Tartalomjegyzék Ssz. Téma Oldal

Tartalomjegyzék Ssz. 1 1.1 1.2 1.3 2. 3. 4. 5.

Téma Bevezető Az intézmény bemutatása A minőségirányítási program jogszabályi háttere A minőségirányítási rendszer működtetésében eddig elért eredmények Az intézmény működésének hosszútávra szóló elvei, minőségpolitikája Az intézmény minőségcéljai A fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolat A pedagógiai és a minőségcélok megvalósítást szolgáló elvek, elképzelések, eszközök 5.1 Alapelvek 5.2 A minőségirányítási rendszer kiépítése, a bevezetéshez szükséges szervezeti és adminisztrációs rend kialakítása. A minőségirányítás szervezete 5.4 A működés folyamatos javítása és fejlesztése 5.5 A működés szabályozása 6. Vezetési feladatok 6.1 Jogszerű (törvényes) feladatorientált működés biztosítása 6.2 Munkaszervezés. Belső működési rend megtervezése és biztosítása 6.3 Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése 6.4 Az egyéb erőforrások biztosítása és hatékony felhasználása 6.5 Minőségirányítás, minőségfejlesztés menedzselése 7. A tervezési feladatok meghatározása 7.1 Alapkövetelmény 7.2 Stratégiai tervezés 7.3 A tervezés folyamatának szintjei 8. Az intézményműködés ellenőrzése, értékelése. Teljesítményértékelés 8.1 Célok. Alapelvek 8.2 Az ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer felépítése, eljárásrendje 8.3 Teljes körű intézményi önértékelés 8.3.1 Az önértékelés területei 8.3.2 A teljes körű intézményi önértékelése eljárásrendje 9. Teljesítményértékelés eljárásrendje 9.1. Intézményvezető teljesítményének külső értékelése 9.2 A vezetői feladatokat ellátók belső teljesítményértékelése 9.3 A pedagógus munkatársak teljesítményének értékelése, minősítése 9.4 Panaszkezelés 9.5 Az intézményértékelés fő területei és eljárásrendje 9.6 A pedagógusok tevékenységének értékelése (területek, mutatók, módszerek) Záradék Szakértői nyilatkozat Jegyzőkönyv IMIP módosítás tantestületi elfogadása Jelenléti iv (pedagógusok) Jegyzőkönyv IMIP módosítás szakalkalmazotti közösség Jelenléti iv (szakalkalmazotti közösség) Diákönkormányzati nyilatkozat

Oldal 2. 2. 3. 3. 4. 5-13. 13-16. 16. 16-18. 18. 20-22. 22. 24. 24 24-25. 25-26. 26-27. 27-28. 28. 28. 28-29. 29-31. 32. 32-34. 34. 37. 37-38. 38-39. 40. 40. 40. 42-43. 45. 46-55. 56-67. 68. 69. 70-71. 72. 73. 74. 75.

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 1.

BEVEZETŐ

1.1

Az intézmény bemutatása

Kollégiumunk az ország egyik legnagyobb koedukált bentlakásos intézménye. Budapesti szakközépiskolák, gimnáziumok, technikusképzést nyújtó középiskolák nappali tagozatos fiú és leány tanulóit fogadjuk. Igyekszünk a „törzsiskolákkal” (mindenekelőtt műszaki, közgazdasági, informatikai, kereskedelmi, egészségügyi szakközépiskolákkal) e tekintetben hosszabb távon együttműködni. Pedagógiai feladataink megoldásában, a heterogén tanuló-összetétel miatt, sokféle igényt kell kielégítenünk. Általában az életkor, az iskolatípus, a tanult szakma, az iskolán kívüli tevékenység sajátosságai a csoportszervezés fő szempontjai. Diákjaink és szüleik, valamint az iskolák igényeit igyekszünk kielégíteni. Stabil értékrendű nevelőtanári karunk felvállalja a családi otthon szeretetének pótlását is. Törődést, érzelmi támaszt, biztonságot adó hátteret nyújtunk az eredményes iskolai tanuláshoz. Hatékony munkánk legfőbb visszaigazolása az, hogy diákjaink szeretnek nálunk élni, jól érzik magukat a kollégiumi közösségben. A változatos szakmai összetételű – humán, reál, mérnöki, gazdasági és művészeti szakvégzettségű – nevelőtestület gazdag belső programkínálatot, az ismeret-, tudásés kultúraközvetítés széles skálájának kialakítását teszi lehetővé. Tradicionálisan és folyamatosan bővítjük, fejlesztjük pedagógiai-szakmai munkánkat, melyet tanulóink eredményei, de sikeres pályázataink sora is igazol. E keretek között fontos célunk a külkapcsolatok fejlesztés, a diákok személyiségének felkészítése az EU integrációra, az európai polgári életvitel megismertetése, a nyelvgyakorlás. Évente szervezünk diákjaink és nevelőtanáraink részére bel- és külföldi tanulmányutakat. A pályázati gyakorlatból nőtte ki magát az „önfejlesztő kollégiumi” gyakorlat, melynek deklarálásával az intézmény az önfejlesztő iskolai „mozgalomhoz” csatlakozott, és amely lényeges szerepet játszik a szakmai megújulásban. Felhalmozott szakmai tapasztalatainknak és igényes fejlesztőmunkánknak köszönhetően évek óta rendszeresen adunk helyet országos és fővárosi szakmai tanfolyamoknak, továbbképzéseknek, egyetem és főiskolai hallgatók szakmai gyakorlatainak. A szakmai-tartalmi, funkcionális változások a kollégiumi szervezet folyamatos átalakulásának, fejlesztésének a kiváltói, melyek megfelelő alapot szolgálnak a minőségfejlesztési munkához is.

2

1.2 A minőségirányítási program jogszabályi háttere Az intézményi minőségirányítási program elkészítésénél a - a 2006. évi LXXI. Törvény 9.§-ával megállapított Kötv. 40. §-nak (11) bekezdését, - a minőségfejlesztésre vonatkozó 3/2002 OM rendeletet, valamint - a fenntartó minőségfejlesztési programjának vonatkozó passzusait, valamint az oktatásra vonatkozó elvárásait vettük figyelembe. 1.3 A minőségirányítási rendszer működtetésében eddig elért eredmények Az intézményi minőségfejlesztést a 2001/2002 tanévben, dokumentált minőségfejlesztési munkaterv szerint indítottuk el. Ehhez a Commenius I. partnerközpontú működés modelljének leírását vettük alapul, és kisebb változtatásokkal, kiegészítve a Commenius II. bizonyos elemeivel - azt valósítottuk meg, illetve működtetjük az intézményben. A mai napig a 2004-től a bevezetett intézményi minőségirányítási program határozza meg a minőségfejlesztési munkát. A partnerközpontúság jegyében, a partner-megkérdezési szabályzatnak megfelelően folyamatosan, évről évre vizsgáljuk és ellenőrzzük a partneri elégedettséget és elvárásokat, melyek alapján folyamatosan – a szükségleteknek megfelelően születnek újabb intézkedések, intézkedési tervek. Sor került továbbá a kulcsfolyamatok meghatározására, és azoknak a folyamatoknak (területeknek) a szabályozására, amelyek meghatározóak a minőségre nézve. A minőségirányítási rendszer működtetése egyaránt hatottak, illetve hatnak – pozitív értelemben - a struktúrára, a vezetés irányítási attitűdjére, módszereire, a szervezet tagjainak magatartására, egymáshoz való viszonyára, kooperációjára, a szervezet tagjainak a szervezettel kapcsolatos attitűdjére, motivációjára, a szervezeti kultúrára, klímára, s a kapcsolatrendszerre. A szervezet tagjai, a szervezeti egységek közötti érdekeltségi viszonyok és a munkamegosztás módosulnak, s ezzel együtt a munkaszervezés is. Megjelentek a konkrét feladatra szerveződött kreatív pedagóguscsoportok. A belső munkakapcsolatok módosulásával a régiek mellett új kollégiumi szintű kommunikációs és konzultációs struktúrák jelennek meg. Pozitív változás állt be a kooperáció minőségét illetően, elsősorban annak köszönhetően, hogy a fejlesztőmunka jobbára csoportokba szervezett. Pozitív irányban változott a szervezet tagjainak a szervezettel kapcsolatos attitűdje, ennek következményeként a belső, emberi kapcsolatok jellegében, tartalmában, minőségében pozitív elmozdulás tapasztalható (szolidaritás, aktivitás, példamutatás a problémák kiküszöbölésében, megoldásában, stb. Összességében elmondható, hogy a rendszer működtetésével egyidejűleg tendenciájában pozitív változás figyelhető meg az intézményműködésben. Ezt felméréseink visszaigazolják, de a bevezetett változtatásoknak és magának a rendszer működtetésének - kvantitatíve nem mérhető – hozadékaként is érzékeljük.

3

2. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK HOSSZÚTÁVRA SZÓLÓ ELVEI, MINŐSÉGPOLITIKÁJA A működés alapelveit az intézményi jövőképben, a küldetésnyilatkozatban, s a minőségpolitikai nyilatkozatban foglaljuk össze. A kollégium jövőképe, küldetése és értékei - in memoriam Salamon Ferenc Jövőképünk Hiszünk abban, hogy mindenkinek, diáknak, szülőnek és tanárnak szüksége van egymás kapcsolatára, amelyek összekötnek bennünket egymással és a körülöttünk lévő világgal. Ezek az értékes, tartalmas és szeretetteljes viszonyulások önbizalmat és biztonságot adnak. Arra ösztönöznek, hogy az életben megragadjuk azokat a lehetőségeket, amelyek tartalmasabbá, gazdagabbá, örömtelibbé és élvezetesebbé teszik az életet.

Küldetésünk Célunk, hogy kollégista diákjainknak biztosítsuk a teljességre törekvő egymás közötti kapcsolatot a sokszínű élet minden területén. Diákjainknak segítünk abban, hogy megragadjanak minden lehetőséget, és sikeresen, boldogabban, valamint értékesebben éljenek, tanuljanak, gondolkodjanak, kommunikáljanak, s majdan önmagukat megvalósítva dolgozzanak. Tudjuk, hogy ezt csak akkor érhetjük el, ha a kollégiumunkkal kapcsolatban állók – diákjaink, az ő szüleik és iskolai pedagógusaik, kollégiumi munkatársaink, partnereink - érzik, hogy bizalommal építhetnek ránk. Az intézmény minőségpolitikája Minőségpolitikai nyilatkozat A küldetés megvalósításának módja legalább annyira fontos, mint a küldetés maga. A szervezet sikeréhez elengedhetetlenek a fentebb felsorolt alapvető értékek. Célunk, hogy nevelőmunkánkat és szolgáltatásainkat folyamatosan javítsuk annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a külső és belső partneri igényeinek, amely egyben számunkra is lehetővé teszi, hogy fejlődjünk, és megfelelő minőséget biztosítsunk. A minőség elsődleges: a partnerek kielégítése érdekében tevékenységünk minősége elsődleges fontosságú. Munkánkat mindig úgy végezzük, hogy a gyermek áll minden cselekedetünk középpontjában.

4

Erősségünk forrásai munkatársaink. Ők alkotják a szervezet intelligenciáját, meghatározzák jó hírnevét és életképességét. A részvétel és a csapatmunka a leglényegesebb emberi értékeink. A munkatársi részvétel életformánkká kell váljon: egy csapat vagyunk, egymást bizalommal és tisztelettel kell kezelnünk. Bennünket is a nyújtott teljesítményünk alapján ítélnek meg. Erőfeszítéseink végeredménye, illetve végső mértéke a nevelő-oktató –szolgáltató munkánkkal partneri elégedettség. Arra törekszünk, hogy ezt minden körülmények között teljesíteni tudjuk. A jobb teljesítmény, a minőség javítása érdekében folyamatosan mérjük, értékeljük teljesítményünket, felhasználjuk az országos mérési eredményeket, valamint minden egyéb, a kollégiumi munka javítását szolgáló külső visszajelzést, információt . A minőség javításában fokozottan számítunk a közvetlen partnerek közül a szülők bevonódására, aktív részvételére. A sikerhez elengedhetetlen az állandó fejlesztés. Mindenben, amit teszünk, kiválóságra kell törekednünk: a nevelő-oktató munkában, a szolgáltatásában, külső és belső kapcsolatainkban, versenyképességünkben. Eredményeinket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesszük. Alapértékeink MINŐSÉG – BIZALOM – SIKER – TAPASZTALAT – SZABADSÁG – HŰSÉG – JÓ HIRNÉV – EGYÜTTMÜKÖDÉS – ELŐITÉLETMENTESSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉG – JOGSZERÜSÉG – EMBERKÖZPONTUSÁG – FELELŐSSÉGVÁLLALÁS – MÉLTÁNYOSSÁG – FOLYAMATOS FEJLESZTÉS 3. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGCÉLJAI Az intézmény pedagógiai és ahhoz szorosan kapcsolódó szociális- szolgáltatatási céljain kívül megfogalmazzuk azokat a célokat is, amelyek a minőségpolitika megvalósítását szolgálják: az intézmény működésének minőségére vonatkoznak, áthatják a szervezetet, és összefüggenek a pedagógiai programban rögzített célokkal is. Az alábbiakban ezeket ismertetjük. Egyúttal, mindegyik mellett megnevezünk megvalósulási kritériumokat is, melyek teljesülése fokának függvényében döntjük el, hogy milyen mértékben közelítettük meg az adott célt. A kritériumok tehát az ellenőrzéshez és az értékeléshez szolgáló szempontok (mutatók) is egyben. Cél 1. Magas színvonalú a vezetés, irányítás Megvalósulás kritériumai:  átláthatóvá válik a döntéshozatal, átláthatóvá válnak az irányítási elvek  átláthatóvá válik a munkatársak bevonása a döntési folyamatba  kiszámíthatóvá, valamint nyilvánossá válik a működés 5

    



         

a munkatársak időben megkapják a szükséges tájékoztatást, értesítést mindenki tudja, mikor, mit várnak el tőle A felelősségi köröket delegálják a felelősségi köröket, és a hozzá tartozó (döntési) hatásköröket világosan és logikusan meghatározzák a vezetők aktív segítséget nyújtanak szakmai, anyagi, erkölcsi téren: szerepet vállalnak a szakmai működés, a pedagógiai tevékenység fejlesztésében, irányításában, szervezésében, (beleértve a feltételteremtést), s a munkatársak szakmai támogatásában a vezetők magatartására a szakmai- emberi példamutatás, az igényesség és következetesség, igazságosság, humánum lelkiismeretesség, korrektség, hitelesség, bizalom és türelem válik jellemzővé létrejön a vezetők és a vezetettek között a kölcsönös bizalmon alapuló, pozitív, kiegyensúlyozott munkakapcsolat a dolgozók munkahelyi közérzete javul a szervezet irányítása és működtetése megfelel az egyéni jövőképnek, (szakmai)elvárásoknak és célkitűzéseknek adekvát eszközökkel történik a szervezeti és szakmai problémák kezelési módja pontosság, egyértelműség a vezetői utasítások kiadásánál a vezetők hatékonyan közreműködnek a munkatársak problémáinak megoldásában gondoskodnak a szükséges erőforrások biztosításáról elismerik a munkatársak erőfeszítéseit továbbképzik önmagukat hatékonyan menedzselik az intézményt

