Tartalomjegyzék július november 2. Kiegészítés száma kiadás időpontja alkalmazhatóság időpontja. bevezette. Oldal

ANNEX 5. Mértékegységek használata a légi és a földi üzemeltetésben 4. kiadás – 1979 16. módosítással Nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlatok 5. Annex Mértékegységek használata a légi és földi üzemeltetésben Negyedik kiadás – 1979 július 16. módosítással A jelen kiadvány magába foglalja az 5. Annex-nek a Tanács részéről 1979. március 24-e előtt elfogadott összes módosítását és 1981. november 26-tól hatálytalanítja az 5. Annex összes korábbi kiadásait. Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet ICAO

Módosítások A módosítások kiadásáról az ICAO Journal és az egyéb ICAO kiadványok valamint Audio-vizuális képzési segédanyagok havi katalógusa rendszeres tájékoztatást biztosítanak. Kísérjék figyelemmel a fenti kiadványokat és a módosításokat az alábbi rovatokba vezessék be: Módosítás száma kiadás időpontja alkalmazás időpontja bevezette Negyedik kiadás 1979. július 23. 1981. november 26 Tartalmazza a Tanács által 1979. március 24. előtt elfogadott összes módosítást 14. módosítás 1984. július 30. 1984. november 22. (a Tanács 1984. február 27-én fogadta el) 15. módosítás 1987. április 19. 1987. november 19. (a Tanács 1986. november 24-én fogadta el) 16. módosítás (a Tanács 2000. július 17. 2000. november 2. 2000. február 21-én fogadta el)

száma

Kiegészítés alkalmazhatóság kiadás időpontja időpontja

bevezette

Tartalomjegyzék Oldal ELŐSZÓ 1. FEJEZET Meghatározások 2. FEJEZET Alkalmazhatóság 3. FEJEZET A mértékegységek szabványos alkalmazása 4. FEJEZET A Nemzetközi Mértékegység (SI) Rendszertől eltérő mértékegységek

használatának megszüntetése Az ANNEX 5. MELLÉKLETEI A. MELLÉKLET A Nemzetközi Mértékegység (SI) Rendszer fejlesztése B. MELLÉKLET. Útmutató az SI alkalmazásához C. MELLÉKLET Átváltási tényezők D. MELLÉKLET Egyeztetett Egyetemes Idő E. MELLÉKLET Dátum és időjelzés számjegyes fromában

Előszó Történeti háttér A levegő – föld összeköttetéseknél alkalmazandó mértékegységekre vonatkozó nemzetközi szabványokat és ajánlott gyakorlatokat a Tanács először a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Egyezmény (Chicago 1944.) 37. Cikkelyének rendelkezései alapján 1948. április 16-án fogadta el és foglalta az 5. számú Annex-be. Az előírások 1948. szeptember 15-én léptek hatályba és 1949. január 1-től alkalmazhatók. Az A. táblázat a vonatkozó tárgy és az időpontok megjelölésével mutatja a módosításokat, amely időpontokban azokat a Tanács elfogadta, azok érvénybe léptek illetve alkalmazhatóvá váltak. A szerződő államok tevékenysége Az eltérések jelentése Felhívjuk a szerződő államok figyelmét az Egyezmény 38. Cikkelyéből adódó azon kötelezettségükre, hogy a szerződő állam értesítse a Szervezetet bármely eltérésről, amely saját országos szabványai és gyakorlata, illetve a jelen Annex nemzetközi szabványai és ennek bármely módosítása között van. Felkérjük továbbá a szerződő államokat, hogy az ilyen értesítést terjesszék ki valamennyi olyan eltérésre is, amely a jelen Annex-ben található ajánlott gyakorlatokat és ezek bármely módosítását érinti, amennyiben ezen eltérések a légiközlekedés biztonsága szempontjából lényegesen. Ezen felül kérjük, hogy a szerződő államok folyamatosan tájékoztassák a Szervezetet bármilyen jövőbeni eltérésről, valamint a korábbiakban jelzett eltérés megszűnéséről. A jelen Annex minden egyes módosításának elfogadása után külön az eltérésekről szóló értesítést kérő levelet küldünk majd minden szerződő államnak. Felhívjuk a szerződő államok figyelmét a 15. Annex rendelkezéseire, amelynek alapján saját országos szabályaik és gyakorlatuk, valamint a vonatkozó ICAO szabványok és ajánlott gyakorlatok közötti eltérésekről szóló tájékoztatásaikat az Egyezmény 38. Cikkelyében előírt kötelezettségük mellett a Légiforgalmi Tájékoztató Szolgálat útján is tegyék közzé. A tájékoztatások továbbítása és közzététele A jelen Annex-ben ismertetett nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlatok alapján biztosított, a légijárművek üzemeltetését érintő létesítmények, szolgálatok és eljárások létrehozását, illetve megszüntetését a 15. Annex előírásainak megfelelően jelentsék be. Az Annex részeinek jogállása Az Annex a következő részekből áll, de nem feltétlenül szükséges, hogy minden rész minden egyes Annex-ben megtalálható legyen. Az egyes részek jogállása a következő: 1. - Az Annex anyaga: a) Nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlatok, amelyeket az Egyezmény rendelkezései szerint a Tanács fogad el. Ezek meghatározása a következő:

Szabvány: Bármilyen fizikai jellemzőre, kialakításra, anyagra teljesítményre, személyzetre vagy eljárásra vonatkozó követelmény, amelynek egységes alkalmazását szükségesnek tartják a nemzetközi légiközlekedés biztonsága és menetrendszerű fenntartása érdekében, valamint amellyel kapcsolatban az Egyezmény alapján a Szerződő Államok megállapodnak. Amennyiben a teljes megállapodás nem lehetséges, az eltérést az Egyezmény 38. cikkelyében foglaltak alapján az érintett Államoknak a Tanács felé jelenteniük kell. Ajánlott gyakorlatok: Bármilyen fizikai jellemzőre, kialakításra, anyagra, teljesítményre, személyzetre vagy eljárásra vonatkozó követelmény, amely egységes alkalmazását a nemzetközi légiközlekedés biztonsága, menetrendszerű és hatékony lebonyolítása érdekében kívánatosnak minősítenek és amelyek alkalmazására a Szerződő Államok az Egyezmény értelmében törekszenek. b) Függelék: A célszerűség érdekében külön csoportosított anyagok, amelyek azonban a Tanács által elfogadott nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlatok szerves részét képezik. c) Meghatározások: A nemzetközi szabványok és az ajánlott gyakorlatok ismertetésénél alkalmazott azon fogalmak pontos magyarázata, amelyek elfogadott szótári jelentés hiányában nem maguktól értetődőek. A meghatározás külön jogállással nem rendelkezik, azonban szerves részét képezi azon nemzetközi szabványnak vagy ajánlott gyakorlatnak, amelyben előfordul, mert a meghatározás értelmének megváltoztatása a specfikációt befolyásolja. d) Táblázatok és ábrák: Nemzetközi szabványt vagy ajánlott gyakorlatot egészítenek ki vagy szemléltetnek, és amelyekben adott nemzetközi szabványra vagy ajánlott gyakorlatra hivatkoznak, ezáltal a nemzetközi szabvány vagy ajánlott gyakorlat részét képezik és jogállásuk azokkel egyező. 2.- A nemzetközi szabványokkal és az ajánlott gyakorlatokkal együtt, a Tanács egyetértésével kiadott egyéb anyagok: a) Előszó: Történeti áttekintés és magyarázat a Tanács tevékenysége alapján. Tartalmazza továbbá az államok kötelezettségeit, illetve az ezekre vonatkozó magyarázatokat a nemzetközi szabványok és gyakorlatok alkalmazására az Egyezmény és a Bevezetési Határozat előírásainak megfelelően. b) Bevezető: Az Annex egyes köteteinek, részeinek vagy fejezeteinek elején található magyarázó szöveg, amely segítséget nyújt a vonatkozó szöveg megértéséhez, illetve alkalmazásához. c) Megjegyzések: Szükség szerint a szövegbe iktatott anyag, amely tényszerű tájékoztatást vagy utalást tartalmaz a szóbanforgó nemzetközi szabványra, vagy ajánlott gyakorlatra vonatkozóan, azonban nem képezi ezek szerves részét. d) Mellékletek: A nemzetközi szabványt és ajánlott gyakorlatot kiegészítő anyagot tartalmaznak, vagy azok alkalmazásához szükséges tájékoztatással szolgálnak. Az alkalmazandó nyelv kiválasztása A jelen Annex-et hat nyelven – angolul, arabul, franciául, kínaiul, oroszul és spanyolul fogadták el. Minden egyes szerződő államot felkérünk, hogy ezek közül válasszon ki egy nyelvet az országos bevezetés céljára vagy bármely egyéb, az egyezményben előírt ténykedés megtételére akár az adott nyelv közvetlen felhasználásával, akár saját nemzeti nyelvére történő lefordításával. Kérjük, erről értesítsék a Szervezetet. Szerkesztői gyakorlat Annak érdekében, hogy minden egyes szerkezeti anyag jogállását az első pillantásra jelezhessük, az alábbi szerkesztői gyakorlatot követjük: A nemzetközi szabványokat vékony álló, az ajánlott gyakorlati

eljárásokat vékony dőlt betűkkel nyomtatjuk. Ez utóbbiak jogállását “Ajánlás” felirattal is jelezzük. A vékony dőlt betűvel szedett megjegyzéseket a “Megjegyzés:” felirat egészíti ki. Az írásmód / stílus szempontjából az angol szövegben az előírásokat "shall - kell/köteles" kifejezéssel és az ajánlott gyakorlati eljárásokat „should - szükséges/kívánatos" kifejezéssel jelezzük. (Mindazonáltal a magyar fordítás alkalmával ezt a gyakorlatot nem minden esetben alkalmazzuk, mert a jelzett jogállás és a nyelvi sajátosságok ezt szükségtelenné teszik. Ha ez szükséges, a fordításban nyomatékos (kell) felszólító módot alkalmazunk.)

A jelen kiadvány bármelyik részére történő hivatkozás - akár számmal, akár címmel vagy pedig mindkettővel – vonatkozik az adott rész minden egyes alpontjára is. A. táblázat – Az 5. Annex módosításai (tagolás sorrendben: Módosítás – Forrás – Tárgya – Elfogadás/Hatályba lépés/Alkalmazhatóság időpontja) Első kiadás A Tanács tevékenysége az A1-35 Közgyűlési Határozat alapján 1948. április 16. 1948. szeptember 15. 1949. január 1. 1-11) Második kiadás – Léginavigációs Bizottság A mértékegység táblázatok számának ötről kettőre történő csökkentése 1951. december 11 1952. május 1. 1952. szeptember 1.. 12) Harmadik kiadás – Léginavigációs Bizottság Azonos mértékegységek alkalmazása az ICAO és a Kék Táblázatokban, kivéve a tengerszint vagy földfelszín feletti magasságok, általános magasság és függőleges sebesség mérésére használt mértékegységeket. 1961. december 8. 1962. április 1. 1964. július 1. 13) Negyedik kiadás – A Tanács tevékenysége az A22-18 Határozat F. Függelék alapján Az Annex címének megváltoztatása és a témakörök kibővítése a légi és földi üzemeltetés összes területére, szabványos mértékegység rendszer bevezetése az SIi1 alapján, a nemzetközi polgári légiközlekedésben használatra engedélyezett nem-SI mértékegységek meghatározása; bizonyos nemSI mértékegységek megszüntetése. 1979. március 23. 1979. július 23. 1981. november 26. 14) – Léginavigációs Bizottság tanulmánya A “bar” mértékegység megszüntetési időpontjának pontos kijelölése és útmutató anyag bevezetése az Egyeztetett Egységes Idő (UTC) vonatkozásában; tájékoztató a dátum és idő jelzésére, 1984. február 27. 1984. július 30. 1987. november 22. 15) – Léginavigációs Bizottság A “méter” új meghatározása; a különleges “sievert” név bevezetése; a továbbiakban már nem használatos ideiglenes nem-SI mértékegységekre való hivatkozás törlése. 1986. november 24. 1987. április 19. 1987. november 19. 16) – Az 1. Annex 162. Módosítása Az emberi tényezők alapelveire vonatkozó új előírások bevezetése. 2000. február 21. 2000. július 17. 2000. november 2.

