Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések I. 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja I. 2. A szervezeti és működési szabályz

Szervezeti és Működési Szabályzat

Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Veszprém, Tüzér u. 44.


Összeállította és módosította: Dr. Sindlerné Kloó Györgyi igazgató Veszprém, 2013. március 31.

0

Szervezeti és Működési Szabályzat Tartalomjegyzék I. I. I. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II.

III. III. III. III. III. III. III. IV. IV. V. V. V. V. VI. VI.

Általános rendelkezések 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja 2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása A jelenleg hatályos alapító okiratban foglaltak részletezése 1. Az intézmény neve 2. Az intézmény székhelye 3. Ellátandó alaptevékenységek 4. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok 5. Az intézmény fenntartása 6. Gazdasági szervezet 7. Fenntartó neve és címe 8. Alapító jogokat gyakorló irányító szerv 9. Alapítás időpontja 10. Intézmény vezetőjének megbízási rendje 11. Az ellátandó vállalkozási tevékenységek köre 12. Az intézmény oktatási tevékenységével kapcsolatos előírások II. 12. 1. Az iskolai, óvodai csoportok száma II. 12. 2. Az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám 13. Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság 14. Az intézmény megszűntetése 15. Szervezeti diagram 16. Az intézmény szabályozása II. 16. 1. Az intézmény felépítése, szerkezete II. 16. 2. Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám II. 16. 3. Az intézmény működési rendszere II. 16. 4. Az intézmény vezetőjének jogosítványai II. 16. 5. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok II. 16. 6. Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága II. 16. 7. A gazdálkodás jogkörei Közoktatási intézmény vezetése 1. Az intézmény felelős vezetője 2. Az intézményvezető helyettesítése 3. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatköre 4. Az intézményvezető /igazgató/ közvetlen munkatársai 5. Az intézmény vezetősége 6. Intézményi bélyegzőhasználat Az intézmény szervezeti rendje 1. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 1. A törvényes működés alapdokumentumai 2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje V. 2. 1. Az iskolai tankönyvrendelés rendje 3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az intézmény munkarendje 1. Pedagógusok munkarendje VI. 1. 1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok VI. 1. 2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok VI. 1. 3. Az intézményben, illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása

5 5 5 6 6 6 6 8 8 8 8 8 8 9 9 9 9 9 10 10 11 12 12 12 14 14 15 15 15 16 16 16 17 17 18 18 19 19 20 20 22 22 22 23 23 23 24 24

1

Szervezeti és Működési Szabályzat VI. 1. 4. Az intézményen kívül végezhető feladatok VI. 1. 5. A pedagógusok munkarendjének nyilvántartási rendje VI. 2. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje VI. 3. Az intézmény tanulóinak munkarendje VI. 4. A tanév helyi rendje VI. 5. Az intézményben tartózkodás rendje VI. 6. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje VI. 7. Dohányzással kapcsolatos előírások VI. 8. Tűz- baleset- és munkavédelmi tájékoztató VII. Az intézmény belső ellenőrzése VII. 1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése VII. 1. 1. Óralátogatás VII. 1. 2. TÁMOP 3.1.4. VII. 1. 3. Beszámoltatás szakmai munkáról VII. 2. A gazdasági munka belső ellenőrzése VIII. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösség VIII. 1. Az intézmény nevelőtestülete VIII. 1. 1. A nevelőtestület értekezletei, mikroértekezletei VIII. 1. 2. A nevelőtestület döntései, határozatai VIII. 1. 3. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai VIII. 2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei VIII. 2. 1. A szakmai munkaközösségek tevékenysége VIII. 2. 2. Kapcsolattartási rendje, részvétele VIII. 2. 3. Szakmai munkaközösségek együttműködése A szakmai munkaközösség vezető jogai és feladatai VIII. 3. Minőségi munkavégzés elismerésének szempontjai VIII. 3. 1. A szabályzat hatálya VIII. 3. 2. A szabályzat érvényessége VIII. 3. 2. A szabályzat módosítása VIII. 3. 3. A minőségi munkavégzés elismerésére készült szabályzat célja, elve VIII. 3. 4. Az elbírálás szabályai Általános szempontok Részvétel a tantestület munkájában, feladatok vállalása Az új iránti fogékonyság, a továbbképzések anyagának hasznosítása, új módszerek bevezetése A pályázati munkában való részvétel Osztályfőnöki munka Az iskola rendjének fenntartását célzó feladatok Az iskola hírnevének, külső képének javítását szolgáló tevékenységi formák Az iskola hagyományainak megteremtése érdekében végzett munka Példamutató tanári magatartás Az iskola állagának megőrzését szolgáló tevékenységek Egyéb munkakörben, a munkaköri leírásban előírt munka magas színvonalú elvégzése VIII. 3. 5. Az elbírálásban való részvétel VIII. 3. 6. Kizáró tényezők az elismerésből

25 25 26 26 26 27 28 28 28 28 28 28 29 29 29 30 30 30 30 31 31 31 32 32 32 33 33 33 33 33 34 34 34 34 34 34 35 35 35 35 35 35 35 35 2

Szervezeti és Működési Szabályzat VIII. 3. 7. Az elbírálás időpontja VIII. 3. 8. Az elbírálás módja IX. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje IX. 1. Az iskolaközösség IX. 1. 1. Az alkalmazotti közösség IX. 1. 2. A szülői munkaközösség IX. 1. 3. A diák-önkormányzati szerv IX. 2. Az osztályközösség IX. 2. 1. Az osztályközösség vezetője Az osztályfőnök feladatai és hatásköre IX. 3. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje IX. 3. 1. A szülők tájékoztatásának formái A szülői értekezletek A szülői fogadóórák IX. 4. Az intézmény külső kapcsolatai X. 4. 1. Gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás, családi hátterű tanulók esetében IX. 4. 2. Az intézmény saját innovációjának megvalósítása IX. 4. 3. Az egészségügyi szolgáltatást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás formái A tanulók rendszeres egészségügyi ellátása és felügyelete IX. 4. 4. Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az intézmény X. Tanulók felvétele, jogaik, kötelezettségeik X. 1. A tanulók felvétele X. 1. 1. Felvétel a kollégiumba X. 2. A gyermek, tanulói jogai és kötelességei X. 2. 1. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek X. 2. 2. A tanulói jogviszony megszűnése X. 3. Gyermek- és ifjúságvédelem Az ifjúságvédelmi felelős feladata XI. Az egyéb foglalkozások szervezeti formája és rendje XI. 1. Az egyéb foglalkozások célja XI. 2. Szakkörök XI. 3. Tanulmányi és sportversenyek XI. 4. Tanfolyamok XI. 5. Tanulói közösségek XI. 6. Az iskola könyvtára XI. 7. Tanulmányi kirándulások, tanulmányi séták XII. Az intézményi hagyományok ápolása XII. 1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai XII. 2. A hagyományápolás külsőségei XIII. Reklámtevékenység óvodában, Általános iskolában és Kollégiumban XIV. Tanuló által elkészített dolgokért járó díjazás XV. Intézményi védő, óvó előírások XV.1. A tanuló és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége XV.2. Súlyos tanuló- és gyermekbaleset XV.3. Bombariadó és rendkívüli esemény esetén szükséges intézkedések XVI. Helyiséghasználat, területhasználat XVII. Tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai XVII.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

36 36 36 36 36 36 37 38 38 38 39 39 39 39 39 39 40 40 40 41 41 41 42 42 42 42 42 43 43 43 43 44 4 44 44 44 44 44 45 45 45 46 46 47 47 48 48 49 3

Szervezeti és Működési Szabályzat XVIII. Az intézményi könyvtár Az iskolai (kollégiumi) könyvtár alapkövetelményei Az iskolai (kollégiumi) könyvtár feladatai Az iskolai (kollégiumi) könyvtár működése

50 50 51 51

1. számú melléklet Adatkezelési szabályzat Az alkalmazottak nyilvántartott adatai A közalkalmazott jogai és kötelezettségei Az alapnyilvántartás dokumentumai Tanulók adatainak kezelése és továbbítása Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje Titoktartási kötelezettség 2. számú melléklet Munkaköri leírás - minták Ápolónő munkaköri leírás Gondnok munkaköri leírás Gyermekfelügyelő munkaköri leírás Gyógypedagógiai asszisztens munkaköri leírás Gyógypedagógus munkaköri leírás Iskolatitkár munkaköri leírás Nevelőtanár munkaköri leírás Záró rendelkezések

53 53 54 56 56 57 59 60 61 61 61 64 66 69 71 73 75 77

4


I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél - és feladatrendszerek, tevékenység – csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Megalkotása a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25.§-ban leírt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: -

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről1 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX. 3. ) NM- rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

I. 2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása a) A Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI b) Szervezeti és Működési Szabályzata megtekinthető: - igazgatói irodában - titkárságon - az iskolai könyvtárban - az iskola honlapján c) A szervezeti és működési szabályzatot a nevelő testület a szülői munkaközösség és a DÖK véleményének kikérésével fogadja el. d) A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásával lép e) hatályba és határozatlan időre szól.

5


II.

A JELENLEG HATÁLYOS FOGLALTAK RÉSZLETEZÉSE

ALAPÍTÓ

OKIRATBAN

II. 1. Az intézmény neve Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Típusa: Többcélú közoktatási intézmény (összetett iskola): Gyógypedagógiai nevelés-oktatás, óvoda, általános iskola, készségfejlesztő speciális szakiskola és kollégium, egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény.

II. 2. Az intézmény székhelye Város/község Út/utca/körtér/tér Házszám Irányítószám Telefon: Fax: E-mail:

Veszprém Tüzér utca 44. 8200 88/561-930 88/561-941 [email protected] [email protected]

OM azonosító: 038740 Alapító okirat Kelte: Budapest, 2012. augusztus 14. Száma: IX-09/30/444/2012

II. 3. Ellátandó alaptevékenységek Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók (középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos) nappali rendszerű nevelése, oktatása, készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatása (szövött tárgykészítő, parkgondozó), napközi otthoni, tanulószobai és kollégiumi nevelése. Súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő iskolai felkészítése. Fejlesztő felkészítés, pedagógiai szakszolgálati tevékenység: logopédiai ellátás, konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés, gyógypedagógiai tanácsadás. Szegregált, s egyben integrált nevelési oktatási intézmény.

6

Szervezeti és Működési Szabályzat Alaptevékenység 561000 562912 562913 562914 851012 852012

852022

853132 853212

853222

855912 855915 855918 855922 856011

856013 869042 931205 559011 890441 910121 890443 890505

Éttermi, mozgó vendéglátás (2013. április 1-ig) Óvodai intézményi étkeztetés (2013. április 1-ig) Iskolai intézményi étkeztetés (2013. április 1-ig) Tanulók kollégiumi étkeztetése (2013. április 1-ig) Sajátos nevelési igényű gyermekek (középsúlyosan értelmi fogyatékos, autista) óvodai nevelése, ellátása Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók (középsúlyosan értelmi fogyatékos, autista) nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók (középsúlyosan értelmi fogyatékos, autista) nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő iskolai felkészítése (2010. szeptember 1-jétől) Sajátos nevelési igényű tanulók (középsúlyosan értelmi fogyatékos, autista) nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók (középsúlyosan értelmi fogyatékos, autista) szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon: szövött-tárgy készítő, udvaros Sajátos nevelési igényű tanulók (középsúlyosan értelmi fogyatékos, autista) szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon: udvaros, szövött-tárgy készítő Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység: logopédiai ellátás, konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés Fejlesztő felkészítés Ifjúság-egészségügyigondozás Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport tevékenysége és támogatása Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Egyéb közfoglalkoztatás Helyi közösségi tér biztosítása, működtetése 7

Szervezeti és Működési Szabályzat II.

4. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok A köznevelési feladatot ellátó intézmény 2013. január 1-től a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről értelmében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK, 1055 Budapest Szalay u.10-14.) jogi személyiségű szervezeti egységeként működik. A 2012.évi CLXXXVIII. törvény értelmében az intézmény 2013.április 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásába került a Megyei Intézményfenntartó Központtól.

II.

5. Az intézmény fenntartása Az intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátására a tankerületi igazgató illetékes. ( Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Veszprémi Tankerülete) Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés-teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza.

II.

6. Gazdasági szervezet Az intézmény, gazdálkodással kapcsolatos ügyeinek intézésére gazdasági egységet működtet. Gazdasági vezető, gazdasági ügyintéző, pénzügyi ügyintéző, munkaügyi ügyintéző. Gépkocsivezető, karbantartók, portások, takarítók.

II.

