetı”, s probáltak rendet, a termelést fenntartani. Erre azért is vállalkoztak, mert mint régi Vásárhelyiek, tudtak szót érteni a meglehetısen lokálpatriota lakosság minden rétegével. Most azok, akik akkor elmenekültek, mind felhasználják a lehetıséget és személyi bosszujukat kiélik. Ebben Papp V.B. elnök vezet. A legnagyobb feltünést és visszatetszést Gallyasi /: Reisinger:/ Miklós muzeumigazgató letartóztatása keltette, aki évtizedek óta baloldali, szocialista, annakidején József Attila, Tornyai János barátja, a város haladó kulturájának önzetlen harcosa, müvészet és irodalom terjesztıje. G. mindig kissé excentrikus széplélek volt, de hogy jobboldali,vagy ellenforradalmár lett volna, azt nem lehet rá mondani. Most mégis ki akarják deriteni hogy ı volt az " az ellenforradalom helyi szellemi irányitója", s a letartóztatások során ugy próbálják az ügyeket összekapcsolni, hogy G. ideológiai irányitó szerepe derüljön ki, ami abszurdum. K. unokaöccse, Moldvay Gyızı tanár, ujságiró és költı, a Vásárhelyi Szó volt szerkesztıje ugyanezen okoknál fogva jobbnak látta hónappokkal ezelıtt elköltözni […] Miskolcra. Ott megbecsülik, sıt Budapesten is jelennek meg versei. […] Másik unokatestvére, Földeákné Ferrari Violetta Nyugat-Németországban él, jó anyagi körülmények között, de – mint leveleibıl kiderül – nagy lelki válságban. Férje, mint automatamérnök, jól elhelyezkedett és jól keres, ı azonban szerepelni szeretne és nem tud szinpadra jutni. Nyilván a legszivesebben hazajönne, férje azonban nem akarja jó állását otthagyni, s félnek is a hazatéréstıl. […]
29
25. Célszemély: Lelkes István „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1968. február) Ü.: Nevezett Budapesten született, értelmiségi családból, a vonzódása volt a már gyermekkorától kezdve erıs rajzmüvészethez, a festészethez. […] Mint fıiskolás került kapcsolatba Vásárhellyel az 1950-es évek derekán, több nyarat töltött a városban Szabó István és Gyenes Tamás tanárok csoportjaival. Elvégezve a fıiskolát, s megszerezve a rajztanári képesítést, Lelkes István a számára otthonos Vásárhely Bethlen Gábor gimnáziumát pályázta meg 1960-ban. Ez azonban kezdetben nem sikerült, igy rajzpedagógusi munkáját a Klauzál-utcai általános iskolában kezdte meg. Életének sötét szakaszaként emlegeti Lelkes az ott töltött éveket, mert igazgatónıjével […] kezdettıl fogva nem szimpatizált. […] Lelkes Istvánnak 1964-ben sikerült bekerülnie a Bethlen Gimnáziumba, ahová vágyott. […] Erre az idıre esik Lelkes intenziv bekapcsolódása a lovas-sportba, mely a vásárhelyi technikum jóvoltából állami gazdaság, és mezıgazdasági gyökeresedett meg a városban. Ezt a sporthajlamot már Pestrıl magával hozta, ahol a Fıiskolán szoros barátságba került a fiatal szobrász Tóth Bélával, aki a magyar öttusa válogatott nemzetközileg elismert lovasedzıjének a fia. Tóth Béla gyakran meglátogatja a mai napig Lelkeséket Vásárhelyen, igen jó közöttük a kapcsolat. […] Ha Lelkes István politikai hovatartozását kellene meghatároznom, nehéz helyzetben lennék, ert oly gyakori, s oly megnyilatkozásai vannak. Szavaiból, szélsıséges fejtegetéseibıl, elıadásaiból kivehetı azonban, hogy alapjaiban a szocializmus feltétlen hive, mint szinte valamennyi vásárhelyi müvész. T.: az általa adott jellemzés Lelkes István festımővész op. Tanulmányozásához lesz felhasználva. A személlyel kapcsolatos adatok ebbıl a célból jól felhasználhatók. „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1968. június) T.: Ugyancsak találkozott, helyesebben a lakásán kereste fel Galyasi Miklóst. Nála találkozott Lelkes István festımüvésszel, aki a fiatalokközt magatartás és elméleti felkészültség szempontjából kiváló. Lelkes távozása után Galyasi elmondotta neki, hogy a fiatal festımüvész nagy elméleti tudása miatt a Szegedi Tanárképzı Fıiskola tanársegéde. A TIT keretében rendezett ismeretterjesztı elıadások során is nagyon szép eredményeket ért el. Egy zenetanárral közösen tartanak elıadásokat a honvéd tiszti klubban. Elıadásaikban összekapcsolják a zenét és a képzımüvészetet. […]
30
26. Célszemély: Szalay Ferenc „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1963. julius) Ü.: Egy ismerısöm, aki müvészeti dolgok felé tályékozódik jul. 4-én a koradélutáni órákban felkereste Gallyasi Miklós volt muzeum igazgatót lakásán. […] Gallyas egyedül volt otthon és éppen egy fényképezıgép prospektust tanulmányozott. Mindjárt a fényképezésrıl indult meg a társalgás. Gallyas jól tájékozódott a fényképezés területén és ezt munkája során fel is használta. Különbözı alkotásokról fényképeket készit. Igy a legutóbbi Szallai kiállitás minden darabjáról készitett felvételt és ezeket most szándékozik felküldeni Pestre a Képzımővészeti Dokumentációs Központba. Felolvasta a Szallay kiállitásáról irott véleményét amit a fényképekkel együtt fel fog küldeni. Szallait tehetséges fiatalnak tartja, Nagyon becsüli Szallait a tehetséges müvészt azért, hogy Vásárhelyre jött a parasztok, az egyszerü emberek közé, mert az ı életüket akarja müvészetében megörökiteni. Tehetséges azért, mert a valóságot müvészi formákban meg tudja ragadni és ábrázolni. Szallairól irt tanulmányában hosszan ir egy képrıl, amely neki a legjobban tetszett és amely képet kevesen vettek észre. A kép cime – vezetıségi gyülés – és egy asztal mellett helyet foglaló parasztokat, tsz. Vezetıségi tagokat ábrázol, amint felelıség sulya alatt gondterhelten a rájuk nehezedı tárgyalnak. De ezeken az embereken azonban meglátszik az a szivósság is amellyel a feladatokat végre fogják hajtani, pedig jóllehet a nagyüzemi gazdálkodáshoz még nem rendelkeznek kellı tapasztalattal. Szallai átérzi a kép mondanivalóját, mert saját müvészetében is igy küszködik a nehézségekkel. T.: Az ügynök helyesen végezte el a feladatát. […] Az ügynök feladatát elsısorban az képezte, hogy müvészeti dolgok iránt való érdeklıdéssel igyekezzen Gallyasival a kapcsolatot elmélyiteni, amely a közeljövıben eredménnyel is fog járni.[…] „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1964 május) T.: Feladatul kapta továbbá, hogy Hódmezıvásárhelyen élı fiatal mővészekkel kapcsolatban folytasson beszélgetéseket Almási Gyulával a Városi Tanács fıkönyvelıjével. A beszélgetések során Fodor József, Szalai Ferenc, Erdıs Péter, Németh József, Németh László, hasonló fiatal müvészekre terelje a szót és igyekezzen adatokat gyüjteni azok munkájára, életére, baráti és egyéb kapcsolataira vonatkozóan. „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1968 február) Lelkesék, évekig albérletben lakva a Révai utcában; 1965-ben jutottak fıbérleti lakáshoz a Tanácsköztársaság tér 70 szám alatti bérházaban, ahol kezdettıl fogva gyakori vendégük Verók István kulturházigazgató, Moldvai Gyızı tanitó Szabó Lajos állatorvos, Fodor József, Szalay Ferenc, Németh József festık. 31
27. Célszemély: Németh József „Bartók Béla” fn. ügynök jelentéseibıl (1963. július) Ü.: F. hó 12-én pénteken délután elmentem Galyasi Miklóshoz elkérni a fénykép száritót. Nem volt otthon, a felesége szerint Terkanénihez ment. Kinálta, hogy vigyem el. Mondtam, hogy kérés nélkül nem tehetem, igy elmentem én is Terkanénihez. Galyasin kívül ott volt még Vincze Ferenc is. […] A további beszélgetés során Vincze elıszedte folyóiratuk elkészült elsı és befejezés elıtt álló második számát is. […] Vincze ujra mondta, hogy 7 példányban készül. Az elsı szám kb. 50 oldalas, a második kb. 80.de még nincs készen. Ezeket Vincze állitja össze. İ szedi össze az anyagot. […] Szerzık közül Német Jozsef és Szenti nevére emlékszem. […] „Csongrádi ” fn. ügynök jelentéseibıl (1964. július) Ü: 9–én, vagy 10-én találkoztam Hódmezıvásárhelyen Németh József festımüvésszel. Beszélgetés közben mellesleg a Magyar Mühely-rıl tettem emlitést. Mondta, hogy egy, vagy két számot ı is látott ebbıl a folyóiratból vagy Kint Párizsban, vagy egy szám van is belıle. Emlitette, hogy találkozott olyan fiatal müvészekkel, akik irtak, vagy képet közöltek kint benne. Az volt a véleménye, hogy azok még mindig azt hiszik, hogy Magyarországon nyomor, sıt talán kijárási tilalom van, nem tudják elképzelni, hogy mennyire megváltozott az élet. Véleménye szerint ezek nemcsak müvészileg, de emberileg is tönkrementek, vagy elıbb-utóbb tönkre mennek, talajtalanok. Egy müvész nem hagyhatja el az országot, az ismert közösségeket, mert akkor tönkremegy, - mondta -. Egyik ilyen ottani fiatal költıtıl – Parancs Jánostól – kötetet is kapott. Legtöbb verse a honvágyról szól, tehetséges, de ott nem lehet belıle semmi, ha nem fog hazajönni, mondta. Elképesztınek és reménytelennek tartotta, mennyire nem ismerik a mai magyarországi helyzetet és mennyire félrevezetettek, kilátástalanok. Ezért nem mernek aztán hazajönni, és nem képesek elhinni a hazaiak szavát. İ mint mondta, azt hozta fe bizonyitéknak, hogy ı és még sokan kimehetnek külfıldre akadálytalanul, nem ugy, mint azelıtt. Ezt gynakodva fogadták. Igérte, hogy ha nála járok, egmutatja az emlitett kötetet, s mesél még élményeirıl. T.: „Csongrádi” fn. informátor a fenti jelentést feladatán kívül adta. Németh József festımüvész neve a legutóbbi találkozón került szóban, mint olyan, aki Franciaországban járt. Az informátor jelentése tájékoztatást nyújt a nyugaton élı mővészek helyzetérıl, kilátástalanságáról. Értékelése pozitiv. Azt tanusitja, hogy Németh egy józan gondolkodásu és becsületes ember.
32
28. Célszemély: Németh József „Bartók Béla” fn. ügynök jelentéseibıl (1963. július) Ü.: F. hó 12-én pénteken délután elmentem Galyasi Miklóshoz elkérni a fénykép száritót. Nem volt otthon, a felesége szerint Terkanénihez ment. Kinálta, hogy vigyem el. Mondtam, hogy kérés nélkül nem tehetem, igy elmentem én is Terkanénihez. Galyasin kívül ott volt még Vincze Ferenc is. […] A további beszélgetés során Vincze elıszedte folyóiratuk elkészült elsı és befejezés elıtt álló második számát is. […] Vincze ujra mondta, hogy 7 példányban készül. Az elsı szám kb. 50 oldalas, a második kb. 80.de még nincs készen. Ezeket Vincze állitja össze. İ szedi össze az anyagot. […] Szerzık közül Német Jozsef és Szenti nevére emlékszem. […] „Csongrádi ” fn. ügynök jelentéseibıl (1964. július) Ü: 9–én, vagy 10-én találkoztam Hódmezıvásárhelyen Németh József festımüvésszel. Beszélgetés közben mellesleg a Magyar Mühely-rıl tettem emlitést. Mondta, hogy egy, vagy két számot ı is látott ebbıl a folyóiratból vagy Kint Párizsban, vagy egy szám van is belıle. Emlitette, hogy találkozott olyan fiatal müvészekkel, akik irtak, vagy képet közöltek kint benne. Az volt a véleménye, hogy azok még mindig azt hiszik, hogy Magyarországon nyomor, sıt talán kijárási tilalom van, nem tudják elképzelni, hogy mennyire megváltozott az élet. Véleménye szerint ezek nemcsak müvészileg, de emberileg is tönkrementek, vagy elıbb-utóbb tönkre mennek, talajtalanok. Egy müvész nem hagyhatja el az országot, az ismert közösségeket, mert akkor tönkremegy, - mondta -. Egyik ilyen ottani fiatal költıtıl – Parancs Jánostól – kötetet is kapott. Legtöbb verse a honvágyról szól, tehetséges, de ott nem lehet belıle semmi, ha nem fog hazajönni, mondta. Elképesztınek és reménytelennek tartotta, mennyire nem ismerik a mai magyarországi helyzetet és mennyire félrevezetettek, kilátástalanok. Ezért nem mernek aztán hazajönni, és nem képesek elhinni a hazaiak szavát. İ mint mondta, azt hozta fe bizonyitéknak, hogy ı és még sokan kimehetnek külfıldre akadálytalanul, nem ugy, mint azelıtt. Ezt gynakodva fogadták. Igérte, hogy ha nála járok, egmutatja az emlitett kötetet, s mesél még élményeirıl. T.: „Csongrádi” fn. informátor a fenti jelentést feladatán kívül adta. Németh József festımüvész neve a legutóbbi találkozón került szóban, mint olyan, aki Franciaországban járt. Az informátor jelentése tájékoztatást nyújt a nyugaton élı mővészek helyzetérıl, kilátástalanságáról. Értékelése pozitiv. Azt tanusitja, hogy Németh egy józan gondolkodásu és becsületes ember.
