Tartalomjegyzék
I. Fejezet Bevezetı I.2. A szolgáltatástervezési koncepció struktúrája Elvi alapok I.2.1. Jövıkép meghatározása I.2.2. Alapelvek I.2.3. Értékek I.2.4. Célok I.2.5. Célterületek I.2.6. Célcsoportok II. Fejezet Helyzetkép II.1. Települések bemutatása II.2. Demográfiai helyzet II.3. Egészségügyi és szociális helyzet II.4. Foglalkoztatás, jövedelmi viszonyok III. Fejezet Szociális ellátási kötelezettség III.1. Szociális szolgáltatások az Szt. szerint III.2. Egyes szociális szolgáltatások IV. fejezet A szociális ellátások jellemzıi a társulás településein IV.1. Pénzbeli ellátások IV.2. Szociális szolgáltatások IV.2.1. Házi segítségnyújtás és étkeztetés IV.2.2. Családsegítés IV.2.3. Falugondnoki és tanyagondnoki szoláltatás IV.2.4. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás IV.2.5. Közösségi ellátások IV.2.6. Támogató szolgáltatás IV.2.7. Utcai szociális munka IV.2.8. Nappali és szállást nyújtó ellátás IV.2.9. Szakosított ellátás V. Fejezet Gyermekjóléti Szolgáltatás V.1. Gyermekjóléti Szolgálat VI. Fejezet Szociális ellátások finanszírozása VII. Fejezet Fejlesztési irányok VIII. Fejezet Várható eredmények Melléklet Swot analízis
1
2 2 3 3 3 3 4 5 6 6 8 8 8 11 13 14 15 15 15 16 18 18 18 20 20 22 23 24 25 25 25 25 26 26 26 27 30 30 30 30 31 31
I. Fejezet BEVEZETİ
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/E. §-a deklarálja alapvetı állampolgári jogként a szociális biztonsághoz való jogot, amely szerint az állampolgárok öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén jogosultak a megélhetésükhöz szükséges ellátásra. Az állam az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. Az Országgyőlés megalkotta a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt, melynek célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megırzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, a szociális igazgatás szervezetét, egyes szintek feladatait, kötelezettségeit. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: szociális törvény, Szt) 1999. évi módosítása (1999. évi LXXXIII. törvény) átfogóan szabályozza a fenntartói feladatokat, valamint a fenntartónak az intézményekkel kapcsolatos felelısségeit és teendıit. Az Szt-t módosító 2001. évi LXXXIX. törvény tovább bıvítette a fenntartói kötelezettségeket, így az állami fenntartók részére szolgáltatástervezési koncepció készítését írja elı a szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében. Az Szt. 92. § (3) bekezdése értelmében amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. Bánd, Csehbánya, Hárskút, Kislıd, Márkó Szentgál, Városlıd és Herend Önkormányzat Képviselı-tesülete létrehozta a Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálatot Fenntartó Társulást 2006. december 31.-i hatállyal. A társulás által készített szolgáltatástervezési koncepciónak illeszkednie kell a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz, illetve meg kell kérni a megyei önkormányzat elızetes véleményét. A társulási koncepciónak szem elıtt kell tartania a megyei önkormányzat által készített koncepcióban foglaltakat, illeszkednie kell a megyei fejlesztési irányokhoz, javaslatokhoz. A törvényben elıírt egyeztetési kötelezettség a települési önkormányzatok autonómiájának garanciális eleme, s az Európai Unió egyik fontos alapelvének, a partnerség elvének érvényesülése. A koncepció elsıdleges célja, hogy átfogó helyzetképet adjon a Társulás által felvállalt ellátási kötelezettségek teljesítésének jelenlegi helyzetérıl, és alapul szolgáljon a szolgáltatások tervezéséhez. A koncepció tárgya a társulásban részt vevı települések szociális helyzetének és ellátó rendszerének statisztikai mutatókon alapuló bemutatása és elemzése, az ezeken alapuló fejlesztési irányvonalak meghatározása, prioritások felállítása. A koncepció középpontjában a szociális törvény hatálya alá tartozó és a Társulás által átvállalt szolgáltatások állnak. Érintılegesen érintjük a települések saját hatáskörében elvégzett szociális ellátásait, a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokat. Bemutatjuk a társulás keretében elvégzett
2
ellátások eddigi eredményeit, és összevetjük a törvényben megfogalmazottakkal és a Társulás településeinek lakossági szükségleteivel. A társulás településeitıl adatokat kértünk be a szociális szolgáltatások jelenlegi helyzetének, rendszerének, struktúrájának megismerése céljából. A koncepciót a Társulás közgyőlése fogadja el. Elfogadását követıen szükség van a folyamatos tervezésre, a stratégiai menedzselésre. A jogszabály alapján a koncepció tartalmazza: - A lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, - Az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, ütemtervet az új szolgáltatások biztosításáról - A szolgáltatások mőködtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esteleges együttmőködés kereteit, - Az egyes ellátott csoportok (idısek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátások törvényben szabályozott formáit. I.2. A szolgáltatástervezési koncepció struktúrája Elvi alapok I.2.1. Jövıkép meghatározása Napjainkban elengedhetetlen – mind az egész társadalom vonatkozásában, mind a szociális szolgáltatások valamennyi formája vonatkozásában – a társadalmi befogadásra épülı szemlélet, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem. A Társulás települései számára alapvetıen fontos feladat a lakosság számára vonzó települések kialakítása, ahol hozzájutnak a megfelelı ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz. Ehhez elengedhetetlen az igényeik kielégítéséhez szükséges szolgáltatások kialakítása, az életkörülményeik javítása, lehetıségeik kitágítása. A szociális szolgáltatások segítségével az életmód javulása, ezáltal az átlagos életkor meghosszabbítása várható. Kiemelt cél a lakosság életminıségének javítása a szociális és egészségügyi szolgáltatások széles skálájával. A következı években nı a lakossági igény a jövedelemkiegészítı, vagy jövedelempótló ellátások iránt. A munkaerıpiac tendenciái azt mutatják, hogy stabilizálódott a munkanélküliek száma, struktúrája, várható a tartós munkanélküliek számának lassú növekedése. Elengedhetetlen a jövıre nézve az állami támogatások csökkenése miatt is az együttmőködés kialakítása a civil és vállalkozói szférával a szociális ágazatban, és ezáltal külsı forrás bevonása a szolgáltatások fejlesztésére, bıvítésére. I. 2. 2. Alapelvek Esélyegyenlıség – Társulás valamennyi polgárának joga van az emberhez méltó élethez, ez a joga elidegeníthetetlen. E jog érvényre juttatása érdekében mindenki számára biztosítani kell a szociális minimumot. Alapvetı jogok biztosítása – biztosítani kell, hogy a Társulás valamennyi polgára élni tudjon törvényben rögzített jogaival, így a szociális jogaival is, ebben az önkormányzatnak aktívan részt kell vállalnia.
3
Egyenlı bánásmód – a Társulás valamennyi polgára – nemre, vallásra, nemzeti, etnikai hovatartozásra, politikai más világi nézetére, korára, cselekvıképességére, fogyatékosságára, születési vagy egyéb helyzetére - tekintet nélkül jogosult igénybe venni a szociális ellátásokat, szolgáltatásokat. Diszkrimináció tilalma - törekedni kell a hátrányos megkülönböztetés és elıítélet ellen. Minden polgár ugyanolyan ellátásban kell, hogy részesüljön. Partnerség – A Társulás önkormányzatai együttmőködnek a szociális intézményekkel, a civil és vállalkozói szférával a megfelelı színvonalú szolgáltatások kialakítása és mőködtetése vonatkozásában. Az önkormányzatok csak az egyik szereplı szerepét töltik be a szociálpolitikában. Koordináló, szervezı, együttmőködı szerepet töltenek be a terület más szereplıivel. Egyén, családok védelme – a Társulás elsıdleges feladatának tekinti, az egyén, a család, a helyi társadalom védelmét. A szociális ellátások és szolgáltatások középpontjában az ember, az egyén, a közösség, a család áll A Társulás közremőködik a társadalmi hátrányok csökkentésében, az életesélyek közötti egyenlıtlenségek mérséklésében, a szociális biztonság megteremtésében, küzd az életminıség javítása érdekében. A Társulás szociálpolitikájának célja a polgárok szükséglet-kielégítése a szociális ellátások, szolgáltatások útján. A jó szociálpolitika támogatja a polgárok jólétének megteremtését. A szolgáltatástervezési koncepció készítésénél törekedni kell az alulról - felfelé való építkezésre, a polgárok igényeinek felmérése, a valós és kielégíthetı igények alapján kell kialakítani a szolgáltatásokat, ellátásokat. Nyilvánosság – a koncepciót széles körben kell véleményeztetni, a nyilvánosság elé kell tárni és társadalmasítani szükséges. I. 2. 3. Értékek Az értékek a gondolkodásunk, cselekedeteink iránytői, amelyek különféle jelenségek megítélésében nyújtanak segítséget. Befolyásolják döntéseinket, áthatják erkölcsi felfogásunkat. Bizonyos értékeknek érvényesülnie kell szociálpolitikánkban, a szociális szolgáltatásokban, ellátásokban. •
A társulás törekszik a szociális biztonság megteremtésére annak érdekében, hogy a szükséget szenvedık ténylegesen ellátásban részesüljenek.
•
A társulási szociálpolitika fontos küldetése a relatív biztonság területén, hogy a szociális szükséghelyzetben, valamilyen társadalmi „kockázat” bekövetkeztekor az egyén, a család életszínvonala – lehetıség szerint - ne csökkenjen túl sokat.
4
•
A Társulás szociálpolitikája erısíti a szociálpolitikai beavatkozások preventív jellegét annak érdekében, hogy megelızzük a krízis helyzetek, szituációk kialakulását, elkerüljük a családok, egyének létét veszélyeztetı állapotok kialakulását.
