TARTALOMJEGYZÉK évfolyam 11. szám 1

TARTALOMJEGYZÉK Mazsolázó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mezôgazdasági csatlakozási tárgyalások állása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4 5

Hírek, események . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az édesvíz nemzetközi éve lesz 2003. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hol szavaznának legtöbben a csatlakozásra? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Románia emeli a tejtermelôk támogatását . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fejlôdô bioágazat Szlovákiában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megemelt SAPARD támogatás az árvízsújtotta Szlovákiának és a Cseh Köztársaságnak Tízezer tüntetô szlovén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Madaraink védelmében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hamarosan életbe lép a GM-törvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Keleten is kötelezô feltüntetni a GM komponenseket . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6 6 7 8 8 8 8 9 9 9

EU Agrárium és piacszabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közvélekedés az Unió agrárpolitikájáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az EU-Balkán Szabadkereskedelmi Megállapodás cukoripari vonatkozásai . . . . . . . . . .

10 10 12

Vidékfejlesztés a bôvített Európában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bôvítés egy új Európai Uniót jelent . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

16 16

Felkészülésünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Több pénz marad az ôstermelôknél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aláírásra került a SAPARD 2001. évi Éves Pénzügyi Megállapodása Megjelentek a SAPARD Program pályázati felhívásai . . . . . . . . . . . . Új SAPARD jelkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

17 17 17 19 24

Riport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mentsük meg a tanyákat! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

25 25

Keleti Bôvítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A cseh termelôk ellenzik az EU-csomagot A lengyel gazdák védelmében . . . . . . . . . Szlovákia magasabb uniós tejkvótát kér . Búzát a Dunába? . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

30 30 30 30 31

Honlapböngészô – Internetfigyelô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

32

Piaci hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Európai cukorpiaci hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kétmillió tonnás cukorrépatermés Szerbiában . . . . Privatizációs döntésre várva . . . . . . . . . . . . . . . . . Renitens horvát cukorkereskedô cég . . . . . . . . . . . Borfelesleg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ukrajna cukra beavatkozást kíván . . . . . . . . . . . . . Több mint félmillió tonna búza . . . . . . . . . . . . . . . . Oroszország hús-, tej- és tojástermelése növekszik Válaszúton a tejgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Még érvényben marad az importtilalom . . . . . . . . . Amikor a (búza)folyók visszafelé folynak… . . . . . . Az orosz vajpiac önvédelmi problémái . . . . . . . . . . Tejpiaci kilátások Romániában . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

33 33 34 34 34 34 35 35 35 36 36 36 37 37

Közlöny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

38

2002. 7. évfolyam 11. szám

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

1

CONTENTS Browser . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Position of the agricultural negotiations of accession . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4 5

News, events . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2003 – the forthcoming year of freshwater . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Which is the place where most people votes for the accession . . . . . . Romania increases the amount of supports given for milk producers . . Developing bio-sector in Slovakia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Increased SAPARD funds for the flooded Czech Republic and Slovakia Ten thousand Slovenian demonstrators . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . For the protection of our birds . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . GMO Act is going to come into force . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Indication of GM components is obligatory also in the East . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

6 6 7 8 8 8 8 9 9 9

EU agriculture and market regulation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Public opinion about the EU's agricultural policy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Effects of the EU - Balkan Free Trade Agreement on the sugar market . . . . . . . . . . . . .

10 10 12

Rural development in the enlarged EU . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Enlargement means a new European Union . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

16 16

Our preparation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . More money left at primary producers . . . . . . . . . . . . . . . SAPARD 2001 Annual Financial Agreement is signed . . . Calls for applications for SAPARD Program are published New SAPARD logo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

17 17 17 19 24

Report . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Let's save farms! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

25 25

Eastern enlargement . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Czech producers oppose the EU-packet . . . . . . . For the protection of Polish farmers . . . . . . . . . . Slovakia demands higher milk quota in the Union Wheat into the Danube? . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

30 30 30 30 31

Homepage-browser, Internet-observer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

32

Market news . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . News of the European sugar industry . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Two million tons of sugar beet in Serbia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Waiting for a decision on privatization . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Surplus of wine . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Renitent Croatian sugar-trader firm . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sugar of Ukraine needs intervention . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . More than half a million tons of wheat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Increasing Russian meat-, milk- and egg-production . . . . . . . . . . Milk sector in dilemma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Import-ban is definitive . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . When (wheat)rivers flow backward . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Problems of the Russian butter-market concerning self-protection Perspectives of milk-production in Romania . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

33 33 24 34 34 34 34 35 35 36 36 36 37 37

Bulletin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

38

2

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2002. 7. évfolyam 11. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Gulácsiné Pápay Erika Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949 Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô helyettes: dr. Székely Sándor Szerkesztôségi titkár: Pálfi Adrienn Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadóház 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194

Economy of the European Union Volume 2002/7., Issue 11. Monthly publication, coming out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Regional Development Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949 Editor-in-chief: Tamás Enikô Deputy Editor-in-chief: dr. Székely Sándor Secretary of the editorial office: Pálfi Adrienn Editorial board: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM House 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194


3

MAZSOLÁZÓ • Egyre jobban felértékelôdik az édesvíz szerte a világon. Nem véletlen, hogy 2003. az édesvíz nemzetközi éve lesz. Japánban tartják a konferenciát, amely elkészíti Földünk édesvíz mérlegét. Bôvebben a 6. oldalon. — • —

• Az orvul elejtett énekesmadarak száma Magyarországon a félmillióhoz közelít. A budapesti Olasz Nagykövetség kampányt kezdett a szégyentelen orvlövészek ellen. (Bôvebben a 9. oldalon.) — • —

• Oroszországban 2002. szeptember 1-tôl kötelezô minden élelmiszeren föltûntetni, tartalmaz-e genetikailag módosított összetevôt. Oroszországban komoly felvilágosító kampányba fogtak, ezeket orvosok vezetik. (Bôvebben a 9. oldalon.) — • —

• Hogyan vélekednek az európaiak a közös agrárpolitikáról? Kinek jó a közös agrárpolitika: a farmereknek, a fogyasztóknak? Akit a téma érdekel, lapozza föl a 10. oldalt. — • —

• Milyen buktatókat rejt magában az EU-Balkán cukorpiaci megállapodás? A kiskapukat könnyen megtalálja, aki nagyon keresi. Hol vannak a kiskapuk? Bôvebben a 12. oldalon. — • —

• A jövô Európája a legnagyobb változatossággal rendelkezô multikultúrális közösség lesz a világon. Ugyanakkor a megnövekedett mobilitás Európán belül át fogja alakítani a demográfiai struktúrákat. (Részletesebben a 16. oldalon.) — • —

• SAPARD ügyben óriási elôrelépés történt. Így reményünk van arra, hogy a nehezen elnyert akkreditáció nem okoz nagy veszteségeket. A SAPARD új jelképérôl is olvashatnak a 17. oldalon. — • —

• A tanyán nem lehet éhen halni! A tanya lakhely és munkahely egyben: Csendje, természetközelsége folytán felértékelôdött a magyar tanya. A tanyai helyzetképet riport formájában dolgozta föl Kripner Veronika. Olvasóink figyelmébe ajánljuk. (A 25. oldalon.) — • —

• Szlovákia magasabb uniós tejkvótát kér. A cseh termelôk ellenzik az EU-csomagot. A bolgár kormány szeretné ráncba szedni termelôit, de ez nem olyan egyszerû… Keleti bôvítés címû rovatunk érdekességeket ígér. Bôvebben a 31. oldalon. — • —

• Cukorpiaci hírekrôl, az Internetfigyelô ajánlásairól, hatályos uniós kereskedelmi rendelkezésekrôl is olvashatnak ebben a számban. 4


MAZSOLÁZÓ

A mezôgazdasági csatlakozási tárgyalások állása A pozitív eredménnyel zárult ír népszavazás nyomán elhárultak az akadályok a Nizzai Szerzôdés végrehajtása elôl. Az Európai Unió a legjobban elôrehaladott tagországokkal – köztük Magyarországgal is – ez év végéig le kívánja zárni a csatlakozási tárgyalásokat minden fejezetben, így a mezôgazdaság területén is. Ezt követôen ez év decemberében, a Koppenhágai Csúcsértekezleten bejelentésre kerülhet, hogy mely országok írhatják alá a csatlakozási szerzôdést 2003. tavaszán. A Brüsszeli Csúcs után hivatalossá vált az Európai Unió közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos álláspontja, amelyre vonatkozóan a dán elnökség kifejtette, hogy tárgyalási alapnak tekintik, nem pedig végcélnak. A végsô megállapodások sikere érdekében a tagjelölt országok agrárminiszterei november 7-én találkoztak Prágában, ahol jelen volt Franz Fischler, az Európai Bizottság mezôgazdasági fôbiztosa is. Fischler úr kifejtette, hogy a közvetlen mezôgazdasági támogatások területén igen szûk tárgyalási mozgástér van, valamint, hogy a Berlinben elfogadott bôvítési költségvetési kereteken nem lehet változtatni. A találkozó során több tagjelölt ország agrárminisztere is markáns véleményt fogalmazott az Európai Unió álláspontjával szemben, és felvetették, hogy amennyiben az nem változik, úgy szükségessé válhat bizonyos nemzeti támogatások átmeneti jellegû fenntartása, illetve a vidékfejlesztési támogatások hozzáférhetôségének könnyítése. Franz Fischler elmondta, elképzelhetônek tartja a direkt támogatások kiegészítését (ún. „top-up”) nemzeti forrásból, amennyiben ezt az adott ágazat jövedelemviszonyai valóban indokolttá teszik. Emellett arra buzdította a tagjelölteket, hogy energiáikat inkább a kvótatárgyalásokra fordítsák, mivel azok hosszú távon befolyásolják az ágazat mûködését, és a mozgástér is tágabb a tárgyalásokra, illetve a megállapodásra. Az Európai Unió történelmi referencia idôszaknak az 1995-99 közötti éveket jelölte meg, azonban hajlandó érdemben figyelembe venni a 2000. és 2001. évek termésátlagait is. Elutasította


azonban a termelési potenciálra vonatkozó érvrendszereket. Hangsúlyozta továbbá az EMOGA Garancia Részlegébôl finanszírozásra kerülô félig önellátó gazdaságok támogatása és az állatvédelmi, valamint agrár-környezetvédelmi támogatások kreatív felhasználásában rejlô lehetôségeket. Az Európai Unió új Közös Álláspontját november 20-án közölte a tagjelöltekkel, amely álláspont azonban lényegesen nem különbözik az elôzôtôl. Ilyen formában a tárgyalások lezárásáig már nem várható újabb hivatalos közösségi álláspont. Igen fontos számunkra, hogy végsô az Európai Unió milyen javaslatot tesz a kvótákra, és a támogatási kérdésekre. Mivel a mezôgazdaság horizontális kérdéseit (állat- és növényegészségügy), valamint minden egyéb fejezeten belüli, korábban problémás területet a Bizottság további tárgyalást már nem igénylônek minôsített, várhatóan a végsô tárgyalásokra már valóban csak a kvóták és a támogatások ügye marad. A kvótákkal szabályozott területek jó részénél is sikerült már megállapodni, így például a cukor, a dohány, a fehérjenövények és a szárított takarmányok esetében. A megállapított mennyiségek a csatlakozást követôen megfelelô teret adnak a hazai gazdálkodók számára. További nyitott kérdések vannak azonban a gabona bázisterületek és kvóta, a tejkvóta, illetve a speciális húsmarha, anyatehén és vágási támogatásokra vonatkozó kvóták tekintetében. Magyarország tárgyalási álláspontjában kifejtette, hogy az egész tej-szarvasmarha szektort összefüggéseiben kívánja tárgyalni, mivel hazánkban a húsmarha- és a tejtermelés szoros kapcsolatban állnak egymással. A végsô cél olyan megegyezési csomag elérése, amelynek elemei (közvetlen támogatás, egyéb piaci támogatás, vidékfejlesztés, kvóták, nemzeti támogatás, stb.) együttesen biztosítják a magyar mezôgazdaság fejlôdési lehetôségét és az egyenlô versenyesélyt a magyar gazdálkodóknak. Tarpataki Tamás (FVM, Európai Integrációs Fôosztály)

5

HÍREK,

ESEMÉNYEK

Az édesvíz nemzetközi éve lesz 2003 Népes hallgatóság elôtt emlékeztek meg az Élelmiszer Világnapról a Földmûvelésügyi Minisztériumban a szaktárca, a FAO Magyar Nemzeti Bizottsága és a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület közös rendezésében, október közepén. A mezôgazdasági szakemberek, az újságírók és a környezetvédelemben érdekeltek mellett az egészségügy, az ÁNTSZ is képviseltette magát. Az érdeklôdés az emberiség egyik legégetôbb gondjának, az élelmiszertermelésnek szólt. Az idei rendezvény az ivóvízzel foglalkozott. Biacs Péter, az FVM élelmiszer-biztonságért, fogyasztóvédelemért felelô helyettes államtitkára a bevezetôjében többek között szólt arról is, hogy a FAO-nál az akkori magyar miniszter, nevezetesen dr. Romány Pál javasolta a világnap megrendezését. Ezt követôen dr. Szanyi Tibor, az FVM politikai államtitkára tartott köszöntôt a távollévô dr. Németh Imre nevében. Elmondta, hogy felmérések szerint mintegy 30 év múlva 60 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség. A megnövekedô mennyiséghez öntözni kell. A világ egy részében azonban nincs elegendô víz, tehát új, korszerû mezôgazdasági technikákat kell kidolgozni, hogy kiegyensúlyozott legyen az édesvíz ellátás, ennek nyomán az élelmiszertermelés a Föld minden pontján. A szakemberek elhatározása szerint 2003. az édesvíz nemzetközi éve lesz. Japánban tartják majd azt a konferenciát, amelyen a vízkészletek mennyisége és minôsége, és azok felhasználása lesz a téma. Ennek a nemzetközi szakmai tanácskozásnak az üzenete már körbejárta a világot. Van elég víz, csak okosan, szervezetten kell hasznosítani. Magyarország vízügyi helyzetére jellemzô, hogy a vízkészletek 90 százaléka külföldön eredô folyókból érkezik hozzánk, területileg eltérô a csapadék és a felszín alatti víz mennyisége. Köztudottan

6

az Alföld a leghátrányosabb helyzetû térségünk vízellátás szempontjából. Hosszú távon tározók létesítése, és ésszerû vízgazdálkodás segít az aszályos és csapadékos idôszakok kiegyenlítésében. Az aszály ellen egyetlen lehetôség adott, évente folyamatosan növelni kell az öntözött területek nagyságát, de ez nem megy megfelelô tározó kapacitás kiépítése nélkül. Dr. Szanyi Tibor államtitkár szerint 2003-ban több érintett szaktárcával egyeztetve az Országgyûlés törvényt alkot a víz felhasználásáról. Dr. Hargittai Mária, helyettes államtitkár az egészségügyi tárca képviseletében a Kormány népegészségügyi programjáról beszélt, amelynek kidolgozásában több minisztérium, ill. ágazat szakemberei vesznek részt. Élelmiszer-biztonsági szempontból öntözésre csak tiszta ivóvizet használhatnak fel Magyarországon. Rémai János, a környezetvédelmi tárca fôosztályvezetôje azt hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban a természeti értékek, a magyar táj védelme és az egészséges élelmiszerek elôállítása egységben szerepel, ami igényes agrárrendszert feltételez. Nagyon fontos a hazai szakemberek számára a termôföld és a vízkészletek állapotának megôrzése, ill. javítása. A települések ivóvíz szolgáltatása nemzeti stratégiai jelentôségû lesz. Az EU 1998-ban kiadott irányelvei az édes-, ill. ivóvíz gazdálkodásról jól illeszthetôek a hazai jogrendszerbe. Megnô a települési önkormányzatok felelôssége e tekintetben. A környezetvédelmi tárca programja alapján 2006, ill. 2009. december végéig számos magyar településen meg kell tisztítani az ivóvizet a káros vegyületektôl (arzéntôl, nitráttól, nitrittôl). Az ivóvizeket az ÁNTSZ saját hatósági jogkörében folyamatosan ellenôrzi, sôt a tapasztalatokról évente köteles a lakosságot tájékoztatni. Sajnos kevés figyelem jut a saját fúrású kutakra, így fordulhat elô még napjainkban is, hogy


HÍREK, vassal, mangánnal erôsen szennyezett vizet isznak számos településen. Víz mellett azért fogyasszunk jóféle magyar bort is – mondotta a világnap következô elôadója, dr. Romány Pál, volt földmûvelésügyi miniszter, akinek "Kortársunk az agrárpolitika" címmel jelent meg könyve a közelmúltban. Ennek bemutatójára is sor került a világnap alkalmából. Az egykori miniszter, aki jelenleg az MTA Agrártörténeti Bizottságának alelnöke, nem a könyvérôl, hanem kutatásai nyomán megfogalmazódott gondolatairól beszélt. Magyarország az elmúlt években nemzetközi agrárpozícióit elveszítette, nem hasznosul az agrárkapacitás, csalódás figyelhetô meg a paraszti-termelôi körökben, ezért újfajta megközelítés szükséges az agrárcivilizáció területén – mondta többek között az ex-agrárminiszter. Érdekes szakmai oldalról közelítette meg dr. Romány Pál az agrárfejlesztés hazai lehetôségeit: az élelmiszeripar már nem a munkanélküli napszámosok területe, hanem jól képzett szakemberek szükségesek az ágazatba. A régi mezôgazdasági termelési módszereket, megélhetési