33
29. Célszemély: Németh József „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. október) Ü.: […] Az életút ismertetése után, amelybe még két házasság is befért elég fiatalon, ismerjük meg egyéniségének belsı jegyeit is! Németh József meglehetısen zárkózott, a közélettıl visszahuzódó ember. Sokat töpreng, sokat gondolkodik munka közben, kész munkáit többször átfesti, ha elégedetlen velük. Amivel azonban elkészül, azt meg úgy tekinti, mint nehezen megszült gyermekét az anya: nem szivesen válik meg tıle. Igy van az, hogy a többi vásárhelyi müvészhez képest ı kevés "üzletet köt". […] általában kevéssé szeretik a kollegák, illetve barátkoznak vele. Ez persze ıt hidegen hagyja. […]
kevésbé
Ha mégis azt kellene számbavennünk, kiket tür el szivesen, kikkel jön ki leginkább, kik jelentik neki a barátság fogalmát: Galyasi Miklós és Dömötör János múzeumigazgatót kell megjelölnünk. Hogy milyen elveket társadalmi rendhez?
vall?
Miként
viszonyul
a
szocialista
Több alkalommal folytatott beszélgetésünk tanusága szerint feltétlen hive e társadalomnak, hiszen neki köszönheti festı létét is. Nem ért azonban egyet sok esetben azokkal a módszerekkel, amelyek, különösen helyileg, kiütköznek a párt politikájának megvalositásában. Ez egyébként általános jellemzıje a müvészvilágnak, s magatartásának, kis félremagyarázással, ellenzéki szinezetet adhat. Pedig nem errıl van szó, csupán az eltorzitott gyakorlatról! Leginkább kifejezıdik ez a tény az örmény Szarjan vásárhelyi kiállitása során kipattant konfliktusban, ami máig ható seb Németh szivén, s ennek tulajdonitható a délmagyarországi titkári megbízásról való lemondása is. […] a kiállítást szabályszerüen rákényszeritették a csoportra, titkárát, Némethet pedig csupán arra tartották érdemesnek, hogy kész tény elé állitsák.[…] Egyenes, sokszor nyersen ıszinte Németh József a különbözı jelenségek megitélésében, ami szintén közrejátszik abban, hogy nem ırvend túl nagy népszerüsegnek. Ugyanilyen ıszinte politikai hitvallásának megfogalmazásában is, nem egyszer hangsúlyozva, hogy érzése szerint nem a pártnak van baja vele, hanem neki a párttal, amely még mindig számtalan ingyenélı, korrupt és érdekbıl politizáló embernek nyújt menedéket. Persze, ezt ı is tudja, nincs ráirva senki homlokára, hogy mi rejlik benne. Éppen ezért nehéz a párt helyzete. De azért okos szüréssel még mindig sok salaktól meg lehetne szabaditani nem csak a párttagság sorait, de magát az apparátust is. […]
34
30. Célszemély: Erdıs Péter „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1968. április) Ü.: Április 1-én Moldvaiéknál volt baráti találkozás, amelyen a szobrász Meszlényi János, a festı Erdıs Péter, a mőfordító Vincze Ferenc, továbbá Fenyvesi Lajos, Szenti Tibor, Galyasi Miklós, dr. Szabó Lajos volt jelen a háziakon kívül. […] a napi politika legfrissebb szenzációja is szóba került: Johnson bejelentése, hogy lemond az elnöki jelölésrıl, valamint hajlandó felfüggeszteni a VDK bombázását. […] Erdıs Péter olyasféle híreket pengetett, hogy Dél-Vietnam és az USA hadereje közös offenzívára készül, azért emelik a létszámot. Két oldalról kiindulva akarják átfésülni s kifüstölni az egész terepet. Kifejtette azt is, hogy az Egyesült Államok nem vonulhat ki Dél-Vietnámból semmiféleképpen […] Azért nem teheti, mert abban a pillanatban a déli rész is teljesen kommunista hatás alá kerülne, a forradalmi erık elsöpörnék a polgári rezsimet. De nem hisz a kifüstölésben sem, ezt maga Johnson is érzi, s most menekül a felelısség elıl. „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1968. december) T.: […] találkozót tartottam „Joó János” fn. ügynökkel, aki feladatáról szóban az alábbiakban számolt be: Elmondotta, hogy lehetıségeihez mérten figyelemmel kisérte Moldvai Gyızı tanár és társai csoportját, azok irodalmi jellegü tevékenységét. Ennek megfelelıen részt vett az október elején általuk tartott nyilvános „Csillagpódium” nevü elıadáson, amit a hódmezıvásárhelyi Csillag presszóban rendeztek meg. A müsor este 7 órakor kezdıdött, s az alábbiak szerint folyt le: Moldvai gyızı […] bevezetıjében kifejtette, hogy […] Szeretnék megismertetni a közönséget a város ma élı hires embereivel, azok munkájával stb. […] A filmvetités után Erdıs Péter tanár festımüvész, színes diaképeket vetitett a Mártély-i müvésztelep környéki tájakról, a Tiszáról. […] Az elıadás közönsége vegyes volt. Döntı többsége pedagógus volt a megjelenteknek. […] A fiatalok aránya sem volt túl nagy. Ott voltak a városi pártbizottság és a müvelıdési osztály részérıl is. […] azok a müsor után is ott maradtak, s Moldvaiékkal értékelték az összességében komolytalannak és müvészietlennek minısülı müsort. Közben kissé beittak a tárgyaló felek és erısen nagyhangon vitatkoztak. A novemberi elıadást valószinüen a müsor müvészietlen volta miatt már nem is engedélyezték.
35
31. Célszemély: Meszlényi János „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1968. február) Ü.: Igen népes összejövetel, baráti találkozó zajlott le 19-én Moldvai Gyızı lakásán. Fejér Csaba, Vince Ferenc, a fiatal, most letelepedett szobrász Meszlényi János, Szabó állatorvos, az iró Bibó Lajos feleségestıl, továbbá Szenti Tibor vendégeskedett a házigazdáék szükös, eléggé szegényes albérleti szobájában, valamint jelen volt a Divat Kötöttárúgyár könyvtárának vezetıje, Hajdu Géza. A beszélgetés elsı szakaszában a vietnami háboruról esett szó. […] Szóba került az is, meddig tarthat el a háboru. Meszlényi, a többiek helyeslése mellett, azon nézetének adott hangot, hogy évtizedekig elhuzódhat a gerillákkal folyó küzdelem, hiszen lényegében az agyongépesitett amerikaiak emberben elenyészı kevés veszteséget szenvednek, az üzletembereknek pedig kész haszon a háboru elhuzódása. Tagadta viszont azt a hiedelmet, mintha Amerika és a Szovjetunió csak fegyverkipróbálásnak tartaná a dzsungelháborut. Amerika nem fegyverpróbának tekinti Délvietnamot, ellenben képtelen a fehérek számára leküzdhetetlenül nehéz terepen fölényt kicsikarni. […] Késıbb müvészeti kérdésekre terelıdött a beszélgetés. Visszatérı témaként a vásárhelyi festık munkásságának megitélése körül alakult ki vita. Meszlényi azt mondotta, hogy nagy müvészklikkekben lenézik a Pesten, a fıvárosi vásárhelyieket. Gunyolódnak rajtuk, konzervativoknak bélyegezik ıket, amiért megmaradnak a széles tömegek által is élvezhetı ember és tájábrázolás mellett, s nem hódolnak be a különbözı nyugati stilustörekvéseknek. Mesterének, Pátray Pálnak sem volt jó véleménye Vásárhelyrıl, mikor megtudta, hogy itt akar letelepedni. Viszont emlegette Bibó Lajost, akit igen jó irónak tart, s nem érti, annyi ideje miért nem jelentet meg munkákat. „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1969. január) T.: Elmondotta az ügynök továbbá azt, hogy az elmult alkalommal téves információt adott. Most sikerült tisztázni, hogy a Vincze Ferencéknél megtartott összejövetelen nem Moldvai Gyızınek támadt nézet eltérése Gallyassy Miklóssal, hanem Meszlényi János fiatal nemrégen letelepedett szobrásznak. A részletekre nem tud senki pontos felvilágositást adni, mert a veszekedés az udvari WC-ben történt. Galyassy elmondása szerint Meszlényi ıt lezsidózta. […] Bıvebbet azonban nem mondott a közte és Meszlényi között lezajlott vitáról, a nézeteltérés okáról. […] Azok a jelzések, melyeket korábban Fejér Csaba, valamint Meszlényi János személyét illetıen jelentett, kétségtelenül azt bizonyítják az általa emlitett értelmiségi csoportosuláson belıl ilyen nézetek vannak. 36
32. Célszemély: Almási Gyula Béla „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1964. május) T.: Feladatul kapta továbbá, hogy Hódmezıvásárhelyen élı fiatal mővészekkel kapcsolatban folytasson beszélgetéseket Almási Gyulával a Városi Tanács fıkönyvelıjével. […] Almási maga is festı és a népmüvészeti szövetségen belül vezetı szerepet tılt be. İ fogja össza a fiatal müvészeket, igy állandó kapcsolata van velük, jól ismeri ıket. Az ügynök és Almási között jó kapcsolat van, sokat beszélgetnek együtt népmüvészeti problémákról és egyes müvészek munkájáról, ezáltal lehetısége van arra, hogy a bennünket érdeklı személyekre több adatokat szerezzen be. „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1966. szeptember) T.: Jelentem, hogy 1966. szeptember.7.-én 14 órától 14.30 ig találkozót tartottam „Joó János” fn. ügynökkel Hódmezıvásárhelyen, nevezett hivatali helyiségében. […] A találkozó idejét azért röviditettem le, hogy minimálisra csökkentsem a dekonspiráció veszélyét. Az ügynök elmondta, hogy fokozatosan eleveniti fel régi kapcsolatait. Az elmult hetekben folytatott egy elég hosszu beszélgetést Almási Gyula Béla müvésztelep vezetıvel. A beszélgetés fı témája a hódmezıvásárhelyi képzımüvészeti élet helyzete volt. A nagyobbrész közömbös beszélgetés lényeges része az volt, hogy a hódmezıvásárhelyi és a budapesti müvészek illetve az általuk képviselt müvészeti felfogás között az ellentét egyre inkább nıl és ez a szakadás mélyül.[…] „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. április) T.: Egy alkalommal összetalálkozott Almási Gyula Bélával is a müvésztelep vezetıjével. Több lényegtelen téma közül emlitésre méltónak tartja azt az értékelést, amit Almási a vidék és a fıvárosi müvészek közötti ideológiai harcról mondott el. Példaként említette meg, hogy látszólag csendes felszin alatt élet-halál harc folyik. A vidéki müvészeket minden fórumon ahol csak lehet azzal a váddal illetik, hogy provincializmusba süllyednek a haladás kerékkötıi, mert nem képesek a modern korral haladni. Az igazság ezzel szemben az, hogy a fıvárosi moderneskedık a nyugati meglehetısen zavaros ideológiai irányzatok hatására a nonfigurativ irányzatok követıi. Nem müvészet az, amit csinálnak, csupán egy dekadens irányzat utánzása. A közelmultban épült fel a kollektiv müterem Vásárhelyen, ahol néhány müvész munkalehetıségét tudják javitani. Végsısoron nincs megoldva a müvészek helyzete, de lényegesen javult az eddigiekhez képest. Óriási harc és küzdelem árán tudták csak alérni, hogy erre pénzt kapjanak. Minden módot megragadtak a fıvárosiak arra, hogy akadályokat gördítsenek a vidék ilyen irányu fejlıdése elé. 37