1. fejezet Meghatározások A nemzetközi polgári légiközlekedés légi és földi üzemeltetésénél használt mértékegységekre vonatkozó nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlatok esetére alkalmazott egyedi kifejezések jelentése az alábbiakban található. Amper (A) – Ampere Az amper olyan állandó elektromos áram erőssége, amely két párhuzamos, egyenes, végtelen hosszúságú, elhanyagolhatóan kicsiny keresztmetszetű és vákuumban egymástól –7 egy méter távolságra levő vezetőben áramoltatva a két vezető között méterenként 2 x 10 newton (tér) erőt hoz létre. Becquerel (Bq) Olyan radioaktív sugárforrás hatóereje, amelyben egy másodperc időtartam alatt egy spontán nukleáris lebomlás következik be. Candela – Gyertyafényerő (cd) 1/600 000 négyzetméter felületű, a platina dermedési 1 2 hőmérsékletével azonos hőmérsékletű fekete test függőleges irányú fényerejeii 101 325 Newton/m nyomáson. Celsius fok (°C) -Degree Celsius A kelvin egység speciális neve ahhoz, hogy a Celsius hőmérséklet értékeit megállapítsuk. Celsius hőmérséklet (t°C) - Celsius temperature A Celsius hőmérséklet értéke, amely egyenlő t°C = T - T 0 különbséggel két termodinamikus hőmérséklet T –T0 között, ahol a T0 értéke 273.15 kelvin. Coulomb (C) 1 amper áramerősség által egy másodperc alatt szállított elektromosság mennyisége. Csomó – Knots (kt) Óránként egy tengeri mérfölddel egyenlő sebesség. Emberi teljesítmény/teljesítőképesség – Human performance Az egyéni emberi képességek és korlátozó tényezők, amelyek hatással vannak a légiközlekedési üzemeltetés biztonságára és hatékonyságára. Farad (F) Két fémlemez közötti kondenzátor kapacitása, amelyek között 1 coulomb töltés hatására ténylegesen 1 volt feszültség különbség tapasztalható. Gray (G) 1 joule/kg tömegre ható ion-sugárzás által leadott energia mennyisége. Henry (H) Olyan zárt áramkör indukciója, amelyben 1 volt elektromos erő keletkezik, amikor az áramkörben az elektromos áram 1 amper/másodperc arányban változik. Hertz (Hz) Egy másodperc periódusú periodikus jelenség frekvenciája. Joule (J) 1 newton erő előre, az erő irányába mutató egy méter távolságra történő áthelyezése során keletkező munkamennyiség. Kelvin (K) Termodinamikai hőmérséklet egység, amely a víz hármaspontja hőmérsékletének 1/273.16 része.

Kilogramm (kg) A kilogramm súly nemzetközi prototípusának tömegével megegyező tömeg mértékegysége. Láb – Foot (ft) Pontosan 0.3048 méter távolságnak megfelelő hosszúság. Liter (L) A folyadékok és gázok mérésére korlátozott térfogat egység, amely egyenlő 1 köbdeciméterrel. Lumen (lm) 1 steradian térszögben egy candela egységes intenzitású fényforrás pont által sugárzott 2 fényáramiii mennyiség. Lux (lx) 1 négyzetméter felületen egységesen eloszló 1 lumen fényáram mennyiséggel létrehozott fényhatás. Másodperc – Second (s) A cézium–133 atom alapállapotának két hiper-finom szintje közötti átmenetnek megfelelően sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama. Méter -Metre (m) A fény vákumban megtett útja a másodperc 1/299792458-ad része alatt Mole (mol) Egy rendszer anyagának olyan mennyisége, amely annyi elemi részecskét tartalmaz, mint amennyi a szén-12 0.012 kilogrammjában levő atomok száma. Megjegyzés: Amikor a mole-t használják, meg kell határozni az elemi részecskéket, amelyek atomok, molekulák, ionok, elektronok vagy egyéb részecskék illetve részecske csoportok lehetnek. Newton (N) 1 kilogramm tömegre ható erő mennyisége, amely ezzel az adott tömeggel 1 méter/négyzet-másodperc gyorsulást hoz létre. Ohm (Ω) Egy vezető két pontja között tapasztalható elektromos ellenállás, amikor a két pont közötti 1 volt állandó feszültség különbség a vezetőben 1 amper áramerősséget hoz létre és ez a vezető elektromotoros erőnek nem forrása. 2 Pascal (Pa) 1 newton/négyzetméter (N/m ) nyomás vagy fizikai igénybevétel. Radián - Radian (rad) Két kör sugara közötti síkszög, amely a kör kerületén a sugárral egyenlő hosszúságú ívet zár be. Siemens (Sv) 1 joule/kilogramm értéknek megfelelő sugárzási mennyiség egysége. Steradian (sr) Az a térszög, amelynek csúcs a gömb közepén helyezkedik el és a gömb felületén olyan területet jelöl ki, amely azzal a négyzettel egyenlő, aminek oldalhosszai azonosak a gömb sugarával. Tengeri mérföld (tmf) – Nautical Mile (NM) Pontosan 1852 méternek megfelelő hosszúság. Tesla (T) 1 weber/négyzetméter mágneses térerősség által keltett mágneses fluxus-sűrűség. Tonna (t) – Tonne 1000 kilogrammal egyenlő tömeg. Volt (V) Az elektromos feszültség különbség és az elektromos erő egysége, az 1 amper állandó áramot

szállító vezető két pontja közötti elektromos feszültség különbség, amikor a két pont között megoszló teljesítmény értéke 1 (W) watt. Watt (W) Olyan teljesítmény, amelynek során az energiatermelés növekedés 1 joule/másodperc. Weber (Wb) Az a mágneses térerő, amely az egy menetből álló vezetőben 1 volt elektromotoros erőt létesít, amint 1 másodperc alatt egyenletesen nullára csökkentik.

2.Fejezet Alkalmazhatóság Bevezető megjegyzés: A jelen Annex a nemzetközi polgári légiközlekedés légi és földi üzemeletetésénél alkalmazott szabványos mértékegység rendszer használatára vonatkozó specifikációkat tartalmzza. Ez a szabványos mértékegység rendszer a Nemzetközi Mértékegységrendszeren (SI) és egyes nem-SI mértékegységeken alapszik, amely utóbbiak a nemzetközi polgári légiközlekedés sajátos követelményeinek kielégítéséhez szükségesek.Lásd az A. Függeléket az SI fejlődése részleteinek megismeréséhez. 2.1.Alkalmazhatóság A jelen Annex-ben meghatározott nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlatok a nemzetközi polgári légiközlekedés légi és földi üzemeltetésének minden területén alkalmazandók.

3. Fejezet A mértékegységek szabványos alkalmazása 3.1. SI mértékegységek 3.1.1. A 3.2. és 3.3. előírások alapján a nemzetközi polgári légiközlekedés légi és földi üzemeltetésének minden területén szabványos mértékegység rendszerként alkalmazandó a Nemzetközi 3 Mértékegység (SI) Rendszer, amelyet az Általános Súly és Mértékügyi Konferenciaiv (CGPM) dolgozott ki és vizsgál felül. 4 3.1.2. Előtagokv Az SI mértékegységek tízszeres többszöröseinek illetve tizedes törtrészeinek jelzésére a 3-1. Táblázatban felsorolt előtagokat és szimbólumokat használják. 1. Megjegyzés: Az SI mértékegységek kifejezés itt magában foglalja az alapegységeket, az ezekből számolt (levezetett) egységeket, valamint azok többszöröseit és törtrészeit is. 2. Megjegyzés: Az előtagok általános alkalmazására vonatkozó útmutatás a B. Mellékletben található. 3-1. táblázat SI mértékegység előtagok 1 Szorzó tényező

Előtag

1 000 000 000 000 000 000

=

10

1 000 000 000 000 000

=

10

1 000 000 000 000

=

10

1 000 000 000

=

18

Szimbólum exa

E

15

peta

P

12

tera

T

9

giga

G

10

6

mega

M

3

kilo

k

2

hecto

h

1

deca

da

-1

deci

d

-2

centi

c

-3

milli

m

-6

micro

-9

nano

n

-12

pico

p

-15

femto

f

-18

atto

a

1 000 000

=

10

1 000

=

10

100

=

10

10

=

10

0.1

=

10

0.01

=

10

0.001

=

10

0.000 001

=

10

0.000 000 001

=

10

0.000 000 000 001

=

10

0.000 000 000 000 001

=

10

0.000 000 000 000 000 001

=

10

µ

3-2. táblázat Nemzetközi Mértékegység Rendszerrel (SI) együttesen használt nem-SI mértékegységek A 3-4. Táblázatban jelzett A mértékegység neve A mértékegység egyedi mennyiségek jele tömeg

tonna

t

sík szög

fok

o

perc

’

másodperc

”

1

o

3

kg

=(π/180)rad

o 1’ = (1/60) = (π/10 800 rad) 1 = (1/60)

o

=(π/648 000 rad)

o a) 1 C = 1 egység K

perc

min

1 min = 60 másodperc

óra

h

1 h = 60 min = 3600 másodperc

nap

d

1 d = 24 h = 86 400 másodperc

hét,hónap,év

-

-

liter

L

3 -3 -3 1 L = 1 dm = 10 m

Celsius fok

idő

térfogat

1 t = 10

C

hőmérséklet

o

A mértékegység meghatározása SI mértékegységben

Megjegyzés: a) = Lásd C. Melléklet, C-2. átváltási táblázat 3.2. Nem-SI mértékegységek 3.2.1. A Nemzetközi Mértékegység (SI) Rendszertől eltérő állandó használatra engedélyezett mértékegységek

A 3-2. táblázatban felsorolt nem-SI mértékegységeket elsődleges mértékegységként az SI mértékegységek helyett vagy mellett, azonban kizárólag a 3-4. táblázatban előírtak szerint használják. 3.2.2. A Nemzetközi Mértékegység (SI) Rendszertől eltérő ideiglenes használatra engedélyezett mértékegységek. A 3-3. táblázatban felsorolt nem-SI mértékegységeket választható mértékegységként az SI mértékegységek helyett, azonban kizárólag a 3-4. táblázatban előírtak szerint ideiglenesen használják. Megjegyzés:- Célkitűzés az, hogy a 3-3. táblázatban felsorolt és a 3-4. táblázat szerint alkalmazott alternatív nem-SI mértékegységek használatát a Tanács által meghatározott egyedi megszüntetési időponttal befejezzék. Az egyedi megszüntetési időpontokat meghatározásuk után a 4. fejezetben tesszük közzé. 3.3. Az egyedi mértékegységek alkalmazása 3.3.1. A nemzetközi polgári légiközlekedés légi és földi üzemeltetésénél használt mértékegységek mennyiségeit a 3-4. táblázatnak megfelelően alkalmazzák. Megjegyzés: A 3-4. táblázat célja a légi és földi üzemeltetésnél általánosan használt mennyiségek (beleértve az előtagokat is) szabványosítását. Az Annex alapvető előírásai azokra a mértékegységekre is vonatkoznak, amelyek mennyiségét a kiadványban nem jeleztük. 3.3.2. Ajánlás – Dolgozzanak ki és vezessenek be megfelelő tervezési, eljárási és kiképzési módszereket a szabványos, valamint a nem-SI alternatív mértékegységek alkalmazásával történő üzemeltetésre, a különböző mértékegységeket használó szervezeti egységek közötti összhang kialakítására és a megfelelő átmenetre. A tevékenységek során vegyék figyelembe az emberi teljesítőképességre vonatkozó alapelveket. Megjegyzés: Az Emberi Tényezők Alapelveivel kapcsolatos tájékoztatót a következő Körlevelek tartalmazzák:Emberi Tényezők Kiképzési Kézikönyv (Doc 9683) – Alapvető Emberi Tényező Elméletek; 238. Körlevél – (Emberi Tényezők 6. kiadvány – Ergonómia). 3-3. táblázat Nemzetközi Mértékegység Rendszernél (SI) ideiglenes használatra engedélyezett alternatív nem-SI mértékegységek A 3-4. táblázatban jelzett egyedi mennyiségek