Cél 2. Stratégiai tervezés megvalósítása, működtetése Megvalósulás kritériumai:  a munkatársakat bevonják a stratégiai dokumentumok elkészítésébe  előrelátó tervezési gyakorlat, valamint a döntéshozatali mechanizmus  kiszámíthatóvá válik tervezés, a működés  a szakmai célkitűzések és a napi működés közelít egymáshoz  a helyi körülményeken alapszik a tervezés, a cél- és követelményrendszer  megvalósítható feladatokat tűzünk ki  a vezetés a pedagógiai programban meghatározott feladatoknak megfelelően, azok lebontásával (tartalom, ütemezés), készíti el az éves munkatervet,  az éves munka tervezésénél a nevelőtestületet igényeit figyelembe veszik  reális, és mindenki által elfogadott stratégia szerint működik az intézmény  előrelátóvá, megfontolttá, kiszámíthatóvá válik tervezés, a működés  a munkaterv, fejlesztési terv szerint haladunk  rendszeresen felülvizsgálják a programot 6

 a nevelési/pedagógiai program a stratégiai tervezés elvei szerint készül  operacionalizált pedagógiai program: a nevelési/ pedagógiai program konkrét tennivalókat és mérhető célokat tartalmaz Cél 3. A kulcsterületek (folyamatok) szabályozottan működnek Megvalósulás kritériumai:  a kulcsfolyamatok ismertek  a napi működés a belső szabályozásoknak megfelelő  az egységes követelményeket betartják Cél 4. Hatékony, eredményes a szabályozás Megvalósulás kritériumai:  az alkalmazott folyamatok – beleértve azok szabályzását is – célszerűek, azaz  a szabályozások segítik az intézményi célok megvalósulását  a szabályozott területek a szabályozásnak megfelelően működnek  a szabályozások által kimutathatóan eredményesebbé, hatékonyabbá válik általuk a működés  rugalmas, a valós élethez igazítható a szabályozás Cél 5. Erőforrások (pénzügyi, felhasználása, fejlesztése

humán,

tárgyi)

figyelembevétele,

hatékony

Megvalósulás kritériumai:  a pénzügyi erőforrások felhasználása a célokkal (beleértve a pedagógiai programban kitűzött célokat) összhangban történik  a pedagógiai programban ígérteknek (leírtaknak) megfelel --a tárgyi- és eszközrendszer, felszerelés (eszközök és objektumok), különös tekintettel a tanulás - támogatásra, valamint a speciális igényekre --a (szociális) szolgáltatás színvonala --a szabadidő eltöltést szolgáló tárgyi- és eszköz felszereltség  rendezett, higiénikus a belső környezet  megfelelő módon történik a munkatársak motiválása, működik a minősítési rendszer, ezáltal --a szervezet tagjainak van (szakmai) perspektívája  a munkatársak kiválasztása, betanítása, továbbképzése  szabályozottan, terv szerint történik, továbbá 7

 szakmai képzése folyamatos Cél 6. Támogató struktúrák (folyamatok) szakszerű szabályos, az intézmény alapfunkcióit kiszolgáló működtetése (tanügyigazgatás, gazdálkodás, vagyongazdálkodás, infrastruktúra működtetése, karbantartás) Megvalósulás kritériumai:  jogszerű, törvényes a működés  az anyagi erőforrások kezelésénél,a gazdálkodásban a szakmai pedagógiai érdekek érvényesülnek  a nevelést-oktatást mindenben támogatja a kiszolgáló -és eszközrendszer  a nem pedagógus személyzet teljes elkötelezettséget érez a lehető legmagasabb színvonalú teljesítmény eléréséért  a nem pedagógus személyzet (a feltételteremtő, szolgáltató funkció szem előtt tartásával) pontos munkavégzéssel támogatja a pedagógiai munkát  megfelelő színvonalon biztosítottak a munkatársaknak a személyi szolgáltatások, a munkafeltételek, az adminisztráció  a kiszolgáló folyamatok zökkenőmentes működése eszközoldalról biztosított  fejlett ügyviteli munka: szakszerű, segítő, gördülékeny és gyors ügyintézés  megbízhatóan működik a belső kommunikáció, a számítógépes hálózat

Cél 7. Megvalósul a partnerközpontúság Megvalósulás kritériumai:  véleménynyilvánítás lehetősége biztosított  rendszeresen megtörténik az igények és elégedettség megkérdezése  a véleménykérés módja és gyakorisága az adott célcsoporthoz igazított  a felmérések eredményéről visszajelzést kapnak a megkérdezettek  az intézmény a beérkezett vélemények alapján módosítja rövid, közép- és hosszú távú céljait  az intézmény megfelel a külső és belső partneri elvárásoknak,  az elégedettség és elvárás vizsgálatok eredményei beépülnek a folyamatos fejlesztésbe Cél 8. A munkatársak bevonódnak az intézmény működtetésbe, fejlesztésébe Megvalósulás kritériumai:  a munkatársak nyitottak és elékötelezettek a szakmai fejlődés iránt 8

 olyan döntéshozatali mechanizmus jön létre, amelyben biztosított a szakmai döntések előkészítésében, kialakításában a szélesebb dolgozói részvétel, különösen az érintetteké. (A munkatársak részt vesznek a célok kitűzésében, a munka tervezésben, az egyéni feladatellátást befolyásoló, munkakört érintő döntések meghozatalánál.)  a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást a munkatársak időben megkapják  a tanévre szóló feladat- tervezés, előkészítés a munkatársak bevonásával történik (a munkatársak többsége aktívan bekapcsolódik az éves munkaterv, a különféle programok elkészítésébe  belső innováció, önfejlesztés  a fejlesztő munkába a kollégák többsége részt vesz;  a szervezet tagjai azonosulnak a szervezeti normákkal, célokkal  a fejlesztési programok, pályázatok száma nő, ezek többsége sikeres, beépülnek a napi gyakorlatba Cél 9. Fejlett munkaszervezés Megvalósulás kritériumai:  a feladatkörök és felelősségek tisztázódnak  rugalmassá válik, a valós élethez igazodik a szabályozás  a munkavégzés gördülékenyebbé válik  igazságos a munkaelosztás  a feladatok minél jobb és ésszerűbb megoldása (elvégzése) válik a legfontosabb rendező elvvé  biztosított a munkatársak egyenlő munkaterhelése  egyenrangúság a munkaviszonyokban  szakmai kiegyensúlyozottság  egyenlő a munkaterhelés  a feltételteremtő és a pedagógiai folyamatok feladatkörei és a kompetenciák tisztázottak, és ennek megfelelő a működés Cél 10. A folyamatos javító és fejlesztő tevékenységek eredményesek, beépülnek a napi gyakorlatba Megvalósulás kritériumai:  folyamatosan ellenőrzik a célok teljesítését  a mérések során kapott eredmények és az intézményi célok közelítenek egymáshoz  a különbségek csökkentésére elindított fejlesztési tervek többsége sikeresen zárul, eredményt hoz  a fejlesztés során teljesítik az előre meghatározott elvárt eredményeket  a fejlesztési eredményeket beépülnek a szabályozás rendszerébe

9

 az intézmény vezetése és munkatársai képessé válnak a PDCA - SDCA ciklus folyamatos, az intézményi működés minden területére kiterjedő alkalmazására

Cél 11. A kitűzött célokat elérjük, megvalósítjuk Megvalósulás kritériumai:  a kimeneti nevelési-oktatási eredmények találkoznak a partnerek elégedettségével  a partnerek elégedettek a nevelési – oktatás – gondoskodás terén tett erőfeszítésekkel  az intézmény az éves munkatervben megfogalmazott céljait elérte  az intézmény a pedagógiai programban megfogalmazott célokat időarányosan és mértékben teljesítette  a vezetői célok teljesültek  a munkatársak egyéni céljaikat elérték, ezáltal hozzájárultak a szervezeti és pedagógiai célok teljesüléséhez Cél 12. A partnerek elégedettek Megvalósulás kritériumai:  pozitívan nyilatkoznak az intézmény munkájáról  elégedetek a nyújtott szolgáltatások mennyiségével és színvonalával  alacsony a beérkezett panaszok száma Cél 13. Fejlett szervezeti kultúra és klíma Megvalósulás kritériumai:  az intézményben, a munkatársi közösségben nyugodt, biztonságos légkör, jó hangulat alakul ki  csökken a konfliktusok száma a munkatársak között, az együttműködés javul  fejlett az együttműködés és a belső kommunikáció a szervezeti egységek, részlegek és személyek (vezetők és beosztottak, valamint munkatársak) között  megteremtődnek a szervezeti és kommunikációs feltételeit a vezetőség és a munkatársak között rendszeres probléma- megbeszéléseknek, érdemi egyeztetéseknek a fontos szakmai kérdésekben  tényszerű és konstruktív kommunikáció: a fontos elképzelések, információk, kérdések folyamatosan cserélődnek a szervezet tagjai között  hatékonyabbá, eredményesebbé válik a működés  a pedagógusok támogatják egymás munkáját 10

 javul a vezetők és vezetettek közötti viszony  a tanulók érdekeit is szem előtt tartó együttműködés jön létre a pedagógusok, valamint a nem pedagógus személyzet között  kialakult a változásokhoz, fejlesztésekhez való pozitív viszony  a nem pedagógus személyzet elkötelezett az intézményi főfolyamatokat támogatása mellett  a munkatársak azonosulnak a közösen elfogadott értékrenddel, célokkal  kialakult az együttműködés kultúrája  a munkatársak megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek  szabályozott döntési eljárása van a szervezetnek Cél 14. Jól működő ellenőrzési, értékelési gyakorlat Megvalósulás kritériumai:  az ellenőrzés és értékelés az intézmény működésének minden területére kiterjed  rendszeresség, folyamatosság, nyilvánosság az ellenőrzésben, értékelésben  a mérések megbízhatóak  világos a követelményrendszer  az ellenőrzést minden esetben követi értékelés  az ellenőrzés és értékelés belső fejlesztő folyamatok kiindulópontja (működik a visszacsatolás)  a ténylegesen elvégzett munka alapján történik az értékelés  megvalósul a teljesítmény objektív és egyenlő mércével való mérése  a tevékenység több szempontú értékelésén alapul a minősítés  a vezetők a munkatársakat bevonják az értékelések elkészítésébe  az intézmény elszámoltatható, eredményei nyilvánosak  a mérés, ellenőrzés értékelés a munkatársak és a tanulók folyamatok és munkaterületek esetében egyaránt a belső fejlesztését szolgálja Cél 15. Minőségi - magas színvonalú nevelő-oktatómunka Megvalósulás kritériumai:  kiegyensúlyozott, pozitív pedagógiai környezet  a diákok sokoldalú fejlesztése  stabil értékrenden nyugvó nevelőmunka, személyiségfejlesztés  személyre szabott nevelési-oktatási módszerek, tehetséggondozás  tudatos és szakszerű nevelési –oktatási eljárások  előtérben van az integrált nevelés  a tanulók fejlesztése differenciáltan történik  a működés középpontjába a deklarált kollégiumi funkciók és feladatok kerülnek  tudatos tervezőmunka a nevelésben, oktatásban, a tanulókról való gondoskodásban  fejlett módszertani kultúra, széles módszertani repertoár 11

 javul a tanulók neveltsége, kulturális hátrányaik csökkennek  jellemző a nevelési területek tartalmi gazdagsága  a diákok tanulmányi előmenetele javul (bukások számának csökkenése, sikeres felvételi vizsgák, versenyeredmények)

Cél 16. Diákközpontú intézmény Megvalósulás kritériumai:  a kollégium minden diák számára kellemes, otthonos, biztonságos, támogató környezetet biztosít a mindennapi életvitelhez, az iskolai felkészüléshez, a kikapcsolódáshoz  a diákok második otthonuknak érzik a kollégiumot  jó tanár (felnőtt) - diák viszony  a közegre jellemző az inklúzivítás  diákok kezdeményezéseinek, önszerveződésének támogatása  a házirend, napirend, életrend rugalmasan alkalmazkodik a diákok szükségleteihez, életkori sajátosságaihoz  az intézmény az ígért, illetve a szükségleteknek megfelelő szociális ellátást és szolgáltatást nyújtja  szeretetteljes a tanulókkal való törődés  szakszerű a tanulókról való gondoskodás, működik a „szociális háló”  a tanulók és a szülők érzik a törődést, elégedettek Cél 17. Társadalmi hatás, elismertség Megvalósulás kritériumai:  az intézmény falain kívülre terjedő aktív közösségi, társadalmi szerepvállalás  a munkatársak részvételét elismerik a szakmai-pedagógiai munkában  fejlett szakmai és társadalmi kapcsolatrendszer hazai és külföldi társintézményekkel, kulturális intézményekkel, civil szerveződésekkel  az intézmény nyilvánosságot kap (sajtó, média)  az intézmény keresett  eredményesség a hagyományok, a kultúra megőrzésében, áthagyományozásában, az identitás erősítésében  az intézménynek van „kisugárzása” Cél 18. Az alapkészségek és kompetenciák eredményes fejlesztése Megvalósulás kritériumai: 12

a társadalmi elvárásoknak megfelelő a tudásátadás  az intézmény az igényeket felismeri  a neveltekről való gondoskodás, valamint a nevelés és oktatás hatékony és eredményes  a kilépőket segíti abban, hogy életpályájukon sikeresek, eredményesek, boldogok legyenek  segíti a kilépőket abban, hogy tudásuk és hiányaik biztos tudatában lépjenek be a munkaerőpiacra  csökkenti az iskolai szelekciós hatásokat  többféle képességet és adottságot fejleszt  felkelti a (tovább)tanulási, önképzés iránti igényt  támogatja a (tovább)tanulást. az országos kompetenciamérés eredményei beépülnek a nevelőoktatómunkába a tanulók esélyei nőnek 4. A FENNTARTÓI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERREL VALÓ KAPCSOLAT Először: a fenntartó által kidolgozott minőségfejlesztési program, pontosabban az intézkedési terv a kollégium működés vonatkozásában is leírja céljait, feladatait. A fenntartó által kiemelt területek, követelmények a kollégiumi alapprogram, illetve a kollégium általánosan felállított követelményektől nem térnek el, pontosabban, azon belül helyezkednek el. Mindazonáltal a fenntartó által megnevezett preferenciákat az intézményi (minőség)célok, feladatok, a nevelési - oktatási tartalom, az ellátással kapcsolatos feladatok meghatározásánál - a pedagógiai programban – hangsúlyosan vesszük figyelembe. Ezen területeknek az elvárásoknak megfelelő működtetéséről mindenekelőtt a területek szabályozott működtetésével, valamint rendszeres mérésével, értékelésiével kívánunk gondoskodni. Másodszor, a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatot a fenntartói ellenőrzés, értékelés keretében megvalósuló törvényességi, szakmai, gazdálkodási vizsgálathoz való igazodás jelenti: az intézmény az önértékelésében figyelembe veszi, illetve annak eredményeit beépíti működésébe. Harmadszor, a kapcsolódás megvalósul oly módon is, hogy az intézmény ellenőrzési- értékelési rendszere igazodik a fenntartó mérési-értékelési rendszeréhez. Negyedszer: a fenntartónak az intézkedési tervekkel kapcsolatos észrevételeit beépítjük a fejlesztési folyamatba. A fenntartó oktatásfejlesztésre vonatkozó tervében az alábbi követelménypreferenciák jelennek meg.

1. táblázat A fenntartó által kiemelt területek (követelmények)

A követelmény megjelenése a pedagógiai munkában

Intézményi minőségfejlesztési feladat* 13

Tanulás-támogatás, egyéni tanulási utak támogatása

Tehetséggondozás

Kulcskompetenciák fejlesztése (önbizalom-kudarctűrés, kezdeményező-, és vállalkozói készség, szociabilitás, aktív állampolgárság, csapatmunkában való részvétel, másokra figyelés)

(módszertani fejlesztési feladatok) Tanulásmódszertan Tanulás segítése

Áthatja a kollégiumi pedagógiai tevékenység teljes keresztmetszetét

Tanulás-támogatás szabályozása A tanulók teljesítményének, előrehaladásának mérése, értékelése A terület szabályozása A tanulók fejlődésének teljesítményének, ellenőrzése, értékelése Tanulói teljesítmények megfigyelése, értékelése.

Tudás- és kultúraközvetítésalapprogram műveltségterületeiben való megjelenítés vonatkozó elvárások az éves munkatervben, nevelési programokban (csoport- és egyéb munkatervekben) Alkalmazható nyelvtudás Tudás- és A tanulók kultúraközvetítés teljesítményének, Tehetség-gondozás előrehaladásának ellenőrzése, értékelése Informatikai kultúra fejlesztése A fejlesztés megvalósítása A tanulók a különböző nevelési teljesítményének, területeken előrehaladásának ellenőrzése, értékelése A hátrányos helyzet és az Áthatja a kollégiumi Tervezés szabályozása esélykülönbségek csökkentése pedagógiai, szociálisA tanulók gondoskodói tevékenység teljesítményének, teljes keresztmetszetét előrehaladásának, Vonatkozó elvárások helyzetének megjelenése az éves ellenőrzése, értékelése munkatervben, nevelési programokban (csoport- és egyéb munkatervekben) Gazdag programkínálat– a kollégiumon kívül eső lehetőségek felkutatása, kínálata Prevenciós tevékenység. Szorosabb és hatékonyabb együttműködés az iskolákkal és civil szervezetekkel

A kapcsolatrendszer A partnerekkel való működtetése és fejlesztése kommunikáció, együttműködés szabályozása Ellenőrzés, értékelés. 14

Diák-tanácsadás életvezetési tanácsadás

Környezeti- és egészségnevelés

Áthatja a kollégiumi tevékenység teljes keresztmetszetét A követelmények beépítése mindenekelőtt a pályaorientáció, önismeret egészséges életmód műveltségterületeibe Prevenciós tevékenységbe.

Környezettudatos magatartásra nevelés Életmód, életvitel alapprogram műveltségterületekben való megjelenítés Mentálhigiéné. Szemléletformálás Tervezés: vonatkozó elvárások az éves munkatervben, nevelési programokban (csoport- és egyéb munkatervekben) Vizuális kultúra Tervezés: vonatkozó elvárások az éves munkatervben, nevelési programokban (csoport- és egyéb munkatervekben) Prevenció Áthatja a kollégiumi tevékenység teljes keresztmetszetét Kiemelten: gyermek- és ifjúságvédelem Mentálhigiéné. Szemléletformálás Pályaorientáció Pályaorientáció. Önismeret Egész életen át történő tanulás Tanulás-támogatás A preferált területek megjelenítésére (tervezés) vonatkozó elvárások az éves munkatervben, nevelési programokban (csoport- és egyéb munkatervekben)

Szabályozás (kommunikáció a partnerekkel)

A tanulók teljesítményének, előrehaladásának ellenőrzése, értékelése

A tanulók teljesítményének, előrehaladásának ellenőrzése, értékelése Szabályozás: tanulókról való gondoskodás, módszertani kultúra, együttműködés .