•
A társulás törekszik arra, hogy a szolgáltatások kialakításánál a hatékonyság és hatásosság elve érvényesüljön. A hatásosság elve szerint biztosítani kell, hogy a jogosultak lehetı legnagyobb köre hozzájusson az ellátásokhoz. A hatékonyságból következıen a rendelkezésre álló racionális erıforrás felhasználásnak a valóban rászorulókat kell hathatósan segítenie.
•
A társulás a szociális ellátásokat és szolgáltatásokat differenciáltan nyújtja, úgy, hogy mindenki olyan szolgáltatásban és ellátásban részesüljön, amit a szükségletei és igényei indokolnak. A jogosult ott kapja és attól a szervezettıl a támogatást, ahol számára az a legjobban megfelelı.
•
A szociális szolgáltatások és ellátások terén is érvényesülnie kell a szubszidiaritás elvének, azaz a polgárokhoz legközelebbi szinten kell a döntéseket meghozni, hiszen itt rendelkeznek a legtöbb információval az érintettek igényeivel, szükségleteivel kapcsolatban.
•
A szociális szolgáltatások és ellátásokban a szektorsemlegesség érvényesül, azonos esélyekkel és feltételekkel kapcsolódhatnak be a szféra mőködtetésébe az állami, önkormányzati, pici és egyházi szervezetek.
•
A társulási szociálpolitika segíti a társadalmi integráció erısítését. Mellızi a szegregált megoldásokat, azaz törekszik arra, hogy a társadalom minden szegmense ugyanolyan ellátásban részesüljön.
•
A társulás próbálja a szociális védelmi rendszert innovatívvá tenni. Segíti, hogy a szociális védelmi rendszer képes legyen a folyamatos megújulásra az igények kielégítése és a hatékonyság növelése érdekében.
I. 2. 4. Célok Átfogó cél: „Minıségi élet biztosítása” Hosszú távú cél: „Életkörülmények javítása” Rövid távú cél: „A társulás szolgáltatásainak fejlesztése” A koncepció célja, hogy partnerek bevonásával minıségi és a lakosság igényeit kiszolgáló szolgáltatási rendszer kialakítására kerülhessen sor. A szolgáltatások középpontjában az egyén és szükségletei állnak, ezért a szolgáltatásokat egyénre szabottan kell kialakítani. Fontos cél, hogy a rászorulók széles körben hozzáférjenek a szolgáltatásokhoz, ezáltal életminıségük javuljon. A szolgáltatások kialakításánál a minıségre, a költséghatékonyságra, a megfelelı szakmaiságra kell törekedni. A szociális szolgáltatások kialakításánál fontos cél a partnerség, az esélyegyenlıség biztosítása, a társadalmi kirekesztıdés elleni küzdelem és a széles elérhetıség. A társulás arra törekszik, hogy a térségben a szociális szolgáltatásoknak egy olyan rendszere jöjjön létre, ahol a szolgáltatók együttmőködnek, munkájukat összehangoltan és koordináltan végzik és minıségi és differenciált szolgáltatásokat nyújtanak.
5
Stratégiai célok: - A szociális biztonság megteremtése, ne forduljon elı, hogy a szükséget szenvedık ellátás nélkül maradnak. - A szociális ellátórendszer szolgáltatásaihoz való hozzáférhetıség területi-, települési különbségeinek, egyenlıtlenségeinek felszámolása. - A társulás szociális problémáit hatékonyan kezelni tudó, biztos és naprakész ismeretekkel rendelkezı szakembergárda, valamint az innovatív kezdeményezéseket befogadó, alkalmazó és fejlesztı intézményrendszer kialakítása. - A társadalmi befogadás és beilleszkedés elısegítése az önellátás elérhetıségének megteremtése a kistérség problémás élethelyzetben élı lakói számára. - Váljon hangsúlyossá a saját környezetben történı gondozás. - A szociális területen kialakult alapellátó rendszerek összehangolt és hatékonyságnövelı fejlesztése, új intézmények létrehozása.
I. 2. 5. Célterületek A helyi szociális szolgáltatások és ellátások terén meg kell fogalmaznunk azon célterületeket, amelyek a legfontosabb beavatkozási lehetıségeket jelenthetik a szolgáltatások fejlesztése során. A jogállamiság és önkormányzatiság elvébıl következıen nagyon fontos a szociális szolgáltatások és ellátások formáinak, mőködésének a szabályozása. Ennek megfelelıen az önkormányzatoknak felül kell vizsgálnia az eddig megalkotott helyi rendeleteket, azokat egységesíteni, módosítani szükséges az átlátható és komplex szabályok kialakítása végett. Az új szabályozásnak tükröznie kell a helyi lakosok igényeit, a törvényben elıírt kötelezettségeket, és az Európai Uniós elvárásokat. A társulásban résztvevı önkormányzatoknak el kell készíteni a részletes költségvetésüket jelen idıszakra, illetve a koncepcióban vázolt fejlesztések bevezetésére vonatkozóan. Meg kell vizsgálni az állami hozzájárulásokat és egyéb bevételeket és a kiadásokat. Ki kell dolgozni, hogyan lehet külsı forrást bevonni a mőködtetésbe. A finanszírozás megoldása és a minıségi szolgáltatás kialakítása érdekében ki kell alakítani a partnerségeket a nem állami szervekkel, azaz a civil szférával, ezáltal társadalmasítva az ellátásokat. Erısíteni kell az információkezelést és információáramlást, hogy a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylık megfelelı tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetıségével és igénybevételével kapcsolatban. I. 2. 6. Célcsoportok A Társulás számára nagyon fontos a teljes lakosság megfelelı szolgáltatásokkal való ellátása. A szociális ellátások terén a helyzetfeltárás során szerzett tapasztalatokból kiindulva azon célcsoportokat emeljük ki, amelyek számára prioritásokat kell megfogalmaznunk. •
Nyugdíjasok, egyedülálló idıskorúak – alapvetı cél a megélhetési, gondozási feltételek biztosítása, a házi segítségnyújtás étkeztetés fejlesztése, kiterjesztése, a
6
nappali ellátásukat biztosító intézmények szolgáltatásainak fejlesztése, a körülmények javítása, az idısek megfelelı orvosi ellátáshoz való jutásának elısegítése. •
Többgyermekes családok, veszélyeztetett gyermekek – családvédelem erısítése, a családok anyagi és szociális helyzetének javítása támogatásokkal, képzések szervezésével, közmunka szervezésével, a gyermekek részére külön fejlesztı programok szervezése, a gyermekek felügyeletének megoldása a fiatal anyák munkába való visszatérése érdekében.
•
Egyedülálló, gyermeküket egyedül nevelık – anyagi ás szociális juttatások, gyermekfelügyelet megoldása, gyermeknevelési tanácsadás.
•
Tartós munkanélküliek, többszörösen hátrányos helyzetben élık – ingyenes ellátások szervezése, képzés, átképzés, tanácsadás szervezése, közremőködés a munkahelykeresésben, munkahelyteremtés, közmunka program szervezése, önkormányzati szükséglakások kialakítása, családgondozás fokozása
•
Fogyatékosok, szenvedélybetegek – a speciális alapellátások megszervezése, mint támogató szolgálat a fogyatékos személyek körében, közösségi gondozás a pszichiátriai és szenvedélybetegek körében.
