TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 I.HELYZETELEMZÉS

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” Szent-Györgyi Albert

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ ...................................................................................................................................................... 4 I.HELYZETELEMZÉS .................................................................................................................................... 5 AZ INTÉZMÉNY MAKRO- MEZO ÉS MIKROKÖRNYEZETE ..................................................................................... 5 INTÉZMÉNYI MEZOKÖRNYEZET ........................................................................................................................ 6 INTÉZMÉNYI MIKROKÖRNYEZET .................................................................................................................... 10 Pedagógiai arculat ................................................................................................................................... 10 Kiemelt figyelmet igénylő tanulók ..................................................................................................................................10 SNI tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................................................................................................11 BTMN tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ...........................................................................................12 Tehetséggondozás .......................................................................................................................................................13 IPR (Integrációs Pedagógiai Rendszer) ......................................................................................................................14 Kompetencia alapú oktatás ..............................................................................................................................................15 Idegen nyelv oktatása .......................................................................................................................................................16

Személyi feltételek..................................................................................................................................... 17 Tárgyi feltételek ........................................................................................................................................ 17 Intézményi innováció, az intézmények sajátos pedagógiai arculata ........................................................... 18 Zrínyi Miklós Középiskola Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolája ......................................................................18 Zrínyi Miklós Középiskola Istvánffy Miklós Általános Iskolája ...................................................................................18 Zrínyi Miklós Középiskola Nagydobszai Általános Iskolája .........................................................................................19 Zrínyi Miklós Középiskola Somogyapáti Általános Iskolája .........................................................................................19 Zrínyi Miklós Középiskola Szentlászlói Általános Iskolája ...........................................................................................20 Zrínyi Miklós Középiskola Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskolája ......................................................................20 Zrínyi Miklós Középiskola Nagypeterd-Rózsafai Általános Iskolája ............................................................................21 Zrínyi Miklós Középiskola Mozsgói Lengyeltóti János Általános Iskolája ..................................................................22 Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola...........................................................................................22

II. VEZETÉSI PROGRAM ............................................................................................................................ 25 CÉLMEGHATÁROZÁS ..................................................................................................................................... 25 Pedagógiai cél .......................................................................................................................................... 25 Szervezeti cél ............................................................................................................................................ 26 Vezetői cél ................................................................................................................................................ 26 Sikerkritériumok ....................................................................................................................................... 26 FELADATOK .................................................................................................................................................. 27 Szervezetfejlesztés ..................................................................................................................................... 28 Intézményi szintű feladatok és intézményközi feladatok ...............................................................................................28 Munkaközösségek, projektszervezetek ...........................................................................................................................28 A nevelőtestület ................................................................................................................................................................29 A tanulóközösség .............................................................................................................................................................29 Motiváció..........................................................................................................................................................................30 Pályázatok ........................................................................................................................................................................30 Tudás menedzselése .........................................................................................................................................................31 Intézményközi feladatok: .................................................................................................................................................31

Partneri körrel kapcsolatos feladatok ....................................................................................................... 32 Szülők ...............................................................................................................................................................................32 Önkormányzatok ..............................................................................................................................................................33 Nemzetiségi önkormányzatok .........................................................................................................................................33 Kamarák, vállalkozások, munkaügyi központ ................................................................................................................33 Testvériskolai kapcsolatok ...............................................................................................................................................35

KÉPZÉSI PROFIL MEGÚJÍTÁSA A KÖZÉPISKOLÁBAN ......................................................................................... 36 Szakképzés .......................................................................................................................................................................36 Felnőttképzés....................................................................................................................................................................38 Akkreditált ECDL- vizsgaközponttá válás ......................................................................................................................38 Cisco Hálózati Akadémia ................................................................................................................................................39

Arany János Tehetséggondozó Program .........................................................................................................................39 HÍD II program ................................................................................................................................................................40

EGYÉB FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK A KÖZÉPISKOLÁBAN ................................................................................. 41 ZÁRÓ GONDOLATOK ................................................................................................................................. 43 FELHASZNÁLT IRODALOM ...................................................................................................................... 44

Intézményvezetői pályázat (2014.06.30)

Götzné Batta Mónika

BEVEZETŐ Közel 20 éves pedagógiai pályám első része az alapfokú, a második a középfokú neveléshez- oktatáshoz köt. Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskola, Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola- itt végeztem általános iskolai, majd gimnáziumi tanulmányaimat, s ez a két intézmény lett később a munkahelyem. Dolgoztam napközis nevelőként, tanítóként, voltam osztályfőnök, munkaközösségvezető, általános iskolai, majd később a középiskolai informatikatanár. Pedagógiai tevékenységemet mindig a gyermekek szeretetére építettem és építem ma is. Munkámat elkötelezettséggel és felelősségteljesen végezem, folyamatosan törekszem pedagógiai kultúrám, szakmai, módszertani ismereteim megújítására, kompetenciám fejlesztésére. 2013 augusztusától dolgozom intézményvezető- helyettesként. Munkámhoz sok segítséget kaptam az általános iskolai tagintézmény- vezetőktől, kollégáktól, és középiskolai kollégáimtól. Megtiszteltetésnek és kihívásnak tartom ilyen csapattal együtt dolgozni. Tudom, a feladat, melyre vállalkozom nem könnyű, de érzek erőt, elszántságot magamban, hogy – ha a tagintézmény- vezetők, tantestületek tagjai, és a fenntartó megtisztel bizalmával, és partnerként együttműködik velem, képes legyek ebben az új helyzetben intézményvezetőként helytállni. Azt gondolom, pedagógusként mindannyiunkban él egy kép arról, milyen a jó igazgató. Ez én elképzeléseim szerint: • igazságos és méltányos • szeret tanítani, hivatásának tekinti azt, • biztonságot jelent környezete számára, • erős egyéniség, szilárd jellemű ember, • a hagyományok, értékek ápolója, • intézménye menedzsere, • jó kommunikációs és irányító készséggel rendelkezik, • az iskola nyugodt működését a testület közreműködésével éri el, • a helyzetfelismerés, a gyors reagáló készség, a kellő önbizalom mellett a szerénység, nem a bántó magabiztosság jellemzi, • döntéseiben nem érzelmei vezetik, nem alakítja ki a kedvencek és elutasítottak körét, • senkit nem ítél meg véglegesen, mindenkinek módot ad képességeinek kibontakoztatására, a fejlődésre, • átfogó pedagógiai kultúrával rendelkezik, ismeri a szakirodalmat, a vezetéselméletet, az igazgatást, az iskola érdekeit, ügyeit, • vállalja a közéleti ember szerepét, • vezető, de nem főnök. Ilyen vezető szeretnék lenni!

4



I.HELYZETELEMZÉS Az intézmény makro- mezo és mikrokörnyezete A Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános iskola makro illetve mezokörnyezetét a szigetvári járás települései jelentik. Ebben a környezetben működnek a tagintézmények, beiskolázási körzeteik szinte az egész területet lefedik. A térség egyetlen városa Szigetvár, rajta kívül 45 községet találunk. Meghatározó sajátosság a foglalkoztatottság alacsony szintje, a magas munkanélküliségi mutatók az aprófalvas, sok esetben zsákfalvas településszerkezet, a hiányos közlekedési infrastruktúra, valamint ezek gazdasági és foglalkoztatási következményei. Intézményeinkben évről évre növekedett a HH-s, HHH-s gyerekek létszáma, de a közfoglalkoztatási programnak köszönhetően, és jogszabályi változás miatt ez a tendencia remélhetőleg nem nő tovább. A 2013. október 1-jei statisztikai adatok alapján összintézményi szinten a tanulók 51%-a hátrányos helyzetű, ebből 23%-uk halmozottam hátrányos helyzetű is. A hátrányos helyzetű tanulóink iskolai kudarcainak sokféle kiváltó oka van. Ha ismerjük ezeket, akkor a megelőző munka terén eredményesek tudunk lenni. Éppen ezért kiemelt pedagógiai feladat a tanulók életkörülményeinek, viselkedés- és tanulási kultúrájának figyelemmel kísérése, a negatív változásokra utaló jegyek felismerése és a gyors, hatékony pedagógiai reagálás. A tanulók jelentős része szociális, műveltségi hátrányokkal érkezik az iskolába. S meg kell küzdenünk a szociális helyzetből adódó alulmotiváltsággal is. Gyakorta csonka családban felnőve, munkanélküli felnőttekkel körülvéve, sok esetben elítélendő életvitel, rendszertelen családi viszonyok közötti helyzetben kell a gyermeknek iskolai feladatait teljesíteni, elsajátítani a tantervi követelményeket. Mivel otthoni támogatásra nem számíthatnak, így az iskolában kiemelten kell kezelnünk tanulásszervezésüket. Kiemelten fontos a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint a tanulási nehézséggel küzdők számára a hátránykompenzáció, az egyenlő esély, egyenlő hozzáférés biztosítása, valamint a jelzőrendszer pontos, folyamatos és hatékony működtetése lehetőség a problémák felismerésében és kezelésében. Az igazságosan befogadó oktatás az egyik leghatásosabb eszköz a társadalom méltányosabbá, jobbá tételére, hiszen statisztikai adatok bizonyítják, hogy az oktatási kudarc hosszú távú pénzügyi költségei magasak (szociális támogatás, közbiztonság stb). Ugyanakkor arra is ügyelnünk kell, hogy a nem hátrányos helyzetű tanulókra is jusson kellő figyelem.

5



Intézményi mezokörnyezet A Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény, olyan egységes iskola, amely általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai képzést integrál. Tanulólétszáma 2314 fő, ebből 1692 általános iskolai, 622 középiskolai tanuló. A Szigetvári Tankerület általános iskolás tanulóinak 83%-át, és valamennyi középiskolás tanulóját oktatjuk-, neveljük intézményünkben. A

székhelyintézmény

Zrínyi

Miklós

Gimnázium,

Szakközépiskola,

tagintézményei: Zrínyi Miklós Középiskola Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Istvánffy Miklós Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Nagydobszai Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Somogyapáti Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Szentlászlói Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Nagypeterd-Rózsafai Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Mozsgói Lengyeltóti János Általános Iskolája

6

Szakiskola



Összesen (fő):

SNI

BTMN

164 28 155 0 126 0 140 0 101 0 164 0 40 107 51 0 0 0

HHH

58 50 107 102 56 121 155 33 382

HH

435 375 168 140 127 173 194 80 622

Tanulószobás

Napközis

Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolája Istvánffy Miklós Általános Iskolája Nagydobszai Általános Iskolája Somogyapáti Általános Iskolája Szentlászlói Általános Iskolája Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskolája Nagypeterd-Rózsafai Általános Iskolája Mozsgói Lengyeltóti János Általános Iskolája Zrínyi Miklós Gimnázium,Szakközépiskola,Szakiskola

Bejáró

Intézmény

Tanulólétszám

Részletezőbb adatok:

130 154 130 111 90 134 133 50 265

44 55 77 63 23 70 86 25 79

20 15 12 10 10 15 11 4 14

30 43 8 3 9 9 24 11 15

2314 1064 941 135 1197 522 111 152

2013. január 1-jétől mindegyik tagintézmény esetében fenntartó a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK). A vidéki általános iskolák működtetője szintén a KLIK, a szigetvári általános iskoláké Szigetvár Város Önkormányzata, a középiskoláé 80%-ban (szakközépiskolai és szakiskolai tagozatok vonatkozásában) a KLIK, 20%-ban Szigetvár Város Önkormányzata. Ezt megelőzően az intézmények fenntartója a Szigetvár- Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás volt. A tagintézmények infrastrukturális, eszközjellegű és humán erőforrás fejlesztését, az elmúlt 5 évben nagyrészt az akkori intézményfenntartó által elnyert pályázati összegek biztosították,

