TARTALOMJEGYZÉK BUDAPESTI STATISZTIKAI ADATOK ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS INTÉZETÉNEK KIADVÁNYA

Budapesti Népegészségügy ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS INTÉZETÉNEK KIADVÁNYA 1138 Budapest, Váci út 174. Telefon: 465-3823, Fax: 465-3853, e-mail: [email protected], [email protected]

X X X V I I I .

É V F O LYA M

BUDAPESTI NÉPEGÉSZSÉGÜGY

2 0 0 7 .

1 – 4 .

S Z Á M

TARTALOMJEGYZÉK

XXXVIII. évfolyam 2007. 1–4. szám A szerkesztôbizottság elnöke: DR. CSABA KÁROLY A szerkesztôbizottság tagjai: DR. ELEK ATTILA DR. FRANKÓ ERZSÉBET GULYÁSNÉ KEDVES MAGDOLNA DR. KÁNYÁDI ERZSÉBET DR. KELEMEN ERZSÉBET DR. KISFALVI ÁRPÁD DR. NAGY MAGDOLNA DR. RÁDÓCZYNÉ KOVÁCS ZSUZSANNA DR. SZÛCS ERZSÉBET DR. VÉGH ERZSÉBET Felelôs szerkesztô: DR. CORNIDES ÁGNES

Összefoglaló az ÁNTSZ Budapest Fôvárosi Intézet 2006. évi tevékenységérôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 Összefoglaló az ÁNTSZ Budapest Fôvárosi Intézet Kerületi Intézetek 2006. évi tevékenységérôl . . . . . . . . . . . .14

BUDAPESTI STATISZTIKAI ADATOK

Elektronikus megjelenés: DARVAS GÁBOR

Dr. Kisfalvi Árpád: Az ÁNTSZ Budapest Fôvárosi Intézete Közegészségügyi Laboratóriumi Fôosztályának 2006. évi tevékenysége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .21 Közegészségügyi Laboratóriumi Osztály . . . . . . . . . . . . . .23 Közegészségügyi Biológiai Laboratóriumi Osztály . . . . . . .30 Zaj- és Rezgésvizsgáló Laboratóriumi Osztály . . . . . . . . . .37

Kiadja: ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS INTÉZETE

Dr. Polgár Attila – Jobbágy Benedek: A Sugár-egészségügyi Decentrum Laboratóriumának tevékenysége a 2006. évben a számok tükrében . . . . . . . . .39

Szerkesztôségi titkár: NÉMETH GYÖRGYNÉ Szerkesztôség: 1138 BUDAPEST, VÁCI ÚT 174.

Felelôs kiadó: DARVAS GÁBOR A megjelenést támogatja a FÔVÁROS NÉPEGÉSZSÉGÜGYÉÉRT ALAPÍTVÁNY Hirdetés: VESZELOVSZKYNÉ P. KRISZTINA TELEFON: 465-38-40 HU-ISSN 1587-3447 Készült: SPRINGMED KFT. Tördelés: SÁRKÖZY ANDREA

BUDAPESTI NÉPEGÉSZSÉGÜGY 2007. 1–4. SZÁM

Összefoglaló az ÁNTSZ Budapest Fôvárosi Intézet 2006. évi tevékenységérôl

1. KÖZEGÉSZSÉGÜGY Feladatainkat az ÁNTSZ Budapest Fôvárosi Intézet minôségcéljainak megfelelôen elvégeztük, az egyes szakterületek a megadott szempontok alapján elkészítették jelentéseiket, jelen összefoglaló az említést érdemlô eseményeket érinti a teljesség igénye nélkül A Közegészségügyi Fôosztály munkatársai 2006-ban 34 elôadást tartottak konferenciákon, tudományos közleményeik száma 13.

1.1. Környezet-egészségügy Budapest ivóvízellátás át 99%-ban a Fôvárosi Vízmûvek Zrt. biztosítja. 2006-ban a Fôvárosi Vízmûvek Zrt. által szolgáltatott víz mennyisége 146 376 638 m3 volt. A 2006-ban bekövetkezett árhullám miatt a Fôvárosi Vízmûvek Zrt. laboratóriuma, valamint az Intézet vízlaboratóriuma megemelt számú vízvizsgálatot végzett. Folyamatosan figyelemmel kísértük az ivóvíz szabadklórértékét, és a tárgyalások alapján az árvízveszély súlyosságától függôen a Vízmûvek fokozta a klórozást; az árvíz idején a szabadklórérték másfél napig 0,5-1,4 mg/l-re emelkedett. A kármentesítendô területek közül a legjelentôsebb 2006-ban is a Metallochemia gyártelep és környéke, továbbá a gáztisztító masszával szenynyezett területek és a XVIII. kerületben a pakuratavak. A nem dohányzók védelmérôl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény érvényesülését az osztály és a kerületi intézetek környezet-egészségügyi szakterületen dolgozó munkatársai 2006-ban öszszesen 7124 esetben ellenôrizték.

Környezeti hatásvizsgálat és egységes környe zethasználati engedélyek: Az év folyamán a fôváros területén 64 elôzetes és 23 egységes környezethasználati hatástanulmányra adtunk szakhatósági állásfoglalást. Az OKK-OKI koordinálásával több környezetepidemiológiai értékelésben vettünk részt. Intézményi szinten is kiépült a napi meteorológiai adatokat használó automatikus értékelô és riasztási rendszer, melynek részeként intézetünk a nyári szezon alatt folyamatosan tartotta a kapcsolatot az Országos Meteorológiai Szolgálattal, az Országos Közegészségügyi Intézettel, a Központi Ágynyilvántartási Osztállyal és a kerületi Intézetekkel. 2006-ban négy esetben vált szükségessé a hôségriadó elrendelése, amelyekben Intézetünk is részt vállalt. A Parlagfûmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság 2006. évi intézkedési tervében jóváhagyott helyi parlagfû-mentesítési akció keretében az Intézet Egészségnevelési és Kommunikációs Osztályával, valamint több kerületi intézettel közösen szerveztük meg a Parlagfûmentes környezetért rendezvényeket. Összesen 6 alkalommal szerepeltünk a rendezvényeken.

1.2. Higiénés mûszaki tevékenység A Higiénés Mûszaki Osztály csoporttá átalakulva 2006. március 1-jétôl a Település- és Környezetegészségügyi Osztályhoz rendelve végzi tevékenységét. A csoport fô mûködési területe továbbra is az elsôfokú megelôzési tevékenységben való részvétel. A mérnöki szakvélemények köre kiterjedt a területrendezési, építésügyi hatósági, vízjogi, útés vasútépítési, környezetvédelmi rehabilitáció és 3


egyéb engedélyezési tervekre. Igény esetén a szakmérnökök mûszaki átadáson, helyszíni szemlén, konzultáción, tervtárgyaláson is részt vettek.

1.3. Gyermek- és Ifjúság-egészségügy Az ÁNTSZ Budapest Fôvárosi Intézet Gyermekés Ifjúság-egészségügyi Osztálya – a kerületi Intézetek bevonásával – felmérte és ellenôrizte a fôváros valamennyi alap- és középfokú oktatási intézményének közegészségügyi viszonyait az OKK-OKI Gyermek- és Ifjúsághigiénés Osztálya által kezdeményezett országos vizsgálat körében. Korábbi felmérésünk eredményeivel összehasonlítva – intézkedéseink hatására – több területen javulást tapasztaltunk: 13%-kal nôtt azoknak az iskolaépületnek a száma, ahol a tanulók testmére tének megfelelô iskolabútort használnak, 4%-kal nôtt azoknak az iskolaépületeknek a száma, ahol a mesterséges megvilágítás becslés szerinti mértéke minden teremben megfelelô. Romló tendenci át mutatnak az iskolaépületek felújítására, tatarozására vonatkozó adatok, csak 21,6%-ban találtunk olyan iskolaépületet, amely nem szorult sem külsô, sem belsô felújításra, tatarozásra. Minden évben kiemelt figyelmet fordítunk a tá borok közegészségügyi helyzetének felügyeletére. Ellenôrzési tapasztalataink alapján a táborok megfelelô higiénés körülmények között, kirívó probléma nélkül üzemeltek. Az OÉTI munkatársaival közös felmérést végeztünk Az elhízás primer prevenciója gyermekkorban témakörben, melynek szervezésében vettünk részt. Az Etikai Bizottság engedélyével összesen 17 középiskolában 1273 tanuló vizsgálatára került sor szülôi beleegyezéssel, melynek során a tanulók táplálkozását, életmódját tanulmányoztuk, antropometriai mutatókat mértünk.

Hatósági intézkedések: Az élelmiszer-biztonsági szemléken észlelt hiányosságok miatt 22 egység mûködését kellett 2006-ban határozati úton felfüggeszteni. A kiadott rendelkezô határozatok száma 531 volt, 44 esetben eljárási bírságot kiszabó határozatot kellett kiadni, melynek összege 4 077 000 Ft volt. 411 szabálysértési határozat és 1267 helyszíni bírság kiszabására került sor, összesen 28 175 500 Ft értékben. A minôségvédelmi bírságok száma 625 db volt, a kirótt bírság összege 52 654 502 Ft. Rendkívüli események: 2006-ban a fôvárosban 18 élelmiszer-eredetû megbetegedési eseményt jelentettek be, amelybôl 8 egyedi, 8 csoportos és 2 tömeges esemény volt. A betegek száma összesen 401 fô volt, közülük 346 fônél Salmonella, 16 fônél S. aureus, 2 fônél Clostridium botulinum okozta a megbetegedést. Gombamérgezésben 4 fô betegedett meg a fôváros területén. Az év folyamán az OTH 9 Európai Uniós RASFF-riasztást küldött, melybôl 4 élelmiszerre, 4 étkezéshez használt eszközre, 1 pedig kozmetikumra vonatkozott. A riasztásokat saját hatáskörben vizsgáltuk ki. Munkatervi feladatként elvégeztük a közétkeztetés és a vendéglátás területén az élelmiszer-biztonsági, élelmiszer-higiéniai feltételek ellenôrzését, felmértük a kórházi betegélelmezés és dietetikai szolgáltatás biztosításának helyzetét. Tavaszi és ôszi idôszakban felmértük az iskolai büfék szolgáltatását. A húsvéti és a karácsonyi ünnepeket megelôzô, valamint a nyári idôszakban akcióellenôrzéseken vettünk részt. Ugyancsak akció keretében vizsgáltuk a M.E.G.A. cég termékeinek forgalmazását. Hazai mikrobiológiai és kémiai-toxikológiai laboratóriumi monitoring vizsgálatokat végeztünk a megadott ütemterv szerint, melynek eredményeként több esetben került sor különbözô élelmiszerek forgalmazásának korlátozására.

1.4. Élelmezésés táplálkozás-egészségügy 1.5. Munkaegészségügy Az FVO képviselôi az elmúlt évben az országban folytatott GMO-tevékenységet és az azzal összefüggô hatósági ellenôrzést, mintavételezést és az ezt követô intézkedéseket ellenôrizték. Az egyhetes vizsgálatot lezáró értékelésen az Unió képviselôi munkánkat megfelelônek találták. 4

2006-ban a fôvárosban mûködô munkáltatók munka-egészségügyi ellenôrzését célzottan, az általunk jelentôsebbnek ítélt munkahelyi kóroki tényezôknek megfelelôen végeztük. Folytattuk a megelôzô években elkezdett prog-


ramokat, a pneumoconiosist okozó porokkal, a rákkeltô, a mutagén anyagokkal, a veszélyes anya gokkal és készítményekkel foglalkozók, valamint a képernyôs munkahelyen foglalkoztatottak munkakörülményeinek vizsgálatait. A jogszabályok változásainak figyelembevételével célzottan ellenôriztük a zajexpozíciónak kitett munkaválla lók, a kézi és gépi forrasztást végzôk, az elektromos és elektronikai hulladék gyûjtô telephelyeken foglalkoztatottak helyzetét. Az országos program alapján kiemelt figyelmet fordítottunk a fiatal munkavállalók munkakörül ményeinek vizsgálatára, különös tekintettel a kereskedelem, a vendéglátás, az élelmiszeripar területén foglalkoztatottakra, valamint a H5N1 típusú madárinfluenza-fertôzés terjedésének megelôzését szolgáló intézkedésekre, mint a baromfitartó telepek és feldolgozó üzemek munkahigiénés felügyeletére. Az ellenôrzött egységek döntôen a kis- és középvállalkozásokhoz sorolhatók. Valamennyi munkahelyen vizsgálat alá vontuk a munkahelyi kóroki tényezôknek megfelelô kockázatelemzése ket, a megtett megelôzô intézkedések érvényesülését. A munkahelyi kockázatelemzésekrôl általában megállapítható: a legtöbb munkáltató rendelkezett kockázatelemzéssel, azt fôként munkabiztonsági szakemberrel készíttette el. Felülvizsgálatuk azonban sokszor elmaradt, a munkahigiénés vonatkozású elemzô rész gyakran hiányos volt, a munkahigiénés szaktevékenység kellôen nem érvényesült. A fôváros több kerületében sikerült érvényt szerezni az azbeszttartalmú építôanyagok bontásakor betartandó munkahigiénés és környezet-egészségügyi elôírásoknak. A 2006-ban bejelentett foglalkozási megbetege dések száma a korábbi évekhez képest is rendkívül alacsony, amely mögött egyértelmûen a bejelentési fegyelem alacsony szintje áll. A bejelentések jelentôs részére a kártérítési igény érvényesítése miatt került sor. Tömeges foglalkozási megbetegedés-mérgezés nem került tudomásunkra.