A mértékegység neve

A mértékegység jele

A mértékegység meghatározása SI mértékegységben

hossztávolság

tengeri mérföld

NM (tmf)

1 NM = 1852 méter

a Távolság (függőleges )

láb

ft

1 ft = 0.3048 méter

sebesség

csomó

kt

1 kt = 0.514 444 m/s

Megjegyzés: a) = közepes tengerszint vagy földfelszín (tereppont) sebesség

feletti magasság, függőleges

3-4. táblázat A mértékegységek szabványos alkalmazása a nemzetközi polgári légiközlekedésben Hiv.szám

Mennyiség

SI mérték jele

nem-SI m.jele

1.

Irány / Tér / Idő

1.1

közepes tengerszing feletti magasság

m

ft

1.2

terület

m2

1.3

hossztávolság

km

1.4

távolság (rövid)

m

1.5

tengerszinthez viszonyított magasság

m

1.6

időtartam

h és min

1.7

magasság

m

1.8

földrajzi szélesség

o/ ’ / ”

1.9

hosszúság

m

1.10

földrajzi hosszúság

o/ ’ / ”

1.11

sík szög (szükség szerint a fok érték

o

NM (tmf) ft ft

tizedesei) 1.12

futópálya hosszúság

m

1.13

futópálya látástávolság

m

1.14

légijármű tüzelőanyagtartály kapacitás

L

1.15

idő (másodperc, perc, óra,nap)

s/min/h/d

(hét,hónap, év)

week/month/year

1.16

(körkőrös) látástávolság

km

1.17

űrtartalom

m3

1.18

szélirány ( le- és felszálláshoz mágneses o fokban, ezeken kívül földrajzi fokokban kifejezendők)

2. Tömeg mértékegység 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8. 2.9. 2.10. 2.11. 2.12. 2.13. 2.14. 2.15.

légsűrűség terület egységre jutó tömeg áru rakomány befogadóképesség áru rakomány sűrűség (tömeg) sűrűség tüzelőanyag befogadóképesség (súlymérés) gáz (tömeg) sűrűség összsúly vagy teljes terhelés emelési (csőrlési) képesség hosszegységre számított tömeg folyadék sűrűség tömeg tehetetlenségi nyomaték impulzus nyomaték (mozgásmennyiség) mozgásmennyiség

kg/m3 kg/m2 kg kg/m3 kg/m3 kg kg/m3 kg/t kg kg/m kg/m3 kg kgxm2 kgxm2/s kgxm2/s

3. Erő meghatározására szolgáló egységek 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5.

(általános) légnyomás nyomásmagasságmérő beállítás légköri (atmoszférikus) nyomás hajlító nyomaték erő

kPa hPa hPa kNxm N

3.6. 3.7. 3.8. 3.9. 3.10. 3.11. 3.12. 3.13. 3.14.

tüzelőanyag betáplálási rendszer nyomása hidraulika nyomás rugalmassági tényező nyomás mechanikai feszültség terhelés felületi feszültség tolóerő nyomaték vákuum

kPa kPa Mpa kPa Mpa mN/m kN Nxm Pa

4. Mechanikai egységek 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 4.10. 4.11. 4.12. 4.15. 4.16.

levegőhöz viszonyított repülési sebesség szöggyorsulás szögsebesség energia vagy munka egyenértékű tengely teljesítmény frekvencia földhöz viszonyított repülési sebesség érintési energia, becsapódás a fékek által felvett mozgási energia lineáris gyorsulás teljesítmény trimmelési arányérték függőleges sebesség szélsebesség

km/h rad/s rad/s J kW0 Hz km/h j/m2 MJ m/s2 kW o/s m/s km/h

kt

kt

ft/min kt

5. Áramlástani egységek 5.1. 5.2. 5.3.

5.4. 5.5. 5.6. 5.7. 5.8. 5.9. 5.10.

5.11. 5.12. 5.13. 5.14.

hajtóművön áthaladó levegő mennyiség hajtóművön áthaladó víz mennyiség fajlagos tüzelőanyag fogyasztás dugattyús motorok légcsavaros gázturbina hajtóművek gázturbina sugárhajtóművek tüzelőanyag áramlás mennyisége tüzelőanyagtartály feltöltési sebesség gázáramlás folyadékáramlás (súly mérési) folyadékáramlás (tömeg mérési) tömeg áramlás olajfogyasztás gázturbina hajtóművek dugattyús motorok átáramló olajmennyiség szivattyú szállító-teljesítmény átáramló levegőmennyiség dinamikus viszkozitás

kg/s kg/h kg/(kWxh) kg/(kWxh) kg/(kWxh) kg/h kg/min kg/s g/s L/S kg/s kg/h g/(kWxh) g/s l/min g/s Paxs

5.15.

kinematikus viszkozitás

m2/s

6. Termodinamikai egységek 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7.

hőátadási együttható fajlagos hőáramlás hőáram érték (abszolút) páratartalom hőtágulási együttható (lineáris) hőmennyiség hőmérséklet

W/(m2xK) J/m2 W g/kg °C-1 J °C

7. Elektromos és mágneses egységek 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5. 7.6. 7.7. 7.8. 7.9. 7.10. 7.11. 7.12. 7.13. 7.14.

elektromos kapacitás elektromos vezetés fajlagos vezetés áramsűrűség elektromos áramerősség elektromos térerő elektromos feszültség elektromos erő mágneses térerő mágneses fluxus mágneses indukció elektromos teljesítmény elektromos töltés elektromos ellenállás

F S S/m A/m2 A C/m2 V V A/m Wb T W C W

8. Fénytani és kapcsolatos elektromágneses sugárzás egységek 8.1. 8.2. 8.3.

megvilágítás fényerősség fajlagos kisugárzott fényáram

lx cd/m2 lm/m2

8.4. 8.5. 8.6. 8.7. 8.8.

fényáram5 fényerősség6 fényenergia mennyiség kisugárzott energia hullámhossz

lm cd lmxs J m

9. Hangtani (akusztikus) egységek 9.1. 9.2. 9.4. 9.5.

frekvencia tömeg sűrűség rezgésidő, periódus idő hang intenzitás

Hz kg/m3 dB e) W/m2

9.6. 9.7. 9.8.

hangerő hangnyomás hangerő szint

W Pa dB e)

9.9. 9.10. 9.11. 9.12.

pillanatnyi statikus nyomás hangsebesség pillanatnyi (hangtömeg) hangsebesség hullámhossz

Pa m/s m3/s m

10. Magfizikai és ionizálós sugárzás egységek 10.1. 10.2. 10.3. 10.4. 10.5. 10.6.

elnyelt sugárdózis elnyelt sugárdózis teljesítmény arányérték radioaktív sugárforrás aktivitása sugárdózis egyenérték besugárzási dózis mennyisége besugárzási teljesítmény

Gy Gy/s Bq Sv C/kg C/kgxs

Megjegyzések: a) Léginavigációhoz történő felhasználásnál, általában 4000 méter magasság felett. b) Mint például légijármű tüzelőanyag, hidraulika folyadék, víz, olaj, nagy nyomású oxigén tartályok. c) Az 5 kilométernél kisebb látástávolságot méterben is megadhatják. d) A repülés végrehajtás alkalmával a levegőhöz viszonyított repülési sebességet időnként MACH szám arányértékben jelentik. e) A decibel (dB) a hangnyomásszint és a hangteljesítményszint meghatározására használható mértékegység. Alkalmazásához referencia szintet kell megállapítani.

4.fejezet A Nemzetközi Mértékegység (SI) Rendszertől eltérő mértékegységek használatának megszüntetése Bevezető Megjegyzés: - A 3-3. táblázatban felsorolt nem-SI mértékegységek széles körben elterjedt alkalmazásuk miatt alternatív lehetőségként ideiglenes használatban maradnak, hogy ezzel elkerüljük ezen mértékegységek alkalmazásának átfogó nemzetközi egyeztetés nélkül történő megszüntetéséből származó tényleges repülésbiztonsági nehézségeket. Ha a Tanács kidolgozza a megszüntetési időpontokat, ezeket a jelen fejezetben nemzetközi szabványként tesszük közzé. Várható, hogy a megszüntetés időpontjainak kiadása jóval megelőzi majd a megszüntetés tényleges időpontját. Bármely egyedi mértékegység használatának megszüntetését célzó különleges eljárást körlevél formájában a jelen Annex-től külön fogjuk az összes szerződő állam számára közzétenni. 4.1. A 3-3. táblázatban meghatározott, a Nemzetközi Mértékegység Rendszerrel (SI) együttesen ideiglenes használatra engedélyezett nem-SI mértékegységek használatát a nemzetközi polgári légiközlekedésben a 4-1. táblázatban található időpontoktól megszüntetjük. 4-1. táblázat A nem-SI mértékegységek megszüntetési időpontjai alternatív nem-SI mértékegységek megszüntetési időpont a) csomó (kt) – tengeri mérföld (NM) nincs meghatározva b) láb (ft) nincs meghatározva Megjegyzés: a) A tengeri mérföld és a csomó mértékegységek használatának megszüntetésére időpont még nincs meghatározva b) A láb hosszmérték mértékegységek használatának megszüntetésére időpont még nincs meghatározva.