ESEMÉNYEK

formákat át kell adni a néprajzosoknak, hiszen a "ragaszkodás a régihez azt jelenti, hogy ragaszkodunk a szegénységhez is". Korszerû mûveltség nélkül nincs fejlôdés. Utalt az agrártörténetre is, miszerint pl. Darányi Ignác földmûvelésügyi miniszter éppen 100 évvel ezelôtt a mezôgazdasági iskoláztatás, a szakismeretek, információk terjesztésében látta a magyar élelmiszertermelés fellendülésének alapjait. A ma már nyugdíjas, ex-földmûvelésügyi miniszter szép gondolattal zárta elôadását: Szentágothai János, az MTA akkori elnöke 1978-ban egy értekezleten kifejtette, hogy 2000. után Magyarország mezôgazdaságának két forrása lesz: állampolgárainak tehetsége és a termôföldje. Ha a kettô találkozik – és megmarad –, Magyarország gazdag lehet. Az élelmiszer világnapjának zárásaként a „Tôkétôl a pohárig" c. szakkönyvét mutatta be a szerzôpáros, Tamás Jenô és Tamás Ervin. Végül a korszerû táplálkozást népszerûsítô termékbemutató és kóstolás zárta a rendezvényt. Varga Istvánné OMGK

Hol szavaznának legtöbben az EU-csatlakozásra? Romániában. A lakosság 78%-a; és ez most még némileg csökkenô tendenciát jelez, mert a fél évvel ezelôtti felmérések szerint 83% volt a csatlakozásra igennel szavazók aránya. Ezt a jelenlegi felmérést idén áprilisban és májusban a GfK Hungaria, a német piackutató óriáscég, a GfK Csoport magyarországi részlege készítette mind a 12 csatlakozásra váró országban, valamint Törökországban. Románián kívül még két helyen, Bulgáriában és Törökországban szavazna a lakosság több mint 70%-a a csatlakozásra. Magyarországon ez a szám 66%. Bajai Ernô, a GfK Hungaria szóvivôje hangsúlyozta, hogy ez egy markánsan emelkedô tendenciát jelez a 2001-es 54%-hoz ké-


pest. Szlovákiában körülbelül hasonló, 63%-os a támogatottság. Lengyelországban azonban, amely a legnagyobb a 12 hivatalosan a felvételére váró ország közül, az uniós tagság támogatottsága 44-rôl 49%-ra emelkedett. Ugyanakkor az ellenzôk aránya 24%-ra esett vissza 33%-ról. Máltán és Litvániában is nagyjából a lakosság fele támogatja a tagságot.Lettországban, Szlovéniában és a Cseh Köztársaságban az EU-s tagság támogatottsága 40% körül mozog, némileg leszálló ágban van. Lettországban a legszembetûnôbb a csökkenés, a támogatottság 7%-kal, 46-ról 39-re esett vissza. – Sz. S. – (Forrás: http://www.rferl.org)

7

HÍREK,

Románia emeli a tejtermelôk támogatását

Tízezer tüntetô szlovén

– Sz. S.–

Körülbelül tízezer szlovén termelô gyûlt össze a Parlament elôtt Ljubljanában kora ôsszel, hogy az ágazat állami támogatását követeljék. A szlovén Mezôgazdasági és Erdészeti Kamara és a helyi szövetkezeti egyesület szervezte a demonstrációt. A gazdák képviselôi találkoztak a miniszterelnökkel, Janez Drnovsekkel, a parlamenti szóvivôvel, Borut Pahorral és a mezôgazdasági miniszterrel, Franci Buttal, hogy tárgyaljanak a követelésekrôl. Az elsô megmozdulás július 29-én volt, majd ezt követte a szeptember 5-i.

(Forrás: Agra Europe, East Europe, 2002. szeptember)

(AgraFood EastEurope, 2002. szeptember)

Október 1-tôl április 30-ig Romániában 20%-kal növelik a tejtermeléssel foglalkozó farmerek támogatását. A jelenlegi literenkénti támogatás 1.400 és 1.800 lej között van, régióktól függôen. A megnövelt támogatást tehén- és bivalytej-termelôknek is adják – akár szövetkezeti, akár magántermelô –, ha a minôségi követelményeknek megfelelnek.

Megemelt SAPARD támogatás az árvízsújtotta Szlovákiának és a Cseh Köztársaságnak Szeptember 18-án az Európai Bizottság 50%-ról 75%-ra emelte a csehek és a szlovákok számára a társ-finanszírozás mértékét a SAPARD projektekben. Így a nemzeti kormányok hozzájárulása csupán 25% kell legyen, és a felszabadult pénzt az árvízsújtotta területek helyreállítási munkáira fordíthatják. Ez 20 millió euró „extra” támogatást jelent a SAPARD program jelenlegi, cseheknek nyújtott 22,4 milliója és a szlovákok 18,6 milliója mellé. (A tíz kelet-európai társulni kívánó ország évente 529 millió eurót kap a SAPARD keretében.) Szó van arról is, hogy az Európai Bizottság egy új, 500 millió eurós „Szolidaritási" alapot hozzon létre az árvízsújtotta országok (a csehek és szlovákok mellett Németország és Ausztria) számára. – Sz. S. – (Forrás: Agra Europe, East Europe, 2002. szeptember)

8

ESEMÉNYEK

K. V.

Fejlôdô bioágazat Szlovákiában A biogazdálkodás a szlovák mezôgazdaság egyik legdinamikusabban fejlôdô ágazata, a nagy mennyiségû exportnak köszönhetôen. Az összes biotermék 98%-a kerül kivitelre. 1995–2000 között a biológiai termelésbe vont területek nagysága megnégyszerezôdött, 15.000 hektárról 60.000 hektárra nôtt. Ebbôl 38.500 hektár legelô, 21.000 hektár szántó és 500 hektár zöldség- és gyümölcstermô terület. Exportra fôleg szemestermények kerülnek: búza, árpa, kukorica, valamint olajrepce és cikória. Az állati eredetû termékek közül a tojásnak, a báránynak és a tejtermékeknek van a legnagyobb keresletük. A hazai fogyasztás igen alacsony, elégtelen a piaci ellátás. A kisebb igény a biotermékek magasabb árával magyarázható, valamint a hiányos tájékoztatással. A mezôgazdasági minisztérium elfogadta az Ökológiai Gazdálkodás Programját, ami a biogazdálkodásba vont területek nagyságának növelését írja elô. 2005-re 100.000 hektárra kívánják kiterjeszteni az ökogazdálkodást. Ez 66 százalékos emelkedést jelent a jelenleg biogazdálkodásba vont területek nagyságához képest. K. V.

(AgraFood EastEurope, 2002. szeptember)


HÍREK,

Madaraink védelmében A magyarországi Olasz Nagykövetség kezdeményezésére az olasz kormány információs kampányba kezd, mellyel elejét szeretné venni a napjainkban is tartó madárcsempészetnek és a védett fajok elejtésének. A kezdeményezés azért jött létre, mert a nagykövet súlyosnak tartotta a problémát, és mindig is szívén viselte a madárcsempészet ügyét. A követség nevében kampányt kezdeményezett, amelynek lényege, hogy az illetékes olasz szervezetek felkeltsék a potenciálisan érdekelt vadászkörök figyelmét, így elejét vegyék a madárcsempészetnek és a védett fajok elejtésének. (A legtöbbet azonban mi, magyarok tehetünk védett madaraink érdekében.)

ESEMÉNYEK

Keleten is kötelezo´´ feltüntetni a GM komponenseket Oroszországban szeptember 1-tôl kötelezô minden élelmiszerterméken annak feltüntetése, hogy az tartalmaz-e genetikailag módosított (GM) összetevôt. E lépést az Egészségügyi Minisztérium egy korábbi, az élelmiszerbiztonság erôsítését célzó felmérése és javaslatainak elfogadása váltotta ki. Az egyes régiók kinevezett orvos-vezetôi kapták azt a feladatot, hogy tájékoztassák mindazokat, akik GM komponenseket tartalmazó élelmiszerek termelésében és forgalmazásában részt vesznek, valamint a nagyközönséget is arról, hogy kötelezô jelzéssel ellátni a GM termékeket. – Sz. S. – (Forrás: Agra Europe, East Europe, 2002 szeptember)

Hamarosan életbe lép a GMO-törvény Horvátországban egy évvel ezelôtt készült el a génmódosított szervezetekrôl és termékekrôl szóló jogszabály, de még nem fogadta el az országgyûlés a közvélemény heves tiltakozása miatt. A jogszabály-tervezet szerint egyelôre ideiglenesen korlátoznák a GM termékek importját és elôállítását, és csak késôbb igazítanák azt az uniós szabályozáshoz. A kormány tisztában van a megoszló véleményekkel: az agrártárca támogatja a tervezetet, a környezetvédelmi minisztérium viszont kevésbé szi-


gorú törvényt látna jónak. Elemzôk szerint lehetséges a kompromisszus megoldás: az importált és az országban forgalmazott GM termékeket címkével kellene ellátni, ami egyértelmûvé tenné helyzetüket a piacon. Megnehezíti a törvény elfogadtatását az is, hogy Horvátország még nem rendelkezik olyan speciális laboratóriummal, amely a genetikailag módosított szervezetek kimutatására alkalmas lenne. K. V. (AgraFood EastEurope, 2002. szeptember)

9

EU AGRÁRIUM

ÉS PIACSZABÁLYOZÁS

Közvélekedés az Unió agrárpolitikájáról A tavalyi évhez hasonlóan, idén is készült egy átfogó közvéleménykutatás az Európai Unió Közös Agrárpolitikájáról (KAP), Az európaiak és a Közös Agrárpolitika (Europeans and the Common Agricultural Policy) címmel. A felmérést az Európai Bizottság Mezôgazdasági Igazgatóságának felkérésére az Európai Közvéleménykutató Csoport (European Opinion Research Group, EORG) végezte február 23. és április 4. között, az Unió egész területén. A vizsgálat célja az volt, hogy kimutassák: az európai emberek miben és miképpen érzékelik a KAP mûködését, és hogy a tavalyi felmérés óta éreznek-e valami változás? A kérdések négy fô tárgykört öleltek föl: – Mi a fogyasztók és a termelôk haszna a KAP-ból? – Mi a KAP szerepe? – Miképp tölti be a KAP a szerepét? – Milyen irányba fejlôdjék a KAP? A vizsgálatban több mint 16.000, reprezentatív mintavétellel kiválasztott ember vett részt, tagországonként ezer (kivéve Németországot, ahol a nyugati és a keleti részben is 1000–1000, valamint ÉszakIrországot, ahol további 300). Az Európai Unió egészére vonatkozó számadatok a nemzetenkénti adatok súlyozott átlaga. „A Közös Agrárpolitika gondoskodik arról, hogy a fogyasztók által megvásárolt táplálék biztonsággal elfogyasztható, jó minôségû, és egészséges legyen." Ezzel az állítással a megkérdezettek viszonylag nagy száma egyetértett; az élelmiszerek biztonsága tekintetében 40%-uk, a jó minôséggel 38%-uk. Ez mindkettô esetben 4%-kal több a tavalyi felmérésben tapasztaltaknál. Azt, hogy egészséges is a táplálékunk, már csak 32% gondolja. „A KAP a fogyasztók érdekében gondoskodik arról, hogy élelmiszereikért

10

ésszerûen méltányos árat fizessenek." A választ adók 24%-a volt elégedett az élelmiszerárak kézbentartásával. 2%-kal kevesebb, mint az elôzô évben. „A KAP biztosítja, hogy a vásárlók elegendô információt kapjanak arról, hogy egy élelmiszerterméket hogyan állítottak elô és dolgoztak föl, valamint az, honnan származik." A kérdés elsô, az elôállításra és feldolgozásra vonatkozó részével csak 20%-ban értettek egyet, szintén 2%-kal kevesebben, mint elôzôleg. Az eredetmegjelölést a megkérdezettek negyede tartotta elégségesnek. „A KAP biztosítja, hogy a háziállatokkal történô bánásmód megfelelô legyen." Ezt az állítást a megkérdezetteknek már csak 19%-a tartotta igaznak. A válaszok megoszlása a választ adók életkorától és iskolai végzettségétôl, valamint lakóhelyétôl is függött. A magasabb iskolázottságúak számára az élelmiszerekrôl kapott tájékoztatás kielégítôbb volt, mint az alacsonyabb iskolázottságúaknál. Az élelmiszerek egészséges voltát viszont inkább az iskolázottabbak kérdôjelezték meg. A fiatalabb válaszolók biztonságosabbnak tartják a vásárolt élelmiszereket, mint az idôsebbek. A vidéken élôk viszont kevésbé, mint a városban lakók. „Kinek kedvezôbb a Közös Agrárpolitika: a farmereknek vagy a fogyasztóknak?" Erre a kérdésre igen kiegyensúlyozott volt a válasz: a megkérdezettek 13%-a a farmereket vélte inkább kedvezményezettnek, 11%-uk a fogyasztókat, a nagy többség pedig vagy egyformának tekintette a helyzetüket, vagy nem tudott választani. Ugyanakkor a farmerek a maguk helyzetét lényegesen rosszabbnak vélik, szerintük a KAP a fogyasztóknak kedvez. „Mire is kellene, hogy szolgáljon a KAP? Javítsa a vidéki életkörülményeket, csökkentse a régiók közötti különbségeket, tegye versenyképesebbé az európai


EU AGRÁRIUM


mezôgazdaságot a világpiacon és ott részesítse védelemben a sajátosan európai termékeket, bátorítsa a mezôgazdasági tevékenységek és termékféleségek bôvítését, gondoskodjon az élelmiszerbiztonságról, védje a farmerek érdekeit a felvásárlókkal szemben, biztosítson a farmerek számára stabil és elégséges jövedelemszerzési lehetôséget és segítse termékféleségeiket a fogyasztók igényeihez igazítani, védje meg a kis és közepes méretû farmgazdaságokat, terjessze a biogazdálkodási módszereket, és segítse elô a környezetvédelmi szempontok figyelembevételét." Mindezekkel a célkitûzésekkel a megkérdezettek nagy többsége egyetértett, 70 és 90% között volt az egyes célokra igennel szavazók aránya. A megkérdezett farmerek az ôket közvetlenül érintô kérdésekben (agrárjövedelem, termékvédelem, a vidék életminôsége stb.) az átlagosnál is nagyobb mértékben jelezték támogatásukat. „Milyen mértékben képes ezeknek a céloknak a Közös Agrárpolitika jelenleg megfelelni?" A felmérésben résztvevôk több, mint a negyede erre nem tudott választ adni; sôt a fent felsorolt célok közül

volt, amelyiknél a megkérdezettek egyharmadánál is többen nem válaszoltak a kérdésre. Ez szomorú képet fest az EU agrárpolitikájának ismertségérôl, és komoly tájékoztatásbeli hiányosságokra utal. Akik viszont válaszoltak, azoknak átlagosan 34%-a véli úgy, hogy a KAP jól szerepel az egyes célok megvalósításában. „A KAP által képviselt fejlôdési irányvonal, amely az egyes agrártermékek szubvencionálása helyett a vidék általános gazdaságfejlesztését és a farmerek közvetlen támogatását helyezi elôtérbe, vajon jó, vagy kevésbé jó irány? Minden hatodik megkérdezett erre pozitívan válaszolt, a tavalyi 56%-kal szemben most 62% támogatja ezt az irányt, és csak 14% ellenzi. Dániában, Olaszországban és Svédországban viszonylag kisebb a támogatottság, de még ezekben az országokban is ötven százalék fölött van, ráadásul szinte minden tagállamban emelkedô tendenciát mutat a tavalyi felméréshez képest. Maguk a farmerek azonban kevésbé elégedettek a reformokkal, az ô körükben átlagosan csak 52%-os a KAP jelenlegi irányvonalával való egyetértés. Elgondolkodtató százalék!

Summary An opinion survey on the Common Agricultural Policy (CAP) was carried out for the Agriculture Directorate-Generale of European Commission. It was a repeat of a survey made in the last year and has produced similar or slightly better results as before. The main findings were that 40% the people in EU think so, the CAP ensures their food to be safe and good quality. People mostly agree the aims of the CAP (between 70% and 90% in questions respectively). More than six respondents out of ten have considered that the reforms and development of the CAP are very good or fairly good (62% in 2002 vs. 56% in 2001). At the same time, Europeans seem to be underinformed how actually the CAP is fufilling its role. The proportions giving no reply to this question were extremely high.

Székely Sándor (Forrás: Eurobarometre 57.0 /2002. június)


11

EU AGRÁRIUM


Az EU-Balkán Szabadkereskedelmi Megállapodás cukorpiaci vonatkozásai Az Európai Unió küszöbön álló keleti bôvítését megelôzôen egyre érdekesebbé válnak tágabb környezetünk államai és az Európai Közösség közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok és az azokat szabályozó egyezmények. Jóllehet a délszláv államok egy ideig még nem lesznek tagjai az Uniónak, stratégiai szerepük mégis vitathatatlan, hiszen például Görögország, hídszerepe a Balkán és az Európai Unió között elôbb-utóbb felértékelôdik; ez a Közösség politikai célkitûzése is. A térség gazdasági és politikai instabilitásának felszámolására az Európai Unió Bizottsága 2000. végén fejlesztési és társulási szerzôdést kötött Albániával, Horvátországgal, Jugoszláviával, Koszovóval és Macedóniával. Ez a szabadkereskedelmi megállapodás egy koncentrált, politikai indíttatású kezdeményezés, tulajdonképpen gazdasági segítségnyújtás, amely megkönnyíti a háború által sújtott egykori Jugoszlávia területén újraalakult államok gazdasági helyreállítását. Egyik eszközként, az érintett országcsoport számára, azok exportbevételei növelése érdekében, az Európai Unió számos (köztük több mezôgazdasági) termék vonatkozásában a korábbiaknál nagyobb mértékû piacra-jutást biztosított. A megállapodás 2005. december 31-éig hatályos. Az egyezmény cukorpiacot érintô aspektusa az, hogy a fenti országokban megtermelt cukorrépából gyártott, azaz saját elôállítású répacukor vámmentesen és mennyiségi korlátozás nélkül értékesíthetô az Európai Unió piacain.

