TARTALOMJEGYZÉK EREDETI KÖZLEMÉNYEK BUDAPESTI STATISZTIKAI ADATOK

Budapesti Népegészségügy ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS INTÉZETÉNEK KIADVÁNYA 1138 Budapest, Váci út 174. Telefon: 465-3823, Fax: 465-3853, e-mail: [email protected], [email protected]

X X X I X .

É V F O LY A M

BUDAPESTI NÉPEGÉSZSÉGÜGY

2 0 0 8 .

1 – 4 .

S Z Á M

TARTALOMJEGYZÉK

XXXIX. évfolyam 2008. 1–4. szám A szerkesztôbizottság elnöke: DR. CSABA KÁROLY A szerkesztôbizottság tagjai: DR. ELEK ATTILA DR. FRANKÓ ERZSÉBET GULYÁSNÉ KEDVES MAGDOLNA DR. KÁNYÁDI ERZSÉBET DR. KELEMEN ERZSÉBET DR. KISFALVI ÁRPÁD DR. NAGY MAGDOLNA DR. RÁDÓCZYNÉ KOVÁCS ZSUZSANNA DR. SZÛCS ERZSÉBET DR. VÉGH ERZSÉBET Felelôs szerkesztô: DR. CORNIDES ÁGNES Szerkesztôségi titkár: NÉMETH GYÖRGYNÉ Szerkesztôség: 1138 BUDAPEST, VÁCI ÚT 174. Elektronikus megjelenés: DARVAS GÁBOR Kiadja: ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS INTÉZETE Felelôs kiadó: DARVAS GÁBOR A megjelenést támogatja a FÔVÁROS NÉPEGÉSZSÉGÜGYÉÉRT ALAPÍTVÁNY Hirdetés: VESZELOVSZKYNÉ P. KRISZTINA TELEFON: 465-38-40 HU-ISSN 1587-3447 Készült: SPRINGMED KIADÓ Tördelés: SÁRKÖZY ANDREA

Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetének elsô esztendeje (Dr. Csaba Károly) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 Összefoglaló az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézet 2007. évi tevékenységérôl . . . . . . . . . . . . .6 Összefoglaló az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézet Kerületi, Kistérségi Intézetek 2007. évi tevékenységérôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19

EREDETI KÖZLEMÉNYEK Nosocomialis fertôzések a balneo-, hidroés fizioterápiában (Dr. Molnár Kornélia) . . . . . . . . . . . . . . . .25

BUDAPESTI STATISZTIKAI ADATOK Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete Közegészségügyi Laboratóriumi Osztályának 2007. évi tevékenysége (Dr. Kisfalvi Árpád) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30 A Közegészségügyi Kémiai Laboratóriumi Csoport tevékenysége a 2007. évben (Juhászné Czulek Katalin) . . . .32 A Közegészségügyi Biológiai Laboratóriumi Csoport tevékenysége a 2007. évben (Dr. Kovács Gábor) . . . . . . . . .41 A Sugár-egészségügyi Decentrum Laboratóriumának tevékenysége a 2007. évben (Dr. Polgár Attila–Jobbágy Benedek) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .47

BUDAPESTI NÉPEGÉSZSÉGÜGY 2008. 1–4. SZÁM

Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetének elsô esztendeje Dr. Csaba Károly ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete

Szolgálatunk létrejötte óta a legnagyobb strukturális átalakuláson ment át 2006/2007 fordulóján. A megyei, illetve fôvárosi intézetek megszûnésével egyidejûleg – jogutódaikként – létrejöttek a regionális intézetek. A fôvárost és Pest megyét magában foglaló Közép-magyarországi Regionális Intézet az ország területének kevesebb mint 10%án, a népesség közel 30%-a által lakott területen, az egészségügyi ellátórendszer kapacitásának közel 1/3-ára rálátva mûködik. Illetékességi területén koncentrálódik a gazdasági szféra szereplôinek jelentôs hányada a mesterséges és a természetes környezet csaknem valamennyi lehetséges problémájával terhelten. Intézetünk életét és munkáját elsôsorban az alábbi folyamatok határozták meg: 1. a regionális átalakulás szervezeti, személyi és infrastrukturális-logisztikai folyamatai, 2. az egészségügyi ellátórendszer reformjával összefüggô egészségügyi igazgatási feladatok, 3. a közegészségügy egyes részterületein zajló szervezeti és feladatáátcsoportosítások, amelyek az érintett szakterületeken egységes nemzeti hatósági intézmény kialakítását célozták, 4. a 2006. év végére kialakult igen magas költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedések. ad 1. A régiós szervezet kialakítása A hárommegyés régiómodelltôl eltérôen KözépMagyarországon csak két, korábban önálló szervezetet kellett egyesíteni, ugyanakkor a korábbi Pest megyei és a Fôvárosi Intézet tényleges, teljes egészében egy telephelyre történô, koncentrált el-

helyezése nem volt megkerülhetô (a két intézet az Árpád híd budai és pesti hídfôje közelében helyezkedett el.) A volt Pest megyei Intézet, mint régiós központ ellen többek között az elhelyezhetô létszám, a Labor Kft. által hátrahagyott nagyszámú laboratóriumi helyiség, valamint az épület jelentôs azbesztszennyezettsége szolgált racionális érvként. Nem volt tehát más választás, mint a Váci út 174. alatti telephelyre való átköltözés. Ez annál is inkább sürgetô volt, mert a szervezeti párhuzamosságok elôbb-utóbb a munka, és nem mellesleg a munkahelyi hangulat rovására mentek volna. Annak ellenére, hogy 2006 végére 5 év alatt 50%-kal, illetve felére csökkent a jogelôd intézetek együttes létszáma, a Közép-magyarországi Regionális Intézet – mondhatni természetesen – a legnagyobb regionális intézet maradt. Indokoltnak látszott a vezetôi szintek számának megôrzése, és egynél több helyettes regionális tiszti fôorvosi munkakör fenntartása. Így is csak fele annyi felsôvezetô mûködik jelenleg régiós szinten, mint az elôdintézményekben együttvéve. Egyedülállónak tûnik a KMRI abban is, hogy valamennyi felsôvezetôje megbízott vezetô. A kistérségi és a kerületi tiszti fôorvosi állásokra kiírt 20 pályázat 4 kivételével eredményes volt, utóbbiakat megbízott vezetôként a korábbi tiszti fôorvosok vezetik. Számottevô változás a tiszti fôorvosi karban csak a fôvárosban következett be. A kistérségi pályázatokat a korábbi tiszti fôorvosok nyerték meg. A kerületi és kistérségi telephelyek száma az összevonások miatt, a régiós szinthez tartozó telephelyek száma pedig a központi telephelyre költözések révén csökkenhetett. Említésre méltó, hogy a nagyarányú létszámle3


építések, valamint a mikrobiológiai laboratórium korábbi kiszervezése következtében kevésbé zsúfolttá váló központi telephelyünkön sikerült helyet adni az OSZMK-nak és az OGYFI-nak. ad 2. Az egészségügyi ellátórendszer reformjának 2007. évi változásai Egyrészt a valamennyi aktív szakterületet érintô ágyszámcsökkentés, másrészt a területi ellátási kötelezettség rendjének ezzel összefüggô jelentôs változásai, illetve a megszûnô és az újonnan alapított intézményekkel kapcsolatos egészségügyi igazgatási teendôk adtak – általában igen rövid határidejû kampányfeladatok szinte egymásba érô füzéreként – minden eddiginél több és nehezebb munkát. Mint az közismert, az egészségügyi miniszter 53 darab, a régiót érintô államigazgatási határozatában megtestesült új területi ellátási kötelezettség (TEK) sajnálatos módon nem kezelte sem a részleg szinten mûvelt (ún. „rejtett”) szakmákat, sem pl. a rehabilitáció önálló részterületeit, ugyanakkor – de jure ma is érvényes módon – kezelte az SBO valamint az ITO egységeket. Nem kell különösebb részletezés ahhoz, hogy – különösen a Közép-magyarországi régióban – emiatt igen nehezen kezelhetôvé vált a helyzet. Említésre méltó talán az a tény, hogy mindezek ellenére egyedül a KMRI tette közzé határidôre az interneten az új területi ellátási kötelezettséget és beutalási rendet. Nem volt könnyû követni az eredendô TEK szükséges módosításait célzó fenntartói megállapodásokat, különösen akkor, ha ezek zöme csak a negyedik negyedévre öltött megfelelô írásos formát. (A két legnagyobb tulajdonosé pedig egyáltalán nem.) A tortán a habot a régión átnyúló egyoldalú módosítási kísérletek jelentették. Különös figyelmet, formális és informális egyeztetések sorát igényelte miniszteri megbízottakkal, volt és leendô intézményvezetôkkel a nem kevés nagy múltú intézmény megszûnésével, új szervezetek alapításával összefüggô igazgatási feladattömeg. Jogalkalmazásunknak oly mértékben kellett kreatívnak (a magunk részérôl), empatikusnak (az egészségügyi intézmények és vezetôik iránt) és lojálisnak (a jogalkotó irányában) lennie, mint eddig soha. Csak szemléltetésként említem, hogy a megszûnô OPNI tevékenységét átvevô intézmények feladatait közremûködôként még hosszú ideig ellátó OPNI tevékenységének alapdoku4

mentuma, a mûködési engedély kérelmek elengedhetetlen részét képezô közremûködôi szerzôdések az év végére, vagy addig sem készültek el. Az Állami Egészségügyi Központ mûködési engedély kérelmének elsô használható mozaikkockái a mûködés tervezett megkezdését megelôzô utolsó munkanapon érkeztek meg hozzánk. Mindezekrôl nem volt illendô nyilvánosan szót ejteni, az éves munka megítéléséhez azonban a fentiek semmiképpen sem hagyhatók figyelmen kívül. ad 3. A közegészségügyi szakterület „elôtte, alatta és utána” is alaposan megszenvedte a munka- és foglalkozás-egészségügyi, valamint az élelmezésegészségügyi feladatok sokáig teljesnek kommunikált, végül csak részleges átadását az egységes munkavédelmi, ill. az egységes élelmiszerlánc-biztonsági hatóságnak. „Elôtte” az elhúzódó bizonytalanság, „alatta” az intézkedések (nem váratlan, de) hirtelen zajlása, „utána” pedig azon felismerés miatt, amely szerint az élelmezés-egészségügyben maradó feladataink aránytalanul nagyobbnak tûnnek a meghagyott létszámhoz képest. Nem mellesleg a minôségvédelmi bírság elvesztésének a lehetôsége a gazdálkodás szempontjából sem tekinthetô elhanyagolhatónak. Az év utolsó harmadában a Sugár-egészségügyi Decentrum munkatársai érzékelhetôen az „elôtte” állapot bizonytalanságait élték meg. ad 4. A jogelôd intézmények közül a Pest megyei Intézet hiány nélkül, a volt Fôvárosi Intézet azonban 2006 végére jelentôs hiányt felhalmozva lépett a régiós intézet szervezetébe. A hiány 174 milliónyi szállítói és adótartozásból, valamint 84 millió forint elôre felvett támogatásból tevôdött öszsze. 2007. december 31-re a regionális intézetnek 26 millió Ft szállítói tartozása maradt. A részleteket illetôen a költségvetési beszámolóra utalva, az alábbi intézkedések, ill. folyamatok érdemelnek kiemelést: 1. A szállítói és vevôi szerzôdések felülvizsgálata és újrakötése az intézet számára elônyösebb kondíciókkal. 2. Szigorú takarékossági intézkedések a készletekkel, a gépkocsi-, valamint a telefonhasználattal kapcsolatban.


3. Az internetes jogszabályelérésre új szerzôdés megkötése. 4. Számos ingatlan az intézmény-összevonásokkal kapcsolatban jelentôs költségcsökkentô tényezôként kikerült a régiós intézet használati körébôl. A saját intézkedéseinken kívül nélkülözhetetlen segítséget jelentett fôhatóságunk többlet-elôirányzatban is megnyilvánító segítsége, végül sok (mindennemû érdekeltség és ösztönzés nélkül eltelt) esztendô után a fôhatóság jóvoltából az év végén ismét nyílt lehetôség érdemi mértékû differenciált jutalmazásra. Természetesen hosszan lehetne sorolni azokat a momentumokat, körülményeket, kényszereket, amelyek a 2007. év munkáját közvetlenül vagy közvetve befolyásolták, könnyítették vagy komplikálták, színesítették vagy rutinná szürkítették.

Említhetném a nem dohányzók védelmével kapcsolatos jogszabály értelmezési és magyarázati kommunikációját, az országos jelentôségû egészségvédelmi programokban való sajátos operatív részvételünket, a minden más régiótól különbözô feladat- és feltételrendszerünkbôl adódó differenciált kezelésünket célzó próbálkozásainkat etc. Összegzésképpen nem hagyhatom említés nélkül, hogy a fôvárost is magában foglaló régió iránti, a szükségesnél és elégségesnél érzékelhetôen több racionális és kollegiális empátia és irányító együttmûködés elsôsorban az Országos Tiszti Fôorvos Úr, de felsô- és középvezetô munkatársai és a napi kapcsolattartó kollégák részérôl is az egész év folyamán biztatóan érzékelhetô volt. A fent leírtakat az éves jelentés kísérôleveleként ajánlottam Országos Tisztifôorvos Úr szíves figyelmébe.

5


Összefoglaló az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 2007. évi tevékenységérôl

Az Intézet 2007. január 1-jétôl Közép-magyarországi Regionális Intézet néven mûködik, az év során fizikailag is összeolvadva a Váci úti telephelyen a volt Pest Megyei Intézettel. Pest megyébôl 204 köztisztviselô jött át, ezzel társulva a Fôváros 504 fôs létszámához, így a regionális intézet összlétszáma 2007. évben 758 fô. A Közép-magyarországi Regionális Intézetben 2007 januárjában került megpályáztatásra, kinevezésre pedig 2007 márciusában a 12 kerületi és 8 kistérségi vezetôi állás. 2007-ben az SZMSZ megújításával összefüggô szervezeti átalakulás értelmében a fôosztályi szerkezetet a kétszintû osztály- és csoportstruktúra váltotta fel. 2007. év elején az Intézet teljes felsôvezetése változott, a regionális tiszti fôorvos, mindkét helyettese, a regionális tiszti fôgyógyszerész, valamint a gazdasági igazgató, valamennyi felsôvezetô jelenleg is megbízott státusban dolgozik. Az Intézetbe 2007. évben 110 fô lépett be, 334 fô lépett ki, ezek alapján a létszámmozgás éves szinten az összlétszám mintegy 58%-a (duplája az elôzô éves létszámmozgásnak). Az év során két alkalommal került sor létszámcsökkentésre, amely összesen 90 fôt érintett. Ebbôl az egyik a munka- és élelmezés-egészségügyi feladatok jogszabály által elrendelt átadásával kapcsolatos 23 fôs végleges áthelyezés volt. A Kerületek/Kistérségek 2007. évi munkájára a szervezeti összevonás, hatáskör- és feladatváltozás rányomta bélyegét. Az átszervezéssel kapcsolatos személyi változások bizonytalanságot keltettek a dolgozókban. Az ÁNTSZ rendszerének 2007. évi átalakítása folyamán a regionális szint kialakítása mellett a kerületi és városi intézetek rendszere is megválto6

zott. A Közép-magyarországi régióban a 12 Pest megyei városi intézet összevonásával 8 kistérségi intézet jött létre, Budapesten pedig a korábbi 22 helyett 12 kerületi intézet mûködik. A tárgyév elején nagy feladatot jelentett az új intézetek egységes, hatékony mûködésének kialakítása. Biztosítani kellett a tárgyi-mûszaki feltételeket, és megoldani a személyi munkaszervezési kérdéseket. Néhány átmeneti nehézség után ezt minden kerületi és kistérségi intézetben sikerült teljes mértékben megszervezni, most már mindenhol megfelelôen mûködik az új struktúra – ahogy a régiós szinten is. 1. KÖZEGÉSZSÉGÜGY 1.1. Település- és környezet-egészségügy Elsô fokon kiemelt tevékenységünk: a veszélyes hulladékok gyûjtésével, elôkezelésével, ártalmatlanításával és szállításával kapcsolatos szakhatósági állásfoglalások kialakítása, a lakosság ivóvizét biztosító vízmûvek üzemeltetési szabályzatának jóváhagyása, az ivóvíz minôségének ellenôrzése. A Közép-magyarországi régió területéhez tartozó fôváros és 187 település/településrész ivóvízellátása 4 regionális és 103 települési víziközmû által szolgáltatott ivóvízzel biztosított. A régió településeinek nagy része vezetékes ivóvízzel ellátott, a külterületen élôk 8%-a egyedi kutas vízellátással rendelkezik. 2007. évben az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézet Laboratóriuma a régió területén 1902 vízmintát vett bakteriológiai és 1184-et kémiai vizsgálatok céljára. A fôvárosi hálózatról, az átadó gépházakból és a hálózatra dolgozó medencékbôl vett 511 minta


7,43% lett mikrobiológiailag nem megfelelô minôségû. A régióban kémiailag nem megfelelô minôsítésû vízminták a magas arzén-, nitrit- és nitráttartalmú területeken fordultak elô. A régió alföldi területein általában magas az ivóvíz ammónium-, vas- és mangán-, valamint szervesanyag-tartalma, hômérséklete 20 °C feletti. Vízjárvány, ivóvíz által okozott megbetegedés nem fordult elô. A régió területén methaemoglobinaemiás megbetegedés nem fordult elô. A régió területén összesen 18 mûveseállomás mûködik, ebbôl Budapesten 15, vidéken 3 található. A Közép-magyarországi régió területén 555 közfürdô üzemel. A közfürdôkben a nyilvántartás szerint 88 töltô-ürítô rendszerû medence mûködik, ezekbôl 61 kapott felmentést az Országos Tisztifõorvosi Hivataltól a vízforgató berendezés létesítésének kötelezettsége alól. A régióban engedély nélküli töltô-ürítô medence nem mûködik. 2007. évben 8 kijelölt természetes fürdôhely volt nyilvántartva, melyek elfogadott üzemeltetési szabályzattal rendelkeztek. Budapest területén 16 nyilvántartott kommunális szennyvíztisztító telep található. Ezek közül 13 telep van folyamatos fertôtlenítésre kötelezve. Pest megye területén 4 kommunális szennyvíztisztító üzemel, amelyek idôszakos fertôtlenítésre kötelezettek. Az ellenôrzések száma 7, mintaszám 12, coliformszám alapján nem megfelelô 6 volt. Budapest területén keletkezô szennyvizek és a csapadékvizek egy része a Fôvárosi Csatornázási Mûvek Zrt. által üzemeltetett csatornahálózaton keresztül jutnak a víziközmû különbözô telepeire, majd a befogadó Dunába. A vízgyûjtô területrôl érkezô többi szennyvíz 6 végponti átemelô telepen és szabadkiömlôkön át kerül a Dunába. Budapesten köztisztasági szempontból gondot jelentenek a hajléktalanok, az illegális szemétlerakó helyek. A galambok jelenléte a fôvárosban továbbra is számottevô szennyezést jelent. A fôvárosi ebtartással kapcsolatban pozitív eredmény, hogy a belvárosi kerületekben kutyaürülék-gyûjtô zacskóautomatákat helyeztek el, további 8 új kutyafuttatót alakítottak ki.