7
II. Fejezet Helyzetkép
II. 1. Települések bemutatása Bánd a közel 800 éves történelemre visszatekintı település a Bakony hegység által körülvett kis medencében fekszik a 8. számú fıút mentén. A falu infrastruktúrája akármelyik várossal felveszi a versenyt. A víz,- csatorna,- villany,- gáz,- telefon közmővek 95%-ben kiépítettek. A településen kettı vegyesbolt, négy vendéglátóhely található, ebbıl kettı színvonalas melegkonyhás étterem. A faluban több helyen is lehet szállást és ellátást kapni. Hét család foglalkozik falusi szállásadással. A településen óvoda, orvosi rendelı, posta és mővelıdési ház mőködik. A nemrégiben felújított mővelıdési házat sokoldalúan kihasználják. Az általános iskolás tanulókat a Herendi Általános Iskola és Zenemővészeti Intézmény fogadja. Nem megoldott a faluban a bölcsıdei ellátás, továbbá az iskoláskorúak szünidei felügyelete önkormányzati szervezésben. Csehbánya község egy kis település a Magas-Bakonyban, a Torna patak erdıktıl övezett völgyében fekszik. A 8-as fıútról Városlıdnél ágazik le a faluba bevezetı út. Csehbánya zsáktelepülése, nincs átmenı forgalma. A településen kiépült a vezetékes ivóvíz-hálózat, a szennyvíz, valamint a villanyhálózat. Ma már minden házban van telefon, néhányukban az Internet is megtalálható. Megoldott a hulladékszállítás, amelyet a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. végez heti egy alkalommal. A szennyvízcsatorna kiépítése 2002-ben befejezıdött, s ma valamennyi ház rákötött. A gázellátás kiépítése nagyon költséges lenne, illetve az elızetes igényfelmérés alapján kevés volt rá az igény. A lakosság a Volán menetrendszerinti buszaival és gépkocsival jár a környékbeli településekre dolgozni és ügyeket intézni. A településen 2003. év óta mőködik a Falugondnoki szolgálat, amely megkönnyíti az idıs emberek és kisgyermekes anyák helyzetét. A településen egy orvosi 8
rendelı található, ahol heti egy alkalommal rendel az orvos. A községben 1975 óta nincsen óvoda és iskola. A gyerekek minden nap ingáznak Városlıdre. Iskolajárat nincsen, a volán buszjáratokkal közlekednek a gyermekek. Csehbánya lakóit egyetlen egy helybeli bolt szolgálja ki. A településen található egy kb. 300 nm2 alapterülető kultúrház, mely a közmővelıdési tevékenység színtere. Soros alapítvány segítségével helyi lapot tudnak megjelentetni, amelyben információval látják el a lakosságot. Hárskút a Bakony hegység legmagasabban fekvı települése. A település és környéke különleges fekvéső, tiszta levegıjő, természeti értékekben, növény-és állatvilágban gazdag. A villamos energia, vezetékes ivóvíz ellátás, szennyvíz csatornahálózat, illetve vezetékes gázhálózat teljesen kiépített a településen. A háziorvosi ellátást az önkormányzati tulajdonú rendelıben vállalkozó orvos heti három alaklommal látja el. A védınıi szolgálatot a szomszédos Márkó és Bánd községekkel közösen mőködteti. A településen Német Nemzetiségi Óvoda és Német Nemzetiségi Általános Iskola 1-4. osztállyal mőködik. Az 5-8. évfolyamos gyermekek oktatásáról a Herendi Általános és Zeneiskola gondoskodik. A településen található Mővelıdési Házban mőködik a könyvtár, illetve az e-magyarország pont. A Községi Könyvtár és Mővelıdési Ház épületében kapott helyet a Német Kisebbségi Önkormányzat, a Hárskúti Hársfa Német Nemzetiségi Egyesület, a Nyugdíjas Klub, illetve a Farkaspagony Ifjúsági Egyesület. A szabadidı hasznos eltöltésének helyet ad az Önkormányzat tulajdonában lévı Sportpálya, melyet a helyi nıi, illetve férfi foci csapat használ rendszeresen. Egy vállalkozó kereskedelmi szálláshelyet üzemeltet, kettı darab nem üzleti célú közösségi szabadidıs szálláshely szolgáltatás mőködik a településen, valamint két magánszemély foglalkozik falusi szálláshely szolgáltatással. A településen 2002. óta tanyagondnok mőködik közre a faluban élı idıs emberek, gyermekek helyzetének javítása, szolgáltatásokhoz való hozzájutása érdekében. Herend település 1999. július 1-én kapta meg a városi rangot. A város kedvezı közlekedési és földrajzi adottságokkal rendelkezik, Veszprémtıl és Ajkától 20-20 km-re fekszik a 8. számú fıút mentén. A távolsági közlekedés jó, félóránként indulnak buszok a környékbeli városokba. Közmőellátottsága megfelelı, minden mőszaki infrastruktúra (víz, villany, gáz, csatorna, telefon) kiépült. A villany és vízellátás 100-os, a szennyvízcsatorna hálózatra 95 %os a rácsatlakozás. A csapadékelvezetı rendszer 60%-ban kiépített. A városban 15 éve kiépült a kábeltévé hálózat. A háztartások egyre nagyobb százalékában elérhetı az Internet szolgáltatás. A település lakásállománya évrıl-évre gyarapszik. A város jól felszerelt egészségügyi intézményekkel rendelkezik, mint háziorvosi, fogorvosi, gyerek-orvosi, védınıi szolgáltatás, ahol megfelelıen ellátják a betegeket. Mőködik gyógyszertár, amely a környékbeli települések lakosait is ellátja gyógyszerekkel. A városban 1 bölcsıde, 1 óvoda és egy intézményi társulás keretében mőködı Általános és Zeneiskola mőködik. Az iskolába bándi, márkói és hárskúti gyerekek járnak. A szabadidı eltöltésére több színteret is biztosít a város a Mővelıdési Ház, a könyvtár, a sportcsarnok, a sportpálya által. Nagyon sok programot szervez egész éven át a Családsegítı-és Gyermekjóléti Szolgálat. A civil szervezetek száma évrıl-évre növekszik, amelyek a kultúra, oktatás, szórakozás, bőnmegelızés, városszépítés területén tevékenykednek. Herend város legfıbb vonzereje a herendi porcelán. A helyben festett porcelán a világ minden táján megtalálható. A múzeumban is sok a belföldi és a külföldi látogató. A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. a város és a környékbeli települések legnagyobb foglalkoztatója. Tevékenyen részt vállal a település életében.
9
Kislıd település természeti és környezeti adottságai kiemelkedık. A falu a 8-as fıút mellett helyezkedik el, könnyen megközelíthetı, mégis a környezı települések között hátrányos helyzetben van. Kevés a településen a vállalkozások száma, nincs jelentıs beruházó, mely munkahelyet teremthet, illetve a falu bevételét növelhetné. Két külterülettel rendelkezik Bányatelep és Borsodpuszta – melyek jelentısen meghatározzák a település szociális helyzetét. Az itt élı családok szociálisan hátrányos helyzetben élnek, sok esetben egyik szülı sem dolgozik, így az itt nevelkedı gyermekek veszélyeztettek. A község német nemzetiségi óvodát és iskolát mőködtet, van könyvtára, mővelıdési háza és felújított orvosi rendelıje. Az iskolában és az óvodában a gyermekek napközbeni ellátásáról gondoskodik az önkormányzat. Márkó a 8. számú fıút mentén található. Az átmenı forgalom nagy, amely az itt lakók nyugalmát zavarja. A település infrastrukturális ellátottsága jó, minden mőszaki infrastruktúra kiépült a településen. A település házi orvosi szolgálattal, gyógyszertárral rendelkezik. Helyben mőködik az óvodai ellátás. Az iskolások egy része Herendre, többsége Veszprém városába jár tanulni. A település környéke gazdag természeti értékekben és építési örökségben. Itt található a Kálvári kápolna és stációi, amelyek már messzirıl látszanak. Szentgál község a 8-as számú fıközlekedési úttól délre 2 km-re, Veszprémtıl 16 km-re található. A település a Dél-Bakony alján fekszik körbevéve erdıterületekkel. Szentgál távolsági közlekedése jónak mondható. Herend és Veszprém városok irányába szinte félóránként indulnak, illetve érkeznek autóbuszok. A település közmőellátottsága megfelelı, minden mőszaki infrastruktúra kiépült (víz, villany, gáz, csatorna, telefon). A kábeltévé hálózat 15 éve épült ki, Herenddel egy rendszeren. Munkalehetıség részben a településen, de fıleg a környezı városokban Veszprém, Herend, Ajkán van. A település egészségügyi komplexummal rendelkezik, ahol egy házi orvosi, egy fogorvosi rendelı és egy védınıi szolgálat mőködik. Szentgálon gyógyszertár is üzemel. A településen a gyermekek napközbeni ellátást az óvoda és az általános iskola látja el. Az iskola épületének felújítása és bıvítése 2005-2007. évben valósult meg. A településrıl több általános iskoláskorú gyermek jár el a közeli városokba. A település lakosi számára elérhetı a Községi Könyvtár, ahol az EMagyarország pont internetes elérhetıség mindenki számára elérhetı. A településen a civil szervezetek részére a Közösségi Ház ad helyet. A településnek Mővelıdési Háza is van, amely a rendezvények és egy mővészeti iskola színtere. A településen 2007. június 1. naptól mőködik a Tanyagondnoki Szolgálat. A községhez több lakott külterület is tartozik, ahol fıleg hátrányos helyzető emberek élnek. Városlıd a 8-as fıút mellett található. Könnyen megközelíthetı a 8. sz. fıútról Pápa felé vezetı útról kanyarodva juthatunk a településre. Az infrastrukturális ellátottsága jó. Kiépült a vezetékes ivóvízellátás, a telefon, villany hálózat. Mőködik a kommunális szemétszállítás. 2002-ben kiépült a szennyvízcsatorna. 1999. óta vezetékes gázzal főthetnek a lakosok. A településen orvosi rendelı, gyógyszertár, anya-és csecsemıgondozó, fogorvosi rendelı mőködik. 1895 óta mőködik Városlıdön Óvoda. Az óvodában évek óta német nemzetiségi nevelés folyik. Az általános iskola 2006. július 1. napjával – Városlıd, Csehbánya, Kislıd, Bakonyjákó, Farkasgyepő, Németbánya- összefogásával Iskolai Társulás formájában, Általános Mővelıdési Központ néven mőködik. A településnek van Mővelıdéi Háza is, amelyben élénk kulturális élet folyik. Könyvtárral, falumúzeummal is büszkélkedik a település. A településen erıs a helyi civil kezdeményezés, számos civil egyesület jött létre, amelyek célja a település életének fejlesztése, a hagyományok ırzése. A település táji adottsága, növény-és állatvilága igen gazdag és változatos, erre építve hozták létre az Iglauer Parkot. A festıi környezetben, egy hajdani arborétumban álló alpesi stílusú kastély, és a körülötte lévı faházak, étkezı, különterem állnak az ide látogatók rendelkezésére.
10
II.2. Demográfiai adatok A Társulás területén több, mint 12.000 lakos él. A két legnagyobb lakosságszámú település Herend városa (3.578 fı), és Szentgál (2.938 fı). A lakosság fele ezen a két településen él. A két településnek meghatározó szerepe van a szociális ellátások területén is. A szociális ellátásban részesülık száma e két településen a legmagasabb.
Település Bánd Csehbánya Hárskút Herend Kislıd Márkó Szentgál Városlıd Összes lakosság
Lakosságszám változása Település lakosságszáma (fı) 2005. év 2006. év 674 676 297 290 673 678 3564 3574 1327 1337 1176 1179 2949 2938 1471 1481 12131 12153
2007. év 685 283 678 3578 1315 1173 2938 1446 12096
A Társulás településeinek lakosságszáma csökkenı tendenciát mutat. A lakosságszám 2006. évben nıtt az elızı évhez viszonyítva, azóta viszont csökken. A települések közül Bánd, Herend lakosságszáma nıtt az elmúlt évekhez viszonyítva, Szentgál lakossága stagnálást, a többi település inkább fogyást mutat.