7



és az intézményekben folyó pedagógiai munkát meghatározta, meghatározza az ezekkel járó kötelezettségvállalás és fenntartási idő. A DDOP-3.1.2/2F-2f-2009-0010, A Szigetvári Kistérség integrált oktatási központjának / hálózatának kialakítása és fejlesztése elnevezésű, projekt keretében a 2008-2011 közti pályázati időszakban modern, akadálymentesített épített környezet került kialakításra a következő hat tagintézményben: Nagydobszai Általános Iskola: Utcafronti épületrész homlokzatnak átépítése, porta, tetőszerkezet javítása. Földszinti épületrészek, konyha, éttermi blokk részleges felújítása. Szentlászlói Általános Iskola: Aula, tornatermi vizesblokk, informatikai szaktanterem építése, külső homlokzat hőszigetelése és nyílászárók cseréje. Somogyapáti Általános Iskola: Új bejárat és aula kialakítása. Konyha átalakítása. Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola: Új főbejárat, aula építése. Szaktanterem kialakítása, nyílászárók cseréje. Külső homlokzat felújítása. Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola: Tornatermi kiszolgáló blokk építése. Háromszintes főbejárati épületrész homlokzati felújítása. Nyílászárók cseréje. Természettudományos szaktanterem építése, játszótér kialakítása. Istvánffy Miklós Általános Iskola: Nyílászárók cseréje. Az infrastrukturális fejlesztés eszközbeszerzéssel párosult, így pl. iskolabútorokhoz, udvari játékokhoz, illetve egyéb, a környezetet szebbé, komfortosabbá tevő eszközökhöz jutottak az intézmények. Mindez együtt járt a tartalmi, szakmai, módszertani megújulással, ezt a a DDOP-s pályázat mellett megvalósuló TÁMOP-3.1.4.-08/2-2009-0083 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése a Többcélú Kistérségi Társulás Köznevelési Intézményeinél projekt segítette. Célja az volt, hogy az intézményekben megvalósuljon az egyenlő hozzáférés, a kompetencia alapú oktatás. Lehetőség nyílt az ennek megfelelő oktatási módszerek bevezetéséhez szükséges IKT és egyéb taneszközök beszerzésére. A nevelőtestületek szakmai továbbképzéseken vettek részt, a szakmai fejlesztést szakértők, szaktanácsadók segítették a következő intézményekben: Zrínyi Miklós Középiskola Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Istvánffy Miklós Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Nagydobszai Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Somogyapáti Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Szentlászlói Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskolája 8



Az összes tagintézmény részt vett 2010-2011-ben a TIOP-1.1.1-07/1-2008-0227 A SzigetvárDél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában lévő köznevelési intézmények informatikai, infrastruktúra fejlesztése, a pedagógiai-módszertani reform tükrében című projektben, melynek során korszerű IKT eszközökhöz jutottak az intézmények. Interaktív táblákkal, asztali és hordozható PC-kel, szerver számítógéppel, egyéb hardvereszközökkel, illetve szoftverekkel bővült az informatikai infrastruktúra. A projekt keretében beszerzett informatikai eszközök használatára képzéseket tartottak a pedagógusok számára. A 2010/2011-es tanévben indult a TÁMOP-3.3.7-09/1-2009-0035 számú, az Oktatás tartalmi fejlesztései a Szigetvári Kistérségben pályázat, melyben a TÁMOP 3.1.4 projektből kimaradt középiskola, valamint a nagypeterdi tagintézmény vett részt. Célja volt megteremteni a minőségi oktatás feltételeit, elősegíteni az esélyegyenlőség érvényesülését és megerősíteni az iskolarendszer esélyteremtő szerepét különösen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tekintetében. Az intézményekben sor került kompetencia alapú taneszközök beszerzésére, kompetenciafejlesztésre a tanítási órákon, IKT eszközpark bővítésére, az olvasáskultúra fejlesztése érdekében könyvtári programok lebonyolítására. A pedagógusok tantestületi továbbképzéseken gazdagíthatták módszertani kultúrájukat. A 2013/2014. tanévben az Új Széchenyi Terv keretében megjelent TÁMOP 3.3.14.A-12/1 számú Hazai testvériskolai kapcsolatok kialakítása pályázaton tagintézményeink 4 projektben vesznek részt, melyekre hozzávetőlegesen 56 millió forintot nyert a KLIK Szigetvári Tankerülete. A pályázatok lebonyolítása 2014.01.01. és 2014.12.31. között valósul meg. A projekt olyan iskolák kapcsolatfelvételét, programkínálatának bővítését támogatja, ahol hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat nevelnek, oktatnak. Az együttműködésben 7 tagintézményünk vesz részt. Partnerek:  Zrínyi Miklós Középiskola - Zrínyi Miklós Középiskola Somogyapáti Általános Iskolája  Zrínyi Miklós Középiskola Nagydobszai Általános Iskolája - Zrínyi Miklós Középiskola Szentlászlói Általános Iskolája  Zrínyi Miklós Középiskola Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolája - Zrínyi Miklós Középiskola Nagypeterd- Rózsafai Általános Iskolája  Zrínyi Miklós Középiskola Mozsgói Lengyeltóti János Általános Iskolája – Dencsháza-Hobol Általános Iskola A megvalósítási időszak alatta a projektek kiemelt feladata az egészséges életmódra nevelés, hagyományápolás, értékek megőrzése, a tanulók fizikai képességének fejlesztése, a

9



testmozgás iránti igény felkeltése, egészséges személyiség kialakítása. A programok palettája széles, a felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozásoktól kezdve a kulturális és szabadidős programokon át, nyári tábor, kirándulások, tematikus napok színesítik. A közös tevékenységek során előtérbe kerül a tolerancia, egymás elfogadása, felelősségteljes együttműködés és egymás segítésének fontossága Ezáltal fejlődik a tanulók szociális, életviteli, kommunikációs kompetenciája, bővül ismeretanyaguk. A tapasztalatok, „Jó gyakorlatok” megoszthatók. A projekt keretében az intézmények önálló honlapot készítenek, melyet folyamatosan frissítenek, karbantartanak.

Intézményi mikrokörnyezet Pedagógiai arculat Kiemelt figyelmet igénylő tanulók A középiskolában és valamennyi általános iskolában oktatnak-nevelnek kiemelt figyelmet igénylő tanulókat, akik a köznevelési törvény értelmében a következők: A különleges bánásmódot igénylők, sajátos nevelési igényűek (SNI), beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők (BTMN) illetve a kiemelten tehetségesek, valamint a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetűek.

10



Mivel az általános iskolákban az SNI, BTMN, HH, HHH- s tanulók, tanulók aránya igen magas, felzárkóztatásukra, fejlesztésükre évek óta nagy hangsúlyt fektetnek a tagintézmények vezetői és az ott tanító kollégák. Legkisebb arányban az SNI tanulók vannak, közülük az enyhe értelmi fogyatékos, a mozgásszervi, érzékszervi, beszéd és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő diákokat befogadjuk és integrációban oktatjuk-neveljük. Ehhez a szükséges személyi és tárgyi feltétellel mind a székhely középiskola, mind a tagintézmények rendelkeznek. SNI tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az integráció gondolata a humánus alapértékek elfogadását jelenti, erősíti, hogy mindannyian "különbözőek vagyunk", s ez a sokszínűség nem negatívumot, hanem pozitívumokat jelent a közösségek és a társadalom számára. Az integráció pozitív magatartásmintákat közvetít. Lehetőséget ad a speciális szükségletű gyermekek számára a reális önértékelésre, képességeik maximális kibontakoztatására serkenti őket, a nem sérült gyermekek pedig megtanulják a hozzájuk való alkalmazkodást, a segítségnyújtást. Az SNI tanulók oktatásában fő feladat az alapdokumentumok által szabályozott ismeretanyag elsajátíttatása, az ismeretek tartalmának, mélységének aktualizálása, a tanítási-tanulási módszerek optimális megválasztása, megfelelő szűrő- és diagnosztikus eljárások kidolgozása a tantárgyi sajátosságok, és az egyéni sajátos nevelési igény figyelembe vételével. Az iskolai oktatás- nevelés folyamatában arra szükséges törekednünk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek személyisége minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képesek legyenek a társadalom által elfogadott normák szerint, kiegyensúlyozott életet élni. Minden SNI tanulónknak szükségleteikhez igazodva és a szakértői véleményben előírtaknak megfelelően biztosítják az intézmények a pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs 11



időkeretet. Az iskolák gyógypedagógusa, utazó gyógypedagógusa a szakértői bizottság diagnózisa és az ennek alapján elkészített egyéni fejlesztési terv alapján végzi a fejlesztést. Együttműködik a diagnózist felállító szakértői bizottsággal, segítséget nyújt a gyermek tanítóinak, tanárainak a diagnózis értelmezéséhez, a tanuláshoz szükséges segédeszközök, speciális fejlesztő programok kiválasztásához, javaslatot tesz gyógypedagógiai módszerek alkalmazására. Részt vesz a gyermek tanórai differenciált foglalkoztatásában, így is segítve a tanító, szaktanár munkáját, a gyermek beilleszkedését. A szülők számára segítséget nyújt a diagnózis értelmezéséhez, konzultál a szülővel a fejlesztés eredményeiről, segíti a szülőt a probléma elfogadásában, a gyermekkel szembeni reális elvárások kialakításában. BTMN tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, magatartási nehézségnek általában 3 forrása van:  a családból, a közvetlen környezet közösségeiből hozott szociokulturális hátrány,  a gyermek részéről sikerélményt nem nyújtó, őt motiválni nem tudó iskola,  a gyermek fiziológiai és pszichés problémái, részképesség zavarai E három terület figyelembe vételével szervezzük hátránykompenzáló tevékenységünket. A tanulót a pedagógusnak nem a követelmények maradéktalan elsajátítására, hanem az iskolai közösségi életbe való beilleszkedésre kell felkészíteni. A családból, a lakóhelyi mikrokörnyezetből hozott szociokulturális hátrányok mérséklését segíti, ha elsődlegesen az osztályfőnök, de közvetve a gyermeket tanító többi pedagógus is, minél jobban megismeri a gyermek életkörülményeit, családját, az onnan kapott motivációs bázist, értékrendet. Mindezek ismerete segít a tanulók iskolai mentalitásának, viselkedésének, szokásrendjének megértésében, az adódó problémák kezelésében. Ezt elősegítik a családlátogatások, szülői értekezletek, fogadóórák, közös programok. Általános iskolai tagintézményeink ezekre a tevékenységekre

ezidáig

is

kiemelt

figyelmet

fordítottak.

A


középiskolának talán a családlátogatások számát kellene növelni, ám ez a beiskolázási körzet nagysága miatt nem egyszerű feladat. Fontos az iskolai élet olyan módon történő szervezése, hogy a gyermek sikerélményhez jusson (szabadidős, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások, versenyek, vetélkedők, művészeti nevelés). Magatartási, beilleszkedési nehézségek esetén az osztályfőnök felveszi a kapcsolatot az iskolapszichológussal, szociális munkással, akik az érintett tanulók és szüleik bevonásával a nehézségek, kudarcok, problémák megszüntetésében segítséget nyújtanak, szükség esetén hivatalos szervekhez fordulnak a gyermek hátrányának csökkentése érdekében. A rehabilitációs célú fejlesztést a Nevelési Tanácsadó végzi.