1.6. Kémiai biztonság Megyei/fôvárosi szinten a másodfokú kémiai biztonsági feladatok 2006 márciusától a Munkahigiénés és Kémiai Biztonsági Osztály részfeladat-

körébe kerültek át a személyi állománnyal együtt. Az év elején 8 fôs osztály létszáma az év végére 3 fôre csökkent. Éves munkánk során tovább folytattuk – orvosi szinten – a mérgezési esetek bejelentésének ellenôrzését. A bejelentések száma 2005. és 2006. évben enyhén csökkent (eddig összesen 22 070 bejelentést dolgoztunk fel), melynek lehetséges magyarázatai: a jogkövetô cégek a bejelentést már megtették, a be nem jelentett cégek feltárása pedig rendkívül idô- és szakemberigényes tevékenység, a csökkentett felügyelôi létszám csak az ad hoc feladatok ellátására elegendô. A kirótt I. fokú kémiai terhelési bírságok száma közel azonos az elôzô évivel (2005-ben 57 db volt, 2006-ban 56 db), összege enyhe emelkedést mutat (2005-ben 8 125 000 Ft, 2006-ban 8 320 000 Ft). Az iskolai kémiai szertárak teljes körû kémiai biztonsági felmérése ráirányította a figyelmet egy eddig viszonylag periférikusan kezelt szakterületre; az iskolák 11 féle rákkeltônek minôsülô vegyületet használnak. Gondot okoz, hogy még mindig léteznek olyan forgalmazók, esetleg importáló cégek, akik biz tonsági adatlapjaikat eredeti szövegtörzsbôl, mechanikusan lefordítva adják ki, a magyar jogszabályi elôírások figyelembevétele nélkül. A legtöbb hiányosság a címkékkel, feliratozással, jelöléssel kapcsolatos. Az ellenôrzések jelentôs tapasztalata ugyanakkor, hogy az újonnan alakuló gazdálkodó cégek egyre jobban megismerik a kémiai biztonság elôírásait. A kémiai biztonsági szakterület a 2006. évi feladatait és a kerületi intézetekkel közös ellenôrzéseket maradéktalanul teljesítette.

1.7. Sugáregészségügy A decentrum területén a sugár-egészségügyi helyzet 2006-ban továbbra is jónak mondható. Az egészségügyre továbbra is az évek óta megszokott pozitív változások, az ipari, oktató- és kutatóterületre kismértékû fejlôdés a jellemzô. Decentrumunk a fôváros és Pest megye területén elsôfokú hatósági tevékenységet folytat, amely számszerû adatait tekintve is igen jelentôs. A nyilvántartott egységek száma 2386. 158 létesítési engedélyt adtunk ki, és 176 üzembe helyezést folytattunk le. 714 átirat mellett 436 tevékenységi en5


gedélyt adtunk ki. Nem ionizáló sugárzásokkal kapcsolatban 32 szakhatósági állásfoglalás és 95 átirat készült. Az orvosi röntgen munkahelyeken, a fekvô- és járóbeteg-intézetekben elsôsorban rekonstrukciók, felújítások, illetve gépcserék történtek. A röntgenmunkahelyeken korszerûsödik a géppark, egyre több helyen telepítenek digitális képalkotó berendezéseket. Az új berendezések üzembe helyezésével folyamatosan javul a röntgendiagnosztikai vizsgálatok minôsége, a személyzet és a betegek sugárvédelme. A felületi és mélyterápiás röntgengépparkban jelentôs változások nem történtek. Az egészségügy területén a nyitott és zárt radioaktív készítményeket alkalmazó munkahelyek számában, az elektronsugárzás elvén alapuló teleterápiás készülékek számában, a radioaktív készítmények fajtájában és aktivitásában a 2005. évihez képest csökkenés mutatkozik. Nyitott radioaktív készítményeket továbbra is in vivo és in vitro diagnosztikai célokra, pajzsmirigybetegségekben szenvedôk kezelésére, kutatási, fejlesztési célokra, valamint terápiára használnak. Az intézmények továbbra is törekednek arra, hogy minél korszerûbb gépparkkal, mérôeszközökkel végezzék munkájukat. A betegellátás terén kiemelkedô jelentôségû a két PET/CT-laboratórium mûködése. A nagyenergiájú teleterápiás készülékek alkalmazásának területén változás nem történt. Az ipari radiográfia területén megfigyelhetô kismértékû fejlôdés, ugyanakkor a tevékenységek megszûnése is. A zárt sugárforrások mérés- és szabályozástechnikai alkalmazása növekedett, az orvosi röntgenberendezésekkel kapcsolatos ipari szolgáltató tevékenység dinamikus fejlôdést mutat. Az ipari izotóp, oktató-, kutatóterületre az évek óta tartó stagnálás után jelentôs növekedés jellemzô. A laboratóriumokról továbbra is elmondható, hogy tevékenységi engedélyüket fenntartják, de nem, vagy csak nagyon ritkán dolgoznak. Az RHK Kht. Püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló sugár-egészségügyi szempontból biztonságosnak tekinthetô. A belsô sugárterhelés ellenôrzését az érintett munkahelyek az MSSZ-ben foglaltaknak megfelelôen végzik. A sugárveszélyes munkahelyeken dolgozók oktatottsági helyzete elfogadhatónak mondható, de nem problémamentes. 6

A személyi dozimetria helyzete továbbra is jónak mondható, 2006-ban hatósági kivizsgálási szintet meghaladó dózis 7 estben fordult elô. Tárgyévben a decentrum területén rendkívüli sugár-egészségügyi esemény nem történt. Az ERMAH tevékenységet 2006-ban is az OTH által jóváhagyott, az OKK OSSKI-ban kidolgozott mintavételezési program szerint végeztük. Összesen 494 db környezeti és élelmiszermintát gyûjtöttünk, 835 vizsgálatot végeztünk. A vizsgálatok eredményeit összefoglalva megállapítható, hogy a mintákban mesterséges radioaktív szennyezettség nem volt kimutatható. Itt is szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy laboratóriumunk mûszerparkjának felújítása, illetve cseréje mielôbb szükséges a feladatok ellátásának biztosítása érdekében. Tevékenységünk egy jelentôs része a nem ioni záló sugárzásokkal kapcsolatos. Elsôfokú sugáregészségügyi szakhatóságként mûködünk közre a távközlési építmények, létesítmények építési, használatbavételi engedélyezési eljárásaiban. Folytatódott a lézerek – fôleg orvosi – alkalmazásával kapcsolatos tevékenységünk.

2. REGIONÁLIS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI LABORATÓRIUMI TEVÉKENYSÉG Az ÁNTSZ Budapest Fôvárosi Intézete Közegészségügyi Laboratóriumi Fôosztályához három, tevékenységében jól elkülöníthetô osztály tartozik: a Közegészségügyi Kémiai, a Közegészségügyi Biológiai és a Zaj- és Rezgésvizsgáló Laboratóriumi Osztály. A Fôosztályhoz tartozó laboratóriumi osztályok mindegyike a NAT által, az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány szerinti akkreditált státussal rendelkezik. A Közegészségügyi Biológiai Laboratóriumi Osztály 2006. július 31-én, míg a Kémiai Laboratóriumi Osztály 2006 novemberében sikeres akkreditált státus felülvizsgálati eljáráson esett át. A Zaj- és Rezgésvizsgáló Laboratóriumi Osztály 2006 márciusában lejárt státusát megújította. A laboratóriumi osztályok tevékenységi területük szerint laboratóriumi egységekre tagozódnak. A Kémiai Laboratóriumi Osztályt ennek megfelelôen négy (vízkémiai és toxikológiai, élelmiszerkémiai, foglalkozás-egészségügyi és levegôkémiai, valamint nagymûszeres analitikai labora-


tóriumok), a Biológiai Laboratóriumi Osztályt három (környezet-biológiai, élelmiszer-mikrobiológiai, valamint mintavételi és információs csoport), míg a Zaj- és Rezgésvizsgáló laboratóriumot egy egység képviseli. A laboratóriumi osztályok munkájának számszerû értékelésekor a következôk figyelhetôk meg: A Közegészségügyi Kémiai Laboratóriumi Osztályhoz tartozó laboratóriumok feladata 2006ban az elôzô éves feladatokhoz képest nem változott. A laboratóriumok 2005. január 1-jétôl nemcsak az ÁNTSZ Budapest Fôvárosi Intézete és a kerületi intézetek részére végeztek kémiai vizsgálatokat, hanem regionális laboratóriumként az ÁNTSZ Pest Megyei Intézete számára is biztosították a laboratóriumi hátteret. Az Élelmiszerkémiai Laboratórium ezen felül még 2 megyei intézet (ÁNTSZ Fejér és Nógrád Megyei Intézete) élelmiszer-biztonsági ellenôrzése során vett élelmiszermintáiból is végzett élelmiszer-toxikológiai vizsgálatokat. A laboratóriumok vizsgálati számai lényegileg nem változtak az elôzô éves számokhoz képest, de például a nagymûszeres analitikai vizsgálatok száma némileg csökkent a részletes vízvizsgálatok számának csökkentése következtében. A Biológiai Laboratóriumi osztályhoz tartozó Környezet-biológiai Laboratóriumban a mintaszám az elôzô évihez képest 12%-kal, a vizsgálati szám 6%-kal csökkent. Az Élelmiszer-mikrobiológiai Laboratórium 8053 mintából 36 497 mikrobiológiai vizsgálatot végzett, amely az elôzô év adataihoz képest 15%-os csökkenést jelent. A beküldött tisztasági minták (törlék) száma tovább csökkent. A minták kifogásoltsága az elôzô évek tapasztalataival összevetve nem mutat szignifikáns eltérést. A Zaj- és Rezgésvizsgáló Laboratóriumban a 2005-ös évhez képest jelentôsen nem változott a vizsgálatok száma. A Laboratóriumi Osztály a fôosztály többi osztályához hasonlóan szintén regionális feladatokat is ellát Pest megye területén. A fôosztály dolgozói aktívan részt vettek az intézet tudományos munkájában, hiszen több közleményt (szám szerint 4) jelentettek meg, egyetemen és fôiskolán oktatnak, és ebben az évben valamennyi diplomás kollégánk letette a köztisztviselôi szakvizsgát is.

A Közegészségügyi Fôosztály társosztályaival együttmûködve a közös munkatervi feladatokat tervszerûen elvégezte. Az ÁNTSZ Budapest Fôvárosi Intézete Közegészségügyi Laboratóriumi Fôosztályához tartozó laboratóriumok infrastrukturális helyzetében a 2006. évben egy laboratóriumi egységben történt lényegesnek nevezhetô változás. A nagymûszeres analitikai laboratórium mûszerállománya az elmúlt évhez képest gyarapodott. 2006 augusztusában az országos tiszti fôorvos engedélyével megkapott a laboratórium négy korszerû analitikai berendezést a korábbi PHARE beruházásokból az OMFI Kémiai Laboratóriumi Osztályától. Ennek következtében gázkromatográfiás, GC-MS-, valamint HPLC-s vizsgálataink megbízhatóbbakká és a hatósági igényeket is jobban kielégítôvé váltak. Korábban ismertetett helyzetünk alapján azonban továbbra is elmondható, hogy a Kémiai és a Biológiai Laboratóriumi Osztály laboratóriumi felszereltsége – mind a vizsgálóberendezések, mind az egyéb infrastrukturális eszközök (bútorok, vegyifülkék, lamináris boxok, sterilezô berendezések) – jelentôsen elmarad a kor követelményeitôl. A különbözô vizsgálatokhoz alkalmazott berendezéseink életkora többnyire meghaladja a 10-12 évet, de van olyan mintavevô berendezésünk, amelyet az intézet még az 1980-as (!) években vásárolt. Ez elsôsorban az élelmiszerek élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos, valamint a foglalkozás-egészségügyi és a környezeti elemek (talaj, víz, levegô) mikroszennyezô komponenseinek vizsgálatait érinti. A nemzetközi gyakorlatban ma már sehol sem alkalmaznak olyan berendezéseket toxikus szerves és szervetlen komponensek meghatározásához ivóvíz és élelmiszerek, valamint a foglalkozás-egészségügyi expozíció vizsgálatakor, amelyekkel intézetünk laboratóriumai dolgoznak. Ennek megfelelôen a kötelezôen ellátandó feladatainkhoz mindenképpen szükségünk lenne további mûszer- és eszközfejlesztésre. Ezek az eszközfejlesztések elsôsorban a mûszeres analitika háttéreszközeit érintik (pl. ICP, AAS-Hg-analizátor), de a mintavételekhez alkalmazott eszközök is ide tartoznak. Laboratóriumaink szakemberállománya jelenleg még alkalmas ugyan a feladatok ellátására, de néhányan hamarosan nyugdíjba vonulnak, és pótlásukra a jelenlegi keretek között nem látunk gyors megoldást. 7


3. EPIDEMIOLÓGIAI TEVÉKENYSÉG A legtöbb nehézséget a személyi állomány drasztikus csökkentése okozza. A fôosztály jelenlegi létszámával elérte a mûködôképesség határát; ez a járványügyi biztonságot is veszélyezteti egy jelentôs járványügyi esemény elôfordulásakor. A fôvárosi és a kerületi intézetek munkatársai számára nehézséget jelent az EFRIR hibás, nem felhasználóbarát, néha akadozó mûködése, és a vele járó jelentôs adminisztrációs munka, mely már szinte csak a területi munka rovására végezhetô el. Az ÁNTSZ Budapest Fôvárosi Intézetében nem mûködik mikrobiológiai laboratórium, így nincs a laboratóriummal közvetlen kapcsolat, ami jelentôsen megnehezíti a napi tevékenységet. A beküldött minták feldolgozását végzô laboratóriumoktól mind a beküldô, mind a fôosztály csak késve kap eredményt, és a járványok esetén elvégzendô vizsgálatokról a laboratórium gyakran önkényesen dönt. Ezek a körülmények hátráltatják az ÁNTSZ gyors reagálását. Az a gyakorlat, hogy a regionális mikrobiológiai laboratórium által elvégzett vizsgálatokat a fôvárosi intézet „virtuális” számlájáról egyenlítik ki, nagyon rossz, hiszen így a szakmai indokok az anyagi érdek miatt óhatatlanul háttérbe szorulnak.