Veszedelmes kiskapu Az uniós cukorgyártók körében fokozott aggodalmat keltett a kedvezményezett országok Európai Unióba irányuló cukorexportja, mivel a jelenleg alkalmazott

12

eredetigazolásokkal nem lehet megakadályozni, hogy a világpiacon vásárolt cukrot saját gyártású cukorként a Közösség piacain értékesítsék. Különösen zavaró lehet, hogy esetleg az Unióban exportkötelezettség alá esô C-cukor kerül vissza az Európai Unió piacaira, halmozott károkat okozva a Közösség cukorgyártóinak. A Balkánról bevitt cukor közvetlenül Olaszország és Görögország cukorpiacát veszélyezteti. A helyzet nehézségének megítéléséhez érdemes áttekinteni a délszláv országok cukorpiaci helyzetét. Miután Törökországnak, a térség hagyományos cukorszállítójának termelése és exportja 2000-tôl erôsen visszaesett, látszólag jó lehetôség nyílt az Európai Unió cukorexportja elôtt. Az Európai Unió Nyugat-Balkánra irányuló exportja valóban tetemesen meg is nôtt. Míg 2000-ben 256 ezer tonnát vásárolt a térség, 2001ben már 420 ezer tonna cukrot importáltak. Ezzel egyidejûleg – a szóban forgó szabadkereskedelmi megállapodás eredményeként – a délszláv térségbôl az Európai Unióba irányuló cukorkivitel is megugrott: a 2000-ben regisztrált jelentéktelen 2 ezer tonnáról csaknem 100 ezer tonnára nôtt a kivitel.(Lásd 1. táblázat) A valós importigények és exportkapacitások összevetése egyértelmûvé teszi, hogy az ellátási szükségletek egyáltalán nem indokolják a délszláv térségbôl kiáramló exportot. Az okokat inkább a liberalizációs egyezmény adta lehetôségekben és az azokat kihasználó gazdasági érdekekben kell keresnünk. A délszláv országok termelési és fogyasztási adatait az 1. ábra mutatja. Jól látható, hogy, bár eltérô mértékben, de minden ország importra szorul, saját termelésbôl nem tudja fedezni a szükségletet.


EU AGRÁRIUM

ÉS PIACSZABÁLYOZÁS 1. táblázat

Az nyugat-balkáni államok és az Európai Unió közötti cukorkereskedelem M.e.: tonna, fehércukor egyenértékben Import EU-ból 2000 Albánia Bosznia-Hercegovina Horvátország Jugoszlávia Macedónia Szlovénia* Összesen

61 56 56 57 18 8 256

000 000 000 000 000 000 000

Export EU-ba 2001

71 97 45 145 41 21 420

000 000 000 000 000 000 000

2000

2001

0 0 2 0 0 0 2 000

0 0 51 000 47 000 0 0 98 000

Forrás: Forrás: F.O. Licht International Sugar and Sweetener Report, Vol 134. No.19. p. 297. *Megjegyzés: Szlovénia, a legfejlettebb EU-tagjelölt államok egyike, nem tartozik az egyezményt aláíró országok közé, azonban a térség cukoripari leltárában feltétlenül meg kell említeni. Ezért szerepel a felsorolásban.

Albánia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia nem visznek cukrot az Európai Unióba, sôt tartósan, a nettó mennyiséget tekintve, az európai uniós cukor vásárlói. A szabadkereskedelmi megállapodással Horvátországnak és Jugoszláviának van lehetôsége visszaélni.

Horvátország évente mintegy 140 ezer tonna cukrot gyárt, ami nagyjából elegendô az önellátáshoz. A kiegyensúlyozott képet mutató piac ellenére 2000-ben Horvátország 56 ezer tonna cukrot importált, de még 2001-ben is 45 ezret, javarészt Németországból. Mindezeken túl, –

1. ábra A nyugat-balkáni térség országainak termelése, fogyasztása és nettó importigénye, (ezer tonna, nyerscukor egyenérték)

Forrás: F.O. Licht International Sugar and Sweetener Report, Vol 134. No.19. p. 297 adatai alapján


13

EU AGRÁRIUM


ne feledjük, egy nettó bevitelre szoruló cukorpiacról van szó! – 2001-ben 50 ezer tonnát meghaladó mennyiségben vittek ki cukrot Olaszországba. Az ügyletek jogi értelemben teljesen szabályosak, hiszen saját termesztésû répából elôállított cukrot exportálnak. Szélsôséges esetben azonban ez azt jelentheti, hogy Horvátország – csakúgy, mint az összes többi, az egyezmény hatálya alá tartozó állam –, saját gyártású cukrát teljes egészében az EU-ba exportálhatja – uniós árakon –, a hazai szükségleteket pedig olcsó importból, világpiaci áron szerezheti be. Jugoszlávia a vizsgált térség cukorpiaci szempontból leginkább figyelemre méltó állama, ahol 2001-ben 277 ezer tonna cukrot gyártottak. A belföldi kereslet kb. 325 ezer tonna, ezért cukorbevitelre van szükség. Jugoszlávia a térség legjelentôsebb importôre. Mindazonáltal, a szerb kormány önellátásra irányuló törekvései eredményeként a következô feldolgozási kampányban már megvalósulhat az önellátás, hiszen 2002-ben 58 ezer hektáron vetettek cukorrépát, szemben a tavalyi 47 ezer hektárral. A likviditási gondokkal küzdô cukorgyárak számára azonban nélkülözhetetlen az exportbevétel, mert a termelôket csak abból tudják kifizetni. 2001-ben a 277 ezer tonnás termelésbôl 100 ezer tonnát külpiacokon értékesítettek (ebbôl 47 ezer tonnát Olaszországba), 2002-re pedig 120 ezer tonnás exportkvótát kaptak a szerb kormánytól. A kormányzati intézkedések hatására 2005ig folyamatosan és számottevôen nôhet az ország EU-ba irányuló exportja. Potenciális re-export Az eddigi tényadatok alapján megállapítható, hogy a Balkánról az Európai Unióba nem került a piaci folyamatokat, illetve a cukorpiaci rendtartást megzavaró mennyiségû cukor. Sôt ellenkezôleg, a kérdéses térség országai fontos felvevô piacai az Európai Unió cukrának. Kétségtelen, hogy potenciálisan fennáll a zavaró volumenû re-export veszé-

14

lye. Nagyobb veszteséget egyedül Jugoszlávia cukoriparának újbóli megerôsödése és fokozottabb exportja okozhatna az Európai Unió cukorgyártóinak. Kisebb-nagyobb visszaélések valóban történnek, legutóbb pl. egy eszéki cukorgyárból Görögországba irányított exportételben találtak nádcukrot, ami egyértelmûen nem hazai termelésû répából készült, az eszéki gyár ráadásul horvát állami kézben van. Horvátország tehát szintén jogosan okoz aggodalmat, de a Horvátországgal és Macedóniával kötött megállapodások a következô, ilyen szerzôdésekben szokásos biztosítékokat tartalmazzák. Eszerint, ha az import károkat okoz az importôr ország belföldi piacának helyettesítô, vagy versenyzô termékében; avagy jelentôs zavarokat okoz a gazdaság bármely szektorában, vagy egyes térségek gazdasági helyzetében, akkor az importáló fél megteheti a szükséges és az egyezmény által megengedett intézkedéseket. Emellett találunk még egy ún. „mezôgazdasági biztonsági záradékot” is, mely tulajdonképpen lehetôvé teszi, hogy az Európai Unió felfüggessze a Balkánról érkezô cukor importját, amennyiben az veszélyeztetné az Európai Unió cukorpiaci rendtartását. Természetesen az EU-s piaci szereplôk érdekeiket védik, a visszaélések kivizsgálása megindult. Még nem ismert, hogy milyen formában tudják alkalmazni a biztonsági záradékot, a CEFS (Comité Européen des Fabricants de Sucre = Európai Cukorgyártók Bizottsága) becslése szerint 2002-ben 200 ezer tonnát is elérô balkáni cukorbevitel elleni fellépésként. A 200 USD/tonna világpiaci árral szembeni 600 USD/tonnás, az Unióban elérhetô értékesítési ár, vonzóvá teszi az illegális kereskedelmi módszereket is. Ezek ellen pedig, érthetô módon, intézkedéseket kezdeményeztek az Európai Unió cukorgyártói. Félmegoldás lehet, hogy 2002. nyarán bevezették a pontosabb eredetigazolást,


EU AGRÁRIUM


illetve, minden egyes fuvarra nagyobb összegû letét befizetését teszik kötelezôvé. Egyelôre kérdéses, hogy miként

biztosítható, hogy kizárólag saját termelésû cukrukat adják el a kedvezményben részesülô országok.

Források: 1. The Stabilisation and Association process for South-East Europe, First Annual Report, Report from the Commission, Brussels April 4, 2002 2. EU probes Balkan sugar trades, AgraNet, June 31 2002 3. EU praises Balkan countries' commitment to trade liberalisation, Press release, Brussels, 27 June 2001 http://europa.eu.int/comm/trade/bilateral/bal.htm 4. Council Regulation (EC) No 2007/2000 of 18 September 2000 introducing exceptional trade measures for countries and territories participating in or linked to the European Union's Stabilisation and Association process, amending Regulation (EC) No 2820/98, and repealing Regulations (EC) No 1763/1999 and (EC) No 6/2000 5. Evalutaion of the Common Organisation of the Markets in the Sugar Sector, Netherlands Economic Institute, March 2000

Summary For the economical alignment of the Balkan states the Commission of the European Union entered into a development and partnership contract with Albania, Croatia, Yugoslavia, Kosovo and Mongolia at the end of the year 2000. This Free Trade Agreement is a form of economic assistance. A part of the Agreement affects also sugar market, namely, the sugar originating from these countries and produced from sugar beet grown in these countries can be marketed duty free and without any restrictions of quantity on the markets of the EU, up to 31 December 2005. Nevertheless, Croatia and Yugoslavia may take unfair advantage of the situation. The possibility of re-export exists, since the market price of sugar may reach 600 USD/ton in the EU comparing to the 200 USD/ton price on the world market. This may enhance also illegal trading practices. Sugar producers of the EU – affected most by this situation – has initiated measures.

Csillag Péter


15

VIDÉKFEJLESZTÉS

A BÔVÍTETT

EURÓPÁBAN

A bôvítés egy új Európai Uniót jelent Az Európai Mezôgazdasági Platform (European AgriCultural Convention), ahogy arról már elôzô lapszámainkban is beszámoltunk, egyértelmûen az Unió mihamarábbi bôvítése mellett tette le a voksot. Szerinte ez egyaránt fontos és sürgetô az EU jelenlegi és tagjelölt országainak jövôje szempontjából is. A bôvítés hatalmas emberi erôforrásokat mozgósít az Unió számára, a jelenleginél jóval dinamikusabb vállalkozási lehetôségekkel. Ez az egész EU-ra nézve magával fogja hozni a gazdasági potenciál megerôsödését, új munkahelyek születnek majd, és a gazdasági növekedés nem áll meg, hanem folytatódik tovább. Az EU intézményrendszerének és szabályainak szükséges megreformálására is serkentôleg fog hatni az új tagállamok hozta új helyzet. A gazdasági hatások mellett nem kevésbé figyelemreméltó, hogy a csatlakozások egyben értékes természeti képzôdményekkel, egyedi tájakkal, a biodiverzitás növelésével gazdagítják az Uniót. Társadalmi szempontból pedig új kulturális értékekkel járulnak hozzá az eddig meglévôkhöz. A csatlakozni kívánó országok reformjaikkal az elmúlt 10–12 év alatt már eddig is sokat tettek azért, hogy EU-konformok legyenek. Teljeskörû EU tagságuk fogja megszilárdítani ezeket a reformokat, és biztosítani a stabilitást és prosperitást az egész régió számára. A jelenlegi tagállamokkal való teljes egyenlôség és partneri viszony talaján az újonnan csatlakozó országoknak egyenlô elbírálásban kell részesülniük a döntéshozataltól kezdve a pénzügyi támogatásokig. Ennek már a belépés pillanatától érvényesülnie kellene, vagy legalábbis a

csatlakozás után mihamarább, néhány éven belül. Jó volna, ha az EU a most csatlakozóknak könnyen átlátható, rugalmas támogatási rendszert nyújtana a jelenlegi túlbonyolított, belsô ellentmondásokkal terhelt, idôrabló tervezéshez kötött forrás-strukturák helyett Az Európai Unió a bôvítéssel egyidejûleg egy újfajta támogatási rendszer bevezetését is kipróbálhatja. Ez a rendszer integrálná az agrárgazdálkodás, a vidékfejlesztés, valamint a környezet- és tájvédelem sajátos érdekeltségeit. Multifunkcionális lenne, amely a farmerektôl kezdve a városban élôkig, az európai emberek millióinak elképzeléseit ötvözné egybe arról, hogyan és mire használjuk kontinensünket. A jövô új Európája tehát egyike lesz a legnagyobb változatossággal rendelkezô multikulturális közösségeknek a világon. Az a hely, ahol az emberek, közösségek és nemzetek más-más szükségleteit és törekvéseit, az életfeltételekhez való méltányos jogát figyelembe véve, mindenki haladhat saját önkiteljesedése útján, szabadon megélheti kulturális identitását, és résztvevôje lehet a demokratikus intézményeknek és döntéshozatalnak. Ugyanakkor a megnövekedett mobilitás Európán belül és a környezô világgal, át fogja alakítani a demográfiai struktúrákat, és a hivatalos politika megfelelô reagálással meg tudja könnyíteni az etnikai, kulturális és vallási kisebbségek beilleszkedését. Csakis határaink, minden szempontból való kibôvítésével érhetô el az a nagyléptékû politikai cél, hogy egy teljes kontinens összes országa a kitágult közösségben, békében éljen. Önmagával és a világgal.

Summary The European AgriCultural Convention declared the urgency of the enlargement of the European Union and parallel with it, the necessity of change. The enlargement will bring dynamic human capital with enormous enterpreneurship. This rises economic potential of the EU and sustaines growth. The connecting states will facilitate the necessary institutional changes and political reforms within the Union. New systems of support can be introduced, wich integrate the concerns of the agricultural sector, rural development, environmental protection and nature conservation. The new states will bring also new cultural values. So, the European Union of the future will be a new European Union, a continent-wide community of multi-culturality with strong responsibility to each other. – Sz. S. – (Forrás: A Rural Future for the Larger Europe, European AgriCultural Convention 2002.)

16


FELKÉSZÜLÉSÜNK

Több pénz marad az ôstermelôknél Jövôre az idei 250 ezer forintról 350 ezer forintra emelkedik az ôstermelôi tevékenység adó- és bevallásmentes határa – jelentette be nemrégiben a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára. Mészáros Gyula a tárca sajtótájékoztatóján elmondta azt is, hogy elképzeléseik szerint ez a határ 2004-ben félmillió forintra emelkedik majd. Jövôre megszüntetik az idén még meglévô különbséget a családi gazdálkodók és más kistermelôk adózása között. E szerint 2003-ban egységesen hatmillió

forint lesz az árbevételi határ, amelyen belül az összeg húsz százalékát kell jövedelemnek tekinteni, s csak az után kell adót fizetni. A tízévesnél hosszabb idôre megkötött haszonbérlet esetén a bérbeadó mentesül a forrásadó megfizetése alól. Mezôgazdasági építményekre az építményadó megszûnik. A szántóföldi mûvelés esetén eddig alkalmazott, adó-visszatérítés alapjául vett gázolajkeret jövôre a jelenlegi hektáronkénti 90 literre emelkedik. (Népszabadság 2002. szeptember 26.)

Aláírásra került a SAPARD 2001. évi Éves Pénzügyi Megállapodása 2002. október 7-én a szerzôdô felek – az Európai Közösségek Bizottsága (Bizottság) és a Magyar Köztársaság nevében - aláírták a SAPARD Program 2001. évi Éves Pénzügyi Megállapodását. Mint ismeretes a SAPARD Program kivitelezéséhez a SAPARD Terv elkészítése, elfogadtatása, valamint az úgynevezett Többéves Pénzügyi Megállapodás megkötése és az akkreditáció mellett minden évben szükséges az Éves Pénzügyi Megállapodások aláírása is. A Többéves Pénzügyi Megállapodás1 rögzíti a SAPARD Program megvalósításának technikai, jogi és adminisztratív kereteit, tulajdonképpen összefoglaló szabályrendszer arra vonatkozóan, hogy milyen szabályok szerint kell végrehajtani a Programot. Az Éves Pénzügyi Megállapodás(ok) rendelkeznek a Közösség Magyar Köztársaságra vonatkozó (illetve a többi tagjelölt ország esetében az adott ország és a Közösség) évi kötelezettségvállalásá-

1

nak maximális keretösszegérôl (EU forrás összegérôl), továbbá ez utóbbi felhasználásának lehetséges idôtartamáról. Az Éves Pénzügyi Megállapodásban rögzített forrást kizárólag a Többéves Pénzügyi Megállapodásban foglalt szabályokkal összhangban lehet elköltenünk, felhasználnunk. A közösségi kötelezettségvállalás érvényességének idôpontja azt jelenti, hogy a Bizottság automatikusan visszavonja a kötelezettségvállalás minden olyan részét, amelyet a vonatkozó Éves Pénzügyi Megállapodásban rögzített idôpontig elôleg-átutalás keretében nem kötöttek le, illetve melyre ezen idôpontig nem érkezett elfogadható átutalási igénylés. Összefoglalva megállapítható, hogy a SAPARD forrás azon része, melyet az adott Éves Pénzügyi Megállapodásban rögzített határnapig nem tudunk felhasználni, az elveszett Magyarország számára.

