DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR
VEZETŐI TÁJÉKOZTATÓ
DEBRECEN, 2010. november
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés
3
Oktatás
10
Tudományos tevékenység, kutatás
25
A Dékáni Hivatal információi
50
Melléklet
47
2
BEVEZETÉS
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar vezetése jelen összefoglalóban tájékoztatást kíván nyújtani a 2009/2010-es tanév eredményeiről, valamint a Kar oktatói, kutatói, dolgozói és hallgatói előtt álló 2010/2011-es tanévi legfontosabb feladatokról.
3
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szervezeti egységei 2009. augusztus 1-jétől Intézetek Állattenyésztéstudományi Intézet - Dr. Mihók Sándor egyetemi tanár, intézetvezető - Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási nem önálló tanszék - Dr. Juhász Lajos egyetemi docens, tanszékvezető Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet – Dr. Győri Zoltán egyetemi tanár, intézetvezető Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet – Dr. Nagy János egyetemi tanár, intézetvezető - Agrár Műszaki nem önálló tanszék – Dr. Sinóros-Szabó Botond egyetemi tanár, tanszékvezető Kertészettudományi Intézet – Dr. Gonda István egyetemi tanár, intézetvezető - Növényi Biotechnológiai nem önálló tanszék – Dr. Fári Miklós egyetemi tanár, tanszékvezető Növénytudományi Intézet – Dr. Pepó Péter egyetemi tanár, intézetvezető Tanszékek Agrárszaknyelvi és Kommunikációs Tanulmányok Tanszék– Dr. Silye Magdolna egyetemi docens, tanszékvezető Agrokémiai és Talajtani Tanszék– Dr. Kátai János egyetemi tanár, tanszékvezető Növényvédelmi tanszékvezető
Tanszék–
Dr.
Kövics
György
egyetemi
docens,
Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék– Dr. Tamás János egyetemi tanár, tanszékvezető
4
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szervezeti egységei 2011. január 1-jétől Intézetek Agrokémiai és Talajtani Intézet Állattenyésztéstudományi és Biodiverzitás-védelmi Intézet - Állattenyésztéstani nem önálló tanszék - Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási nem önálló tanszék Diószegi Sámuel Agrárinnovációs Intézet - Takarmány- és Élelmiszer Biotechnológiai nem önálló tanszék - Növényi Biotechnológia nem önálló tanszék - Állatgenetikai Laboratórium Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet - Földhasznosítási nem önálló tanszék - Agrár-Műszaki nem önálló tanszék - Terület- és Régiófejlesztési nem önálló tanszék Kertészettudományi Intézet - Gyümölcstermesztési nem önálló tanszék, - Zöldségtermesztési nem önálló tanszék, - Szőlőtermesztési és Borászati nem önálló tanszék, - Dísznövény-termesztési és Zöldfelület-gazdálkodási nem önálló tanszék. Növénytudományi Intézet - Növénytani és Növényélettani nem önálló tanszék - Növénytermesztéstani és Tájökológiai nem önálló tanszék - Genetika csoport Növényvédelmi Intézet Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet Agrárműszer Központ
5
A Kari Tanács összetétele a 2010/2011-es tanévben Elnöke: Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán A Kari Tanács szavazati joggal rendelkező tagjai: Dr. Komlósi István egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes Dr. Tamás János egyetemi tanár, tudományos dékánhelyettes Dr. Gonda István egyetemi tanár, intézetvezető Dr. Győri Zoltán egyetemi tanár, intézetvezető Dr. Kövics György egyetemi docens, tanszékvezető Dr. Mihók Sándor egyetemi tanár, intézetvezető Dr. Nagy János egyetemi tanár, intézetvezető Dr. Pepó Péter egyetemi tanár, intézetvezető Dr. Czeglédi Levente egyetemi adjunktus Bákonyi Nóra Ph.D hallgató Mende Attiláné irodavezető Zsuppányi Noémi hallgató Kálmándi Péter hallgató Pál Dávid hallgató Müller Enikő hallgató A -
Kari Tanács tanácskozási jogú állandó meghívottjai: az egyetem rektora a gazdasági főigazgató az Agrár- és Gazdálkodásudományok Centrumának elnöke azok az intézet / tanszékvezetők, tanszéki csoportvezetők, akik nem választott tagjai a kari tanácsnak az Agrár- és Gazdálkodásudományok Centrumának gazdasági igazgatója a Dékáni Hivatal vezetője, aki egyben a kari tanács titkára az Oktatásszervezési és Minőségbiztosítási Hivatal vezetője vagy helyettese a kari tanács által meghívott külső szakember vagy közéleti személyiség a kar előző dékánja közalkalmazotti érdekegyeztető fórum képviselője (SZB titkár vagy a Közalkalmazotti Tanács elnöke) a kari doktori iskolák vezetői az Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar dékánja
6
Fokozatos és fokozat nélküli oktatók 2010. október 16
tanársegéd
6 21
adjunktus
9
19
egyetemi docens 6
egyetemi tanár
10 11
professor emeritus 0
5
PhD
DSc 10 CSc 15
fokozat nélkül
20
25
30
Fokozatos és fokozat nélküli kutatók 2010. október
tudományos segédmunkatárs
2
tudományos munkatárs
8
4
0
2
4
6 PhD
8
10
12
fokozat nélkül
7
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar legfontosabb feladatai a 2010/2011-es tanévben • Kiemelt feladatunk a Kar pénzügyi, gazdasági stabilizálása, melynek érdekében a Centrum és a Kar vezetése a dologi és a bérjellegű kiadások racionalizálása mellett döntött. A Kar gazdasági stabilitásának megőrzése érdekében a saját bevétel növelése és a takarékos gazdálkodás elveinek betartása kiemelten fontos feladatunk. •
A 2011 tavaszán sorra kerülő intézményi akkreditációra való felkészülés.
•
Kiemelt figyelmet fordítunk a 2010/2011-es tanév keresztfélévének és 2011/2012-es tanév a beiskolázására, a hallgatói létszám megőrzésére, a mesterszakok hallgatói létszámának növelésére, az angol nyelven oktatott mesterszakok beiskolázására.
•
A mérnöktanári MSc szakok akkreditációs kérelmének elkészítése. Terveink között szerepel az idegen nyelvi képzés erősítése, támogatása, a felnőttképzési, távoktatási rendszer bővítése kiemelt kari feladat.
•
A BSc gyakorlati képzésének (7. félév) támogatása.
•
A 2010/2011-es tanévben, először a mezőgazdasági mérnök szakon a projekt alapú képzés bevezetése.
•
A tehetséggondozási tevékenység támogatása – DETEP, Tormay Béla és Kerpely Kálmán Szakkollégiumok, TDK. Felkészülés az OTDK-ra.
•
A klasszikus mezőgazdasági területek mellett az új, interdiszciplináris területek kutatási témáinak támogatása. A kari pályázati aktivitás növelése.
•
A kutatási eredmények publikálása és gyakorlati hasznosításának elősegítése.
•
A Kar minőségbiztosítási rendszerének működtetése az ISO 9001:2000, valamint az ISO 14001:2004 tanúsítványok szellemében, az évenkénti fenntartói auditok megtartása mellett.
•
A Kar Egyetemen belüli, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerének erősítése és bővítése az oktatás és kutatás területén. Növelni szükséges a külföldi részképzésben részt vevő hallgatók és a hozzánk érkező külföldi hallgatók számát.
•
A humánerőforrás területén az oktatók tudományos előmenetelének figyelemmel kísérése, valamint a minőségi oktatás erősítése tekinthető kiemelt kari feladatnak.
8
• A Kar és a gazdasági élet szereplői közötti kapcsolatrendszer és együttműködés erősítése, a szakképzési hozzájárulások összegének növelése. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a térítéses képzésben részt vevő hallgatók számának növelésére.
9
OKTATÁS Dr. Komlósi István egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes
10
Meghirdetett szakok, felvételi eljárás A 2010/2011-es-es tanév első félévében 1300 állami támogatott és 512 költségtérítéses hallgató kezdte meg illetve folytatta tanulmányait a Karon. A 2010/2011-es tanévben a Kar 8 BSc szakjára jelentkezhettek a leendő hallgatóink: Állattenyésztő mérnöki Élelmiszermérnöki Kertészmérnöki Környezetgazdálkodási agrármérnöki Mezőgazdasági mérnöki Növénytermesztő mérnöki Természetvédelmi mérnöki Vadgazda mérnöki Az előző évekhez képest nincs változás a környezetgazdálkodási agrármérnök, mezőgazdasági mérnök, természetvédelmi mérnök, vadgazda mérnök szakokra felvettek létszámában. Öt-tíz százalékos csökkenés tapasztalható az élelmiszermérnök és kertészmérnök szakokon. A levelező alapképzésben a mezőgazdasági mérnök létszám 5 fővel nőtt, a természetvédelmi és vadgazda mérnök képzésben 8-9 fővel csökkent a felvettek száma. A Kar felsőfokú szakképzésére beiskolázott létszám lényegesen nem változott. A tavalyi kiugró 39 fős hulladékgazdálkodási szakra jelentkezők száma az idén 25-re csökkent. Mesterszakra keresztfélévben is meghirdetünk felvételt, de még nem jelenthetjük ki, hogy a mesterszakokra felvett létszám megnyugtató, stabilizálódott lenne. Összességében a beiskolázás eredményesnek tekinthető. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar oktatási-képzési rendszerének főbb adatait a táblázatok tartalmazzák. A sokszínű BSc szintű oktatáshoz kapcsolódó 7. gyakorlati félév minőségbiztosítási rendszerének kialakításában a MAG Praktikum Kft, a kari és szakvezetők sikerrel vizsgáztak. Eddigi tapasztalataink kedvezőek.
MSc szakok Az oktatás további kiemelt feladatát jelentette az MSc szakokra való beiskolázás. A felvételi és pótfelvételi eljárás során nyolc szakon hirdettünk meg felvételt. Ezek: Agrármérnöki Állattenyésztő mérnöki Élelmiszerbiztonsági és minőségi mérnöki Kertészmérnöki Növényorvosi 11
Természetvédelmi mérnöki Környezetgazdálkodási agrármérnöki Növénytermesztő mérnöki A karon rövid időn belül mérnöktanári szak akkreditációs anyagának beadása várható.
Beiskolázás Ebben a tanévben általánosan nőttek a felvételi ponthatárok (átlagosan 320ról 340-re), mely feltételezi a felvettek jobb felkészültségét. A beiskolázási tevékenységünket már az őszi félévben megkezdjük. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a szélesebb célközönséghez eljutó TV és rádió hirdetéseken, valamint az országos és helyi lapok hirdetésein túl, tervezzük az egyes szakok szakspecifikus beiskolázását is, mely tevékenység irányítása és szervezése a szakvezetők feladata lesz. Mesterképzésben elsősorban saját, alapszakot végzett hallgatóinkra számíthatunk. Szakirányú továbbképzési szakjaink közül csak a növényorvosi szakra mutatkozik (rentábilis) piaci érdeklődés.