12



A tanulási nehézség esetében a megelőzés érdekében a Nevelési Tanácsadó munkatársai segítenek a szülők felvilágosításában, szakmai segítséget nyújtanak a problémák felismerésében. Az intézményrendszer szabályozott folyamatainak egyike a Nevelési Tanácsadóhoz történő irányítás, az onnan való visszajelzés. A tanulási nehézségek enyhítését, a felzárkóztatást az egyes tagintézmények felzárkóztatást segítő programokkal valósítják meg. Ez magában foglalja az egyéni fejlesztési terv alapján történő fejlesztést, az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó fejlesztő foglalkozásokat, a korrepetálásokat és képességkibontakoztató foglalkozásokat. Tehetséggondozás Intézményünkben,

az

általános

iskolákban

és

a

középiskolában

is

„integráló”tehetséggondozás folyik. Beiskolázáskor nem történik válogatás képességtöbblet alapján a tanulók között, nincsenek „elit” osztályok. „Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.” Fontos, hogy mi, pedagógusok ezek meglétét minél előbb fel tudjuk ismerni tanulóinkban, megtaláljuk azt a formát, azokat a speciális pedagógiai technikákat, amiben és ahogyan tevékenykedtetve tehetségük ki tud bontakozni. Ennek a munkának fontos része, hogy felkutassuk és lehetőség szerint hozzá is juttassuk ezeket a tanulókat azokhoz az iskolán kívüli

lehetőségekhez,

amik

tehetségük

kibontakozását

segítik.

A

tanórákon

a

tehetséggondozást elsősorban differenciált tanulásszervezéssel, produktív feladatokkal, képességfejlesztő programokkal valósítjuk meg. Tanórán kívüli színterei a szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások, sportkörök, a helyi, területi, járási, megyei, országos tanulmányi és sportversenyek, vetélkedő, pályázatokon való részvétel. A középiskolában ezt a célt szolgálja az általános gimnáziumi tagozaton az emelt óraszámú angol nyelv és testnevelés, az emelt szintű érettségire felkészítők. A szakközép és szakiskolában a szakmai tanulmányi versenyek. Az iskolák tehetséggondozásuk hatékonyságát, eredményességét a tehetséges tanulók tanulmányi teljesítménye, sportban elért eredményeik, a középfokú, felsőfokú oktatás intézményeibe történő felvételi arányuk, és a tantárgyi tanulmányi versenyeken elért sikereik alapján mérik. A fenntartó a tehetséggondozás szervezeti megújítását kiemelten támogatja.

13



IPR (Integrációs Pedagógiai Rendszer) A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok magas arányban vannak az intézményben. Iskolai sikerességük segítése, lemorzsolódásuk csökkentése céljából valamennyi általános iskolában működtetik az IPR-t. Ez a program elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítését célozza, bár részt vesznek benne hátrányos helyzetű diákok is. A képesség-kibontakoztató felkészítés célja a gyermekek egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése. A program meghatározza az iskolai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. A program egyik eleme többek között az önálló tanulást segítő felkészítés, a tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatása. Ez az intézményekben olyan programokkal, tevékenységekkel valósul meg, amik a tanulási és magatartási zavarok kialakulását, az önálló tanulási képességeket kialakítását, a tanulási motivációt erősítését és fenntartását célozzák meg, a gyermekek életkornak megfelelő-kreatív tevékenységek formájában. Az eszközjellegű kompetenciák fejlesztésének célja a tanulók tanulmányi előmenetelének segítése, tantárgyi képességfejlesztő, kommunikációs képességeket fejlesztő, komplex képességfejlesztő programokkal. A szociális kompetencia fejlesztésének eszközei a közösségfejlesztő, közösségépítő, mentálhigiénés, valamint az előítéletek kezelését szolgáló programok. Az integrációt az intézményekben tanórán kívüli és szabadidős tevékenységek is segítik. Céljuk,

hogy

minden

tanuló

sikerélményhez

jusson,

segítse

továbbhaladásukat,

továbbtanulásukat illetve a tanulókban rejlő tehetségek kibontakoztatását. A tanulók önmegvalósítását különböző szakkörök, sportkörök, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások, művészeti körök segítik. Több tagintézmény együttműködik a Kapronczai Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel, illetve a Weiner Leo Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel. Az integrációt elősegíti az intézményekben a differenciált, illetve a kooperatív tanulásszervezés, a projektmódszer és drámapedagógia. Ahhoz, hogy az IPR-ben megfogalmazott célokat elérjük, a pedagógusok együttműködése szükséges, hospitálással, esetmegbeszélésekkel valósul meg. Kötelező IPR elem a háromhavonkénti kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer. Multikulturális tartalmi elem célja „megismertetni és megértetni a nem roma tanulókkal a csoportban velük élő, tevékenykedő, gondolkodó társaik otthonról hozott szokásait, 14



életmódját, értékeit éppúgy, mint az elvárásokat, a többségi társadalom velük szemben támasztott követelményeit. A roma és a nem roma tanulók egyaránt legyenek büszkék hagyományos értékeikre, etnikai kötődésükre, és ezeket a tulajdonságokat társaikban is tiszteljék.”1A multikulturális tartalmak megjelennek a különböző tantárgyakban, szakkör, projekt formájában. A sikeres iskola és pályaválasztás elősegítése pályaorientációs továbbtanulásra felkészítő program keretében valósul meg az intézményekben. A középiskolában felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások, érettségi előkészítők formájában valósítjuk meg a hátránykompenzációt. A középiskolában és az általános iskolákban egyaránt pályázati támogatásból működik az „Útravaló- MACIKA” program, amelyben mentor tanárok segítik a hátrányos helyzetű és a roma diákokat. Kompetencia alapú oktatás A Zrínyi Miklós Középiskola Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolája már a 2005/2006-os tanévtől kezdődően Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok (TIOK) intézményként, a HEFOP 3.1.2 program keretei között részt vett a kompetencia alapú programcsomagok kipróbálásában és tesztelésében, majd felmenő rendszerben a további alkalmazásban. A Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskola a 2006/2007-es tanévben a HEFOP 2.1.6 keretén belül 1., 2. évfolyamon, majd felmenő rendszerben vezette be a kompetencia alapú oktatást szövegértés, szövegalkotás területen. A TÁMOP 3.1.4, valamint a TÁMOP 3.3.7 keretében a 2009/2010. illetve a 2010/2011. tanévtől az összes tagintézmény oktatási- nevelési arculata bővült a kompetencia alapú oktatással. A kompetencia az ismeretek, azok alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, amely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Bevezetésével a hosszú távú cél, hogy tanulók rendelkezzenek az egész életen át tartó tanulás képességével, olyan változásra képes felnőttekké váljanak, akik alkalmazkodni tudnak a változó munkakövetelményekhez.

1

Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola Pedagógiai Program 2013. 8. sz. Függelék 10. p

15



Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. Az intézmények a kompetenciafejlesztést újszerű tanulási módszerek, tanulásszervezési technikák IKT eszközök alkalmazásával valósítják meg. Új tanulásszervezési módszerként bevezetésre került tanévenként egy alkalommal a „Háromhetet meghaladó projekt”, amely térben és időben is túllép a „hagyományos” kereteken. Középpontjában egy központi téma áll, feladat az ezzel kapcsolatos információk, tapasztalatok összegyűjtése, összefüggések feltárása, a téma minél sokoldalúbb megközelítése, a tanulók tematikus tevékenykedtetésével. A projekttel párhuzamosan bevezetésre került a Témahét is, szintén tanévenként egy alkalommal, ami a tananyag komplex elsajátítását teszi lehetővé. Ennek keretében a diákok iskolai

és

iskolán

kívüli

helyszíneken,

rugalmas

időkeretek

között,

változatos

tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel az adott kulcstémát. A „Három hetet meghaladó projekt”, valamint a témahét fejleszti a tanulók problémamegoldó képességét, kreativitását, szociális- és kooperatív képességeit. Programjuk szervesen kapcsolódik a délelőtti tanórákhoz, jól illeszkedik a napközis és szabadidős programokhoz. Új eljárásként jelent meg a moduláris oktatási program. A modulok a tananyag kisebb, összetartozó részeit jelentik, általában egy témát, vagy témakört tartalmaznak. Az moduláris oktatási program modulokból felépülő jellege lehetővé teszi az egységek többféle csoportosítását, az alkalmazásuk rugalmasságát, a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását az egyes intézmények pedagógiai és a helyi igényeihez. Az intézményekben alkalmazzák a differenciált tanulásszervezést, a kooperatív tanítástanulási technikákat, a projektmódszert, valamint a különböző IKT- eszközöket. Idegen nyelv oktatása Az intézmény valamennyi általános iskolájában idegen nyelvi tantárgyorientált oktatás folyik, alapelve a kommunikatív nyelvoktatás. A tanítás- tanulás folyamatában a tanulók életkori sajátosságaiknak és egyéniségüknek megfelelően sajátíthatják el a nyelvtanulás legcélravezetőbb módszereit. A cél egy idegen nyelv kommunikációképes ismerete, eszközként használata, a más műveltségi területeken szerzett készségek, ismeretek alkalmazása idegen nyelven. A szentlászlói és mozsgói tagintézményeinkben hagyományos német nemzetiségi nevelés és nyelvoktatás folyik 1-8.osztályban heti 5 órában, illetve az idei tanévtől felmenő rendszerben ez kiegészül heti 1 óra népismerettel. A kétújfalui tagintézményben beás nyelvet oktatnak.

