TARTALOMJEGYZÉK MAZSOLÁZÓ Mese a magyar vadászról és az Európai Unióról... 23

TARTALOMJEGYZÉK MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4

HÍREK, ESEMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . .

5

Versenyfutás 2004. május 1-ig. . . . . . .

5

A tizek megítélése néhány nyugati lap szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5

Büntetés újításért . . . . . . . . . . . . . . . .

5

Célegyenesben a Nemzeti Aszálystratégia . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6

Jubileumi gazdanapok Bábolnán . . . . .

7

„Virágzó” szövetkezet . . . . . . . . . . . . .

7

Elkeseredett libatartók . . . . . . . . . . . .

8

A kormány felkarolja a bioágazatot . . .

8

Egy francia régió termékkiállítása . . . .

9

Hagyományôrzés: Töknapok . . . . . . .

9

Fa akadémia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10

Amit az Erdészeti Világkongresszus képviselt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mese a magyar vadászról és az Európai Unióról . . . . . . . . . . . . .

23

VIDÉKFEJLESZTÉS . . . . . . . . . . . . . . . .

24

Adottságok és lehetôségek . . . . . . . . .

24

RIPORT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

26

Menjünk Markazra! . . . . . . . . . . . . . . .

26

FÓRUM: AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS PERSPEKTÍVÁJÁRÓL . . . . . . . . . . . . . .

28

A magyar állattenyésztés jövôje – az FVM szemszögébôl . . . . . . . . . . .

28

A hazai állattenyésztés helyzetértékelése – kutatóként. . . . . . .

28

Amiben a szakemberek véleménye megegyezik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

29

Meddig szárnyalhat még a magyar szárnyas? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

29

11

Földhöz ragad-e a húsmarha-ágazat? .

30

EURÓPA – TRENDEK. . . . . . . . . . . . . . .

11

Alakul az Unió Alaptörvénye . . . . . . . .

11

Két folyamatos pályázat az állattenyésztésben . . . . . . . . . . . . .

31

Zöldülô alkotmány . . . . . . . . . . . . . . . .

13

Pályázati felhívás . . . . . . . . . . . . . . . .

32

Egyöntetû igen a csatlakozásra . . . . . .

14

ARCKÉPCSARNOK . . . . . . . . . . . . . . . .

33

Pat Cox az Európai Parlament elnöke .

33

Észt részesedés a strukturális pénzekbôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

14

Mit gondol Pat Cox? . . . . . . . . . . . . . .

33

Külföldiek földhöz jutása Szlovákiában. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

14

KÖNYVESPOLC . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

34

Küszöbön a cukor-reform. . . . . . . . . . .

15

Élelmiszer kifejezés-gyûjtemény . . . . .

34

CSATLAKOZÁSUNK ELÔTT . . . . . . . . .

15

Mátraaljai borvidék – az EU-tagság egyik nyertese lehet(ne) . . . . . . . . . . .

INTERNETFIGYELÔ – HONLAPBÖNGÉSZÔ. . . . . . . . . . . . . .

35

15

PIACI HÍREK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

36

Harc a „tortaszeletekért” . . . . . . . . . . .

17

Elkezdik a gazdák regisztrációját . . . . .

18

Az EU elutasította az osztrák GM-mentességet . . . . . . . . . . . . . . . . .

36

Aki regisztrál, az kapja. . . . . . . . . . . . .

18

Óvatosan az elôrejelzésekkel . . . . . . .

36

Mélyülnek a brandenburgi kapcsolatok

19

Könyörtelen karantén . . . . . . . . . . . . .

37

Csehek és a bioélelmiszerek . . . . . . . .

37

Bioüzemanyag botrány . . . . . . . . . . . .

38

Környezetterhelési szabályozás a csatlakozás után. . . . . . . . . . . . . . . .

19

Agrárkapcsolatok francia módra. . . . . .

20

KÖRKÉP: ERDÔ- ÉS VADGAZDÁLKODÁS, FAIPAR – 2004. . . . . .

21

Az uniós jövô. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

21

2003. 8. évfolyam 11. szám

KÉPEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . B/2 Erdeink arca . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . B/2 Célirányos egyszerûség – magyar tájjelleg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . B/3–B/4

1

CONTENTS BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4

NEWS, EVENTS . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5

Being in the finish: 1st of May 2004 . .

5

Punishment for innovation . . . . . . . . .

5

The National Drought Strategy in the finish . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6

Let’s go to Markaz! . . . . . . . . . . . . . . 26

Jubilee Farmers’ Day at Bábolna . . . .

7

FORUM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

“Flourishing” co-operation . . . . . . . . .

7

Hunting and game in the fine and applied arts . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

The future of Hungarian animal breeding – as the MARD sees it . . . . 28

8

The Government espouses ecological farming . . . . . . . . . . . . . . .

The situation of domestic animal breeding – as researchers see it . . . . 28

8

On which experts agree . . . . . . . . . . . 29

Product show of a French region . . . .

9

Tradition: pumpkin-days . . . . . . . . . . .

9

At what heights Hungarian poultry can soar? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29

Wood academy . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

Perspectives of the beef sector . . . . . 30

What did the World Congress on Forestry represent? . . . . . . . . . . . 11

Two continuous tenders in the field of animal production . . . . . . . . . . . . . 31

EUROPE – TRENDS . . . . . . . . . . . . . . . 11

PORTRAIT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33

The Constitution of the European Union is being established . . . . . . . . . 11

Pat Cox, the head of the European Parliament . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33

The Constitution is turning into “green” 13

What is Pat Cox thinking of? . . . . . . . 33

Overall “yes” for the accession . . . . . . 14 Estonian share from the structural funds . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Foreigners acquire land in Slovakia . . 14

A fairytale on Hungarian hunting and the European Union . . . . . . . . . . 23 RURAL DEVELOPMENT . . . . . . . . . . . . 24 REPORT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

BOOKSHELF . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 Collection of food-expressions . . . . . . 34

Sugar reform is imminent . . . . . . . . . . 15

INTERNET EXPLORER – HOMEPAGE BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35

BEFORE ACCESSION . . . . . . . . . . . . . 15

MARKET NEWS . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

Mátra-bottom wine region should one of the winner of Eu-membership . . . . 15

The EU refused the Austrian GM-exemption . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

Fighting for the “slices of the cake” . . 17

Careful forecasts . . . . . . . . . . . . . . . . 36

Registration of farmers has been started . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

Relentless quarantine . . . . . . . . . . . . 37

You can get it if you are registered . . 18

Bio-fuel scandal . . . . . . . . . . . . . . . . . 38

Czechs and eco-food . . . . . . . . . . . . . 37

Brandenburg relations improving . . . . 19 Regulation on environmental loading after the accession . . . . . . . . . . . . . . 19 Agricultural relations in the French way 20

ILLUSTRATIONS . . . . . . . . . . . . . . . . . . B/2 The face of our forests . . . . . . . . . . . . B/2 Expedient simplicity – the character of Hungarian countryside . . . . . . .B/3–B/4

PANORAMA: FORESTRY AND WOOD INDUSTRY – 2004. . . . . . . . . . . . . . . . . 21 The future in the Union . . . . . . . . . . . 21

2

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2003. 8. évfolyam 11. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány. Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Gulácsiné Pápay Erika Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949 Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô helyettes: dr. Székely Sándor Szerkesztôségi titkár: Pálfi Adrienn Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadóház 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194

AgraEconomy of the European Union Volume 2003/8., Issue 11. Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949 Editor-in-chief: Tamás Enikô Deputy Editor-in-chief: dr. Székely Sándor Secretary of the editorial office: Pálfi Adrienn Editorial board: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM House 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194


3

MAZSOLÁZÓ A magyar virágkertészek úgy látszik megtörték a jeget. Jó példát mutattak összefogásból a többi testvérágazatnak. Létrejött egy nagykereskedelmi hálózat, Dabas fô elosztó állomással. Részletek a 7. oldalon. — —

•

Merre tart az Európai Unió? Az alkotmánytervezetben az Unió, mint egységes jogi személyiség szerepel, amely koordináló szerepet is betölt az egyes tagállamok között. Úgy tûnik az eddigiekbôl, hogy a belépés nem jelent sírig tartó hûséget, igen szigorú feltételek mellett ki is lehet válni az Unióból. A döntések egyre gyorsabban születnek minôsített többséggel, mindez elôre vetíti a „nagyok” szerepének még további növekedését. (Bôvebben a 11. oldalon.)

—

•

—

Küszöbön a cukorreform? A jelenlegi rendtartás átalakítása folytán 230 ezer répatermelô gazdaság jövedelem-kiesésének kompenzációja válna szükségessé. Ezért aztán a cukor-reform „nehéz diónak” látszik 2006 után. (A 15. oldalon.)

—

•

—

Harc a „tortaszeletekért”. A csatlakozás után elnyerhetô támogatások csak akkor realizálódnak, ha helyi regionális programok szervezôdnek, ha összefognak a régiók. Érdekes, kemény vitáktól sem mentes rendezvény színhelye volt az Országos Mezôgazdasági Könyvtár (Részletek a 17. oldalon.)

—

•

—

2004. május elseje után Magyarországon csak regisztrált termelô részesülhet uniós támogatásban. A fontos részletek a 18. oldalon olvashatók.

—

•

—

A szennyvíziszap kezelésének megoldására 2015-ig kapott Magyarország haladékot. Az ellenôrzések szigorúbbak lesznek a csatlakozás után, a bírságok elrettentô méretûek. A környezetvédelem szigorúbb szabályozása minden bizonnyal javítja hazánk környezeti állapotát. (Bôvebben a 19. oldalon.) — —

•

Gyöngyös és Körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulás esélyei nem rosszak. A Mátra alján igen szép természeti környezetben mind a falusi turizmus, mind a gyógyturizmus lehetôségei adottak. Csodálatos borok is teremnek itt. Szorgalomban sincs hiány. Ha az összefogás megvalósul, ez a térség is sokat nyerhet a jövôben. (Írásunk a 24. és 26. oldalon.)

—

•

—

Milyen a jövôképe az erdô- és vadgazdálkodásnak, valamint a faiparnak? A helyzet ellentmondásos mindhárom területen. Jó volna elérni a jogalkotóknál, hogy érjék be pusztán az EU irányelvek átvételével és ne akarjanak „túlteljesíteni”, mert ezt nem várja el tôlük az Európai Unió, viszont nehéz helyzetbe hozzák az ágazatot. (Részletek a 21. oldalon.)

—

•

—

Milyen a hazai állattenyésztés perspektívája? Fórum rovatunk könyörtelenül ôszinte képet ad errôl. Megszólal az FVM és egy kutatóintézet képviselôje, valamint a leginkább érintettektôl a Baromfi Terméktanács szakembere is. A Fórum rovathoz kapcsolódóan pályázati lehetôséget is közlünk. (28.–32. oldalak.) — —

•

Mindezeken túl bemutatjuk az ír Pat Coxot, az Európai Parlament elnökét a 33. oldalon. Az olvasó talál könyvespolci ajánlatot, pályázat-keresô honlapokat és sok érdekes piaci információt is ebben a számban. Emellett szívet melengetô képösszeállítást is a magyar tájba simuló épületekrôl és erdôink igazi arcáról, valamint Markazról.

4


HÍREK,

ESEMÉNYEK

VERSENYFUTÁS 2004. MÁJUS A csatlakozás elôtti utolsó országjelentést vehették kézhez a tizek. A legtöbb kritika Lengyelországot, a legkevesebb Szlovéniát érte. A hazai országjelentésrôl, hátralevô feladatokról nemrégiben sajtótájékoztatót tartottak az FVM-ben. Dr. Németh Imre hangsúlyozta, hogy a hátralevô 5 és fél hónap, ha szûken is, de elegendô lesz a hiányosságok pótlására. Valójában csak néhány területen volt hazánk elmarasztalható, ámbár ezek mindegyike az agráriumot érintette: az IIER, a kifizetô ügynökség, a vidékfejlesztés, valamint az élelmiszeripari létesítmények, különös tekintettel a közegészségügyre, illetve az élelmiszerbiztonságra. Ami a kifizetô ügynökséget illeti: 2003. július 1-vel megkezdte munkáját a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, amely az év végén tökéletesen mûködésképes lesz. Az IIER három pilléren nyugszik: a parcellaazonosító rendszeren, az állatállomány regisztráci-

óján és a gazdanyilvántartáson. Az elôzô kettô elkészült, a gazdanyilvántartás kiépítése folyamatban van. Az élelmiszerbiztonság – különös tekintettel a közegészségügyre – némi kivánnivalót hagy maga után. Mintegy 150 élelmiszer-feldolgozó, illetve vágóhíd nem felelt meg a követelményeknek. 90 húsfeldolgozót valószínûleg be kell zárni. 14 üzem idôközben teljesítette a követelményeket. 44 üzem 2004. május 1-re nem tud a feltételeknek megfelelni, erre halasztást kértünk – mondta a miniszter. A hazai EU-s intézményrendszer teljes kiépítése még további 5 milliárd forintot igényel, az eddig elköltött 12 milliárd forinton felül. Dr. Németh Imre szerint Magyarország már 2004. szeptemberétôl képes lesz az EU-s támogatások lehívására. –t–

A tizek megítélése néhány nyugati lap szerint A berlini Die Welt szerint a bôvítés nem matematikai, hanem politikai döntés, amely valójában a kontinens újraegyesítése, mégis évekig eltarthat, amíg az Európai Unió a bôvítést „megemészti”. A párizsi Le Figaro szerint nincs semmi nyugtalanító az országjelentésekben, de a jelölteket nyomás alatt kell tartani. (Teher alatt nô a pálma?!) A Libération viszont azt feszegeti, miért finanszírozzon Párizs olyan országokat, amelyek fanyalogva fogadják az uniós alkotmányt, és Washington mellett foglalnak állást az Irak körüli transzatlanti vitában.

A londoni Financial Times szerint az országjelentések tükrözik ugyan, hol tartanak a csatlakozók a 80 ezer oldalas közösségi joganyag végrehajtásában, de arról nem szólnak, hogy a kelet-közép-európai államokban milyen gyors és mélyre ható változások következtek be 10–12 év alatt. A The Daily Telegraph viszont könyörtelen ôszinteséggel veti a 10 csatlakozó szemére, hogy azok többnyire korruptak, szervezetlenek és ijesztôen felkészületlenek a piaci versenyre. Forrás: Népszabadság, 2003. november 8.

B Ü N T E T É S újításért A termékminôség mellett elengedhetetlen a megjelenés: a csábító csomagolás a marketingeszközök egyik legerôteljesebben változó ágazata. A csomagolóanyagok, illetve az újabb és újabb csomagolási technológiák megméretteté-


sének legrangosabb hazai versenye az Országos Anyagmozgatási és Csomagolási Szövetség által meghirdetett HUNGAROPACK nagydíj. A verseny növekvô népszerûségét mutatja, hogy az idén 25%-kal többen vettek részt, mint

5

HÍREK,

ESEMÉNYEK

tavaly. 63 cégtôl összesen 119 nevezés érkezett, amelyek közül 53 új fejlesztésû csomagolószer és 66 új, kész csomagolás. Az egymással versengô termékcsoportok között is kiemelkedô helyet foglalnak el az élelmiszerek, amit jól tükröz a díjazottak listája is: a 7 HUNGAROPACK díjas közül 6 élelmiszer-csomagolás vagy csomagolószer volt. Fergeteges sikert aratott a 2003-ban Magyarországon, elsô ízben bevezetésre került, gyorsan lebomló csomagolóanyag, a Dráva Tej Kft. és az ERMA-PACK Kft. közös terméke: a kancsó formájú, álló tejes tasak. Az újdonságnak számító csomagolóanyagról Szalai Margitot, az ERMA-PACK Kft. értékesítési ügyvezetôjét kérdeztük. A gyorsan lebomló csomagolóanyag kifejlesztéséhez a természetes anyagok összetételét vették alapul. A tojáshéj 95%-ban kalcium-karbonát és 5%-ban fehérje. Az új csomagoló fólia 60%-ban kalcium-karbonátot és a fehérje térhálósító szerkezetét helyettesítve mindössze 40% polietilént tartalmaz. Megfelelô mennyiségû UV-sugárzás hatására a szabadban lebomlik. Ez a csomagolóanyag érdekes módon nem a nyugati országokban terjedt el, hanem a keleti régiók-

ban, leginkább Bulgáriában, Szlovéniában, Szerbiában, Lengyelországban és Kínában. A kancsóforma lehetôvé teszi a tej maradéktalan kiürülését a tasakból. Az új tasak a sokszor szidott, csöpögô tejes zacskót hivatott leváltani. Arra a kérdésre, hogy az új technológia mennyire terheli meg a fogyasztók pénztárcáját a cég értékesítési vezetôje azt válaszolta, hogy a dobozos és a zacskós csomagolás értékkategóriája között helyezkedik el. Az új csomagolóanyag egyetlen gondot vet fel, a kombinált mûanyagok közé sorolták, amibôl az következik, hogy a teljes súlyra és mennyiségre kell környezetvédelmi díjat fizetni. Érdekes azonban azon elgondolkodni, vajon miért számít a 60% kalcium–karbonát tartalmú csomagolóanyag ugyanolyan mûanyagnak, mint bármely más? Ezzel van összefüggésben az is, hogy egyelôre a környezetvédelmi díj büntetésként jelenik meg, hiszen az 1 literes egységre jutó csomagolás súlya – a kalcium-karbonátból eredôen – túllépi a megengedett határt, és ezért büntetést számolnak fel a hatóságok. Balogh Beáta

CÉLEGYENESBEN a Nemzeti Aszálystratégia A Nemzeti Aszálystratégia két éves elôkészítését követôen 2003. október 14-én a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban megtartották a stratégiatervezet záró vitáját. A 2001-ben létrehozott konzorcium (8 egyetem és különbözô szakmai mûhelyek) a Szent István egyetem koordinálásával 2002 elejére készítette el az aszálystratégia alapozó dokumentumát, amely 2003-ban az ország négy különbözô helyszínén (Debrecenben, Szolnokon, Mosonmagyaróváron, Szarvason) megrendezett társadalmi fórumon került megvitatásra. Az aszálystratégia célja, hogy a szakmai szervezetek rendelkezésére álljon egy hosszú távú stratégia, amely megadja azt a biztonságos, tudományos alapot, ami nélkülözhetetlen a rövid távú cselekvési programokhoz. Tartalmazza a megelôzés, illetve kezelés és a kárcsökken-

6

tés minden lehetséges eszközét. Rendszerbe foglalja az aszály elleni küzdelemhez szükséges fogalmakat, módszereket, lépéseket és mindazt a forrást, amit használni lehet az aszály megelôzésére, továbbá annak bekövetkeztekor az okozott károk mérséklésére és tûrésére. Az utóbbi évek idôjárási ingadozásai bizonyítják, hogy az aszály elleni védekezés, illetve az okozott károk elhárítása nemzeti, társadalmi érdek. Nem csak egyetlen réteget érint, hanem egy egész társadalomra kiható gazdasági következményei lehetnek, ezért a megoldás csak széleskörû összefogással lehetséges. A Nemzeti Aszálystratégia még az idén Kormány-elôterjesztésre kerül, amikor eldôl, hogy milyen szinten kell meghozni a döntéseket a stratégia megvalósulása érdekében. –B. B.–