Szabályozás. Ellenőrzés, értékelés

15

Integrált nevelés, Sajátos nevelési igényű fiatalok ellátása

Alapelvek, feladatok meghatározása a dokumentumokban Gyermek- és ifjúságvédelem Szemléletformálás Mentálhigiéné. Tanulástámogatás

Tanulókról való gondoskodás, módszertani kultúra szabályozása. Ellenőrzés, értékelés

Személyesebb kapcsolat kialakítása a nevelő és a tanuló között, valamint a családi háttér-funkció erősítése (Inklúzív nevelés) Diákönkormányzás Gyermeki jogok érvényesülése

Pedagógiai klíma Gyermek- és ifjúságvédelem Gondoskodás

Tanulókról való gondoskodás szabályozása. Módszertani kultúra Szabályozása. Nevelési klímamérés Szabályozás

Hagyományápolás, valamint a kollégium egyéni arculatának erősítése A nevelőtestület stabilizálása

Pedagógiai programban leírtaknak megfelelően Együttműködés a FÖDISZszel Kollégiumi Tervezés, szabályozás hagyományrendszer fejlesztése Intézményi marketing, PR tevékenység Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése – szabályozás. Szervezeti kultúra és klíma fejlesztése

*Minden egyes feladat mellett ellenőrzésként megjelenik a partneri elégedettség- és elvárás vizsgálat is, mely további támpontjául szolgál a terület fejlesztésének. 5. A PEDAGÓGIAI ÉS A MINŐSÉGCÉLOK MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓELVEK, ELKÉPZELÉSEK, ESZKÖZÖK 5.1 Alapelvek A működési elvek érvényesítését, valamint a nevelési – oktatási (és ahhoz közvetlenül kapcsolódó szociális- szolgáltatatási célokat, valamint az azok elérésére vonatkozó elképzeléseket az intézmény pedagógiai programjában határoztuk meg. Ezeknek, valamint a fentebb rögzített minőségcéloknak az elérését a minőségirányítási rendszer, az állandó javítás filozófiájára épülő szervezeti rendszer működtetése támogatja. Amely egyidejűleg bizonyítja a partnereknek, hogy képesek vagyunk a minőségre vonatkozó igényeit kielégíteni.

16

Az intézmény (a szervezet) olyan minőségirányítási rendszert működtet, amely kiterjed mindazon folyamataira, amelyek alapvetően befolyásolják az intézmény oktatási-nevelési - szolgáltatási tevékenységét, a működés minőségét, a minőségcélokban is leírt elképzelések megvalósítását. A minőségirányítás alapelvei, melyek átfogják a teljes működést, a következők: A minőségfejlesztés a hibák a megelőzését segítő módszer, illetve rendszer kiépítését jelenti. A hibákat, a kudarcokat a működés velejárójának tekintjük: nem sikertelenséget jelentenek számunkra, arra használjuk fel azokat, hogy a fejlesztésre készítsen elő. A minőséget szem előtt tartó tevékenység célja az érdekelt felek közös megegyezésén alapuló minél nagyobb hatékonyságára való törekvés, a külső és belső partnerek elégedettségének kivívása a kollégium nevelési-oktatási tevékenységével, valamint szolgáltatásaival kapcsolatban A működésben a külső és a belső vevők elvárásaira, szükségleteire összpontosítunk (partnerközpontúság). A partneri igényeknek megfelelő minőség biztosítása azt kívánja meg az intézménytől, hogy egyrészt folyamatosan tájékozódjon az igények és az elégedettség felől, másrészt adjon visszajelzést arról, hogy az igényeinek megfelelő változtatásokra sor kerül(t). A működés teljesítményközpontú. Ezt úgy érjük el, ha a folyamatot állandóan javítjuk a benne résztvevők aktív, egymást segítő és teljes elkötelezettségű közreműködésével, a szervezet feladatokhoz való folyamatos, rugalmas alkalmazkodásával. Elvárt minden résztvevő bevonódása, távolabbi célként, elköteleződése a rendszer működtetése mellett. Elvárt a szakmai felkészültség, illetve annak folyamatos fejlesztése, oktatás, képzés, szakmai támogatás igénybevételével. A rendszer a folyamatos kontrollra, önellenőrzésre, önértékelésre épít, hogy a tévedés, rossz döntés minél előbb kiderüljön. Ezért tekintjük kulcsfolyamatnak a mérési - értékelési rendszert. A folyamatot állandóan javítjuk a külső és belső jelzések, mérések, ellenőrzések eredményei alapján, de figyelembe veszi a fenntartói minőségirányítási program vonatkozó elvárásait, valamint az országos mérés- és értékelés eredményeit. A működés, az intézményi mindennapos tevékenység hatékonyabbá és eredményesebbé tétele a folyamatszabályozás, a kulcsfolyamatok szabályozása által. Ezeknek az alapelveknek az érvényesítése megkívánja a szervezet (szervezeti kultúra és klíma) folyamatos fejlesztését. A minőségirányítási rendszer sémája:

Írjuk le, hogyan csináljuk Indokoljuk, hogy miért úgy csináljuk

17

Csináljuk úgy, ahogy leírtunk

Állandó korrekció

Kísérjük figyelemmel (ellenőrizzük) amit csinálunk

Értékeljük, amit csináltunk

Csináljuk jobban, amit csináltunk

Biztosítja az elvárásoknak való megfelelést, a folyamatos fejlesztést, a mind magasabb szinten való működést. A működés logikája tehát a rendszeres és szabályozott ellenőrzés, mérés, kontrollra épülő folyamatos fejlesztés (PDCA-SDCA modell). A rendszer lényegi elemei - a tervszerűség - a szabályozás - az annak megfelelő működés - a működés kontrollja - az eredmények visszacsatolása - a korrekció - a dokumentálás 5.2 A minőségirányítási rendszer kiépítése, a bevezetéshez szükséges szervezeti és adminisztrációs rend kialakítása. A minőségirányítás szervezete Az intézmény vezetése kialakította a fejlesztés szervezeti kereteit. A vezető a minőségirányítási rendszer működtetéséért felelős személyt (minőségügyi vezetőt) nevezett ki, és szervezetet (minőségügyi fejlesztő csoportot) hozott létre. Az intézményben a munkatársak tájékoztatása, alapképzése megtörtént. A minőségirányításban közvetlenül részt vevők munkaköri feladatai tisztázottak, a minőségügyi vezető feladatait, hatáskörét, továbbá a minőségügyi fejlesztő csoport működésének rendjét szabályzat rögzíti („A Minőségfejlesztési munkacsoport működési rendjének szabályzata”). A minőségpolitika megvalósítása, illetve az egyre jobb minőség elérése a rendszer fenntartását illetve a fejlesztését igényli, ezért a rendszer működtetésében elvárt a munkatársi kör minőségfejlesztési munkában való aktív részvétele. A munkatársi kör folyamatos tájékoztatást kap a minőségfejlesztési munka eredményeiről, és házi továbbképzés formájában folyamatosan oktatásban részesül. Ha szükséges, az 18

igényeknek megfelelően, konkrét feladatra szerveződve - a minőségfejlesztő munkacsoport munkájának támogatására - problémafeltáró csoportokat, minőségi köröket hozunk létre.

19

5.3 A minőségirányítási rendszer szabályozó elemeinek (a szabályozó dokumentumok) hierarchikus struktúráját a következő ábra szemlélteti:

JOGI SZABÁLYOZÁS SZINTJE: Pl. Közoktatási törvény, Munkatörvénykönyve, OM rendeletek, Önkormányzati rendeletek stb.

ALAPDOKUMENTUMOK SZINTJE: Pl. Alapító okirat, Ped. Program, IMIP stb.

FŐ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK SZINTJE: Pl. SZMSZ, Házirend, eljárási utasítások, szabályzatok stb. RÉSZTERÜLETEK SZABÁLYOZÁSÁNAK SZINTJE: Pl. eljárási utasítások, szabályzatok stb. MUNKAUTASÍTÁSOK SZINTJE: Pl. igazgatói utasítások, tűzvédelmi utasítás stb.

BIZONYLATOK SZINTJE: Pl. jegyzőkönyvek, jelenléti ívek, mérési eredmények stb.

A jogi szabályozás elemei a kollégium belső működésétől függetlenül, külső tényezőként vannak jelen a rendszerben. Hierarchikusan a legmagasabb szabályozási szintet jelentik, hiszen az összes többi elemre – törvényi előírásként – közvetve, vagy közvetlenül kihatással vannak. Az alapdokumentumok már kifejezetten az intézmény jellegére alakítva, de a jogi szabályozás elemeinek hatálya alatt jönnek létre és a legfőbb belső szabályozókként működnek. Áthatják a hierarchiában alattuk elhelyezkedő szabályozó dokumentumok tartalmi összefüggéseit. A fő szabályzó dokumentumok már konkrétabb formáját jelentik a belső szabályozásnak, ám az intézmény működésében – szervezetileg – még mindig általánosítható tartalmi elemként érvényesülnek. A részterületek szabályozó dokumentumainak tartalma minden szervezeti egységre, vagy a kollégiumi tevékenység egy-egy speciális területére korlátozódik hatályuk. 20

A munkautasítások hatálya időben lehet korlátozott úgy a hatálybalépés, mint a hatályvesztés tekintetében. A bizonylatok – mint a szabályozó rendszer legalacsonyabb szintű elemei – kiemelését az indokolja, hogy ellentétben az előzőekkel, tartalmuk a keltezés után már soha többé nem változtatható. Az intézményi minőségfejlesztés dokumentumai: -

IMIP minőségirányítási folyamatleírások, (szabályozások) a szabályozásokban hivatkozott mellékletek intézményi alapító okirat vezetői program Szervezeti és Működési Szabályzat és függelékei pedagógiai program és mellékletei a minőségirányítási rendszer működtetése során keletkezett összes dokumentum és bizonylat (kérdőívek, feljegyzések, összegzések, értékelések, stb.)

A minőségügyi dokumentáció kezelését a minőségfejlesztési munkacsoport működési rendjének szabályzata tartalmazza, ami harmonizál az intézményi ügyiratkezelési szabályzattal. 5.4 A működés folyamatos javítása és fejlesztése Az intézmény a mindennapi gyakorlatban bevezette a folyamatos fejlesztést, azaz folyamatosan javítja, fejleszti tevékenységeit, folyamatait a szervezet egésze, az egyes munkaterületek, csoportok és az egyének szintjén. A folyamatos fejlesztés biztosítékot nyújt arra, hogy az intézményben kitűzött pedagógiai és szakmai célok, valamint a tényleges működés folyamatosan közelítsen egymáshoz. A folyamatos javítás pillérei

 partneri elégedettség-és elvárás vizsgálat  munkatársi és tanulói hibajelentés, valamint fejlesztési javaslatok  az intézményi belső mérések-ellenőrzések – értékelések megállapításai, eredményei  a nevelőtestület éves értékelése a minőségfejlesztési munkáról  átfogó intézményi önértékelés  külső, országos mérések (amennyiben a kollégium számára hasznosíthatóak)  a fenntartói ellenőrzések, értékelések megállapításai  egyéb külső, szakértői, tanácsadói észrevételek, javaslatok

21

A folyamatos fejlesztés modellje (PDCA-SDCA) Adatgyűjtés, mérés. Probléma-meghatározás

Okok feltárása, elemzése.

Fejlesztési célok, feladatok. korrekciók megfogalmazása, kidolgozása Intézkedés, intézkedési terv a javításra, a probléma megoldására, a javításra

Végrehajtás mérése, ellenőrzése, értékelése.

Rendben

Pr. Megoldás

Megoldások gyakorlatba ültetése. Standardizálás (szabványosítás): új, egységes követelmény felállítása, elérendő szint kijelölése (S). Kezdés elölről: (SDCA ciklus indítása).

22

A fenti folyamatot részletesen „A működés folyamatos javítása és fejlesztése eljárásrend” írja le. 5.5 A működés szabályozása A minőségirányítási rendszer működtetése szükségesség teszi azoknak a területeknek (folyamatoknak) fejlesztését, illetve (folyamatleírásokban eljárásrendekben történő) szabályozását, amelyek a működés minősége szempontjából alapvető jelentőségűek; segítve a fentebb megfogalmazott működési alapelveink érvényesítését, valamint minőségcéljaink elérését. Kulcsfolyamatoknak tekintjük tehát azokat a folyamatokat, amelyek hatással vannak a működés, az oktatás, a nevelés, a tanulóknak nyújtott szolgáltatás színvonalára és minőségére, és döntőek a partnerek igényeinek kielégítésében; tehát amelyek működésén a siker nyugszik. A szabályok - szervezeti oldalról - a működést, az érdemi munkát hivatottak segíteni, a folyamatokban érintettek (partnerek) érdekeit (tanulók, pedagógusok, stb.) szolgálják, és viszonyítási pontként szolgálnak az értékeléshez, és a folyamatos fejlesztéshez. Az intézmény működésének alábbi kulcsfolyamatai szabályozottak:  a minőségügyi fejlesztő munkacsoport (MFMCS) működése  az intézményi dokumentációs rendszer  partnerazonosítás- és megkérdezés  munkatársi és tanulói észrevételek, valamint fejlesztési javaslatok gyűjtése  kollégiumi éves munkaterv kialakításának rendje  a csoportmunka tervezése (munkaterv tartalmi kialakítása)  képességfejlesztő, tehetséggondozó, felkészítő foglalkozások tervezése (foglalkozási naplók vezetése)  tehetséggondozás-képességfejlesztés  a kollégiumi oktatás és nevelés  a tanulókról való gondoskodás, az egészséges és biztonságos munka- és tanulási körülmények megteremtése  a külső és belső kommunikáció 23

 tanulás-támogatás  az intézmény mérési, ellenőrzési, értékelési rendszere  teljes körű intézményi önértékelés  pedagógus munkatársak felvétele és mentorálása  munkatársak értékelése (pedagógus minősítési rendszer)  munkatársak képzési, fejlesztési rendje A szabályozással összefüggő munka folyamatos, ami azt jelenti, hogy a meglévő szabályzatokat minimum három évente felülvizsgáljuk, szükség szerint kiegészítjük, korrigáljuk, fejlesztjük, valamint – amennyiben indokolt - további területeket szabályozunk. A folyamatos fejlesztés, valamint a szabályozás elvégzéséhez szükséges lépések a következők 1. Meghatároztuk, hogy melyek a működés kulcsfolyamatai 2. Rögzítjük, meddig jutottunk el, illetve milyen szabályozási hiányok vannak. Ennek módja, illetve alapja lehet: - egyszerű ténymegállapítás (létezik-e szabályozó dokumentum) - a visszajelzésekből, javaslatokból, az önértékelésből és a partnervizsgálatból milyen ide vonatkozó igény fogalmazódik meg - milyen fenntartói elvárások vannak, amelyek a szabályozást is érinthetik 3. Majd megfogalmazzuk, hogy a szabályozás mire kell irányuljon, ill. milyen irányba fejlesztendő, és melyek az ebből adódó feladatok (korrekciók, szabályozási (fejlesztési) feladatok, fejlesztendő elemek) A továbbiakban rendszeresen visszatérő partnervizsgálat, valamint az önértékelés ad pontos választ arra, hogy:  érvényesül a szabályozás, valamint a működési alapelvek, s az intézményi cél- és követelményrendszer adekvációja  milyen követelmények vannak az adott folyamattal, működési területtel kapcsolatban  a már meglévő – esetleg régebbi helyzetben született - szabályozó dokumentumok megfelelően szabályoznak-e (rugalmasság)  a partnerek, illetve a saját magunk által megfogalmazott elvárásoknak, követelményeknek megfelelnek-e  tisztázottak- e az egyes kulcsterületek működtetésének felelősei, gazdái, a működés további résztvevői, a felelősségi körök, s a hatáskörök