Az 5. Annex mellékletei A. MELLÉKLET A Nemzetközi Mértékegység (SI) Rendszer kialakulása 1. Történelmi háttér 1.1 Az SI megnevezés a “Systeme International d’Unités” francia kifejezésből származik. A rendszer hossz és tömeg (méter illetve kilogramm) mértékegységekből keletkezett, amelyeket a PárizsiTudományos Akadémia dolgozott ki és az iparban, valamint a kereskedelemben alkalmazott mérésekhez a Francia Nemzetgyűlés 1975-ben fogadott el. Az eredeti rendszer mint “metrikus rendszer” vált ismertté. A fizikai tudományok szakemberei felismerték a rendszer előnyeit és azt tudományos, valamint műszaki körökben is hamarosan elfogadták. 1.2 A nemzetközi szabványosítás megvalósítása 15 állam Párizsban, 1870-ben megtartott találkozójával kezdődött meg. Ennek eredményeképpen 1875-ben létrejött a Nemzetközi Méterrendszer Megállapodás és megalakították a Súlyok és Mértékek Állandó Nemzetközi Irodáját. A méterrendszer összes nemzetközi ügyeinek intézése érdekében létrehozták a Súlyok és Mértékek Általános Konferenciáját (CGPM) is. Ennek első, 1889-ben megtartott értekezletén a hosszúság és a tömeg mérésének nemzetközi szabványos egységeként jóváhagyták a méter és kilogramm régi prototípusát. Az ezt követő üléseken egyéb mértékegységeket is elfogadtak, majd a CGPM tizedik, 1954. évi értekezletén ésszerű és átfogó, egységes rendszert dolgoztak ki. Ennek a rendszernek alapja a korábban kifejlesztett méter/kilogramm/másodperc/amper (MKSA) rendszer, valamint a hőmérséklet mérésére jóváhagyott kelvin és a fényerősség mértékeként elfogadott candela lett. A 36 résztvevővel 1960-ban megtartott 11. CGPM ülés elfogadta a Nemzetközi Mértékegység (SI) Rendszer elnevezést, kialakította a jelzések, származtatott és kiegészítő egységek és egyéb kérdések alapszabályait, ezzel lefektetve a mérések nemzetközi egységeinek átfogó specifikációit. 1964-ben a 12. CGPM ülés bizonyos finomításokat végzett a rendszeren, majd az 1967-es 13. ülés újra meghatározta a másodpercet, megnevezte a hőmérséklet mérésére használt kelvint (K) és felülvizsgálta a candela (ca) meghatározását. A 14. ülés felvett egy hetedik alapegységet, a “mole-t” 2 (mol), és jóváhagyta a pascal (Pa) mint a nyomás vagy igénybevétel, a newton/négyzetméter (N/m ), valamint a siemens (S) mint az áramvezetés mérésére szolgáló SI mértékegységeket. A CGPM 1975Azonos rendszámú és tömegű atomok7 ben elfogadta a becquerel (Bq) egységet a rádionuklidok , valamint a gray-t (Gy) az elnyelt sugárdózis mértékegységeként.

2. Súlyok és Mértékek Állandó Nemzetközi Irodája 8 2.1. A Súlyok és Mértékek Állandó Nemzetközi Irodája (BIPM)vi az 1875. május 20-án Párizsban 17 ország részéről a Nemzetközi Méter Konferencia utolsó napján aláírt Méter Egyezmény keretében alakult meg. Az Egyezményt 1921-ben módosították. Az Iroda Párizs közelében működik és fenntartását a Méter Egyezmény tagállamai fedezik. A BIPM feladata a fizikai mértékegységek nemzetközi egységesítésének biztosítása és felelős az alábbiakért: • az alapvető fizikai mennyiségek méréséhez szükséges alap szabványok és mérőeszközök kialakításáért, valamint a nemzetközi prototípusok őrzéséért; • a nemzeti és nemzetközi szabványok összevetéséért; • az egyes mérési módszerek egyeztetéséért;

• az alapvető fizikai állandókra vonatkozó meghatározások kidolgozásáért és egyeztetéséért. 2.2. A BIPM a Súlyok és Mértékek Általános Konferenciája fennhatósága alá tartozó Nemzetközi 9 Súly és Mérték Bizottságvii kizárólagos felügyelete alatt működik. A Nemzetközi Bizottság az egyes különböző tagállamokból delegált 18 tagból áll és legalább kétévenként egyszer ülésezik. A bizottság tisztviselői Éves Jelentést adnak ki a BIPM adminisztratív és pénzügyi helyzetéről, amelyet megküldenek a Méter Egyezmény tagállamainak kormányai számára. 2.3. A BIPM tevékenysége – amely kezdetben a hossz- és tömeg mérésekre, valamint ezen mennyiségekkel kapcsolatos mértékismereti tanulmányokra korlátozódott – később kiterjedt az elektromosság (1927), a fényerősség mérés (1937), valamint az ionizáló sugárzás (1960) mérésének szabványaira is. Ennek érdekében az 1876. és 1878. között épített eredeti laboratóriumokat 1929-ben megnagyobbították, és 1963-64-ben két új épületet építettek az ionizáló sugárzás tanulmányozására. A BIPM laboratóriumaiban mintegy 30 fizikus vagy más műszaki szakértő dolgozik, akik mértékismereti kutatással foglalkoznak, valamint a fent említett mértékegységek (anyag) szabványainak mérését és hitelesítését végzik. 2.4. A Súlyok és Mértékek Állandó Nemzetközi Irodájára bízott feladatok megnövekedése 10 következtében a CIPMviii 1827-től Tanácsadó Bizottság elnevezéssel különböző testületeket hoz létre azzal a céllal, hogy a számukra tanulmányozásra és tanácsadásra átadott anyagokról szakvéleményt adjanak. Ezek a Tanácsadó Bizottságok, amelyek egyes kérdések vizsgálatára ideiglenes vagy állandó munkacsoportot alkothatnak, felelősek a területükön végzett nemzetközi munka egyeztetéséért, valamint a mértékegységek meghatározására és értékeire vonatkozó ajánlások kidolgozásáért. A mértékegységek világméretű egységességének biztosítása érdekében a Nemzetközi Bizottság közvetlenül működik és ajánlásait közvetlenül a Súlyok és Mértékek Általános Konferenciájának nyújtja be. 11 2.5. A Tanácsadó Bizottságok működési szabályzataiix egységesek. Mindenegyes bizottság, amelynek elnöke általában a CIPM tagja, az egyes jelentős mérésügyi laboratóriumok és szakintézetek különféle szakértőiből áll. A laboratóriumok és szakintézetek kiválasztását a CIPM végzi. A bizottságok nem rendszeres időközökben tartják üléseiket. Jelenleg 7 ilyen bizottság van, az alábbiak szerint: 1. Elektromossággal foglalkozó Tanácsadó Bizottság (CCE) – alapítás 1927; 2. Fényerősség és Sugárzás mérési Tanácsadó Bizottság (CCPR),amely az 1933-ban alapított 12 Fényerősség mérési Tanácsadó Bizottságx 1971-ben kapott új elnevezése; 3. Hőtani Tanácsadó Bizottság (CCT) – alapítás 1937; 4. Méter Meghatározási Tanácsadó Bizottság (CCDM) – alapítás 1952; 5. Másodperc Meghatározási Tanácsadó Bizottság (CCDS) – alapítás 1956; 6. Ionizáló Sugárzás Mérések Szabványosítási Tanácsadó Bizottság (CCEMRI) – alapítás 1958; A bizottság 1969 óta négy részlegből áll: I. részleg (röntgen és gamma sugárzás mérés); II. részleg (rádionuklida mérés); III. részleg (neutron mérés); IV. részleg (alfa energia szabványok); 7. Mértékegységek Tanácsadó Bizottsága – alapítás 1964. A Súlyok és Mértékek Általános Konferenciája, a Nemzetközi Súly és Mérték Bizottság, a Tanácsadó

Bizottságok és a Súlyok és Mértékek Állandó Nemzetközi Irodája tevékenységéről az utóbbi védnöksége alatt a következő sorozat kiadványok jelentek meg: • Comptes rendus des séances de la Conférence Générale des Poids et Mesures; • Procés-Verbaux des séances de Comité International des Poids et Measures; • Sessions des Comités Consultatifs; • Recueil de Travaux de Bureau International des Poids et Measures; (az összeállítás tartalmazza a tudományos és szakmai könyvekben valamint folyóiratokban megjelent cikkeket és bizonyos sokszorosított jelentésekben közölt munkákat). 2.6. A Súlyok és Mértékek Állandó Nemzetközi Irodája időről-időre jelentést ad ki a méterrendszer az egész világot átfogó fejlődéséről. A Travaux et Memories du Bureau International des Poids et Measures című kiadvány (1881. és 1966. között kiadott 22 kötet) a CIPM határozata alapján 1966-ban megszűnt. A Metrologia című nemzetközi folyóirat a CIPM kiadásában 1965. óta cikkeket közöl a tudományos mértékismerettel kapcsolatosan világszerte megjelent fontosabb munkákról, a mérési módszerek, szabványok, egységek stb. fejlődéséről valamint jelentéseket ad ki a Méter Egyezmény keretében létrehozott különféle testületek tevékenységéről, határozatairól és ajánlásairól. 3. Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) A Nemzetközi Szabványosítási Szervezet az országos szabványügyi intézetek világszövetsége, amely bár nem része a Súlyok és Mértékek Állandó Nemzetközi Irodájának, ajánlásokat ad az SI és bizonyos más mértékegységek használatára. A légiközlekedésben használt SI mértékegységek szabványos alkalmazása érdekében az ICAO rendszeres kapcsolatot tart fenn az ISO-val. Az SI mértékegységek alkalmazásáról részletes tájékoztatást biztosítanak a következő kiadványok: ISO Document 1000 valamint ISO Recommendation R131.

B. MELLÉKLET Útmutató az SI alkalmazásához 1. Bevezető 1.1. Nemzetközi Mértékegység (SI) Rendszer teljes és átfogó rendszer, amely három mértékegység csoportot tartalmaz: a) alap mértékegységek; b) kiegészítő mértékegységek; és c) származtatott mértékegységek. 1.2. Az SI a dimenzió szempontjából független hét egység alapján került kidolgozásra és alkalmazásra, amelyek a következő B-1. táblázatban találhatók. 1.3. Az SI kiegészítő egységeit a B-2. táblázat tartalmazza, amelyek alapegységek vagy származtatott egységek is egyaránt lehetnek.

1.4. Az SI származtatott egységei az alap, kiegészítő és más származtatott egységek kombinációjából, a megfelelő mennyiségeket összekapcsoló algebrai összefüggés alapján kerülnek meghatározásra. A származtatott egységek jelét a szorzás, osztás és a hatvány-kitevők matematikai jelölésének felhasználásával kapjuk meg. A külön névvel és jellel rendelkező származtatott egységek felsorolása a B-3. táblázatban található. Megjegyzés: A B-3. táblázatban felsorolt származtatott valamint a nemzetközi polgári légiközlekedésben használatos egyéb mértékegységek felhasználása a 3-4. táblázatban található. B-1. táblázat SI alapegységek (Mérték) egység mole amper méter kandela kilogramm kelvin másodperc

Mennyiség egy anyag mennyisége elektromos áram hosszúság fényerő tömeg (súly) termodinamikai hőmérséklet idő