3.1. Járványügy A bejelentett heveny fertôzô megbetegedések elôzetes adatai alapján 2006-ban a fôváros járványügyi helyzete – hasonlóan az elôzô évekhez – jónak mondható. Az összes bejelentett esetszám 15 744, ami 26%-os növekedés az elôzô évhez képest. A legnagyobb számban varicella fordult elô, ami az összes bejelentett eset 42%-át teszi ki. A bejelentett enteralis betegségek összes száma gyakorlatilag nem változott. A leggyakoribb kórokozó a Salmonella – a fertôzések száma a korábbiakhoz képest jelentôsen emelkedett –, míg a Cambylobacter elôfordulása jelentôsen csökkent. Pozitív fejlemény, hogy jelentôsen csökkent a különbözô hepatitisek (különösen a B) elôfordulása, valamint hogy jóval kevesebb AIDS-megbetegedést diagnosztizáltak. Csökkent a kötelezô oltásokkal megelôzhetô betegségek elôfordulási gyakorisága. Negatívumként értékelhetô a bejelentett scar8

latina esetek megduplázódása és a varicella esetek számának 32%-os emelkedése. A központi idegrendszert érintô fertôzô betegségek száma majdnem 20%-kal nôtt. Komoly problémát okozott és jelentôs felkészülést igényelt a madárinfluenza magyarországi megjelenése a szárnyasokban. A megelôzô járványügyi tevékenység, a védôoltások teljesítése kiemelt fontosságú területe a fôosztály tevékenységének. Az életkorhoz kötött kötelezô védôoltások végrehajtásának eredménye – az elôzô évekhez hasonlóan – igen jó, az oltandók minimum 99,9%-a megkapta az adott oltást. A védôoltások átoltási üteme már nem mutat ilyen kedvezô képet; 4-5 hónapos csúszás is elôfordul, bár ennek gyakran az az oka, hogy a nem a területileg illetékes gyermekorvos késôn küldi meg az oltási átértesítôt, és gondot okozott a decemberi oltóanyaghiány is. A kerületi epidemiológusok részére tartott értekezleten havonta értékeljük az oltási eredményeket. A Járványügyi Osztály munkatársai összesen 550 ellenôrzést végeztek az oltókörökben.

3.2. Kórházhigiénés tevékenység 2006-ban 59 nosocomialis járvány zajlott 22 fekvôbeteg-ellátó intézményben, melyeknek 16%-a volt specifikus. Több mint 50%-kal több ápolt és négyszer annyi dolgozó (fôleg enteralis járványokban) betegedett meg, mint 2006-ban. A specifikus járványok 55%-ában MRSA, 44,4%-ában ESBL-termelô Gram-negatív baktérium volt a korokozó. A kórházhigiénés osztály a mammográfiai centrumok és a méhnyakszûrést végzô rendelôk higiénés helyzetét mérte fel, és 7 kórházban vizsgálták célzottan a sterilizáló berendezéseket. A járványügyi kivizsgálást nehezíti, hogy a laboratóriumokkal az együttmûködés nem zökkenômentes, az eredményeket az ÁNTSZ gyakran nem kapja meg.

3.3. DDD-tevékenység A Fertôtlenítô Csoport ellátta a fôváros területén a szükséges preventív és záró fertôtlenítéseket (368 eset), az ektoparazitózisok megelôzésével és mentesítésével kapcsolatos teendôket; ez utóbbi fontos része a hajléktalanokkal kapcsolatos tény-


kedés (hajléktalanok vizsgálata összesen 82 344 esetben történt és 69 hajléktalanokat ellátó intézményt ellenôriztünk). A fôvárosi lakosság scabiesés ruhatetvesség-fertôzöttsége némileg, a fejtetvesség jelentôsen (24%) emelkedett, a lapostetû elôfordulása csökkent. A Kártevôirtó Csoport a szúnyogirtás mellett poloskairtást is végez, aminek elôfordulása tovább növekedett. A deratizációs tevékenység ellenôrzése során a pozitív esetek száma emelkedett, de alatta maradt a megengedett határértéknek, így a fôváros még mindig patkánymentesnek minôsül.

4. FERIHEGYI NEMZETKÖZI REPÜLÔTÉRI KIRENDELTSÉG A Kirendeltség tárgyévi mûködését több körülmény sajátosan befolyásolta: – Az év eleji madárinfluenza megbetegedések, állatpusztulások miatt kialakult helyzet. – 2006-ban 8 267 000 utast szolgáltak ki Ferihegyen, amely a 2005-ös évhez mérten 4,2%-os növekedés. – A Ferihegyen mûködô légitársaságok száma a tárgyévben 44-re emelkedett, ezzel párhuzamosan jelentôsen nôtt a járatszám is, ami átlagosan napi 348 fel- és leszállást jelentett. – A nyilvántartott és nem nyilvántartott egységek száma évek óta folyamatosan növekvô tendenciát mutat, így volt ez 2006-ban is. – A kirendeltség területén a bôvítési, felújítási munkálatok volumene is nôtt. – A foglalkoztatottak létszáma (dacára a repülôtéren végbemenô szervezeti átalakulásoknak és az ebbôl fakadó folyamatos létszámmozgásnak) a tárgyévben megközelíti a 10 000 fôt. – A „law cost” járatok száma exponenciálisan növekedett az I. terminál átadását követôen. – A környezeti és zajterhelés a 2005-ös évhez mérten nem fokozódott. – A tárgyév elején a tulajdonosváltás lezajlott. – Az év folyamán még további 2 alkalommal változott a tulajdonosi kör. A személyi állomány az összlétszámot tekintve változatlan maradt. Két felügyelô nyugdíjba vonulását követôen helyüket friss diplomás szakemberekkel töltöttük be. A Budapest Airport Zrt. a Ferihegy I. terminál

mellett húzódó biztonsági kerítés nyomvonalának áthelyezését megkezdte, a biztonsági zónákat még ez év elsô felében kijelölte. Az új rendszert az EU elôírásainak megfelelôen építik ki. Ennek következtében a kirendeltség a repülôtéren kívülre kerül. Álláspontunk szerint a Ferihegyi Nemzetközi Repülôtéren már mûködô Repülôtéri ÁNTSZ Kirendeltségnek a kiszabott hatósági feladatok folyamatos ellátása csak az ôrzött területen belül értelmezhetô, annál is inkább, mivel hatásköre – törvényi felhatalmazás alapján – erre terjed ki. A tárgyalások még folyamatban vannak, az ügy jelenleg jogászi értelmezés alatt áll. A kirendeltség 2006. évi kiemelt feladatai: – A madárinfluenzával összefüggô megelôzô járványügyi feladatok végrehajtása (folyamatos kapcsolattartás a repülôtéren mûködô állategészségügyi szolgálattal, a startorvosi szolgálat felügyelete, támogatása, utastájékoztatás stb.). – A rágcsáló- és rovarirtás felügyelete mind a repülôgépek, mind a repülôtéri egységek vonatkozásában. – A nem dohányzók védelmérôl szóló törvény érvényesülésének ellenôrzése. – A kémiai biztonsággal kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek számonkérése. – A foglalkozás-egészségügyi ellátás vizsgálata, különös tekintettel a fokozott kockázati tényezôkkel bíró munkahelyekre (rákkeltô anyagok, zajexpozíció, képernyôs munkahelyek stb.). – Élelmiszer-biztonsággal összefüggô feladatok, a HACCP-rendszer mûködésének számonkérése. – A repülôtér ivóvízellátásának folyamatos monitorozása, különös tekintettel a saját ivóvízbázisra. – A zaj- és környezetterhelés alakulásának nyomon követése, a Zajvédelmi Bizottság munkájában való aktív részvétel. (A Budapest Airport Zrt. tárgyév utolsó hónapjaiban a zajvédelemmel kapcsolatban jelentôs tervezôi munkát hajtott végre, melynek lakossági egyeztetése áthúzódik 2007-re.) – Parlagfû-mentesítés ellenôrzése. Egy eset (ismeretlen biológiai anyag szállítása) kapcsán merült fel igényként a repülôtéri hatósá9


gok feladatainak összehangolása, a hatáskörök pontosítása és szakszerû elosztása, ami elôreláthatóan 2007. elsô negyedévében válik teljessé. A feladatleosztás várhatóan az ÁNTSZ-t jelöli ki intézkedô hatóságként a kárelhárítás folyamatában az alábbi szakterületeken: – járványügyi veszélyhelyzetek, – ismeretlen anyag esetén kémiai biztonság és esetleges biológiai terrorcselekmény (anthrax) szempontjából, – tömegkatasztrófa közegészségügyi részfeladataiban. A kirendeltség területén nyilvántartott 193 egységben 505 ellenôrzés volt, egyéb hatósági tevékenységgel összefüggô, nem nyilvántartott egységben végzett ellenôrzés 202 db. Határozathozatalra 9 esetben került sor. Tárgyévben 4 esetben volt szükség helyszíni bírság kiszabására, 1 esetben szabtunk ki szabálysértési bírságot. 37 esetben történt átirati intézkedés. Az év során 21 panaszos ügy kivizsgálására került sor. A feltárt hiányosságok esetén mindig végeztünk utóellenôrzést.

5. EGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉG Elôbb néhány szó a munkavégzés körülményeirôl. Az Egészségügyi Igazgatási és Szakfelügyeleti Fôosztály elnevezése megváltozott. A felnôtt és gyermek-háziorvosi, iskolaorvosi felügyeleti tevékenység is módosult. Az év második felében már nem szakreferensek végezték, hanem a Felügyeleti Osztály (volt Szakfelügyeleti Osztály) keretében folyt tovább. A Fôvárosi Intézetben ismételten végrehajtott létszámleépítés az egészségügyi igazgatási szakterületet is érintette. Vezetôváltás volt a KÁNY élén, augusztustól nem volt vezetôje az Egészségügyi Igazgatási és Jogi Osztálynak. 2006 decemberében a fôvárosi tiszti fôrvos klinikus helyettese megkezdte felmentési idejét. Tovább folytak az elôkészületek a Fôvárosi és Pest megyei Intézet összevonására. Az év utolsó hónapjában került felállításra a RET titkárság. Az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító mûködési engedélyezési eljárással kapcsolatban inkább csak az elektronikus nyilvántartásban mutatkoztak problémák (pl. hozzáférési jogosultság, nem választható, nem rögzíthetô entitások stb.). 10

Az EFRIR Egészségügyi Szolgáltatók Nyilvántartása modul mûködési engedély készítô opciója nem készült el a múlt évben sem. Tekintettel arra, hogy a Fôvárosi Intézetben heti 40-50 mûködési engedélyt, illetve mûködési engedélyt módosító határozatot adunk ki, és az ügyintézôi létszám csökkent, a tevékenység mihamarabbi „automatizálása” rendkívül kívánatos lenne. A 2006-os év folyamán elrendelt felméréseket minden esetben az érintett fôvárosi, illetve regionális szakfelügyelôk bevonásával végeztük. A Nemzeti Rákellenes Program keretében felmértük a fájdalomambulanciákat. A Nemzeti Csecsemô-és Gyermekegészségügyi Program keretében hat felmérést végeztünk. A fogszabályzási rendeléseket a kerületi intézetekkel együtt mértük fel. A csecsemô- és gyermekgyógyászati osztályok felmérése 8 szolgáltatót érintett a fôvárosban. A 6/2003. (EüK. 23.) ESzCsM tájékoztatóban elôírtak szerint az egészségügyi szolgáltatók progresszivitási szintjének változásáról szóló jelentés idôben elkészült. Az ún. színlelt szerzôdések felbontása következtében a fôvárosban ellátási zavar nem alakult ki, a monitorozási és jelentési kötelezettségnek a munkatársak eleget tettek. A TVK-pályázatok elbírálásánál több szervezési nehézség is adódott. A 132/2006.(VI. 15.) kormányrendelet hatálybalépését követôen a szolgáltatók több esetben hiányosan nyújtották be kérelmüket a szakmai kollégiumokhoz véleményezésre, ezzel együtt a feladatot korrekt módon végrehajtottuk. A közszolgáltatók kapacitáslekötés iránti pályázatainak részét képezô szakmai tervek véleményezése, valamint a hatósági bizonyítványok kiadása szabályszerûen, jóval az ügyintézési határidô elôtt megtörtént. Az egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó panaszbejelentések száma 2006-ban tovább nôtt. A kivizsgált panaszügyek száma 141. Több volt a bonyolult, összetett, több szakfôorvos egyidejû bevonását igénylô ügy. 40 esetben kerestük meg a vizsgálat során az érintett szolgáltatót, 39 alkalommal (27,7%) kértünk véleményt egy szakfelügyelô fôorvostól, öt alkalommal (3,5%) két érintett szakma szakfelügyelô fôorvosától, egy esetben pedig három szakfelügyelô szakfôorvos bevonására is sor került.


Az egészségügyi szolgáltatók rutinellenôrzéseinek száma tovább csökkent. Az Intézet egészségügyi igazgatással foglalkozó munkatársai napi kapcsolatban voltak a kerületi intézetek és a társosztályok munkatársaival. Az elintézendô ügyek jellegébôl következôen is viszszatérôen együttmûködtünk a Fôvárosi Önkormányzat Egészségügyi Ügyosztályával és a Fôvárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztárral. A KÁNY szintén alapfeladataiból adódóan napi kapcsolatban volt a fôváros valamennyi jelentôsebb egészségügyi szolgáltatójával és az Országos Mentôszolgálattal. Az Országos Tisztifôorvosi Hivatal által megadott szempontok szerinti fenti bemutatása az ÁNTSZ Budapest Fôvárosi Intézetében 2006-ban folyt egészségügyi igazgatási tevékenységnek távolról sem teljes. Olyan történések és azokkal kapcsolatos egészségügyi igazgatási intézkedések, mint pl. az augusztus 20-i ünnepség során, vagy az elmúlt év ôszén kialakult rendkívüli események az Egészségügyi Igazgatási és Koordinációs Felügyeleti Fôosztályhoz tartozó Osztályok jelentéseibôl ismerhetôk meg részleteiben. Összefoglalva: A Fôvárosi Intézetben az egészségügyi igazgatási szakterületre talán még az elôzô évinél is nagyobb terhelés nehezedett. Mind a kívülrôl érzékelhetô, mind pedig a saját magunkkal szemben megfogalmazott elvárások helyenként irreálisnak bizonyultak a lehetôségeinkhez képest. A munkatársak szinte valamennyien elismerésre méltó hivatástudatról, munkamorálról tettek tanúbizonyságot.

6. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS SZAKTERÜLET Az Egészségfejlesztési Fôosztály tevékenységének alapját a népegészségügyi ciklusnak megfelelôen a Nemfertôzô Betegségek Epidemiológiai Osztá lyának munkája képezte. A fôvárosi lakosok egészségi állapotáról a rendelkezésre álló adatokból végeztek elemzéseket a kiemelt népegészségügyi jelentôségû betegségi fôcsoportok, betegségek indikátorlistája alapján. A kerület lakosainak egészségi állapotáról tájékoztatták a döntéshozókat, tiszti fôorvosokat, háziorvosokat, önkormányzati szakembereket. A WHO és a Népegészség-

ügyi Program prioritásainak megfelelôen vizsgálatot végeztek a budapesti lakosok daganatos halálozásának területi egyenlôtlenségeirôl, az emésztôszervi daganatok miatti halálozás területi egyenlôtlenségeirôl. Elemzésre került az iskolai végzettség és a daganatos halálozás kapcsolata, a szociális tényezôk szerepe a daganatok halmozódásában. A társas kapcsolatok és a foglalkoztatottság hiányának szerepét vizsgálták a gyakori daganatok halálozáshalmozódásának tekintetében. Elemezték a túlzott alkoholfogyasztásra visszavezethetô korai halálozás halmozódását, s a gazdasági-társadalmi tényezôk befolyását ezekre. Fentiekrôl tudományos fórumokon több elôadás hangzott el. A társosztályokkal együttmûködve közös rendezvényeken (vitafórum, sajtótájékoztató) tájékoztatták a szakembereket (Nemzeti Rákellenes Program), szakdolgozókat és a lakosság széles rétegeit epidemiológiai elemzéseikrôl. A kórházak vezetôivel, szakorvosokkal, informatikusokkal folyamatos kapcsolattartást végzett az osztály vezetôje a halottvizsgálati bizonyítványok kitöltésérôl, azok javításáról, valamint a VRONY-nyal kapcsolatos adatközlésrôl. A szülészeti osztályok munkatársaival az osztályvezetô kitöltette a Down-szindrómás esetek megmondása c. kérdôívet. Munkatársaink munkájuk során folyamatosan együttmûködtek az OEK, OKK-OKI, a KSH, a Nemzeti Rákregiszter munkatársaival. A Népegészségügyi Program Koordinációs Osz tály összeállította a Népegészségügyi Program 2006. évi cselekvési tervét az Intézet osztályainak és a kerületeknek. A prioritásoknak megfelelôen koordinálta az 5. osztályosok táplálkozási programját, az iskolai dohányzás megelôzését szolgáló programot. Felmérést végeztek szakfelügyelô fôorvosok és védônôk bevonásával általános és középiskolákban az egészségnevelési programok összeállítása és megvalósulása témakörben a 2005/2006. tanév vonatkozásában. Két kerület önkormányzatának nyújtottak segítséget a kerületi egészségtervhez. A kerületi intézetek felé tájékoztatást adtak a Népegészségügyi Programhoz kapcsolódó és elérhetô pályázatokról. A Program kérdéseit érintô témákban 5 alkalommal tartottak elôadásokat, segítették az ifjúsági és iskolaorvosok, védônôk szakmai munkáját. 2006. november 1-jétôl a leépí11


tések és átszervezések megszüntették az osztályt, feladatait a társosztályok folytatták. Az Egészségnevelési és Kommunikációs Osztály saját munkaterve mellett az OTH, OEFI, Egészségügyi Minisztérium és a Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda felkérései alapján végezte a lakossági egészségkommunikációs programok szervezését. Az egészséges életmódot népszerûsítô rendezvények célja a lakosság minél szélesebb körû tájékoztatása az egészségmegôrzés, egészségfejlesztés lehetôségeirôl. Az egészséges táplálkozás témakörében Életvezetési és diétás Tanácsadó Szolgálatot létesítettek, több korosztály részére szerveztek fôzôtanfolyamokat. „No. 1-az egészség” egészségfejlesztô programjukat az általános iskolákban és a középiskolákban rendezték meg. Kiállításokkal, interaktív és szituációs játékokkal, kreatív vetélkedôkkel hívták fel a fiatalok figyelmét az egészséges életmódra. Nagy hangsúlyt fektettek a párkapcsolatokra, a szexuálisan terjedô betegségek megelôzésére és a pozitív családtervezésre. Iskolai ismeretekre hagyatkozva alapvetô elsôsegély-nyújtást oktattak a fiataloknak. Az OEFI által kifejlesztett iskolai Dohányzás Megelôzési Program részét képezô KIOSZK bemutatását végezték a fôvárosi általános iskolákban. Az „Élet játék-játék élet” (dohányzási labirintus) interaktív dohányzásmegelôzési programot szervezett csoportokban látogatták a fiatalok. „Help – a dohányzásfüstmentes életért” címû kampány részeként a felsôoktatási intézményekben 2000 hallgatónál CO-koncentrációt mértek, propagálták a leszokást segítô módszereket. A nemzetközi „Ne gyújts rá” nap alkalmából kampányt szerveztek a dohányfüstmentes életért, az országgyûlési képviselôk részére is bemutatták a labirintust. Az OTH-val együttmûködve szervezték a központi rendezvényt. A Telefondoktor témái között szerepeltették a dohányzás ártalmait, a leszokást segítô önsegítô programcsomagot állítottak össze. A HIV/AIDSprevencióval kapcsolatosan levélküldô szolgálatot üzemeltettek. Az AIDS-világnap fôvárosi rendezvényéhez csatlakoztak kreatív mûhellyel, kiállítással, vetélkedôkkel. A „Nôk jobb egészségéért” program a nôi szûrôvizsgálatokat népszerûsítette (emlô-, méhnyakszûrés) családi és munkahelyi, egyetemi egészségnapokon. 12

A szív- és érrendszeri betegségek megelôzése céljából szerveztek egészségnapot több helyszínen a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezôinek ismertetésére, az önvérnyomásmérés bemutatására, az egészséges életmód népszerûsítésére. A társosztály munkatársai szûrôvizsgálatokat végeztek (vérnyomás, koleszterinszint, vércukorszint, BMI, testzsírszázalék, fittség). „A rendezett környezet parlagfû-mentes” címmel fôszervezôként lakossági programot dolgoztak ki és valósítottak meg a szakszerû és hatékony gyommentesítésre. A családi egészségnapokon és nagyobb bevásárló központokon kívül kerületi fórumokon, iskolanapokon és táborokban, valamint a Sziget Fesztiválon kiállítással, elôadásokkal és vetélkedôkkel népszerûsítették nézeteiket összesen 27 alkalommal. Pályázatot írtak ki a parlagfûmentesítésben részt vevô civil szervezetek részére. Az OTH felkérésére az AIDS világnappal kapcsolatos fôvárosi rendezvény szervezésében és lebonyolításában vettek részt, tanácsadással és kreatív mûhellyel segítették a fiatalok tájékoztatását és ismereteinek bôvítését. Az Egészségkockázat-monitorozási Osztály a háziorvosok bevonásával a fôvárosi felnôtt korú lakosság reprezentatív, prevenciós célú többlépcsôs rizikófaktor-szûrését végezte. A szûrôvizsgálatok a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában döntô szerepet játszó rizikótényezôk feltárására szolgáltak. A vizsgáltak többsége saját intézetünk, önkormányzati, alapítványi és civil szervezetek rendezvényein részt vevôk közül került ki. Célunk az volt, hogy az aktív, munkaképes, panaszmentes lakosság nagy számban vegyen részt célzott szûrésen, a betegségek minél korábban felismerhetôek legyenek.

7. SZÛRÉSI KOORDINÁCIÓ SZAKTERÜLET A mammográfiás emlôszûrés és a méhnyakszûrés népszerûsítését mind a páciensek, mind a szakma (tiszti fôorvosok, háziorvosok, védônôk) körében párhuzamosan végeztük (l. táblázat). A méhnyakszûrés népszerûsítése érdekében a Liliom program nyereményszelvényét valamennyi háziorvosi rendelôbe eljuttattuk, személyes tájékoztatást adtunk. A vastagbélszûrést a kijelölt IX. és XIV. kerületben befejeztük. Aktivitásaink közül külön említésre érdemes a Liliom programról tartott sajtótájé-


koztató, amelyrôl 6 TV (m1, RTL-Klub, TV2, Duna TV, Hálózat TV, Regionális Híradó) is beszámolt. Részt vettünk továbbá a Pax TV rákról szóló 10 részes sorozatának elkészítésében, írásaink jelenhettek meg széles körhöz eljutó lapokban. Részt veszünk az újonnan létrehozott Betegtájékoztatásért Alapítvány munkájában (elnök). Telefonon mintegy 1600 esetben adtunk tájékoztatást. Mammográfiás emlôszûrés. Összesen 105 077 meghívás történt, a vizsgálaton megjelentek száma 29 100. Az év során 77 rosszindulatú daganatot szûrtek ki, ezek közül 34 volt 15 mm-nél kisebb, tehát csak szûrôvizsgálattal felismerhetô.

Méhnyakszûrés. Az év folyamán 105 007 meghívólevelet küldtünk ki, 3467 vizsgálatról kaptunk visszaigazolást, közülük 152 volt nem negatív. Vastagbélszûrés. A IX. és XIV. kerület azon lakóit, akik háziorvosa a két kerületen kívül van, az Onkológiai Gondozókba hívtuk. 6295 meghívott személy közül 372 adott székletmintát, melyek közül 31 volt nem negatív. Az intézet dolgozói részére is megszerveztük a vastagbélszûrést, melynek keretében 198 fô mintáját vizsgálták, 12 vizsgálati eredmény volt nem negatív.

1. táblázat. A mammográfiás emlõ- és méhnyakszûrés népszerûsítésének színterei

13


Összefoglaló az ÁNTSZ Budapest Fôvárosi Intézet Kerületi Intézetek 2006. évi tevékenységérôl

1. KÖZEGÉSZSÉGÜGY Az ÁNTSZ Budapest Fôváros Kerületi Intézetei és a Fôvárosi Intézet Közegészségügyi Fôosztá lyának szakosztályai az OTH munkatervi feladatait figyelembe véve a jogszabályokban megfogalmazottak alapján feladataikat közösen, megfelelô munkamegosztásban végezték. A jogszabályok egységes értelmezése, az aktuális feladatok, a rendkívüli kiemelkedô események megbeszélése, értékelése érdekében az év során több alkalommal munkaértekezletekre került sor. A kerületi intézetek közegészségügyi feladatainak ellátását segíti a laboratóriumi hátteret biztosító Közegészségügyi Laboratóriumi Fôosztály. A fôváros kerületi intézeteinek I. fokú hatósági és szakhatósági feladatainak ellátásához nyújt segítséget a Higiénés Mûszaki Osztály szaktanácsadói és konzultációs tevékenységgel.

1.1. Környezet-egészségügyi tevékenység Vízhigiéné. A III. kerületi Intézet beszámolt arról, hogy a dunai árhullám két alkalommal is érintette a kerület ivóvízét biztosító kutak egy részét. Ezek a kutak nem a kerület területén helyezkednek el. Az árvíz idején a Fôvárosi ÁNTSZ Vízmikrobiológiai Laboratóriuma, ill. a kerületi felügyelôk rendkívüli vízmintázásokat végeztek, és figyelemmel kísérték a vízminôség változását. A IV. kerületben ivóvízellátó hálózatok másodlagos szennyezettségével összefüggésben Pseudomonas aeruginosa-fertôzöttségrôl szereztek tudomást, azonban a kerületben ivóvíz okozta megbetegedés nem történt. 14

