Magyar LATEX to ¨rdele´si u ´ tmutato ´ a TypoTEX Kiado ´ munkata´rsai e´s szerz˝ oi re´sze´re
c TypoTEX Kiado ´ Budapest, 2001
Tartalomjegyze´k 1. Bevezete´s
2
2. Re´szletes u ´ tmutato ´
2
2.1. Dokumentumstruktu ´ ra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2
2.2. Javasolt csomagok
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
3
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
3
2.4. Ke´pletek szede´se . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5
´ bra´k, ta´bla´zatok e´s ala´´ra 2.5. A ı ´suk . . . . . . . . . . . . . . . . . .
6
2.6. Hivatkoza´sok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
7
2.7. Ta´rgymutato ´
7
2.3. Szo ¨veg szede´se
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
3. Ke´ziratleada´s
7
Irodalom
8
1
1.
Bevezete´s
A To ¨rdele´si u ´tmutato ´ ce´lja nem ´altala´nos bevezete´s a TEX/LATEX to ¨rdel˝ oprogramokba, erre javasoljuk a [1, 2, 3, 4] ko ¨nyveket. A To ¨rdele´si u ´tmutato ´ azok sza´ma´ra ke´szu ¨ lt, akik tiszta´ban vannak a LATEX alapjaival, annak e´rdeke´ben, hogy a TypoTEX Kiado ´ba leadott ke´ziratok megfeleljenek a kiado ´ formai ko ¨vetelme´nyeinek. Amennyiben a To ¨rdele´si u ´tmutato ´ ban hivatkozott valamely program vagy cso¨ n rendszere´n, ke´rju mag nem tala´lhato ´ meg az O ¨ k vegye ige´nybe a Comprehensive TEX Archive Network (CTAN) adatba´zist az [5, 6] internet cı´mek valamelyike´n.
2.
Re´szletes u ´ tmutato ´
A ko ¨vetkez˝ o pontokban ´attekintju ¨ k, hogy a TypoTEX Kiado ´ba leadott ke´zira¨ n, tok milyen szerkezeti e´s formai el˝ o´ra ı ´soknak kell megfeleljenek. Mind az O mind a Kiado ´ munkata´rsainak munka´ja´t nagyban megko ¨nnyı´ti, ha ezeket kezdett˝ ol fogva figyelembe veszi a ke´zirat el˝ o´allı´ta´sa sora´n.
2.1. Dokumentumstruktu ´ ra Minden fejezetet ku ¨ lo ¨n fa´jlke´nt mentsen. Ke´szı´tsen egy f˝ ofa´jlt, amely behı´vja a book.cls szabva´nyos LATEX dokumentumoszta´lyt, a haszna´lt csomagokat, illetve tartalmazza a saja´t deklara´cio ´kat e´s parancsokat. Itt ´allı´tsa be a tu ¨ ko ¨rme´retet:
tu ¨ ko ¨rsze´lesse´g tu ¨ ko ¨rmagassa´g
B/5 forma´tum \textwidth 11.7 cm \textheight 18.9 cm
A/5 forma´tum \textwidth 9.5 cm \textheight 16.3 cm
A ko ¨nyv szerkezete lehet˝ oleg ko ¨vesse az ala´bbi feloszta´st: (1) el˝ oze´koldalak, teha´t a cı´mnegyed, tartalom, aja´nla´s, el˝ oszo ´ e´s bevezete´s; (2) f˝ oszo ¨veg belee´rtve az esetleges fu ¨ ggele´k(ek)et; (3) kiege´szı´t˝ o anyagok, u ´ gymint irodalom, ta´rgymutato ´ e´s jelo ¨le´sjegyze´k. A ku ¨ lo ¨na´llo ´ fejezeteket az \include paranccsal illessze a f˝ ofa´jlba, e´s minden alkalommal a f˝ ofa´jlt fordı´tsa le.