24

 melyek azok a pontok, ahol további beavatkozásra, javításra lehetőség kínálkozik 6. VEZETÉSI FELADATOK A vezetési feladatok meghatározásánál az intézmény alapfunkcióiból indulunk ki. A kollégium nevelési-oktatási intézmény, az intézmény működésének alapdokumentuma a pedagógiai program. A vezetés legfontosabb célja az, hogy az abban rögzítettek megvalósuljanak. Fő feladata tehát a programnak megfelelő gyakorlati pedagógiai tevékenység, valamint az azzal kapcsolatos folyamatok irányítása, szervezése, fejlesztése, és a szükséges feltételek megteremtése. Ezekért egy személyben az intézményvezető a felelős. A minőségorientált szervezetben részleteiben a legjelentősebb vezetési feladatok a következők. 6.1 Jogszerű (törvényes), feladatorientált működés biztosítása Az intézményvezetés gondoskodik az intézmény törvényes működéséről, működtetéséről: az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszer, szabályozók előírásainak betartásáról, a belső működési rend megtervezéséről és biztosításáról, úgy hogy az megfeleljen a tanügyigazgatási, szakmai és gazdálkodással kapcsolatos törvényességi elvárásoknak. A vezetés biztosítja, hogy a működést szabályozó jogi dokumentumok – törvények, különböző szintű rendeletek és a fenntartó szerv vagy az intézmény belső szabályozói – hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák. Ezt a követelményt az „Az intézmény dokumentációs rendje” folyamleírás tartalmazza. A területen a vezetői feladatok végrehajtása fejlesztésének, szabályozásának irányelvei – a minőségcélokkal összhangban - a következők:  a működés középpontjába a tényleges funkciók és feladatok kerülnek, a pedagógiai szempontok érvényesítésével  a pedagógiai programban megfogalmazottak, illetve a munkaterv szerinti munkavégzés  a feladatok ésszerű megoldása (elvégzése) válik a legfontosabb rendező elvvé  a Kollektív Szerződésnek és egyéb belső szabályozóknak megfelelő működés  a pedagógiai program és a feltételek megfeleltetése  szabályozó dokumentumok hozzáférhetőségének biztosítása 6.2 Munkaszervezés. Belső működési rend megtervezése és biztosítása A vezetői feladatok végrehajtásának - részben fejlesztendő, részben szabályozandó – összetevői, elemei

25

 a feltételteremtő és a pedagógiai folyamatok szétválasztása, a kollégiumi nevelőmunka prioritásával  a célok, a működés, valamint a személyek szerepének rendszeres vizsgálata, értékelése  feladatkörök és felelősségek tisztázása, és hozzájuk megfelelő hatáskör párosítása  gondoskodás arról, hogy mindenki a végzettségének, hozzáértésének megfelelő feladatot végezze  követelmények, elvárások világos megfogalmazása a szervezeti egységek és munkatársak felé  a munkatársak egyenlő munkaterhelése  egyenrangúság megteremtése a munkaviszonyokban  az intézmény működtetésére, üzemeltetésére vonatkozó törvények, előírások betartásában a fegyelem növelése  a munkakörök, feladatok, munkarendek (munkaköri leírások) átgondolt, a pedagógiai érdekeket szem előtt tartó kiosztása, összeállítása  tervezés szerinti működés  hatékony kommunikáció  előrelátó, az egyének érdekeit is figyelembe vevő munkatervezés, illetve szervezés 6.3 Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése Kiválasztási és betanulási rend működtetése Az intézmény – a jogszabályok és az intézmény küldetésének, alapértékeinek figyelembevételével – meghatározta a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak kiválasztásának szempontjait. Kialakította és életbe léptette minden alkalmazott számára a kötelező betanulási rendet, amely biztosítja az intézményi hagyományok és a közösen elfogadott és képviselt értékek, valamint a biztonságos munkavégzés szabályainak és feltételeinek megismerését. ( „Pedagógus munkatársak felvétele és mentorálása” szabályzat írja le) Humánerőforrás racionális és hatékony felhasználása, folyamatos fejlesztése A vezetők aktív segítséget nyújtanak a pedagógus munkatársak számára szakmai téren:, szerepet vállalnak a szakmai működés, a pedagógiai tevékenység fejlesztésében, irányításában, és megteremtik azokat a feltételeket, amelyek biztosíthatják a pedagógiai program vállaltak minél színvonalasabb elvégzését. Továbbképzési rendszer működtetése A (tovább)képzésnek jelenleg az intézményben kialakult rendje van, és tervezett módon történik a munkatársak továbbképzése, mind a pedagógus, mind a nem pedagógus dolgozók vonatkozásában. 26

Az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségekkel kapcsolatos követelményeket jogszabályok rögzítik. A munkatársak egyéni karriertervüknek megfelelően is benyújthatják a szakmai fejlődésüket segítő képzési igényüket. A vezetés az intézmény hosszú távú érdekeinek, illetve a kvalifikációs igények figyelembevételével, a munkatársakkal egyeztetve dönt a továbbképzésről. A pedagógusok belső továbbképzési rendjét, programját az éves munkaterv rögzíti. A továbbképzés fejlesztésével, szabályozásával kapcsolatos alapkövetelmények:  a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelő működtetés  tervszerűség a munkaerőpótlásban  az intézményi szolgáltatás és szakmai munka színvonalának folyamatos emelése: fejlett módszertani kultúra  szakmai kiegyensúlyozottság biztosítása  a munkatársak szakmai fejlődéssel és karrierépítéssel kapcsolatos igényének kielégítése  a munkavégzéshez és az egyéni fejlődéshez szükséges képzést, fejlesztést kell biztosítani  a tartalom meghatározásánál a környezeti igények, a partneri elvárások változásaihoz való rugalmasabb alkalmazkodás képességének megszerzése  folyamatos fejlődés: a szakmai ismeretek folyamatos frissítésére és korszerűsítésére vonatkozó követelmény kielégítése  fokozottabb építés a belső képzési lehetőségekre A jogszabályi kötelezettségből, vezetői döntésből, illetve egyéni igényekből adódó külső és belső képzések szervezésének szabályozását a „Munkatársak képzési, fejlesztési terve” folyamatleírás tartalmazza. 6.4 Az egyéb erőforrások biztosítása és hatékony felhasználása Gazdasági és pénzügyi folyamatok. A gazdasági erőforrások biztosítása, tervezése. Az intézmény gazdasági és pénzügyi folyamatai az érvényes pénzügyi és számviteli törvények, önkormányzati rendeletek alapján működik. Kiemelt feladat a rendelkezésre álló erőforrások (költségvetési előirányzat, saját bevételek), valamint az intézményi program végrehajtásánál jelentkező igények összehangolása. Tehát az erőforrásokkal való gazdálkodás az intézmény küldetésében, a pedagógiai programban, továbbá a munkatervekben megfogalmazott céloknak a megvalósítását, valamint az ennek megfelelő intézményműködtetést kell, hogy szolgálja. Fejlesztési feladatok:  a mozgástér keretein belül teremtődjenek meg a fejlődés lehetőségei  a forráselosztás - a lehetőségek határain belül – legyen rugalmas 27

 az intézmény vezetése – a testület véleményét és igényeit is figyelembe véve – végezze el a pedagógiai program megvalósításához szükséges gazdasági, pénzügyi tervezést  pályázati lehetőségek, külső támogatások feltárása, kalkulációja  prioritások szerinti erőforrás- biztosítás  az erőforrások biztosítása és hatékony kihasználása érdekében mérhetőség, ellenőrizhetőség A vezetés számára fontos annak tudatosítása, hogy mindenki felelős a közös vagyon, az infrastruktúra megóvásáért, hatékony kihasználásának biztosításáért, a pazarlás megakadályozásáért. Beszerzés A vezetés feladata elvégezni a mindennapi hatékony működéséhez szükséges tárgyi eszközök, infrastruktúra és szolgáltatások felmérését, és a költségvetési lehetőségeihez képest optimális szinten elkészíti a beszerzési tervet. A tervezési és beszerzési folyamat során figyelembe veszi a ténylegesen meglévő eszközök kihasználtságát. Egyéb kiszolgáló folyamatok Az intézmény a szabályozottság szempontjából ellenőrzi a nevelési-oktatási tevékenységéhez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó, azokat kiszolgáló, a szükséges feltételeket biztosító, nem pedagógiai, un. támogató folyamatait: könyvelés, számvitel, gondnokság, munkaügy, infrastruktúra karbantartás, munkavédelem. A vezető folyamatos ellenőrzéssel gondoskodik arról, hogy e folyamatok valóban az intézmény pedagógiai működését szolgálják. A terület fejlesztésének fontosabb szempontjai - anyag, munkaeszköz, szerszám biztosítva legyen a szükséges anyagi ráfordítások növelésével - pedagógusok munkakörnyezetének és eszközellátottságának javítása - a nem pedagógus személyzet (a feltételteremtő, szolgáltató funkció szem előtt tartásával) pontos munkavégzéssel támogassa a pedagógiai munkát A gazdasági és pénzügyi folyamatok, a gazdasági erőforrások biztosítása, tervezése, a beszerzési terv készítése, a beszerzés folyamatát, valamint a beszerzéssel kapcsolatos követelményeket, az egyéb kiszolgáló folyamatok működtetésével kapcsolatos követelményeket az érvényes és kötelező szabályozók megfelelő módon szabályozzák. Kapcsolati tőke mozgósítása. PR tevékenység fejlesztése Az intézmény arculatának formálása, imázs teremtés, hírnevének öregbítése, az intézmény külső és belső elfogadtatása; az intézmény vonzerejének és megtartó erejének növelése. .

28

6.5 Minőségirányítás, minőségfejlesztés menedzselése A pedagógiai és a minőségcélok elérésében, a minőségirányítási rendszer működésben meghatározó a teljességre törekvő és elkötelezett vezetés. A működő minőségirányítási rendszerben – a vonatkozó minőségcélokkal összhangban - az alábbi főbb követelményeket és feladatokat határozzuk meg:  stratégiai tervezés, minőségpolitika és jövőkép megrajzolása; célorientáltság, progresszivitás  a tervezésben, a működtetésben együttműködés a partnerekkel (tervezés összehangolása)  az intézmény teljes körű menedzselése  partnerközpontú szemlélet, a partnerközpontú működés támogatása  alkotó légkörű pedagógiai klíma megteremtése: a munkatársak bevonása, vélemények beépítése a működésbe  feladatok, jogkörök delegálása, felhatalmazás  tiszta viszonyok teremtése a munkaszervezetben (követelmények világos és egyértelmű megfogalmazása, bizalmi elv érvényesítése, stb.)  a munka feltételeinek folyamatos javítása a költségvetési realitások figyelembevételével, a lehetőségek maximális kihasználásával, az erőforrások hatékony felhasználásával  a teljesítmény folyamatos ellenőrzése és értékelése, az eredmények visszacsatolása a működésbe (intézményi szinten a PDCA-SDCA rendszer működtetése)  a munkatársak értékelése, ezáltal folyamatos motiválása, ösztönzése a szakmai fejlesztésre, megújulásra  a szabályozott folyamatok lehetőségek szerinti bővítése  törekvés a folyamatos fejlődésre a helyi érdekek és az intézménnyel szembeni igények rugalmas figyelembevételével, összeegyeztetésével  rutinszerű munka kiküszöbölése  színvonalas, alkotó együttműködésre való törekvés az intézmény partnereivel - külső kapcsolatépítés- és ápolás, új kommunikációs csatornák megnyitása  aktív segítségnyújtás, fokozott szerepvállalás a szakmai tevékenység fejlesztésében, irányításában, szervezésében, beleértve a szakmai fejlődés feltételeinek megteremtését  szervezeti kultúra fejlesztése; kiemelt figyelem az intézményre jellemző értékek és a szervezet belső működésének – emberi kapcsolatokon, együttműködésen alapuló – fejlesztésére 7. A TERVEZÉSI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA 7.1 Alapkövetelmények A tervezési feladatok pontos leírásának (szabályozásának) célja az, hogy az intézmény működését meghatározó tervek (dokumentumok) készítése tudatos, kiszámítható, egymásra épülő, ellenőrizhető tevékenységek sora legyen. A tervezésben alapkövetelménynek tekintjük, hogy - a tartalom adatgyűjtésen és megbízható információkon alapszik - a partneri elvárások, valamint a mérés-ellenőrzés eredményei beépülnek, 29

-

a tervek összefüggenek, egymásra épülnek a magasabb szintű dokumentumokban foglaltak napi szintre való lefordítása (operacionalizálás) megtörténik

7.2 Stratégiai tervezés A szabályozásban az intézmény a stratégiai tervezés elvei szerint jár el a tervezés minden szintjén (stratégiai, operatív, gyakorlati kivitelezés) során:  az intézmény és környezete jellemzőinek figyelembe vétele  jövőorientáltság  a kitűzött célok és a napi működés közelítésének szolgálata  a múlt hasznosítható tapasztalatainak felhasználása mellett a jövőre vonatkozó információk beépítése  változás- és megújulás-orientáció  a célok megfogalmazása mellett kiemelt figyelem a megvalósításukhoz szükséges tevékenységekre, módszerekre, és a megvalósítás feltételeinek megteremtésére  a koherencia és a konzisztencia követelményének való megfelelés  kiemelt hangsúly a különböző szervezési technikákon  az elért eredmények értékelése, visszacsatolása, a folyamatos fejlesztés biztosítására  figyelem az eltérések kezelésére A stratégiai tervezés folyamata a következő:  helyzetelemzés: a környezet kutatása, elemzése, a lényeg kiemelésével  a különbségek elemzése (az elérendő állapot, cél és a körülménye, adottságok között)  a stratégia meghatározása (fejlesztési terv: célok, megvalósulási kritériumok, tevékenységek, feladatok, módszerek, eszközök, ellenőrzés leírása)  a stratégiai terv megvalósítása  az előrehaladás, az eredmény mérése, értékelése  fejlesztési terv meghatározása. Beavatkozás (visszacsatolás) A stratégiai tervezéssel kapcsolatban az alábbi vezetői feladatok merülnek fel:  a vezető gondoskodik vezetői programjának gyakorlati érvényesítéséről a tervezés különböző szintjein  - az intézmény vezetésének feladata - a testülettel való konszenzus kialakítása után - az intézményi stratégia és célok meghatározása, valamint a szervezeten belüli megismertetése  az intézményvezetés felelőssége a tervek egymásra épülésének biztosítása  a vezetés gondoskodik arról, hogy készüljenek operatív tervek  az intézményvezetés biztosítja a feladat jellegének és a választott stratégiának megfelelő eszközöket  az intézmény vezetése a megvalósítás során erőteljesen támaszkodik az intézmény valamennyi munkatársára, ezért gondoskodik arról, hogy a munkatársak rendelkezzenek a fejlesztési feladat elvégzéséhez szükséges 30

információkkal, módszertani ismeretekkel, illetve az azok biztonságos alkalmazásához szükséges gyakorlattal 7.3 A tervezés folyamatának szintjei Stratégiai szintű tervezés Az intézmény legfontosabb stratégia dokumentuma a pedagógiai program, végrehajtása a kollégium működtetésének legalapvetőbb feladata. Stratégiai dokumentum a minőségirányítás programja, és annak tekinthető az intézményvezetői program is. A tervezés operatív szintje Itt határozzuk meg  a pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközrendszert (pedagógiai program tartalmazza)  a minőségirányítási rendszer folyamatait, eljárásait (IMIP)  a szervezeti eljárásokat, szabályokat (SzMSz)

feladat-

és

A stratégiai és operatív szinten a tervezési követelményeket (ezzel együtt) a dokumentumok elkészítését magasabb szintű rendeletek szabályozzák. A megvalósítás szintjén történő tervezés Az éves munkatervek elkészítésének legfontosabb alapja a pedagógiai program, valamint a minőségirányítás programja. Ezzel a pedagógiai programot valóban használható („élő”) dokumentummá tesszük, amely évről - évre viszonyítási alapot szolgáltat az intézményi szakmai (oktató-nevelő) munka ellenőrzéséhez, értékeléséhez. Az éves munkaterv az adott tanévre szóló célkitűzéseket, a kiemelt, elvégzendő nevelési és oktatási feladatokat, követelményeket a pedagógiai programban leírtak, az előző évi tapasztalatok, eredmények, a felmerült problémák, az ellenőrzések, értékelések eredményeit, s a minőségfejlesztés eredményeit figyelembevéve határozza arra, meg. A terv előkészítésének fontos fóruma a tárgyévet megelőző záró nevelőtestületi értekezlet, mely lehetőséget ad a tervezésbe, a célok kitűzésébe, a döntés-előkészítésbe a működést, továbbá az egyéni feladatellátását befolyásoló, vagy munkakört érintő döntésekbe a munkatársak bevonására, konszenzus kialakítására. Kialakításánál arra törekszünk, hogy az éves munka ütemezésén túl, a szakmai, illetve az azzal kapcsolatos tevékenység teljes spektrumára (pl. a minőségfejlesztés feladataira, a gazdálkodási tevékenységre, az ellenőrzésekre és értékelésekre) megszabja a tennivalókat. Továbbá, az adott tanévre szóló kiemelt, elvégzendő nevelési és oktatási feladatokat, követelményeket a pedagógiai program időarányos lebontásával határozza meg. Az éves munkaterv a munkafeladatokat részletesen, a határidők és felelősök megjelölésével tartalmazza, úgy, hogy annak alapján a részlegek, a 31

munkaközösségek, a reszortfelelős tanárok, csoportvezetők, stb. el tudják készíteni munka- és nevelési terveiket. A folyamatleírást „A kollégiumi éves munkaterv kialakításának szabályozása” tartalmazza. A napi működés közvetlen alapja a tanévre szóló nevelőtanári csoport- és egyéb munkatervek, programok. Ezek tartalmi kialakítása az intézményben szabályozott keretek között történik. („A csoportmunka tervezése (munkaterv tartalmi kialakításának szabályozása”). Ezek mindenekelőtt az éves munkaterv, a minőségfejlesztés preferenciái, a partneri igények, továbbá az előző évi eredmények alapján kerülnek kidolgozásra. A stratégiai tervezés elveit a pedagógusok csoport-munkatervei (programjai) készítésénél is érvényesítjük. A tervezés szintjeit, a dokumentumok kapcsolatát – tulajdonképpen a különböző szintű tervek összefüggését - az alábbi ábrán mutatjuk be.