7. Fenntartó neve és címe Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK, 1055 Budapest Szalay u.10 -14.)

II.

8. Alapító jogokat gyakorló irányító szerv Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 1055, Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4.

II.

9. Alapítás időpontja 1992. március 31. Alapító okirat módosításának azonosító száma: IX-09/30/444/2012 Időpontja: 2012. augusztus 14.

8

Szervezeti és Működési Szabályzat Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik.

II.

10. Az intézmény vezetőjének megbízási rendje A közigazgatási szerv igazgatóját, pályázat útján, az oktatásért felelős miniszter a jogszabályban rögzített határozott időre bízza meg, illetve vonja vissza megbízását.

II.

11. Az ellátandó vállalkozási tevékenységek köre Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

II.

12. Az intézmény oktatási tevékenységével kapcsolatos előírások Az intézmény oktatási funkciót tölt be.

II. 12. 1. Az iskolai, óvodai csoportok száma óvoda általános műveltség megalapozása szakképzés (2 szakképzési területen) autista csoport fejlesztő iskolai csoport

1 évfolyam 10 évfolyam 2 évfolyam 1 csoport 2 csoport

II. 12. 2. Az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám óvoda iskola szakiskola kollégium fejlesztő iskola

10 85 66 86 22

9


II.

13. Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Tv., a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények átvételéről szóló 2011. évi CLIV. Törvény és Kormányrendelet alapján 2012.évi CLXXXVIII. törvény értelmében az intézmény 2013.április 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint fenntartó vagyonkezelésében, illetve költségvetési szerv használatában vannak.

II.

14. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt.

10


15. Szervezeti diagram IGAZGATÓ

IGAZGATÓ HELYETTES

IGAZTÓ HELYETTES

MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK

CSOPORTVEZETŐK (osztályfőnökök)

PEDAGÓGUSOK

KOLLÉGIUM VEZETŐ

KOLLÉGIUMI NEVELŐTANÁROK

ORVOS GYERMEKFELÜGYELŐK

TAKARÍTÓK ÁPOLÓNŐK

GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐ

GAZDASÁGI VEZETŐ

MUNKAÜGYI ÜGYINTÉZŐ

PÉNZTÁROS

KARBANTARTÓK

ISKOLATITKÁR

RENDSZERGAZDA

KONDUKTOROKOK LOGOPÉDUS

PORTÁSOK

GYÓGYTORNÁSZ

PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK

11


16. Az intézmény szabályozása II. 16. 1. Az intézmény felépítése, szerkezete

A szervezeti szintek megfelelő Lehetséges szervezeti szintek lehetséges vezető beosztások (1) (2) 1. Legfelsőbb vezetői szint Intézményvezető 2. Magasabb vezetői szint

Intézményvezető helyettes(ek)

Munkaközösség-vezetők 3. Középvezetői szint

A tényleges vezetői beosztások megnevezése (3) Igazgató Általános igazgatóhelyettes Kollégiumvezető igazgatóhelyettes Felsőszakasz munkaközösség vezető Speciális készségfejlesztő szakiskolai munkaközösség vezető Alsószakasz munkaközösség vezető Kollégiumi munkaközösség vezető Fejlesztőiskolai munkaközösség vezető

II. 16. 2. Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám

Vezetői szinthez tartozó beosztások Intézményvezető

Vezetőknek közvetlenül alárendelt munkakörök Igazgató Igazgatóhelyettes Kollégiumvezető Iskolatitkár Gazdasági ügyekért ügyintéző Rendszergazda Karbantartók Számvitel és munkaügy Gépkocsivezető

Megjegyzés A munkakörökben (teljes vagy foglalkoztatható részmunkakörre, létszám csatolt munkakörre (munkakörönként) való hivatkozás) 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

felelős 1 fő 1 fő 3 fő 3 fő 1 fő

4 órás

12


Vezetői szinthez tartozó beosztások

Általános igazgatóhelyettes

Kollégiumvezető

Élelmezés vezető Alsó szakasz munkaközösség vezető Felső szakasz munkaközösség vezető Speciális szakiskola munkaközösség vezető

Kollégiumi munkaközösség vezető

Vezetőknek közvetlenül alárendelt munkakörök

Portások Mosoda Alsó szakasz munkaközösség vezető Felső szakasz munkaközösség vezető Speciális szakiskola munkaközösség vezető Fejlesztőiskolai munkaközösség vezető Gyógypedagógiai asszisztensek Kollégium munkaközösség vezető Felügyelők Dajka DÖK segítő pedagógus Ápolónők Takarítók Orvos Konyhai dolgozók

Megjegyzés A munkakörökben (teljes vagy foglalkoztatható részmunkakörre, létszám csatolt munkakörre (munkakörönként) való hivatkozás) 3 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 8 fő 1 fő 22 fő 1 fő 1 fő 2 fő 9 fő 1 fő 11 fő

Pedagógusok

4 fő

Pedagógusok

10 fő

Pedagógusok

1 fő

Szakoktatók

4 fő

Pedagógusok

2 fő

1 fő 4 órás

1 fő 4 órás 4 órás 2013. március 31ig.

13


Vezetői szinthez tartozó beosztások Fejlesztő iskolai munkaközösség vezető Logopédus Konduktor Gyógytestnevelő Könyvtáros- Gyermek és ifjúságvédelmi felelős

Vezetőknek közvetlenül alárendelt munkakörök

Megjegyzés A munkakörökben (teljes vagy foglalkoztatható részmunkakörre, létszám csatolt munkakörre (munkakörönként) való hivatkozás)

Pedagógusok

5 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő

4 - 4 órában

II. 16. 3. Az intézmény működési rendszere Az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető. Ezen belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó vezetők, illetve a vezetőkhöz tartozó beosztottak.

II. 16. 4. A z intézmény vezetőjének jogosítványai Név

Jogosítvány tartalma

Igazgató

Az intézményt képviseli, gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, melyet jogszabály, vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. Korlátozás nélkül vállalhat kötelezettséget.

Általános igazgatóhelyettes

Az igazgatót távollétében, akadályoztatása esetén helyettesíti, 500 e Ft-ig vállalhat kötelezettséget az iskola vonatkozásában.

Kollégiumvezető-igazgatóhelyettes

Kollégiumi ügyekben helyettesíti az igazgatót, illetve az általános igazgató helyettest, távollétében. 500 e Ft-ig vállalhat kötelezettséget.

Gazdaságvezető

Gazdasági ügyekben helyettesíti az igazgatót. Az üzemeltetés, gazdasági tevékenység vonatkozásában 500 e Ft-ig kötelezettséget vállalhat.

14

Szervezeti és Működési Szabályzat II. 16. 5. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok A bankszámla neve és száma Magyar Államkincstár, 10048005-00331346-00000000 kód: 178030

II. 16. 6. Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága Az iskola oktatási feladatainak ellátása ÁFA- mentes tevékenység.

II. 16. 7. A gazdálkodás jogkörei Kötelezettségvállalás A költségvetés végrehajtására tett intézkedés, amelynek során az erre jogosult személy, intézkedést tesz a munka, a szolgáltatás, az áruszállítás megrendelésére. Egyben kötelezettséget vállal, hogy az elvégzett munka, a teljesített szolgáltatás átvétele után az ellenértéket kiegyenlíti. A kötelezettségvállalás leggyakrabban előforduló formái: - alkalmazási okirat, megrendelés, - vállalkozási, szállítási szerződés. Érvényesítés Az érvényesítést végző személy a kiadás teljesítése, a beszedés elrendelése előtt köteles megvizsgálni a teljesítés jogosságát és az előírt követelményeket. Az érvényesítés a kiadások folyósítását, a bevételek beszedését megelőző gazdálkodási tevékenység Érvényesítési feladatot pénzügyi szakképesítéssel rendelkező dolgozó végezhet. Utalványozás A kiadások és bevételek teljesítése Utalványozásra az érvényesítés után kerül sor. Általában a kötelezettségvállalásra jogosult személy jogosult az utalványozásra. Az utalvány ellenjegyzésére az önállóan működő és gazdálkodó szerv gazdasági vezetője, vagy az általa kijelölt személy jogosult. Az ellenjegyzőnek meg kell győződnie, hogy a kiadások teljesítéséhez a költségvetésben a fedezet biztosított-e, illetve gondoskodni kell a rendeletek, határozatok betartásáról. Amennyiben az utalványozó az előbbiekkel ellentétben utalványozási rendelkezést ad, az ellenjegyző köteles erre a figyelmét felhívni. A fizetési módokat a fizetésre kötelezettek egymás közötti megállapodással szabadon, elsősorban a készpénzkímélő fizetési módot figyelembe véve kell megválasztani. Kötelezettség vállaló: Korlátozás nélkül: Iskola vonatkozásában: Kollégium vonatkozásában: Üzemeltetési, gazdasági tevékenység vonatkozásában

Igazgató Igazgató helyettes Kollégiumvezető Gazdasági vezető 15

Szervezeti és Működési Szabályzat Utalványozó:

Kizárólag raktári készletek vonatkozásában: Kollégium részére: Gazdálkodás karbantartás, mosoda, takarítás részére: Ellátmányt kezeli:

III.

Igazgató Igazgató helyettes Kollégiumvezető Gazdaságvezető

Kollégiumvezető Gazdaságvezető Pénzügyi-számviteli ügyintéző

KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETÉSE III.

1. Az intézmény felelős vezetője A közoktatási intézmény vezetője a felelős – a köznevelési törvény alapján – az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés / közalkalmazotti szabályzat / nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előirt, egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét eseteként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.

III.

2. Az intézményvezető helyettesítése Távollétében (ebben a sorrendben) az oktatási, a nevelési vagy a kollégiumvezető igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását.

16

Szervezeti és Működési Szabályzat III.

3. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatköre • a nevelőtestület vezetése • a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése • a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseit előkészítse, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése. • a takarékos gazdálkodás mellett a nevelési – oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása • az SZMK-val a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködés • a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése.

III.

4. Az intézményvezető /igazgató/ közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el, akikkel hetente tart megbeszélést. Az igazgató közvetlen munkatársai: Általános igazgatóhelyettes Kollégiumvezető igazgató helyettes Gazdaságvezető Az igazgatóhelyettes és kollégiumvezető megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi és kollégiumvezetői megbízást az intézményben határozatlan időre alkalmazott pedagógus kaphat. Igazgatóhelyettesi megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettes és kollégiumvezető feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Az igazgatóhelyettes és a kollégiumvezető távollétük vagy akadályoztatásuk esetén teljes jogkörrel veszik át egymás munkáját. A gazdaságvezető szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. A gazdasági iroda dolgozóinak és a technikai dolgozók munkáját a gazdaságvezető irányítja. A gazdaságvezető feladat- és hatásköre kiterjed az intézményi takarékos gazdálkodás végrehajtására, a számlarendben foglaltak teljesítésére. A gazdaságvezető távolléte esetén helyettesítése a gazdasági ügyintéző feladata. A helyettesítést ellátó munkavállaló döntési jogköre – a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki.

17


III.

5. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: • • • • • • • •

igazgató általános igazgatóhelyettes kollégiumvezető igazgatóhelyettes gazdaságvezető szakmai munkaközösség-vezetők az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője szakszervezeti bizalmi a diákönkormányzatot segítő tanár

Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen (általában havonta egyszer) megbeszélést tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak (az intézményi ellenőrzési szabályzat tartalmazza). Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével válik érvényessé.

III.

6. Intézményi bélyegzőhasználat Intézményi bélyegzők használatára jogosult: az igazgató, az igazgatóhelyettes, kollégiumvezető, gazdaságvezető, ügyintéző, iskolatitkár, illetve a csoportvezetők a bizonyítványba és a törzskönyvbe az év végi osztályzatok beírásakor.