2
2.2. Javasolt csomagok A nyomdake´sz ke´ziratok el˝ o´allı´ta´sa´hoz legto ¨bb esetben az ala´bbi csomagokra van szu ¨ kse´g: fontenc.sty inputenc.sty babel.sty graphicx.sty makeidx.sty multicol.sty
e´kezetes bet˝ uk ko ´dola´sa, e´kezetes bet˝ uk ge´pele´se´nek megko ¨nnyı´te´se, ¨zpontoza´s, magyar elva´laszta´s1 e´s ko grafikus (leggyakrabban *.eps) fa´jlok beilleszte´se, ta´rgymutato ´ ke´szı´te´se, hasa´bkiegyenlı´te´s (pl. ta´rgymutato ´na´l).
A csomagokat a \usepackage paranccsal hı´vja be a f˝ ofa´jlba. A felsoroltakon kı´vu ¨ l terme´szetesen tova´bbi csomagokat is haszna´lhat, amennyiben a munka saja´tossa´gai u ´ gy kı´va´nja´k, de to ¨rekedje´k az egyszer˝ u megolda´sokra.
2.3. Szo ¨veg szede´se ´ ltala´nos szaba´lyke´nt elmondhato A ´, hogy a szo ¨veget, ke´pleteket, ´abra´kat e´s ta´b¨veg la´zatokat a szabva´nyos LATEX parancsok haszna´lata´val kell kiszedni, a szo tagola´sa´t pedig a szabva´nyos cı´msorutası´ta´sokkal kell megoldani. A kereszthivatkoza´sokat minden lehetse´ges alkalommal a \label e´s a \ref parancsok kombina´la´sa´val ke´szı´tsu ¨ k, mivel ´gy ı az esetleges elekronikus publika´la´s esete´n a hiperlinkele´s egyszer˝ uen megvalo ´sı´thato ´. A ko ¨vetkez˝ okben ro ¨viden ´attekintju ¨ k a szo ¨veg to ¨rdele´se´nek f˝ obb szaba´lyait, a re´szletek megismere´se´re javasoljuk a [7] m˝ uvet. Cı´msorok. A magyar helyesı´ra´s szaba´lyai szerint a cı´m nagybet˝ uvel kezd˝ odik e´s nincs a ve´ge´n pont. Amennyiben egy fejezetcı´m hosszabb, mint egy sor, helyezzu ¨ nk el ke´zi sorto ¨re´st a mondat e´rtelme szerint, e´s ne bı´zzuk az elva´laszta´st a programra. Eszte´tikai okokbo ´l keru ¨ lju ¨ k, hogy a ku ¨ lo ¨nbo ¨z˝ o szint˝ u cı´msorok ko ¨zvetlenu ¨l egyma´s uta´n ko ¨vetkezzenek, jobban mutat, ha legala´bb ne´ha´ny sornyi szo ¨veg be van to ¨rdelve minden cı´m uta´n. Ha valamely, a LATEX ´altal egy cı´msorbo ´l automatikusan genera´lt ´el˝ ofej tu ´l hosszu ´ ahhoz, hogy elfe´rjen a lap teteje´n egy sorban, akkor a \chaptermark vagy \sectionmark parancsok segı´tse´ge´vel adhatunk meg ro ¨videbb forma´t. Ugyanez a helyzet akkor is, ha egy cı´mben ke´zi sorto ¨re´st adtunk meg. Kiemele´s. Egy-egy szo ´ vagy szo ´kapcsolat kiemele´se´re (d˝ olt bet˝ us szede´se´re) 1
Ke´rju ¨ k, hogy az elva´laszta´si hiba´kat jelezze´k a
[email protected] cı´men.