STRATÉGIA I SZINT

T E R V E Z É S

Vezetői program

OPERA TÍV SZINT

MEGVALÓSÍTÁS

Küldetés, Jövőkép PP Intézményi cél (pedagógiai és szervezeti); alapelvek PP

Intézményi Minőségpolitika

Feladat és eszközrendszer PP

NAPI

Minőségirányítási rendszer (folyamatok, eljárások) MIP

SZINTJE Szervezeti és Működési Szabályzat

Éves NAPI MŰKÖDÉS Munkat erv

Nevelőtanári munkatervek,

32

8. AZ INTÉZMÉNYMŰKÖDÉS ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE. TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 8.1 Célok. Alapelvek Az intézmény a teljes intézményre vonatkozóan szabályozott ellenőrzési, mérési, értékelési rendszert épít ki, és működtet. A rendszer célja az, hogy az intézmény és a partnerek rendszeres visszajelzést kapjanak az intézményműködésről, az egyéni teljesítményekről, biztosított legyen a fejlesztés folyamatossága, a tervezés objektivitása, tényekre épülése. A alapot szolgáltat a teljesítmények objektív megítéléséhez, s a folyamatos javító, fejlesztő munkához. Megjegyezzük, hogy e fejezethez tartozik egy az IMIP szerves részét nem képező szabályozás („Az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere”) amely az összes ellenőrzési, értékelési területre (9.5 fejezet, 2. táblázat) vonatkozóan részletekbe menően tartalmazza a mérés, ellenőrzés, értékelés további szempontjait, viszonyítási pontjait, mutatóit, érintettjeit, az eszközöket, a módszereket, határidőket, s a felelősöket. Mivel a törvény az ellenőrzés-mérés-értékelés intézményi gyakorlati alkalmazását kötelezően a 2008. szeptember 1-től rendeli el, a hivatkozott szabályozás a 2007/2008. tanév végére éri el végleges formáját, ugyanis e tanévet a kipróbálás, a bevezetés évének tekintjük. Követelmények a mérési-ellenőrzési - értékelési rendszerrel kapcsolatosan:

 a rendszer lehetőséget ad a pedagógiai programban kitűzött célok, valamint követelmények megvalósulásának nyomon követése, az ott lefektetett kritériumoknak megfelelően  a rendszer lehetőséget ad az intézményi minőségcélok elérésének követhetőségére, a megvalósulási kritériumok alapul vételével  a rendszer lehetőséget ad az intézmény adottságainak, működésének, folyamatainak, tevékenységének - az eredményességnek és hatékonyságnak – folyamatos kontrolljára, mely lehetővé teszi - visszacsatolás révén – a működés folyamatos javítását  lehetőség nyílik az egyéni teljesítmény objektív, nyilvános, valamint rögzített elvárásokhoz viszonyított ellenőrzésére és értékelésére, a teljesítmények összehasonlítására 33

 az ellenőrző-értékelő tevékenység során kapott konkrét információk segítik a tantestület, a tanulók a szülők, a fenntartó és a tágabb környezet informálását, tájékoztatását Az ellenőrzésnek-mérésnek minden esetben az alkotó légkört megerősítőnek, a belső munkafolyamatok fejlesztését szolgálónak kell lennie, melynek legfontosabb kritériumai:  személyre szóló  reális elvárásokat támaszt  előkészített  tárgyszerű (elfogulatlan)  ösztönző  nyilvános, kiszámítható  folyamatos, rendszeres  korrekt értékelés követi (mindig van következménye)  alapját jelenti a minősítésnek, a fejlesztésnek  siker esetén a gyakorlat beépül a működésbe Az értékelést minden esetben mérés, ellenőrzés előzi meg, illetve minden mérést, ellenőrzést értékelés követ. Az értékelést (annak következtetéseit) minden esetben visszacsatoljuk a működésbe (folyamatos fejlesztés). Az ellenőrzési és értékelési tevékenységet az intézményt használók, tehát a külső és belső partnerek együttesen végzik. Ez azt jelenti, hogy a mérésbe, értékelésbe bevonjuk a szülőket, továbbá a partneri elégedettség- és elvárás vizsgálat eredményeit is figyelembe vesszük. A pedagógiai értékeléshez, illetve annak egységességének biztosításához szükséges legfontosabb értékeinket, alapelveinket, és céljainkat a pedagógiai program tartalmazza. A mérési területek meghatározásakor figyelemmel vagyunk a fenntartói elvárásokra is, a működtetés vonatkozásában ezek feljebb megfogalmazást nyertek. A nevelés-és oktatás, illetve azokhoz szorosan kapcsolódó részterületen az ellenőrzés fő irányai:  tanulók fejlődése (neveltség, személyiség- és kompetencia)  tanulói teljesítmények  vezetői, tanári tevékenység, módszertani kultúra  folyamat működése  kitűzött célok elérése  a külső szabályozóknak való megfelelés (törvények, rendeletek)  szabályozott folyamatok esetén a szabályozásnak való megfelelés  partneri elégedettség  feltételek (személyi, tárgyi) megléte, kihasználtsága Minden értékelési területhez kapcsolódik valamilyen írásos elvárás, amely viszonyítási alapot képez, melyekhez képest vizsgáljuk a működést, a teljesítményt. Ilyenek a kollégiumokra vonatkozó törvényi előírások, a pedagógiai 34

program, a vezetői program, egyéb szabályozók, a munkaköri leírások, az IMIP, az intézményben rögzített célrendszer, a vonatkozó belső szabályzatok. A mérés, ellenőrzés, értékelés szabályozásának az alábbi, gazdagító hatásaival számolunk az intézményben:

nevelést és oktatást

 kapcsolatot teremt a partnerek (igényeik) és az intézmény között  jelzést ad az egyes követelményelemek és a neveltség, valamint a tudás kapcsolatáról  tájékoztatást ad, adatokat szolgáltat az eredményekről, a teljesítményről, a nevelési és oktatási folyamat erős és gyenge pontjairól, így hozzásegíti az intézményt a sikeresebb működéshez  igazolja a nevelési és oktatási stratégia helyességét  tudatosságra késztet a munkában  csapatmunkára ösztönöz  felelősségvállalást követel a problémákért, az eredményekért  beavatkozást tesz lehetővé a pedagógiai folyamatba  a tanulói teljesítmények összehasonlítását teszi lehetővé  tükröt tart vezetők, a pedagógusok munkája, teljesítménye értékeléséhez, ezzel  hozzájárul a vezetők, a pedagógusok önismeretének, valamint énképének alakításához  bátorítást ad a saját teljesítmény vizsgálatához, a fejlődés érdekében, ezzel csökkenti a pedagógusok defenzív, védekező magatartást  ráirányítja a figyelmet a szükséges változtatásokra, így folyamatos fejlesztésekre ösztönöz  a problémák iránti érzékenységre, kritikai szemléletre ösztönöz  megváltoztatja a kommunikációs tartalmat, a partnerekkel (diák, szülő, iskola stb.) való együttműködésre késztet  segít a jobb minőség elérésében, megőrzésében, illetve továbbfejlesztésében (erősíti a minőségszemléletet) 8.2 Az ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer felépítése, eljárásrendje A rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok (tervezés lépései)  mérés, ellenőrzés, értékelés tárgyának, az értékelési területeknek megnevezése  az ellenőrzés, értékelés viszonyítási pontjainak kijelölése  az ellenőrzés, értékelés szempontjainak, mutatóinak (indikátorok) meghatározása  ellenőrzés eszközeinek, módszereinek kiválasztása  az ellenőrzést végző(k)/felelős megnevezése  ellenőrzés, mérés, értékelés gyakoriságának, határidejének, periódusának meghatározása  a dokumentálás módjának meghatározása 35

 értékelés (visszacsatolás) formájának, idejének, dokumentálási módjának rögzítése Az értékeléshez kapcsolódó dokumentumok kezelésében a vonatkozó minőségügyi szabályozás, valamint az intézményi ügyiratkezelési szabályzat szerint kell eljárni.

8.2.1 Külső mérések, ellenőrzések, értékelések

 a fenntartó által rendszeresen elvégzett törvényességi, szakmai, pénzügyi    

vizsgálatok keretében megszületett értékelések állami számvevőszék, OKÉV, ÁNTSZ értékelések az igazgató által felkért szakértő értékelése országos kompetenciamérés és értékelés, vagy bármilyen, a kollégiumi működésre vonatkozó külső értékelés külső partnerek értékelése (az intézményi partneri elégedettség- és elvárás vizsgálat keretében)

A fenti vizsgálatok megállapításait a teljes körű intézményi önértékelésnél is figyelembe vesszük, felhasználjuk, tehát a fejlesztésbe beépítjük. Amennyiben szükséges, és indokolt, a probléma megoldására intézkedési tervet készítünk, az 5.3 pontban leírt eljárásrendet követve. 8.2.2 Belső ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok A mérés, ellenőrzés és értékelés lehet folyamat közbeni, a teljes folyamatra kiterjedő, végeredmény mérés- értékelés. Irányulhat egy-egy terület működésére, a teljes szervezet működésére, a teljesítményre, vagy egy-egy kulcsfolyamatra. Belső értékelést az intézményvezető, a vezetők: vezetőhelyettes(ek), továbbá aki(ke)t az intézmény szervezeti és működési szabályzata vezetői munkakörbe sorol), valamint a munkatársi közösség, a diákönkormányzat testülete, s a diákok végeznek. 8.2.2.1 A vezetők A vezetők tanévre szóló ellenőrzési-értékelési munkatervet készítenek, melyben kijelölik a teljesítményértékelés, s az intézményműködés azon területeit, amelyeket ellenőrzésük során vizsgálnak. Meghatározzák annak ütemezését, az alkalmazandó módszereket, a tartalmat; azt nyilvános vezetői ellenőrzési tervbe rögzítik, és egyeztetik az érintettekkel. A vezetők nyilvánossá teszi a vezetői ellenőrzések során nyert információk, valamint a keletkező ellenőrzési bizonylatok felhasználási módját, valamint az ellenőrzést követő beavatkozás lépéseit is. 36

A vezetői ellenőrzések és értékelés alapelveit az SZMSZ tartalmazza. Az intézményvezető az intézményi munkát félévente, rendszeresen értékeli, amelyet a testület előtt ismertet. A vezetőségi beszámolókról jegyzőkönyv készül. A felvetett problémák alapján a vezetés és a fejlesztő csoport együttműködésével intézkedés születik, vagy intézkedési terv készül. A tanév végi – testület által legitimált - intézményértékelő beszámolót az intézmény megküldi a fenntartónak. 8.2.2.2 A pedagógusok A pedagógusok éves munkatervükben megtervezik a diákok teljesítményének, magatartásának, munkájának értékelését. Ennek megfelelően spontán és folyamatos ellenőrzést végeznek, mérik, megfigyelik diákjaik teljesítményét, magatartását, fejlődését, majd szóban és írásban félévente értékelik azt. Alapelveink a tanulókra vonatkozó szabályozásához a következők:

ellenőrzési

és

értékelési

folyamatok

 az ellenőrzést a teljes személyiségre, valamint több területre szükséges kiterjeszteni: bármely képességre, készségre, kompetenciára, a tanulásban való előrehaladásra, szorgalomra, neveltségre  sokféle szituációban, több irányból, tehát az összes tanulói tevékenységre  a teljesítményértékelésben élünk a differenciálás eszközével  a tanulói értékelés alapjául szolgáló követelményrendszert egyértelműen és nyilvánosan közli a csoportvezető  az ellenőrzés és az értékelés mindenkire kiterjedő, tervezett, rendszeres és folyamatos  a diákok számára világossá tesszük, hogy rendszeresen értékeljük a teljesítményüket  az értékelést minden esetben visszacsatolásnak, az eredmények megbeszélésének kell követnie  a neveltséget elsősorban a viselkedés folyamatos megfigyelésével mérjük, egy konszenzusos alapon kialakított, a tanulók előtt is ismert kritérium- és indikátor rendszer segítségével  arányos a külső és a tanulói önellenőrzés (és értékelés), tehát lehetőséget kell adni arra is, hogy a diákok ellenőrizhessék önmagukat, teljesítményüket  az értékelésben többen is részt vegyenek (diáktársak, diákönkormányzat, egyéb felnőtt dolgozók, más intézmények, külső személyek stb.)  törekedni kell az egyéni (személyre szóló) és a csoportos értékelés arányainak helyes kialakítására  biztosítjuk a mérés, ellenőrzés eredményeinek összehasonlíthatóságát A felsoroltakat érvényesíteni kell a módszerekben. A pedagógusok félévente, önértékeléssel saját munkájuk eredményességéről / eredményeiről írásban számolnak be. Ez utóbbi a csoportnevelői tevékenységre, a 37

reszort – tevékenységre, a tudás-és kultúraközvetítéshez kapcsolódó oktatónevelőmunkájukra, és olyan tevékenységekre vonatkozik, amelyre a vezetőtől megbízást kaptak. 8.2.2.3 A nevelőtestület Minden tanévben – a törvény előírásának megfelelően - értékeli a minőségirányítási program végrehajtását. Tanév végére a minőségfejlesztési munkacsoport minőségfejlesztési beszámolót készít, melynek viszonyítási pontja a minőségirányítási program. A beszámolót a csoport vezetője a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten ismerteti, azokkal az intézkedésekkel együtt, amelyek a minőség javításra vonatkoznak. Ezeket a nevelőtestület helyben értékeli, majd - szükség esetén megtéve kiegészítő javaslatait-, legitimálja. A testület által elfogadott értékelést, valamint a fejlesztésre vonatkozó intézkedési terveket az intézmény jóváhagyásra eljuttatja a fenntartóhoz. A beszámolóval kapcsolatos formai és tartalmi szabályzatot részletesen „Az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere” eljárásrend tartalmazza. 8.2.2.4 Értékelés a rendszeres partneri elégedettség- és elvárás vizsgálat keretében A belső partnerek (diákok, a pedagógusok, s a nem pedagógus munkatársak) számára, a véleményformálásra (értékelésre) ad lehetőséget, melynek folyamatát külön eljárásrend írja le. 8.2.2.5 Az intézményi diákönkormányzat Évente értékeli tevékenységét, az éves megvalósítását.

munkatervében

rögzített

célok

8.3 Teljes körű intézményi önértékelés (az intézmény működésének átfogó, összegző értékelése) Az intézményben szabályozott módon, három évente átfogó értékelést folytatunk le. Az eljárás célja, hogy az intézmény rendszeresen, szabályozottan tényekre alapozva mérje fel adottságait, eredményeit, a követelményeknek való megfelelését. Az önértékelést úgy végezzük el, hogy segítséget adjon:  a szervezet erősségeinek meghatározásában  a szervezeten belüli legfontosabb fejlesztési területek kijelölésében  annak megállapításában, mennyire közelítette meg a szervezet a neveléssel, oktatással, minőséggel stb. kapcsolatban kitűzött céljait  a továbbfejlődés irányainak, a szükséges beavatkozások, fejlesztések meghatározásához 38

Az önértékelés területei megállapításánál figyelembe vesszük az intézményi minőségcélokat, valamint a fenntartó minőségfejlesztési (illetve fejlesztési tervében megjelenő) preferenciáit. 8.3.1 Az önértékelés területei vezetés, irányítás minősége stratégiai tervezés megvalósulása folyamatok szabályozottsága, működtetése rendelkezésre álló erőforrások (pénzügyi, humán, tárgyi); figyelembevétele, felhasználása, fejlesztése, nevelőtestület stabilizálása  tanügyigazgatás, gazdálkodás, vagyongazdálkodás  további támogató folyamatok működtetése (infrastruktúra működtetése, karbantartás)  igények megkérdezése, a külső és belső partneri elvárásoknak való megfelelés, partnerek elégedettsége (változások, tendenciák)  elégedettség és elvárás vizsgálatok eredményeinek figyelembevétele (beépítése)  külső együttműködés, kommunikáció. Együttműködés az iskolákkal és civil szervezetekkel  munkatársak bevonása az intézmény működtetésbe: módja, mértéke, formái, stb.  a folyamatos javító és fejlesztő tevékenységek eredményei, megvalósulása (beépülés a napi gyakorlatba)  a kitűzött célok elérése (a pedagógiai program, illetve egyéb munkatervek végrehajtása)  szociális ellátás, gyermekvédelem, egyéb szolgáltatás. SNI fiatalok nevelése, gondozása, integrált nevelés  társadalmi hatás, elismertség. Arculatteremtés,- erősítés szervezeti kultúra és klíma pedagógiai klíma. Diákönkormányzás szakmai eredményesség a tanulás-támogatás, a nevelés – oktatás – gondoskodás, az alapprogram műveltségterületei által meghatározott tudásátadás, az alapkészségek, képességek és kompetenciák fejlesztése, a hátrányos helyzet és az esélykülönbségek csökkentése terén    

Az intézményi önértékelés adatbázisa:  az önértékelés idején írásos (kérdőíves megkérdezés) és szóbeli interjúk segítségével begyűjtött információk  az előző három év során megszületett dokumentumok: --éves vezetői beszámolók --partnervizsgálatok eredményei --a minőségfejlesztési munka eredményei (beszámolók) Az önértékelésnél alkalmazott főbb módszerek 39

   

a munkatársi kör kérdőíves megkérdezése dokumentumelemzés (vezetői, és egyéb átfogó beszámolók) fókuszcsoport, irányított beszélgetés (okok feltárása) összehasonlító elemzés, trendvizsgálat (pl.:külső és belső partneri elégedettség és elvárások összehasonlító elemzése, tendenciák vizsgálata) 8.3.2 A teljes körű intézményi önértékelés eljárásrendje

Az intézményi folyamatok és tevékenységek, eredmények ellenőrzése, továbbá értékelésének folyamata a következő.