A kistérségi települések legnagyobb részének nincs helyi köztisztasági rendelete. Illetékességi területükön a legjelentôsebb probléma az illegális szemétlerakás. A hulladéklerakással és -kezeléssel kapcsolatos tapasztalatok: Budapest területén 22 db hulladékgyûjtô udvar mûködik. 2007. év folyamán tovább folytatódott a szelektív hulladékgyûjtô szigetek kiépítése. A hulladékgyûjtô szigetekkel kapcsolatos bejelentésekbôl kiderült, hogy sajnos a lakosság egy része még most is illegális hulladéklerakónak tekinti ezeket a területeket. A budapesti 4-es metróvonal megvalósításával összefüggô közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentôségüek, így elsô fokon a Közép-magyarországi Regionális Intézet illetékes vasúthatósági, építéshatósági, felszín feletti építmények és felszíni rendezési munkák útügyi eljárásában. A hôségriadóval kapcsolatban a kistérségek felé koordináló, adatösszegzô feladatot látott el a régió. Árvíz: a település- és környezet-egészségügyi terület munkájában külön feladatot jelentett a már szinte minden évben elôforduló dunai árhullám, amely 2007-ben lényegesen kisebb mértékû volt az elôzô években észlelthez képest. 1.2. Gyermek- és ifjúság-egészségügy A szakterület valamennyi egységtípusában – 110 alkalommal – részletes közegészségügyi ellenôrzés zajlott, melyek 50%-a kerületi/kistérségi intézettel közösen történt konzultációs ellenôrzés formájában. A gyermek- és ifjúsághigiénés követelményeken túl az ellenôrzések során vizsgálták a veszélyes anyagokra, veszélyes készítményekre, a nem dohányzók védelmére, az étkeztetésre vonatkozó elôírások betartását is. Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetének Gyermek- és Ifjúság-egészségügyi Csoportja – a kerületi/kistérségi intézetek bevonásával – kiemelt OTH munkatervi feladatként felmérte és ellenôrizte a régió valamennyi nyilvántartott bölcsôdéjének (169) 20%-át, ami 35 bölcsôdét jelent. Az ellenôrzések és az adatok bevitele maradéktalanul megtörtént, a részletes feldolgozás még hátravan. 7


Ellenôrzési tapasztalataink szerint az elôzô évekhez képest nagymértékben csökkent azoknak a bölcsôdéknek a száma, ahol nincs higiénés hiányosság. Többnyire jellemzô a zsúfoltság; a kémiai biztonsági elôírások betartása, az egészségügyi alkalmassági vizsgálatok érvényessége, a homokozók használaton kívüli takarása kapcsán találtunk hiányosságokat. Az oktatási intézményekben nagymértékû zsúfoltságot tapasztaltunk, a korábbi évekhez képest a diákotthonok és a játszóterek higiénés helyzete mutat javulást. Az elôzô évek gyakorlatához hasonlóan 2007ben is kiemelt figyelmet fordítottunk a nyári táborok közegészségügyi helyzetének felügyeletére. A Közép-magyarországi régió területén nyári táborozáshoz 162 alkalommal került sor (84 fôvárosi, 78 kistérségi) tábornyitási engedély kiadására. 23 táborban végeztek közegészségügyi ellenôrzést a régió szakreszortot ellátó munkatársai. Nem dohányzók védelme A nem dohányzók védelmében született törvény hatálybalépése óta a munkatervi közegészségügyi ellenôrzések, a célellenôrzések, valamint az akcióellenôrzések (2007. évben egy alkalommal az ELÉG Program keretében november hónapban, két alkalommal a MÁV-val közösen volt) során minden szakterület munkatársa folyamatosan ellenôrzi a törvényben elôírtak betartását is. A megelôzô hatósági tevékenység során a kiadott szakhatósági hozzájárulások is tartalmazzák a dohányzással kapcsolatos kikötéseket. 2007. évi dohányzással kapcsolatos adatok: Ellenôrzések száma: 24 087 Egészségvédelmi bírságok száma: 14 Egészségvédelmi bírságok összege: 580 000 Ft Helyszíni bírságok száma: 25 Helyszíni bírságok összege: 189 000 Ft Munkánkat akadályozta a munkahelyi dohányzással kapcsolatos jogi bizonytalanság. Ennek tisztázására az OTH állásfoglalását kértük. Az elôzô évekhez képest ellenôrzéseink során kevesebb hiányosságot tapasztaltunk a nem dohányzók védelmérôl szóló törvény elôírásainak betartásával, betartatásával kapcsolatban az egészségügyi, önkormányzati, oktatási, valamint személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi, valamint szociális intézményekben. 8

1.3. Élelmezés- és táplálkozás-egészségügy 2007-ben a Közép-magyarországi régió területén 26 élelmiszer-eredetû megbetegedési eseményt jelentettek be, a betegek száma összesen 195 fô volt. A higiénés helyzet javulását mutatja az a tény, hogy a megbetegedettek száma az elôzô évekhez viszonyítva (2005-ben 497 fô, 2006-ban 401 fô) kb. 40%-kal csökkent. A fokozott ellenôrzések idôtartama magában foglalta az év harmadát, az elvégzett munka és az intézkedések aránya magasan meghaladták azt. Az akciók alatt az egyes intézkedések aránya éves viszonylatban: 58% a helyszíni, 54,2% a minôségvédelmi, 47,1% a szabálysértési, 72,9% az eljárási, 37,5% az egészségvédelmi bírság. A kirótt bírságok összegei is hasonlóan kiemelkedôek. A Csillagszóró Hadmûvelet alatt végeztük el a kórházak nagy részében a táplálkozás-élettani vizsgálatokat is. 1.4. Kémiai biztonság Az ellenôrzések száma 175 volt. Hatósági tevékenység során összesen 36 db II. fokú kémiai terhelési bírság került kiszabásra. Az I. fokon hozott döntést II. fokon helybenhagyták 30 esetben, 6 alkalommal azonban a bírság összegének csökkentésére került sor. A II. fokú kémiai terhelési bírságok száma megduplázódott. Ennek oka részben az I. fokú kémiai terhelési bírságok számának növekedése, valamint az, hogy a nagyobb forgalmazók bírságtételei magasabbak lettek, és fellebbezéssel éltek. A II. fokú kémiai terhelési bírságok közül 2007. évben három esetben bírósági keresettel éltek az ügyfelek. Egy esetben a bírósági döntést megkapták, a pert megnyerték. A 2007. évi statisztikai és szakmai adatokból megállapítható, hogy a kémiai biztonság területén emelkedést mutatnak az elôzô évhez viszonyított számszerû és minôségi mutatók. 1.5. Sugáregészségügy A Decentrum területén a sugáregészségügyi helyzet 2007-ben továbbra is jónak mondható. Az egészségügyre továbbra is az évek óta megszokott pozitív változások, az ipari, oktató- és kutatóterületre kismértékû fejlôdés a jellemzô.


Az orvosi röntgen munkahelyeken, a fekvô- és járóbeteg-intézetekben elsôsorban rekonstrukciók, felújítások, illetve gépcserék történtek. A röntgenmunkahelyeken korszerûsödik a géppark, egyre több helyen telepítenek digitális képalkotó berendezéseket. Az új berendezések üzembe helyezésével folyamatosan javul a röntgendiagnosztikai vizsgálatok minôsége, a személyzet és a betegek sugárvédelme. A felületi és mélyterápiás röntgen gépparkban jelentôs változások nem történtek. Az egészségügy területén a nyitott és zárt radioaktív készítményeket alkalmazó munkahelyek számában, az elektronsugárzás elvén alapuló teleterápiás készülékek számában, a radioaktív készítmények fajtájában és aktivitásában a 2006. évihez képest csökkenés mutatkozik. Nyitott radioaktív készítményeket továbbra is in vivo és in vitro diagnosztikai célokra, pajzsmirigy-betegségekben szenvedôk kezelésére, kutatási, fejlesztési célokra, valamint terápiára használja. Az intézmények továbbra is törekednek arra, hogy minél korszerûbb gépparkkal, mérôeszközökkel végezzék munkájukat. A betegellátás terén kiemelkedô jelentôségû a két PET/CT-laboratórium mûködése. A nagyenergiájú teleterápiás készülékek alkalmazásának területén változás nem történt. Az ipari radiográfia területén jelentôs változás nem történt. A zárt sugárforrások mérés- és szabályozástechnikai alkalmazása növekedett, az orvosi röntgenberendezésekkel kapcsolatos ipari szolgáltató tevékenység dinamikus fejlôdést mutat. Az ipari izotóp, oktató-, kutatóterületre kismértékû növekedés jellemzô. A laboratóriumokra továbbra is jellemzô, hogy a tevékenységi engedélyüket fenntartják, de nem, vagy csak nagyon ritkán dolgoznak. Az RHK Kht. Püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló sugáregészségügyi szempontból biztonságosnak tekinthetô. A belsô sugárterhelés ellenôrzését az érintett munkahelyek az MSSZ-ben foglaltaknak megfelelôen végzik. A sugárveszélyes munkahelyeken dolgozók oktatottsági helyzete elfogadhatónak mondható, de nem problémamentes. A személyi dozimetria helyzete továbbra is jónak mondható, 2007-ben hatósági kivizsgálási szintet meghaladó dózis 9 esetben fordult elô.

Tárgyévben a Decentrum területén rendkívüli sugáregészségügyi esemény nem történt. Az ERMAH tevékenységet 2007-ben is az OTH által jóváhagyott, az OSSKI-ban kidolgozott mintavételezési program szerint végeztük. Összesen 472 db környezeti és élelmiszermintát gyûjtöttünk, 577 vizsgálatot végeztünk. A vizsgálatok eredményeit összefoglalva megállapítható, hogy a mintákban mesterséges radioaktív szennyezettség nem volt kimutatható. Itt is szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy laboratóriumunk mûszerparkjának felújítása, illetve cseréje mielôbb szükséges a feladatok ellátásának biztosítása érdekében. Tevékenységünk egy jelentôs része a nem ionizáló sugárzásokkal kapcsolatos. Elsôfokú sugáregészségügyi szakhatóságként mûködünk közre a távközlési építmények, létesítmények építési, használatbavételi engedélyezési eljárásaiban. Folytatódott a lézerek – fôleg orvosi – alkalmazásával kapcsolatos tevékenységünk. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy decentrumunk a fôváros és Pest megye területén elsôfokú hatósági tevékenységet folytat, mely számszerû adatait tekintve is igen jelentôs. A nyilvántartott egységek száma: 2465; 115 létesítési engedélyt adtunk ki és 116 üzembehelyezést folytattunk le. 725 átirat mellett 295 tevékenységi engedélyt adtunk ki. Nem ionizáló sugárzásokkal kapcsolatban 44 szakhatósági állásfoglalás és 85 átirat készült. 2. KÖZEGÉSZSÉGÜGYI LABORATÓRIUMI TEVÉKENYSÉG Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete Közegészségügyi Laboratóriumi osztályához három, tevékenységében jól elkülöníthetô csoport tartozik: a Közegészségügyi kémiai, a Közegészségügyi biológiai és a Zaj- és rezgésvizsgáló laboratóriumi csoport. Az osztályhoz tartozó laboratóriumi csoportok mindegyike a NAT által, az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány szerinti akkreditált státussal rendelkezik. A laboratóriumi csoportok tevékenységi területük szerint laboratóriumi egységekre tagozódnak. A laboratóriumi csoportok munkájának számszerû értékelésekor a következôk figyelhetôk meg: A Közegészségügyi kémiai laboratóriumi cso9


porthoz tartozó négy laboratórium feladata 2007ben az elôzô éves feladatokhoz képest nem változott. Az Élelmiszer-kémiai laboratóriumban a 2006. évhez viszonyítva a mintaszám az ötödére csökkent, mivel az élelmiszer-biztonsági lánc átszervezése kapcsán az élelmezés-egészségügy területéhez kapcsolódó laboratóriumi vizsgálatok köre jelentôs mértékben szûkült. A Vízkémiai és toxikológiai laboratóriumban a vízkémiai vizsgálatok száma az elôzô évhez hasonlóan alakult, míg az ökotoxikológiai vizsgálatokra beszállított minták száma megduplázódott. A Foglalkozás-egészségügyi és levegôkémiai laboratóriumban a mintaszám és a vizsgálatok száma az elôzô évhez hasonlóan alakult. A Nagymûszeres analitikai laboratórium mindkét laboratóriumában a vizsgálatoknál mind a mintaszám, mind a vizsgálatok száma nôtt az elôzô évi adatokhoz képest. A Közegészségügyi biológiai laboratóriumi csoporthoz tartozó Környezet-biológiai laboratóriumban mind a mintaszám, mind a vizsgálati szám csökkent. Az Élelmiszer-mikrobiológiai laboratóriumban szintén csökkent a mintaszám és a vizsgálati szám. A minták kifogásoltsága az elôzô évek tapasztalataival összevetve nem mutat szignifikáns eltérést. Az Információs és mintavételi csoport tevékenységét a régiós kötelezô és megbízásos feladatok ellátásával kapcsolatos munka határozta meg. A Zaj- és rezgésvizsgáló laboratóriumban a 2006-os évhez képest csökkent a vizsgálatok száma, ugyanakkor jelentôs segítséget adnak a környezeti hatásvizsgálatok véleményezéséhez a környezet-egészségügyi csoportnak. Az osztály dolgozói aktívan részt vettek az Intézet tudományos munkájában, több közleményt jelentettek meg, egyetemen és fôiskolán oktatnak. A Közegészségügyi osztály társosztályaival együttmûködve a közös munkatervi feladatokat tervszerûen elvégeztük. Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete Közegészségügyi laboratóriumi osztályához tartozó laboratóriumi csoportok infrastrukturális helyzetében a 2007. évben nem történt lényegesnek nevezhetô változás. Korábban már ismertetett helyzetünk alapján továbbra is elmondható, hogy a Kémiai és a Biológiai laboratóriumi csoportok laboratóriumi felszereltségük tekintetében – mind a vizsgálóberendezések, mind az egyéb infrastrukturális eszközök (bútorok, vegyifülkék, la10

mináris boxok, sterilezô berendezések) – véglegesen lemaradnak a kor követelményeitôl. A különbözô vizsgálatokhoz alkalmazott berendezéseink életkora többnyire meghaladja a 10-12 évet, de van számos olyan mintavevô berendezésünk, amelyet az Intézet még az 1980-as (!) években vásárolt. A nemzetközi gyakorlatban ma már sehol sem alkalmaznak olyan berendezéseket toxikus szerves és szervetlen komponensek meghatározásához, pl. ivóvíz és élelmiszerek vizsgálatakor, amelyekkel Intézetünk laboratóriumai dolgoznak. Ennek megfelelôen a kötelezôen ellátandó feladatainkhoz mindenképpen szükségünk lenne további mûszer- és eszközfejlesztésre. Ezek az eszközfejlesztések elsôsorban a mûszeres analitikai háttér eszközeit érintik (pl. ICP, AAS-Hg-analizátor), de a mintavételekhez alkalmazott eszközök esetében is hasonló a helyzetünk. Laboratóriumaink szakemberállománya jelenlegi szintjén még alkalmas ugyan a feladatok ellátására, de szakembereink korát tekintve néhányan hamarosan nyugdíjba vonulnak, és utánpótlásukra a jelenlegi keretek között nem látunk megoldást. 3. EPIDEMIOLÓGIAI TEVÉKENYSÉG (FERTÔZÔ BETEGSÉGEK) 3.1. Járványügyi tevékenység A bejelentett heveny fertôzô megbetegedések elôzetes adatai alapján a 2007. évben a Közép-magyarországi Régió járványügyi helyzete – hasonlóan az elôzô évekhez – jónak mondható. Az összes bejelentett esetszám 23 314. Ez a régióban található 2 megye (Budapest és Pest megye) elôzô évi összevont adatához viszonyítva 15%-os csökkenést jelent. A fertôzô beteg bejelentô rendszer adatainak értékelésekor figyelembe kell venni, hogy az adatok éves zárására csak 2008. március elején kerül sor. Addig az adatok tisztítása folyamatosan történik, emiatt a jelenlegi elôzetes adatok nagymértékben változhatnak a végleges jelentés idôpontjáig, március végéig. A rendelkezésünkre álló elôzetes adatok alapján a legnagyobb számban varicella fordult elô, ami az összes bejelentett eset 51%-át teszi ki. A bejelentett enteralis megbetegedések száma 21,2%-kal csökkent; ezek az összes bejelentett fertôzô megbetegedés 35,4%-át teszik ki. Az eti-