33. Célszemély: Vincze Ferenc „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1966. november) Ü.: Felkerestem Gallyasi Miklóst, aki elmondotta, hogy véleménye szerint Vincze Ferenc és Fodor József, valamint egy Szenti nevü fiatal volt a legtehetségesebb az ı ifju baráti körébıl. Vincze müforditásai angolból, jó lirai készségre, atmoszféra teremtı erıre utalnak. Csak még müvelnie kell magát. […] Tájékozódásom után ismét találkozást kerestem Vinczével. Erre sor is került 14.-én este a Tiszavirág presszóban. […] Beszélgettünk korábban kiadott gépirásos, egypéldányos füzeteikrıl. Kifejtette, hogy a Tiszatáj teljesen egy szegedi klikk kezében van, amely legfeljebb az egyetemekrıl veszi utánpótlását. A táj irogató fiataljai nem jutnak szóhoz. Ezért, legalább az utókornak igyekezve megırozni értékcikket, irásaikat, állitották össze a füzeteket. De elkelne Vásárhelyen egy önálló szemle. Beszélgetésünk során abban állapodtunk meg, hogy 18.-án este meglátogat lakásomon, ahol tovább folytatjuk a megkezdett eszmecserét. Ez alkalomra, ha sikerül itthon fogni Szentit, ıt is elhozza, lehetıleg irásaival együtt. „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1968. június) Ü.: 1968. május 2-án este Moldvai Gy-nek kolozsvári költı vendégei voltak, május 7-ig bezárólag, Kányádi Sándor és Lászlóffy Aladár. […] A kollégiumi ebéd után a vendégek lefeküdtek szállásukon, ahová Moldvai felesége ment értük, hogy majd Mártélyra induljanak […] Mártélyra a kolozsváriakat kikisérte Moldvai szükebb baráti köre. Fejér Csaba, Fejérné, Moldvainé, Tóth Imre, Kárász József, Vincze Ferenc, Szenti Tibor. […] Május 4-én, szombaton – a költık határozott kivánságára Gyulára rándult át Kányádi és Lászlóffy, hogy az ottani román tanitási, nyelvü gimnázium tanáraival, diákjaival találkozzék. Vincze Ferenc vállalta kocsiján a vendégek elszállitását, de velük tartott Moldvai is. […] Hazatérve Vásárhelyre, Moldvai a tiszti klub éttermében ebédeltette meg vendégeit, majd Vincze Ferencékhez mentek, hogy a magyar-szovjet mérkızést megnézzék a televízióban. Nagy volt a társaság öröme a 2:0 arányu gyızelem folytán, de az összeverıdött társaság néhány tagja arra figyelmeztetett, hogy ezt most Budapesten megengedték, de Moszkvában már politikát visznek a dologba s megfigyelheti a társaság: a 2:0 ellenére a szovjetek jutnak tovább. Vincze, Fejér meg Moldvai lehurrogták Joó Józsefet, meg Kányádit, ki szintén hajlamos volt bevenni ezt a tésztát, majd azzal oszlottak szét, hogy este 9-kor az uj Endre Béla Alkotóházban a helyi festık elérhetı tagjaival rendeznek barátkozást, illetve munkahelyükön látogatják meg öket a kolozsvári költık. Igy is történt: […] 38
34. Célszemély: Vincze Ferenc „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1963. november) T.: Az ügynök feladatul kapta, hogy munkakörénél fogva végezzen felderitést Vincze Ferenc KÖJÁL dolgozó munkájára és magatartására vonatkozólag. Vincze a „Kép Irás” c. illegális folyóirat szerkesztıje, dr. Galyasi legbizalmasabb kapcsolata. […] „Bartók Béla” fn. ügynök jelentéseibıl (1965. június) T.: 1965.junius 9.-én Hódmezıvásárhelyen a rendırkapitányságra behivattuk és az ügyre vonatkozóan kikérdeztük az alábbi személyeket; Vincze Ferenc, Hódmezıvásárhely, Könyves u 25. szám alatti lakost, aki a hozzá intézett kérdésekre elmondotta, hogy a „Képirás” c. folyóiratot 1963. tavaszán az ı ötlete nyomán, ı saját maga készitette. A folyóirat szerkesztését ı végezte, a szerkesztésben rajta kívül mások csak annyiban vettek részt, hogy rendelkezésére bocsájtották egy-egy irásukat, vagy festményüket […]. A folyóiratnak két száma jelent meg. Az egyik szám 4. a másik 5 példányban. […]A folyóirat szerkesztésével kapcsolatban az volt a céljuk, hogy müveiket megjelentessék és egymásnak emlékül adják. Uj számot megjelentetni nem volt szándékuk, mivel az egyes számok elkészitése sok munkát igényelt […] Elmondotta, hogy dr Galyasi Miklós figyelmeztette, hogy ebbıl baj lehet. İ azonban nem tulajdonitott ennek jelentıséget, mivel egymás részére készitették és igy nem gondolt arra, hogy ennek valamilyen következménye lehet. Tudomása szerint Fodor Józsefen keresztül került egy példány a Tiszatájhoz, […] „Bartók Béla” fn. ügynök jelentéseibıl (1965. június) T.: […] A folyóirat ellenséges politikai jellegü cikkeket ugyan nem tartalmaz, de arra alkalmas, hogy az emberekben pesszimista hangulatot keltsen, és ezzel a szocializmusban vetett hitet megingassa. […] „Bartók Béla” fn. ügynök jelentéseibıl (1965. június) T.: Vincze Ferenc 1963-ban folyóiratot szerkesztett, […]
"Kép
Irás"
cimmel
illegális
A fenti cslakménye miatt 1965 junius 19-én a Csongrád megyei Rendörfıkapitányság Politikai Osztálya Rendırhatósági Figyelmeztetésben részesitette. „Bartók Béla” fn. ügynök jelentéseibıl (1966 február) T.: Nevezett személyrıl kırnyezettanulmányt kellett késziteni az alábbi szempontok szerint: Szociális származása, munkahelyei, lakóhelyén kifejtett tevékenysége: […]
családi
körülményei,
39
35. Célszemély: Kárász József „Juhász Lajos” fn. ügynök jelentéseibıl (1961. augusztus) Ü.: Julius 8. 12 óra. Hungária könyvtáros,iró, Hódmezıvásárhely.
espresso.
Kárász
József
[…] Irodalmi életünkrıl megjegyzi,hogy az az uj kritika irányzat, mely szigoruan birálja meg az eszmeileg elıremutató müveket is, sok tekintetben veszedelmes. Az ı regényét az Uj Irás legutóbbi számában egész egyszerüen″rossz regénynek″nyilvánitották. Lehet,hogy müvének vannak hibái, az is igaz,hogy cime/″Judit″/ megtévesztı, mert eltereli a figyelmet férfi fıhısének központi konfliktusáról, mely a mü tengelye – de egy ilyen summás, bántó ″elintézés″ rosszul esik az irónak és elriasztja az olvasót. Már pedig az olvasók igénylik a közérthetı, olvasmányos, mai témáju müveket. A kritika fölrója,hogy kifejezésmódja nem eléggé ″modern″. De utóvégre a vásárhelyi parasztoknak az ı problémáikról nem irhat ″formabontó″ módon. Emlitést tesz arról,hogy mint rendesen, most is megkeresi Budapesten Püski Sándorékat, és Szabó Pál, régi barátait. BM Tájékoztató Jelentések (1965. november) Vélemények politikai, irodalmi és mővészeti kérdésekrıl III/III.(65. okt. 28.) […] Irói-müvészi körökbıl szerzett értesülések, vélemények: 1965 október 8-9-re Hódmezıvásárhelyen egy irói találkozót szerveztek. A találkozó szervezését Biró József, a Hódmezıvásárhelyi Városi Tanács VB Müvelıdésügyi Osztályának vezetıje végezte, ugyanakkor a háttérbıl gyakorlatilag Kárász József iró, könyvtáros – a népies körökkel kapcsolatban álló személy – irányitotta. Az irói találkozó a 30 évvel elıtti hódmezıvásárhelyi szociográfus találkozó megismétlıdése lett volna, ugyanis Simándy Béla kezdeményezésére 1935-ben Hódmezıvásárhelyen találkoztak az akkori falukutatók. Az eredeti terv szerint Erdei Ferencet, Illyés Gyulát, Féja Gézát, Szabó Pált, Katonai Jenıt, Simándi Pált, Tersánszky Józsi Jenıt, Ortutay Gyulát, Sinka Istvánt, Csák Gyulát, Csóri Sándort, Gergely Mihályt, Tarr Ferencet, Galambos Lajost, Végh Antal, Váczi Mihályt és Kiss Ferencet akarták meghivni. Az Irószövetség részérıl Funk Miklós, bizonyos mértékig Diószeghy András végezte az elızetes szervezést. Az értekezletet kissé tulszervezték és azt a központ utasitására leállitották. Hódmezıvásárhelyen ez az intézkedés elkeseredést keltett.
40
36. Célszemély: Moldvay Gyızı „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. május) Ü.: Mővészekbıl álló baráti társaság van kialakulóban Moldvai Gyızı lakásán. Hetenként jönnek össze, mindig keddi napon, s az este 5 után kezdıdı barátkozás, eszmecsere sokszor 10-11 óráig eltart. Vannak állandó vendégek. A festık közül Fejér Csaba, Németh József, az írók közül Kárász József, Varsányi Péter, a mőfordító Vincze Ferenc. […] Többen feleségüket is elviszik a teával összekötött komázásra. Az eddigi vendégeskedések alkalmával jobbára mővészeti témákról folyt beszélgetés, de szóba került a labdarugó bajnokság éppen úgy, mint a moziban játszott ″Hanka asszony naplója″, amely erotikus jeleneteivel váltotta ki a férfiak érdeklıdését. „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1968. június) T.: […] Moldvaiéknál történı látogatásához felhasználhatja Galyasi Miklóst is. Pl. abban az idıben tegyen nála látogatást amikor feltételezi, hogy menni fog Moldvaiékhoz, s ne erıszakosan, de tegyen célzást arra, hogy ha nem zavarja a társaságot, ı is szivesen elmenne. Ez nem okozhat problémát, mert a Moldvaiéknál összejáró személyeket valamennyit ismeri, Moldvait pedig különösen jól. Kisérje élénk érdeklıséssel a pódium alakulását. […] Kivonatot készittetek Moldvai Gyızıre vonatkozó részbıl, s azt Molnár r. alezredesnek adom át. „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1968. szeptember) T.: A ″Csillagpódium″ mal kapcsolatban a következıkrıl számolt be.Moldvai Gyızı – ki a szervezést végzi – a nyári hónapokban nagyon sokat vesztett amugy is kétes népszerüségébıl. […] Szenti Tibor,Vincze Ferenc s Szabó Lajos sem lelkesednek már érte annyira mint korábban. […] ezektıl a személyektıl Moldvai több esetben vett fel kölcsönöket,s elfelejtette visszafizetni azt,vagy csak hosszas huza-vona után került arra sor. […] Ezeket a dolgait már sokallják,s nevezettek a ″Csillagpódium″ban sem kivánnak fellépni ill. szerepelni.Megjegyezte még az ügynök,hogy jelenlegi munkahelyérıl már több szülı elvitte gyerekét másik iskolába mikor megtudta,hogy Moldvai csoportjába osztották be ıket. „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1968. december) T.: Elmondotta,hogy lehetıségeihez mérten figyelemmel kisérte Moldvai Gyızı tanár és társai csoportját,azok irodalmi jellegü tevékenységét.Ennek megfelelıen részt vett az október elején általuk tartott nyilvános ″Csillagpódium″ nevü elıadáson, amit a Hódmezıvásárhelyi Csillag presszóban rendeztek meg. […]
41
