TARTALOMJEGYZÉK. I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...3 A szervezeti és működési szabályzat hatálya...3 A BM OKF szervezete...3

Normaszövege és függelékei módosítva 14/2011. paranccsal!

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 5/2010. számú főigazgatói paranccsal közzétett Szervezeti és Működési Szabályzata

2. oldal, összesen: 99

TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ..............................................................................................3 A szervezeti és működési szabályzat hatálya .......................................................................................3 A BM OKF szervezete .........................................................................................................................3 II. FEJEZET: FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK..................................................................................................4 A főigazgató.........................................................................................................................................4 A főigazgató-helyettesek......................................................................................................................6 A főfelügyelők .....................................................................................................................................7 A hivatalvezető ....................................................................................................................................7 A főosztályvezető.................................................................................................................................9 Az osztályvezető ................................................................................................................................10 Az ügyintéző és a főreferens ..............................................................................................................10 Az ügykezelő és a fizikai alkalmazott................................................................................................11 III. FEJEZET: ÉRTEKEZLETEK RENDJE.....................................................................................................12 IV. FEJEZET: A BM OKF MŰKÖDÉSE...........................................................................................................14 Az ügyintézés legfontosabb szabályai................................................................................................14 A kiadmányozási jog..........................................................................................................................15 Vezetői utasítás végrehajtása .............................................................................................................16 A feladatok meghatározása ................................................................................................................16 A sajtó- és tömegtájékoztatás rendje ..................................................................................................17 A BM OKF szervezeti egységek ügyrendje, területi szervek Szervezeti és Működési Szabályzata ..17 A munkavégzés általános szabályai ...................................................................................................18 A munkáltatói jogkör gyakorlása .......................................................................................................18 A gazdálkodási feladatok ...................................................................................................................18 Az adatvédelmi tevékenység irányítása .............................................................................................18 Az ellenőrzések rendje .......................................................................................................................18 A szakmai továbbképzés rendje .........................................................................................................19 A nemzetközi kapcsolatok általános rendje .......................................................................................19 FÜGGELÉKEK 1. SZ. FÜGGELÉK: A BM OKF SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FELADATAI .......................................20 I. Fejezet: Főigazgatói Titkárság........................................................................................................21 II. fejezet: Ellenőrzési Főosztály........................................................................................................22 III. Fejezet: Humán Főosztály............................................................................................................24 IV. Fejezet: Sajtó és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály ...................................................................27 V. Fejezet: Főigazgató-helyettesi Szervezet ......................................................................................28 Tűzoltósági Főfelügyelőség .................................................................................................28 Tűzoltósági Főosztály............................................................................................28 Tűzvédelmi Főosztály............................................................................................31 Polgári Védelmi Főfelügyelőség..........................................................................................33 Szervezési Főosztály .............................................................................................33 Lakosságvédelmi Főosztály...................................................................................36 Főügyeleti Főosztály............................................................................................................38 Iparbiztonsági Főosztály ......................................................................................................40 VI. Fejezet: Gazdasági Főigazgató-helyettesi Szervezet....................................................................43 Költségvetési Főosztály .......................................................................................................43 Műszaki Főosztály ...............................................................................................................44 Informatikai Főosztály .........................................................................................................46 VII. Fejezet: Hivatal...........................................................................................................................48 Igazgatási Főosztály.............................................................................................................48 Nemzetközi és Jogi Főosztály..............................................................................................50 Munkabiztonsági Főfelügyelet.............................................................................................53 2. SZ. FÜGGELÉK: A BM OKF IRÁNYÍTÁSI RENDJE................................................................................55 3. SZ. FÜGGELÉK: A KATASZTRÓFAVÉDELEM SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA ..............................57 4. SZ. FÜGGELÉK: A KÉPZETTSÉGI PÓTLÉKRA JOGOSÍTÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE ..........58 5. SZ. FÜGGELÉK: A VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉGGEL JÁRÓ MUNKAKÖRÖK ....59 6. SZ. FÜGGELÉK: FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS ..............60 7. SZ. FÜGGELÉK: KOCKÁZATELEMZÉS ...................................................................................................90 8. SZ. FÜGGELÉK: A BM OKF ALAPÍTÓ OKIRATA ..................................................................................98



I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jogállása, megnevezése, címe 1. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (továbbiakban: OKF) országos hatáskörű központi katasztrófavédelmi szerv. 2.

Az OKF államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv.

3.

Az OKF a Belügyminisztérium (továbbiakban: BM) fejezethez tartozó, középirányító költségvetési szerv. Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 8/A. §-a alapján önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Az Ámr. 10. § (4) bekezdése szerinti adatokat az 5. számú függelék tartalmazza.

4.

Az OKF megnevezése, székhelye: Megnevezése: Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság Megnevezésének rövidítése: OKF Székhelye: 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. Postacíme: 1903 Budapest, Pf.: 314 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya

5.

A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed az OKF hivatali szervezeteire (a továbbiakban: szervezeti egység), valamint ha e Szabályzat úgy rendelkezik, a területi, a területi jogállású, helyi szerveire és a (a továbbiakban együtt: hivatásos katasztrófavédelmi szervek). Az OKF szervezete

6.

Az OKF-et a főigazgató vezeti és képviseli. A főigazgatót távolléte esetén - külön jogszabály által a főigazgató kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek kivételével - a főigazgató-helyettes helyettesíti.

7.

A főigazgató-helyettesek a főigazgató közvetlen alárendeltségében, a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott keretek között önálló felelősséggel vezetik a közvetlen alárendeltségükbe tartozó főigazgatósági szervezeti elemeket, irányítják a szakterületüket érintő körben az alárendelt szervek működését.

8.

Az OKF szervezeti egységeinek feladat- és hatáskörét a Szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza.

9.

Az OKF irányítási rendjét a Szabályzat 2. számú függeléke, a katasztrófavédelem szervezeti struktúráját a Szabályzat 3. számú függeléke, az OKF Alapító Okiratát a Szabályzat 8. számú függeléke tartalmazza.



II. FEJEZET FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK A főigazgató 10. A főigazgató a belügyminiszter (továbbiakban: miniszter) közvetlen alárendeltségében végzi feladatait. A főigazgató szolgálati elöljárója a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet teljes személyi állományának. A főigazgató egyszemélyben jogosult képviselni az OKF-et. Képviseleti joga korlátlan, minden szervezési, szakmai és gazdálkodási területre kiterjed. 11. A főigazgató a jogszabályokban, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben részletezett feladatkörökben az ott meghatározottak szerint irányító, felügyeleti, közvetlen utasítási, ellenőrzési és hatósági jogkört gyakorol. 12. A főigazgató feladat- és hatáskörében különösen: a) irányítja a hivatásos katasztrófavédelmi szervek tevékenységét; b) javaslatot tesz a miniszter részére a katasztrófavédelemre, a polgári védelemre, valamint a tűzoltóság szakmai tevékenységére vonatkozó működési előírások, a szakmai információs- és hírrendszer, továbbá a katasztrófavédelmi-, a polgári védelmi- és a tűzvédelmi felkészítés és felvilágosítás, tájékoztatás és képzés, valamint a szakmai képzés rendszerének és elveinek szabályozására; c) ellátja a katasztrófavédelmi, a tűzvédelmi és a polgári védelmi, valamint a tűzoltó képzés szakmai felügyeletét; d) a katasztrófavédelem, a tűzvédelem és a polgári védelem nemzetközi kapcsolatainak szervezésében való közreműködése során a hatáskörébe utalt feladatkörökben együttműködési megállapodást köt, és viszonosság alapján együttműködik a katasztrófavédelmi, polgári védelmi és tűzvédelmi nemzeti és multilaterális szervekkel, szervezetekkel; e) ellátja a Kormányzati Koordinációs Bizottság (továbbiakban KKB) Veszélyhelyzeti Központ, valamint katasztrófahelyzetben az Operatív Törzs működtetésében a jogszabályban foglaltak alapján rá háruló feladatokat, szakmai segítséget nyújt a KKB Titkárságának munkájához; f) biztosítja a jogszabályban meghatározottak szerint, felkérésre a védelmi igazgatás szerveihez szükséges szakértőket és részt vesz a védelmi igazgatás tervezési feladataiban, a megyei katasztrófavédelemi igazgatók útján segíti a megyei védelmi bizottságok igazgatási feladatainak ellátását; g) a miniszter iránymutatásai alapján közreműködik a Magyar Köztársaság polgári veszélyhelyzeti tervezési feladatainak koordinálásában, a nemzetgazdaság mozgósítási és a védelmi igazgatási feladatok tervezésében; h) kapcsolatot tart az Európai Unió Bizottságának Környezeti Főigazgatóságával (DG ENV), a NATO Polgári Veszélyhelyzeti Tervezéssel (CEP), az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalával (OCHA), valamint több regionális nemzetközi szervezettel. Részt vesz az EU Polgári Védelmi Főigazgatók ülésein, a NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzeti Bizottság plenáris ülésén (SCEPC). Ellátja az EU PROCIV Tanácsi Polgári Védelmi Munkacsoport, valamint a NATO CEP munkájával összefüggő hazai tárcaközi koordinációt. Ellátja a NATO CPC képviseletét, valamint az ENSZ ISDR Katasztrófa Megelőzési Nemzeti Fórum elnöki feladatait. Koordinálja a nemzetközi katasztrófa- segítségnyújtást. Szervezi a Helsinki Egyezmény alapján a nemzeti kapcsolattartó pont munkáját; i) működteti az OKF NATO TITKOS és NYEU TITKOS helyi Nyilvántartót és ügykezelését;



j) kapcsolatot tart a megyei és a helyi védelmi bizottságokkal, a polgári védelmi és tűzvédelmi feladatokat ellátó önkormányzatokkal, önkormányzati és érdekképviseleti szervekkel. Szervezi az önkormányzati vezetők katasztrófavédelmi felkészítését, a lakosság ezirányú tájékoztatását; k) működteti a katasztrófavédelmi informatikai rendszert, a Balatoni-, Velencei-tavi, Tisza-tavi és Fertő tavi viharjelző rendszert, a Dunai és a Tiszai rádiós rendszert, a lakossági tájékoztató rendszert; l) közreműködik a tűzoltóság technikai fejlesztésére fordítható pénzeszközök felhasználásában, a technikai eszközök beszerzésében, elosztásában; m) a miniszter megbízása alapján közreműködik a tárca parlamenti tevékenységében; n) a hatáskörébe tartozó ügyekben koordinálja a katasztrófavédelmi, a tűzvédelmi és a polgári védelmi kutatómunkát; o) katasztrófahelyzet esetén közvetlen utasítást ad a tűzoltóság egységeinek mentési feladat végrehajtására, a katasztrófavédelmi tevékenységre való felkészítésre, jelentéstételre, működési területük elhagyására, továbbá rendkívüli készenléti szolgálatok elrendelésére; p) gyakorolja a jogszabályban részére meghatározott engedélyezési, személyzeti és költségvetési jogkört; q) ellátja az OKF kiadványainak felelős kiadói tevékenységét; r) ellátja a minősített időszakokban és azokat megelőző helyzetekben a hatáskörébe utalt feladatokat; s) biztosítja a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott körben az érdekképviseleti szervek működéséhez szükséges feltételeket; t) gyakorolja a részére jogszabályban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben megállapított egyéb hatásköröket. 13. A főigazgató a hivatásos katasztrófavédelmi szervek irányítása, illetőleg a hivatásos önkormányzati, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságok szakmai felügyelete során különösen az alábbi feladat- és hatásköröket gyakorolja: a) jóváhagyja az OKF szervezeti egységei ügyrendjét, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ (továbbiakban: GEK), a megyei, illetve a repülőtéri katasztrófavédelmi igazgatóságok, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság (a továbbiakban együtt: igazgatóságok), és Katasztrófavédelemi Oktatási Központ (továbbiakban: KOK) szervezeti és működési szabályzatát; b) jóváhagyja az OKF éves munkaprogramját, az éves ellenőrzési és beszámoltatási ütemtervét, féléves munkatervét, valamint a havi naptári és ellenőrzési tervét; c) dönt a hatáskörébe tartozó szervezési kérdésekben; d) előterjesztéseket, javaslatokat és jelentéseket készít a miniszter részére; e) koncepciókat, programokat és terveket dolgoz ki a katasztrófavédelmi, a tűzvédelmi, a műszaki mentési és a polgári védelmi tevékenységre, illetőleg a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a tűzoltóság, valamint a polgári védelem szervezetének fejlesztésére; f) dönt az OKF létszám-, bér- és jutalmazási keretének felhasználásáról; g) megállapítja az OKF szervezeti egységeinél a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket, valamint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket, amelyeket a Szabályzat 4. és 5. számú függelékei tartalmazzák; h) dönt, illetőleg intézkedik azokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, vagy e Szabályzat kifejezetten hatáskörébe utal, vagy amelyeket saját hatáskörébe vont; i) dönt az egyes szervezeti egységek között felmerült vitás kérdésekben; j) meghatározza az OKF sajtó- és tájékoztatási tevékenységének elveit;



k) felügyeli, ellenőrzi a hivatásos önkormányzati, önkéntes és létesítményi tűzoltóság tűzvédelmi, műszaki mentési és ezekkel kapcsolatos munkavédelmi tevékenységét. A főigazgató-helyettesek 14. A főigazgató-helyettesek gyakorolják a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben más személy kizárólagos hatáskörébe utaltakon kívül a főigazgatóhelyettesi szervezet személyi állománya tekintetében a munkáltatói jogokat. 15. Gyakorolják szakterületük vonatkozásában a jogszabályban előírt, vagy a főigazgató által átruházott hatósági jogköröket. 16. A főigazgató-helyettesek feladata különösen: a) az alárendeltségükbe tartozó szervezeti egységek tevékenységének irányítása; b) szakterületük vonatkozásában az igazgatóságok tevékenységének szakmai irányítása; c) szakterületükön a szabályozási koncepciók, intézkedések, a felsőbb szervekhez történő előterjesztések kidolgozásának irányítása; d) szakterületükön a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei végrehajtásának irányítása, illetőleg felügyelete, továbbá az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek közötti vitás kérdések eldöntése; e) szakterületükön a fejlesztési koncepciók, programok, tervek kialakításának és megvalósításának irányítása; f) a felügyeletük alá tartozó szervezeti egységek munkatervének jóváhagyása és a végrehajtás folyamatos ellenőrzése; g) indokolt esetben túlmunka, túlszolgálat elrendelése; h) az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek beszámoltatása, valamint a szükséges információkkal való rendszeres ellátása; i) feladatkörükben, illetve a főigazgató megbízása alapján együttműködés szervezése, fenntartása és fejlesztése állami, kormányzati, önkormányzati, társadalmi szervezetekkel; j) a jogszabályokban, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben biztosított személyzeti, munkáltatói és költségvetési jogok gyakorlása. 17. A főigazgató-helyettes feladata a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság szakmai felügyelete, ellenőrzése. 18. A főigazgató-helyettes a főigazgató helyettese, szolgálati elöljárója - a gazdasági főigazgató-helyettes kivételével - a teljes személyi állománynak. A főigazgatót akadályoztatása vagy távolléte esetén teljes jogkörében - külön jogszabály által a főigazgató kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek kivételével - helyettesíti. 19. A gazdasági főigazgató-helyettes a főigazgató gazdasági helyettese, szolgálati elöljárója – a főigazgató helyettes kivételével – a teljes személyi állománynak. A főigazgató távollétében, akadályoztatása esetén, illetőleg felhatalmazás alapján gazdasági vonatkozású jogkörében jár el. 20. A főigazgató-helyettest távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén az ügyrendben kijelölt főfelügyelők helyettesítik. 21. A gazdasági főigazgató-helyettest távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén a GEK igazgatója helyettesíti.



A főfelügyelők 22. A főfelügyelők szakterületük vonatkozásában gyakorolják a jogszabályban előírt, vagy a főigazgató-helyettes által átruházott felügyeleti jogköröket, valamint a főigazgató, illetve a főigazgató-helyettes közvetlen irányítása mellett, azok utasításainak megfelelően – a jelen Szabályzatban foglaltak alapján – vezetik főfelügyelőségük munkáját. 23. A főfelügyelők feladata különösen: a) az alárendeltségükbe tartozó főosztályok tevékenységének irányítása; b) szakterületük vonatkozásában az igazgatóságok tevékenységének szakmai felügyelete; c) szakterületükön a szabályozási koncepciók, intézkedések, a felsőbb szervekhez történő előterjesztések kidolgozásának irányítása; d) szakterületükön a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei végrehajtásának felügyelete, továbbá az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tevékenységeinek összehangolása; e) szakterületükön a fejlesztési koncepciók, programok, tervek kialakítása és megvalósításának irányítása; f) az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek beszámoltatása, valamint a szükséges információkkal való rendszeres ellátása; g) főfelügyelő feladatkörébe tartozó kérdésekben a főfelügyelőség, továbbá – jelen Szabályzatban kapott, illetve eseti felhatalmazás alapján – az OKF képviselete; h) döntés azokban az ügyekben, amelyeket jelen Szabályzat, illetőleg a főigazgató vagy a közvetlen irányítást gyakorló főigazgató-helyettes a hatáskörébe utalt; i) a hatáskörébe utalt munkáltatói jogkörök gyakorlása, a szakmai felkészültség színvonala folyamatos szinten tartásának, emelkedésének ellenőrzése; j) javaslattétel a főfelügyelőség létszám-, személyi juttatási és jutalmazási keretével való gazdálkodásra k) javaslattétel elismerés adományozására, elmarasztalásra; l) a főfelügyelőség szakirányú továbbképzésének felterjesztése; m) feladatkörükben, illetve a főigazgató-helyettes megbízása alapján együttműködés szervezése, fenntartása és fejlesztése állami, kormányzati, önkormányzati, társadalmi szervezetekkel. 24. A főfelügyelő, szolgálati elöljárója az általa irányított főfelügyelőség teljes személyi állományának. A főfelügyelőt akadályoztatása vagy távolléte esetén az ügyrendben kijelölt főosztályvezető helyettesíti.

A hivatalvezető 25. A hivatalvezető a főigazgató közvetlen alárendeltségébe tartozik. 26.

A hivatalvezető felelős a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek, önálló szolgálati feladatot ellátó személyek (a továbbiakban: hivatali szakterületek) tevékenységének általános − munkatervezési, beszámolási, együttműködési és rezsim intézkedések végrehajtására vonatkozó – koordinálásáért, valamint a hivatali szakterületek, azaz az Igazgatási Főosztály, a Nemzetközi és Jogi Főosztály és a Munkabiztonsági Főfelügyelet irányába a főigazgató által meghatározott feladatok kiadásáért, végrehajtásának szervezéséért. Felügyeli a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ működését, rendszeresen tájékoztatja vezetőjét az OKF feladatairól.



27. A hivatalvezető dönt, illetőleg intézkedik a főigazgató által a hatáskörébe utalt ügyekben, feladata különösen: a) az országgyűlés, a kormány és a minisztériumok, valamint az országos hatáskörű szervek követelményeiből, szakfeladataiból, célkitűzéseiből, a biztonságpolitikai elvekből eredő katasztrófavédelmi feladatok trend-, feltáró-, értékelő elemzése; b) közreműködés a stratégiák kimunkálására és előterjesztésére irányuló munkákban; c) közép- és hosszú-távú programok kidolgozásának kezdeményezése, közreműködés az OKF-en kidolgozásra kerülő programok átfogó stratégiai szempontok alapján történő összehangolásában, koordinációjában; d) ellátja az OKF szervezete és feladatai tekintetében a tervezési feladatokat, összeállítja az OKF éves munkaprogramját, féléves munkaterveit, havi naptári és ellenőrzési terveit; e) az OKF éves beszámolóinak összeállítása, a területi szervek éves beszámoló jelentései értékelésének a koordinálása; f) részvétel a minisztériumok szakmai főosztályaival, valamint a központi államigazgatási szervekkel és egyéb országos szintű feladatokat ellátó szervezetekkel történő együttműködésben; g) indokolt esetben túlmunka, túlszolgálat elrendelése; h) a hivatali szakterületek tevékenységének összehangolása; i) a hivatali szakterületeken a szabályozási koncepciók, intézkedések, jelentések, a felsőbb szervekhez történő előterjesztések kidolgozásának megszervezése; j) a hivatali szakterületeken a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei végrehajtásának felügyelete, továbbá a szervezeti egységek közötti koordináció végzése; k) a hivatali szakterületeken a fejlesztési koncepciók, programok, tervek kialakításának és megvalósításának összehangolása; l) adat- és információegyeztetés a főigazgató tájékoztatása céljából a koordinációja alá tartozó szakterületek vezetőivel, valamint e személyek szükséges információkkal való rendszeres ellátása; m) a főigazgató, és főigazgató-helyettesek feladat-meghatározásának közvetítése; n) a közigazgatás korszerűsítése katasztrófavédelmet érintő feladatainak megalapozó, elméleti és gyakorlati kidolgozása, a végrehajtás szervezése; o) feladatkörében, illetve a főigazgató megbízása alapján együttműködés szervezése, fenntartása és fejlesztése állami, önkormányzati, társadalmi szervezetekkel; p) közreműködés az OKF-et érintő pályázatok, projektek előkészítésében; q) az OKF szervezete és feladatai tekintetében igazgatási feladatok ellátása; r) az OKF ügyviteli rendszerének működtetése; s) az OKF-hez érkező iratok továbbításáról való gondoskodás, az ügyirat-kezelési feladatok felügyelete, az OKF titokvédelmi, adatvédelmi és ügyirat-kezelési tevékenységének szervezése; t) az igazgatóságok adatvédelmi tevékenységének valamint titokvédelmi képzésének támogatása, u) javaslattétel a titokvédelemmel kapcsolatos belső szabályozók kibocsátására, módosítására; v) felügyeli az ügyiratok készítésének formai követelményeinek felügyelete, az ügyiratforgalom rendjének meghatározása; w) a minősített adatokkal kapcsolatban, az adat- és titokvédelmi előírások betartásának rendszeres ellenőrzése a hazai NATO és NYEU minősített adatok tekintetében; x) a NATO valamint NYEU Nyilvántartó működéséhez szükséges feltételek biztosításának koordinálása, a Nyilvántartó működésének felügyelete; y) az EKTB Munkacsoport képviselői feladatok ellátása;



z)

a Katasztrófavédelmi Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: KÉT) a munkáltatói tárgyalócsoport vezetése, a KÉT működésével kapcsolatos szervezési és koordinációs feladatok irányítása; aa) az OKF és szervei minőségirányítási rendszerének működtetése bb) az OKF Tudományos Tanács és Titkársága működési feltételeinek biztosítása; cc) az OKF és az igazgatóságok tudományos tevékenységének koordinációja

28. A hivatalvezetőt távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén az Igazgatási Főosztály vezetője helyettesíti A főosztályvezető 29. A főosztályvezető - a jogszabályok és az állami irányítás egyéb eszközei, valamint jelen Szabályzatban foglaltak alapján - a főigazgató, illetve a főigazgató-helyettes közvetlen irányítása mellett, utasításaiknak megfelelően irányítja a főosztály munkáját, felelős a vezetése alatt álló főosztály működéséért, és a feladatkörébe tartozó feladatok határidőben történő teljesítéséért. 30. A főosztályvezető feladata különösen: a) koncepciók kidolgozása szakterülete fejlesztésére; b) a közvetlen alárendeltségébe tartozók irányítása, feladatkörének megállapítása, folyamatos beszámoltatása, munkájuk figyelemmel kísérése, valamint a fontosabb kérdésekről való rendszeres tájékoztatása; c) szakmai egyeztetés a többi főosztályvezetővel; d) a főosztály feladatkörébe tartozó ügyekben előterjesztések, jogszabályok tervezetének kidolgozása, továbbá az egységes végrehajtás érdekében szükséges javaslatok szakmai tervezeteinek kialakítása; e) a szakterületét érintő belső szabályozó eszközök kiadásának, módosításának, visszavonásának kezdeményezése; f) a főosztály feladatköréhez kapcsolódó hatáskörének gyakorlását (ügyrendben, munkaköri leírásban) beosztottaira átruházhatja, az átruházás azonban nem érinti a főosztály munkájáért való felelősségét; g) az ügyintézés szakszerűségének és a határidők betartásának ellenőrzése; h) a főosztály feladatait meghatározó rendelkezések végrehajtásának, a főosztály munkatársai munkájának megszervezése, irányítása és ellenőrzése; i) a főosztály feladatkörébe tartozó kérdésekben a főosztály, továbbá – jelen Szabályzatban kapott, illetve eseti felhatalmazás alapján – az OKF képviselete; j) döntés azokban az ügyekben, amelyeket jelen Szabályzat, illetőleg a főigazgató vagy a közvetlen irányítást gyakorló főigazgató-helyettes a hatáskörébe utalt; k) a hatáskörébe utalt munkáltatói jogkörök gyakorlása, a szakmai felkészültség színvonala folyamatos szinten tartásának, emelkedésének biztosítása; l) javaslattétel a főosztály létszám-, személyi juttatási és jutalmazási keretével való gazdálkodásra; m) javaslattétel elismerés adományozására, elmarasztalásra; n) szakterületük vonatkozásában az igazgatóságok tevékenységének szakmai irányítása, a hivatásos önkormányzati, valamint az önkéntes és létesítményi tűzoltóságok szakmai felügyelete; o) az igazgatóságok szakirányú továbbképzésének kezdeményezése; p) feladatkörében, illetve felhatalmazás alapján együttműködés szervezése, fenntartása és fejlesztése állami, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel; q) az ügyviteli-, adatvédelmi, valamint rezsim előírások betartásának és betartatásának rendszeres ellenőrzése.