ológiai struktúra az elôzô évihez hasonló, azzal együtt, hogy a salmonellosisok számában 34%-os, a campylobacteriosis bejelentéseknél 15%-os csökkenés tapasztalható. Pozitív fejlemény, hogy jelentôsen csökkent az enteralis megbetegedések mellett a Lyme-kór, a tularaemia és a malária elôfordulása. Tovább csökkent a kötelezô oltásokkal megelôzhetô betegségek elôfordulása. Negatívumként értékelhetô a bejelentett varicellaesetek számának kisfokú emelkedése. A megelôzô járványügyi tevékenység, a védôoltások teljesítése kiemelt fontosságú területe az Osztály tevékenységének. Az életkorhoz kötött kötelezô védôoltások végrehajtásának eredménye – az elôzô évekhez hasonlóan – igen jó, az oltandók több mint 99%-a megkapta az adott oltást. A védôoltások átoltási üteme javult az elôzô évhez képest, a tárgyévben csak a 6 évesek oltásánál fordult elô 4-5 hónapos csúszás. A védôoltások logisztikája a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításával megváltozott. A 2007. év elején, a gyakorlati alkalmazás kezdetekor ez számos problémát okozott, de ezeket az év folyamán fokozatosan sikerült kiküszöbölni. 3.2. Kórházhigiénés tevékenység 2007-ben az elôzô évi 59-hez képest 42 nosocomialis járvány zajlott 21 fekvôbeteg-ellátó intézményben; ezek 23,8%-a volt specifikus. A tavalyi évben 10 specifikus járványt vizsgált ki a Kórházhigiénés csoport, amelyek 8 fekvôbeteg-ellátó intézményben fordultak elô. A specifikus járványokban megbetegedett 38 ápolt, az exponáltak 24%-a. A járványok megoszlása: véráramfertôzés 6, sebfertôzés 1, pneumonia 1, kevert fertôzés 2. A fekvôbeteg-intézményekben elôfordult nem specifikus járványok – melyek mindegyike enteralis – epidemiológiai vizsgálatát, illetve az adatok feldolgozását 87,5%-ban a Regionális Intézet Kórházhigiénés csoportja végezte. Nosocomialis járványokban összesen 477 ápolt (az exponáltak 28,4%-a) és 89 egészségügyi dolgozó (az exponáltak 7,5%-a) betegedett meg. 2007-ben a Kórházhigiénés csoport saját munkatervi feladata volt az EFRIR-NNSR mûködtetésének vizsgálata. Az ellenôrzés során 42 intézményben végeztünk erre vonatkozó felmérést. A régió területén található valamennyi mûveseál-

lomás, illetve kezelôhely (összesen 18) ellenôrzését az általunk összeállított szempontok szerint elvégeztük. Az egészségügyi ellátórendszer struktúrájában bekövetkezett változások eredményeképp nagyobb hangsúly került a krónikus, illetve tartós ápolásra szoruló betegek ellátására. Ennek figyelembevételével építettük be munkatervi feladataink közé a fekvôbeteg-ellátó intézmények hosszú ápolási idejû osztályainak higiénés körülményeire vonatkozó komplex vizsgálatát. 3.3. DDD-tevékenység A DDD csoport ellátta a fôváros területén a szükséges preventív és záró fertôtlenítéseket (376 eset), az ectoparasitosisok megelôzésével és mentesítésével kapcsolatos teendôket, melynek fontos része volt a hajléktalanokkal kapcsolatos ténykedés. (Összesen 49 519 hajléktalant vizsgáltunk, és 38 hajléktalanokat ellátó intézmény ellenôrzése történt meg.) Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a fôvárosi lakosság scabies- és ruhatetvesség-fertôzöttsége, fejtetvesség és lapostetû elôfordulása csökkent. A fôváros deratizációs programjával kapcsolatos ellenôrzéseket is a DDD csoport végzi. Az objektív és szubjektív módszerek alkalmazásával elvégzett ellenôrzéseink eredményeképpen megállapítható, hogy a vizsgált 12 kerület mindegyike patkánymentesnek minôsült. Feladatunk volt Budapest területén a földi csípôszúnyog irtás. Ennek a programnak a keretében 2007. 20. hetétôl 37. hetéig minden hét elsô három munkanap éjszakáján a Duna-menti kerületek közparkjait és zöldövezeti területeit kezeltük. A munkát fennakadás nélkül, a lakosság és a helyi önkormányzatok megelégedésével végeztük. 4. FERIHEGYI NEMZETKÖZI REPÜLÔTÉRI KIRENDELTSÉG TEVÉKENYSÉGE Tárgyévben a Ferihegyi Nemzetközi Repülôtér utasforgalma 8,2 millió fô volt. Az elôzô évhez képest 4%-os növekedés következett be az utasforgalomban. A repülôtéren dolgozók száma 8900 fô. A repülôtéren a menetrendszerinti utasforgalmat lebonyolító légitársaságok száma 42. 11


A Nemzetközi Hajóállomás szervezetileg a Kirendeltséghez került. Ezzel a munkaerô-gazdálkodás lehetôségei javultak, és a hasonló jellegû feladatok miatt az egységes hatósági munka kialakítása lehetôvé vált. A Budapest Airport Zrt. (továbbiakban BA Zrt.) tulajdonosváltása miatt a vezetôségben személyi váltásra került sor. Ezt követôen az átalakítási/fejlesztési tervek kapcsán ugrásszerûen megnôttek a Kirendeltség szakhatósági feladatai. A munka hatékonysága érdekében a regionális szakosztályok a régiós tiszti fôorvos vezetésével egyeztetést folytattak a BA Zrt. képviselôivel. Rendkívüli esemény kapcsán 2. kategóriájú rákkeltô anyag importjának lehetôsége miatt egy küldeményt átmenetileg zároltunk. A rendkívüli helyzetek kezelésére tovább folytatódtak az egyeztetések a repülôtéri társhatóságokkal, illetve szakszolgálatokkal. A Határôrség szervezeti átalakítása miatt a közegészségügyi felügyeleti ellátást, mint elsôfokú hatósági jogkört a 1991. évi XI. törvény módosítása az ÁNTSZ hatáskörébe sorolta, a feladat átvétele folyamatban van.

RET mûködése A Regionális Egészségügyi Tanács titkársági teendôit 2007. január 1-jétôl a Regionális Intézet látta el. A titkárság kialakítása 2006. végén történt meg, munkáját két részfoglalkozású munkatársunk és egy külsôs jogi szakértô végezte. Az Igazgatási Osztály a titkársági feladatok ellátásában nem kapott szerepet. Sajnálatos módon, az év elején megtartott két RET-ülésen nem került sor a régión belüli kapacitás és ellátási terület megvitatására. A titkárság év közben elvégezte a szükséges adminisztratív teendôket, az év mások felében lefolytatta a RET átalakításával kapcsolatos elôkészületeket, levelezéseket. Tekintettel arra, hogy a RET az év nagyobbik felében nem ülésezett, a szolgáltatóktól érkezett megkeresésekre szakmai vélemények, támogatási javaslatok adását az osztály végezte. Az 1997. évi CLIV. Tv. által meghatározott, megváltozott tagsági összetételû RET megalakulása – a tagok delegálásának elhúzódó folyamata miatt – 2007-ben nem történt meg, erre csak 2008. február 6-án került sor.

5. EGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÁSI TEVÉ KENYSÉG

Várólista-ellenôrzés Az év során két alkalommal rendelte el az országos tiszti fôorvos a várólisták ellenôrzését, amelyet az intézmények táblázatban megküldött adatai alapján összesítettünk. 2007. február 15-ig sor került a várólista kezeléséért felelôs személy kijelölésére. A felállítás indoka a „halasztható, de nagy értékû implantátum és/vagy speciális mûtôt igénylô beavatkozás”, illetve a „TVK miatti szabad kapacitás hiány” volt. Július végéig elkészültek az intézményi várólista szabályzatok. Ekkor 14 intézmény tüntette fel a honlapján a nyilvános várólistát. Ezek közül 5 intézmény által vezetett lista felelt meg a formai és jogszabályi elvárásoknak, 9 különbözô hiányosságokat tartalmazott. Nem vezetett 16 közfinanszírozott intézmény várólistát, és további 11 intézmény nem küldte meg jelentését.

A jogszabályi környezet megváltozása {362/2006. (XII. 28.) Korm. rend.} eredményeként 2007. január 1-jétôl létrejött az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete, a Fôvárosi és a Pest Megyei Intézet egyesülésébôl. Az egészségügyi igazgatás májusig két külön telephelyen mûködött, így a munka megszervezése és elvégzése mellett jelentôs feladat volt az osztály szerkezetének, illetve egységes irányelvek szerinti mûködtetésének kialakítása. Az SZMSZ módosítása során a Jogi Osztály tevékenysége kivált az egészségügyi igazgatásból, viszont az alapellátás szakfelügyeleti tevékenysége önálló csoportként az osztály felügyelete alá került. 2007. január 1-jétôl a Regionális Egészségügyi Tanácsok titkársági feladatait is az ÁNTSZ látja el. Március 1-jével vezetôváltás volt az osztály élén. A változások leginkább az igazgatási csoportot érintették.

12

TEK-módosítás A Fôvárosi Önkormányzat saját intézményei közül 11 egészségügyi szolgáltató esetében történt ellátási terület módosítás. A jogszabály által


lehetôvé tett területmódosítás fenntartói kezdeményezéseit 18 szolgáltató esetében követte megállapodás is. Ezen mûködési engedély módosításokat elvégeztük. Régión átnyúló kezdeményezés, illetve megállapodás alapján 5 szolgáltató esetében történt módosítás. A feladatátadás átvételi szerzôdés alapján történt, ezt TEK-változtatás is kísérte, 4 szolgáltató mûködési engedélyét módosítottuk. Települési önkormányzati kezdeményezés 2 kistérség települései részérôl (rétsági, balassagyarmati) érkezett. A rétságira vonatkozót határozatban elutasította a regionális tiszti fôorvos. Az OTH új eljárás lefolytatását rendelte el, amely jelenleg folyamatban van. A balassagyarmati kistérség településeivel kapcsolatos eljárás sem zárult még le. Információs pult mûködtetése A vizitdíj február 15-i bevezetésével az Egészségügyi Minisztérium tájékoztató programot hirdetett, ennek keretében az OEP-pel közösen 5 fekvôbeteg-intézményben 2007. február 13-tól április 15-ig „információs pultokat” mûködtettünk. A jelentést és a tájékoztatást a lakosság szívesen vette, különösen az elsô hónapban. A mûködéshez a kórházaktól sok segítséget kaptunk. Ez a tevékenység hasznos volt a tájékozatlanságból és a téves jogszabály-értelmezésbôl adódó hibák korrigálására. Mentés és betegszállítás szétválása miatti pályázatok A Közép-magyarországi régióban a mentés és betegszállítás szétválasztása érdekében kiírt pályázatok eredményének megfelelôen 2007-ben új, illetve módosított mûködési engedély kiadására nem került sor. Struktúraátalakítás miatti hatósági munka 75 fekvôbeteg-ellátást nyújtó intézmény mûködési engedélyét módosítottuk a struktúraváltást követôen, amelyek közül 21 szolgáltató 65 szervezeti egységénél helyszíni szemlét végeztünk. Sürgôsségi beutalási rend kialakítása és az ezzel kapcsolatos problémák A fôváros és az agglomeráció ellátására évek óta kiadásra kerül és mûködik a sürgôsségi betegbeutalási rend. A struktúraváltás következtében ez

sok szempontból átalakult. Egyes szolgáltatók közfinanszírozásának megszûnése és átstrukturálódása miatt az év során többször módosításra került sor az ügyeleti rendben. 2007. március 30-án módosítottuk elôször, amit az OTH, illetve a Regionális Intézet külsô honlapján közzétettünk, valamint az összes szolgáltató számára elektronikus formában megküldtünk. Az év során a folyamatos átalakulás miatt szinte minden hónapban szükségessé vált az ismételt korrekció, ezeket elvégeztük, és az érintett szolgáltatókat és szakmákat tájékoztattuk, valamint gondoskodtunk az interneten közzétett adatbázis frissítésérôl. Szintén biztosítottuk a felnôtt háziorvosi és gyermek háziorvosi ügyeleti rend, illetve a fôvárosi fogászati szakellátás adatainak internetes elérhetôségét. A sürgôsségi ellátás rendkívül nagy terhet rótt a „Sürgôsségi Betegellátást Koordináló Csoport”ra. A régióban az intenzív, sebészeti és gyermekintenzív gyógyászati ellátás megszervezése jelentette a legnehezebb feladatot. Az intenzív ellátásnál nehézséget okozott, hogy jelentôs intenzív ágyszámmal mûködnek szakspecifikus intézmények, amelyek csak az intézet által gyakorolt szakmában tudnak beteget ellátni, és mivel a területi elv érvényesül, ha más az alapbetegség, gondot okoz az interdiszciplináris osztályon történô elhelyezés (pl. OBSI, OITI, Korányi). Sebészeti ellátás esetén az egyes intézmények alacsony ágyszáma okozott nagy gondot, hiszen 15-20 ágyas sebészeti osztály bevonása akut ügyeletbe aggályos. Mobilitás program Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetéhez a 2007-es évben összesen 1 db pályázat és 8 db kitöltött felmérô adatlap érkezett. Egészségügyi szolgáltatást végzô intézmények részérôl 10 esetben érkezett megkeresés, ebbôl 5 esetben jeleztek humánerôforrás-igényt. Az érdeklôdôk számára a szükséges információkat minden esetben megadtuk. A honlap frissítését heti rendszerességgel végeztük. Az OTH által kért jelentés, illetve humánerôforrás-többletet felmérô kitöltött táblázat szintén hetente került megküldésre. Az adatok alapján úgy tûnik, hogy a régió területén a mobilitás program kihasználtsága a korrekt és idôben történô ismertetés és tájékoztatás ellenére is inszufficiens. 13


5.1. Egészségügyi igazgatás Az év során állandó rohammunkában végeztük a mûködési engedélyek kiadását. A struktúraátalakítás következtében kb. 2 hét állt rendelkezésünkre a régió területén lévô 76 fekvôbeteg-ellátó intézményre vonatkozó mûködési engedélyek kiadására. Az engedélyek kiadása elôtt minden szolgáltatónál, ahol új szakma jelent meg, vagy lényeges ágyszámnövekedés történt, helyszíni ellenôrzést végeztünk, és ennek megfelelôen minôsítettük az engedélyeket. Komoly feladat volt az újonnan megalakult Állami Egészségügyi Központ mûködési engedélyének kiadása. Szeptember hónapban az intézmény minden szervezeti egységénél helyszíni ellenôrzést végeztünk, felvettük a személyi, tárgyi minimumfeltételeket, az ellenôrzés kiterjedt a higiénés és építészeti elôírásokra is. Az év során a Fôvárosi Önkormányzat több fekvôbeteg-intézményét is összevonta, ami szintén plusz megterhelést jelentett. Soron kívüli minimumfeltétel-ellenôrzést végeztünk a XII. kerület járóbeteg-szakellátóinál (Szt. János Kórház-Rendelôintézet, illetve az Országos Sportegészségügyi Intézet vonatkozásában) az OTH utasítására. Észrevételeinkre az intézkedési tervet megküldték, utóellenôrzés folyamatban. Összességében 282 egészségügyi szolgáltatónál 568 ellenôrzést végeztünk. Az egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó panaszbejelentések száma 2007-ben jelentôsen nôtt. Osztályunkra 174 panaszügy érkezett, amelybôl 25-öt hatáskör hiányában a kerületi/kistérségi intézetekhez tettünk át. Emelkedett a bonyolult, összetett, több szakfôorvos egyidejû bevonását igénylô ügy. Sok esetben helyszíni ellenôrzést is végeztünk, gyakran a Kórházhigiénés és az Ápolási Szakfelügyeleti Csoporttal közösen. Az esetek több mint 50%-ában a szakfelügyelô fôorvost kellett bevonni, ami az ügyintézési idôt jelentôsen megnyújtotta. Sok esetben az OTH további kivizsgálást rendelt el. Az EFRIR új verzió használatáról az OTH két alkalommal tartott továbbképzést, az itt felmerült szakmai, informatikai hibákat, hiányosságokat több alkalommal is jeleztük. A hiányosságok pótlása, a hibák javítása a mai napig sem történt meg. 14

Az év végén az új verzió „élesben” indult, amelyben rendkívül komoly adatveszteséget tapasztaltunk, ennek pótlására ütemtervet készítettünk az OTH kezdeményezésére. Az év során szinte hetente érkezett néhány napos (néha még rövidebb) határidôvel a szolgáltatókról adatbekérés. Ezek az információk sem a régebbi, sem az új verziójú EFRIR-bôl nem tölthetôk le teljes egészében, minden esetben a mûködési engedélyek átnézésére volt szükség. (Nem az EFRIR pontatlan feltöltése miatt.) Az új EFRIR-verzió használatáról a kistérségben dolgozó munkatársak részére továbbképzést szerveztünk. 5.2. Ápolás-szakfelügyeleti tevékenység Vállalkozó fizioterápiás szolgáltatás szakmai ellenôrzése keretében 2007-ben 29 fizioterápiás szolgáltató és 38 gyógytornász vizsgálata történt meg. Megvalósult 86 otthoni szakápolási és hospice szolgáltató szakmai ellenôrzése. OTH célvizsgálat keretében a fekvôbeteg-osztályok decubitusprevenciós és -ellátó tevékenységét, a tápláltsági állapot felmérését, a beteg értékleltár-kezelését, valamint a betegjogok érvényesülését vizsgáltuk. A vizsgálat 36 fekvôbeteg-szakellátó intézmény 217 osztályán történt, s 10 szakmacsoportot érintett. Minden osztályon 5 beteg esetében kitöltöttünk úgynevezett decubitus esetelemzô lapot, amelyet a szakminisztérium kért. Célvizsgálat keretében vizsgáltuk a hoscpice ellátást, mind a fekvôbeteg-, mind az otthoni szakápolási szolgálatokban. Hospice fekvôbetegellátás ellenôrzése 3 intézményben történt. Otthoni hospice ellátás vizsgálata 2 szolgáltató esetében valósult meg. A fekvôbeteg-ellátás esetében összesen 60 betegnél töltöttünk ki OSZMK-s hospice esetelemzô lapot. A fekvôbeteg-ellátásra irányuló év végi célvizsgálatunkat a neurológiai és stroke-ellátás területén végeztük 16 intézmény 17 osztályán. A Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal megkeresésére 76 szociális intézményben végeztünk elôzetes szakhatósági vizsgálatot, és 3 intézményben utóellenôrzés is történt.