37. Célszemély: Ferrári Violetta „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1964. december) Ü.: Ferrári Violetta 1956-ban disszidált. Legjobb tudomásom szerint ez a távozás a férj, Földiák János unszolására történt, aki Veszprémben az ellenforradalom egyik hangadója volt. […] Közbevetıleg el kell mondanom, hogy Ferrarinak különösen az elsı két esztendıben mikor nem beszélte még a német nyelvet, többször megfordult fejében a hazatérés gondolata. […] Jó két év mulva jelentkezett Münchenben az egyik szinháznál meghallgatásra. […] Szerzıdtették. Ettıl a naptól kezdve szépen bontakozott ki müveszi karrierje Nyugatnémetországban. Szerzıdtette az egyik legnagyobb nyugatnémet filmgyár is, s több filmet készitett vele. Gyakori vendége a különbözı német televizió studiókon kivől a bécsi televiziónak is. […] NyugatBerlinben vele a cimszerepben mutatták be az „Irma te édes” /Irma, la douce/ cimü musicalt, ami megint hatalmas siker volt. A berlini elıadás után több szinház ıt hivta meg erre a szerepre. Igy 1964 ıszén, tehát most novemberben Düsseldorfban játszotta az Irmát, ahol korábban a nálunk is nemrég bemutatott Bolond lány cimszerepét alakitotta. Ezt a Bolond lány elıadást egyébként látta Egri István, a Madách szinházbeli elıadás rendezıje is, s Ferrarit pesti vendégszereplésre hivta meg. […] Egri kijelentette egyébként, hogy Ferrari vendégjátékának ügye rendezve van, a pártközpont hozzájárult a dologhoz, s számitanak rá, amikor jönni tud. Ferrari ez üggyel kapcsolatban erıs dilemmában van. Szeretne hazalátogatni, járt is a dolog után. De olyan értesülést szerzett Bonnból, hogy hivatalos helyen ne vennék jónéven a magyarországi utat. Nem mondta ki kereken, hogy kegyvesztett lesz, de Ferrari fél, hogy a pesti vendégszereplés után hivatalos nyomásra a különbözı szinházak, televiziók, filmgyárak tartózkodó álláspontra helyezkednek szerepeltetését illetıen. Ennek az aggályának Egri elıtt is hangot adott, de mondta Moldvainak szintén több alkalommal. […] Ferrari nem egyszer tett összehasonlitást a hazai és nyugati müvészeti munka között. Két évvel ezelıtt irta anyjának, hogy torkig van a sok felszines, limonádé darabbal, ami elöntötte az egész német szinjátszást. És sokszor eszébe jutnak azok a szép feladatok, amelyeket Budapesten kellett megoldania. Viszont a müvészi fejlıdés szempontjából nem tartja szerencsésnek teljességgel a mi szinházi káderpolitikánkat. Azt mondotta: Magyarországon egy kezdı szinész mindent a feneke alá kap. Még el sem végezte a fıiskolát, amikor kinézik neki a szinházat ahol tehetséggel, vagy tehetség nélkül jobbnál jobb szerephez jut. Jó fizetése, megélhetése akkor is biztositva, ha kigyöntak belıle és minden harmadik hónapban eljátszik egy kétszavas szerepet. […] 42
38.Célszemély: dr. Szabó Lajos „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. november) Ü.: Kivánságodra a Moldvaiéknál tartott legutóbbi két baráti összejövetel néhány érdekesebb tapasztalatáról tájékoztatlak. […] Fı beszédtéma Moldvai könyvének leállitása volt. Eléggé felháborodott hangu kijelentések hangzottak el a megyei pártbizottság munkatársai /Szalontai József, Forgó Pál/ beavatkozásával kapcsolatban, s általános volt a vélemény, hogy a megyei müvelıdési osztály letiltása azért következett be, mert Moldvai Kohánról irott könyvében ıszintén megirta a Mester nélkülözéssel, mellızéssel, megaláztatásokkal teli évtizedének /1947_1958/ történetét is, ennek az idıszaknak az eseményei pedig ugyanannak a Szalontai Józsefnek a nevéhez tapadnak, aki akkor megyei népmüvelési vezetı volt, hüségesen kiszolgálta Rákosi_önkény embertelen kulturpolitikáját, közrejátszott Kohán György meggyötrésében. Nem véletlen, hogy most ı igyekszik ezt a konyvet megsemmisiteni, hiszen ezáltal szennyesét véli takargatni. […] Szabó Lajos dr. arra a tényre, hogy a legmagasabb állami szerv, jelen esetben a Müvelıdési Minisztérium Kiadói Fıigazgatóságának szabályos engedélyét megtorpedózta a megyei pártbizottság munkatársa, ezt mondotta: - Szimpla jellembeli fogyatékossággal állunk szemben: ezek a felkapaszkodott emberek – Szalonta, Siklós – most tobzódnak a hatalomban, és sajnos a társadalmi, hivatali felépitésünk ugy áll, hogy erre mód van, sıt védelmet is nyernek a hatalom mániákus megszállottjai. Ezeknek elég pártérdekre hivatkozniuk, s a legközönségesebb gonosztettükért felmentést nyernek. Ilyen eset jogállamban elı nem fordulhat . . . Szó esett e problémán kívül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról, illetve Lenin munkásságáról is. […] „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1968. február) Ü.: Igen népes összejövetel, baráti találkozó zajlott le 19_én Moldvai Gyızı lakásán. […] A beszélgetés elsı szakaszában a vietnami háboruról esett szó. […] Késöbb müvészeti kérdésekre terelıdött a beszélgetés. […] Szabó Lajos a Görögországból tizenöt éve ide menekült Makrisz Agamemnont hozta fel a következıkben, szidva azt a kulturpolitikai irányitást, amelyik hozsonnával fogadta Makriszt, mert a görög baloldal harcaiból menekült Párizsba, onnan meg hozzánk, itt, majmolva a francia fıvárosban látott marhaságokat, térdre kényszeritette az egész vezetést, két bérházat szerzett magának, s most ugy játsza ki magát, mint aki a magyar szobrászat megujulásának apostola, közben pedig egy ügyes szélhámos, aki orránál vezet mindenkit. Makrisz megitélésében egyetértettek Fejér és Meszlényi is. 43
39. Célszemély: Szenti Tibor „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1966. november) Ü.: Felkerestem Gallyasi Miklóst, aki elmondotta, hogy véleménye szerint Vincze Ferenc és Fodor József, valamint egy Szenti nevü fiatal volt a legtehetségesebb az ı ifju baráti körébıl. […] Szenti intellektuális beállitottságu költı, ebbe üt el Vinczétıl, de feltétlen tehetség, aki elıbb – utóbb ki fog törni. T.: […] Gallyasi Miklós volt muzeumigazgató jellemezte ügynökünk elıtt volt irodalmi és müvészeti csoportjának tagjait, azok tevékenységét. A jövıben ügynökünknek alkalma nyilik, hogy személyesen is megismerje az érintett személyeket, mivel azok felkeresik ıt. […] Fogadja vendégségbe lakásán Vincze Ferenc és Szenti nevezetü vásárhelyi lakos személyeket a, akik Gallyasi Miklós ny. muzeumigazgató által szervezett alkotó körhöz tartoztak. Folytasson velük ismerkedı beszélgetést. Tanulmányozza irodalmi vagy müvészeti érdeklıdésüket, ezzel kapcsolatos müveiket ismerje meg. Állapitsa meg céljaikat, pl. beállitottságukat, Gallyasi-ról alkotott nézeteiket. Beszélgetés során tisztázza, milyen stilus irányzat követıi és milyen milyen külföldi v. belföldi kapcsolatokkal rendelkeznek. „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1968. február) Ü.: A beszélgetés elsı szakaszában a vietnami háboruról esett szó. A vita meginditója Szenti Tibor volt, aki kifejtette, hogy véleménye szerint az amerikaiak ugy elhuzták már ezt a háborut, s oly kevés sikert értek el gyakorlatilag, hogy képtelenek óriási presztizs – veszteség nélkül kilábolni belıle. Arra pedig nem igen van reményük, hogy gyızelemmel fejezzék be a háburút. Az igénytelen, szinte harcban születı vietnámiak feltétlen urai a dzsungelnek, s haláltmegvetı bátorsággal harcolnak, tökéletesen alkalmazkodva a terephez. T.: Ügynökünk jelentése a hódmezıvásárhelyi irók és müvészek baráti összejövetelén elhangzott véleményekrıl és pol. nézetekrıl készült. Megállapitható az adatok alapján, hogy a vietnámi háboru kérdésében különbözı nézetek alakultak ki a szükebb baráti körben, valamennyi megnyilatkozás ellenséges érzületrıl tanuskodik. Többen az USA tevékenységének helyeslése mellett nyilvánultak meg, a vietnámi háborut az USA érdekének megfelelıen jogosnak itélik meg. /Komm. befolyás visszaszoritása./ Az irodalomról és müvészetrıl alkotott vélemények pozitivnak értékelhetık. Általában elitélik a tulzott modernkedı, a müvészetet nélkülözı stilus irányzatokat. […]
44
40. Célszemély: Dömötör János „Kútvölgyi” fn. ügynök jelentéseibıl (1961. április) Ü.: Dr. Dömötör Jánost diák kora óta ismerem. Szülei nagybérlık voltak, de […] ı csak a tanulásnak élt, más nem érdekelte. Igen komoly tehetség, irodalom, müvészet és zenemüvészet terén egyaránt. Már idák korában a tudásszomj vérévé vált és a megélhetés csak mellékes dolog nála, csak tanulni, tanulni és tanulni. […] Politikával sohasem hallottam foglalkozni. İ nem volt soha politikus, ı tudós volt s jelenleg is a tudománynak él. 1956ban is, amikor visszahivták a Városi Tanácshoz titkárnak, ı meggyızıdésbıl utasitotta vissza biztosan, mert az vezérelte, hogy ott a munka annyira leköti, hogy ne tud foglalkozni sem zenével, sem irodalommal s ez egyenlı lesz számára az eleven halállal. Igen komoly, igen tehetséges ember, aki sohasem bocsájtkozott szélsıségekbe, az az ember, akire mindig és minden esetben lehet számitani a reábizott területen. 1956 elıtti beosztása sem politikai meggyızıdése alapján tette tanácstitkárrá, hanem a tudása és a szolgálati ideje miatt tudása miatt s megélhetése is került, de fıképpen kényszeritette, […] Baráti köre ugyszolván családjának él.
nincs.
Csak
a
tudománynak
és
T.: A jelentés abból a célból keletkezett, hogy dr. Dömötört ismét foglalkoztatni kivánjuk a hálózatunkban, mivel személyét korábban kizárták. A jelentés ellenırzés céljából készült, mivel ügynökünk igen jó baráti kapcsolatban áll nevezettel. Dömötörre ujabb feladatot nem kapott ügynökünk. A jelentést felhasználjuk Dömötör anyagához. „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. november) […] Fı beszédtéma Moldvai könyvének leállítása volt. […] Megjegyzem még, hogy Pogány Ö. Gábor mellett két helyi viszonyokkal ismerıs lektorral /dr. Dömötör János, Szelesi Zoltán/ is átnézette a megye a kéziratot. […] október 10-én a megyei tanács munkatársa, Balogh László fıelıadó megjelent a nyomdában és lefoglalta a könyv kéziratát, […] leállitatta a további munkát, […] Dömötör János országgyőlési képviselı kétszer is próbált az ügyben Siklós Jánossal beszélni Szegeden, hogy visszautasitsa a durva inzultust, mely lényegében ıt és Pogányt, valamint a harmadik lektort is érte munkájuk leminısitésével, az utólagos betiltással.