31. A főosztályvezetőt távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén a főosztályvezetőhelyettes helyettesíti. Az osztályvezető 32. Az osztályvezető - a főosztályvezető utasításait figyelembe véve - irányítja a vezetése alatt álló osztály munkáját és abban közvetlenül is részt vesz. Dönt azokban az ügyekben, amelyeket a főosztályvezető a hatáskörébe utalt. Felelős az osztály feladatainak teljesítéséért. 33. Az osztályvezető feladata különösen: a) az ügyintézők feladatkörének megállapítása a munka arányos elosztásával, az ügyintézők folyamatos beszámoltatása, munkájuk figyelemmel kísérése, valamint a fontosabb kérdésekről való rendszeres tájékoztatása; b) az elintézendő ügyek kiosztása, az elintézés során érvényesítendő szempontok meghatározása, a feladat végrehajtásának elősegítése és a végrehajtás ellenőrzése; c) az ügyintézők által készített tervezetek felülvizsgálata, a hatáskörébe tartozó ügyek kiadmányozása, a felsőbb szintű döntést igénylő ügyek felterjesztése; d) az osztály feladatkörébe tartozó kérdésekben az osztály képviselete, külön eseti felhatalmazás alapján pedig a főosztály, illetve az OKF képviselete; e) feladatkörében, illetve felhatalmazás alapján együttműködés szervezése, fenntartása és fejlesztése állami, önkormányzati, társadalmi szervezetekkel; f) a hatáskörébe utalt munkáltatói jogok gyakorlása; g) javaslattétel az osztály dolgozóinak elismerésére, elmarasztalására. 34. Az osztályvezetőt távolléte esetén az osztály kijelölt ügyintézője (beosztottja) helyettesíti. Az ügyintéző és a főreferens 35. Az ügyintéző és a főreferens a Szabályzatban, a szervezeti egység ügyrendjében, illetve a részére – a munkaköri leírásában – meghatározottak szerint látja el a feladatkörébe tartozó ügyeket. 36. Az ügyintéző a) felelős saját tevékenységéért, a részére meghatározott, illetve a vezető által adott feladatok szakszerű, a jogszabályoknak és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek megfelelő, határidőben történő teljesítéséért; b) tanulmányozni és ismerni köteles a jogszabályokat, szakmai előírásokat, amelyek a színvonalas ügyintézési munka végrehajtásához szükségesek; c) köteles vezetőjét az ügyben folytatott tárgyalásról, szóbeli megállapodásról, egyeztetésről – emlékeztető vagy feljegyzés készítésével – igény esetén szóbeli jelentés formájában tájékoztatni; d) vezetőjének haladéktalanul jelenteni köteles, ha feladatát határidőre nem tudja teljesíteni. 37. A főreferens az előző pontban foglaltakon túl munkaköri leírásában, vagy eseti vezetői döntés alapján láthatja el az alábbi feladatokat: a) ideiglenesen vagy akár állandó jelleggel - vezetőjének felügyelete mellett szervezi és irányítja az azonos munkaterületen dolgozó ügyintézők, illetve ügykezelők (a továbbiakban: csoport) munkáját; b) az adott csoportot illetően kialakítja az egységes ügyintézés feltételeit, biztosítja az ügyintézők számára a folyamatos konzultáció lehetőségét;


c) d) e) f)


a csoport ügyeiben személyesen referál vezetőjének, szükség esetén egyeztet más hivatali egységek ügyintézőjével, főreferensével; kiadmányozza az érdemi döntést nem tartalmazó szerven belüli, ügyviteli jellegű iratokat (adatkérés, iratanyag megküldése, stb.); a csoport által kiadmányozásra előkészített tervezetet továbbítja a kiadmányozásra jogosulthoz; ellenőrzi az iratra feljegyzett kezelői és kiadási utasításokat, valamint az irattári tételszámot. Az ügykezelő és a fizikai alkalmazott

38. Az ügykezelő a) ellátja a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a vezető által kiadott adminisztrációs feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, a jogszabályok, valamint az ügyviteli szabályok ismeretében és megtartásával; b) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza. 39. A fizikai alkalmazott a) ellátja a munkaköri leírásában meghatározott ellátási és épület-üzemeltetési feladatokat; b) ellátja mindazokat a kisegítő feladatokat, amellyel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.



III. FEJEZET ÉRTEKEZLETEK RENDJE 40. Az értekezletek rendje: a)

országos vezetői értekezlet - évente - tárgya: az előző időszak értékelése, a következő időszak feladatainak meghatározása - résztvevők: főigazgató által meghatározottak szerint - rögzítés: hangrögzítés, jegyzőkönyv felvételével

b)

főigazgatói értekezlet - havonta - tárgya: az elmúlt időszak vezető-irányító tevékenységének értékelése, koncepciók véleményezése, döntés-előkészítés és feladat-meghatározás - résztvevők: főigazgató-helyettesek, Főigazgatói Titkárság vezetője, hivatalvezető, ellenőrzési főosztályvezető, humán főosztályvezető, sajtó és társadalmi kapcsolatok főosztályvezető, tűzoltósági és polgári védelmi főfelügyelő, valamint a főigazgató által esetileg meghívott, berendelt személyek - rögzítés: emlékeztető felvételével

c)

igazgatói értekezlet – havonta - tárgya: az elmúlt időszak vezető-irányító tevékenységének értékelése, vezetői döntések egységes értelmezésének kialakítása; döntés-előkészítés és feladatmeghatározás, tematikus napirendek anyagleadása - résztvevők: a főigazgatói értekezlet résztvevői, a tűzoltósági főfelügyelő, a polgári védelmi főfelügyelő, a területi igazgatók, a Gazdasági Ellátó Központ igazgatója, Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, valamint a főigazgató által esetileg meghívott személyek - rögzítés: emlékeztető felvételével

d)

főigazgató-helyettesi értekezlet - havonta - tárgya: az elmúlt időszak tevékenységének értékelése, a következő időszak fő feladatainak meghatározása - résztvevők: a főigazgató-helyettesi szervezet főfelügyelői, főosztályvezetői és a főigazgató-helyettes által esetileg meghívottak - rögzítés: emlékeztető felvételével

e)

főigazgatói vezetői koordináció - hetente, illetve szükség szerint - tárgya: a feladatok végrehajtásának értékelése, a soron következő feladatok meghatározása - résztvevők: a főigazgatói értekezleten résztvevők, kivéve: a tűzoltósági -, és polgári védelmi főfelügyelő - rögzítés: emlékeztető felvételével



f)

miniszteri felkészítő értekezlet – hetente - tárgya: beszámoló a miniszter által az OKF részére meghatározott feladatok végrehajtásáról - résztvevők: a főigazgatói értekezleten résztvevők, kivéve: a tűzoltósági -, és polgári védelmi főfelügyelő

g)

napi koordinációs értekezlet – naponta - tárgya: aktuális feladatszabás - résztvevők: a főigazgatói értekezleten résztvevők, Sajtó és Társadalmi Kapcsolatok főosztály vezetője, Ügyeletes főigazgató, Parlamenti referens, aktuális szóvivő

h)

főigazgató-helyettesi, főfelügyelői, főosztályvezetői, hivatalvezetői, osztályvezetői koordináció − szükség szerint - tárgya: megegyezik a vezetői koordináció tárgyával - résztvevők: a beosztott vezetői állomány, osztályszinten a beosztott állomány

i)

egyéb értekezletek: a főigazgató, a főigazgató-helyettesek, a hivatalvezető és a főfelügyelők, főosztályvezetők szükség szerint tartanak értekezleteket, egyeztető megbeszéléseket.

41. Az állománygyűlés: A főigazgató és a főigazgató-helyettesek szükség szerint állománygyűlést hívnak össze, amelyen az adott szervezet teljes személyi állománya részt vesz. Az állománygyűlésen az elmúlt időszak alatt elvégzett feladatok értékelésére, az aktuális és jövőben végrehajtásra kerülő feladatok meghatározására kerül sor.



IV. FEJEZET AZ OKF MŰKÖDÉSE Az ügyintézés legfontosabb szabályai 42. A szervezeti egységek tevékenységük során kötelesek egymással együttműködni. A feladatkörükbe tartozó, de más szervezeti egységek tevékenységi körét is érintő ügyekben az érdekeltekkel egyeztetve kötelesek eljárni. Az egyeztetésért annak a szervezeti egységnek a vezetője a felelős, amelynek a feladat elvégzése a Szabályzat, illetőleg az ügyrendje szerint a feladatkörébe tartozik. 43. Az OKF munkatársa köteles a katasztrófavédelemmel, a tűzvédelemmel, valamint a polgári védelemmel kapcsolatos, tudomására jutott hivatalos információt az illetékes szervezeti egységhez eljuttatni, illetve szükség szerint az információ alapján hivatalból eljárást kezdeményezni. 44. A főigazgató, a főigazgató-helyettesek, a főfelügyelők, a hivatalvezető, főosztályvezetők és az igazgatók (a továbbiakban: vezetők) - jogszabályban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben és e Szabályzatban foglaltak kivételével -, ha felettesük másként nem rendelkezik: a) a feladat- és hatáskörüket az alárendeltségükbe tartozókra átruházhatják; b) az alárendeltségükbe tartozó szervezeti egységektől és vezetőktől bármely ügyet magukhoz vonhatnak; c) alárendeltjeik felé az ügyek intézésére érdemi és eljárási utasítást adhatnak; d) megsemmisíthetik, vagy megváltoztathatják az alárendeltségükbe tartozó szervezeti egység vezetője, ügyintézője által hozott döntést, illetőleg kezdeményezhetik a megsemmisítést, vagy a megváltoztatást az illetékes vezetőnél. 45. A pozitív vagy negatív hatásköri összeütközés esetén a közös közvetlen felettes vezető jogosult az eljáró szervezeti egység kijelölésére. 46. A felettes vezető rendelkezése alapján a szervezeti egységek, azok vezetői és ügyintézői esetileg kötelesek olyan ügynek az elintézésére is, amely a Szabályzat, az ügyrend vagy a munkaköri leírás szerint más szervezeti egység, vezető vagy ügyintéző feladatkörébe tartozik. 47. Az ügyintézésért felelős az eljárás során - áttanulmányozza az ügyre vonatkozó iratokat és más információt tartalmazó anyagokat, szükség szerint intézkedik az ügyet érintő iratok pótlólagos összegyűjtésére és átmeneti csatolására, illetve a különböző ügyiratdarabok végleges szerelésére; - amennyiben az ügyben más szervezeti egység vagy szerv álláspontjának bekérése szükséges, erről indokolt esetben a felettesét külön tájékoztatja, az egyeztetést az illetékessel szóban, szükség szerint írásban elvégzi; - az ügyben folytatott jelentősebb tárgyalásról, értekezletről, megbeszélésről, szóbeli megállapodásról, egyeztetésről szükség szerint jegyzőkönyvet, emlékeztetőt vagy feljegyzést készít, a résztvevőkkel azt aláíratja, és az ügyiratban elhelyezi; fontosabb ügyeknél a lényeges vezetői utasításokat az ügyiratra (előadói ívre) vagy az ügyet kísérő lapra külön feljegyzi; - megállapításait, javaslatait az ügyiratban rövid feljegyzés formájában összegzi, és elkészíti a kiadmány tervezetét; - az ügyiratot kiadmányozza, vagy továbbítja a kiadmányozásra jogosulthoz; - az iratra feljegyzi a kezelői és a kiadói utasításokat, az irattári tételszámot;



48. Az ügyintézés során meg kell tartani az ügykezelésre (iratkezelésre) vonatkozó szabályokat. 49. A kiadmányozó, az ügyintéző és az ügykezelő a munkavégzés során tudomására jutott állam-, szolgálati-, magán- és üzleti titkot, személyes adatot az érvényességi időn belül illetéktelen személynek nem adhatja át, illetve az adat tartalmát nem hozhatja illetéktelen személy tudomására vagy nyilvánosságra. A kiadmányozási jog 50. A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. a)

a főigazgató kiadmányozza aa) a miniszterhez és a BM államtitkárához címzett iratokat, tartalmuktól függetlenül; ab) a szervezet egészét érintően készített jelentéseket, előterjesztéseket; ac) a jogszabály-tervezetek és kormány-előterjesztések tervezeteinek felterjesztését; ad) azokat a hatósági határozatokat, amelyek kiadmányozását a Szabályzatban nem ruházta át; ae) azokat az iratokat, amelyek kiadmányozásának jogát – jogszabály szerint – át nem ruházhatja, illetőleg magához von.

b)

a főigazgató akadályoztatása esetén a kiadmányozási jogot - a főigazgató hatáskörébe tartozó ügyekben - a főigazgató helyett és nevében - helyettese gyakorolja;

c)

a főigazgató-helyettes gyakorolja a kiadmányozási jogot a főigazgatói aláírásra nem tartozó - jelen Szabályzat által hatáskörébe utalt - ügyekben, úgyszintén azokban az ügyekben, amelyekben a döntést és a kiadmányozás jogát az irányítása alá tartozó főfelügyelőktől főosztályvezetőktől magához vonta;

d)

a gazdasági főigazgató-helyettes gyakorolja a kiadmányozási jogot a főigazgatói aláírásra nem tartozó - jelen Szabályzat által hatáskörébe utalt - ügyekben, úgyszintén azokban az ügyekben, amelyekben a döntést és a kiadmányozás jogát az irányítása alá tartozó főosztályvezetőktől magához vonta;

e)

a főfelügyelők gyakorolják a kiadmányozási jogot a főfelügyelőségük jogkörébe tartozó ügyekben, melyekben kiadmányozási joga nincs a főigazgató és a főigazgató-helyettesek részére fenntartva;

f)

A hivatalvezető kiadmányozza a BM Szabályozási és Koordinációs Helyettes államtitkárhoz, a KOK igazgatójához és a Fővárosi Tűzoltóparancsnokhoz címzett, valamint mindazokat az iratokat, amelyek kiadmányozására a főigazgató felhatalmazta;

g)

a GEK igazgatója gyakorolja a kiadmányozási jogot az igazgatóság jogkörébe tartozó mindazon ügyekben, amelyekben a kiadmányozás joga nincs a főigazgató, illetve a gazdasági főigazgató-helyettes részére fenntartva;

h)

a főosztályvezető gyakorolja a kiadmányozási jogot, a főosztály jogkörébe tartozó mindazon ügyekben, amelyben a kiadmányozás joga nincs a főigazgató, a főigazgató-helyettesek, a főfelügyelők illetve a hivatalvezető részére fenntartva;

i)

a Főigazgatói Titkárság vezetője gyakorolja a kiadmányozási jogot a tűzoltóságok költségvetése tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos egyeztető, döntéselőkészítő folyamatban keletkezett levelezés során;



j)

a nemzetközi és jogi főosztályvezető – az OKF-et érintő szabályozás esetén a főigazgató jóváhagyásával – gyakorolja a kiadmányozási jogot a véleményezésre megküldött jogszabály-tervezetekkel, kormány-előterjesztésekkel kapcsolatos ügyekben, valamint az BM főosztályvezetői és alacsonyabb szintű vezetői által jogi tárgyú véleményezésre megküldött megkeresésekre készített válaszokkal kapcsolatos ügyekben;

k)

az osztályvezető kiadmányozási joga kiterjed az osztály ügykörébe tartozó mindazon ügyekre, amelyekben a kiadmányozás jogát az előzőekben felsorolt vezetők nem tartották fenn a maguk részére;

l)

a Munkabiztonsági Főfelügyelők gyakorolják a kiadmányozási jogot munkavédelmi ügyekben, a határozatok, valamint a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság, Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, a BM Személyügyi Főosztály vezetőjéhez címzett iratok kivételével;

m)

az érdemi ügyintéző kiadmányozási joga az osztály ügykörébe tartozó olyan ügyekre terjed ki, amelyek kiadmányozására a főosztály ügyrendje, illetőleg az osztályvezető felhatalmazást ad.

51. Minden vezető feladat- és hatáskörén belül köteles írásban szabályozni a kiadmányozási jogot, konkrétan megjelölve, hogy mely feladatkörön belül milyen esetekben tartja azt fenn magának. 52. Gazdálkodási jellegű vagy ilyen kihatású ügyekben a kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési jog gyakorlása az OKF Gazdálkodási Szabályzatában foglaltak szerint történik. 53. A belső szabályozó eszközök előkészítésének és kiadásának rendjét külön intézkedés szabályozza. Vezetői utasítás végrehajtása 54. Az ügy elintézéséért az ügyintéző és a kiadmányozó egyaránt felelős. 55. Az ügyintéző köteles a felettes vezető utasításai szerint eljárni. Ha az ügyintéző a felettes vezető rendelkezéseivel nem ért egyet, köteles azt a felettes vezetőjének szóban megindokolni, ezt követően ellenvéleményét az előadói íven jogosult feltüntetni, a tervezetet azonban felettesének utasítása szerint köteles elkészíteni. A szabályszerű és a szolgálati úton előterjesztett véleményéért az ügyintézőt semmilyen hátrány nem érheti. Az ügyintéző külön jogszabályban előírt kivételes esetekben köteles, illetve jogosult a vezetői utasítások megtagadására. 56. Az intézkedésnek a felettes vezető által módosított részéért vagy az olyan intézkedéséért, amellyel az ügyintéző (felülvizsgáló) nem ért egyet, és amely kifejezetten a felettes vezető utasítására készült, kizárólag a felettes vezető a felelős. 57. Az OKF-re érkezett minden ügyben a jogszabályok által vagy egyéb módon meghatározott határidők megtartásával kell választ adni. 58. Az ügyiratok nyilvántartásának, kezelésének és védelmének szabályait külön intézkedés részletezi. A feladatok meghatározása 59. Az OKF adott évre vonatkozó fő stratégiai feladatait, főbb célkitűzéseit, elgondolásait az értékelő és beszámoltató, valamint tervezési feladatok végrehajtásával összhangban - az éves munkaprogram foglalja össze. Az éves munkaprogramot a főigazgató hagyja jóvá, elkészítésének részletes szabályait külön intézkedés részletezi.


a) b) c) d)


az éves munkaprogram végrehajtására – az BM féléves munkaprogramja figyelembevételével – az OKF féléves munkatervet készít, amelyet a főigazgató hagy jóvá; az OKF munkaterve alapján igazgatósági munkatervet kell készíteni, amelyet az igazgató hagy jóvá és a jóváhagyást követően felterjeszt az OKF hivatalvezetője részére; az igazgatóság munkaterve alapján a polgári védelmi kirendeltségen munkatervet kell készíteni; a féléves munkaterv alapján az OKF, az igazgatóságok és a polgári védelmi kirendeltségek havi tervet készítenek, amelyet a főigazgató - igazgatóságon az igazgató, polgári védelmi kirendeltségen a kirendeltség-vezető - hagy jóvá. A sajtó- és tömegtájékoztatás rendje

60. Az OKF tevékenységéről, időszerű feladatairól, rendezvényeiről, a katasztrófavédelem országos helyzetéről, stratégiai koncepciókról, tervekről, országos szintű gyakorlatokról és nemzetközi szakmai kapcsolatokról a főigazgató a szóvívő(k) vagy a főigazgató által kijelölt személy útján - az Internet, a sajtó, illetve a műsorszolgáltatók közreműködésével - tájékoztatja a közvéleményt. 61. A katasztrófa és kihirdetett veszélyhelyzet helyszínén a sajtószervek képviselőit a katasztrófavédelem helyszínen tartózkodó legmagasabb beosztású képviselője, vagy az általa megbízott személy, vagy kirendelés esetén az OKF szóvivője tájékoztathatja. 62. Az OKF főigazgató által kijelölt személyek hatáskörükbe tartozó szakmai kérdésekről teljes felelősséggel nyilatkozhatnak. A nyilatkozat tartalmáról a főigazgatót, illetőleg a Sajtó és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály főosztályvezetőjét előzetesen tájékoztatni kötelesek. 63. A tájékoztatási tevékenység során az állami-, szolgálati-, magán- és üzleti titokra, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat meg kell tartani, a nyilatkozat nem járhat a tűz-, polgári-, és katasztrófavédelmi szakmai érdekek és mások jogainak sérelmével. 64. A sajtószervek tájékoztatásának rendjét külön belső norma szabályozza. OKF szervezeti egységek ügyrendje, területi szervek Szervezeti és Működési Szabályzata 65. A hivatásos katasztrófavédelemi szervek folyamatos működését a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, saját szervezeti és működési szabályzatuk, illetve az ezekre épülő ügyrendek és a felettes vezető utasításai határozzák meg. 66. A főigazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek ügyrendjét, a területi és területi jogállású szervek szervezeti és működési szabályzatát a főigazgató, a főigazgató-helyettes közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek ügyrendjét a főigazgató-helyettes, a gazdasági főigazgató-helyettes közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek ügyrendjét a gazdasági főigazgatóhelyettes, a főfelügyelőségek közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek ügyrendjét az illetékes főfelügyelők, a hivatalvezető közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek ügyrendjét a hivatalvezető, a Katasztrófavédelem folyóirat szerkesztősége ügyrendjét a sajtó és társadalmi kapcsolatok főosztályvezető hagyja jóvá. Az Országház Tűzoltóparancsnokság ügyrendjét a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, a Központi Tűzoltózenekar és a Tűzoltó Múzeum ügyrendjét a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ igazgatója hagyja jóvá.