3
haszna´ljuk az \emph parancsot. A kiemele´s vonatkozhat az ege´sz szo ´ra, vagy csak a szo ´t˝ ore, a le´nyeg, hogy a ke´ziratban ve´gig ko ¨vetkezetesek legyu ¨ nk. ˝ vagy fe´lko Folyo ´szo ¨vegben lehet˝ oleg keru ¨ lju ¨ k a NAGYBETUS ¨ve´r kiemele´seket, mert nagyban rontja´k a szo ¨veg folthata´sa´t. Nevek kiemele´se´re esetleg haszna´luva´ltozatot. hatjuk a KISKAPITA´ LIS bet˝ Te´telszer˝ u ko ¨rnyezetek. A te´telek, definı´cio ´k, pe´lda´k stb. szede´se´t ne egyedi forma´za´ssal, hanem mindig ko ¨rnyezetek definia´la´sa´val oldjuk meg, erre szolga´l a \newenvironment parancs. Ro ¨vidı´te´sek, jelo ¨le´sek. Ha egy specia´lis (esetleg idegennyelvi) kifejeze´st to ¨bbszo ¨r haszna´lunk, u ¨ gyelju ¨ nk az egyse´ges ´ra ı ´smo ´dra. A ro ¨vidı´te´seket (pe´lda´ul ’pl.’, ’vo ¨.’ e´s ’stb.’) ´allo ´ bet˝ uvel szedju ¨ k. Minden nemtrivia´lis ro ¨vidı´te´st az els˝ o el˝ ofordula´si helye´n definia´lni kell. A ke´zirathoz melle´kelju ¨ nk egy jelo ¨le´sjegyze´ket, me´g akkor is, ha a ve´gleges va´ltozatba nem keru ¨ l be, mert nagyban megko ¨nnyı´ti a szerkeszt˝ o munka´ja´t. Elva´laszta´s, ko ¨t˝ ojel, gondolatjel. Alkalmaza´si helye´t˝ ol fu ¨ gg˝ oen a „vı´zszintes vonal” ha´romfe´le lehet: (1) Elva´laszta´sjel, illetve o ¨sszetett szavak ko ¨zo ¨tt: egyszeres elva´laszta´sjel (-). (2) Ko ¨t˝ ojel a „-to ´l . . . -ig” jelo ¨le´se´re (1971–76), ke´t fu ¨ ggetlen ne´v (Ilf–Petrov), illetve kifejeze´s (eletron–foton ko ¨lcso ¨nhata´s) o ¨sszekapcsola´sa´ra: ke´t egyma´suta´ni elva´laszta´sjel, szo ´ko ¨zo ¨k ne´lku ¨ l (--). (3) Gondolatjel, pe´lda´ul bee´kelt melle´kmondat jelo ¨le´se´re: ke´t egyma´s uta´ni elva´laszta´sjel, el˝ otte e´s uta´na szo ´ko ¨zzel ( -- ), de ha a gondolatjelet ´ra ı ´sjel ko ¨veti, akkor uta´na nincs szo ´ko ¨z ( --,). Ide´z˝ ojelek. Haszna´ljuk a ko ¨vetkez˝ o parancsokat magyar ide´z˝ ojelek szede´se´re: ’szöveg’ hata´sa´ra ’szo ¨veg’ keletkezik a dvi fa´jlban, mı´g ,,szöveg’’ hata´sa´ra „szo ¨veg”. Oldalto ¨re´s. A LATEX automatikusan keru ¨ li, hogy o ¨zvegy- vagy ´arvasorok alakuljanak ki. Amennyiben a szo ¨veg tartalma vagy eszte´tikai okok miatt me´gis ke´zi oldalto ¨re´sre van szu ¨ kse´g, alkalmazzuk a \newpage parancsot. Kereszthivatkoza´sok. A kereszthivatkoza´sokat minden lehetse´ges alkalommal a \label e´s a \ref parancsok kombina´la´sa´val ke´szı´tsu ¨ k, mivel ´gy ı az esetleges elekronikus publika´la´s esete´n a hiperlinkele´s egyszer˝ uen megvalo ´sı´thato ´. Szinte´n ko ¨telez˝ o jelleggel alkalmazzuk a \cite e´s \bibitem parancspa´rt az irodalmi hivatkoza´sok jelo ¨le´se´re. Terme´szetesen haszna´lhatjuk a B IBTEX irodalomjegyze´k-ke´szı´t˝ o programot is.