Célvizsgálat keretében vizsgáltuk 2006. évben „Az ápolók munkahelyi társadalmi ösztöndíjának támogatása, valamint az onkológiai ellátás területét érintô szakosító képzések támogatása” címû pályázat megvalósulását a nyertes 2 fekvôbetegintézményben és 3 oktatási intézményben. Felnôtt- és gyermek-háziorvosi praxisok ápolásszakmai ellenôrzése 410 praxisban valósult meg, amelyek vizsgálata 2008. évben is folytatódik. Foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok ellenôrzése csak a kistérségi ápolók vonatkozásában realizálódott 18 esetben. Az alapellátási fogorvosi praxisok ellenôrzését szintén a kistérségi ápolók végezték 54 ügyben. Ügyeletek ellenôrzése 8 esetben történt a kistérségekben. Az utóellenôrzések száma 91 volt. A szakfelügyelethez kapcsolódóan kezdeményezett intézkedések száma 185 volt. Azonnali intézkedést igénylô panaszos ügyek vizsgálatára 30 esetben került sor. Vállalkozási, mûködési engedélyezési kérelmek ápolásszakmai helyszíni vizsgálata 84 esetben, szakmai véleményezése 195 alkalommal történt. Egyéb anyagok, jogszabálytervezetek szakmai véleményezését szintén határidôre teljesítettük. 5.3.Védônôi szakfelügyeleti tevékenység A 2007. évben az ÁNTSZ szervezetét érintô változásoknak megfelelôen kialakításra került az ÁNTSZ védônôi szakfelügyeleti rendszerének regionális/kistérségi struktúrája. Az új struktúra kialakításának következményeként az egy vezetô védônôre jutó szakfelügyelendô védônôk és egységek száma megkétszerezôdött, amely miatt jelentôs többletfeladat hárult a vezetô védônôkre.

Kiszállások. A vezetô védônôk összesen 4163 kiszállást végeztek, ebbôl 73-at a regionális vezetô védônô, 4090-et pedig a kistérségi/kerületi vezetô védônôk. Vezetô védônôi szakfelügyelet. Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete kerületi/kistérségi vezetô védônôi és a regionális vezetô védônô által szakfelügyelendô védônôk száma 1228 fô, mely gyakorlatilag megegyezik a 2006. évi adattal. Az év folyamán a védônôk 95%-a részesült szakfelügyeleti ellenôrzésben.

Védônôi ellátással kapcsolatos panaszügyek. Az ÁNTSZ kerületi/kistérségi intézeteihez az elmúlt évben 13 védônôi ellátással kapcsolatos panaszügy érkezett. A panaszok kivizsgálása során valamennyi esetben intézkedés történt. A szakmai felügyelet 4 esetben jogosnak minôsítette a panaszbejelentést, 2 esetben nem lehetett eldönteni a panasz jogosságát. CSVSZ védônôi tevékenység szakmai mutatói. ÁNTSZ keretén belül CSVSZ tevékenységet végzô védônôk száma a régióban 20 fô. A CSVSZ tanácsadók száma 28, melybôl 26 rendelkezik a jogszabályban elôírt tárgyi feltételekkel. Egy CSVSZ védônô munkanapjára jutó átlagos megjelenés száma 7,2. A védônôi ellátással kapcsolatos mûködési engedélyek felülvizsgálata. A régióban 170 területi védônôi ellátásra kiadott mûködési engedély felülvizsgálatára került sor, amely az összes mûködési engedély 86%-át jelenti. A felülvizsgált mûködési engedélyek 24%-ánál intézkedés történt. Kórházi védônôi feladatokat is magába foglaló intézményi mûködési engedélyek vizsgálata. A szülészeti-nôgyógyászati és neonatológiai osztállyal rendelkezô intézményi ellátásra kiadott mûködési engedélyek száma: 17. Szakfelügyeleti vizsgálatok száma: 17 (100%). A felülvizsgált mûködési engedélyek 41%-ánál intézkedés történt. A védôoltásokkal kapcsolatos területi védônôi feladatok ellátásához Védônôi Szakfelügyeleti Iránymutatás elkészítése és bevezetése. (Jogszabályi változás.) Szoptatás támogatására irányuló célzott szakfelügyeleti vizsgálat (SZOPTÁM I-II). A vizsgálat során az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete illetékességi területén 117 tanácsadó (37,3 %) szakfelügyelete történt meg. A szoptatás minden módon való népszerûsítése, általánossá, természetessé tétele, a szoptatási kultúra visszaállítása (SZOPVIL). 153 településen 349 rendezvény került megszervezésre. A védônôi várandós tanácsadás szervezési és mûködési feltételeinek szakfelügyeleti vizsgálata (VÁGVTA). A szakfelügyelet célja a várandós anyák védônôi tanácsadáshoz történô hozzáférésének biztosítása, illetve a jogszabályban elôírt feltételek meglétének vizsgálata. A célzott szakfelügyeleti vizsgálat megtörtént, melynek elemzése, értékelése folyamatban van. 15


Egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. A védônôk egyeztetett egészségnevelési munkaterv keretében egészségfejlesztési feladatokat végeznek, elsôsorban nevelési-oktatási intézményekben, valamint a területen. 5.4. Alapellátási szakfelügyeleti tevékenység A Közép-magyarországi Régió felnôtt háziorvosainak szakfelügyeletét 36 (2 megyei, 25 kerületi, 9 kistérségi), a gyermekorvosok szakfelügyeletét 32 (3 megyei, 20 kerületi, 9 kistérségi) szakfelügyelô fôorvos látja el. A szakfelügyelô fôorvosokkal napi kapcsolatot tartottunk és elôre tervezett rendszerességgel (3 havonta) értekezlet formájában került sor az aktuális szakmai és egyéb témák megbeszélésére (külön felnôtt és gyermek szakfelügyelôk számára). A különbözô témakörökrôl részben a szakfelügyelô fôorvosok, másrészt meghívott elôadók számoltak be. A szakfelügyelô fôorvosok kézhez kapták a mindenkori aktuális anyagokat (jogszabályokat, protokollokat stb.). Folyamatosan részt veszünk a panaszügyek szakmai kivizsgálásában. A régiós intézetben 29 panasz került kivizsgálásra és megválaszolásra. A szakfelügyelô fôorvosok munkaterv alapján végzik munkájukat, évente jelentést készítenek, közremûködnek minden olyan esetben (panaszügyek kivizsgálása, szakvélemény stb.), amelyre a vonatkozó jogszabály lehetôséget ad. 5.5. Sürgôsségi betegellátás koordinációja A struktúraváltás végrehajtása kapcsán jelentkezô rendkívül nehéz feladatokat sikeresen megoldottuk. A sürgôsségi betegellátási rendszer mûködôképességének fenntartása jelentette szervezeti egységünk számára a legnagyobb feladatot, amit a menet közben jelentkezô minden nehézség ellenére eredményesen megoldottunk. A személyi állomány jól képzett, feladatait ismerô, a reá háruló irányítói, koordináló feladatokat jó színvonalon teljesítô csoport. Nonstop munkavégzéssel biztosítja az ÁNTSZ Közép-magyarországi Intézete számára a folyamatos információvételt és koordináló betegirányító feladat végrehajtását. Annak ellenére, hogy a személyi állomány 6 tagjának munkajogi státusa megváltozott, a jelentôs mértékben növekedett feladatokat 16

színvonalasan végzik, megbízhatóságukat és rátermettségüket is gyakorta bizonyítva. Az Egészségügyi Igazgatási Osztály technikai fejlesztése halaszthatatlanul szükségessé vált, mind a számítástechnika, mind a kommunikáció, mind az infrastruktúra területén, mivel a feladatok gyors, pontos és megbízható elvégzése, valamint új feladatok folyamatos végrehajtása csak ebben az esetben felel meg a minôségirányítás által meghatározott színvonalas munkavégzésnek. Ezért sokat jelentene, ha mielôbbi döntés születne szervezeti egységünk jövôbeni feladatait illetôen. A régió ellátásában a struktúraátalakítás után felmerült a szülészeti és akut sebészeti ellátási nehézség, illetve az intenzív terápiás ágyak hiánya, ezért 6 héten keresztül napi jelentést kértünk az intézetektôl, amelyet szintén naponta továbbítottuk az OTH felé (hétvégén is, ezért túlmunkát kellett elrendelni). Az év során egy munkatárs közigazgatási szakvizsgát tett, illetve 6 fô részt vett a KET továbbképzésen, három kolléga megelôzô orvostan és népegészségtan szakvizsgára készül, és ennek megfelelôen végzi a gyakorlatait. Egy fô tudott részt venni az orvostechnikai eszközökrôl szóló ORKI tanfolyamon. Az Ápolás-szakfelügyeleti Csoport munkatársai is több kongresszuson részben elôadóként, részben hallgatóként részt vettek. Az osztályhoz tartozó munkatársak napi kapcsolatban voltak a kerületek és a társosztályok munkatársaival. Az elintézendô ügyek jellegébôl következôen is visszatérôen együttmûködtünk a Fôvárosi Önkormányzat Egészségügyi Ügyosztályával, illetve a Pest megyei referensekkel, valamint a Fôvárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztárral. A Sürgôsségi Betegellátást Koordináló Csoport szintén alapfeladataiból adódóan napi kapcsolatban volt a fôváros valamennyi jelentôsebb egészségügyi szolgáltatójával és a Mentôszolgálattal. Összefoglalva: Az Egészségügyi Igazgatási Osztályra 2007-ben jelentôs terhelés nehezedett, mind az Intézetet érintô belsô változások, mind az egészségügyi struktúra átalakítása miatt. A kívülrôl érzékelhetô elvárások (a létszám tükrében) gyakran irreálisnak bizonyultak. Az osztály és a hozzá tartozó csoportok munkatársai szinte vala-


mennyien elismerésre méltó hivatástudatról, munkamorálról tettek tanúbizonyságot az év során. 6. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG 6.1. Epidemiológiai tevékenység (nem fertôzô betegségek) Az Egészségfejlesztési Osztály tevékenységének alapját a népegészségügyi ciklusnak megfelelôen az Epidemiológiai Csoport munkája képezte. A Közép-magyarországi régió lakosainak egészségi állapotáról a rendelkezésre álló adatokból végeztek elemzéseket a kiemelt népegészségügyi jelentôségû betegségi fôcsoportok, betegségek indikátorlistája alapján. A kistérségek lakosainak egészségi állapotáról tájékoztatták a döntéshozókat, tiszti fôorvosokat, háziorvosokat, önkormányzati szakembereket. A WHO és a Népegészségügyi Program prioritásainak megfelelôen vizsgálatot végeztek a régió lakosait érintô daganatos halálozás területi egyenlôtlenségeirôl. Vizsgálták néhány társadalmi-gazdasági tényezô kapcsolatát a daganatos korai halálozás halmozódásával 19942004 évek viszonylatában. Elemzésre kerültek az új haláloki statisztikai változtatások hatásai a deszkriptív elemzésekben. Fentiekrôl tudományos fórumokon több elôadás hangzott el. A társosztályokkal együttmûködve közös rendezvényeken tájékoztatták a szakembereket, szakdolgozókat és a lakosság széles rétegeit epidemiológiai elemzéseikrôl. A KSH-val történt megállapodás szerint folyamatosan történt a halottvizsgálati bizonyítványok szakmai tartalmának minôségi javíttatása. Errôl az Egészségügyi Minisztériumban az osztályvezetô 2 elôadást tartott a háziorvosoknak, szakorvosoknak. A kórházak vezetôivel, szakorvosokkal, informatikusokkal folyamatos kapcsolattartást végzett a halottvizsgálati bizonyítványok kitöltésérôl, valamint a VRONY-nyal kapcsolatos adatközlésrôl. Munkatársaink munkájuk során folyamatosan együttmûködtek az OEK, OKK-OKI, a KSH, a Nemzeti Rákregiszter munkatársaival.

6.2. Egészségnevelési és kommunikációs tevékenység Az Egészségnevelési és Kommunikációs Csoport a Népegészségügyi Programon alapuló éves munkaterve szerint, illetve az OTH, OEFI, Egészségügyi Minisztérium felkérései alapján végezte a lakossági egészségkommunikációs programok szervezését, integrálva a MEH Új Magyarország Programjába. Az egészséges életmódot népszerûsítô rendezvények célja a lakosság körében annak bemutatása, hogy az egészségmegôrzés és -fejlesztés a mindennapokban korszerû információkon, döntéseken, alternatívák közötti választáson és öntevékeny egészségvédô magatartáson alapul. Az egészséges táplálkozás témakörében Életvezetési és Diétás Tanácsadó Szolgálatot létesítettek, több korosztály részére szerveztek fôzôtanfolyamokat. „No.1-az egészség” egészségfejlesztô programjukat az általános iskolákban és a középiskolákban rendezték meg. A fiatalokat érintô témák közül kiemelten foglalkoztak a párkapcsolatokkal, a szexuálisan terjedô betegségekkel és a családtervezéssel. Népszerûsítették a nem dohányzók védelmében született törvényt, a dohányzásmentes életmód elônyeit. A nemzetközi „Ne gyújts rá” nap országos központi rendezvény szervezésében és lebonyolításában részt vettek. Az OTH által kezdeményezett Elég! - Nôk a dohányfüstmentes életért c. programhoz kapcsolódva sajtótájékoztatót szerveztek. A „Nôk jobb egészségéért” program keretében a nôi szûrôvizsgálatokat népszerûsítették (emlôrák, méhnyakrák), amelyeket családi és munkahelyi, egyetemi egészségnapokon ismertettek az érdeklôdôkkel. A szív- és érrendszeri betegségek megelôzése céljából szerveztek egészségnapot több helyszínen a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezôinek ismertetésére, az önvérnyomásmérés bemutatására, az egészséges életmód népszerûsítésére. A társcsoport (Egészségkockázat Monitorozási Csoport) munkatársai szûrôvizsgálatokat végeztek (vérnyomás, koleszterinszint, vércukorszint, BMI, testzsírszázalék, fittségmérés). A regionális parlagfû-mentesítési feladatok öszszehangolására a Közigazgatási Hivatal parlagfûmentesítési munkacsoportot mûködtetett, amelynek intézetünk is aktív tagja volt. A régió lakossá17


gának részére 2007 májusától októberéig szervezték a parlagfû-mentesítéssel kapcsolatos egészségkommunikációs programokat civil szervezetekkel együttmûködve. Az aktivitás fokozására a regionális tiszti fôorvos pályázatot írt ki, melynek keretében 3 000 000 forintot osztottak szét. Öszszesen a régióban 106 program került megvalósításra, a parlagfû-mentesítés üzenetével közvetlenül közel 55 000 fôt, a médián keresztül 600 000 fôt értek el. A kerületi és kistérségi intézetek részére a központi költségvetésbôl finanszírozott mobil kiállítást, molinókat, lakossági tájékoztató kiadványokat és gyommentesítési eszközöket biztosítottak helyi programjaikhoz. A lakossági kommunikáció terén kiemelt feladatot látott el az automata, éjjel-nappal hívható Telefondoktor szolgálat, amelyet a Magyar T-Com-mal mûködtettek. A régió lakosságának folyamatos tájékoztatására kommunikációs programjaikat megjelentették kerületi és kistérségi önkormányzati lapokban, helyi kábeltelevíziókban, valamint a fôvárosi írott és elektronikus médiában. Csoportunk a kistérségi intézetekkel a régió területén 2007. évben összesen 489 egészség-kommunikációs rendezvény szervezésében vett részt, melyeken becsült adattal 150 000 látogató vett részt. 6.3. Szûrési koordinációs tevékenység A Szûrési Koordinációs Csoport a mammográfiás emlôszûrés és a méhnyakszûrés népszerûsítését mind a páciensek, mind a szakma (tiszti fôorvosok, háziorvosok, védônôk) körében párhuzamosan végezte. Elôkészületeket tettek a vastagbél- és szájüregi szûrési modellprogramok indítására. Aktivitásaik közül külön említést érdemel az

18

Orvosi Hetilapban megjelent, a szervezett szûrésekkel foglalkozó 8 közlemény, amelyek megírásában társszerzôként közremûködtek. Telefonon mintegy 2000 esetben adtak tájékoztatást. Mammográfiás emlôszûrés: összesen 137 885 meghívás történt, a vizsgálaton megjelentek száma 38 229. Az év során 104 rosszindulatú daganatot szûrtek ki, ezek közül 57 volt 15 mm-nél kisebb, tehát csak szûrôvizsgálattal felismerhetô. Méhnyakszûrés: az év folyamán 174 917 meghívólevelet küldettek ki, 4023 vizsgálatról kaptak visszaigazolást, közülük 66 volt nem negatív. Vastagbélszûrés: a fôváros III. kerületében elôkészületeket tettek, aminek eredményeként 2008 elején megindulhat a modellprogram. Szájüregi szûrés: felmérték a háziorvosok és foglalkozás-egészségügyi orvosok körében az OTH és az OEFI által irányított modellprogram iránti érdeklôdést, közremûködtek a pályázatok elkészítésében, segítették a kollégákat a munka megindításában. 6.4. Egészségkockázat-monitorozási tevékenység Az Egészségkockázat Monitorozási Csoport a háziorvosok bevonásával a fôvárosi felnôtt korú lakosság reprezentatív, prevenciós célú többlépcsôs rizikófaktor-szûrését végezte. A szûrôvizsgálatok a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában döntô szerepet játszó rizikótényezôk feltárására szolgáltak. A vizsgáltak többsége saját intézetünk, önkormányzati, alapítványi és civil szervezetek rendezvényein résztvevôk közül kerültek ki. Céljuk az volt, hogy az aktív munkaképes, panaszmentes lakosság nagy számban vegyen részt célzott szûrésen, a betegségek minél korábban felismerhetôek legyenek. Összesen 67 helyszínen történtek szûrôvizsgálatok, ezeken 3784 fô vett részt.