Település Bánd Csehbánya Hárskút Herend Kislıd Márkó Szentgál Városlıd Összes: Település Bánd Csehbánya Hárskút Herend Kislıd Márkó Szentgál Városlıd Összes:
Születések-halálozások száma Születések száma (fı) Halálozások száma (fı) 2005 2006 2007 2005 2006 2007 3 11 7 2 9 4 7 2 0 4 4 3 5 5 6 7 8 3 38 30 26 28 38 32 10 16 12 16 21 12 11 14 7 12 12 11 32 43 30 25 25 20 15 20 10 20 17 19 121 141 98 114 134 105 Bevándorlók száma (fı) Kivándorlók száma (fı) 2005 2006 2007 2005 2006 2007 35 47 64 0 3 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 20 18 47 38 20 37 23 41 50 65 26 40 62 35
11
A születések száma is a 2006. évben volt a legtöbb, azóta jelentısen lecsökkent (30,5%-kal, 43 fıvel). Hárskúton született csak több gyermek 2007. évben, mint az elızı évben. A halálozások száma is csökkent 29 fıvel 2006. évhez viszonyítva. A halálozások száma azonban így is meghaladja a születések számát, így lakosságszámban fogyást eredményez. A születések aránya az összlakossághoz viszonyítva 0,8 %, míg a halálozások aránya 0,9 %. A településekre a bevándorlók száma csökken, kivéve Bánd és Herend településeket. A többi településen a kivándorlók száma több, mint a bevándorlók száma. A lakosság megoszlása korcsoportonként
Település Bánd Csehbánya Hárskút Herend Kislıd Márkó Szentgál Városlıd Összes lakosság: Lakosság aránya:
0-2 20 22 15 122 20 37 94 50
3-5 16 13 17 89 26 36 87 45
380
329
2006. év (fı) 6-17 18-59 115 396 25 152 94 432 547 2266 118 709 169 781 511 1757 127 974
3,2 % 2,7%
1706
7467
2007. év (fı) 6-17 18-59 107 400 23 143 93 433 506 2278 112 710 163 768 491 1743 139 934
60129 78 119 550 280 156 489 285
0-2 24 12 14 113 23 38 115 48
3-5 15 16 19 111 30 40 93 42
2086
387
366
1634
3,1%
13,7% 62,1% 17,9%
14,3% 62,4% 17,4% 3,2%
7409
60139 89 119 570 280 164 496 283 2140
Lakosságszám megoszlása 2007. évben 17,93%
3,24% 3,07% 13,69%
0-2 3-5 6-17 18-59
62,07%
60-
A herendi mikrokörzetben a lakosságszám megoszlása az országos értékeket képezi le nagyjából. A 0-2 éves, a 3-5 éves korosztály és a 60 éven felüliek száma nıtt az elmúlt évhez viszonyítva. Az elıbbiek 7 fıvel, illetve 37 fıvel, az utóbbi 54 fıvel emelkedett. A 6-17 és a 18-59 éves korosztály csökkent. Az aktív lakosság (18-59) száma jelentıs, 58 fıs csökkenést mutat. A társulás lakosságának 37,9 %-a inaktív, ebbıl gyermek (0-18) 2387 fı ( 20%), 60 év felettiek 2140 Fı ( 17,9%). A lakosság 62,1%-a aktív korú. Az öregedési index 2007. évben 0,896, amely az országos érték alatt van. Jellemzı a településekre az elöregedés és az aktív lakosság csökkenése.
12
II.3. Egészségügyi és szociális helyzet Bánd rendelkezik egy orvosi rendelıvel. Gyógyszertárba Márkóra, vagy Herendre járnak át a betegek. Járóbeteg szakrendelésre a veszprémi rendelıintézetbe jár a lakosság, ahova nagyon jó a buszközlekedés. Védınıi szolgáltatást a márkói központú védınıi szolgálat látja el. Csehbánya településen egy orvosi rendelı található, amely 1997. évben került átépítésre, felújításra. Vársolıd-Csehbánya körjegyzıség lakosairól egyetlen orvos gondoskodik, akinek munkáját két asszisztens segíti. A lakosság általában a 20 km-re fekvı ajkai kórház szakrendeléseit veszi igénybe. A településen a fogyatékossággal élık száma 7 fı. Hárskút község alapellátását a márkói székhelyő vállalkozó háziorvos végzi, heti három alkalommal. Az orvosi rendelıt az önkormányzat biztosítja az elıírt felszerelésekkel. A településen mőködik védınıi szolgálat márkói központtal. Herend városában 3 felnıtt, 1 gyermek háziorvosi szolgálat és egy fogorvosi rendelı mőködik önkormányzati fenntartásban. A felnıtt háziorvosi szolgálatoknál évrıl-évre többen jelennek meg. A településen 4 körzeti betegápoló és 2 védını foglalkozik a lakossággal. A településen 1 gyógyszertár mőködik, amely a környékbeli települések lakosait is kiszolgálja. A városban Kislıd településen egy háziorvosi rendelı mőködik. A településen 2007. évben 16 fı részesült fogyatékossági támogatásban. Márkó településén egy háziorvosi szolgálat és védınıi szolgálat látja el a lakosságot. Mőködik Gyógyszertár is. Szentgál település egészségügyi komplexumában egy háziorvosi szolgálat, három fıvel, egy fogorvosi körzet két fıvel és egy védınıi szolgálat két fıállású védınıvel mőködik. A településen Gyógyszertár is üzemel. Szentgálon fogyatékossági támogatásban 2007. évben 35 fı részesül, akik 18 éven felüliek, nemenkénti megoszlása: 21 nı, 14 férfi. Vakok személyi járadékában 5 fı részesül. A szenvedélybetegek száma nem számottevı, az alkohol problémákkal küzdık többségénél a munkahely elvesztése, illetve a családi problémák okozzák a „lecsúszást”. Kezelésre a háziorvosnál nem jelentkeznek. Városlıd településen egy orvosi rendelı, egy fogorvosi rendelı, Anya-és Csecsemıgondozó és Gyógyszertár mőködik. Városlıd-Csehbánya körjegyzıség lakosairól az önkormányzat fenntartásával egyetlen háziorvos gondoskodik, akinek a munkáját két asszisztens segíti. A háziorvos naponta rendel Városlıdön. A lakosság a 20 km-re lévı ajkai kórház szakrendeléseit veszi igénybe. Az orvosi és egészségügyi ellátás a társulás minden településén elérhetı és megfelelı színvonalú ellátást biztosít. A háziorvosok megfelelıen tájékozottak a helyi önkormányzatok által nyújtható szociális ellátásokról és ezekrıl a lehetıségekrıl informálják betegeiket. Az információáramlás jó az orvos – beteg - önkormányzat között. A településeken a fogyatékossággal élık és a szenvedélybetegek számáról nincs pontos információ.
13
A fogyatékossággal élık számáról csak Herend vonatkozásában van információnk, az alábbiak szerint: Mozgás fogyatékosok száma: kb. 250 fı Látás fogyatékos: kb. 60 fı Hallás fogyatékos: 80 fı Értelmi fogyatékos: 60 fı Halmozottan fogyatékos: 40 fı A társulás területén a szenvedélybetegek többsége az alkoholizmusból kerül ki, vannak jó néhányan akik cigaretta és drogfüggık. A szenvedélybetegek nagy része nem fordul orvosi segítségért, vagy saját akaratából küzdi le szenvedélyét, vagy szenvedélybetegként éli le életét. Az Alkohol-és Drogsegély Ambulancia tájékoztatása szerint 2005. évben összesen 4 fı fordult hozzájuk segítségért. Ebbıl 3 fıt alkohol probléma miatt (1 fı Herend, 1 fı Bánd, 1 fı Szentgál) 1 fıt drog THC miatt (1 fı Szentgál). 2006. évben 12 fıt láttak el, ebbıl 7 fıt alkoholizmus (2 fı Bánd, 4 fı Herend, 1 fı Szentgál), 3 fıt nikotin probléma miatt (3 fı Herend) és 2 fıt drog miatt (1 fı Bánd, 1 fı Hárskút). 2007. évben 10 fı került az intézetben kezelések alá 4 fı alkohol probléma (2 fı Bánd, 2 fı Herend) 2 fı nikotin (1 fı Hárskút, 1 fı Herend) és 4 fı drog probléma miatt (1 fı Hárskút, 3 fı Herend). A kimutatásból megállapítható, hogy a szenvedélybetegek többsége az alkoholizmussal küzd. Az alkoholisták többsége férfi és 40 éven felüli. Évrıl-évre nı a droggal küzdık száma, akik azonban 30 éven aluli fiatalokból kerül ki. Az ambulancián megjelentek és segítséget kérık Bánd, Hárskút, Szentgál és Herend településekrıl kerültek ki. A többi településen is élnek szenvedélybetegek, de számuk nem számottevı. Róluk hivatalos nyilvántartás nincsen. II.4. Foglalkoztatás, jövedelmi viszonyok A társulás településein nagy üzemek, ipari létesítmények nincsenek, egyedüli kivételt jelent a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt, amely kb. 800 fıt alkalmaz. A dolgozók a környékbeli településekrıl járnak be. A lakosság nagy része ingázik lakóhelyérıl a munkahelyére. A lakosok nagy része Veszprémben, Ajkán és Herenden dolgozik. A munkanélküliek száma a településeken évrıl évre növekvı tendenciát mutat. A legrosszabb helyzetben a 8. általános iskolai végzettségőek és perem területeken, illetve külterületeken élık vannak. A munkanélküliek számát és a lakossághoz viszonyított arányát az alábbi táblázat mutatja. Munkanélküliek száma és aránya Település Bánd Csehbánya Hárskút Herend Kislıd Márkó Szentgál Városlıd Összesen:
Munkanélküliek száma (fı) 2005 2006 2007 17 16 11 30 33 26 13 14 15 70 85 104 45 49 55 38 32 32 93 109 106 68 45 56 374 383 405
14
Munkanélküliek aránya (%) 2005 2006 2007 2,5 2,4 1,6 10,1 11,4 9,2 0,2 2,1 2,2 2 2,4 3 3,4 3,7 4,2 3,2 2,7 2,7 3,1 3,7 3,6 4,6 3 3,9 3,1 3,1 3,3
A társulás területén a munkanélküliek szám évrıl-évre növekszik. Bánd és Csehbánya településeken csökkent, míg Herenden és Városlıdön növekedett a munkanélküliek száma az elmúlt évekhez viszonyítva. A települések lakosságszámához viszonyítva Csehbányán és Városlıdön a legmagasabb a munkanélküliek aránya. Az országos átlagot csak Csehbánya lépi át. A társulás egészét nézve a munkanélküliek aránya 3,3 %, amely elfogadható. Kisebb, mint Veszprém Megye munkanélküliségi rátája, amely 2007. évben 5,3 %.