Mennyiség síkszög térszög

Jel mol A m cd kg K s

B-2. táblázat SI kiegészítő egységek (Mérték)egység radián szteradián

Jel rad sr

B-3. táblázat SI egységből származtatott különleges elnevezésű mértékegységek Mennyiség Egység Jel Származtatás elnyelt sugárzás dózis gray Gy J/kg rádió-nuklidok aktivitása becguerel Bq I/s elektromos kapacitás farad F C/V elektromos vezetőképesség siemens S A/V sugár-dózis egyenérték sievert Sv J/kg elektromos feszültség, volt V W/A feszültség különbség, elektromotors erő elektromos ellenállás ohm V/A Ω energia,munka,hőmennyiség joule J Nx M erő

newton

N

periodikus jelenség frekvenciája megvilágítás

hertz

Hz

lux

lx

induktivitás fényerő

henry lumen

H lm

cdxsr

mágneses fluxus

weber

Wb

Vx s

tesla

T

mágneses fluxus sűrűség

2 Kgxm/s Is 2 lm/m Wb/A

2 Wb/m

teljesítmény,sugárzási fluxus nyomás,fizikai igénybevétel elektromos(villamos töltés)mennyiség elektromos töltés

watt

W

J/s

pascal

Pa

coulomb

C

2 N/m Axs

coulomb

C

Axs

1.5. Az SI a méterrendszer egységeinek olyan racionalizált kiválogatása, ami magában véve nem új. Az SI nagy előnye, hogy minden egyes fizikai mennyiségre csak egy egység van – a hosszúságra a méter, a tömegre a kilogramm /gramm helyett/, az időre a másodperc stb. Ezekből az elemi vagy alapegységekből származtatják az egyéb mechanikai egységeket. Ezeket a származtatott egységeket egyszerű összefüggések alapján határozzák meg, így pl. a sebesség a távolság változásának arányával egyenlő, a gyorsulás egyenlő a sebesség arányának változásával, az erő a tömeg és a gyorsulás eredménye, a teljesítmény egységnyi idő alatt végzett munka stb. Néhány ilyen egységnek csak általános neve van, pl. a sebességnek méter/másodperc; néhánynak pedig külön neve van, így pl. erőre a newton /N/, az energiára a joule /J/, a teljesítményre a Watt /W/. Az erő, az energia és a teljesítmény SI egységei ugyanazok mechanikai, elektromos, kémiai vagy nukleáris folyamat esetén is. 1 newton erő,1 méter távolságból 1 joule hőt hoz létre, ami azonos azzal, amit 1 Watt villamosenergia 1 másodperc alatt hoz létre. 1.6. Az SI azon előnye mellett, hogy minden egyes fizikai mennyiségre külön egység használatos, előnyös a jelek és rövidítések egyedi és jól meghatározott rendszerének használata is. Ezek a jelek és rövidítések kizárják az összetévesztés lehetőségét, melyek a különböző tudományágak jelenlegi gyakorlatából eredhetnek, mint pld. a “b” jel használata a bar-ra /nyomásegység/ és a barn-ra /területegység/. 1.7. Az SI másik előnye, hogy a fizikai mennyiségek alapegységeinek többszörösei és osztói közötti decimális viszonyt fenntartja. Többszörös és osztó egységek jelölésére prefixumokat /jelzéseket/ 18 -18 hoztak létre “exa”-tól /10 / egészen “atto”-ig /10 /, az írás és a kiejtés megkönnyítése céljából. 1.8. Az SI további fő előnye annak összefüggősége. Bármelyik egységet választhatjuk, de ha az összehasonlítható mennyiségek egyes csoportjaihoz független egységet választunk, akkor különböző kiegészítő numerikus tényezők jelennek meg a számértékek egyenletében. Azonban lehetséges, és a gyakorlatban sokkal egyszerűbb, ha az egységek rendszerét úgy választjuk meg, hogy a számértékek – ideértve a numerikus tényezőket is – között ugyanolyan formájú egyenlőség van, mint a megfelelő mennyiségek között. Az így meghatározott egységrendszert összefüggőnek nevezzük, a mértékek rendszerére és a szóbanforgó egyenlőségekre való tekintettel. Összefüggő egységrendszer egységei közötti egyenletek numerikus tényezőként csak az 1-es számot tartalmazzák. Egy összefüggő rendszerben két egység szorzata vagy hányadosa az eredő mennyiség egysége. Pl. bármelyik összefüggő rendszerben egységterület jön ki, ha az egységhosszat egységhosszal szorozzuk és egységsebességet kapunk, ha egységidővel osztunk egységhosszat, egységerőt, ha egységtömeget egységgyorsulással szorzunk. Megjegyzés. – A B-1. ábra mutatja az SI egységek összefüggését. SI EGYSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSE

2. Tömeg, erő és súly 2.1.Az SI alapkiindulása a metrikus egységek gravimetrikai rendszeréből a tömeg és erő kifejezetten elhatárolható egységeinek használata. SI-ben a kilogramm elnevezés a tömeg egységére korlátozódik, és a kilogramm-erő /amelyből az “erő” toldalékot a gyakorlatban többször hibásan elhagyják/ nem használandó. Ehelyett az SI erő egysége, a Newton használatos. Hasonlóképpen az erőt magukban

foglaló származtatott egységeknél is inkább a newtonból indul ki, mint a kg-erőből, pl. a nyomás vagy 2 . . igénybevétel /N/m =Pa/, energia /N m=J/ és teljesítmény /N m/s=W/. 2.2.Nagy zavar van a súlykifejezés erő vagy tömeg mértékeként történő használatánál. Közhasználatban a súly majdnem mindig tömeget jelent, így amikor valaki egy személy súlyáról beszél, a kapott mennyiség tömegként jön szóba. A tudományban és technikában a test súlyának kifejezése általában azt az erőt jelenti, amit ha a testre gyakorolnak, annak olyan gyorsulást ad, ami egyenlő a szabadesés helyi gyorsulásával. A ”helyi” jelző a “szabadesés helyi gyorsulása” kifejezésben általában a föld felszínén levő helyet jelenti; ebben az értelemben a “szabadesés helyi gyorsulásának” a jele g /néha úgy említik “gravitációs gyorsulás”/, a föld felszínén különböző pontokon a 'g' értékek több mint 0,5 % eltérést mutatnak, és ahogy a földtől való távolság nő, a 'g' értékek úgy csökkennek. Igy, mivel a súly erő = tömeg x gravitációs gyorsulás, egy személy súlya attól függ, hogy hol tartózkodik, de a tömege nem. Egy 70 kg tömegű személy a földön 686 N /kb. 155 lbf/ erőt /súlyt/ ad, a holdon csak 113 N erőt /megközelítőleg 22 lbf/. A mennyiségként használt súly kettős használata következtében a súly kifejezést a műszaki gyakorlatban el kell kerülni, hacsak annak jelentése nem teljesen tisztázott. Amikor a kifejezést használják, szükséges annak ismerete, hogy tömegről vagy erőről van-e szó és ismerni kell az SI egységek helyes használatát, vagyis tömegre kgot és erőre newtont kell használni. 2.3. A tömeg mérleggel történő meghatározásánál a gravitáció szerepet játszik. Amikor egy szabványtömeget használunk, a mért tömeg méréséhez a gravitáció a két tömegre kiegyenlítődik, de a közvetett hatás a levegő vagy más folyadék felhajtó erején keresztül általában nem egyenlítődik ki. Ha rugós mérleget használunk, a tömeg mérése indirekt történik, mivel a műszer reagál a gravitációs erőre. Igy a mérlegeket tömegegységben hitelesíteni akkor lehet, ha a gravitáció és a felhajtóerő korrekciókban levő különbségek használatuknál nem jelentősek. 3. Energia és forgatónyomaték 3.1. Az erő és a nyomatéki kar vektoriális szorzatát általában newton méterrel határozzák meg. A hajlító nyomaték vagy torzíós nyomaték ezen egysége összekeverhető az energia egységével, ami szintén newton-méter. Ha a torziós nyomatékot newton-méter/radianban fejezik ki, az energiával való összefüggés világos, mivel a torziós nyomaték és a szögelfordulás szorzata az energia: /N • m/rad/ • rad = N • m 3.2. Ha vektorok szerepelnek, az energia és a forgatónyomaték közötti megkülönböztetés világos, mivel az erő és a hossz orientációja más a két esetben. Az energia és a torziós nyomaték használatánál ennek a különbségnek az ismerete fontos, s a joule-t sosem szabad torziós nyomatékhoz használni. 4. – SI prefixumok /jelzések/ 4.1. - Jelzések kiválasztása 4.1.1 Az SI jelzéseket azért használják általában, hogy nagyságrendet jelöljenek velük, igy a nem jelentős számjegyeket kiküszöbölik és a nullákat tizedestörtre hozzák, megfelelő változatot kialakítva a tizes számrendszerű hatvány számításokhoz. Pl. 12 300 mm 12.3 m lesz 3 12,3 x 10 m 12.3 km lesz 0,00123 µ A 1.23 nA lesz. 4.1.2 Amikor egy mennyiséget számértékkel és egységgel fejezünk ki, a jelzéseket mindenekelőtt úgy kell megválasztani, hogy a számérték 0,1 és 1000 között legyen. A különféleség csökkentése érdekében az 1000 hatványait mutató jelek használata ajánlatos, azonban a következő esetekben a fent említettől való eltérés jelölhető:

a) terület és térfogat kifejezésekor a hekto, deka és centi lehet szükséges, pl. négyzethektométer, köbcentiméter; b) ugyanazon mennyiség értékeinek táblázatában vagy adott összefüggésen belül ilyen értékek megvitatásakor általában célszerű ugyanazt az egységtöbbszöröst használni végig és c) egyedi alkalmazásoknál bizonyos mennyiségekre egy külön sorozatot használnak általában. Pl. magasságbeállításoknál hectopascalt használnak és műszaki rajzok hosszirányú méreteihez millimétert használnak még akkor is, ha az értékek kívül esnek a 0,1 – 1000 értéktartományon. 4.2 - Jelzések összetett egységeknélxi

1

Ajánlatos, hogy egy összetett egység többszörösének kifejezésére csak egy jelzést használjunk. A jelzés általában egy egységnél a számlálóban szerepel. Kivétel, ha az egyik egység a kilogramm. Pl.: V/m, nem mV/mm; MJ/kg, nem kJ/g 4.3. - Összetett jelzések ét vagy több SI jelzés egymás mellé helyezésével keletkező összetett jelzések nem használatosak. Pl. 1 nm nem 1 mµ m; 1 pF nem 1 µµF Ha a jelzések által kifejezhető tartományon kivüli értékekre van szükség, akkor azokat az alapegységből 10 hatványaival képezzük. 4.4 - Egységek hatványai Ha egy jelzést tartalmazó kifejezésnél hatványkitevő van, akkor az egység többszöröse vagy osztója /a jelzéssel ellátott egység/ a kitevő által kifejezett hatványra kerül. Pl.: 3 -2 3 -6 3 1 cm = /10 m/ = 10 m -1 -9 -1 9 -1 1 ns = /10 s/ = 10 s 2 -3 2 -6 2 1 mm /s = /10 m/ /s = 10 m /s 5. - Stílus és használat 5.1 - Egységjelek írásának szabályai 5.1.1 Az egységjeleket antikva /álló/ betűkkel kell írni, attól függetlenül, hogy a szövet milyen típusú betűkkel íródott. 5.1.2 Az egységjelek többesszámban változatlanok. 5.1.3 Az egységjelek után nem áll pont, csak ha a jel a mondat végére kerül. 5.1.4 A betűjeleket kisbetűvel írjuk, ha a jel nem tulajdonnévből ered, amikor is a jel első betűje nagy /W, Pa/. A jelzések és egységjelek megtartják előírt formájukat a környező betűszedéstől függetlenül. 5.1.5 Egy mennyiség leírásakor közt kell hagyni a számérték és az egységjel között. Például 35 mm-t írunk és nem 35mm-t, 237 lm-et és nem 237lm-et. Amikor a mennyiséget jelzői értelemben használjuk, kötőjelet teszünk, pl. 35 mm-es film.