45
41. Célszemély: Gyertyás Sándor „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. június) Ü.: GYERTYÁS SÁNDOR, hódmezıvásárhelyi születésü, 43 éves, 1957-ig Hódmezıvásárhelyen lakott. Gyertyás, mint a majolikagyár munkástanácsának elnöke, 1956 ıszén vezetı szerepet játszott a helyi eseményekben, s egyik irányítója volt a munkástanácsok lapjának, a Nemzeti Ujságnak. Itt ismerkedett meg Moldvai Gyızıvel, aki a lapnál dolgozott. Ez az ismerettség barátsággá alakult, igy történt meg, hogy Moldvai, ki bár nem tudott Gyertyás bécsi tartózkodásáról, cimérıl, - Gyertyás ugyanis 1957 ıszén nyugatra szökött – mostani, 1967. május 25-junius 5-i ausztriai utja során kapcsolatba került Gyertyással. Moldvai a Bécsbe megjelenı Magyar Hiradó májusi számában fedezte fel –Gyertyás cimét, ki régiségkereskedését, restaurátor mühelyét reklámozta. Mint tudomásomra jutott, Moldvai május 29-én üzletében […] jött össze elıször az akkor még eléggé bizalmatlan Gyertyással, […]. Az elsı órák ismerısök utáni tudakozódással teltek el, majd Moldvai a Bécsbe emigrált volt budapesti iró, Nemzeti Szinház igazgató /közvetlen a nyilas hatalomátvétel elıtt/: Kovách Aladár felıl érdeklıdött, akinek üzenetet és könyvet vitt a Hódmezıvásárhelyen élı Kárász József irótól. Az érdeklıdés nyomán Gyertyás közölte, hogy ismeri maga is, felesége pedig még inkább Kováchot. De az keveset van Bécsben. Gyertyás megadta Kovách telefonszámát, valamint azt is mondotta, hogy Kováchnál lakik a fiatal Varga Mátyás, a Kossuth-dijas operaházi diszlettervezı, a szegedi szabadtéri diszletezését is irányitó kiváló szcenikus fia. […] Moldvai a megadott telefonon hivta Kováchot, de Varga vette fel, közölve, hogy a lakástulajdonos külföldön tartózkodik, semmit sem tud róla. Miután Moldvai közölte, hogy üzenetet, könyvet hozott Kovách részére Magyarországról – délután randevura jöttek össze a Gyertyás-féle üzletben. T.: "Szabó Gáspár" fn. ügynök turistaként utazott ki Ausztriába […]. Kiutazása elıtt terv alapján kioktatásba lett részesitve, valamint konkrét feladattal is megbiztuk. Feladatot 3 célszemélyre kapott. Igy Ferrári Violetta film szinésznıre […]. Kováts Aladár bécsi lakosra, aki mint disszidens magyar tevékenykedik. Végül pedig a pécsi balett együttes vendég szereplésére Bécsbe kiutazó személyek közül Hajós Péter személyére, aki az együttes titkáraként tevékenykedik. Ügynökünk a kapott feladata alapján járt el Ferrári Violetta hazatérési szándékának tanulmányozása során. Helyesen tanulmányozta Hajós Péter kinti viselkedését is. Kováts Aladár célszeméllyel kapcsolatos feladatát viszont nem tudta érdemben megoldani, mivel a személy NSZK-ban tartózkodott abban az idıben. 46
42. Célszemély: Oláh Kálmán „Kútvölgyi” fn. ügynök jelentéseibıl (1963. március) Ü.: Oláh Kálmán Tökölön tılti büntetését, irodán van, jó helyen, mondotta Füstös Zoltán. […] Füstös mondása szerint az itéletért Tóth Aladár tanut "kárhoztatják", aki "pimasz módon" ellene vallott. […] „Joó” fn. ügynök jelentéseibıl (1963. március) T.: Keresse fel Oláh Kálmán édesanyát lakásán […] és az általános beszélgetésen tul térjen ki fiukra – Oláh Kálmánra – hogy mi annak az oka hogy ismét visszatért a börtönbe és általában az esetet kinek róják fel, kik azok akik Kálmánt ugymondván jelenlegi helyére juttaták. „Joó” fn. ügynök jelentéseibıl (1963. március) T.: Az ügynök jelentése operativ értékkel nem bir, azonban "Tornyai" fn. ügynök ellenırzésére felhasználható. "Tornyai" fn. ügynök ugyanis ugy állitja be a kérdést, hogy Oláh Kálmán és szülei ıt vádolják azért, hogy fiát börtönbe juttatta. Errıl beszélt neki Füstös Zoltán is és ezmiatt a korábbi kapcsolat közöttük megszakadt, veleszemben bizalmatlanok. […] Az ügynök jelentésében Oláh Kálmán Hmvásárhelyi lakos, volt elitélt személyel foglalkozik. Velekapcsolatban a feladatát végrehajtotta. Ugyanis az volt a cél, hogy Oláh Kálmánt kikérdezzük arravonatkozóan, hogy esetleg kik azok a személyek akikre gyanakszik, hogy ellene konkrét tanuvallomást, vagy konkrét feljelentést tettek. […]"Tornyai" fn. ügynök személye egyik jelentésben sem merült fel, igy csak arralehet következtetni, hogy az ügynök esetleg ezzel a módszerrel akarja magát kivonni a munka aloló […] A jelentés különösebb intézkedést nem igényel, szóban "Tornyai" fn. ügynököt tartó op.tisztet tályékoztatom, hogy az ügynök Oláh Kálmán elıtt dekonspirálódva nincs. „Joó” fn. ügynök jelentéseibıl (1964. január) T.: A jelentés annyiban értékes, hogy m egtudjuk belıle, hogy Füstös Zoltán és Oláh Kálmán kapcsolatot tartanak egymással, sıt Füstös eljár Olákhoz TV-t nézni. […] „Joó” fn. ügynök jelentéseibıl (1964. január) T.: Ügynök feladatul kapta, hogy látogassa meg […] Füstös Zoltán kv. Személyt, mivel olyan értesüléseink vannak, hogy […]jár hozzá Oláh Kálmán izgatásért elitélt személy. […] Látogatás célja Füstös és Oláh közötti kapcsolat jellegének a tisztázása, Oláhval való kapcsolat felujitása. Annak tisztázása, hogy Füstös és Oláh részérıl politikai aktivitás tényleges fennáll-e.
47
43. Célszemély: Bíró Illés „Kútvölgyi” fn. ügynök jelentéseibıl (1962. június) Ü.: 1962. május 18-án este 7.30 óra körül lementem dr. Jakab Jenıékhez. […] Feketézés közben Biró mesélte, hogy kint járt a Szovjetunióban – felesége Lotton nyert külfıldi utazást, átadta neki, mert ı nem ment ki-. Elmondotta, hogy Leningrádban amikor a pincértıl kért dupla-feketét, a pincér meglepıdött és kb. félóra mulva hozott két deci tejet és mellé egy kb. 2 literes köcsögben valami fekete levet, amit nem lehetett tudni, hogy micsoda. Egy más városban ott volt a remek NDK-beli presszógép, de "kibelezve" és átalakitva halsütésre. – Ezt a nivó alacsony mivoltára mesélte el. […] T.: Az ügynök jelentése operativ szempontból értékes és "Bartók" fn. ügynök utján ellenırzöttnek tekintendı. A két találkozó közötti idıben az ügynöknek telefonon keresztül adtam feladatul, hogy a jelzett idıben jelenjen meg dr. Jakab Jenıék lakásán, mivel adataink voltak arra vonatkozóan, hogy a fenti idıpontban dr. Jakabék lakásán összejövetel lesz, melyen részt fog venni dr. Galyasi Miklós volt muzeum-igazgató kv. egyén is. […] „Bartók Béla” fn. ügynök jelentéseibıl (1963. július) Ü.: Kb. 3.hete vasárnap meglátogattam dr. Galyasi Miklóst lakásán. Megérkezésemkor nálla találtam Vincze Ferencet, aki egy kritikai tanulmányt olvasott éppen Galyasinak, Szalai Ferenc tárlatáról. […] Én megkérdeztem, hogy hová irja ezt a cikket. Zavartan hallgatott, Galyasi kisegitette, hogy "Illésnek megmondhatod!" Erre mindketten kezdték magyarázni, hogy van nekik egy házi folyoiratuk, nem rendszeresen jelenik meg, abban irja ezt a cikket. A lap cime; "KÉP-IRÁS." Irodalmi, képzımüvészeti, filozófiai, költészet, stb. témákkal foglalkozik "politikamentesen". […] „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1968. szeptember) T.: Vasárnap mult egy hete Galyassy Miklóssal felkeresték Biró Illés vágóhidi technikust a lakásán akinek Amerikából látogatóba hazaérkezett az anyja.Biróné 1956-ban ment ki Amerikába, […] A beszélgetés során Biróné elmondta,hogy ott kultiráltabban a lakásviszonyok,magasabb a kereset az életszinvonal stb. […] „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1969. február) T.: […] Biró határozottan a kommunista társadalom magasabbrendüsége mellett foglalt állást,azonban érvekkel nem tudott elıjönni.Nem tudta állitását értelmesen megmagyarázni.Itt tudta meg,hogy Biró a nyár folyamán szeretne kiutazni az USA-ba anyjához. Ugy nyilatkozott, nem tudja megadják e neki az utlevelet. […] Biró tagja a fotó szakkörnek,s ez kapcsolja össze Galyassyval, mert ı is ott szeret tevékenykedni. 48
44.Célszemély: dr. Borbáth Árpád „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. junius) T.: Jelentem,hogy 1967.junius.21.-én 14.15 – 15.30 ig találkozót tartottam "Joó János" fn. ügynökkel a "Rózsa" fn. találkozási lakásban. A találkozó során zavaró körülményt nem észleltünk. Az ügynök szóban adta meg jelentését,s az alábbiakról számolt be: Az izraeli – arab konfliktus ismerısei körében az utóbbi napokban több alkalommal beszédtéma volt.Figyelemmel kisérte a megnyilatkozásokat,azonban komolyabb ellenséges véleményt nem észlelt. […] Felkereste lakásán Borbáth Árpádot az Sztk ügyvezetı igazgató fıorvosát is,aki még akkor betegszabadságon volt,gépkocsi balesetébıl kifolyóan.Elég gyakori vendégei Borbáth nak Fodor József,Fejér Csaba festımüvészek Gulyás Sándor tannár – állitólag volt ÁVH-s -. A társaság nem foglalkozott a közelkeleti eseményekkel.Borbáth és Gulyás párttagok. […] Elmondotta az ügynök,hogy 16 óta ismét dolgozik Borbáth és igy neki nem kell a salyátja mellett az igazgatói teendıket is ellátni, s mostmár több ideje lesz arra,hogy számunkra is tudjon eredményt felmutatni. […] Ismét figyelmébe ajánlottam a TITT rendezvényeket, ahol számunkra érdekes személyek is részt vesznek és ellenséges tendenciát mutató megjegyzések is elhangzanak. […] „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1969. március) T.: Jelentem, hogy 1969. március 13-án 18 h-kor találkozót tartottam ″Joó János″ fn. ügynökkel Szegeden a Bubos Étteremben. Ezt követıen az ügynököt gépkocsival Hódmezıvásárhelyre vittem, s a nagyállomás melletti sötét mellékutcában tettem ki. Zavaró körülményt nem észleltünk. […] érdeklıdtem az iránt, hogy a korábban megbeszéltek értelmében milyen észrevételei vannak értelmiségi vonatkozásban. Tapasztalhatók-e csoportosulások, tömörülések. E témával kapcsolatban elmondotta, hogy Borbáth SzTK-fıorvos környezetében van kialakulóban egy értelmiségi csoportosulás, melyben vannak müvészek is. Bıvebbet még nem tud errıl a társaságról, azonban lehetısége nyilik rá, hogy megismerkedjen velük, mert Borbáthal ı is jó kapcsolatban áll. Továbbra is állandó feladatát képezi a Bibó Lajos féle csoport ellenırzése, a megadott szempontok és magatartási vonal figyelemben tartásával. Megbeszéltem vele, hogy a lehetıségeihez mérten ellenırizze a Moldvai féle uj csoportosulást és a Borbáth környezetében található értelmiségi csoportot. Elsısorban azt elemezve, hogy a három tömörülés személyi összetétele milyen, kapcsolódnak e egymáshoz, s milyen jellegüek a csoportosulások, mi tartja ıket össze, mi a céljuk. 49
45. Célszemély: Oskovics Pál „Kútvölgyi” fn. ügynök jelentéseibıl (1962. január) T.: […] A másik feladatát képezte Oskovics Pál kalapos üzletébe, illetve mühelyébe történı belátogatás abból a célból, hogy megállapitsa, hogy kik fordulnak ott meg és összetalálkozzon Füstös Zoltánnal. […] Az ügynök jelentette továbbá, hogy OskovicsPálnak van egy Oskovics Ferenc nevö testvére, aki a felszabadulás elıtt nyilas vezetı volt. […] Ez a személy is bejár Oskovics Pál kalapos mühelyébe és az ügynök valószinünek tartja, hogy Füstös Zoltán festımüvész, aki annakidején szintén nyilas vezér volt, itt találkozik Oskovics Ferenccel.Az ügynök jelentése operativ szempontból rendkivül értékes. „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1962. november) T.: Mivel a beszélgetés során kiderült, hogy Oskovics Pál Hódmezıvásárhelyi lakost ı is ismeri – ahova Füstös rendszeresen jár- feladatul kapta, hogy mint kalapos mestert keresse fel […] „Joó János” fn. ügynök jelentéseibıl (1962. november) T.: A korábbi megbeszélés szerint keresse fel Oskovics Pál kalapos mestert ı is azon célból, hogy vigyen neki valamilyen jelentéktelen sapkát tisztittatni. Ezzel az indokkal késıbb többször is felkersheti és a vele folytatott általános, vagy éppen politikai jellegü beszélgetés során igyekezzen megállapitani, hogy kik szoktak oda járni, milyen célból és milyen idıközönként. A felkeresését lehetıleg hétfıi napon eszközölje- amikor tudomásunk szerint Füstös és társai ott szoktak lenni. Ezzel ellenırizni tudjuk "Kutvılgyi" fn. ügynök jelentéseit és amennyiben Füstös valójában ott tartozkodik, az ott tanusitott magatartását is. „Kútvölgyi” fn. ügynök jelentéseibıl (1963. január) T.: […] Oskovics mühelyét felhasználják látszólag arra a célra, hogy ott a sporteseményeket megbeszéljék, ez mellett azonban kiértékelik a hét politikai eseményeit is. Mint már több jelentés is errıl számol be, rendszeres vendég ilyen tekintetben Rácz Ferenc volt ellenforradalmár is. Ujabban Petrik Ferenc is jelen volt, akik mindannyian hozzászóltak az eseményekhez. Természetesen nem a reális valóságnak megfelelıen, hanem elferditve, ellenséges hangnemben. […] Oskovics Pál üzletébe a jövıben is látogasson el, illetve menjen át, mivel az üzlet is ugyan abban az épületben van, ahol az ügynök munkahelye. A hétfıi napok kivételével igyekezzék megállapitani, hogy egyéb napokon Füstös és társai ott tartózkodnak-e nálla, akkor milyen célból keresik fel és általában mi a beszélgetés tárgya. […] 50