A XI. kerület beszámol a csapadékvíz visszaáramlásával, ill. a talajvíz megjelenésével érintett területekrôl, kiemelve a Budapesti Mûszaki Egyetemet, ahol a csapadékvíz-visszaáramlás és a pincékben megjelenô talajvíz okozott problémát. A melegvíz-szolgáltatás elmaradása egy 380 fôs kollégiumot, 2 fôzôkonyhát és 2 büfét érintett. A lakosság ivóvízellátása nem volt veszélyben. XIII. kerület. Az árvíz a Népszigetet, valamint a Cserhalom és a Duna-part közötti területet érintette. A Népsziget XIII. kerületi részét ellátó vízvezeték-hálózat az újpesti részen meghibásodott, emiatt 1 napig szünetelt a vízszolgáltatás. A hibaelhárítás után vett vízminták eredménye megfelelô volt. Fürdôhigiéné. A fôvárosban 10 gyógyfürdô található, ahol az OTH felmentése alapján töltôürítô jellegû medencét üzemeltetnek. A XII. kerületi Szent János Kórház terápiás medencéjére, ill. a III. kerületben lévô Római Hotel és Monte Cristo Hotel medencéjére az OTH nem adott felmentést a vízforgató berendezés létesítése alól. Víz-visszaforgatásos rendszerrel a fôvárosban 145 közfürdô medencéje üzemel. Ezek uszodák, tanuszodák, terápiás medencék, folyamatosan üzemelô szállodai és társasházi medencék, ill. szezonális strandok. Minden üzemeltetô rendelkezik megfelelô üzemeltetési szabályzattal, de csak 84 szabályzat tartalmazza az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeire vonatkozó kockázatértékelést. Kármentesítendô területek: A kerületi intézetek a kármentesítés különbözô fázisaira vonatkozó dokumentációiból 18-at küldtek meg a Fôvárosi Intézetnek. A kármentesítés zömében szénhidrogén-szennyezettség felszámolására irányult. A XXII. kerület Budafok-Budatétény hulladék-


dombon és a hozzájuk csatlakozó területrészeken a kármentesítés megtörtént. Szintén megtörtént a XVIII. kerületben található pakuratavak felszámolása, melyrôl záródokumentáció készült, és az elfogadásra került. A XXII. kerületben a Metallochemia volt gyártelepén befejezôdött a kármentesítés. Jelenleg végzik a gyártelep környékén található ingatlanok talajcseréjét. 2006ban összesen 420 kiskertben és egy sporttelepen végezték el a talajcserét. Hôségriadó: 2006 nyarán elrendelt „Hôségriadó” 2. fokozat kapcsán a kerületi Intézetek aktívan részt vettek a lakosság tájékoztatásában. Felhívták az illetékes önkormányzatok figyelmét a szociális ellátásban részesülôk fokozott gonddal történô ellátására, a köztéri ivóvízvételi lehetôségek idôszakos biztosítására. Figyelmeztették a háziorvosokat a veszélyeztetett korcsoportú lakosság növekvô ellátási problémáira. A tisztiorvosok elôadásokat tartottak a rendkívüli idôjárási helyzet esetén javasolt életmódról és magatartásról. Több kerületben osztottak ásványvizet. A helyi médiát felhasználva (TV, sajtó) felhívták a lakosok figyelmét arra, hogy mi a teendô kánikula idején. A nagyobb forgalmú intézményekbe plakátokat és szórólapokat juttattak el „Hasznos tanácsok kánikula idejére a hôguta megelôzése és kezelése érdekében” címmel. A hajléktalanok számára konyhákat mûködtetôket felkérték, hogy több folyadékot biztosítsanak az ellátottak részére. A társhatóságokkal való együttmûködés, vala mint a munkát segítô vagy akadályozó tényezôk: A kerületi Intézetek munkatársai jó együttmûködésrôl számoltak be a társhatóságokkal, a Fôvárosi Intézet Higiénés Mûszaki Csoportjával, valamint a Környezet-egészségügyi Osztállyal. Munkájukat nehezíti az egyre csökkenô létszám, az adminisztrációs munka sokasága. Az EFRIR iktatóprogram nagyon idôigényes. Sokan panaszkodtak bizonyos területek jogszabályi hátterének hiányáról. Kérték a számítógépes felszereltség bôvítését, valamint a munkájukat nagymértékben megkönnyítô gyakoribb gépkocsihasználat biztosítását.

1.2. Gyermek- és ifjúság-egészségügy A szakterületen évrôl évre nô az egységek száma, 2003-ban 2548, 2004-ben 2652, 2005-ben 2682,

2006-ban 2787 egységet tartottak nyilván a fôvárosban. Az egységek ellenôrzöttsége 2003-ban 91,3%, 2004ben 93,7%, 2005-ben 88,5%-os, 2006-ban 69,8%-os volt. Az ellenôrzöttség csökkenése a szakterület egyre romló személyi ellátottságával és a megnövekedett adminisztrációs feladatokkal magyarázható. Az ellenôrzések – a szakterület jellegébôl adódóan – komplex közegészségügyi vizsgálatok. Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátások Bölcsôdék: A fôvárosi bölcsôdékre jellemzô a magas feltöltöttség, a kerületek nagy részében több önkormányzati bölcsôdei férôhelyre lenne szükség. A magánbölcsôdék száma ugyan nôtt, de ezek szolgáltatásait csak a jobb anyagi helyzetû szülôk tudják igénybe venni. A bölcsôdék általános higiénés helyzete jó, az elôzô évhez képest nem változott. Személyes gondoskodást nyújtó egyéb gyermek jóléti, gyermekvédelmi ellátások (családi napközi, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, lakásotthon, gyermekotthonok, utógondozó otthon) Jogszabályi rendelkezés szerint a személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekvédelmi ellátások átalakítására a fenntartóknak 2007. december 31-ig van lehetôsége. A fôvárosban az átalakítások nagyrészt megtörténtek, erre utal az e körbe tartozó egységek növekvô száma is. Az általános higiénés helyzet az elôzô évhez viszonyítva határozottan javult. Oktatási-nevelési intézmények Óvodák. A fôvárosban az óvodák feltöltöttsége 100% körüli. Sok önkormányzati óvoda épülete felújításra szorulna, de fedezet hiányában ezek az épületfelújítások 2006-ban is jelentôsen elmaradtak. Az óvodák a legszükségesebb felújításokat, eszközbeszerzéseket vagy saját költségvetési keretbôl, vagy pályázati pénzbôl fedezték. Az intézmények általános higiénés helyzete kielégítô, a 2005. évihez képest valamelyest javult, de többségükben változatlan. Általános iskolák és középfokú oktatási intéz mények. Lásd a „Gyermek- és Ifjúság-egészségügyi Osztály tevékenysége 2006” címû rövid éves jelentésében. 15


Felsôfokú oktatási intézmények: Az épületek ál lapota javuló tendenciát mutat (fôként az egyházi fenntartású), ami a folyamatos intézménybôvítéseknek, felújításoknak tudható be. A belvárosi intézmények nagy részében továbbra is nagy gondot okoznak az elavult tetôszerkezeti elemek, az esôcsatornák rossz állapota, a vetemedett nyílászárók, amelyek cseréjét az intézmények az éves költségvetési keretbôl nem tudják fedezni. A felsôoktatási intézmények általános higiénés állapota közegészségügyi szempontból megfelelô. Diákotthonok: A középiskolai kollégiumok 70-100%-os kihasználtsággal mûködnek, zsúfoltságot nem jelentettek. A közegészségügyi helyzetkép ennél az intézménytípusnál változó. A fel sôoktatási kollégiumok kihasználtsága az elôzô évhez képest csökkent, 100% alatti. Zsúfoltság továbbra is csak a XI. kerület kollégiumaiban van, ahol a fôvárosi intézmények közel egyharmada található. A fôiskolai kollégiumok általános köz egészségügyi helyzetét tekintve az elôzô évhez képest állapotromlást nem tapasztaltunk. Játszóterek. Néhány kerületben már befejezôdött a játszóterek, játszóudvarok átalakítása, felújítása, ahol a régi, elhasználódott játszótéri eszközöket szabványosokra cserélték. Tovább növekedett tehát az új, ápolt, gondozott, az elôírásoknak megfelelô játszószerek száma, és ennek arányában csökkent az elhanyagolt, rossz állapotú, a kor elvárásainak nem megfelelô terek száma. Növekedett a bekerített és ôrzött játszóterek aránya, vannak olyan kerületek (I., XII.), ahol minden játszótér ilyen. A játszóterek higiénés állapota összességében javuló tendenciát mutat, azonban negatív tapasztalatokról is beszámoltak. Táborok: 2006 nyarán a fôvárosban 83 alkalommal kértek nyári táborozáshoz nyitási engedélyt, azonban csak 80 tábor kezdte meg mûködését. Kihasználtságuk átlagban 97%-os volt, ami az elôzô évekhez képest emelkedést mutat. A nyári táborok – fenntartótól függetlenül – megfelelô higié nés körülmények et biztosítva járultak hozzá a gyermekek jó és tartalmas nyári szabadidôeltöltéséhez. Köszönet illeti a kerületi intézetekben a gyermek- és ifjúsághigiénés szakterületet ellátó munkatársakat, akik a létszámcsökkentés és a megnövekedett feladatok ellenére is jó szakmai színvonalon végezték munkájukat. 16

1.3. Élelmezésés táplálkozás-egészségügy A fôváros területén a nyilvántartott élelmezési egységek száma az elmúlt évben kismértékben tovább emelkedett (7,8%-kal). Az összes ellenôrzések száma ennek ellenére jelentôsen (28,2%kal) csökkent. Ennek oka egyrészt a megnövekedett adminisztráció, másrészt a jelentôs létszámleépítés. Az egységszám-emelkedés leginkább a kereskedelem területét érintette (10,9%), a vendéglátásnál 5,9%-os, a közétkeztetésnél 4,6%-os volt. Az élelmiszeriparnál az egységszám gyakorlatilag nem változott. Az ellenôrzött egységek 27%-ában volt szükség valamilyen hatósági intézkedésre. Ez az elôzô évben is 27% volt. A pénzbírsággal járó intézkedések száma 11,5%-kal emelkedett, összegük kismértékû, 0,6%-os csökkenést mutat. A kerületi intézetek munkatársai részt vettek az OTH által elrendelt fokozott, húsvéti és karácsonyi ünnepeket megelôzô és nyári megelôzô ellenôrzéseken, valamint a M.E.G.A. cégcsoport termékeivel kapcsolatos akcióellenôrzéseken. Ezen kívül az OÉTI által összeállított kérdôív alapján a tavaszi és az ôszi idôszakban sor került az iskolai büfék felmérésére, és a kórházi betegélelmezés és dietetikai szolgáltatás biztosítottságának országos felmérésére is. A kerületi munkatársak részt vettek az OÉTI által a 2006. évre meghatározott mikrobiológiai és élelmiszerkémiai-toxikológiai program végrehajtásában is. A korábbi évekhez hasonlóan 10 000 fô feletti rendezvények megtartásáról is több kerület számolt be, így az I., III., X. és XIV. kerület. Ezek az események az engedélyezésssel és a rendezvények idôtartama alatti ellenôrzésekkel jelentôs többletmunkát jelentettek az érintett kerületi munkatársaknak. Továbbra is jelentôs különbségek vannak a kerületi intézetek között az egységek számában és jellegében, ami megnehezíti munkájuk összehasonlítását. Nyilvántartásunk szerint 21 944 élelmezési tevékenységet folytató egység található a fôvárosban. Egy kerületre jutó átlagos egységszám 1154, mely közel 21%-os emelkedés az elôzô évihez képest. (Ez a mutató azonban a kerületi intézetek összevonása miatt nem igazán értékelhetô). A legkevesebb egység a XXII. kerületben (479 db),


a legtöbb az összevont V-VI-VII. kerületi Intézetnél (2882 db) található. 1500 egységszám feletti kerületek: II., III., V.-VI.-VII., XIII., XIV. 800 egységszám alatti kerületek: XVI., XVIII., XIX., XXI., XXII. A kerületi Intézetek munkatársai összesen 20 867 ellenôrzést végeztek, egy kerületre átlagosan 1098 ellenôrzés jutott. Az ellenôrzéseket öszszesen 10 568 egységben végezték, ez a nyilvántartott egységek 48,3%-a. Egységük több mint 60%át ellenôrizte az I.-XII., IX., X., XIV., XVI., XVII., XXI. kerület, kevesebb, mint 40%-át a III., IV., VIII., XIII. kerület. Rendelkezô határozat kiadására átlagosan 28 esetben került sor, legtöbbet, 69 határozatot a X. kerület, legkevesebbet, 4 határozatot a XXI. kerület adott ki. Szabálysértési pénzbírságoló határozatok száma 409, a kiszabott bírságok összege 17 319 000 Ft, mely 112 500 Ft-tal emelkedett a 2005. évihez képest. Egy kerület átlagosan 22 eljárást folytatott le. 76, illetve 72 esetben indított eljárást a XI. és a VIII. kerület, míg a IV., XIV. és XIX. kerület mindössze 2-2 alkalommal folytatott le szabálysértési eljárást. A helyszíni bírságok száma 295-tel nôtt, összege is jelentôsen, 2 927 000 Ft-tal emelkedett. Az egy kerületre esô átlag 63 db volt. Legtöbbet az V.VI.-VII. kerület (180 bírság), a III. és a X. kerület (159-159 bírság), legkevesebbet a XXI. kerület (5 bírság) és a XVII. kerület (8 bírság) bírságolt. A XI. kerületi intézet egyáltalán nem élt ezzel a szankcionálási formával. A 2005. évi adatokhoz viszonyítva a kerületi intézetek által kiszabott minôségvédelmi bírságok száma 642-rôl 625-re csökkent (0,3%). A kiszabott bírságok összege is csökkent 59 760 970 Ftról 52 654 502 Ft-ra (11,9%-os csökkenés). Egy kerületre átlagosan 33 db/2 771 289 Ft bírság jutott. A XXI. kerület 56 minôségvédelmi bírságot rótt ki, csak 5 esetben bírságolt a XVI. kerület. A kerületek jó színvonalon végezték a hatósági munkát, amelyet az is mutat, hogy az elsô fokon kiadott határozatoknak csak 2,5%-át (30 határozat) fellebbezték meg. A megfellebbezett határozatoknak 63,3%-át (19 határozat) helyben hagytuk, mindössze 0,9%-ban (11 esetben) szorult korrekcióra az elsô fokon végzett hatósági munka.

Összefoglalva megállapítható, hogy a kerületi kollégák munkájukat megfelelô színvonalon végzik. Munkájukat nehezíti a folyamatos létszámcsökkentés és a fokozódó adminisztráció.