Összefoglaló az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézet Kerületi, Kistérségi Intézetek 2007. évi tevékenységérôl 1. KÖZEGÉSZSÉGÜGY 1.1. Település- és környezet-egészségügy A közép-magyarországi régió területéhez tartozó fôváros és 187 település-településrész ivóvízellátása 4 regionális és 103 települési víziközmû által szolgáltatott ivóvízzel biztosított. A régió településeinek nagy része vezetékes ivóvízzel ellátott, a külterületen élôk 8%-ának egyedi kutakból biztosítják az ivóvizet. A fôváros és agglomerációjának ivóvízigényét a Fôvárosi Vízmûvek Zrt. kezelésében lévô, a Duna-menti kavicsteraszba telepített ún. parti szûrésû kútjaiból és galériáiból biztosítják. Ezek találhatóak északon a Szentendrei-szigeten és Dunakeszin, délen a Csepel-szigeten és a fôvárosban, mint belterületen Újpesten, a Kossuth téren, Margitszigeten és Budaújlakon. A Kossuth téri galéria – a termelt víz triklóretilén kifogásoltsága miatt továbbra sem mûködik, folynak a háttérszennyezésre vonatkozó feltárási munkálatok. A régióban található második legnagyobb regionális vízmû a Duna Menti Regionális Vízmû Zrt., amely a Duna jobb és bal partján lévô vízbázisokból (52 db kút, ill. 33 db kút), valamint a 48 védett, ill. nem védett vízbázisból kitermelt vízzel és a Fôvárosi Vízmûvektôl átvett vízzel látja el a 62 települést, ill. településrészt. A Duna mentén kitermelt víz minôsége megfelelô, a többi vízbázis vizére jellemzô a magas nitrát-, ammónium-, vas- és mangántartalom. A vízminôség javítása érdekében a váci és a gödöllôi északi vízbázisok vizét vastalanító berendezéseken vezetik át. A nitrát és az ammónium csökkentésére vonatkozóan az üzemeltetô megfelelô

minôségû vízzel keverve szolgáltat vizet az érintett településekre. Továbbra is nagy gondot fordítottunk az MHBprevencióra. A régióban a védônôk megkeresésére a kistérségi intézetek egyedi kutakról 158 db vízmintát vettek. Ebbôl nitrit- és nitráttartalom vonatkozásában 20 esetben csecsemôtápláláshoz nem volt elfogadható a kút vize. A régió területén methaemoglobinaemiás megbetegedés nem fordult elô. 2007-ben az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézet Laboratóriuma a régió területén 1902 vízmintát vett bakteriológiai és 1184-et kémiai vizsgálatra. A fôvárosi hálózatról, az átadó gépházakból és a hálózatra dolgozó medencékbôl vett 511 minta 7,43% lett mikrobiológiailag nem megfelelô minôségû. Kémiailag nem megfelelô minôsítésû vízminták azokon a területeken fordultak elô, ahol általában magas az arzén, a nitrit és a nitrát. A régió alföldi területein általában magas az ivóvíz ammónium-, vas- és mangántartalma, a hômérséklete 20 °C feletti, és a víz magas szervesanyag-tartalmú. A Kistarcsai Flór Ferenc Kórházban csôtörés miatt vízhiány fordult elô, amely több napra rendkívüli helyzetet okozott a kórház életében. Mûtéteket, betegfelvételt kellett szüneteltetni, a mûvesekezelés is kb. 2 hétig kényszerûségbôl máshol zajlott. A helyreállítások után negatív vízminta birtokában engedélyezték a kórház újbóli teljes üzemelését. Vízjárvány, ivóvíz által okozott megbetegedés nem fordult elô. A Közép-magyarországi régió területén 555 fürdôt üzemeltetnek. A közfürdôkben a nyilvántartás szerint 88 töltô-ürítô rendszerû medence 19


van, ezekbôl 61 kapott felmentést az OTH-tól a vízforgató berendezés létesítésének kötelezettsége alól, mert a medencéket gyógyvízzel töltik. Felmentéssel nem rendelkezô töltô-ürítô rendszerû medencék nem mûködnek a régió területén. Minden egység rendelkezik üzemeltetési szabályzattal, melybe kötelezô a kockázatértékelés beépítése is. Természetes fürdôk 2007-ben a régió területén 8 kijelölt természetes fürdôhely volt nyilvántartva. Ebbôl 7 tó mellett, míg 1 a Duna mellett található. Mind a 8 természetes fürdôhely nyitása elôtt megtörténtek a hatósági vízvizsgálatok, amelyek eredménye megfelelô minôségû fürdôvíz volt. A régió területén 20 kommunális szennyvíztisztító telep szerepel a nyilvántartásban. Budapest területén 16 kommunális szennyvíztisztító telep mûködik. Ezek közül 13 telep van folyamatos fertôtlenítésre kötelezve. A hôségriadóval kapcsolatos prevenciós plakátok és egyéb tájékoztató anyagok eljutottak a kerületi, kistérségi önkormányzatokhoz, oktatási intézményekbe, felnôtt- és gyermekszakorvosi rendelôkbe, idôsek otthonaiba, gyógyszertárakba, nagyobb bevásárló központokba, valamint nagy forgalmú intézményekbe. 1.2. Gyermek- és ifjúság-egészségügy A fôvárosi kerületekben 2006-ban 69,8%-os volt az ellenôrzöttség, 2007-ben ez a szám 60,6%-ra csökkent, azonban a kistérségekben ez a mutató mindössze 48,8%-os. Az ellenôrzöttség csökkenése a szakterület egyre romló személyi ellátottságával és a megnövekedett adminisztrációs feladatokkal magyarázható. Bölcsôdék Kiemelt OTH munkatervi feladatként a fôvárosi kerületi/kistérségi intézetek és a Regionális Intézet munkatársai felmérték valamennyi bölcsôde higiénés helyzetét, melynek részletes feldolgozása még hátra van. Nyilvántartott egységeink közül továbbra is a bölcsôdék közegészségügyi helyzete a legjobb, annak ellenére, hogy az elôzô évekhez viszonyítva egyre több higiénés hiányosságot észleltünk ellenôrzéseink során. 20

1997 óta folyamatosan végzik az otthont nyújtó ellátások (gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, különleges gyermekotthon, utógondozó otthon) átalakítását. A jogszabályi rendelkezések szerint a befejezési határidô 2007. december 31. Az újonnan létesült egységek közegészségügyi szempontból a mai kor követelményeinek megfelelnek. A családi napközi otthonok száma tárgyévben ugrásszerûen megemelkedett a régió Pest megyei településein. A családi napközikben az engedélyezett létszám be nem tartása, valamint mûködési engedély hiánya miatt szabálysértési bírság kiszabására három esetben került sor. Óvodák A magán-, illetve alapítványi óvodák közegészségügyi helyzete lényegesen jobb az önkormányzat által fenntartott intézményekénél. Ezek higiénés helyzete romlott az elôzô évhez képest. Az önkormányzati óvodák zömében zsúfoltság, túlzsúfoltság van, ami tovább rontja a higiénés mutatókat. Általános iskolák és középfokú oktatási intézmények Általánosságban jellemzô, hogy az elôzô évhez képest tovább romlott az általános iskolák higiénés helyzete. Az intézmények higiénés helyzetének javítására, a zsúfoltság enyhítésére tervezett beruházások sajnos nem a kívánt ütemben valósulnak meg az intézményeket fenntartó önkormányzatok nehéz anyagi helyzete miatt. A középiskolák higiénés állapota általánosságban a tavalyi évhez képest lényeges változást nem mutat. Felsôfokú oktatási intézmények A felsôfokú oktatási intézmények általános higiénés állapota közegészségügyi szempontból megfelelô. Egyre több olyan felsôoktatási intézmény van, ahol a berendezések korszerûek, és megfelelnek az igényeknek, elvárásoknak. Diákotthonok A diákotthonok általános higiénés helyzete az elôzô évekhez képest kismértékben javult. Rekonstrukciót végeztek több intézményben, de még mindig több kistérség/kerület is jelezte, hogy


a kollégiumi épületek korszerûsítésre, valamint külsô és belsô felújításra szorulnak. Az elmúlt év tapasztalataihoz képest sokat javult a játszóterek közegészségügyi helyzete. 2007 nyarán az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetének illetékességi területén 162 alkalommal került sor tábornyitási engedély kiadására. A nyár folyamán a táborokban az étkeztetéssel kapcsolatban merült fel legtöbb esetben higiénés hiányosság. A közegészségügyi biztonság érdekében a táborokban sem mellôzhetô a folyamatos, illetve szúrópróbaszerû közegészségügyi hatósági ellenôrzés. 1.3. Élelmezés- és táplálkozás-egészségügy A régió területén nyilvántartott élelmezés-egészségügyi egységek száma 2007-ben 37 090 volt, az elmúlt évhez viszonyítva 1%-kal kevesebb. Az összes ellenôrzések száma 20 123 volt, az elôzô évhez hasonlítva 7,8%-os csökkenést mutat, ennek oka az idôszakban lezajlott létszámleépítések és az MGSZH-hoz történô munkaerô-átcsoportosítás volt. Az ellenôrzött egységek 24,4%-ában volt szükség valamilyen hatósági intézkedésre (amely az elôzô évben 27% volt.) A pénzbírsággal járó intézkedések száma 0,99%-kal nôtt (2298 db volt), összegük 1,13%-kal szintén nôtt a tavalyi évhez viszonyítva. Az intézetek részt vettek az OTH által elrendelt fokozott ellenôrzésekben: húsvéti, nyári idegenforgalmi és a karácsonyi „Csillagszóró hadmûvelet”-ben. A rendelkezô határozatok száma 1443 volt, intézetenként átlagosan 73 esetben került sor kiadásukra, legtöbbet Cegléd, Gödöllô és a III. kerület adta ki. Legkevesebb határozatot az I-II-XII. kerület hozott, a XXI. kerület egyáltalán nem élt ezzel az intézkedési jogával. Szabálysértési pénzbírságoló határozatok száma 320, a kiszabott bírságok összege 14 089 500 Ft. Egy intézet átlagosan 16 eljárást folytatott le, kiemelkedô volt a VIII-IX. kerület, amely 61, a XI-XXII. kerület 44, a XXI. kerület 30 esetben indított eljárást. Legkevesebb szabálysértést az I-IIXII. kerület, Gödöllô és Vác hozott (2-2). Helyszíni bírságok száma 1230 db, összegük 10 963 000 Ft. Az egy intézetre esô átlag 62 db volt. Legtöbbet az I-II-XII. kerület, az V-XIII. kerület,

a III. kerület, legkevesebbet a VIII-IX. kerület bírságolt, a Ráckevei Intézet és a Repülôtér egyáltalán nem élt ezzel a szankcionálási formával. A minôségvédelmi bírságok száma 667 db, ami összegszerûen 67 261 120 Ft-ot tett ki. Egy intézményre átlagosan 33 db (3 363 055 Ft) bírság jutott. A legtöbb minôségvédelmi bírságot a Szentendrei kistérség, a VIII.-IX. és a IV.-XV. kerület, legkevesebb minôségvédelmi bírságot a XX.XXIII. kerület adta ki. 1.4. Kémiai biztonság OTH munkatervi feladatok teljesítése Veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel végzett tevékenységek bejelentéseinek visszamenôleges (2001-2004. közötti idôszakban keletkezett), valamint a 2007-ben fogadott bejelentések aktuális feldolgozását az intézetek munkatársai elvégezték. A bejelentések száma a 2006-os évhez képest növekedett (2006-ban 4607 db, 2007ben 5168 db). A kerületi/kistérségi intézetek ellenôrizték a biocid termékek gyártását, forgalmazását, a gyártóknál, importálóknál/forgalmazóknál, nagy- és kiskereskedôknél összesen 99 egységben 331 terméket. Akcióellenôrzés keretében az intézetek felmérték azokat az egységeket, amelyek 1000 tonna/év mennyiség felett gyártottak/importáltak vegyi anyagokat. 214 forgalmazónál/gyártónál történt ellenôrzés a gyerekjátékok, gyermekápolási cikkek, az egészségre káros vegyi alkotórészek határérték feletti mennyiségének ellenôrzésére, különös tekintettel az egyes ftalátok koncentrációjára. Az összes, valamennyi szakterületet érintô I. fokú ellenôrzések száma 33 441 volt. Saját munkatervi feladatok teljesítése Önálló munkatervvel 9 kerületi/kistérségi intézet rendelkezett. Kiemelendô az ÁNTSZ Budapest IV.-XV. Kerületi Intézet és az ÁNTSZ Budaörsi Kistérségi Intézet tevékenysége, ahol 2007-ben saját kezdeményezésre akcióellenôrzéseket végeztek. Hatósági tevékenység Az I. fokon kiadott kémiai terhelési bírságok száma 226, összege 27 100 000 Ft volt. A kiadott ha21


tározatok száma és a bírságok összege alapján kiemelkedô munkát végeztek az alábbi kerületi/kistérségi intézetek munkatársai: ÁNTSZ Budapest IV.-XV. Kerületi Intézete, ÁNTSZ Budapest VIII.-IX. Kerületi Intézete, ÁNTSZ Budaörsi Kistérségi Intézete, ÁNTSZ Budapest X.-XVII. Kerületi Intézete. Rendelkezô határozatok száma 390 volt, a 2006. évihez képest csökkent. 2. JÁRVÁNYÜGY A régió 20 kerületi/kistérségi intézetét tekintve igen jelentôs különbség van a népsûrûség, a nagyság, a lakosság szociális helyzete, valamint az intézetek tárgyi és személyi ellátottsága között. Nehezíti a feladat ellátását az is, hogy több intézmény két külön telephelyen mûködik (a telephelyek összevonása, illetve új telephelyre történô költözése folytatódik, amely remélhetôen javítja a körülményeket). Sok esetben egyes egészségügyi intézmények tömegközlekedési eszközzel nehezen vagy alig megközelíthetôek, mely több idôt (akár órákat) von el az érdemi munkától. A kerületi/kistérségi intézetek járványügyi munkája a drasztikus létszámcsökkenés, a dologi kiadások csökkenése miatti romló feltételek ellenére megfelelô. Ugyanakkor a kialakult kedvezôtlen személyi és tárgyi feltételek mellett sok intézetben az akut feladatok ellátása (pl. közösségi járvány) esetén a helyszíni munka csak az egyéb (pl. adminisztratív) tevékenységek akár határidôn túlra halasztásával oldható meg. A gyakorlati munkát és az adminisztratív tevékenységet csak egymás rovására tudják végezni. A többi szakterületeken bekövetkezett létszámcsökkenés is hátrányosan érinti a járványügyi feladatok ellátását, emiatt a munkaidô felében-harmadában nem járványügyi tevékenységet kénytelen végezni a felügyelô, orvos. Míg korábban egyes területektôl segítséget kaptunk – pl. védônôktôl az oltóanyag-ellátás és az oltási jelentések kapcsán –, most a romló feltételek közepette erre már nincs lehetôség, így a csökkent létszámmal dolgozó járványügyi területre még több feladat hárul. A járványügyi és a védôoltásokkal kapcsolatos tevékenységet minden kerület/kistérség prioritásként kezeli, sok helyen a kerületi/kistérségi tiszti fôorvos irányítja ezt a munkát. Az oltási tevékenységgel kapcsolatban jelentôs 22

változást hozott a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosítása, amely miatt az oltóanyag-logisztikát (rendelés-kiszállítás-elszámolás) alapvetôen át kellett szervezni 2007 januárjától. Az év elején felmerült problémákat sok esetben az okozta, hogy idôbe telt, míg az érintett gyermekorvosok megértették és elfogadták a jogszabály által meghatározott új rendszert. Az új metódus jelentôs többletmunkát kíván az ÁNTSZ dolgozóitól is, de jelenleg már a régió egész területén az elôírásoknak megfelelôen, jó hatékonysággal mûködik az oltóanyag-logisztika. Az egyes helyeken felmerülô problémákat a gyermekorvosok és védônôk közötti ellentét okozza, amire az ÁNTSZ-nek közvetlen befolyása nincs. Több kerületi/kistérségi intézetben továbbra is gond, hogy a hûtôkapacitás elégtelen. Ehhez társul, hogy a kerületi/kistérségi intézetek gépkocsihasználati lehetôsége korlátozott. A Kistérségi Intézetekben mindenhol egy gépkocsi biztosított, de itt a nagy távolságok és a hiányos tömegközlekedés miatt szinte minden területi munkához szükség van az autóra. A kerületi intézetekben a járványügyi területnek csak havonta 1 napra biztosított a gépkocsi. Váratlan, sürgôs eseménykor mind a kistérségi, mind a kerületi intézetek igénybe vehetnek további segítséget, de ez a régió szûkös kapacitása miatt nehézkes. A járványok kivizsgálása a legtöbb kerületi/kistérségi intézetben prioritást élvez, és a meghozott intézkedések szakmailag megalapozottak. A járványokról történô elôzetes, köztes és záró jelentések gyakran késve, csak kérésre érkeznek meg az osztályra. Néhány esetben azonban a kivizsgálások, a jelentések szakmai színvonala nem megfelelô. A járványok EFRIR-be történô elôzetes rögzítése a legtöbb esetben elmarad. Az EFRIR számítógépes rendszerbe történô adatbevitel hatalmas mennyiségû adminisztratív feladatot ró a kerületi/kistérségi intézetekre. Az erre fordított idôt tovább növeli a számítógépek lassúsága, ezért a csökkentett személyi állománynyal a sok feladat alig teljesíthetô. Ezek miatt az érdemi járványügyi munkára – az adatok elemzésére, értékelésére – sokszor már nem jut idô. Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetében nem mûködik mikrobiológiai laboratórium, így nincs laboratóriummal közvetlen kapcsolat, ami jelentôsen megnehezíti a napi tevékenységet. 2007-ben a jogszabályi változásoknak