46. Célszemély: Moldvay Gyızı „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. november) Ü.: Kivánságodra a Moldvaiéknál tartott legutóbbi két baráti összejövetel néhány érdekesebb tapasztalatáról tájékoztatlak. Nov. 13-án a háziakon kívül három festı / Fejér, Fodor, Lelkes/ volt jelen feleségestıl, majd Galyasi Miklós, Pákozdy Miklós, Fenyvesi Lajos, dr. Szabó Lajos, Pinkóczy Gusztáv és Tóth müszerész fordult meg a kis szobában. Fı beszédtéma Moldvai könyvének leállitása volt. Eléggé felháborodott hangu kijelentések hangzottak el a megyei pártbizottság munkatársai /Szalontai József, Forgó Pál/ beavatkozásával kapcsolatban, s általános volt a vélemény, hogy a megyei müvelıdési osztály letiltása azért következett be, mert Moldvai Kohánról irott könyvében ıszintén megirta a Mester nélkülözéssel, mellızéssel, megaláztatásokkal teli évtizedének /1947-1958/ történetét is, ennek az idıszaknak az eseményei pedig ugyanannak a Szalontai Józsefnek a nevéhez tapadnak, aki akkor megyei népmüvelési vezetı volt, hüségesen kiszolgálta a Rákosi-önkény embertelen kulturpolitikáját, közrejátszott Kohán György meggyötrésében. Nem véletlen, hogy most ı igyekszik ezt a konyvet megsemmisiteni, hiszen ezáltal szennyesét véli takargatni. De mi is történt tulajdonképpen? Moldvai könyvét Gyula város akarta kiadni, erre vonatkozólag a gyulai tanács még szeptemberben is kérte Moldvaitól a kéziratot /hivatalos levél!/. Csongrád megye tanácsa, mikor kitudódott Gyula szándéka, rögtön akcióba lépett, Biró József városi müv. osztály vezetın keresztül felszólitva Moldvait, hogy Gyulával ne tárgyaljon, hanem létesitsen kapcsolatot Döme Mihály megyei osztályvezetıvel. Ez meg is történt. Eredményeként 1967 májusában Döme irásban arról értesitette Moldvait, hogy a Nemzeti Galéria fıigazgatóját kéri fel lektornak, s amennyiben az kiadásra javasolja, a könyvet megjelentetik, mert ı maga is hasznosnak tartja. Idı közben Döme Mihály nyugdijba ment. […] A nyomda megkezdte a könyv munkálatait […] amikor október 10én a megyei tanács munkatársa, Balogh László fıelıadó megjelent a nyomdában és lefoglalta a könyv kéziratát, az engedélyt, a megrendelıt, s mindezt magához véve leállitatta a további munkát, - anélkül, hogy a megyei vezetık közül valaki is beszélt volna Moldvaival a könyv kiadásának visszavonásáról, a könyv problémáiról, ilyenféle szándékulról. […] Természetesen pillanatok alatt elterjedt a hir a városban, kulturális berkekben különösen. A nyomdászok a megjelenı Moldvait már azzal a kérdéssel fogadták, hogy: "Na, nem vittek el az éjjel a rendırök?" A legkülönbözıbb találgatások indultak meg, […] 51
47. Célszemély: Ferrari Violetta „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. május) Feladatom volt továbbá, hogy Moldvai Gyızıvel beszélgessek unokahuga, Ferrari Violetta helyzetérıl. […] Ferrarinak változatlanul szép müvészi sikerei vannak, de emberileg nagyon nehéz helyzetben él. […] Violetta anyja érdeklıdött Moldvaitól, milyen kilátások elé nézhetne Violetta, ha hazajönne? Mert mostmár ı is látja, hogy a leánya hiába keres szépen, igazán jól csak itthon élhetne. A rendırségen is kérdezték már tıle, miért nem hozza haza a leányát? Kérdeztem, hoznám, de hogyan, s mit csináljak a férjével? Azt mondta a rendırtiszt; Azt hagyja kint, az nekünk nem kell! De hogyan? Most ez a kérdés. Moldvai elmondta neki, hogy korábban beszélt Major Tamással, aki azt mondotta, hogy ha kimegy Münchenbe Ferrarihoz, ı ad egy levelet, amelyben garanciát vállal azért, hogy itthon a Nemzetiben állás várja és senki nem fogja zaklatni. Moldvai beszélt ez ügyben ez év januárjában, illetve márciusban Aczél György müv. miniszterhelyettessel is. Aczél sem tudott mást mondani: jöjjön haza, itthon van a helye, semmi bántódása nem lesz. Ferrari édesanyja mindezek után azt mondotta, hogy most már – bár fordulhat a helyzet, s akkor elıveszik esetleg a leányát! – ı is szivesen látná itthon a leányát, noha korábban ellene volt. […] Moldvai megigérte, hogy megint beszél Majorral, valamint a minisztérium szinházi fıosztályának vezetıjével, s Aczéllal is. Ha ezek biztatnák, ı, mivel lapmegbizásból megint külföldre készül, hajlandó lesz Major, valamint Biró Gyula magánlevelével Ferrarit felkeresni, s vele négyszemközt megvitatni a dolgot. Rövidesen tájékozódni fog ez ügyben, s majd hirrel lesz. Ferrari anyjának láthatólag jól esett a gondoskodás, s reméli, hogy leánya haza is jön. T.: Ferrari Violetta szinmüvésznı jelenleg NSZK-ban él. […] foglalkozik azzal a gondolattal, hogy haza szeretne térni ujból Magyarországra édesanyjához. Törekvését megfelelı ráhatással, elhatározássá lehetne érlelni és ez pol. vonatkozásban igen jelentıs epizódot képezne. Ferrari Violetta ügyében keletkezett adatókról kivonatot terjesztek fel a III/III. Csfség-hez további intézkedés végett. […] „Szabó Gáspár” fn. ügynök jelentéseibıl (1967. május) Ü.: Április 17-én Vaszy Viktor szegedi színígazgató is felkereste Moldvait a lakásán Ferrari Violetta ügyében. Közölte vele, hogy Aczél Györggyel tisztázódott a hazajövetel kérdése. Augusztus 1-tıl jó gázsival biztosított Ferrari hélye, s már a jövı évi mősortervet ırá építik, ezért nagyon fontos, hogy mielıbb biztos választ kapjanak Ferraritól. Fontos lenne, hogy Moldvai találkozzon vele Bécsben, ahová már az ı garancialevelét viheti magával, s átadhatja Ferrarinak 52
48. Célszemély: Grósz Józsefné „Bartók Béla” fn. ügynök jelentéseibıl (1963. július) Ü.: F.hó 12-én pénteken délután elmentem Galyasi Miklóshoz elkérni a fénykép száritót. Nem volt otthon, a felesége szerint Terkanénihez ment. Kinálta, hogy vigyem el. Mondtam, hogy kérés nélkül nem tehetem, igy elmentem én is Terkanénihez. Galyasin kívül ott volt még Vincze Ferenc is. İ tartotta az elıadást a Pesten tett utjáról. Megnézte a magángyüjtık kiállitását. Azt értékelte, kritizálta. Errıl beszélgettünk, amikor beállitott Csohán festı. A további beszélgetés során Vincze elıszedte folyóiratunk elkészült elsı és befejezés elıtt álló második számát is. Csohán és én olvasgattunk belıle. […] A további beszélgetés során Csohány elmondta, hogy Benjámint a legnagyobb ma élı költınek tartja. […] Galyasi kijejtette, hogy Benjamin egyáltalán nem nagy költı. Vitába keveredett Csohánnal de Csohán frappánsan érvelve legyızte Galyasit. A beszélgetés során más irókról és költıkrıl is gyakran esett szó, de azokat vagy egyáltalán nem, vagy csak távoli hirbıl ismerem. […] „Bartók Béla” fn. ügynök jelentéseibıl (1964. július) Ü.: F. hó 20-án hétfın Grosznénál összejött a szokott társaság. Ott voltak: Galyasi Miklós, a barátom, Fodor, Vincze, Fejér Csaba a feleségével. Koffán a feleségével. […] Általában egész idı alatt közömbös témák voltak napirenden, ki mit csinál, hól volt,stb. […] „Bartók Béla” fn. ügynök jelentéseibıl (1964. október) Ü.: Barátom meséli, hogy özv. Grósznénál a mult héten a szokásos hétfıi összejövetel elmaradt a TIT elıadás miatt. Barátom csütörtökön elment Grósznéhoz, ahol meglepetésére összejött a szokott társaság. A beszédtéma Hruscsov elvtárs leváltása volt. Volt, aki még a személyes biztonságát is veszélyeztetve látta. Ezzel kapcsolatban Vincze Feri elmondta, hogy titokban ma már semi sem lehet, hiszen a miniatürizálás csodás dolgokat produkál. Példaként elmondta, hogy a rendırség még Vásárhelyen is használ olyan lehalgató berendezést, aminek az adója zsebben v van, a mikrofon egy inggomb formáju, antenna a nadrágban van. Az utván 50.m. körzetben egy autóban van a vevıállomás hangszóróval és magnetofonnal összekötve. Ahogyan elmondta, ez teljesen veszélytelen. Mindezt barátomnak elmondta. Barátom véleményét mint müszaki emberét kérdezte errıl. Barátom kijelentette, hogy technikai vonatkozásban neki már nem tudnak olyat mondani, amit ne hinne el, mióta a hold tulsó oldalát lefényképezték, és ezt a föld felé levetitették. […] Vinczének a lehallgatással kapcsolatos tájékoztatójára a társaság nem igen reagált, a téma hamar elkanyarodott másra, de ebben barátomnak is része volt.
53
49. Tartótiszt: dr. Czene Mihály 1924. július 14-én született Nagykamaráson, szülei szegényparasztok voltak, 1948 után téesztagok. Hat elemit végzett, 1936-tól kubikosként, gazdasági cselédként dolgozott. Önként jelentkezett a „demokratikus hadseregbe”, ahová 1945 márciusában vonult be, júniusban le is szerelték. 1945 decemberétıl „karszalagos” rendır lett. 1946-ban hathetes „tájékoztató tanfolyamon” vett részt Makón, majd 1947–48-ban nyolc hónapos rendırképesítı tanfolyamon vett részt Szegeden, 1948-ban pedig Budapesten két hónapos folyamrendészeti tanfolyamon. Az ÁVH Dzerzsinszkij Tiszti Iskolájában 13 hónapot tanult, majd az ÁVH Baranya megyei osztályára, 1950-ben az ÁVH Somogy megyei osztályára helyezték. Az 1956-os forradalom „felszámolásában” Csongrád megyében „részt vett”. 1956 decemberétıl 1957. január végéig ideiglenesen a politikai vizsgálati osztályra helyezték, majd visszakerült a korábbi osztályára. 1959 márciusában helyezték át innen a megyei RFK politikai nyomozó osztályának állományába, az V. alosztály értelmiségi csoportjában lett beosztva. 1980-tól a III/1. alosztály vezetıje, 1985-tıl a III/I. csoport vezetıje, 1988 novemberétıl kiemelt bőnügyi értékelı tisztté nevezték ki. Egy évvel késıbb, 1989 30-i hatállyal vonult nyugállományba (korkedvezménnyel). Rendfokozatai 1950-tıl áv. százados, 1953-tól áv. ırnagy, 1957-tıl r. ırnagy, 1959-tıl r. alezredes, 1969-tıl r. ezredes. Pártmunkája 1949-ben lett a DISZ, 1956 májusában az MDP tagja, az MSZMP-be 1957. május 1-vel lépett be. 1980-tól0 párt alapszervezeti titkár, 1985-tıl a megyei rendırfıkapitányság pártbizottságának tagja, 1988 novemberétıl a titkára (társadalmi munkában). Iskolái 1946-ban rendırként s 1961 között a Marxista-Leninista Esti Egyetemen tanult. 1968-ban a JATE ÁJTK-on jogi diplomát szerzett. Kitüntetései 1957-ben Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem; 1965-ben Kiváló Szolgálatért Érdemrend; 1971-ben a Vörös Csillag Érdemrend ezüst, 1980-ban arany fokozat. Jó munkájáért ötször kapott pénzjutalmat, kétszer fıkapitányi dicséretben részesült, a 10, 15, 20, 25 30 és 35 éves szolgálatáért Szolgálati Érdemérmet adtak neki. Egyszer kapta meg A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst és kétszer az arany fokozatát. Kétszer (1972-ben és 1982-ben) minisztériumi dicséretben részesült (ez 5000 ill. 6000 ft-tal járt), 1985-ben, az 50. születésnapján 5000 ft. vezetıi jutalomban részesült. „Pártunkhoz hő, ami nála jelenleg is, de különösen az ellenforradalmi események alatt mutatkozott meg. Az ellenforradalom kezdeti idıszakában a tüntetések, csoportosulások feloszlatásában vett aktívan részt, majd november 4.-vel az ellenforradalmárok, sztrájkokra uszítók összeszedésében, a nemzetırség tagjainak leszerelésében és azok felszámolásában minden vonakodás nélkül határozottan vett részt. 1957. január 28.-ig a fıkapitányság politikai osztályán dolgozott eredményesen. Több röpcédulaszóró, sztrájkra uszító és fegyverrejtegetı személy ellen járt el.” (1958.) 54
50. Tartótiszt: dr. Földvári László 1944. október 27-én született Kunszentmiklóson. Anyja alkalmi munkás, apja pedig üzemi munkás, büntetett elıéletőek voltak. İt gyermekkorától a nagyszülei részesítették, „megfelelı marxista nevelésben”. 1963-ban érettségizett szülıvárosa gimnáziumában, majd 1967-ben a JATE BTK-n magyar–történelem szakos diplomát szerzett. 1967. július 1-vel nevezték ki, és került a Csongrád megyei Rendırfıkapitányság állományába, a „kulturális védelem” területén operatív beosztott lett. 1973-tól kiemelt kiemelt fıoperatív tiszt, megbízott „vonalvezetı”. 1979-ben kinevezték a III/II. osztály vezetıjévé, 1983-ban a fıkapitány állambiztonsági helyettesévé. 1987-tıl a BM III/III. Csoportfınökségének fınök-helyettese, 1988-tól a fınöke lett. Tagja volt a Csongrád megyei tanácsnak is. 1990. január 31-i hatállyal helyezték – kérelmére – nyugállományba. A középiskolában, valamint késıbb, az egyetemen KISZ-alapszervezeti titkár volt, az MSZMP-be 1966-ban lépett be. 1979-ig párt-alapszervezeti titkár, majd az MSZMP Csongrád megyei Rendırfıkapitánysági Bizottságának a tagja lett. Iskolái 1968-ban a JATE BTK-n „kisdoktorit” szerzett. 1970-ben 2 hónapos operatív tanfolyamon vett részt, 1977-ben elvégezte az MSZMP KB Politikai Fıiskoláját, majd 1982ben a fıiskola 2 hónapos vezetı-továbbképzı tanfolyam állambiztonsági szakát. Ezt követıen a Rendırtiszti Fıiskolán meghívott elıadóként vezetéselméletet is oktatott. Angol és alapfokú orosz nyelvvizsgával rendelkezett. Rendfokozatai 1967: r. alhadnagy, 1969: r. hadnagy, 1973: fıhadnagy, 1977: r. százados, 1983: r. alezredes, 1988: r. ezredes. Kitüntetései 1971-ben A Haza Szolgálatáért érdemérem ezüst fokozata; 1976-ban Közbiztonsági Érdemérem. A 15 és 20, éves évfordulók alkalmával Szolgálati Érdemérem; 1986-ban Kiváló Szolgálatért Érdemrend. Jó munkájáért több alkalommal rendırfıkapitányi, egyszer államtitkári, négyszer pedig belügyminiszteri dicséretben és pénzjutalomban részesült. "Vezetıi munkáját mindenkor az érvényben lévı miniszteri utasítások, parancsok, párthatározatok szellemében végzi. Úgy helyettesével, mint a beosztottakkal következetesen, rendszeresen, a párt káderpolitikai elveinek megfelelıen foglalkozik. A beosztott operatív tiszteknek – a rendszeres referáltatások útján – érdemi segítséget nyújt a feladatok végrehajtásához. […] Földvári elvtárs a BM III/II. Csoportfınökség szakterületi vezetıivel, a szomszéd megyék osztályvezetıivel, a határırség, a szovjet és magyar katonai alakulatok elhárító tisztjeivel rendszeres elvtársi munkakapcsolatot tart, együttmőködésük eredményes." (1983.)