18


IV. IV.

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE 1. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei a) A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen lássa el a követelményeknek megfelelően. A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével az alábbi módon határozhatók meg a szervezeti egységek. b) Az intézmény szervezeti egységei: • Óvoda • Általános iskolai szakasz (1 - 8) • Készségfejlesztő speciális szakiskolai előkészítő szakasz (9 - 10) • Készségfejlesztő speciális szakiskolai szakasz (11 -12) 2013. szeptember 1-től a Köznevelési törvény előírásának megfelelő csoportokat indítunk • Fejlesztő iskolai egység • Kollégiumi egység c) Az intézmény szervezeti (működési) egységeinek élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak: • Óvoda és általános iskolai, fejlesztő iskolai egység: általános igazgatóhelyettes • Készségfejlesztő speciális szakiskola egység: általános igazgatóhelyettes • Kollégiumi egység: igazgatóhelyettes (kollégiumvezető) d) A vezetők közötti feladatmegosztást a munkaköri leírások tartalmazzák, a kapcsolattartás rendjét a közalkalmazotti szabályzat tartalmazza. e) Helyettesítési rend: Az igazgató akadályoztatása esetén helyettese(i) gyakorolja az intézmény szakmai irányítását. Amennyiben a helyettes is akadályoztatva van, a vezetőség által megbízott munkaközösség vezető látja el a feladatokat, az intézmény zavartalan működésével összefüggő ügyekben. A munkaközösség vezető távolléte esetén az ügyeletes nevelő, akinek a jogköre a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

19


V.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK A nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatban minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Nkt. 24.§ (1)

V. 1. A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: 1. alapító okirat 2. pedagógiai program 3. éves munkaterv 4. szervezeti és működési szabályzat és mellékletei 5. kollektív szerződés 6. közalkalmazotti szabályzat 7. házirend 1. Az alapító okirat Az alapító okirat (jogosító okirat) tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve módosítja. 2. A Pedagógiai Program a) A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelőoktató munka tartalmi, szakmai alapjait. b) Az iskola pedagógiai programja meghatározza • iskolában folyó nevelés és oktatás célját, a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésben meghatározottak alapján • az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és a választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit • az iskola magasabb évfolyamaira lépés feltételeit • az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit, a tanuló tudása értékelésének és minősítésének módját • a szociális hátrányok a beilleszkedési magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket: szakkör, egyéni foglalkozások, kollégiumi foglalkozások • Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat • Az osztályfőnöki munka tartalmát • Az oktatásban alkalmazható tankönyvek kiválasztásának elveit • A TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben c. pályázatban megfogalmazott kompetenciaalapú oktatás 20

Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmi elemei és fenntarthatósága, a kulcskompetencia-területek fejlesztése, az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását. ⇒ Legalább egy, három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként. ⇒ Legalább egy témahét megszervezése tanévenként. ⇒ Legalább egy moduláris oktatási program megszervezése (pl. egészséges életmód, környezetvédelem, demokráciára nevelés, játék, érzelmi-erkölcsi nevelés stb. témakörben) tanévenként c) A pedagógiai program legitimitása A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. d) A pedagógiai programról való tájékoztatás rendje Az óvodai nevelési programját, fejlesztő csoportok, az iskola és a kollégium pedagógiai programját, a készségfejlesztő speciális szakiskola programját, az autista csoport programját, valamint a konduktív tevékenység programját a szülők az alábbi módon tekinthetik meg: Valamennyi fent felsorolt program az igazgatói szobában nyitott polcon található, s azt a szülők a szorgalmi idő alatt 8 – 16 óráig kikérhetik, megtekinthetik. A programokat az igazgató távolléte alatt a helyettesektől, ill. az iskolatitkártól lehet elkérni. A speciális programok (óvodai, autista, konduktív, készségfejlesztő speciális szakiskolai és kollégiumi az illetékes munkaközösség vezetőknél és a könyvtárban szintén megtalálhatók, és megtekinthetők Az intézmény pedagógiai programja elérhető az iskola honlapján is. 3. Az éves munkaterv a) Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. b) TÁMOP 3.1.4. pályázatban vállalt feladatok nevesítése (témahét, projektnap, három hetet meghaladó projekt, tantárgy tömbösítés, moduláris oktatás) c) Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, véglegesítésre, elfogadásra a tanévnyitó értekezleten kerül sor. 2013. szeptember 1-jétől a választott kerettanterv megnevezésével. 4. A további intézményi működést meghatározó dokumentumok A kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kétoldalú megállapodások, amelyeket a jogszabályi előírásoknak megfelelő szerződő felek képviselői írnak alá.

21

Szervezeti és Működési Szabályzat V. 2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: • a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, • a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, • a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A köznevelési törvény rendelkezik arról, hogy 2013. szeptember 1-jétől az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre Intézményünk értelmileg akadályozott tanulók nevelését-oktatását végzi, így minden gyermek rendelkezik szakértői javaslattal. A tankönyvtörvény 2011 novemberében történt módosítása létrehozza és a 2013/2014-es tanévtől kezdődően bevezeti a tankönyvforgalmazás új rendszerét. Az országos tankönyvellátás biztosítása a tankönyvtörvény módosítása szerint állami közérdekű feladat, amelyet az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon keresztül lát el.

V.

2. 1. Az iskolai tankönyvrendelés rendje

A Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszeren keresztül a tankönyvrendelését március 31-ig, a tankönyvrendelés módosítását június 15-ig, pótrendelését szeptember 5-ig (tankönyvrendelés és pótrendelés bármelyike vagy együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés) küldi el. A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulóknak (ha ismert) és a tanulót esetlegesen megillető támogatás feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet az okok megjelölésével. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet véleményezési joggal rendelkezik.

V. 3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított, hitelesített és

tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, • az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, • a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, • az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. 22

Szervezeti és Működési Szabályzat Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. .

VI. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül az egyiknek az intézményben kell tartózkodni, amikor tanítási órák, illetve tanulók számára szervezett délutáni foglalkozások vannak. Hétfőtőlpéntekig: 7:30 - 16:00

VI. 1. Pedagógusok munkarendje A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

VI.

1. 1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok

a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) csoportvezetői, osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri, terápiás foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok. Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, és lehetőség szerint figyelembe veszi. 23

Szervezeti és Működési Szabályzat A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény tanóra rendjének (foglalkozási rendjének) feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni.

VI.

1. 2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q) r) s) t) u) v) w) x) y)

VI.

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók munkáinak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérleti tevékenységek összeállítása, feladatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák, esetmegbeszélések megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

1. 3. Az intézményben, illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása

A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: VI. VI.

1. 1. szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike 1. 2. szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. 24

Szervezeti és Működési Szabályzat VI.

1. 4. Az intézményen kívül végezhető feladatok VI.

1. 1. szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradásának okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 730 –ig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább egy nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előre haladni. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség vezető javaslatainak meghallgatása után.

VI.

1. 5. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és 25

Szervezeti és Működési Szabályzat időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható.

VI. 2. A nevelő-oktató munkát közalkalmazottak munkarendje

közvetlenül

segítő

és

más

Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembe vételével az egyes részlegvezetők (igazgatóhelyettes, gazdasági csoportvezető, kollégiumvezető) tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására, és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.

VI. 3. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a gyermekfelügyelők ügyelnek. (Az ügyeleti rend megszervezése az igazgatóhelyettes feladata.) A házirendet – az intézmény vezetőjének előterjesztésére – a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott személyek egyetértésével.

VI. 4. A tanév helyi rendje A tanév rendjét a mindenkori, éves EMMI rendelet határozza meg. Az aktuális év rendje, az év elején készült munkatervébe kerül bele. a) A tanév szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. b) A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. 26

Szervezeti és Működési Szabályzat Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt: • a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi elemeiről (pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól) • az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról, a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról • a vizsgák rendjéről • a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól • az éves munkaterv jóváhagyásáról • a házirend módosításáról • egyéb közérdekű feladatokról c) Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben. d) A kötelező nemzeti értékű megemlékezéseket a tanulóink speciális helyzete miatt, osztály szinten szervezzük meg. Felelősök az osztályfőnökök. (pl. Holokauszt áldozatainak Napja, a Nemzeti összetartozás Napja, stb) Intézményi szintű megemlékezéseink: Március 15. Karácsony Kozmutza nap Hagyományőrző napok és ünnepek A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend és a balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat) az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az intézmény belső rendszabályait (házirendjét) ki kell függeszteni az épület bejáratánál az előcsarnokban.

VI. 5. Az intézményben tartózkodás rendje a) Az intézmény nyitva tartásai ideje: 7:00-16:00 b) Az intézményben porta szolgálat működik. A közoktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek, csak igazgatói engedéllyel tartózkodhatnak az intézményben. A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére – vagyonbiztonsági okok miatt – az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: rendezvények esetén szülők és hozzátartozók tartózkodhatnak az intézményben. Karbantartási munkát végzők esetében a gazdaságvezető engedélye szükséges. A karbantartási munkák gyakorlati megszervezése oly módon történjen, hogy az ne veszélyeztesse a tanulók testi épségét és biztonságát.

27

Szervezeti és Működési Szabályzat c) Az iskola nyitvatartási ideje alatt, az intézményben mindig tartózkodik legalább egy vezető:7:00-16:00 óráig Nyári szünetben ügyeleti beosztás szerint, hetente legalább egy napon (szerda) 8:00-12:00 óráig.

VI. 6. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje Az intézmény helyiségeinek berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) – a gazdasági ügyekért felelős ügyintéző javaslatára és az érintett közösségek véleményének kikérésével – az igazgató dönt a fenntartó jóváhagyásával..

VI. 7. Dohányzással kapcsolatos előírások Az intézmény egész területén, beleértve az iskola udvarát is, tanulóknak és felnőtteknek egyaránt tilos a dohányzás. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény gondnoka.

VI. 8. Tűz- baleset- és munkavédelmi tájékoztató A pedagógusok és egyéb munkavállalók részére minden tanév elején tűz-, baleset-, és munkavédelmi tájékoztatót tartanak. Az oktatáson való részvételt a munkavállalók aláírásukkal igazolják. Az iskola tanulói sajátos fejlődésükre való tekintettel, értelmi fejlettségüknek megfelelő szintű tűz-baleset és munkavédelmi folyamatos tájékoztatásban és oktatásban részesülnek, különös tekintettel a külső munkahelyi programban részt vevő diákjainkra.

VII. AZ INTÉZMÉNY BELSŐ ELLENŐRZÉSE VII. VII.

1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése 1. 1. Óralátogatás

A belő ellenőrzés egyik módszere az óralátogatás. A belső ellenőrzés az intézmény vezetőjének és általános helyettesének a kötelezettsége, a munkaközösség-vezetők bevonásával. A kollégium vonatkozásában a kollégium vezetője.

28

Szervezeti és Működési Szabályzat Célja: pedagógiai munka színvonalának megőrzése, szakmai segítségadás, hiányosságok feltárása és kiküszöbölése. • segítse elő a nevelés-oktatás hatékonyságának javulását • a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól, segítse elő szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását • segítse továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét, legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze • támogassa a helyi kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezzen az intézmények működése során felmerülő, megalapozatlan, helytelen intézkedésekre, hibákra • az ellenőrzés tartsa tiszteletbe a nevelők módszertani önállóságát, ezáltal az elért eredmények tükrében értékelje tevékenységüket Feladata: óralátogatások megszervezése, segítségnyújtás. Dokumentuma: óralátogatási jegyzőkönyv

VII.

megfigyelések

dokumentálása,

szakmai

1. 2. TÁMOP 3.1.4.

A pályázat szakmai fenntarthatóságának ellenőrzése, koordinálás, szakmai vezető, munkaközösség vezető, igazgató helyettes, igazgató

VII.

1. 3. Beszámoltatás szakmai munkáról Igazgatóhelyettes, kollégiumvezető: félévente Osztályfőnökök, évvégén Munkaközösség vezetők, év végén Gyermek és Ifjúságvédelmi felelős évvégén Szakszolgálatban dolgozó pedagógusok: évvégén.

VII. 2. A gazdasági munka belső ellenőrzése Az intézményt ellátó szervezet tevékenységi köréhez kapcsolódó belső ellenőrzés működéséért a Tankerületi Igazgató felel.

29


VIII. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG VIII. 1. Az intézmény nevelőtestülete a) A nevelőtestület – a Köznevelési törvény 70.§ alapján– a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési- oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozói. b) A nevelési- és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési- és oktatási kérdésekben a nevelési- és oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik

VIII.

1. 1. A nevelőtestület értekezletei, mikroértekezletei

a) A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: • tanévnyitó, tanévzáró értekezlet • félévi értekezlet • őszi és tavaszi nevelési értekezlet • munkaértekezlet /havonta/ • rendkívüli értekezlet b) Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 1/3-a, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A rendkívüli nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. c) A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését az osztályközösségek problémáinak megoldását team értekezleti formában végzi. A nevelőtestület team értekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok és a pedagógiai munkát segítők vesznek részt, kötelező jelleggel. Team értekezlet szükség szerint az osztályfőnök megítélése alapján bármikor tartható az aktuális problémák megoldására.

VIII.

1. 2. A nevelőtestület döntései, határozatai

A nevelőtestület döntéseit, és határozatait – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

30

Szervezeti és Működési Szabályzat VIII.