67. A beosztott vezetők, az ügyintézők, ügykezelők feladatait a felelősség megállapítására is alkalmas munkaköri leírásban kell szabályozni. A munkavégzés általános szabályai 68. Az ügykörök átadásának főbb szabályai: a) a szervezeti egységek vezetőinek, valamint a jelen Szabályzat 5. számú függelékében nevesített munkakört betöltők személyében bekövetkezett változás esetén az ügykörök átadás-átvételéről ütemtervet kell készíteni a közreműködők nevesítésével. Az eljárásban részt vesz az átadó, az átvevő, az Ellenőrzési Főosztály, valamint az Ügykezelési és Adatvédelmi Osztály e feladattal megbízott képviselője, továbbá mindazok, akiket erre esetenként a főigazgató vagy az általa felhatalmazott helyettese kijelöl; b) az ütemtervet az Ellenőrzési Főosztály jóváhagyásra a főigazgatóhoz terjeszti elő. Az átadás-átvételről az ügykör nagyságrendjétől függően témánként részjegyzőkönyvek és összefoglaló (egyszerűbb esetben jegyzőkönyv) készül. Az átadás-átvételről készítendő dokumentum előírását az ütemterv tartalmazza; c) az a) pontba nem tartozó ügyintézői, ügykezelői munkakörökben a függőben lévő ügyeket az átadó a vezetője által kijelölt átvevő, ennek hiányában a szervezeti egység vezetője részére adja át. Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni; d) az ügyiratok átadás-átvételére vonatkozó részletes szabályok tekintetében a hatályos Iratkezelési szabályzat előírásai az irányadóak. 69. Az összeférhetetlenség vonatkozásában (bejelentés, engedélyezés stb.) a külön jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint kell eljárni. A munkáltatói jogkör gyakorlása 70. A munkáltatói jogok gyakorlásának szabályairól külön főigazgatói intézkedés rendelkezik. A gazdálkodási feladatok 71. Az OKF gazdálkodási feladatait jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei, belső jogi normák, valamint a Gazdasági főigazgató-helyettesi szervezet ügyrendje határozza meg. Az adatvédelmi tevékenység irányítása 72. Az OKF adatkezelési, adatbiztonsági és adatszolgáltatási, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggő tevékenységét külön belső normák szabályozzák. 73. Az informatikai biztonsági felelős a Gazdasági főigazgató-helyettes közvetlen alárendeltségében, a hatályos jogszabályok és az Informatikai Biztonsági Szabályzat alapján látja el feladatait. Az ellenőrzések rendje 74. Az OKF hatáskörébe tartozó ellenőrzések rendjét az OKF Felügyeleti és Ellenőrzési Szabályzata, az OKF Belső ellenőrzési kézikönyve, a főigazgató által jóváhagyott éves ellenőrzési terv, valamint a havi naptári és ellenőrzési terv határozza meg. 75. A szervezeti egységek vezetői kötelesek az általuk irányított szervezet munkáját folyamatosan ellenőrizni, ennek keretében az ügyintézőket a kiadott feladatok végrehajtásáról beszámoltatni.



A szakmai továbbképzés rendje 76. Az OKF hatáskörébe tartozó szakmai továbbképzések rendjét a főigazgató határozza meg. A nemzetközi kapcsolatok általános rendje 77. A nemzetközi kapcsolatok rendje: a) a külföldi szervekkel, szervezetekkel a főigazgató a Nemzetközi és Jogi Főosztály közreműködésével tartja a kapcsolatot; a főigazgató-helyettesek, az igazgatók és a szervezeti egységek vezetői külföldi szervekkel csak a főigazgató általános vagy egyedi felhatalmazása alapján, a Nemzetközi és Jogi Főosztály közreműködésével tarthatnak kapcsolatot; b) a szervezeti egységek külföldi szervezet képviselőjével hivatalos megbeszélést csak a Nemzetközi és Jogi Főosztály szervezésében folytathatnak; c) A hivatalos külföldi utazásokat és a külföldi delegációk fogadását tervezni kell, ennek érdekében minden évben valamennyi szervezeti egység vezetője elkészíti a következő évre szóló kiutazási és fogadási javaslatát és a Nemzetközi és Jogi Főosztályon keresztül felterjeszti a főigazgatónak; d) a hivatalos külföldi utazásokat és a külföldi delegációk fogadását tervezni kell, ennek érdekében október 15-ig valamennyi szervezeti egység vezetője elkészíti a következő évre szóló kiutazási és fogadási javaslatát és a Nemzetközi és Jogi Főosztályon keresztül felterjeszti a főigazgatónak; e) külföldi szervezettel, személlyel bel- vagy külföldön folytatott szakmai tárgyalásról 5 munkanapon belül feljegyzést (jelentés, útijelentés) kell készíteni, amelyben értékelni kell a tárgyalás tartalmát, meg kell jelölni az abból adódó feladatokat, valamint a további kapcsolatokra vonatkozó elképzeléseket. A jelentés egy példányát fel kell terjeszteni a felettes vezetőnek, annak jóváhagyását követően pedig meg kell küldeni e-mail/ Lotus Notes rendszeren keresztül a Nemzetközi és Jogi Főosztálynak, amelynek vezetője a főigazgatónál referálja; f) a nemzetközi kapcsolatok rendjének részletes szabályairól külön intézkedés rendelkezik.

Függelékek tartalomjegyzéke: 1. számú függelék: A BM OKF szervezeti egységeinek feladatai 2. számú függelék: A BM OKF irányítási rendje 3. számú függelék: A katasztrófavédelem szervezeti struktúrája 4. számú függelék: A képzettségi pótlékra jogosító munkakörök jegyzéke 5. számú függelék: A vagyonnyilatkozat–tételi kötelezettséggel járó munkakörök jegyzéke 6. számú függelék: Folyamatba épített Előzetes és Utólagos Vezetői Ellenőrzés (FEUVE) 7. számú függelék: Kockázatelemzés 8. számú függelék: A BM OKF Alapító Okirata



1. számú függelék a BM OKF SZMSZ-hez

A BM OKF SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FELADATAI



I. FEJEZET FŐIGAZGATÓI TITKÁRSÁG 1. A Főigazgatói Titkárság a főigazgató közvetlen alárendeltségében működő önálló szervezeti egységként: a) gondoskodik a főigazgatóhoz érkező iratok feldolgozásáról, ügyintézéséről, továbbításáról, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról; b) szervezi a főigazgató hivatali programjait, figyelemmel kíséri azok alakulását és a megvalósulásukhoz szükséges feltételek biztosítását; c) továbbítja és figyelemmel kíséri a főigazgató által kiadott, vagy felettes szerv által meghatározott feladatok határidőben történő végrehajtását, jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet; d) végzi a főigazgatói, igazgatói és a feladat meghatározó értekezletekkel kapcsolatos adminisztratív feladatokat; e) közreműködik az OKF által kötendő együttműködési megállapodások előkészítésében, szervezi az együttműködési megállapodások aláíratását; f) összehangolja az OKF parlamenti és kormányzati feladatai végrehajtásával kapcsolatos tevékenységeket, összeállítja a napirenden kívüli felszólalások, interpellációk, kérdések, azonnali kérdések válasza tervezeteit, valamint szervezi, segíti az OKF képviseletének ellátását az Országgyűlésben.



II. FEJEZET ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY 2. 3. 4. 5. 6.

7.

Az Ellenőrzési Főosztály tevékenységét a főigazgató közvetlen alárendeltségében végzi. Feladatkörében együttműködik az állami és kormányzati ellenőrző szervekkel, nemzetbiztonsági szolgálatokkal, valamint a rendvédelmi szervek ellenőrző szerveivel. A szakmai ellenőrzési feladatok követelményrendszerét, általános rendelkezéseit, végrehajtási szabályait, módszertanát a főosztályvezető által kidolgozott és a főigazgató által jóváhagyott Ellenőrzési Szabályzat tartalmazza. Az Ellenőrzési Főosztály vezetője az OKF belső ellenőrzési vezetője. A költségvetési szervek belső ellenőrzésének középirányító szervre vonatkozó szabályait, módszertanát, az ellenőrzések során követendő eljárás rendjét, a követelmények rendszerét a belső ellenőrzési vezető által kidolgozott és a főigazgató által jóváhagyott Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza. Az Ellenőrzési Főosztály feladatai végrehajtásához személyeket vonhat be az OKF valamennyi szervezeti egységétől és szervezeti elemétől.

8. Az Ellenőrzési Főosztály a.) az ellenőrzések tapasztalatai alapján kezdeményezi egyes szervek vagy tevékenységi körök soron kívüli ellenőrzését, vezetőik soron kívüli beszámoltatását; b.) az ellenőrzés módszereivel és eszközeivel fellép a jogszabályi és belső szabályozók előírásainak megsértése ellen. Ennek keretében javaslatot tesz a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, az ügyintézés rendjének módosítására; szükség esetén - a főigazgató megbízásából - az erre feljogosított szervezetnél kezdeményezi a megfelelő eljárás lefolytatását; c.) az ellenőrzések tapasztalatai alapján szükség szerint javaslatot tesz a jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, valamint a belső szabályozók kiadására, módosítására, hatályon kívül helyezésére; d.) kezdeményezi a szervek vezetőinél belső rendelkezések kiadását, ha az a jogszabályok egységes végrehajtása, a jogellenes gyakorlat megszüntetése, a meglévő szabályozás elégtelensége miatt szükségessé vált. 9. A szervezési szakterületen a) teljesíti a személyes adatok kezelésével és a közérdekű adatok megismerésével kapcsolatos kérelmekkel összefüggő jelentéstételi kötelezettségeket; b) értékeli, elemzi, az előző évi közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és panaszokat, erről a BM részére jelentést készít; c) koordinálja az igazgatók főigazgatói értekezlet keretében történő beszámoltatását; d) előkészíti a főigazgatói és igazgatói értekezleteket; 10. A költségvetési belső-ellenőrzési szakterületen a) ellátja az OKF, mint középirányító szerv és háttérintézményei függetlenített, szervezetszerű, belső ellenőrzését; b) belső ellenőrzési tevékenységét a vonatkozó jogszabályokban, az ellenőrzési standardok szakmai és etikai előírásainak és követelményeinek betartásával, a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben meghatározottak szerint, valamint az éves ellenőrzési terv, illetve terven felül főigazgatói utasítás alapján végzi. A feladat ellátása során szabályszerűségi-, teljesítmény-, pénzügyi és rendszerellenőrzéseket, valamint informatikai rendszerek ellenőrzését hajtja végre. Ellenőrzést végezhet az OKF közvetlen irányítása alá tartozó bármely


c) d)

e) f)


költségvetési szervnél, illetve a BM Ellenőrzési Főosztály felhatalmazása alapján a fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint a költségvetésből céljelleggel juttatott és a nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan; felügyeli az OKF közvetlen irányítása alatt álló költségvetési szervek – megyei-, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságok – pénzügyi belső ellenőrzési rendszerét; a főigazgatóság közgazdasági feladatait és hatásköröket ellátó szervezet által készített belső kontrollrendszerre, ezen belül a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszere (FEUVE) kialakítására, működtetésére vonatkozóan szakmai kritériumokat, megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat dolgoz ki (a FEUVE-t a Szabályzat 6. számú függeléke tartalmazza); a Gazdasági Főigazgató-helyettesi szervezet által elkészített és folyamatonként kialakított ellenőrzési nyomvonal leírásokat minősíti, javaslataival azok fejlesztését elősegíti; véleményezi a hatáskörébe tartozó ellenőrzési, szakmai felügyeleti, gazdálkodási és egyéb pénzügyi szabályzatok tervezeteit;

11.. A szakmai ellenőrzési szakterületen a) tervezi az OKF felügyeleti ellenőrzési tevékenységét, szervezi és végrehajtja az átfogó-, utó-, cél-, és témavizsgálati ellenőrzéseket, valamint a szakterületek képviselőinek bevonásával végrehajtja a soron kívüli ellenőrzéseket; b) összehangolja a főigazgatóság ellenőrzési tevékenységét, összeállítja az OKF féléves (belső ellenőrzés esetén éves) ellenőrzési tervét, ellenőrzi annak végrehajtását, gyűjti és összesíti a főigazgatóság szervezeti egységei által végrehajtott ellenőrzések tapasztalatait; c) a főosztály tevékenységével kapcsolatosan beszámoló jelentéseket készít, a szakirányító részére adatot szolgáltat; d) szakmai felügyeletet gyakorol az OKF szervei és az alárendelt szervek szakmai ellenőrző tevékenysége felett; e) ellenőrzi az OKF szervezeti egységeinél, valamint a közvetlen irányítás alatt álló szerveknél a szakmai irányítási és szakmai felügyeleti tevékenység végzését, vizsgálja annak érvényesülését, hatékonyságát; f) részt vesz az OKF szakmai és stratégiai tervezési feladataiban; g) az ellenőrzési és szakmai felügyeleti tevékenység tapasztalatainak elemezésével, és feldolgozásával közreműködik a hivatásos katasztrófavédelmi szervek különböző szakterületi továbbképzéseiben; h) főigazgatói intézkedésre részt vesz az önkormányzati szervek újjáépítéssel kapcsolatos feladatainak teljesítésének ellenőrzésében; i) végzi és koordinálja a hatáskörébe utalt panaszok, állampolgári bejelentések kivizsgálását;



III. FEJEZET HUMÁN FŐOSZTÁLY 12. Felelős a Főigazgatóság humán stratégiája és a humán erőforrásokkal való gazdálkodás elveinek kidolgozásáért, a személyügyi és állományszervezési munkáért, ezzel kapcsolatos nyilvántartásokért, a feladatkörébe tartozó (személyügyi, munkaügyi, szociális és fegyelmi) ügyek törvényes rendezéséért, az állomány képzéséért, kiképzéséért és továbbképzéséért, valamint az egészségügyi és mentális állapotáért; 13. Személy- és munkaügyi szakterületen: a) hivatásos és szerződéses állomány, a köztisztviselők és közalkalmazottak szolgálati, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyára vonatkozó jogszabályok végrehajtása során szakirányítást gyakorol; b) előkészíti és végrehajtja a főigazgató és a helyettesei személyzeti döntéseit; c) előkészíti a főigazgató állományszervezési döntéseit, d) elkészíti a szervezési állománytáblázatot, annak kivonatait, gondoskodik naprakészen tartásáról; e) ellenőrzi a főigazgató irányítása alá tartozó szervek létszám-gazdálkodási tevékenységét; f) ellenőrzi a képesítéssel, gyakorlati idővel, alkalmassággal, kinevezéssel és egyéb munkáltatói jogkörökkel kapcsolatos személyzeti és munkaügyi rendelkezések megtartását (a képzettségi pótlékra jogosító munkakörök jegyzékét a Szabályzat 4. számú függeléke tartalmazza); g) gondoskodik a miniszteri hatáskörbe utalt személyi intézkedésekkel kapcsolatos határozatok, anyagok előkészítéséről, felterjesztéséről; h) végzi a katonai igazgatással összefüggő feladatokat; i) végzi a munkavállalói jogviszonnyal kapcsolatos személyzeti és munkaügyi panaszok ügyintézését, közreműködik bejelentések kérelmek kivizsgálásában; j) előkészíti, koordinálja és szervezi az állomány nemzetbiztonsági ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörébe utalt feladatokat; k) segíti és figyelemmel kíséri, ellenőrzi a teljesítményértékeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtását; l) a jogszabályok végrehajtása során szakmai felügyeletet és szakirányítást gyakorol az igazgatóságok és háttérintézmények felé; m) szakmailag irányítja és felügyeli a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok személyügyi munkáját; 14. Humánigazgatási szakterületen: a) részt vesz a hivatásos és szerződéses állomány, a köztisztviselők és a közalkalmazottak szolgálati és közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályozás előkészítésében; b) gondoskodik az OKF és háttérintézményei, az igazgatóságok állományának szolgálati, munkáltatói és nyugdíjas igazolvánnyal történő ellátásáról; c) nyilvántartja és archiválja a személyi állományra vonatkozó állományparancsokat; d) gondoskodik az állományból távozók fogyatékba helyezett személyi anyagáról és annak nyilvántartásáról; e) végzi a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos feladatokat, kiadja a technikai azonosító kódot; tárolja a hivatásos állomány érintett tagjainak vagyonnyilatkozatát (a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök jegyzékét a Szabályzat 5. számú függeléke tartalmazza);



f) kezeli és naprakészen vezeti az OKF, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, valamint a GEK személyi állománya, az igazgatók, az igazgató-helyettesek, a gazdasági osztályvezetők személyi anyagait, g) közreműködik az elsőfokú fegyelmi eljárások lefolytatásában a főigazgató és a főigazgató-helyettesek hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyekben; h) az igazgatóságok személyzeti és munkaügyi, valamint fegyelmi munkája felett szakmai felügyeletet gyakorol, intézi a főigazgatóhoz került II. fokú fegyelmi ügyeket; i) értékeli és elemzi a főigazgatóság és az igazgatóságok fegyelmi helyzetét, javaslatokat készít a negatív tendenciák kiküszöbölésére; j) gondoskodik a miniszteri hatáskörbe utalt, szociális és kegyeleti gondoskodással összefüggő anyagok előkészítéséről, felterjesztéséről; k) előkészíti és végrehajtja a főigazgató és a helyettesei személyzeti, szociális és kegyeleti döntéseit; l) kezeli a főigazgató jutalmazási keretét, összehangolja a magasabb szintű, illetve a főigazgató által történő elismeréseket, felterjesztéseket; m) közreműködik az OKF központi ünnepségeinek megszervezésében, ennek keretében gondoskodik az elismerések átadásának megszervezéséről, végzi az elismerések okmányolását; n) végzi a gondozási körbe tartozó nyugállományúakkal kapcsolatos szervezési, koordinációs és nyilvántartási feladatokat; o) működteti a számítógépes nyilvántartási rendszert és naprakészen tartja az adatbázisát; p) közreműködik a személyi állomány biztosításával kapcsolatos létszámadat megadásában; q) szervezi és végrehajtja az időszakos pszichológiai szűrővizsgálatokat; r) elemzi és értékeli, nyilvántartja, tárolja a vizsgálati anyagokat, a meglévő jogszabályok alapján, határozatot készít az elért eredmények függvényében; s) szervezi és végrehajtja a megkülönböztető jelzést használó gépjárművek vezetőinek pszichológiai alkalmassági vizsgálatát (PAV), elemzi és értékeli, nyilvántartja, tárolja a vizsgálati anyagokat, a meglévő jogszabályok alapján határozatot készít az elért eredmények függvényében; t) a hivatásos, közalkalmazott- és köztisztviselői állomány vonatkozásában, huzamosabb távollét után (betegség, baleset, szülés, stb.) a munkába állást megelőző foglalkozás-egészségügyi vizsgálat alkalmával felmerülő igény esetén a szakorvos kérésére, továbbá közúti baleset okozása után, munkahelyi konfliktust követően, rövidebb hosszabb távú túlterhelés következtében kialakult túlfáradásos állapot, a figyelem, a munka intenzitásának csökkenésére utaló jelek esetén elvégzi a pszichológiai alkalmasságra irányuló soron kívüli vizsgálatokat; u) pszichológiai tanácsadást biztosít a személyi állomány részére; v) magasabb beosztásba történő kinevezést megelőzően, amennyiben az új beosztás jelentős többletterheléssel jár a hivatásos állományú dolgozó számára, a korábbi vizsgálatok eredményének figyelembevételével, szükség esetén javaslatot tesz II. fokú pszichológiai vizsgálat elvégzésére; w) a vizsgálatok során tapasztalt elváltozások mértékének függvényében javaslatot tesz a szolgálati, illetve önvédelemi fegyver bevonására. x) munkaegészségügyi szaktevékenység ellátása; y) a katasztrófavédelem gyógyító-megelőző alapellátó szolgálata az Állami Egészségügyi Központ (továbbiakban: ÁEK) és a Belügyminisztérium vezető főorvosa által végzett szakmai felügyelettel összhangban szakirányítói feladatokat lát el, tervező, szervező, ellenőrző funkciót gyakorol, helyzetértékelést, elemzést végez, közreműködik a rendkívüli események és helyzetek szakmai rendezésében;



z) az alkalmassági vizsgálat egységes rendszeréhez igazodva, végrehajtja az OKF állományába jelentkezők munkaköri egészségügyi alkalmassági előszűrését, az ÁEK-kel együttműködve közreműködik az állományban lévők időszakos egészségügyi alkalmassági vizsgálatában, végzi az állomány foglalkozásegészségügyi alapellátását; aa) a rendszeres időközökben végrehajtott egészségügyi szűrővizsgálat alapján tervszerű gondozási, rehabilitációs programot állít össze, javaslatokat tesz az ÁEK részére, szervezi az állomány egészségügyi intézetekben történő gyógykezelését, rehabilitációját és rekreációját; bb) a főigazgató munkáját segítő szakterületi tanácsadási feladatokat lát el, fejleszti az állomány egészségügyi kultúráját, figyelemmel kíséri és segíti az egészségügyi alapellátás egységes megvalósítását, kezdeményezi a hatékonyság fejlesztését; cc) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal együttműködve ellátja a katasztrófavédelem közegészségügyi-járványügyi viszonyainak felügyeletét, ellenőrzését, végzi az ezzel kapcsolatos első fokú hatósági feladatokat, végrehajtja a kötelező és ajánlott védőoltásokat, vezeti a közegészségügyi-járványügyi adminisztrációt; dd) tervezi, és részben biztosítja az egészségügyi szakterület működtetéséhez szükséges egészségügyi anyagi és technikai eszközöket, gyógyászati fogyó anyagokat, oltóanyagokat; ee) részvétel a rendszeresítési bizottság tagjaként az újonnan beszerzésre kerülő védőeszközök rendszeresítési eljárásában.



IV. FEJEZET SAJTÓ ÉS TÁRSADALMI KAPCSOLATOK FŐOSZTÁLY 15. A Sajtó és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály: a) tervezi és szervezi az OKF kommunikációs tevékenységét, az időszakos sajtótevékenységet, valamint folyamatos sajtókapcsolatot tart; b) tervezi és előkészíti az OKF vezetőinek sajtószereplését, kiadja az OKF sajtóközleményeit; c) kidolgozza a kommunikációs tevékenység fő irányait, területeit, módszereit, feladat- és eszközrendszerét; d) felelős az OKF éves Munkaprogramja, féléves munkatervei alapján a tájékoztatási és kommunikációs terv összeállításáért, elkészítéséért; e) rendszeres kapcsolatot tart fenn a BM és más államigazgatási szervek sajtóirodáival, szervezeti egységeivel; f) előkészíti, szervezi és bonyolítja az OKF rendezvényeit – együttműködve az adott rendezvényben érintett szakmai területtel; g) megszervezi az OKF megjelenését és képviseletét külső rendezvényen, kiállításon; h) havi rendszerességgel összegyűjti az OKF, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok és a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ által szervezett rendezvényeket és összesítő táblázatot készít; i) elkészíti az ünnepségek, állománygyűlések, kiemelt rendezvények vezetői beszédét; j) sajtószervezéssel közreműködik az OKF által rendezett eseményeken, kiemelt ünnepi rendezvényeken, konferenciákon, szakmai versenyeken; k) felelős az OKF arculatának kialakításáért és az arculati terv megvalósításáért; l) szóróanyagokat, emlék- és ajándéktárgyakat, évkönyvet, állandó és időszakos kiadványokat készít, lakossági tájékoztató kampányokat, kiállításokat és más rendezvényeket szervez, pályázatokat hirdet meg; m) együttműködik és szakmai felügyeletet gyakorol a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, megyei igazgatóságok sajtóreferensi tevékenységére vonatkozóan, részükre továbbképzéseket szervez, részt vesz az OKF által irányított szervezetek sajtó tevékenységének koordinációjában; n) felelős az OKF internetes honlapja folyamatos működésének koordinációjáért, különösen az OKF főfelügyelői, főosztályai, háttérintézményei tekintetében; o) koordinálja az infokommunikációs szakszolgálat honlappal kapcsolatos tevékenységet, szervezi az internet központi elektronikus postafiókra érkező közérdekű kérdések megválaszolását; tematikusan kialakítja az OKF honlapján a friss információk helyét; p) ellátja a Katasztrófavédelem szerkesztőség szakmai felügyeletét, melynek keretében jóváhagyja annak ügyrendjét, folyamatosan tájékoztatja a háttérintézmény vezetőjét az OKF feladatairól, beszámoltatja az elvégzett és tervezett feladatokról; jóváhagyja a szerkesztőség munkatervét, ellenőrzi munkaprogramja végrehajtását; q) szervezi az OKF belső kommunikációját; r) kialakítja és működteti a katasztrófavédelemben résztvevő társadalmi, civil szervezetekkel történő kommunikációs kapcsolattartás rendjét.