megfelelôen a laboratóriumok napi rendszerességgel küldték meg a pozitív mikrobiológiai eredményeket. Ezek további feldolgozását megszerveztük, az adatok az EFRIR rendszeren át eljutnak az elsôfokú intézetekhez, hogy a szükséges intézkedéseket megtehessék. A rendszer kialakításának csúszását az okozta, hogy a laboratóriumok számítógépes rendszere nem volt megfelelô, ezek laboratóriumon belüli fejlesztése az év folyamán fokozatosan valósult meg. Jelentôs problémát okozott egész évben, hogy mind a diagnosztikus, mind a járványügyi érdekbôl levett minták laboratóriumba küldése a gyakorlatban nehézkes. A lefektetett elméleti szabályozás egyes esetekben kivitelezhetetlen, a szakmai szempontokat nem veszi figyelembe. A háziorvosok sok esetben nincsenek tisztában a szabályokkal, bár többször írásban tájékoztattuk ôket. Az, hogy a regionális mikrobiológiai laboratórium által elvégzett vizsgálatok a Közép-magyarországi Regionális Intézet korlátozott „virtuális” számlájáról kerülnek kiegyenlítésre, nagyon rossz gyakorlat, hiszen így a szakmai indokok az anyagi érdek miatt óhatatlanul háttérbe szorulnak. Az egyedi járványügyi lapok kitöltése, ezen megbetegedések kivizsgálása jónak mondható, bár a vizsgálati lapok gyakran késôn kerülnek beküldésre. Az elôforduló hiányosságokat jelzésünkre az intézetek korrigálják. A terhes anyák hepatitis B-szûrése, a pozitív anyák újszülöttjeinek oltása, az ide tartozó adatok nyilvántartása és a lyssagyanús sérülések kivizsgálása és nyilvántartása minden intézetben megfelelô módon zajlik, hiba, komoly hiányosság nem fordult elô. A fekvôbeteg-ellátó intézmények területén végrehajtott átszervezés következtében számos intézmény megszûnt, illetve összevonásra került. Az ezzel kapcsolatos hatósági tevékenység igénybe vette mind az igazgatás, mind a kórházhigiénés szakterületet végzô kollégákat. Az elmúlt év második felében megnövekedett az egynapos sebészet kialakítását kérelmezôk száma. Sok esetben az ehhez szükséges és jogszabályban elôírt tárgyi minimumfeltételeket igen nehéz megteremteni, különösen a behatárolt, vagy már meglévô építészeti adottságok mellett. A szakmai ismeretek napi szinten tartásához szükséges díjköteles konferenciákon való részvétel gazdasági okok miatt korlátozottan elérhetô.

3. EGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÁS Az elmúlt évekhez képest lényeges változások történtek: – a 362/2006. (XII.28.) Korm. rendelet január 1jétôl az ÁNTSZ helyi szervei körét kistérségi, illetve fôvárosi kerületi intézetben határozta meg, kijelölte székhelyét és illetékességi területét. Ennek megfelelôen egyes városi és kerületi intézetek összevonásra kerültek. – Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeirôl, valamint a mûködési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII.15.) Korm. rendeletet módosító 324/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a fekvôbeteg-ellátás, mentés, betegszállítás, vérellátás és hemodialízis kivételével az összes igazgatási feladatot a kerületi/kistérségi intézetek hatáskörébe utalta, ezzel feladataikat jelentôsen megnövelte. Néhány jellemzô adat a régió kerületi és kistérségi intézeteinek egészségügyi szolgáltatókkal kapcsolatban végzett hatósági tevékenységérôl: 7625 alapellátás, 9587 járóbeteg-szakellátás felügyeletét látták el, több mint ötezer helyszíni ellenôrzést végeztek. 1947 mûködést engedélyezô és 1139 mûködést módosító határozatot adtak ki. Az elôzô évekhez viszonyított nagyszámú emelkedés a jogszabályi változás következménye. A kerületi/kistérségi intézetek az év folyamán elrendelt felméréseket határidôre, szakszerûen elvégezték, a jelentéseket megküldték. Az év során két alkalommal volt elrendelve hôségriadó, az ezzel kapcsolatos tájékoztató feladatokat, illetve otthoni halálozások adatgyûjtéseit elvégezték. 2007-ben fontos feladat volt az EFRIR hibajavítása, december 4-én a módosított program telepítésére került sor, amely az adatokat csak részben vette át, illetve új adatokkal kell ismételten feltölteni. A továbbfejlesztett rendszer bonyolultabbá, nehezebben kezelhetôvé vált. Ugyanakkor a regionális intézet által a fejlesztôktôl kért módosítások nem történtek meg. A minden esetben rohammunkában végzett hibajavítás a továbbiakban is megkérdôjelezi a nyilvántartási rendszer validitását, és ezzel együtt közhitelességét. Még mindig problémát jelent az EFRIR alkalmazásában a hozzáférési jogosultsági rendszer, az intézetek összevonásával ez tovább bonyolódott. 23


A feladatok elvégzését folyamatosan akadályozza az iktatóprogram lassú, nehézkes mûködése.

nek, amelyen a tiszti fôorvosok epidemiológiai, népegészségügyi jellegû elôadásokat tartanak.

2007. augusztus 1-jétôl a jól használható és egyszerûen kezelhetô CD Jogtár megszûnt, és felváltotta az interneten keresztül elérhetô Opten Jogtár. Ennek használata bonyolult, több problémát vetett fel, amelyek megoldása érdekében az OPTEN Kft. oktatást tartott Intézetünkben.

Az egészségügyi ellátórendszerben tervezett kerületi szintû változtatások elôkészítésében a helyi tisztiorvosi szolgálat munkatársait a fenntartók, egészségügyi szolgáltatók 2007-ben is minden esetben meghallgatták. A jelentések arról tanúskodnak, hogy az egészségügyi hatóság által megfogalmazott elvárásokat figyelembe vették a döntéshozók, kivitelezôk.

A kerületi intézetekhez 230 panaszbejelentés érkezett az elmúlt évben, 145 kapcsán szakfelügyelô fôorvos is részt vett az ügyek kivizsgálásában, 43 esetben a szakfelügyelô fôorvos konkrét intézkedési javaslatot is tett a probléma megoldására. Szinte valamennyi kerületben meghatározott idôközönként a Magyar Orvosi Kamarával együttmûködve továbbképzô összejöveteleket szervez-

24

Összefoglalva, 2007-ben a régiós kerületi/kistérségi tisztiorvosi szolgálatok az egészségügyi igazgatás területén minden tôlük telhetôt megtettek azért, hogy megfeleljenek az elvárásoknak. Kizárólag a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételekben mutatkozó hiányosságok korlátozták a még eredményesebb munkát.

Eredeti közlemények Nosocomialis fertõzések a balneo-, hidro- és fizioterápiában Dr. Molnár Kornélia ÁNTSZ Országos Tisztifõorvosi Hivatal

A nemzetközi szakirodalomban kevés közlemény foglalkozik a balneo-, hidro- és általában a fizioterápia kapcsán keletkezô nosocomialis fertôzésekkel, járványokkal. A világirodalom és a magyarországi helyzet áttekintését követôen megállapíthatjuk, hogy a lehetséges nosocomialis fertôzések megelôzésében megfelelôen hatékony módszer a mûködtetési szabályok betartása, a betegellátó személyzet jó higiénés szemlélete és magatartása, az intézményvezetés megfelelô intézkedései, az engedélyezô és ellenôrzô hatóság következetes és hatékony munkája. Kulcsszavak: nosocomialis fertôzések, nosocomilais fertôzések megelôzése, fizioterápia, balneoterápia, hidroterápia

1. Általános áttekintés A nemzetközileg is elfogadott nómenklatúra szerint mindazokat a terápiás eljárásokat, amelyek a gyógyvíz összetételének gyógyító hatását használják fel a gyógyítás céljával balneoterápiának, amelyek pedig a víz fizikai tulajdonságainak köszönhetôen javítják a beteg állapotát, hidroterápiának nevezzük. A kezelések mindkét esetben történhetnek közös medencékben és egyedileg használatos kádban. A medencék mûködtetésének szabályai eltérnek a balneoterápia és a hidroterápia esetében. A hidroterápiás medencék mûködtetésénél a vízforgatásos rendszer az elfogadott. A balneoterápiánál a

gyógyvíz összetételének megôrzése céljából elônyben részesítik a töltô-ürítô rendszerû mûködést, mert így elkerülhetô a gyógyvíz összetételét megváltoztató kemikáliákkal való kezelés.

A kezelésénél felhasznált víz megfelelô bakteriológiai minôségének megôrzésében fontos szerepe van: 1. a beteg testi tisztaságának (kezelés elôtti kötelezô szappanos, tisztasági tusolás), 2. a megfelelô mennyiségû fürdôvíz biztosításának (vízmérleg vezetésével igazolható), 3. a megfelelô fertôtlenítésnek: visszaforgatásos rendszer esetén a szûrésnek és fertôtlenítésnek, töltô-ürítô rendszer esetén a medence mechanikai tisztításának és az azt követô fertôtlenítésnek, 4. a hidraulika hibátlan mûködésének (ne alakulhasson ki pangó víz; a víz pótlása alsó vízbetáplálással történjen, a medence bukóélén folyamatos legyen az átfolyás), 5. a víz elôírt hômérsékletének (ne keletkezzen hôlépcsô az egyes vízrétegek között, a víz hômérséklete lehetôleg ne segítse a kórokozók szaporodását), 6. a betegek elkülönítésének: célszerû külön medencét kijelölni a tudomány mai állása szerint emberrôl emberre nem terjedô, de másokban visszatetszést keltô betegségben szenvedôk ellátására (pikkelysömör, szarusodási zavar stb.), és egyedileg kádban kell kezelni a fertôzô bôrbetegségben vagy sebek, fekélyek miatt szenvedôket, 7. alapvetô a személyzet helyes higiénés maga25


tartása, oktatása, az egyéni védôeszközök (kesztyû, kötény, szükség szerint maszk) használata, 8. a rendszeres ellenôrzésnek, ami a vezetés felelôssége.

A kádterápia esetén szükséges mûködtetési szabályok közt kitüntetô szerepe van: 1. a megfelelô mennyiségû víz biztosításának, 2. a minden kezelés utáni vízcserének, 3. a kád minden kezelés utáni fertôtlenítésének egyfázisú tisztító-fertôtlenítô hatású fertôtlenítôszerrel (a teljestest-bemerítô alkalmatosságok esetén a víz fertôtlenítôszeres keverése, forgatása a leghatásosabb módszer), 4. a kezelés során használt eszközök fertôtlenítésének, 5. az égési osztályok betegei számára ajánlott térben elkülönített kezelési lehetôséget biztosítani külön eszközökkel és erre kijelölt személyzettel, 6. fertôzô betegek kezelése célszerûen saját szobájukban vagy az egységhez közvetlenül csatlakozó fizioterápiás, hidroterápiás helyiségben történhet.

2. A balneo-, hidro-, fizioterápiához társuló nosocomialis fertôzések Azokat a fertôzéseket, amelyek – a betegek, a betegellátó személyzet, az intézményben dolgozó más személyek (pl. mûszakiak, önkéntes segítôk, orvostanhallgatók), esetenként a látogatók körében – a kórházi ellátás során, azzal összefüggésben jelentkeznek, nosocomialis fertôzésnek nevezzük. Azon fertôzésekrôl van szó, melyek a beteg kórházi felvételét követôen manifesztálódnak, és a beteg felvételekor lappangó formában sem voltak jelen.

2.1. Nemzetközi kitekintés A rehabilitáció egyik formáját nyújtja a betegek számára a fizio-, balneo- és hidroterápia. A szakirodalmat áttekintve kevés adat lelhetô fel ezen kezelésekhez kapcsolható nosocomialis fertôzésekrôl, ami meglepô, hiszen a rehabilitációs kezelések számos lehetôséget nyújtanak a mikro26

organizmusok terjedésére a betegek, valamint a betegek és kezelôszemélyzet között.

Fizio-, balneo- és hidroterapeuták, mint a fertôzés átvivôi A terapeuták közvetlen kontaktusba kerülnek a betegekkel, miközben mobilizálják ôket, vagy gyakorlatokat végeznek. Ilyenkor a személyzet nem szokott kesztyût viselni, vagy külön védôköpenyt használni. A dolgozók többnyire ágy melletti tevékenységet is folytatnak, miközben betegtôl betegig járnak, sok esetben az egész intézmény különbözô osztályain. Gyakorlat az is, hogy központi helyre szállított betegek ellátását végzik azonos idôben – a kézmosási lehetôség azonban többnyire hiányzik ezeken a helyeken (pl. tornaterem), így a betegek érintése közti kézmosás elmarad. Mindezek ellenére az általam ismert szakirodalomban nem igen fordult elô eset, ahol a terapeuta szerepét igazolták volna a fertôzés átvitelben. Minden kutató egyetért azonban abban, hogy a fertôzések elkerülése érdekében hangsúlyozni kell a kézmosás megelôzô szerepét, és alkoholos kézbedörzsölést kell alkalmazni ott, ahol a folyó vizes tisztító-fertôtlenítô kézmosás lehetôsége nem adott.

Betegek, mint a fertôzés forrásai A fizioterápia egyéb formáival szemben a balneoés hidroterápia során inkább megtörténhet a fertôzésátvitel, mert a kezelések alkalmával a beteg teljesen, vagy egy-egy testrészével vízbe merül, egyes esetekben égési vagy más sebekkel a testfelszínén. A teljes test bemerülésével járó hidroterápiát hosszú idô óta alkalmazzák, amely kezelés társulhat egy egész kórház munkájához, vagy annak egy-egy egységéhez (pl. égési osztály, mozgásszervi rehabilitációs osztály). E kezelési forma elterjedtsége ellenére csak kevés közlemény foglalkozik a hidroterápia fertôzésátvivô szerepével.

Sthone és Kolb 1971-ben elsôként közölt olyan járványról, amely hidroterápia közvetítésével alakult ki [1]. A járvány során gentamicinrezisztens Pseudomonas aeruginosa terjedt égési osztály


hidroterápiában részesülô betegei között. 27 betegbôl 11 fertôzôdött a medence vize közvetítésével, 9 a személyzettôl, 3 más forrástól, 4 betegnél nem sikerült Pseudomonast kimutatni [2, 3]. A rutin hidroterápia megkezdése elôtt 3 évvel vezették be az egész égett felület gentamicin kenôccsel történô profilaktikus kezelését, Pseudomonas-infekció megelôzése céljából. Gentamicinrezisztencia nem jelentkezett tömegesen a hidroterápia bevezetéséig. Utána a gentamicinrezisztens Pseudomonasszal fertôzött sebek aránya 2,4%-ról 37%-ra emelkedett a kórházi benntartózkodás ideje alatt. A gentamicinprofilaxis elhagyása után a rezisztencia 6 hónap alatt csökkent, majd a profilaxis ismételt bevezetése után a rezisztencia megint jelentkezett, miközben a hidroterápia folyamatos volt. Az antibiotikum hatására szelektálódott a gentamicinrezisztens Pseudomonas aeruginosa, aminek terjedését a hidroterápia elôsegítette. A medence vize a kórokozó rezervoárjaként szolgált, a sebek kolonizálódtak. A dolgozók keze útján kontaminálódtak a kezeléseknél használt eszközök, ami további fertôzésekhez vezetett. A terapeuták keze a betegek érintése elôtt vett minták szerint 26,7%-ban mutatott Pseudomonas-kontaminációt. A medence környezetében lévô mûtárgyak (szellôztetôk, keverôk) és berendezések felületérôl is ki tudták tenyészteni a kórokozót, aminek eradicatiója nem sikerült. Egyedül jódos fertôtlenítéssel sikerült csíraszámcsökkenést elérni. Sthone közleményét követôen további 7 járványról számoltak be, közülük 4-et Pseudomonas, 2-t Staphylococcus aureus, 1-et Enterobacter okozott [4, 5, 6, 7, 8]. A csekély számú közlemény valószínûleg azt is jelzi, hogy a hidroterápia fertôzések terjesztésében betöltött szerepét nehéz bizonyítani.

2.2. Magyar helyzet Az internetes adatok szerint hazánkban 1289 termálvízkutat tartanak nyilván – közülük azonban csak 243-at hasznosítanak gyógyfürdôinkben. A Magyarországra érkezô turisták a vendégéjszakák körülbelül egyharmadát gyógyfürdôk mellett töltik. A 32 települést összefogó Magyar Fürdôvárosok Szövetségének elnöke Hajdúszoboszló polgármestere, aki szerint az ország területének

70 százaléka alatt rejtôzik legalább 30 fokos termálvíz. A 32 fürdôváros medencéiben – közöttük nem szerepel Budapest, amely egyes felmérések szerint a világ legnagyobb fürdôvárosai között van – összesen hetvenezer négyzetméternyi vízfelület van. A 225 medencébôl azonban csak 48 rendelkezik korszerû vízforgató berendezéssel. A kormány, amely kulcságazatnak tekinti az idegenforgalmat, az 1998-as hatmilliárd forintról 25,2 milliárdra növelte a fejlesztésekre fordítható turisztikai célelôirányzatot, ebbôl 2007-ben nyolctíz milliárd forintot használhatnak fel a gyógyfürdôhelyekre, elsôsorban új nagyberuházásokra.