16



A középiskola gimnáziumi tagozatán 2 idegen nyelvet tanulnak a diákok első, illetve második idegen nyelvként heti 4, 3, felmenő rendszerben 5, 3 órában. az angol emelt óraszámú képzés heti 8 órában folyik. A szakközépiskolai és szakiskolai tagozaton a nyelvoktatás, kiegészül szakmai idegen nyelvvel. A középiskola e nyelvoktatási rendszere kiválóan alkalmas lehet azon tanulók számának növeléséhez, akik a képzésidő alatt eredményes középfokú, felsőfokú nyelvvizsgát, illetve emelt szintű érettségi vizsgát szeretnének tenni az általuk választott idegen nyelvből. Személyi feltételek Intézmény Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola Istvánffy Miklós Általános Iskola Nagydobszai Általános Iskola Somogyapáti Általános Iskola Szentlászlói Általános Iskola Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskola Nagypeterd-Rózsafai Általános Iskolája Mozsgói Lengyeltóti János Általános Iskolája Zrínyi Mikós Gimnázium,Szakközépiskola, Szakiskola

Pedagóguslétszám Technikai létszám 32 1 26 1 18 6 17 7 15 4 20 8 21 7 13 6 44 17

Összesen (fő):

206

57

17

Tornaterem

Sportpálya

Iskolai gyakorlati képzés helyszínei

Számítógép

Projektor

Aktív tábla

Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolája Istvánffy Miklós Általános Iskolája Nagydobszai Általános Iskolája Somogyapáti Általános Iskolája Szentlászlói Általános Iskolája Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskolája Nagypeterd-Rózsafai Általános Iskolája Mozsgói Lengyeltóti János Általános Iskolája Zrínyi Miklós Gimnázium,Szakközépiskola, Szakiskola

Tornaszoba

Intézmény

Oktatási helyiség

Tárgyi feltételek

30 22 14 11 11 18 19 12 36

1 1 0 1 0 0 0 0 0

1 1 1 0 1 1 1 0 2

2 1 1 1 1 1 3 1 1

0 0 0 0 0 0 0 0 7

103 101 75 40 33 65 71 31 260

18 5 11 10 8 12 16 7 21

16 12 9 7 6 9 16 5 13



Intézményi innováció, az intézmények sajátos pedagógiai arculata Zrínyi Miklós Középiskola Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolája  Idegen nyelvoktatás (angol, német) első évfolyamtól 

1-5. évfolyamon tantárgyorientált ének-zene oktatás



6-8. évfolyamon emelt szintű ének-zene oktatás kifutó rendszerben



Tehetséggondozás



Kiváló sporteredmények



Kimagasló eredmények tanulmányi és kulturális versenyeken, rendezvényeken



Tinódi-nap



Városi intézményekkel való eredményes, jó kapcsolat



Minőségirányítás magas szintű működtetése



Pályázati lehetőségek eredményes kihasználása



Roma nemzetiségi oktatás tananyaga integrált formában kifutó rendszerben

Zrínyi Miklós Középiskola Istvánffy Miklós Általános Iskolája  Az alsó tagozaton helyi és egyéni képességekhez igazodó program kidolgozása és alkalmazása. Alapelvei a rugalmasság, differenciálás, demokratikus bánásmód, pozitív értékelés. 

A 3. évfolyam tanulói szeptembertől november végéig moduláris oktatásban vesznek részt (helytörténet)



Helyi tehetségkutató-fejlesztő projekt a 3-4. évfolyamon



„Erdei iskola” a természetbe kihelyezett, nem tanórai formában megszervezett kötelező „tananyagátadás”.



Intézményi jó gyakorlat o Inkluzív nevelés- egyéni differenciált képességfejlesztés o Tantárgyorientált idegennyelv-oktatás (angol- német) o Idegen nyelv (angol, német) tanulás első osztálytól, melynek alapelve a kommunikatív nyelvoktatás. o Kéttanáros óramodell o Tehetséggondozás, sokoldalú személyiségfejlesztés o Rugalmas tanrend az 1-3. évfolyamon



Hospitációs tréningek

18



Zrínyi Miklós Középiskola Nagydobszai Általános Iskolája  „Ács János a gyermekekért” alapítvány működtetése 

„Ács olimpia” megrendezése kistérségi szinten



Ács – díj átadása évente 1 tanulónak, illetve 2 felnőttnek



Palánta – díj a 4. osztályos legjobb tanulónak



Év diákja díj 8. osztályos tanulónak



Nemzetközi birkózóverseny megrendezése évente egyszer



Részvétel a Bozsik- programban



Szoros együttműködés a település civil szervezeteivel



iskolatakarék működik



a tanulók rendszeresen fellépnek a települési rendezvényeken



Útkeresésük és arculatuk alakításában nagy szerepet játszik a partneri együttműködés. Az elmúlt 3-4 évben az intézmény vállalta a segítő részvételt: o a Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programjában a TÁMOP-5.2.3-A-11/12011-0003 pályázatban o a TÁMOP 5.5.1 pályázatban (Családi közösségi programok és támogató szolgáltatások a Nagydobsza Község – és Közösségfejlesztő Egyesület szervezésében) o a TÁMOP-5.1.3-09/2-2010-0019 – „Itt vagyunk otthon” – közösségi alapú komplex fejlesztő projekt a mélyszegénységben élőkért pályázatban o TÁMOP 5.6.1B-12/2-2012/0271 (A bűnelkövetés és áldozattá válás szempontjából veszélyeztetett gyerekek és fiatalok segítése Nagydobsza községben és térségében)

Zrínyi Miklós Középiskola Somogyapáti Általános Iskolája  Angol nyelvoktatás minden évfolyamon 

Úszásoktatás a testnevelés órákba beépítve (4 évfolyamon)



Karácsony és húsvétváró projekt



Környezetvédelmi témahét



Egészséges életmód – moduláris formában feldolgozva



Madárbarát

iskola

–

Madártani

Egyesület

évente

több

ismeretterjesztő anyagot kap az iskola 

Természetjárás – túrák a Mecsekben, évente több alkalommal



Papírgyűjtés évente – környezettudatosságra nevelés 19

előadást

tart,





Tehetséggondozás – biológia és matematika szakkör



Sport tevékenységük kiemelkedő – több korcsoportban vesznek részt a tanulók a Bozsik- programban, területi versenyeken és diákolimpiákon is eredményesen szerepelnek

Zrínyi Miklós Középiskola Szentlászlói Általános Iskolája  Német nemzetiségi nyelvoktatás 1-8. évfolyamon heti 5 órában 

Kiemelt fontosságú a művészeti nevelés és a hagyományőrzés mesterségek, népi kismesterségek oktatása a faluban élő „mesterek” bevonásával



Alsósok anyanyelvi (szépkiejtési, nyelvtan- helyesírás versenye)



Évszakokhoz kötődő alsós projektnapok



Szent Márton- napi lámpás felvonulás



Mikulás- kupa



Karácsonyváró



Egészséghét



„Együtt egymásért” projekt



Farsangoló



Húsvétváró



Környezetvédelmi témahát



Szent László háromhetes projekt



„Elődeink asztalánál” projekt

Zrínyi Miklós Középiskola Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskolája  Erős integrációs, inklúziós törekvés 

Integrált SNI helyi tanterv kidolgozása



Beás kisebbségi nyelvoktatás



Multikulturális tartalmak tantárgyakba történő integrálása



Intézményi jó gyakorlat a kéttanítós modell



Komplex

művészeti

programok

(Kalendárium,

Művészetek

építőkockái,

Művészetek építőkövei) 

az 1997/98-as tanévtől kezdődően alsó tagozatban a helyi és egyéni képességekhez igazodó „Hogyan igazodjunk az egyéni képességekhez?” program alkalmazása



2003/2004-es tanévtől az intézmény Országos Oktatási Integrációs Hálózat bázisintézményeként működik.

20





PTE BTK Neveléstudományi Tanszékével közösen gyakorlóiskolai rendszer modelljét közösen dolgozta ki.



Az egyetem és a kistérség intézményei számára szakmai műhelyeket, hospitációs tréningeket biztosít.



A térség intézményei számára a hálózati együttműködés keretében szakmai műhelyt kínál az alábbi témákban: o Multikulturális tartalmak továbbfejlesztése az integrált oktatás folyamán o Tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása o Többszintű integrált diagnosztizáló feladatlap-rendszer továbbfejlesztése (SNI enyhe értelmi fogyatékos tanulók)

Zrínyi Miklós Középiskola Nagypeterd-Rózsafai Általános Iskolája  IPR működtetése 2003. óta 

Iskolaotthonos, tanulószobás, napközis foglalkozások



Kalendárium program 1-3. évf.



Roma nemzetiségi oktatás tananyaga integrált formában kifutó rendszerben



Roma népismereti tantárgy és szakkör felmenő rendszerben



Hagyománnyá vált mesemondó Rózsafán és balladamondó verseny Nagypeterden szervezése



Helyi tanulmányi és sportversenyek szervezése



Nyáron tűzzománc tábor megvalósítása



Óvjuk környezetünket projekt



Bozsik gyermekintézményi program működtetése



Nyuszifutó és tojáskereső verseny



Családi délutánok és családi és egészségnap szervezése



Saját kidolgozású képességfejlesztő játékgyűjtemény



A térség intézményei számára a hálózati együttműködés keretében szakmai műhelyt kínál az alábbi témákban: o Nebuló (tanulási nehézséggel küzdő tanulók felzárkóztatását segítő) program, o Műhely Manó nyitott tanulási program alsó tagozaton és angol nyelvből o Mesekuckó projekt o Világ-Nyelv Forrás könyvtár – tanulóközpont kölcsönzés, módszertani tanácsadás

21



o SULISZOLGA egyéni teljesítmény nyomonkövető számítógépes rendszer alkalmazása o Interaktív tábla használata, digitális tananyag készítése a gyakorlatban Zrínyi Miklós Középiskola Mozsgói Lengyeltóti János Általános Iskolája  Német nemzetiségi nyelvoktatás 1-8. évfolyamon, heti 5 órában 

a 2013/14-es tanévtől az első osztályban bevetésre kerül az egész napos oktatás.



Nemzetiségi-multikulturális nap



Iskolahívogató (1. osztályosok ismerkedése az iskolával)



Csillag születik (az osztályok műsoros bemutatkozása)



Zselic- hangjai szavalóverseny



Iskola napja projekt



Lengyeltóti János emléknap projekt



Környezetvédelmi projekt



Nemzetiségi nap

Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Gimnáziumi tagozatunkon négyéves gimnáziumi képzés folyik a következő „tagozatokkal”: 

Emelt óraszámú angol (heti 8 óra): A képzés kiemelt célja a az erős nyelvtanulási motiváció és lendület kialakítása, a későbbi önálló nyelvi önképzésre való igény felkeltése, a nyelvtudás állandó fejlesztése, az angolszász kultúra alapjainak megismerése. A tanulók megszerezhetik a közép- és emelt szintű érettségihez, illetve bármely középfokú, illetve akár felsőfokú nyelvvizsgához szükséges ismereteket.



Emelt óraszámú testnevelés (heti 8 óra) célja, hogy kialakítsa a tanulókban az igényt az egészséges életmódra, a rendszeres, mindennapos testmozgásra, ezen kívül motivációt ad a versenyszerű sporthoz. Azok a tanulók tanulnak ebben a képzési formában, akik érdeklődnek a testnevelés iránt, rendszeresen vagy versenyszerűen sportolnak, igényük az egészséges életmód, továbbtanulási céljaik között szerepel ez a célterület, akár a felsőoktatásban, akár a mai modern társadalom elvárásainak következményeként kialakult új képzési formák közül szeretnének választani: sportmenedzser, masszőr, sportriporter, gyógytornász. Segíti az emelt szintű érettségire, valamint az alkalmassági vizsgára való felkészülést azoknak, akik rendőrtiszti szakközépiskolába, vagy a Rendőrtiszti

22



Főiskolára szeretnének jelentkezni, katonai pályán fognak elhelyezkedni, vagy tűzoltóként szeretnének dolgozni. 

Általános tagozat informatika specializációval: Általános tantervű gimnáziumi tagozaton folyó képzés a 2013/2014-es tanévtől heti 3 informatika órával egészült ki. Napjainkban, az információs társadalom korában, az informatikai ismeretek elengedhetetlenek. Az itt tanuló diákoknak lehetőségük van a 4 illetve 7 modulos, illetve a kiegészítő Képszerkesztés, Webszerkesztés, ECDL, valamint a CISCO IT Essentials vizsga megszerzésére.