55
51. Tartótiszt: Kiss Sándor 1927. május 5-én született Nagymágocson, szegényparaszti családban. Apja az ’56-os forradalom leverése után félévig karhatalmista volt, majd a megyei munkásırséghez került. Elemi iskoláinak elvégzése után, a világháború alatt gazdasági munkás volt, 1946-tól géplakatosnak tanult, 1949-ben önként jelentkezett rendıri szolgálatra. Egy három hónapos „gyorstalpaló” elvégzését követıen helyezték az ÁVH szentgotthárdi határrendészeti kapitányságára. 1949 végén saját kérésére leszerelték, 1953-ig Hódmezıvásárhelyen az állami gazdaságban, majd a Mérleggyárban dolgozott. 1953 decemberében ismét visszament az ÁVH-hoz, a vásárhelyi kirendeltségen operatív munkatársa lett. 1956. november 2-án a forradalmárok ırizetbe vették, de a szovjetek bevonulása után kiszabadult. Decemberben jelentkezett a megyei karhatalomnál, négy hónapig a felderítı csoportnál, Szentesen volt beosztásban, majd a vásárhelyi rendırkapitányság politikai kirendeltségére helyezték. 1959tıl a Csongrád megyei RFK Politikai Nyomozó Osztály VII. alosztályán, 1962-tıl az V. alosztályán lett operatív beosztott. A III/III-1-es alosztályra 1963-ban nevezték ki, mint fıoperatív beosztottat, 1978-tól ugyanott kiemelt fıoperatív beosztott lett. 1971-ben a „társadalomra veszélyes elemeket” ellenırzı csoporttól a „rendkívüli események vonalára” került át. Szolgálati viszonya 1979-ben szőnt meg, a nyugállományba vonulásával. Rendfokozatai 1953-tól áv. törzsırmester, 1954-tıl áv. alhadnagy, 1956-tól áv. hadnagy, 1959-tıl r. fıhadnagy, 1963-tól r. százados, 1968-tól r. ırnagy Kitüntetései: 1957-ben kiérdemelte a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet, 1960-ban megkapta a Közbiztonsági érem arany fokozatát, 1967-ben A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst, 1977ben pedig az arany fokozatát, 1970-ben pedig Árvízvédelemért érmet. 10, 20 és 25 éves munkája alkalmával megkapta a Szolgálati Érdemérmet. Háromszor kapott rendırfıkapitányi dicséretet és több alkalommal pénzjutalmat. Pártmunkája 1952-ben lépett be az MDP-be hamarosan megválasztották a Mérleggyár alapszervezeti titkárának. 1956-ban tagja lett az MSZMP-nek is, 1958-ban pártcsoportbizalmi, késıbb a pártalapszervezet vezetıségi tagja volt. Pártmunkájáért 1975-ben szovjetunióbeli jutalomutazásban részesült és 4000 ft-ot kapott. Iskolái 1946–49 között géplakatosnak tanult, a rendırségnél 1949-ben háromhetes karhatalmista tanfolyamot, majd 1953-ban egy kéthetes ÁVH-s tanfolyamot végzett. 1958-ban elkezdett tanulni a Dzerzsinszkij Tiszti Iskolán, amit betegsége miatt nem fejezett be. 1961-ben három hónapos pártiskolát végzett, 1965-ben levelezın leérettségizett a Bethlen Gimnáziumban. 1966-ban egy évig „marxista-leninista” középiskolában, 1967–68-ban a Rendırtiszti Akadémia levelezı tagozatán tanult. „Elhárítási területen önállóan dolgozik, nagy személyi ismeretséggel rendelkezik, jelentıs hivatalos és társadalmi kapcsolata van, melyet az operatív munkában helyesen használ fel. […] Hálózati tervét teljesíti, ha objektív okok miatt lemaradása van, azt minden esetben pótolja. Az általa foglalkoztatott hálózati személyekkel szemben emberséges magatartást tanúsít, ugyanakkor megköveteli a hálózati fegyelmet. A hálózati személyeket konkrét, célszerő feladatokkal látja el…” (1969.) 56
52. Tartótiszt: dr. Magyar József 1930. szeptember 21-én született Nagymágocson. Anyja uradalmi cseléd, apja gépész volt. Az általános iskoláit Árpádhalmon végezte, majd a szentesi Horváth Mihály Gimnázium tanulója lett. Érettségi után a moszkvai Közgazdaságtudományi Egyetemen szeretett volna továbbtanulni, de ez a terve meghiúsult, a szegedi egyetem jogtudományi karát pedig anyagi okok miatt hagyta ott. 1952 szeptemberében a Felgyıi Gépállomáshoz helyezték „politikai helyettesnek”, onnan „emelték ki” az ÁVH-hoz. A forradalom alatt, október 30-án ı is elhagyta a szolgálati helyét és haza ment a családjához, Orosházára. 1957 januárjában került a szegedi városi rendırkapitányság bőnügyi osztályára került operatív beosztottnak, áprilisban visszahelyezték a politikai osztályra. 1957 szeptemberében leszerelték és a Szegedi Postaigazgatósághoz helyezték el, 1959 januárjában került vissza a Csongrád Megyei Rfk. Politikai Nyomozó Osztály V. alosztályára („egyházi vonalra”), operatív beosztásba. 1969-tıl fıoperatív tisztnek nevezték ki a III/I-es alosztályra, 1980-tól ugyanott alosztályvezetı lett. (A tisztség betöltéséhez a megfelelı képesítései nem voltak meg. Hiányzott a rendırtiszti fıiskolai diplomája és nyugati nyelv-ismeret.) 1985-ben elérte ugyan a szolgálati korhatárt, de fınökei kérésére továbbra is a hivatásos állományba maradt, csak 1988-ban vonult nyugállományba. Rendfokozatai 1952-tıl áv. ırmester, 1960-tól r. fıhadnagy, 1964-tıl r. százados, 1969-tıl r. ırnagy, 1980-tól r. alezredes Pártmunkája 1946.-tól NÉKOSZ-tag volt és belépett be a MADISZ-ba, majd az EPOSZ-ba, 1948-ban DISZ-, 1950-ben pedig MDP-tag lett. 1953-ban 3 hónapos pártiskolán tanult. 1956-ban belépett az MSZMP-be. 1968–70 között alapszervezeti vezetıségi tag volt, majd beválasztották az MSZMP Csongrád Megyei BM Szervek Bizottságába, 1975-tıl tagja lett a VB-nek. Iskolái 1951-ben érettségizett a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban, 1960–65 között levelezın tanult a JATE ÁJTK-án, majd jogi diplomát szerzett. Kitüntetései 1957-ben Munkás-Paraszt Hatalomért Szolgálati Érdemérem; 1968-ban A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany, 1977-ben ezüst fokozatát (utóbbival pénzjutalom járt), 1970ben pedig Árvízvédelemért érmet. A 10, 15, 20, 25 éves évfordulók alkalmával megkapta a Szolgálati Érdemérmet. Jó munkájáért 9 alkalommal kapott pénzjutalmat, egyszer minisztériumi, 1975-ben szovjetunióbeli jutalomutazásban részesült. „…munkáját nem eléggé önállóan végzi, a hálózati személyekkel – különösen azokkal, akik a lazaságra hajlamosak – nem kielégítıen, harcosan foglalkozik. […] …szakmai munkája még mindig nem elég alapos, és elemzı. Magyar elvtárs munkájára nem mindig a megfelelı harcosság jellemzı, ezenkívül nem fordít kellı gondot szakmai tudásának elméleti továbbképzésére. […] Annak ellenére, hogy értelmes és sokoldalúan képzett, mégis gyakran elıfordul, hogy fogalmazványai nem eléggé kielégítık és több esetben minden alaposabb átgondoltság nélkül készíti el jelentéseit.” (1964.) 57
53. Tartótiszt: Molnár István 1928. május 21-én született Hódmezıvásárhelyen. Apja törpebirtokos volt, anyja cseléd, aki a ’30-as évek elején elhagyta a férjét majd 1947-ig „vadházasságban” élt egy másik férfival. Érettségije után egy évvel, 1948 nyarán Hódmezıvásárhelyen kinevezték adóügyi segédtisztnek. Innen került az MDP javaslatára 1950-ben a szegedi ÁVH-hoz nyomozónak. A Csongrád megyei fıosztály létrehozása után a „belsı reakció” elleni elhárító osztályon dolgozott elıbb, mint beosztott majd, mint osztályvezetı. Az 1956-os forradalom kitörésekor Budapesten tanult, október 30-ig a minisztérium védelmében vett részt, majd „a kritikus körülmények miatt” Szegedre indult, de az algyıi hídnál a forradalmárok elfogták és a vásárhelyi helyırség fogdájába, másnap pedig a szegedi Csillagba került. November 5-én a karhatalmistákhoz csatlakozott és a szovjetekkel együtt objektum-ırzésben és „ellenforradalmi elemek” lefegyverzésében vett részt. 1956 végén a Heves megyei rendırkapitányságra, Egerbe helyezték, ahol az I. alosztály („belsı reakció elhárítása”) vezetıjének nevezték ki. Négy hónappal késıbb – kérelmére – visszahelyezték Szegedre, a Csongrád megyei Rfk.-ra, ahol az V. alosztály vezetıje, 1957-tıl az „értelmiségi vonal” csoportvezetıje lett. 1963-tól a politikai nyomozó osztály élére nevezték ki, 1973-tól a megyei rendırfıkapitány állambiztonsági helyettese lett. 1983-ban vonult nyugállományba. Rendfokozatai 1950-tıl áv. törzsırmester, 1951-tıl áv. alhadnagy, 1953-tól áv. hadnagy, 1954-tıl áv. fıhadnagy, 1957-tıl r. százados, 1962-tıl r. ırnagy, 1968-tól r. alezredes, 1978-tól r. ezredes. Pártmunkája 1947-ben belépett az MKP-ba, majd a kerületi alapszervezet vezetıségi tagja lett, hamarosan kéthetes pártiskolán vett részt. 1948 nyarán tagja lett az MDP-nek, 1956 végén az MSZMP-nek, hosszabb ideig tagja volt a pártalapszervezetnek, 1972-tıl az MSZMP Csongrád megyei BM szervek bizottságának. Iskolái 1947-ben Szegeden kereskedelmi iskolai érettségit tett. 1953–54-ben öt hónapos pártiskolát végzett. 1956. január 1.-vel két éves vezetı-továbbképzı iskolába vezényelték, tanulmányait a forradalom miatt félbe kellett szakítania. 1961-ben elvégezte a Marxista-Leninista Esti Egyetemet, 1970-ben a JATE BTK-n történelem szakos diplomát szerzett, majd 1976-ban két hónapos vezetı-továbbképzı tanfolyamot végzett. Kitüntetései 1955-ben Szolgálati Érdemérem; 1957-ben: Munkás-Paraszt Hatalomért Szolgálati Érdemérem; 1961-ben: a Közbiztonsági érem ezüst fokozata; 1966-ban: A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata; 1970: Árvízvédelemért érem. A 15, 20, 25 és 30 éves évfordulók alkalmával megkapta a Szolgálati Érdemérmet, majd 1980-ban a Kiváló Szolgálatért Érdemrendet. Többször kapott minisztériumi dicséretet és pénzjutalmat, 1977-ben lengyelországi jutalomutazásban részesült, majd 1978-ban – az 50. születésnapján – aranyórával jutalmazta a minisztérium. "Mint állambiztonsági helyettes, beosztásában jól hasznosítja a korábbi alacsonyabb vezetıi munkában szerzett tapasztalatokat. […] Az állambiztonsági munka szervezése során szem elıtt tartja az össz-belügyi munka érdekeit. […] Rendszeresen tart állambiztonsági propaganda elıadásokat a KISZ iskolán, intézményekben, s ezzel is erısíti az állampolgárokkal való kapcsolatot. […] A párt és állami szervek vezetıivel jó munkakapcsolata van. […]" (1976.) 58