Tehetséggondozás A 2010/2011-es tanévben is meghirdettük a felvételi lehetőséget a DETEPbe, illetve a Tormay Béla és Kerpely Kálmán Szakkollégiumba. A tehetséggondozó programokba a legkiválóbb hallgatókat válogatjuk be. A program rendszere egyetemi szinten megváltozott, a hallgatók kutatási tevékenységét kredittel, lehetőség szerint ösztöndíjjal ismerjük el. Ezen hallgatói kör mellett még felhívjuk az intézet és szakvezetők figyelmét azon hallgatókra is, akik köztársasági ösztöndíjra pályáztak, illetve ERASMUS keretében külföldön tanulmányokat folytattak.
12 4 3 5
4 24 22 14 12 16
11
10 23 17 10 8 8
Tudományos
Diákköri
Élelmiszertudomá ny
10 15 14 13 9 9
a
Agroklimatológia
Kertészet 3
Természetvédelemvadgazdálkodás
9
részvétel Növénytermesztés
2000. 2002. 2004. 2006. 2008. 2009
Környezetgazdálko dás
Állattenyésztés
Tudományterületenkénti hallgatói Konferencián az elmúlt években:
6 10 4 5 12
A Környezetgazdálkodási szekcióban a hallgatói részvétel folyamatosan kiemelkedő.
Stratégiai feladatok az elkövetkező időszakra: A Kar képzési szerkezetének áttekintése A felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben, s részben mesterképzésben kívánjuk szélesíteni szakkínálatunkat. A jelenlegi BSc szakjaink mellett a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök szak indítását tervezzük. Az eredményesebb, folyamatos oktatás érdekében és az előre nem látható hallgatói érdeklődés esetleges kedvezőtlen következményeinek ellensúlyozására az alábbiak javasolhatók: Erősíteni kell a felnőttképzést (piacképes, rövid, modul rendszerű intenzív képzések, tanfolyamok formájában). Olyan modulok kidolgozása válhat szükségessé, amelyek vonzóbbá teszik a képzést és piaci értékük van, kihasználva azon törvény adta lehetőséget, mely korábban megszerzett ismeretek kredit formájában való jóváírását teszi lehetővé. Az érdeklődésre számot tartó szakokon biztosítani kell a levelező képzést BSc és MSc szinten is (pl.: kertészmérnök, vadgazda mérnök). Akkreditáltuk több angol nyelvű mesterszakunkat, ennek a beiskolázási rendjét kialakítását megkezdtük, részben már a beiskolázási folyamatot is. Ennek keretében kezdtük meg a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával angol nyelven az Állattenyésztő mérnök mesterszakot. A Karon fontos feladatot jelent a gyakorlati képzési helyek áttekintése és a gyakorlati félév tapasztalatainak értékelése. A gyakorlati tárgyak oktatását magas színvonalon kell fenntartani, amely biztosíthatja a hallgatók számára kiadott oklevelek, diplomák minőségét is. A hallgatói létszám biztosítása A sokszínű képzés az egyik biztosítéka lehet a kar hallgatói létszámának szinten tartására. E mellett a felvételizők számára még jobban ismertté kell tenni a kar által biztosított továbbtanulási lehetőségeket. Ennek érdekében az alábbiakat javasolhatók: Folytatni kell a beiskolázási tevékenységet, ki kell használnunk az internet adta lehetőségeket, a tanszéki honlapokat frissíteni szükséges. A beiskolázási tevékenységben használjuk ki a Centrum, a Kar szaktanácsadói tevékenységét, ami azt jelenti, hogy a helyi médiaközegben jelenjen meg az intézmény a tevékenységén keresztül. A gyakorlati féléven lévő hallgatók között a mesterszakra való beiskolázás kiemelt jelentőségű.
13
A nyelvoktatás helyzete Kimeneti követelmény alapképzésben a középfokú „C” típusú nyelvvizsga. A nyelvoktatásnak az egyik fontos feladata a szintre hozás, a második feladat a soknyelvű, sok kultúrájú európai piacon magas szintű nyelvi kommunikációra képes hallgatók kibocsátása. A nyelvoktatást a szaknyelvi kommunikációs szakirány bevezetése segíti. A nyelvoktatást egészíti ki két szakirányú továbbképzési szak: – nemzetközi agrárágazati szakértő és – szakfordító. A 2009/2010-es tanév 1. félévében 164 hallgató tett záróvizsgát, akik közül 57 nem vehette át oklevelét középfokú nyelvvizsga hiánya miatt (34%), a 2009/2010-es tanév 2. félévében a 210 záróvizsgát tett hallgató közül 75-en nem vehették át oklevelüket (36%). Örvendetes, hogy az alapszakra felvett 217 hallgató közül 112 már rendelkezik középfokú nyelvvizsgával (52%). Minőségbiztosítás A karon működik a minőségbiztosítás rendszere. Ezt elsősorban a hallgatók, a végzettek által kitöltött kérdőívek jelentik. Az év során a minőségbiztosítási kérdőíveket áttekintettük, aktualizáltuk. A szakok kohéziója Az egyetem más karaihoz hasonlóan karunkon is növelni kívánjuk a szakok kohézióját a következő módon: hallgatói kompetencia, előrehaladás nyomon követés a korábbi csoportvezetői megbízatások ismételt bevezetésével; szakonkénti kutatási tájékoztatón, a szakhoz kapcsolódó konferenciákon való részvétel támogatásán keresztül; a szakok mellett működő tiszteletbeli docensek, címzetes tanárok bevonásával működő tanácsadó testületen keresztül; hallgatói szakesteken keresztül.
Projekt alapú oktatás A mezőgazdasági mérnök szakon az alapszak gyakorlati igényekhez jobban közelítő olyan modult vezetünk be, melyben a hallgató vagy kari kutatási témában, vagy vállalati probléma tudományos igényű megoldásában fejlesztheti a szakhoz kapcsolódó gyakorlati kompetenciáját.
14
Nappali egyetemi, főiskolai és alapképzésben részt vevő hallgatóink száma (2010. október)
Szint
1
Szak Áll.
E E E E E E E F F F B B B B B B B B
Agrár mérnöktanári Agrárkémikus agrármérnöki Agrármérnöki Agrármérnöki kiegészítő (2 éves) Agrármérnöki kiegészítő (3 éves) Élelmiszer minőségbiztosító agrármérnöki Környezetgazdálkodási agrármérnöki Kertészmérnöki Mezőgazdasági mérnöki Természetvédelmi mérnöki Állattenyésztő mérnöki BSc Élelmiszermérnöki BSc Kertészmérnöki BSc Környezetgazdálkodási agrármérnöki BSc Mezőgazdasági mérnöki BSc Növénytermesztő mérnöki BSc Természetvédelmi mérnöki BSc Vadgazda mérnöki BSc Mindösszesen
30 9 22 39 20 14
2
3
3/b *
4*
5
Ktg. Össz. Áll. Ktg. Össz. Áll. Ktg. Össz. Áll. Ktg. Össz. Áll. Ktg. Össz. Áll. Ktg. Össz. 8 1 9 2 1 3 1 1 1 1 57 10 67 1 1 1 1 18 2 20 30 17 47 3 3 1 3 4 2 2 1 1 7 4 11 11 2 13 5 7 12 4 3 7 17 47 43 3 46 33 4 37 9 3 12 44 1 45 8 17 14 4 18 25 7 32 7 5 12 16 16 17 39 28 9 37 30 6 36 19 10 29 25 2 27 8 47 31 9 40 21 6 27 23 27 50 17 5 22 5 2 7 4 1 5 2 1 3 1 1 17 37 26 6 32 29 4 33 9 5 14 23 2 25 15 29 18 1 19 17 1 18 5 5 28 2 30
Mindösszesen Áll Költ Össz 8 1 9 2 1 3 59 10 69 0 1 1 0 1 1 18 2 20 30 17 47 0 3 3 1 3 4 0 2 2 27 17 44 159 28 187 71 24 95 124 44 168 131 55 186 11 5 16 107 34 141 77 24 101 825
272
15
1097
Nappali mesterképzésben részt vevő hallgatóink száma (2010. október) Szint
Szak
M M M M M M M M
Agrármérnöki MSc Állattenyésztő mérnöki MSc Állattenyésztő mérnöki MSc (angol nyelven) Élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki MSc Kertészmérnöki MSc Környezetgazdálkodási agrármérnöki MSc Növényorvosi MSc Természetvédelmi mérnöki MSc Mindösszesen
1 2 3 3/b * 4* 5 Mindösszesen Áll. Ktg. Össz. Áll. Ktg. Össz. Áll. Ktg. Össz. Áll. Ktg. Össz. Áll. Ktg. Össz. Áll. Ktg. Össz. Áll Költ Össz 10 1 11 10 1 11 2 2 1 1 3 0 3 7 7 0 7 7 13 1 14 7 7 20 1 21 4 2 6 2 2 6 2 8 29 2 31 29 2 31 11 2 13 1 1 11 3 14 16 2 18 11 11 27 2 29 106 18 124
Nappali felsőfokú képzésben részt vevő hallgatóink száma (2010. október) Szint Szak fsz fsz fsz fsz fsz fsz
Gyógy- és fűszernövénytermesztő és feldolgozó technológus Hulladékgazdálkodási technológus Logisztikai műszaki menedzserasszisztens Ménesgazda Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző Növénytermesztő és növényvédő technológus Mindösszesen
1 Áll.