V. FEJEZET FŐIGAZGATÓ-HELYETTESI SZERVEZET Tűzoltósági Főfelügyelőség 16. A Tűzoltósági Főfelügyelő: a) meghatározza, szakmailag irányítja, ellenőrzi a közvetlen alárendeltségében lévő főosztályok tevékenységét; b) kapcsolatot tart a kijelölt szakmai szövetségekkel (HÖTOSZ, LÖTOSZ, MTSZ,); c) félévente szakterületének megfelelően beszámolót készít; d) koordinálja veszélyhelyzetek, katasztrófák esetén az OKF-ra háruló tűzoltási, műszaki mentési tevékenységekkel kapcsolatos feladatot; e) a Tűzvédelmi és a Tűzvizsgálati Tanácsadó Testületekkel kapcsolatot tart, tevékenységüket koordinálja; Tűzoltósági Főosztály 17. A Főosztály a) meghatározza, irányítja, ellenőrzi a közvetlen alárendeltségében lévő osztályok tevékenységét; b) végzi a jogszabályokban részére meghatározott felügyeleti, továbbképzési, szabályzat kidolgozási és a főosztály feladatkörébe tartozó közigazgatási, szakmai irányítási és felügyeleti feladatokat; c) ellátja a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságok, a hivatásos önkormányzati, az önkéntes, a létesítményi tűzoltóságok és tűzoltó egyesületek tűzoltási, műszaki mentési és katasztrófa-elhárítási tevékenységének szakmai felügyeletét, segíti a tűzoltó egyesületek munkáját; d) tervezi és szervezi a megyei mentésszervezési osztályvezetők továbbképzését, irányelveket készít elő az OKF szervezeti egységeivel egyeztetve a mentésben részt vevő állomány éves felkészítési tervéhez; e) az ország területén bekövetkezett jelentősebb tűz-és káresetek felszámolásánál segítséget nyújt a területi szervek részére, szervezi a főigazgatóság hatáskörébe tartozó feladatok végzését; f) szervezi az OKF által rendezett országos és nemzetközi tűzoltósport versenyeket, és szakmai vetélkedőket; g) jelentéseket állít össze a szakterületét érintő eseményekről, feldolgozza, értékeli, elemzi és archiválja az azzal kapcsolatos anyagokat, és továbbítja az érintett szervek részére; h) a tűzoltási és műszaki mentési tevékenység végzése során kapcsolatot tart az országos társszervekkel, a mentésbe bevonható civil mentőszervezetekkel, karitatív szervezetekkel, valamint szükség esetén lakosság részére pszichológiai segítséget nyújtó szervekkel, személyekkel; i) a polgári védelmi főfelügyelővel közösen szervezi a katasztrófavédelmi, tűzoltó és polgári védelmi szervek terrorcselekmények következményei felszámolásában való részvételét; j) közreműködik a bekövetkezett eseményekről szóló jelentések összeállításában, az információs anyagok készítésében; k) részt vesz a KKB Veszélyhelyzeti Központ (a továbbiakban: VK) működtetésében; l) részt vesz a tűzoltói beavatkozásokat érintő esemény-kommunikáció folyamatában; m) részt vesz a megyei, fővárosi igazgatóságok és a rendvédelmi szervek, védelmi bizottságok, önkormányzatok által szervezett kárelhárításra és mentés végrehajtására történő felkészülés felügyeletében, ellenőrzésében;



n) az aktualitások figyelembevételével tűzoltási, mentési és katasztrófa felszámolási gyakorlatokat tervez és szervez polgári védelmi főfelügyelővel egyeztetve; o) részt vesz az OKF főosztályai, valamint a külföldi tűzoltóságok közötti, továbbá a CTIF-el kapcsolatos szakmai munkában; p) szakterületén közreműködik az OKF által tartott átfogó- és utóellenőrzéseken, témavizsgálatokat és célellenőrzéseket végez; q) félévente szakterületének megfelelően beszámolót készít; r) részt vesz az OKF közbeszerzési pályázatainak lebonyolításában; 18. Felügyeleti ellenőrzési szakterületen: a) ellenőrzi a megyei igazgatóságokon keresztül a tűzoltóságok készenléti szolgálatellátását, a szolgálatszervezési és ügyeleti okmányok vezetését; b) részt vesz a társszervekkel és karitatív szervekkel meglévő együttműködési megállapodások felülvizsgálatában, javaslatot tesz azok módosítására; c) közreműködik a bajbajutott légi járművek felkutatásával és mentésével kapcsolatos hazai tervezési, szervezési és mentési feladatok összehangolásában; d) a megyei, fővárosi igazgatóságok szakterületre vonatkozó jelentései alapján az egységes értelmezés és gyakorlat érdekében útmutatókat, tájékoztatókat bocsát ki; e) szakmai felügyelet keretében ellenőrzi a készenléti jellegű szolgálatot ellátó tűzoltó állomány szakmai felkészültségét, a szolgálatellátás színvonalát; f) szakterületén közreműködik az OKF által tartott átfogó- és utóellenőrzéseken, témavizsgálatokat és célellenőrzéseket végez; g) félévente szakterületének megfelelően beszámolót készít; h) ellenőrzi a megyei szintű gyakorlatok végrehajtását, a parancsnoki irányító ellenőrző tevékenységet; i) közreműködik a szakterületét érintően a tűzvédelmi szakértői névjegyzékbe vétel során lefolytatásra kerülő vizsgáztatásokban; j) szakterületét érintően az igazgatóságok és a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság részére továbbképzést, tájékoztatót szervez; k) megyei igazgatóságokon keresztül ellenőrzi, figyelemmel kíséri a hivatásos, önkéntes és létesítményi tűzoltóságok szolgálati létszámhelyzetét, technikai eszköz ellátottságát; l) időszakos vizsgálatok keretében ellenőrzi a hivatásos önkormányzati és önkéntes tűzoltóságok felszereléseinek, eszközeinek műszaki állapotát, működésük megbízhatóságát. 19. Tűzoltás-taktikai szakterületen: a) véleményezi, felülvizsgálja a tűzoltóságok éves gyakorlatterveit, ellenőrzi azok végrehajtását; b) irányítja, felügyeli és ellenőrzi a Riasztási és Segítségnyújtási Tervek kidolgozásával kapcsolatos feladatok teljesítését; c) javaslatot tesz az egyes tűz- és káresetek, katasztrófahelyzetek felszámolását követően a részletes elemzésre, tanulmány készítés elrendelésére; d) szakmai szempontból véleményezi az önkéntes tűzoltóságok működési terület iránti kérelmeit, és véleményezi azok költségvetési támogatását; e) elemzi a veszélyes anyagok jelenlétében történő tűzoltói beavatkozásokat, kiértékeli és közreadja a tapasztalatokat; f) indokolt esetben kezdeményezi a tűzoltóságok rendkívüli készenléti szolgálatának elrendelését, végrehajtja az elrendelésre kiadott főigazgatói döntéseket, ellenőrzi azok végrehajtását; g) összeállítja a tűzoltóságokra vonatkozó tűzoltási mentési és katasztrófavédelmi elemzéseket, értékeléseket, előkészíti az ezzel összefüggő vezetői döntések tervezeteit;



h) figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli a tűzesetekről, műszaki mentésekről készült tanulmányokat, jelentéseket és a levont tapasztalatok alapján intézkedik a hiányosságok megszüntetésére, illetve azok közreadására; i) a megyei (fővárosi) igazgatóságok szakterületre vonatkozó jelentései alapján az egységes értelmezés és gyakorlat érdekében útmutatókat, tájékoztatókat dolgoz és ad ki; j) közreműködik, illetve segítséget nyújt a korszerű tűzoltási és mentési taktikai elvek kidolgozásában, adaptálásában, hasznosításában; k) szakterületén közreműködik az OKF által tartott átfogó- és utóellenőrzéseken, témavizsgálatokat és célellenőrzéseket végez; l) félévente szakterületének megfelelően beszámolót készít; m) megyei igazgatóságokon keresztül vizsgálja és értékeli a tűzoltóságok szolgálatszervezés helyzetét, javaslatot készít a szükséges módosítások végrehajtására; 20. Műszaki Mentési és Műveleti szakterületen: a) véleményezi, felülvizsgálja a tűzoltóságok éves gyakorlatterveit, ellenőrzi azok végrehajtását; b) indokolt esetben kezdeményezi a tűzoltóságok rendkívüli készenléti szolgálatának elrendelését, végrehajtja az elrendelésre kiadott főigazgatói döntéseket, ellenőrzi azok végrehajtását; c) összeállítja a tűzoltóságokra vonatkozó tűzoltási mentési és katasztrófavédelmi elemzéseket, értékeléseket, előkészíti az ezzel összefüggő vezetői döntések tervezeteit; d) figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli a tűzesetekről, műszaki mentésekről készült tanulmányokat, jelentéseket és a levont tapasztalatok alapján intézkedik a hiányosságok megszüntetésére, illetve azok közreadására; e) a megyei (fővárosi) igazgatóságok szakterületre vonatkozó jelentései alapján az egységes értelmezés és gyakorlat érdekében útmutatókat, tájékoztatókat dolgoz és ad ki; f) javaslatot tesz az egyes tűz- és káresetek, katasztrófahelyzetek felszámolását követően a részletes elemzésre, tanulmány készítés elrendelésére; g) végzi a regionális műszaki mentő bázisokkal kapcsolatos szakmai feladatok koordinálását; h) közreműködik, illetve segítséget nyújt a korszerű tűzoltási és mentési taktikai elvek kidolgozásában, adaptálásában, hasznosításában; i) szakterületén közreműködik az OKF által tartott átfogó- és utóellenőrzéseken, témavizsgálatokat és célellenőrzéseket végez; j) félévente szakterületének megfelelően beszámolót készít; k) megyei igazgatóságokon keresztül ellenőrzi és felügyeli a szivattyú és kisgépkezelői tanfolyamokkal kibővített tűzoltó szakképzések szakmai színvonalát, megfelelőségét, 21. Tűzvizsgálati szakterületen: a) közreműködik a KÜIR, KAP, EDR rendszer működtetésében. b) irányítja és ellenőrzi az igazgatóságok, tűzvizsgálati és a tűzvizsgálathoz kapcsolódó szakértői tevékenységét, felügyeli a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok tűzvizsgálati és a tűzvizsgálathoz kapcsolódó szakértői tevékenységet, ennek keretén belül iránymutatásokat, tájékoztatókat ad ki; c) közreműködik az országos erdőtűz adattárhoz meghatározott adatok szolgáltatásában;



d) figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli a tűzesetekről, műszaki mentésekről készült tanulmányokat, jelentéseket és a levont tapasztalatok alapján intézkedik a hiányosságok megszüntetésére, illetve azok közreadására; e) a megyei (fővárosi) igazgatóságok szakterületre vonatkozó jelentései alapján az egységes értelmezés és gyakorlat érdekében útmutatókat, tájékoztatókat dolgoz és ad ki; f) gondoskodik a munkájával összefüggő szakirodalmak feldolgozásáról, azok publikálásáról; g) szakterületén közreműködik az OKF által tartott átfogó- és utóellenőrzéseken, témavizsgálatokat és célellenőrzéseket végez; h) félévente szakterületének megfelelően beszámolót készít; i) figyelemmel kíséri a hazai tűzesetek és katasztrófák keletkezési körülményeit, részt vesz a megelőzésükkel összefüggő feladatok kidolgozásában; j) gyakorolja a jogszabályban meghatározott tűzvizsgálati hatósági jogkört; k) gyakorolja a tűzvizsgálati szakterületen a szervi szakértői jogköröket; l) a nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei területén ellátja a jogszabályban foglalt tűzvizsgálati hatósági feladatokat; m) javaslatot tesz az egyes tűz- és káresetek, katasztrófahelyzetek felszámolását követően a részletes elemzésre, tanulmány készítés elrendelésére; n) kezdeményezi az országos tűzgyújtási tilalom elrendelését; o) közreműködik a közepes mértékben és a nagymértékben veszélyeztetett megyékre megyei védelmi tervek készítésében; Tűzvédelmi Főosztály 22. A főosztály a. figyelemmel kíséri a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi, továbbá az engedélyezés és a piacfelügyelet alapjául szolgáló szabványok, előírások műszaki követelményrendszerét, javaslatot tesz módosításukra, részt vesz a szakterületét érintő szabványosításban, a nemzeti szabványosítási állandó és ideiglenes bizottságok munkájában; b. szakterületét érintően az igazgatóságok és a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság részére továbbképzést, tájékoztatót szervez; c. gyakorolja a tűzvédelmi szervi szakértői jogköröket a tűzvizsgálati szakterület kivételével; d. irányítja és ellenőrzi az igazgatóságok megelőző katasztrófavédelmi, valamint hatósági, szakhatósági munkáját, felügyeli a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokságok hatósági, szakhatósági és szakértői tevékenységét, ennek keretén belül iránymutatásokat, tájékoztatókat ad ki; e. kidolgozza a szakterületét érintő hatósági, szakhatósági, valamint a megelőző katasztrófavédelmi tevékenységre vonatkozó országos érvényű szabályozások, irányelvek, ajánlások tervezeteit, közreműködik a katasztrófavédelmet, tűzvédelmet érintő jogszabályok, szabványok, direktívák kidolgozásában, segíti a minisztériumok, országos hatáskörű szervek, valamint az önkormányzatok megelőző katasztrófavédelemmel kapcsolatos jogalkalmazó tevékenységét; f. figyelemmel kíséri a tűzvédelem műszaki követelményrendszerét, javaslatot tesz módosításukra, részt vesz a szakterületét érintő szabványosításban, a nemzeti szabványosítási állandó és ideiglenes bizottságok munkájában; g. részt vesz a műszaki és szolgáltatási tevékenység tartalmú jogi szabályozókra vonatkozó EU notifikációs/bejelentési eljárásokban; h. ellátja a Belső Piaci Információs Rendszer (IMI) használatával kapcsolatos feladatokat; i. részt vesz a KKB Veszélyhelyzeti Központ (a továbbiakban: VK) működtetésében;



j. tűzvédelmi szakvizsgát és az arra felkészítő oktatást szervez a beépített tűzjelző- és tűzoltó berendezés tervezők, valamint a kivitelezésért felelős műszaki vezetők részére; k. közreműködik a statisztikai adatszolgáltató rendszer működtetésében, fejlesztésében; l. végrehajtja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programmal összefüggő BM által meghatározott feladatokat; 23. Hatósági szakterületen: a) kidolgozza és aktualizálja a tűzvédelmi szakvizsga törzsanyagát és a javasolt szakirodalom körét, annak változásait a honlapon és a Közlönyben közzéteszi; b) végzi és döntésre előkészíti a tűzvédelmi hatósági jogköréből a tűzvédelmi bírsággal kapcsolatos feladatokat; c) előkészíti az OKF hatáskörébe tartozó jogszabályban előírtaktól történő eltérési engedélyezési ügyeket; d) gyakorolja a jogszabályban meghatározott elsőfokú tűzvédelmi, katasztrófavédelmi szakhatósági jogköröket; e) ellátja a jogszabályban meghatározott másodfokú tűzvédelmi és katasztrófavédelmi szakhatósági feladatokat; f) gyakorolja a jogszabályban meghatározott első- és másodfokú tűzvédelmi hatósági jogköröket a tűzvizsgálati hatósági jogkör kivételével; g) ellátja a tűzvédelmi szakértői engedélyezési eljárás, valamint a tűzvédelmi igazságügyi szakértői névjegyzékbe való vétel véleményezési jogkörének feladatait, a szakértők továbbképzésével kapcsolatos teendőket, valamint a főigazgatóság hatáskörébe tartozó szakértői feladatokat, vezeti a tűzvédelmi szakértők névjegyzékét, gondoskodik annak megjelentetéséről; h) végzi a főosztály tevékenységi körét érintő, jogszabályban előírt nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokat; i) a nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei területén ellátja a jogszabályban foglalt hatósági- és szakhatósági feladatokat; j) eljár a fluortartalmú üvegházhatású vagy ózonréteget károsító tűzoltógázokkal kapcsolatos, jogszabályban az OKF hatáskörébe telepített feladatok végrehajtásában; 24. Piacfelügyeleti szakterületen: a) végzi a jogszabályokban az OKF hatáskörébe utalt új tűzoltó-technikai eszközök és oltóanyagok gyártásának, forgalmazásának és a meglevők módosításának engedélyezési feladatait, az engedélyeket a főosztályvezető kiadmányozza; b) végzi a tűzvédelmi tevékenységet folytató szolgáltatók nyilvántartásával, felügyeletével, ellenőrzésével, bírságolásával kapcsolatos hatósági feladatokat: - tűzoltó készülékek karbantartása és felülvizsgálata, - beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés tervezése, kivitelezése, karbantartása, javítása, telepítése, felülvizsgálata, - tűzátjelzés fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint tűzjelző és tűzoltó központok távfelügyelete, - tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezés, - tűzvédelmi szakvizsgáztatás; c) ellenőrzést tart a kiadott gyártási és forgalmazási engedélyek vonatkozásában; d) gyakorolja az OKF hatáskörébe utalt piacfelügyeleti jogkört: - mint piacfelügyeleti hatóság ellenőrzi a forgalomba vagy beépítésre kerülő építési anyag, szerkezet, építési mód, tűz- vagy robbanásveszélyes anyag – a robbanó és robbantóanyag kivételével, - készülék, gép, berendezés,


e) f) g) h)


technológia, tűzoltó-technikai termék tűzvédelmi, biztonsági követelményeknek való megfelelőségét; - szükség esetén döntésre előkészíti a piacfelügyeleti bírság kiszabására, illetve a nem megfelelő termék forgalmazásának korlátozására, vagy megtiltására irányuló ügyeket; - elkészíti az OKF piacfelügyeleti hatósági ellenőrzési tervét; - a fogyasztók egészségére, biztonságára veszélyes árukkal kapcsolatos nyilvános információkat megjelenteti az OKF internetes honlapján; - szervezi a piacfelügyeleti oktatásokat, a felhasználók részére tájékoztató kiadványt ad ki, az ellenőrzések gyakorlati tapasztalatainak a sajtóban való közzétételéről gondoskodik; - kapcsolódik a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszerhez (KPIR), amely a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez továbbítja a piacfelügyeleti eseményeket számítástechnikai úton; - piacfelügyeleti hatóságként az áruk forgalomba hozatalát korlátozó -, illetve kivonásukat, vagy visszahívásukat elrendelő - intézkedéseket készít elő, vagy a gyártókkal és a forgalmazókkal olyan intézkedések előkészítésében működik együtt, amelyek egy árunak az értékesítését vagy használatát súlyos veszély miatt megakadályozza, korlátozza, vagy különleges feltételekhez köti, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségen keresztül kapcsolódik a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszerhez (RAPEX), amelynek célja a tagállamok közötti gyors információcsere súlyos veszély esetén; a kölcsönös elismerés elvét gyakorolva tűzoltó technikai termék, tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés vonatkozásában a védelmi egyenértékűséget vizsgálja, értékeli és ennek alapján döntést, határozatot hoz; működteti az egyes műszaki termékek tűzvédelmi megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölését végző – a belügyminiszter által megbízott - Kijelölő Bizottságot; nyilvántartást vezet a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványt kiállító és tanúsító szervezetekről, ellenőrzi a vizsgáló és tanúsító szervezeteket; a halon oltógáz alkalmazók köréről nyilvántartást vezet, és ellenőrzi tevékenységüket; Polgári Védelmi Főfelügyelőség

25. a) A polgári védelmi főfelügyelő irányítja a Polgári Védelmi Főfelügyelőség Főosztályait, a Polgári Védelmi Szervezési Főosztályt, továbbá a Lakosságvédelmi Főosztályt – melyek szakmai tevékenységüket az illetékes főosztályvezetők vezetésével látják el – és végzi e főosztályok munkaszervezési, szervezési koordinációját, valamint felügyeletét. b) A polgári védelmi főfelügyelő, szolgálati elöljárója az általa irányított Főfelügyelőség teljes személyi állományának. c) Kapcsolatot tart a Polgári Védelmi Tanácsadó Testülettel és a Központi Rendeltetésű Mentőszervezettel, tevékenységüket koordinálja. Szervezési Főosztály 26. A Polgári Védelmi Szervezési Főosztályhoz tartozó osztályok szakmai tevékenységüket a polgári védelmi szervezési főosztályvezető felügyelete mellett az illetékes osztályvezetők vezetésével látják el.