1. 3. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai

a) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre vagy az SZMK-re. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. b) Az intézmény nevelőtestülete (feladatkörének részleges átadásával) a következő állandó bizottságot hozhat létre az alábbi feladat – és hatáskörrel, valamint jogosultságokkal: Tanácsadó Testület: a rendezvények koordinálására.

VIII. 2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei a) A Köznevelési törvény 71.§ szerint a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. b) Az intézmény szakmai, a nevelőtestület által átruházott munkaközösségének jogköre: a szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség vezetőt választanak a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. A szakmai munkaközösséget munkaközösség vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb 5 évre.

VIII.

2. 1. A szakmai munkaközösségek tevékenysége

A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai: • • • • • • • • • •

Javítják, összehangolják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. Végzik a pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését. Kialakítják az egységes követelményrendszert – szervezik a pedagógusok továbbképzését. Az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek. Javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közössége. Részt vesznek a tanulók mérés-értékelés kidolgozásában. Szakmai projektek bevezetésében és lefolytatásban aktívan részt vesznek. TÁMOP 3.1.4. pályázatba bevont munkaközösség aktuális feladatainak megbeszélése, szükség szerint 31


2. 2. Kapcsolattartási rendje, részvétele

A munkaközösség vezetők szükség szerint, lehetőleg negyedévente megbeszélést tartanak. A munkaközösség vezetők rendszeresen részt vesznek a vezetőségi értekezleten, valamint a pedagógusértékelésben.

VIII.

2. 3. Szakmai munkaközösségek együttműködése

Az éves munkaterveket a munkaközösségek egyeztetik, összehangolják, azok az éves intézményi munkatervre épülnek A tervezett programjaik nyitottak, a közösségek egymás programjain részt vehetnek. Közös továbbképzéseket kezdeményezhetnek

A szakmai munkaközösség vezető jogai és feladatai: 1. Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programjait. 2. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért. 3. Módszertani és szaktárgyi értekezletet tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását. 4. Elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést. 5. Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolására. 6. Ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgató felé. 7. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az iskolán kívül. 8. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére. 9. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. 10. Munkaközösség vezetők a tanulói mérés-értékelés eredményeinek elemzésében részt vesznek. 11. Óralátogatás során véleményt formálnak, javaslatot tesznek a fejlődés érdekében. 12. Munkaközösség-vezetők aktívan részt vesznek a minőségi-kör munkájában. 13. Részt vesznek a pedagógusok teljesítmény értékelésében. 14. Tagja lehet a minősítő teamnek, igazgatói kezdeményezésre, nevelőtestületi javaslatra. 15. Részt vesznek a pedagógia program felülvizsgálatában. 16. Továbbképzési javaslattal élhetnek, miután egyeztetnek a közösség tagjaival. 17. Tantárgyfejlesztésben vehetnek részt és új programok kidolgozását kezdeményezhetik.

32

Szervezeti és Működési Szabályzat VIII. 3. Minőségi munkavégzés elismerésének szempontjai A Kt. 118.§ 12. bekezdés biztosítja a kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés. A 2012. évi költségvetési törvény tartalmazza ennek megállapítási alapját, 2013. augusztus 31.-ig.

VIII.

3. 1. A szabályzat hatálya

Hatálya kiterjed mindazon személyekre, akik a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI dolgozói, munkakörtől függetlenül.

VIII.

3. 2. A szabályzat érvényessége

A szabályzat határozatlan időre szól. Jelen szabályzat az iskolai kollektív szerződés melléklete. Az általános szabályzáson túl évente kell dönteni: • Minden év szeptember 1-jétől érvényes átsorolásokról. • A szabályzat módosításáról.

VIII.

3. 2. A szabályzat módosítása

A szabályzat módosításának módja megegyezik a készítés és elfogadás módjával. Módosítást kezdeményezhet: • munkaközösség • érdekképviselet • iskolavezetés Módosítás ideje: Az éves munkaterv elfogadásának időpontjában.

VIII.

3. 3. A minőségi munkavégzés elismerésére készült szabályzat célja, elve

Jelen szabályzat célja a pedagógiai munka ösztönzése, mindenki számára olyan útmutatás, mely elvárások teljesítésével lehet az elismertek körébe kerülni. Az évente történő elbírálás lehetővé teszi, hogy a teljesítmények függvényében évente változzon az elismertek köre. A kiemelt, minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés felosztásának elvei az alábbiak: • A munkaköri feladatként végzett munka kiemelkedő minőségéért, újszerűségéért, pedagógiai eredményességéért, átlagosnál nehezebb feltételek közötti eredményeiért jár, nem szociális alapon vagy a túlmunka indokával; • Legalább három pontban kiemelkedő teljesítmény

33


3. 4. Az elbírálás szabályai

Általános szempontok Jutalmazható az, aki a munkaköri leírásában foglaltakat maradéktalanul teljesíti. Ezen belül kiemelten fontos: • A munkafegyelem és adminisztráció terén munkája megfelelő • Szakmai munkáját körültekintő alaposság, szakmai igényesség, csoportjáért érzett felelősségérzet, szakmai nyitottság jellemzi, segíti a magasabb színvonalú munkamorál kialakulását (óráira megfelelően felkészül, tanmenetei tartalmilag és formailag hibátlanok, az elkészített tanmenetnek megfelelően tartja az órát); • Szakkört vezet; • Pontos órakezdés, befejezés; Részvétel a tantestület munkájában, feladatok vállalása • Tantárgyi, kulturális és sportversenyeken való részvétel. • A DÖK munkáját segítő feladatok ellátása. • Tanév előkészítése, tantárgyfelosztás, órarend, helyettesítés stb. • Módszertanilag igényes munkavégzés. • Versenyekre felkészít és kísér, akár több naposra is • Nyaraltat, erdei iskolát szervez és vezet • Főiskolai hallgatók tanítási gyakorlatát vezeti • Intézményünk közösségének aktív tagja, a közösség életéből, munkájából nem vonja ki magát; • Előadásokat tart szakmai és/vagy szülői körben, intézményen belül és kívül; • Segítségére, munkájára csoportja és az iskola is, a kötelező órákon túl megbízhatóan számíthat; Az új iránti fogékonyság, a továbbképzések anyagának hasznosítása, új módszerek bevezetése • Az iskola céljaival való azonosulás mellett fontos az innovációs készség, részvétel a tovább- és átképzésben, a szerzett ismeretek átadása és alkalmazása a napi munkában. • Törekszik önmaga képzésére – önképzés, illetve továbbképzéseken való részvétel formájában; • A csoportja tanulói láthatóan profitálnak a továbbképzési anyagból; • Új szakmai javaslatok, ötletek, módszerek kipróbálására nyitott a tanulók érdekében; • A nevelés hatékonyságát segítő tevékenységek, pl.: új módszerek bevezetése; • Korszerű oktatási módszerek használata, szemléltető eszközök rendszeres alkalmazása; • Szakmai jellegű cikkeket ír, publikál • Kompetencia alapú oktatás gyakorlati alkalmazása A pályázati munkában való részvétel • Szakmai pályázatot ír, illetve pályázatok írásában és azok megvalósításában részt vesz (eredménytől függetlenül); • TÁMOP 3.1.4. pályázat fenntarthatóságának biztosításában való részvétel Osztályfőnöki munka • Naplóvezetés, hiányzások, statisztika, anyakönyv pontos vezetése. • Programszervezés az osztály tanulóinak. • Iskola és család kapcsolatának működtetése. • Kapcsolat a diákönkormányzattal, kollégiummal, gyakorlati oktatással.

34

Szervezeti és Működési Szabályzat Az iskola rendjének fenntartását célzó feladatok • Ügyeleti tevékenység pontos ellátása. • A hiányzó munkatársak helyettesítése. • A házirendben foglaltak következetes betartása, betartatása; • Munkavédelmi, környezetvédelmi és tűzvédelmi szempontok betartása; Az iskola hírnevének, külső képének javítását szolgáló tevékenységi formák • Kapcsolattartás más oktatási intézményekkel. • Iskola jó hírének ápolása Az iskola hagyományainak megteremtése érdekében végzett munka • Ünnepek, ünnepélye szervezésében, lebonyolításában részt vesz; • Iskolai rendezvényeken való részvétel. • Szabad- és sportprogramok szervezése, lebonyolítása. Példamutató tanári magatartás • Egymás munkájának elismerése, segítése. • Együttműködés a munkatársakkal Az iskola állagának megőrzését szolgáló tevékenységek • Tantermek rendben tartása. • A szemléltető eszközök megfelelő szinten tartása, készítése. • Anyag-, eszköz-, energiatakarékos munkavégzés, nevelés. Egyéb munkakörben, a munkaköri leírásban előírt munka magas színvonalú elvégzése

Az értékelési rendszerben magasan értékelt dolgozók esetén adható A pedagógus munkája a következő mutatók alapján kerül értékelésre • Szakmai felkészültsége • Kommunikációja • Megbízhatósága • Együttműködése • Komplexitása

VIII.

3. 5. Az elbírálásban való részvétel

Mindazon főfoglalkozású pedagógusok, akiknek iskolai munkaviszonya az elbírálás időpontjában eléri, vagy meghaladja a befejezett három tanévet. Egyéb munkakörben legalább három éves munkaviszony.

VIII. • • • •

3. 6. Kizáró tényezők az elismerésből Aki ellen fegyelmi büntetés van érvényben. Akinek igazolatlan mulasztása van. Akinek hibájából technológiai, gazdasági károkozás történt. Aki írásbeli figyelmeztetésben részesült.

35

Szervezeti és Működési Szabályzat VIII. 3. 7. Az elbírálás időpontja • •

VIII.

Minden tanévben az augusztusi tantestületi értekezletet megelőzően. Kihirdetés minden tanévben a tantestületi évnyitó értekezleten.

3. 8. Az elbírálás módja

Az igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők, előkészítő javaslatára támaszkodva az igazgató dönt.

IX.

AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE IX.

A

1. Az iskolaközösség

Az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége.

IX.

1. 1. Az alkalmazotti közösség

Az iskola nevelőtestületéből és az intézményi közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll (SZMSZ VII. fejezete, Kollektív Szerződés, Közalkalmazotti szabályzat).

IX.

1. 2. A szülői munkaközösség

a) A Köznevelési törvény 73. §-a rendelkezik a szülők közösségéről. Ennek alapján az iskolában és a diákotthonban a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hozhatnak létre. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata az alábbi jogokat állapítja meg a szülői munkaközösség számára: A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről (szülői választmány). b) Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat választott SZM elnök vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez. c) Kapcsolattartás: Az intézmény szülői választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább 2 alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Az iskolai szülői választmány elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot. Az SzM elnöke meghívást kap, és részt vesz a tanévnyitó, a félévi és a tanévzáró értekezleten. 36

Szervezeti és Működési Szabályzat Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: a) saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, b) a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), c) a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, d) saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása Az SzM munkáját az iskola tevékenységével az SzM patronáló tanára koordinálja. A patronáló tanárt az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra. A SzM vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzM véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. § (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint iskolánkban jól működik a szülői szervezet és a diákönkormányzat közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény tantestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását.

IX.

1. 3. A diák-önkormányzati szerv

A diák-önkormányzati szerv a diákképviselők, valamint az iskolavezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje: • A DÖK működést segítő pedagógus a vezetőségi értekezleten beszámol a DÖK munkájáról, és képviseli a DÖK érdekeit. • A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az iskola biztosítja. (helyiségek berendezése, használata) Lehetőségek esetén pályázati forrás igénylése. -

a mindennapi testedzés formái és az iskolai sportkör a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái dönt a tanév során egy tanítás nélküli munkanapról (DÖK-nap) a tankönyvrendelés előkészítése valamint SZMSZ, Házirend szabályainak kialakításában

37

Szervezeti és Működési Szabályzat IX. 2. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják.

IX.

2. 1. Az osztályközösség vezetője

Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és a munkaközösség vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikroértekezletének összehívására. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: a) Alaposan ismernie kell tanítványait. b) Az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi. c) Koordinálja és segíti az osztályában tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat. d) Tevékeny pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelőtanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő, gyermekvédelmi felelős, konduktor), irányítja a gyermekfelügyelő és gyógypedagógiai asszisztens munkáját. e) Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére f) Minősíti a tanulók magatartását. g) Mikro- és szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, a tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. h) Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a tanév eleji és év végi statisztikai adatok szolgáltatását). i) Saját hatáskörében – indokolt esetben – évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolhatja a gyermek hiányzását. j) Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. k) Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésre. l) Részt vesz a munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. m) Nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít. n) TÁMOP 3.1.4. pályázatban vállalt feladatok elvégzése, az bevont csoportokban

38

Szervezeti és Működési Szabályzat IX. 3. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott pedagógus vezetők, a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza, melyeket az iskola faliújságján ki kell függeszteni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja).