2 3 3/b * 4 * 5 Végösszeg Ktg. Össz. Áll. Ktg. Össz. Áll. Ktg. Össz. Áll. Ktg. Össz. Áll. Ktg. Össz. Áll. Ktg. Össz. Áll Költ Össz
14 23 22 14
14 23 22 14
8 25 13 16
26
26
24
6
6
7
1
8 28 13 17
22 48 35 30
0 3 0 1
22 51 35 31
2
26
50
2
52
7
13 198
0 6
13 204
3
16
Nappali szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatóink száma (2010. október) Szint
Szak
S S
Angol-magyar szakfordító Német-magyar szakfordító Mindösszesen
1 2 3 3/b * 4* 5 Mindösszesen Áll. Ktg. Össz. Áll. Ktg. Össz. Áll. Ktg. Össz. Áll. Ktg. Össz. Áll. Ktg. Össz. Áll. Ktg. Össz. Áll Költ Össz 4 4 1 1 0 5 5 4 4 0 4 4 0 9 9
Levelező képzésben részt vevő hallgatóink száma (2010. október) Szint
Szak
E F F B B B B M M M S S S S B
Agrármérnöki kiegészítő Természetvédelmi mérnöki Vadgazda mérnöki Kertészmérnöki BSc Mezőgazdasági mérnöki BSc Természetvédelmi mérnöki BSc Vadgazda mérnöki BSc Agrármérnöki MSc Élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki MSc Természetvédelmi mérnöki MSc Ingatlangazdálkodási + Környezettechnológiai Növényvédelmi + Terület- és településfejlesztési + Mezőgazdasági mérnöki BSc (Partium) # Mindösszesen
1 2 3 3/b * 4* 5 Végösszeg Áll. Ktg. Össz. Áll. Ktg. Össz. Áll. Ktg. Össz. Áll. Ktg. Össz. Áll. Ktg. Össz. Áll. Ktg. Össz. Áll Költ Össz 6 6 0 6 6 3 3 0 3 3 4 4 0 4 4 5 5 0 5 5 20 20 12 12 0 32 32 20 20 12 12 13 13 7 7 16 16 0 68 68 8 8 8 8 20 20 5 5 6 6 0 47 47 10 1 11 2 5 7 12 6 18 13 1 14 13 1 14 14 3 17 9 2 11 23 5 28 6 6 1 1 0 7 7 1 1 0 1 1 10 10 10 10 0 20 20 2 2 0 2 2 50 50 21 21 15 15 11 11 15 15 112 0 112 160 207 367
17
Oktatással kapcsolatos mellékletek
18
A kar 2010/2011-es tanévben indított szakjai szakok, képzések
Képzési idő
Tagozat
energetikai szakasszisztens
4 félév
nappali
gyógy- és fűszernövénytermesztő és feldolgozó technológus
4 félév
nappali
hulladékgazdálkodási technológus
4 félév
nappali
logisztikai műszaki menedzserasszisztens
4 félév
nappali
ménesgazda
4 félév
nappali
nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző
4 félév
nappali
növénytermesztő és növényvédő technológus
4 félév
nappali
ökológiai gazdálkodó
4 félév
nappali
állattenyésztő mérnöki BSc
6+1 félév
nappali
élelmiszermérnöki BSc
6+1 félév
nappali
kertészmérnöki BSc
6+1 félév
nappali és levelező
környezetgazdálkodási agrármérnöki BSc
6+1 félév
nappali
mezőgazdasági mérnöki BSc
6+1 félév
nappali és levelező
természetvédelmi mérnöki BSc
6+1 félév
nappali és levelező
vadgazda mérnöki BSc
6+1 félév
nappali és levelező
Felsőfokú szakképzés
BSc szakok
MSc szakok agrármérnöki
4 félév
nappali és levelező
élelmiszerbiztonsági és –minőségi mérnöki
4 félév
levelező
kertészmérnöki
4 félév
nappali
környezetgazdálkodási agrármérnök
4 félév
nappali
növényorvosi
4 félév
nappali
természetvédelmi mérnöki
4 félév
nappali és levelező
agrár-szakfordító (angol-magyar)
4 félév
levelező
agrár-szakfordító (német-magyar)
4 félév
levelező
halgazdálkodási (angol, magyar)
2 félév
levelező
hulladékgazdálkodási
2 félév
levelező
ingatlan- és vagyongazdálkodási
2 félév
levelező
környezettechnológiai
3 félév
levelező
nemzetközi agrárágazati
4 félév
levelező
növényvédelmi
4 félév
levelező
településfejlesztési
2 félév
levelező
terület- és településfejlesztési
4 félév
levelező
Szakirányú továbbképzési szakok
19
terület- és vidékfejlesztési
4 félév
levelező
Állattenyésztési tudományok Doktori Iskola
6 félév
nappali és levelező
Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és Élelmiszertudományi Doktori Iskola
6 félév
nappali és levelező
Kerpely Kálmán Növénytermesztési és Kertészeti tudományok Doktori Iskola.
6 félév
nappali és levelező
PhD képzés – doktori iskolák
20
Felvételire jelentkezettek és felvettek száma a 2009. évben Szak
Jelentkezők
Felvettek összesen
BSc szakok állattenyésztő mérnöki BSc
77
11
élelmiszermérnöki BSc
258
51
kertészmérnöki BSc
151
21
környezetgazdálkodási agrármérnöki BSc
208
39
mezőgazdasági mérnöki BSc
201
49
növénytermesztő mérnöki BSc
75
9
természetvédelmi mérnöki Bsc
247
35
vadgazda mérnöki BSc
143
28
mezőgazdasági mérnöki levelező BSc
49
15
természetvédelmi mérnöki levelező BSc
54
28
vadgazda mérnöki levelező BSc
36
19
nagyváradi mezőgazdasági mérnöki levelező BSc
45
39
energetikai mérnökasszisztens
19
6
gyógynövény- és fűszernövénytermesztő és -feldolgozó
21
7
hulladékgazdálkodási technológus
63
39
logisztikai műszaki menedzserasszisztens
49
15
ménesgazda
48
15
119
25
25
10
5
2
agrármérnöki levelező MSc
25
7
állattenyésztő mérnöki MSc
1
n.i.*
élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki MSc
6
6
kertészmérnöki MSc
6
3
környezetgazdálkodási agrármérnöki MSc
3
n.i.
növényorvosi MSc
3
n.i.
növénytermesztő mérnöki levelező MSc
2
2
természetvédelmi mérnöki nappali MSc
27
10
természetvédelmi mérnöki levelező MSc
48
17
2014
498
FSZ szakok
nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző növénytermesztő és növényvédő technológus MSc szakok agrármérnöki MSc
Összesen: *n.i.: nem indul
21
Évfolyam/szakfelelősök 2010. szeptember
BSc szakok Állattenyésztő mérnök Élelmiszermérnök Kertészmérnök Környezetgazdálkodási agrármérnök Mezőgazdasági mérnök Növénytermesztő mérnök Természetvédelmi mérnök Vadgazda mérnök MSc szakok Agrármérnök Állattenyésztő mérnök Élelmiszerbiztonsági és –minőségi mérnök Kertészmérnök Környezetgazdálkodási agrármérnök Növényorvos Növénytermesztő mérnök Természetvédelmi mérnök FSZ Energetikai szakasszintens Gyógy- és fűszernövénytermesztő és –feldolgozó Hulladékgazdálkodási technológus Ménesgazda Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző
Szak/Évfolyamfelelős Dr. Mihók Sándor Dr. Győri Zoltán Dr. Gonda István Dr. Tamás János Dr. Kátai János Dr. Pepó Péter Dr. Juhász Lajos Dr. Jávor András Szak/Évfolyamfelelős Dr. Pepó Péter Dr. Mihók Sándor Dr. Győri Zoltán Dr. Gonda István Dr. Juhász Csaba Dr. Kövics György Dr. Sárvári Mihály Dr. Juhász Lajos Szak/Évfolyamfelelős Dr. Rátonyi Tamás Borbélyné dr. Hunyadi Éva Dr. Juhász Csaba Dr. Mihók Sándor Dr. Grasselli Gábor
22
A 2010/2011. tanév időbeosztása Tanévnyitó ünnepség: I. félévi szorgalmi időszak: 17. (15 hét) Regisztrációs hét: I. félévi vizsgaidőszak: január 28. (6 hét) Regisztrációs hét: II. félévi szorgalmi időszak: hét) Diplomamunka leadás: II. félévi vizsgaidőszak őszi vizsgaidőszakra nem jogosultaknak: II. félévi vizsgaidőszak őszi vizsgaidőszakra jogosultaknak: Felkészülés a záróvizsgára: Tanszéki védés: Záróvizsga időszak: Tanévzáró, diplomaosztó ünnepség:
2010. szeptember 5. (vasárnap) 2010. szeptember 6 – december 2010. szeptember 6-10. 2010. december 20 – 2011. 2011. január 31 – február 4. 2011. február 7 – május 20. (15 2011. április 15. 2011. május 23 – július 8. (7 hét) 2011. 2011. 2011. 2011. 2011.
május 23 – július 1. (6 hét) május 30 - június 10. május 30 – június 3. június 13 – június 17. június 24 - július 3.
Gyakorlatok a tantervben meghatározottak szerint. Őszi vizsgaidőszak: 2011. augusztus 22 – szeptember 2. (2 hét) Az őszi vizsgaidőszak a hagyományos képzésben (egyetemi és főiskolai szintű képzésben) részt vevő és a 2006. szeptembertől egységes, osztatlan képzésben tanulmányukat megkezdő hallgatókra vonatkozik. Az őszi vizsgaidőszak nem érvényes az alapképzési (BSc, BA) szakokon tanuló, a mesterképzésben részt vevő és a 2007. szeptembertől egységes, osztatlan képzésre felvételt nyert és felsőfokú szakképzésre felvett hallgatókra a szakirányválasztási döntések és a hallgatók finanszírozási kategóriájának megállapítása miatt. BSc szakos, nappali tagozatos, végzős hallgatók részére Tavaszi félévben: Szakdolgozat leadás: Konzultációs hét: Felkészülés a záróvizsgára: Tanszéki védés + gyakorlati beszámoló: Záróvizsga időszak: Tanévzáró, diplomaosztó ünnepség:
2011. 2011. 2011. 2011. 2011. 2011.
7. félév:
2011. január 31 – április 29. (12
április 15. május 2 – május 13. május 16 – május 27. május 30 – június 3. június 13 – június 17. június 24 - július 3.
+ 2 hét)
23
A gyakorlati félév kezdésének lehetséges kezdete 2011. január 31., legkésőbb 2011. február 28. Őszi félévben: Szakdolgozat leadás: Konzultációs hét: Felkészülés a záróvizsgára: 19. Tanszéki védés+gyakorlati beszámoló: Záróvizsga időszak: Tanévzáró, diplomaosztó ünnepség: 7. félév:
2010. október 8. 2010. október 25 – november 5. 2010. november 8 – november 2010. 2010. 2010. 2010.
november 8-12. november 23-24.. december 4. augusztus 2 – november 5.
(12 + 2 hét) A gyakorlati félév kezdésének lehetséges kezdete 2010. június 30., legkésőbb 2010. augusztus 2.