Kivétel: Nem hagyunk közt a számérték és a jel között síkszög fok, perc és másodpercnél, valamint Celsius foknál. 5.1.6 A jelzés és a jel között nem hagyunk helyet. 5.1.7 Jeleket és nem rövidítéseket használunk az egységeknél. Pl. ampernél írjunk A-t és nem amp-ot. 5.2 - Egységnevek írásának szabályai 5.2.1 A kiejtett egységnevek az angolban köznévként kezelendők. Igy az egységek első betűjét csak akkor írjuk nagybetűvel, ha mondatot kezdünk vele, vagy nagybetűs anyagot írunk, pl. címet, még akkor sem írjuk nagybetűvel, ha az egység neve tulajdonnévből származik és jelként nagybetűvel szerepel /lásd 5.1.4./ pl. azt írjuk newton és nem Newton, még akkor is, ha a jel N. 5.2.2 Többesszámot akkor használunk, ha a nyelvtani szabályok azt megkívánják és azt a szabályoknak megfelelően képezzük, pl. henries a henry többesszáma. A következő rendhagyó többesszámokra hívjuk fel a figyelmet: Egyesszám lux hertz siemens

Többesszám lux hertz siemens

5.2.3 A jelzés és az egységnév között nincs köz vagy kötőjel. 5.3 - Szorzással és osztással képzett egységek 5.3.1 Egységnevekkel: Közt /gyakoribb/ vagy kötőjelet használunk szorzatnál: newton méter vagy newton-méter A watt óra esetében a köz elhagyható, így: wattóra Hányadosnál a per szót és nem per-jelet használunk: méter per másodperc és nem méter/másodperc Hatványnál az egység neve után tesszük a négyzeten vagy köbön szót: méter per másodperc a négyzeten Terület vagy térfogat esetén ezt az egység neve elé is tehetjük: négyzetmilliméter, köbméter Ez a kivétel származtatott terület vagy térfogategységekre is vonatkozik:

watt per négyzetméter Megjegyzés – Bonyolult kifejezéseknél a félreértés elkerülése érdekében jeleket és nem szavakat használunk. 5.3.2 Egységjelekkel: Szorzat a következető módok mindegyikén kifejezhető: Nm vagy N • m newton-méter esetén Megjegyzés. – Amikor prefixumként olyan jelet használunk, amely az egység nevének jelével megegyezik, különös figyelmet kell fordítani a félreértés elkerülésére. A torziós nyomatékra a newton . méter egységet Nm vagy N m formában írjuk, hogy ne keverjük össze az mN-nel, a millinewtonnal. Ennél a gyakorlatnál kivételt képeznek a számítógépes, automata írógéppel készülő munkák, stb., ahol a félsorral megemelt pont nem lehetséges és ezért a pont a sor alján használandó. Hányadosnál a következő formák valamelyikét használjuk: -1 m/s vagy m•s vagy m s Ugyanabban a kifejezésben egynél több per-jel nem használható, hacsak a félreértések elkerülése végett zárójelet nem kell használni. Pl.: -1 • -1 J/ /mol • K/ vagy J • mol K vagy /J/mol/K de nem J/mol/K 5.3.3 Jelek és egységnevek nem keverendők össze ugyanabban a kifejezésben: vagy azt írjuk, hogy joule per kilogramm -1 vagy J/kg ill. J • kg -1 de nem joule/kilogramm vagy joule/kg v. joule • kg 5.4 – Számok 5.4.1 A használatos tizedesjelző a pont a vonalon; azonban a vessző is elfogadott. Amikor egynél kisebb számokat írunk, a zérót oda kell írni a tizedespont elé. 5.4.2 Számjegyek elkülönítésére vesszőt nem használunk. Ehelyett a számjegyeket hármas csoportokban írjuk a tizedesponttól számítva balra és jobbra és kis közt hagyva a csoportokat elkülönítjük. Pl.: 73 655

7 281

2.567 321

0.133 47

5.4.3 A számok szorzásának jele egy kereszt /x/ vagy egy fél sorral megemelt pont. Azonban ha a fél sorral megemelt pontot használjuk szorzójelként, akkor ugyanabban a kifejezésben nem használhatunk vonalon levő pontot a tizedes jelölésére.

5.4.4 Helytelen, ha egy egységjelhez betűt teszünk a mennyiség természetének megmagyarázása céljából. Igy Mwe “megawatt elektromos /teljesítmény”, Vac “volt ac” és kJt “kilojoules hő “energia” jelölések nem elfogadhatóak. Ezért nem kell arra kísérletet tenni, hogy a “psia” és “psig” rövidítéseknek SI megfelelőt alkossunk, amit gyakran használunk az abszolút és manometrikus nyomás megkülönböztetésére. Ha a szövegből nem derül ki, hogy melyikről van szó, akkor a nyomás szót kell helyesen meghatározni, pl. “….13 kPa túlnyomásnál” vagy “….13 kPa abszolút nyomásnál”

C MELLÉKLET – ÁTVÁLTÁSI TÉNYEZŐK 1. – Általános rész 1.1. Az ebben a Kiegészítésben szereplő átváltási tényezők arra szolgálnak, hogy a mennyiségek különböző egységeinek meghatározását az SI egységek szám többszöröseként fejezzék ki. 1.2. Az átváltási tényezők úgy szerepelnek, hogy azok komputeres leolvasásra és elektronikus adattovábbításra alkalmasak. A tényezők 1-nél nagyobb és 10-nél kisebb számként szerepelnek 6 vagy annál kevesebb tizedessel. Ezt a számot követi az E betű /kitevőt jelöl/ egy plusz vagy mínusz jel és 2 számjegy, amely 10 azon hatványát jelöli, amivel a számot meg kell szorozni ahhoz, hogy a helyes értéket megkapjuk, pl.: 3.523 907 E – 02

az 3.523 907 x 10

-2

vagy 0.035 239 07

hasonlóképpen, 3.386 389 E + 03

3 az 3.386 389 x 10 vagy 3 386.389

1.3. A 6. tizedes hely után levő csillag /*/ azt jelöli, hogy az átváltási tényező pontos és a hátrelevő számjegyek nullák. Ahol 6 tizedesnél kevesebb van, ott nagyobb pontosság nem szükséges. 1.4. További példák a táblázatok használatához: Átváltás -ról -ra szorzással font-erő per négyzetláb Pa 4.788 026 E + 01 hüvelyk m 2.540 000*E – 02 2 így: 1 lbf/ft = 47.880 26 Pa 1 inch = 0.025 4 m /pontosan

2. – Nem felsorolt tényezők

2.1. Az összetett egységeknél használatos átváltási tényezők, amelyeket itt nem sorolunk fel, könnyen megkaphatók, a listában megadott számokból, ha az átváltott egységeket a következőképpen behelyettesítjük. . Pl.: az lb ft/s /font x láb/másodperc / átváltása kg • m/s - ra: először átváltjuk a fontot kg-ra: 1 font = 0.453 592 4 kg

lábot m-re: 1 láb = 0.304 8 m azután behelyettesítjük: /0.453 592 4 kg/ x /0.304 8 m/ /s = . 0.138 255 kg m/s így a tényező: 1.382 55 E - 01 C-1. Táblázat. Átszámítási tényezők SI-egységekre /Az SI-egységek jelei zárójelben vannak feltüntetve/ Az angol írásmóddal megadott SI-egységre mértékegységről abampere amper (A) abcoulomb coulomb (C) abfarad farad (F) abhenry henry (H) abmho siemens (S) abohm ohm (W) abvolt volt (V) acre (U.S. survey) négyzetméter (m2 ) ampere hour coulomb (C) are négyzetméter (m2) atmosphere (standard) pascal (Pa) atmosphere (technical=1kgf/cm2) pascal (Pa) bar pascal (Pa) barrel (for petroleum, 42 U.S. liquid köbméter (m3 gal) British thermal unit (International joule (J) Table) British thermal unit (mean) joule (J) British thermal unit (thermochemical) joule (J) British thermal unit (39oF) joule (J) British thermal unit (59oF) joule (J) British thermal unit (60oF) joule (J) Btu (International Table) . ft/h.ft2 . oF watt per méterkelvin(W/m . K) (k, thermal conductivity) Btu (thermochemical) . ft/h.ft2 . oF watt per méterkelvin(W/m . K) (k, thermal conductivity) Btu (International Table) . in/h.ft2 . watt per méterkelvin (W/m . K) oF (k, thermal conductivity) Btu (thermochemical) . in/h . ft2 . oF watt per méterkelvin (W/m . K) (k, thermal conductivity) Btu (International Table) . in/s . ft2 . watt per méterkelvin (W/m . K) oF (k, thermal conductivity) Btu (International Table)/h watt per méterkelvin (W/m . K) (k, thermal conductivity) Btu (International Table) /h watt (W) Btu (thermochemical) /h watt (W) Btu (thermochemical) /s watt (W) Btu (thermochemical)/s watt (W) Btu (International Table)/ft2 joule per négyzetméter (J/m2)

Szorzótényezővel 1,000 000*E+01 1,000 000*E+01 1,000 000*E+09 1,000 000*E-09 1,000 000*E+09 1,000 000*E-09 1,000 000*E-08 4,046 873 E-03 3,600 000 *E+03 1,000 000*E+02 1,013 250*E+05 9,806 650*E+04 1,000 000*E+05 1,589 873 E-01 1,055 056 E+03 1,055 87 E+03 1,054 350 E+03 1,059 67 E+03 1,054 80 E+03 1,054 68 E+03 1,730 735 E+00 1,729 577 E+00 1,442 279 E-01 1,441 314 E-01 5,192 204 E+02 5,188 732 E+02 2,930 711 E-01 2,928 751 E-01 1,757 250 E+01 1,054 350 E+03 1,135 653 E+04

Btu (thermochemical)/ft2 Btu (thermochemical)/ft2 . h Btu (thermochemical)/ft2 . min Btu (thermochemical)/ft2 . s Btu (thermochemical)/ft2 . s Btu (International Table) /h . ft2 . oF (C, thermal conductance) Btu (thermochemical)/h . ft2 . oF (C, thermal conductance) Btu (International Table) /s . ft2 . o F Btu (thermochemical) / s . ft2 . o F Btu (International Table)/lb Btu (thermochemical)/lb Btu (International Table)/lb . oF (C, heat capacity) calibre (inch) calorie (International Table) calorie (mean) calorie (thermochemical) calorie (15 oC) calorie (20 oC) calorie (kilogram, International Table) calorie (kilogram, mean) calorie (kilogram, thermochemical) cal (thermochemical)/cm2 cal (International Table) /g cal (thermochemical) /g cal (International Table) /g cal (thermochemical) /g cal (International Table) /g . oC cal (thermochemival) / g . oC cal (thermochemical) /min cal (thermochemical) /s cal (thermochemical) /cm2 . min cal (thermochemical) /cm2 . s cal (thermochemical) /cm . s . °C centimetre of mercury (0 °C) centimetre of water (4 °C) centipoise centistokes circular mil clo cup curie day (mean solar) day (sidereal) degree (angle) oF . h . ft2 /Btu (International Table) (R, thermal resistance) oF . h . ft2 /Btu (thermochemical) (R, thermal resistance) dyne

joule per négyzetméter (J/m2) watt per négyzetméter (W/m2) watt per négyzetméter (W/m2) watt per négyzetméter (W/m2) watt per négyzetméter (W/m2) watt per négyzetméterkelvin (W/m2 . K)

1.134 893 E+04 3.152 481 E+00 1.891 489 E+02 1.134 893 E+04 1.634 246 E+06 5.678 263 E+00

watt per négyzetméterkelvin (W/m2 . K)

5.674 466 E+00

watt per négyzetméterkelvin (W/m2 . K) watt per négyzetméterkelvin (W/m2 . K) joule per kilogramm (J/kg) joule per kilogramm (J/kg . K) joule per kilogrammkelvin (J/kg . K)

2,044 175 E+04 2,042 808 E+04 2,326 000*E+03 2.324 444 E+03 4,186 800*E+03

méter (m) joule (J) joule (J) joule (J) joule (J) joule (J) joule (J)

2,540 000*E-02 4,186 800*E+00 4,190 02 E+00 4,184 000*E+00 4,185 80 E+00 4,181 90 E+00 4,186 800*E+03

joule (J) joule (J) joule per négyzetméter (J/m2) joule per kilogramm (J/kg) joule per kilogramm (J/kg) joule per kilogramm (J/kg) joule per kilogramm (J/kg) joule per kilogrammkelvin (J/kg . K) joule per kilogrammkelvin (J/kg . K) watt (W) watt (W) watt per négyzetméter (W/m2) watt per négyzetméter (W/m2) watt per méterkelvin (W/m . K) pascal (Pa) pascal (Pa) pascal másodperc (Pa . s) négyzetméter per másodperc(m2/s) négyzetméter (m2) kelvin-négyzetméter per watt (K . m2/W) köbméter (m3) becquerel (Bq) másodperc (s) másodperc (s) radian (rad) kelvin-négyzetméter per watt (K . m2/W)