Szakközépiskolai képzésünkben közgazdasági és kereskedelmi szakmacsoportos képzést folytatunk. A szakképzés átalakulásának köszönhetően az idei tanévben 9.-es tanulók az érettségivel együtt már a tizenkettedik évfolyam végén szakmai végzettséget is szereznek, egy olyan szakmai érettségit, ami a FEOR szerinti munkakörben jogosít munkavégzésre. A négy év alatt elsajátított ismeretek, a szakmai tantárgyakból tett érettségi vizsga jó alapot adhat a felsőoktatásban a szakirányú továbbtanulásra, illetve érettségi utáni OKJ-s képzésekhez. Az érettségi után a Kereskedő (54 341 01), Pénzügyi- és számviteli ügyintéző (54 344 01) OKJ-s szakmát nem 2, hanem 1 év alatt tudják megszerezni. A gimnáziumi, szakközépiskolai tagozaton tanuló, rendészeti szakmák iránt érdeklődő diákok 11., 12. évfolyamon fakultáció keretében tanulhatnak belügyi rendészeti ismereteket. A cél olyan speciális ismeretek nyújtása, amelyekkel pályaválasztásuk megalapozottá válik, az érettségi megszerzésén túl szélesednek munkavállalási, továbbtanulási lehetőségeik. A Belügyi rendészeti ismeretek választható akkreditált érettségi tantárgy. A fentiek alapján a tanulók képesek felkészülni a rendészeti szakközépiskolákban, vagy a Rendőrtiszti Főiskolán folytatandó továbbtanulásra. Szakiskolai képzésben a 2013/2014-es tanévben a következő szakmákat indítottuk: Cipőkészítő (34 542 02), Épület- és szerkezetlakatos (34 582 03), Asztalos (34 543 02), Kőműves és hidegburkoló (34 582 08), Pék (34 541 05), Pincér (34 811 03) A felsőbb évfolyamokon Tartósítóipari termékgyártó (33 541 06 0000 00 00), Fodrász (33 815 01 1000 00 00), Élelmiszer és vegyiáru eladó (31 341 01 0010 31 02) szakmákban képezünk tanulókat. Az Érettségire felkészítő ifjúsági tagozatos 3 éves intenzív képzést, az idei tanévtől felváltotta a 2 éves Szakmunkások Szakközépiskolája. Érettségi után jelenleg 2 szakmában folytatunk oktatást: Webmester (54 481 03 0010 5407), Kereskedő (52 341 05 1000 00 00) A modern iskola egyik fő jellemzője, hogy mind jobban átfogja a tanulók egész élettevékenységét, s ennek jegyében gazdag lehetőséget biztosít a szabadidő értelmes 23



eltöltésére. Tanórán kívüli programjainkat a diákok igényének megfelelően szervezzük sportkörök, szakkörök, közép- és emelt szintű érettségi előkészítők és egyéb tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások formájában. Hagyománnyá vált iskolai programjaink: Gólyatábor, ZrínyiÁsz, Zrínyi-hét programjai. Szalagtűző ünnepély, Szalagavató bál. Rendszeresek a nyelvtanulási lehetőséggel egybekötött külföldi utazások, szakmai és egyéb kirándulások. Testvériskolai kapcsolatunk van az eppingeni Selma-Rosenfeld Realschule-val. A két iskola közösen benyújtott pályázatával a Comenius program keretében 31 000 € támogatást nyert Szigetvárt és Eppingent bemutató magyar és német nyelvű útikönyv elkészítéséhez.

24



II. VEZETÉSI PROGRAM Célmeghatározás „Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola szervezetileg integrált közoktatási intézmény, a felvállalt funkciókat tekintve teljes mértékben lefedi a köznevelés és közoktatás feladatait.”2 A működés alapja az egységes Szervezeti és Működési Szabályzat és közös Pedagógiai program, ami tartalmazza azokat az alapelveket, pedagógiai értékeket, amelyek oktató-nevelő munkánkat meghatározzák, s ami alapján a tagintézmények

egymással

együttműködnek,

tevékenységüket

összehangolják.

Küldetésnyilatkozatunk tükrözi pedagógiai elhivatottságunkat. Pedagógiai cél Ezzel összhangban célom egy olyan biztonságos, kiegyensúlyozott iskolai légkör fenntartása, amelyben:  nyilvánvalóvá tesszük tanulóink számára az élethosszig tartó tanulás fontosságát,  megadjuk a lehetőséget a tanítványoknak olyan ismeretek és képességek megszerzésére, amelyek a továbbtanulásukat és érvényesülésüket kellő szinten megalapozzák. Ehhez mind a székhelyintézményben, mind a tagintézményekben biztosítani tudjuk a tárgyi tudás elsajátításának és a kompetenciák fejlesztésének személyi és tárgyi feltételrendszerét. Sikeres pályázat esetén továbbra is nagy hangsúlyt fektetek a leszakadó tanulók felzárkóztatására, a hátránykompenzációra. Ugyanakkor kiemelt szerepet szánok a tehetség felismerésének és gondozásának. Fontosnak tartom az egészséges testi és lelki életre nevelést, a sport megszerettetését, a mozgás iránti igény, a helyes szabadidős tevékenységekre való törekvés kialakítását. Ennek reális lehetősége rejlik a legkisebb tagintézményünkben (Mozsgó) is, hiszen például túrázásra és természetjárásra a Zselicség, a vidéki baranyai környezet sokféle és változatos lehetőséget kínál. Ráadásul mindezek a tevékenységek nem is igényelnek „rendkívüli” befektetéseket, ám annál jobban erősíthetik az összetartás-összetartozás kívánatos céljait, a hazaszeretetet, a lokálpatriotizmust és a nemes versenyszellemet. Elérendő célnak tekintem a pozitív jellemfejlődést segítő tanulói szokások, viselkedésformák megalapozását, az egymás és környezetük iránti tisztelet és felelősség, a környezettudatos szemléletmód és életvitel kialakítását. 2

Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola Pedagógiai Program 2013. 7.p

25



Szervezeti cél Olyan intézmény működtetése ahol:  a tanulók, pedagógusok, alkalmazottak jól érzik magukat a határozott, de emberséges és igazságos vezetői stílussal irányítva, minőségi munkára ösztönzés mellett,  a gyermekek optimális fejlődését biztosítani képes, minőségi, fenntartható és költséghatékony oktató- nevelőmunka feltételei-, amik jelenleg is rendelkezésre állnak- folyamatosan fejleszthetők,  az intézmény által biztosított kínálat a - fenntartó által biztosított keretek között maximálisan igazodik a szülői és társadalmi elvárásokhoz, azok alakításához az iskolahasználókat (diák –tanár –szülő –fenntartó –működtető -támogató) a maguk lehetőségei és felelősségi szintjén tudatosan és folyamatában bevonjuk. Vezetői cél Minőségi továbblépés,

a

változásokhoz

való

alkalmazkodás,

a

nevelőtestület

állandóságának megóvása, a szervezetfejlesztéshez szükséges továbbképzések, további képzések (másoddiplomák, kiegészítő képzések stb.) maximális ösztönzése és támogatása, vezetői feladatok pontos meghatározása, jó munkahelyi légkör fenntartása. Az erőforrások hatékony és ésszerű felhasználásával a fenntartó által igényelt gazdaságos működtetetés megvalósítása. Sikerkritériumok Céljaimat akkor tekintem teljesültnek, ha:  az intézmény a teljeshez közelítő mértékben megfelel az intézményhasználók igényeinek;  a kollégák, tanulók, szülők elégedettek az intézményi környezettel, ha a körükben végzett elégedettségmérések meghatározó mértékben pozitívak,  intézményünk valóban egységes iskolaként működve a permanens fejlődés, a sikeres továbblépés, az élet –munka -és társadalmi környezet változásainak megfelelni tudó „ráképzések” megteremtésére lesz képessé;  ha a tanulók körében végzett mérések a lehetőségek határáig javuló eredményeket mutatnak, ha a középiskolába, felsőoktatásba való bejutásuk, munkaerőpiacra való belépésük minél sikeresebb,  a fenntartó szakmai ellenőrzései jó eredménnyel zárultak. A célok eléréséhez, szükségesnek tartom, hogy nevelő-oktatómunkánk értékalapú legyen, és mindenkor

támaszkodjon

a

pedagógiai-pszichológiai

26

törvényszerűségekre.

Ehhez



elengedhetetlennek vélem a pedagógiai kultúra fejlesztését, a pedagógiai módszerek repertoárjának állandó bővítését.

Feladatok A „Jövő hármasából” a céljaimat vázoltam fel. A megvalósítás, a „hogyan”- ok kifejlesztése közös munkánk eredménye… Egy olyan közös munkáé, amelyben maximálisan építeni kívánok az intézmények által eddig elért eredményekre, kialakított értékekre, minden eddigi pozitív tendenciát szeretnék megerősíteni,

továbbfejleszteni,

és

menedzselni,

kihasználva

az

integráció

adta

lehetőségeket. Egy olyan közös munkáé, amelyben éreztetni, szeretném, hogy nincs alacsonyabb vagy magasabb értékű munka, hogy mindenkire szükség van, csak másképp, ugyanakkor vannak természetes hatékonysági és minőségi munkavégzési elvárásaim minden dolgozó munkájához kapcsolódóan. Fontosnak tartom az adminisztratív, technikai dolgozók munkáját, hiszen az ő feladatuk a pedagógiai munka szükséges és nyugodt hátterének megteremtése. A tagintézmények is egyformán fontosak, egy- egy „színes mozaikkockák” a nagy egészben, hiszen mindegyiknek megvan a helyi sajátosságokból adódó egyéni arculata, ami szebbé, változatosabbá teszi az intézményrendszerünk egészét. Más értékeket preferál, más módon valósítja meg a személyiségfejlesztést, a tehetséggondozást. Arra kell törekedni, hogy ezek ne egymás ellen működjenek, hanem az értékek egymást kiegészítsék. Néhány „élénk szín” a „színes mozaikkockák”- ból a teljesség igénye nélkül: együtt kell örülnünk és büszkének lennünk a(z): Istvánffy

Miklós

Általános

Iskola

példaértékű

gyermekközpontúságának,

a

személyiségfejlesztésben elért sikereinek; Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola hagyományőrző, biztos tárgyi tudást nyújtó oktatási eredményeinek; Somogyapáti Általános Iskola rendre, tisztaságra, környezet iráni igényességre nevelésben mutatott példaértékű tevékenységének, természettudományos versenysikereinek; Nagypeterd-Rózsafai Általános Iskola olvasást, népismeretet, népi kultúrát, magyar hagyományőrzést szerettető ballada és mesemondásban jeleskedésének; Mozsgói Lengyeltóti János Általános Iskola sikeres természettudatos nevelésének és erős lokálpatriotizmusának; Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskola integrált-és roma nemzetiségi oktatása referenciaértékének; 27