IX.

3. 1. A szülők tájékoztatásának formái • •

szóbeli tájékoztatás, az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák) rendszeres írásbeli tájékoztatás (a tanulók tájékoztató füzetében)

A szülői értekezletek Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezlet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az újonnan beiskolázott tanulók szüleit a felvételi értesítőn beiratkozott tanulók iskola kezdésének zavartalansága érdekében. Az új osztályközösségek szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust és a gyermekfelügyelőt. Az iskola tanévenként 3 szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze – a felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként, alkalmanként tart szülői fogadóórát. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal.

IX. 4. Az intézmény külső kapcsolatai IX.

4. 1. Gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás, családi hátterű tanulók esetében •

•

A pedagógus(ok), gyermekfelügyelők, pedagógiai asszisztensek, illetve a tanulók jelzése alapján a megismert vagy feltételezett veszélyeztetettség esetén – a veszélyeztető okok feltárása érdekében az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős pedagógus, családlátogatáson ismeri meg a tanuló családi környezetét. Gyermekbántalmazás vélelme esetén az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős pedagógiai eszközökkel próbálja a szülőt meggyőzni, amennyiben ez nem vezet eredményre, értesítik a lakóhely szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot. 39

Szervezeti és Működési Szabályzat •

•

• •

IX.

A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermek- és ifjúságvédelmi felelős rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi az illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalnál. A gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében a szükséges intézkedések megtételére az igazgatóhoz kell fordulnia, kezdeményezve az eljárás megindítását. A gyermekjóléti szolgálathoz, illetve gyámhatósághoz az iskola igazgatója fordulhat képviseleti jogkörében, a gyermek és ifjúságvédelmi felelősre e jogkört nem ruházza át. Indokolt esetben javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő megadására A gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetek címének, telefonszámának közzétételéért a gyermek és ifjúságvédelmi felelős gondoskodik, úgy, hogy az iskola faliújságára kifüggeszti, valamint az iskola titkárságon a nyitott polcra elhelyezi a listát.

4. 2. Az intézmény saját innovációjának megvalósítása

TÁMOP 3.1.4. pályázatban résztvevő társintézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás • az intézmények közötti szakmai együttműködés, • a referencia intézményekkel való együttműködés Intézmény saját innovációjának megvalósítását az iskola honlapján bárki által ingyenesen felhasználható módon, teljes körűen közzé kell tenni. A saját „jó gyakorlat” által az intézmény új kapcsolatokat alakíthat ki.

IX.

4. 3. Az egészségügyi szolgáltatást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás formái • •

• • •

Intézményünk vonatkozásában az iskola egészségügyi feladatokat az iskolaorvos az ápolónők és a körzeti védőnő segítségével látja el. Lázas, beteg gyermeket házirendünk szerint az intézmény nem fogad. Ilyenkor a szülő feladata a gyermek szakorvos, illetve háziorvos által való vizsgáltatása, illetve gyógykezeltetése. Az intézmény feladata évenként egyszeri fogászati, szemészeti, belgyógyászati vizsgálatok megszervezése. Az iskolaorvos a gyermeket szakorvosi rendelésre irányítja. Hét közbeni megbetegedés esetében a gyermeket a betegszobán elkülönítjük, az iskolaorvos vizsgálata alapján gyógykezeljük, illetve küldjük szakvizsgálatra. Szakvizsgálatot a Veszprém Megyei Cholnoky Ferenc Kórház és Rendelőintézet nyújt. Rendkívüli esetben sürgősségi betegszállítást veszünk igénybe.

A tanulók rendszeres egészségügyi ellátása és felügyelete A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolaorvos látja el. Az iskola épületében működik orvosi rendelő, a vizsgálatok, védőoltások beadása itt lebonyolítható. Iskolaorvosok: Dr. Hegyi István (napi 4 órában) 40

Szervezeti és Működési Szabályzat Dr. Hajdú László • Belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal • Látás vizsgálat: évente egy alkalommal • Hallás vizsgálat: évente egy alkalommal • A tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal • A tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szürővzsgálata A védőnő iskolai feladatai: 26/1997. IX. 03. NM rendelet – Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló rendelet • A tanulók egészségügyi állapotának követése, dokumentálása • Alap szűrővizsgálatok 1., 3., 5., 7. évfolyamon (súly, magasság, mellkörfogat, látás, színlátás, golyvaszűrés, mozgásszervek szűrése, vérnyomás ellenőrzés) • A tanulók személyi higiéniájának ellenőrzése • Szűrővizsgálatok szervezése, előkészítése, közreműködése az orvosi vizsgálatoknál, oltásoknál • Krónikus betegek gondozása, segítése • Egészségnevelés életkornak, osztálynak megfelelően • Iskolai egészségügyi programban való részvétel (pl. Egészségnap) • Az étrend, étkezési kultúra, higiénia ellenőrzése

IX.

4. 4. Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az intézmény • • • • • • •

A fenntartóval Szülői Munkaközösséggel Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Karral Nevelési Tanácsadókkal Szaktanácsadókkal Hasonló profilú intézményekkel

A kapcsolattartás formája • Közös rendezvény • Kölcsönös tájékoztatás szóban és írásban.

X.

TANULÓK FELVÉTELE, JOGAIK, KÖTELEZETTSÉGEIK X. 1. A tanulók felvétele A közoktatási intézmény tanulói közé a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és az Autizmus Kutatócsoport szakvéleménye alapján kijelölt iskolaként kerülnek be a tanulók.

41

Szervezeti és Működési Szabályzat X.

1. 1. Felvétel a kollégiumba

Kollégiumi férőhelyet biztosítunk minden Veszprém megyei tanulónak, szociális rászorultság esetén a Veszprém városi gyerekeknek is. A kollégiumi felvétel egy évre szól.

X. 2. A gyermek, tanulói jogai és kötelességei A közoktatási intézményben nevelt vagy oktatott gyermek jogait a Köznevelési törvény 45. §-46. §-47.§ (SNI tanulók nevelése, oktatása) Az intézmény megteremti feltételeit a jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásában, a helyi iskolai munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat a házirend tartalmazza. Köteles a TÁMOP 3.1.4. pályázatban bevont csoportokban a tervezett témahetekben, projekt napokon, projekt hetekben részt venni.

X.

2. 1. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek

A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét az intézmény helyi vizsgaszabályzata tartalmazza. A helyi vizsgák: - osztályozó A helyi vizsgák időpontját az intézmény vezetője határozza meg. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be a törzslapba és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató is aláírja.

X.

2. 2. A tanulói jogviszony megszűnése

A közoktatási intézményekben tanulói jogviszony megszűnéséről a Köznevelési törvény 53.§-a rendelkezik. A tanulók jutalmazásának, fegyelmezésének elveit, formáit, valamint hiányzások igazolására vonatkozó előírásokat a házirend tartalmazza.

X. 3. Gyermek- és ifjúságvédelem A iskola gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységét az ifjúságvédelmi felelős hangolja össze. Gondoskodik a gyermeki jogok érvényesítéséről és a rászoruló gyermekek segítéséről. A tanulókat és szüleiket a tanév első osztályfőnöki óráján az ellenőrző könyv útján tájékoztatjuk az ifjúságvédelmi felelős személyéről, a fogadóóra idejéről és helyéről.

42

Szervezeti és Működési Szabályzat Az ifjúságvédelmi felelős feladata • A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek és ifjúságvédelmi munkáját. • Az osztályfőnöki órán tájékoztatja az osztályt és a szülőket arról, hogy milyen kérdéssel, hol, és mikor, milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy iskolán kívül milyen gyermekvédelmi intézményt kereshetnek fel. • A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál a veszélyeztető okok feltárása érdekében megismerkedik a tanuló családi környezetével. • Veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. • A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. • A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén az önkormányzatokat megkeresi a szülőkkel egyetértésben. • Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen, a hirdetőtáblán közzé teszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét és telefonszámát. • A tanulók részére prevenciós programokat szervez a szenvedélybetegségek megelőzése érdekében.

XI.

AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE XI. 1. Az egyéb foglalkozások célja • •

• •

Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez Az intézményekben az alábbi egyéb szervezett foglalkozási formák léteznek: Szakkörök, tanulmányi és sportversenyek, könyvtár, kulturális rendezvények, tanfolyamok, (úszás, lovaglás, kutyaterápia) A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben terembeosztással együtt. Az iskolánkban a mindennapi testedzést, testmozgást a Pedagógiai Program határozza meg.

XI. 2. Szakkörök Szakköröket – házirend szerint a tanulók is kezdeményezhetik - a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség vezető javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben és tantárgyfelosztásban a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell.

43

Szervezeti és Működési Szabályzat XI. 3. Tanulmányi és sportversenyek A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézményi, a települési és az országosan meghirdetett versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. (Koncz Dezső tanulmányi verseny, úszóversenyek, foci stb.)

XI. 4. Tanfolyamok Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért havonta, előre térítési díj fizetendő.

XII. 5. Tanulói közösségek Az iskola tanulói közösségei (osztályok, szakkörök) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt.

XI. 6. Az iskola könyvtára Nyitvatartási idejében a pedagógusok és a diákok rendelkezésére áll. A könyvtár működési rendjét a Könyvtár SZMSZ-e tartalmazza részletesen.

XI. 7. Tanulmányi kirándulások, tanulmányi séták

XII. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA XII. 1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai a) Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.

44

Szervezeti és Működési Szabályzat b) Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei • Mikulás • Jótékonysági Gála • Karácsony • Szépíró és szavalóverseny • Farsang • Anyák napja • Gyermeknap

c) Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények • Kozmutza hét • Koncz Dezső Tanulmányi verseny d) Az iskola heti rendszerességgel iskolarádiót működtet.

XII. 2. A hagyományápolás külsőségei Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselet • Lányoknak: fehér blúz, sötét alj, • Fiúknak: fehér ing, sötét nadrág

XIII. REKLÁMTEVÉKENYSÉG ÓVODÁBAN, ISKOLÁBAN ÉS KOLLÉGIUMBAN

ÁLTALÁNOS

Ez a pont az iskolai, kollégiumi házirend II. 3. 8. Tilalmak címszó alatt található meg.

XIV. TANULÓ DÍJÍZÁS

ÁLTAL

ELKÉSZÍTETT

DOLGOKÉRT

JÁRÓ

A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. 45


XV. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A gyermekekkel és a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év illetőleg a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint (az óvodai, tanórai, kollégiumi foglalkozás, kirándulás, séta, stb. során) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskola házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, iskolában, kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk. a) A 14 évesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete mellett használható eszközök, gépek: • Villamos fúrógép • Barkácsgép a következő tartozékokkal: korong-és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polír korong • Törpefeszültséggel működő, forrasztópáka • 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, úgynevezett „pillanat” forrasztópáka • Villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédaráló gép, robotgép, vasaló, varrógép, mosógép, centrifuga, porszívó, olajsütő, mikrohullámú sütő stb.) • Kerti gépek szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló). b) Pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. c) A szakképzésben folyó gyakorlati képzés során a szakmai előkészítő ismeretek oktatásakor, alkalmazni kell a köznevelési törvény 11.§-a (2) bekezdésének a munkavédelemre vonatkozó előírásait.

XV.1. A tanuló és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége a) A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanulói balesetekről nyilván kell tartani.(20/2012.EMMI rendelet 169.§) b) A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvrendszer segítségével kell nyilvántartani. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény őrzi meg, egy példányát a kivizsgálást követően megküldi a fenntartónak. Az elektronikusan kitöltött nyomtatvány egy példányát kinyomtatva át kell adni szülőnek. c) Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.