27. A polgári veszélyhelyzet tervezési feladatok szakterületén: a) gyűjti és feldolgozza a veszélyhelyzetek kezelésével kapcsolatos információkat, jelentéseket állít össze, javaslatokat készít elő a döntések meghozatalához, tájékoztatja a katasztrófavédelemben együttműködő szerveket, szervezeteket; b) folyamatosan kezeli és aktualizálja a veszélyhelyzetek kezeléséhez szükséges adatbázist; c) koordinálja az ár- és belvizek elleni védekezés szakmai feladatait; d) koordinálja a rendkívüli időjárási körülmények hatásaira történő polgári védelmi reagálást és annak felkészülési feladatait; e) koordinálja az influenza pandémiával és egyéb biológiai védelemmel kapcsolatos központi és területi szintű feladatokat; f) koordinálja a migrációval kapcsolatos központi és területi feladatokat; g) tervezi, szervezi a megyei polgári veszélyhelyzet-kezelési osztályvezetők továbbképzését; h) végzi a polgári védelmi feladatokkal kapcsolatos megelőzési, beavatkozási feladatokat; i) meghatározza a polgári védelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit; j) szakterületét érintően felügyeli a területi szervek polgári védelmi tevékenységét; k) az Országos Atomenergia Hivatallal (a továbbiakban: OAH) együttműködve közreműködik az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv (a továbbiakban: OBEIT) kidolgozásában és karbantartásában; l) részt vesz a szakterületét érintő hazai és nemzetközi gyakorlatok szakmai előkészítésében, lebonyolításában és értékelésében; m) részt vesz a terrorizmus elleni küzdelem polgári védelmi feladatainak tervezésében és végrehajtásában; n) részt vesz a polgári védelmi szervezetek felkészítésében; o) részt vesz a NATO együttműködési és az Atom-, Biológiai-, Vegyi Riasztási és Értesítési Rendszer (a továbbiakban: ABV RIÉR) feladatainak végrehajtásában; p) részt vesz a polgári védelmi közép- és hosszú távú fejlesztési koncepciói kidolgozásában; 28. A nukleáris biztonság szakterületén: a) irányítja az Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer működését, végzi a belügyi ágazat Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer üzemeltetését és felügyeletét; b) ellátja a Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központ feladatait; c) tervezi, szervezi és koordinálja a nemzetközi RODOS Központ működését, a hazai és a nemzetközi radiológiai adatcserét, valamint a fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat; d) tervezi és szervezi a lakosság normál időszaki tájékoztatását a háttérsugárzás adatairól, végzi a sugárhelyzet értékelését, ennek érdekében készenléti szolgálatot szervez; e) felügyeli a területi információs központok (TIK) tevékenységét; f) közreműködik a KKB Veszélyhelyzeti Központ (a továbbiakban: VK) működtetésében; g) elemzi és értékeli a nukleáris veszélyhelyzetre vonatkozó információkat, biztosítja azokat a KKB Operatív Törzs és a Nukleáris Balesetelhárítási Védekezési Munkabizottság számára; h) közreműködik az Országos Környezeti és Sugárellenőrző Rendszer (a továbbiakban: OKSER) működésében és az adatszolgáltatásban; i) képviseli szakterületét a nukleáris biztonsággal és a nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos bizottságok munkájában;



j) együttműködik az Országos Atomenergia Hivatallal a nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos kutatási- és műszaki fejlesztési feladatok ellátásában; k) részt vesz a hazai és nemzetközi nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatokon, továbbképzéseken és konferenciákon; l) részt vesz az országos VFCS versenyek és szakmai vetélkedők szervezésében; m) részt vesz a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportok (VFCS) és Veszélyhelyzeti Felderítő Szolgálat (VFSZ) felügyeletében, azok technikai korszerűsítésére irányuló javaslatok kidolgozásában, továbbképzésük és ügyeleti rendjük kidolgozásában, továbbá a veszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozások elemzésében; n) szakterülete vonatkozásában részt vesz a VFCS és a VFSZ beavatkozásainak elemzésében és alkalmazási elveik kidolgozásában; 29. A mozgósítási és szakirányítási feladatok szakterületén: a) nyilvántartja a polgári védelmi kirendeltségek illetékességi területét, javaslatot készít a módosítások jogszabályban való megjelenítésére; b) végzi a lakosság és az anyagi javak megelőző radiológiai, biológiai, vegyi védelmére vonatkozó követelmények kidolgozását; c) végzi a polgári védelmi szervezetek létrehozásával, megalakításával és alkalmazásával kapcsolatos feladatokat, vezeti az összesített létszám adatokról készített adatbázist; d) vezeti az életvédelmi létesítmények központi adatbázisát, ellenőrzi a nyilvántartással, fenntartással, hasznosítással kapcsolatos követelmények betartását; e) koordinálja a lakosság kitelepítésének, kimenekítésének, befogadásának, visszatelepítésének, szükségellátásának tervezését; f) közreműködik a települések polgári védelmi besorolását módosító javaslatok felülvizsgálatában, elkészíti a vonatkozó jogszabály-tervezetet, gondoskodik a változások átvezetéséről és elkészíti az ország településeinek összesített katasztrófa veszélyeztetettségi értékelését; g) részt vesz a veszélyhelyzetek kezelésével kapcsolatos technikai és védőeszközök rendszeresítési eljárásaiban, szakterületét illetően közreműködik a meglévő eszközök fejlesztésében, elosztásában; h) közreműködik a lakosság légi- és katasztrófa riasztási rendszerének létrehozásában, fejlesztésében, működtetésében; i) részt vesz a lakosság légi-riasztásával kapcsolatos, katasztrófavédelmet érintő feladatok végrehajtásában; j) részt vesz a minősített időszakokra vonatkozó tervezési követelmények kidolgozásában; k) részt vesz a minősített időszakokkal kapcsolatos jogszabályok és utasítások előkészítésében; 30. A polgári védelmi műveleti beavatkozás szakterületén: a) szervezi az országos VFCS versenyeket, és szakmai vetélkedőket; b) koordinálja az OKF humanitárius segítségnyújtásának szervezését; c) összehangolja a hazai és nemzetközi segítségnyújtás szakmai feladatait, ennek érdekében kapcsolatot tart az együttműködőkkel, előkészíti az EU Monitoring és Információs Központ (továbbiakban EU MIC), a NATO Euroatlanti Katasztrófareagálási Koordinációs Központ (továbbiakban: NATO EADRCC, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (továbbiakban ENSZ OCHA) és a szomszédos országok veszélyhelyzeti központjai tájékoztatására szolgáló anyagokat;



d) irányítja a hazai katasztrófák elleni védekezésben, valamint a nemzetközi segítségnyújtásban közreműködő különleges mentőszervezetek tevékenységének védekezésbe történő bevonását és igénybevételét; e) felügyeli a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportokat (VFCS) és Veszélyhelyzeti Felderítő Szolgálatot (VFSZ), elemzi a veszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozásokat, javaslatokat tesz azok technikai korszerűsítésére, szervezi továbbképzésüket és ügyeleti rendjüket; f) szakterülete vonatkozásában elemzi a VFCS és a VFSZ beavatkozásait, a Tűzoltósági Főfelügyelőséggel együttműködve javaslatokat tesz a korszerűsítésre, kidolgozza az alkalmazási elveket; g) felügyeli a Fővárosi Központi Rendeltetésű Szervezet tevékenységét. h) a Tűzoltósági Főfelügyelőséggel közösen együttműködik a katasztrófa-elhárításba bevonható társadalmi és karitatív szervezetekkel; i) együttműködik a NATO Riasztó és Előrejelző Rendszerek Szakértői Csoporttal (továbbiakban: NATO GOEWDS; j) közreműködik az ország területén bekövetkezett jelentősebb káresetek felszámolásánál, segítséget nyújt a területi szervek részére, a Tűzoltósági Főfelügyelőséggel együttműködve; k) közreműködik a Tűzoltósági Főfelügyelőséggel, a katasztrófa-elhárításba bevonható és az OKF-el együttműködő civil mentőszervezetek az ENSZ OCHA INSARAG Irányelv és Módszertannak megfelelő központi felkészítésében; l) részt vesz a nemzetközi szakmai szervezetekkel (ENSZ OCHA, INSARAG Titkárság, EU, NATO) való kapcsolattartásból adódó feladatok kidolgozásában; m) részt vesz a társszervekkel és karitatív szervekkel meglévő együttműködési megállapodások felülvizsgálatában, javaslatot tesz azok módosítására; Lakosságvédelmi Főosztály 31. A Lakosságvédelmi Főosztályhoz tartozó osztályok szakmai tevékenységüket a lakosságvédelmi főosztályvezető felügyelete mellett az illetékes osztályvezetők vezetésével látják el. 32. Az önkormányzati szakfelügyelet és újjáépítés szakterületén: a) kidolgozza a helyreállításra és újjáépítésre vonatkozó irányelveket, valamint a módszertani ajánlásokat az önkormányzatok, a közigazgatási hivatalok, a katasztrófavédelmi igazgatóságok részére; b) kormányzati döntés esetén végzi a helyreállítás és újjáépítés országos szintű tervezési, szervezési, ellenőrzési és nyilvántartási feladatait; c) elemzi és értékeli a helyreállítással és újjáépítéssel kapcsolatos tevékenységet, javaslatot tesz az ezzel kapcsolatos jogszabályok módosítására; d) koordinálja a polgári védelmi szervezetek felkészítésével és gyakoroltatásával kapcsolatos feladatokat; e) koordinálja a polgári védelmi felkészítéssel kapcsolatos kiadványok és oktatási eszközök kidolgozását; f) kidolgozza az ifjúság polgári védelmi felkészítésének irányelveit, kapcsolatot tart fenn a Nemzeti Erőforrás Minisztérium illetékes szakmai csoportjával; g) véleményezi a felsőoktatási intézményekben folyó oktatás katasztrófavédelmi ismeretekkel való kiegészítésére vonatkozó elgondolást a Polgári Védelmi Tanácsadó Testület, a tudományos grémiumok, társaságok, egyesületek és felsőoktatási intézmények bevonásával; h) kapcsolatot tart és együttműködik a Magyar Polgári Védelmi Szövetséggel;



i) kapcsolatot tart az önkormányzati szövetségekkel a lakosságfelkészítési tevékenységet illetően; j) részt vesz az államigazgatási és az önkormányzati vezetők felkészítésében; k) közreműködik a kulturális javak védelmével kapcsolatos központi és területi feladatokban; l) közreműködik az önkormányzati fenntartású intézmények veszélyhelyzetekre való felkészülését célzó szakmai útmutatók kidolgozásában; m) közreműködik az akkreditált pedagógus továbbképzés végrehajtásában; 33. A kritikus infrastruktúra felügyelet és koordináció szakterületén: a) végzi a kritikus infrastruktúra vizsgálatával és védelmével kapcsolatos feladatok tervezését, szervezését; b) végzi a rotációs kikapcsolási renddel, valamint az alapvető és létfontosságú elektromos felhasználók besorolásával kapcsolatos feladatokat; c) végzi a veszély-elhárítási és az általános polgári védelmi tervrendszerek felülvizsgálatával kapcsolatos központi szintű feladatokat, felügyeli az igazgatóságok ezirányú tevékenységét; d) támogatja a területi szerveket és a megyei védelmi bizottságokat a védelmiigazgatási és polgári védelmi feladatok végrehajtásában; e) közreműködik a SEVESO II. Irányelv hatálya alá eső veszélyes üzemek által veszélyeztetett településeken élők védelmére vonatkozó tervek felülvizsgálatában; f) közreműködik a kritikus infrastruktúrák EU azonosításáról, kijelöléséről és védelmük javítása szükségességének értékelésről szóló Európai Közösségi tanácsi irányelvvel összefüggő jogharmonizációs kötelezettségben. 34. A KKB koordinációs feladatok szakterületén: a) Együttműködik és kapcsolatot tart a BM Védelmi Koordinációs Főosztállyal és a KKB Tudományos Tanáccsal; b) koordinálja a lakosság veszélyhelyzeti riasztásával és tájékoztatásával kapcsolatos területi és helyi szintű feladatokat; c) figyelemmel kíséri a KKB feladatai végrehajtásáról szóló tájékoztatókat, beszámolókat; d) részt vesz a Kormányzati Koordinációs Bizottság Operatív Törzs (továbbiakban: KKB OpT) munkájában; e) részt vesz a KKB OpT által irányított Lakossági Tájékoztatási Munkacsoport működésével kapcsolatos feladatok ellátásában; f) részt vesz az ország egészét érintő hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatok éves tervének előkészítésében; g) közreműködik a KKB üléseinek előkészítésében; h) közreműködik a KKB éves feladatterv tervezetének elkészítésében; i) közreműködik a KKB szervezetével és működésével összefüggő jogi szabályozás és kormányzati döntések előkészítésében. 35. A polgári védelmi hatósági feladatok szakterületén: a) kidolgozza a szakterületére vonatkozó jogszabályokat és az állami irányítás egyéb jogi eszközeit, valamint kezdeményezi a szükséges módosítások átvezetését; b) kidolgozza a szakterületét érintő hatósági, szakhatósági, valamint a megelőző polgári védelmi tevékenységre vonatkozó országos érvényű szabályozások, irányelvek, ajánlások tervezeteit, közreműködik a polgári védelmet érintő jogszabályok, szabványok, direktívák kidolgozásában, segíti a minisztériumok, országos hatáskörű szervek, valamint az önkormányzatok megelőző polgári védelemmel kapcsolatos jogalkalmazó tevékenységét;



c) előkészíti az OKF hatáskörébe tartozó jogszabályban előírtaktól történő eltérési engedélyezési ügyeket; d) ellátja a jogszabályban meghatározott polgári védelmi szakhatósági feladatokat; e) irányítja és ellenőrzi az igazgatóságok megelőző polgári védelmi, valamint hatósági, szakhatósági munkáját, ennek keretén belül iránymutatásokat, tájékoztatókat ad ki; f) figyelemmel kíséri a polgári védelmi, továbbá az engedélyezés és a piacfelügyelet alapjául szolgáló szabványok, előírások műszaki követelmény rendszerét javaslatot tesz módosításukra, részt vesz a szakterületét érintő szabványosításban, a nemzeti szabványosítási állandó és ideiglenes bizottságok munkájában; Főügyeleti Főosztály 36. A Főügyeleti Főosztály a) működteti az OKF Főügyeletét és irányítja az alárendelt katasztrófavédelmi szervek ügyeleti szolgálatainak tevékenységét; b) ellátja a megyei, fővárosi igazgatóságok, a hivatásos önkormányzati, az önkéntes tűzoltóságok ügyeleti tevékenységének szakmai felügyeletét, segíti a tűzoltó egyesületek munkáját; c) az OKF Főügyelete biztosítja a jelentések megtételének rendjét és teljesíti jelentési kötelezettségeit; d) végzi a jogszabályokban részére meghatározott továbbképzési, szabályzat kidolgozási és a főosztály feladatkörébe tartozó államigazgatási, szakmai irányítási és felügyeleti feladatokat; e) jelentéseket állít össze és továbbít a bekövetkezett eseményekről, feldolgozza, értékeli, elemzi és archiválja az azzal kapcsolatos anyagokat, és továbbítja az érintett szervek részére; f) gondoskodik az ügyeleti nyilvántartások vezetéséről; g) ellenőrzi a tűzoltóságok ügyeleti szolgálat-ellátását, az ügyeleti okmányok vezetését; h) betartja, valamint szakterületét érintően betartatja, a katasztrófavédelem, a tűzoltóságok ügyeleti szolgálatai és azok közreműködésével teljesítendő jelentési kötelezettség rendjéről szóló jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben foglaltakat; i) a területi szervek ügyeletei által felterjesztett jelentések alapján Napi Jelentést készít, melyet külön utasítás alapján továbbít a minisztériumi és OKF vezetői állomány, valamint a területi szervek részére; j) fogadja és összesíti a területi katasztrófavédelmi szervek jelentéseit, összegzett jelentést tesz a főügyeleti főosztályvezetőnek, az ügyeletes főigazgatónak; k) vezényli az ügyeletes főigazgatói szolgálatot; l) irányítja és segíti az ügyeletes főigazgatói szolgálat működését; m) ellátja a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) Veszélyhelyzeti Központ ügyeleti feladatait; n) működteti a KKB Veszélyhelyzeti Központot (a továbbiakban: VK); o) végzi a KKB tagjainak és szervei kapcsolati pontjainak riasztását; p) kapcsolatot tart az országos társszervekkel; q) kapcsolatot tart a Paksi Atomerőmű Zrt. ügyeletesével; r) közreműködik a nukleáris fűtőanyag szállításával kapcsolatban az OKF számára megszabott feladatok végrehajtásában; s) részt vesz a nemzetközi szakmai szervezetekkel (CTIF, ENSZ OCHA, INSARAG Titkárság, EU, NATO) való kapcsolattartásból adódó feladatok kidolgozásában; t) kapcsolatot tart az EU Monitoring és Információs Központ (továbbiakban: EU MIC), a NATO Euroatlanti Katasztrófareagálási Koordinációs Központ



(továbbiakban: NATO EADRCC), és a szomszédos országok nemzeti kapcsolattartó pontjaival; u) végzi a nemzetközi segítségnyújtásról szóló jelentések küldését és fogadását, a beérkezett jelentéseket, valamint az összeállított hazai jelentéseket átadja a Nemzetközi és Jogi Főosztálynak; v) végrehajtja a nemzetközi egyezményekből, illetve nemzetközi együttműködésekből a főosztályra háruló tájékoztatási feladatokat, együttműködik az e területen tevékenykedő munkacsoportokkal; w) kapcsolatot tart a meghatározott minisztériumok és országos hatáskörű szervek, a Kossuth Rádió és az MTV1 ügyeleteivel és más együttműködő szervekkel; x) szakmai irányelveket dolgoz ki a lakosság légi- és katasztrófa riasztási rendszerének létrehozására, fejlesztésére, működtetésére; y) az ország légi-riasztására szóló jelzést továbbítja. Szervezi és nyilvántartja a bekövetkezett eseményekkel kapcsolatosan végrehajtott és további intézkedést igénylő feladatokat; z) rögzíti a terroristák által fegyverként alkalmazott polgári légi járművel kapcsolatos (RENEGADE) információkat, haladéktalanul tájékoztatja az ORFK Ügyeleti Szolgálatát; aa) kapcsolatot tart a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület Diszpécser Szolgálatával (RSOE Diszpécser Szolgálat); bb) végzi a Riasztási és Segítségnyújtási Tervek működtetési feladatait, országos riasztású különleges szerek riasztását, szükség esetén azok átcsoportosítását; cc) közreműködik a bekövetkezett eseményekről szóló jelentések összeállításában, az információs anyagok készítésében, azok érintett szervek részére történő továbbításában, részt vesz a beérkezett „vis maior” jelentések feldolgozásában részt vesz az esemény-kommunikáció folyamatában; dd) részt vesz az önkéntes tűzoltóságok működési terület iránti kérelmeinek, azok költségvetési támogatásának szakmai véleményezésében; ee) részt vesz a megyei mentésszervezési osztályvezetők továbbképzésében, irányelveket készít elő az ügyeleti szolgálatot ellátó állomány éves felkészítési tervéhez; ff) részt vesz a fővárosi, megyei igazgatóságok és a rendvédelmi szervek, védelmi bizottságok, önkormányzatok által szervezett kárelhárításra és mentés végrehajtására történő felkészülés felügyeletében, ellenőrzésében; gg) a megyei, fővárosi igazgatóságok szakterületre vonatkozó jelentései alapján az egységes értelmezés és gyakorlat érdekében útmutatókat, tájékoztatókat bocsát ki; hh) a sajtó- és tömegtájékoztató tevékenység során együttműködik az OKF szóvivőjével; ii) figyelemmel kíséri a 112-es egységes európai segélyhívószám fejlesztésére létrehozott minisztériumi projektekre alakult csoportok munkáját, valamint országos szinten a megyei szervek ügyeleteit érintő feladatokat; jj) működteti az Ügyeletes Gépjárművezetői Szolgálatot; kk) szervezi a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeleti szolgálatának ellátását, biztosítja a munkavégzés adminisztratív feltételeit, gondoskodik a szükséges szabályozók elkészítéséről és a meghatározott okmányok ügyeleten történő elhelyezéséről, hozzáférhetőségéről; ll) vezeti a megyei igazgatóság ügyeleti dokumentációit, a nyilvántartásokat, gondoskodik a működéssel és az eseményekkel kapcsolatos adatszolgáltatás és jelentési kötelezettség teljesítéséről; mm) az ügyeleti szolgálat biztosítja az értesítés, készenlétbe helyezés feltételeinek megvalósulását;



nn) feldolgozza, értékeli, elemzi és archiválja a bekövetkezett eseményekkel kapcsolatos anyagokat, elemzés alapján előkészíti a szükséges intézkedéseket, a tapasztalatok közreadását; oo) szervezi a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság ügyeleti szolgálatának ellátását, biztosítja a munkavégzés adminisztratív feltételeit, gondoskodik a szükséges szabályozók elkészítéséről és a meghatározott okmányok ügyeleten történő elhelyezéséről, hozzáférhetőségéről; pp) vezeti FPVI ügyeleti dokumentációit, a nyilvántartásokat, gondoskodik a működéssel és az eseményekkel kapcsolatos adatszolgáltatás és jelentési kötelezettség teljesítéséről; qq) koordinálja az OKF és területi szervei értesítésével és magasabb készültségbe helyezésével, a minősített időszaki tovább működésével és felkészítésével kapcsolatos feladatait; rr) a polgári védelmi és katasztrófa-elhárítási feladatok végrehajtása során együttműködik a Magyar Honvédség és rendvédelmi szervek fővárosban lévő parancsnokságaival, kapitányságaival, egyéb szerveivel, a fővárosi és kerületi önkormányzatokkal, a területi (megyei) illetékességű, központi irányítású államigazgatási szervekkel, a társadalmi és karitatív szervezetekkel; ss) feldolgozza, értékeli, elemzi és archiválja a bekövetkezett eseményekkel kapcsolatos anyagokat, elemzés alapján előkészíti a szükséges intézkedéseket, a tapasztalatok közreadását. Iparbiztonsági Főosztály 37. Veszélyes üzem felügyeleti és Iparfelügyeleti szakterületen: a) végzi a veszélyes ipari üzemek, létesítmények katasztrófavédelmi engedélyezési és a biztonsági jelentések, elemzések elfogadásával, időszakos felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat; minősíti a veszélyes üzemek által okozott kockázat szintjét, meghatározza a veszélyességi övezet határait, dönt a veszélyes tevékenység korlátozásáról vagy megszüntetéséről, illetve az üzemeltetőt kiegészítő intézkedésekre kötelezi; b) eleget tesz a hatósági jogkörében jogszabályban rögzített nyilvántartási és tájékoztatási kötelezettségeinek; adatszolgáltatásra kötelezi a szabályozás alá nem tartozó dominóhatás miatt érintett veszélyes üzemeket; c) hatósági ellenőrzési ütemterv szerint szervezi és végzi a veszélyes ipari üzemek üzemeltetőinek jogszabályban meghatározott időközönkénti ellenőrzéseit, felügyeli a külső védelmi tervezéshez, a gyakorlatokhoz, a lakossági tájékoztatáshoz és a településrendezési tervezéshez kapcsolódó intézkedések megvalósulását; d) a súlyos balesetek elleni védekezés területén az aktuális szakmai feladatok egységes értelmezése érdekében az érintett üzemeltetők, önkormányzatok, az igazgatóságok és a tűzoltóságok szakemberei részére továbbképzéseket, szakmai tájékoztatókat szervez; e) súlyos balesetek elleni védekezés vonatkozásában közreműködik a települések katasztrófa veszélyeztetettségének felmérésében, pontosításában, kidolgozza a veszélyeztetettség nemzeti szintű értékelését, javaslatot tesz a települések polgári védelmi besorolásának szükség szerinti módosítására; f) működteti a Súlyos Iparibaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottságot, szervezi és irányítja az OKF súlyos balesetek elleni védekezéshez kapcsolódó szakértői és tudományos tevékenységét g) gyűjti és értékeli a súlyos ipari balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos műszaki, szervezeti és vezetési információkat, működteti a Súlyos Baleseti Információs Rendszert, ezen belül az uniós követelményeknek megfelelően napra készen tartja a Seveso Üzemek Nyilvántartási Rendszerét (SPIRS);