Nagydobszai Általános Iskola erős hátránykompenzáló tevékenységének; Szentlászlói Általános Iskola német nemzetiségi oktatásban és sportban felmutatott munkájának, a Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola mintaszerű testvériskolai kapcsolatainak, stb. És természetesen átadni egymásnak a „Jó gyakorlatokat”, például egy megerősített munkaközösségi együttműködéssel. Hiszem, hogy jó iskola csak közös erővel, közös célok meghatározásával, együttes cselekvéssel teremthető meg. S a vezető legfontosabb feladata, hogy összefogja az intézményben folyó munkát, hogy együttműködjön a tagintézmények vezetőivel, a nevelőtestületekkel, az alkalmazottakkal, s biztonságos, kiegyensúlyozott légkörben érje el a kijelölt célokat. Ezt elérni nem lehet csupán „irodai munkával”. Az intézményvezetőnek számos alkalommal – nemcsak vezetői értekezleteken - együtt kell lenni, együtt kell problémát látni és megoldást keresni tagintézmény-vezető kollégáival, s ehhez kellő mobilitást kell tanúsítania, igénybe kell vennie az intézményén belüli szakértő, szaktanácsadó kollégáinak, s a fenntartó szakembereinek segítségét is. Szervezetfejlesztés Intézményi szintű feladatok és intézményközi feladatok A vezetésében kulcsfontosságúnak tartom a rugalmasságot. Csak úgy lehet sikeresen vezetni, ha hatásköröket, feladatköröket lehet leosztani az egyes vezetési szintek felé. Az összintézményben a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az Igazgatótanács látja el. Kiemelném a tagintézmények vezetőit, akik a sikeres iskolavezetés alakítói, a helyi stratégiák megalkotói; akikkel maximális összhang és együttműködés kialakítást célzom meg. Közvetlen partnernek tekintem e folyamatokban az intézményvezető-helyetteseket, a munkaközösségek vezetőit, mint „operatív” vezetőket. Munkaközösségek, projektszervezetek A nevelőtestületeken belül az intézményekben, illetve az intézmények között szakmai munkaközösségek működnek, melyeknek feladata egy- egy kiemelt munkaterület szakmai gondozása. Céljaim között szerepel a munkaközösségek mellett adott feladatokra alakult projektszervezetek létrehozása. A munkaközösségek felé megfogalmazott vezetői elvárásom, hogy hangolják össze munkájukat, emeljenek ki a közös feladatokat és szakmai önállóságukat ennek megfelelően érvényesítsék. Különös jelentőséget tulajdonítok a

28



székhelyintézmény és a tagintézmények azonos illetve hasonló célú tantárgyi, valamint az osztályfőnöki munkaközösségei közti együttműködésnek. A nevelőtestület A nevelőtestület az iskola oktatási- nevelési folyamatában a legjelentősebb tényező. Egységes fellépése határozza meg az iskola sikeres tevékenységét. Célom, hogy a nevelőtestület minden tagja felelőssége tudatában, motiváltan végezze munkáját egy olyan szervezeti kultúrában, aminek a bizalom és a nyitottság az alapja. Szeretném előtérbe helyezni a pedagógusok megbecsülését. Ösztönözni és támogatni kívánom a pedagógusok továbbtanulási, továbbképzési igényeit, lehetőségeit, segíteni az előmeneteli, minősítési rendszerben való részvételüket. Ennek formái: külső, belső előadók bevonása, technikai segítségnyújtás. Kiemelten fontos az együttműködés a fenntartóval az igények meghatározása során. A tanulóközösség Intézményük legközvetlenebb partnerei a diákok, akik nap, mint nap az intézményi szolgáltatást igénybe veszik. Felelősek vagyunk az intézményünkben tanuló diákok megfelelő szakmai fejlődéséért, személyiségük korosztályhoz alkalmazkodó, egészséges lelki, kommunikációs, egészségi, testi és kulturális fejlődéséért. Támogatni kívánok, minden olyan lépést, ami a tanulók jó közérzetét eredményezi, tudatosítva ugyanakkor bennük, hogy mindez számukra kötelezettségekkel is jár, elvárásaink vannak feléjük. A középiskolában kiemelt feladatnak tartom a mulasztások számának, a lemorzsolódásnak csökkentését és a fegyelmi helyzet javítását. Véleményem szerint az iskolai közösségek-így a diákok közössége is- akkor érzik magukénak az iskolát, ha arról megfelelő információval rendelkeznek, ha döntési lehetőséget biztosítunk nekik, az őket érintő kérdésekben, illetve biztosítjuk és elvárjuk tőlük, hogy aktívan részt vegyenek az iskolai élet alakításában. Ebben kiemelt szerepűnek tartom az iskolai diákönkormányzatokat. Fejlesztési elképzeléseim: •

Iskolai kereteken belül ki lehetne dolgozni a diák mentorok hálózatát, amely olyan felsőbb évfolyamos, talpraesett diákokból állna, akik képesek alsóbb évfolyamos társaikat segíteni, velük együtt tanulni;

•

A középiskolában munkaközvetítés – munkaügyi központokkal együttműködve;

29


•


Az iskolai alapítványok segítségével, vállalkozók bevonásával további díjakat lehet alapítani: az év legsikeresebb szakmunkás-tanulója, a legeredményesebb sportoló stb.;

•

Párbeszéd, fórum lehetőségeinek bővítéses;

•

Iskolarádió, iskolaújság, honlap, felfrissítése, rendszeresebb „karbantartása” és aktualizálása;

•

Diákügyelet szervezése a belső rend növelése érdekében;

•

Karitatív szervezetek által meghirdetett pályázatokon való részvétel.

Motiváció A motiváció a vezető egyik sikerkompetenciája. Hiszem Saint- Exupery gondolatait: „Ha hajót akarsz építeni, ne azért hívd össze az embereket, hogy fát vágjanak, szerszámokat készítsenek, hanem előbb kelts fel bennük az olthatatlan vágyat a végtelen tenger iránt.” Ezért a célok megvalósításában, feladatok, folyamatok kialakításában kiemelt szerepűnek tartom, hogy az intézmények dolgozói motiváltak legyenek, figyelembe véve és tiszteletben tartva a generációs, képzettségbeli és egyéb sajátosságból adódó heterogenitást. Ennek elsődleges eszköze a jó munkahelyi légkör, a vezetői „odafigyelés”, a személyre szabott feladatokkal való megbízás, a szakmai előrehaladás támogatása, az oktatónevelőmunka tárgyi feltételeinek jobbá tétele, a mennyiségi és minőségi többletmunka megfelelő időben és módon történő nyilvános elismerése, jutalmazása. A jó munkahelyi légkör nem anyagiak függvénye. Véleményem szerint alapja a demokratikus vezetés, működtetés, melynek jellemzője az igazságosság, méltányos bánásmód, kölcsönös bizalom és tisztelet, a figyelem és támogatás. Támogatni kívánom mindazokat az ötleteket, amelyek lelkesedést, új elképzeléseket hoznak az iskolai szervezet, a nevelőtestület életébe. Pályázatok Vannak olyan tagintézmények, kollégák, akik nagy tapasztalatokkal rendelkeznek a pályázatírás és az azzal kapcsolatos tevékenységek területén. Fontosnak tartom, a tapasztalatok és a tapasztalatból eredő tudás átadását a többi tagintézmény. illetve kolléga részére. Célom a pályáztatási rendszer kiszélesítése; az állami, társadalmi és egyéb szervek által kiírt pályázatokon túl belső pályáztatási rendszert szeretnék kialakítani. Ez részben a tanulók részére kiírt tantárgyi pályázatokat jelentené, részben a kollégák részére, célzott szakmai feladatok megoldására kiírt, valamint innovatív pályázatokat. A résztvevőket érdekeltté kívánom tenni munkájuk elismerésével, és a lehetőségekhez mérten anyagi

30



ösztönzéssel. Szükségesnek gondolom egy pályázatfigyelő és koordináló csoport létrehozását, akik együtt tudnának működni a Szigetvári Tankerület projektügyintéző referensével is. Tudás menedzselése Szeretném felhasználni az integráció adta előnyöket a tudásfeltárásban, tudásfelhalmozásban. Fontosnak tartom egymás munkájának megismerését, a kollégák, tanulók menedzselését, ez ösztönző erővel hat, diákra, pedagógusra egyaránt. Az iskolai arculatról, rendezvényekről, házi és iskolák közti versenyekről, elért eredményekről készülhet multimédiás anyag, így minden iskola meg tudná mutatni magát, ötleteket lehetne meríteni egymás munkájából, valamint a kommunikációs csatornákat igénybe véve meg tudnánk mutatni iskoláink értékeit, eredményeit a szűkebb és tágabb környezetnek. Ezek jó mutatói

az

intézmény

eredményességének,

hatékonyságának.

A

tehetséggondozás

szempontjából kiemelkedő lehetőségnek tartom és ösztönözni kívánom intézményeinket a Tehetségpont iskolák országos hálózatába való bekapcsolódásra. Lehetőségnek

tartom

egy olyan

„információs

hálózat”

kialakítását,

melyben

a

továbbképzéseken, külső előadásokon részt vevő kollégák gyorsan és hatékonyan átadják az többieknek az ott szerzett információkat, ismereteket a meglévő és továbbfejlesztendő intézményi informatikai hálózatra alapozva, például konferencia-beszélgetéseket lehetővé téve. Intézményközi feladatok: Szeretném új alapokra építeni, közelebb hozni egymáshoz az általános iskolákat és a középiskolát. Ennek formái lehetnek:  Olyan nyílt napok szervezése, ahol az óralátogatásokon, szakmai munkán túl van lehetőség kötetlen beszélgetésre, egymás megismerésére is.  Intézményközi

munkaközösségek

terén

maximális

partnerség-elvű

együttműködés.  Az általános iskolai és a középiskolai pályaorientációs munka összehangolása, aminek során elvem, hogy a pályaválasztás előtt álló diákoknak meg kell mutatnunk lehetőségeiket. Nekünk, székhelyintézmény középiskolánk többször, több helyütt meg kell mutatnunk magunkat; fejleszteni szükséges kapcsolatrendszerünket a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Szigetvári járás területén működő vállalkozások, a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szigetvári Kirendeltsége vonatkozásában. Ki kell dolgoznunk egy olyan koncepciót, amivel meg tudjuk nyerni az általános iskolai tanulókat, s ennek jelentős összetevője a képzési

31



kínálat, de túlmutat azon. Nagyon fontosnak tartom, a személyes kapcsolat kialakítását, például osztályfőnöki órákon való megjelenéssel, akár már alsó tagozatban is, játékos formákkal. Kiemelkedően fontosnak tartom az általános iskolai tanulók többszöri és változatosabb tájékoztatását pl. multimédiás, interaktív bemutató anyagokkal. Lehetőségnek tartom középiskolai beiskolázási programunkba beépíteni egy olyan lehetőséget, hogy a tagintézmények diákjai közül a legjobbak/legügyesebbek lehetnének,

így

már

jutalomból általános

egy

iskolai

–

két

napig

tanulmányaik

„középiskolások” alatt

„belülről”

ismerkedhetnének a középiskolai/szakiskolai élettel. Több közös rendezvény szervezésére törekednék az általános iskolákkal, pályaválasztási fórumok tartását ösztönözném, az iskolahasználókkal közösen. Hangsúlyossá tenném a szakiskolában oktatott szakmák alaposabb bemutatását az általános iskolások számára iskolában, képzőhelyeken, gyakorlati oktatásban, „mobil bemutatású”, szakmai kiállítások segítségével, s a 6-7-8. osztályos tanulók többször jöhessenek óralátogatásokra, üzemlátogatásokra, tanműhelybe, felhasználva a tankerületi (Somogyapáti Általános Iskola) busz adta lehetőséget.  Célom egy, a továbbtanulást irányító, közös tanári és szülői munkacsoport létrehozása. Partneri körrel kapcsolatos feladatok Kiemelkedően fontosnak tartom az intézmény külső és belső partneri rendszerét. Fontos, hogy mutassa meg, menedzselje magát az intézmény e partnerek előtt, hiszen céljaink elérésében nagy segítséget tudnak nyújtani. Szülők Nagy jelentőséget tulajdonítok a szülőkkel való együttműködésnek. A szülői közösség és az iskolák vezetése között a kapcsolatot a Szülői Munkaközösségek biztosítják. A szülők nem csak az iskola szolgáltatásait igénybe vevő partnerek, hanem segítői is a pedagógusoknak. Fontos a bizalmuk, együttműködésük az iskolával. Fontosnak tartom a velük kialakított közvetlen, bizalomra épülő, jó kapcsolatot. Céljaim megvalósításában fel kívánom használni elvárásaikat,

véleményüket.