4
2.4. Ke´pletek szede´se ´ ltala´nos szaba´lyke´nt elmondhato A ´, hogy a szo ¨veget, ke´pleteket, ´abra´kat e´s ta´b¨veg la´zatokat a szabva´nyos LATEX parancsok haszna´lata´val kell kiszedni, a szo tagola´sa´t pedig a szabva´nyos cı´msorutası´ta´sokkal kell megoldani. A kereszthivatkoza´sokat minden lehet˝ o alkalommal a \label e´s a \ref parancsok kombina´la´sa´val ke´szı´tsu ¨ k, mivel ´gy ı az esetleges elekronikus publika´la´s esete´n a hiperlinkele´s egyszer˝ uen megvalo ´sı´thato ´. A matematikai kifejeze´seket e´s formula´kat folyo ´szo ¨vegben egyszer˝ u matematikai mo ´dban szedju ¨ k ($...$), ´gy ı a szimbo ´lumok ko ¨zo ¨tt szu ¨ kse´ges ta´volsa´got a LATEX automatikusan bea´llı´tja. Szo ´ko ¨z jelo ¨le´se´re haszna´ljuk a tilda (~) karaktert. A fontos vagy nagyme´ret˝ u ke´pletek szede´se´re szolga´l a kiemelt matematikai mo ´d (\[...\]), amely automatikusan ko ¨ze´pre is za´rja a formula´t. Egyenletek esete´n se feledkezzu ¨ nk meg a ko ¨zpontoza´sro ´l, ugyanu ´ gy alkalmazzuk, mint a szo ¨veg ba´rmely mondata´ban. To ¨bbsoros ke´pletek. Javasoljuk a LATEX eqnarray ko ¨rnyezete´nek haszna´lata´t, amely optimaliza´lja a sorok ko ¨zo ¨tti ta´volsa´got. Ha egy egyenlet ´atnyu ´ lik a ko ¨vetkez˝ o sorba, az egyenl˝ ose´gjelet a ma´sodik (harmadik stb.) sor eleje´re tegyu ¨ k, e´s az egyenl˝ ose´gjeleket pozı´ciona´ljuk egyma´s ala´. Ha a ma´sodik (harmadik stb.) sor bina´ris opera´torral (+, −, ∗) kezd˝ odik, azt az egyenl˝ ose´gjel jobb oldala´val ´allı´tsuk. Sza´mok. A helyie´rte´k jelo ¨le´se´re ha´rmas tagola´sban haszna´ljuk a \, parancsot, pe´lda´ul „1 000 000”. Kive´tel a ne´gyjegy˝ u e´vsza´mok szede´se, ezeket egybeı´rjuk. A tizedeseket vessz˝ ovel, e´s nem ponttal jelo ¨lju ¨ k. Va´ltozo ´k. A va´ltozo ´k neve´t mind folyo ´szo ¨vegben, mind kiemelt ke´pletekben d˝ olt bet˝ uvel kell szedni. Ez vonatkozik a go ¨ro ¨g bet˝ uvel jelo ¨lt va´ltozo ´kra is. ¨ gyelju U ¨ nk arra, hogy az ε-t a \varepsilon, a -t pedig a \varrho pa´ llo ranccsal szedju ¨ k. A ´ bet˝ uvel kell szedni ugyanakkor a differencia´la´st jelo ¨l˝ o ’d’-t, az ’e’ Euler-konstanst e´s az ’i’ ke´pzetes egyse´get. Indexek. Ha egy index ro ¨vidı´te´s, akkor ´allo ´ bet˝ uvel szedju ¨ k (a \mathrm parancs segı´tse´ge´vel). Opera´torok. Szorza´sjelke´nt a \times (×) jelet haszna´ljuk, e´s ne a \cdot (·) vagy a * (∗) jeleket. Fu ¨ggve´nyek. A fu ¨ ggve´nyek neve´t ´allo ´ bet˝ uvel szedju ¨ k (pe´lda´ul a \sin x eredme´nye „sin x”). Amennyiben egy fu ¨ ggve´ny a szabva´nyos LATEX-ben nincs definia´lva, haszna´ljuk a \mathop parancsot. Az exponencia´lis kifejeze´seket hosszu ´ exponens vagy folyo ´szo ¨veg esete´n „exp( )” mo ´don szedju ¨ k.