A gyógyfürdôk, a fizio- balneo- és hidroterápiás kezelést adó egységek. Több gyógyfürdô más egészségügyi szolgáltatást is nyújtó intézmény keretei között mûködik, azok betegeinek kezelését és rehabilitációját végzi. Tekintettel arra, hogy Magyarország a gyógyvizek országa, különösen fontos az alkalmazott fizio- és hidroterápia útján terjedô nosocomialis fertôzések megelôzése. A nemzetközi közleményekhez hasonlóan a magyar közlések száma is szegényes a rehabilitációs kezelések során okozott nosocomialis fertôzések, járványok tekintetében. A 2001-2005 között és a 2006-ban végzett vizsgálatok eredményeit összehasonlítva a következôk állapíthatók meg (l. 1. táblázat): 1. a fürdôk töltôvizének bakteriológiai tisztaságában javulás figyelhetô meg, 2. a töltô-ürítô rendszerû medencék vizének bakteriológiai tisztasága szembetûnôen javult, csökkent a tûrhetô és kifogásolt minták aránya, 3. a visszaforgatásos medencék vizének bakteriológiai tisztasága vizsgálatánál közel azonos a megfelelô és a kifogásolt minták aránya a vizsgált idôszakokban. Az üzemeltetôk érdekeltek a medencék veszélytelen üzemeltetésében. Ezt jól mutatja, hogy az összesen elvégzett vizsgálatok közül 2006-ban csak 26,5% volt hatósági vizsgálat, 73,5%-ban az üzemeltetô belsô minôségfelügyeleti rendszerében végezte, illetve végeztette el a vizsgálatokat. A magyar helyzetet a vízminták bakteriológiai 27


vizsgálatának eredménye alapján jellemzi, hogy bár a nagy számban elôforduló kifogásolt minták aránya különösen a töltô-ürítô rendszerû medencéknél csökkent, a bakteriológiai kifogásoltság mellett a nosocomialis fertôzések lehetôsége adott. Az esetleg itt szerzett fertôzések mégsem jelentek meg a fertôzések, járványok bejelentési rendszerében annak ellenére, hogy a betegek általában a lappangási idôknél hosszabb idôt töltenek el a rehabilitációs egységekben. A rehabilitációs intézmények higiénés szolgálatának ellenôrzése (Nagykôrös Város Rehabilitációs Szakkórháza-Rendelôintézete) az érintett területeken kiterjed: 1. a kezelôkád és a hidroterápia során használt eszközök fertôtlenítésére, a személyzet higiénés magatartására, oktatására, 2. az égési és más sebektôl szenvedôk elkülönített kezelésére. A tapasztalatok szerint a személyzet kevés kivétellel betartja a mûködtetési szabályokat, magatartásuk megfelelô, és higiénés továbbképzésük is rendszeres. A hidro- és balneoterápiás egységek mûködését az engedélyezô hatóság (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) is ellenôrzi helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokkal egyaránt. Az ellenôrzési tapasztalatokat figyelembe véve feltételezhetô, hogy a medencék mûködési szabályainak betartása, a kezelôszemélyzet higiénés magatartása, a higiénés szabályok betartása hozzájárul ahhoz, hogy csak kevés nosocomialis fertôzés fordul elô a balneo-, hidro- és fizioterápia alkalmazásával kapcsolatban. Mindezeket a szempontokat megvizsgálva, a nosocomialis fertôzések megelôzése érdekében, a kedvezô járványügyi helyzet megtartása céljából a következô ajánlások fogalmazhatók meg: 1. minden kezelés után el kell végezni a kádak, eszközök fertôtlenítését megfelelô és hatásos mechanikai tisztítás után, 2. a medencék mûködtetési szabályait be kell tartani, ill. be kell tartatni (töltô-ürítô és vízvisszaforgató rendszerûeknél egyaránt),

28

3. égési sérülteket, nyílt sebtôl és visszatetszést keltô betegségtôl szenvedôket elkülönítve kell kezelni, 4. súlyt kell helyezni a kezelôszemélyzet higiénés magatartására, az egyes kezelések utáni fertôtlenítô kézmosásra, az egyéni védôeszközök (védôkesztyû, kötény) használatára, 5. kiemelkedôen fontos az intézetek és az osztályok vezetôinek felelôsségteljes munkája: a megfelelô higiénés és szakmai ismeretekkel rendelkezô személyzet alkalmazásában, a tudást szinten tartó és továbbképzô oktatások megszervezésében, a higiénés szempontból is megfelelô munkavégzés ellenôrzésében.

Köszönetnyilvánítás: Köszönetemet fejezem ki az OKI és az ÁNTSZ munkatársainak a rendelkezésemre bocsátott eredményekért, a meglátogatott rehabilitációs intézmények munkatársainak és dr. Kulcsár György OGYFI igazgatónak azokért az ismeretekért, amelyekkel segítették a közlemény megírását.

Irodalom: 1. Stone, H. H., Kolb, L. D.: The evolution and spread of gentamicin-resistant pseudomonas. J. Trauma, 1971; 11: 586-589. 2. Mayhall, C. G., Lamb, V. A., Gayle, W. E., et al: Enterobacter cloacae septicemia in a burn center: epidemiology and control of an outbreak. J. Infect. Dis., 1979; 139: 166-171. 3. McGuckin, M. B., Thorpe, R. J., Abrutyn, E.: Hydrotherapy: an outbreak of Pseudomonas aeruginosa wound infections related to Hubbard tank treatments. Arch. Ôhys. Rehabil., 1981; 62: 283-285. 4. Rimland, D.: Nosocomial infections with methicillin and tobramycin resistant Staphylococcus aureus – implication of physiotherapy in hospital-wide dissemination. J. Med. Sci., 1985; 290: 91-97. 5. Tredget, E., Shankowsky, H. A., Joffe, A. M., et al: Epidemiology of infections with Pseudomonas aeruginosa in burn patients: the role of


hydrotherapy. Clin. Infect. Dis., 1992; 15: 941949. 6. Richard, P., Le Flock, R., Chamoux, C., et al: Pseudomonas aeruginosa outbreak in a burn unit: role of antimicrobials in the emergence of multiply resistant strains. J. Infect. Dis., 1994; 170: 377-383. 7. De Vos, D., Lim, A. Jr., Pirnay, J. P., et al: Analysis of Pseudomonas aeruginosa isolates

by isoelectric focusing of pyoverdine and RAPD-PCR: modern tools for an integrated anti-nosocomial infection strategy in burn wound centres. Burns, 1997; 23: 379-386. 8. Embril, J. M., McLeod, J. A., Al-Barrak, A. M., et al: An outbreak of methicilin resistant Staphylococcus aureus on a burn unit: potential role of contaminated hydrotherapy equipment. Burns, 2001; 27: 681-688.

1. táblázat. A fürdôvizek mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálati eredményei 2001–2005 között és 2006-ban

Vizsgált víz Fürdô tápvíz Visszaforgató medence Töltô-ürítô medence

Megfelelô 2001–2005 90,1% 85,5% 4,4%

2006 94,7% 82,2% 61,3%

Tûrhetô 2001–2005 2006 0% 0% 0% 0% 64,6% 12,7%

Kifogásolt 2001–2005 2006 19,9% 5,3% 14,5% 17,8% 41,0% 26,0%

(ÁNTSZ Regionalis és OKI Laboratórium eredményei)

29

Budapesti Statisztikai Adatok Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete Közegészségügyi Laboratóriumi Osztályának 2007. évi tevékenysége Dr. Kisfalvi Árpád osztályvezetô

Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete Közegészségügyi laboratóriumi osztályához három, tevékenységében jól elkülöníthetô csoport tartozik: a Közegészségügyi kémiai, a Közegészségügyi biológiai és a Zaj- és rezgésvizsgáló laboratóriumi csoport. Az osztályhoz tartozó laboratóriumi csoportok mindegyike a NAT által, az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány szerinti akkreditált státussal rendelkezik. A Zaj- és rezgésvizsgáló laboratóriumi csoport 2007 márciusában, a Közegészségügyi biológiai laboratóriumi csoport 2007 júniusában sikeres akkreditált státus felülvizsgálati eljáráson, míg a kémiai laboratóriumi csoport 2007 decemberében sikeres akkreditált státus megújítási eljáráson esett át. A laboratóriumi csoportok tevékenységi területük szerint laboratóriumi egységekre tagozódnak. A Kémiai laboratóriumi csoportot ennek megfelelôen négy (vízkémiai és toxikológiai, élelmiszer-kémiai, foglalkozás-egészségügyi és levegôkémiai, valamint nagymûszeres analitikai laboratóriumok), a Biológiai laboratóriumi csoportot három (környezet-biológiai, élelmiszer-mikrobiológiai, valamint mintavételi és információs részleg), míg a Zaj- és rezgésvizsgáló laboratóriumot egy egység képviseli. A laboratóriumi csoportok munkájának számszerû értékelésekor a következôk figyelhetôk meg: A Közegészségügyi kémiai laboratóriumi csoporthoz tartozó négy laboratórium feladata 2007ben az elôzô éves feladatokhoz képest nem változott. A laboratóriumok 2007. január 1-jétôl regio30

nális laboratóriumként az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete számára biztosították a laboratóriumi hátteret. Az Élelmiszer-ké miai laboratóriumban a 2006. évhez viszonyítva a mintaszám az ötödére csökkent, mivel az élelmiszer-biztonsági lánc átszervezése kapcsán az élelmezés-egészségügy területén az ÁNTSZ hatásköre és az ehhez kapcsolódó laboratóriumi vizsgálatok köre jelentôs mértékben leszûkült. A Vízké miai és toxikológiai laboratóriumban a vízkémiai vizsgálatok száma az elôzô évhez hasonlóan alakult, míg az ökotoxikológiai vizsgálatokra beszállított minták száma (114 db) megduplázódott. A Foglalkozás-egészségügyi és levegôkémiai laboratóriumban a mintaszám és a vizsgálatok száma az elôzô évhez hasonlóan alakult. A Nagymûsze res analitikai laboratórium két laboratóriumában, a kromatográfiás vizsgálatoknál a mintaszám 20%-kal, a vizsgálatok száma 40%-kal nôtt az elôzô évi adatokhoz képest, míg az atomabszorpciós vizsgálatoknál a mintaszám és a vizsgálati szám tekintetében is kismértékû növekedés figyelhetô meg. A Közegészségügyi biológiai laboratóriumi csoporthoz tartozó Környezet-biológiai laboratóri umban a számokat tekintve a mintaszám az elôzô évhez képest 13%-kal, a vizsgálati szám 13%-kal csökkent. Az Élelmiszer-mikrobiológiai laboratóriumban 5063 mintából 25 642 mikrobiológiai vizsgálatot végeztek el, amely az elôzô év adataihoz képest 38%-os csökkenést jelent. A minták kifogásoltsága az elôzô évek tapasztalataival összevetve nem mutat szignifikáns eltérést. Az Infor-


mációs és mintavételi csoport tevékenységét a régiós hatósági és megbízásos feladatok ellátásával kapcsolatos munka határozta meg. A Z aj- és rezgésvi zsgál ó l aboratóri umban a 2006-os évhez képest jelentôsen nem változott a vizsgálatok száma. A laboratóriumi csoport szintén regionális feladatokat is ellát Pest megye területén.

Az osztály dolgozói aktívan részt vettek az Intézet tudományos munkájában, hiszen több közleményt jelentettek meg, egyetemen és fôiskolán oktatnak, és 2007-re valamennyi diplomás kollégánk letette a köztisztviselôi szakvizsgát is. A Közegészségügyi osztály társosztályaival együttmûködve a közös munkatervi feladatokat tervszerûen elvégeztük.

31


A Közegészségügyi Kémiai Laboratóriumi Csoport tevékenysége a 2007. évben Juhászné Czulek Katalin csoportvezetô

A Közegészségügyi kémiai laboratóriumi csoport az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabványnak megfelelôen akkreditált vizsgáló laboratórium. Az akkreditált státust a Nemzeti Akkreditáló Testület 2007. december 18-i határozatával megújította (akkreditálási okirat száma: NAT-1-1362/2007, akkreditálási okirat érvényessége: 2011. december 17.). A csoporthoz tartozó négy laboratórium az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete hatósági osztályaival, a kerületi, valamint a kistérségi intézetekkel együttmûködve végzett laboratóriumi vizsgálatokat. A laboratóriumok által feldolgozott minták, és az elvégzett vizsgálatok számát az 1. táblázat mutatja. 1. Vízkémiai és toxikológiai laboratórium A laboratórium ivóvizek, felszíni vizek, fürdôvizek és egyéb vízminták, talajminták kémiai vizsgálatát, valamint felszín alatti víz, felszíni víz, szennyvíz, iszap, talaj, hulladék, veszélyes hulladék minták ökotoxikológiai vizsgálatát végezte el. A vízminták származás szerinti megoszlását a 2. táblázat mutatja. Ivóvízminták esetén az ellenôrzô kémiai vizsgálat a 201/2001.(X.25.) Kormányrendeletben meghatározott minôségi követelményeknek megfelelôen a KOIps, klorid, nitrit, nitrát, ammónium, vas, összes keménység és a fajlagos elektromos vezetôképesség, esetenként lebegôanyag, lúgosság, kalcium, magnézium, mangán, szulfát, fluorid és cianid ionok és a pH meghatározására terjedt ki. A részletes vizsgálatok körébe tartozó, szerves és szervetlen mikroszennyezôk meghatározását a Nagymûszeres analitikai laboratórium munkatársai végezték. 32

A Fôvárosi Vízmûvek Zrt. által szolgáltatott, a gépházakból és a tárolómedencékbôl származó, valamint a hálózati vízminták kémiai minôségét a 3. táblázat mutatja be. A gépházak és a tárolómedencék vizének kémiai minôsége megfelelô, a vizsgált minták alapján a hálózati víz kémiai minôsége nem változott. A felszíni vízmintákból az alapvizsgálaton felül a következô komponenseket határoztuk meg: KOIk anionaktív detergens, orto- és összes foszfát, n-hexánnal extrahálható anyagok, pH, hôfok. A fémvizsgálatokat (kadmium-, króm-, higany-, ólom-, nátrium- és káliummeghatározás) a Nagymûszeres analitikai laboratórium munkatársai végezték. A Dunát havonta mintáztuk a WHO ponton. Ellenôriztük a termálfürdôk, uszodák és strandok tápvizeinek és medencevizeinek kémiai minôségét, ami 10 560 vizsgálatot jelentett. Mûveseállomások vízhigiéniai ellenôrzéséhez 22 ionmentesített vízmintából 319 vizsgálatot végeztünk. Külsô megbízó részére 12 talajmintából 196 paramétert határoztunk meg. A 2007-ben végzett ökotoxikológiai vizsgálatok (Búza- és Sinapis-teszt, Pseudomonas- és Azotobacter baktérium teszt) megoszlását a 4. táblázat tartalmazza. A minták száma a 2006-os évhez viszonyítva majdnem megduplázódott. Ebben az évben megrendelés hiányában mutagenitási vizsgálatot a laboratórium nem végzett. A laboratórium személyi összetétele: 1 fô okleveles vegyészmérnök, 5 fô vegyésztechnikus és 1 fô laboratóriumi kisegítô.


2. Élelmiszer-kémiai laboratórium A laboratóriumban 2007. évben összesen 208 db élelmiszerminta vizsgálatára került sor. Ebbôl ha tósági vizsgálatra 67 db mintát az Élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi csoport, illetve a kerületi és a kistérségi intézetek küldtek be. Nemzetközi, illetve hazai körvizsgálatban a 2007-es évben nem vettünk részt, mivel az év elején a laboratórium helyzete, feladatköre olyan bizonytalanná vált, hogy az Intézet vezetése nem látta indokoltnak a részvételt. Vállalkozásban keretszerzôdés, illetve egyedi megbízás alapján 141 db mintát vizsgáltunk, amely az összes mintaszám 67,8%-a volt. A mintákból kémiai toxikológiai (176 db) és élelmiszer-kémiai (477 db) vizsgálatokat végeztünk, összesen 653 db-ot. A 2006. évihez viszonyítva a mintaszám az ötödére csökkent. Mivel az élelmiszer-biztonsági lánc átszervezése kapcsán az ÁNTSZ feladatköre az élelmezés-egészségügy területén az év elsô felében még tisztázatlan volt, végül pedig jelentôs mértékben leszûkült, a vizsgálatokra beérkezett minták száma az év folyamán nagyon egyenlôtlenül oszlott meg, a minták fele az év utolsó harmadában érkezett a laboratóriumba. A 2007-es évben a minták egyenlôtlen idôbeli eloszlása és a kampányszerû mintavételezés volt megfigyelhetô. A Közép-magyarországi Regionális Intézet, Kerületi Intézetek és a Kistérségi Intézetek részére az egész évben elvégzett 208 db vizsgált paraméterbôl 7 db vizsgálati eredmény volt kifogásolt. Ez 3 db nem megfelelô mintát jelentett (4,5%). A vállalkozás keretében végzett 361 db vizsgált paraméterbôl 3 db vizsgálati eredmény volt kifogásolt, amely 2 db nem megfelelô mintát jelent (1,4%). A fenti adatokat összefoglalva az 5. táblázat tartalmazza. Az elvégzett vizsgálatok számát összehasonlítva az elôzô évi adatokkal a vizsgálatra beérkezett minták, valamint az elvégzett vizsgálatok száma jelentôsen csökkent. A nem megfelelô minták esetében a kifogásolt vizsgálati eredmények részletesen a következôk voltak: – 1 db lakossági panasz bejelentés alapján vizsgált