24
TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG, KUTATÁS Dr. Tamás János egyetemi tanár, tudományos dékánhelyettes
25
OKTATÓK, KUTATÓK A Kar oktatóinak kutatói potenciálja a szükségesnél heterogénebb. A kutatói pálya presztízse, pénzügyi elismertsége a gazdasági szektor hasonló szereplőinél alacsonyabb szintű. A gazdasági szektor a Ph.D fokozattal megszerzett képességeket alig ismeri el, a fokozattal rendelkezők elsősorban felsőfokú oktatási intézményekben és kutató intézetekben helyezkednek el. Az elmúlt években felerősödött a külső hazai és nemzetközi intézmények munkaerő elszívó ereje az itt ígért magasabb munkabérek és esetenként jobb munkakörülmények következtében. DSc címmel rendelkezők száma a kutatói, oktatói feladatok ellátásához a szükségesnél kevesebb, hiányzik az MTA tag címmel bíró oktató, kutató. Összességében azonban megállapítható, hogy a MÉK fokozatos oktatóinak aránya, összetétele és az így rendelkezésre álló tudományos kutatási potenciál a Debreceni Egyetemen belül, és különösen az agrár-felsőoktatási és kutatási intézményeket tekintve is az átlagot meghaladó szintű. Az oktatói, kutatói beosztások megoszlását a 2010. októberi adatok alapján az alábbi táblázat foglalja össze:
Oktatói-kutatói létszám (2010. október) tudományos segédmunkatárs
10
tudományos munkatárs
4 22
tanársegéd
21
adjunktus tov.jogv.e. docens
1
egyetemi docens
28 3
tov.jogv.e. tanár
16
egyetemi tanár 0
5
10
15
20
25
30
A fenti táblázatból kiderül, hogy a jelenlegi beosztási szintek bizonyos fokú aránytalanságot mutatnak, amely összefügg a kinevezési feltételekkel. Ennek megfelelően relatíve nagy arányt képviselnek az egyetemi docensek 28 főt, ehhez képest a tanársegédek és adjunktusok 43 főt képviselnek a Karon. Nem sikerül mindig érvényesíteni azt az elvárást, hogy az adjunktusok habilitáció megszerzése után nyerjenek docensi kinevezést. Sajnos pont az ilyen módon kinevezett kollégák a docensi szint elnyerése után nem kezdeményeznek az elvárható időn belül habilitációs és MTA doktora eljárást. Jelenleg a 28 főállású egyetemi docens közül 12 fő rendelkezik mindössze habilitációs címmel. Ennek a gyakorlatnak látható eredménye az egyetemi tanári kar elöregedése, jelenleg az egyetemi tanárok 32 %-a professor emeritus. További gondot jelent, hogy azokon a szakterületeken, ahol a Kar legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkezik BSc és MSc szinten a speciálisan képzett oktatók hiánya miatt a fenti aránytalanság évek óta tovább növekszik. 26
A 2008/2009., 2009/2010. tanévben kinevezettek előléptetések beosztás egyetemi tanár további jogviszonyú egyetemi tanár egyetemi docens további jogviszonyú egyetemi docens adjunktus további jogviszonyú adjunktus tanársegéd tudományos munkatárs tudományos segédmunkatárs összesen
2008/2009 (fő)
2009/2010 (fő)
2
1
2010/2011 (fő) szeptember -
0
1
2
2
1
1
0
1
-
5
4
2
1
0
-
3
3
4
1
2
-
1
3
2
15
20
A Kar kutatói létszámában az elkövetkező években jelentős növekedést nem várunk. A jelenleg tudományos segédmunkatársi beosztásban dolgozó és fokozattal nem rendelkező kollegák esetében is a korábbiakban már, az oktatóknál leírt intézkedéseket tesszük meg. Növelni kell a tudományos főmunkatársak és a kutató professzorok számát. Jelenleg a Kar nem rendelkezik tudományos főmunkatársú beosztású kutatóval.
KARI PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG 2009-ben a benyújtott hazai és nemzetközi pályázatok száma 78 db volt, 2 467 000 000.- Ft támogatási igénnyel. Ebből 69 db hazai, 2 134 064 000.Ft, és 9 db külföldi, 332 936 000.- Ft értében. A benyújtott pályázatokból 26 db pályázat nyert 352 831 000.- Ft értékben. A tavalyi évben benyújtott pályázatok közül bírálat alatt van még 6 db pályázat 46 292 000.- Ft értékben. 2010. szeptemberéig benyújtott pályázatok száma összesen 49 db 979 506 000.- Ft támogatási igénnyel, ebből eddig 6 db pályázat lett nyertes, az elnyert támogatás összege 7 984 000.- Ft. Bírálat alatt van 32 db pályázat, összesen 715 225 000.- Ft összegben. A Kar 4 szervezeti egysége is nominálva volt a Debreceni Egyetem sikeres „Kutatói egyetem” címért benyújtott pályázatában. A pályázat kapcsán a
27
kutatási források elosztásáról a Kutatóegyetemi Koordinációs Tanács dönt, nemzetközi tanácsadók bevonásával. A kari pályázati tevékenység erősítése egyik lényeges feladatunk. A növekedés és aktivitás a megfelelő humán erőforrás és infrastrukturális háttér biztosításával érhető el.
SZAKKÉPZÉS A Kar szakképzési támogatásokból származó összes bevétele 2009-ben 11 367 e Ft (41 db) volt. A szakképzési támogatások továbbra is fontos bevételi forrását jelentik az intézménynek, így további feladatunk a kari kapcsolatok bővítése, erősítése a vállalkozói szférával, ezáltal pedig a támogatások összegének és a megkötött szerződések számának növelése. 2009. évi szakképzési hozzájárulások összeg (e Ft)
db
4 000
430
1
1 200
2 550
2 678
1 430
Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék
600
12 10 8 6 4 2 0
5
3
1 550
Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet
654
1
Állattenyésztéstudomán yi Intézet (Természetvédelmi)
75
Állattenyésztéstudomán yi Intézet
1
Agrárszaknyelvi és Kommunikációs Tanulmányok Tanszék
1 000
4 2
4
Növényvédelmi Tanszék
3 000 2 000
10
10
200 Növénytudományi Intézet
Kertészetudományi Intézet (Növényi Biotechnológia)
Kertészetudományi Intézet (Genetika)
Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Inézet
0
TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG Doktori iskolák Hallgatói létszámok (fő)
33
23
2010/2011 I. félév
29
18
2009/2010 II. félév
31 32
20
2009/2010 I. félév 0
5
10
15
38
20
30 25
30
35
40
A doktori iskolák hallgatói létszámában kismértékű növekedés történt az előző tanévhez képest. a Kar három doktori tanuló Hankóczy Jenő DI Célunk Állattenyésztési Tudományok DI iskolájában Kerpely Kálmán DI PhD 28
hallgatók számának szinten tartása. Az oktatói tudományos utánpótlás neveléshez a témaválasztáskor figyelembe kell venni a Kar humánerőforrásainak szükségleteit. Fokozatszerzés a doktori iskolákban A doktori iskolákban 2009-ben összesen 30 fő szerzett Ph.D fokozatot, ebből 6 fő saját dolgozó, valamint 14 fő habilitált, akik közül 3 fő a saját dolgozónk. 2010-ben eddig 1 fő kari oktató szerzett Ph.D fokozatot az Agrokémiai és Talajtani Tanszék oktatói, kutatói állományából. Publikációs tevékenység A publikációs tevékenység egységes megítélése érdekében több információs rendszer is kiépítésre került. A Debreceni Egyetem AGTC keretében a HNYR rendszer végez publikációs nyilvántartásokat, a Debreceni Egyetem főkönyvtára rektori kezdeményezésre szintén folytat publikációs nyilvántartásokat, azonban várhatóan az MTA köztestületi adatok nyilvántartása kapcsán várható annak a formátumnak az egységes elterjedése, amelyet a Kar oktatói és kutatói is a legáltalánosabban is használni fognak. A kutatási és tudományos tevékenység célkitűzései • kari pályázati aktivitás növelése • oktatók és kutatók tudományos munkájának nyomon követése • a fokozatszerzési eljárás segítése • konferencia szervezés, publikációs tevékenység segítése, követése További feladatok • Tovább kell növelni az Egyetemen belüli integrált kutatási témákat. • Meg kell teremteni az oktatói-kutatói pálya átjárhatóságát azok számára, akik oktatást vagy kutatást nem tudnak tartósan végezni. • Folyamatos tartalmi fejlesztés fenntartása a kari intranet és WEB hálózatban. • Az e-learning és az e-szaktanácsadási-kutatási feltételek megteremtése, interaktív információs bázis kialakítása. • Kutatási anyagok Internet alapú cseréjének, távoktatásos kurzusok technikai lehetőségeinek javítása más egyetemekkel, kutatóhelyekkel. • A számítógéppel támogatott mérnöki kutatói munka fejlesztése. • A szakok köré koordinációs kutatási központok szervezése. • A hallgatók tudományos diákköri aktivitását az átalakuló bolognai rendszerben is meg kívánjuk őrizni. • A legtehetségesebb hallgatók számára alakult szakkollégiumi tevékenységet tovább kívánjuk bővíteni. • A leendő Ph.D hallgatók számára lehetőség biztosítása külföldi és hazai tanulmányutak és résztanulmányok folytatására. • A kar fogadókészségének javítása külföldi Ph.D hallgatók esetében, a visszatérők beilleszkedésének elősegítése.
29
Intézkedési terv a kutatási tevékenység teljesítménycéljainak végrehajtására • • •
•
•
Az oktatók, kutatók tudományos munkájának támogatása és nyomon követése érdekében minősítési pontrendszer kialakítása a feladatunk. Növelni kell a habil. és a DSc címmel rendelkezők arányát. Növelni szükséges továbbá a kari pályázati aktivitást az Egyetem szervezeti egységeivel együtt. Szakmai konferenciák szervezése. Tudományos kiadványok számának növelése a kari tudományos tevékenység minél szélesebb körben való megismertetése céljából. Támogatjuk oktatóinkat tudományszervezési feladatok fokozott vállalásában, mely Karunk jó hírnevét is öregbíti. Például országos és nemzetközi testületek vezetése, konferencia szervezés, kiadványok megjelentetése. Fontos a kutatói eredmények oktatáscélú bevezetésének további javítása.
NEMZETKÖZI ÉS REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos eredményeinek köszönhetően kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik szerte a világon. A Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar mindig kiemelkedő fontosságúnak tartotta nemzetközi kapcsolatai ápolását, így a közép-kelet európai régió egyetemeivel, kutatóintézeteivel nagy múltra visszatekintő kapcsolatai vannak, valamint az elmúlt években a kutatási és oktatási együttműködéseink bővültek az európai unió tagállamaival, Egyiptommal és Japánnal. A Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon külügyi tevékenység a következő nagyobb területekre osztható: 1. 2. 3. 4. 5.
Az Erasmus és CEEPUS programok keretében zajló aktivitások MÖB ösztöndíj Angol nyelvű képzés Nemzetközi kapcsolatok Nemzetközi pályázatok
1. Erasmus, CEEPUS program A legjelentősebb mobilitási program a Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon az Erasmus, amelyben a kar a 2003/2004től 2006/2007-ig terjedő sikeres pályázati időszak után a következő, az Erasmus programot kiemeltebben kezelő programgeneráció részvételére is benyújtotta a pályázatot, részt vett egyetemi szinten az ERASMUS University
30
Charter pályázat kidolgozásában. Az új programgenerációban megjelenik a hallgatói szakmai gyakorlatok szervezése is, mobilitási potenciált jelentve a karnak. A kar figyelembe veszi és követi az Európai Bizottság ajánlásait, útmutatásait. A programhoz kapcsolódó tevékenységek a Debreceni Egyetem Külső Kapcsolatok Bizottságának ERASMUS Albizottsága, a kar ERASMUS Albizottsága valamint a DE AGTC Külső Kapcsolatok Központja szervezésében folynak. A Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar 2009/2010-ben érvényben lévő Erasmus bilaterális szerződéseinek száma: 51 A 2009/2010. évben 4 új Erasmus bilaterális szerződés megkötésére került sor a következő partnerintézményekkel: 1. Franciaország- Universite de Reims Champagne-Ardenne, Franciaország 2. University of Zagreb, Horvátország 3. University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine, Kolozsvár, Románia 4. Universidad Católica de Ávila, Spanyolország A szerződések hallgatói, oktatói és személyzeti mobilitásra vonatkoznak. Fontos kiemelni, hogy az Erasmus szakmai mobilitásra jelentkező hallgatók száma is folyamatosan nő. a, ERASMUS hallgatói mobilitás és hallgatói szakmai mobilitás - Kimenő hallgatók: - ERASMUS hallgatói mobilitás • •
A 2009/2010 tanévben 14 hallgató vett részt az ERASMUS hallgatói mobilitási programban, közülük 3-an egy teljes tanévre. A 2010/2011-es tanév első félévére 9 hallgató pályázata került támogatásra, a pótpályázat kiírása hamarosan várható.