átfogó

mérése,

ELŐKÉSZÍTÉS  a munkában részt vevők kijelölése, felkészítése  a mérés, ellenőrzés, értékelés szempontrendszerének, indikátorainak, viszonyítási pontjainak megállapítása a fent megjelölt önértékelési területekhez  adekvát módszerek, eszközök kiválasztása (mit, milyen módon használunk)  munkatársi legitimáció Időtartam: az érintett tanévben, szeptember 15- október 15. között. Felelős: minőségügyi vezető ADATGYŰJTÉS ÉS ELEMZÉS  információ- és adatgyűjtés  adatok feldolgozása, elemzése  dokumentáció elkészítése  elemzés, az elemzés eredményeinek rögzítése (dokumentálás) Október 16- január 15 között. Felelős: Minőségügyi vezető  nyilvánosságra hozatal  következtetések megfogalmazása  munkatársi legitimálás Hi: félévzáró értekezlet Felelős: minőségügyi vezető STRATÉGIAI TERVEZÉS  problémalista összeállítása, célok meghatározása  javaslatok megtétele intézkedésekre és intézkedési tervre  munkatársi körrel való elfogadtatás Hi: március 10. Felelős: minőségügyi vezető Az azonnali beavatkozást igénylő területeken az intézményvezető megteszi (elrendeli) a szükséges intézkedéseket, melyről a soron következő vezetőségi, valamint testületi értekezleten beszámol.  intézkedési tervek kidolgozása 40

A minőségfejlesztési munkacsoport egyidejűleg felülvizsgálja az önértékelési rendszer működőképességét is, és dönt esetleges javító intézkedések, korrekciók meghozataláról.  munkatársi körrel való elfogadtatás Hi: április 30. Felelős: minőségügyi vezető Az önértékelés nyomán a fejlesztésben az intézményben bevezetett ( szabályozott) folyamatos fejlesztés eljárásrendjét kell alkalmazni.

41

9. TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS ELJÁRÁSRENDJE 9.1 Intézményvezető teljesítményének külső értékelése 9.1.1 Fenntartói értékelés Az intézményben az intézményvezető teljesítményértékelését a fenntartó saját ütemterve szerint végzi. Alapja:

   

törvényességi ellenőrzés megállapításai szakmai munka ellenőrzésének megállapításai gazdálkodási, pénzügyi ellenőrzés megállapításai intézményi eredményesség, hatékonyság vizsgálat

Az értékelés dokumentált viszonyítási pontjai vezetői pályázat (kitűzött célok megközelítése, elérése) pedagógiai program (kitűzött célok megközelítése, időarányos megvalósítása) ÖMIP (követelményeinek beépítése a működésbe, az elvárások teljesítése) IMIP (a program szerinti működés, minőségcélok elérése)  intézményi éves munkaterv (kitűzött célok megközelítése, elérése)  a minőségfejlesztés eredményei  intézményi átfogó önértékelés (a vizsgálati szempontok szerint az eredményesség, hatékonyság, a partneri elvárásoknak való megfelelés)    

9.1.2 Szakértői értékelés 9.2 A vezetői feladatokat ellátók belső teljesítményértékelése 9.2.1 Az intézményvezető Önértékelése Az intézményvezető önértékelést végez a vezetői ciklus utolsó évében, továbbá végezhet – egy vezetői cikluson belül legfeljebb egy-egy alkalommal - a KT, a nevelőtestület, vagy a vezetőség kezdeményezésére. Utóbbi esetben az intézmény vezetője az írásos felkérést követő 30 napon belül köteles azt elkészíteni. Az önértékelést a nevelőtestület számára hozzáférhetővé kell tenni. Nevelőtestületi értékelése Az intézményvezetőnek a munkatársak részéről történő értékelése a szabályozott partneri elégedettség- és elvárás vizsgálat, valamint a háromévenkénti átfogó önértékelés keretében történik. Fő szempontjai: a pedagógiai folyamatok irányítása, vezetői elképzelések megvalósítása, jogszerű működtetés, a szervezet (szervezeti kultúrára) fejlesztése, munkakörhöz tartozó tulajdonságok, vezetési módszerek, 42

humánerőforrás fejlesztés, feltételek biztosítása, tanügyigazgatás, gazdálkodás, a minőségirányítás menedzselése. Eszköze az elégedettség- és elvárás vizsgálat kérdőívei, célirányos standard kérőívek, valamint szóbeli interjúk. (Az értékelés részletes kritériumait a 9.2.2.1 pontban ismertetjük.) A felmérés eredményeit a MFMCS összesíti, amelyet átad az intézményvezetőnek, aki a testület előtt számol be a végeredményről. 9.2.2 Vezetők értékelése Önértékelés (az intézményvezető által megadott szempontok szerint) Intézményvezetői értékelés Az intézményvezető nyilvános ellenőrzési-értékelési tervében meghatározott szempontok, illetve terv szerint végzi, úgy hogy évente egyszer minden vezető munkatársa, valamilyen, előre rögzített területe(ke)n értékelve legyen. A fő szempontok: a munkakörhöz kapcsolódó tulajdonságok, a munkaköri leírásban lefektetettek teljesítése, az illetékességi körbe tartozó területek ellátása, az éves munkatervben kitűzött célok elérése(eredmények). Az értékelésnél figyelembe veszi a munkatárs önértékelését, továbbá a munkatársi kör által kialakított véleményt, a partneri elégedettség- és elvárás vizsgálatok eredményeit. Az intézményvezető az értékelttel szóban is közli a végeredményt. Ezen értékelő beszélgetés lehetőséget ad az indokolásra, az értékelt számára a véleménynyilvánításra, az esetleges nézetkülönbségek tisztázására, továbbá arra, hogy a vezető milyen elvárásokat támaszt, és javaslatot tesz a fejlődési utakra, lehetőségekre. Az értékelés eredményét írásban kell rögzíteni, és mindkét fél aláírásával látja el. Az elvárások teljesülésének, a fejlődés megvalósulásának nyomon követéséről az intézményvezető intézkedik. Nevelőtestületi értékelés Hasonlóképpen az intézményvezetőéhez, az értékelés a partneri elégedettség- és elvárás vizsgálat, valamint a háromévenkénti átfogó önértékelés keretében történik. Eszköze az elégedettség- és elvárás vizsgálat kérdőívei, a 9.3 – ban felsorolt főbb szempontok figyelembevételével összeállított célirányos standard kérőívek és szóbeli interjúk. A felmérés eredményeit a MFMCS összesíti, amelyet átad a vezetőknek, akik a testület előtt ismertetik azt. 9.2.2.1 A vezetői feladatokat ellátók értékelésének részletes szempontjai 43

                 

            

szakmai felkészültsége, szakértelme személyiségállapota, attitűdjei, emberi tulajdonságainak színvonala képességei, kompetenciák Intézményvezetési elvek és gyakorlat: jogszerű működtetés biztosítása a szervezet működtetése, fejlesztése a személyzet irányítása, aktivizálása pedagógiai működtetés: pedagógiai folyamatok irányítása törekvés a szakmai megújulására problémafelismerő, tájékozódási képesség szervező, irányító, ellenőrző képesség döntéshozatali képesség (gyorsaság, energia) távlat adás, reális jövőkép megrajzolása; célorientáltság, progresszivitás együttműködés a vezetőtársakkal, és a beosztott munkatársakkal szerepe a szervezeti kultúra, valamint a klíma alakításában a lehetőségek kihasználása a kollégiumi munka feltételeinek folyamatos jobbításában ösztönzés a szakmai fejlesztésre, megújulásra a munkatársak motiválásának, a minőségi munka elismerésének módja az intézmény arculatának formálása, imázs-teremtés (célja elsősorban az intézmény külső és belső elfogadtatása, hírnevének öregbítése, az intézmény vonzerejének és megtartó erejének növekedése a vezetői program, valamint a pedagógiai program (időarányos) megvalósítása törekvés a folyamatos továbbfejlődésre (új feladatok kidolgozás, megoldására) törekvés a helyi érdekek és az intézménnyel szembeni igények összeegyeztetésére együttműködés alakítása az intézmény használóival, a fenntartóval a kollégium belső információs rendszerének fejlesztése (sokoldalú – írásos és szóbeli – hatékony kommunikáció) az intézmény képviselete, külső kapcsolatépítés, új kommunikációs csatornák megnyitása. az intézményi minőségfejlesztésre tett lépések humánerőforrás fejlesztés, optimalizálás a megfelelő (feladatra történő) kiválasztás a folyamatos képzés (szakmai továbbképzések, konzultációk stb.) - a minőségi csere - a hatékony felhasználás (mindenki a neki megfelelő feladatot végzi) képzési, továbbképzési, fejlesztési stratégia: -lehetőség az önfejlesztésre - perspektívaadás át az egyén számára (önfejlődés) (pl. továbbképzés)

9.3 A pedagógus munkatársak teljesítményének értékelése, minősítése Az intézmény kialakítja és működteti az intézményben foglalkoztatott pedagógusok munkájának értékelési (minősítési) rendjét. A szabályozás célja az, hogy 44

 rendszeres, széleskörű informálódásra épülő, és több szempontú legyen az értékelés  megvalósuljon az egyéni munkateljesítmény objektív és egyenlő mércével való mérése, és a folyamatos ösztönzés  a valós emberi értékeken, valamint a szakmai teljesítményen alapuljon a minősítés  lehetővé váljon a megbízható adatokra támaszkodó, gyors döntéshozatal, a problémák, konfliktusok rugalmas, gyors megoldása A pedagógus munkájának értékelését - ellenőrzési-értékelési terv szerint - az intézményvezető, a közvetlen vezetője (ig.h.), - a vonatkozó eljárásrendnek megfelelően - az intézmény partnerei, továbbá azok végzik, akiket ezzel az intézményvezető megbíz. Továbbá, maguk is rendszeresen (félévenkénti beszámoló formájában) írásban értékelik munkájukat (önértékelés). A pedagógusok minősítése ezen rész- minősítések eredőjeként áll elő. Az összegzést az intézményvezető, vagy az általa kijelölt értékelésért felelős személy végzi. A pedagógus munkatársak értékelését úgy kell megszervezni, hogy minden évben minden pedagógus – meghatározott, és egyeztetett szempont(ok) szerinti értékelésére sor kerülhessen. 9.3.1 Az értékelés területei, fő szempontjai         

       

tervezőmunka csoportvezetői nevelőmunka tanulókról való gondoskodás tanulás-támogató (mindennapi iskolai felkészülést segítő) tevékenység oktatás (rendszeres tanítási tevékenység, pl. érettségi, felvételi vizsgára való felkészítés, nem csak a saját csoportban) az alapprogram kötelező foglalkozásai keretében végzett tevékenység pedagógiailag irányított szabadidős foglalkozások tehetséggondozás a kollégiumi tevékenységszerkezetben megjelenő, nem csoportvezetői, egyéb (speciális) feladatkörök ellátása ( sport-, szabadidő-, média- szervezés, könyvtár- és számítógépterem vezetés, fejlesztő- pedagógus, pszichológus) kollégiumi szintű vezetési, szervezési (ügyeleti, készenléti, rendezvényszervezési stb.) és egyéb munkatervi feladatok ellátása kapcsolatok és kommunikáció saját munka szervezése, ellátása adminisztratív tevékenység a kollégiumi pedagógiai munka fejlesztéséért végzett erőfeszítések szakmai kvalitások önfejlesztés, szakmai megújulás a kollégium érdekeinek képviselete. A kollégium jó hírnevének öregbítése érdekében kifejtett erőfeszítések és feladatvégzés. PR tevékenység

9.3.2 Az értékelés fő dimenziói

45

Szakmai hozzáértés,képességek nevelői képességei személyes példaadás  értelmiségi szerepvállalás  szakmai felkészültség  kompetenciák  módszertani kultúra  hasznosítható tudása  érdeklődési körök  kreativitás  alkalmazkodóképesség az új feladatokhoz  tudatosság a diákok megismerésében, a tervezőmunkában  odafigyelés a diákok terhelhetőségére, igényeire, elvárásaira  a belső szabályozó dokumentumokban leírtak betartása,  önfejlesztő attitűd  a pedagógiai kultúra fejlesztése, a módszertani repertoár bővítése  a vállalt feladatok a személyes adottságokhoz, a személyiséghez megfelelőek-e  a pedagógiai munka minőségének javítása, az általános pedagógiai szakmai felkészültség fejlesztése  tudatosság az ellenőrző - értékelő munkában Az eredményességgel kapcsolatban értékelendő:        

a pedagógiai programban foglalt célkitűzésekkel, feladatokkal való azonosulás saját munkatervben elért célkitűzések megvalósítása a családok, a gyermekek, az iskola, a fenntartó differenciált igényei kielégítésére való képesség a tanulók segítése, motiválása iskolai és egyéb teljesítményük növelése érdekében, képességük kibontakoztatásában: „hozzáadott érték” eredmények, teljesítmény munkaterületén a tanulók tanulmányi teljesítményének, kulturális téren történő gyarapodásának, személyiségfejődésének, magatartásának fejlődése a munkaköri kötelezettségek (ld. munkaköri leírás) fegyelmezett teljesítése a saját munka megfelelő szervezése, aktivitás, rendszeres napi munkavégzés A munkakörhöz kapcsolódó tulajdonságok

       

nyitottság a diákok partnerként való kezelése bátorító magatartás, segítő attitűd megbízhatóság, pontosság etikai normák megtartása együttműködési készsége minden esetben az intézményt (a pedagógiai munkában és partnereink, a külvilág felé is) megfelelően képviselő magatartás az intézmény iránti elkötelezettség 46

A pedagógus munkájának külső személy(ek) által történő értékelési módszerei, tartalma:  tervezett megfigyelés  spontán megfigyelés  dokumentumelemzés A pedagógusok teljesítményértékelése személyre szóló. Az értékelést végző az értékelttel szóban is közli a végeredményt. Ezen értékelő beszélgetés lehetőséget ad az indokolásra, az értékelt számára a vélemény-nyilvánításra, az esetleges nézetkülönbségek tisztázására. Az értékelő Ismerteti elvárásait, javaslatait a továbbfejlődés lehetséges irányaira. A lehetséges minősítések az egyes területeken (mutatók szerint): „nem felelt meg”,” részben felelt meg”, „elegendően megfelelt”, „jól megfelelt”, „kiválóan megfelelt”. A részletes szempontokat, módszereket, minősítési módokat a 9.6 fejezetben (3. táblázat) foglaltuk össze. Minden szempont külön elbírálás alá esik. Az értékelés eredményét írásban kell rögzíteni, és mindkét fél aláírásával látja el. Az elvárások teljesülésének, a fejlődés megvalósulásának nyomon követéséről a vezető intézkedik. A pedagógusok teljesítményértékelésének szempontokra, mutatókra, módszerekre vonatkozó részletesebb kifejtését a fejezet elején hivatkozott eljárásrend írja le. 9.4 Panaszkezelés Amennyiben a nézetkülönbségek az értékelő és értékelt között fennmaradnak, azt konkrétan, írásban rögzíteni kell. Az értékelt egyeztetést kezdeményezhet az intézményvezetőnél. Minden érintett, akinek az ellenőrzéssel, méréssel, értékeléssel - annak módszereivel, folyamatával, eredmény-megállapításaival – kapcsolatosan kifogása van, írásban az intézmény vezetőjéhez fordulhat. A beadványra harminc napon belül – írásban – érdemi választ kell kapnia.