5
To ¨rtek. Kitev˝ oben vagy folyo ´szo ¨vegben szerepl˝ o to ¨rtek jelo ¨le´se´re a perjelet („/”) haszna´ljuk. ¨ gyelju Za´ro ´jelek. U ¨ nk a za´ro ´jelek megfelel˝ o me´reteze´se´re; ennek legegyszer˝ ubb mo ´dja a LATEX automatikus za´ro ´jeleze´si parancsainak (pe´lda´ul \left( vagy \right]) haszna´lata. Me´rte´kegyse´gek. Mindig az SI me´rte´kegyse´geket (e´s prefixumokat) alkalmazzuk. A me´rte´kegyse´get ´allo ´ bet˝ uvel szedju ¨ k. A me´r˝ osza´m e´s me´rte´kegyse´g ko ¨ze´ tegyu ¨ nk nemto ¨rhet˝ o szo ´ko ¨zt (~), pe´lda´ul „300 000 km/s”. E szaba´ly alo ´l az egyetlen kive´tel a fok, ezt egybeı´rjuk, pe´lda´ul „100◦ C”.
´ bra´k, ta´bla´zatok ´es ala´´ra 2.5. A ı ´suk ´ ltala´nos szaba´lyke´nt elmondhato A ´, hogy a szo ¨veget, ke´pleteket, ´abra´kat e´s ta´b¨veg la´zatokat a szabva´nyos LATEX parancsok haszna´lata´val kell kiszedni, a szo tagola´sa´t pedig a szabva´nyos cı´msorutası´ta´sokkal kell megoldani. A kereszthivatkoza´sokat minden lehetse´ges alkalommal a \label e´s a \ref parancsok kombina´la´sa´val ke´szı´tsu ¨ k, mivel ´gy ı az esetleges elekronikus publika´la´s esete´n a hiperlinkele´s egyszer˝ uen megvalo ´sı´thato ´. ´bra´k. A LATEX alape´rtelmeze´sben balra za´rja az ´abra´kat, a ko A ¨ze´preza´ra´s megoldhato ´ a figure ko ¨rnyezetben kiadott \centering paranccsal. A tu ¨ ko ¨rne´l sze´lesebb ´abra´kat megfelel˝ o me´rte´kben le kell kicsinyı´teni, hogy ne lo ´gjanak tu ´ l a margo ´kon. Gy˝ oz˝ odju ¨ nk meg ro ´la, hogy minden ´abra´hoz tartozik felirat. Digita´lis illusztra´cio ´k. A rajzolt ´abra´k 1:1 me´retara´nyban ke´szu ¨ ljenek, a maxima´lis me´ret B/5 forma´tumu ´ ko ¨nyv esete´n 117 × 189 mm, A/5 forma´tumu ´ ko ¨nyv esete´n pedig 95 × 163 mm legyen. A legve´konyabb vonalak se legyenek 0,4 pontna´l keskenyebbek. Mivel az ´abra u ´ gyis fekete-fehe´ren jelenik meg ve´gu ¨ l, rajzola´skor se haszna´ljunk szı´neket. A feliratokat Helvetica vagy Arial bet˝ utı´pussal ke´szı´tsu ¨ k, a javasolt bet˝ ume´ret 8–10 pt. Keru ¨ lju ¨ k a specia´lis effektusokat, u ´ gymint ´arnye´kola´s, ko ¨rvonalas bet˝ uk stb. Az ´abra´t eps forma´tumban mentsu ¨ k el, a haszna´lt bet˝ utı´pusokkal egyu ¨ tt, u ´ n. „preview” ne´lku ¨ l, e´s a befoglalo ´ doboz (bounding box) az objektumokat ´rja ı ko ¨ru ¨ l, ne pedig a lapot. Az ´gy ı el˝ oke´szı´tett ´abra´k a szabva´nyos graphicx csomag segı´tse´ge´vel illeszthet˝ ok be a szo ¨vegbe. ¨ze´preTa´bla´zatok. A LATEX alape´rtelmeze´sben balra za´rja a ta´bla´zatokat, a ko za´ra´s megoldhato ´ a table ko ¨rnyezetben kiadott \centering paranccsal. Gy˝ oz˝ odju ¨ nk meg ro ´la, hogy minden ta´bla´zathoz tartozik felirat. Feliratok. Az ´abra- e´s ta´bla´zatfeliratok ve´ge´re ne tegyu ¨ nk pontot. Ha az ´abra to ¨bb re´szb˝ ol ´all, a re´szeket za´ro ´jelbe tett bet˝ ukkel jelo ¨lju ¨ k, pe´lda´ul: 1.1. ´abra. ´ ltala´nos leı´ra´s; (a) egyedi leı´ra´s; (b) egyedi leı´ra´s . . . A