III. Fejezet Szociális ellátási kötelezettség A szociális törvény meghatározza a szociálisan rászorult személyek részére nyújtandó ellátásokat. Az ellátásokon belül elkülöníti a pénzbeli ellátásokat és szociális szolgáltatásokat. Pénzbeli ellátás keretén belül a települési önkormányzatok: - idıskorúak járadékát, - rendszeres szociális segélyt, - ápolási díjat, - lakásfenntartási támogatást, - átmeneti segélyt, - temetési segélyt állapít meg. Ezen felül a speciális szükséglető személyek részére közgyógyellátást biztosítanak a települések. III. 1. Szociális szolgáltatások az Szt. szerint A törvény értelmében a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást az önkormányzatok biztosítják. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatást és a szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások: - falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás - étkeztetés - házi segítségnyújtás - családsegítés - jelzırendszeres házi segítségnyújtás - közösségi ellátás - támogató szolgáltatás - utcai szociális munka - nappali ellátás Szakosított ellátást: - ápolást, gondozást nyújtó intézmény - rehabilitációs intézmény - lakóotthon - átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény - egyéb speciális szociális intézmény nyújtja.
15
A törvény részletesen leírja az egyes szociális alapszolgáltatások célját, mőködtetését. III.2. Egyes szociális szolgáltatások Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredı hátrányainak enyhítése, az alapvetı szükségletek kielégítését segítı szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintő szükségletek teljesítésének segítése. A falugondnoki szolgáltatás hatszáz lakosnál kisebb településen mőködtethetı. A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen mőködtethetı. Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylıt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezésérıl más módon gondoskodni. A településen élı fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetıséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történı étkezés biztosítására. Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni a) azokról az idıskorú személyekrıl, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek és róluk nem gondoskodnak, b) azokról a pszichiátriai betegekrıl, fogyatékos személyekrıl, valamint szenvedélybetegekrıl, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekrıl, akik ezt az ellátási formát igénylik, d) azokról a személyekrıl, akik a rehabilitációt követıen a saját lakókörnyezetükbe történı visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az alapvetı gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közremőködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelızésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Családsegítés A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylı személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás.
16
Támogató szolgálat A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történı ellátása, elsısorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelıen különösen a) az alapvetı szükségletek kielégítését segítı szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat mőködtetése), b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelı egészségügyiszociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztı tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követıen a társadalmi beilleszkedést segítı szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetıségének biztosítása, e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erısítéséhez speciális, önsegítı csoportokban való részvételükhöz, f) egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidıs kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, h) a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítı szolgáltatások elérhetıségének, igénybevételének elısegítése. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelı használatára képes idıskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülı krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történı haladéktalan megjelenését, b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. Közösségi ellátások A közösségi ellátások célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történı gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elısegítése. A közösségi ellátások keretében biztosítani kell a) a lakókörnyezetben történı segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, b) a meglevı képességek megtartását, illetve fejlesztését, c) a háziorvossal és a kezelıorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevı állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, d) a pszicho-szociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, e) az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését,
17
f) megkeresı programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. Utcai szociális munka Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. Nappali ellátás A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsısorban a saját otthonukban élı, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idıs koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylı pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Az Szt. 86. §-a szerint minden települési önkormányzat köteles biztosítani - étkeztetést, - házi segítségnyújtást, - állandó lakosok számától függıen egyes szociális szolgáltatásokat - az elıbbiekben nem említett szociális szolgáltatásokhoz - különös tekintettel a családsegítéshez - való hozzáférést, Az állandó lakosok számától függıen a kettıezer fınél több állandó lakosú településen, mint Herend és Szentgál a családsegítést, a háromezer fınél több állandó lakosú településen, mint Herend alapszolgáltatást (falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzırendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai munka, nappali ellátás) köteles biztosítani az önkormányzat. A települési önkormányzatok a szociális szolgáltatásokat társulás útján is biztosíthatják.
IV. Fejezet A szociális ellátások jellemzıi a társulás településein
IV. 1. Pénzbeli ellátások A településeken élı lakosság közül egyre többen kerülnek olyan szociális helyzetbe, hogy igénybe vegyék a pénzbeli ellátásokat. A pénzbeli és természetbeni segítséggel a családok, illetve rászorulók megélhetési gondjai csökkennek, a gyógyszereiket ki tudják váltani, élelmet tudnak vásárolni, ki tudják fizetni a térítési díjakat, illetve a rezsi költségeket. Az önkormányzatoknál évrıl-évre nagyobb összegben utalnak ki segélyeket, ellátásokat.
18
Az alábbi táblázat a szociális ellátásokban részesülı személyek számának változását mutatja be.
Rendszeres Ápolási szociális díj segély Bánd 2005 2006 2007 Csehbánya 2005 2006 2007 Hárskút 2005 2006 2007 Herend 2005 2006 2007 Kislıd 2005 2006 2007 Márkó 2005 2006 2007 Szentgál 2005 2006 2007 Városlıd 2005 2006 2007
Lakásfenn- Átmeneti Fogyaté- Közgyógytartási segély kossági ellátás támogatás támogatás
5 3 4
1 0 1
-
17 14 11
1 2 2
16 18 10 8
5 4 4
1 1 1
0 2 2
1 0 1
2 2 2
1 0 1
1 1 1
0 0 0
1 3 1
1 2 2
18 12
16 11 11
3 3 4
16 23 16
69 47 44
21 25 25
62 55 69
19 25 21
3 3 3
10 15 11
39 35 28
8 9 10
30 23 27
3 3 5
2 2 3
-
54 40 30
6 7 6
18 27 23
24 24 32
6 8 6
7 11 13
46 51 31
33 34 35
67 68 49
17 15 11
3 4 4
12 20 14
5 19 14
14 13 13
43 42 30
8 7 19
A táblázatból látható, hogy minden településen igénybe veszik az átmeneti segélyt, kiemelkedıen magas számban Kislıdın, Márkón kérnek ilyen jogcímen támogatást. Az átmeneti segélyek nagyrészét természetbeni formában, élelmiszervásárlásra nyújtják az önkormányzatok. Nagy számban igénylik a közgyógyellátást, amely nemcsak a beteg emberek számának növekedésével, hanem a szociális helyzet csökkenésével is összefüggésben van. A fogyatékossági támogatásban részesülık száma stagnál. Ezt az ellátást a Magyar Államkincstár folyósítja a rászorultaknak. A legnagyobb számban mozgásszervi fogyatékosság miatt kapnak támogatást a társulás lakói. Kisebb mértékben látási, hallási és csekély mértékben értelmi fogyatékosság áll fenn a támogatásban részesülık között. A
19
fogyatékosság nagyobb részt 65%-os. A korcsoportos megoszlásra 18-60, illetve a 60 éven felüli korosztály a jellemzı. Évrıl-évre nı a szociális juttatásokra fordított összeg az önkormányzatoknál. Az önkormányzatok a Szt. alapján megalkották helyi rendeleteiket a szociális ellátásokról és azt folyamatosan módosítják a törvényi változások miatt. IV.2. Szociális szolgáltatások Az Szt. által elıírt ellátási kötelezettségbıl a családsegítés feladatát a Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálata látja el a többit a települések saját hatáskörben végzik. A településeken az Sztv. által kötelezıen elıírt ellátásokon kívül önként vállalt szociális szolgáltatás csak néhány településen van biztosítva. IV.2.1. Házi segítségnyújtás és étkeztetés A házi segítségnyújtást és étkeztetést a társulás minden települése saját hatáskörben ellátja. A házi segítségnyújtásért, illetve a szociális étkeztetésért fizetendı térítési díjakat az önkormányzatok helyi rendeletükben szabályozzák. Bándon a szociális étkeztetést 11 fı veszi igénybe. A helyi óvoda konyhájáról, éthordóban viszik el az ebédet. A konyháról bármelyik nyugdíjas kaphat igény esetén ebédet. Csehbányán az étkeztetést a Falugondnoki Szolgálatot ellátó 1 fı dolgozó látja el, ı hordja ki az ebédet az idıs emberek, jelenleg 12 fı számára. Az ételt Magyarpolány községbıl hordják ki. Hárskút község önkormányzata a házi segítségnyújtást és étkeztetést 2005. május 1. naptól biztosítja a szociálisan rászorultak részére tiszteletdíjas házi gondozó foglalkoztatásával, illetve a tanyagondnok által. Az étkeztetést a Német Nemzetiségi Óvoda konyháján keresztül biztosítja az önkormányzat. A házi segítségnyújtást térítésmenetesen veheti igénybe a szociálisan rászorult személy. Az étkeztetésért a szociális ellátásokról és szolgáltatásokról szóló törvény 115. §-ában foglaltak szerinti térítési díjat fizet az igénybevevı. Herend Város Önkormányzata a házi segítségnyújtást és étkeztetés ellátását az Idısek Klubja intézményén keresztül látja el. A házi segítségnyújtásban 1 fı szociális ápoló és gondozó, a szociális étkeztetésben 1 fı szociális segítı áll alkalmazásban. Az ebédet a hivatali autóval a Herendi Manufaktúra ZRt. által mőködtetett konyháról viszik ki a rászorultak részére. Kislıd településen az étkeztetést és házi segítségnyújtást az önkormányzat 1 fı 4 órás szociális gondozó alkalmazásával mőködteti. Márkó településén házi segítségnyújtás szolgáltatás nem mőködik, mivel nincs rá lakossági igény. Szentgál település a rászorulók részére biztosítja a házi segítségnyújtást és a szociális étkeztetést. A szociális étkezésért a rászorulók jövedelmük alapján fizetnek térítési díjat napi 200,- Ft-tól 400,- Ft-ig. A házi segítségnyújtás igénybe vétele térítés mentes. Az ebéd szállítása a helyi óvoda konyhájából az idısek klubjába történik. Az idısek klubjának szolgáltatásait az elmúlt években egyre kevesebben veszik igénybe.