HÍREK,

Jubileumi gazdanapok Bábolnán Az idén 20. alkalommal nyitotta meg kapuit a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok szeptember 10. és 13. között. A 2003-as év volt az elsô, amikor Bábolna a Gazdanapokra ellátogató vendégeket városként üdvözölhette. A városi rang megszerzése 45 év alatt sikerült, az igáig nagyközségként nyilvántartott Bábolnának. A legfontosabb változás az immár városi rangra emelkedett Bábolna számára, hogy saját okmányirodája lesz, ami rendkívül megkönnyíti a helyiek életét. A városi élet fellendülésében kiemelkedô szerepe van a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. idegenforgalmat serkentô lovasturizmus programjának. A Gazdanapok egyik fôszervezôjeként Rombauer Tamás, a Ménesbirtok vezetôje elmondta, hogy a Bábolna Rt. privatizációja elkerülhetetlen, de a több mint 200 éves hagyományok megôrzésére létrejött Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. mûködése csak 100%-os állami tulajdonban képzelhetô el. Bábolna jó infrastrukturális lehetôségeire alapozva jövôre két kiállítás megszervezését tervezi. A város vezetôsége is igyekszik kihasználni a mezôgazdaság nyújtotta lehetôségeket. A Bábolna Rt.-tôl megvásárolt 50 hektáron egy ipari park kialakítását is tervezik, ahol komoly munkahelyteremtô mezôgazdasági jellegû vállalkozások megtelepedésére számítanak. –B.B.–

„VIRÁGZÓ” szövetkezet Évente egyszer a virágrajongó nagyközönség elôtt is megnyílik a Flóra Hungária Nagybani Piac virágcsarnoka, ahol együtt gyönyörködhet szakmabeli és virágbarát a magyar kertészet mûvészi alkotásaiban. Ez az ünnepi esemény


ESEMÉNYEK nem más, mint a Magyar Kertészeti Tanács által megrendezésre kerülô HORTUS HUNGARICUS, Kelet-Közép Európa egyik legrangosabb kertészeti kiállítása és üzleti fóruma. Méltán beszélhetünk ünneplésrôl, hiszen a hosszú évek sora óta sikeres rendezvénysorozat az idén ünnepelte a jubileumi, 10. éves fennállását. Az idei rendezvény fôvédnöke dr. Németh Imre, az agrártárca vezetôje volt. A kertészeti cégek és termesztôk seregszemléjén 262 kiállító vett részt, melyek közül 25 külföldi cég képviseltette magát. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelôen a kiállítás rendezôje termékversenyt hirdetett meg, és számos díjat osztott ki a hazai kertészeti szakma kiemelkedô szereplôi között. Az FVM által felajánlott különdíjat, a „hazai összefogásért a virágtermesztésben és a nagykereskedelemben” címmel a Virágpaletta Értékesítô és Beszerzô Szövetkezet nyerte el. A Szövetkezet kereskedelmi igazgatójával, Havas Vincével beszélgettünk a kertészeti szövetkezet sikerének titkáról. Elmondta, hogy a magyar kertészek idejében felismerték: összefogással lehet csak elôre haladni. A nehézségek ellenére a szakosodás a termesztés leghatékonyabb útja. A szövetkezet 2 évvel ezelôtt alakult, és 31 tagot számlál. Elsôdleges céljuk a hazai termesztésbôl származó árut hazai piacokon értékesíteni. Ennek érdekében létrehoztak egy nagykereskedelmi hálózatot, ahol vágott-, valamint cserepes virággal és kertészeti kellékek értékesítésével foglalkoznak. A fô elosztó állomás Dabason helyezkedik el, ahonnan a beszállítók az ország minden területére terjesztik az árukat. A csatlakozás elônyeirôl, hátrányairól beszélgetve Havas Vince kifejtette, hogy az elsô megmérettetés nem 2004. május elsejével fogja érni a magyar kertészeket, hanem ez már régen bekövetkezett akkor, amikor eltörölték a kertészeti termékek vámjait. A kertészek mindezt túlélték, és eddig is a piaci folyamatoknak kitett ágazatnak számított a kertészet, ezután sem lesz ez máshogy. A magyar termékek már napjainkban is a holland virágokkal versenyeznek, a csatlakozással csak egyes export, vagy logisztikai akadályok szûnnek meg. Emellett természetesen számítani lehet majd bevándorló kertészekre Hollandiából és Németországból, de ilyen esetekre már most is van példa. –B.B.–

7

HÍREK,

ESEMÉNYEK

Elkeseredett libatartók Tönkremennek a libatartó gazdák, ha a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) nem avatkozik be rövidesen az ágazatot sújtó problémák enyhítésébe – mondta az MTInek egy Hajdú-Bihar megyei termelô. Szegi Emma kabai libatenyésztô szerint tarthatatlan, hogy miközben a liba önköltségi ára kilogrammonként 400 forint körül van, a felvásárlók csupán 250 forintot kínálnak érte. A termelôk meggyôzôdése, hogy felvásárlási összefogás alakult ki azt követôen, hogy a térség legnagyobb feldolgozója, a Hajdú-Bét Rt. a nyár végén piacra dobott négyszázezer libát, kilónként 300 forintért. – Ezzel sikerült a külföldi árakat is letörni, ugyanis a németek közölték, ha Magyarországon 300 forintért is lehet libát venni, akkor ôk sem adnak többet érte – tette hozzá. A tenyésztôk szerint az FVM állami felvásárlással gyorsan megállíthatta volna a kedvezôtlen

folyamatot, s fizetnie sem kellett volna azonnal, mivel a felvásárlók is 90–120 napos határidôre egyenlítik ki a számlát. A helyzetbôl már tragédia is fakadt: egy hajdúnánási asszony néhány hete öngyilkos lett a libánként 1000 forintos felvásárlási veszteség miatt, amely tizenhatezres libaállományát tekintve, összesen tizenhatmillió forintra rúgott. Egy nyírábrányi férfi pedig tiltakozásul odaláncolta magát a Hajdú-Bét debreceni telepének kerítéséhez, mire a cég a tartozása egyharmadát – 1,5 millió forintot – kifizetett az elkeseredett termelônek. Termelôi becslések szerint a Hajdú-Bét Rt.-nek 5,5 milliárd forint kinnlevôsége van a termelôknél és a takarmányszállítóknál. Forrás: Népszabadság 2003. nov. 17.

A kormány felkarolja a bioágazatot A Biokultúra Egyesület a Budapesti Vásárközpontban tartotta meg kiállítással egybekötött hagyományos ôszi szakmai rendezvényét, a Biokultúra Napot. Az idén húsz éves szervezetnek sikerült a környezetvédelmi és a mezôgazdasági szakembereket egy asztalhoz ültetni. Az elôadók megtárgyalták a biogazdálkodás helyét az agrárgazdaságban, valamint a magyar biotermékek piacra jutását és piacon maradását. Hazánkban az ökológiai gazdálkodás karrier-ágazat, van jövôje. Az uniós csatlakozás és a társadalmi változások is az emberi életminôséget javító, biztonságos élelmiszer-elôállítás felé irányítják az élelmiszergazdaságot. Az agrártámogatási rendszer ehhez kell igazodjon jövô évtôl kezdve. Természetesen nemcsak a kör-

8

nyezetkímélô és az ökológiai adottságokhoz alkalmazkodó termelést, hanem az ebbôl származó termékek piacra jutását is támogatni kívánja a kormány. Az Agrármarketing Centrum a 2004-es évet kiemelten a biotermékek értékesítésére szánja; már meg is született az a védjegy, amely jövôre a biotermékeket meg fogja különböztetni a hagyományosan elôállított áruktól. Széleskörû felmérésük alapján egyfajta közösségi marketing szükségességét állapították meg. A bioágazatra jellemzô, hogy nincs elegendô anyagi erô a marketingre, nem rendelkeznek ismert márkákkal, gyenge az összefogás úgy ítélik meg, hogy az értékesítést megnehezíti a fogyasztók konzervatív szemlélete. –K. V.–


HÍREK,

ESEMÉNYEK

Egy francia régió termékkiállítása Szeptember 20-án és 21-én rendezték a Párizstól csaknem 80 kilométerre található Villarceaux-kastély udvarán a Párizs és a környezô megyék (Ile-de-France régió) hagyományos, sok esetben földrajzi eredetvédelemmel, vagy egyéb minôségjelzôvel ellátott mezôgazdasági és élelmiszeripari termékeinek kiállítását és vásárát. A rendezvény – melyet a Regionális Közgyûlés elnöke nyitott meg – szorosan kapcsolódott a történelmi örökség minél szélesebb bemutatását célzó „A Haza napjai” (Journées du patrimoine-hoz) illetve a „Párizs és a környezô megyék fesztiválja” (Festival d’Ile-de-France) címû rendezvénysorozathoz. Bármilyen meglepô, még Párizs is több sajátos, vele összekapcsolható termékkel szerepelt a rendezvényen. A középsô területein szinte teljesen urbanizálódott régió mezôgazdasága 6000 gazdaságot, 30 ezer munkahelyet és 900 millió euró éves árbevételt tud felmutatni. Élelmiszeriparára 351 vállalat, 22 ezer közvetlen munkahely és 7,5 milliárd euró éves árbevétel jellemzô. A mezôgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeripari kisvállalkozások (pl. kisfeldolgozók, sörfôzdék, stb.) száma 10 ezer, ez 41 ezer munkahelyet jelent 3,4 milliárd euró éves árbevétel mellett. Az elôállított élelmiszereket pedig a régió 11 millió lakosa és az ide látogató 36 millió turista fogyasztja el.

Mint a szervezôk elmondták, a rendezvény célja a régió mezôgazdasági termelôinek, szakoktatási intézményeinek és turisztikai szervezeteinek minél hatékonyabb bemutatása volt a nagyközönség számára. A folyamatosan zajló szakmai bemutatók – pl. kenyérsütés, animációk gyerekeknek és felnôtteknek – segítségével a látogatók tájékozódhattak régiójuk mezôgazdasági és élelmiszeripari hagyományairól, megismerhették a régióra jellemzô hagyományos termékek elôállítóit és egyben kapcsolatba is kerülhettek velük. Ez természetesen azt szolgálta, hogy a jövôben ily módon is nagyobb vásárlói körrel bíró termelôk megélhetése javulhat, áruik szélesebb körben válnak ismertté, egyben lassul a hagyományok eltûnésének folyamata. A rendezvény sikere azt is igazolta, hogy valós reményeket fûznek a piaci szereplôk a földrajzi eredetvédelemmel vagy más, hatékony minôségjelzôvel ellátott termékek elôállításához és forgalmazásához. A rendezvény honlapja: http://perso.wanadoo. fr/saveursparisiledefrance.com/index2.htm A francia régiók gasztronómiai hagyományainak, sajátos és egyedi termékeinek bemutatója megtalálható a http://www.patrimoine-et-terroirs.com/ honlapról kiindulva. Somogyi Norbert mezôgazdasági attasé Párizs

H A G Y O M Á N Y Ô R Z É S : Töknapok Nagykikindán (szerb neve: Kikinda) nemrégiben tartották a Töknapokat. Miért éppen Nagykikindán és honnan a tök? Tizennyolc évvel ezelôtt a nagykikindai városatyák összedugták a fejüket hogy eldöntsék, mi lehetne az, ami a város szimbólumává válna és minél több vendéget csalogatna ebbe a bánáti városba. A sok ötlet közül végül a tök (helyi tájszólással: ludaja) mellett döntöttek. Egyáltalán nem véletlenül! A hagyomány szerint ugyanis – amit egy népdal is megénekel – a bánáti paraszt figuráját megörökítô Lálónak egyik alkalommal a szorgos mezei munka közben ellenállhatatlan vágya támadt, hogy egy pillantást vessen a távolba Nagykikinda felé, ahol hûséges felesége, Szószó várt rá. A végeláthatatlan rónából azonban még egy aprócska domb sem magasodik ki, amire felmászhatott


volna. Ezért végül a síkság egyetlen hegyére, egy nagy tökre tornázta fel magát, ahonnan szeme elé tárult szeretett városa, Nagykikinda. Így lett Nagykikinda szimbóluma a tökön álló és tekintetét a távolba meresztô, bánáti szerb népviseletbe öltözött Láló és ebbôl a történetbôl kerekedett ki a Töknapok ötlete is. Az idei, 18 évesen immár felnôtté érett Töknapok rendezvény egyben nemzetközivé is vált, hiszen osztrák és magyarországi hivatalos delegációk is eljöttek Nagykikindára. A magyarországi küldöttség a Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei Nagydobosról érkezett. A nagydobosi szürke sütôtök egykor a bécsi piacnak, sôt a császári lakomáknak is kedvenc csemegéje volt, ezért hagyományôrzô szándékkal a nagydobosiak az idén 6. alkalommal rendezték meg a Sütôtök Fesztivált.

9

HÍREK,

Ezen a nagykikindai küldöttség is részt vett, sôt egy vajdasági óriástök elsô díjas lett. A Töknapok programjában a legfontosabb szerep a legfiatalabbaknak jutott. Már hónapokkal ezelôtt elkezdték a tökrôl szóló fogalmazásaik, verseik írását, és a tökrajzok készítését. A rendezvényen a környékbeli iskolák csapatai tökfutásban, tökmagtörésben és tököskalácsevésben mérték össze ügyességüket. A töklámpás-készítés sem maradhatott ki. Az óvodások színpompás karnevállal kedveskedtek a közönségnek. A Töknapok hagyományosan legnagyobb érdeklôdésre igényt tartó eseménye az óriástök mérése volt. A verseny a kolbász-tökök mérésével kezdôdött. Ezt a versenyszámot kilenc évvel ezelôtt tették hivatalossá a szervezôk, és tudtunkkal világviszonylatban is párját ritkítja. Az eddigi rekord hosszúságú tök a tavalyi 213 cmes. A nagykikindai Jelena Milosavljevic-nek, aki a rekordtartó, az idén sem kellett szégyenkeznie, hiszen 201,5 cm-rel ismét az elsô helyre került. Az óriástök kategóriában ugyancsak a tavalyi gyôztes, a temerini Jánosi Márton lett az elsô egy 190,2 kg-os óriás kabakkal. A temerini selejtezôt is ô nyerte meg, aminek az az érdekessé-

ESEMÉNYEK

ge, hogy az ottani mérleg sokkal kisebb súlyt mért, mint a nagykikindai. Az már megtörtént, hogy az óriástök álltában néhány kilót vesztett, de hogy súlyosbodjon, arra még nem volt példa. Jánosi Mártont azonban már semmi sem lephette meg, hiszen az idei évad ugyancsak feladta neki a leckét óriástök termesztésbôl. Már a palánták kiültetése sem ment simán, de az igazi baj akkor kezdôdött, amikor egy szeptember végi jégesô teljesen leverte kedvence leveleit és szétdarabolta a tökindát is. Nem maradt más hátra, mint hetekig hûtôházban tárolni a sérült termést, egészen a verseny napjáig. A vidám hangulatú Töknapok véget értek ugyan, a szervezôk azonban már a jövô évi rendezvény sikerén fáradoznak. Az elsô díjjal jutalmazott leghosszabb és legnagyobb tökök ugyanis a verseny szabályzatának értelmében a rendezôk tulajdonába kerültek. Az ezekbôl kinyert magoknak csupán a felét kapják majd vissza a tulajdonosok. A mag másik felébôl bárki igényelhet, akinek kedve szottyan óriástököt termelni. Dr Berényi János Újvidék, Vajdaság

FA AKADÉMIA A FAGOSZ (Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség) elnöksége az idei szeptemberi ülésén azt a határozatot hozta, hogy szervezetük tehetségéhez mérten járuljon hozzá a faipari szakmai tudás, a hatékony és termelékeny eljárások ismeretének és gyakorlati alkalmazásának elterjesztéséhez. E célból indítja el „Fa Akadémia” elnevezéssel ezt a tanévenként 7 rendezvénybôl álló, oktatási célú sorozatát, ahol minden egyes alkalommal más-más szak-

ág kerül terítékre. Az elsô képzés október 30-án Balatonszentgyörgyön valósul meg, Fûrészipari technológiák címmel. Ez a képzés a tavaly megkezdett Csiba Akadémia nemes hagyományait folytatja, hogy az a szövetségi háttérrel megerôsödve szolgálhassa a posztgraduális felnôttképzés fontos ügyét.