- Kimenő hallgatók: - ERASMUS hallgatói szakmai mobilitás Jelentősen megemelkedett a hallgatói pályázói és kiutazási kedv az ERASMUS szakmai mobilitásra pályázók körében. • •
A 2008/2009 tanév második felében még nem volt Erasmus szakmai mobilitásra beadott hallgatói pályázat. A 2009/2010 tanév első félévében meghirdetett ERASMUS szakmai mobilitási pályázat keretében összesen 15 hallgató utazott ki szakmai gyakorlatra.
Összegezve elmondható, hogy a 2009/2010 évben nőtt a hallgatók között a pályázási kedv annak ellenére, hogy az ERASMUS hallgatói mobilitás pályáztatásának feltételei szigorodtak és a gazdasági válság kedvezőtlen hatása ide is begyűrűzött. Az ERASMUS szakmai mobilitás népszerű volt a felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatók körében is. 31
- Bejövő külföldi hallgatók: •
•
2009/2010 tanévben 6 Erasmus ösztöndíjas hallgató tanult a MÉK-en, ebből 2 török hallgató Erasmus szakmai gyakorlatot végzett. A 2010/2011-es tanév első félévében 9 Erasmus hallgató kezdte meg tanulmányait a Karon, akikből 6-an a teljes tanévre érkeztek.
A beérkező hallgatók számában emelkedő tendencia tapasztalható. A Karra a 2010/2011-es tanévre Romániából, Szlovákiából, Spanyolországból és Franciaországból érkeztek a hallgatók. A külföldi hallgatók számára idegen nyelven meghirdetett és megtartott kurzusok magas színvonalúak. 10 angol nyelvű kurzussal bővült a külföldiek számára meghirdetett órák száma. Elsősorban az Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai-, és Állattenyésztési Intézetekből illetve az Agrár Műszaki nem önálló Tanszékről. b, ERASMUS oktatói mobilitás - Kimenő oktatók: A 2009/2010 tanévben 3 oktatói mobilitás valósult meg összesen 5 hét időtartamban. - Bejövő oktatók: 2009/2010 tanévben 8 bejövő oktatói mobilitás valósult meg a karon, illetve 3 fő érkezett képzési célú mobilitásra. CEEPUS program A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon 1 CEEPUS hálózat működik: A hálózat adatai: CII-HU-0003-05-0910 Koordinátor: Szent István University Faculty of Agricultural and Environmental Sciences A program címe: Agriculture and Environment in the 21st Century Kari koordinátor: Dr. Tamás János egyetemi tanár, dékánhelyettes A hálózati partnerekkel sikerült szoros kapcsolatot kialakítani a 2009/2010 tanévben. 2010. januárjában CEEPUS koordinátori találkozó szervezésére került sor a DE AGTC MÉK-en. A hálózat 2009-ben elnyerte az egyik legrangosabb díjat. (Ministers prize scoring final) a, CEEPUS hallgatói mobilitás Kimenő hallgatók • 2009/2010 I. félév: 1 hallgató (1 hónap hosszabbításért pályázott és nyert a BOKU-n) 32
• •
2009/2010 II. félév: 2 hallgató (egyikőjük 1 hónap hosszabbításért pályázott és nyert a BOKU-n) 2010/2011 I. félév: 1 hallgató (4 hónap időtartamra a BOKU-n)
Bejövő külföldi hallgatók •
2009/2010 II. félév: 1 (Novi Sad-i Egyetem)
b, CEEPUS oktatói mobilitás Kimenő oktatók • •
2009/2010 tanév II. félév: 2 2010/2011 tanév I félév: 1
Bejövő külföldi oktatók • •
2009/2010 tanév : 2 (Novi Sad) 2010/2011 tanév I. félév: 1
2. MÖB ösztöndíj •
A 2010/2011-es tanévben 1 egyiptomi hallgató vesz részt PhD képzésen a Mezőgazdaságés Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon..
3. Angol nyelvű képzés A Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon 2010. szeptemberében az angol nyelvű Animal Science MSc képzésben 7 FAO ösztöndíjas hallgató kezdte meg tanulmányait. A hallgatók Etiópiából, Namíbiából és Afganisztánból érkeztek. A Karon az angol nyelvű képzésben három szakot akkreditáltak: • • •
Agrármérnök MSc (Agricultural Engineering MSc) Állattenyésztő mérnök MSc (Animal Science MSc) Élelmiszerbiztonsági és- minőségi mérnök MSc (Food Safety and Quality MSc)
A következő szak akkreditálása folyamatban van: • Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc (Environmental Management MSc) 4. Nemzetközi kapcsolatok •
Partiumi Keresztény Egyetem
A Partiumi Keresztény Egyetemmel (Nagyvárad) kötött egyezmény alapján a Partiumi Egyetemen 2005 óta folyik kihelyezett levelező BSc képzés, 33
Mezőgazdasági mérnöki szakon. 2009. október 15-én a képzésben résztvevő hallgatók száma a következőképpen alakult: 1. évfolyam: 27 fő 2. évfolyam: 23 fő 3. évfolyam: 31 fő 2009 decemberében záróvizsgát tett 14 hallgató, ebből oklevelet szerzett 12 hallgató. 1 fő utólag mutatott be nyelvvizsga bizonyítványt, így velük együtt összesen 22-en kaptak már oklevelet. A Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar a következő külföldi egyetemekkel, intézményekkel tartott fenn aktív együttműködési kapcsolatot 2009/2010. évben • • • •
• • • • • • • • •
Dnitropetrovsk National University, Ukrajna University of Novi Sad, Szerbia Kafr el Sheikh University, Egyiptom Ain Shams és El-Mansourai Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, Kairó, EgyiptomTEMPUS project keretében MSc szak akkreditációja van folyamatban University of Dronten Ukrán Mezőgazdaságtudományi Akadémia Agroökológiai és Biotechnológiai Intézete Gembloux-i Egyetem Mezőgazdasági Kara Szarajevói Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, Állatorvostudományi Kara Zágrábi Egyetem BOKU Nyitrai Egyetem Nagyváradi Egyetem Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad
2009/2010 során kötött új együttműködési megállapodások: • Dnitropetrovsk National University, Ukrajna • University of Novi Sad, Szerbia • Kafr el Sheikh University, Egyiptom 2009/2010. évben a következő delegációk látogattak a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karra: •
2009. szeptember 24-én ukrán delegáció érkezett a Dnitropetrosvk National University képviseletében Olexandr Ye. Pakhomov dékán vezetésével. A delegációt Prof. Dr. Pepó Péter centrumelnök-helyettes és Prof. Dr. Kátai János dékán fogadták. Együttműködési szerződés aláírására került sor a két kar illetve az egyetemek között.
34
•
2009. október 28. Kafr El Sheikh Egyetemről (Egyiptom) érkezett delegációt Dr. Bács Zoltán centrumelnök-helyettes fogadta. A tárgyaláson a MÉK részéről Dr. Prokisch József vett részt. Eredmény: együttműködési szerződés aláírására került sor a két kar között.
•
2009. november 11. Portugál delegáció érkezett a MÉK-ra. A delegációt Prof Dr. Kátai János dékán fogadta.
•
2009. november 27. Prof. Dr. Kátai János dékán és Dr. Komlósi István dékánhelyettes tárgyalásokat folytatott Dr. Taco Medema professzorral, aki CAH Dronten Egyetem képviseletében érkezett intézményünkbe. A tárgyalás célja a két intézmény közötti kapcsolat szorosabbá tétele.
•
2009. december 8. A dél-afrikai University of South Africa egyetemről tett látogatást a MÉK-en David M Modise a Mezőgazdaságtudományi Tanszék vezetője. A tárgyalásokat a MÉK részéről Prof. Dr. Kátai János dékán és Prof. Dr. Tamás János dékánhelyettes folytatta.
•
2010. március 29-én a japán Niigata-i Egyetem delegációjával folytatott megbeszélést hallgatói és oktatói cserék lehetőségéről Prof. Dr. Pepó Péter centrumelnök-helyettes és Dr. Kátai János dékán
•
2010. szeptember 13. A Litván Agrártudományi Egyetem delegációja tett látogatást az AGTC-n és megbeszéléseket folytatott a bolognai folyamatban szerzett tapasztalatokról illetve az Erasmus programban való együttműködés intenzívebbé tételéről, a MÉK részéről a delegációt Prof. Dr. Tamás János dékánhelyettes fogadta.
LEGFONTOSABB KUTATÁSI EREDMÉNYEK A KARON Agrár Műszaki nem önálló tanszék I. Térkörnyezetbe illesztett bioenergia előállítás és hasznosítás rendszereinek és technológiai összefüggéseinek a meghatározása II. Növényi (biológiai) reakciókra és szenzorfejlesztésre öntözésvezérlés meghatározása és kifejlesztése
alapozott
III. A folyékony és szilárd tápanyag utánpótlás technológiáinak, eszközeinek gépi berendezéseinek kifejlesztése és sorozatgyártás szintű (Tornádó 5T, 5TM, Tornádó 1300 és Tornádó 800) előállítása IV. Parcella- és termőhelyi méretű szilárd műtrágyaszóró kifejlesztése és üzemeltetési jellemzőinek a meghatározása
gépek
V. Környezeti hatások, műszaki- és monitoring fejlesztések a precíziós gyümölcstermesztésben
35
Agrárszaknyelvi és Kommunikációs Tanulmányok Tanszék I. A Szaknyelvoktatók- és Kutatók Országos Egyesülete létrehozásának kezdeményezője és alapító intézménye (2000). II. A Porta Lingua szaknyelvkutatási országos létrehozója, gondozója és sorozatszerkesztője (2001). III. Az Idegennyelvi Lektorátus szakmai tudományos kutatómunka beindítása (2005).
tanszéki
kiadványsorozat
szintre
emelése,
IV. A szaknyelvi képzés modelljének kidolgozása a lineáris felsőoktatási rendszerben. V. Agrárszakfordító és Gazdasági szaknyelvi kommunikáció képzési programjának kidolgozása, akkreditálása és működtetése. Agrokémia és Talajtani Tanszék Agrokémiai kutatások főbb eredményei 1. A magnéziumpótlás szerepe, jelentősége Magyarországon A hazai talajok magnézium ellátottságának jellemzése fizikai és kémiai tulajdonságuk, valamint képződési viszonyaik alapján. A Mg-trágyázás hatékonyságát befolyásoló tényezők kísérleti igazolása. Mg-vizsgálati módszerek továbbfejlesztése, az egységes országos talajvizsgálati módszer kidolgozása, bevezetése. 2. Agrokémiai alapösszefüggések kutatása a talaj-növény rendszerben A tápanyag- és vízellátás hatásának, kölcsönhatásának igazolása, makroés mikro-elemek érvényesülési feltételeinek optimalizálása tenyészedény kísérletekben. A Box-Wilson többtényezős kísérleti módszer továbbfejlesztése, alkalmazása tenyészedény és szabadföldi kísérletekben. Az esszenciális és toxikus elemek eltérő hatásának jellemzése a termés mennyiségére és minőségére, különböző talajokon. 3. A műtrágyázási szaktanácsadást megalapozó talajés növényvizsgálatok fejlesztése A kalcium-kloridos extrakción alapuló talaj-tápelem vizsgálati módszer előnyeinek igazolása. A módszer alkalmazása a N-háztartás tanulmányozására tartamkísérletekben. Talajok P-adszorpciós és deszorpciós viszonyainak jellemzése Baker-Amacher módszerrel. Az ionkromatográfia agrokémiai alkalmazása. A levélanalízis használata szántóföldi növények és gyümölcsösök optimális tápanyag ellátásának megalapozására. 4. Borászati kutatás A borok minőségét befolyásoló N-vegyületek jellemzése. Az borkezelési eljárások hatása a borfehérjékre, a borok stabilitására.