20
Városlıd településen az étkeztetést és házi segítségnyújtást 1 fı szakképzett szociális gondozó látja el. Jelenleg 3 fı részesül házi segítségnyújtásban, valamint 15 fı étkeztetésben. Az étkeztetésrıl az Iglauer Parkban található önkormányzati fenntartásban lévı fızıkonyha gondoskodik. Az alábbi táblázat a házi segítségnyújtás és étkezetés szolgáltatást igénybe vevık számát mutatja be Település
Szolgáltatás
Bánd
Házi segítségnyújtás Étkeztetés Házi segítségnyújtás Étkeztetés Házi segítségnyújtás Étkeztetés Házi segítségnyújtás Étkeztetés Házi segítségnyújtás Étkeztetés Házi segítségnyújtás Étkeztetés Házi segítségnyújtás Étkeztetés Házi segítségnyújtás Étkeztetés
Csehbánya Hárskút Herend Kislıd Márkó Szentgál Városlıd
2005 (fı)
2006 (fı)
2007 (fı)
Gondozó száma (fı) 1
12 15 10 12 8 8 -
12 12 4 19 8 8 -
11 12 12 11 14 13 24 5 5 -
23 4
4 22 3
13 23 3 15
1 1 2 1 -
2 1
A házi segítségnyújtást és szociális étkeztetést minden település saját hatáskörben, megfelelı színvonalon képes ellátni. Az ellátást nem célszerő a társulási fenntartású Családsegítı Szolgálat által elvégezni. A rászorulók a helyi gondozókat ismerik és fogadják el. A helyi gondozók kellı szakmai ismerettel és személyi kapcsolattal rendelkeznek feladatuk maradéktalan elvégzéséhez. Amíg a településeken mőködik szociális fızıkonyha, addig biztosítani lehet helyben az étkeztetést. Amennyiben ez egyes településeken megszőnik fızés, más közeli település szolgáltatásait lehet igénybe venni. Csehbánya és Hárskút településeken nagy számban igénylik a házi segítségnyújtást, viszont csak 1 gondozó látja el a gondozást. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl szóló 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklete alapján a házi segítségnyújtásban ellátottak száma 1 szociális gondozóra nézve 6 fı lehet. Az ellátottak és gondozók arányát be kell tartani, estlegesen társadalmi gondozók alkalmazásával. Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXXI. törvény bevezette a házi segítségnyújtást és az idısotthoni ellátást kérık körében a gondozási szükséglet vizsgálatát. A törvényi szabály szerint a 2008. január 1-ét követıen az új ellátottak részére csak a gondozási szükséglet fennállása esetén nyújthatók az ellátások. A vizsgálatot egy háromfıs bizottság végzi. A bizottságot a körzetközponti jegyzı, azaz Herend Város jegyzıje állítja fel és mőködteti. A bizottság felállítása, a tagok kijelölése folyamatban van.
21
IV.2.2. Családsegítés A Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálatot Fenntartó Társulása 2006. december 31-i hatállyal fenntartja és mőködteti a Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálatot. A Társulás tagjai: Bánd, Csehbánya, Hárskút, Herend, Kislıd, Márkó, Szentgál, Városlıd települések. A Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálata a nyolc település közigazgatási területén elvégzi a családsegítés és az egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás feladatait. A Szolgálat székhelye: Herend, Kossuth u. 125. szám. Az intézmény alaptevékenysége a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás. Alaptevékenységén kívüli speciális szolgáltatása a szociális információs szolgáltatás és adományközvetítés. A Szolgálat által ellátandó alapító okiratban szereplı konkrét feladatok a következık: Családsegítés: a szociális és mentális problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességeinek megırzése, az ilyen helyzetekhez vezetı okok megelızése, a krízishelyzetek megszüntetése Szociális és gyermekjóléti szolgáltatás: gyermeki jogok érvényesülése, gyermekek és szüleik problémáinak megbeszélése, megoldása, gyermekek családban történı nevelésének elısegítése érdekében tájékoztatás, tanácsadás, segítségnyújtás Egyéb feladatok: hiánypótló szabadidıs programok kezdeményezése, szervezése, koordinálása, amely a családban jelentkezı nevelési problémák, hiányosságok káros hatásainak enyhítését célozzák. A gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében minden településen jelzırendszer kiépítése, mőködtetése, esetmegbeszélı teamek összehívása. A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében szociális, hatósági beavatkozás kezdeményezése, a családjából kiemelt gyermek és családjának támogatása, a visszahelyezés elısegítése, környezettanulmány és gondozási-nevelési terv készítése, értékelése, felülvizsgálata. A Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat a két szakmai egység vonatkozásában 5 munkatárssal dolgozik a településeken. A családsegítı szolgálat engedélyezett személyi státusza 2 fı. 1 fı szociális munkás Herend-Szentgál, 0,5 fı szociálpedagógus Kislıd-BándMárkó, 0,5 fı szociális munkás Városlıd-Csehbánya-Hárskút településeken látja el a családsegítés szolgáltatást. A családgondozók minden településen hetente legalább egyszer tartanak fogadóórát, illetve a heti munkaidıkeretük legalább felét kötetlen munkaidı beosztás keretében, a személyes segítı munkára, illetve adatgyőjtés helyszínen való elvégzésére (területi munka) fordítják. A családgondozói feladatokat forgalmi és esetnaplóban dokumentálják. Az egyéni esetkezelés mellett a prevencióra, a családon belüli kapcsolaterısítést szolgáló programokra, az életvezetési képesség megırzését célzó szociális munkára, a közösségi szociális munkára nagy energiát fordítanak. Az aktív korú nem foglalkoztatott – rendszeres szociális segélyre jogosult – személyek segítı programjában egyéni tanácsadással, munkahely-keresési technikák elsajátíttatásával próbálják erısíteni a munkaerı pozíciójukat. Adományok
22
győjtésével és szétosztásával nagy segítséget nyújtanak a nehéz anyagi helyzetben élı családoknak. A veszprémi Kistérség Többcélú Társulása segítségével pszichológiai tanácsadást Herend, Szentgál, Márkó telephelyeken heti két órában biztosítanak, ami nagy segítséget jelent a lelki problémákkal, gyermeknevelési-magatartás problémákkal, depresszióval, válási problémákkal küzdıknek. Az alábbi táblázat családsegítıi munka statisztikai mutatóit tartalmazza
Bánd Csehbánya Hárskút Herend Kislıd Márkó Szentgál Városlıd Összesen:
Családsegítésben Ebbıl együttmő- Információ nyúj- Egyéb szolgáltatás részesültek ködésre kötele- tásban részesülık zett r. szoc. segélyezettek Adományok 1 1 1 közvetítése Adományok 3 3 2 közvetítése Adományok 1 1 2 közvetítése Adományok foga26 24 20 dása, közvetítése Adományok 24 22 10 közvetítése Adományok 7 5 4 közvetítése Adományház 37 33 21 mőködtetése Adományok 14 14 12 közvetítése 113
103
72
A településeken a családsegítésben részesülı családoknál elıforduló problémák az alacsony iskolai végzettségbıl adódó munkanélküliség, anyagi, lakhatási, egészségügyi problémák, eladósodás, szenvedélybetegség, motiválatlanság, családi konfliktusok, mentális problémák. A családgondozók azt tapasztalják, hogy a lelki problémákkal, magatartás problémákkal küzdı gyermekek és tanácstalan felnıttek száma folyamatosan növekszik. Egyre többen igénylik a pszichológus segítségét. A Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása segítségével 2008. márciusáig megvalósul a pszichológiai tanácsadás 3 telephelyen (Herend, Szentgál, Márkó), azonban nagy szükség lenne továbbiakban is a szakember segítségére. Pályázati forrásokat kell szerezni ezen szolgáltatás fenntartására. IV.2.3. Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás Bándon nem mőködik falugondnoki szolgáltatás. Csehbánya településen 2003 óta mőködik falugondnoki szolgálat. Melyet megfelelı szakképzettséggel rendelkezı, fıállású falugondnok lát el. A falugondnok szállítja az ebédet 23
Magyarpolány községbıl, kirándulásokat szervez az idıseknek, és a gyermekek számára. Szállítja az idıseket, illetve szükség esetén a gyermekeket a városlıdi iskolába. Hárskút településen 2002. október 1. napjától mőködik falugondnoki szolgálat, amely 2005. május 1. napjától tanyagondnoki szolgálattá alakult át. A tanyagondnok a település külterületén és egyéb belterületi lakott helyén gondoskodik a szociális étkeztetésben részesülık számára az ebéd házhoz szállításáról; a település egész területén élı idısek orvoshoz, orvosi vizsgálatra történı szállításáról, rászorulók részére a gyógyszer kiváltásáról. Herend városában nem mőködik Tanyagondnoki Szolgálat. A külterületen élı Bányatelepi hátrányos helyzető lakosok segítése és ellátása céljából meggondolandó a szolgáltatás bevezetése. Kislıd településen falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás nem mőködik. Márkó településen nem mőködik Tanyagondnoki Szolgálat. Szentgálon 2007. június 1-tıl mőködik Tanyagondnoki Szolgálat. A tanyagondnoki feladatokat egy fıállású dolgozó látja el. Tevékenységi köre elsısorban a külterületen élık (gombáspuszta, Mésztelep) szállítása a településre, orvoshoz, bevásárlás igénybevétele céljából. A tanyagondnok besegít az idısek orvoshoz szállításába és esetenként a gyógyszerkiváltásba. Városlıdön nem mőködik falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgálat. A kistelepülések szociális ellátásai között fontos helyen szerepel a falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgálat, mivel az elesett idıskorúakat, a külterületen élıket, illetve a gyermekek ellátását segíti a közlekedés és ügyintézés megoldásával. A segítségével a rászorulók hozzájutnak a közszolgáltatásokhoz. IV.2.4. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Bánd településen mőködik jelzırendszeres házi segítségnyújtás, melyet két szolgáltató mőködtet. A HB Security Kft. szolgáltatása díjtalan, vonalas analóg telefon megléte a feltétel. A 65 év feletti, vagy súlyos fogyatékkal élı személyek részére nyújt szolgáltatást. Jelenleg 8 fı veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A másik szolgáltató a „Resznek 2006.”Kht, aki mobiltelefonos házi segítségnyújtást biztosít. Ezt a szolgáltatást 7 fı veszi igénybe. Csehbányán 2006. év óta a Bakonypölöske önkormányzatával társulásban jött létre a jelzırendszeres házi segítségnyújtási rendszer látja el az igénylıket. Hárskút településén a jelzırendszeres házi segítségnyújtást a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása által megkötött ellátási szerzıdés alapján a HB Security Biztonságtechnikai és Vagyonvédelmi Kft, mint szolgáltató biztosítja. Ezenkívül a társuláson keresztül a „Resznek 2006” szociális Kht szolgáltatja a mobiltelefonos házi segítségnyújtást. Herend városában a jelzırendszeres házi segítségnyújtás a Veszprémi Kistérségi Többcélú Társulás útján megoldott. A szolgáltatást a „Resznek 2006” Szociálisgondozó Közhasznú Társaság nyújtja.