117/2001 (VI 30) Korm. Rendelet a SAPARD Többéves Pénzügyi Megállapodás kihirdetésérôl


17

FELKÉSZÜLÉSÜNK Rendelkezések

2000. évi Éves Pénzügyi Megállapodás

2001. évi Éves Pénzügyi Megállapodás

A kötelezettségvállalás 38.705.309 euró 39.492.002 euró összege. A kötelezettségvállalás 2002. december 31. 2003. december 31. idôtartama Módosításra vonatkozó Nem tartalmaz módosításra a) a 2000. évi Éves Pénzügyi cikkely (itt elsôsorban vonatkozó cikkelyt. Megállapodást, mégpedig egy az a) pontot emelem évvel meghosszabbítja a ki, hiszen a forrás 2000. évi forrás felhasználásáfelhasználásának nak idôpontját 2002. decemidôpontjára vonatkozó ber 31-rôl 2003. december 31-re és nem a Program b) Módosítja a Többéves pénzüadminisztratív végregyi Megállapodás 8. cikkelyéhajtásra vonatkozik). ben szereplô szöveget. Pontosan megadja, hogy a Megálla podás hatálya alá tartozó ügyekben milyen címekre kell továbbítani a leveleket. c) Egyéb kisebb – technikai jelle gû – módosítások a Többéves Pénzügyi Megállapodás A, B és D mellékletére vonatkozóan. Aláírásának idôpontja 2001. március 1. 2002. október 7. Fontos tudnunk azt is, hogy a Többéves Pénzügyi Megállapodást a tagjelölt országok és a Bizottság egyszer írja alá és amennyiben a Program megvalósítása során módosítani szükséges ezt a megállapodást, azt az egyes Éves Pénzügyi Megállapodásokban lehet megtenni. Hasonlítsuk össze a 2000. és a 2001. évi Éves Pénzügyi Megállapodás fôbb rendelkezéseit! A táblázat a) pontjában szereplô módosításnak számunkra nagy jelentôsége van, hiszen így a 2000. évi Éves Pénzügyi Megállapodásban2 rögzített SAPARD forrást nem veszítjük el idén év végén, hanem lehetôség nyílik a felhasználására, lekötésére jövô év december 31-ig, tekintettel arra, hogy a Bizottság figyelembe vette a Program indításával kapcsolatos nehézségeket, az ebbôl adódó késéseket. (A Bizottság még nem hozta meg azt a

18

döntést, mellyel Magyarországon a SAPARD Hivatalra ruházza át a támogatás lebonyolítását – azaz az akkreditációs döntést). Ebbôl következôen nem estünk el SAPARD forrástól és remélhetôleg a Program mielôbbi indítását és az akkreditációra való felkészülésünk gyorsítása érdekében tett lépéseknek köszönhetôen a rendelkezésünkre álló pénzösszeget fel tudjuk használni a SAPARD Tervünkben szereplô intézkedésekre és remélhetôleg 2003. végén nem, vagy csak igen kismértékû veszteségrôl számolhatunk be. A SAPARD 2002. évi Éves Pénzügyi Megállapodása jelenleg egyeztetés alatt áll, aláírására rövidesen sor kerülhet, így nemsokára három „éves” pénzügyi keret állhat az agrárágazat és a vidékfejlesztés rendelkezésére.


FELKÉSZÜLÉSÜNK Summary The Commission of the European Communities on behalf of the European Community and the Republic of Hungary signed the Annual Financing Agreement 2001 on 7 October 2002. The Annual Financing Agreement contains the commitment, the period of commitment, the modification of the Annual or the Multi-annual Financing Agreement(s) and the signatures of both parties. The Annual Financing Agreement 2000 between the Community and the Republic of Hungary sets the date of 31 December 2002 as the time limit of validity of the 2000 annual commitment. According to no Commission Decision conferring management of the SAPARD instrument on Agencies in Hungary has been taken in 2000, the period of commitment has been extended until 31 December 2003. The financial contribution of the Community for Hungary for the year 2001 is 39.492.002 euro, which is valid only for execution of the Programme strictly in line with the Multi-annual Financing Agreement. The period of commitment is 31 December 2003. This Annual Financing Agreement 2001 modified some points/articles of the 2000 one and the Multi-annual Financing Agreement. The article emphasized some – not administrative – modifications and compares the Annual Financing Agreement 2000 with the 2001. Kónya Edit FVM, Integrációs Fôcsoportfônökség, Strukturális Alapok Felkészítési Fôosztálya,

SAPARD Osztály

Megjelentek a SAPARD Program pályázati felhívásai 2002. szeptember utolsó hetében megjelentek – a már várva várt – SAPARD Program pályázati felhívásai. Mielôtt azonban körvonalaiban ismertetném a pályázati felhívások tartalmát, nem szabad megfeledkeznünk azokról a feltételekrôl, melyek teljesítése elengedhetetlen a SAPARD Program elindításához. Tekintsük át ezeket, a kapcsolódó háttér-információkkal együtt!

Mint ismeretes a SAPARD Program elindításához, illetve a rendelkezésünkre álló SAPARD forrás felhasználásához Magyarországnak négy feltételt kell teljesítenie – akárcsak a többi tagjelölt országnak:

kellett fogadtatni (programozás-jellegû feladat). A tervdokumentumot elkészítettük a számunkra megadott elvek és kiadott útmutatók szerint és a benyújtott Tervet az Európai Unió Bizottsága 2000. ôszén jóváhagyta. Magyarország SAPARD Terve tartalmazza a mezôgazdaságra és vidékfejlesztésre vonatkozó – és természetesen az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának célkitûzéseit követô – intézkedések leírását, valamint további fontos fejezeteket, melyek bemutatják például a mezôgazdaság és a vidék jellemzôit, valamint azokat összehasonlítja az Európai Unióéval, és ezen eltéréseket elemzi, továbbá mérlegeli a magyar agrárgazdaság erôsségeit, gyengeségeit, lehetôségei és „veszélyeit”.

• Készítettünk egy hét évet felölelô mezôgazdasági és vidékfejlesztési tervet, Magyarország SAPARD Tervét, melyet az Európai Unió Bizottságával el

• A következô két feltételt egy ízben teljesítette Magyarország; 2001. március 1én aláírtuk az Éves (2000. évi) és a Többéves Pénzügyi Megállapodást

A SAPARD Program indulásának feltételei


19

FELKÉSZÜLÉSÜNK az Európai Közösségek Bizottságával. Az Éves Pénzügyi Megállapodás, mely minden évben aláírásra kerül, tartalmazza a Közösség Magyar Köztársaságra vonatkozó – adott esetben a 2000. évi – kötelezettségvállalásának maximális összegét, azaz a SAPARD forrás EU-s részét, euróban. A Többéves Pénzügyi Megállapodás pedig lefekteti a SAPARD Program megvalósításának technikai, jogi és adminisztratív kereteit. • A Program tényleges elindításához szükség van arra, hogy az Európai Unió átruházza az adott tagjelölt országra a „végrehajtásra” vonatkozó jogosultságot. Ez egy szigorú, több lépcsôben végrehajtott ellenôrzés, az ún. akkreditáció.

Magyarország SAPARD Tervében szereplô intézkedések rövid, összefoglaló ismertetése Magyarország – a Kormány jóváhagyásával (2349/1999. (XII.21.) Kormány határozat) – a Tanács 1268/1999/EK rendeletében3 felsorolt intézkedések közül a következôket választotta és illesztette be a SAPARD Tervébe: A) Agrárstruktúra-fejlesztési intézkedések o Mezôgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása esetében gépbeszerzési beruházásokkal (új munka- és erôgépek), meglévô szarvasmarha, baromfi és sertés állattartási létesítmények korszerûsítésével és kapacitásbôvítéssel nem járó új létesítmények építésével, a tartástechnológia modernizálásával kapcsolatos beruházásokkal, továbbá egyéb gazdasági épületek (terménytárolók, terményszárítók, takarmánykeverôk, stb.) felújításával, korszerûsítésével, (kapacitásbôvítéssel nem járó) új létesítésére irányuló beruházásokkal lehet pályázni.

o Mezôgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése esetében marha, sertés és egyéb húsok, baromfi, tej és tejtermék, tojás, bor, gyümölcs- és zöldség, valamint halászati termékek feldolgozásával foglalkozó üzemek olyan beruházásokkal pályázhatnak, melyek hozzájárulnak az élelmiszerbiztonság javításához és az Európai Unió higiéniai elôírásainak teljesítéséhez, megoldják a hulladék- és a szennyvízkezelést, korszerûsítik az élôállat fogadást, pihentetést és vágást. A versenyképesség javítása érdekében pályázatokat lehet benyújtani új termékek piacra történô bevezetésére, korszerû osztályozást és csomagolást, valamint a technológia modernizálását célzó beruházásokra is. o Szakképzés címû intézkedés célja a kedvezményezettek, gazdák és erdôtulajdonosok szakmai ismereteinek, hozzáértésének fejlesztése, bôvítése (pl. farm-menedzsment, mezôgazdasági termékek elsôdleges feldolgozása). A támogatható iskolarendszeren kívüli tanfolyamok hozzájárulnak a fenntartható gazdálkodási gyakorlat megismeréséhez, magas minôségi és higiéniai színvonalú termékek elôállításához, a piaci hatékonyság növeléséhez, valamint a környezetvédelmi elôírások betartásához. o Agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek címû intézkedés keretében – kiválasztott célterületeken belül – azok a pályázók juthatnak támogatáshoz, akik valamely (gazdálkodási) programcsomag megvalósítását vállalják az alábbiak közül: ökológiai szántóföldi termelési módszerek, extenzív gyephasznosítás,

3

A Tanács 1999. június 21-i 1268/99/EK rendelete a csatlakozni szándékozó közép- és kelet-európai országok elôcsatlakozási mezôgazdasági és vidékfejlesztési intézkedéseinek közösségi támogatásáról az elôcsatlakozási idôszakban.

20


FELKÉSZÜLÉSÜNK ökológiai vagy integrált gyümölcsés szôlôtermesztés, vizes élôhely és bemutató gazdaságok mûködtetése. 2001 ôszén az Európai Bizottság kezdeményezte, hogy az egyes tagjelölt országoknak át kell dolgozniuk ezen intézkedésüket az általuk kiadott, és az egyes országokkal elôzetesen egyezetett útmutató alapján. A kezdeményezés arra irányult, hogy a kedvezményezett országok valamilyen formában szûkítsék le vagy a kiválasztott területeket, ahol az intézkedés megvalósulna, vagy a kedvezményezettek körét és kísérleti jellegû projektek, úgynevezett „pilot-projektek” kerüljenek támogatásra. E mellett hangsúlyozták a „bemutató jelleget”, annak fontosságát, hogy aki agrár-környezetvédelmi projektet valósít meg, mutassa be az ott folytatott tevékenységét, gazdálkodási módszerét. Jelenleg a SAPARD Tervben szereplô agrárkörnyezetvédelmi intézkedés átdolgozás alatt áll és a módosított változat fogja felváltani a Tervben szereplôt, természetesen az elôírt jóváhagyási eljárásokat követôen. o Termelôi csoportok felállítása, mûködtetése címû intézkedés keretében támogatást lehet kapni a szervezet létrehozására és mûködési költségeinek fedezésére (zöldség-gyümölcs, gabona, dohány, sertés és tej ágazatban). B) Vidékfejlesztési intézkedések (olyan vidéki területekre érvényesek, ahol a népsûrûség 120 fô/km2, vagy az alatti4) o A harmadik és egyben különálló „intézkedés”, mely jól elhatárolható az összes többitôl, egy elkülönített forrásból finanszírozza a SAPARD Program mûködtetését elôsegítô tevékenységeket, mint például a Program népszerûsítését, a közvéle4

mény tájékoztatását, folyamatos nyomon-követését (monitoringját) és értékelését. A technikai segítségnyújtás címû intézkedés felhasználásának kedvezményezettje az Irányító Hatóság, mely a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM). Az irányító hatósági feladatokat a minisztériumon belül az Integrációs Fôcsoportfônökség látja el. A SAPARD Program mielôbbi indulása érdekében a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése a SAPARD Hivatallal összhangban 2001-ben folyamán úgy döntött, hogy a Program végrehajtásának elsô évében az elôbbiekben felsorolt intézkedések közül csak négyet (3+1) indítanak - a Mezôgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatását, a Mezôgazdasági és a halászati termékek feldolgozásának és marketingjének-, és a Vidéki infrastruktúra fejlesztését, valamint a Technikai segítségnyújtás címû intézkedést. Az itt vastagon szedett elsô három intézkedésre lehet pályázatokat benyújtani, a fennmaradó ötre a késôbbiek folyamán – várhatóan 2003-ban - írnak ki pályázatokat.

A pályázati felhívások kiírása Ahogy a cikk bevezetésében már említettem, ez év szeptemberében a SAPARD Hivatal kiírta a pályázati felhívásokat az elôbb említett három intézkedésre (A mezôgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása, A mezôgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése és a Vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása), az Európai Unió akkreditációs döntését megelôzôen. Ezt a lehetôséget külön kérte Magyarország, ugyanis a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ez év augusztusában levélben fordult Franz Fischler fôbiztoshoz, annak érdekében, hogy a

Ezen kitétel módosítását a SAPARD Monitoring Bizottság második ülésén (2002. október 8.) elfogadta.


21

FELKÉSZÜLÉSÜNK Cseh Köztársaság és Románia példája alapján Magyarország is kihirdethesse pályázati felhívásait a végsô akkreditációs döntést megelôzôen. Ezzel a lépéssel – hasonlóan az induló intézkedések számának csökkentésével – több hónappal felgyorsíthattuk a Program megvalósítását, illetve elindítását. A SAPARD Hivatal pályázati felhívásaiban alábbi feltételek szerepelnek részletesen: • A támogatás általános célja, mely megfogalmazza a SAPARD Program fôbb célkitûzéseit, mint például a gazdaságok eszközellátottságának növelését, a technológiai színvonal emelését, vagy a vidéki területek népességmegtartó képességének erôsítését. • A támogatás igénylésének jogcímei határozzák meg, hogy az egyes beruházások esetében milyen megvalósítási célokra lehet támogatást igényelni. • A támogatást a SAPARD Hivatal nyújtja a nyertes pályázók számára és ennek mértéke intézkedésenként, alintézkedésenként változó, ezért a vonatkozó intézkedés pályázati felhívása határozza meg a beruházás – ÁFÁ-t nem tartalmazó – bekerülési költségének támogatható mértékét százalékban. A felhívások ezen paragrafusa tartalmazza a támogatás maximális összegét pályázatonként, illetve a támogatható beruházás maximális bekerülési költségét. • A támogatásra jogosultak körének pontos meghatározása intézkedésenként. • A támogatás igénylésének és igénybevételének vannak általános és speciális feltételei, mely szintén részletesen szerepel a felhívások 7. paragrafusában. Általános feltételnek minôsül például: a saját forrás megléte, hitel igénybevétele esetén a hitelt nyújtó pénzintézet hitelígérvénye. A saját forrás saját tôkébôl (saját erô) és külsô forrásból állhat. A saját tôke meglétérôl

22

a pályázónak nyilatkoznia kell és a saját tôkének legalább a beruházás ÁFA nélküli összes költségének a 25%-át fedeznie kell. A speciális feltételek mindig az adott intézkedésre vonatkoznak (pl. csak az építési beruházások esetében a jogerôs építési engedély, vagy az elsôfokú építési hatóság nyilatkozatának megléte). • A pályázatok tartalmi és formai követelményeit illetôen a pályázat részei a következôk: pályázati kérelem, üzleti terv/megvalósíthatósági terv, és a pályázati csomagban felsorolt engedélyek, nyilatkozatok, igazolások és tanúsítványok. A pályázatokat a vonatkozó jogszabályok és a pályázati felhívás figyelembe vételével, a támogatási cél sajátosságaihoz, követelményeihez igazodó tartalommal kell elkészíteni (kitérve a pályázó vállalkozásának bemutatására, a fejlesztés szükségességének rövid leírására is). • A pályázatokat folyamatosan lehet benyújtani postai úton, egy eredeti és egy másolati példányban, a Mezôgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása c. intézkedés esetében 2002. november 15-éig lehetett benyújtani, a Mezôgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése és a Vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása intézkedések esetében pedig 2002. december 1-éig. A Mezôgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése c. intézkedésre benyújtandó pályázatokra egy, a többitôl eltérô szabályozás vonatkozik, ugyanis ezeket a pályázatokat nem a tervezett beruházás megvalósítási helye szerint illetékes SAPARD regionális irodákhoz, hanem az FVM SAPARD Hivatal Élelmiszeripari Pályázatok Osztályának címezve a Közép-Magyarországi Regionális Irodához kell küldeni. A nem postai úton érkezett pályázatokat a SAPARD Hivatal regionális irodái felbontás nélkül visszaadják a pályázónak!