46

Szervezeti és Működési Szabályzat d) A súlyos balesetet a nevelési-oktatási intézménynek – telefonon, telexen, telefaxon vagy személyesen – azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

XV.2. Súlyos tanuló- és gyermekbaleset a) a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette) b) valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást d) súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek) e) a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, bénulást, illetve elmezavart okozott. A gyermek- és tanulóbalesetek megelőzése érdekében tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat az intézményben. A nevelési – oktatási intézménynek lehetővé kell tenni az iskolaszék, a szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbalesetek kivizsgálásában. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

XV. 3. Bombariadó és rendkívüli esemény esetén szükséges intézkedések a) Bombariadó és rendkívüli esemény, vészhelyzet (pl.: gázrobbanás, földrengés stb.) esetén a tűzriadó tervnek megfelelően kell elhagyni az épületet. A riasztás ugyancsak az említett tervnek megfelelően történik. b) A riasztással egyidejűleg az intézményben tartózkodó vezető (igazgató, igazgatóhelyettes), illetve az ügyeletes nevelő haladéktalanul értesíti a területileg illetékes rendőrőrsöt (Veszprém, tel.: 88/424-022), valamint munkaidőben a fenntartót. A rendőrség intézkedéséig, a bombariadó feloldásáig a tanulók nem léphetnek az épületbe, illetve annak közelébe. c) Hóakadály, rendkívüli időjárás esetén, amennyiben a gyermekek hazautazása akadályozott, a kollégiumba helyezendők el, felügyeletüket ügyeletesek biztosítják, a szülőket az ügyeletesek értesítik

47


XVI. HELYISÉGHASZNÁLAT, TERÜLETHASZNÁLAT A tanulók a helyiségeket kialakított órarendjüknek megfelelően kizárólag csak pedagógusi felügyelet mellett használhatják. A helyiségek tanítási órán kívüli használatáról az iskola vezetője dönt, a diákönkormányzat összejöveteleire helyiséget biztosít. A pedagógusok az iskola helyiségét az órarendjüknek megfelelően használhatják. Az intézmény területén tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat.

XVII. TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. • A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. • A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. • A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. • A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. • A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.

48

Szervezeti és Működési Szabályzat • • •

A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

XVII. 1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg • az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről • a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét • az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége • a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni • az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket • az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei • az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges • a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza • az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése

49


•

• •

• •

ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

XVIII. AZ INTÉZMÉNYI KÖNYVTÁR A tanulók a könyvtár helyiségeket a kialakított órarendjüknek megfelelően pedagógusi felügyelet mellett használhatják. A könyvtárhelyiség tanítási órán kívüli használatáról az iskola vezetője dönt, a diákönkormányzat összejöveteleire helyiséget biztosít. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár alapkövetelményei • Könyvtáros tanár (-tanító) alkalmazása félállásban, • Szabadpolcos állományrész biztosítása, • Tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása. a) Az iskolai (kollégiumi) könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskolai (kollégiumi) nevelő és oktató tevékenységéhez szükség van. Az iskolai (kollégiumi) könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. b) Az iskolai (kollégiumi) könyvtár kapcsolatot tart a többi iskolai (kollégiumi) könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral.

50

Szervezeti és Működési Szabályzat Az iskolai (kollégiumi) könyvtár feladatai a) Az iskolai könyvtár alapfeladata • Gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, • Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról • Tanórai foglalkozások tartása • Az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása • Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. b) Az iskolai (kollégiumi) könyvtár kiegészítő feladatai lehetnek különösen • Tanórán kívüli foglalkozások tartása • Dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása • Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása • Tájékoztatás nyújtása az iskolai (kollégiumi) könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól • Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása • Részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében • Muzeális értékű iskolai (kollégiumi) könyvtári gyűjtemények gondozása • Közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár működése a) Az iskolai (kollégiumi) könyvtár gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. b) A közoktatási intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely – nyilvántartást kell vezetni. c) A könyvtárhasználók köre: • Az intézmény pedagógusai, pedagógiai munkát segítő dolgozói • Az intézmény valamennyi tanulója (magántanulók is) d) A beiratkozás módja: • Pedagógusok kinevezésükkor automatikusan regiszter naplóba • Tanulók tanulói jogviszony kezdetekor automatikusan regiszter naplóba e) A szolgáltatások igénybevételének feltételei: • Pedagógus: feltétel nélkül szak- és szépirodalmi művek a szorgalmi idő alatt • Tanulók: óvodás korúak és alsó szakasz tanulói: szöveg nélküli képes könyvek kölcsönzése középső és felső szakasz tanulói: mese és szépirodalmi könyvek szorgalmi idő alatt

51

Szervezeti és Működési Szabályzat f) A könyvtárhasználat szabályai: • Könyvek óvása, helyes használata • Könyvtári órák alatt megfelelő magatartási forma • Kölcsönzés ideje alatt: válogatás, érkezési sorrend betartása / Könyveken kívül más ismerethordozó nincs!/ g) A nyitva tartás, kölcsönzés ideje Szorgalmi idő alatt hetente 2 óra (évente meghatározva). Könyvtár karbantartása a szünidőben. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét iskolánk külön „Könyvtári gyűjtőköri szabályzat”-ban határozza meg.

52

Szervezeti és Működési Szabályzat 1. számú melléklet

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Adatkezelés a közoktatási intézményekben A közoktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékleteként kiadott Adatkezelési Szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és adattovábbítás intézményi rendjét. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatok statisztikai célú felhasználása A köznevelési törvényben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Az adatkezelési szabályzat célja A szabályozás célja az alkalmazottak, valamint a tanulók adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása. Alkalmazott jogszabályok • Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, • A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXXIII. Törvény • 20/ 2012 számú EMMI rendelet A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, közalkalmazottjára, továbbá az intézmény tanulóira. A szabályzat szerint kell ellátni a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését, valamint a tanulók adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését. E szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve a közalkalmazotti jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A tanulókkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. Az intézmény igazgatója felelős a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint e szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért.

53

Szervezeti és Működési Szabályzat Az alkalmazottak nyilvántartott adatai A közoktatási intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, a törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, célhoz kötötten kezelhetik.

A köznevelési törvény alapján nyilvántartott adatok • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Név Születési hely és idő Állampolgárság Lakóhely Tartózkodási hely Telefonszám, azonosító szám Munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok Iskolai végzettség, szakképesítés Alkalmazási feltételek igazolása Munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő Besorolással kapcsolatos adatok Alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek Munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás Munkavégzésre irányuló további jogviszony Fegyelmi büntetés Kártérítésre kötelezés Munkavégzés ideje Túlmunka ideje Munkabér, illetmény, továbbá - az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja Szabadság, kiadott szabadság, alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei Az alkalmazott részére adott juttatások és jogcímei Az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei A többi adat az érintett hozzájárulásával

A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény előírása alapján a közalkalmazottat megillető illetmény kifizetése a közalkalmazott által meghatározott fizetési számlára folyósított átutalással történik, ennek érdekében az intézmény nyilvántartja a közalkalmazott bankszámla számát. Az előzőekben felsorolt adatok továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

54

Szervezeti és Működési Szabályzat Az intézmény közalkalmazottainak adatkezelését a KIR3 programban a munkaügyi ügyintéző végzi. Feladatkörén belül adatokat kezel az intézményvezető, az igazgatóhelyettes valamint az általuk kijelölt személy. Az igazgató tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló irányító szerv látja el. A közalkalmazotti alapnyilvántartásban a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását a pedagógus munkakörben dolgozók esetében az igazgatóhelyettes, a nem pedagógus munkakörben dolgozók esetében a kollégiumvezető és a munkaügyi ügyintéző végzi.

A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól adattovábbítás kivételével tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet. Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak törvényben meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörébe tartozó adatok továbbíthatók • fenntartónak, • helyi önkormányzatnak, • kifizetőhelynek, • bíróságnak, • rendőrségnek, • ügyészségnek, • közigazgatási szervnek, • munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, • nemzetbiztonsági szolgálatnak. Ezen kívül a meghatározott adat továbbítható a Kjt. 83/D § szerint a • közalkalmazott felettesének, • minősítést végző vezetőnek, • törvényességi ellenőrzést végző szervnek, • fegyelmi eljárást lefolytató testületnek vagy személynek • munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróságnak • közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóságnak, • az ügyészségnek és bíróságnak, • a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szervnek • e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül az adóhatóságnak, 55

Szervezeti és Működési Szabályzat • • • •

a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, egészségbiztosítási szervnek, üzemi baleseteket kivizsgáló szervnek munkavédelmi szervnek.

Adattovábbításra a közoktatási intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a munkaügyi ügyintéző irányítja.

A közalkalmazott jogai és kötelezettségei A közalkalmazott a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet személyi irataiba történt betekintésről, adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről. A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását a nyilvántartást vezetőtől kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és időszerűk legyenek. A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az igazgatót, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról.

Az alapnyilvántartás dokumentumai • • • • • • • • • • • • •

A pályázat és szakmai önéletrajz Az erkölcsi bizonyítvány Az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata, Továbbképzés elvégzéséről szóló tanúsítvány másolata, Iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata, A kinevezés és annak módosításai, átsorolások, A vezetői megbízás, illetve annak visszavonása, A címadományozás, a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok, Az áthelyezésről rendelkező iratok, A teljesítményértékelés, A közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat, A hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat, Munka Törvénykönyve előírása szerinti tájékoztató.

A felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni. 56

Szervezeti és Működési Szabályzat A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartást vezeőt munkaügyi ügyintéző összeállítja a közalkalmazott személyi anyagát. A törvény eltérő rendelkezésének hiányában, a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a személyi anyagot irattárazni kell. Az irattárba helyezés előtt az iratgyűjtőn fel kell tüntetni az irattárazás tényét, időpontját. A személyi anyagot – kivéve, amelyet áthelyezés esetén átadtak – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni.

Tanulók adatainak kezelése és továbbítása Felelősség a tanulók adatainak kezelésért Az intézmény igazgatója felelős a tanulók adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és e szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. Az igazgatóhelyettesek felelősek a vezetői feladatmegosztás szerint irányításuk alá tartozó területen folyó adatkezelés szabályszerűségéért. Az osztályfőnökök, a pedagógusok, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint az iskolatitkár a munkaköri leírásukban meghatározott adatkezeléssel összefüggő feladatokért tartozik felelősséggel. A pénzügyi ügyintéző felelős a pénzügyi elszámolásokhoz kapcsolódó személyes adatok szabályszerű kezeléséért.

Nyilvántartható és kezelhető tanulói adatok A tanulók személyes adatai a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, gyermek- és ifjúságvédelmi célból iskola-egészségügyi célból a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők. A Nkt. 41. § (4.) A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván: a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár

57

Szervezeti és Működési Szabályzat esetén, a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok d) a gyermek óvodai jogviszonyával, a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok • felvételivel kapcsolatos adatok • az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul • jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok • a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok • kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok • a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok • a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma • mérési azonosító e) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: • a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, • a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, • felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatok, • a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, • a tanuló diákigazolványának sorszáma, • a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, • évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, • a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, f) az országos mérés-értékelés adatai.

Az adatok továbbítása A tanulói adatok a törvényben meghatározott célból továbbíthatók az intézménytől: • fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat • sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeiből az intézmény felé, illetve vissza a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, • a diákigazolvány kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat • a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, • az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából,

58


•

a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszűntetése céljából, a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból.

Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje A tanulói adatkezelésre és továbbításra jogosultak: • Az igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, • feladatköre vagy megbízása szerint a pedagógus, • gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, • tankönyvterjesztéssel megbízott alkalmazott, • iskolatitkár • pénzügyi ügyintéző Az igazgatóhelyettes feladata a tanulói nyilvántartásra szolgáló beírási napló vezetése, az iskolatitkár végzi a diákigazolványok sorszámát tartalmazó nyilvántartást. A beírási naplót és a nyilvántartásokat biztonságos módon elzárva tartják, hozzáférést csak az arra illetékes személyeknek biztosítják. Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, törzslapot, és kiállítja a bizonyítványt. A törzslapok és a bizonyítványok őrzésére az igazgatóhelyettesi irodában elhelyezett szekrény szolgál. Az iskolatitkár kezeli a tanulóbalesetekre vonatkozó adatokat, s továbbítja a jegyzőkönyvet a jogszabályban meghatározottak szerint. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kezeli a munkakörébe tartozó feladatellátásból adódó adatokat. A pénzügyi ügyintéző nyilvántartja és kezeli a kedvezményes intézményi étkezési díj megállapításához szükséges adatokat. Intézményünkben kizárólag SNI tanulókat oktatunk, így a bekerülés módja a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság érvényes szakértői javaslata. Ezek őrzése zárható szekrényben az igazgatóhelyettesi irodában történik. Az adatkezelő az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező A kiskorú tanuló önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához előzetesen be kell szerezni a szülő írásos engedélyét. Az önkéntes adatszolgáltatási körbe tartozó adatok gyűjtéséről az igazgató dönt. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. A tanulói jogviszony megszűnése után a törzslap őrzése az Iratkezelési szabályzat szerint történik. Az osztálynaplót az utolsó tanítási óra után az e célra szolgáló zárható szekrényben kell elhelyezni.