A

hagyományos

kapcsolattartás

eszközein

túl,

újabb

kapcsolattartási formákat is szorgalmazni szeretnék. Gondolok itt „Szülők akadémiá”-jára, ahol a korszerű és hatékony nevelésről lehetne előadásokat és eszmecseréket szervezni; közös szabadidős programok rendezése stb.

32



Önkormányzatok A 2013- as év változást hozott az intézmények fenntartásában, működtetésében. Annak ellenére, hogy a vidéki intézmények fenntartója, működtetője már nem a települési önkormányzat, fontosnak tartom szerepüket, az intézményekkel való kapcsolatukat, részben azért, hogy a kialakult hagyományok tovább éljenek (közös rendezvények, programok), másrészt hogy közvetítő kapocsként szerepet játsszanak az intézmény és a szülői ház között. A szigetvári általános iskolák működtetését 100%- ban, valamint a székhelyintézmény középiskoláét 20%-ban Szigetvár Város Önkormányzata végzi (a működtetés fennmaradó 80%-a a szakképzés okán az államé). Fontosnak tartom az érdekek kölcsönös összehangolását, az iskolahasználók közös megelégedését szolgáló munkavégzés területén. Szeretném, ha a középiskola intenzívebben be tudna kapcsolódni a város életébe, tartalmasabb kapcsolatot tudna kiépíteni a városi és civil szervezetekkel, kulturális, társadalmi (pl. a gimnazisták és szakközépiskolások 2016-tól az érettségi vizsgához szükséges közösségi tevékenysége), sport és szakmai területeken. Nemzetiségi önkormányzatok Építeni kívánok a nemzetiségi önkormányzatokkal való partneri együttműködésre, hiszen nagy szerepet tudnának vállalni a kisebbségi kultúra közvetítésében. Ennek formái lehetnek: együttműködés nemzetiségi programokban, népismeret oktatásában, hagyományőrző napok szervezésében, megragadásában,

hátránykompenzációban és „Erzsébet

program”

tehetséggondozásban,

keretében

tanulói

tehetséggondozó

ösztöndíjak

táborokba

való

bekapcsolódásban, egyéb közösségi rendezvények megtartásában. Az általános iskolai tagintézmények többségében folyik a magyar nyelven folyó roma népismeret oktatása, melynek a középiskolában nincs folytatása. Meg kell vizsgálnunk - a szülői igények figyelembevételével -, hogy milyen lehetőségeket tudnánk biztosítani a középiskolában ezen tanulók részére. Kamarák, vállalkozások, munkaügyi központ A szakiskolában jelenleg oktatott szakmák vonatkozásában a következő helyi és környékbeli vállalkozásokkal állunk kapcsolatban:

33


Bútorasztalos Cipőkészítő Élelmiszer- és vegyi áru eladó

Fodrász

Kereskedő Kőműves

Pék

Szerkezetlakatos Tartósítóipari termékgyártó Bútorasztalos Cipőkészítő Élelmiszer- és vegyi áru eladó

Fodrász

Kereskedő Kőműves


Szkrajcsics Antal vállalkozó Manifactor Kft 135.COOP Abc B- Aranya Sziget Kft MECSEK FÜSZÉRT ZRT SPAR Szigetvár "Kiss" ABC Szigetvár TESCO-GLOBAL Zrt Aranykehely Szépségcentrum Buzás András Trescherné Hompót Adél TESCO-GLOBAL Zrt KIKA AQVA HÍD Kft Hegedűs József Hideg Gábor SZIGBAU Kft. Tanszak Kft. Vágner Kft. NATURA Plus Kft TESCO-GLOBAL Zrt Pupák-Pék Kft HŐSZIG Kft. Menczigár Ferenc Schenk és Társa Kft. Szkrajcsics Antal vállalkozó Manifactor Kft 135.COOP Abc B- Aranya Sziget Kft MECSEK FÜSZÉRT ZRT SPAR Szigetvár "Kiss" ABC Szigetvár TESCO-GLOBAL Zrt Aranykehely Szépségcentrum Buzás András Trescherné Hompót Adél TESCO-GLOBAL Zrt KIKA AQVA HÍD Kft Hegedűs József Hideg Gábor SZIGBAU Kft. Tanszak Kft. Vágner Kft.

34


Pék

Szerkezetlakatos Tartósítóipari termékgyártó


NATURA Plus Kft TESCO-GLOBAL Zrt Pupák-Pék Kft HŐSZIG Kft. Menczigár Ferenc Schenk és Társa Kft.

Fontosnak tartom vállalkozás- és iskola közt a naprakész információáramlást, az igények és lehetőségek folyamatos egyeztetését, egymás munkájának kölcsönös segítését. A jövőben iskolánk részéről kiegészülhetne az elektronikus napló használatával, illetve honlapunkon megjelentetnénk és folyamatosan frissítenénk azokat a dokumentumokat, szakmai anyagokat, amikre tanulóink foglalkoztatásához a vállalkozásoknak szüksége van. A kamarákkal szintén kiemelt szerepű a kapcsolattartás: 

Baranya Megyei Agrárkamara



Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara



Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Szigetvári Ügyfélszolgálat

Kapcsolati pontok: 

tanulók elhelyezése,



tanulószerződések,



szint- és szakmai vizsgák szervezése,



szakmaszerkezet kialakítása

Baranya Megyei Munkaügyi Központ, Szigetvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége: 

szakmaszerkezet kialakítása



végzős tanulók tájékoztatása munkaerő piaci helyzetről



pályaválasztási kiállítás, tanácsadás

Testvériskolai kapcsolatok Köznevelési intézményünknek jelenleg is vannak kiváló testvériskolai kapcsolatai, pl. a székhelyintézmény középiskolának a Németországbeli Eppingeni Realschuléval; a Tinódi Lantos Sebestyén Általános iskola igen jól működteti horvát testvériskolai kapcsolatait (most nyertek közösen IPA-pályázaton) stb. A szigetvári testvérvárosi kapcsolatokból adódóan a testvériskolai kapcsolatok szélesítése kívánatos (lehetséges intézményünk, valamint némethorvát-finn-török iskolák, intézmények szoros együttműködésének kimunkálása pl. a „COMENIUS”, „LEONARDO”, „ERASMUS” program adta lehetőségek kihasználása;

35



nemzetközi kapcsolatok, tanulói csereutak támogatása (források lehetnek pl. Tempus közalapítvány pályázatai, a HATÁRTALANUL program). Mindezek nagyban növelhetnék az általunk oktatott idegen nyelvek elsajátításának eredményességét is. Képzési profil megújítása a középiskolában Szakképzés A Baranya megyei Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv (2013- 2018) alapján:  A szakképzés hatékonyságának javításához, az intézményrendszer működésének sikerességéhez elengedhetetlen a képzési rendszer rugalmasságának javítása.  A szakképzésben résztvevők létszáma ~13 468 fő alapján 2 szakképzési centrum kijelölése javasolt és szükséges. Baranya megyében.  Ahhoz, hogy szükséges-e a párhuzamos képzések fenntartása, vagy a tanulói érdekek sérelme nélkül átszervezhető a képzési struktúra a következőket kell figyelembe venni: o infrastrukturális jellemzőket (elméleti és gyakorlati képzés tárgyi feltételei), o intézmények szakmai munkáját, o mely településekről érkeztek az egyes intézménybe jelentkezők, o ha az adott településen van az adott képzésre, miért választják másik település intézményét, o mekkora a gyakorlati képzésbe bevonható vállalkozások aránya. Egy új szakmai képzés bevezetése alapos körültekintést igényel. Összhangban kell állnia a megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervvel, számba kell venni, hogy meg tudjuk-e teremteni a szükséges infrastrukturális és egyéb feltételeket, s hogy az adott szakma megfelel-e a helyi és regionális munkaerő-piaci igényeknek”. Szigetvár és térsége esetében az egészségügy, a gépipar, faipar, és az építőipar jelent munkalehetőséget. A személyi feltételek tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. A szükséges eszközök és felszerelések felsorolását az egyes szakmák esetében a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye

tartalmazza.

Ezeknek

az

elvárásoknak


középiskolánk szakképző tagozata a jelenleg oktatott szakmák terén – kihasználva a duális képzés lehetőségeit, a képzésben résztvevő vállalkozásokkal együttműködve- jelenleg is meg

36



tud felelni. Adottak azonban a továbblépés, fejlesztés, szakmai kínálatbővítés lehetőségei az alábbiak szerint: Kiemelten fontos lehet az egészségügyi szakképzés „visszahozása” (mivel a Szigetvári Zrínyi Miklós Középiskolában ennek hagyományai voltak, hiszen közel három évtizeden keresztül folyt ott egészségügyi szakközépiskolai képzés). Az igények és lehetőségek figyelembevételével a következő szakmák oktatását látom reálisnak: Egészségügy szakmacsoportban: Szakközépiskolai képzésben: Gyakorló ápoló (52 723 01), Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló (52 723 02);Szakiskolai képzésben: Szociális gondozó és ápoló (34 762 01) Érettségire épülő felnőttképzésben: Egészségügyi asszisztens (54 720 01) Szakképesítés-ráépülések lehetőségei: Gyakorló ápolóra épülő Ápoló (55 723 01) A kamara mellett működő Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság a gazdasági igényekre alapozva minden évben meghatározza azt a 10 hiányszakmát, ahol a leginkább szükség lenne szakember utánpótlásra. Akik hiányszakmát

választanak, szakiskolai

ösztöndíjban

részesülnek, melynek összege a tanulmányi eredménytől függően 10-30 ezer forint lehet. A szakiskolai kínálatbővítés kívánatos és megkerülhetetlen a hiányszakmák irányába, együttműködve a Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával, a Szigetvári Járás területén működő vállalkozókkal, az alábbi képzésekkel: Szociális szolgáltatások szakmacsoportban: Szociális gondozó és ápoló (34 762 01) Építészet szakmacsoportban: Ács (34 582 01), Bádogos (34 582 02) Gépészet szakmacsoportban: Gépi forgácsoló (34 521 03), Hegesztő (34 521 06) Szakképesítés-ráépülések: Gépi forgácsolóra épülő CNC gépkezelő (35 521 01) Rendészeti szakközépiskolai képzés: Gimnáziumi és szakközépiskolai tanulóinknak lehetőségük van arra, hogy 11-12. évfolyamon heti 2 órában Rendészeti ismeretek fakultáción vegyenek részt, majd az itt megszerzett, ismeretekről, kompetenciákról, számot adva Belügyi rendészeti ismeretek tantárgyból érettségi vizsgát tegyenek. Szintén az igények és a lehetősségek figyelembevételével, a rendőrséggel együttműködve reális lehetőségnek látom a rendészeti szakközépiskolai képzést. Ez a rendészeti szakma iránti érdeklődő tanulóknak - a szakközépiskolai közismereti tárgyak elsajátítása mellettolyan

speciális

ismerteket

tudna

nyújtani,

amelyekkel

pályaválasztásuk

megalapozottabbá válik. A kerettantervben szereplő tantárgyakat speciális tartalmakkal lehetne kiegészíteni, melyek a

rendvédelmi

szerveknél

is

kívánatos és 37

konvertálható

ismereteket


tartalmaznak

(szakmai

idegen


nyelv,

szakmai

informatika).