FELKÉSZÜLÉSÜNK • Külön rész ismerteti a felhívásban a pályázatok elbírálásának legfontosabb szakaszait és a támogatás felhasználásának és elszámolásának módját. • A nem támogatható költségeket a 117/2001. (VI.30.) Korm. rendelettel kihirdetett SAPARD Többéves Pénzügyi Megállapodás B. mellékletében foglaltak alapján határozták meg és foglalták a felhívásokba. • A támogatást elnyert kedvezményezetteknek a támogatási szerzôdésben a fejlesztési cél megvalósításával, hasznosításával, illetve – a támogatás jogtalan igénybevétele esetére – a támogatás visszafizetésével kapcsolatban is kötelezettséget kell vállalniuk. Az ellenôrzés és a támogatás rendeltetéstôl eltérô felhasználásának következményeirôl a felhívások 14. paragrafusa rendelkezik. • Végül pedig megtalálhatjuk a pályázatnál alkalmazandó és az egyes intézkedésekre vonatkozó jogszabályok listáját (15. paragrafus) és a SAPARD Hivatal Regionális Irodáinak címeit az illetékességi területeikkel együtt (16. paragrafus). A pályázati felhívások részét képezi a jogosult költségek listája, melyet a SAPARD Program Irányító Hatósága dolgozott ki az érintettek bevonásával (szakfôosztályok, SAPARD Hivatal). A lista elkészítésnek jogszabályi hátterét a SAPARD Többéves Pénzügyi Megállapodás, Magyarország SAPARD Terve 20002006, a Számvitelrôl szóló 2000. évi C. törvény, valamint Az államháztartás mûködési rendjérôl szóló 217/1998 (XII.30.) kormányrendelet adta. Általánosságban elmondható, hogy pályázatokat nyújthatnak be – intézkedéstôl függôen – agrártermeléssel foglalkozó természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és ezek integrációi, melyek esélyesek arra, hogy a beruházás megvalósulásával életképesebbé és versenyképesebbé válnak. (A Mezôgazdasági vállalkozások beruhá2002. 7. évfolyam 11. szám

zásainak támogatása esetén az árbevételnek legalább az 50%-a mezôgazdasági tevékenységbôl kell, hogy származzon). Pályázhatnak még ezeken kívül civil szervezetek, vidéki települések önkormányzatai, képzô szervezetek (munkaerô-piaci képzésre jogosult képzô helyek, oktatási intézmények), szakképzési fejlesztô és szolgáltató intézetek, szaktanácsadói névjegyzékben szereplô szaktanácsadó szervezetek, vagy ezek konzorciumai, a vidéki települések és tanyák lakói, vállalkozói. A pályázati csomagokat a SAPARD Hivatal regionális irodáiban szerezhetjük be, illetve letölthetjük ôket a honlapról is. A pályázati csomagok tartalmazzák a pályázati felhívást, a kitöltési útmutatót, segédletet az üzleti terv elkészítéséhez, valamint a pályázat benyújtásához szükséges dokumentumokat. Hol juthatunk a pályázatokkal, valamint a SAPARD Programmal kapcsolatos további információkhoz? Az Interneten: www.fvm.hu – tartalmazza Magyarország SAPARD Tervét (2000–2006), valamint a Programra vonatkozó hazai, valamint EU-s jogszabályokat, magyar nyelven www.sapard.fvm.hu – lapon pedig megtalálhatjuk a SAPARD rendeletet, a pályázati felhívásokat, valamint egységcsomagokat, valamint további információkat és elérhetôségeket ad számunkra.

Személyesen: Dél-Alföldi Regionális Iroda

Illetékesség: Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye 6721 Szeged, Tisza Lajos krt. 2–4. Tel.: (62) 551-188 Észak-Magyarországi Regionális Iroda Illetékesség: Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megye 3530 Miskolc, Mindszent tér 1. Tel.: (46) 509-563, 509-564 Dél-Dunántúli Regionális Iroda Illetékesség: Somogy, Tolna, és Baranya megye 7400 Kaposvár, Fô u. 16. Tel.: (82) 527-300

23

FELKÉSZÜLÉSÜNK Észak-Alföldi Regionális Iroda Illetékesség: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megye 4400 Nyíregyháza, Hôsök tere 9. Tel.: (42) 508-210

Nyugat-Dunántúli Regionális Iroda Illetékesség: Zala, Vas és Gyôr-Moson-Sopron megye 8901 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10. Tel.: (92) 550-260

Közép-Dunántúli Regionális Iroda Illetékesség: Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér megye 8200 Veszprém, Radnóti tér 2. Tel.: (88) 579-860

Közép-Magyarországi Regionális Iroda Illetékesség: Budapest és Pest megye 1132 Budapest, Váci út 18. Tel.: (1) 236-9911

Kónya Edit FVM, Integrációs Fôcsoportfônökség, Strukturális Alapok Felkészítési Fôosztálya, SAPARD Osztály

SAPARD M A G YA R O R S Z Á G

Új SAPARD jelkép Az Európai Uniós támogatást igénybevevô országoknak kötelezettséget kell arra vállalniuk, hogy programjuknak megfelelô nyilvánosságot biztosítanak, és egyben tudatosítják az Európai Unió programban való szerepvállalásukat. Az FVM Integrációs Fôcsoportfônökségének megbízásából a Magyar Marketing Szövetség ötszáz mezôgazdasági termelô és gazdasági szervezet bevonásával készített kérdôíves felmérést a gazdák Európai Unió csatlakozással kapcsolatos ismereteirôl, véleményérôl, felkészültségérôl, és elvárásairól. A vizsgálat célja a kommunikáció eredményességének mérése volt, és annak megállapítása, hogy az információk eljutnak-e az agrárgazdaság szereplôihez, illetve azokat az információs csatornákat kutatta, amelyeken keresztül a leghatékonyabb a hírközlés. A felmérés szerint a gazdák 71 százaléka hallott már a SAPARD Programról. A mezôgazdasági szférában a fiatalok többségének, (67%) és a középkorúaknak

24

(80%) ismerôsen csengett a SAPARD mozaikszó, az idôsebbeknek (47%) kevésbé. A Program legkevésbé ismert Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (49%), a legtöbben Pest megyében (82%) hallottak már róla. Az Európai Unió Bizottsága által 2000. október 18-án jóváhagyott „Magyarország SAPARD Terve 2000–2006” végrehajtását segítô „Technikai segítségnyújtás” címû intézkedés keretében, a SAPARD Program Irányító Hatósága (FVM – Integrációs Fôcsoportfônökség, Strukturális Alapok Felkészítési Fôosztálya) elkészíttette a 2002. szeptemberében indult SAPARD Programot fémjelzô logót, ezáltal is hozzájárulva a népszerûsítéséhez. Célja a figyelem felkeltése a Program meglétére, az általa elérhetô támogatásokra és pályázati lehetôségekre, valamint az, hogy a logóra pillantva mindenkinek a mezôgazdaság és a vidékfejlesztést elôsegítô Európai Uniós támogatási program jusson eszébe. A jelkép megtervezésére a Magyar Iparmûvészeti Egyetemet kértük fel. Ah-


FELKÉSZÜLÉSÜNK, RIPORT hoz, hogy a Programhoz illô logó elkészüljön, a pályázati felhívás keretében megfelelô tájékoztatást kellett nyújtanunk az Európai Unió támogatásával megvalósuló programok jelentôségérôl, és az Európai Unió által elôírt és kötelezôen betartandó követelményekrôl. Az Európai Uniót az európai zászló és embléma jeleníti meg, amely mára az egyesült Európa és az európai identitás szimbólumává vált. Annak érdekében, hogy ez mindenki számára ismert legyen, az Európai Bizottság Bôvítési Fôigazgatósága meghatározta azokat az irányelveket, amelyek betartásával az európai logó mindenki által reprodukálható. Ezen irányelveket az ún. Arculati kézikönyv tartalmazza, amelyben bemutatták az Európai Unió írásos és képi arculati jegyeire vonatkozó követelményeket. Ide tartozik az Európai Unió zászló pontos geometriai leírása is, miszerint a 12 ötágú, Pantone sárga színû csillag az óraszámlap számjegyeinek elhelyezkedésével azonos módon, egymástól egyenlô

távolságra, függôlegesen (a csillag egy csúcsa függôlegesen felfelé mutat) helyezkedik el. Az Iparmûvészeti Egyetem hallgatói 18 tervezetet nyújtottak be, amelyek kivitelezési minôségérôl egy felkért, független szakértô adott jellemzést. Ezt követôen a SAPARD Hivatal és az Irányító Hatóság képviselôi a szakmai szempontok elôtérbe helyezésével választották ki a Program tevékenységét leginkább kifejezô – az egymásba futó sávok jelképezik a mezôgazdaságot, a termôföldet, és annak megmûvelhetôségét – emblémát. Reményeink szerint, a logó – mint egy lehetséges tájékoztatási eszköz a sok közül-, a Program hivatalos jelképeként nagyban hozzájárul a közvélemény minél szélesebb körû tájékoztatásához, és ezáltal az említett statisztikai adatok a Program ismertsége irányában hamarosan emelkedni fognak. Molnár Szilvia (FVM – Integrációs Fôcsoportfônökség, Strukturális Alapok Felkészítési Fôosztálya)

Mentsük meg a tanyákat! Az elmúlt évszázad egyik legalaposabb tanyafelmérése indult el idén szeptember végén. A Lakiteleki Népfôiskola, a Szent István Egyetem és az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének bevonásával valósította meg a „Tanyakollégium” program elsô részét. A program célja Kecskemét és Kiskunfélegyháza környéki tanyavilágának életmódvizsgálata és részletes szociológiai felmérése, amely két menetben valósul meg: az idén szeptember végén megkezdett felmérés, valamint a 2003. áprilisától folytatódó felmérés. A vizsgált települések tanyavilágának megismerése és felmérése egyben a hatékony regionális és kistérségi fejlesztéseket segíti, illetve a kormányzatot is hasznosítható adatokkal látja el. A falukutató mozgalmak hagyományainak felelevenítésével pedig a kutatásban résztvevô egye2002. 7. évfolyam 11. szám

temisták „földközeli” és „életszagú” tapasztalatokat szereznek. Nagy örömömre a bugaci csoportban én is helyet kaptam, így nyolcadmagammal igyekeztünk minél többet megtudni a környék tanyavilágáról. Egy társunk kivételével mindannyian nagyvárosban, vagy város közelben élünk, így volt mire rácsodálkoznunk. A terepmunkát elôadássorozat elôzte meg, széleskörû kitekintést kaptunk a tanyavilágról, valamint gondos tanácsokat útravalóul.

Lakás, gazdaság, nyaraló Közel két évtizede nem tiltja törvény tanyák építését. A mindenkori politikai hatalom leginkább az ellenôrzés nehézkessége miatt nem támogatta a külterületen élôket. Ezt bizonyítja, hogy már az 1514es országgyûlésen hozott törvény – ami 25

RIPORT elôször tesz említést a tanyákról – is tiltólag lépett fel a tanyákkal szemben, hiszen azoknak nagy szerepe volt a Dózsaféle felkelésben. A szabadságharc leverése után és az 1900-as évek közepén szintén fölszámolásra ítélték a tanyákat. Idônként a lazuló közbiztonság (betyárvilág) vagy a terület mezôgazdasági hasznosítása (például ugaroltatás, téeszesített földek) miatt csökkent a tanyák száma. Mindezek ellenére sikerült fennmaradniuk, s kétszer is reneszánszát élte a tanyavilág. Az egyik fellendülés az 1700-as évekre tehetô, amikor a török pusztítás után a városok fejlôdése lehetôvé tette a külterületek belakását. Késôbb, 18501870 között megkétszerezôdött a tanyák száma és egyre több szórványtanya alakult, ahol az emberek egész életüket töltötték. Addig ugyanis az ún. tartozéktanyák voltak a jellemzôek, vagyis a tanyasiak a telet a városba vészelték át, csak tavasztól ôszig laktak kint és foglalkoztak növénytermesztéssel – tudtuk meg dr. Juhász Antal, egyetemi tanár elôadásából. Mára nagyon lecsökkent a tanyán lakók száma, s bár a lakóépületek megmaradtak, inkább csak pihenésre, kikapcsolódásra használják azokat. Bugac külterülete pillangó alakú, az 1990-es népszámlálás szerint lakosainak száma 1145. Az adat említésre méltó Bács-Kiskun megyében. Az állandó lakók száma csökkent az elmúlt években, ugyanis aki tehette, beköltözött a városba, tanyáját pedig egy kis szerencsével eladta, vagy ha ez nem sikerült, magára hagyta. A gyenge minôségû földeken jórészt már csak idôsek, vagy kiskeresetûek élnek. Itt csak mutatóba akad jövedelmezô gazdálkodás, de közülük talán csak egy EU-konform. A „fekete földeken” viszont nagyon jól megy a paprikásoknak, de értékesítési módszerük még kívánnivalót hagy maga után – foglalta össze a bugacpusztaházi polgármester. A „lepkeszárnyak” sarka, széle akár 18 km-re is kiterjed. Ilyen távolságban KisBugac lakói teljesen elzártnak érzik magukat. Van olyan tanya, ahol nincs villany, bevezetése milliókba kerülne. A vizet fúrt 26

kútból veszik, fûtésre pedig vegyes tüzelésû kályhát használnak. Télen, vagy sáros idôben az útviszonyok lehetetlenné teszik a közlekedést. Nyáron viszont a homok okoz gondot, ilyenkor még takarítani sem érdemes – hallottuk egy gazdaasszonytól. Mindez nem szegi kedvét a kalandvágyó külföldieknek, hogy itt vegyenek tanyát, majd a vályogépítményeket lebontva szolid, a magyarok szerint viszont „csoda” házakat építenek. Így ugyan közvetve hozzájárulnak a tanyavilág megmaradásához, valamennyi bevételt az önkormányzat is lát belôle. Késôbb azonban Bugac idegenforgalma látja ennek kárát, hogy saját nyaralójukban fogadják ismerôseiket, rokonaikat. Elképesztô, hogy a kis-bugaci, a nagy-bugaci és a bugacpusztaházi tanyák majdnem fele – de lehet, hogy több – már külföldi tulajdonban van. Ezt tudják a tolvajok is, meg azt, hogy hova miért és mikor érdemes betörni. Megelôzni szinte lehetetlen a betöréseket: a rendôrség és a polgárôrség nem sokat tehet, az egyetlen megoldás az állandó felügyelet, azaz az ottlakás, na meg hogy ne legyen mit elvinniük – mondták az idôs tanyasiak.

Egyház, iskola, hivatal Leginkább a szabadságvágy és a természet közelsége vonzó a tanyavilágban. Az is fontos, hogy figyelô tekintetek nélkül végezhetik munkájukat – osztotta meg velünk véleményét egy idôs asszony. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem is akarnak emberekkel találkozni. Nehezen nyílnak meg, az idegent hosszan vizsgálják: bizalmukba fogadhatják-e. Mi is gyanúsak voltunk eleinte – bár sofôrünk és helyi vezetônk ismerôsük volt – látogatásunk végén viszont alig akartak elengedni. Elôkerült a vendégmarasztaló palacsinta, a módosabbaknál komplett ebéd, és csak hallgattuk panaszaikat, kedves történeteiket. A szomszédok gyakran felkeresik egymást, csak beszélgetni vagy segíteni; szívesen vesznek részt közös munkákban. A tanyavilág társadalmasulása a XIX. század utolsó harmadára a XX.


RIPORT század elejére tehetô – világosított fel elôadásában dr. Bárth János, muzeológus. Ún. szomszédsági közösséget egy kisebb terület (pl. egy dûlô) tanyái alkottak: nemcsak együtt dolgoztak, közösen használták a gépeket, hanem ünnepeiket is közösen ülték meg. A vallásos ünnepek összekovácsolták az embereket: egyházközösségek alakultak, kápolnát, haranglábat állítottak saját pénzen, külön temetôjük volt, elterjedt a szabadtéri misézés. A kulturális igények kielégítésére az iskolákban, a tanyai kultúrházakban vagy a kocsmákban adtak helyet színielôadásoknak, filmvetítéseknek, báloknak, olvasóköröknek, sôt tudománynépszerûsítô elôadásoknak is. Az egyházi és a kulturális önállósodás viszonylag hamar kialakult, a közigazgatási szervezôdés csak késôn követte: helyet kapott tanyasi kapitányság és hivatal. Még most is találhatunk gróf Klebelsberg Kúnó vallás és közoktatásügyi miniszter idejében épült tanyasi iskolákat. A gyerekek most Bugacon, vagy Jakabszálláson tanulnak, egykor viszont a külterület hét iskolája is kevésnek bizonyult. A Bugacpusztaházához tartozó 1926-ban épült tanyasi iskola még áll: az 1–4 összevonású csoport számára egy épület és külön az 5–8. évfolyamosoknak is. Huszonhárom éve szûnt meg, de az utolsó tanítók még itt laknak. A tanár-házaspár nagyon hálás a helybeliek szeretetéért, tiszteletéért, ezért nem is tudják elképzelni, hogy megváljanak a tanyától. Ami azért is jó, mert – bár az épületek mûemléknek minôsülnek és helyi védettséget élveznek – az önkormányzat pénzszûke miatt sorsára hagyná az iskolát.