szardinella konzerv érzékszervi vizsgálat alapján volt kifogásolt, – 2 db lakossági panasz bejelentés alapján vizsgált tonic szénsavas üdítôital ÉRZÉKSZERVI vizsgálat alapján volt kifogásolt, – 1 db vállalkozásban vizsgált mák morfintartalma volt magasabb a megengedettnél, – 1 db vállalkozásban vizsgált mák morfin- és kodeintartalma volt magasabb a megengedettnél. A vizsgálat indoka és célja szerinti csoportosításban a következô összefoglaló értékelést lehet tenni: – Lakossági panasz bejelentés alapján összesen 14 db minta került vizsgálatra. Az elvégzett vizsgálatok 3 db mintánál igazolták a panasz jogosságát. A 2006. évhez képest csökkent a lakossági panasz bejelentés száma, és a jogos panaszok aránya. – Hatósági ellenôrzés keretében vizsgáltuk mázas edények, fûszerek (8 db) ólom- és kadmiumtartalmát, szörpök, üdítôitalok, tojásfestékek (8 db) mesterséges színanyagtartalmát, 1 db mákminta alkaloidtartalmát, 2 db sütôolaj poláris komponenstartalmát, valamint fûszerpaprikaminták (5 db) aflatoxintartalmát. A karácsonyi fokozott élelmiszerhigiéniai és táplálkozásegészségügyi ellenôrzés („Csillagszóró Hadmûvelet”) keretében 29 db könnyû vegyes ebéd mintát vizsgáltunk tápanyagtartalom-meghatározás céljából. A vizsgálatra beküldött minták egészségügyi intézmények fôzôkonyháiból származtak. – Vállalkozás keretében, szerzôdés, illetve egyedi megbízás alapján 141 db minta vizsgálatát végeztük el 8 cég részére, amelynek során 361 db vizsgálatot végeztünk A vizsgálat indoka és célja szerinti csoportosítást összefoglalva a 6. táblázat tartalmazza. A vizsgálat típusa szerinti csoportosítást összefoglalva a kémiai toxikológiai vizsgálatoknál a 7. táblázat, élelmiszerkémiai vizsgálatoknál a 8. táblázat tartalmazza. A laboratórium személyi összetételében az elôzô évhez képest változás történt. A laboratóriumvezetô év közben megvált az Intézettôl, azóta feladatát a Nagymûszeres analitikai laboratórium33


ban is dolgozó élelmiszermérnök végzettségû munkatársunk látja el. A megüresedett státust pályakezdô diplomás felvételével töltöttük be. Így a létszám a következôképpen alakult. – 1 fô okl. élelmiszermérnök, aki a laboratóriumvezetôi feladatokat látja el, – 1 fô környezetmérnök, – 2 fô vegyésztechnikus (ebbôl 1 fô csökkentett munkaidôs rokkant nyugdíjas), – 1 fô laboratóriumi kisegítô (még további két laboratórium takarítását is végzi). Az élelmiszer-kémiai laboratóriumban eszközés mûszerfejlesztés, új mûszerek beszerzése az utóbbi 5 évben nem történt. 3. Foglalkozás-egészségügyi és levegôkémiai laboratórium A összevont laboratórium feladata: – az Intézethez érkezô lakossági panaszügyekkel kapcsolatos mintavételek és vizsgálatok, – üzemekben, mûhelyekben folyó tevékenységek nyomán keletkezô munkahelyi levegôszenynyezettség mérése, – a munkahelyi klímaparaméterek meghatározása, – a vegyi anyagokkal dolgozó foglalkoztatottak expozíciójának monitorozása célzott biológiai vizsgálatokkal, – a környezeti levegô szennyezettségének vizsgálata az ipari üzemek környezetében. A laboratóriumunk által végzett vizsgálatok megoszlását az 9. táblázat tartalmazza. Ebben az évben 2 üzemben, illetve munkahelyen végeztünk porvizsgálatokat. Kifogásolható értéket egy egységnél találtunk. Kifejezetten a klímaparaméterek meghatározására (hômérséklet, páratartalom, légsebesség, effektív hômérséklet stb.) egy munkahelyen végeztünk méréseket, nem találtunk kifogásolható értéket. Az elmúlt évben az ún. kémiai légszennyezôk közül negyvenkettô (42) különbözô vegyi anyagot vizsgáltunk a munkahelyek légterében. A mért koncentrációk kevesebb mint 1%-a volt kifogásolható. A biológiai vizsgálatok számát és megoszlását a 10. táblázat foglalja össze. A vizsgált minták 34

13%-ánál mértünk a határértéknél magasabb értéket, ami zömmel az ólom elôszûrésre alkalmazott ZP-koncentráció emelkedését jelezte. A további vizsgálatok, a vér ólomkoncentrációjának meghatározása nem jelzett fokozott expozíciót. A levegôkémiai vizságlatokat a 11. táblázaton mutatjuk be. A laboratórium vizsgálta az ülepedô por fémtartalmát a Hulladék Hasznosító Mû és a volt Metallochemia környezetében. Az ülepedô por mintákban 2007. évben is valamennyi mintavételi helyen alacsony fémkoncentrációkat találtunk. A határértékkel szabályozott kadmium és ólom koncentrációja egyetlen hónapban sem haladta meg a határértéket (ólom: 7,5 mg/m2 * 30 nap, kadmium: 0,150 mg/m2 * 30 nap). A határértékkel nem rendelkezô elemek koncentrációit tekintve megállapíthatjuk, hogy az elôzô évekhez képest lényeges változás nem történt. Az év során két lakáspanasz kivizsgálásához végeztünk méréseket. A panasz egyik esetben sem volt megalapozott. Laboratóriumunk részt vett az Intézet szervezésében folyó foglalkozás-egészségügyi szakápoló szakképzésben. A laboratórium személyi állománya év közben jelentôsen megváltozott, a leépítések miatt a létszám csaknem a felére csökkent: – 1 fô okleveles vegyészmérnök, környezetvédelmi szakmérnök, – 1 fô okleveles kémia-fizika szakos tanár, – 3 fô vegyésztechnikus, – 1 fô mintavevô technikus. A laboratóriumi kisegítô három laboratóriumban teljesít szolgálatot. A laboratórium mûszerállománya az elmúlt évben sem gyarapodott, mintavevô eszközeink cseréje feltétlenül szükséges a munka további folytatásához. 4. Nagymûszeres analitikai laboratórium A laboratóriumban ez évben is a korábbi gyakorlatnak megfelelôen folytak a csoporthoz tartozó laboratóriumok mintáinak elemzései. A minták elôkészítése többnyire a vizsgálatot kérô egységekben, míg néhány esetben a Nagymûszeres analitikai laboratóriumban történt. Ennek megfelelôen a laboratórium az év során


1449 mintából kromatográfiás és 2821 mintából atomabszorpciós vizsgálatokat végzett. A kroma tográfiás vizsgálatok száma 32 661, az atomab szorpciós vizsgálatok száma 7272 volt. A kromatográfiás vizsgálatoknál a mintaszám 20%-kal, a vizsgálatok száma 40%-kal nôtt az elôzô évi adatokhoz képest. Az atomabszorpciós vizsgálatoknál a mintaszám és a vizsgálati szám is kisebb mértékben változott (a mintaszám 5%-kal, a vizsgálati szám 7%-kal nôtt), hiszen az élelmiszer-biztonsági lánc átszervezésével megszûnt az élelmiszer-toxikológiai vizsgálatok iránti igény, ami az elôzô évben 350 mintát, illetve 678 vizsgálatot jelentett. A laboratórium többlet munkája a külsô megbízóktól származott. Ez évben is jó eredménnyel vettünk részt az alábbiakban felsorolt nemzetközi és hazai körvizsgálatokban: – víz- és talajvizsgálatok (VITUKI Rt. Vízminôségvédelmi Intézet),

– dioxin vizsgálatok (International Intercalibration Intercal Södra Dylta, Svédország), A gázkromatográfiás-folyadékkromatográfiástömegspektrometriás vizsgálatainkra vonatkozó statisztikai adatokat az 12. táblázatban, míg az atomabszorpciós vizsgálatainkra vonatkozókat a 13. táblázatban foglaltuk össze. A laboratórium személyi összetétele az elôzô évhez képest nem változott:. – okleveles vegyészmérnök, mûszeres-analitikai szakmérnök 1 fô – okleveles vegyészmérnök, környezetvédelmi szakmérnök 1 fô – okleveles biológusmérnök, mûszeres-analitikai szakmérnök 1 fô – okleveles biológusmérnök 1 fô – okleveles élelmiszermérnök 1 fô – vegyésztechnikus 2 fô – laboratóriumi asszisztens 1 fô

1. táblázat. A Közegészségügyi kémiai laboratóriumi csoport vizsgálatainak száma 2007-ben

2. táblázat. A vízminták származás szerinti megoszlása 2007-ben

35


3. táblázat. A Fõvárosi Vízmûvek által szolgáltatott ivóvíz kémiai vizsgálati eredményei 2007-ben

4. táblázat. Statisztikai adatok környezetbiológiai vizsgálatokról

5. táblázat. Az Élelmiszer-kémiai laboratórium által végzett vizsgálatok megoszlása és eredménye

36


6. táblázat. A minták és vizsgálatok megoszlása a vizsgálat indoka és célja szerint

7. táblázat. A kémiai toxikológiai vizsgálatok megoszlása a vizsgálat típusa és eredménye szerint

8. táblázat. Az élelmiszer-kémiai vizsgálatok megoszlása a vizsgálat típusa és eredménye szerint

37


9. táblázat. A vizsgálatok megoszlása a foglalkozás-egészségügy területén

10. táblázat. A biológiai vizsgálatok száma és megoszlása

11. táblázat. A vizsgálati mintaszámok alakulása a levegõkémia területén:

38

12. táblázat. A gázkromatográfiás vizsgálatok száma 2007-ben


39

13. táblázat. Az atomabszorpciós vizsgálatok száma 2007-ben


40


A Közegészségügyi Biológiai Laboratóriumi Csoport tevékenysége a 2007. évben Dr. Kovács Gábor csoportvezetô

A Közegészségügyi biológiai laboratóriumi csoport éves akkreditációs felülvizsgálatára 2007 júniusában került sor. Az akkreditációs felülvizsgálatot követôen Intézetünk új Szervezeti és Mûködési Szabályzatának megfelelô, módosított Akkreditációs Okiratot a NAT 2007. október 10-én adta ki. A csoporthoz tartozó három részleg fô tevé kenysége továbbra is a jogszabályokban rögzített régiós feladatok ellátása volt. A Közép-magyarországi régió (Budapest és Pest megye) számára környezet- és élelmiszer-mikrobiológiai, valamint Fejér megye részére élelmiszer-higiénés mikrobiológiai vizsgálatok elvégzése hárult ránk. A 2007. évben jelentôsebb rendkívüli esemény két kórházi csôtörést kivéve nem volt. A Fôvárosi és Pest megyei Intézetek összevonását követôen az egyesített hatósági társosztályokkal továbbra is korrekt, informális kapcsolatunk van, ami a gördülékeny együttmûködés fontos záloga. A laboratóriumok által feldolgozott minták és az ezekbôl végzett vizsgálatok számát az 1. táblázat szemlélteti. A Környezetbiológiai laboratórium ivóvizek, felszíni vizek, fürdôvizek, szennyvizek talajok, veszélyes hulladékok és levegô mintáinak mikrobiológiai, ökotoxikológiai és biológiai vizsgálatát végezte el (2. táblázat). A mintaszám az elôzô évhez képest 13%-kal, a vizsgálati szám szintén 13%-kal csökkent. A szolgáltatott ivóvízzel kapcsolatban a 201/2002 számú kormányrendelet által elôírtak szerint a laboratórium a Fôvárosi Vízmûvek Zrt. ellátási területén 851, míg Pest megyében 584 minta bakteriológiai elemzését végezte el. Ebbôl a nem megfelelô minták aránya 0,23%, ill. 2,03% volt (3. táblázat). A Fôvárosi Vízmûvek Zrt. ese-

tében a kifogásolt minták száma az elôzô évhez képest csökkent, a 2006. évi kiugróbb kifogásoltság véleményünk szerint jórészt az árvízzel kapcsolatos átmeneti minôségromlásra vezethetô vissza. A Pest megyei minták szignifikánsan magasabb kifogásoltsági aránya a 2007. évi mintavételi terv szerkezetére vezethetô vissza, amely a közintézmények helyett elsôsorban a közkifolyók fogyasztói végpont ellenôrzésére épült. Ezért az eredmények így sokkal inkább a közkifolyók állapotát, mintsem a szolgáltatott ivóvíz minôségét jelzik. Az egyéb vízellátásból származó minták bakteriológiai vizsgálatának eredményeit mutatja a 4. táblázat. A Közép-magyarországi Régióban 1408 fürdôvízzel kapcsolatos minta vizsgálatára került sor (5. táblázat). A különösen kritikus töltô-ürítô medencék 38%-a nem volt megfelelô. Az elôzô évekhez képest folyamatos javulást mutató adatok fôként a töltô-ürítô medencék számának jogszabályból eredô radikálisabb csökkenésére vezethetôk vissza. A felszíni vizek bakteriológiai minôségét a 6. táblázat mutatja. A laboratórium személyi állománya a 2007. évben összetételében és létszámában egyaránt jelentôs változásokon esett át. Az Élelmiszer-mikrobiológiai laboratórium 5063 mintából 25 642 mikrobiológiai vizsgálatot végzett el, amely az elôzô évhez képest összességében 38%-os csökkenést mutatott. Ez elsôsorban annak köszönhetô, hogy az egységes élelmiszerbiztonsági hatóság felállítását szabályozó kormányrendelet hatályba lépésével az ÁNTSZ élelmiszer-biztonsági feladatai zömében a Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatalok hatáskörébe kerültek. Az élelmiszer-mikrobiológiai laboratórium éves központi és intézeti mintavételi terv hiányában az ételmérgezések kivizsgálása és az ad 41


hoc ellenôrzések mellett az éves akcióellenôrzések (húsvéti, karácsonyi ún. „csillagszóró hadmûvelet”) mikrobiológiai vizsgálataiban vett részt. A minták kifogásoltsága az elôzô évek tapasztalataival összevetve jelentôs eltérést nem mutatott (7. táblázat). A laboratórium személyi állományát a tárgyévi központi létszámleépítés nem érintette. Jelenleg a legkritikusabb problémát az új hatáskör körül kialakult bizonytalanság okozza. Az Információs és mintavételi csoport tevékenységét a régiós hatósági és megbízásos feladatok ellátásával kapcsolatos munka határozta meg. A mintaérkeztetés, iktatás és eredménykiadás logisztikai tevékenységének és a mintavevôk munkájának magasabb szintû koordinációjának köszönhetôen a csoport hatékonyságát sikerült javítani. Az amúgy is szoros mintavételi tervben a csúszások számát sikerült minimalizálnunk. A hatósági tevékenységhez kapcsolt mintavételezések

gyakorlatilag 100%-ban akkreditáltan zajlottak. Az iktatási és leletezési LIMS rendszer mûködtetéséhez szükséges hardverek elavultságából eredô problémák továbbra is fennállnak. A csoport laboratóriumai 2007-ben is sikerrel vettek rész a szervezett körvizsgálatokon (vízvizsgálatok: OKI, élelmiszer-mikrobiológiai vizsgálatok: OÉVI). A laboratóriumok gyorsteszteket nem alkalmaznak, bár bevezetésüket tervezzük. Ennek legfôbb akadálya a szabványosított módszerek hiánya, amelyek az akkreditációt megnehezítik, esetenként lehetetlenné teszik. Az osztály dolgozói 2007-ben 2 közleményt jelentettek meg és 3 elôadást tartottak. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fôiskolai Karán és az ELTE Természettudományi Karán rendszeres oktatói tevékenységet folytatnak, utóbbi intézményben részt vesznek a PhD képzésben.

1. táblázat. A laboratóriumban feldolgozott minták és az elvégzett vizsgálatok száma

42


2. táblázat. A minták származás szerinti megoszlása

43


3. táblázat. Vízmûvek bakteriológiai ellenõrzése

4. táblázat. Egyéb vízellátás bakteriológiai ellenõrzése

44


5. táblázat. Fürdõvizek bakteriológiai vizsgálata

6. táblázat. Felszíni vizek bakteriológiai minõsége Budapest régió területén

45

7. táblázat. Élelmiszer-mikrobiológiai vizsgálatok összesítése


46


A Sugár-egészségügyi Decentrum Laboratóriumának tevékenysége a 2007. évben Dr. Polgár Attila decentrumvezetô fôorvos Jobbágy Benedek laboratóriumi vezetô

Laboratóriumunk egyrészt az Egészségügyi Radiológiai Mérô és Adatszolgáltató Hálózat (ERMAH) munkájában vesz részt, másrészt a sugár-egészségügyi ellenôrzések során vett minták feldolgozását és értékelését végzi. ERMAH munkánkat az OTH által jóváhagyott, az OSSKI-ban kidolgozott mintavételezési program szerint végeztük. Budapest és Pest megye területérôl 472 db környezeti és élelmiszermintát gyûjtöttünk. A mintákon elvégzett vizsgálatok száma 577 volt. A vizsgált minták és a vizsgálatok számát és megoszlását az 1. táblázat, a mérési eredmények statisztikai

feldolgozását – a minimum és a maximum értékeket – a 2. táblázat tartalmazza. Az adatok alapján megállapítható, hogy a minták összes béta-aktivitás-tartalma közel hasonló, mint az elmúlt években. A környezeti minták Cs-137 és Sr-90 radioaktív anyag tartalma mûszerünk kimutatási határa alatt volt. 2005 márciusától mûszerünk meghibásodása miatt gamma-spektrometriai méréseket végezni nem tudtunk. Összefoglalva a 2007. évi vizsgálatok eredményeit megállapíthatjuk, hogy a környezeti és élelmiszer-mintákban mesterséges radioaktív szenynyezettség nem volt kimutatható.

1. táblázat. Az ERMAH vizsgálati program keretében végzett sugár-egészségügyi laboratóriumi vizsgálatok 2007-ben

47


2. táblázat. Mérési eredmények 2007-ben

48

TARTALOMJEGYZÉK EREDETI KÖZLEMÉNYEK BUDAPESTI STATISZTIKAI ADATOK

Recommend Documents