1.4. Munkaegészségügy Személyi feltételek: A kerületi intézetekben jelentôs létszámleépítés történt az év során. A közegészségügyi felügyelôk 2-3 munkakört is ellátnak. Csak munkahigiénés feladatokkal összesen 1 orvos foglalkozott a XI. kerületben 2006 novemberéig, nyugdíjazásáig. Általában a vezetô tiszti fôorvosra és helyettesére maradt a feladat szakmai irányítása. Az ellenôrzések tapasztalatai: A nyilvántartott egységek száma 2005-höz képest megnôtt (8888ról 9702-re nôtt az egységszám). Az ellenôrzések száma a kerületeket tekintve általában csökkent (2005-ben 7175, 2006-ban 4810). A munkát nehezítette a sokféle munkatervi feladat, mely részben az OTH-ból, illetve a Fôvárosi ÁNTSZ Munkahigiénés és Kémiai Biztonsági Osztályától érkezett, amit el kellett látniuk. Ennek ellenére voltak kerületek, akik saját munkatervi feladatokat is összeállítottak munkahigiénés tárgykörben. (I.-XII., IV., V.-VI.-VII. és XVII. kerület) Az I.-XII. kerület a gyógyszertárakat ellenôrizte munkahigiénés szempontok szerint. A IV. kerület pontosította a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók nyilvántartását. Az V.-VI.-VII. kerület kifejezett figyelmet fordított a lakosság tájékoztatására a jogszabályváltozásokkal kapcsolatban (pl. háztartási balesetek elkerülése). A XVII. kerület minden ellenôrzésnél külön gondot fordított a kockázatbecslések tartalmi követelményeinek felülvizsgálatára. Egyes kerületekben egyéb kampányfeladatoknál is számítottak a munkahigiénés feladatokat ellátó közegészségügyi felügyelôkre (pl. Sziget-fesztivál, Zöld kommandó). Sok kerületben kiemelt figyelmet fordítottak az azbeszttartalmú építôanyagokra az épületbontások során. Változatlanul kevés foglalkozási megbetegedés, illetve fokozott expozíció bejelentés érkezett a kerületekhez. Sok esetben a munkavállalók sem keresik fel panaszukkal a FESZ orvosokat, félnek munkahelyük elvesztésétôl. Legtöbb ellenôrzést a IV., X., XVI. kerület vé17


gezte. Az ellenôrzések száma mindhárom kerületben 900 fölött volt. Hatósági munka: A kerületi intézetek munkájának minôségi javulását mutatja, hogy 209 esetben került sor közegészségügyi hiányosságok megszüntetése miatt rendelkezô határozat kiadására. Pontos munkájukat és jó helyzetértékelésüket bizonyítja, hogy igen alacsony az I. fokon kiadott szakhatósági vélemények és a kötelezô határozatok után benyújtott fellebbezések száma. Az ellenôrzések hatékonyságát bizonyítja, hogy a bírságok száma ugyan csökkent, de a bírságok összege nôtt. Munkavédelmi bírságot 9 esetben összesen 2 010 000 forint összegben, egészségvédelmi bírságot 3 esetben összesen 200 000 Ft értékben, szabálysértési pénzbírságot 2 esetben, összesen 600 000 Ft értékben szabtak ki. Végrehajtási bírság kiszabására 3 esetben került sor 200 000 Ft értékben. A legtöbb bírságot az I., IV,. X., XI. és a XX.-XXIII. kerület adta ki. Tárgyi feltételek: A tárgyi adottságok még mindig nem megfelelôk az egyes kerületi ÁNTSZ intézetekben. A számítógéppel való ellátottság továbbra sem kielégítô. Csak egy-két kerületben van a munkahigiénés feladatokat ellátó munkatársainknak külön számítógépük. Továbbra is gondot jelent, hogy a külsô kerületekben megoldatlan a gépkocsi-ellátottság. Olyan helyeken is kell helyszíni szemlét tartani, ahol nincsen tömegközlekedés a közelben. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a kerületi munkatársaink nagy ügybuzgalommal, szorgalommal, becsülettel végezték munkájukat az év folyamán és köszönet illeti ôket munkájukért.

1.5. Kémiai biztonság Az ÁNTSZ Budapest Fôváros kerületi intézetei a jelentésüket határidôre elkészítették. OTH munkatervi feladatok teljesítése – A textil- és bôriparban, a fôvárosi és kerületi intézetek által e tárgykörben ellenôrzött egységek száma 162 volt, amely 1508 munkavállalót érintett. Azo-színezék használatát 2 esetben észleltük, de az ezen egységekben felhasznált azo-színezékek nem tartoztak a tiltott körbe. – Az építôipari termékeket forgalmazó egysé 18

gekben a cement és cementtartalmú készítmények forgalmazásának ellenôrzését végezték el összesen 89 egységben. Kilenc rendelkezô határozat kiadására került sor. Kémiai terhelési bírságot egy esetben adtak ki. A Kémiai Biztonsági Osztály által koordinált feladatok teljesítése – Az iskolai kémiai szertárak felmérése során összesen 547 iskolában történtek ellenôrzések. A felmérések feltétlenül szükségesek voltak ahhoz, hogy az adott területen levô gyakoribb hiányosságokat és típushibákat megtaláljuk, és ezek megszüntetését elôsegítsük. – Célzott ellenôrzések történtek a fôváros ipartelepein. Az ellenôrzött egységek száma 182 volt, amely 4902 összlétszámú munkavállalót érintett; 14 db, összesen 4 090 000 Ft összegû kémiai terhelési bírságot szabtak ki. – Az országos forgalmazási engedélyt kapott cégek feltérképezése és ellenôrzése során megállapítást nyert, hogy az importáló cégek ké miai biztonsági szempontú ellenôrzésére az ÁNTSZ valamennyi illetékességi területén szükség lenne az országban. – A biocid anyagokkal kapcsolatos hatósági tevékenységrôl kérdôívek és táblázatok alapján történtek az adatgyûjtések és az ellenôrzések. Összesen 4 db kémiai terhelési bírságot szabtak ki 375 000 Ft értékben – 38 közforgalmú gyógyszertár kémiai biztonsági ellenôrzését végezték el. Saját munkatervi feladatok teljesítése: Önálló munkatervet (14 db-ot) 8 kerületben dolgoztak ki. Kiemelendô a IV. kerület tevékenysége, ahol 2006-ban a tudásfelmérést a IV. kerület illetékességi területén mûködô valamennyi iskolában elvégezték. Veszélyes anyagokkal/készítményekkel történô tevékenység bejelentése és számának alakulása. Budapest területén 2005-ben 3063, 2006-ban 2384 db volt a bejelentések száma; enyhe csökke nés tapasztalható a korábbiakhoz képest. Ellenôrzô, hatósági tevékenység: 2006-ban a fôvárosban az összes ellenôrzések száma 26 710 volt. A kémiai biztonsági információt is tartalmazó ellenôrzések száma 24 239-re csökkent (2633 db-bal) az elôzô évihez képest, amely 26 872 volt. Az összes ellenôrzések 42,16%-a 2005-ben kémiai


biztonságot is érintô ellenôrzés volt, ez 2006-ban 48,65%-ot tett ki (azaz 6,49%-kal emelkedett). Célirányosan a kémiai biztonságra vonatkozó ellenôrzések száma 2471. Ez a szám 395 ellenôrzéssel emelkedett, mivel 2005-ben 2076 volt. 2005ben az ellenôrzések 57%-a éves, tervezett ellenôrzés keretén belül saját kezdeményezésre történt, 2006-ban ez az arány 64,7% (7,7%-os emelkedés). Változatlan a munkáltatói és érdekképviseleti kezdeményezésre végzett ellenôrzések száma. 2006-ban a kerületi intézetek 29 egységben 40 panaszbejelentésrôl számoltak be. A panaszok közel 17,5%-a nem volt megalapozott. 5 esetben ké miai terhelési bírságot szabtak ki a munkatársak. Kémiai terhelési bírságok száma 2006-ban 56 db volt, összege 8 320 000 Ft. Összegszerûségében a 2005. évihez viszonyítva emelkedett. Változást láthatunk a szakterületi megoszlást illetôen, kiemelkedô javulást a kémiai biztonsági szakterület mutat (32,1% növekedést), de nem elhanyagolható az élelmezés-egészségügyi és a környezetegészségügyi szakterület növekedése sem. 6 év alatt összességében 31 115 000 Ft kémiai terhelési bírságot szabtak ki I. fokon a kerületi intézetek szakemberei. Kiemelkedô az ÁNTSZ IV. Kerüle ti Intézetének 2006. évi, a kémiai terhelési bírságok kiszabásának terén végzett tevékenysége, melynek során a bírságok darabszámának 44,6%át (25 darabot), összegének 64%-át, 5 330 000 Ftot szabott ki. A fennmaradó 31 bírságot és a 2 990 000 forintot a 14 területi intézet szabta ki. Bírsághatározatot 7 kerület és a 2 kirendeltség nem adott ki 2006-ban. – 2006-ban 2497 átirattal több készült, mint az elôzô évben. – 2006-ban 85 szakhatósági állásfoglalással több készült az elôzô évhez viszonyítva. – 2006-ban 203-mal kevesebb rendelkezô határozat készült, mint az elôzô évben. – 2006-ban 3 szabálysértési határozat készült, összege: 180 000 Ft. A hatósági munka mennyisége és minôsége a 2005. évihez képest gyakorlatilag nem változott. Rendkívüli események: 2006-ban 5 kerületben történt a szakterületet érintô rendkívüli, illetve ahhoz kapcsolódó esemény (Dunai árvíz, madárinfluenza). Munkavégzés személyi feltételei: Az intézetek a

létszám tekintetében – az egyre növekvô kémiai biztonsági feladattömeg figyelembevételével – elérték a lehetséges minimumot. A munkavégzés tárgyi feltételei: A számítógépes hálózat kiépítésével az ÁNTSZ intranet hozzáférhetôvé vált, ami megkönnyíti az információáramlást, javulást mutat az elôzô évekhez viszonyítva.

2. JÁRVÁNYÜGY A fôváros 23 kerülete igen jelentôsen különbözik a népsûrûség, a nagyság, a lakosság szociális helyzete, valamint a kerületi intézetek tárgyi és személyi feltétele tekintetében. A kerületek járványügyi munkája a drasztikus létszámcsökkenés, az EFRIR-program mûködési nehézségeibôl adódó többletmunka, a dologi kiadások csökkenése miatti romló feltételek ellenére megfelelô. A 2006-ra kialakult kedvezôtlen személyi és romló tárgyi feltételek mellett sok kerületben a hirtelen szükségessé váló járványügyi feladat (pl. közösségi járvány) esetén a helyszíni munka mellett az ezzel kapcsolatban elvárt adminisztratív tevékenységet már csak késve tudják elvégezni – a gyakorlati munka és az adminisztratív tevékenység egymás rovására végezhetô csak el. A járványügyi és a védôoltásokkal kapcsolatos tevékenységet minden kerület prioritásként kezeli, legtöbb helyen a kerületi tiszti fôorvos irányítja ezt a munkát. Az oltási tevékenységgel kapcsolatban van néhány kerület, amely évek óta rosszabb eredményt ér el a többiekhez képest. Ennek magyarázata lehet, hogy ezeknél a kerületeknél roszszabb az átjelentési fegyelem (sok gyermek más kerületben lakó gyermekorvostól kapja meg az oltást), sok az ún. problémás család, ahol többszöri személyes utánjárással érhetô csak el a gyermekek oltása, illetve a gyermekorvosok a legenyhébb tünetek esetén is elhalasztják az oltást. Ezen kerületi tiszti fôorvosok figyelmét ismételten felhívtuk a meglévô problémákra, és javasoltuk, ahol másképp nem megy, hatósági eszközöket is használjanak az oltások megfelelô, idôben történô végrehajtásának kikényszerítésére. A járványok kivizsgálását az esetek nagy részénél megfelelô módon végzik a kerületek, a meghozott intézkedések döntô többségükben szakmailag megalapozottak. A járványokról történô 19


elôzetes, köztes és záró jelentések gyakran késve, csak kérésre érkeznek meg az osztályra. A járványok elôzetes rögzítése az EFRIR-be a legtöbb esetben elmarad. A legtöbb kerületben nem megfelelôek, és az év folyamán folyamatosan romlottak a járványügyi tevékenységhez szükséges személyi feltételek, szinte minden kerületben egy-két fôállású felügyelô vagy orvos hiányzik, illetve egy-egy ember több szakterületet is ellát. Sok kerületben az elhelyezés nem megfelelô, zsúfolt, az ügyfélfogadás is közös helyiségben zajlik. Néhány kerületben még mindig nincs elegendô számítógép elkülönítve a járványügyi munkához. Az egyedi járványügyi lapok kitöltése, a megbetegedések kivizsgálása jónak mondható, bár a vizsgálati lapokat gyakran késôn küldik. Az elôforduló hiányosságokat jelzésünkre a kerületi intézetek korrigálják. A terhes anyák hepatitis B-szûrése, a pozitív anyák újszülöttjeinek oltása, az ide tartozó adatok nyilvántartása és a lyssagyanús sérülések kivizsgálása és nyilvántartása minden kerületben megfelelô módon zajlik, hiba, komoly hiányosság nem fordult elô. Az EFRIR-program alrendszereinek mûködtetése, lassúsága, gyakori hibája a szûkülô személyi feltételek mellett igen nagy pluszmunkát jelent a kerületi munkatársak részére, mely már csak a megfelelô területi munka rovására végezhetô el.

3. EGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÁS Valamennyi kerületi intézet maradéktalanul eleget tett annak az elvárásnak, hogy aktívan részt vegyen illetékességi területén, a hatáskörébe tar-

20

tozó, az egészségügyi ellátás javítását szolgáló szervezeti, szervezési intézkedések elôkészítésében. A helyi önkormányzatokkal a kapcsolat jó, az éves jelentések tanúsága szerint a tiszti fôorvosok véleményére a fenntartók igényt tartottak, döntéseiknél figyelembe vették. A lakosság egészségi állapotáról szóló beszámolók mindenütt elfogadásra kerültek. Részben önállóan, részben a szakfelügyelôi kar segítségével az egészségügyi szolgáltatók szabályszerû mûködését folyamatosan és ad hoc jelleggel (panaszok, OTH felmérés) ellenôrizték. A „rutin” ellenôrzések száma csökkent, ennek oka ismert. Az ellenôrzés, az egészségügyi szolgáltatók hatósági felügyelete egy-egy esetet leszámítva hatékonyan, megfelelôen zajlott. A mûködési engedélyek kiadásával kapcsolatban fennakadás nem volt. Ugyanakkor nem biztos, hogy jó fényt vet a Szolgálatra a mûködési engedélyek tartalmi és formai sokszínûsége. Nem valósult meg teljes körûen a szemléletváltás az ügyintézésben. Nem egy kerületben elfogadhatatlan indokok alapján továbbra is kérik különbözô igazolások, iratok csatolását a kérelmekhez. A mûködési engedélyek nyilvántartásával sok helyen probléma mutatkozik. Az egészségügyi szolgáltatásokat jellemzô adatok pontatlanok, hiányosak; nem megfelelôen – visszakeresésre, feldolgozásra alkalmatlan módon – kerültek rögzítésre. Az elvégezni rendelt feladatok és a rendelkezésre álló feltételek 2006-ban sem voltak összhangban. Elégtelenek a személyi feltételek, de a tárgyi feltételeket illetôen is jelentôs fejlesztésre lenne szükség (szkenner, online jogtár stb.).

Budapesti Statisztikai Adatok Az ÁNTSZ Budapest Fôvárosi Intézete Közegészségügyi Laboratóriumi Fôosztályának 2006. évi tevékenysége Dr. Kisfalvi Árpád fôosztályvezetô

Az ÁNTSZ Budapest Fôvárosi Intézete Közegészségügyi Laboratóriumi Fôosztályához három, tevékenységében jól elkülöníthetô osztály tartozik: a Közegészségügyi Kémiai, a Közegészségügyi Biológiai és a Zaj- és Rezgésvizsgáló Laboratóriumi Osztály. A Fôosztályhoz tartozó laboratóriumi osztályok mindegyike a NAT által, az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány szerinti akkreditált státussal rendelkezik. A Közegészségügyi Biológiai Laboratóriumi Osztály 2006. július 31-én, míg a Kémiai Laboratóriumi Osztály 2006 novemberében sikeres akkreditált státus felülvizsgálati eljáráson esett át. A Zaj- és Rezgésvizsgáló Laboratóriumi Osztály 2006 márciusában lejárt státusát megújította. A laboratóriumi osztályok tevékenységi területük szerint laboratóriumi egységekre tagozódnak. A Kémiai Laboratóriumi Osztályt ennek megfelelôen négy (vízkémiai és toxikológiai, élelmiszer-kémiai, foglalkozás-egészségügyi és levegôkémiai, valamint nagymûszeres analitikai laboratóriumok), a Biológiai Laboratóriumi Osztályt három (környezetbiológiai, élelmiszer-mikrobiológiai, valamint mintavételi és információs csoport), míg a Zaj- és Rezgésvizsgáló laboratóriumot egy egység képviseli. A laboratóriumi osztályok munkájának számszerû értékelésekor a következôk figyelhetôk meg: A Közegészségügyi kémiai laboratóriumi osztályhoz tartozó laboratóriumok feladata 2006-ban az elôzô éves feladatokhoz képest nem változott. A laboratóriumok 2005. január 1-jétôl nemcsak az ÁNTSZ Budapest Fôvárosi Intézete és a kerületi intézetek részére végeztek kémiai vizsgálatokat,

hanem regionális laboratóriumként az ÁNTSZ Pest Megyei Intézete számára is biztosították a laboratóriumi hátteret. Az Élelmiszer-kémiai Laboratórium ezen felül még 2 megyei intézet (ÁNTSZ Fejér és Nógrád Megyei Intézete) élelmiszer-biztonsági ellenôrzése során vett élelmiszermintáiból is végzett élelmiszer-toxikológiai vizsgálatokat. A laboratóriumok vizsgálati számai lényegileg nem változtak az elôzô éves számokhoz képest, de például a nagymûszeres analitikai vizsgálatok száma némileg csökkent a részletes vízvizsgálatok számának csökkentése következtében. A Biológiai Laboratóriumi osztályhoz tartozó Környezet-biológiai Laboratóriumban a mintaszám az elôzô évihez képest 12%-kal, a vizsgálati szám 6%-kal csökkent. Az Élelmiszer-mikrobiológiai Laboratórium 8053 mintából 36 497 mikrobiológiai vizsgálatot végzett, amely az elôzô év adataihoz képest 15%-os csökkenést jelent. A beküldött tisztasági minták (törlék) száma tovább csökkent. A minták kifogásoltsága az elôzô évek tapasztalataival összevetve nem mutat szignifikáns eltérést. A Zaj- és Rezgésvizsgáló Laboratóriumban a 2005-ös évhez képest jelentôsen nem változott a vizsgálatok száma. A Laboratóriumi Osztály a fôosztály többi osztályához hasonlóan szintén regionális feladatokat is ellát Pest megye területén. A fôosztály dolgozói aktívan részt vettek az intézet tudományos munkájában, hiszen több közleményt (szám szerint 4) jelentettek meg, egyetemen és fôiskolán oktatnak, és ebben az évben valamennyi diplomás kollégánk letette a köztisztviselôi szakvizsgát is. 21


A Közegészségügyi Fôosztály társosztályaival együttmûködve a közös munkatervi feladatokat a fôosztály tervszerûen elvégezte. Az ÁNTSZ Budapest Fôvárosi Intézete Közegészségügyi Laboratóriumi Fôosztályához tartozó laboratóriumok infrastrukturális helyzetében a 2006. évben egy laboratóriumi egységben történt lényegesnek nevezhetô változás. A nagymûszeres analitikai laboratórium mûszerállománya az elmúlt évhez képest gyarapodott. 2006 augusztusában az országos tiszti fôorvos engedélyével megkapott a laboratórium négy korszerû analitikai berendezést a korábbi PHARE beruházásokból az OMFI Kémiai Laboratóriumi Osztályától. Ennek következtében gázkromatográfiás, GC-MS-, valamint HPLC-s vizsgálataink megbízhatóbbakká és a hatósági igényeket is jobban kielégítôvé váltak. Korábban ismertetett helyzetünk alapján azonban továbbra is elmondható, hogy a Kémiai és a Biológiai Laboratóriumi Osztály laboratóriumi felszereltsége – mind a vizsgálóberendezések, mind az egyéb infrastrukturális eszközök (bútorok, vegyifülkék, lamináris boxok, sterilezô berendezések) – jelentôsen elmarad a kor követelményeitôl. A különbözô vizsgálatokhoz alkalmazott berende-

22

zéseink életkora többnyire meghaladja a 10-12 évet, de van olyan mintavevô berendezésünk, amelyet az intézet még az 1980-as (!) években vásárolt. Ez elsôsorban az élelmiszerek élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos, valamint a foglalkozásegészségügyi és a környezeti elemek (talaj, víz, levegô) mikroszennyezô komponenseinek vizsgálatait érinti. A nemzetközi gyakorlatban ma már sehol sem alkalmaznak olyan berendezéseket toxikus szerves és szervetlen komponensek meghatározásához ivóvíz és élelmiszerek, valamint a foglalkozás-egészségügyi expozíció vizsgálatakor, amelyekkel intézetünk laboratóriumai dolgoznak. Ennek megfelelôen a kötelezôen ellátandó feladatainkhoz mindenképpen szükségünk lenne további mûszer- és eszközfejlesztésre. Ezek az eszközfejlesztések elsôsorban a mûszeres analitika háttéreszközeit érintik (pl. ICP, AAS-Hg-analizátor), de a mintavételekhez alkalmazott eszközök is ide tartoznak. Laboratóriumaink szakemberállománya jelenleg még alkalmas ugyan a feladatok ellátására, de néhányan hamarosan nyugdíjba vonulnak, és pótlásukra a jelenlegi keretek között nem látunk gyors megoldást.


A Közegészségügyi Kémiai Laboratóriumi Osztály tevékenysége a 2006. évben Juhászné Czulek Katalin osztályvezetô

A Közegészségügyi kémiai laboratóriumi osztály az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány elôírásai szerint mûködô, a NAT által akkreditált vizsgáló laboratórium. Akkreditálási okirat száma: NAT-1-1362/2004. Akkreditálási okirat érvényessége: 2007. november 30. Az osztályhoz tartozó öt laboratórium regioná lis laboratóriumként az ÁNTSZ Budapest Fôvárosi Intézete és a Kerületi Intézetek, valamint az ÁNTSZ Pest Megyei Intézete hatósági feladatainak ellátását segítette a szükséges laboratóriumi vizsgálatok elvégzésével. Élelmiszer-toxikológiai vizsgálatok az ÁNTSZ Fejér és Nógrád megyei Intézete kérésére is történtek. A laboratóriumok által feldolgozott minták és az elvégzett vizsgálatok számát az 1. táblázat mutatja. A Vízkémiai Laboratórium (lab. vez.: dr. Tóth Borbála) ivóvizek, felszíni vizek, fürdôvizek és egyéb vízminták, valamint talaj- és hulladékminták kémiai vizsgálatát végezte el. A vízminták származás szerinti megoszlását a 2. táblázat mutatja. A laboratórium ebben az évben 1565 db, a Fôvárosi Vízmûvek által szolgáltatott ivóvízmintát elemzett (3. táblázat). Hálózati vízminták esetében a kifogásolt minták aránya megegyezett az elôzô évben mért adatokkal (3%). „Ivóvízként nem fogadható el” minôségi kategóriába a vizsgált hálózati vízminták 0,8%-a került. A gépházakból és a tárolómedencékbôl származó minták közül (258 db) mindössze 1 minta volt kifogásolt. A F ogl a l koz á s- e gé sz sé gügyi é s L e v e gôké mi a i Laboratórium (lab. vez.: dr. Réffy Józsefné) munkahelyi, környezeti és belsô téri levegômintákból kémiai, ill. klímavizsgálatokat végzett, valamint biológiai mintákból expozíciós mutatókat határozott meg. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok megoszlását a 4. táblázat, a vizsgált biológiai expo-

zíciós mutatók fajtáját és a vizsgálatok számát az 5. táblázat mutatja. A vizsgált biológiai minták 2,6%-a haladta meg a határértéket. A kémiai légszennyezôk közül a munkahelyek légterében 45 különbözô vegyi anyag vizsgálata történt (6. táblázat). A mért koncentrációk 7,1%-a volt kifogásolható. Több helyen a mûtôk dinitrogénoxid-szennyezettsége volt magas, kórszövettani laboratóriumban elôfordult határérték feletti formaldehidkoncentráció, egy felületkezelô üzemben a toluolkoncentráció volt emelkedett. A környezeti levegôbôl mért szennyezôk típusait és a vizsgálatok számát a 7. táblázatban foglaltuk össze. A Fôvárosi Hulladékhasznosító Mû és a volt Metallochemia környezetében vett ülepedô por minták fémtartalmában az elôzô évekhez képest lényeges változás nem történt. Lakossági panaszbejelentések kivizsgálása során oldószer- és szén-monoxid-meghatározásokat végeztünk. A Toxikológiai Laboratórium (lab. vez.: Pál Tünde) tevékenységi köréhez a víz-, talaj- és hulladékminták ökotoxikológiai, toxikológiai és mutagenitási vizsgálata tartozik. Ebben az évben a laboratórium 66 db mintát dolgozott fel, s ezekbôl 3388 db vizsgálatot végzett (8. táblázat). Továbbra is az ökotoxikológiai vizsgálatok iránt volt lényegesen nagyobb a kereslet, toxikológiai vizsgálatokra 2006. évben nem került sor. Az Élelmiszerkémiai Laboratórium (lab. vez.: dr. Fatér Zsuzsanna) 1016 db élelmiszermintából 1446 db vizsgálatot végzett (9. és 10. táblázat). A vizsgálatokra beérkezett minták száma az év folyamán nagyon egyenlôtlenül oszlott meg, a mintaszám fele az év utolsó harmadában érkezett a laboratóriumba. A fôvárosi intézet és a kerületi intézetek részére az egész évben meghatározott 1216 db vizsgált paraméterbôl 37 db vizsgálati 23


eredmény volt kifogásolt. Ez 22 db nem megfelelô mintát jelentett (4,9%). Ez az arány lényeges növekedést jelent az elôzô évhez képest. A karácsonyi fokozott élelmiszer-biztonsági ellenôrzés keretében étkezési mák alkaloidtartalmát mértük, és mazsola aflatoxintartalmát vizsgáltuk. A vizsgálatra beküldött minták kereskedelmi forgalomból származtak, a határértéknél magasabb toxikus anyag tartalmat egyetlen esetben sem mértünk. Az ÁNTSZ Pest Megyei Intézete, illetve a Városi Intézetek 2006. évben összesen 409 db mintát küldtek be vizsgálatra. A mintákból összesen 520 db vizsgálatot végeztünk, amellyel 1137 db komponenst határoztunk meg. A beérkezett minták közül 8 db volt kifogásolt. A Nagymûszeres Analitikai Laboratórium (lab.

vez.: dr. Kisfalvi Árpád) szerves és szervetlen mikroszennyezôk meghatározását végezte (11. és 12. táblázat). A fôvárosi intézet és a kerületi intézetek által kért vizsgálatokon túl vízvizsgálatokat végeztünk a Pest Megyei Intézet, és élelmiszer-toxikológiai vizsgálatokat (nehézfém-szennyezettség meghatározása) a kijelölt megyei intézetek (Pest, Fejér és Nógrád megye) részére. Laboratóriumaink ez évben is jó eredménnyel vettek részt nemzetközi és hazai körvizsgálatokban [vízvizsgálatok és talajvizsgálatok: VITUKI Rt. Vízminôségvédelmi Intézet, élelmiszervizsgálatok: Swedish National Food Administration (Svédország), dioxin vizsgálatok: International Intercalibration Intercal Södra Dylta Research Centre (Svédország)].