10


–Sz. S.– (Forrás: FAGOSZ tájékoztató)

EURÓPA-TRENDEK

Amit az Erdészeti Világkongresszus képviselt Az esemény kiemelkedô szakmai jelentôsége mellett, különös jelzésértékû a szeptember 21–28. között Kanadában tartott XII. Erdészeti Világkongresszus és annak logója is. Ez az igen összetett jelentésû szimbólum arra hívja fel a figyelmet, hogy az ember által létrehozott erdô egyben az emberért való, erdô minden környezet- és természetvédelmi, esztétikai, valamint emberi egészségmegôrzô értékével együtt. Az erdô az élet forrása, az erdô egyszerre van a bolygónkért és az emberért is éppen ezért kell e három létezônek élô kapcsolatban lenni, és harmóniában élni. A logó emberalakja a Földgolyót és az azt körülölelô erdôt a kitárt karjában tartja; ez jelzi a felelôsségünket és a nyitottságunk szükségességét mindkettô megóvása iránt. A kétféle zöld levélalakzat a tûlevelû és a lomboserdôket szimbolizálja. Az elôadások jó része is foglalkozott az ember és a természeti környezet egyensúlyi kapcsola-

Erdôk az emberekkel

Erdôk az emberekért

tának alapvetô szükségességével. A kongresszus egy mondatban összefoglalható üzenete: a Földön fenntartható erdôgazdálkodás határok nélkül mindannyiunk felelôssége. –Sz. S.– (Forrás: www.cfm2003.org)

ALAKUL AZ UNIÓ ALAPTÖRVÉNYE Közeledik a nap, amikor megszületik az Európai Unió alaptörvénye, az Európai Alkotmány. Az Unió mûködésének szervezetét, jogrendjét, állampolgárainak alapvetô jogait és a közös külpolitikát meghatározó dokumentum létrehozása szükségessé vált. 2001 decemberében a Laeken-i csúcson (Belgium) az Európai Tanács felismerte, hogy az Európai Unió fennállásának egyik fordulópontjához érkezett. A folyamatosan változó világban az Uniónak immár új kihívásoknak kell megfelelnie. Ezek a kihívások megkövetelik a demokratikus, cselekvôképes és hatékony intézményi rendszerrel mûködô Európai Uniót, melyben a tagállamok teljes egyenjogúsága és a közösségi irányítási modell érvényesül. A soron következô bôvítések már oly méretûvé terjesztik ki az Unió határait, hogy a jelenlegi intézményi rendszerrel nem valósulhat meg a hatékonyság kritériuma. A Laekenben életre hívott 105 ta-


gú tanácskozó testület, az Európai Konvent 2002. március 1-tôl 2003. július 10-ig tartotta alkotmányozó gyûlését. A 16 hónapig tartó tárgyalás végeredményeként megszületett a „Szerzôdés egy Európai Alkotmány létrehozásáról” címû dokumentum, melyet Valéry Giscard d’Estaing, a Konvent elnöke 2003. július 18-án átnyújtott az Unió soros elnökségét betöltô Silvio Berlusconinak. A kidolgozott alkotmánytervezetben ötvözôdnek az Unió eddigi alapszerzôdései, megalapozva ezzel a gazdasági integrációt túllépô politikai unió kialakulását. A közösségi lét alapjait szabályozó tervezetnek még sok változáson kell keresztülmennie, végleges szövegét a 28 tagország kormányképviselôi vitatták meg, a 2003. október 4-én kezdôdött Kormányközi Konferencián, Rómában. A végsô dátum szerint 2004. május 5-ére, Európa Napjának ünnepére kell elkészülnie az elsô Európai Alkotmánynak, hogy azt mind a 25

11

EURÓPA-TRENDEK tagállam aláírhassa. Az alkotmánytervezetben megnyilvánuló reformok túlnyomó részét, csak 2009-ben vezetik be, addig a Nizzai Szerzôdés feltételei az irányadók. Az alkotmánytervezet felváltaná és egyesítené az Európai Közösséget létrehozó 1957-es Római Szerzôdést és az Európai Uniót létrehozó 1992-es Maastrichti Szerzôdést, valamint magába foglalja az Alapvetô Jogok Kartáját. Négy részbôl áll: 1. az Unió alkotmányos rendszerének leírása; 2. az Unió alapvetô jogainak kartája; 3. az uniós politikának és mûködésének a leírása; 4. általános és záró rendelkezések. A Valéry Giscard d’Estaing-féle alkotmányozó konvent tervezete megpróbálkozik az Unió és a tagállamok hatásköreinek egyértelmû elhatárolásával, az Uniót jogi személyiséggel ruházza fel és egyszerûbb eszközrendszert dolgoz ki. Maga a tervezet a Preambulummal kezdôdik, melyben a következô Thuküdidész idézet áll: „Mi olyan alkotmány szerint élünk, amelynek neve, – mivel az uralom nem néhány ember, hanem a többség kezében van –, demokrácia”. Utalva ezzel Európa görög-római örökségére, ami szilárd alapot nyújt az európai gondolkodásnak. Hasonlóan meghatározza az egész alkotmánytervezet erkölcsi hangvételét a felvilágosodás eszmerendszere. Az európaiság erkölcsi oldalát vizsgálva merül föl a zsidó-keresztény értékrendre való utalás hiánya a tervezetbôl. Valójában a viták központi kérdése nem vallásos indíttatású, hanem az Európai Unió kiterjesztésének határait érinti. Pontosabban ha a zsidó-keresztény értékrend szabja meg az európaiság létét, hogyan illeszthetô ezzel össze az alapvetôen muzulmán Törökország felvétele az Unióba, azaz hol legyen az EU jövôbeni határa Európában vagy Kis-Ázsiában? (Törökország felvétele mindmáig vitatott. Tény, hogy Törökország Európában és Kis-Ázsiában is van. A szerk.) A Preambulumot követô elsô részben kapott helyet az Unió tulajdonképpeni meghatározása és a célkitûzései, alkotmányos rendszere. Magyarország határozott álláspontot képvisel a kisebbségi jogok tiszteletben tartása mellett. A kisebbségi jogok alkotmányos szinten való ellenzôinek nézete szerint, az Alapvetô Emberi Jogok Kartájában már belefoglaltatott a kisebb-

ségek védelme és mivel az Alapvetô Emberi Jogok Kartáját az alkotmánytervezet egy az egyben átvette, ezért a kisebbségi jogok nyílt hangsúlyozása értelmetlen. (Ugyanakkor a közelmúlt konfliktusai Európában éppen úgy, mint szerte a világon azt bizonyítják, hogy a hatékony kisebbségvédelem konfliktus megelôzô. A szerk.) A hatáskörök korrekt elválasztása tekintetében az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik a jogalkotás, a belsô piac mûködéséhez szükséges intézkedések meghozatala, a monetáris politika, a közös kereskedelmi politika, a vámunió, a tenger élôvilága megôrzésének szabályozása a közös halászati politika keretében. Megosztott hatáskörök esetében a tagállamok addig alkothatnak jogszabályokat, ameddig az Unió nem gyakorolja a hatáskörét. Speciális területeknél, mint például az oktatás, kultúra, vagy a gazdaságpolitikai kérdések, az Unió koordináló szerepet tölt be. Az Unió intézményrendszerében is több változtatás van kilátásban. Az Európai Tanács élére állandó elnökséget kívánnak helyezni, amely konszenzussal dönthet majd. A döntések egyre gyakrabban születhetnek majd minôsített többséggel, azaz a tagállamok többségének és egyben az Unió népességének legalább a háromötödét képviselô szavazat szükséges a döntéshozatalhoz. A Nizzában elfogadott és az alkotmányos szerzôdésben kodifikált megerôsített együttmûködés elve lehetôvé teszi a kisebb tagállamok bizonyos kérdésekre kiterjedô szorosabb együttmûködését. Döntô változás az elôzô szerzôdésekhez képest, hogy az alkotmánytervezetben az Unió mint egységes jogi személyiség szerepel, melynek feladata a tagállamok által ráruházott jogosultságok, illetve feladatok megvalósítása, és a tagállami politikák koordinálása. Amennyiben a kormányközi konferencia elfogadja a tervezetet az alkotmány megszabja azt is, hogy milyen feltételekkel válhat egy ország az Unió tagállamává, illetve nagyon szigorú feltételek mellett, de lehetôség nyílik az Unióból való kilépésre is. A fent vázoltak érvényre jutása még hosszú tárgyalási folyamattól függ. Ám az októbertôl ülésezô kormányközi konferencia tartogathat még meglepetéseket is az Unió jelenlegi és leendô állampolgárai számára.

12


EURÓPA-TRENDEK Summary On December 2001 the European Council agreed in Laeken, Belgium, that the European Union was coming to a turning point in its existence. For the harmonic development European Union must increases its democracy, transparency and efficiency. The European Convention, which was set up by the 2001 Laeken European Council, was given a mandate to produce a comprehensive draft for European Constitution, which is going to be the legal and moral basis for the functioning of the European Union. As a result of the 16 month negotiation the “Treaty establishing a Constitution for Europe” was adopted by consensus by the European Convention, which was presented by Valéry Giscard d’Estaing to the President of the European Council in Rome on 18 July 2003. The finalised draft Treaty proposes a better division of Union and Member State competences, gives legal personality to the Union and establishes a simplification of the Union’s instruments of actions. The Preamble starts with the following quotation from Thucydides II., 37: “Our Constitution ...is called a democracy because power is in the hands not of a minority but of the greatest number”. First part contains definition and objectives of the Union. The Union shell have exclusive competence in establishing the competition rules necessary for the functioning of the internal market, monetary policy, common commercial policy, customs union and the conservation of marine biological resources under the common fisheries policy. Balogh Beáta

Zöldülô alkotmány A fenntartható fejlôdés védelmében emelték fel szavukat a Brüsszelben mûködô „Zöld Nyolcak” elnevezésû koalíció szervezetei (Európai Környezetvédelmi Iroda – EEB, Föld Barátai Európa, Greenpeace, WWF, Nemzetközi Természetbarát Szövetség, Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség, Madárvédôk Nemzetközi Szervezete és az Európai Éghajlat Hálózat). Véleményük szerint a Valéry Giscard d’Estaing vezette alkotmányozó konvent nem fordított kellô figyelmet Európa fenntartható fejlôdésére és ez sajnálatos módon az Alkotmánytervezetben is érezhetô. A Zöld Nyolcak környezetvédelmi elkötelezettségû érdekképviselete meghatározó volt a korábbi szerzôdéseknél is. Együttesen léptek fel a Maastrichti, Amsterdami és Nizzai Szerzôdések megalkotásakor, valamint közremûködtek a jelenlegi szerzôdés környezetvédelmi politikájának kidolgozásában. A konvent alkotmánytervezetét a zöldek több ponton is támadják. A legnagyobb vitát az uniós politikát tárgyaló rész keltette. Számos cikkelye változtatás nélkül került át az EK Szerzôdésbôl, felülvizsgálat hiányában pedig az évekkel ezelôtt még helytálló szöveg napjainkra már elavult. Ha megragadunk a politika régi prioritásainál, akkor az nem a fenntartható fejlôdés irányába viszi elôre Európát. Javasolják, a zöldek hogy az Unió új alkotmánya határozza meg a részvételi demokrácia minimális feltételeit, valamint az állampolgárok jogorvoslati lehetôségeit. Ki


kell terjeszteni az Európai Parlament együttes döntését, mint döntéshozatali eljárást, az összes környezetvédelmet érintô kérdésre. Például az atomenergia-felhasználással kapcsolatban megjegyzik, hogy noha csak 53 év telt el az Euratom Szerzôdés megszületésétôl napjainkig, mégis rengeteg változás állt be az atomenergia tudományos megítélésében. 1950-ben még a nukleáris energia biztonságos energiaforrásnak volt tekinthetô, mára azonban a sugárzó hulladék hatalmas veszély eredôjévé lett, ezért az európai zöldek kérik az Euratom Szerzôdés törlését az új alkotmányból. Egyhangúan támogatják az Európai Bizottság Környezetvédelmi biztosának javaslatát, miszerint csatolni kell az Alkotmányhoz a Fenntartható Fejlôdés Jegyzôkönyvét, ami az EU állampolgárok mindennapjainak középpontjába a fenntartható fejlôdést helyezné. A fenti javaslatokat egy kiadvány formájában tették közzé a Zöld Nyolcak, melyet még a kormányközi konferencia megkezdése elôtt kézhez kapott minden tagállam, illetve csatlakozó ország kormánya, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az alkotmányozó konvent tagjai. A nyilvánosság számára pedig a következô címeken érhetô el: angol nyelven a http://www.eeb.org/publication/, magyar nyelven a http://www.mtvsz.hu honlapon a dokumentumoknál. –B. B.–

13

EURÓPA-TRENDEK

Egyöntetû

IGEN a csatlakozásra

A csatlakozásra váró tíz ország mindegyikében igennel szavaztak az uniós tagságra, Ciprus kivételével, ahol a parlament döntött a csatlakozásról. Szeptemberben utolsóként Észtország és Lettország lakosai járultak az urnák elé. Az észt részvételi arány 63 százalékos volt, és kétharmaduk támogatta az integrációt. A lettek

hetvenkét százaléka adta le voksát, és ugyancsak kétharmaduk mondott igent. A tagjelölt államok közül a szavazáson való legnagyobb részvételi arány Máltán volt, a legkisebb hazánkban. Legtöbben Szlovákiában támogatták az uniós csatlakozást, a legkevesebben Máltán.

Az uniós csatlakozásról döntô népszavazások alakulása a tagjelölt államokban Tagjelölt ország Málta Szlovénia Magyarország Litvánia Szlovákia Lengyelország Csehország Észtország Lettország Ciprus (nem volt népszavazás)

Részvételi arány (%) 90 60 45,5 63 52 59 55 63 72,5

„Igen” szavazatok aránya (%) 54 89 83 91 92 77 77 67 67

Forrás: www.bruxinfo.hu, AgraFood EastEurope K. V. AgraFood EastEurope 2003. szeptember

Észt részesedés a strukturális pénzekbôl

Külföldiek földhözjutása Szlovákiában

Szeptember elején elkezdôdtek a strukturális támogatások szétosztásáról szóló tárgyalások Észtország és az Európai Unió között. A tárgyalások elindulhattak, mivel az észt elôkészítô munka: a stratégia elkészítése és a prioritások megfogalmazása az uniós szakemberek szerint „kitûnôre” vizsgázott. 2003–2006 között osztják szét a csaknem 700 millió eurót, amelyrôl a tanácskozáson döntöttek. Ebbôl 386 millió euró a Strukturális Alapokból kerül kifizetésre, ezt regionális fejlesztési politikára fordíthatják, például vidékfejlesztésre. A támogatás másik fele, 312 millió euró pedig a Kohéziós Alapból kerül ki, ezt fontosabb környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális pályázatokra – társfinanszírozásban – vehetik igénybe az észtek.

Hamarosan a szlovák kormány elé kerül az a javaslat, amely meghatározza milyen feltételekkel juthatnak termôföldhöz az Európai Unió polgárai. A Külkereskedelmi Törvény módosítása szerint külföldi állampolgár abban az esetben vehetne földet az integráció után, ha legalább három évig a csatlakozás elôtt volt már földje és ideiglenes lakóhelye Szlovákiában. A külföldiek kezében jelenleg nem saját néven, hanem vállalatuk keretében vannak földterületek. A javaslat szerint a csatlakozást követô hét éves átmeneti idôszak után teljesen fölszabadítják a földeladást. A szlovák gazdálkodók ellenzik a módosítást, azt szeretnék, hogy a földvásárlási lehetôség elsôdlegesen ôket illesse meg. Ám ezek a gazdák pillanatnyilag tôkehiánnyal küzdenek, és a külföldiek kezében van már több ezer hektár terület az országban.

K. V. AgraFood EastEurope 2003. szeptember

AgraFood EastEurope 2003. szeptember

14

K. V.


EURÓPA-TRENDEK – CSATLAKOZÁSUNK

Küszöbön a cukor-reform Bár a fontosabb mezôgazdasági ágazatok ez év júniusi reformjavaslat-csomagja nem érintette az 1968 óta lényegében változatlan formában mûködô, és 2006-ban lejáró cukorpiaci rendtartást, Franz Fischler mezôgazdasági fôbiztos szeptember 26-án bejelentette: „eljött az ideje annak, hogy megfontoljuk, miként lehetne az EU cukorágazatát piacorientáltabbá, valamint gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból fenntarthatóbbá tenni”. A cukorrendtartás legutóbbi, 2001-ben történt módosításáról szóló 1260/2001. sz. rendelet (50. cikkely 2. bekezdése) egyébként is elôírta a Bizottság számára, hogy a rendtartás jövôjérôl 2003 elejéig átfogó tanulmányt és reformjavaslatokat készítsen. Szeptember 23-án, kissé megkésve tehát, nyilvánosságra hozták a Közösség cukorpiaci reformjának szakértôi hatásvizsgálatokkal alátámasztott három lehetséges módozatát. Ezek közül az elsô a jelenleg mûködô rendszer 2006

ELÔTT

utáni változatlan alkalmazásával számol, a második az intervenciós árak csökkentését és a kvóták fokozatos megszüntetését tartalmazza, míg a harmadik forgatókönyv az EU cukorpiacának teljes liberalizációját valósítaná meg. A három tervezetet szakmai és tagországok közötti vitára bocsátják, majd pedig a Tanács és a Parlament szintjén tárgyalják meg. A rendtartás nagyobb módosításáról csak konszenzussal dönthetnek. A második és harmadik forgatókönyv elfogadása esetén a cukorágazat részére a Közösség költségvetésébôl jelenleg juttatott évi 1,4 milliárd euró közvetlen támogatás tetemesen növekedne, hiszen a rendtartás alapvetô átalakítása esetén 230 ezer répatermelô gazdaság jövedelem-kiesésének kompenzációja válna szükségessé. Az EU cukorgyártói és répatermesztôi máris hevesen tiltakoznak az intézményes árak tervezett csökkentése ellen. A témáról bôvebben: http://europa.eu.int/comm/agriculture/capreform/com554/index_en.htm http://europa.eu.int/comm/agriculture/publi/ reports/sugar/index_en.htm Cs. P.

Mátraaljai borvidék – az EU-tagság egyik nyertese lehet(ne) A Mátraaljai borvidék a legnagyobb területû és a legkedvezôbb agroökológiai potenciállal rendelkezô magyar dombvidéki borvidék. Kedvezô klímáját az északon elterülô Mátra hegységnek és a délrôl meleget árasztó Alföldnek köszönheti. A jellemzô talajféleségek – agyagbemosódásos barna erdôtalaj, csernozjom barna erdôtalaj – táp-

anyagban gazdagok, mikroelemekkel jól ellátottak. A borvidék gazdasági sikerének egyik legfontosabb záloga a szôlôt szeretô, szorgalmas lakosság, általuk az ültetvények többsége szakszerûen ápolt, gondozott. Aggodalomra talán az elmúlt évek szélsôséges idôjárása (száraz periódusok) szolgáltat jogos alapot (1. sz. ábra).

1. ábra Átlagos csapadékmennyiség a Károly Róbert Fôiskola Kertészeti Tanszékén 1997 és 2002 között (mm)


15

CSATLAKOZÁSUNK A borvidék elmúlt ezer évének történetét – hasonlóan a viharos magyar történelemhez – hullámhegyek és hullámvölgyek jellemzik. Történetében az államalapítástól kezdve meghatározó volt a kereszténység és a katolikus egyház szerepe. A kolostorok szerzetesei a külföldön tanult ismereteket a helyi szôlômûvelôkkel is megismertették. Az egri érsekség hatása évszázadokon keresztül meghatározó volt a környék szôlôtermesztôi életében. A borvidék történetével kapcsolatban meg kell említeni Károly Róbert nevét, mint a szôlôtermesztésre figyelemre méltó hatást gyakorló uralkodóét. 1335-ben Gyöngyöst városi rangra emelte és borforgalmazási kiváltságokkal látta el. Hasonlóan pozitívan értékelendô Mátyás király szerepe is. 1750 után a környék földesurai (Hunyadi, Grassalkovich, Haller családok) egymás után létesítettek szôlôbirtokokat és ezzel a borvidék életében meghatározóan kedvezô hatást értek el, ami a filoxéravészig tartott. A filoxéravész következményeként a borvidék – elsôsorban Abasár és Nagyréde községek – az oltványkészítés központjává váltak. Az itt élôk szorgalmát és leleményességét bizonyítja, hogy az elsô világháborút követô borértékesítési válságra is megtalálták a megoldást – a csemegeszôlô termesztés biztosította megélhetésüket. A Mátraalja a szocialista nagyüzemi szôlôtermesztés és borászat viszonyai között is megtalálta a szorgalommal és szaktudással elérhetô megoldást: oltványtermesztés, csemegeszôlô termesztés és nagy hektáronkénti hozamokat adó fajták telepítését. A politikai rendszerváltozás gazdasági következményét a borvidék még csak részben használta ki. A Mátraalja szempontjából kedvezô,

ELÔTT

hogy van két, a magyar viszonyok között nagynak számító, jól mûködô borászati nagyüzem, a Szôlôskert Rt. és a Danubiana Bt. Az elôbbi a hazai piacon és Angliában, az utóbbi a német nyelvterületen tett szert ismertségre. 3–4 volt szövetkezeti borászat sorsa még nem egyértelmû. Családi vállalkozások közül csak kevesen tudtak országos ismertségre szert tenni. Ennek oka a következôkben keresendô: a rendszerváltáskor nem álltak rendelkezésre olyan pincék, mint Egerben, vagy Tokajban. A második ok, hogy nem fejlôdött ki olyan mértékû turizmus, mint a Balaton környékén, vagy Egerben, és végül, hogy a kedvezô agroökológiai potenciál és a lakosság rendkívüli szorgalma még alacsony szôlôárak mellett is adott megélhetést. Sajnos ebbôl a bevételbôl viszonylag kevés új telepítést lehetett megvalósítani. Aggodalomra ad okot, hogy a jó minôségû tömegbor termelésrôl a borvidék nem állt át magasabb régiójú minôségi borok, esetleg eredetvédett borok elôállítására. Az elmúlt évben a borvidékért felelôsséget érzô szakemberek számára világossá vált, hogy elkerülhetetlen néhány szakmai és szervezeti döntés. Budapest közelsége, a Mátra szomszédsága megfelelô programokkal kedvezô változást hozhat. Ellenkezô esetben a borvidék az EU-tagsággal nem nyertes, hanem vesztes lesz. Melyek ezek a gondok, illetve a szükséges lépések? Talán a legégetôbb, hogy a borvidéknek nincs olyan vezérterméke, mint a Tokaji borvidéken az aszú, vagy az Egri borvidéken a bikavér. Ezért eredetvédett terméke sincs. Rengeteg fajtát termesztenek (85). Ez korábban az oltványelôállítással volt magyarázható, de ma már nem. (A 10, legnagyobb felületen termesztett fajták sorrendjét a 2. sz. ábra mutatja be.)