h) végzi a bekövetkezett súlyos balesetekkel és rendkívüli eseményekkel kapcsolatos vizsgálatokat és feldolgozza az azokról készített üzemeltetői jelentéseket, valamint működteti az uniós követelményeknek megfelelően a Súlyos Baleseti Jelentési Rendszert (MARS); i) véleményezi a veszélyességi övezet határain belül történő út-, vasúthálózat és közműfejlesztési, valamint más beruházási és fejlesztési terveket; figyelemmel kíséri a veszélyes üzemek által veszélyeztetett települések településrendezési és településfejlesztési terveit, kezdeményezi a veszélyes ipari üzemek környezetében az építési, létesítési szabályozások megalkotását, j) folyamatos kapcsolatot tart a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek megelőzésében, elhárításában érdekelt ágazati minisztériumokkal, állami szervekkel, szakmai és gazdálkodó szervezetekkel, önkormányzatokkal, figyelemmel kíséri a védekezésben érintettek együttműködésének helyzetét, közreműködik a közös feladatok ellátására való felkészülés feladatainak időszakos egyeztetésében; k) segíti a minisztériumok, országos hatáskörű szervek, valamint az önkormányzatok súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos jogalkalmazó tevékenységét; l) közreműködik a veszélyes anyagok előállításával, felhasználásával és tárolásával, illetve a veszélyes hulladékokat érintő veszélyeztető hatásokkal kapcsolatos veszély-elhárítási és az általános polgári védelmi tervrendszerek felülvizsgálatára vonatkozó központi szintű feladatok végrehajtásában, felügyeli az igazgatóságok ezirányú tevékenységét; m) ellátja a Seveso II. Irányelv hatálya alá tartozó alsó és felső küszöbértékű veszélyes üzemek körzetében az országos kiterjedésű, magas rendelkezésre állású redundánsan működő adatátviteli hálózatra épülő meteorológiai és vegyi monitoring, valamint lakossági riasztó rendszer meteorológiai és vegyi monitoring rendszerelemének megvalósításával és működtetésével összefüggő feladatokat; n) normakontrolt gyakorol az ágazati jogszabályok és belső szabályozó eszközök előkészítése során, kezdeményezi a jogszabályok és belső szabályozó eszközök kiadását, módosítását, összhangjuk megteremtését; o) közreműködik a veszélyes anyagok előállításával, felhasználásával és tárolásával, illetve a veszélyes hulladékokat érintő veszélyeztető hatásokkal kapcsolatos veszély-elhárítási és az általános polgári védelmi tervrendszerek felülvizsgálatára vonatkozó központi szintű feladatok végrehajtásában, felügyeli az igazgatóságok ezirányú tevékenységét. p) ellátja a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság által elfogadott biztonsági dokumentációk alapján a külső védelmi tervezési és lakosságtájékoztatási, valamint veszélyességi övezet kijelölésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósággal együttműködésben vizsgálja az esetleges dominóhatásban érintett veszélyes ipari üzemeket; q) részt vesz a KKB Veszélyhelyzeti Központ (a továbbiakban: VK) működtetésében; 38. Nemzetközi hatósági szakterületen: a) az Európai Uniós normák és a nemzetközi egyezmények alapulvételével szervezi és végzi a különböző súlyos balesetek elleni védekezésre vonatkozó jogszabályok és belső szabályozók tervezeteinek kidolgozását és felülvizsgálatát; b) a veszélyes ipari üzemekről, a végrehajtott feladatokról hároméves nemzeti jelentést készít, melyet az EU döntéshozatali tevékenység rendjének megfelelően küld meg az Európai Bizottságnak; c) a Seveso II. Irányelv módosításának bevezetése és végrehajtása vonatkozásában részt vesz a környezetvédelem területén működő Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság tevékenységében;



d) részt vesz az Európai Bizottság XI. Környezetvédelmi Főigazgatóság szakirányú szervének, valamint a 96/82 EK Tanácsi Irányelv végrehajtását szolgáló Illetékes Hatóságok Bizottságának és műszaki munkacsoportjainak munkájában és ellátja a Seveso II. Irányelv illetékes hatósági feladatait; e) közreműködik az Európai Bizottság Közös Kutatóközpont Főigazgatóság (JRC) súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos tevékenységében; f) végzi és koordinálja az ENSZ EGB Ipari Baleseti (Helsinki) Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos feladatokat és ellátja az illetékes hatósági tevékenységet; g) működteti az ENSZ EGB Ipari Baleseti (Helsinki) Egyezményben foglaltak alapján a riasztási-értesítési rendszert, melynek során szakmai kapcsolatot tart az egyezmény titkárságával és a részes felek illetékes hatóságaival; h) részt vesz a Nemzetközi Tűzoltószövetség (CTIF) Veszélyes Anyag Bizottság és az OECD Vegyi Balesetek Munkacsoport munkájában; 39. Veszélyes áru szállítási szakterületen: a) figyelemmel kíséri a veszélyes áru szállításával kapcsolatos tendenciákat, ezek alapján a megelőzés hatékonyságának növelése érdekében intézkedéseket, iránymutatásokat, tájékoztatókat ad ki, illetve javaslatot készít elő a vonatkozó jogszabályok módosítására; b) irányítja a veszélyes áru közúti szállításának ellenőrzésével, szankcionálásával, balesetek kivizsgálásával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági feladatokat, végzi az előzőekre vonatkozó jelentések feldolgozását, c) ellátja a veszélyes áru közúti szállításának ellenőrzésével, a veszélyes áru szállítás telephelyi ellenőrzésével, valamint az ellenőrzések során tapasztalt szabálytalanságok szankcionálásával összefüggő közigazgatási ügyekben történő peres és nem peres képviseleti tevékenységet;



VI. FEJEZET GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓ-HELYETTESI SZERVEZET 40. A Főigazgató-helyettes ellátja a Költségvetési Főosztály, a Műszaki Főosztály és az Informatikai Főosztály tevékenységének irányítását, valamint működteti a kockázatkezelési rendszert (az OKF Kockázatkezelési Szabályzatát a Szabályzat 7. számú függeléke tartalmazza). 41. A GEK-en keresztül ellátja az OKF, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, valamint a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Jogar Továbbképző Központ logisztikai biztosítását. 42. A GEK-en keresztül működteti a Központi Raktárbázis tevékenységét. Költségvetési Főosztály 43.

A Közgazdasági szakterületen: a) a jogszabályok alapján összeállítja a cím tervjavaslatát, kincstári és elemei költségvetését, a beruházási tervét, irányítja az előirányzat gazdálkodást, módosítást. Előkészíti a költségvetési előirányzatok felosztását, módosításokat hajt végre a gazdálkodó szervekre vonatkozóan. Felügyeli az önállóan működő és gazdálkodó, valamit az önállóan működő igazgatóságok gazdasági működését; b) gondoskodik a költségvetési szervekre vonatkozóan jogszabályban, valamint felügyeleti szerv részéről előírt adatszolgáltatások elkészítéséről, felülvizsgálatáról, összesítéséről; c) végrehajtja a központosított személyi juttatás előirányzatának gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, nyilvántartja a bérkereteket, elemzéseket, prognózisokat készít; d) elemzi és értékeli a gazdasági folyamatokat, beszámolókat, javaslatokat készít a döntése előkészítéshez; e) felelős a számvitellel kapcsolatos belső jogszabályok kialakításáért, folyamatos karbantartásáért. Gondoskodik az alapító okiratok elkészítéséről, módosításáról; f) ellátja a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok működéséhez szükséges normatív állami támogatások tervezésével, elosztásával kapcsolatos feladatokat, valamint a kapcsolódó elemzési és értékelő feladatokat, továbbá a hivatásos állományt érintő szervezeti változások pénzügyi kihatásának, a szakmai és szervezetfejlesztések normatív támogatásának kidolgozásával kapcsolatos feladatokat; g) végzi az OKF gazdálkodási körébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos feladatokat. Gondoskodik a pályázaton odaítélt támogatásokkal kapcsolatban az önkéntes tűzoltó egyesületekkel való megállapodás megkötéséről, valamint az összegek kiutalásáról. Ellenőrzi a költségvetési támogatást kapott tűzoltó egyesületek és önkéntes tűzoltóságok pénzügyi elszámolását; h) ellátja a tűzvédelmi bírság, biztosítók 1,5 % befizetéseivel kapcsolatos lekérési, előirányzat módosítási, elszámolási feladatait; i) részt vesz a Szociális Bizottságnak a lakáskeretre, a lakáscélú munkáltatói támogatásra és a szociális segélykeret felosztására vonatkozó döntéseinek előkészítésében, és végrehajtja mindezek pénzügyi rendezésével kapcsolatos feladatokat; j) ellátja a szolgálati feladatok ellátása során súlyos munkabalesetet szenvedettek kártérítésével kapcsolatban a pénzügyi vonatkozású feladatokat;



k) feladata a jogszabályban előírt kincstárnoki kérelmek, bejelentések végrehajtása, engedélyezés esetén pénzügyi feladatok ellátása; l) végrehajtja az üvegzsebbel kapcsolatos adatszolgáltatásokat; m) közreműködik pályázatok, közbeszerzések pénzügyi vonatkozású előkészítésében, nyilvántartásokban, elszámolásokban; n) szakmai véleményt alakít ki jogszabálytervezetekről. 44.

A Számviteli szakterületen a) összeállítja az OKF és a cím beszámolási kötelezettsége szerinti mérlegjelentéseket, beszámolókat. Irányítja az önállóan működő és gazdálkodó, valamit az önállóan működő igazgatóságok számviteli tevékenységét; b) gondoskodik a költségvetési szervekre vonatkozóan jogszabályban, valamint felügyeleti szerv részéről előírt adatszolgáltatások elkészítéséről, felülvizsgálatáról, összesítéséről; c) elemzi és értékeli a gazdasági folyamatokat, beszámolókat, javaslatokat készít a döntése előkészítéshez; d) ellátja a tűzvédelmi bírság, biztosítók 1,5 % befizetéseivel kapcsolatos nyilvántartási feladatait; e) gondoskodik az OKF bevételeinek beszedéséről; f) felelős a számvitellel kapcsolatos belső jogszabályok kialakításáért, folyamatos karbantartásáért; g) szakmai véleményt alakít ki jogszabálytervezetekről. Műszaki Főosztály

45.

A Főosztályvezető a) a gazdasági főigazgató-helyettes közvetlen szolgálati és szakmai alárendeltségében, szolgálati és szakmai elöljárója a Műszaki Főosztály személyi állományának, szakmai elöljárója az OKF alárendelt szerveinek. b) szakterületét illetően részt vesz az OKF alaprendeltetésből adódó feladatainak előkészítésében, megtervezésében, a feladatvégrehajtás irányításában és visszaellenőrzésében és értékelésében. c) szakterületét érintően hatáskörében dönt, azt meghaladó esetekben döntéselőkészítő tevékenységet végez a gazdasági főigazgató-helyettes erre vonatkozó utasítása és útmutatása alapján. d) szakterületét érintően képviseli az OKF-et. e) vezeti a Műszaki Főosztály hivatali, jogszabályok szerint működését, felügyeli a hivatali munkarendet, irányítja szakmai munkáját. f) javaslatot tesz a vezetése alatt álló Főosztály szervezeti és személyzeti változtatásaira.

46. Az Anyagi és Technikai szakterületen a) irányítja, szabályozza, felügyeli és ellenőrzi az OKF polgári védelmi-, tűzoltó- és járműtechnikai eszközeinek beszerzését, üzemeltetését és üzembentartását, valamint rendszerből történő kivonását, selejtezését és értékesítését; b) részt vesz az OKF polgári védelmi és tűzoltó szakmai irányító- és felügyeleti szervekkel együttműködésben az OKF műszaki fejlesztési koncepciójának kidolgozásában, összeállítja a technikai eszközök és anyagok fejlesztési és beszerzési terveit; c) előkészíti az OKF és alárendelt szervei, valamint a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok technikai fejlesztésére vonatkozó hazai és nemzetközi beszerzési eljárásokat, részt vesz azok lebonyolításában és kiértékelésében, döntés-


d) e) f) g)

h) i) j)

k) l) m) n)


előkészítő tevékenységet végez, javaslatot tesz a közbeszerzési eljárások eredményét illetően, javaslatot tesz a beszerzett eszközök elosztásra; részt vesz a laktanya építési- és felújítási pályázatok elbírálásában, a nyertes pályázatoknak megfelelő beszerzési eljárások előkészítésében és lebonyolításában, a kivitelezések műszaki felügyeletében; szabályozza és ellenőrzi az OKF és alárendelt szervei technikai eszköz- és anyagellátásával kapcsolatos feladatokat; szervezi az erre kötelezett polgári- és tűzvédelmi eszközök és anyagok időszaki ellenőrzését, felülvizsgálatát és hitelesítését; Részt vesz az OKF béke és minősített időszaki feladatainak, anyag- és eszközigényének megtervezésében, közreműködik az OKF és a területi szervek minősített időszaki anyagi-technikai biztosításának tervezési elveinek és követelményeinek kimunkálásában, az OKF minősített időszaki igény-bejelentési tervének összeállításában, szakterületét érintően felügyeli és ellenőrzi az OKF és a területi szervek minősített időszakkal összefüggő tervezési feladatainak végrehajtását; Közreműködik a tűzoltóságnál készenlétben tartott tűzvédelmi technika műszaki állapotának ellenőrzésében; Felügyeli és ellenőrzi az OKF és szervei, valamint a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok járműállományának nyilvántartását; Szabályozza, felügyeli és ellenőrzi az OKF és szervei járműállománya üzemeltetési és üzembentartási feladataival, valamint hatósági engedélyeivel, időszaki műszaki megvizsgálásával, környezetvédelmi ellenőrzésével és felülvizsgálatával kapcsolatos feladatainak elvégzését, a gépjármű-technikai szemlék előkészítését és végrehajtását; Végzi a megkülönböztető jelzést adó készülékek felszerelésével kapcsolatos hatósági ügyintézést; Végzi a ruházati- és irodabútor ellátás normatív szabályozását, részt vesz a beszerzések tervezésében, előkészítésében és lefolytatásában; Felügyeleti szervként végzi a tűzoltó- és polgári védelmi technikai eszközök és anyagok rendszeresítését, valamint rendszerből való kivonását, a javítóműhelyek engedélyezését és ellenőrzését; Szakmailag felügyeli a Tűzvédelmi Vizsgáló Laboratórium és Tanúsító Szervezet működését és feladatainak végrehajtását.

47. A beruházási- és ingatlankezelői szakterületen a) végzi az OKF vagyonkezelésében lévő ingatlanok vagyonkezelői tevékenységét, döntésre előkészíti, véleményezi, ellenjegyzi és ellenőrzi az ingatlanok bérbeadásával és egyéb hasznosításával kapcsolatos szerződéseket; b) végzi az OKF vagyonkezelésében lévő ingatlanok ingatlan- és lakásgazdálkodási feladatait, lakásügyi kérdésekben másodfokú lakásügyi szervként jár el; c) Részt vesz a munkáltatói kölcsönnel kapcsolatos bizottsági előkészítő tevékenységben, végzi ügyintézési és adminisztrációs feladatokat, elkészíti a szerződéseket, felügyeli azok teljesülését; d) Felügyeli és ellenőrzi a területi szervek ingatlangazdálkodási- és lakásügyi tevékenységét; e) Felügyeli az OKF saját hatáskörében elvégzésre kerülő beruházásokat és felújításokat, biztosítja az ezekhez kapcsolódó műszaki ellenőrzési feladatokat, előkészíti a szükséges szerződéseket, felügyeli, ellenőrzi, illetőleg igazolja azok teljesülését; f) Részt vesz a laktanya építési- és felújítási pályázatok elbírálásában, a nyertes pályázatoknak megfelelő beszerzési eljárások előkészítésében és lebonyolításában, a kivitelezések műszaki felügyeletében;



g) Részt vesz az óvóhelyek és életvédelmi létesítmények tervezésével, létesítésével, működőképességének biztosításával kapcsolatos műszaki irányelvek, normatívák és szabályozók kidolgozásában; h) Végzi az energetikusi feladatokat, az ezzel kapcsolatos szakértői-, felügyeleti és ellenőrzési feladatokat, valamint a közmű elszámolásokat. Informatikai Főosztály 48. A térinformatikai és távközlési szakterületen a) végzi mindazon távközlési, informatikai és infokommunikációs tervezési, szervezési és menedzselési feladatokat, melyek az OKF és területi szervei hírközlési és az informatikai tevékenységének biztosításához szükségesek; b) koordinálja a Monitoring és Lakossági Riasztó Rendszer (a továbbiakban: MoLaRi) adatátviteli és riasztó-tájékoztató rendszerek telepítésével kapcsolatos feladatokat, részt vesz az elkészült végpontok műszaki átvételében; c) végzi az átvett MoLaRi végpontok országos energia hálózatra történő rácsatlakozásával, a rendszer vagyon biztosításával és az átvett MoLaRi rendszer üzemvitelének biztosításával kapcsolatos feladatokat; d) a BM nevesített költségvetési fejezetében biztosított pénzügyi keretből valamint az OKF költségvetéséből rendelkezésre álló keretből tervezi, szervezi és végzi az ország légi, valamint katasztrófariasztásához szükséges riasztó eszközök működésének biztosítását, technikai felügyeletét és fejlesztését; e) tervezi, felügyeli és értékeli a Paks és 30 km-es körzetében, továbbá a MoLaRi rendszerben üzemelő lakossági tájékoztató-riasztó eszközök havi rendszerességgel végrehajtásra kerülő, teljes és csökkentett (morgató) üzemű rendszerpróbáit; f) előkészíti - az elöljáró szakmai szervek javaslatainak figyelembevételével - az OKF és területi szervei rövid- és középtávú informatikai és távközlési koncepcióját; g) ellátja a főigazgató irányítása alá tartozó területek és szervek frekvencia felhasználásával kapcsolatos tevékenységét, szakmai irányítását; h) ellátja a Katasztrófavédelmi Térinformatikai Rendszer (a továbbiakban: KATIR) fejlesztését, biztosítja működését, végzi a hatáskörébe tartozó adatfrissítéseket, valamint a rendelkezésre álló adatok alapján a térképek publikálását; i) térinformatikai adatrögzítéshez terepi felméréseket végez, tematikus digitális térképeket tervez és állít elő, térinformatikai támogatást nyújt szervezési, veszélyhelyzet-kezelési és hatósági feladatok ellátásához; j) szervezi a távközlési és informatikai szakterülettel összefüggő képzéseket és továbbképzéseket; k) gondoskodik a katasztrófavédelem rádió rendszerének üzemeltetéséről, felügyeli, folyamatosan karbantartja és fejleszti azt; l) gondoskodik a viharjelző rendszerek, valamint a katasztrófavédelmi célú segélyhívó és információs rendszerek üzemeltetéséről és felügyeletéről; m) koordinálja, segíti és felügyeli a nemzetközi és nemzeti kötelezettségvállalásokból adódó katasztrófavédelmi, illetve veszélyhelyzet-kezelési távközlési és informatikai fejlesztéseket; n) külön felhatalmazás alapján, felügyeli, koordinálja az Egységes Digitális Rádiórendszer (EDR) 52-s virtuális magánhálózatban (VPN-ben) lévő szervezetek felhasználási jogosultságait; végrehajtja a VPN gazdai utasításban foglalt feladatokat; o) felterjeszti a BM-be és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációs Államtitkárságára az informatikával és a távközléssel kapcsolatos költségvetési terveket, valamint a kiemelt informatikai és távközlési projektek költségvetésére, továbbá az informatikai és távközlési előirányzatok év közbeni átcsoportosítása vonatkozó javaslatokat;



p) a GEK-kel együttműködve végzi a műholdas gépjármű és a Katasztrófavédelmi Infokommunikációs Gépjármű (a továbbiakban: KIG) veszélyhelyzeti alkalmazhatóságának biztosítását; q) ajánlásokat és szabályozókat készít a főigazgatóság és a területi szervek által igénybe vehető vezetékes és vezeték nélküli infokommunikációs és információ technológiai (a továbbiakban: IKT) szolgáltatásokra; r) végzi a főigazgatóság és esetenként a területi szervezeteket is érintő IKT beszerzési eljárásokat; s) ellátja a főigazgatóság rejtjelszolgálati feladatait. 49. Az informatikai rendszerfelügyeleti és fejlesztési szakterületen a) nyilvántartást vezet az OKF információs rendszereiről, azokat folyamatosan aktualizálja; b) biztosítja a Katasztrófavédelem Országos Informatikai Rendszerének (a továbbiakban: KOIR) felügyeletét, fejlesztését és rendelkezésre állását; c) gondoskodik az OKF elektronikus levelezőrendszerének üzemeltetéséről és fejlesztéséről; d) gondoskodik az OKF zárt, belső üzenetküldő, feladat-meghatározó és végrehajtást kontrolláló, egyben a szakmai területek munkatársai részére fórumot biztosító komplex alkalmazás (Callisto) üzemeltetéséről és fejlesztéséről; e) gondoskodik a központi informatikai szolgáltatások felügyeletéről, üzemeltetéséről és igény szerinti továbbfejlesztéséről; f) biztosítja az OKF Központi Adattár folyamatos rendelkezésre állását; g) végzi a Központi Adattár és a szakterületek által nevesített, központi kiszolgálókon elhelyezett adatbázisok időszakos mentését; h) folyamatosan biztosítja az OKF Központi Ügyelete, a Kormányzati Koordinációs Bizottság Veszélyhelyzet-kezelési Központ Diszpécser Szolgálata, valamint az ideiglenesen felálló Operatív Törzsek feladatai ellátáshoz szükséges távközlési kapcsolatokat, infokommunikációs hálózatokat és központi információtechnológiai (továbbiakban: IT) szolgáltatásokat; i) felügyeli és koordinálja az OKF és területi szervei ügyeleti rendszerének távközlési és informatikai feladatait; j) biztosítja az adatszolgáltatási, tevékenységjelentési és statisztikai szakrendszerek adatbázisainak elérhetőségét, a tűzoltóságok és a vegyi felderítő csoportok (a továbbiakban: VFCS) vonulási adatai rögzítésére szolgáló alkalmazásokat és igény szerinti fejlesztését, továbbá az a központi adatbázisba rögzített adatok statisztikai lekérdezhetőségét; k) biztosítja az OKF részére a költségvetési (Forrás SQL), az egységes humánerőforrás-gazdálkodási (SZENYOR), pénzügyi és számviteli adminisztrációt támogató számítógépes alkalmazások működési feltételeinek megteremtését; l) gondoskodik a jogtiszta szoftver környezet rendelkezésre állásáról; m) végzi az OKF és alárendelt szerveinél az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (a továbbiakban: EKG) központi üzemeltetése menedzselésével kapcsolatos informatikai és távközlési feladatokat; n) végzi a központi IT szolgáltatások jogosultság függő elérésének biztosítását; o) biztosítja a főigazgatóság informatikai hálózata üzemeltetéséhez (pld. AD, DC, DHCP) és menedzseléséhez (pld. MS System Center) szükséges erőforrások rendelkezésre állását; p) Váltásos ügyeleti rendszerben folyamatos EDR és IT rendszerfelügyeletet lát el; q) Szakterületi igényeknek megfelelően alkalmazásfejlesztési, adatbázis tervezési és IKT rendszerintegrátori feladatokat lát el.