24
Kislıd község Önkormányzata társulás útján ellátási szerzıdés alapján biztosítja a jelzırendszeres házi segítségnyújtást. Az ellátást a bakonypölöskei központú „Somló Térségi Önkormányzatok feladatellátó Társulása” látja el. Márkón a jelzırendszeres házi segítségnyújtás Szociálisgondozó Közhasznú Társaság nyújtja.
szolgáltatást
a
„Resznek
2006”
Szentgálon a jelzırendszeres házi segítségnyújtásnak két formája mőködik, a vezetékes telefonhoz kötött és a mobil telefonon történı szolgáltatás. Mindkét formát megállapodás alapján egy szolgáltató végzi. Városlıd településen 2006. évben Bakonypölöske önkormányzatával társulásban jött létre a jelzırendszeres házi segítségnyújtás rendszere, amelybe 75 ház kapcsolódott be. IV.2.5. Közösségi ellátások A közösségi ellátás a településeken nem megoldott, de nem is cél, hogy minden település ellássa ezt a feladatot. Az ellátást a Veszprémi Többcélú Kistérségi Társulás útján, az általa megkötött ellátási szerzıdés alapján lehet ellátni. IV.2.6. Támogató szolgáltatás A Támogató Szolgáltatást a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása által megkötött ellátási szerzıdés alapján a MOVE Béta Rehabilitációs Ipari és Szolgáltató Kht. biztosítja a településeken. IV.2.7. Utcai szociális munka Utcai szociális munkát a társulás nem végez. Veszprém városa látja el ezt a feladatot a hajléktalan ellátás keretében. IV.2.8. Nappali és szállást nyújtó ellátás A társulásban részt vevı településeken Szentgálon és Herend városában mőködik nappali ellátást nyújtó intézmény. Szentgálon három alapellátási formával (nappali ellátás, házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés) mőködik az idısek klubja. Érvényes mőködési engedéllyel rendelkezik, jelenleg azonban az idısek klubja által biztosított nappali ellátásra nincs igénylı. Herenden az Idısek Klubjában három alapellátás: nappali ellátás, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés mőködik. A nappali ellátásban 1 fı szociálpedagógus foglalkoztatott van. A házi segítségnyújtást 1 fı szociális ápoló és gondozó, a szociális étkeztetést 1 fı szociális segítı látja el. A nappali ellátásban a férıhelyek száma 2007. évben 20 fı, az ellátottak száma: 17 fı. 2005. évben elkezdıdött az épület akadálymentesítése. Egyenlıre rámpa készült a bejáratnál, így a kerekesszékkel közlekedık is könnyen megközelíthetik az épületet. Szükség lenne a mellékhelyiségek akadálymentesítésére, a küszöbök kicserélésére, a padlóburkolat felújítására. A településeken egyre több az idıskorú, illetve egyedülálló, aki nehezen tudja ellátni magát, a családtagok pedig nem tudnak otthon maradni, gondozni, felügyelni ıket. Szükséges egy gondozóház kialakítása.
25
Veszprémben mőködı nappali ellátást nyújtó intézmény: Családok Átmeneti Otthona, Idısek otthona, Fogyatékosok Gondozóháza, Fogyatékosok Nappali Intézménye. IV.2.9. Szakosított ellátás Szakosított ellátásokat a megyében mőködı Megyei Önkormányzat fenntartásában álló, illetve magánkézben lévı lakóotthonok biztosítanak. Megyei Önkormányzat által fenntartott és mőködtetett intézmények: Csecsemı és Fogyatékos Személyek otthona, Idısek Otthona (Devecser, Pápakovácsi, Peremarton-Gyártelep, Szıc) Pszichiátriai Betegek Otthona (Kamond, Lesencetomaj, Sümeg-Nyírlakpuszta)
V. Fejezet Gyermekjóléti Szolgáltatás
Gyermekjóléti Szolgáltatás A gyermek testi, lelki egészségének, családban történı nevelésének elısegítése érdekében: tájékoztatást ad a gyermeki jogokról és a gyermek fejlıdését biztosító támogatásokról, elısegíti a támogatásokhoz való hozzájutást, tanácsot ad családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelızését célzó problémákra vagy az ezekhez való hozzájutást megszervezi, támogatja a szociális válsághelyzetben lévı várandós anyát, segíti, tanácsokkal látja el, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehetı ellátáshoz való hozzájutást szervezi, szabadidıs programokat szervez, segíti a hivatalos ügyek intézését. A gyermek veszélyeztetettségének megelızése érdekében: a veszélyeztetettséget észlelı és jelzı rendszert mőködtet, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételét elısegíti a megelızı rendszerben, a veszélyeztetettséget elıidézı okokat feltárja és ezek megoldására javaslat készít, meghatározott személyekkel és intézményekkel együttmőködik, az egymás közötti együttmőködést megszervezi, tevékenységüket összehangolja, tájékoztatást ad az egészségügyi intézményeknél mőködı inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történı elhelyezésének lehetıségérıl. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával a gyermek problémáit rendezi, a családban jelentkezı mőködési zavarokat ellensúlyozza, a családi konfliktusok megoldását elısegíti, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, az egészségügyi és a szociális ellátás – különösen a családsegítı szolgáltatás -, valamint a hatósági beavatkozást szükség szerint kezdeményezi, javaslatot készít a gyermek családjából történı kiemelésére, a leendı gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: családgondozást biztosít – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végzı intézménnyel együttmőködve – a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülı és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,
26
utógondozói szociális munkát végez – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végzı intézménnyel együttmőködve – a gyermek családjába történı visszailleszkedéséhez.
V.1. Gyermekjóléti Szolgálat A társulás létrejöttével a Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítı-és Gyermekjóléti Szolgálata látja el a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat. A Gyermekjóléti Szolgálat szakmai egységének engedélyezett személyi státusza 3 fı. 1 fı Herend-Bánd-Márkó, 1 fı szociálpedagógus Szentgál-Hárskút, 0,5 fı szociálpedagógus Kislıd, 0,5 fı szociális munkás Városlıd-Csehbánya településeken látja el gyermekjóléti feladatait. A gyermekjóléti szolgálat célja az, hogy a gyerekek jogai érvényesüljenek, a szülık és gyerekek bizalommal forduljanak a szolgálathoz, illetve a gyermekek problémái a családon belül megoldódjanak. Az egyéni esetkezelés során a klienssel megállapodott formában és rendszerességgel történik a kapcsolattartás. Az elmúlt évben a családgondozók rendszeresen szakmai esetmegbeszéléseket, jelzırendszeri megbeszéléseket szerveztek, ahol a gyermekkel kapcsolatban lévı szakemberek közösen megbeszélték a problémákat, arra megoldásokat kerestek. Az éves gyermekvédelmi tanácskozások alkalmával áttekintésre kerültek a gyermekjóléti alapellátások valamennyi formája, valamint javaslat készült a településeken élı gyermekek helyzetének javítása érdekében. A gyermekjóléti szolgáltatást a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben megfogalmazott feladatok és célok alapján látják el. A gyermekvédelem során a legtöbb esetben a családok lakhatási, megélhetési problémái, szenvedélybetegség, családi konfliktus problémák jelennek meg. A településeknek a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 94. § (2) bekezdése alapján gyermekjóléti alapellátásként biztosítaniuk kellene a gyermekek átmeneti gondozásának helyettes szülıi hálózat formáját. A Társulás egyik településen sem megoldott a helyettes szülıi szolgáltatás. A települési önkormányzatoknak a gyermekjóléti szolgáltatások közül nem elérhetı szolgáltatás a családi napközi és a házi gyermekfelügyelet. Ezen közszolgáltatások elérésére, hogy a települési önkormányzatok számára elérhetıek legyenek, intézkedési tervet kell készíteni, akár társulási együttmőködés kialakítása keretében.