egyes
36
Talajtani, talajbiológiai kutatások főbb eredményei 1. Biológiai, kémiai és fizikai talajparaméterek összefüggései A baktériumszám, a foszfatáz és dehidrogenáz enzimaktivitás-, valamint a talajrespiráció közötti összefüggés meghatározása különböző fizikai féleségű és szervesanyag tartalmú talajokon, tartamkísérletben. A vizsgált talajok fizikai és kémiai tulajdonságai közül a humusztartalom és a vízoldható szerves C-tartalom befolyásolta leginkább a talajbiológiai változókat. 2. Hagyományos és ökológiai gazdálkodási rendszerek talajainak összehasonlítása Megállapítható hogy az ökológiai gazdálkodás kedvezőbb életfeltételeket teremt néhány fontosabb fiziológiai csoporthoz tartozó baktérium és a mikroszkopikus gombák számára. Intenzívebb néhány enzim aktivitása, illetve a talajok CO2-termelése is, mint a hagyományos gazdálkodási rendszerben. Mészlepedékes csernozjom talajon az ökológiai gazdálkodás talajmikrobiológiai és környezetvédelmi szempontból is kedvező hatású. 3. Kukorica kultúrában alkalmazott herbicidek talajbiológiai hatása A herbicidek általában csökkentik a talajban előforduló baktériumok mennyiségét, ugyanakkor növelik a mikroszkopikus gombák és a cellulózbontó baktériumok előfordulását. A herbicidek maradványai megtalálhatók a talajban. A szerek halmozódásának további hatása lehet a talajmikrobiológiai folyamatokra, illetve a környezetre. A vizsgált szerek közül a Merlin 480 SC herbicid alkalmazása ajánlható. 4. A műtrágyázás hatása a talajéletre mészlepedékes csernozjom talajon A 25 éves tartamkísérlet talajában tapasztalt különbségek: növekvő NPK adagok hatására nem változott a talajok szerves anyagtartalma, a talajok AL oldható foszfor- és káliumtartalma viszont emelkedett a kezeléseknek megfelelően. A növekvő trágya dózisok hatására csökkentek a desztillált vizes és M KCl-os pH értékek, növekedett a hidrolitos aciditás mértéke. A közepes nagy és a nagy adagú dózisok hatására csökkent az összes csíraszám, és növekedett a mikroszkopikus gombák száma. Megváltozott a baktériumok és a gombák aránya is a talajban. A nagyobb dózisok használata során egyértelműen bizonyítható a talaj savanyodása, mely a talaj mikroorganizmusok számára súlyos „stressz hatást” jelent. Állattenyésztéstudományi Intézet I. Intenzív bárányhizlaló táp kifejlesztése, szabadalmaztatása és országos elterjesztése „DE-BAGRAM” néven II. A szarvasmarha hízlalást eredményesebbé tevő keveréktakarmánykiegészítő kifejlesztése, szabadalmaztatása és országos elterjesztése „INTENZA” néven
37
III. A szálastakarmányok HANGYASAVAS SILÓZÁSI technológiájának kifejlesztése, szabadalmaztatása, és országos méretű elterjesztése IV. A hazai kitenyésztésű, un. őshonos állatfajták többsége fenotípusos értékének felmérése, genetikai jellemzőinek meghatározása V. A magyarországi juh- és lótenyésztésben tenyészértékbecslési rendszer bevezetése, tejelő szarvasmarha-tenyésztésben a RANDOM REGRESSZIÓN alapuló tenyészértékbecslés alkalmazása, ezekkel a tenyésztői munka hatékonyabbá tétele, a szarvasmarhatenyésztésben a tenyészértékbecslés értelmezésének pontosabbá tétele VI. A szarvasmarha, juh, ló tenyésztésének tudatosabbá tételére, a tenyésztés eredményének előrejelzésére KÜLLEMI KORREKTÍV PÁROSÍTÓ PROGRAM kidolgozása Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet I. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal és az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. által kiírt,”Az életminőséget meghatározó makroés mikroelemek vizsgálata élelmiszeripari, takarmányozási, biológiai és környezetvédelmi mintákból” c elnyert pályázaton ICP – HPLC – ICP-MS készülék beszerzése és a pályázat célkitűzéseiben foglalt kutatásokban való alkalmazása. II. ”Alacsony kalóriatartalmú lisztpótló (premix) és energiaszegény lisztkeverék” c. 16/2008-DETTI-AMTC azonosítószám alatt lajstromba vett szellemi alkotás kidolgozása. III. „A tiszai vízgyűjtő fenéküledékeinek, valamint az ártéri talajok nehézfém tartalmának vizsgálata” című KÖM 84/2000 számú pályázat és az MTA-OTKA-NSF által támogatott „Natural Attenuation of Metals along the Tisza River-Floodplain – Wetlands Continuum” c. kutatási együttműködés kapcsán az árterületek nehézfém-szennyezettségének vizsgálatával és a szennyeződés vertikális és időbeli változásával kapcsolatos vizsgálatok eredményei. IV. OMFB-01311/2004-OMFB-01316/2004 sz. alatt elnyert, „Szántóföldtől az asztalig” c. projekt keretén belül konkrét élelmiszerbiztonsági rendszer kidolgozása az élelmiszer-alapanyagtermelés alsó szintjére (szántóföldi növénytermesztés és takarmány-előállítás) Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet I. Hagyományos és a talajkímélő termesztéstechnológiai rendszerek talaj fizikai állapotára gyakorolt hatásának értékelése A vizsgálataink alapján meghatároztuk a hagyományos és csökkentett menetszámú termesztéstechnológiai rendszerek talaj fizikai állapotára
38
gyakorolt hatását. A téma kidolgozásába, a megbízható kiterjesztés miatt, több kísérleti helyszínt vontunk be. Az alkalmazandó módszerek között a talaj fizikai állapotának penetrométeres vizsgálata, a talaj tömörödöttségének, pórusviszonyainak, vízvezetőképességének és szerkezeti stabilitásának laporatóriumi meghatározása szerepelt. Eredményeink hozzájárulnak a hagyományos, szántást helyettesítő talajkímélő talajművelési rendszerek kidolgozáshoz, direkt, ill. mulcsba vetéses termesztéstechnológiák üzemi méretű fejlesztéséhez. A fejlesztések révén hazánkban a jelenleg alkalmazott termesztéstechnológiákhoz képest kevesebb művelettel, gazdaságosan és a termőföldvédelmi követelményeknek is megfelelve végezhető a szántóföldi növénytermesztés. II. Termőhely-specifikus precíziós növénytermesztési rendszer kidolgozása és széleskörű gyakorlati elterjesztése. Precíziós mezőgazdaság konzorcium Termőhely specifikus precíziós növénytermesztési rendszert dolgoztunk ki. A termőhelyi viszonyok és a termés részletes, tábla-szintű felmérését (talaj- és növényvizsgálati módszerek alkalmazásával, valamint terméselemzés segítségével); valamint korszerű térinformatikai módszerekkel történő megjelenítését (GPS, GIS, távérzékelés) végeztük el. A termőhely-termés összefüggések sokoldalú, oknyomozó elemzését, befolyásolási lehetőségeinek feltárását és erre a megfelelő agrotechnikai módszereket (talajművelés, vízháztartás szabályozás, növényi tápanyagellátás, növényvédelem) dolgoztunk ki. Elemeztük a termesztési alternatívák és azok várható ökonómiai-ökológiai hatásait. Megteremtettük a termőhelyi viszonyoknak, gazdasági és társadalmi elvárásoknak legjobban megfelelő termesztési technológiák műszaki hátterét, a GPS-től kezdve a megfelelő géppark fejlesztésen keresztül, a műtrágya és növényvédőszer választék kialakításáig. A kidolgozott rendszer biztosítja a nagyobb hatékonyságot, az input és költség csökkentését, a jobb termésminőséget és a kisebb környezeti kockázatot. III. A kukorica hibridek adaptációs képességének és termésbiztonságának javítása. Kukoricakonzorcium Biotechnológiai módszert dolgoztunk ki nemesítési szempontból előnyös, agronómiai tulajdonságokkal és in vitro haploidindukciós képességgel is rendelkező dihaploid kukorica vonalak előállítására. A módszer alkalmas a beltenyésztett vonal előállítás hatékonyságának a növelésére, a genetikai variabilitás jobb kiaknázására. Eredményeink felhasználásával különböző rokonsági körökbe tartozó beltenyésztett törzseket és testvérvonal keresztezéseket sikerült kiválasztani, melyek keresztezésével a hibridek kora tavaszi hideg stresszel szembeni ellenállósága javítható. A nemesítési munka eredményeként olyan hibrideket előállítottunk elő, melyek szárazság- és hidegtűrése, betegségekkel szembeni ellenállósága és szárszilárdsága meghaladja a külföldi hibridekét.
39
A különböző növénytermesztési tényezők kölcsönhatásainak kutatásával és értékelésével elért új tudományos eredmények a környezetkímélő termesztéstechnológiák kidolgozásának, fejlesztésének megbízható szakmai alapját képezték, és lehetőségünk volt a fajtaspecifikus termesztéstechnológiák fejlesztésére. Szántóföldi tartamkísérletekben megállapítottuk, hogy mely magyar hibridek képesek megbízható, jó minőségű termés elérésére eltérő termesztési feltételek mellett. A jelenlegi 30–50 %-os országos termésingadozás az általunk feltárt technológiai elemek táblára adaptált alkalmazásával a felére csökkenthető. A kukoricatermesztés számára kedvezőtlen évjáratokban magyar hibridek (Mv 277, Dáma, Sze SC 271, Mv 370, Norma, Ella, Sze SC 352) választásával növelhető a termésbiztonság. Ezek a hibridek 6–7 %-al adtak a csoportátlagnál nagyobb termést. A hazai előállítás miatt olcsóbb vetőmagárral jelentős költségmegtakarítás érhető el. A hosszabb tenyészidejű és igényesebb magyar hibridek a jobb feltételekkel rendelkező kukoricatermesztők számára ajánlható. IV. Fenntartható és precíziós mezőgazdasági rendszerek módszertani támogatása Komplett döntéstámogató modellrendszert kidolgoztunk ki, ami az alábbi főbb modulokból állt: Növényi növekedési modell, ami a talaj, klíma, hidrológia és a növény rendszer összefüggéseit szimulálja. Sztochasztikus modell, amely az időjárás változékonyságaiból fakadó kockázati elemeket írja le. Agrotechnikai modul, ami egyrészt a termesztéstechnológiát, másrészt a termőhely állapotváltozását (meliorációt, degradációt stb.) jellemzi. Gazdasági döntéstámogató rendszer, amely az optimális termelésszerkezetet állítotja elő, figyelembe véve a termőhelyi feltételeket, az erőforrásokat, a kockázati és a gazdasági feltételeket. A fenntartható fejlődést biztosító modell, amely hosszútávon dinamikájában írja le a termőhely állapotváltozását, gazdasági eszközökkel szabályozza a termelést. Az egyes modellek önmagukban is használhatóak, de ezek összekapcsolásával egy olyan modellrendszert alkotnak, amelyek mikroszinttől kezdve leírja a növénytermesztés teljes folyamatát regionális szintig. Ezen kutatási eredmények felhasználásával javítható a termés biztonság, a termelés gazdaságossága. V.