VII. FEJEZET HIVATAL 50. A Hivatalhoz tartozó szervezeti egységek szakmai tevékenységüket a hivatalvezető közvetlen irányításával látják el. Igazgatási Főosztály 51. ügykezelés és adatvédelmi szakterületen: a) az OKF-hez érkező és az ott keletkező nemzeti és külföldi minősített és nem minősített adat védelméből adódó ügyirat-kezelési feladatok ellátása, az OKF minősített és nem minősített adatvédelmi és ügyirat-kezelési tevékenységének szervezése; b) az OKF minősített adatok védelméről szóló Biztonsági Szabályzat kidolgozása, karbantartása; c) az OKF nem minősített adat védelméről szóló Iratkezelési Szabályzat és Irattári Terv kidolgozása, karbantartása; d) az adatvédelemmel kapcsolatos belső szabályozók kibocsátására, módosítására javaslattétel; e) az elektronikus iktatási rendszer működtetése, felügyelete és koordinációja; f) az ügyiratok készítése formai követelményeinek felügyelete, az ügyiratforgalom rendjének meghatározása; g) az igazgatóságok adatvédelmi és ügyviteli tevékenységének segítése és ellenőrzése, ügyviteli és adatvédelmi képzések, továbbképzések szervezése a hivatásos katasztrófavédelmi szervek munkatársai részére; h) részvétel az OKF által tartott átfogó-, utó- és célellenőrzéseken; 52. Tervező, Elemző, Értékelő és Tudományszervező szakterületen: a) a BM munkaprogramjához igazodva az OKF éves munkaprogramjának, féléves és havi munkaterveinek összeállítása; b) az OKF éves beszámolóinak összeállítása, a területi szervek éves beszámoló jelentéseinek értékelése; c) az OKF Határidős Jelentések Táblázat elkészítése, koordinálása, karbantartása; d) részvétel az OKF szakmai és stratégiai tervezési feladataiban; e) részvétel az OKF által tartott átfogó- és utóellenőrzéseken; f) a területi szervek igazgatási tevékenységének figyelemmel kísérése, segítése, támogatása, ellenőrzése; g) a belső szabályozó eszközök elektronikus nyilvántartása (KÜIR); h) az állami, önkormányzati, társadalmi szervezetekkel fennálló együttműködésekkel összefüggő feladatok ellátása, koordinálása, adatbázisának kezelése; i) kapcsolat tartás a katasztrófavédelem, a tűzvédelem és a polgári védelem területén működő társadalmi szervezetekkel. j) a KÉT működésével kapcsolatos feladatok szervezése és koordinálása; k) pályázatfigyelés, pályázatközvetítés; l) a minőségirányítási rendszer működtetése, koordinációja; m) a katasztrófavédelmi tudományos tevékenység szervezése; n) az OKF Tudományos Tanács Titkárságának működtetése; o) közreműködés tudományos pályázatok, projektek előkészítésében; p) együttműködés a BM tudományos szerveivel, valamint a KKB Tudományos Tanácsával, valamint hazai és nemzetközi tudományos szervezetekkel, oktatási intézményekkel;



q) a területi szervek igazgatói, helyettesei, továbbá az OKF főosztályvezetői és helyettesei szabadság nyilvántartása; r) részvétel az OKF szakmai kiadványainak terjesztésében; 53. Oktatási szakterületen a) közreműködik a szakképzéssel kapcsolatos jogszabálytervezetek szakmai előkészítésében, szükség esetén kezdeményezi a jogszabályok módosítását; b) a szakképzés tekintetében végzi a jogszabályi előírások alapján végrehajtandó ellenőrzési feladatokat, és engedélyezési tevékenységet; c) közreműködik a katasztrófa- és tűzvédelmi ágazatba tartozó, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések tekintetében külön jogszabályok alapján a miniszter hatáskörébe tartozó feladatok ellátásában; d) koordinálja a hivatásos katasztrófavédelmi szervek katasztrófavédelmi, polgári védelmi és tűzvédelmi oktatása, képzése szakmai követelményrendszerének kidolgozását, végrehajtásának ellenőrzését; e) tervezi, szervezi a hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományának képzésével, továbbképzésével összefüggő feladatok végrehajtását; f) közreműködik a katasztrófavédelmi szervek és a tűzoltóság közép- és hosszú távú oktatási koncepciójának kidolgozásában; g) végzi a katasztrófavédelmi, polgári védelmi, tűzvédelmi képzések minisztérium által leadott oktatásigazgatási feladatait; h) szervezi, illetve közreműködik a hazai és a nemzetközi, regionális szakmai tanfolyamok szervezésében; i) koordinálja és felügyeli a tűzoltó egyesületek, önkéntes és létesítményi tűzoltóságok tagjainak képzésével, továbbképzésével kapcsolatos feladatokat; j) kapcsolatot tart a felsőszintű szakmai képzést folytató felsőoktatási intézményekkel; k) kapcsolatot tart a katasztrófavédelem, polgári védelem és a tűzvédelem területén működő társadalmi szervezetekkel, gyűjti a társadalmi szervezetek tapasztalatait és azokat felhasználja e szervezetek tagjainak képzésében, továbbképzésében; l) közreműködik az országos hatáskörű szervekkel, a Magyar Honvédséggel, rendvédelmi szervekkel a társadalmi és karitatív szervezetekkel megkötendő együttműködési megállapodások kidolgozásában; m) végzi a főigazgatóság, az igazgatóságok, háttérintézmények személyi állománya vonatkozásában a tanulmányi szerződések megkötésével, nyilvántartásával, a tanulmányi támogatások adásával kapcsolatos feladatokat; n) tervezi, szervezi és szakirányítja a személyi állomány testnevelési képzését, fizikai felkészítését, sport életét, végzi a hivatásos állományba jelentkezők fizikai alkalmassági felmérését, valamint az állományban lévők rendszeres időszakos fizikai felmérését; o) tervezi, szervezi, koordinálja a központi és az országos sportrendezvényeket, ellenőrzi a területi sportrendezvényeket, szervezi a belügyi és más szervezetek rendezvényein az OKF versenyzőinek, csapatainak részvételét; p) felügyeli a katasztrófavédelmi, tűzoltó szakképzést folytató intézmények tevékenységét; q) szakmai felügyeletet gyakorol a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ tevékenysége felett.



Nemzetközi és Jogi Főosztály 54. A Nemzetközi kapcsolattartással kapcsolatos szakterületen: a) bilaterális együttműködés keretében kapcsolatot tart a partnerországok katasztrófavédelmi, polgári védelmi és tűzoltó szervezeteivel; b) munkáját a multilaterális, bilaterális és regionális nemzetközi kötelezettségeinek a külpolitikai prioritásoknak, valamint a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének irányelvei alapján végzi; c) szervezi és koordinálja a multilaterális (EU, ENSZ, NATO stb.) és regionális (DPPI) nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartást, biztosítja az OKF képviseletét az érintett szervezetekben, ennek keretében: - figyelemmel kíséri az Európai Unió jogának változását, új jogi aktusok kibocsátását, és közreműködik az ezekből következő jogalkotási feladatok meghatározásában; - előkészíti a nemzetközi tevékenységgel összefüggő vezetői döntéseket; folyamatosan ellátja az ehhez kapcsolódó tájékoztató, javaslattevő feladatokat; - részt vesz az EU Bizottság Humanitárius és Polgári Védelmi Főigazgatóságának (DG ECHO) munkájában; koordinálja és szervezi az EU Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmusban való részvételt, a Pénzügyi Eszközből adódó feladatok végrehajtását, koordinálja és ellátja a polgári védelmi komitológiai szakbizottság (EUCPC) és az Európai Bizottság melletti szakértői munkacsoportok munkájában való részvételt; - ellátja és koordinálja az EU intézményeinek döntés-előkészítő szakértői munkacsoportjai, különösen az EU Tanácsának Polgári Védelmi Munkacsoportjának (továbbiakban: PROCIV) munkájában való részvételt; - irányítja és koordinálja az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság belügyi szakértői munkacsoportja polgári védelmi szakértői alcsoportjának munkáját, kialakítja a koordinációs csoportban az EU intézményeiben képviselendő magyar tárgyalási álláspontot, és azt az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottsághoz jóváhagyásra felterjeszti; - biztosítja az EU Állandó Képviseletén polgári védelmi kérdésekkel megbízott szakdiplomata szakmai irányítását; - ellátja Magyarország európai uniós soros elnökségéből eredő katasztrófavédelmi feladatokat, különösen a polgári védelmi magyar elnökségi program kidolgozásának és megvalósításának koordinációját és a magyar elnökségi rendezvények megszervezését is; - ellátja az EU polgári védelmi jogszabályok végrehajtásából eredő feladatokat, elősegíti a követelményeknek való megfelelést, szakértői munkában való részvételt a szakmai szervekkel együttműködve; - elősegíti a hazai és az európai kritikus infrastruktúra védelmi programok összhangjának megteremtését; - közreműködik az európai kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos feladatok ellátásában; - részt vesz az EU veszélyhelyzeti és válságkezelési rendszeréből adódó feladatok végrehajtásában, a vonatkozó gyakorlatokban (így különösen – érintettségének megfelelően – a Veszély és Válsághelyzeti Koordinációs Intézkedések CCA tesztelésében kapcsolattartó pontként); - különös gondot fordít a szakmai szervekkel együttműködve az EU követelményeknek való megfelelésre;



- részt vesz a szakmai szervekkel együttműködve a jogharmonizáció folyamatában, az EU által támogatott programok megvalósításában (RODOS); - koordinálja és végrehajtja a NATO tagságból és együttműködésből adódó CEP (Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés) feladatokat. E koordinációs feladatköre keretében biztosítja a képviseletet a NATO Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottságban, részt vesz annak plenáris ülésein, valamint folytonos jelleggel a bizottság állandó ülésein a NATO Állandó Képviseleten szolgálatot teljesítő CEP összekötő személyében; - ellátja a CEP összekötő szakmai irányítását; - ellátja a nemzeti szakmai képviseletet a NATO CEPC alá tartozó polgári védelmi szakmai bizottság (CPG – Polgári Védelmi Csoport) munkájában, ülésein; - közreműködik a szakmai szervekkel együttműködve az ENSZ EGB ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló Helsinki Egyezménnyel összefüggő feladatok végrehajtásában; - kapcsolatot tart az ENSZ egyéb vonatkozó szervezeteivel; ellátja az ISDR keretében létrejött Katasztrófa Megelőzési Nemzeti Fórum nemzetközi kapcsolati pontja feladatait; - kapcsolatot tart a Dél-kelet Európai Katasztrófa Megelőzési és Felkészülési Kezdeményezéssel (DPPI SEE), ehhez kapcsolódóan a Regionális Együttműködési Tanáccsal (RCC), a Visegrádi Négyekkel, Tűzoltóságok és Mentést Végző Szervezetek Nemzetközi Egyesületével, (CTIF), - ellátja a regionális katasztrófavédelmi szervezetek szakosított fórumain a szakmai képviseletet; d) megszervezi a nemzetközi katasztrófa segítségnyújtási feladatokat, kezdeményezi a Magyar Köztársaság részéről külföldre történő és a külföldről érkező katasztrófa segítségnyújtási feladatainak végrehajtását, ellátja az BM képviseletét a HUMSEKO-ban, és végzi az ebből következő feladatokat. A nemzetközi katasztrófa segítségnyújtással összefüggésben szervezi a kapcsolattartást az EU Bizottság Humanitárius és Polgári Védelmi Főigazgatóság (DG ECHO) Monitoring és Információs Központjával (MIC) , a NATO EADRCC-vel, az ENSZ OCHA-val és más érintett nemzetközi és hazai humanitárius szervezetekkel; e) közreműködik az OKF szervezeti egységei tevékenységének koordinálásában a nemzetközi partner szervezetekkel és szakmai szervezetekkel történő megállapodások előkészítése terén, részt vesz az OKF-et érintő nemzetközi egyezmények tervezeteinek kidolgozásában, a nemzetközi szerződés tervezetek véleményezésében; f) kezdeményezi a nemzetközi szerződésekből fakadó, OKF-et érintő feladatok végrehajtását; szervezi a kétoldalú katasztrófavédelmi kormányegyezmények alapján a Vegyes Bizottságok létrehozását, a Vegyes Bizottság üléseit, koordinálja a feladatok végrehajtását; g) elkészíti az OKF éves nemzetközi terveit (kiutazások és fogadások); havonta készít naptári és ellenőrzési terveket; h) elkészíti a tervek végrehajtásához szükséges költségvetés tervezetét, és a végrehajtás során javaslatot tesz a főigazgatónak a keret felhasználására; i) ellátja az OKF szervezésében sorra kerülő kiutazások és fogadások, valamint nemzetközi rendezvények előkészítő, tervező, szervező és engedélyezési feladatait, figyelemmel kíséri a jelentések beérkezését, és az utazási elszámolásokat; kapcsolatot tart a szállodákkal, és közreműködik az OKF számára előnyős megállapodások megkötésében a rendezvényeknek helyet adó partner szállodákkal; intézi és figyelemmel kíséri az OKF éves nemzetközi tervben szereplő kijelölt utazások,



rendezvények során keletkezett költségek visszatérítését; előkészíti és megszervezi a HU PRES-ből adódóan az OKF-t érintő 3 kiemelt rendezvényt Magyarországon; j) előkészíti a főigazgató nemzetközi tárgyalásait, javaslatot tesz a tárgyalásokon létrejött megállapodásokból adódó feladatok végrehajtására; k) szervezi az OKF nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos levelezéseit, indokolt esetekben biztosítja a szakmai anyagok fordítását és fordíttatását, vezeti a nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos nyilvántartásokat; l) gyűjti, elemzi, értékeli az OKF számára a nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos információkat, és az együttműködés hatékonyságával kapcsolatos javaslatokat és ajánlásokat; m) közreműködik az európai integrációból eredő jogharmonizációs követelmények érvényesítésében, az európai uniós joganyagból történő adatszolgáltatással; n) egyeztetve a szakmai szervezetek vezetőivel, javaslatot tesz a főigazgatónak az együttműködésből adódó feladatok biztosítása érdekében az OKF-et képviselők kijelölésére, a nemzetközi szervezetek rendezvényein való részvételre, az azokon képviselendő álláspontra; o) szervezi az OKF szakértőinek külföldi szakmai és nyelvi képzését; p) folyamatos együttműködést tart fenn a BM Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkárral és az irányítása alá tartozó főosztályokkal és a minisztérium alárendeltségébe tartozó országos hatáskörű szervek nemzetközi kapcsolatokért felelős szervezeti egységeivel; q) a felmerülő szakmai feladatok függvényében együttműködik más minisztériumok illetékes főosztályaival; r) szakmai szempontok figyelembevételével kezdeményezi a szolgálati útlevelek elkészítését, jogszabály rendelkezései szerint nyilvántartást vezet az OKF személyi állományának szolgálati útleveléről, biztosítja a rendeltetésszerű felhasználást, a jogosultság megszűnéséig kezeli azokat, gondoskodik biztonságos őrzésükről; s) az OKF-en belüli pályázati tevékenység keretében – nem érintve a pályázatokért felelős szervezeti egység és az egyes szakmai szervek szerepét - összefogja a nemzetközi kapcsolattartás aspektusából fontos pályázatokat; t) ellátja a minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos feladatokat; 55. Jogi szakterületen: a) a szakterületek feladatainak ellátásához – szükség esetén – jogi tanácsot és tájékoztatást ad; b) felhívja a főigazgató figyelmét a feladatkörében tudomására jutott jogsértésekre, és javaslatot tesz azok megszüntetésére; c) részt vesz a gazdasági és egyéb döntések jogi szempontú előkészítésében; d) felügyeli az igazgatóságok jogi természetű tevékenységét; e) figyelemmel kíséri az OKF jogalkalmazási gyakorlatát, indokolt esetben szabályozók kiadását, módosítását, vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezi; f) figyelemmel kíséri a belső normák jogszabályi megfelelőségét, az attól való eltérést jelzi a döntésre jogosult vezetőnek; g) véleményezi, valamint ellenjegyzi az OKF normatív belső rendelkezéseinek tervezetét; h) évente előkészíti a belső normatív rendelkezések deregulációját és a hatályos normák címjegyzékének a kiadását; i) gondoskodik a tárgy szerint illetékes szakterületek bevonásával a más szervek által előkészített jogszabályok, kormány-előterjesztések, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközei, illetve a nem jogi szabályozásra irányuló kormány-előterjesztések,


j)

k) l) m) n) o) p)


jelentések és tájékoztatók belső véleményezéséről, a beérkezett vélemények jogi szempontú felülvizsgálatáról, összeállítja az OKF álláspontját összegző átiratot; végzi a feladat- és hatáskör szerint illetékes szervezeti egység által előkészített szakmai tervezet véleményezését, felterjeszti a miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezeteit, koordinálja azok egyeztetését; véleményezi és ellenjegyzi az OKF által kötendő szerződések tervezeteit; véleményezi a főigazgató és a helyettesek külső szervekkel kötendő együttműködési szerződéseinek tervezeteit; közreműködik a szolgálati feladatok ellátása során súlyos munkabalesetet szenvedettek kártérítésével kapcsolatos ügyintézésben; ellátja az OKF jogi (peres és nem peres) képviseletét. Ezen képviseleti tevékenységét az OKF működéséből adódó munka- és polgári és közigazgatási jogi stb. ügyekben a szakfőosztályokkal együttműködve végzi; külön megbízás alapján eljár az igazgatóságok peres és nem peres ügyeiben; a); c); k); n) és o) pontokban meghatározott feladatok a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésével, a veszélyes áru szállítás telephelyi ellenőrzésével, valamint az ellenőrzések során tapasztalt szabálytalanságok szankcionálásával összefüggő közigazgatási ügyek tárgykörére nem terjednek ki.

Munkabiztonsági Főfelügyelet 56. A Munkabiztonsági Főfelügyelet: a) végzi a munkavédelem felügyeleti–hatósági rendjére kiadott főigazgatói intézkedés alapján a hatósági feladatokat; b) szakmailag ellenőrzi az OKF irányítása és szakmai felügyelete alá tartozó szervek munkavédelmi feladatainak ellátását; c) szükség szerint tájékoztató jelentést készít a munkavédelemmel kapcsolatos lényeges kérdésekről, problémákról a főigazgatónak; d) évenként a megadott szempontok alapján statisztikailag értékeli a katasztrófavédelem hivatásos szerveinél és a hivatásos önkormányzati tűzoltóságoknál bekövetkezett munkabaleseteket, melynek 1 példányát főigazgatói jóváhagyás után felterjeszt a BM-be; e) évenként a megadott szempontok alapján összegző értékelő jelentést készít a katasztrófavédelem hivatásos szervei, a hivatásos önkormányzati, önkéntes és létesítményi tűzoltóságok munkavédelmi helyzetéről, melynek 1 példányát főigazgatói jóváhagyás után felterjeszt a BM-be; f) a katasztrófavédelem hivatásos szervei és a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok személyi állományát ért a Munkavédelmi Törvényben meghatározott súlyos munkabalesetekről a BM Személyügyi Főosztályt munkaidőben bekövetkezett balesetek esetén azonnal, munkaidőn túl bekövetkezett balesetek esetén az első munkanapon telefonon tájékoztatja, a balesetek kivizsgálásáról készített jelentést a megadott szempontok alapján annak lezárása után írásban felterjeszti; g) munkavédelmet érintő jogszabályok, szabályzatok, utasítások, intézkedések előkészítésében részt vesz; h) kidolgozza és szabályozza az egyes munkakörökre vonatkozó a munkavédelemhez szükséges egyéni védőfelszerelések normáját; i) megszervezi az OKF-en a munkavédelmi vizsgáztatásokat, vezeti a vizsgabizonyítvány nyilvántartását, a katasztrófavédelem hivatásos szervei által szervezett munkavédelmi vizsgáztatásban közreműködik;



j) elkészíti az OKF kockázatértékelést, rendszeresen ellenőrzi az abban meghatározottak végrehajtását; k) előzetesen véleményezi a központilag beszerzésre kerülő rendszeresített munkaeszközöket munkavédelmi üzembe helyezési szempontból; l) a rendszeresítési bizottság tagjaként részt vesz az újonnan beszerzésre kerülő felszerelések rendszeresítési eljárásában; m) meghívás esetén részt vesz a központi beruházásban épülő létesítmények műszaki átadásán; n) végzi az OKF-en valamennyi baleset kivizsgálását, elkészíti a határozatokat; o) megtartja az OKF-re újonnan felvételre kerülők előzetes munkavédelmi oktatását, megszervezi az OKF és háttérintézményei éves ismétlődő és rendkívüli munkavédelmi oktatását; p) megszervezi az OKF és háttérintézményei éves munkavédelmi szemléjét; q) ellátja a képernyő előtti munkavégzéssel kapcsolatos nyilatkozatokhoz kötődő feladatokat, rendszeresen figyelemmel kíséri az időszakos szemész orvosi vizsgálatokat. ***



2. számú függelék a BM OKF SZMSZ-hez AZ OKF IRÁNYÍTÁSI RENDJE A szervezeti egységek vezetői, valamint a közvetlen irányítása alá tartozó területi és területi jogállású szervek vezetői I.) A főigazgató közvetlen alárendeltségébe és irányítása alá tartozik: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

főigazgató-helyettes; gazdasági főigazgató-helyettes; Főigazgatói Titkárság vezetője; hivatalvezető; ellenőrzési főosztályvezető; humán főosztályvezető; sajtó és társadalmi kapcsolatok főosztályvezető megyei (repülőtéri) katasztrófavédelmi igazgatóságok igazgatói; fővárosi polgári védelmi igazgató;

II. a.) A főigazgató-helyettes közvetlen alárendeltségébe és irányítása alá tartozik: 1. 2. 3. 4.

tűzoltósági főfelügyelő; polgári védelmi főfelügyelő; iparbiztonsági főosztályvezető főügyeleti főosztályvezető

II. b) A tűzoltósági főfelügyelő irányítása alá tartozik: 1. tűzvédelmi főosztályvezető 2. tűzoltósági főosztályvezető II. c) A polgári védelmi főfelügyelő irányítása alá tartozik: 1. szervezési főosztályvezető 2. lakosságvédelmi főosztályvezető III. A gazdasági főigazgató-helyettes közvetlen alárendeltségébe és irányítása alá tartozik: 1. 2. 3. 4.

költségvetési főosztályvezető; műszaki főosztályvezető; informatikai főosztályvezető; Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ igazgatója

IV. A hivatalvezető irányítása alá tartozik: 1. 2. 3. 4.

nemzetközi és jogi főosztályvezető; igazgatási főosztályvezető A munkabiztonsági főfelügyelők Katasztrófavédelmi Oktatási Központ igazgatója



V. A nemzetközi és jogi főosztályvezető irányítása alá tartozik: 1. Nemzetközi osztály vezetője 2. Jogi osztály vezetője VI. A sajtó és társadalmi kapcsolatok főosztályvezető irányítása alá tartozik: 1. Katasztrófavédelem című lap főszerkesztője; VII. A humán főosztályvezető irányítása alá tartozik: 1. Személyzeti és Munkaügyi Osztály vezetője 2. Humánigazgatási, Egészségügyi és Pszichológiai Osztály vezetője VIII. Az igazgatási főosztályvezető irányítása alá tartozik: 1. Ügykezelési és Adatvédelmi Osztály vezetője 2. Tervező, elemző, értékelő és tudományszervezési osztály vezetője 3. Oktatási osztályvezető IX. Katasztrófavédelmi Oktatási Központ igazgatójának irányítása alá tartozik: 1. Központi Tűzoltózenekar 2. Tűzoltó Múzeum 3. Tűzvédelmi Vizsgáló Laboratórium és Tanúsító Szervezet vezetője X. A repülőtéri katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatójának irányítása alá tartozik: 1. Országház tűzoltó-parancsnok



3. számú függelék a BM OKF SZMSZ-hez A KATASZTRÓFAVÉDELEM SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA



4. számú függelék a BM OKF SZMSZ-hez A KÉPZETTSÉGI PÓTLÉKRA JOGOSÍTÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE (Ktv. 30/A § (1) bek. és 48/A. § (3) bek. alapján) Polgári Védelmi Főfelügyelőség Besorolási osztály

Munkakör

Képesítési előírás

Képzettségi pótlékra jogosító képzettségek

Ügyintéző (rendszerszervező)

A köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet 3. sz. melléklet 1. pontja szerint

Rendszerszervező-, nukleáris-, katasztrófavédelmi szakképesítés, szakképzettség Informatikai-, katasztrófavédelmi-, Nukleáris szakképesítés, szakképzettség

I.

