TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE
Kötelező Öngondoskodás Figyelő – Heti Válasz Konferencia 2010. november 24. Vízkeleti Sándor
I. A háztartások megtakarításai nőni kezdtek… Háztartások nettó finanszírozási képessége (a GDP %-ában)
12,0
az adott negyedév adata
10,0
szezonálisan kiigazított adat
8,0 6,0 4,0 2,0
2010. I.
III.
2009. I.
III.
2008. I.
III.
2007. I.
III.
2006. I.
III.
2005. I.
III.
2004. I.
III.
2003. I.
III.
2002. I.
III.
III.
2001. I.
-2,0
2000. I.
0,0
-4,0
2008 elejére gyakorlatilag lenullázódott a lakosság megtakarítói pozíciója A válság után fordulat következett, napjainkra igen magas szintre ugrott fel a finanszírozási képessége 2
2
… de az eszközök és források szétválasztása más képet mutat Háztartások pénzügyi eszközei és kötelezettségei (4 negyedév görgetett tranzakciói, Mrd HUF) 2 500 Pénzügyi eszközök (+)
2 000
Kötelezettségek (-) 1 500
Nettó finanszírozási képesség
1 000 500
2010Q1
2009Q1
2008Q1
2007Q1
2006Q1
2005Q1
2004Q1
2003Q1
2002Q1
2001Q1
2000Q1
1999Q1
1998Q1
1997Q1
1996Q1
1995Q1
1994Q1
1993Q1
1992Q1
1991Q1
-500
1990Q1
0
-1 000 -1 500 -2 000
A pénzügyi eszközök gyarapodásában az ezredfordulót követően (2008-ig) a lakossági hitelezés felfutásának meghatározó szerepe volt A válság idején a háztartások megtakarítói pozíciójának javulása a hitelezési korlátok hirtelen bekeményedésének volt köszönhető, ami egyúttal lefékezte a pénzügyi eszközök gyarapodását
3
3
II. Európai összehasonlítás – háztartások pénzügyi eszközei
Magyarország
Euró-övezet
Egyéb eszközök; 5,6%
Biztosítástechnikai tartalékok; 26,3%
Egyéb eszközök; 3,1%
Készpénz, bankbetét; 44,0%
Befektetési jegyek; 10,1%
Részvények; 7,1%
Nem részvény értékpapír; 6,8%
Biztosítástechnikai tartalékok; 29,8%
Készpénz, bankbetét; 36,1%
Befektetési jegyek; 7,0% Részvények; 15,6%
Nem részvény értékpapír; 8,4%
A biztosítástechnikai tartalékok szintje nálunk jóval alacsonyabb (főként a szerényebb nyugdíjpénztári megtakarítás-állomány miatt) A „részvények, részesedések” súlya nálunk elsősorban a családi (kényszer) vállalkozások miatt magas
4
4
III. A háztartások pénzügyi eszközei Háztartások pénzügyi eszközei (GDP-arányos állományok)
100%
Egyéb követelések 80%
Nyugdíjpénztári díjtartalékok Biztosítási díjtartalékok
60%
Befektetési jegyek Üzletrészek
40% Részvények Nem részvény értékpapírok
20%
Készpénz és betétek
2009Q4
2008Q4
2007Q4
2006Q4
2005Q4
2004Q4
2003Q4
2002Q4
2001Q4
2000Q4
1999Q4
1998Q4
1997Q4
1996Q4
1995Q4
1994Q4
1993Q4
1992Q4
1991Q4
1990Q4
1989Q4
0%
2009. végi adatok
5
5
Következtetések
A lakossági megtakarítások gyorsan fognak növekedni a következő években, mert:
A válság megbüntette a tartalékok nélküli fogyasztókat, globális jelenség, hogy a lakosság
óvatossá vált, A rendelkezésre álló fogyasztási és jelzáloghitelek beszűkültek, kénytelenek vagyunk előtakarékoskodni, A magánpénztárak esetleges megszűnésével űr keletkezik, az állami nyugdíj jövőbeni mértékével kapcsolatos bizonytalanság nem szűnt meg, a középosztály elkölthető jövedelme növekszik.
Felértékelődnek a rendelkezésre álló rövid és hosszú távú megtakarítási formák, illetve élénkülni fog az ezeken elhelyezhető eszközök iránti kereslet:
Erős lesz a bankrendszer betétgyűjtési kényszere, a finanszírozási források szűkülésével, Nyugdíjbiztosítási termékek széles kínálatával jönnek elő a biztosítók, TBSZ, NYESZ számlák és az ezeken elhelyezhető betétek és befektetési alapok (ha a
6
számlákhoz kapcsolódó kedvezmények megmaradnak), Önkéntes nyugdíjpénztárak (ha megmaradnak a kedvezmények).
6
IV. A TBSZ, a NYESZ és az önkéntes nyugdíjpénztárak
a TBSZ
a NYESZ
az önkéntes nyugdíjpénztár
öt évre szól
nyugdíjba vonulásig
nyugdíjba vonulásig, de a hozam 10 év után, a tőke 20 év után adómentesen kivehető
kamat- és árfolyamnyereségadó mentesség öt év után, de nincs adójóváírás
kamat- és árfolyam nyereségadó mentesség nyugdíjba vonuláskor, az egyéni befizetések jelenleg 30 %-a, jövőre 20 %-a adójóváírásként a számlára kerül
kamat- és árfolyamnyereségadó mentesség, az egyéni befizetések jelenleg 30 %-a, jövőre 20 %-a adójóváírásként a pénztárba kerül
mintegy 50 000 darab számla
mintegy 75 ezer darab számla
több mint 1,3 millió tag
7
7
V. A Tartós Befektetési Számla (TBSZ) Tartós befektetési számla jellemzői
minimális kezdőtőke: 25 000 Ft;
kizárólag a számla nyitásának évében helyezhető el a megtakarítani kívánt összeg a számlán („felhalmozási” időszak);
egy naptári év - egy szolgáltató - egy-egy betéti, illetve értékpapír számla (számlák között átjárhatóság nincs), viszont több szolgáltatónál is lehet számlát nyitni;
3-5 éves lekötési időszak esetén adókedvezményt, illetve adómentességet biztosít;
keretjellegű szerződés: széles körű befektetési termékek tartására nyújt lehetőséget, befektetések összetétele változtatható;
forint alapú eszközök lehetnek a befektetési termékek;
a számla örökölhető. Részkivét lehetősége 10%-os adó
Gyűjtőév
0. év
8
1. év
2. év
20%-os adó
3. év
4. év
Adómentesség
5. év
6. év
10%-os adó 8
VI. A NYESZ - a 4. pillér
A 2005. évi CLVI. tv. keltette életre Célja:
A nyugdíjcélú megtakarítások ösztönzése
Az öngondoskodás erősítése
A hazai tőkepiac fejlesztése
A másik három pillérrel szemben itt a megtakarító maga dönti el, hogy a nyugdíjcélú megtakarítását milyen kockázatú, milyen várható hozamú eszközökbe helyezi el. Számlanyitáskor 5 ezer Ft befizetése szükséges, a további befizetések gyakorisága és összege nincs megkötve.
9
9
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!
10
10