Agrár-környezetgazdálkodási geo-információs szaktanácsadás
Környezetkímélő és hatékony agrotechnikai beavatkozásokat megalapozó térinformatikai szaktanácsadási információs rendszert alakítottunk ki, mely leginkább alkalmazkodik a területi variabilitáshoz és a művelési célokhoz. Az adatbázis alapja a kutatási területek műholdas helymeghatározással aktualizált genetikus talajtérképei, a digitális földhasználati struktúra, a területek digitális vektoros topográfiai és kataszteri térképei voltak. Az információs rendszerhez digitális táblatörzskönyv integrálódott. A kialakított rendszer alkalmas a termőhelyi viszonyok és a termés részletes, tábla léptékű vizsgálatára, az agroökológiai és a termesztéstechnológiai
40
paraméterek térbeli-időbeli elemzésére. A rendszer lehetővé teszi a talajok védelmével és termőképességük megóvásával összefüggő kérdések gyakorlati megvalósítását a magyarországi EU normáknak megfelelően. A szaktanácsadási rendszer segítségével vizsgálhatók a mezőgazdasági termelés fejlődésének sajátosságai, feltárhatók az egyes tájegységek, kistájak adottságaiban rejlő különbségek. A térségi szintű talajtani, földhasználati, klimatikus viszonyok feltérképezése, integrált térinformatikai monitoring rendszerbe szervezése alapján meghatározható az egyes területek adott ökológiai feltételeihez igazodó tájspecifikus földhasználati struktúra és vetésszerkezet, növelve a magyar mezőgazdaság versenyképességét. Kertészettudományi Intézet I. Alma és csonthéjas gyümölcsfajták termesztéstechnológiáinak fejlesztése. II.
művelési
rendszereinek
és
Környezetkímélő gyümölcstermesztési technológiák fejlesztése.
III. Választékbővítő rezisztens borszőlő fajták kiválasztása a Hajdú-Bihar megyei termőtájban. IV. Nemesítő tevékenység a gyökérzöldség fajok (sárgarépa és cékla) fajta választéka, és bioaktív anyagainak meghatározása. Új cékla színanyag vizsgálati- és nemesítési módszer kidolgozása. Kertészettudományi Intézet Növényi Biotechnológiai Tanszék I. Világelső technológiai áttörés generálása a Clonal Agriculture-ban - a szintetikus növényi ovárium (APO) létrehozása Az NBT irányításával 8 év alatt kidolgozott P 09 00018. sz. 2009. 01. 20. magyar és nemzetközi szabadalmi bejelentés teszi lehetővé azt, hogy megkezdődhessen a második generációs cellulóz-etanol ipari léptékű előállításához szükséges gigafarmok létesítése a világ különböző térségeiben (USA, Brazília, Kína, India, Európa, Magyarország), speciálisan nemesített cellulóztermelő (cellulóz farming) szomatikus embrió eredetű szintetikus növényfajokkal (Arundo donax, poliploid energia mályvák, Polysida, Miscanthus sp. Eucalyptus sp., stb.). II. Mérföldkő a Debreceni Egyetemen – molekula farming kutatás megindítása Az NBT elsőként létrehozta 2008-ban, Magyarország keleti felén a genetikailag módosított növények előállítás platformját (II. szintű GMO akkreditált laboratórium felszerelése, sejtmag és kloroplaszt transzformációs módszerek adaptálása a Rutgers University-vel, NJ, USA kollaborációban, kísérleti és gyógyszeripari alkalmazások kutatás megkezdése a Richter Nyrtvel, nemzetközi szintű publikációk közlésének elindítása, és az új ismeretek bevezetése az oktatásba). A témakörben szerzett publikációk halmozott impakt faktora: 25.
41
III. Új típusú funkcionális élelmiszerek fejlesztése Az NBT hazánkban elsők között kezdte el a termesztett zöldség- és gyümölcsfélék, valamint újszerűen feldolgozott termékeik funkcionális tulajdonságinak jellemzését az orvos-élettani és a táplálkozásbiológiai szempontok közös figyelembe vételével. Egyes növényi hatóanyagok bioszintézisének feltérképezése lehetőséget teremt új típusú élelmiszerformák, funkcionális élelmiszerek fejlesztésére. Az új technológia alkalmas arra, hogy a bioaktív komponensek megőrizzék kémiai struktúrájukat, így hatékony egészségvédő, betegség kockázatát csökkentő hatású termékek kifejlesztésére ad lehetőséget. A kísérleti munkában közreműködik a DE OEC Farmakológia Tanszéke. A témakörben szerzett publikációk halmozott impakt faktora: 19,92. Növénytudományi Intézet (Növénytermesztés) I. Idényen kívüli öntözés A klasszikus (június-július-augusztus) öntözést forradalmi módon változtatta meg Prof. Dr. Bocz Ernő által kidolgozott idényen kívüli öntözés. Ez az öntözési rendszer a korábbi 3 hónapos öntözési idényt 9 hónapra nyújtotta, mivel megteremtette a lehetőségeket a klasszikus idényt megelőző és követő öntözés végrehajtására. Az idényen kívüli öntözés alapfeltétele olyan mély talajvizű löszháti területek megválasztása, amely talajok vízháztartása alapvetően a légköri csapadék ellátásra támaszkodik. Az idényen kívüli öntözéssel a kalászos gabonák, a repce, a borsó és néhány kisebb jelentőségű növény rendkívül eredményesen termeszthető. II. A szántóföldi növények fajspecifikus trágyázása A szántóföldi növények tápanyagellátása központi, meghatározó szerepet játszik a termesztéstechnológiájukban. A szántóföldi növények fajspecifikus tápanyag- és trágyaigényének kidolgozása - tartamkísérleti eredmények alapján - Prof. Bocz Ernő több évtizedes munkásságának eredményeként valósult meg. Ezzel lehetővé vált, hogy a különböző szántóföldi növényfajok fajra jellemző tápanyag optimuma meghatározásra kerüljön, valamint ehhez kapcsolódóan egzakt módon parametrizálva az NPK trágyaadagot módosító tényezők is kidolgozásra kerültek. III. Cukorrépa fenntartható integrált termesztéstechnológiája A cukorrépa intenzív termesztéstechnológiájának környezetbarát fenntartható integrált agrotechnikává történő átalakítása Prof. Ruzsányi László nevéhez fűződik. Ennek a több évtizedes kutatómunkának az eredményeként az intenzív technológiai szintet megtartva, olyan komplex változtatásokat lehetett végrehajtani, amelyben a technológia legfontosabb elemeinek (tápanyag- és vízellátás) továbbfejlesztése történt meg. A kutatás eredményeként a technológia, agronómiai és ökonómiai hatékonysága lényegesen javult és a termesztéstechnológia környezetre gyakorolt negatív hatása is minimális szintre mérséklődtek. A kidolgozott technológiai modell lehetőséget biztosított egy korszerű on-line szaktanácsadás megvalósítására.
42
IV. Szántóföldi növények termőhely- és fajtaspecifikus technológia fejlesztése A fontosabb szántóföldi növényfajok biológiai alapjai az elmúlt 3 évtizedben jelentős mértékben bővültek, amelynek eredményeként a köztermesztésben szereplő genotípusok között igen jelentős eltéréseket lehet megállapítani a termőhely- és agrotechnikai igényükben. Az eltérő termőhelyeken eltérő genotípusok termeszthetők megfelelő agronómiai és ökonómiai hatékonysággal. A különböző genotípusok agrotechnikai reakciója jelentős mértékben különbözik egymástól, amelyeknek figyelembevételével alakíthatjuk ki a fajta (hibrid) specfikus termesztéstechnológiát. A termőhely és fajtaspecifikus technológiafejlesztéseket Prof. Dr. Nagy János, Prof. Dr. Pepó Péter és Prof. Dr. Sárvári Mihály több évtizedes kutatási eredményei alapozták meg. V. Tartamkísérletek eltérő termőhelyi feltételek mellett Csernozjom és réti talajon beállított 3 és 4 évtizedes tartamkísérletek olyan kutatási alapot, bázist jelent, amely lehetőséget biztosít a növénytermesztés technológiai kutatások megvalósítása mellett környezetvédelmi, növényi termék minőségi, klímaváltozási, agroökológiai, talajtani és egyéb tudományterületi kutatások hosszú idősoros kivitelezésére. A tartamkísérletek hazai szinten unikális jellegűek és európai összehasonlításban is különleges értéket képviselnek. Növényvédelmi Tanszék I. Új, nemzetközileg is jelentős izoenzim és molekuláris biológiai vizsgálati módszerek kidolgozása és alkalmazása Mo.-on a gombataxonómia egyes területein. Új, növénybetegséget előidéző faj leírása a tudomány számára: Phoma sojicola Kövics, Gruyter & Aa (Mycological Research 103(8): 1065-1070, 1999), számos növénykórokozó első hazai megfigyelése (Puccinia xanthii, Puccinia gentianae, Phoma exigua var. exigua, Diaporthe phaseolorum var. sojae, Phytophthora megasperma var. sojae /=P. sojae/, Rhizoctonia cerealis, Ascochyta /Phoma/ rabiei, Leptosphaerulina trifolii). II. A biológiai növényvédelem gyakorlati síkon is alkalmazott védekezési eljárásának kidolgozása hipovirulens gombatörzsek felhasználásával a szelídgesztenye rák (kórokozó: Cryphonectria parasitica) leküzdésében. III. Az agroökológiai rendszerekben és a biológiai védelemben is szerepet játszó fátyolkák (pl. Chrysoperla carnea complex) elkülönítésére, biológiai változatosságára, ökológiai sajátosságaira vonatkozó széleskörű ismeretanyag és kutatási eredmények közreadása. IV. A szürkepenész (Botrytis cinerea) biológiai/genetikai változatosságának, fungicid-érzékenységének/rezisztenciájának országos felmérése szőlő, bogyós gyümölcsök (szamóca, málna), illetve szántófödi növénykultúrák (napraforgó, repce) esetében, korszerű integrált védekezési technológiák fejlesztése és közzététele.