47

2. táblázat 9.5 AZ INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS FŐ TERÜLETEI, ÉS ELJÁRÁSRENDJE Az alábbi értékelési területek összhangban vannak az átfogó intézményi önértékelés területeivel, illetve egyes esetekben önálló területként, az önértékelés részét képezik (pl. szervezet vizsgálata). A vonatkozó megállapításokat, adatokat a háromévenkénti intézményi önértékelésnél is felhasználjuk. A területek értékeléséhez a részletes szempontokat, mutatókat, módszereket, eszközöket stb. – ott ahol jelen IMIP nem szabályozza - a korábban hivatkozott, ellenőrzésre-értékelésre vonatkozó intézményi szabályzat tartalmazza.

Értékelés területei (tárgya)

Belépő diákok teljesítménye Partneri elégedettség- és elvárások

Tanulói, és csoport teljesítmények: tanulmányi munka eredményei, fejlődés, kiemelkedő (verseny)eredmények, kulturális sport és egyéb eredmények Kompetenciák

Ellenőrzést (értékelést) végzi (azért felelős) Csoportvezetők

Gyakorisága (határidő, periódus)

Értékelés (visszacsatolás, nyilvánosságra hozatal) formája. Dokumentálás

évente

Csoportvezetői értékelés. D: írásban (tanulóról szóló feljegyzések)

Minőségfejlesztés Külön szabályozás i szerint munkacsoport(F MCS) Pedagógusok félévente Vezetők*

Szabályozás szerint.

Nevelők: tanulók felé szóban és írásban, szülők felé félévkor írásban Csoportvezetők és a képességfejlesztésben részt vevő pedagógusok értékelése Intézményvezetői értékelés félévkor és év végén nevelőtestületi értekezleten

(D:jegyzőkönyv, írásbeli jelentés) A pedagógusok írásbeli értékelése (beszámoló) A terület Intézményvezetői értékelése félévkor és évvégén nevelőtestületi értekezleten (D:jegyzőkönyv, írásbeli jelentés)

IKT alkalmazása, fejlesztése

Az érintett pedagógusok Vezetők

félévente

Könyvtár működtetése

Könyvtáros Vezetők Partnerek

félévente

Könyvtárvezető önértékelése: félévente írásban Intézményvezetői értékelés szóban,félévkor és évvégén nevelőtestületi értekezleten (D:jegyzőkönyv) Elégedettség- és elvárás vizsgálat vonatkozó eredményeinek, értékelésének közzététele szóban és írásban (jelentés), a szabályzat szerint.

Tehetséggondozás (kiválasztás, fejlesztés)

Csoportnevelők Fejlesztésben részt vevő pedagógusok Vezetők Partnerek

félévente

A területekért felelős pedagógusok értékelése írásban (beszámoló) félévenként Foglakozásokon, programokon látottak, tapasztaltak szóbeli és írásbeli értékelése Intézményvezetői értékelés félévkor és évvégén nevelőtestületi értekezleten (D:jegyzőkönyv, írásbeli jelentés) Elégedettség- és elvárás vizsgálat vonatkozó eredményeinek, értékelésének közzététele szóban és írásban (jelentés), a szabályzat szerint.

félévente

A területekért felelős pedagógusok írásos önértékelése félévenként Intézményvezetői értékelése (írásbeli

Pedagógiailag irányított szabadidős Érintett foglalkozások: képességfejlesztő pedagógusok foglalkozások, szakkörök, programok Vezetők

49

Partnerek

Csoportfoglalkozások (a kollégiumi alapprogram témaköreit feldolgozó és egyéb kötelező foglalkozások)

Pedagógusok csop.vezetők Vezetők Partnerek

félévente

beszámoló) félévenként Vezetői foglalkozás látogatás tapasztalatainak megbeszélése D: feljegyzés, fogl. naplóba jegyzés Elégedettség- és elvárás vizsgálat vonatkozó eredményeinek, értékelésének közzététele szóban és írásban (jelentés), a szabályzat szerint. A területekért felelős pedagógusok írásos értékelése félévenként Intézményvezetői (írásbeli beszámoló) félévenként Vezetői foglalkozás látogatások tapasztalatainak megbeszélése D: feljegyzés, fogl. naplóba jegyzés Elégedettség- és elvárás vizsgálat vonatkozó eredményeinek, értékelésének közzététele szóban és írásban (jelentés), a szabályzat szerint.

Hagyományápolás

Pedagógusok Vezetők Partnerek

félévente

Az érintett pedagógusok írásbeli beszámolója. Elégedettség- és elvárás vizsgálat vonatkozó eredményeinek, értékelésének közzététele szóban és írásban (jelentés), a szabályzat szerint. Intézményvezetői értékelés év végén nevelőtestületi értekezleten D.:jegyzőkönyv, írásos jelentés

Intézményi szintű kiemelt programok

Pedagógusok Vezetők

félévente

A témagazdák írásbeli értékelése (beszámolók) félévenként. 50

Partnerek

Nevelőmunka, szocializáció Folyamat - Nevelési rendszer működtetése - Közös követelmények érvényesítése - Módszertani kultúra

Pedagógusok Vezetők Partnerek

félévente,

Kimenet -A nevelési tervekben kitűzött célok elérése - a diákok neveltsége, viselkedése, magatartása, aktivitása, szorgalma, képességei, kompetenciái, tudása, személyiségfejlődése, viszonyulása a kollégiumhoz, annak rendjéhez, elvárásaihoz. - egyéni és csoport-teljesítmények: fejlődés, kiemelkedő (verseny)eredmények, kulturális, sport és egyéb teljesítmények Speciális nevelési feladatok ellátása Speciális nevelési feladatok ellátása (nemzetiségi, kisebbségi, határon túli, SNI nevelés, oktatás) Integrált nevelés

Pedagógusok félévente Foglalkozásvezet ők Vezetők

Elégedettség- és elvárás vizsgálat vonatkozó eredményeinek, értékelésének közzététele szóban és írásban (jelentés), a szabályzat szerint. Szóbeli intézményvezetői értékelés a programot követő testületi értekezleten, továbbá félévente, nevelőtestületi értekezleten D.:jegyzőkönyv A pedagógusok értékelése (írásbeli beszámoló)félévkor és év végén, valamint a tanulók értékelése írásban (tükörfüzet,félévkor levél a szülőnek), és szóban. Vezetői és munkatársi foglalkozás-látogatás tapasztalatainak megbeszélése, rögzítése feljegyzés formájában Intézményvezetői értékelés szóban, nevelőtestületi értekezleten félévkor és év végén. D:jegyzőkönyv írásos jelentés Elégedettség- és elvárás vizsgálat vonatkozó eredményeinek, értékelésének közzététele szóban és írásban (jelentés), a szabályzat szerint.

Az érintett csoportvezetők, valamint az egyes területekért felelős pedagógusok (témagazdák) írásos értékelése (beszámoló) félévenként Vezetői foglalkozás látogatás tapasztalatainak 51

Partnerek

megbeszélése D: feljegyzés, fogl. naplóba jegyzés Elégedettség- és elvárás vizsgálat vonatkozó eredményeinek, értékelésének közzététele szóban és írásban (jelentés), a szabályzat szerint. Intézményvezetői értékelés szóban, nevelőtestületi értekezleten félévkor és év végén. D:jegyzőkönyv írásos jelentés

Kollégiumi tanulás-támogató tevékenység

Vezetők Pedagógusok Partnerek

félévente

A tanulás- támogatással foglalkozó pedagógusok írásos értékelése (beszámoló) félévenként. Vezetői foglalkozás látogatás tapasztalatainak megbeszélése D: feljegyzés, fogl. naplóba jegyzés Intézményvezetői értékelése (írásbeli beszámoló) félévenként Elégedettség- és elvárás vizsgálat vonatkozó eredményeinek, értékelésének közzététele szóban és írásban (jelentés), a szabályzat szerint.

Pedagógiai klíma (Felnőtt-diák, diákdiák viszony)

Pedagógusok Diákok Vezetők

évente

A MFMCS felmérései alapján a csoportvezető pedagógusok értékelése (D:éves írásbeli beszámoló)

Diákönkormányzati munka

Pedagógusok DIÖK patronáló tanár

évente

Patronáló tanár írásbeli értékelése (feljegyzés). Diáktanács szóbeli önértékelése évente egy alkalommal, a diákság és a 52

Diákok Vezetők

Gyermekekről, tanulókról való gondoskodás. Gyermek és ifjúságvédelmi munka

Vezetők Csoportvezetők Gyermek- és ifj. véd. Fel. Partnerek

nevelőtestület előtt. D.:jegyzőkönyv Elégedettség- és elvárás vizsgálat vonatkozó eredményeinek, értékelésének közzététele szóban és írásban (jelentés), a szabályzat szerint. félévente

Szociális ellátás, és egyéb (speciális) Pedagógusok szolgáltatások Vezetők Biztonság, Partnerek Étkeztetés Egészségügyi ellátás Logopédus, pszichológus, gyógytornász stb.

félévente

Kapcsolatrendszer működtetése, Pedagógusok kifelé irányuló kommunikáció Vezetők - iskolákkal, szülőkkel, a tanulók Partnerek nevelésében érintett egyéb ágensekkel, intézményekkel,

évente

A csoportvezetők írásos értékelése (beszámoló) félévenként . Gyermekvédelmi felelősírásbeli értékelése félévente. D: munkabeszámoló- feljegyzés Szóbeli Intézményvezetői értékelés félévente, nevelőtestületi értekezleten D.:jegyzőkönyv Elégedettség- és elvárás vizsgálat vonatkozó eredményeinek, értékelésének közzététele szóban és írásban (jelentés), a szabályzat szerint. Az érintett pedagógusok írásbeli értékelése félévenként. Szóbeli Intézményvezetői értékelés félévente, nevelőtestületi értekezleten D.:jegyzőkönyv Elégedettség- és elvárás vizsgálat vonatkozó eredményeinek, értékelésének közzététele szóban és írásban (jelentés), a szabályzat szerint. Pedagógusok írásos értékelése félévenként. Szóbeli Intézményvezetői értékelés félévente, nevelőtestületi értekezleten D.:jegyzőkönyv Elégedettség- és elvárás vizsgálat vonatkozó 53

-

civil szerveződésekkel PR tevékenység

Belső kapcsolatrendszer (kommunikáció)működése

Pedagógiai munka megújulása, önfejlesztés Intézmény keresettsége. Szülői, tanulói, iskolai, egyéb intézmények érdeklődése Pályázati lehetőségek igénybevétele

Szakmai megmutatkozás, elismertség, programok, produktumok Pedagógiai dokumentumok (szakmai minőség) Pedagógiai program végrehajtása

Intézmény munkája: éves munkaterv végrehajtása

Pedagógusok Vezetők Partnerek

évente

félévente Vezetők Partnerek Vezetők Partnerek Vezetők

évente félévente

félévente Vezetők Partnerek Vezetők

félévente

Vezetők

Évente (időarányos értékelés), valamint a lejáratkor

Vezetők

félévente

eredményeinek, értékelésének közzététele szóban és írásban (jelentés), a szabályzat szerint. Szóbeli Intézményvezetői értékelés félévente, nevelőtestületi értekezleten D.:jegyzőkönyv Elégedettség- és elvárás vizsgálat vonatkozó eredményeinek, értékelésének közzététele szóban és írásban (jelentés), a szabályzat szerint. Szóbeli Intézményvezetői értékelés félévente, nevelőtestületi értekezleten D.:jegyzőkönyv Szóbeli Intézményvezetői értékelés, év végi nevelőtestületi értekezleten D.:jegyzőkönyv Szóbeli Intézményvezetői értékelés, év végi nevelőtestületi értekezleten D.:jegyzőkönyv Szóbeli intézményvezetői értékelés, év végi nevelőtestületi értekezleten D.:jegyzőkönyv Szóbeli intézményvezetői értékelés félévkor és év végén test.értekezleten D.: jegyzőkönyv Intézményvezetői szóbeli és írásbeli beszámoló félévkor és év végén test.értekezleten D.: jegyzőkönyv Intézményvezetői szóbeli és írásbeli beszámoló félévkor (időarányos) és év végén nev. test.értekezleten 54

A minőségfejlesztés eredményei

évente MFMCS

Az egyéb munkatervekben rögzített célok elérése Teljes intézményműködés (átfogó önértékelés)

Pedagógusok Vezetők Partnerek MFMCS

Pedagógusok munkája (teljesítményértékelés)

Vezetők Partnerek Akiket az intézményvezető megbíz Fenntartó Külső- és belső partnerek

Folyamatos, eljárásrend szerint

Intézményvezető Külső- és belső partnerek

Folyamatos, eljárásrend szerint

Intézményvezető teljesítményértékelése

Vezetők teljesítményértékelése

félévente Négyévente, külön eljárásrend szerint

Folyamatos, eljárásrend szerint

D.: jegyzőkönyv A beszámolót az intézmény megküldi a fenntartónak. NFMCS vezetőjének szóbeli beszámolója év végén test.értekezleten D.: jegyzőkönyv A beszámolót az intézkedésekkel együtt az intézmény megküldi a fenntartónak. Pedagógus írásbeli önértékelése Intézményvezető és a MFMCS szóbeli beszámoló félévkor (időarányos) és év végén nev. test.értekezleten D.: jegyzőkönyv Értékelő beszélgetés személyesen, szóban, az értékelő ütemterve szerint D: feljegyzés az értékelésről Önértékelés a vezetői ciklus lejárta előtt fél évvel. D: írásos beszámoló. Négyévente az átfogó intézményi önértékelés keretében, a munkatársi kör előtt D: Írásos beszámoló Értékelő beszélgetés személyesen, szóban, az értékelő ütemterve szerint D: feljegyzés az értékelésről Négyévente az átfogó intézményi önértékelés keretében, a munkatársi kör előtt D: Írásos beszámoló 55

Gazdálkodás, vagyongazdálkodás

Intézményvezető Partnerek

Évente, valamint átfogó intézményi önértékelés keretében

Tanügyigazgatás

Intézményvezető Partnerek

Évente, valamint átfogó intézményi önértékelés keretében

A működés tárgyi feltételei

Intézményvezető Partnerek

Évente, valamint átfogó intézményi önértékelés keretében

A működés személyi feltételei

Intézményvezető Partnerek

Gondnokság, adminisztráció, ügyvitel részvétele a működtetésben

Intézményvezető Partnerek

Félévente, valamint átfogó intézményi önértékelés keretében Évente, valamint átfogó intézményi önértékelés keretében

Szervezeti működés, szervezetfejlesztés

Partnerek

Négyévente, az átfogó önértékelés keretében,

Elégedettség- és elvárás vizsgálat eredményeinek közzététele szóban és írásban. Intézményvezető és gazdasági vezetői szóbeli beszámoló félévkor és év végén test.értekezleten D.: jegyzőkönyv Elégedettség- és elvárás vizsgálat eredményeinek közzététele szóban és írásban. Intézményvezetői szóbeli beszámoló félévkor és év végén test.értekezleten D.: jegyzőkönyv Elégedettség- és elvárás vizsgálat vonatkozó eredményeinek közzététele szóban és írásban. D: jelentés Intézményvezetői szóbeli beszámoló félévkor és év végén test.értekezleten D.: jegyzőkönyv Intézményvezetői szóbeli beszámoló félévkor és év végén test.értekezleten D.: jegyzőkönyv Intézményvezetői szóbeli beszámoló félévkor és év végén test.értekezleten D.: jegyzőkönyv Elégedettség- és elvárás vizsgálat vonatkozó eredményeinek közzététele szóban és írásban. D: jelentés Elégedettség- és elvárás és szervezeti kultúra vizsgálat vonatkozó eredményeinek közzététele szóban és írásban a MFMCS 56

részéről. D: írásos jelentés Ellenőrzés, mérési értékelési tevékenység

Vezetők Partnerek

Évente, valamint átfogó intézményi önértékelés keretében

MFMCS vezető beszámolója a területük munkájáról D: írásos feljegyzés Intézményvezetői értékelés szóban, nevelőtestületi értekezleten év végén. D:jegyzőkönyv Elégedettség- és elvárás vizsgálat vonatkozó eredményeinek közzététele szóban és írásban. D: jelentés

* „Vezetők” alatt itt az intézményvezető és a helyettesei értendők.

57

3. táblázat 9.6 A PEDAGÓGUSOK TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

Tervezőmunka

Helyzetfeltáráson alapuló tudatos munkatervezés: a neveltek szükségleteihez, igényeihez, valamint az objektív feltételekhez való igazodás. Konzisztens munkaterv (tanulói személyre szóló - fejlesztési terv, csoport-, reszort munkaterv). Visszacsatolás alkalmazása a tervezésben (korábbi tapasztalatok, eredmények beépítése). A külső és belső szabályozó dokumentumok figyelembe vétele (alapprogram, pedagógiai program, éves munkaterv stb.).