2. ábra A 10 legnagyobb felületen termesztett szôlôfajták sorrendje a Mátraaljai borvidéken (ha)

16


CSATLAKOZÁSUNK Nincsen a borvidéknek olyan szakmai szervezete, mint a Tokaj Renaissance vagy az Egri Bormíves Céh. Ezért nincs egységes szemlélet a fajtaváltás területén. Ez a következôkben nagy hátrányt hozhat. Új külföldi piacok (Szlovákia, Lengyelország) meghódítása csak egységes fellépéssel képzelhetô el.

ELÔTT

Nagy elôny viszont a borvidék számára a Gyöngyösön mûködô, nemrég önállóvá vált Károly Róbert Fôiskola, ahol továbbképzések, bemutatók szervezésével segítik a borvidék szereplôit elsôsorban a szôlôtermelô gazdákat. A feladat sok, az idô rövid, de közös akarattal a célok elérhetôk.

Summary On the base of its climate, size and other agri-ecological characteristics the wine region of Mátraalja is a promising region concerning agricultural success. However, it is not as well known as it should be. One of its shortcomings is that too many vine grape varieties are cultivated in the region, and no special, well known and emblematic product emerged. Long traditions and high skills of people in viticulture, and also the agricultural high school can help this region to be competitive also within the EU.

Dr. Varga István

egyetemi docens

H A R C a „tortaszeletekért” vidékfejlesztés közös érdek. Így összegezhetô az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban 2003. október 15-én megrendezett szakmai rendezvény elôadásainak következtetése. A meghívott elôadók között jelen volt egy részrôl Tóthné Mohácsy Gabriella, az Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Programok Fôosztályának vezetôje. A tudományos, agrárkutatói-oktatói oldalt Ángyán József, egyetemi tanár, a gödöllôi Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet igazgatója képviselte. Tóthné Mohácsy Gabriella elôadásában kiemelte, hogy a csatlakozó országok közül Magyarországon volt egyedül példa arra, hogy alulról szervezôdött, önkéntes vidékfejlesztési csoportok az adott régiókra kidolgozott programokat szerveztek. Ezek a helyi érdekeltségû programok a LEADER+ elnevezésû országos projektbe tömörülnek, amely a vidékfejlesztés legszínesebb lehetôségeit nyújtja a kistérségeknek. A vidékfejlesztési támogatások legalapvetôbb jellemzôi, hogy pályázatok útján nyerhetôk el, társfinanszírozottak, így a támogatási jogcímektôl függôen változó arányban, de rendelkeznie kell a pályázónak önerôvel.

A


Tóthné Mohácsy Gabriella és Ángyán József a vidékfejlesztésrôl szóló elôadásaik után – a mosoly együtt jár

ngyán József rendkívül impulzív elôadá sában többedszerre hangsúlyozta (lásd: EU Agrárgazdasága, 2003. 8., 9–10., 10–15. p.), hogy az Unió agrárpolitikájában gyorsuló tendenciával zajlik a szerkezetváltás, az Unió kétpilléres agrártámogatási rendszerében közvetlen kifizetések és piaci intézkedések

Á

17

CSATLAKOZÁSUNK

ELÔTT

forráskeretébôl szerinte hatalmas átcsoportosítások történnek a vidékfejlesztési intézkedések forrásai felé. Fokozatosan csökkennek a termelési típusú támogatások és az így felszabaduló pénzek a környezeti, társadalmi, regionális, szociális és foglalkoztatottsági elemeket tartalmazó ökoszociális típusú támogatásokhoz kerülnek. Európa felismerte a vidék termelési funkcióján felül a társadalomban betöltött munkaerô megtartó, regionális szerepét. Az Unió számára a vidék kincs, ahol a leginkább rászorulókat támogatások segítségével kell gazdasági fejlôdésre serkenteni. A magyar agrárgazdaságot és egyben a magyar vidék életét több évre meghatározza az, hogy a csatlakozásig hátralévô hónapokat mire használjuk fel. Ángyán nyomatékosította, nem a magyar agrárpolitikában van a hiba, hanem abban hogy errôl a vidéki ember mit sem tud. Egyszerû példával élve Ausztriában 8 évig tartott a gazdák gondolkozásának átformálása, amire nekünk már csak 7 hónap jutott. Remény még mindig van, csak végre már cselekedni kellene. Meg kell világosan értetni az emberekkel, hogy a támogatásokban rejlô lehetôségek csak akkor valósulhatnak meg, ha helyi, regionális programok szervezôdnek. A vidékfejlesztésben felmerülô, növekvô támogatásokat nem Magyarország kapja, kvázi nem „jár”, hanem adott személyek adott programjaikra kapják. Azaz, ha lesznek fejlesztést célzó beruházások, szociális progra-

mok, helyi tervek, ha lesz összefogás, akkor pénz is lesz. rôteljes hangvételû felszólalásában Dr. Nagy Bálint professzor az agráriumban jelenleg szerinte tapasztalható kaotikus helyzetet. Véleménye szerint az uralkodó nagybirtokosi érdekek ütköznek a vidék érdekeivel. Az agrárvezetést sújtó kemény kritikáira respektálva a közönség soraiban helyet foglaló Simon József, az FVM helyettes államtitkára válaszolt. A Kormány a vidéki kistérségek megsegítéséért létrehozta a több minisztériumot összefogó szakmai testületet, melynek koordinálása Szanyi Tibornak, az FVM politikai államtitkárának a feladata. Az Unió alapvetôen új gazdasági stratégia kialakítása elôtt áll. Ebben a helyzetben az ideológiai vitákat be kell fejezni és minden szándéknak egymás megsegítését kell szolgálnia – mondta Simon József. A támogatás „tortaszeleteiért”, nemcsak Magyarországon, hanem az Unióban is kemény küzdelem folyik. Ángyán József az utolsó szó jogán kifejtette, hogy általánosságban az uniós birtokméretnek csak 8,9%-a haladja meg az 50 hektárt, tehát van terük a kisbirtokoknak és így a helyben lakók érdekérvényesítésének is. Az agrárpolitikai csatározások középpontjában Európa szerte a helyi közösségek érdekei harcolnak a globális tôkével.

Elkezdik a gazdák regisztrációját

szerzôdésben azonban kikötöttük, hogy az ország nettó befizetô nem lehet. Csak az a kérdés tehát, hogy jó pályázatokkal a befizetett összeg felett mennyit tudunk lehívni. A beadási határidô jövô év május, tehát a gazdák regisztrálása és tájékoztatása jó idôben zajlik – húzta alá a képviselô.

A következô évben a költségvetés támogatási fôösszegének közel 40%-a európai uniós forrás lesz, ez az agráriumban konkrétan 136 milliárd forint. Gôgös Zoltán MSZP-s országgyûlési képviselô a napokban a párt Veszprém megyei irodáján tartott sajtótájékoztatón szól errôl. Elmondta, hogy agrárterületen 2004-re 293 milliárd forint támogatás áll majd rendelkezésre, 60 milliárddal több, mint 2003-ban. Aláhúzta, hogy az Unióban – így jövôre Magyarországon is – csak regisztrált mezôgazdasági termelô részesülhet támogatásban. A regisztráció feltétele, hogy a földterületek pontosan legyenek feltérképezve, ezért az ország egész területérôl légi és mûholdas felvételeket készítenek. Minden terület kap egy azonosító számot, melynek pontosan kell illeszkednie a regisztrált gazdáknál jelzett adatokhoz. Az ország az Unió költségvetésébe 122 milliárdot fizet be, a csatlakozási

18

E

–B.B.–

Forrás: Veszprémi Napló 2003. okt. 6.

Aki regisztrál, az kapja Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának végrehajtása megköveteli az egységes ügyfélregiszter létrehozását Magyarországon. A gazdálkodóknak, akik 2004-tôl nemzeti, vagy közösségi agrártámogatást szeretnének igényelni, a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által vezetett egységes nyilvántartási rendszerbe kell bekerülniük. A regisztrációs eljárás a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hi-


CSATLAKOZÁSUNK vatal területi kirendeltségeinél zajlik, amelyek a Megyei és Fôvárosi Földmûvelésügyi Hivatalokban találhatók meg. A Kormány 2003. szeptember 9-én meghozott rendelete – 141/2003.(IX.9.) – szabályozza a regisztráció folyamatát. Ennek értelmében a korábban bevezetett nyilvántartási rendeletek alapján nyilvántartott ügyfeleket az adatokkal rendelkezô szervezetek keresik fel és amennyiben hozzájárulnak az adatok MVH általi kezeléséhez a regisztráció megtörténtnek tekinthetô. Hangsúlyozni kell, azonban hogy az adatszolgáltatáshoz minden esetben az ügyfél hozzájárulása szükséges! A falugazdászok személyes konzultációk alkalmával fogják segíteni azokat, akik gazdálkodással foglalkoznak, de még semmilyen adminisztrációs szervezettel nem állnak kapcsolatban. A regisztráció voltaképpen annyit jelent, hogy a gazdálkodó (ügyfél) kap egy tízjegyû regisztrációs számot és nyilvántartásba kerülnek azon adatai, amelyek alapján késôbb jogosult lehet a különbözô jogcímek alapján megpályázható pénzekre. A regisztrált ügyfeleknek az MVH elküldi az ügyfél-blokk adatlapot, amelyen mindenkinek a mûvelése alá esô területet kell megjelölnie. Elôre láthatóan, akik december 20-ig visszaküldik a blokkadatokat, 2004-ben személyre szólóan kapják meg a támogatásokhoz szükséges kérelemcsomagokat. A regisztrációhoz szükséges formanyomtatványok a helyileg illetékes Megyei és Fôvárosi Földmûvelésügyi Hivatalokból szerezhetôk be. –B. B.– (Forrás: FVM Sajtótájékoztató, október)

Mélyülnek a brandenburgi kapcsolatok A kétoldalú együttmûködési kapcsolatok kiépítésének januári tárgyalása óta szeptemberben másodszorra ült egy asztalhoz Wolfgang Birthler, brandenburgi szakminiszter és dr. Németh Imre, agrárminiszter. A miniszterek megvitatták az INTERREG elnevezésû közös projekt mezôgazdaságra vonatkozó és a falusi turizmust érintô innovatív stratégiáinak kérdéseit. A vidéki térségek fejlesztését, a vidéki lakosság életszínvonalának javítását, valamint a falvak kulturális önazonosságának megôrzését célzó projekt résztvevô felei: magyar részrôl az Agrár Marketing Centrum Kht. és német oldalról a „PRO AGRO” elnevezésû brandenburgi szerve-


ELÔTT

zet, melynek ügyvezetôje Joachim Fiebelkorn augusztusban több napot töltött Magyarországon. A tárgyalások egyik kulcskérdése az egymás piacra segítése nem konkurens termékcsoportok esetében, különös tekintettel a friss és feldolgozott zöldség-gyümölcs termékekre. A miniszterek megvitatták a KAP-reform várható következményeit és a Csatlakozási Okmányban foglaltak adaptációja során Magyarország elôtt álló feladatokat. –B. B.– Forrás: FVM Sajtótájékoztató

Környezetterhelési szabályozás a csatlakozás után Az uniós csatlakozás közeledtével elôtérbe kerülnek a konkrét feladatok, és azokkal a célközönség részletes megismertetése. Ilyen tájékoztatásra került sor a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. szervezésében, szeptemberben. Azok a kis- és középvállalkozások jutottak fontos információkhoz, amelyeknek munkája szorosan összefügg a környezetvédelemmel, vagy tevékenységük során rendszeresen igénybe veszik a felszíni, felszín alatti vizeket és a talajt. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot két elôadó is képviselte. Elôször dr. Balásházy László számolt be a víz- és talajvédelem jogszabály-változásairól, valamint az állami kötelezettségekrôl. Az európai uniós joganyaghoz való közelítés és a korábban hosszú ideig hatályos elôírások miatt is szükségessé vált új jogszabályok készítése. 2000-ben született meg az ún. vízkeretirányelv, amely a felszíni vizek ökológiai minôségére és a vízgyûjtôgazdálkodásra helyezte a hangsúlyt. 2004-re pedig összeáll a következô irányelv, amely a felszíni vizek mellett a felszín alatti vizek védelmére szolgáló elôírásokat is rögzíti majd. Az Európai Bizottság már elfogadta a tervezetet (COM (2003) 550), az Európai Tanács és az Európai Parlament jövôre fogja tárgyalni. Mérföldkô lesz, mert az uniós tagállamok és a társult országok véleményét is tükrözni fogja. A 2002–2005 között meghirdetett I. akcióprogram célja a hígtrágyák biztonságos kezelésének, elhelyezésének megoldása. Még a program elsô évében megtörtént a hígtrágya-tavak és a szennyvíztározók felülvizsgálata hazánk-

19

CSATLAKOZÁSUNK ban. 2005. végén már tilos hígtrágyát, trágyalét vizekbe vezetni! Az EU elôírásoknak való teljes megfelelésnek meg kell valósulnia 2007. október 31-ig. A kiemelten érzékeny területek kármentesítésének 2010. utolsó napjáig be kell fejezôdnie. A víztestek (ide tartozik a települési szennyvizek elhelyezésének megoldása is) általánosan jó állapotba hozására 2015-ig kaptunk türelmi idôt. A vízvédelmi szabályozás elsôsorban az állam szintjén fogalmaz meg kötelezettségeket: folyamatos megfigyelés és adatszolgáltatás az Európai Unió felé; együttmûködés nemzetközi szervezetekkel; környezetvédelmi elôírások bevezetése, végrehajt(at)ása és ellenôrzése; a nyilvánosság bevonása a feladatokba, tájékoztatás; több hatóság munkájának összehangolása az átfogó vízminôség-védelem érdekében. A jövôben egyszerûbb, átláthatóbb és gyorsabban mûködô adatszolgáltatási és ellenôrzô rendszert kell kiépíteni. Az állami és a magánszférának egyaránt fel kell készülnie az uniós környezetvédelmi források megszerzésére és hasznosítására, valamint a piac bôvülésére: például a hazai kármentesítési programokra a külföldi cégek is pályázhatnak majd, de ugyanígy a magyar vállalatok elôtt is megnyílnak a külföldi piacok. Az Országos Környezeti Kármentesítési Programról ingyenes kiadványok állnak az érdeklôdôk rendelkezésére. A cégeknek „csupán” annyi a feladatuk, hogy a minél kisebb környezetterhelés érdekében a lehetô legmodernebb technológiákat alkalmazzák, és tisztában legyenek a környezetvédelmi elôírásokkal. A csatlakozáskor minden környe-

ELÔTT

zetet terhelô vállalatnak át kell vennie az uniós normákat, vagy folyamatban kell lennie azok átvételének. Az agráriumban a termelôknek – önkéntesen igaz – át kell térniük a jó mezôgazdasági gyakorlatra. Nemzeti szinten kevés a vállalatok támogatására elkülönített pénz, és sajnos kevesen is veszik igénybe a pályázati lehetôségeket. Az ellenôrzések szigorúbbak lesznek a csatlakozás után, a bírságok pedig elrettentô mértékûek! Kovács Péter a Víz- és Talajvédelmi Fôosztály megbízott vezetôje ismertette a felszíni vizek védelmét szolgáló új, jogharmonizált szabályozás alapelveit: a kibocsátásokat a keletkezési helyükön kell szabályozni; az új határérték rendszer (szennyvíz-kibocsátási, befogadó vízminôségi és csatornabírságos küszöbértékek) bevezetése mindenkire vonatkozik; a két listán az I.-es listán szereplôk pl. higany, kadmium emisszióját húsz éven belül teljesen meg kell szüntetni, a II.-es listán szereplôk emisszióját le kell csökkenteni szereplô veszélyes anyagok kibocsátásának fokozott figyelemmel kísérése; a szennyvíz-kibocsátáshoz új, környezethasználati engedély beszerzése. A szennyvíz-kibocsátó üzemek önellenôrzésre lesznek kötelezve a külön jogszabályban elôírtak szerint. Az uniós megfeleléshez az üzemek türelmi idôt kaphatnak. A szennyvíziszap kezelésének megoldására 2015-ig kapott hazánk lehetôséget; állami támogatásra lehet pályázni, de ezt csak a minimum kétezer lakossal rendelkezô települések tehetik meg. Kripner Vera

Agrárkapcsolatok francia módra Németh Imre az agrártárca vezetôje október 8-án hivatalában fogadta Hervé Gaymard francia agrárminisztert, aki elôször látogatott Magyarországra. Az agrárvezetôk az egyre szélesebb körû franciamagyar szakmai együttmûködésrôl számoltak be. Hervé Gaymard beszédében úgy nyilatkozott, hogy Franciaország örömmel fogadja Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz. Többek között elmondta, Németh Imre agrárminiszterrel összhangban egyetért azzal, hogy a mezôgazdaságnak minôségi termékekre kell épülnie és az

20

eredet-megjelölési elôírások kihasználásával jól azonosítható termékeket kell gyártania. A folyamatos szaktárcák közötti együttmûködésen felül a szakmai szervezetek, elsôsorban megyei agrárkamarák között bontakozott ki segítô kapcsolat. A kétoldalú agrárkapcsolatok az ágazat szinte minden területére kiterjednek: kezdve a földügytôl a vidékfejlesztésen keresztül egészen az oktatásig, szakmai és nyelvi képzésekig. –B. B.– Forrás: FVM Sajtótájékoztató, október


KÖRKÉP: ERDÔ-

ÉS VADGAZDÁLKODÁS, FAIPAR

AZ UNIÓS JÖVÔ Mindenkit sürget az idô, hiszen alig több mint hét hónap van csak hátra az uniós csatlakozásig. Hogy az ágazat jövô évi terveirôl, felkészültségérôl, várható nehézségeirôl, – optimizmusáról vagy pesszimizmusáról – megtudjunk valamit, körkérdéseket intéztünk négy, az ágazatban fontos szerepet betöltô hazai szervezet felelôs tisztségviselôjéhez: Môcsényi Miklós fôtitkárhoz a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetségnél (FAGOSZ), Tóth Jánoshoz, az Erdei Szaporítóanyag Terméktanács (ESZT) ügyvezetô titkárához, Dr. Ódor József alelnökhöz, a Magán Erdôtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségénél (MEGOSZ), és Dr. Pacs Istvánhoz, a Vadgazdasági Terméktanács (VADTT) titkárához. (Szíves tájékoztatásukat szerkesztôségünk nevében köszönjük.) – Milyen uniós szakmai szervezetekkel állnak jelenleg kapcsolatban, és kikkel tervezik felvenni a kapcsolatot a továbbiakban? FAGOSZ: Régóta kapcsolatban állunk az Európai Faipari Szövetséggel (CEI-Bois), 11 éve tarozunk a tagjai közé, sôt 1994-ben (elôször az akkori EU határain kívül) mi voltunk a CEI-Bois közgyûlés házigazdái, itt Budapesten. Két évig szintén a tagja voltunk az Európai Erdôtulajdonosok Szövetségének (CEPF), de ezt a tagságot megalakulásuk után a MEGOSZ részére átadtuk, bár informális kapcsolatunk továbbra is fennmaradt. A fa-kutatás és fejlesztés terén résztveszünk az INNOVAWOOD Archiwood-Online projectjében, a CEI-Bois–UEA Task Force Bussiness Support Project for Wood and Furniture csomagjában, és kapcsolatot tartunk az Európai Bútor Szövetséggel (UEA). A Páneurópai Erdôtanúsítási Tanácsban azt készítjük elô, hogy segítségünkkel létrejöjjön az a hazai szervezet, amelyik tagja lesz majd (reméljük már 2004-ben) e rendszernek.