43
V. Feromon-fejlesztési projektekben biológiai és ökológiai kutatásokkal közreműködve különböző rovarkártevők ellen alkalmazható, környezetbarát előrejelzési és védelmi lehetőségek kidolgozása. Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási nem önálló tanszék I. A Bódva és vízrendszere halközösségének (nemzetközi együttműködés keretén belül) II.
komplex
felmérése
Erdei madárközösségek ökológiai komplex felmérése nyírségi régióban
III. Apróvadfajok populációdinamikai jellemzőinek monitoringja tiszántúli régiókban IV. A borz (Meles meles) táplálkozásökológiájának vizsgálata két különböző élőhelyi viszonyokat képviselő alföldi területen V.
Az autós-detektoros monitoring adaptálása hazai viszonyok közé
Víz és Környezetgazdálkodási Tanszék I. Több Mezőgazdasági Biogáz termeléshez kapcsolódó K+F pályázat keretében kidolgozásra került: a, Kevert receptúrájú metán termelés fermentációjának optimalizálása b, Nehezen hidrolízáló anyagok kofermentációjának fejlesztése c, Precíziós mezőgazdasági biofermentlé hasznosítása nitrát érzékeny területeken II. Multi és hiperspektrális alapú környezeti állapotértékelés területén meghatározó nemzetközi eredményeket értünk el a következő területeken: a, Módszertani fejlesztés N-dimenziós spektrális adatgyűjtés, képjavítás és feldolgozás b., Spektrális adatkönyvtár fejlesztése hiperakummlátor és kertészeti fajok stressz érzékenységi értékeléséhez c,. Vízgyűjtő szintű térbeli döntéstámogatási rendszer vízkészletgazdálkodás optimalizálása érdekében III. Környezet menedzsment területén életciklus alapú vizsgálatokat dolgoztunk ki a, Komplex vízgazdálkodás területén b, Mezőgazdasági eredetű Üvegházhatású Gázkibocsájtás értékelésére (talajművelési rendszerek, komposztok) c., Agrár-környezetgazdálkodási teljesítmény indikátorok kifejlesztése és bevezetése IV. Vízgazdálkodás területén a., Síkvidéki digitális domborzatmodellezési eljárások lefolyástalan
44
területek belvíz gazdálkodási viszonyainak elemzésére b., 3D talajmodellek fejlesztése mikro öntözési alkalmazásokban c, GPS-GIS-RS integrált precíziós kertészeti öntözés technológiai fejlesztés
45
KARI RENDEZVÉNYEK A 2010/2011-ES TANÉVBEN
rendezvény időpontja
rendezvény címe
rendező egység AGTC MÉK Kertészettudományi Intézet Növényi Biotechnológiai AGTC MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék + MME HBCS
helyszín Kertészettudományi Intézet Növényi Biotechnológiai Tanszék Laboratórium,
2010. szeptemberoktóber
I. Cellulóz-farming Konferencia
2010. október 3.
Állatok Világnapja
2010. október 7-8
II. Nemzetközi Tudományos Konferencia a gabonafélékről – Termékeik és feldolgozásuk
AGTC MÉK
2010. október 12.
TDK Konferencia
Kari TDT
AGTC MÉK
2010. október 20-21.
15. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum
AGTC MÉK Növényvédelmi Tanszék
DAB Székház
2010. október 20.
MTA Növényvédelmi Bizottság kihelyezett ülése
AGTC MÉK Növényvédelmi Tanszék
DAB Székház
2010. október 20.
Magyar Növényorvosi és Növényvédő Mérnöki Kamara Országos Oktatási Bizottságának kihelyezett ülése
AGTC MÉK Növényvédelmi Tanszék/NOFKA
DAB Székház
DE Botanikus kert
46
2010. október vége
Tudományos kerekasztal tanácskozás a szenzorfejlesztés, a bébiétel előállítás és a bioenergia szabványosítás új eredményeinek a bemutatására
DE AGTC MÉK Agrár-műszaki nem önálló Tanszék
Tanszéki tárgyaló (C épület I/7)
2010. ősze (október vége)
Termesztési tényezők a fenntartható növénytermesztésben - Bocz Professzor 90. éves tud. konf.
DE AGTC MÉK Növénytudományi Intézet
AGTC
2010. októbernovember
II. Cellulóz-farming Konferencia
DE AGTC MÉK Kertészettudományi Intézet Növényi Biotechnológiai
DE AGTC MÉK Kertészettudományi Intézet Növényi Biotechnológiai
2010. november 12.
Gólyabál
AGTC MÉK HÖK
AGTC aula
2010. november 15-30.
ISKOLA-TÉR-KÉP – 40 éves a MÉK
DE AGTC MÉK
AGTC aula
2010. november 16.
Debrecen-Nagyvárad Konferencia
DE AGTC MÉK
AGTC nagytanácsterem
2010. november 17.
Fenntartható energiagazdálkodás
DE AGTC MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet
AGTC Nagytanácsterem
2010. november 18-19.
A tudás szerepe a regionális fejlődésben. A Magyar Regionális Tudományos Társaság VIII. vándorgyűlése
AGTC MÉK
AGTC
2010. november 23-24.
Záróvizsgák
AGTC MÉK
AGTC
47
2010. november 27.
Ph.D Konferencia
AGTC MÉK
AGTC
2010. november
Zöldgazdaság fejlesztés, zöldinnováció
DE AGTC MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet
AGTC Nagytanácsterem
2010. november
Társintézményi workshop az egyciklusú növényorvos képzés akkreditációs előkészítéséről
DE AGTC MÉK Növényvédelmi Tanszék
AGTC MÉK
2010. november
Gólyabál
AGTC MÉK
AGTC
2010. november
Ph.D Konferencia
AGTC MÉK
AGTC
2010. november
Magyar-Ukrán TÉT
DE AGTC MÉK Agrokémiai és Talajtani Tanszék
AGTC
2010. december 4.
Diplomaosztó
AGTC MÉK
AGTC
2010. december eleje
Megyei Akvakultúra Szövetsége ülése
DE AGTC MÉK
AGTC Állattenyésztéstudományi Intézet
2010. december
Beszámoló a kínai – magyar TÉT tanulmányút tapasztalatairól (Radócz L. – Tarcali G.)
DE AGTC MÉK Növényvédelmi Tanszék
AGTC MÉK
2010. december
záróvizsgák, tanévzáró, diplomaosztó
DE AGTC MÉK
AGTC
48
2011. május 8.
Madarak és Fák Napja
DE AGTC MÉKTermészetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási
DE Botanikus kert
2011. május utolsó hete
XVIII. Búzatanácskozás
DE AGTC Növénytudományi Intézet
DE AGTC
2011. május-június
III. Cellulóz-farming Konferencia
DE AGTC Kertészettudományi Intézet Növényi Biotechnológiai Tanszék-Ereky
Kertészettudományi Intézet Növényi Biotechnológiai Tanszék Laboratórium,
2011. június
Cseresznye fajtabemutató
DE AGTC MÉK Kertészettudományi Intézet
Pallagi Kísérleti Telep
2011. július
Gyümölcsfák zöldmetszése bemutató
DE AGTC MÉK Kertészettudományi Intézet
Pallagi Kísérleti Telep
2011. augusztus
XX. Farmerexpo – Tiszántúli Vadgazdálkodási Fórum
DE AGTC MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék
AGTC
2011. augusztus vége
Farmer Expo-s rendezvény
DE AGTC
Állattenyésztéstudományi Intézet
2011. november
XI. Szaknyelvi Konferencia
DE AGTC MÉK Agrárszaknyelvi és Kommunikációs Tanulmányok
DE AGTC
49
A DÉKÁNI HIVATAL INFORMÁCIÓI
50
Munkaszüneti napok 2010-ben: • október 23. • november 1. • december 25-26. A 2010. évi munkaszüneti napok körüli - a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend: december 11., szombat munkanap, december 24., péntek pihenőnap.
51
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Tanácsának munkaterve a 2010/2011-es tanévre Augusztus Személyi ügyek Előadó: Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán Tanulmányi ügyek Előadó: Dr. Komlósi István egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes Különfélék
Október Személyi ügyek Előadó: Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán A Kari Bizottságok megválasztása Előadó: Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán A Kari Tanács munkaterve a 2010/2011-es tanévre Előadó: Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán Javaslat új kari struktúrára Előadó: Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán Tanulmányi ügyek Előadó: Dr. Komlósi István egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes Záróvizsga bizottságok összeállításának előkészítése Előadó: Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán Különfélék
November Személyi ügyek Előadó: Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán Beszámoló a 2008/2009. tanév II. félévének tanulmányi munkájáról Előadó: Dr. Komlósi István egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes Beszámoló a Kar pályázati és kutatási tevékenységéről Előadó: Dr. Tamás János egyetemi tanár, tudományos dékánhelyettes Különfélék December Beszámoló a kar külügyi tevékenységéről Előadó: Dr. Tamás János egyetemi tanár, tudományos dékánhelyettes 52
Aktuális feladatok, események Előadó: Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán Tájékoztató a Kar gazdasági helyzetéről Előadó: Harsányiné Séllyei Ágnes gazdasági igazgató Különfélék Január Személyi ügyek Előadó: Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán A Kar teljesítményértékelése a 2010-ban végzett munkája alapján, a 2011 évi teljesítményértékelési terv. Fontosabb feladatok 2011-ben. Előadó: Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán A Kari Tanács munkaterve a 2010/2011-es tanév II. félévében Előadó: Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán Aktuális feladatok, események Előadó: Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán Különfélék Február Személyi ügyek Előadó: Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán Aktuális feladatok, események Előadó: Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán Tanulmányi ügyek Előadó: Dr. Komlósi István egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes Tájékoztató a BSc hallgatók gyakorlati félévéről Előadó: Dr. Komlósi István egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes Záróvizsga bizottságok összeállításának előkészítése Előadó: Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán Különfélék Március Beszámoló a 2010/2011. tanév I. félévének tanulmányi munkájáról Előadó: Dr. Komlósi István egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes Aktuális feladatok, események Előadó: Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán Különfélék 53
Április Személyi ügyek Előadó: Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán Beszámoló a Kar 2010. évi gazdálkodásáról Előadó: Harsányiné Séllyei Ágnes gazdasági igazgató A 2011. évi kari költségvetés megvitatása Előadó: Harsányiné Séllyei Ágnes gazdasági igazgató Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán Aktuális feladatok, események Előadó: Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán Különfélék Május Személyi ügyek Előadó: Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán Aktuális feladatok, események Előadó: Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán Tájékoztató a BSc hallgatók gyakorlati félévéről Előadó: Dr. Komlósi István egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes Különfélék Június Javaslat köztársasági ösztöndíjak adományozására Előadó: Dr. Komlósi István egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes Tájékoztató a záróvizsgákról Előadó: Dr. Komlósi István egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes Aktuális feladatok, események Előadó: Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán Különfélék
Dr. Kátai János sk. egyetemi tanár, dékán
54
55