Földrajz, biológia Egy tanya megmaradása a természeti körülményekhez való alkalmazkodástól függ. Úgy szép, ha illeszkedik a tájhoz, s a szükségesnél nem zavarja jobban a környezetet. Magyarországon a Kiskunság, a Nagykunság és a Hajdúság ad ma is helyet a legtöbb tanyának. A történelmi és társadalmi változások azonban sajnos a 2002. 7. évfolyam 11. szám

klasszikus tanyarendszer megszûnéséhez vezetnek – figyelmeztetett dr. Csatári Bálint, az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének igazgatója. Az 1946-os földosztás után tanyaépítési láz dúlt, késôbb egészen 1986ig tiltották az építkezést. A nagyüzemi mûveléssel párhuzamosan ellenben megmaradt a tanyasi gazdálkodás, a tagsági díj befizetése mellett a bérbe kapott földeken termeltek. A település-közeli tanyákból kertvárosi övezet alakult ki, sôt keresetteké váltak az új funkciójú (hobbi, üdülô, lovas, bio) tanyák. A zöldövezeti tanyák lakóinak többsége a közeli városokban dolgozik; nô az értelmiségiek száma, a mezôgazdaságból élôké pedig csökken. Sokan viszont kényszerbôl kerülnek a külterületre. Sikerült megszólítanunk egy Nyugat-Európából hazatért középkorú hölgyet, aki itt Bugac környékén az idegenforgalomban dolgozik. Panziót és éttermet vezet, tanyát ad ki belföldi és külföldi vendégeknek. Természetesen „pusztai programokat” is szervez az érdeklôdôknek. Eddig mindent saját erôbôl ért el, ugyanis a támogatások szerinte nem jutnak el ide. Pedig jó helyre kerülne a pályázati pénz, mindig van tennivaló: borkóstoló pince, grillezô hely kialakítása, a nyaralók, vagy „telelôk” kényelmének, minden igényének kielégítése. A megfizethetô ár és a minôségi kiszolgálás ellenére csökken a turisták száma. Úgy érzi, egyedül kevés ahhoz, hogy megtartsa, sôt fellendítse az idegenforgalmat. Az lenne a legjobb, ha a környékbeli vendéglátók összefognának. Megtartó erô lenne az is, ha az egyedülálló kunsági tájkép és a tanyasi életforma, azaz eredetisége megmaradna. A Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóhelyettese, dr. Iványosi Szabó András elmondta, hogy a vízrendezés után megkétszerezôdött a szikes területek mérete. A gyenge minôségû területek további degradációnak vannak kitéve, megakadályozni erdôsítéssel lehetne. Most a homokos területek 18–19 százalékát borítják fenyvesek, vagy akácosok. A füves pusztán még az állattartás ad jövedelmet: a marhát és 27

RIPORT birkát tavasztól ôszig kicsapják a legelôre, nem egyszer a védett területekre is. Nagyon bíznak a környezet megôrzésére, védelmére alapozott támogatásokban, különösen nagy a várakozás a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programmal és a zonális programokkal szemben. Nem is lehetett volna teljes ottlétünk a nemzeti park megtekintése nélkül. A végtelenbe nyúló homokos füves puszta látványa, az éppen felreppenô túzokok nemessége, a szürkemarhák lassan mozduló tekintete, a pásztorkutyák izgatott figyelme emlékezetes marad. Vezetônknek köszönhettük ezt a kiruccanást, Laci bácsi lelkesen mutatott meg mindent. Traktorosként dolgozik itt, amire láthatóan nagyon büszke.

Építészet, mûvészet A kis-bugaci és bugacpusztaházi részen nem túl messze egymástól sorakoztak a tanyák, vagyis sortanyákat találtunk. Ha mint a markunkból kiszóródott búzaszemek állnak a tanyák, szórt tanyákról beszélünk, ilyeneket gyakran találunk az Alföldön. A bokortanya ellenben ritka: zárt, kör alakban rendezôdnek a tanyák, jellemzôen a szlovákok építkeztek így. A kövesút többnyire néhány száz méterre van a legközelebbi tanyától. Az udvart körül ölelô épületek a gazdaság igényeit elégítették ki, a szállás csak egy kis része volt az épületcsoportnak, hallottuk a Szent István Egyetem kutatójától. Mára azonban a tyúk- és disznóól mellett többnyire csak a lakóépületet tartották meg a lakók. A tanyához tartózó föld sem nagyobb néhány holdnál, így minek annyi toldalék. Az elhagyott tanyákat romjaik jelzik, ha nem vette teljesen birtokba még a puszta. Az ilyen düledezô épületek gyakran megihletik a festôket. Laci bácsinak is van egy borongós-lila tájképe, amihez mellékelten elmesélte az amatôr mûvész és szerelmese történetét. Bíró Zoltán, irodalomtörténész szerint a tanya a magányt, az elhagyatottságot, az egész országra jellemzô bénultságot szimbolizálta a 20. századi magyar 28

irodalomban. Azelôtt viszont a meghitt otthont, a megtartó közösséget jelentette. Olvassunk csak Petôfi és Arany verseket. Késôbb a tanyavilág a szociográfiák hálás témája lett. Ezekben az írók egyedi megközelítésben boncolgatták erkölcsi, etikai szempontból a pusztai életet.

Gazdálkodás – megmaradás A tanya attól tanya, hogy egy helyen van a lakó- és a munkahely, tudtuk meg Farkas Jenô, közgazdasági fôfelügyelôtôl. Ma viszont ez már gyakran különválik. Ahol ellenben továbbra is mezôgazdasági tevékenységet folytatnak, és ebbôl akarnak megélni, sok nehézséggel kell szembenézniük. Az idôsebbek szerint a fiatalok nem akarnak dolgozni, a külterületre költözött városiak pedig néhány éves próbálkozás után feladják. Pedig a tanyák jövôje a dolgos emberektôl függ, gondolkodott hangosan az egyik idôs asszony. Igaz „nem aranyláncot, gyûrût gyûjtöttek kezükre” életnyi munkájuk eredményeként, sokkal inkább „bunkókat”, és ezzel „kerülnek a sírba” is. De hát mit tehet az ember: „ami jön föntrôl, azt kell elfogadni”. A tanyavilágban már csak így megy. S aki ezzel nem ért egyet, kerülje el messzire. Minden hatodik külterületi lakó gazdálkodik csak. Leginkább önmaguk ellátására termelnek, a maradékot a közeli piacra viszik, vagy felvásárlónak adják tovább. Legtöbben ôstermelôként és mellékfoglalkozásban gazdálkodnak. Kevés a fôállású, csak mezôgazdasági tevékenységbôl élôk száma. Talán a családi gazdálkodóknak van a legnagyobb esélyük a megmaradásra. Sikeresek az ültetvényesek is. Sokan arra panaszkodtak, hogy kellô támogatás nélkül nem tudnak megélni, sajnos nincs külön tanyatámogatási program. Érdekes volt, hogy az általunk megkérdezettek teljesen elvetik a szövetkezés gondolatát: az értékesítésben sem akarnak együtt részt venni. Az idôsebbek egyértelmûen a múlt rendszer szövetkezéseivel azonosítják azokat.


RIPORT Való világ Dr. Duró Annamária, a földrajztudomány kandidátusa arra figyelmeztetett, hogy az infrastrukturális elmaradottság mellett a tanyasiak érdekérvényesítô próbálkozásai kudarcra vannak ítélve. Nô a külterületen élôk szegénysége és kiszolgáltatottsága. Jórészt idôsek maradtak kint, tanyagondnoki szolgálatot kellene kiépíteni megsegítésükre. A bugacpusztaházi polgármester elmondta, hogy a környékbeli települések polgármestereivel az idôsek számára egy „tanyasi” otthont szeretnének építtetni. Itt távol a várostól, természetközelben lakhatnának állandó felügyelet mellett, ahol még esetleg a tyúktartásról sem kellene lemondaniuk. Sajnos a kivitelezést meggátolta, hogy a kinézett területet nem kaphatták meg. A körzeti orvos szerint a tanyasiak is tehetnek nehéz sorsukról, természetesen kivételek is bôven vannak. Legtöbbször a szegényebb sorsú, elmaradottabb helyekre hívják ki, ô jórészt a külterület árnyoldalát látja, ezzel magyarázhatók borúlátó gondolatai. A nagy távolságok, és olykor a megközelítés nehézségei miatt nem megfelelô az orvosi ellátás. Az országos egészségügyi programok itt szóba sem jöhetnek, ugyanis teljesen hatástalanok. Megoldhatatlan például

az egészséges táplálkozás. A segélyek rossz helyekre jutnak, amivel csak az alkoholisták pénztárcáját táplálják. A doktor úr vetette fel azt is, hogy mennyire rossz az emberek közti kommunikáció. A bugaci falugondnok egyedül látja el feladatát nemcsak a településen, hanem a külterületen is. Csak azokhoz tud kimenni, akiket elôzetesen bejelentenek. Így nem is ismeri az összes rászorulót. Az idôsek csak a legvégsô esetben fordulnak a gondnoki szolgálathoz, ugyanis ez önállóságuk megszûnését jelenti a szemükben. Beszélgetéseink során kiderült, hogy a tanyasiak általában nem sokat tudnak az Európai Unióról és a csatlakozástól semmi jót nem várnak! A falugazdásszal jó a kapcsolatuk, de csak a legalapvetôbbek miatt veszik igénybe munkáját. A támogatásokról kiírt pályázatokról hallottak ugyan, de nem sokan vesznek részt benne. Bugac környékén kevés a gazdálkodásra alkalmas terület, ez is az egyik oka annak, hogy kivétel nélkül mindenki a tanyavilág elsorvadását jósolta. A pihenést szolgáló tanyák megmaradását pedig a közbiztonság javulásától tették függôvé. Az élménydús hét után csoportunk azonnal szervezni kezdte újabb, most már magánútját a Bugac környéki tanyavilágba… Köszönet a programért a szervezôknek!!

Summary The most efficient and large-scale sociological survey of Hungarian farms has started in September. The aim of this program was to investigate the life-style of the farms near two towns in Great-Plain: Kecskemét and Kiskunfélegyháza. The results of this survey can help to develop this region. About 150 students and teachers participated in this investigation and got practical experiences. The program will continue in April.

Kripner Veronika OMGK


29

KELETI

BÔVÍTÉS

A cseh termelôk ellenzik az EU-csomagot A cseh gazdálkodók képviselôi Brüsszelbe mentek szeptember 9-én, hogy tiltakozzanak az „elfogadhatatlan” csatlakozási feltételek miatt. A legfontosabb, elônyösebb kvóták kiharcolása négy kiemelt területen: tej, gabonatermés, élô marha, cukor. De sajnos az Európai Unió nem mutat megértést. Attól fél, hogy a jelölt országok termelôi túl gazdagok lesznek. Pedig a cseh mezôgazdasági jövedelmek nem emelkednek a valóságnak megfelelôen: az átmenet hatásai, a cseh pénznem változásai miatt, érvelt Miroslav Jirovsky, a nemzeti mezôgazdasági szövetség elnöke. Franz Fischler, fôbiztos szerint a csatlakozás után a cseh termelôk jövedelme 60 százalékkal fog emelkedni, közvetlen kifizetések nélkül is. Ez egyáltalán nem valós számítás, mivel az életszínvonalra alapozták, és nem vették figyelembe a cseh mezôgazdaság helyzetét, mondta Jirovsky. A gazdálkodók szerint a félreértés orvoslásához valós referencia idôszakokat kell alapul venni, ahol megjelenik a mezôgazdaság értékcsökkenése. Az agrárágazatban és élelmiszeriparban, 1993-ban kezdôdött el ez az átmeneti folyamat, amelyben a foglalkoztatottak száma 380.000-rel csökkent 1989-hez képest (több mint 530.000 volt). Jelenleg a cseh mezôgazdaság jóval teljesítôképessége alatt termel. A cseh gazdák száma az Európai Unió népességének 2.7 százalékának felelnek meg, ellenben mezôgazdasági termelésük mértéke csak 1.1 százaléka az uniós termelésnek. A jelenlegi EU-s tervek (amelyeket még átbeszélnek a tagországok mielôtt hivatalosan tárgyalásra kerülnek) egyértelmûen a legsilányabb agrártermelési mutatókat eredményeznék Csehországban. Az Európai Unió a 2001-es szint alá akarja szorítani mezôgazdaságunkat, ami elfogadhatatlan a csehek számára”, mondta Jirovsky. K. V. (AgraFood EastEurope, 2002. szeptember)

A lengyel gazdák védelmében Három feltételhez köti Lengyelország azt, hogy beleegyezését adja az Európai Bizottság agrártámogatásokra vonatkozó, az egész régióban kritizált javaslatára – derült ki abból a tárgyalási dokumentumból, amelyet a lengyel kormány eljuttatott Brüsszelbe, és amelyet Gazeta Wyborcza varsói lap ismertetett. Eszerint a lengyelek abban az esetben nem kifogásolják azt, hogy az elsô évben csupán az uniós gazdáknak nyújtott támogatások negyedét kapják, és a támogatás összege kilencéves átmenet után éri csak el a száz százalékot, ha a nemzeti költségvetésbôl a maximum szintre egészíthetik ki a kifizetést azoknál a termelôknél, akiket a legsúlyosabban érint a vámhatárok lebontása. (A bizottság álláspontja szerint a KAP-

30

támogatásokat legfeljebb a 2002-es szintre egészíthetik ki állami támogatások.) A lengyel kormány ezen kívül közvetlen kifizetésre csoportosítaná át a vidékfejlesztésre fordítható források 60 százalékát is, de ha még ez sem volna elég, egyes termékekre – ide tartozna a gabona, a dohány, a komló – védôvámot vetnének ki. Magyar Hírlap (2002. szept. 25.)

Szlovákia magasabb uniós tejkvótát kér A tejkvóta nagyságát a 2000–2002-es idôszakra alapozva kívánja növelni Szlovákia. Ebben a periódusban a tejtermelés újjáéledt a stagnálás idôszaka után. Az


KELETI Európai Unió az elôzetes tejkvótát (946 000 tonnát) javasolja az 1997–99-es idôszakot figyelembe véve. Az elmúlt két évben a szlovák tejtermelés egy millió tonnánál több volt. Ehhez mérten szeretnék növelni 180000 tonnával a kvótát. Az 1.236 millió tonnás kérelem a teljes termelési kapacitás 65 százalékával egyenlô, amit az Állami Állategészségügyi és Élelmiszeripari Szervezet 1.8 millió tonná-

BÔVÍTÉS

ra becsül. Az országban javult a tej és tejtermékek fogyasztása, ami az 1989-es fejenkénti 250 kilóról az alacsony vásárlóerô miatt 160 kilóra esett vissza az elmúlt években. Az EU-csatlakozás és a remélt további jövedelememelkedés akár 60 kilóval is növelhetné a fogyasztást. K. V. (AgraFood EastEurope, 2002. szeptember)

Búzát a Dunába? A bolgár intervenciós csomag magában foglalja közel kétszázezer tonna idei búza megvételét tonnánként 160 levás áron. A takarmánybúza piaci ára 80–110 leva/tonna, a kenyérgabonáé 120–140 leva/tonna. A gazdák az alacsony árak ellen tiltakoztak egész augusztusban: a búzát a Dunába öntötték és eltorlaszolták az utakat. Az Európai Unióéhoz hasonló támogatási rendszer bevezetésére szólították fel a kormányt. Az egyik termelô szerint egy kiló búza olcsóbb egy liter limonádénál. Boiko Boev, mezôgazdasági miniszter-helyettes közölte, hogy a kormány növelni fogja az agrártámogatás mértékét 2003-ban: a GDP 0.5%-ára, azaz 160 millió levára, az idei 47 millió leva helyett. Emellett 5 millió leva értékû exporttámogatást irányoztak elô búza esetében, ami 2002. végéig érvényes. Boev hozzátette, hogy a gazdaságoknak meg kell tanulniuk végre gondoskodni magukról, hogy ne a kormányra támaszkodjanak teljesen. Az agrártárca vezetôje, Mehmed Dikme arra figyelmeztetett, hogy csak a regisztrált termelôk részesedhetnek a támogatásokból, a csalások elkerülése miatt. Az intézkedésekkel az árak növekedését és a gazdák megnyugtatását szeretnék elérni: a búza ára 2002-ben húsz százalékkal csökkent az elôzô évhez ké-


pest. A termelôk kételkednek az intervenciónak a gabona minôség és a versenyképesség javítására tett hosszú távú pozitív hatásában. Egyesek szerint a kormány intézkedései pusztán populista célokat szolgálnak, mások viszont a csôdtôl való megmenekülés esélyét látják bennük. Boev továbbá elmondta, hogy az augusztusi viharok és áradások miatt az idei búzatermés nem érte el a 4 millió tonnát. Ráadásul a gabona minôsége is gyengébb: a termés 60–70 százaléka takarmányozásra lesz csak alkalmas, de számolni kell ennél rosszabb minôséggel is. Ennek ellenére a teljes belföldi keresletet ki tudják majd elégíteni az idén betakarított termésbôl, sôt még exportra is marad közel egy millió tonna. Idáig százezer tonnát szállítottak Olaszországba és más uniós államba, valamint a Közel-Keletre. Az Állami Mezôgazdasági Alapból 28.9 millió leva jut az ôszi búza ás árpa vetésének támogatására. Ebbôl 16.1 millió levát a vetômagok beszerzésére, a maradék 12.8 millió levát pedig mûtrágyák vásárlására adják. Az összeg 30%-a vissza nem térítendô támogatás, a többi hitelként mûködik. K. V. (AgraFood EastEurope, 2002. szeptember)