– 2004

VADTT: Meglévô, élô kapcsolatunk az Ausztriai Vadászszövetséggel van. Folyamatban van a kapcsolatfelvétel a Vad Baromfi Nagy és Külkereskedelem Európai Szövetségével. – Szükségesnek tartanak-e a saját szervezetüknél valamilyen szemléleti, vagy esetleg szervezeti változtatást az uniós csatlakozást követôen? FAGOSZ: Nem. Szövetségünk szervezete és szemlélete jól megfelel a csatlakozás utáni idôszakra is. Ugyanakkor említést érdemel, hogy a maihoz képest lényegesen nagyobb pénzügyi forrásokra lesz szükségünk a létezô és nagy munkával feltárt, kiépített kapcsolatok hatékony kiaknázásához. A hazai vállalkozói és gazdálkodói kör azonban e többletköltség fedezetének elôteremtésére nem biztos, hogy képes lesz. A szakszövetségi folyó kiadások fedezetéhez állami forrásokra pedig alig-alig számíthatunk. Hatékony hazai, és különösen nemzetközi lobbizás, csak az ehhez mérten megfelelô finanszírozás alapján valósítható meg. ESZT: Szervezeti változtatást nem tartunk szükségesnek, a szemlélet azonban eddig is, és ezután is bizonyos mértékben folyamatosan változik. MEGOSZ: Igen, nemzetközi együttmûködésekben, projektekben fokozottabban kívánunk részt venni, fontosnak tartjuk az európai döntés-elôkészítésben a szakmai részvételünket, az érdekképviselet erôsítését, és mélyrehatóbb információnyújtást szeretnénk megvalósítani a tagságunk felé. VADTT: Igen, az alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez komoly feladatot ró miránk is. Mindenképpen szükséges a kapcsolat- és információ-bôvítés a termékpálya szakaszok szintjén.

ESZT: Az European Nurserystock Assotiationnel (ENA) tervezzük felvenni a kapcsolatot.

– Számítanak-e, és ha igen, milyen uniós támogatásokra vagy pályázatokkal elérhetô forrásokra a jövô évtôl kezdôdôen?

MEGOSZ: Az Európai Erdôtulajdonosok Szövetségének Konföderációjával (CEPF) kapcsolatban állunk, de az Erdôtanúsítási szervezetekkel (PEFC, FSC) és az Európai Földtulajdonosok Szövetségével is folynak tárgyalásaink.

FAGOSZ: Támogatásra nem számítunk. Ugyanakkor projektekben való részvételre eddig is volt lehetôség. Az EU tagsággal a lehetôségek skálája szélesebb lesz, elérhetôségük várhatóan könynyebb lesz. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a nemzeti szö-


21

KÖRKÉP: ERDÔ-


vetségek finanszírozását alapvetôen a nemzeti, azon belül saját szakmai területüknek kell megoldaniuk. Különben olyan irányt vehet egy szövetség, amely úton hamar elszakadhat saját tagjai tényleges érdekeitôl, akaratától, és valójában a legkülönbözôbb projektek finanszírozói fogják a szövetség tevékenységét meghatározni, ha ez a forrás a tagsági befizetésekhez képest számottevôvé válik vagy túlsúlyba kerül. ESZT: Lényegesekre nem.

MEGOSZ: Lényegesen változás nem várható, de hosszabb idô elteltével, a külföldi feldolgozó üzemek fokozatos megjelenésével a kereslet növekedni fog, és a fa energetikai hasznosítása szintén ez irányba fog elmozdulni. VADTT: Az ágazat szereplôinek lehetôsége nyílik majd a közvetlen kereskedelemre, a nagykereskedôk kiiktatásával. Ha ez nem történik meg, az alapanyag kikerül az országból, és ennek következménye a folyamatos árualapvesztést lesz.

MEGOSZ: Igen, számítunk a civil szervezeteket megilletô támogatásokra, és a pályázható támogatásokra. Nyomatékosan megjegyzem, hogy nincs elegendô információnk a lehetôségeket illetôen.

– Az intenzívebbé váló versenyhelyzetben, hosszabb távon milyen trendekkel, esetleges veszély-tényezôkkel számolnak, és miképp tudnak felkészülni ezekre?

VADTT: Igen, elsôsorban környezetvédelmi és ökológiai gazdálkodással kapcsolatosan számítunk támogatásra, vagy pályázattal elérhetô forrásokra.

FAGOSZ: Számos tényezô következtében lehet, hogy a hazai ipar részére a hazai erdôkbôl rendelkezésre álló fa alapanyag mennyisége 5–10 év távlatában a maihoz képest jelentôsen kevesebb lesz. Ha ez bekövetkezik, az határozottan átrendezi a magyar faipar sorait. Továbbá a hazai erdôgazdálkodástól a társadalom számos olyan szolgáltatást vár el, aminek árát most senki nem fizeti ki. Ebben gyökeres változásra van szükség.

– Változni fog-e az ágazatuk piaci, kereskedelmi helyzete a csatlakozás után, és ha igen, milyen irányba? FAGOSZ: Pusztán a csatlakozás tényétôl nem nagyon, vagy alig. A faáruk esetében a 80-as évek elejétôl már kezdtek leépülni a belföldi és külkereskedelmi forgalmi korlátok, illetve állami akarateltérítô-érvényesítô eszközök. A 90-es évek elejére a faforgalom teljesen liberalizált lett. A hazai faáruk közel fele (értékben) már jó ideje exportként, azon belül szinte kizárólag az EU15-ök térségében talál vevôre. Az elmúlt években a termelés és értékesítés szociális és környezeti költséghányada lényegesen emelkedett, amit termelékenységjavulással nem mindig lehet követni. Jó volna majd elérni a jogalkotóknál, hogy érjék be pusztán az EU irányelvek átvételével, és annak vállalkozóbarát alkalmazásával, és ne akarjanak gyakran annál is szigorúbb játékszabályokat alkotni. Reméljük, hogy a hazai statisztikai rendszer is legalább olyan mélységû és megbízhatóságú adatokat ad, mint az EU15 országoké, hasonló hozzáférési lehetôségekkel, és így a hazai fagazdaság ökonómiai folyamatairól mindig jól megalapozott adatokra támaszkodhatunk. ESZT: Eddigi ismereteink szerint nem fog változni ágazatunk piaci, kereskedelmi helyzete a csatlakozás után.

22

– 2004

ESZT: Tartanunk kell a „gyárszerû”, nagy termelô egységek létesítésétôl, külföldi tôkével. Az erre való felkészülésre csekély esély van, számottevô mûszaki fejlesztési támogatásra lenne szükség. MEGOSZ: A külföldiek földszerzési lehetôsége esetén az erdôk egy része áron alul juthat külföldi kézbe, és esetleg kiszorulnak onnan a hazai polgárok. Intenzív erdészeti kultúrák (faültetvények) fokozottabb megjelenése várható: külföldi tôkeerôs befektetôk közremûködésével. VADTT: A várható trend, hogy növekszik az alapanyag igény és a nem feldolgozott termékek iránti kereslet a vadhús ágazatban. A közvetlen vadászati lehetôség és az irodák, valamint a legális felvásárló hálózat kiszorulása alapja lehet a visszaéléseknek mind trófea, mind vadhús esetében. Kezdetben komoly árbevétel kieséssel számolhatunk. –Sz. S.–


KÖRKÉP: ERDÔ-


– 2004

MESE a magyar vadászról és az Európai Unióról ol volt, hol nem volt. Túl a zsúfolt lakótelepeken, Gödöllô városában vadászkürt harsogása szólította „harcra” a 2003. október 18-án megrendezett vadászati konferencia részvevôit. Az esemény szinte történelmi jelentôségû. Ilyen tudományos jellegû rendezvényen most elôször találkozhattak egymással a Magyarországon vadászatra jogosultak. Az uniós csatlakozásban rejlô bizonytalanság volt az a közös motiváció, amely párbeszédre késztette az egyébként megosztott vadásztársadalmat. Az elhangzott elôadásokon esett szó mindenrôl, a vadgazdálkodás helyzetérôl, aktuális problémáiról, nagyvadak elszaporodásáról és kisvadak hiányáról, a vadászatot szabályozó uniós törvényekrôl, támogatásokról egyaránt, csak valahogy a lényeg veszett el: a megoldáshoz vezetô út. Miben kereshetô az ágazat problémáinak megoldása? Köztudott, hiányzik az összefogás, de ki az, aki elkezdheti az együttgondolkodást? Félreértés ne essék, az összefogás nemcsak a vadászokból hiányolható, az egész agrárágazatból eltûnôben van. Akkor, amikor uniós létünk küszöbén állunk, akkor kell az országban az összefogás, a nemzeti értékek megkeresése. De ez csak egy módon lehetséges, az európai népek kultúrájának elfogadásával és tiszteletével, hogy mi is méltósággal mutathassuk be értékeinket. Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezetô elnöke pesszimista hangvételû elôadásában vázolta a magyar vadgazdálkodás problémáit, sôt az ágazat mélypontjáról beszélt. A kisvadas területek csökkenô törzsállományának mesterséges pótlása hatalmas pénzügyi terhet ró a vadászati társaságokra. A gazdálkodást megnehezítik a csökkenô bérvadászat, a vadhús felvásárlási árának visszaesése, a felszaporodó vadkárok, mindezekhez pedig hozzáadódnak az utóbbi évek természeti csapásai. A nagyvadakban bôvelkedô térségek vadásztársaságai gyakran a bérvadásztatást szervezô utazási irodák magas jutalékai – a vad értékének 20%-a – miatt panaszkodnak. Hazánk vadászberkekben megszerzett nemzetközi hírneve kiváló gímszarvas állományunknak köszönhetô. Pontosabban köszönhetô volt, ugyanis sajnálatos módon a trófeák minôsége egyre romlik, és ez akár a vadászkedv csökkenésében is megnyilvánulhat. Érdekes gondolatnak adott hangot Pechtol János, ami-

H


kor arról beszélt, hogy „a veszteséges növénytermesztés kárait a vadkárokon keresztül térítik meg a termelôk”, megkérdôjelezve ezzel a vadkárbecslés szakszerûségét, gazdatársaink szavahihetôségét, becsületét. Elgondolkodtató és egyben megdöbbentô kérdések sora következett: van-e kiút, van-e értelme a vadászturizmusnak, növekedni fog-e a vadhús belföldi kereslete? S a válaszok még inkább elgondolkodtatóak voltak, ill. jórészt elmaradtak, pedig hozzáértô szakemberek akadtak jócskán. tényfeltáró és vitaindító helyzetelemzést Pintér István, az FVM Vadgazdálkodási és Halászati Fôosztályának vezetôje folytatta elôadásával. A jogharmonizáció majdnem teljes mértékben megtörtént és már csak egy törvényt kell módosítani, ez pedig az 1996. évi LV. „A vadvédelemrôl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény”, melyrôl még novemberben megkezdi a Parlament a tárgyalásokat. A vadászjegy kiváltásának feltételei annyiban változnak, hogy az igénylônek nem kell rendelkeznie letelepedési engedéllyel, csak állandó magyarországi lakcímmel és vadászvizsgát kell tennie. A legkényesebb ügyként emlegetett bérlôk köre sem alakulhat át nagymértékben, hiszen csak a gazdasági társaságok esetében szûnik meg az a kitétel, ami arra utal, hogy a vadászterületnek 50%-os magyar tulajdonban kell lennie. A lényeg valójában az, hogy bekerül-e a törvénybe, hogy a vadászvizsgát csak magyar nyelven lehet letenni, és hogy a vadászati joggal rendelkezônek hány kilométerre kell laknia a vadászterülettôl. Ezek az aprónak tûnô feltételek biztosíthatnák ugyanis a magyar vadászok fennmaradását. Ha az oly nagy vadászhagyományokkal rendelkezô Németországban ez sikerült, akkor talán nálunk sem elképzelhetetlen! z ország különbözô térségeiben szerveznek fórumokat agrárstratégiáról, növénytermesztésrôl, természetvédelemrôl, vízgazdálkodásról, vagy vadgazdálkodásról. A baj az, hogy az elhangzott vélemények nem jutnak el egymáshoz, nincsen olyan szervezet, aki összeköti a szakmai csoportokat. Az egyéni csoportok érdekei úgy is érvényesíthetôk, ha együtt formálódnak egy közös érdek köré, ami nem egyéni, hanem nemzeti. Városban nem lehet vadgazdálkodást folytatni csakúgy, mint falusi turizmust, ökoturizmust sem. Vajon

A

A

23

KÖRKÉP: ERDÔ-

ÉS VADGAZDÁLKODÁS...

nem egy az érdeke annak, aki környezetkímélô gazdálkodást akar folytatni, aki a természet értékeinek megôrzésére erdôt telepít és aki a növekvô vadállománnyal kívánja odacsábítani az egyébként „bio” táplálékot elônybe tészesítô osztrák vadászt? Miért ne férhetne meg egy faluban agrármérnök, kertészmérnök, vadász, és sok-sok Mari néni és Jóska bácsi, akik mindmind közös érdekbôl vidéken szeretnének élni és megélni. A magyar vidéken, ami mindanynyi-

– VIDÉKFEJLESZTÉS

uknak tisztes megélhetést adhatna. Tehát nem kérdés, hogy lesz-e Magyarországon vadászturizmus, mert sok esetben ez lehet az, ami megadja a helyi közösségek vidékfejlesztési programok alapját. Ha pedig megvalósulna a természetvédô – erdész – vadász – gazda társadalmi, szakmai párbeszéd, akkor sikeres fejlesztési programokon keresztül a biztonságos lét alapozódna meg vidéken. Balogh Beáta

Adottságok és lehetôségek A Gyöngyös Körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulás 22 községbôl és egy városból áll: Abasár, Adács, Atkár, Detk, Domoszló, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Karácsond, Kisnána, Ludas, Markaz, Mátraszentimre, Nagyfüged, Nagyréde, Vámosgyörk, Vécs, Visonta, Visznek. A kistérség lélekszáma 73.521 fô. A regisztrált munkanélküliség részaránya 7–8% körüli. A Gyöngyösön épülô Ipari Parkba betelepülô vállalkozások azonban tovább csökkenthetik ezt az arányt. A munkanélküliség által leginkább sújtott települések: Gyöngyösoroszi, Halmajugra, Nagyfüged, Vécs. A hajléktalan ellátást Gyöngyösön a szükség hívta életre, van hajléktalanszálló éjjeli melegedôvel, ami azért nagy szó, mert ez nem minden vidéki városban létezik. A szôlô és bor fontos szerepet tölt be a térségben. Mintegy 6700 hektáron termelnek szôlôt. Örvendetes, hogy 2002-ben közel 200 ha, 2003-ban 250 hektáron telepítettek szôlôt. Nem véletlenül alakult meg a Mátraaljai Borút Egyesület 1998ban. 2002-ben adta ki az Egyesület a Mátraaljai Borok könyvét három nyelven, színvonalas megjelenítésben. Az Egyesület 50 tagjából 15 települési önkormányzat. Elkészült nemrégiben az Egységes Turisztikai Információs Tábla rendszer, sikeres pályázat eredményeként. A vendéglátás helyzetképe. A Gyöngyös Körzete Kistérségi Társulás egy része a Közép-Mátra, másik része a Mátra-alja jellegzetességeit hordozza, míg a harmadik része alföldies jellegû településekbôl áll. Országos viszonylatban is kiemelkedô erdôsültséggel rendelkezô közép-mátrai részen található Magyarország legmagasabb csúcsa, a Kékes. A térség klimatikus gyógyászati hely, történelmi borvidék, az idegenforgalomnak a térségben igen nagy hagyománya van. Másfelôl

24

viszont kétség kívül meglévô természeti értékek mellett az eredményes idegenforgalom infrastrukturális feltételrendszerét még mindig nem sikerült megfelelôen kiépíteni. Bár az M3-as autópálya, ill. a 3-as fôút révén a térségi kapcsolatok jók, a megközelíthetôség a fôváros felôl kiemelkedô, Gyöngyöst, a „Mátra kapuját” követôen a kistérség településeinek további feltárhatósága még javítandó. Az Alföld, mint hangsúlyos küldôterület irányából kissé nehézkes a közúti megközelítés. Az északi falvak tömegközlekedéssel pedig csak többszöri átszállással érhetôk el. Az idegenforgalom szempontjából a térség becses értéke a Gyöngyös–Mátrafüred, Gyöngyös–Gyöngyössolymos–Lajosháza útvonalon mûködô erdei kisvasút. A Mátra és Bükk térségében a belföldi és a külföldi látogatók aránya kétharmad, ill. egyharmad. Néhány kivételtôl eltekintve a fogadóterületek, pihenôk, vendéglátó létesítmények sem kapacitásukat, sem funkciógazdagságukat és fenntartási színvonalukat tekintve még nem méltóak a területhez. Bár a hegyvidéken már korábban is több parkolót, erdei utat, pihenôt alakítottak ki, ezek rendszeres magas szintû fenntartásának és továbbfejlesztésének feltételei nem biztosítottak. Keressük a megoldást. Régóta égetô szükség van a nevezetességeket elôjelzô, azokról tájékoztató, – a kulturális turizmus, falusi turizmus és a természetjárás szempontjából változatos kínálatot bemutató – többnyelvû információs táblák egységes formai kialakítására, azok széleskörû kihelyezésére. A térség idegenforgalmi fejlesztésének jövôbeni fôbb feladatai a következôk: – a környezeti állapot pontos felmérése és a tájesztétikai értékek feltárása és növelése, a korábbi tájsebek felszámolása (felhagyott bányák