Dokumentumelemzés - munkatervek ellenőrzése, összehasonlítása a szabályozó dokumentumokkal, korábbi munkabeszámolókkal, önértékelésekkel

Csoportvezetői nevelőmunka

A nevelőmunkával kapcsolatos külső (mindenekelőtt: közoktatási törvény, kollégiumi alapprogram), és belső (pedagógiai program stb.) szabályozó dokumentumokra épülő nevelési koncepció, dokumentált

Szóbeli és írásbeli visszajelzések értékelése (szülők, tanulók, iskola, munkatársak) Dokumentumelemzés - saját felmérések

Kiválóan megfelel

Jól meg-felel

Elegendően megfelel

Részben felel meg

Az elvárásoknak való megfelelés ellenőrzésének, értékelésnek lehetséges módszerei

megNem felel

Mutatók (egyben elvárások), amelyek Az értékelés területei alapján értékeljük az adott területen a pedagógus szakmai munkáját, teljesítményét

Az elvárásoknak való megfelelés minősítése

58

csoportmunkaterv. Diákközösség pedagógiai vezetésére való képesség. Szervezési képesség. Gyermekismereten, világos cél- és követelményállításon alapuló következetes nevelőmunka, személyiségfejlesztés, hátránykompenzáció. Multikulturális érzékenység. Megtervezett, pedagógiailag szervezett (csoport)foglalkozások. Széles módszertani repertoár, sokszínű tevékenységrendszer. Segítő attitűd. Integráció és inklúzivítás érvényesítése a nevelőmunkában, különös tekintettel az SNI, a határon túliak, és a roma fiatalok beilleszkedésének segítésében. Tanulók eredményeinek, előrehaladásának folyamatos nyomon követése. A tanulók rendszeres, objektív értékelése, a teljesítmények elismerése. Közösségi konfliktusok hatékony kezelése. Jó nevelési klíma a csoportban. Együttműködés a csoport diákönkormányzattal, illetve munkájának támogatása. A pedagógiai programban,

eredményei, következtetései - tanulói teljesítmények, nevelés eredményességének vizsgálata (összevetés az alapprogram követelményeivel, munkatervvel stb.) - önértékelés, beszámolók megállapításai - pedagógiai célok teljesítésének mértéke, minősége - csoportklíma (tanulócsoport kohéziójának szintje, együttműködés, megsegítés, szolidaritás, elfogadás, befogadás, a csoportban, szobaközösségekben stb.) Tervezett és spontán megfigyelés - foglalkozás-látogatás - a csoportnak, a csoport tagjainak a kollégiumi közösségi életbe való 59

munkatervben kitűzött nevelési célok elérése. Tapasztalható és mérhető fejlődés a nevelteknél az alapprogram által meghatározott kultúraterületeken.

-

-

Tanulókról való gondoskodás

A tanulók szükségleteinek ismerete, az ehhez szükséges információk birtoklása. A tanulók érdekeinek, szükségleteinek megfelelő differenciált és speciális bánásmód, gondoskodás, hátránykompenzáció. Szeretetteljes törődés a neveltekkel. Pszichikai, fizikai biztonság nyújtása. Gondoskodás arról, hogy a tanulók

bevonódása (tanulói aktivitás) csoport-és egyéni teljesítmények (kis)közösségi programok (gyakoriság, tartalom) tanulók magatartása, viselkedése, szorgalma, aktivitása, kollégiumi elvárásokhoz való viszonyulása tanulók ragaszkodása, viszonyulása a pedagógushoz tanulói fegyelem (pl. tanulói hiányzások a kötelező foglalkozásokról, deviáns viselkedések gyakorisága)

Szóbeli és írásbeli visszajelzések értékelése (szülők, gondviselő, tanulók, munkatársak, iskola) Tervezett és spontán megfigyelés - foglalkozás-látogatás - megtett intézkedések; 60

Tanulás-támogató (mindennapi iskolai felkészülést segítő) tevékenység

részesüljenek a kollégium által nyújtott szociális, egészségügyi ellátásában. Odafigyelés a tanulók lelki, magánéleti problémáira. A diákok napi problémáinak megoldásában való közreműködés: a szükséges támogatás megadása, eredményre vezető megoldási módok keresése. Fizikai környezet, biztonság rendszeres ellenőrzése. Tanulókkal kapcsolatos adminisztráció pontos ellátása. Jó kapcsolat a tanulókkal. Empatikus viselkedés. A tanulók ragaszkodása a pedagógushoz. Szükség szerinti, hatékony kommunikáció és együttműködés az érintett munkatársakkal, a családdal, gondviselővel, a gyermek- és ifjúságvédelmi szakemberekkel, szakellátó intézményekkel, illetékes hivatalokkal.

eljárások - a feladatellátás munkaköri leírásokban, munkatervekben, a kollégium egyéb vonatkozó szabályozó dokumentumaiban rögzítetteknek való megfelelés a csoportvezetők, valamint a gondoskodás tekintetében speciális bánásmódot igénylő célcsoportok (gyermek- és ifjúságvédelmi körébe esők, a sajátos nevelési igényűek stb.) gondozását ellátók felelősei esetében. Dokumentumelemzés - önértékelés, beszámolók megállapításai - statisztikák

Helyzetfeltáráson alapuló tevékenység: a diákok igényeit, szükségleteit figyelembe vevő tanulás - támogatás, tanulás-vezetés, hátránykompenzáció. Személyre szóló, szervezett tanulás-

Szóbeli és írásbeli visszajelzések értékelése (szülők, tanulók, munkatársak, iskola). Pl.: mennyiben járul hozzá a 61

Oktatás (rendszeres tanítási tevékenység, pl. érettségi, felvételi vizsgára való felkészítés, nem csak a saját csoportban)

támogató program. Tanulmányi munka szoros nyomon követése, figyelemmel kísérése. A diákok iskolai eredményeinek javulásában megmutatkozó, tehát hatékony és eredményes felzárkóztató, korrepetálói munka. Adekvát módszerek alkalmazása. Tanulási motiváció fejlesztése. Szoros együttműködés az érintett intézményekkel, kollégákkal. Tapasztalható és mérhető fejlődés a nevelteknél.

tanár a tananyag megértéséhez, az iskolai követelmények teljesítéséhez). Tervezett és spontán megfigyelés - foglalkozás-látogatás - szilenciumi munka, fegyelem ellenőrzése - tanulók motivációja Dokumentumelemzés - tanulmányi statisztikák - tanulmányi téren elért eredmények, sikerek (iskolai lemorzsolódás, bukás, javítás) - önértékelés, beszámolók megállapításai

Szaktárgyi (szakmai) felkészültség. Hatékony és eredményes oktatómunka. Megtervezett (tudatosan felépített) foglalkozások. Adekvát módszerek (megfelelő motiválás, aktivitás felkeltés, differenciálás stb.). Változatos eszközhasználat. Tapasztalható és mérhető fejlődés a nevelteknél. Eredményes továbbtanulásra való felkészítés.

Szóbeli és írásbeli visszajelzések értékelése (szülők, tanulók, kollégák, iskola) Tervezett megfigyelés - foglalkozás (óra) látogatás, meghatározott szempontok szerint - tanulók előrehaladása Dokumentumelemzés - önértékelés, 62

-

Az alapprogram kötelező foglalkozásai keretében végzett tevékenység Pedagógiailag irányított szabadidős foglalkozások

A nevelőmunkában az alapprogram által rögzített elveknek, nevelési és tartalmi követelményeknek való megfelelés. Előkészített, megtervezett tevékenységek, melyek összhangban állnak a pedagógiai programmal, a kollégiumi tanévre szóló, valamint az egyéni munkatervekkel, a nevelési célkitűzésekkel. Pedagógiailag hasznos foglalkozások, melyek a tanulók erkölcsi, szellemi, fizikai, mentális gyarapodását, fejlődését, a kulturális hátrányok enyhítését, az iskolai tudás kiegészítését, s a személyiségfejlesztést szolgálják. Változatos munkaformák és eszközhasználat, motiváló tevékenységek. Aktív tanulói részvétel a foglalkozásokon.

beszámolók megállapításai (pl. a felkészítés eredményességére, a tanulók teljesítményére vonatkozóan) statisztika (érettségi, felvételi stb. eredmények)

Tervezett megfigyelés - foglalkozáslátogatás (pl. tanulói aktivitás) - tanulói teljesítmények (pl. a tanulói tevékenység nyomán létrejött produktumok, értékek, viselkedéskultúra változás) Dokumentumelemzés - programok, foglalkozások tervei - önértékelés, beszámolók megállapításai Szóbeli és írásbeli visszajelzések értékelése (szülők, tanulók, kollégák, iskolák)

63

Alkalmazkodás a tanulók, a korcsoport előképzettségéhez, igényeihez. Tapasztalható és mérhető fejlődés a nevelteknél. Tehetséggondozás

Tervszerű és szakszerű egyéni érdeklődés- és képességfeltárás. Fejlesztési terv alapján történő tehetséggondozás. Esélyteremtés: tanulók segítése, motiválása képességeik kibontakoztatásában. Intézményen belül, illetve kívüli lehetőségek feltárása, kínálat nyújtás. Tehetséggondozói fejlesztési terv megvalósítása. Tapasztalható és mérhető fejlődés a nevelteknél. A tanulók fejlődését segítő együttműködés a tehetséggondozásban érintett intézményekkel, személyekkel.

Tervezett és spontán megfigyelés - foglalkozás-látogatás (pl. szakmai hozzáértés) - közösségi rendezvényeken tanulói teljesítmények - tanulók által létrehozott alkotások, produkciók (kollégiumon kívüliek is) Szóbeli és írásbeli visszajelzések értékelése (szülők, tanulók, külső partnerek) Dokumentumelemzés - önértékelés, beszámolók megállapításai

A kollégiumi tevékenységszerkez etben megjelenő egyéb (speciális) feladatkörök ellátása (például sport-,

A terület gondozásához szükséges szakmai ismeretek megléte, illetve azok megfelelő alkalmazása. Szakszerűség az eljárásokban, programok szervezésében. Elégedettség az objektumok, eszközök

Szóbeli és írásbeli visszajelzések értékelése (mindenekelőtt a csoportvezetőké és a diákoké) Tervezett megfigyelés: 64

szabadidő-, médiaszervezés, könyvtárés számítógépterem vezetés)

üzemeltetésével kapcsolatban. Tervezett, a diákok elvárásait is figyelembe vevő programok. Hozott hátrányok csökkentése. Együttműködés az érintett külső és belső partnerekkel. (munkatársakkal) a szervezésben, problémák megoldásában. A feladatellátás munkaköri leírásban, kollégiumi éves munkatervben, a kollégium egyéb vonatkozó szabályozó dokumentumaiban rögzítetteknek való megfelelése. Tapasztalható és mérhető fejlődés a nevelteknél.

-

munkatervi feladatok elvégzése - foglalkozás-látogatás (pl. szakszerűség, hozzáértés) - tanulói aktivitás - tanulói teljesítmények Dokumentumelemzés - önértékelés, beszámolók megállapításai - statisztika (pl. tanulói teljesítmények, (verseny)eredmények

Kollégiumi szintű vezetési, szervezési (ügyeleti, készenléti, rendezvényszervezési stb.) és egyéb munkatervi feladatok ellátása

Saját munka célszerű szervezése. Megbízhatóság, pontosság. Helyzetfelismerő- és problémakezelési készség. A feladatok önálló megoldása (felelősségvállalás, önálló döntések meghozatala). Tanulókra való odafigyelés. A feladatok súlyuknak és jelentőségüknek megfelelő megoldása. Szituációknak megfelelő fellépés, magatartás. Szakmailag színvonalas, a közönség tetszését elnyerő rendezvények, programok.

Partneri szóbeli és írásbeli visszajelzések értékelése. Tervezett és spontán megfigyelés - konkrét ügyekben megtett intézkedések - meghatározott feladat ellátása kollégiumi rendezvényeken, projektekben Dokumentumelemzés - önértékelés, beszámolók megállapításai

65

Kapcsolatok és kommunikáció

Szervezethez való kötődés. Képesség, hajlandóság és törekvés a jó emberi és szakmai kapcsolatok kiépítésére. Célra irányuló, pedagógiai érdekeket szolgáló kommunikáció, együttműködés. (Például, a nevelési háttérproblémák feltárását szolgáló, a szülők, iskolák stb. irányába kezdeményezett szakmai kommunikáció.) Valódi partnerkapcsolat a diákok nevelésében érintettekkel. Rendszeres, hatékony kommunikáció a pedagógus kollégákkal, s a pedagógiai munkát segítő munkatársakkal.

Szóbeli és írásbeli visszajelzések értékelése (szülők, tanulók, munkatársak, külső partnerek) Tervezett és spontán megfigyelés - intézményen belüli, valamint kifelé irányuló kommunikáció csatornái, tartalma - kapcsolatok kiterjedése - együttműködés eredményessége Dokumentumelemzés - önértékelés, beszámolók megállapításai

66

Saját munka szervezése, ellátása Adminisztratív tevékenység

Önállóság, kreativitás. Megbízhatóság, igényesség, pontosság a csoport, reszort, és az egyéb kollégiumi szintű szakmai és adminisztratív feladatok végrehajtásában. Munkaköri kötelezettségek fegyelmezett teljesítése: szabályoknak, belső szabályozóknak való megfelelés. Idővel való helyes gazdálkodás. Kötelező, munkatervi, és önként vállalt feladatok, programok felkészültségnek, képességeknek megfelelő végrehajtása. Alkalmazkodóképesség az új feladatokhoz.

Tervezett és spontán megfigyelés - határidők betartása - szabályozás szerinti eljárások - váratlan események kezelése Foglalkozás-látogatás - pontos kezdés - tervezés szerinti munka Dokumentumelemzés - előírásoknak megfelelő adminisztráció

A kollégiumi pedagógiai munka fejlesztéséért végzett erőfeszítések

Az intézmény (nevelési) céljainak ismerete, elfogadása. Együttműködési hajlam a kollégium céljainak, minőségpolitikájának megvalósításában. Részvétel a kollégiumi minőségfejlesztésben. Aktivitás, kezdeményezőkészség, innovatív hozzáállás a kollégiumi szakmai munka fejlesztésében,

Tervezett megfigyelés - együttműködés, aktivitás - innovációk Dokumentumelemzés - munkatervek - önértékelés elemzése - pályázatok Partneri szóbeli és írásbeli visszajelzések értékelése 67

megújításában. Új munkatársak mentorálása. Részvétel intézményi pályázatokban. Erőfeszítések tétele a hagyományápolásban, hagyományteremtésben. Részvétel a belső képzésekben. Bemutató foglalkozás(ok), belső képzések tartása. Szakmai kvalitások

Képesítésen és hivatásbeli tapasztalatokon alapuló szakmai ismeretek és módszertani kultúra hasznosítása, alkalmazása. Pedagógiai érzék. Hivatástudat a kollégiumi munkához. Etikai normák megtartása. IKT eszközök alkalmazása. Szakmai képesítésen túlmutató tudás, kvalifikációk hasznosítása. Szakmai többletek: - informatikai ismeretek - nyelvek ismerete - oktatói, mentorálási, gyakorlatvezetői megbízások - szakvizsga - tudományos fokozat - szakértői, szaktanácsadói cím, megbízás - szakmai elismerések (kitüntetések) -

Partneri szóbeli és írásbeli visszajelzések értékelése Tervezett megfigyelés - foglalkozások színvonala - diákokkal való bánásmód - magatartás - elhivatottság Dokumentumelemzés - foglalkozási- , valamint munkatervek

68

Önfejlesztés, szakmai megújulás

Önfejlesztő attitűd Pedagógiai-szakmai felkészültség fejlesztése. Új módszerek, technológiák elsajátítása, alkalmazása. Saját munkaterületén széleskörű jártasságra való törekvés. Részvétel szakmai továbbképzéseken, konferenciákon, szakvizsgás képzéseken, műhelyfoglalkozásokon. Részvétel nemzetközi kapcsolatokban.

Tervezett megfigyelés - a szerzett ismeretek, módszerek napi gyakorlati alkalmazása Partneri szóbeli és írásbeli visszajelzések értékelése (diákok, munkatársak stb.) Dokumentumelemzés - új elemek megjelenése a szakmai dokumentumokban

A kollégium érdekeinek képviselete. A kollégium jó hírnevének öregbítése érdekében kifejtett erőfeszítések és feladatvégzés. PR tevékenység

Az intézményt megfelelően képviselő magatartás. Lojalitás. Szellemi termékek létrehozása, értékteremtés, tudományos munka: - aktív (a kollégium szakmai eredményeit is bemutató) publikációs tevékenység - külső szakmai programokban, munkában való részvétel (pl. előadások tartása, egyetemi oktatómunka). Az intézmény külső kapcsolatainak építése.

Tervezett megfigyelés - magatartás - szakmai munka - sajtófigyelés Dokumentumelemzés - publikációk Szóbeli és írásbeli visszajelzések értékelése (társintézmények, felsőfokú tanintézmények, Kollégiumi Szövetség, fenntartó, stb.)

69

70