31

HONLAPBÖNGÉSZÔ –

INTERNETFIGYELÔ

http://www.mfa.gov.hu/Alaplap.htm Magyar webhely „Magyarország és az Európai Unió” címmel, a Külügyminisztérium hivatalos honlapján. Friss beszámolók olvashatók a csatlakozási tárgyalásokról, a tárgyalási stratégiákról, Magyarország felkészültségérôl, az eddig született megállapodásokról. Alapvetô anyagok találhatók az Európai Unió történetérôl, jelképeirôl, mûködésérôl, érvényes szerzôdéseirôl, magyar nyelven. Az Unióval kapcsolatos dokumentumok jó része le is tölthetô. Többféle segédanyagok is találhatók itt, például a fontosabb EU-s rövidítések és az európai integrációban használt szavak és kifejezések jegyzéke. Közvéleménykutatások eredményeirôl és pályázati lehetôségekrôl szintén kaphatunk tájékoztatást. Egy eseménynaptár foglalja össze az Európai Unió idei belsô és a csatlakozási tárgyalások eddigi történéseit. Külön erôssége ennek a weboldalnak, hogy az olvasó kérdéseket is feltehet az Európai Unióval kapcsolatban, és az eddig leggyakrabban feltett kérdésekre adott válaszokat is el lehet olvasni, témák szerint sorbaszedve.

http://wiiwsv.wsr.ac.at/countdown/ „Visszaszámlálás” jelszó alatt az Európai Unió keleti kibôvítésével foglalkozó honlap, angol nyelven. Az Európai Unió, az osztrák Kancellária és Bécs városának támogatásával mûködik, a Nemzetközi Közgazdasági Ismeretek Bécsi Intézete (The Vienna Institute for International Economic Studies) gondozza. Szisztematikus információgyûjtést és osztályozást végeznek minden keleti bôvítéssel kapcsolatos területen, elméleti és gyakorlati szempontú megközelítéseket egyformán figyelembe véve. A témával foglalkozó irodalom, intézmények és szakértôk listája, konferenciák ismertetôi szakterületek szerinti bontásban találhatók ezen a honlapon.

http://europa.eu.int/en/comm/eurostat/eurostat.html Az Európai Unió hivatalos statisztikai weboldala, német, angol és francia nyelven. Napi aktualitású és az ismertetések nagyon széles skáláját átfogó szolgáltatás. A felhasználó által szabadon megadott kulcsszóra lehet keresni statisztikákat. Némely adatok lekérdezéséhez azonban regisztráció szükséges. Külön rész foglalkozik a mezôgazdasági statisztikákkal.

http://kkvka.georgikon.hu/eu/eurpai.htm Közhasznú információk találhatók ezen a honlapon kis- és középvállalkozók számára, és ezen belül külön oldal foglalkozik az Európai Unióval. Az Európai Unió agrárstruktúrájáról, jogalkotásának rendjérôl, a bôvítés menetérôl tartalmaz ismertetést. A kis- és középvállalkozások unióbeli támogatásáról is lehet itt információkat szerezni, magyar nyelven.

– Sz. S. –

32


PIACI

HÍREK

EURÓPAI CUKORPIACI HÍREK Európai Unió Répacukor-termelési kilátások Az Európai Unió Bizottságának legutóbbi elôrejelzése szerint a soron következô, 2002/03-as cukorgazdasági évben 16,002 millió tonna fehércukor gyártása várható. Ez kissé több, mint amennyit korábban prognosztizáltak, de a 2001/02ben termelt 14,502 millió tonnát is 10 százalékkal meghaladja. Ez a mennyiség azonban kis mértékben elmarad az 1999/2000-ben elért 16,736 millió tonnától. A cukorrépa mostani vetésterülete az Európai Unióban 1,832 millió hektár, szemben a 2001/02-ben bevetett 1,788 millió hektárral. A hektáronkénti fehércukor-hozam növekedésével is számolnak, a várakozások szerint ez el fogja érni a 8,7 tonnát (2001/02: 8,11 t).

Újabb mesterséges édesítôszereket engedélyeznek Az Európai Bizottság két mesterséges édesítôszer, a sucralose és az aszpartám-

aceszulfám-só használatának engedélyezését javasolta, bár a javaslat még a Parlament és a Tanács jóváhagyására vár. A Tudományos Élelmiszer Bizottság elôzetesen már biztonságosnak nyilvánította a két édesítôszert. A sucralose használata már 40 Európai Unión kívüli országban – így az USAban, Japánban és Ausztráliában is – engedélyezett. A sucralose-t elsôsorban a tésztafélékhez, kekszekhez, míg az acelszulfám és az aszpartam elegyét rágógumik édesítésére használják.

Német és dán együttmûködés A német Nordzucker, a dán tejipari konszernnel, az Arla Foods-szal közösen a tagatóz nevû mesterséges édesítôszer nagy volumenû gyártásának beindítását tervezi. A két társaság a tervek szerint rövidesen 50–50%-os tulajdonhányaddal közös vállalatot alapít, és 2003. nyarától

Forrás: F.O. Licht


33

PIACI

HÍREK

megkezdi a mesterséges édesítôszer elôállítását egy Hannover melletti Nordzucker gyárban. Értékesítési engedéllyel a tagatóz egyelôre csak az Egyesült Államokban rendelkezik, de az Arla az

európai és ázsiai fogyasztóvédelmi hatóságoktól is mielôbb szeretné megkapni a szükséges hozzájárulást.

Kétmillió tonnás cukorrépatermés Szerbiában

Privatizációs döntésre várva

A kétmillió tonnás cukorrépatermésbôl 250.000 cukrot várnak idén. A növény szeptemberi állapotát alapul véve 35–40 tonnás termésátlagra számítanak az 55.000 hektáron bevetett területen. A cukortartalom 14.5 és 17 százalék között volt, a végsô érték az idôjárástól függ. Az éves cukorfogyasztás Szerbiában és Montenegróban 300.000 tonna, az 1990-es években 50–100.000 tonnával nôtt; de még mindig 160.000 tonnával kevesebb 1989-90-hez képest (az egykori Jugoszláviában). Tavaly tizenháromezer hektárral kisebb területen vetettek cukorrépát, az elôállított cukor mennyisége 220.000 tonna volt. Az elmúlt évtizedet meghatározó háború és nemzetközi elszigeteltség megváltoztatta az ország helyzetét: valamikor közel egy millió tonna cukrot állítottak elô, most importra szorulnak. A gyenge gazdasági helyzet miatt felére csökkent a cukorrépa-termesztô terület, ennek következtében a tizenöt cukorgyárból hetet bezártok. K. V. (AgraFood EastEurope, 2002. szeptember)

Csillag Péter

Szeptember végére várják azt a döntést, amely szerint a szerb állam öt cukorgyárát eladhatja. Az öt gyár, amelyek 200.000–750.000 tonna cukrot tudnak elôállítani, megvételére négy tengerentúli és egy belföldi árajánlat érkezett a júniusban meghirdetett tenderre. Osztrák, olasz és görög vállalatok vannak az érdeklôdôk között. K. V. (AgraFood EastEurope, 2002. szeptember)

Borfelesleg A Magyar Kormány 2,6 milliárd forintot fordít a felhalmozódott – összesen mintegy 3,5 millió hektoliter – borfelesleg kapcsán kialakult problémák rendezésére. Az elôirányzott összeget exporttámogatásra, a közraktározás segítésére, illetve az újabb költségekhez való hozzájárulásra, így az újbor lepárlására lehet felhasználni, amitôl a kabinet, a borfelesleg csökkentése mellett, a szôlô felvásárlási árának emelkedését is várja. Világgazdaság 2002. szept. 02.

Renitens horvát cukorkereskedô cég Az Európai Uniónak szánt horvát cukorexport szállítmányban a tengerentúlról származó nádcukrot találtak. Az Unió úgy gondolja, hogy Horvátország visszaélt az Európai Unió elônyösebb behozatali engedélyével. Ez azt jelenti, hogy a balkáni országok a belföldön termelt cukrot magasabb áron adhatják el az uniós piacon importvám és kvóta nélkül. Így az Európai Unióban a cukor tonnájáért 600 dollárt 34

kapnak, míg a világpiacon csak 200 dollárt. A Görögországba tartó hajórakomány cukrot Osijek keleti városrészének egyik üzemében állították elô, amibe valamiképp nádcukor is került. A hatóságok 18 szállítmányt vizsgáltak át, ebbôl hat tartalmazott nádcukrot. A vállalat szerint raktározási hibának köszönhetôk a történtek, az okot belsô vizsgálat fogja feltárni. A horvát kormány elítélte a vállalat gyakorla-


PIACI

HÍREK

tát, büntetést rótt ki rá és sürgôs intézkedéseket tett a többi, helyesen gazdálkodó cég érdekében. Az Európai Bizottság addig nem reklamált, amíg mindenrôl kellôen nem tájékozódott. A Bizottság egyébként már többször figyelmeztetett az elmúlt hónapokban, hogy az ilyen incidensek maguk után vonják az export engedmények visszavonását. Júniusban már közölték alapos gyanújukat, hogy albán, boszniai, horvát, macedóniai és jugoszláv kereskedôk

visszaélnek speciális kereskedelmi helyzetükkel illegális jövedelemszerzés érdekében. Horvátországnak bizonyítania kell ezután, hogy az exportált cukor saját termesztésû répából származik. Olaszország, Ausztria és Görögország kötelezô biztonsági letétet kér arra a cukorra, amit a régióból importál. A horvátok remélik, hogy ezt a letétet ôsszel megszüntetik.

Ukrajna cukra beavatkozást kíván

Több mint félmillió tonna búza

Az ukrán kormány intervenciós alap létrehozását tervezi, hogy stabilizálni tudja a cukor árát, és megállítsa a piaci forgalom és az árak szezonális ingadozását. Mindez a hazai cukorpiac zökkenômentes ellátását és az illegális cukorimport elleni védelmet szolgálja. A kormány határozott szándéka, hogy december 1-re a cukorkvótákat, valamint a cukor és a cukorrépa minimál-árát is érintô tervezetet készít, ami már az idei, 2002/03-as üzleti évben bevezetésre kerül. Ukrajna cukorpiaca 2 millió tonnára tehetô, évente. A mezôgazdasági minisztérium az idei cukorrépatermés alapján körülbelül 1,8 millió tonna cukortermelést vár, ami hasonló a tavalyi 1,94 millió tonnához (ebbôl 275.537 t nádcukor volt). Ugyanakkor Ukrajnában 192 cukorfinomító létezik, évi 5 millió tonnás kapacitással. A cukor ára jelenleg magasabb a kormány által megállapított minimum-árnál, úgyhogy a cukorrépának most jó piaca van. – Sz. S. –

A csehországi Állami Mezôgazdasági Intervenciós Alap 623.000 tonna étkezési búzát vásárolt fel mióta július közepén elkezdôdtek az intervenciós beszerzések. 2.18 millió cseh koronát költöttek eddig (3500 cseh korona/tonna). A búza árának csökkenése miatt volt kénytelen közbelépni a kormány. Július elsô két hetében átlagosan 3162 cseh koronát fizettek egy tonna gabonáért. Szeptember elején már 3340 koronába került tonnája. A szabadpiacon 3500 korona egy tonna búza. A növekvô alapanyag költségek miatt a pékek áremelést terveznek ôsszel. A Mezôgazdasági Szövetség adatai szerint tavaly átlagosan 3878 koronáért adtak el egy tonna búzát, 2000-hez képest 403 koronával magasabb áron. Idén az elsô hat hónapban 466 koronával csökkent az ár, mielôtt az intervenciós intézkedéseket bevezették volna.

(Forrás: Agra Europe, East Europe, 2002. szeptember)

K. V. (AgraFood EastEurope, 2002. szeptember)

K. V. (AgraFood EastEurope, 2002, szeptember)

Oroszország hús-, tej- és tojástermelése növekszik Az orosz állami statisztikai hivatal (Goskomstat) jelentése szerint 2002. elsô hat hónapjában a hústermelés (élôsúlyban és a baromfit is beleszámítva) 2,8 millió tonna volt, ami 4,2%-os növekedést jelent az elôzô év hasonló idôszakához mérten. 2002. 7. évfolyam 11. szám

A tejtermelés 3,1%-os emelkedést mutat, a tojástermelés pedig 4,8%-ost. A szarvasmarhák száma 2002. július elsejével 29,2 millió, ami 0,3%-os csökkenés tavaly ilyenkorhoz képest. A tehenek száma nagyobb mértékben, 2,3%-kal 35

PIACI csökkent. Ugyanakkor a sertéstenyésztés igencsak beindult: a sertések száma múlt év július 1-hez képest 6,2%-kal, 17,9 millióra nôtt, a juhok létszáma pedig 18,2 millió, 4,4%-os emelkedést jelezve.

VÁLASZÚTON a tejgazdaság Bulgária még nettó tejtermék exportôr, de nehézségei támadtak a minôség és az ár területén. A gazdaságok többsége öt, vagy annál is kevesebb tehenet tart, így a feldolgozók nehezen tudják megoldani a sok kistermelô minôség-ellenôrzését. A tejtermék exportnak csak tíz százaléka került közvetlenül az Európai Unióba az elsô negyedévben a szigorú minôségi és higiéniai követelmények miatt. Eddig hat vállalat kapott engedélyt – és számosan kérelmük elfogadására várnak, hogy az Unióba vihessék termékeiket. Az USA-val, Macedóniával, Ausztráliával és Libanonnal kereskednek még. A termelôk a tehéntartás költségeinek növekedésére panaszkodnak, ráadásul a tej felvásárlási ára is nevetségesen alacsony. Az agrártárca tavasz óta támogatja a tejgazdaságot: a felvásárlási ár 10%-át fizeti, de csak ez elsô osztályú tejnek, ami a teljes tejtermelésnek mindössze 20 százaléka. A megoldás nagy és modern tehenészetek építése vagy a tejtermelés feldolgozók által elôfinanszírozása. A tejtermék-elôállítás jelenleg magánkézben van. Piacvezetôk az Egyesült Bolgár Vállalat 47%-os piaci részesedéssel és a Danone 25%-val. K. V. (AgraFood EastEurope, 2002. szeptember)

Még érvényben marad az importtilalom A horvát mezôgazdasági minisztérium szeptemberben akarta bejelenteni a borjúhús behozatalának engedélyezését bizonyos európai országokból (például Ausztriából is, ahol elôfordult BSE megbetegedés).

36

HÍREK

Összességében a Goskomstat szerint Oroszország mezôgazdasági termelése 2002. elsô félévében 4,0%-kal emelkedett az elôzô évihez képest. – Sz. S.– (Forrás: Agra Europe, East Europe, 2002. szeptember)

Ám az intézkedést elhalasztották attól tartva, hogy a közvélemény nem fogadná kedvezôen. Mivel déli szomszédunk nagy mennyiségben importál marhahúst és tejet, ráadásul a húsipar erôsen függ az olcsón behozott hústól, továbbra is a tilalom feloldását várják a horvátok. K. V. (AgraFood EastEurope, 2002. szeptember)

Amikor a (búza)folyók visszafelé folynak... Oroszország és Ukrajna új szerepet kíván kivívni magának a gabonapiacon: búzaill. gabonaexportjukat a 20002/03. évben nagymértékben emelni kívánják. Két egymást követô évben is Oroszország igen jó gabonatermést mondhat magáénak, tavaly 85,2 millió tonna termett, hivatalos kormányzati becslés szerint idén 75-77 millió, bár a moszkvai Mezôgazdasági Piackutató Intézet a 90 millió tonnát sem tartja elérhetetlennek. Ukrajna pedig 2001-ben soha nem látott rekordtermést takarított be (39,7 mt), és az ukrán mezôgazdasági minisztérium szerint az idei sem maradt el ettôl. Ezzel párhuzamosan a világpiacon a búza ára felfelé ível, nem meglepô tehát, hogy exportjuk növelésébôl Oroszország és Ukrajna komoly bevételeket vár. Ugyanakkor Kanadában 1974 óta idén volt a legrosszabb búzatermés. Meg nem erôsített információk szerint Oroszország 50 ezer tonna búzát exportál Kanada számára. Ha az üzlet létrejön, ez lesz az elsô búzaszállítmány, ami nem Kanadából Oroszországba irányul, hanem visszafelé. Oroszország mezôgazdasági miniszterének elsô helyettese, Anatolij Mihajlov bejelentette, hogy


PIACI Kanadának szándékában áll jó minôségû gabonát vásárolnia Oroszországtól, 12,6 millió kanadai dollár értékben. Üzleti körök állítása szerint ez arra kell Kanadának, hogy a már elôzôleg lekötött exportvállalásait teljesíteni tudja. Mihajlov szeptember elején egy konferencián kijelentette, hogy Oroszország az idén a tavalyi gabonaexportjának megduplázására is képes, azaz 10 millió tonnát lesznek képesek kiszállítani. Ukrajna miniszterelnöke, Anatolij Kinah is tetemes, 25%-os exportnövelést helyezett kilátásba, a tavalyi 9 millióval szemben idén 12 millió tonna gabonát exportálnának. Ukrajna a hagyományos célországai, Dél-Korea, Észak-Afrika, Közel-Kelet mellett, Brazíliába, Iránba és az Európai Unióba is szeretne szállítani. Az Európai Unióval 300 ezer tonnára egy megállapodás már létre is jött. Mindezeknek az exportreményeknek komoly realitása van, mert Ausztrália, Kanada és az USA ez évi rossz terméseredményei, az Európai Unió-beli gabonaminôséggel kapcsolatos problémákkal együtt, váratlanul igen szép piaci lehetôségeket nyitottak Oroszország és Ukrajna számára, ha a szállítással kapcsolatos technikai problémákat is meg tudják oldani. – Sz. S. – (Forrás: Agra Europe, East Europe, 2002. szeptember)