1. táblázat. A Közegészségügyi kémiai laboratóriumi osztály vizsgálatai 2006. évben

2. táblázat. A vízminták származás szerinti megoszlása 2006. évben

24

BUDAPESTI STATISZTIKAI ADATOK 3. táblázat. A Fõvárosi Vízmûvek gépházainak, medencéinek és hálózati vizének kémiai vizsgálati eredményei 2006. évben

4. táblázat. Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok megoszlása 2006. évben

5. táblázat. Biológiai expozíciós mutatók vizsgálata 2006. évben

25

BUDAPESTI NÉPEGÉSZSÉGÜGY 2007. 1–4. SZÁM 6. táblázat. Munkahelyi levegõszennyezõk vizsgálata 2006. évben

26

BUDAPESTI STATISZTIKAI ADATOK 7. táblázat. Környezeti levegõszennyezõk vizsgálata 2006. évben

8. táblázat. Környezetbiológiai vizsgálatok száma 2006. évben

27

BUDAPESTI NÉPEGÉSZSÉGÜGY 2007. 1–4. SZÁM 9. táblázat. Élelmiszer-toxikológiai vizsgálatok 2006. évben

10. táblázat. Élelmiszer-kémiai vizsgálatok 2006. évben

11. táblázat. A kromatográfiás vizsgálatok száma 2006. évben

28

BUDAPESTI STATISZTIKAI ADATOK 12. táblázat. Az atomabszorpciós vizsgálatok száma 2006. évben

29


A Közegészségügyi Biológiai Laboratóriumi Osztály tevékenysége a 2006. évben Dr. Kovács Gábor osztályvezetô

A Közegészségügyi Biológiai Laboratóriumi Osztály éves akkreditációs felülvizsgálatára 2006 júniusában került sor. Az akkreditációs felülvizsgálaton egyúttal áttértünk az új MSZ EN ISO/IEC 17025: 2005 szabvány követelményeire is. Az Akkreditációs Okirat ennek megfelelô módosítását 2006. augusztus 22-én a NAT részünkre kiadta. Az osztályhoz tartozó három egység fô feladata továbbra is a régiós feladatok ellátása volt. A 2005. évhez hasonlóan a Közép-magyarországi régió (Budapest és Pest megye) számára környezet- és élelmiszer-mikrobiológiai, valamint Fejér megye részére élelmiszer-higiéniés mikrobiológiai vizsgálatok elvégzése hárult ránk. A 2006. év legjelentôsebb rendkívüli eseménye a május-júniusban levonuló dunai árvíz volt. A Fôvárosi és Pestmegyei Intézetek hatósági osztályaival korábban kialakított, korrekt, informális kapcsolatnak köszönhetôen az árvízzel kapcsolatos teendôket gördülékenyen sikerült összehangolni. A laboratóriumok által feldolgozott minták, és az ezekbôl végzett vizsgálatok számát az 1. táblázat szemlélteti: A Környezetbiológiai Laboratórium ivóvizek, felszíni vizek, fürdôvizek, szennyvizek talajok, veszélyes hulladékok és levegô mikrobiológiai, ökotoxikológiai és biológiai vizsgálatát végezte el (2. táblázat). A mintaszám az elôzô évhez képest 12%-kal, a vizsgálati szám 6%-kal csökkent. A szolgáltatott ivóvízzel kapcsolatban a laboratórium a Fôvárosi Vízmûvek Zrt. ellátási területén 1076, Pest megyében 1039 hatósági minta elemzését végezte el. Ebbôl a nem megfelelô minták aránya 0,18%, ill. 1,53% volt (3. táblázat). A Fôvárosi 30

Vízmûvek esetében a kifogásolt minták száma az elôzô évhez képest jelentôsebben emelkedett, ami jórészt az árvízzel kapcsolatos átmeneti minôségromlásra vezethetô vissza. Az egyéb vízellátásból származó minták bakteriológiai vizsgálatának eredményeit mutatja a 4. táblázat. A Közép-magyarországi régióban 1808 fürdôvízzel kapcsolatos minta vizsgálatára került sor (5. táblázat). A különösen kritikus töltô-ürítô medencék 53%-a volt nem megfelelô, az elôzô évhez képest kisebb javulást mutató adatok fôként a töltô-ürítô medencék számának jogszabályból eredô csökkenésére vezethetôk vissza. A felszíni vizek bakteriológiai minôségét az 6. táblázat mutatja. A különbözô vízminták minôségét 12 évre visszamenôleg, évenkénti bontásban a 7. és 8. táblázat tartalmazza. A laboratórium személyi állománya a 2006. évben változatlan maradt. Az Élelmiszer-mikrobiológiai Laboratórium 8053 mintából 36 497 mikrobiológiai vizsgálatot végzett el, amely az elôzô évhez képest összességében 15%-kal csökkent. Ez a tisztasági minták (törlék) számának további redukcióján túl az éves nemzeti mintavételi tervben rögzített vizsgálati szám erôteljesebb csökkentésének köszönhetô. Az élelmiszer-mikrobiológiai laboratórium a mintavételi tervben rögzítetteken túl több akcióellenôrzés (fûszerezett húsok Salmonella vizsgálata, húsvéti, karácsonyi akcióellenôrzés) mikrobiológiai vizsgálataiban vett részt. A minták kifogásoltsága az elôzô évek tapasztalataival összevetve nem mutat szignifikáns eltérést (9. táblázat). A laboratórium személyi állománya a tárgyévi központi létszámleépítés miatt 3 fôvel csökkent. Jelenleg a legkritikusabb problémát a mosogatóelôkészítô személyzet hiánya okozza.


Az Információs és mintavételi csoport tevékenységét a régiós feladatok ellátásával kapcsolatos munka határozta meg. A mintaérkeztetés, iktatás és eredménykiadás logisztikai munkáin túl a mintavevôk munkájának magasabb szintû koordinációját kellett megvalósítani. Az iktatási és leletezési rendszer mûködtetéséhez szükséges hardver elavultságából eredô problémákat új számítógép beszerzésével sikerült orvosolni. A fô problémát jelenleg a mintavételezéssel kapcsolatos gépkocsihasználat okozza. Emiatt az amúgy is szoros mintavételi tervben számos esetben csúszások jelentkez-

nek, ami miatt már kaptunk negatív visszajelzést. Az osztály laboratóriumai 2006-ban is sikerrel vettek rész a szervezett körvizsgálatokon (vízvizsgálatok: OKK-OKI, élelmiszer-mikrobiológiai vizsgálatok: OÉVI). Az osztály dolgozói 2006-ban 4 közleményt (ebbôl egy nemzetközi, referált folyóiratban) jelentettek meg és 5 elôadást tartottak. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fôiskolai Karán és az ELTE Természettudományi Karán rendszeres oktatói tevékenységet folytatnak, utóbbi intézményben részt vesznek a PhD képzésben.

1. táblázat. A laboratóriumban feldolgozott minták és az elvégzett vizsgálatok száma

31

BUDAPESTI NÉPEGÉSZSÉGÜGY 2007. 1–4. SZÁM 2. táblázat. A minták származás szerinti megoszlása

32

BUDAPESTI STATISZTIKAI ADATOK 3. táblázat. Vízmûvek bakterológiai ellenõrzése

4. táblázat. Egyéb vízellátás bakterológiai ellenõrzése

33

BUDAPESTI NÉPEGÉSZSÉGÜGY 2007. 1–4. SZÁM 5. táblázat. Fürdõvizek bakterológiai vizsgálata

6. táblázat. Felszíni vizek bakterológiai minõsége Budapest régió területén

34

7. táblázat. Vízminták minõsége Budapesten


35


8. táblázat. Fürdõvízminták minõsége Budapesten

9. táblázat. Élelmiszer-mikrobiológiai laboratórium által végzett vizsgálatok

36


A Zaj- és Rezgésvizsgáló Laboratóriumi Osztály adatai a 2006. évben Kvojka Ferenc osztályvezetô

Az ÁNTSZ Fôvárosi Intézete zaj- és rezgésvédelmi tevékenységének körében a 2006. évben 319 ügyet vizsgáltunk, ezek közül 35 foglalkozásegészségügyi és 284 település-egészségügyi ügy volt. A zaj- és rezgésmérések száma összesen 1694, ebbôl 1041 munkahelyi és 653 környezeti mérés.

Környezeti zaj A Laboratóriumi Osztály által megvizsgált 157 környezeti zajvédelmi ügyben a zajforrások a következôk voltak: 10 – üzemi zajforrás 48 – vendéglátó- és szórakozóhely (zene) 8 – közlekedés 47 – építési zaj 23 – épületgépészeti berendezés 21 – egyéb zajforrás A vizsgált zajforrás 41 esetben épületen belül, 116 esetben pedig a külsô környezetben okozott zajterhelést. A vizsgált esetek 47%-ában a zajterhelés, illetve a zajforrás mûködése nem felelt meg a vonatkozó elôírásoknak.

Munkahelyi zaj A foglalkozás-egészségügyi hatósági intézkedések megalapozására, illetve a munkáltatók megrendelésére végzett munkahelyi zajvizsgálatokban 23 – a vizsgált üzemek száma: – a vizsgálattal érintett dolgozók száma: 1940 1023 – a munkahelyi zajmérések száma:

Munkahelyi zaj okozta halláskárosodás miatt járadékügyekben 1 fô dolgozó zajterhelésérôl készítettünk szakvéleményt. Az új munkahelyi zajvédelmi rendelet alkalmazásának tapasztalatai: A 2006. február 15-én hatályba lépett 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet egyik lényeges elôírása, hogy a dolgozók zajexpozícióját személyi zajdózismérôvel is meghatározhatjuk. A módszer gyakorlati alkalmazhatóságának értékelésére két munkahelyen végeztünk ilyen vizsgálatot. 1. Jármûgyártó üzemben elsô alkalommal 2006 márciusában vizsgáltuk a dolgozók zajterhelését. Ekkor még a „hagyományos” módszerrel, 15 mérési ponton több alkalommal, esetenként 30-30 perces mérésekkel mértük a dolgozókat terhelô zaj egyenértékû A-hangnyomásszintjeit, és a tevékenységek részideje alapján határoztuk meg az egyes dolgozók zajexpozícióját. Szeptemberben az üzemrész egyik dolgozójára feltûztük a személyi zajdózismérôt (olyan új típusú mûszert, amely percenkénti mintavétellel méri a zaj egyenértékû A-hangnyomásszintjét és az LCpeak C-csúcshangnyomásszintjét), és feljegyeztük a dolgozó mozgását, tevékenységét. A hasonló napi tevékenységet folytató dolgozók napi zajexpozíciója – a márciusi méréssel: LEX,8h = 92–93 dB – a szeptemberi méréssel: LEX,8h = 93 dB 37


2. A zajdózismérôvel sikerült egy olyan vizsgálatot is elvégeznünk, ami más módszerrel talán lehetetlen lett volna (legalábbis ilyen részletességgel). Egy faipari szakközépiskola tanárja és diákjai zajexpozícióját kellett meghatároznunk. A teljes gyakorlati tanítási héten keresztül (hétfôtôl csütörtökig) a teljes gyakorlati idô alatt a tanár és két diák zajterhelését mértük személyi zajdózismérôvel. Az eredményt az 1. táblázat mutatja.

A két vizsgálat alapján megállapíthatjuk, hogy – jó, hogy az EüM rendelet megengedi a személyi zajdózismérôvel való munkahelyi zajmérést; – a zajdózismérôvel különösen olyan esetekben érdemes mérni, amikor a dolgozó napi tevékenysége nehezen határozható meg egyértelmûen; – az ilyen vizsgálatot sem szabad azonban „vakon” végezni, szükség van a jelenlétünkre és a vizsgált tevékenység elemzésére.

1. táblázat. Faipari szakközépiskola tanárja és diákjai zajterhelése adott idõszakban

38


A Sugár-egészségügyi Decentrum Laboratóriumának tevékenysége a 2006. évben a számok tükrében Dr. Polgár Attila decentrumvezetô fôorvos Jobbágy Benedek laboratóriumi vezetô

Laboratóriumunk egyrészt az Egészségügyi Radiológiai Mérô és Adatszolgáltató Hálózat (ERMAH) munkájában vesz részt, másrészt a sugáregészségügyi ellenôrzések során vett minták feldolgozását és értékelését végzi. ERMAH munkánkat az OTH által jóváhagyott, az OSSKI-ban kidolgozott mintavételezési program szerint végeztük. Budapest és Pest megye területérôl 494 db környezeti és élelmiszermintát gyûjtöttünk. A mintákon elvégzett vizsgálatok száma 835 volt. A vizsgált minták és a vizsgálatok számát és megoszlását az 1. táblázat, a mérési eredmények statisztikai

feldolgozását – a minimum és a maximum értékeket – a 2. táblázat tartalmazza. Az adatok alapján megállapítható, hogy a minták összes béta-aktivitás-tartalma közel hasonló, mint az elmúlt években. A környezeti minták Cs-137 és Sr-90 radioaktív anyag tartalma mûszerünk kimutatási határa alatt volt. 2005 márciusától mûszerünk meghibásodása miatt gamma-spektrometriai méréseket végezni nem tudtunk. Összefoglalva a 2006. évi vizsgálatok eredményeit megállapíthatjuk, hogy a környezeti és élelmiszermintákban mesterséges radioaktív szennyezettség nem volt kimutatható.

1. táblázat. Az ERMAH vizsgálati program keretében végzett sugáregészségügyi laboratóriumi vizsgálatok 2006. évben

6. oszlop: egyéb mérések (pl. kálium)

39

BUDAPESTI NÉPEGÉSZSÉGÜGY 2007. 1–4. SZÁM 2. táblázat. Mérési eredmények 2006. évben

40

TARTALOMJEGYZÉK BUDAPESTI STATISZTIKAI ADATOK ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS INTÉZETÉNEK KIADVÁNYA

Recommend Documents