VIDÉKFEJLESZTÉS rekultivációja, rendezetlen hulladéklerakók környezeti ártalmatlanítása és rekultivációja), a szennyezett területek kármentesítése (pl. Gyöngyösoroszi térségében), a meglévô és a potenciális horgásztavak, tározók környékének rendezése révén, – a térségben lévô patakok vízminôségének javításával, ökológiai szempontú rehabilitációjával (a vízrendezési munkálatokkal összhangban), – az infrastruktúra és a szolgáltatások széleskörû és a helyi igényeket is szolgáló fejlesztésével, – a tájjellegû adottságok tényleges turisztikai termékké alakításával (erdei haszonvételek, mint pl. gomba, gyógynövények, helyi gasztronómiai választék további bôvítése) – a falukép hagyománytisztelô formálásával, fejlesztésével, a mûemlékek és az egyedi tájértékek védelmével és turisztikai célú bemutatásával, – a falusi turizmus feltételeinek javításával, az ehhez szükséges marketing és képzés megteremtésével, – a szálláshelyek típusválasztékának bôvítésével, ill. a már felújításra váró szálláshelyek minôségi fejlesztésével, a meglévô adottságokra építô célturizmus feltételrendszerének (pl. sétautak, tanösvények, lovastúra útvonalak, kerékpárutak, sí- és szánkópályák, jégpályák, stb.) kialakításával, – a különbözô szezonális programkínálat bôvítésével, programcsomagok összeállításával. Ezek már nagyrészt beindultak folyamatban lévô beruházások formájában. A turisztikai fejlesztések turizmust generáló hatása pár éven belül érzékelhetôvé kell, hogy váljon. A fejlesztés szervezeti keretei gyakorlatilag adottak, hiszen a térségben több, kifejezetten a turizmus élénkítését célul kitûzô szervezet tevékenykedik (pl. Mátra Egylet, Mátra Eger Bükk Intézôbizottság, Mátrai TK, Heves megyei Tourinform és annak gyöngyösi irodája). Szükség volna azonban a mátrai turizmus közmegegyezésre épülô, jövôbe mutató megújítására, a jövôbeni tevékenységek összehangolására és az anyagi erôforrások nagyobb mértékû elôteremtésére. Ennek része az idegenforgalmi tevékenységnek a térség egészére történô kiterjesztése, az összehangolt, ugyanakkor változatos idegenforgalmi arculat megteremtése. Akkoriban nagy vihart kavart, de Gyöngyösorosziba tervezett Használt Akkumlátor Feldolgozó. Az épület szerkezetkész megépülésén túl más nem történt. Ez az épület eladásra került. Az Országos


Érc- és Ásványbányákat felszámoló szervezet egy debreceni székhelyû vállalkozásnak értékesítette az ingatlant, amely azóta is változatlan állapotban, hasznosítás nélkül áll. Bízzunk benne, hogy az új tulajdonos megtalálja a hasznosítás munkahelyteremtô formáját. Gyöngyös testvérvárosai: Zetweg (Ausztria), Ringsted (Dánia), Kézdivásárhely (Románia), Pieksämäki (Finnország), Sanok (Lengyelország) Kereskedelmi, környezetvédelmi együttmûködési szerzôdés csak Lengyelországgal létezik. Kisnána testvérfalui: Strekov (Szlovákia), Limbac (Szlovákia). Mátraszentimre testvérfaluja: Gömörpanyit (Szlovákia), Otrokocs (Szlovákia), Behince (Szlovákia). Detk testvérfalui: Bodok (Románia), Péterfalva (Szlovákia). Markaz: Ákossal (Románia), Milowkával (Lengyelország) tart fenn testvérvárosi kapcsolatot. Domoszló: Krasznahorkát (Szlovákia) választotta testvérvárosul. Gyöngyössolymos testvérfaluja: a romániai Kápolnásfalu. Információim szerint a Kistérség Települései nem gondolkodnak határon átnyúló projektekben. Vécs községben az idei évtôl nincs általános iskola, valamint Ludason csak alsó tagozatos osztályok indulnak. A rendelkezésre álló adatok alapján a megbecsült átlagos birtokméret: 4,8 ha. TÉSZ-ek alakulása még igen kezdeti stádiumban van. A Károly Róbert Fôiskola térségi szintû integráció kidolgozását megcélozva komoly lépéseket tesz a szôlô- és borágazat még további erôsítésén, fejlesztésén. Hagyományôrzô táncegyüttesek, népdalkörök szinte minden mátraaljai településen mûködnek. Mindenképpen említést érdemel a világhírû Vidrócki Néptánc Együttest valamint az Örödögszekér Néptánc Együttes is. Kétévente Gyöngyösön megrendezésre kerül a GYÖNGY Nemzetközi Néptánc Fesztivál. A Kistérség „húzó” települései: Gyöngyös (Kékestetô, Mátrafüred, Mátraháza), Gyöngyöspata, Nagyréde, Markaz, Kisnána, Mátraszentimre, de az összes többi kistérségi községnek vannak már határozott elképzelései a talpon maradásra, sôt további fejlôdésre. Debrei Attila kistérségi menedzser Gyöngyös

25

RIPORT

MENJÜNK MARKAZRA! Ha azt mondom Ostffyasszonyfa, vagy Szegilong, Gergelyiugornya, vagy Rakamaz, tudnom kell, hogy ezek magyar falunevek. Jó, ha el tudom helyezni gondolatban Magyarország térképén, vagy legalább meg tudom mondani milyen nagyobb városhoz vannak közel a falvak. Kicsi hazánk bôvelkedik szép helyekben. Mi magyarok mégis inkább a Horvát tengerpart üdülôhelyeit ostromoltuk a nyáron. Hogyan kívánhatjuk azt, hogy ide külföldiek tömegesen jöjjenek nyaralni, telelni, feltöltôdni, ha mi nem becsüljük, mert nem is ismerjük eléggé a saját hazánkat?! Ezek a gondolatok foglalkoztattak Markazra jövet. Az idô is kegyes volt hozzánk a nap sütött és az ôszi lomb még a fákon, bokrokon pompázott.

Abasáron megcsodáltam Aba Sámuel emlékmûvét és megpihent a szemem a szépen gondozott szôlôültetvényeken. Itt-ott egy-egy fürtöt meghagytak a szüretelôk, talán a madaraknak. Markaz határában meg kellett állni, hogy közelebbrôl is szemügyre vegyem a 100 éves kiskápolnát. Markaz lakóinak száma nem éri el a 2000 fôt. A regisztrált munkanélküliek aránya – mindössze – a lakosság 2,3%-a. Az átlag életkor 48 év. Az iskolában 165 gyerek tanul. Az óvodába 65en járnak. Iskola-, óvodabezárás szerencsére nem érinti a községet. A Polgármesteri Hivatalban Potoczki László polgármester és Szekrényes Gézáné könyvtárosnépmûvelô fogad. Potoczki úr szavai nyomán nagyszabású fejlesztési terv bontakozik ki. A polgármester úr elismerôen nyilatkozik elôdjérôl, Szekrényes Józsefrôl, aki 12 éven át volt a község elsô embere. Jó állapotban hagyta a Markazt az új polgármesterre. Ezt bizonyítja az utak kitûnô állapota, a csatornázás, gázbevezetés.

Ha minden jól alakul, Markaz példaértékû lehet nem csupán a kistérségben, hanem egész Heves megyében is. Az önkormányzat egy igazi faluközpontot szeretne kialakítani. Mert a hegyvidéki falvaknak ritkán van igazi központja. Elképzeléseiket a Nemzeti Örökségvédelmi Hivatallal is egyeztették. A régi, de még jó állapotban lévô polgárházakból, valamint a palóc építészet remekeibôl az Önkormányzat szeretne néhányat megvásárolni, hogy azok közösségi célokat szolgáljanak és megmaradjanak. A Valkó Vendel által az 1870-es években épített ház a község tájháza. Érdemes belülrôl is megnézni a tiszta szobát, a régi szôlômûvelô és háztartási eszközöket, a szabad kéményû tûzhelyet. Szekrényes Gézáné büszkén mutatja a régi házat, amelynek egyik traktusa feljújításra szorul. A labdarugó pálya rekonstrukciója éppúgy szerepel a tervek között, mint a Markazi tó körül kialakítandó kerékpárút, persze tisztes távolságra a víztôl úgy, hogy megmaradjon a tó vizét jótékonyan tisztító nádas, és ne sérüljön a tó élôvilága. A tó vízminôsége számottevôen javult a csatornázás révén. Több mint 150 hektáron terül el, hossza 2,3 km, legnagyobb szélessége 1,1 km. Ahol a legmélyebb, a víz, ott a 15 métert is eléri. Mesterséges tó – 1966-ban alakította ki a helyieknek is munkát adó Mátrai Hôerômû –, de tökéletesen beleillik környezetébe. Mérete és vízminôsége nem csupán horgász-paradicsommá avatja, de vízi sportokra is alkalmassá teszi. Üzemeltetôje a Mátrai Erômû Részvénytársaság – tudom meg a polgármestertôl, aki azt is elmondja, hogy az önkormányzat pihenô házával együtt, mintegy 40 fôt tudnak jelenleg elszállásolni Markazon. A szálláshelyek számát is növelni szeretnék. A falusi turizmus fejlesztése ugyancsak szerepel terveik között.

Gondos elôkészítés

Minôségi borok

Potoczki úr és képviselôtársai azonban még tovább akarnak lépni. Figyelemre és követésre méltó a rendezési terv elôkészítése. Az intézmények dolgozói, civil szervezetek képviselôi, a helyi vállalkozók mind elmondhatták elképzeléseiket, ötleteikkel gazdagították az eredeti elképzelést. Végül Kôszegi Attilát, a Debreceni Egyetem jó nevû szakemberét kérték föl hivatalosan a rendezési terv részletes kidolgozására.

Majd minden portához tartozik szôlôskert. Nem láttam sehol elhanyagolt ültetvényt. Ha majd megvalósul a faluközpont, lesz helye a Borok utcájának is. Igényesen kialakított, borkóstolásra is berendezett pincék várják majd a minôségi borok kedvelôit. Volt alkalmam közelebbrôl is megnézni az AGro-Vital Bt. pincészetét. Uhrin István borász büszkén mutatta, a modern berendezéseket, a Bt. impozáns épületét, a már-

26


Hagytak a madaraknak

RIPORT már luxuskivitelû, komoly üzleti tárgyalásokra, és borkóstolásra is alkalmas, kézi faragású bútorokkal berendezett termet. A megkóstolt borok közül a Zenit könnyû, szôlôillatú, üde bora a Cserszegi fûszeres és a Blauburger vörösbor különösen ízlett. A Borászathoz 30 hektár saját tulajdonú termô szôlôültetvénnyel is rendelkezik a társaság, s legutóbb 300 tonna szôlôt dolgoztak föl. Bizakodó a jövôt illetôen a fôborász és a tulajdonos is. Minôségi palackozott borokat szállítanak a CBA, az Auchan, és a Tesco áruházláncnak, – többek között. Budapesten saját borozókat mûködtetnek – sikerrel. A pincészetben 4–5 embert foglalkoztatnak. Az Európai Uniótól nem félnek, sôt – kíváncsian várják a csatlakozást. Azt reálisan fölmérték, hogy az adminisztráció iszonyatosan meg fog nôni a csatlakozással.

Szívet melengetô iskola A markazi iskola kertjén látszott, hogy itt a gyerekek a legfontosabbak. A változatos terepfelszínû, gyepesített iskolakertet burkolt járda szeli ketté. A járda mindkét oldalán azok a fából készült virágládák sorakoznak, amelyeket a lelkes, fához is értô édesapák készítettek, és amelyekbe a gyerekek ültetik a virágpalántát tavasszal. Minden osztálynak van saját virágládája és azt az osztály gondozza, naponta öntözi. Az osztálytermekbôl pompás kilátás nyílik a vidékre. Az iskola széles folyosóját egy fantáziadús helyi szobafestô egyéni módon pingálta ki.

A narancspiros, íves kialakítású olajfesték lábazat, szemet vidámító és bírja a strapát. Szekrényes Géza igazgató büszkén mutatja a parkettás tornatermet, a számítógép tantermet és nyelvi laboratóriumot. Bekukkantottunk egy néptánc foglalkozásra is. Nyugodtak, derûsek és tisztelettudók a markazi gyerekek, akiknek igazán jó dolguk lehet ebben az iskolában. Markaz célkitûzései vonzóak és reálisak. A feladat emberpróbáló, mert legalább azonos színvonalon mûködtetni kell(ene) a községet. A források adottak és szûkösek. (Miközben e sorokat írom késhegyig menô viták folynak a Parlamentben a 2004. évi költségvetésrôl az önkormányzatok mûködôképességnek megôrzésérôl is!) Markaz számára létkérdés az elôremenekülés. Ahogy a Kormány, úgy a polgármester is elsôsorban a választóinak tartozik az ígéretek valóra váltásával. Ha a hegyvidéki településen valakinek a pincéjébe az utcáról befolyik a víz, ezt a polgármesteren kéri számon. És ahol mindenki mindenkit ismer, ott még elbújni sem lehet az emberek elôl. Potoczki László állja a sarat. Sok száz olyan község létezik az országban, amely szívesen cserélne Markazzal, szívesen elcserélné irigylésre méltó gondjait is. Uniós pénzekhez nem az egyes települések, hanem kis és nagy régiók juthatnak a jövôben, önerô felmutatása mellett, sikeres pályázatok esetén. Ez a tény elôbb-utóbb meg fogja erôsíteni a ma még nem túl erôs kistérségi tudatot és kistérségi összefogást, az érdekek érvényesítésének egy községen túlmutató igényét.

Summary The micro-region of Gyöngyös is situated in North Hungary. This micro-region consists of 22 villages and the town of Gyöngyös. The number of its inhabitants are 73 521. Grapevine cultivation and wine production are long traditions in this area. In 2002 200 ha, while in 2003 another 250 ha new vine plantations were planted. The Wine-Route Association of the microregion published an informative and interesting guidebook in three languages. The conditions of rural and medical tourism are present, but also the urgent need for the improvement of the region’s infrastructure. There is also a narrow-gauge railway, being in service on the Gyöngyös–Mátrafüred and the Gyöngyös–Gyöngyössolymos–Lajosháza route. This railway strings the most beautiful parts of this countryside. The most developed villages of the micro-region are: Gyöngyös (Kékestetô, Mátrafüred, Mátraháza), Gyöngyöspata, Nagyréde, Markaz, Kisnána and Mátraszentimre. In the health resort of Kékestetô people suffering from asthma are being cured. Markaz is a pearl of Mátraalja micro-region. Its roads are good; the surrounding beautiful countryside and the big lake provide good opportunities for fishing, bird-watching, doing water sports, and to cap it all: tasting good wines. Tamás Enikô


27

FÓRUM: AZ

ÁLLATTENYÉSZTÉS PERSPEKTÍVÁJÁRÓL

A magyar állattenyésztés jövôje – az FVM szemszögébôl Lukács László, az FVM osztályvezetôje szerint a magyar állattenyésztés helyzetét alapvetôen olyan folyamatok határozzák meg, amelyek egymással szorosan összefüggenek, és az ágazatot hosszú távon befolyásolják. A KAP– reformok elfogadásával az a furcsa helyzet állt elô, hogy a csatlakozási szerzôdésben rögzített feltételek több ponton is eltérnek a jelenleg bevezetésre került reformoktól. A KAP–reformok külön értelmezést kapnak a tagországokban és a csatlakozó országokban, ezért folyamatosan zajlanak az adaptációs tárgyalások az Unióval. Az alapelvek eldôltek, de például azt senki sem tudja, hogy mennyivel változik Magyarország tejkvótája. A KAP–reform általános hatása, hogy a termelôi támogatások elszakadnak a termelési volumentôl. Az uniós agrárpolitika fokozatos átalakulásának egyik fô célja az is, hogy a lehetô legjobb pozíciót alakítsa ki a WTO–tárgyalásokra. Az állattenyésztés különbözô ágazatai a szabályozás erôssége szerint csoportosíthatók. Könnyû piaci szabályozású termékpályák: a sertés és a baromfi. Ez konkrétan annyit jelent, hogy nincsenek specifikus támogatások, és még a belpiaci szabályozás sem jellemzô. Ezzel szem-

ben kötött piacszabályozás, azaz aktív belpiaci intézkedések jellemzik a marhahús, a tej és a juh ágazatot. Az állattenyésztési vertikum teljességéhez tartoznak még a prémes állatok és a nyúl, ezeket az Unió nem szabályozza, a nemzeti támogatási és szabályozási körbe esnek. Az ágazatok pozícióit vizsgálva általános tendencia, hogy a piaci verseny fokozódik, és fel kell készülni a globális megmérettetésre is. Lukáts László szerint a tej ágazatban az árszínvonal és a támogatási pozíció várhatóan nem változik, azonban a termelési struktúra nagyméretû átalakuláson fog átesni. Az átalakulást a versenyképesség javítás célozza, hiszen csak a megfelelô létszámú és minôségû tehenészetek lesznek képesek az elôírásoknak megfelelô, uniós fogyasztásra alkalmas, extra minôségû tejet elôállítani. A csatlakozás elônyökhöz juttatja azokat a tejtermelôket, akik gyepterületekkel is rendelkeznek, hiszen a támogatásokba a kultúrállapotban tartott gyepek is bevonhatók. –B. B.– Forrás: „Az EU csatlakozás hatása az állattenyésztési ágazatra” III. Agrárértelmiségi Tanácskozás, Gödöllô

A hazai állattenyésztés helyzetértékelése – kutatóként Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet vezetôjének véleménye szerint Magyarországon a földrajzi adottságoknak köszönhetôen az abraktakarmányok termesztése versenyképes, ezáltal az erre épülô baromfi- és sertéstenyésztés is sikeres ágazatnak számít. Mivel a tömegtakarmány termeléshez ugyanez a környezet nem nyújt optimális feltételeket, a hazai szarvasmarha és juh ágazat nyereségessége kérdéses. A közgazdászkutató a magyar állattenyésztés megítélésében fontosnak tartja a világpiaci folyamatok és a KAP-reformok mellett azt, hogy a 2004. évi költségvetésbôl mennyi támogatást tud szánni a kormány az állattenyésztésre. Szomorú tény, hogy agrártermelô országként a magyar állattenyésztés intenzitása, vagyis az egy hektár szántóra és gyepre jutó számosállat mindösszesen csak 1/3-a az Uniónak. Ez a hiányzó állatállomány azonban nemcsak az állattenyésztésre, hanem az egész magyar mezôgazdaságra rányomja a bélyegét.