4,190 02 E+03 4,184 000*E+03 4,184 000*E+04 4,186 800*E+03 4,184 000*E+03 4,186 800*E+03 4,184 000*E+03 4,186 800*E+03 4,184 000*E+03 6,973 333 E-02 4,184 000*E+00 6,973 333 E+02 4,184 000*E+04 4,184 000*E+02 1,333 22 E+03 9,806 38 E+01 1,000 000*E-03 1,000 000*E-06 5,067 075 E-10 2,003 712 E-01 2,365 882 E-04 3,700 000*E+10 8,640 000 E+04 8,616 409 E+04 1,745 329 E-02 1,761 102 E-01

kelvin-négyzetméter per watt (K . m2/W)

1,762 280 E-01

newton (N)

1,000 000*E-05

dyne . cm dyne/cm2 electonvolt EMU of capacitance EMU of current EMU of electric potential EMU of inductance EMU of resistance erg erg/cm2 . s erg/s ESU of capacitance ESU of current ESU of electric potential ESU of inductance ESU of resistance faraday (based on carbon-12) faraday (chemical) faraday (physical) fathom fermi (femtometre) fluid ounce (U.S.) foot foot (U.S. survey) foot of water (39,2 oF) ft2 ft2/h (thermal diffusivity) ft2/s ft3 (volume;section modulus) ft3/min ft3/s ft4 (moment of section) ft . lbf ft . lbf/h ft . lbf/min ft . lbf/s ft . poundal free, fall, standard (g) ft/h ft/min ft/s ft/s2 footcandle footlambert gal gallon(Canadian liquid) gallon (U.K. liquid) gallon (U.S. dry) gallon (U.S. liquid) gal (U.S. liquid) day gal (U.S. liquid) min gal (U.S. liquid) hp.h

newtonméter (N . m) pascal (Pa) joule (J) farad (F) amper (A) volt (V) henry (H) ohm (W) joule (J) watt per négyzetméter (W/m2) watt (W) farad (F) amper (A) volt (V) henry (H) ohm (W) coulomb (C) coulomb (C) coulomb ( C ) méter (m) méter (m) köbméter (m3) méter (m) méter (m) pascal (Pa) négyzetméter (m2) négyzetméter per másodperc (m2/s) négyzetméter per másodperc (m2/s) köbméter (m3) köbméter per másodperc (m3/s) köbméter per másodperc (m3/s) méter a negyedik hatványon (m4) joule (J) watt (W) watt (W) watt (W) joule (J) méter per másodperc a négyzeten (m/s2) méter per másodperc (m/s) méter per másodperc (m/s) méter per másodperc (m/s) méter per másodperc a négyzeten (m/s2) lux (lx) candela per négyzetméter (cd/m2) méter per másodperc a négyzeten (m/s2) köbméter (m3) köbméter (m3) köbméter (m3) köbméter (m3) köbméter per másodperc (m3/s) köbméter per másodperc (m3/s) köbméter per joule

1,000 000*E-07 1,000 000*E-01 1,602 19 E-19 1,000 000 E+09 1,000 000*E+01 1,000 000*E-08 1,000 000*E-09 1,000 000*E-09 1,000 000*E-07 1,000 000*E-03 1,000 000*E-07 1,112 650 E-12 3,335 6 E-10 2,997 9 E+02 8,987 554 E+11 8,987 554 E+11 9,648 70 E+04 9,649 57 E+04 9,652 19 E+04 1,828 8 E+00 1,000 000*E-15 2,957 353 E-05 3,048 000*E-01 3,048 006 E-01 2,988 98 E+03 9,290 304*E-02 2,580 640*E-05 9,290 304*E+02 2,831 685 E-02 4,719 474 E-04 2,831 685 E-02 8,630 975 E-03 1,355 818 E+00 3,766 161 E-04 2,259 697 E-02 1,355 818 E+00 4,214 011 E-02 9,806 650*E+00 8,466 667 E-05 5,080 000*E-03 3,048 000*E-01 3,048 000*E-01 1,076 390 E+01 3,426 259 E+00 1,000 000*E-02 4,546 090 E-03 4,546 092 E-02 4,404 884 E-03 3,785 412 E-03 4,381 264 E-08 6,309 020 E-05 1,410 089 E-09

(SFC, specific fuel consumption) gamma gauss gilbert grad grad gram g/cm3 gram-force/cm2 hectare horsepower (550 ft.lbf/s) horsepower (electric) horsepower (metric) horsepower (water) horsepower (U.K.) hour (mean solar) hour (sidereal) hundredweight (short) inch inch of mercury (32 oF) inch of mercury (60oF) inch of water (39,2oF) inch of water (60oF) in2 in3 (volume; section modulus) in3 /min in4 (moment of section) in/s in/s2 kilocalorie (International Table) kilocalorie (mean) kilocalorie (thermochemical) kilocalorie (thermochemical) kilocalorie (thermochemical) /s kilogram-force (kgf) kgf . m kgf . m kgf/cm2 kgf/m2 kgf/m2 kgf/mm2 km/h kilopond kW.h kip (1 000 lbf) kip/in2 (ksi) knot (international) lambert lambert langley lb.ft2 (moment of inertia) lb.in2 (moment of inertia)

(m3/J) tesla (T) tesla (T) amper (A) fok (síkszög) radian (rad) kilogramm (kg) kilogramm per köbméter (kg/m3) pascal (Pa) négyzetméter (m2) watt (W) watt (W) watt (W) watt (W) watt (W) másodperc (s) kilogramm (kg) kilogramm (kg) méter (m) pascal (Pa) pascal (Pa) pascal (Pa) pascal (Pa) négyzetméter (m2) köbméter (m3) köbméter per másodperc (m3/s) méter a negyedik hatványon (m4) méter per másodperc (m/s) méter per másodperc a négyzeten (m/s2) joule (J) joule (J) joule (J) watt (W) watt (W) newton (N) newton méter (N . m) newton méter (N . m) pascal (Pa) pascal (Pa) pascal (Pa) pascal (Pa) méter per másodperc (m/s) newton (N) joule (J) newton (N) pascal (Pa) méter per másodperc (m/s) candela per négyzetméter (cd/m2) candela per négyzetméter (cd/m2) joule per négyzetméter (J/m2) kilogramm per négyzetméter (kg.m2) kilogramm négyzetméter (kg.m2)

1,000 000*E-09 1,000 000*E-04 7,957 747 E-01 9,000 000*E-01 1,570 796 E-02 1,000 000*E-02 1,000 000*E-03 9,806 650*E-01 1,000 000*E+04 7,456 999 E+02 7,460 000*E+02 7,354 99 E+02 7,460 43 E+02 7,457 0 E+02 3,600 000 E+03 5,080 235 E+01 4,535 924 E+01 2,540 000*E-02 3,386 38 E-03 3,376 85 E+03 2,490 82 E+02 2,488 4 E+02 6,451 600*E-04 1,638 706 E-05 2,731 177 E-07 4,162 314 E-07 2,540 000*E-02 2,540 000*E-02 4,186 800*E+03 4,190 02 E+03 4,184 000*E+03 6,973 333 E+01 4,184 000*E+03 9,806 650*E+00 9,806 650*E+00 9,806 650*E+00 9,806 650*E+04 9,806 650*E+00 9,806 650*E+00 9,806 650*E+06 2,777 778 E-01 9,806 650*E+00 3,600 000*E+06 4,448 222 E+03 6,894 747 E+06 5,144 444 E-01 *E+04 3,183 099 E+03 4,184 000*E+04 4,214 011 E-02 2,926 397 E-04

lb/ft.h lb/ft.s lb/ft2 lb/ft3 lb/gal (U.K. liquid) lb/gal (U.S. liquid) lb/h lb/hp.h (SFC, specific fuel consumption) lb/in3 lb/min lb/s lb/yd3 lbf.ft lbf.ft/in lbf.in lbf.in/in lbf.s/ft2 lbf/ft lbf/ft2 lbf/in lbf/in2 (psi) lbf/lb (thrust/weight (mass) ratio) light year litre maxwell mho microinch micron mil mile (international) mile (statute) mile (U.S. survey) mile (international nautical) mile (U.K. nautical) mile (U.S. nautical) mi2 (international) mi2 (U.S. survey) mi/h (international) mi/h (international) mi/min (international) mi/s (international) millibar millimetre of mercury (0oC) minute (angle) minute (mean solar) minute (sidereal) month (mean calendar) oersted ohm centimetre ohm circular-mil per ft

pascalmásodperc (Pa.s) pascalmásodperc (Pa.s) kilogramm per négyzetméter (kg/m2) kilogramm per köbméter (kg/m3) kilogramm per köbméter (kg/m3) kilogramm per köbméter (kg/m3) kilogramm per másodperc (kg/s) kilogramm per joule (kg/J)

4,133 789 E-04 1,488 164 E+00 4,882 428 E+00 1,601 846 E+01 9,977 633 E+01 1,198 264 E+02 1,259 979 E-04 1,689 659 E-07

kilogramm per köbméter (kg/m3) kilogramm (kg/s) kilogramm per másodperc (kg/s) kilogramm per köbméter (kg/m3) newtonméter (N.m) newtonméter per méter (N.m/m) newtonméter (N.m) newtonméter per méter (N.m/m) pascalmásodper (Pa.s) newton per méter (N/m) pascal (Pa) newton per méter (N/m) pascal (Pa) newton per kilogramm (N/kg) méter (m) köbméter (m3) weber (Wb) siemens (S) méter (m) méter (m) méter (m) méter (m) méter (m) méter (m) méter (m) méter (m) méter (m) négyzetméter (m2) négyzetméter (m2) méter per másodperc (m/s) kilométer per óra (km/h) méter per másodperc (m/s) méter per másodperc (m/s) pascal (Pa) pascal (Pa) radian (rad) másodperc (s) másodperc (s) másodperc (s) amper per méter (A/m) ohmméter ( W .m) ohm-négyzetmilliméter per méter (W .mm2/m)