27
Az alábbi táblázat a gyermekjóléti szolgáltatás fıbb szolgáltatásait mutatja be Védelembe vett gyermekek/ családok száma 6 gyermek 3 család
Átmeneti nevelésbe vett gyermekek száma
Herend
Alapellátásban részesülı gyermekek / családok száma 22 gyermek 11 család
Szentgál
8 gyermek 3 család
12 gyermek 6 család
9 gyermek 5 család
Városlıd
21 gyermek 12 család
6 gyermek 3 család
2 gyermek 1 család
Kislıd
19 gyermek 10 család
8 gyermek 5 család
2
Márkó
14 gyermek 6 család
5 gyermek 1 család
1
Bánd
4 gyermek 3család
Település neve
Ideiglenes hatályú elhelyezés
6
1
Családba fogadás
Pártfogó Bőnelkövetı felügyelet alatt fiatalok száma állók
3
2
2
1
1
1
Elıforduló problémák
1
Lakhatási-megélhetési, gyermeknevelési, gyerm. int-be való beilleszkedési nehézség, magatartászavar, teljesítményzavar, szenvedélybetegség, családon belüli bántalmazás Megélhetési,lakhatási, higiéniai, szenvedélybetegség, gyermek testi-lelki bántalmazása, válási, kapcsolattartási problémák, magatartászavar,egészsgügyi probléma Anyagi, lakhatási, higiéniai, magatartási, bántalmazás( testi-lelki) tanulási-hiányzási, szenvedélybetegség, egészségügyi, gyermeknevelési, fogyatékosság Anyagi, megélhetési, szenvedélybetegség, lakásproblémák, gyermeknevelési problémák, bántalmazás, fogatékosság, tanulási problémák Lakhatási, megélhetési, gyermeknevelési, magatartási, magatartászavar, teljesítményzavar, retardáció, szenvedélybetegség, családon belüli bántalmazás Lakhatási, megélhetési, gyermeknevelési, szenvedélybetegség, családi konfliktus, bántalmazás
1
Családi konfliktus
Hárskút Csehbánya Összesen
1 gyermek 1 család 89 gyermek 46 család
37 gyermek 18 család
11gyermek 6 család
1 9
3
28
3
A gyerekjóléti szolgálat fontos feladatának tekinti a prevenciót, a problémák kialakulásának megelızését. Kiemelt feladata a „hiánypótló” szabadidıs programok szervezése. Az egyéni problémák megoldásában/megelızésében a közösségi programoknak, a hagyományok újjáélesztésének, a korosztályok egymáshoz való visszatalálásának nagy szerepe van. Herenden szervezett prevenciós programok: • Vidám vakáció programsorozat • Levélvarázs játszóház • Adventi játszóház • Húsvéti játszóház • Szivárvány klub Szentgálon szervezett prevenciós programok: • Húsvéti játszóház • Szentgáli szünidı akció • Vidám kölykök klubja Városlıdön szervezett prevenciós programok: • Adventi játszóház • Húsvéti játszóház • „Kulcs az egészséghez” egészségnap • Nyári programsorozat Kislıdön szervezett prevenciós programok: • Napraforgó klub • Napdöngölı Márkón szervezett prevenciós programok: • Ünnepekhez kötıdı Játszóházak • „Kulcs az egészséghez” egészségnap • Szünidı akció Bándon szervezett prevenció programok: • „Kulcs az egészséghez” egészségnap • Népi kismesterségek – programsorozat a nyári szünidıben Hárskúton szervezett prevenciós programok: • „Kulcs az egészséghez” egészségnap • Mosolygós napok- nyári programsorozat Csehbányán szervezett prevenciós programok: • Ünnepekhez kötıdı Játszóházak • „Kulcs az egészséghez” egészségnap
29
VI. Fejezet Szociális ellátások finanszírozása Az ellátások finanszírozásával kapcsolatos szabályozást az Szt. és a költségvetési törvény tartalmaz. Az Szt. szabályai szerint az önkormányzatok által nyújtott rendszeres szociális segélyek összegének 90%-át , hajléktalan személyek tekintetében a 100 %-át téríti meg az állam. A munkanélküliek jövedelem pótló támogatásának a 75 %-át, az idıskorúak járadékára kifizettet összeg 90%-át, ha bentlakásos intézményben ellátott a jogosult, akkor 100%-át fizeti meg az állami költségvetés. Az átmeneti segélyek vonatkozásában az ESZCSM határoz meg egy keretösszeget évente változó értékben. Az ellátási formák mőködési és fejlesztési költségeihez ezen kívül az állami költségvetés az önkormányzatok számára szociális normatívát nyújt, mint • kötött felhasználású foglalkoztatási támogatás, • kötött felhasználású támogatás, (idıskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj) • fenntartott intézmények után járó normatíva, • szociális továbbképzéssel és szakvizsgával kapcsolatos kötött felhasználású támogatás A Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítı-és Gyermekjóléti Szolgálat gazdálkodási formája: részben önálló, költségvetési elıirányzatok feletti rendelkezési jogosultság tekintetében teljes jogkörrel rendelkezı költségvetési szerv, melynek gazdasági- pénzügyi feladatait Herend Város Polgármesteri Hivatal látja el. A Társulásos formában fenntartott családsegítı szolgálat mőködéséhez a tagtelepülések a központi költségvetésbıl biztosított gyermekjóléti és családsegítési feladatokra járó alapnormatívával, továbbá lakosonként évente az intézmény mőködtetési és fenntartási költségeinek legfeljebb 0,0003834 %-kával járulnak hozzá a költségvetéshez. Ezenkívül az intézmény a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulásától kötött felhasználású (kiegészítı) normatív támogatást kap, illetve pályázati forrásokat szerez. 2007. évben 12 sikeres pályázata volt a Szolgálatnak, amelyeken összesen: 1.016.304,- Ft támogatást nyertek.
VII. Fejezet Fejlesztési irányok
Ebben a fejezetben vázoljuk fel a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztési irányokat, célokat, feladatokat. Az egyes fejlesztési irányoknál meghatározzuk a végrehajtási, közremőködı szervek feladatait, a fejlesztések, beruházások pénzügyi és idıbeli ütemezését, a közremőködı szerveket a végrehajtás fázisaiban való részvételük szerint. VII.1. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Önálló a társulás illetékességi területén mőködı jelzırendszert nem tud a Társulás fenntartani, mivel a tárgyi és személyi feltételeket nem tudja megfinanszírozni. Minden települést be kell kapcsolni szolgáltatási megállapodás formájában egy már mőködı jelzırendszeres házi segítségnyújtó rendszerbe.
30
Fejlesztési javaslat: a települési önkormányzatok kössenek szerzıdést, vagy megállapodást 2008. június 30. napjáig a jelzırendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatásra. A rendszerbe bekapcsolódás feltételeinek megteremtésében segíteni, támogatni kell a rászorulókat a települési önkormányzatoknak. VII.2. Idısek gondozóháza A Társulás területén élı nappali és folyamatos ellátást igénylı rászorult idıs személyek részére ki kell alakítani egy gondozóházat. Fel kell mérni a szükségleteket a településeken. Fel kell térképezni a településeken, hol van olyan épület, amely a gondozás kialakításához megfelelı. Költségvetést kell készíteni az épület átalakításával, felújításával kapcsolatban. Számításokat kell végezni a gondozóház fenntartására, az alkalmazottak bérére, a rezsi költségekre, a szolgáltatások díjára. Állami forrásokat kell szerezni a mőködtetésre, illetve ki kell számítani a fizetendı térítési díjakat. Fejlesztési javaslat: tanulmányterv készítése a gondozóház kialakítására és fenntartására vonatkozóan 2009. január 1. napjáig. VII.3. Fıállású pszichológus foglalkoztatása A Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálatot fenntartó társulás minden településének elérhetıvé kell tenni egy fıállású pszichológus szakmai tanácsadását. Forrásokat kell bevonni pályázatokból, a Veszprémi Kistérségi Többcélú Társulástól, illetve a települési önkormányzatoktól a pszichológus foglalkoztatására. Fejlesztési javaslat: fıállású pszichológus foglalkoztatása 2008. június 1. napjától. A településeknek helyet kell biztosítani a tanácsadások nyújtására. VII.4. További fejlesztési gondolatok az egyes településeken: - Ifjúsági Klub létrehozása (Herend Bányatelepen, Szentgálon) - Egyszülıs Klub létrehozása (Herend) - Alapszolgáltatási központ létrehozása (Szentgál) - Nyári gyermekfelügyelet (Herend, Bánd, Szentgál) - Családi napközi megvalósítása (Szentgál) - Szakmai képzések, továbbképzések - Életvezetési és gyermeknevelési tanácsadó tanfolyamok szervezése - Otthoni szakápolás igénybevétele - Társadalmi gondozók a házi segítségnyújtásban - Adósságkezelı szolgáltatás bevezetése (Herend)
VIII. Fejezet Várható eredmények
A társulás ki akarja elégíteni a lakosság igényeit és biztosítani kívánja a szociális jólétet. A települési önkormányzatok ellátják a szociális törvényben elıírt kötelezı feladatokat. Céljuk a településükön élık számára a minıségi élet feltételeinek biztosítása. Fontos számukra, hogy a szükséget szenvedıknek hathatós segítséget nyújtsanak, hogy a rászorulók minél hamarabb szociális ellátásban részesüljenek. Szociális információs szolgáltatást a szociális ügyintézık nyújtanak, a hivatalos ügyek intézéséhez az ügyfelek a családgondozók segítségét veszik igénybe. Az önkormányzatok ezentúl is biztosítják a rászorultságtól függı pénzbeli ellátásokat, a természetben nyújtott ellátásokat, valamint a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás
31
igénybevételének lehetıségét. A szőkös anyagi helyzetük azonban nem teszi lehetıvé azon szociális fejlesztéseket, amelyek nagyobb beruházást igényelnek, illetve amelyet saját forrásból kell finanszírozni. Fejlesztési igényeik és ötleteik vannak, a megvalósítás azonban nem mindig biztosított. A költséghatékony megoldásokat keresik az önkormányzatok, ezt pedig összefogásban, több település részvételével lehet megoldani. Fontos feladatuk az integrált szolgáltatások kialakítása, ahol az igényeket kellı hatékonysággal és megfelelı szakemberekkel tudják biztosítani. A gondozási formák egymásra épülése, a szervezeti struktúrák összehangolása lehetıvé teszi az erıforrások optimális kihasználását és a hiányok pótlását. A koncepció megalkotása során az az érdek vezérelte a településeket, hogy a különbözı szolgáltatások fejlıdjenek, kialakuljanak az egyes településeken. A legjobb szolgáltatásokat nyújtsák az igénylık számára, magas szakmai munka végzésével és átgondolt költségvetés tervezéssel. A szociális koncepcióban szereplı szociális ellátórendszer az egyes problémák kezelésén túl komplex segítséget nyújt a szociális munka egyes célcsoportjai számára. Minden rászoruló megtalálja a számára fontos és hathatós segítséget.
32