A spontán piaci folyamatok függvényében vizsgálva a különbözô ágazatok esélyeit, a szakemberek véleménye eltér egymástól. A legkevésbé egységes megítélés alá esik a tej ágazat. Udovecz Gábor véleménye szerint kritikus ágazatnak fog számítani a tejtermelés, hiszen a csatlakozással megszûnik az irányár, valamint ezzel egy idôben csökkenni fog az intervenciós ár. A költségek növekedése mellett a vételár várható csökkenésével is számolniuk kell a termelôknek. Ezekkel a következtetésekkel azonban Lukács László (lásd elôzô cikkünk) nem ért egyet. Az FVM osztályvezetôjének az a meglátása, hogy az árszínvonal és a támogatási pozíciók nem fognak olyan nagymértékben megváltozni, hogy az ágazat piaci pozíciójában krízishelyzet alakulhatna ki.

28


–B. B.– Forrás: „Az EU csatlakozás hatása az állattenyésztési ágazatra” III. Agrárértelmiségi Tanácskozás, Gödöllô

FÓRUM: AZ


Amiben a szakemberek véleménye megegyezik A sertés és baromfi ágazat piaci pozíciója – a támogatásokat, valamint az értékesítést illetôen-, a csatlakozást követôen döntôen nem fog változni. A sertés ágazat legnagyobb kihívása a termelési hatékonyság javításában rejlik, míg a baromfi szektor az önköltség tekintetében szorul fejlesztésre. Azonban a költségek és az értékesítési ár alakulásának függvényében még a versenyképesség javulásával is a jövedelem csökkenése várható. A jelenlegi trendek (árak és költségek) alapján az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet számításai szerint a sertés árában kilogrammonkénti 30–40 Ft-os veszteség várható. Ha a mostani tendencia tovább folytatódik, a magyar sertés tenyésztés 40%-os csökkenésére lehet számítani. Ha az állatjóléti támogatások körüli lobbizás sikeres lesz, azaz a kormánynak sikerül átmenteni és fenntartani ezeket a jogcímeket, akkor a veszteség nulla körüli értékre csökkenthetô. Hasonló helyzet jósolható a baromfi ágazatban is. Amennyiben a jelenlegi támogatásokat a jövôben a termesztôk nem tudják megszerezni, akkor 15–20%-os visszaesés várható.

A csatlakozás egyértelmû nyertesei a húsmarha elôállítással foglalkozó gazdálkodók. A kötött piacszabályozás jellegébôl adódóan, várhatóan javul az értékesítési pozíciója és a támogatottsági pozíciója is. Annak ellenére, hogy a szarvasmarhával megegyezô, aktív belpiaci intézkedések vonatkoznak a juh ágazatra, az értékesítési pozíció nem fog drasztikusan változni. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a hazai állattenyésztés legnagyobb problémái a piacszerzô, piacszervezô illetve a piacmegtartó képesség hiányaiból fakadnak. A tenyésztôknek, feldolgozóknak és a kereskedôknek együtt kell kézbe venni a magyar állattenyésztést. Ha nem lesznek képesek kialakítani a magyar termék tiszteletét a fogyasztók körében, akkor Ausztriához hasonló helyzet kialakulása várható, amikor csatlakozásukat követôen 1995-ben a az egész Unió tejállománya zúdult az országra… –B. B.– Forrás: „Az EU csatlakozás hatása az állattenyésztési ágazatra” III. Agrárértelmiségi Tanácskozás, Gödöllô

Meddig szárnyalhat még a magyar szárnyas? Mire számíthatnak a baromfi ágazat résztvevôi a csatlakozás után

A belföldi piac várható alakulása A magyar fogyasztók körében a baromfihús annyira közkedvelt, hogy az éves 34,2 kg/fô átlagfogyasztással a világ élvonalában járunk. Fontos kiemelni, hogy ebbôl a kiemelkedô mennyiségbôl az import baromfihús csak 2,5 kg/fô nagyságot tesz ki. 2002-es adatok szerint a belföldi csirkefogyasztás 18.354 tonnával nôtt az elôzô évhez képest. A pulyka ágazatban 17–18%-os növekedés volt tapasztalható 2002ben. Kiemelkedô szerep jutott a pulykamellre, amely 70%-kal növelte a népszerûségét. A szabadtartásos baromfitermelés is felfelé ívelô pályán halad. Jelenleg a magyar baromfipiac 0,5%-át uralja, de ez az arány néhány év múlva elérheti a 2–2,5%-ot, közelítve a forgalmat a 2000 tonnához. A csatlakozást követôen várható lesz azon termékek visszaszorulása a piacról, amelyek a ház körüli tartásból, a kisebb vá-


góhidakról vagy a feketegazdaságból származnak. Egyszerûen fogalmazva: azok a termelôk, amelyek nem képesek megfelelni az EU-elôírásainak nem forgalmazhatják a termékeiket az Európai Unión belül. Külön említésre méltó az országba beáramló áruk kérdése. Valószínûleg tömegesen fognak megjelenni az EU-tagállamok az olcsó árunak számító csirkecombbal és pulykacombbal a magyar piacon. Hasonlóan invázióval fenyegetnek bennünket a fejlôdô országokból érkezô fagyasztott baromfi termékek. Ellenük csak a nagyon szigorú ellenôrzéssel tudunk védekezni, azaz csak élelmiszerbiztonsági hiányosságra hivatkozva lehet korlátozni a beáramlásukat. Ezzel a problémával nemcsak Magyarországnak, de az egész Uniónak szembe kell néznie. A természetföldrajzi adottságokból, a munkaerô alacsony költségeibôl és a kedvezô deviza átváltásból eredôen Kínának, Brazíliának vagy

29

FÓRUM: AZ


Thaiföldnek olyan elônye származik, amellyel még az EU sem képes megbirkózni.

Verseny az EU belsô piacán Ha az EU belsô piacára kerülve vizsgáljuk a magyar áru versenyképességét, akkor tisztán látszik, hogy a magyar baromfinak meg kell küzdenie az európai, az ázsiai illetve a brazil csirkével egyaránt. Egyedüli fegyverünk a minôség lehet. Az EU-ban még mindig a magyar átlag alatt marad a baromfihús fogyasztás (22 kg/fô/év), ami kedvezô lehet a piacszerzés szempontjából. Megfigyelések azt mutatják, hogy a nyugat-európai országokban egyre nagyobb közönséget csábít vissza a konyhamûvészet a kuktához és a fakanálhoz. Az otthoni ételkészítés egyértelmûen a frisshús fogyasztásnak kedvez. Az egyre inkább egészséges táplálkozásra törekvô fogyasztó pedig elônyben

részesíti a szabadtartásból illetve biotermelésbôl származó árukat, ami újabb utat nyithat az egészséges magyar baromfinak, elsôsorban a német piacon.

Esélyek a harmadik országok piacain Ez a piac a globalizációs átrendezôdés, valamint az orosz baromfihús import kvóta miatt az EU számára is szûkülôben van. A csatlakozás elônye számunkra a kiszélesedô EU exporttámogatási rendszerével magyarázható. Így nemcsak a fagyasztott egész csirkére adható export visszatérítés, hanem a baromfitermékek szélesebb körére is, beleértve a tenyésztést és a tojástermékeket is. Balogh Beáta A felhasznált anyagokért köszönet Földi Péternek a Magyar Baromfiterméktanács titkárának

Földhöz ragad-e a húsmarha-ágazat? Jelenleg hazánkban 4–4,5 kg marhahúst fogyaszt egy ember átlagosan, egy évben. Az étkezési szokások változása hosszú folyamat, a közeljövôben nem várható nagyobb mértékû változás. A fogyasztás élénkítésére nincsenek összehangolt kampányok. A fogyasztók leginkább pörkölt és leveshúsokat vesznek: lábszárat, nyakat; szegyhúsokat, és friss húsként szerzik be. Baj, hogy a magyar kereskedelem nem tesz különbséget fajták, a nô- és hímivar, valamint az életkor alapján. Az elsô osztályú marhahús a hústípusú, továbbá a Magyar tarka vagy magyartarka génhányadot tartalmazó keresztezett növendék bikákból származik. A tejelô fajták húsa inkább ipari felhasználásra alkalmas. A húsfajta tehenek száma mindössze 25–30 000, ami nagyon kevés, de vélhetôen a csatlakozással bevezetésre kerülô húsmarhatámogatás meghozza a gazdák kedvét a hústehén tartására. A tisztán hústípusú tehenek mellett van még kb. 90 000, részben magyar tarka vagy különbözô magyar tarka vérhányadú keresztezett tehén, amelyek ugyancsak jó minôségû borjakat nevelnek. Egy borjú (fajtától függôen) körülbelül 16–18 hónapos életkorára éri el az ideális, 500–750 kg-os vágási súlyt. Az integráció után háromféle támogatás várható a húsmarha–ágazatban: leellett tehén után

járó anyatehén-támogatás, meghizlalt bikaborjak után járó speciális húsmarha-támogatás és a vágási támogatás (kvótán belül, valamint ha harmadik országba kerül a hús). A támogatások mértéke függ a még kialakításra váró támogatási rendszertôl. Magyarország húsmarha termelését tekintve teljesen önellátó, sôt a megtermelt mennyiség harmadát exportálni tudja. Az importáló országokba élôállatként kerül, és legtöbbször a borjúra (250–300 kg) van kereslet. A KSH adatai szerint 2003 elsô hét hónapjában a magyar vágómarha össztermelés 36.840 tonna volt. Ez idô alatt az Európai Unióba a megtermelt mennyiség 4,5 százaléka került, hagyományosan a legtöbb Olaszországba, Görögországba és Németországba. Harmadik országokba, elsôsorban Horvátországba, Szlovéniába, Izraelbe, az arab országokba pedig a vágómarha 27 százalékát exportáltuk. A csatlakozás után a déli államokkal régóta fennálló kereskedelmi kapcsolatunk várhatóan megmarad. Emellett próbálunk a keleti piacok felé nyitni, ámbár Argentína és Uruguay konkurenciánk lehet, hiszen ott még olcsóbban lehet elôállítani a vágómarhát, mint nálunk. Viszont esélyünk van versenyben maradni a jobb minôség és az állategészségügyi helyzet miatt. Az Európai Unióval szemben pedig elô-

30


FÓRUM: AZ


nyünk az, hogy nemcsak olcsóbb a termelési költségünk (a tôkehús és az élôállat uniós ára negyven százalékkal több a magyarnál), hanem ráadásul eddig egyetlen BSE esetet sem találtak. A vámmentes kivitel segítheti exportunkat. Jelentôs uniós behozatallal várhatóan nem kell számolnunk, az elôbb leírtak miatt. A hét hónap alatt közel 2500 tonna fagyasztott marhahús került be Magyarországra, a legtöbb (kétoldalú kereskedelmi megállapodásoknak megfelelôen) Németországból és Olaszországból. Jelen-

tôs mennyiség érkezett Uruguayból, és valamennyi Lengyelországból. Itthon az import marhahús, alacsonyabb minôsége miatt további feldolgozásra kerül: konzervekbe vagy állateledelekbe. Az importadatok a Gazdasági Minisztériumtól származnak. Köszönet dr. Bölcskey Károly tudományos munkatársnak és dr. Mezôszentgyörgyi Dávidnak (FVM) értékes információjukért! K. V.

Két folyamatos pályázat az állattenyésztésben Aktuálisan az FVM-nek, ill. az EU-FVM mûködtetésû SAPARD Programnak két, az állattenyésztésre kiírt, folyamatos határidejû pályázata van. Az egyik az „Állattenyésztés biológiai alapjainak támogatása, genetikai korszerûsítés” címmel kíván széles körûen segítséget nyújtani az állattenyésztés olyan kulcspozícióiban, melyek várhatóan az egész ágazat mûködésének színvonalát emelik. Így támogatást ad: • az egyes állatfajok tartástechnológiájának korszerûsítéséhez, mégpedig a modern környezetvédelmi és állatvédelmi szempontokat is figyelembe véve; • tenyészállatok (és állati szaporítóanyagok), továbbá takarmányok minôsítésével kapcsolatos feltételek korszerûsítéséhez, a teljesítményvizsgálatokhoz szükséges eszközök beszerzéséhez; • a mesterséges termékenyítô állomások mûködéséhez szükséges speciális eszközök és mûszerek beszerzéséhez; • a tenyésztô szervezetek tenyésztési programjának végrehajtását szolgáló, és kiemelkedô genetikai értéket képviselô állatállományok kialakításához, fenntartásához, fejlesztéséhez; • a Magyar Állattenyésztôk Szövetsége által koordinált tenyészállat kiállítások rendezéséhez; • a mesterséges termékenyítô állomásokon az engedélyezett apaállatok tartásához. A másik pályázatban a „Mezôgazdasági vállalkozások beruházásainak SAPARD támogatására” nyerhetôk el források, aminek célja: • a gazdaságok eszközellátottságának növelése, a technológiai színvonal emelése; • a gazdaságok versenyképességének növelése, a piaci hatékonyság fokozása;


• az elôállított termékek minôségi paramétereinek javítása; • az Európai Unió higiéniai és állatjóléti elôírásainak való megfelelés; • a vidéki térségekben a meglévô munkahelyek megôrzése, új foglalkoztatási lehetôségek kialakítása; • vidéki területek népességmegtartó képességének erôsítése; • az Európai Unió környezetvédelmi elôírásainak való megfelelés. Ez a támogatás kizárólag a sertés, a baromfi és a szarvasmarha ágazathoz kapcsolódóan igényelhetô. A kiírásra pályázhatnak a Magyarországon agrártermeléssel foglalkozó természetes személyek, regisztrált jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok. A támogatás jogcímeiként szerepelhetnek: • épületfejlesztési beruházás állattartási épületek korszerûsítése, kapacitásbôvítéssel (állatférôhelybôvítéssel) nem járó új létesítmények építése, valamint tartástechnológia modernizálása (ideértve az infrastrukturális létesítmények, valamint a trágya kezelését és elhelyezését szolgáló eljárások átalakítását, amelynek hatására a létesítmények megfelelnek a környezetvédelmi elôírásoknak, a higiéniai feltételeknek, és javítják az állatok tartási és elhelyezési körülményeit az EU gazdasági haszonállatok tartására vonatkozó elôírásai szerint); • egyéb az állattartó telep gazdasági épületeivel kapcsolatos beruházások (magtárak, szemes- és szálastakarmány tárolók, silók, takarmánykeverôk, terményszárítók korszerûsítése vagy újak létesítése, azok gépi berendezéseivel együtt). –Sz. S.– (Forrás: www.fvm.hu és www.pafi.hu)

31

FÓRUM: AZ


PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (továbbiakban FVM), az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet (továbbiakban FVM KSZI) szervezésében, pályázatot hirdet fiatal agrárszakemberek, valamint az agrár felsôoktatásban, illetve középfokú szakképzésben résztvevô hallgatók részére az Amerikai Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban és Dániában szervezendô mezôgazdasági, ill. az Egyesült Királyságban lósporttal és lótenyésztéssel, Bajorországban falusi turizmussal kapcsolatos gyakornoki programokban való részvételre. Az FVM a programot anyagilag is támogatja, mely támogatás a programok

szervezésével és elôkészítésével kapcsolatos költségek fedezésére, valamint a nemzetközi utazás költségeinek támogatására terjed ki. A részvétellel kapcsolatos ügyintézést (beleértve az utazási és vízum ügyeket is) az FVM KSZI munkatársai végzik. Az egyes programokat, a programonként eltérô lehetôségeket és feltételeket, valamint a pályázat elbírálásának rendjét az alábbi két honlapon részletesen ismertetjük, ahonnan a szükséges pályázati adatlap is letölthetô: www.fvm.hu www.kszi.hu

Summary On the way to join to European Union, Hungary must be prepared for different competition rules. In case of breeding there are special requratory enachments. Common rules on direct payments under income support schemes in the framework of the commone agricultures policy which are financed by the Guarantee Section of hte European Agricultural Guidance and Guarantee Fund (EAGGF). As regards breeding this regulation concerned to farmers producing sheep meat and goat meat, beef and veal in case of support schemes. As a consequence there is no common regulation rule in the other branch of animal production. Accordingly pig and poultry production should be controled by the rules of market. Hungarian legistration in breeding sector is conformed to acquis. In many expert’s opinion beef meat producers will be the unambiguous beneficiary of the Accession in Hungary. In terms of beef cattle sector Hungary is completly self-sufficient and one third of production can be exported as live cattle to Italy, Greece and Croatia.