I. Ügyintéző (nukleáris)

I.

A köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet 3. sz. melléklet 101. pontja szerint A köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet 3. sz. melléklet 55. pontja szerint

Ügyintéző (informatikus)

Informatikai-, KatasztrófavédelmiNukleárisSzakképesítés, szakképzettség

Gazdasági Főigazgató-helyettesi Szervezet Besorolási osztály

Munkakör

Képesítési előírás

Képzettségi pótlékra jogosító képzettségek

Ügyintéző (önkormányzati gazdálkodási költségvetési)


Mérlegképes könyvelő, okleveles árszakértő, felsőfokú pénzügyi szakképesítés

A köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet 3. sz. melléklet 67. pontja szerint A köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet 3. sz. melléklet 67. pontja szerint

Mérlegképes könyvelő, okleveles árszakértő, felsőfokú pénzügyi szakképesítés

II.

II. Ügyintéző (költségvetési)

I. Ügyintéző (értékelő-elemző)

Mérlegképes felsőfokú szakképesítés

könyvelő, pénzügyi

Humán Főosztály II.

Ügyintéző


Felsőfokú személyügyi munkaügyi szakképesítés



5. számú függelék a BM OKF SZMSZ-hez VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉGGEL JÁRÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE

-

főigazgató főigazgató-helyettes főfelügyelő hivatalvezető területi besorolású katasztrófavédelmi szervezet igazgatója, igazgató-helyettese főosztályvezető főosztályvezető-helyettes osztályvezető parancsnok (Országház)

Ellenőrzési Főosztály - kiemelt főelőadó - főelőadó Informatikai Főosztály - kiemelt főreferens - rendszergazda - kiemelt főelőadó Nemzetközi és Jogi Főosztály - ügyintéző (kormánytisztviselő) Iparbiztonsági Főosztály - kiemelt főreferens - kiemelt főelőadó Tűzvédelmi Főosztály - kiemelt főreferens - kiemelt főelőadó - ügyintéző Jogar Továbbképző Központ - igazgató - igazgató-helyettes Humán Főosztály - fegyelmi és szabálysértési ügyintéző



6. számú függelék a BM OKF SZMSZ-hez FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE) Tartalomjegyzék 6.1 6.2 6.3 6.4 6.5 6.6 6.7 6.8 6.9 6.10 6.11 6.12 6.13 6.14 6.15 6.16

Az OKF Gazdasági Folyamatábrái A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje A beszámolási folyamat ellenőrzési nyomvonala Pályázati úton továbbadott fejezeti kezelésű előirányzatok ellenőrzési nyomvonala Kiküldetések, Reprezentáció, Rendezvények ellenőrzési nyomvonala Minősített időszaki igénybejelentés ellenőrzési nyomvonala Ruházati ellátás ellenőrzési nyomvonala Selejtezés ellenőrzési nyomvonala Költségvetés tervezés folyamat ellenőrzési nyomvonala Közüzemi díjak, fenntartási kiadások ellenőrzési nyomvonala Átadott pénzeszközök kezelésének ellenőrzési nyomvonala Beszerzés, beruházás, felújítás ellenőrzési nyomvonala Számlázási rend ellenőrzési nyomvonala Lakás támogatás ellenőrzési nyomvonala Illetmény – és TB számfejtés ellenőrzési nyomvonala Kockázati pontok meghatározása és értékei



6.1













6,2 A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje







6.3











6.4



6.5



6.6



6.7



6.8



6.9



6.10



6.11



6.12





6.13



6.14



6.15



6.16





7. számú függelék a BM OKF SZMSZ-hez KOCKÁZATELEMZÉS Tartalomjegyzék 7.1 Kockázatkezelési Szabályzat 7.2 Útmutató a kockázatkezelés kialakításához

ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZATA I. Általános rész A szabályzat célja (1) A szabályzat a költségvetési szerv kockázatkezelési eljárásának meghatározására szolgál

(kockázat azonosítása, -mérése, és -kezelése). (2) A kockázatkezelés révén a költségvetési szerv feltárja a kockázati tényezőket, másrészt

megelőzi annak bekövetkeztét. Jogszabályi háttér Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján a költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat. A kockázat fogalma (1) A kockázat lehet egy esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van egy

szervezet célkitűzéseire. (2) A kockázat lehet véletlenszerű esemény, hiányos ismeret vagy információ. (3) Eredendő kockázat, amely szabálytalanságok vagy a megvalósítás során fellépő hibák

előfordulásának kockázata. (4) Ellenőrzési kockázat: az ezen hibákat vagy szabálytalanságokat meg nem előző illetve fel

nem táró folyamatba be nem épített ellenőrzési eljárásokból fakadó kockázat. A kockázat kezelője (1) Az egyes tevékenységek/területek szabályzataiban elő kell írni, hogy ki a felelős, ki végzi a

kockázatkezelés feladatát, érvényesítve az éves költségvetési tervezési, végrehajtási és beszámolási tevékenységekben. (2) Szabályozni kell, hogy a felelősöknek milyen döntéseket lehet és kell hozni a kockázatok megszüntetésének módjáról. A kockázatkezelési hatókör (1) A költségvetési szerv szervezeti egységeinek vezetőinek felelőssége és kötelessége az éves

költségvetési terv kialakítása, végrehajtása és folyamatba épített ellenőrzése, illetve a tevékenységről való beszámolás során a kockázati tényezők, elemek azonosítása, a kockázatok bekövetkezésének valószínűsítése, a kockázati hatás mérése és semlegesítése. (2) A kockázatelemzés felöleli a költségvetési szerv valamennyi tevékenységi területét.



(3) A költségvetési szerv minden szervezeti egységének vezetője az éves munkaterv elkészítése

során elkészíti a területe célkitűzéseinek végrehajtását akadályozó kockázatok elemzését (azonosítás, értékelés), annak kezelési módját. (4) A költségvetési szerv minden szervezeti egységének vezetője felméri, mi jelenthet kockázatot az adott területen és mekkora kockázat nagyságokkal lehet számolni, és a meghatározott kockázati nagyság alapján milyen intézkedéseket kell elvégezni.

II. A végrehajtás szabályai A kockázat azonosítása (1) A kockázat azonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek a költségvetési szerv

célkitűzéseit veszélyeztető fő kockázatok. (2) Az azonosítás meghatározó eleme a tevékenység jellege. A kockázatok azonosítását a

szervezeti egység vezetője végezi. (3) Az önértékelés módszertanát alkalmazhatja. (4) Az azonosítás eredménye szokásos mátrix formában is meghatározható.

A kockázatkezelés (1) A kockázatkezelésért felelős költségvetési szerv vezetőjének tevékenységében támaszkodnia

kell a belső ellenőrzés ajánlásaira, javaslataira. (2) A kockázat azonosítással a felelősségek átcsoportosíthatók, így a kockázatok mérsékelhetők. (3) A költségvetési évre szóló munkaterv/célkitűzések végrehajtását megakadályozó tényezők,

kockázatok azonosítását követően a kockázatok kiküszöbölésére vonatkozó válasz/intézkedés meghatározása szükséges. (4) A választott intézkedés, kockázatkezelés hatását is szükséges felmérni, a felmérés eredményét szükséges összevetni az adott művelettel, tevékenységgel kapcsolatos eredetileg tervezett végeredménnyel. (5) A kiemelten nagy kockázatú tevékenységek esetében a költségvetési szerv vezetője intézkedik a legmagasabb kockázatú terület/tevékenység ellenőrzéséről (preventív ellenőrzés), folyamatos jelentést, beszámolót kér vagy helyszíni vizsgálatot tart, vagy felkéri a belső ellenőrzést vizsgálat elvégzésére. (6) A hatékony folyamatba épített ellenőrzés a legjobb eszköz a kockázatok kezelésére. A folyamatba épített ellenőrzés hatékonyságát támogatja az ellenőrzési nyomvonal kialakítása. Az ellenőrzési nyomvonal kiépítése alapján lehet a megfelelő kockázatelemzési tevékenységet ellátni. (7) A kockázatkezelést a szervezeti vezető végezheti egyedül, testületi munkában, átruházhatja az egyes szakmai területek vezetőire a területet érintő kockázatok kezelését. A kockázatkezelés időtartama (1) A kockázatkezelés tevékenységét a döntés előkészítésnél, a költségvetési tervezés első

szakaszaiban kell megkezdeni az adott szervezeti egység vezetőjének. (2) A költségvetési év során folyamatosan nyomon kell követnie a folyamatokat, frissítenie a

megállapításait, illetve ellenőrizni a megtett intézkedések hatásait a kockázatok folyamatos változásával. A kockázatok és intézkedések nyilvántartása (1) A feltárt kockázatok, hibák nyilvántartása szervezeti szintű feladat. (2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden kockázatra kiterjedően a bekövetkezés

valószínűségét, az esetleg felmerülő kár mértékét, a kockázat kezelésére javasolt intézkedést, a felelős munkatárs nevét. (3) A kockázatkezelési eseteket a szervezet vezetője elemzi és szükség esetén javaslatot tesz az egyes tevékenységek szabályozásának korszerűsítésére.



ÚTMUTATÓ A KOCKÁZATKEZELÉS KIALAKÍTÁSÁHOZ

Bevezetés A módosult államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer működtetése érdekében a Pénzügyminisztérium módszertani útmutatókat tesz közzé, ezzel támogatva a költségvetési szerveknél az új típusú, folyamatba épített ellenőrzési rendszer működtetését és továbbfejlesztését. Jelen útmutató a költségvetési szervek kockázatkezelési rendszerének kialakításához ad iránymutatást. Jogszabályi háttér Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján a költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat. A kockázat fogalma Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet meghatározza a kockázat fogalmát: „kockázat: a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv működését.” Az intézményi kockázatok kezelésének folyamata Bármely szervezet – akár a közszférában, akár a versenyszférában – működésének alapvető érdeke, hogy elérje célkitűzéseit. A szervezet a szervezeti cél érdekében végzett tevékenysége, működése során különféle kockázatokkal szembesül. A szervezet, a költségvetési szerv vezetésének feladata az, hogy a kockázatokra, amelyek lényegi befolyással lehetnek a szervezet célkitűzéseire, tudjon válaszolni a szervezet oly módon, hogy lehetőség szerint elősegítse a szervezet eredeti céljainak elérhetőségének, teljesítésének valószínűségét, s ezzel egy időben minimálisra csökkentse az ezt veszélyeztető tényezők bekövetkeztének esélyét, lehetséges hatását. Ezt a kockázatkezeléssel érheti el a szervezet. A kockázatok elsődleges okai – együtt vagy külön-külön – az alábbiak lehetnek: • véletlenszerű események; • hiányos ismeret vagy információ; • ellenőrzés hiánya és/vagy az ellenőrzések gyengesége a szervezetben. A kockázatkezelés állandó, ciklikus folyamat, amely az alábbi lépéseket tartalmazza: 1. A kockázat azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása. 2. A kockázatok értékelése. 3. Az elfogadható kockázati szint meghatározása (szervezet vagy vezetés számára). 4. A kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók azonosítása. 5. A kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelése, meggyőződés a tervezett válaszintézkedések hatékonyságáról, gazdaságosságáról. 6. A válaszintézkedés „beépítése” és a kialakított keret rendszeres felülvizsgálata.

A kockázatkezelés lépései részletesen 1. Kockázatok azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása



A kockázatkezelés stratégiai szemléletű megközelítésének kulcsa a kockázatok beazonosítása a szervezet fő célkitűzéseinek tükrében. A két leggyakrabban alkalmazott megközelítés a kockázatvizsgálat, illetve a kockázati önértékelés. Az első esetben egy kifejezetten erre a célra alakult „munkacsoport” jön létre (akár szervezeten belüli, akár szervezeten kívüli tagokból), hogy felmérje a szervezet összes tevékenységének kapcsolatát a fő célkitűzésekkel és meghatározza a kapcsolódó kockázatokat. A „munkacsoport” alapvető munkamódszere: az érintett területek munkatársaival folytatott interjú, amely alapján a csapat kialakítja a szervezet kockázati térképét. (1. számú melléklet) A másik esetben – a kockázati önértékelés során – a szervezet valamennyi területén dolgozó munkatárs részt vesz a tevékenységek kockázati szempontú vizsgálatában. Ez lényegében két módon történhet: kérdőívek segítségével vagy tapasztalt szakértők által levezényelt munkamegbeszélések során. A kockázatok beazonosításának folyamatához elengedhetetlen a szervezet célkitűzéseinek alapos ismerete, kezdve a legmagasabb szintű, célokkal (pl. versenyképesség növelése), lefelé, egészen a napi működés céljainak szintjéig (pl. bérelszámolás, tárgyi eszköz beszerzés, stb.). A kockázatokat ezen ismeret alapján lehet felismerni, azonosítani. A kockázat felmérési-kezelési rendszer kiépítésének első célszerű lépése az adott szervezet stratégiai célkitűzéseit megismerni, és azokat vizsgálni. A könnyebb kezelhetőség érdekében érdemes ezek számát minimálisra szorítani (legfeljebb 10). Ez az egyszerűsítés megkönnyíti a célkitűzésekhez tartozó alapvető kockázatok elemzését, azonosítását.



Az alábbi táblázat bemutat néhány kockázati kategóriát. (Ezek nem mindegyike releváns a költségvetési szervek szempontjából, azonban a minél teljesebb leírás miatt hagytuk bent a felsorolásban.) A kockázatok forrása lehet a szervezetre nézve külső eredetű kockázat, vagy a szervezet saját tevékenysége (vagy annak hiánya) hatására kialakuló kockázat. Az egyes szervezetek természetesen a bemutatotthoz képest egyéb kockázati kategóriákat is feltárhatnak, amelyek a saját munkájukkal kapcsolatosak. KÜLSŐ KOCKÁZATOK

Infrastrukturális

Az infrastruktúra elégtelensége vagy hibája megakadályozhatja a normális működést.

Gazdasági

Kamatláb-változások, árfolyam-változások, infláció negatív hatással lehetnek a tervekre.

Jogi és szabályozási

Környezetvédelmi

Politikai

A jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt tevékenységek terjedelmét. A szabályozások nem megfelelő megkötéseket tartalmazhatnak. A környezetvédelmi megszorítások a szervezet működési területén korlátot szabhatnak a lehetséges tevékenységeknek. Egy kormányváltás megváltoztathatja a kitűzött célokat. Egy szervezet tevékenysége magára vonhatja a politika érdeklődését vagy kiválthat politikai reakciót.

Piaci

Versenyhelyzet kialakulása vagy szállítói probléma negatív hatással lehet a tervekre.

Elemi csapások

Tűz, árvíz vagy egyéb elemi csapások hatással lehetnek a kívánt tevékenység elvégzésének képességére. A katasztrófavédelmi terv elégtelennek bizonyulhat. PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK

Költségvetési

A kívánt tevékenység ellátására nem elég a rendelkezésre álló forrás. A források kezelése nem ellenőrizhető közvetlenül.

Csalás vagy lopás

Eszközvesztés. A források nem elegendőek a kívánt megelőző intézkedésre.

Biztosítási

Nem lehet a megfelelő biztosítást megszerezni elfogadható költségen. A biztosítás elmulasztása.

Tőke beruházási

Nem megfelelő beruházási döntések meghozatala.

Felelősségvállalási

A szervezetre mások cselekedete negatív hatást gyakorol, és a szervezet jogosult kártérítést követelni.



TEVÉKENYSÉGI KOCKÁZATOK Működésstratégiai

Nem megfelelő stratégia követése. A stratégia elégtelen vagy pontatlan információra épül.

Működési

Elérhetetlen/megoldhatatlan célkitűzések. A célok csak részben valósulnak meg.

Információs

A döntéshozatalhoz nem megfelelő információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez.

Hírnév

A nyilvánosságban kialakult rossz hírnév negatív hatást fejthet ki. Például a kialakult rossz megítélés csökkentheti a kívánt tevékenység terjedelmét.

Kockázat-átviteli

Az átadható kockázatok megtartása, illetve azok rossz áron történő átadása.

Technológiai

A hatékonyság megtartása érdekében a technológia fejlesztésének/lecserélésének igénye. A technológiai üzemzavar megbéníthatja a szervezet működését.

Projekt

A megfelelő előzetes kockázatelemzés, hatástanulmány nélkül készült el a projekttervezet. A projektek nem teljesülnek a költségvetési vagy funkcionális határidőre.

Újítási

Elmulasztott újítási lehetőségek. Új megközelítés alkalmazása a kockázatok megfelelő elemzése nélkül. EMBERI ERŐFORRÁS KOCKÁZATOK

Személyzeti Egészség biztonsági

A hatékony működést korlátozza, vagy teljesen ellehetetleníti a szükséges számú, megfelelő képesítésű személyi állomány hiánya. és Ha az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, a munkatársak nem tudják teljesíteni feladataikat.

A kockázatkezelés akkor a leghatékonyabb, amikor a szervezeti vezető kijelöli az adott kockázatok folyamatgazdáit, általában saját felelősségkörükön belül. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adott szervezet szervezeti egységeken belül, az egyes vezetői szintek felelnek a kockázatok felismeréséért, kezeléséért. A kockázatkezelési tevékenység feladat és hatáskörét, a szabályzat, a munkaköri leírások, egy szervezeti vezetői utasítás, eljárásrend tartalmazhatja. A kockázat folyamatgazdáiból egy Kockázatkezelő Bizottságot is lehet alakítani, amelynek az a feladata, hogy beazonosítsa a szervezetet fenyegető legnagyobb kockázatok területeit, és meghatározza, hogyan reagáljon azokra a kockázatokra a szervezet. A kockázatokat rendszeresen újra kell értékelni, ez esetben a Bizottságnak nyomon követő szerepe is van, amely során folyamatosan (pl. negyedévente) meghatározná a kockázatkezelés aktuális helyzetét. A Bizottság két helyen helyezkedhet el a szervezeti struktúrában: vagy a költségvetési szerv gazdasági szervezetének vezetője alá tartozik, számára készíti a jelentéseket, vagy ha a költségvetési szervezetben vezetői testület a fő irányító szervezet, annak albizottságaként működhet. Kockázatkezelő Bizottság működtetése esetén a kockázatok folyamatgazdáiban tudatosítani kell, hogy a Bizottságban való részvétel nem csökkenti a személyes felelősségüket.



2. Értékelés Bizonyos típusú kockázatok számszerűsíthetők (számszakilag értékelhetők, ld. pénzügyi kockázatok). Más kockázatok értékelésére, mint pl. a hírnév, csak sokkal szubjektívebb értékmérés áll rendelkezésre. Szükséges a kockázati kategóriák besorolási kereteit is kialakítani (pl. magas/közepes/alacsony). 3. Az elfogadható kockázati szint meghatározása A feltárt kockázattal kapcsolatos reakciókat az adott szervezet által elviselhetőnek ítélt kockázati szint meghatározásával együtt kell eldönteni. A kockázati „étvágy” a kockázati kitettségnek azt a szintjét jelenti, ami felett a szervezet mindenképpen válaszintézkedést tesz a felmerülő kockázatokra. A kockázattűrő képesség meghatározása meglehetősen szubjektív, azonban a megfelelő kockázati stratégia kialakításának elengedhetetlen feltétele. 4. Kockázati reakciók A négy alapvető kockázatkezelési stratégia az alábbi lehet: • kockázat átadása (biztosítás révén); • kockázat elviselése (válaszintézkedés aránytalanul nagy költségei miatt); • kockázat kezelése (célja a kockázatok elfogadható szintre való csökkentése); • kockázatos tevékenység befejezése (közszférában nehezen megvalósítható). 5. A kockázatokra adható válaszok, a kockázat-nyilvántartás A szervezet létrehozhat egy intézményi kockázat-nyilvántartást. Ez a nyilvántartás a kockázatok részleteit tartalmazza. A nyilvántartás tartalmazza minden kockázatra kiterjedően: • annak fontosságát; • a kockázat kezelésére javasolt intézkedést; • a felelős munkatárs nevét; • azt, hogy vannak-e olyan folyamatba épített ellenőrzések, eljárások, amelyek biztosítják, hogy a szervezet célkitűzései teljesüljenek; • illetve, ha a folyamatba épített ellenőrzések, eljárások nem elégségesek, mit tesz a szervezet az adott konkrét területen. 6. Beépítés és felülvizsgálat Egy adott szervezet, költségvetési szerv céljai hierarchikus rendszert alkotnak. Az egyes szervezeti egységek, illetve személyek céljai szorosan kapcsolódnak a szervezet legfőbb célkitűzéseihez, abból levezethetők. A kockázatkezelés alapvető célja, hogy ez az összefüggésrendszer, és az ezzel kapcsolatos felelősség világossá váljék minden érintett számára. A célok szintjeivel párhuzamosan, annak megfelelően a kockázatokért való felelősségeket is delegálni kell a megfelelő szintekre. Ezáltal a kockázatkezelés beépül a mindennapi tevékenységek közé, és nem elkülönült – csak időszakos – feladattá válik. Minthogy a kockázati környezet állandóan változik, a kockázatkezelési folyamat fontos tulajdonsága a folyamatos és rendszeres felülvizsgálat; ezért meg kell győződni arról, hogy a szervezet kockázati környezete („profilja”) változott-e vagy sem. A kockázatkezelési folyamat bevezetésének hasznos lépései lehetnek: a vezető feljegyzést küld a vezetőség és a szervezet minden tagjának, a folyamatot megindítja. A kockázat kezelésére vonatkozó dokumentum szétküldése. Csapatmunka a kockázatkezelés különböző szintjein. A képzési-oktatási keret egy részének átirányítása kifejezetten kockázati képzésre. A főbb szervezeti célkitűzések és a jelentősebb kockázatok széleskörű ismertetése. A jelentős kockázatok kezelésére kialakított világos stratégia szervezeten belüli kommunikációjának megszervezése.



Kockázati jelentés rendszer Egy külön kockázati jelentési rendszer kialakítása és bevezetése helyett járható út a korai figyelmeztető mechanizmusok kialakítása és alkalmazása a meglévő vezetői információs rendszereken belül. Egy nehézkes adatbázis könnyen eltérítheti a felhasználó figyelmét a legfontosabb pontokról, nevezetesen arról, hogy a szervezet minden tagjának a szervezeti célkitűzésekre kell a figyelmét összpontosítani, valamint a saját feladataival kapcsolatos kockázatok kezelését kell szorgalmazni. A kockázatkezelés mint módszer a vezetés gyakorlati eszköze, a tervezés és döntéshozatal, a végrehajtás alapvető része. A vezetőknek külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a kockázatkezelést minden folyamatba beágyazzák, és a szervezet minden tagja megértse a kockázatkezelés értékét. Fontos figyelembe venni, hogy a kockázatkezelés elsősorban a szervezet feladatellátását támogató belső folyamat, és nem az adott költségvetési szerven kívüli szervezetek, hatóságok igényeit szolgálja.



8. számú függelék a BM OKF SZMSZ-hez AZ OKF ALAPÍTÓ OKIRATA



TARTALOMJEGYZÉK. I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...3 A szervezeti és működési szabályzat hatálya...3 A BM OKF szervezete...3

Recommend Documents