Az orosz vajpiac önvédelmi problémái Már az sem volt kevés, hogy 1999. és 2001. között 45,9 millió dollárral nôtt Oroszország vajimportja, 2002. elsô félévében viszont 59,7 millióval közel megkétszerezôdött a tavalyi év azonos idôszakához képest. Ez kemény 89,5%-os emelkedést jelent egy év alatt. Az ilyen mértékû importbeáramlás arra kényszerítette az orosz hatóságokat, hogy egy speciális védôvámot vessenek ki a vajimportra idén szeptember 24. és december 31. között, mintegy 20%os mértékben, kilogrammonként minimum


HÍREK 0,29 eurót. A hazai termelés nincs jó helyzetben sem az árakat, sem a piaci helyzetét tekintve. Nyugodtan mondható, hogy az orosz vaj jóformán kiszorult a hazai piacról. Az orosz vajpiac évente körülbelül 880.000 tonna. A hazai termelôi kapacitás 800.000 tonnára tehetô, ennek azonban jelenleg csak mintegy 25%-a kerül kihasználásra. A problémát tovább súlyosbítja, hogy az importvaj ára jóval alacsonyabb: 1.171 dollár tonnánként, míg a hazai 1.857 dollár. – Sz. S. – (Forrás: Agra Europe, East Europe, 2002. szeptember)

Tejpiaci kilátások Romániában A romániai tejfogyasztás és - felhasználás elômozdítására alakult egyesület (Romania's Alliance for the Promotion of Milk Consumption) és a Gallup romániai szervezete hosszú távú tanulmányt készített a hazai tejpiac lehetôségeirôl. Megállapításaik szerint, ha az elkövetkezô néhány évben a megfelelô új technológia és a hozzávaló berendezések rendelkezésre fognak állni, a román tejtermékek piaci térnyerése soha nem látott növekedésnek indul. Jelenleg a Romániában megtermelt 50 millió hektoliter tejnek mindössze 20%-a kerül ipari feldolgozásra. A maradék vagy a farmgazdaságokon belül kerül felhasználásra, vagy különbözô nem-hivatalos csatornákon keresztül jut el a fogyasztókhoz. Még a városi háztartásokban is igen alacsony az iparilag feldolgozott tejtermékek fogyasztási aránya, bár emelkedô tendenciát mutat. 28%-a a városi fogyasztóknak közvetlenül a termelôtôl szerzi be (házhozszállítással). Még a magas jövedelmû családok 20%-a is farmerektôl vásárolja a tejet és sajtot, gyakran messze nem higiénikus körülmények között. A lakosság átlagos tejfogyasztása egyébként rendkívül alacsony, mindössze 10 liter/fô, a tejpiac felfutásának potenciális lehetôsége tehát megvan. – Sz. S. –

37

KÖZLÖNY Az Official Journalban megjelenô rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket az Official Journal L sorozatának augusztus és október között megjelent számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja mindazokat a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket, amelyek hazánkat bármilyen módon a csatlakozási tárgyalásokra való felkészülésben, a csatlakozásig tartó átmeneti idôszakban érinthetik.

Magyarország

Cukoripar

A Bizottság 1489/2002 (EK) számú 2002. augusztus 14-i Rendelete bizonyos a Tanács 3448/93 (EK) számú Rendeletében szereplô árúk Magyarországról történô importjára 2002. január 1-tôl 2002. december 31-ig tartó idôszakra alkalmazott vámokról Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L224, 2002. augusztus 21. 3. oldal

A Bizottság 1745/2002 (EK) számú 2002. szeptember 30-i Rendelete csökkenti a 2002/2003 piaci évekre a garantált mennyiséget a kvóta rendszer alatt megtermelt mennyiségre a cukor ágazatban és a feltételezett ellátási maximumot a cukorfinomítóknak a kedvezményes import elrendezésben. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L263, 2002. október 1. 31. oldal

A Bizottság 1634/2002 (EK) számú, 2002. szeptember 13-i Rendelete módosítja – a Tanács 1408/2002 (EK) számú Rendelete a Magyarország számára nyújtott új koncessziók fényében – a 1279/98, 1128/1999 és 1247/1999 (EK) számú Rendeleteket a marha- és borjúhús import bizonyos vámkvótáira. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L247, 2002. szeptember 14. 7. oldal

Zöldség-gyümölcs A Bizottság 1646/2002 (EK) számú, 2002. szeptember 16-i Rendelete a hántolt borsó élelmiszer segélyként történô ellátásáról Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L249, 2002. szeptember 17. 3. oldal A Bizottság 1755/2002 (EK) számú, 2002. október 1-i Rendelete az B export engedélyek kiadásáról gyümölcsre és zöldségre. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L264, 2002. október 2. 25. oldal A Bizottság 1768/2002 (EK) számú, 2002. október 3-i Rendelete módosítja az 1555/96 (EK) számú Rendeletet a gyümölcs- és zöldségre vonatkozó kiegészítô vámokról. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L267, 2002. október 4. 15. oldal A Bizottság 1792/2002 (EK) számú, 2002. október 9-i Rendelete felmentést ad a 449/2001 (EK) számú Rendelet hatálya alól a paradicsomra történô elôzetes támogatási kifizetésekre vonatkozóan a 2002/03 piaci évekre. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L272, 2002. október 10. 9. oldal A Bizottság 1791/2002 (EK) számú, 2002. október 9-i Rendelete elfogadja az eljárást a gyümölcszöldség piaci szabvány megfelelôségének ellenôrzésére Marokkó Európai Közösségbe irányuló exportjánál. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L272, 2002. október 10. 9. oldal

38

Gabonafélék A Bizottság 2002/71/EK, 2002. augusztus 19-i Irányelve módosítja a 76/895/EK, 86/362/EK, 86/363/EK és 90/642/EK IRÁNYELVEK mellékleteit a növényvédô szer maradvány maximális szintjének rögzítésérôl gabonafélékben, állati eredetû élelmiszerekben és bizonyos növényi eredetû termékekben, beleértve a gyümölcs- és zöldség-féléket (1) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L225, 2002. augusztus 22. 21. oldal 2002/663/EC A Bizottság 2002. augusztus 19-i Javaslata a 2003. évi koordinált monitoring programról a növényvédô szer maradványok maximális szintjének betartásáról gabonafélékben és bizonyos növényi eredetû termékekben, beleértve a gyümölcsféléket és zöldségféléket (C(2002) 3084 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L225, 2002. augusztus 22. 29. oldal A Bizottság 1520/2002 (EK) számú, 2002. augusztus 23-i Rendelete módosítja a 899/2002 (EK) számú Rendeletet, amely pályázatot hirdet a búza összes harmadik országba történô export visszatérítésre, kivéve Lengyelországot, Észtországot, Litvániát és Lettországot. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L228, 2002. augusztus 24. 18. oldal A Bizottság 1526/2002 (EK) számú, 2002. augusztus 26-i Rendelete pályázat meghirdetésérôl a harmadik országból Spanyolországba importált kukorica vám csökkentésére. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L229, 2002. augusztus 27. 11. oldal A Bizottság 1582/2002 (EK) számú, 2002. szeptember 5-i Rendelete speciális intervenciós intézkedésekrôl gabonafélékre Finnországban és Svédországban. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L235, 2002. szeptember 3. 3. oldal


KÖZLÖNY A Bizottság 2002/76/EK, 2002. szeptember 6-i IRÁNYELVE módosítja a 86/362/EEK és 90/642/EK IRÁNYELVEK mellékleteit a növényvédô szer maradványok maximális szintjének rögzítésérôl (metsulfuron methyl) gabonákban és gabonákon, és bizonyos növényi eredetû termékekben, beleértve a gyümölcs és zöldségféléket (1) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L240, 2002. szeptember. 45. oldal

A Bizottság 1563/2002 (EK) számú, 2002. augusztus 30-i RENDELETE módosítja az 1866/95 (EK) számú RENDELETET részletesen szabályozva a Közösségnek Litvániával, Lettországgal és Észtországgal kötött szabadkereskedelmi megállapodás nyújtotta rendelkezéseit a baromfihús és tojás szektorban. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L234, 2002. augusztus 31. 22. oldal

A Bizottság 1646/2002 (EK) számú, 2002. szeptember 16-i Rendelete a gabona élelmiszer- segélyként történô ellátásáról Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L249, 2002. szeptember 17. 6. oldal

A Bizottság 1633/2002 (EK) számú, 2002. szeptember 13-i Rendelete módosítja az 1429/2002 (EK) számú Rendeletet, amely részletes szabályokat fektet le a 1151/2002, 1362/2002 és 1361/2002 (EK) számú Rendeletekben elôírt marha és borjúhús vámkvóta alkalmazásra, Észtországra, Lettországra és Litvániára. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L247, 2002. szeptember 14. 4. oldal

A Bizottság 1677/2002 (EK) számú 2002. szeptember 20-i Rendelete részletesen szabályozza a Tanács 1151/2002 (EK) számú Rendelete alkalmazását az Észtországból származó zab és árpa import engedélyérôl. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L253, 2002. szeptember 21. 4. oldal A Bizottság 1801/2002 (EK) számú, 2002. október 10-i Rendelete módosítja az 1323/2002 (EK) számú Rendeletet, amely felmentést ad a 800/1999 (EK) számú Rendelet hatálya alól harmadik országba (kivéve Magyarország) exportált gabona termékekre. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L274, 2002. október 11. 19. oldal

Állattenyésztés, állati termékek A Bizottság 1524/2002 (EK) számú, 2002. augusztus 26-i Rendelete módosítja a 936/97 (EK) számú Rendeletét vámkvóta megnyitásáról a kiváló minôségû hûtött és mélyhûtött marha és mélyhûtött bivaly húsra Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L229, 2002. augusztus 27. 7. oldal A Bizottság 1525/2002 (EK) számú, 2002. augusztus 26-i RENDELETE módosítja az 1899/97 (EK) számú RENDELETET részletesen szabályozva a közép- és kelet európai országokkal az Európa Egyezmények szerinti alkalmazásokat a baromfihús és tojás szektorban, amelyek az 1727/2000, 2290/2000, 2433/2000, 2434/2000 és 2435/2000 (EK) számú Tanácsi Rendeletek által szabályozottak és hatályon kívül helyezi a 2699/93 és 1559/94 (EK) számú Rendeleteket. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L229, 2002. augusztus 27. 10. oldal A Bizottság 1539/2002 (EK) számú, 2002. augusztus 29-i RENDELETE módosítja a 2305/95 (EK) számú RENDELETET részletesen szabályozva a Közösségnek Észtországgal, Lettországgal és Litvániával kötött szabadkereskedelmi megállapodás nyújtotta rendelkezéseit a sertéshús szektorban. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L233, 2002. augusztus 27. 3. oldal


A Bizottság 1654/2002 (EK) számú, 2002. szeptember 17-i Rendelete bizonyos intervenciós hivatalok által kezelt marhahús pályázati úton történô eladásáról. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L250, 2002. szeptember 18. 3. oldal A Bizottság 1655/2002 (EK) számú, 2002. szeptember 17-i RENDELETE bizonyos intervenciós hivatalok által kezelt marhahús pályázati úton történô a Közösségen belüli eladásáról. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L250, 2002. szeptember 18. 6. oldal A Bizottság 1761/2002 (EK) számú, 2002. október 2-i RENDELETE bizonyos intervenciós hivatalok által kezelt marhahús pályázati úton történô a Közösségen belüli eladásáról. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L265, 2002. október 3. 8. oldal 2002/776/EC A Bizottság 2002. október 3-i Határozata tizenegyedszerre módosítja a 2000/284/EK Határozatot a spermagyûjtô központok elfogadott listájáról a harmadik országból importált ló spermára (C(2002) 3605 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L267, 2002. október 4. 30. oldal A Bizottság 1781/2002 (EK) számú, 2002. október 7-i Rendelete módosítja a 936/97 (EK) számú Rendeletét vámkvóta megnyitásáról a kiváló minôségû hûtött és mélyhûtött marha és mélyhûtött bivaly húsra. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L270, 2002. október 8. 3. oldal

Tejtermékek A Bizottság 1667/2002 (EK) számú, 2002. szeptember 19-i Rendelete felmentést ad a 2535/2001 (EK) számú Rendelet hatálya alól, amely részletes szabályokat hoz az 1255/1999 (EK) számú Tanácsi

39

KÖZLÖNY Rendelet alkalmazására az import kvóta nyitásában a tej és tejtermékekre és felmentést ad a Rendelet hatálya alól. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L252, 2002. szeptember 20. 8. oldal

Állategészségügy, takarmányozás, növényvédelem A Bizottság 1494/2002 (EK) számú 2002. augusztus 21-i Rendelete módosítja az Európai Parlament és a Tanács III., VII., és XI. mellékletét a szarvasmarha szivacsos agyvelôgyulladásáról, a fertôzô szivacsos agyvelôgyulladás megszüntetésérôl, a veszélyt okozó anyagok eltávolításáról és az élô állatok és állati eredetû termékek import szabályozásáról (1). Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L225, 2002. augusztus 22. 3. oldal 2002/670/EC A Bizottság 2002. augusztus 20-i Határozata módosítja a Tanács 98/256/EK Határozatát a szarvasmarha szivacsos agyvelôgyulladás elleni védekezésrôl (C(2002) 3097 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L228, 2002. augusztus 24. 22. oldal 2002/677/EC A Bizottság 2002. augusztus 22-i Határozata lefekteti a szabvány jelentési kívánalmakat az állati betegségek ellenôrzése és leküzdése programokban, amelyeket a Közösség finanszíroz, és hatályon kívül helyezi a 2000/322/EK Határozatot (C(2002) 3103 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L229, 2002. augusztus 27. 24. oldal A Bizottság 1530/2002 (EK) számú, 2002. augusztus 27-i Rendelete módosítja a 2377/90 Tanácsi Rendelet I., II. és III. mellékletét a Közösségi eljárásról az állat gyógyászati szermaradványok maximális mennyiségének elfogadási eljárásáról állati eredetû élelmiszerekben (1) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L230, 2002. augusztus 28. 3. oldal 2002/757/EC Bizottság 2002. szeptember 19-i Határozata ideiglenes biztonsági növényvédelmi intézkedésekrôl a Phytophthora ramorum Werres, De Cock & Man in 't Veld sp. nov. bevezetésének és elterjedésének megakadályozására a Közösségben (C(2002) 3380 szám alatt nyilvántartott listájáról) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L252, 2002. szeptember 20. 37. oldal A Bizottság 1752/2002 (EK) számú, 2002. október 1-i RENDELETE módosítja a 2377/90 TANÁCSI RENDELET I. és II. mellékletét a Közösségi eljárásról az állat gyógyászati szermaradványok maximális mennyiségének elfogadási eljárásáról állatieredetû élelmiszerekben (1) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L264, 2002. október 2. 18. oldal

40

A Bizottság 1756/2002 (EK) számú, 2002. szeptember 23-i Rendelete módosítja a 70/524/EGK Tanácsi Irányelvet a takarmányokban használható adalékanyagokról bizonyos engedélyezett adalékanyagok visszavonásáról és módosítja a Bizottság 2430/1999 (EK) számú Rendeletét (1). Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L265, 2002. október 3. 1. oldal Az Európai Parlament és a Tanács 1774/2002 (EK) számú 2002. október 3-i Rendelete a nem emberi táplálkozást szolgáló állati melléktermékek egészségügyi szabályairól. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L273, 2002. október 10. 1. oldal A Bizottság 1802/2002 (EK) számú, 2002. október 10-i Rendelete korrigálja az 1282/2002 (EK) számú Rendeletet, módosítva a Tanács 92/65/EGK Irányelv mellékleteit a Közösségbe importált állatok, sperma és embrió importjának szabályozására az egészségügyi kívánalmakkal, amelyeket a 90/425/EGK Irányelv nem szabályoz (1). Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L274, 2002. október 11. 21. oldal 2002/788/EC 2002/556/EK a Bizottság 2002. október 10-i HATÁROZATA a 82/894/EK TANÁCSI IRÁNYELV módosításáról az állatbetegségek bejelentése a Közösségben témában (C(2002) 3670 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L274, 2002. október 11. 33. oldal 2002/790/EC A Bizottság 2002. október 10-i Határozata harmadszorra módosítja a 2002/383/EK Határozatot bizonyos védelmi intézkedésekrôl a sertéspestis ellen Franciaországban, Németországban és Luxembourgban ((2002) 3681 szám alatt nyilvántartott listájáról) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L274, 2002. október 11. 38. oldal 2002/791/EC A Bizottság 2002. október 10-i Határozata másodszorra módosítja a 2002/161/EK Határozatot a vaddisznó biztonsági oltásról sertéspestis ellen Nyugat Rajna – Vesztfália és RajnaPfalz tartományban ((2002) 3694 szám alatt nyilvántartott listájáról) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L274, 2002. október 11. 40. oldal Készítette: Román Zoltán, EU információs koordinátor Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Európai Integrációs Fôosztály Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 301-4055-ös telefonon és a zoltá[email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetôk a www.eu-info.hu oldalon.


TARTALOMJEGYZÉK évfolyam 11. szám 1

Recommend Documents