59

Szervezeti és Működési Szabályzat Titoktartási kötelezettség A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A gyermek, illetve a kiskorú tanuló szülőjével minden, gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek, tanuló érdekét. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjaira egymás közti, a tanuló fejlődésével értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, kik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten. A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentést – a pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a nevelőtestület javaslatára vagy saját döntése alapján – az igazgató kezdeményezheti írásban. A közoktatási intézmény a gyermekek, tanulók személyes adatait pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, iskolaegészségügyi célból, a köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartások céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelheti. A köznevelésről szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a tanulóval kapcsolatban adatok nem közölhetők. A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott az iskola vezetője útján - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §-ára tekintettel - köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

60

Szervezeti és Működési Szabályzat 2. számú melléklet

MUNKAKÖRI LEÍRÁS – MINTÁK Ápolónő munkaköri leírás Munkavállaló neve: __________________________ Munkavállaló végzettsége: Egészségügyi középiskolai érettségi Munkáltatója: Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény igazgatója Munkáltatói Jogkör Gyakorlója: Igazgató Munkavégzés helye: Veszprém, Tüzér u 44. Szervezeti egység: Kollégiumi egység Közvetlen felettese: Kollégiumvezető Helyettesítője: A kollégiumi egységben kijelölt egészségügyi végzettséggel rendelkező gyermekfelügyelő Ellátandó munkaköre: Ápoló A munkakör célja: Egészségügyi - ápolási, egészségnevelési feladatok ellátása Heti munkaideje: 40 óra Döntési jogköre: Elsősegélynyújtásban, higiéniás szükségletek kielégítésében Utasítási jogköre: nincs Ellenőrzési jogköre: Tanulók testi higiéniájának ellenőrzése, Helyiségek rendjének, tisztaságának ellenőrzése

61

Szervezeti és Működési Szabályzat Munkaköréhez tartozó felelősségek: Írásos, orvosi elrendelésre elvégzi a gyógyszereléssel kapcsolatos napi feladatokat Ellátja a speciális ellátást igénylőket Szükség esetén elsősegélyt nyújt Biztonságos ápolási környezetet teremt Vezeti a munkájával kapcsolatos ápolási dokumentációt Munkahelyi kapcsolatok: A munkaköre során közvetlen kapcsolatot kell kialakítani vezetőjével, iskola - kollégiumi orvossal, védőnővel. Rendszeres kapcsolatot kell kialakítani a gyermekek osztályfőnökével, nevelőjével, gyermekfelügyelőjével. Szülők tájékoztatását csak az egészségügyi ellátásra vonatkozóan végezhet. Megoldhatatlan konfliktus, probléma esetén a kollégium vezetőjéhez fordulhat. Bizalmas információk kezelése: A rábízott gyermekek személyes adatait harmadik személynek nem adhatja át. Munkája során hallott információkat, a gyermekek családjában történt eseményeket titokban tartja. A rábízott gyermekek személyiségi jogait nem sérti meg. Az iskola iránt elkötelezettséget vállal, valós, vagy valótlan sérelmeket iskolán kívül nem terjeszt, iskolán belül igyekszik azokra megoldást találni. A munkakör ellátása során betöltendő feladatok: • Munkáját az orvos határozatai, az igazgató és kollégiumvezető útján adott útmutatásai alapján felelősséggel végzi. • Állandó orvosi ellenőrzés alatt álló (pl. epilepsziás, szívbeteg stb.) gyermekek vizsgálatainak megszervezésében, a védőoltások, szűrővizsgálatok lebonyolításában részt vesz. • Az állandó gyógyszert szedő gyermekek reggeli, déli és esti gyógyszerezését elvégzi, a hétvégi gyógyszereket kikészíti és a szolgálatot teljesítő gyermekfelügyelőt ellátja a gyógyszerezéssel kapcsolatos utasítással. • Napi rendelésen az orvos mellett van, rendelkezéseit, utasításait végrehajtja, a szükséges kezeléseket elvégzi. • Elvégzi a betegszoba napi ápolási tevékenységét, a betegeket szakrendelésre, kórházba kíséri. • A betegszobában fekvő gyermekek étkeztetéséről gondoskodik, a gyermekekkel foglalkozik (pl. mese, játék). A rábízott gyermeket felügyelet nélkül nem hagyja. • Szükség esetén elsősegélyt nyújt. • A speciális ellátást igénylő gyermekeket – inzulin adása, szondázás – ellátja. • A gyermekek visszaérkezésekor ellenőrzi hajukat, körmüket, részt vesz a higiéniás szükségletek segítésében. • Figyelemmel kíséri, és szükség szerint jelzi a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök mennyiségét és rendelését. • Anyagi felelősséggel tartozik az orvosi műszerek, egyéb egészségügyi felszerelések, valamint az orvosi szoba és betegszoba berendezési tárgyaiért • Hetente egy alkalommal a kollégiumvezetővel tisztasági szemlét tart a kollégium helyiségeiben. • Szolgálata alatt történt eseményeket tömören bejegyzi az ügyeleti naplóba. Vezeti a munkájával kapcsolatos ápolási dokumentációt. • Munkaidő végén a rendelő és a betegszoba rendjéről és tisztaságáról gondoskodik. 62

Szervezeti és Működési Szabályzat • Jellemezze munkáját rendszeres időbeosztás és pontosság. • Kötelessége, hogy fejlessze, tökéletesítse ápolási feladatokkal kapcsolatos tudását. Ennek érdekében használja fel az önképzés, továbbképzés, tapasztalatcsere lehetőségeit. A szükséges ismereteket a gyermekkel foglalkozó nevelőknek átadja. • Részt vesz az egészségnevelési programban. • Munkavégzésre vonatkozó baleset-megelőzési, vagyonvédelmi, tűzrendészeti szabályokat betartja, betartatja. Az ezzel kapcsolatos problémákat azonnal jelzi. • Gondoskodik a veszélyes hulladék tárolásáról, elszállításáról. • Amennyiben munkáját betegsége vagy váratlanul felmerült más ok miatt a megszabott időben nem tudja megkezdeni, köteles a kollégiumvezetőt vagy az intézmény igazgatóját időben értesíteni. • Továbbá elvégzi mindazon munkaköréhez tartozó feladatot, mellyel felettese megbízza.

A munkaköri leírásban szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem.

Veszprém, 20___. ……………………

……………………………………………………… Munkavállaló aláírása

63

Szervezeti és Működési Szabályzat Gondnok munkaköri leírás Munkakört betöltő neve:

_______________________

Munkakör megnevezése: gondnok Munkavégzés helye: Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI Munkaterületén a munkáltatói jogokat az intézet igazgatója gyakorolja. Közvetlen felettese:

igazgatóhelyettes

Munkaideje:

heti 40 óra

Feladata, felelőssége: -

-

Biztosítja az intézmény rendeltetésszerű üzemeltetését a szolgáltatói szerződésekben meghatározottak maradéktalan betartásával, Közvetlenül felelős a műszaki csoport állományába tartozók (karbantartók, gépkocsivezetők, porta, mosoda) munkájáért, Napi rendszerességgel figyeli, ellenőrzi az intézményben felmerülő karbantartási, javítási feladatokat, A hibák kijavításáról, fontossági és sürgősségi rendben gondoskodik, A kisebb javításokat elvégzi vagy elvégezteti a karbantartókkal, a nagyobb javítási, karbantartási feladatokat – a gazdasági vezetővel egyeztetve – az intézményvezető jóváhagyása alapján külső kivitelezővel végezteti el, megfelelő ellenőrzés mellett, Heti tervet készít az előre tervezhető (gyártható) munkákról, a végrehajtást ellenőrzi, Havi munkaidő kiírást készít a műszaki csoport részére, Elkészíti a műszaki csoport szabadságolási tervét, Tervezi a beszerzéseket, Megtervezi az őszi és a tavaszi szünet karbantartási feladatait, Előkészíti az éves karbantartási, felújítási és beruházási tervet, Fűtési időszak előtt elvégezteti a kazánok javítását és a fűtés megkezdése előtt 10-12 nappal próbafűtést végeztet, Fűtési időszakban – a fűtő-karbantartó távolléte esetén, - a fűtői feladatokat is ellátja, Elkészíti a bérbeadásokhoz szükséges szerződéseket, Rendszeresen ellenőrzi az energiafelhasználást, Tervezi és részt vesz az éves leltározás és selejtezés előkészítésében, Megszervezi a munkavédelmi oktatást, részt vesz a munkavédelmi és tűzvédelmi szemléken és elkészíti a jegyzőkönyvet, Gondoskodik a munkavédelmi és tűzvédelmi felszerelések és eszközök beszerzéséről, karbantartásokról, a szükséges javításokról.

64

Szervezeti és Működési Szabályzat Veszprém, 20___. …………………. ………………………………… Igazgató

A munkaköri leírást megismertem, annak betartását magamra nézve kötelezőnek tartom. Tudomásul veszem, hogy a munkaköri leírásban szereplő feladatok ellátásáért fegyelmi felelősséggel tartozom:

Kelt: ………………………………

______________________ Gondnok

65

Szervezeti és Működési Szabályzat Gyermekfelügyelő munkaköri leírás

Munkavállaló neve: _____________________ Munkavállaló végzettsége: gimnáziumi érettségi Munkáltatója: Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény igazgatója Munkáltatói Jogkör Gyakorlója: Igazgató Munkavégzés helye: Veszprém, Tüzér u. 44. Szervezeti egység: Kollégiumi egység Közvetlen felettese: kollégiumvezető, igazgató helyettes Helyettesítője: A kollégiumi egységben kijelölt háló felügyelője Ellátandó munkaköre: Gyermekfelügyelő A munkakör célja: Gyermekek gondozása, gyermekfelügyelet, pedagógiai munka segítése, szabadidős programok szervezése Heti munkaideje: 40 óra Döntési jogköre: A rábízott gyermekek ruházatának előkészítésében, gondozási tevékenységek végzésében, kollégiumi hálójában lévő tanulói szekrények tartalmának elrendezésében. Utasítási jogköre: nincs Ellenőrzési jogköre: Hálók, szekrények rendjének, tisztaságának ellenőrzése Munkaköréhez tartozó felelősségek: Felelős a rábízott gyermekek ruházatának tisztaságáért, épségéért, gyermekbalesetek megelőzéséért, gyermekek személyes tárgyaiért, melyek a napi életükhöz szükségesek. Munkahelyi kapcsolatok: A munkaköre során közvetlen kapcsolatot kell kialakítani vezetőjével, a közvetlen munkatársaival. Rendszeres kapcsolatot kell kialakítani a rábízott gyermekek osztályfőnökével, 66

Szervezeti és Működési Szabályzat nevelőjével. Szülők tájékoztatását csak a munkaköri leírásban szereplő kompetenciáiban végezhet, pedagógiai tájékoztatást nem adhat. Megoldhatatlan konfliktus, probléma esetén a kollégium vezetőjéhez fordulhat. Bizalmas információk kezelése: A rábízott gyermekek személyes adatait harmadik személynek nem adhatja át. Munkája során hallott információkat, a gyermekek családjában történt eseményeket titokban tartja. A rábízott gyermekek személyiségi jogait nem sérti meg. Az iskola iránt elkötelezettséget vállal, valós, vagy valótlan sérelmeket iskolán kívül nem terjeszt, iskolán belül igyekszik azokra megoldást találni.