6
2.6. Hivatkoza´sok A hivatkoza´sokat szo ¨gletes za´ro ´jelbe tett sza´mokkal jelo ¨lju ¨ k, pe´lda´ul: „amint [8]-ban tala´lhato ´”. Ne haszna´ljunk ma´s (pe´lda´ul ne´v, e´vsza´m) hivatkoza´si rendszert. A hivatkoza´sok jegyze´ke ke´szu ¨ lhet alfabetikus vagy hivatkoza´si sorrendben. A hivatkoza´sok felolda´sa´ra haszna´ljuk a \bibitem e´s \cite parancsokat. o programot is, Terme´szetesen haszna´lhatjuk a B IBTEX irodalomjegyze´k-ke´szı´t˝ ekkor a plain.bbs bibliogra´fia stı´lusfa´jlt to ¨ltsu ¨ k be. ¨ gyelju U ¨ nk a hivatkoza´sok – lehet˝ ose´gekhez ke´pest – mine´l teljesebb megada´sa´ra. A hivatkoza´si lista´k ke´szı´te´se´nek re´szletei megismerhet˝ ok a [8] m˝ ub˝ ol.
2.7. Ta´rgymutato ´ Igen fontos, hogy a szu ¨ kse´ges ta´rgymutato ´-bejegyze´sek megjelo ¨le´se ma´r a ke´zirat ke´szı´te´se sora´n megto ¨rte´nje´k, erre szolga´l a \index parancs. Erre vonatkozo ´an a [1, 4] ko ¨nyvekben tala´lhatunk hasznos re´szleteket.
3.
Ke´ziratleada´s
Mindent leada´shoz hozza´tartozik: (1) a forra´sfa´jlok (*.tex, *.eps, *.sty) ke´szlete; (2) a digita´lis output (*.dvi, *.ps); (3) e´s a nyomtata´s. Ezeket kell az adott m˝ u felel˝ os szerkeszt˝ oje´nek leadni, aki ala´´ra ı ´sa´val ellenjegyzi e´s da´tumozza. A kiado ´ a to ¨rdel˝ oknek csak akkor utalja a honora´riumot, ha teljes archı´v anyagot ´atadta´k. Amennyiben ba´rmilyen ke´rde´se van, forduljon bizalommal felel˝ os szerkeszt˝ oje´hez, hiszen ko ¨zo ¨s ´erdeku ¨nk, hogy hata´rid˝ ore, jo ´, sze´p ´es hasznos ko ¨nyv ke´szu ¨ljo ¨n. A kiado ´ra vonatkozo ´ ke´rde´seit felteheti az
[email protected] cı´men. TEX/LATEX ta´mogata´st kaphat a
[email protected] cı´men.
7
Irodalom [1] Lamport, L. (1994): LATEX: A Document Preparation System. 2nd ed., Addison-Wesley, Reading, MA. [2] Goossens, M., F. Mittelbach, A. Samarin (1994): The LATEX Companion. Addison-Wesley, Reading, MA. [3] Knuth, D.E. (1986,1991): The TEX book. Addison-Wesley, Reading, MA. (Az 1991-es kiada´s ta´rgyalja a TEX3-at is.) oknek e´s halado ´knak. [4] Wettl F., Mayer Gy., Suda´r Cs. (1998): LATEX kezd˝ Panem, Budapest. [5] TEX Users Group (TUG): http://www.tug.org. [6] Deutschsprachige Anwendervereinigung TEX e.V. (DANTE), Heidelberg, Germany: http://www.dante.de. [7] Vira´gvo ¨lgyi P. (1996): A tipogra´fia mesterse´ge sza´mı´to ´ge´ppel. To ¨lgyfa kiado ´, Budapest. [8] Gyurgya´k J. (1997): Szerkeszt˝ ok e´s szerz˝ ok ke´ziko ¨nyve. Osiris, Budapest.
8