54. Tartótiszt: dr. Molnár József 1935. május 29-én született Makón, apja kiskereskedı volt. 1953-ban érettségizett a helybeli közgazdasági gimnáziumban. Az érettségi után két hónappal, augusztustól került rendırségi állományba, a megyei rendırfıkapitányság bőnügyi osztályán lett nyomozó ırmester. Mivel 1955-ben kitőnı minısítéssel végezte el a rendırtisztképzı iskolát, elıléptették alhadnagynak, és a megyei közrendvédelmi osztályán dolgozott tovább. 1956 nyarán nyomozónak minısítették, és áthelyezték a szegedi városi és járási kapitányságra. A forradalom napjaiban, is itt dolgozott, bántódása nem esett. 1956 decemberétıl 1957. január végéig ideiglenesen a politikai vizsgálati osztályra helyezték, majd visszakerült a korábbi osztályára. 1959 márciusában helyezték át innen a megyei RFK politikai nyomozó osztályának állományába, az V. alosztály értelmiségi csoportjában lett beosztva. 1980-tól a III/1. alosztály vezetıje, 1985-tıl a III/I. csoport vezetıje, 1988 novemberétıl kiemelt bőnügyi értékelı tisztté nevezték ki. Egy évvel késıbb, 1989. november 30-i hatállyal vonult nyugállományba (korkedvezménnyel). Rendfokozatai 1953 októberétıl ırmester, 1955 októberétıl alhadnagy, 1957 októberétıl hadnagy, 1960 októberétıl fıhadnagy, 1964 novemberétıl százados, 1969 novemberétıl ırnagy, 1980 márciusától alezredes. Pártmunkája 1949-ben lett a DISZ, 1956 májusában az MDP tagja, az MSZMP-be 1957. május 1-vel lépett be. 1980-tól pártalapszervezeti titkár, 1985-tıl a megyei rendırfıkapitányság pártbizottságának tagja, 1988 novemberétıl a titkára (társadalmi munkában). Iskolái 1954–55-ben másfél éves rendırtiszti fıiskolát végzett, majd 1959 és 1961 között a Marxista-Leninista Esti Egyetemen tanult. 1968-ban a JATE ÁJTK-on jogi diplomát szerzett. Kitüntetései 1954: Dunai Árvízvédelmi Emlékérem; 1970-ben Árvízvédelmi Emlékérem; 1958-ben a Közbiztonsági Érem ezüst, 1980-ban arany fokozata. Jó munkájáért ötször kapott pénzjutalmat, kétszer fıkapitányi dicséretben részesült, a 10, 15, 20, 25 30 és 35 éves szolgálatáért Szolgálati Érdemérmet adtak neki. Egyszer kapta meg A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst és kétszer az arany fokozatát. Kétszer (1972-ben és 1982-ben) minisztériumi dicséretben részesült (ez 5000 ill. 6000 ft-tal járt), 1985-ben, az 50. születésnapján 5000 ft. vezetıi jutalomban részesült. „Pártunkhoz hő, ami nála jelenleg is, de különösen az ellenforradalmi események alatt mutatkozott meg. Az a tüntetések, ellenforradalom kezdeti idıszakában csoportosulások feloszlatásában vett aktívan részt, majd november 4.-vel az ellenforradalmárok, sztrájkokra uszítók összeszedésében, a nemzetırség tagjainak leszerelésében és azok felszámolásában minden vonakodás nélkül határozottan vett részt. 1957. január 28.-ig a fıkapitányság politikai osztályán dolgozott eredményesen. Több röpcédulaszóró, sztrájkra uszító és fegyverrejtegetı személy ellen járt el.” (1958.)
59
55. Tartótiszt: Nagy Béla 1927. március 17-én született Edelényben. Az öt testvére közül az egyik öccse 1956-ban „disszidált”, egyik másik ellenben 1955-ig politikai tiszt volt a néphadseregben, 1956-ban pedig karhatalmistaként ténykedett. Egyik bátyja 1948-tól az ÁVH-n, illetve 1956 és 1958 között a kádári politikai rendırségen dolgozott. A hat elemi elvégzése után gazdasági cseléd lett, 1942-tıl 1946-ig az Edelényi Kıszénbányáknál volt csillés, majd segédvájár. 1950-ben az Albert-telepi szénbányánktól emelték ki. Június 10-tıl az ÁVH Gyır-Sopron megyei osztályán lett nyomozó, egy évvel késıbb már alosztályvezetıvé nevezték ki. 1952 végétıl a Zala megyei fıosztályon nyert alosztályvezetı-helyettesi beosztást. Zalaegerszegrıl saját kérésére 1956 nyarán áthelyezték a szülıföldjére, Borsod megyébe, ugyanolyan funkcióba. A miskolci forradalmi események idején otthon lapult, november 1-én letartóztatták, csak a szovjet bevonuláskor, 5-én szabadult a börtönbıl. Tagja lett a karhatalomnak – csoportja lett késıbb az újjáalakított rendırség politikai osztályának a magja. 1957 szeptemberében a mezıgazdasági alosztályhoz helyezték át, de ott nem váltotta be a hozzá főzött reményeket. Egy évvel késıbb áthelyezték a Csongrád megyei Rfk. Politikai Osztály IX. alosztályára, alosztályvezetınek. 1964-tıl az „Fdossziés személyek vonalán” dolgozott. 1967-tıl 1971-ig csoportvezetı volt, utána kiemelt fıelıadó lett, a nyugdíjba vonulásáig. A szolgálati viszonya 1978-ben szőnt meg. Rendfokozatai 1959-tıl r. százados, 1964-tıl r. ırnagy, 1970-tıl r. alezredes. Pártmunkája 1945. január elsı napjaiban lépett be az MKP-ba, volt rendezıgárdista és rendezıgárda vezetı, késıbb az edelényi községi pártszervezet titkára. 1950-tıl a gyıri ÁVH pártalapszervezet tagja volt, egy ideig párttitkári tisztséget is betöltötte. 1956-ban belépett az MSZMP-be, a munkahelyi pártalapszervezetben mindig igen aktív volt. Iskolái 1947-ben kéthetes, majd 1950-ben kéthónapos pártiskolát végzett. 1957–58-ban befejezte az általános iskola 7. és 8. osztályait. 1951-ben Budapesten 3 hónapig tanult az ÁVH Dzerzsinszkij Tiszti Iskoláján, késıbb 10 hónapos „speciális tanfolyamot” végzett. 1961-63ban a Rendırtiszti Akadémia nappali tagozatán tanult, ezt követıen 1964 és 1967 között elvégezte a Marxista-Leninista Esti Egyetemet. Kitüntetései 1957-ben Munkás-Paraszt Hatalomért Szolgálati Érdemérem; megkapta a Közbiztonsági érem ezüst és arany fokozatait, valamint A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát; 1970-ben Árvízvédelemért érem. A 10, 15, 20, 25 éves évfordulók alkalmával megkapta a Szolgálati Érdemérmet. Többször részesült minisztériumi dicséretben és pénzjutalomban, 1970-ben szovjetunióbeli jutalomutazáson vett részt. Egy ízben kapott írásbeli feddést, „munkafegyelem lazítás” miatt. "A marxizmus elvi kérdéseivel részletesebben az Akadémián kezdett el foglalkozni. A filozófia és a politikai gazdaságtan egyes kategóriáinak megértése és fıleg azok alkalmazása sok nehézséget okozott számára. […] …általános mőveltsége nem eléggé megalapozott […], a magyar nyelvtan jelentett számára különös nehézséget. E téren, de fıleg az olvasottság terén sok pótolnivalója van" (1976) 60
56. Tartótiszt: Szőcs Mihály 1927. január 28-án született Hódmezıvásárhelyen, szülei paraszti származásúak. A négy elemi után három polgári iskolát végzett, majd péknek tanult, a végzése után péksegédként dolgozott. 1947-ben társaival megalakította a sütıipari szövetkezetet. 1948-ban hívták be katonának, ott elvégzett egy féléves „géhás” tiszthelyettes-iskolát és 1949 augusztusától hivatásos ırmesterré léptették elı, majd a Kossuth Akadémia állományába került, pénztáros. 1951-ben kérésére Hódmezıvásárhelyre helyezték a lövészezredhez, szakaszparancsnoki beosztásban. 1953 decemberében szerelt le és átkerült a BM kötelékébe. A szegedi ÁVH-kirendeltségre helyezték, ahol fıoperatív nyomozó lett. 1954-ben kéthetes belügyi operatív tanfolyamot végzett. A forradalom napjaiban, október 31én ıt is letartóztatták és a Csillag börtönbe zárták, ahonnan csak a szovjet bevonulás után, november 5-én szabadult. „Kiszabadulása után a szovjet elvtársakkal több akcióban vett részt.” Egy rövid pécsi kitérı után 1957-tıl a hódmezıvásárhelyi kapitányság politikai osztályára helyezték. Onnan 1958-ban áthelyezték a makói politikai kirendeltség élére, a rendırségi átszervezést követıen 1960-tól ismét a megyei RFK politikai nyomozó osztályára helyezték. Onnan 1962 októberében a kalocsai páncélos ezredhez helyezték fıoperatív beosztásban, az áthelyezés miatt azonban a családi kapcsolata tönkrement. Feltehetıen részben emiatt kérte a leszerelését, áthelyezték a polgári életbe. Rendfokozatai 1956-tól áv. hadnagy, 1960-tól r. fıhadnagy Pártmunkája 1945-tıl szakszervezeti tag, 1946-ban az SZDP-be lépett be, a „pártegyesülés” után azonban nem tudott átlépni az MDP-be, mert már katona volt, az állampártnak csak 1953-tól lett tagja. 1956-ban ı is belépett az MSZMP-be. 1960-ban öt hónapos pártiskolát végzett. Kitüntetései 1957-ben Munkás-Paraszt Hatalomért Szolgálati Érdemérem; 1963-ban megkapta a 10 éves Szolgálati Érdemérmet. Pénzjutalomban a jó munkájáért háromszor részesítették, de 1964-ben írásos megrovást kapott szolgálati mulasztás miatt. „A konspirációs szabályokat súlyosan megsértve egy hálózati személlyel gépeltetett operatív anyagot. Szőcs elvtársat vezetıi hanyag munkája és fegyelmezetlen magatartása miatt többször figyelmeztették, felelısségre vonták, és megfenyítették, azonban nevezett ennek ellenére sem változtatott magatartásán. […] Szőcs fhdgy. Jellembeli fogyatékossága, képzettsége és munkájával szemben tanúsított hanyag magatartása alapján alkalmatlanná vált a belügyi szolgálatra. Javasoljuk leszerelését a polgári életbe történı áthelyezéssel.” (1964.)
61