32


ARCKÉPCSARNOK

PAT COX Pat Cox az Európai Parlament elnöke Ir politikus, 1989 óta tagja az Európai Parlamentnek. Politikai pályafutását megelôzôen a dublini Közigazgatási Intézetben és a Limerick Egyetemen tanított közgazdaságtant. 1982 és 1986 között az ír televízió riportere és újságíró is volt. A Progresszív Demokrata párt színeiben jutott be 1989-ben az Európai Parlamentbe. 1992-ben az Ír Parlament tagja lett. Az Európai Parlamentbe független képviselôként 1994-ben tért vissza, majd csatlakozott az Európai Liberális Demokrata és Reform Párthoz, annak elnökévé is választották. 2002. januárjában az Európai Parlament elnöke lett. Az Unió bôvítésének feltétlen híve, aktívan tevékenykedik a csatlakozásra váró országok érdekében, ez évben járt hazánkban is. Nôs, hat gyermeke van. –Sz. S.– (Forrás: www.patcox.ie)

Mit gondol Pat Cox? –az Unión belüli függetlenségrôl: A tagság nem fogja csökkenteni a belépô országok függetlenségét, hanem inkább kihangsúlyozza azt, nagyobb nemzetközi tekintélyt fog kölcsönözni számukra mind politikai, mind gazdasági, de talán még sok egyéb téren is. –az unióbeli egyenlôségrôl: Az Európai Unió minden tagállamot egyenlôként kezel. Az Európa Tanácsban a tagországok minden miniszterelnökének azonos szólási joga van és véleményük egyenlô súllyal esik latba. –a nemzetek kultúrájáról: A kulturális önkifejezôdés lehetôsége, egy nemzet kultúrájának élôvé tétele attól is függ, milyen földrajzi határok között történhet. A kibôvülô Európa mindenképp nagyobb teret ad az önkifejezôdésre, ahogy ezt a csatlakozás elôtt jóval elszigeteltebb Írország példája is mutatja. Ráadásul a kulturális sokszínûség az Unió számára is értéket képvisel. –a nemzeti nyelvekrôl:


Pat Cox, az Európai Parlament elnöke

Nem volna jó és nem szükséges egyetlen közös nyelvet beszélni. Az Európai Unió törvényei a tagországok állampolgárainak mindennapi életvitelét, életlehetôségeit befolyásolják, ezért joguk van azokat a saját nemzeti nyelvükön megismerni. –a külpolitikáról: Külpolitikájában az Európai Unió addig hatékony, amíg egységes álláspontot tud képviselni. Az iraki válságban, ahol nem sikerült egységesen fellépni, ez erôsen csökkentette az Unió hatékonyságát. –az oktatásról: Minden tagország szuverén joga, hogy milyen oktatási rendszert alakít ki. A történelem, a kialakult kultúra és a hagyományok ellenében ez nem is egységesíthetô. Ugyanakkor vannak az Unióban olyan közös programok (Comenius, Socrates), amelyek az iskolák közötti kapcsolatépítést és a külföldön való továbbtanulást segítik elô. És természetesen az egyik lényeges elônye a csatlakozásnak, hogy a tagországokban a képzettségeket és minôsítéseket kölcsönösen elismerik, ezzel megadva a lehetôséget arra, hogy az Unióban bárhol az iskolai végzettségünknek megfelô állást kapjunk. (A munkaerô vándorlás mértéke az Európai Unión belül alig teszi ki a 3%-ot. Ez azért elgondolkodtató. A szerk.) –az Európai Parlament felelôsségérôl: Az Európai Parlament az Unió polgárai által közvetlenül választott képviselôtestület, amely

33

ARCKÉPCSARNOK – KÖNYVESPOLC a döntéshozatalban való közremûködésével az állampolgári érdekek közösségi szintû érvényesítésének letéteményese. Kinevezési és ellenôrzési jogköre van, részt vesz a költségvetés megalkotásában. (Megemlítjük, hogy még 1999-ben, az Európai Parlament Európai Liberális Demokrata és Reform Párt frakciójának nevében, és annak vezetôjeként Pat Cox kitartóan síkraszállt amellett, hogy az Európai Bi-

zottság az Európai Parlamenttel szemben tartozzon felelôsséggel igazgatási tevékenységéért. Ez, az EU történetében elôször, a teljes Bizottság visszalépéséhez vezetett. – A szerk.) –Sz. S.– (Forrás: kivonat a Pat Cox-szal tartott on-line fórum anyagából, www.magyarorszag.hu/parbeszed/kozelet/)

Bánáti Diána:

Angol-magyar és magyar-angol Élelmiszer kifejezés-gyûjtemény Egy olyan szakkifejezés-gyûjteményt tartalmazó könyv bemutatóját tartották október 6án a Magyar Borok Házában, amelyet kézenfekvô hasznossága miatt valószínûleg sok hasonló fog követni. Az Európai Unióhoz való csatlakozással ugyanis már nem csak egyfajta általános angol (és más) nyelvtudásra lesz szükségünk, hanem minden egyes szakterület sajátos terminológiáját, egy az egyben nehezen lefordítható „konyhanyelvét” is beszélnünk kell ahhoz, hogy egyenrangú partnernek tekintsenek bennünket. Ehhez pedig szakszótárak megírása szükségeltetik, mégpedig olyan emberek tollából, akik az adott területen dolgoznak, és nem csak itthon, de külföldön is. Dr. Bánáti Diána, a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (KÉKI) fôigazgatójának az éveken át tartó FAO/WHO, OECD, EU bizottsági ülések és tárgyalások során volt alkalma felismerni ennek fontosságát, és a Business Class Kiadó közremûködésével gyorsan, több mint fél évvel a csatlakozásunk elôtt összeállította és megjelentette ezt az élelmiszer-ágazat számára alapvetô szakszótárat. A könyvbemutató tájékoztatón Bánáti Diána a könyv lektorainak igen neves és népes táborának ismertetésével meggyôzött bennünket arról, hogy ez nem csupán egy alapos munka, de széleskörû szakmai konszenzuson alapul. Külön erénye a kifejezésgyûjteménynek, hogy ahol lehetett a szakirodalomban gyakran használt angol és magyar rövidítéseket, betûszókat is feltünteti. Biztosak lehetünk benne, hogy ez az angolmagyar és magyar-angol élelmiszerszótár (Food Book – English-Hungarian, Hungarian-English Dictionary) hasznos lesz az élelmiszeripar minden külföldre látogató szakértôje vagy a tanulmányúton lévôk számára, de azoknak is, akik az élelmiszertudományok angol szakirodalmával kerülnek kapcsolatba. Feltehetôen még az élelmiszer-ágazatban tanuló fôiskolai és egyetemi hallgatók is eredményesen forgathatják. Hiánypótló mû, mert a szakmában hasonló szakkifejezés-gyûjtemény negyed századdal ezelôtt jelent meg, Holló János akadémikus szerkesztésében. –Sz. S.–

34


INTERNETFIGYELÔ –

HONLAPBÖNGÉSZÔ

Ebben a lapszámban olyan honlapokból válogattunk, melyekben uniós pályázatokat kereshet a kedves olvasó. Ezek között vannak olyanok, amelyek lehetôvé teszik a pályázati ûrlapok letöltését is. Az utolsóként ismertetett EU-CIPP honlap tanácsokkal is ellát a pályázatok megírását, stílusát illetôen, és rendelkezésünkre bocsát egy ún. pályázati szótárt, a legmegfelelôbb angol kulcsszavakkal.

http://uniosertesito.hu/jobb.html

„Uniós Értesítô” címmel idén februártól indult egy havonta megjelenô, közlöny-jellegû szakmai folyóirat az ADITUS Kft. gondozásában, amely gyakorlati információkkal segíti a települési önkormányzatok, a vállalkozások, illetve a lehetséges egyéb résztvevôk hozzáférését az Uniós támogatási (köztük agrártámogatási) lehetôségek megismeréséhez és felhasználásához. A kiadvány nem csak a jelenleg éppen érvényben lévô pályázati lehetôségeket mutatja be, hanem egyedülálló módon pályázati elôrejelzésekre is vállalkozik („Pályázati elôzetes”-rovat). Intézményismertetôjében bemutatja az Európai Unió fontosabb intézményeit, támogatási rendszerét, a kiadványismertetô rovatban EU-s szakmai kiadványokat mutat be, ismerteti az aktuális konferenciatémákat és uniós híreket, de a közbeszerzési tenderek is helyet kapnak. A kiadó ígérete szerint az Uniós Értesítô szövege a késôbbiekben az Interneten is elérhetôvé válik az elôfizetôk számára a fenti honlap-címen, a teljes pályázati szövegekkel, kereshetô adatbázis formátumban.

http://www.fvm.hu/palyazatok

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatokat ismertetô weboldala. Tematikus felbontásban tárgysorolja a mezôgazdasággal kapcsolatos hazai és uniós pályázatokat. Találhatók itt vidékfejlesztési, vízgazdálkodási, állattenyésztési, élelmiszeripari, erdészeti, vadgazdálkodási, halászati, agrár-környezetgazdálkodási, földügyi, agrárrendtartási pályázatkiírások. Külön kiemelten szerepelnek a SAPARD és európai integrációs kiírások, valamint a mûszaki (K+F), informatikai és oktatási pályázatok.

http://www.cipp.hu/tender_search.php

Az EU-CIPP (Civil Információ, Pályázat, Partnerkeresés) weblap civil szervezetek számára olyan online szolgáltatásokat ad, amelyek megkönnyítik az uniós ismeretek és pályázati információk elérését, illetve tágabb értelemben segítséget nyújtanak a pályázatíráshoz, pályázati partnerek kereséséhez ill. partnerségi programok kidolgozásához. A magyarországi támogatási rendszereket is ismerteti; ezek nagyrészt követik az EU-ban honos alapelveket és gyakorlatot. A CIPP Hálózat a Magyar Soros Alapítvány kezdeményezésére jött létre 2002-ben, nyolc civil szervezet együttmûködésével. –Sz. S.–


35

PIACI

HÍREK

Az EU elutasította az osztrák GM-mentességet Az Európai Bizottság határozata értelmében felsô Ausztria régiója nem zárhatja be a határait a genetikailag módosított organizmusok elôtt. Augusztus 2-án Strassburgban a Bizottság elutasította a Bécs által március 13-án benyújtott kérelmet, amiben az uniós jog három éves derogációjára hivatkozva felsô Ausztria területén olyan térségek létesülnének, ahol betiltanák a genetikailag módosított vetômagokat (beleértve az Unióban már forgalomban lévôket is), a transzgénikus állatok tenyésztését, illetve ezek élôvilágba jutását vadászat és halászat céljából. Az Unió Környezetvédelmi biztosa Margot Wallström azt nyilatkozta, hogy alaposan megvizsgáltuk az osztrák intézkedéseket, jogi nyelvezettel élve, az eset egyértelmû. A Szerzôdésben megfogalmazott jogharmonizáció derogációjára vonatkozó feltételek a jelen esetben nem teljesülnek, és mint a Szerzôdés betartásának felügyeleti szerve, a Bizottság nem tehet mást, csak elutasíthatja a kérelmet. A Bizottság követi az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA – European Food Safety Authority) véleményét. A Bizottsági döntés tudományos véleményeken alapul, amelyet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal adott ki júliusban. Ennek alapján Ausztria nem tudott felmutatni újabb, meggyôzô, az egészséggel vagy környezettel kapcsolatos bizonyítékot, amelyre hivatkozva a regionális moratóriumot alkalmazhatná. Ausztria az Unió szabályozása alóli kivételezésre törekedett –az EU lehetôvé teszi azon GM élelmiszerek és vetômagok forgalmazását, amelyek megfeleltek a biztonsági tesztelésen–, a Szerzôdés 5. fejezetének 95. cikkejét alapul véve. A Szerzôdés említett cikkeje engedélyezi, hogy a tagállamok nemzeti korlátozásokat vezessenek be abban az esetben, ha újabb tudományos bizonyíték támasztja alá az állam, illetve a régió veszélyeztetettségét az uniós szabályozás következtében. Fordította: B. B. AgraFood Biotech 2003. szept. 15. 113. szám

ÓVATOSAN az elôrejelzésekkel Az európai burgonyatermesztôk nem járnak rosszul. Igaz, hogy több mint négy százalékkal csökkent idén a növény vetésterülete és az aszály miatt a tavalyi évhez képest az elôrejelzések alapján 10–11 százalékkal kevesebb termést várnak, azaz hiányt. Viszont az augusztus végi csapadék és a helyi esôk javítottak a helyzeten. Így gyakorlatilag a várható mennyiség (ami még függ a gumó nagyságától és minôségétôl, valamint a betakarítás napjainak idôjárásától) a belföldi keresletet ki tudná elégíteni: ennek ellenére hiánycikk lesz a krumpli. Csupán azért, mert a gazdák nyugodtan kivárják az ôsz végét: addig benntartják az árut, exportra is keveset küldenek, és amikor már egekbe szökik a krumpli ára, jó áron eladják. Várhatóan a tavalyi ár két és félszeresét fogják elkérni (200 euró/tonna). Mindezek hatására a hazai fogyasztás csökkeni fog, illetve megindul az észak-amerikai és mediterrán import, ami pedig az importáló országok termelôit arra sarkallja, hogy jövôre még többet ültessenek. Tehát elôrejelzések ide vagy oda: azaz hiány vagy nem hiány; igaza van annak a régi mondásnak, miszerint elôrejelzett hiány nincs, mert a piac azonnal reagál és elkerülô lépéseket tesz. – K. V. – (Forrás: Fruit and Vegetable Markets, 2003. szeptember)

36


PIACI

HÍREK

Könyörtelen karantén Az Európai Unió a WTO-hoz (World Trade Organisation) fordult, hogy vizsgálja fölül az Ausztráliában bevezetett karantén-szabályozások törvényességét. Ausztrália ugyanis igen kemény karanténnal sújtja a gyümölcs- és zöldségfélék és más mezôgazdasági termények és termékek behozatalát. Az eddigi megegyezési kísérletek nem vezettek eredményre, így az EU hivatalos megkereséssel fordult a Kereskedelmi Világszervezethez azzal, hogy az ausztrál szabályozás szélsôségesen szigorú, és ellentétben áll a WTO egészségügyi és növényvédelmi egyezményeivel. Ausztrália ugyanakkor jogszerûnek véli ezt a védekezési módot a kontinensre esetleg behurcolható növény- és állatbetegségek ellen. Ezek a szabályok gyakorlatilag megakadályozzák, hogy az Európai Unió Ausztráliába exportáljon friss citrusféléket, paradicsomot, ôszibarackot, sárgabarackot, almát, nektarint, salátát, uborkát, répát, tojást, sertés- és baromfihúst. Tavaly az EU kivitel Ausztráliába friss zöldségfélékbôl 8000 tonna volt. Ez kevesebb, mint a negyede a hasonló piacméretû kanadainak. –Sz. S.– (Forrás: Fruit and Vegetable Markets, 2003. szeptember)

Csehek és a bioélelmiszerek A cseh piacon elôször 1991-ben jelentek meg a biotermékek. A tavalyi évben már ezer fölött volt a különbözô biotermékek száma, ebbôl 468 importból származott. A Cseh Köztársaságban az elmúlt három évben évente 30%-kal nôtt a bioélelmiszerek eladása, annak ellenére, hogy az ilyen élelmiszerek ára gyakran háromszorosa a konvencionálisnak. 2002-ben ez 150–200 millió koronát tett ki. A további fejlôdés akadálya most már az elosztóláncok hiánya és a piac nem kellô átláthatósága lehet. Jobban kellene a fogyasztókat is tájékoztatni a biogazdálkodás mibenlétérôl, és természetesen a termékekrôl is. A fogyasztók 59%-a hetenként egyszer vagy kétszer vásárol biotermékek, a többiek ritkábban vagy sohasem. A biotermékek 55%-át szupermarketekben, 25%-át bioboltokban, 10%-át egyéb kereskedôknél, míg 8%-át közvetlenül a biogazdaságban adják el. 2002 végéig a Cseh Köztársaságban 235 000 hektár állt ökológiai gazdálkodás alatt, ami 5,5%-a az összes megmûvelt mezôgazdasági területnek, és ez számos jelenlegi uniós tagországot túlszárnyal. –Sz. S.– (Forrás: Agra Europe, World Organics News, 2003. október)


37

PIACI

HÍREK

Bioüzemanyag botrány Egészen a kezdetektôl botrányok sorozata kíséri a lengyel törvénykezést a bioüzemanyag ügyben. A bioüzemanyag-törvény megalkotása nemes célokat szolgált volna. Segíteni a lengyel termelôkön és többletbevételt biztosítani számukra a bioüzemanyag elôállításra alkalmas növényekbôl. Az elôzetes számítások kb. 180 millió zloty bevételt ígérnek bioetanol célú gabonából. Ha forgalomba hoznák a biodízelt is, akkor a plusz jövedelem elérhetné akár a 4 billió zlotyt. A jogszabálytervezetnek azonban több buktatója is van. Az új törvény kötelezôen elôírja az üzemanyagok 5%-os biokomponens tartalmát, ami azt eredményezi, hogy a közeljövôben csak biokomponensekkel kevert benzint lehet tankolni Lengyelországban. Ez két szempontból is hátrányos: 1. senki sem végzett arra vonatkozó vizsgálatot, hogy hogyan hat az 5% biokomponens tartalmú benzin a motor élettartamára, 2. éves viszonylatban 120 zlotyval kerül majd többe az üzemanyag. Az ügyesebben kalkulálók idôközben arra is rájöttek, hogy a kecsegtetô bevételek nem a termelôket fogják illetni, hiszen a jövedelem nagy részét maguk a feldolgozók, az üzemanyag elôállítók kaparintják meg. A készülô törvény még uniós szinten is nagy port kavart. Szinte komédiába illô fordulatot vett a lengyel törvénykezés, amikor egy írnoknô a viták során elfelejtette kitörölni a törvény tervezetbôl az „és más növények” kifejezést, ami lehetôvé tette volna a szójából, pálmából és egyéb importált komponensekbôl való elôállítását a bioüzemanyagnak. Talán nôi megérzésbôl tette ezt, vagy ô ismerte az uniós törvényeket, nem tudni, mindenesetre a lengyel Parlament fölöslegesen tárgyalta újra a törvényt, hiszen azáltal hogy törölték az „és más növények” kifejezést, megakadályozták az áruk szabad mozgásának fontos kritériumát az Unióban, és az Európai Bizottság azon nyomban jelezte aggályait. Amennyiben Lengyelország az Unió tagja kíván lenni, márpedig az állampolgárok túlnyomó többsége ezt így gondolja, a politikai döntések megalkotása során is figyelembe kell vennie a törvénykezésnek a tagállamokra vonatkozó elôírásokat. –B. B.– (Forrás:: www.onet.pl)

38


Tájékoztató az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYÉRÔL Könyvtárunk a magyar agrárágazat gazdag EU-információs gyûjteményével várja tisztelt olvasóit:

hétfôn, szerdán, csütörtökön és pénteken: de. 9 h-tól du. 16.30-ig; kedden: de. 9 h-tól este 19 h-ig. Tel.: 489-4900, Tel./Fax: 489-4939 A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtárba beiratkozott olvasók használhatják az éves beiratkozási díj megfizetésével. A szabad polcokon elhelyezett mintegy 1000 könyv- és 50-féle folyóiratállomány helyben olvasható. Egyes anyagrészekrôl olvasóinknak igény szerint fénymásolatot készítünk a szerzôi jogvédelmi szabályok figyelembevételével. A könyv- és folyóiratállomány használatát kézikönyvtár, lexikonok és szótárak egészítik ki. Az Európai Unió statisztikai és jogi CD-ROM adatbázisainak használatához szükség esetén térítésmentesen segítséget nyújtunk. Az adatbázisok anyagának nyomtatása, ill. floppyra mentése azonban térítésköteles.

MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA A bibliográfia áttekintést ad a hazai mezôgazdaság és a határterületek szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat feldolgozásával készül, évente több ezer bibliográfiai tételt tartalmaz. A mezôgazdaság szakterületei szerint rendezett kiadvány használatát Tárgy- és Névmutató könnyíti meg. Megjelenik évente egyszer CD-n és nyomtatott változatban. A CD éves elôfizetési díja: 2000,– Ft + ÁFA (és az esetleges postaköltség). A nyomtatott változat éves elôfizetési díja: 7000,– Ft + ÁFA (és az esetleges postaköltség). Az adatbázishoz on-line kapcsolódási lehetôség is van. Megrendelhetô telefonon: 489-4910 és e-mail-en: szerkesztôsé[email protected]

NAPI SZEMLE Tallózás 37 napi- és hetilapból a mezôgazdasági témakörben megjelent cikkekbôl. Megjelenik naponta. Éves elôfizetési díja: 52500 Ft (+ ÁFA). A fenti kiadványokat megrendelheti a kiadónál:

ORSZÁGOS MEZÔGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT 1012 Budapest, Attila út 93. 1253 Budapest 13, Pf. 15. Telefon: 489-4900 Pénzforgalmi jelzôszám: MNB 10032000-01494532


39

TARTALOMJEGYZÉK MAZSOLÁZÓ Mese a magyar vadászról és az Európai Unióról... 23

Recommend Documents