A munkakör ellátása során betöltendő feladatok: A gyermekfelügyelő munkaideje heti 40 óra, amit szolgálati beosztás alapján teljesít. Meghatározott hétvégeken, szükség esetén pedig éjszakai szolgálatot is köteles elvállalni. Munkáját a gyógypedagógus közvetlen irányítása mellett önállóan végzi, általános feladatainak meghatározója a kollégiumi igazgatóhelyettes. Jellemezze munkáját rendszeres időbeosztás és pontosság. Ennek érdekében a kollégium napirendjét köteles betartani. Személyiségével járuljon hozzá, hogy a gyerekeket szeretetteljes és biztonságot nyújtó élettér vegye körül. Magatartásával, megjelenésével mutasson jó példát. Feladatkörébe tartozik a nevelő-oktató munka segítése, szabadidős programok bonyolítása, a gyermekgondozás körébe eső összes teendő. Kötelessége a gyermekek testi szükségleteinek elvégzéséből adódó szennyeződések rendbehozatala. Gondoskodik a gyermekek napi tisztálkodásáról, fürdés, lábápolás, haj, körömápolásról. Tisztaruha váltás az elpiszkolódástól függően akár naponta is történhet. Zokni, fehérnemű csere minden esetben naponta. Követelje meg a helyes évszaknak megfelelő öltözködést. Tanítsa a gyermekeket a ruházat, a felszerelés megbecsülésére, rendben tartására. A gyermekek ruházatának egyszeri javítási feladatait is köteles elvégezni. Az ebédlőben étkezés alatt állandó felügyeletet tart. Meg kell tanítani a növendékeket az evőeszközök helyes használatára, a rendes, fegyelmezett, tisztán és csendesen történő étkezésre. Étkezések alatt a beosztott tisztségviselők, felelősök segédkezhetnek. A hálóban, osztályokban, ebédlőben addig nem hagyhatja el a helyiséget, amíg azt a tanulókkal rendbe nem tette. A gyermekfelügyelő a munka eredményessége érdekében köteles a munkafoglalkozások alatt a növendékekkel együtt dolgozni, a játékfoglalkozások alatt pedig velük együtt játszani. Feladata a kulturált magatartás alakítása, a munka szeretetére való nevelés, a helyes, szép beszéd, tiszteletadás megkövetelése. 67

Szervezeti és Működési Szabályzat A tanulók vitás ügyeiben teljes tárgyilagossággal, igazságosan kell döntenie. Felelős a tanulók szabadidős tevékenységének kultúrált eltöltéséért. A rábízott gyermeket egyedül nem hagyja. A gyermekfelügyelő a szülőktől átvett ruhákért, az intézmény felszereléséért, a hálók berendezéséért, játékokért anyagi felelősséggel tartozik. Szolgálata alatt történt rendellenességet tömören bejegyzi az ügyeleti naplóba. Kötelessége, hogy fejlessze, tökéletesítse gondozással, neveléssel kapcsolatos munkáját. Ennek érdekében használja fel az önképzés, továbbképzés, tapasztalatcsere lehetőségeit. Munkavégzésre vonatkozó baleset-megelőzési, vagyonvédelmi, tűzrendészeti szabályokat betartja, betartatja. Az ezzel kapcsolatos problémákat azonnal jelzi. Amennyiben munkáját betegsége vagy váratlanul felmerült más ok miatt a megszabott időben nem tudja megkezdeni, köteles a kollégiumvezetőt vagy az intézmény igazgatóját időben értesíteni. Továbbá elvégzi mindazon munkaköréhez tartozó feladatot, mellyel felettese megbízza.

Veszprém, 20_____. ……………………

……………………………… Igazgató

A munkaköri leírásban szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem.

_____________________ Munkavállaló

68

Szervezeti és Működési Szabályzat Gyógypedagógiai asszisztens munkaköri leírás Munkavállaló neve:

_____________________________

Munkavállaló végzettsége:

pedagógiai asszisztens

Munkáltató neve, címe: Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI 8200 Veszprém, Tüzér u. 44. Közvetlen felettese: Helyettesítője:

igazgatóhelyettes az arra felkért munkatárs

Munkaideje:

heti 40 óra, napi 8 óra Hétfő: 730 – 16 óráig Kedd, szerda, csütörtök: 630 – 15 óráig

Péntek: 730 – 13,30 óráig Munkaköri kompetenciák: Elvégzi mindazon munkaköréhez tartozó feladatokat, mellyel az igazgató megbízza. Döntési, utasítási és ellenőrzési jogköre nincs. Munkaköréhez tartozó felelősségek: Felelős a rábízott gyermekek épségéért, gyermekbalesetek megelőzéséért, gyermekek személyes tárgyaiért, melyek a napi életükhöz szükségesek. Munkahelyi kapcsolatok: A munkaköre során kapcsolatot kell kialakítani közvetlen felettesével, valamint a csoport összes munkatársával. Kapcsolatait a kölcsönös bizalom és megbecsülés vezérelje. A munkakör célja: • A gyógypedagógus oktató – nevelő munkáját kiegészítve és annak útmutatásai, irányelvei szerint működjön közre az adott gyermekközösség tevékenységeiben. Alapvető felelősségek, feladatok: • A nevelés, tanítás-tanulás folyamatában közvetett és közvetlen bekapcsolódás. • Gondozás, mentálhigiéniai és higiéniai szempontú tevékenységek. • Szabadidős tevékenységek szervezése, levezetése gyógypedagógus közreműködésével. • Részvétel a gyermekmunkák irányításában. 69

Szervezeti és Működési Szabályzat • • • • • •

Gyermekkíséret egyéni és csoportos formában egyaránt. Ügyeleti, gyermekfelügyeleti feladatok ellátása. A házirendet tartsa be és tartassa be a gyerekekkel is. Tartja a szülőkkel a kapcsolatot, a tőlük kapott információkat átadja az osztályfőnököknek is. Munkáját rendszeresség és pontosság jellemezze. Az információkat átadja az osztályfőnöknek, s azokat bizalmasan kezeli.

Bizalmas információk kezelése: Munkája során hallott – személyeket érintő – információkat titokban tartja. Az iskola iránt elkötelezettséget vállal, valótlan sérelmeket iskolán kívül nem terjeszt, valós sérelmekre iskolán belül igyekszik megoldást találni. A hivatali utat köteles betartani.

Veszprém, 20___.……………………..

………………………………………… Igazgató

………………………………………………………. Munkavállaló

70

Szervezeti és Működési Szabályzat Gyógypedagógus munkaköri leírás Munkavállaló neve:

_____________________________

Munkavállaló végzettsége:

Gyógypedagógus

Munkáltató neve, címe: Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI 8200 Veszprém, Tüzér u. 44. Közvetlen felettese:

Igazgató

A munkakör célja: 1. Nevelő – oktató munkát végez a rábízott csoportban. Csoportjában egyéni fejlesztést végez, és szabadidős tevékenységet tervez. Az osztályvezető gyógypedagógus koordinálja a csoportban dolgozó pedagógusok és pedagógus munkáját segítő dolgozók munkáját. 2. A rendelkezésre álló dokumentumok /iskolai program, irányelvek, éves iskolai munkaterv/ alapján felkészül a tanévre, elkészíti tanmenetét. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet. Munkaideje: Heti 40 óra. Kötelező órája osztályvezető: 21, nevelőtanár: 22. Munkarendjét az iskola igazgatója határozza meg tanévenként. Feladatköre: Csoportvezető tanárként a nevelőtestület tagja, gyakorolja tanári jogait, teljesíti kötelességeit. Módszeres, magas színvonalú gyógypedagógiai munkát végez pedagógiailag felkészülten, felelősséggel és önállóan, céltudatosan választja ki módszereit. A fejlesztésnél optimálisan lehetőségeket választ, mely megfelel az adott csoport szintjének és ezen belül minden gyermek személyiségformálása terén előremutató. A szakmai munkaközösség vezető kérésére szakmai bemutatót tart. Igazgatói megbízásból főiskolai hallgató gyakorlatát vezeti. Szükség esetén óralátogatási lehetőséget biztosít Kollégái számára ismereteinek bővítése céljából maga is hospitál. Szülői értekezletet szervez és tart. Lehetőség szerint részt vesz továbbképzéseken. Figyelemmel kíséri a gyógypedagógiai szakirodalmat. Elvégzi a munkájához szükséges adminisztrációs feladatokat. Jó kapcsolatot épít ki a rábízott gyermekek szüleivel, segíti őket tanácsukkal. Csoportja tanulóit felkészíti iskolai szintű programokon való eredményes részvétele. A személyiség jogokat érintő információkat (tanulói, szülői) megőrzi, a közalkalmazotti törvényben foglaltak szerint jár el. Az iskolában az órájának kezdése előtt 15 perccel előbb munkaképes állapotban megjelenik. 71

Szervezeti és Működési Szabályzat Akadályoztatása esetén értesíti a vezetőséget az akadály okáról, távolmaradás idejéről.

Veszprém, 20___. ……………………..

___________________________ Igazgató

72

Szervezeti és Működési Szabályzat Iskolatitkár munkaköri leírás Munkavállaló neve: Beosztása:

____________________

Iskolatitkár

Munkáltató neve, címe: Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI, 8200 Veszprém, Tüzér u. 44. 1. Alá és fölérendeltsége: Munkáját az igazgató közvetlen irányítása mellett, önállóan végzi. Munkáltatói jogokat az iskola igazgatója gyakorolja. Az igazgatóság nem kifejezetten oktatási-nevelési munkáját az iskola titkársága segíti. A titkárság vezetője az iskolatitkár, aki az igazgató és az igazgatóhelyettes irányítása mellett önállóan végzi munkáját. 2. Munkaköri kompetenciák: Elvégzi mindazon munkaköréhez tartozó feladatokat, mellyel a felettese megbízza. Az iskolatitkár – munkaidőben – kizárólag az igazgatóság tagjaitól fogadhat el a munkaköri leírásában konkrétan nem szereplő feladatot. Az iskolatitkárt hivatali titoktartás terheli. A munkája során tudomására jutott adatokat, tényeket csak a munkáltató jogos (gazdasági, szakmai vagy intézményi) érdekeinek veszélyeztetése, illetve a közalkalmazottak és a tanulók személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra. 3. Az iskolatitkár felelős: • a titkárság szakszerű, szabályos és hatékony működéséért • az intézmény iratkezeléséért • a tanulói nyilvántartások naprakész vezetéséért • valamint: • a nevelőtestületi, igazgatói határozatok • a tanulói kérvények, kérelmek • a tanulóknak adott engedélyek • a magántanulók és a tanulói jogviszonyukat szüneteltető tanulók • az igazgató iskolával kapcsolatos elfoglaltságai • a határidős feladatok nyilvántartásáért. 4. Kötelessége: Feladatkörébe tartozik minden olyan – itt fel nem sorolt – tevékenység, mellyel felettese szóban, vagy írásban megbízza. Munkahelyén időben, munkavégzésre alkalmas és képes állapotban megjelenni, feladatait teljes gondossággal teljesíteni.

73

Szervezeti és Működési Szabályzat 5. Munkaidő Heti 40 óra. Az iskolatitkári tevékenység bizalmi állás, a vezetőségi irodákban tudomására jutott információkat és a levelek tartalmát tovább nem adhatja.

Veszprém, 20___. ………………. ………………………………… Igazgató

Fentieket tudomásul vettem: ____________________ Iskolatitkár

74

Szervezeti és Működési Szabályzat Nevelőtanár munkaköri leírás Munkavállaló neve:

____________________

Munkakör megnevezése:

nevelőtanár

Munkáltató neve, címe: Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI, 8200 Veszprém, Tüzér u. 44. Közvetlen felettese: Kollégiumvezető, általános igazgatóhelyettes Főbb felelősségek és tevékenységek Pedagógiailag felkészülten, felelősséggel és önállósággal, céltudatosan választja ki módszereit. A fejlesztésnél olyan lehetőségeket alkalmaz, amelyek a kollégiumi közösségben a személyiség formálása terén maximálisan előremutató. Nevelési programja megvalósításával biztosítja a csoportközösség fejlődését, közreműködik a kollégiumi közösségek kialakításában, továbbfejlesztésében. Figyelemmel kíséri a tanulók ápoltságát; betartja, betartatja a napirendet; - szervezi, alakítja az önkiszolgálást, gondozást, szabadidős tevékenységeket. Elvégzi a munkájával kapcsolatos adminisztrációt. Tervezés A rendelkezésre álló dokumentumok, tájékoztatók alapján felkészül a tanév tervszerű nevelőmunkájára. Elkészíti csoportjának munkatervét. Együttműködik az osztályfőnökkel, a diákönkormányzattal és javaslataikat figyelembe veszi tervező munkájában. Tervezi csoportja kötött és irányított szabadidős programját. Megtervezi foglalkozásainak ütemezését a heti kötelező óraszám keretében. Kapcsolatok Részt vesz az egybeszervezett intézmény nevelőtestületének fórumain, értekezletein. Kapcsolattartását, valamint csoportjának programjait saját pedagógiai programja és a kollégium pedagógiai programja alapján szervezi. Bizalmas információk kezelése A személyiségjogokat érintő információkat megőrzi, a közalkalmazotti törvényben foglaltak szerint jár el. Munkaideje: Heti kötelező óraszáma:

heti 40 óra 22 óra

75

Szervezeti és Működési Szabályzat Munkáját a kollégiumvezető által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával, a mindenkor hatályos jogszabályok betartásával végzi.

Veszprém, 20___. ……………….

………………………………… Igazgató

Fentieket tudomásul vettem:

____________________ Nevelőtanár

76


Záró rendelkezések

Az igazgató által jóváhagyott Adatkezelési Szabályzatot a Szervezeti és Működési Szabályzattal együtt, annak kötelező mellékleteként nyomtatott formában el kell helyezni az igazgatói irodában, a könyvtárban, valamint a titkárságon elérhető továbbá az iskola honlapján.

77


Design: Aknai Dóra Orsolya 2013.

78

Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések I. 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja I. 2. A szervezeti és működési szabályz

Recommend Documents