2,767 990 E+04 7,559 873 E-03 4,535 924 E-01 5,932 764 E-01 1,355 818 E+00 5,337 866 E+01 1,129 848 E-01 4,448 222 E+00 4,788 026 E+01 1,459 390 E+01 4,788 026 E+01 1,751 268 E+02 6,894 757 E+03 9,806 650 E+00 9,460 55 E+15 1,000 000*E-03 1,000 000*E-08 1,000 000*E+00 2,540 000*E-08 1,000 000*E-06 2,540 000*E-05 1,609 344*E+03 1,609 3 E+03 1,609 347 E+03 1,852 000*E+03 1,853 184*E+03 1,852 000*E+03 2,589 988 E+06 2,589 998 E+06 4,470 400*E-01 1,609 344*E+00 2,682 240*E+01 1,609 344*E+03 1,000 000*E+02 1,333 22 E+02 2,908 882 E-02 6,000 000 E+01 5,983 617 E+01 2,628 000 E+06 7,957 747 E+01 1,000 000*E+02 1,662 426 E-02

ounce (avoirdupois) ounce (troy or apothecary) ounce (U.K. fluid) ounce (U.S. fluid) ounce-force ozf.in oz (avoirdupois)/gal (U.K. liquid) oz (avoirdupois)/gal (U.S. liquid) oz (avoirdupois) /in3 oz (avoirdupois)/ft2 oz (avoirdupous) /yd2 parsec pennyweight perm (0oC) perm (23oC) perm . in (0oC) perm.in (23oC) phot pint (U.S. dry) pint (U.S. liquid) poise (absolute viscosity) pound (lb avoirdupois) pound (troy or apothecary) poundal poundal /ft2 poundal.s/ft2 pound-force (lbf) quart (U.S. liquid) rad (radiation dose absorbed) rem rhe roentgen second (angle) second (sideral) slug slug/ft.s slug/ft3 statampere statcoulomb statfarad stathenry statmho statohm statvolt stere stilb stokes (kinematic viscosity) therm

kilogramm (kg) kilogramm (kg) köbméter (m3) köbméter (m3) newton (N) newtonméter (N.m) kilogramm per köbméter (kg/m3) kilogramm per köbméter (kg/m3) kilogramm per köbméter (kg/m3) kilogramm per négyzetméter (kg/m2) kilogramm per négyzetméter (kg/m2) méter (m) kilogramm (kg) kilogramm per pascalmásodpercnégyzetméter (kg/Pa.s.m2) kilogramm per pascalmásodpercnégyzetméter (kg/Pa.s.m2) kilogramm per pascalmásodpercméter (kg/Pa.s.m) kilogramm per pascalmásodpercméter (kg/Pa.s.m) lumen per négyzetméter (lm/m2) köbméter (m3) köbméter (m3) pascalmásodperc (Pa.s) kilogramm (kg) kilogramm (kg) newton (N) pascal (Pa) pascalmásodperc (Pa.s) newton (N) köbméter (m3) gray (Gy) sievert (Sv) 1 per pascalmásodperc (1/Pa.s) coulomb per kilogramm (C/kg) radian (rad) másodperc (s) kilogramm (kg) pascalmásodperc (Pa.s) kilogramm per köbméter (kg/m3) amper (A) coulomb (C) farad (F) henry (H) siemens (S) ohm (W ) volt (V) köbméter (m3) candela per négyzetméter (cd/m2) négyzetméter per másodperc (m2/s) joule (J)

2,834 952 E-02 3,110 348 E-02 2,841 307 E-05 2,957 353 E-05 2,780 139 E-01 7,061 552 E-03 6,236 021 E+00 7,489 152 E+00 1,729 994 E+03 3,051 517 E-01 3,390 575 E-02 3,085 678 E+16 1,555 174 E-03 5,721 35 E-11 5,745 25 E-11 1,453 22 E-12 1,459 29 E-12 1,000 000*E+04 5,506 105 E-04 4,731 765 E-04 1,000 000*E-01 4,535 924 E-01 3, 732 417 E-01 1,382 550 E-01 1,488 164 E+00 1,488 164 E+00 4,488 222 E+ 9,463 529 E-04 1,000 000*E-02 1,000 000*E-02 1,000 000*E+01 2,58 E-04 4,848 137 E-06 9,972 696 E-01 1,459 390 E+01 4,788 026 E+01 5,153 788 E+02 3,335 640 E-10 3,335 640 E+10 1,112 650 E-12 8,987 554 E+11 1,112 650 E-12 8,987 554 E+11 2,997 925 E+02 1,000 000*E+00 1,000 000*E+04 1,000 000*E-04 1,055 056 E+08

ton (assay) ton (long, 2 240 lb) ton (metric) ton (nuclear equvalent of TNT) ton (refrigeration) ton (register) ton (short, 2 000 lb) ton (long) yd3 ton (short)/h ton-force (2 000 lbf) tonne torr (mm hg, 0oC) unit pole W.h w.s W/cm2 W/in2 yard yd2 yd3 yd3/min year (calendar) year (sideral) year (tropical)

kilogramm (kg) kilogramm (kg) kilogramm (kg) joule (J) watt (W) köbméter (m3) kilogramm (kg) kilogramm per köbméter (kg/m3) kilogramm per másodperc (kg/s) newton (N) kilogramm (kg) pascal (Pa) weber (Wb) joule (J) joule (J) watt (W/m2) watt per négyzetméter (W/m2) méter (m) négyzetméter (m2) köbméter (m3) köbméter per másodperc (m3/s) másodperc (s) másodperc (s) másodperc (s)

C-2. Táblázat Hőmérséklet-átszámítási egyenletek Az angol írásmóddal megadott SI-egységre mértékegységről Celsius temperature (toC) Kelvin temperature (tK) Fahrenheit temperature (toF) Celsius temperature (toC) Fahrenheit temperature (toF) Kelvin temperature (tK) Kelvin temperature (tK) Celsius temperature (toC) Rankine temperature (toR) Kelvin temperature (tK)

2,916 667 E-02 1,016 047 E+03 1,000 000*E+03 4,184 E+09 3,516 800 E+03 2,831 685 E+00 9,071 847 E+02 1,329 939 E+03 2,519 958 E-01 8,896 444 E+03 1,000 000*E+03 1,333 22 E+02 1,256 637 E-07 3,600 000*E+03 1,000 000*E+00 1,000 000*E+04 1,550 003 E+03 9,144 000*E-01 8,361 274 E-01 7,645 549 E-01 1,274 258 E-02 3,153 600 E+07 3,155 815 E+07 3,155 693 E+07 Átszámítási egyenlet tK = toC +273.15 toC = (toF- 32)/1.8 tK = (toF + 459.67)/1.8 toC = tK – 273.15 tK = toR/1.8

*A hatodik decimális számjegy utáni csillag azt jelzi, hogy a tényező pontos érték, és az utána következő minden többi számjegy nulla. Ahol hat tizedes számjegynél kevesebb szerepel, ott nincs szükség nagyobb pontosságra.

D MELLÉKLET – EGYEZTETETT EGYETEMES IDŐ 1. Egyeztetett Egyetemes Idő (UTC) váltotta fel a Greenwich-i középidő-t (GMT) az óraidő nemzetközi szabványaként. Ez szolgál sok államban a polgári időszámítás alapjául és ezt használják a repülésben világszerte használatos pontos időt sugárzó adásoknál is. Az UTC használatát olyan szervek javasolják, mint a Súlyok és Mértékek Általános Konferenciája (CGPM), a Nemzetközi rádió Konzultatív Tanács (CCIR) és a Rádió Világkonferencia (WARC). 2. Valamennyi óraidő alapjául a Nap látszólagos forgása szolgál. Ez azonban változó, mely többek között függ attól, hogy a Föld melyik pontján mérik. Ennek az időnek a középértékét, amely a Föld számos pontján végzett méréseken alapul, Egyetemes Időnek nevezik. Egy másfajta időskála, mely a másodperc meghatározásán alapul, a Nemzetközi Atomidő (TAI). Ennek a két időskálának a kombinációja eredményezi az Egyeztetett Egyetemes Időt. Ez a TAI-ból áll, melyet szükség szerint módosítanak szökőmásodpercekkel az Egyetemes Időhöz való szoros igazodás (max. 0,5 mp eltérés)

érdekében.

E MELLÉKLET – DÁTUM ÉS IDŐJELZÉS SZÁMJEGYES FORMÁKBAN 1. Bevezetés A Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) 2014 és 3307 szabványai meghatározzák a dátumok és időpontok számjegyes formában történő kifejezésének módját és az ICAO ezeket az eljárásokat fogja a jövőben alkalmazni azokban a kiadványaiban, ahol ezek szükségesek. 2. Dátumjelölés Ahol a dátumot számjegyes formában fejezik ki, az ISO 2014 úgy írja elő, hogy az év-hónap-nap sorrend használandó. A dátum elemei az alábbiak legyenek: - négy számjegy, mely az évet fejezi ki, de lehetőség van az évszázadot jelölő számjegyek elhagyására, ha ez az elhagyás nem okozhat zavart. Érdemes az új formátum megszokásáig használni az évszázadot jelölő számjegyeket, abból a célból, hogy világosan kitűnjön az új sorrend alkalmazása; - két számjegy a hónap jelölésére; - két számjegy a nap megjelölésére. Amikor a könnyebb érthetőség érdekében ajánlatos az elemek szétválasztása, az elemek szétválasztására csak egy szóközt, vagy egy kötőjelet használjanak. Pl. 1983. augusztus 25-e a következőképpen írható: 19830825 1983-08-25 1983 08 25 vagy 83 08 25.

vagy vagy

830825, 83-08-25,

vagy vagy

Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az ISO sorrend csak akkor használható, ha teljes egészében számjegyekkel kivánják a dátumot kifejezni. Számjegyek és szavak kombinációja szükség esetén továbbra is alkalmazható (pl. 1983 augusztus 25). 3. Óraidő jelölése 3.1 Amennyiben az óraidőt számjegyekkel jelölik, az ISO 3307 szerint az óra-perc-másodperc sorrend alkalmazandó. 3.2 Az órák jelölésére két számjegy használható 00-tól 23-ig a 24 órás időalapú rendszerben, ezt vagy az óra decimális törtértéke, vagy percek és másodpercek követik. Ha az óra decimális törtértékét alkalmazzák, a normális tizedesponttal történő elválasztás után adják meg a kívánt pontossághoz szükséges számjegyeket. (a ford. megj.: az angol nyelvben tizedesvessző helyett tizedespontot használnak). 3.3 A perceket a fentiekhez hasonlóan két számjeggyel fejezzék ki 00 és 59 között, melyet a másodperc decimális értéke követ, ha erre szükség van. 3.4 A másodperceket a fentiekhez hasonlóan két számjeggyel fejezzék ki 00 és 59 között, melyet a másodperc decimális értéke követ, ha erre szükség van

3.5 Amennyiben a könnyebb érthetőség érdekében szükséges, az órákat és perceket, valamint a perceket és másodperceket kettősponttal válasszák el egymástól. Pl. du. 3 óra 20 perc 18 másodperc a következőképpen írható: 152018 vagy 15:20:18 órákban, percekben vagy, 1520.3 vagy 15:20.3 órákban, percekben és a perc vagy, 15.338 órákban és az óra decimális törtértékében.

és másodpercekben, decimális törtértékekben,

4. Dátum és óraidő csoportok kombinációja Ez a megjelenítési forma lehetővé teszi a dátum és időpont egybeírásának egységesítését. Ilyen esetben az év-hónap-nap-óra-perc-másodperc elemsorrend használandó. Megjegyzésre érdemes, hogy nem szükséges minden esetben valamennyi elemet feltüntetni, egyes esetekben pl. csak a nap-óra-perc is használható.

iAz 5. Annex esetenként lehetővé lehetővé teszi a nem-SI, alternatív mértékegységek alkalmazását. Itt az alapegységet követően ezen mértékegységek zárójelben szerepelnek. Ahol a kiadványokban két mértékegység fajtát alkalmazunk, ott nem szabad azt feltételezni, hogy a mértékegységek értékei egyenlők és azok egymással korlátlanul felcserélhetők. Mindazonáltal lehetséges, hogy azonos biztonsági szint érhető el bármelyik mértékegység kizárólagos alkalmazásával. iiEgységnyi fényerő térszög egységenként (gyertyafényerő ~ cd) iiiA kisugárzási fényből számított mennyiségi érték a kisugárzás időtartama alapján szabványos CIE fénymérési értékben megállapítva. ivGeneral Conference of Weights and Measures vPrefixumok viBureau International des Poids et Mesures viiCIPM viiiNemzetközi Súly és Mérték Bizottság ixProcés-Verbaux CIPM, 1963, 31, 97 x1930 – 1933 között a CCE fényerősség-méréstani kérdésekkel foglalkozó részlege xiÖsszetett egység olyan egység, amely két vagy több egységgel van kifejezve, azaz nincs saját külön neve