Testnevelés

és

sporttevékenységek „erősítése”, aminek célja az alkalmassági vizsgára történő felkészülés. Az összefüggő nyári gyakorlatok pedig közelebb hozzák a tanulókhoz a közszolgálati munkát. Így a tanulók felkészülhetnek a rendészeti szakközépiskolában vagy a Rendőrtiszti Főiskolán történő továbbtanulásra. Felnőttképzés A 2014/2015. tanévtől kezdődően jelentősen növelendő. A kapacitásnövelést indokolja, hogy a tanköteles kor 16 évre történő csökkenése – továbbá középiskola és szakiskola esetén, aki a huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet - várhatóan a felnőttoktatásban résztvevők számának növekedését eredményezi. Tekintettel arra, hogy a nappali rendszerű szakiskolai képzésből felnőttoktatásba kerülők általában gyenge teljesítő képességű, alulmotivált fiatalok, az azonos helyszínen, a nappali képzés „folytatásaként” szervezett felnőttoktatás csökkentené a lemorzsolódást, növelve ezzel a fiatalok szakképesítéshez jutásának esélyeit. A kormány is jelentős támogatást biztosít a felnőttképzésnek. Akkreditált ECDL- vizsgaközponttá válás Reális, és a tehetséggondozás szempontjából fontos lépésnek tartanám, hogy a középiskola ECDL vizsgaközponttá váljon. Az ECDL (Európai Számítógép-használói Jogosítvány European Computer Driving Licence), egységes európai számítógép-használói bizonyítvány, amely a felhasználói ismereteket, az informatikai írástudás meglétét hivatott igazolni. Az általános iskolás informatikaórákon megszerzett kompetenciákat tehetséggondozás keretében kibővítve a 7-8. osztályos diákok képesek lennének a 4 modulos, majd a középiskolás évek alatt a 7 modulos bizonyítvány, valamint kiegészítő modulok megszerzésére is. Vizsgákra nem kellene utazniuk, hanem rugalmas vizsgarenddel intézményen belül tudnánk vizsgákat szervezni, a székhely középiskolában pedig informatika tanárok rendelkeznek vizsgáztatói jogkörrel. Motivációt jelentene a tanulóknak, mert:  Munkavállalás szempontjából hasznos tudást, készségszintű ismereteket jelent, így bármilyen hardver-, ill. szoftver-környezetében alkalmazható.  Az OKJ-s szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinél beszámítják az ECDL moduljait.

38



 Egyre több felsőoktatási intézmény építi be tantárgyi követelményeibe, ahol az ECDLvizsgával rendelkező hallgatók részleges vagy teljes felmentést, jeles vizsgajegyet kapnak. Az akkreditáció jogi, technikai, személyi és egyéb feltételeinek megfelel intézményünk. A 77/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről) értelmében 2013. október 1-től a pedagógusok hétévenkénti továbbképzésében a 7 modulos ECDL mellett jóváírható a 4 modulos ECDL START jogosítvány is. A TÁMOP 2.1.2 projekt keretében Szigetváron és a térség településein folyamatosan szerveznek informatikai, ECDL- felkészítő tanfolyamokat. Mivel a legközelebbi vizsgaközpont Pécsett, illetve Kaposvárott van, a térség hallgatóinak vizsgáztatását is vállalni tudnánk, vizsgadíjaik bevételt jelentenének. Cisco Hálózati Akadémia Az informatikai iparág és különösen a hálózati informatika olyan terület, ahol nem csak európai- vagy világszinten, de Magyarországon is hiány van jól felkészült szakemberekből. Iskolánk 2011/2012- es tanévtől kezdődően a Cisco Hálózati Akadémia tagja, vizsgaközpontja, 2 oktatóval, vizsgáztatóval. Jelenleg az IT Essentials: PC hardver és szoftver tananyagát oktatjuk, az informatikai képzésben részt vevő tanulóinknak, ami hardveres irányultságú számítógépes alapismeretekről ad áttekintést, valamint belépő szintű ismereteket biztosít technikusi munkakörök betöltéséhez. A tananyag a 2013-ban bevezetett új OKJ informatikai szakmáinak közös 10815-12 Információtechnológiai alapok moduljával teljes mértékben kompatibilis. Az ennek megfelelő képesítés megszerzésére van lehetőségük tanulóinknak. Erre, az alapszintre, még további 4 hálózati tananyag és vizsga épül. Tárgyi, személyi feltételeink adottak, hogy a tanulók az alapszintre épülő további vizsgákat is megszerezzék, ezzel növelve a munkaerő-piaci esélyeiket. Arany János Tehetséggondozó Program Az Arany János programokba való bekapcsolódás, a hátrányos helyzetű tanulók számára nyújtana segítséget a tanulásban, a pályaválasztásban, a társadalmi beilleszkedésben. A programok ingyenes kollégiumi ellátást biztosítanak diákjaik számára. Feladatuk a tehetséggondozás, felzárkóztatás, a személyiség- és képességfejlesztés, a szociális hátrányok csökkentése, az egyéni képességekhez igazodó pedagógiai munka, a pályaorientáció, szabadidős

tevékenységek

megszervezése

és

lebonyolítása.

2

alprogramjának

megvalósulását látom lehetőségnek; ehhez szükség lenne kollégium kialakítására, mivel a

39



középiskola a volt kollégiumi épületét „elvesztette”, amikor a kollégisták száma a 2000-es évek elején harminc fő alá csökkent. Most sem lenne reális nagy létszámú kollégiumban gondolkodni, de egy osztálynyi kollégista tanuló számára megvalósíthatónak látom (állami támogatással és pályázati lehetőség felkutatásával) a volt tűzoltó laktanya jelenleg nagyobb részt kihasználatlanul álló helyiségeinek átalakítását kollégiummá. Ehhez egyezségre kellene jutni a tulajdonos Szigetvár Város Önkormányzatával, aki használatra adta át ezt az épületet. A város önkormányzatának is jól meghatározható érdeke középiskolája rangjának, vonzerejének emelése, így azt gondolom, eredményes lehetne az ezirányú tárgyalás. Az Arany János Tehetséggondozó Program célja, hogy segítse a hátrányos helyzetű, tehetséges diákok továbbtanulását, felsőoktatásba való bejutását. A képzés öt évfolyamos. Az előkészítő évfolyam az eredményes gimnáziumi tanuláshoz szükséges szintre hozást, a kulturális különbségek leküzdését, a tanulók képességeinek megismerését szolgálja. Kiemelt szerepe

van

az

idegen

nyelvi,

informatikai

képzésnek,

az

önismeret-

és

kommunikációfejlesztő, valamint tanulásmódszertani óráknak. A következő 4 évben a diákok vagy külön osztályt képezve, vagy más osztályokba integrálódva folytathatják tanulmányaikat. A tanulók ingyenesen szerezhetnek ECDLbizonyítványt, nyelvvizsgát, és a jogosítványt. A kollégiumban havi egy hétvégén, a tanulók kulturális programokon vesznek részt, ez az ún. kollégiumi hétvége. Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja: Célja, hogy egy középiskolai kollégiumok által alkalmazható pedagógiai eszközrendszer segítségével biztosítani lehessen, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen érettségit adó szakközépiskolai és gimnáziumi osztályokban a hátrányos helyzetű tanulók. A fentírtak függvényében indítható lenne egy sporttagozatos fiúosztály, a nemzetközi hírű szigetvári birkózósportra alapozva. A középiskola feladata lenne az általános iskolákkal, akár más tankerületek általános iskoláival együttműködve, a feltételeknek megfelelő tanulók felkutatása, a tanulók és a szülők megismerése, motiválása. HÍD II program Szükséges HÍD II programba való bekapcsolódás, ahol a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, általános iskolai végzettség nélküli tanulókat képeznénk. Cél a későbbi foglalkoztathatóság érdekében a szakképzésbe történő bekapcsolódás biztosítása, de legalább a munkavállalásra felkészítés. Az általános iskolát befejezni nem tudó

40



tanulók számára azért fontos a HÍD II programba való bekerülés, mert a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint folyó szakiskolai képzésbe alapfokú iskolai végzettséggel vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott Köznevelési Hídprogram elvégzésével lehet bekapcsolódni. Székhelyintézmény középiskolánk megkapta a lehetőséget, hogy a 2013-2014-es tanévben már működtesse a programot, de nem tudta a szükséges létszámú tanulót beiskolázni. Egyéb fejlesztési lehetőségek a középiskolában Hírnév: Iskolánk jövője, stabilitása szempontjából rendkívül fontos a hírnevünk javítása. A köztudatban a rossz hírek sokkal könnyebben terjednek és tartósabban megmaradnak, mint a jók. Hiába vannak felkészült pedagógusok, hiába folyik nagyon jó színvonalú munka, ha erről a környezet nem szerez tudomást. Publikálnunk kell, ”jelen kell lennünk” médiában, rendezvényeken, törekedni kell a beváltható és valós ígéreteket adó „.pozitív önreklámra”. PR tevékenység: Bővítenünk kell az iskolával kapcsolatos megjelenési formákat. Film, a nyomtatott tájékoztató anyag kis emléktárgyak (kulcstartó, toll, stb.) elkészíttetése. Feladatok pontos elvégzése: A feladatokat írásban, határidővel, felelős megnevezésével kell kiadni. Az elvégzett munkát értékelni kell-, ha szükséges ki kell javíttatni a hibát. A feladatot akkor tekinthetjük elvégzettnek, ha az határidőre, az elvárt színvonalon elkészült. Egyenletes tantestületi terhelés: Ezáltal a munka mindenki részt vállal a közös feladatokból. Tervszerű ellenőrzés: Az iskola csak akkor működhet jól, ha a folyamatokat folyamatosan ellenőrizzük. Gyerekek érdeklődésének felkeltése, hatékonyabb tehetséggondozás: Fel kell kutatnunk a tehetséges tanulókat, ösztönöznünk kell őket versenyeken való megmérettetésre. Nem csak az OKTV- re és az SZKTV-re gondolok, hanem egyéb regionális, megyei, országos versenyekre is, ahol nagyobb esélyét látom a sikerélményhez jutásnak. E vonatkozásban sokrétű és állandó kapcsolatot kellene fenntartani a KLIK-be integrálódott Pedagógiai Intézettel. Környezet megóvása: Igény a rendezett környezetre. Így nem a javításokra kerül a hangsúly, hanem a környezet szépítésére, esztétikusabbá tételére. Tiszta környezet iránti igény kialakítása, több figyelem ennek betartatására. Hagyományok ápolása, teremtése: pl. Dicsőségfal, melyre az iskola aktuális eredményei, kerülnek (tanár- diák vonatkozásban egyaránt).

41



Iskolarádió működtetése: gyors „élő” információtovábbítást tesz lehetővé, valamint egy régi-új tevékenységi lehetőség, ahol az érdeklődő diákok több alapvető kompetenciájukat fejleszthetik. Állandó rendszergazda jelenlétét tartom szükségesnek, hiszen intézményünk informatikai infrastruktúrája, ezt szükségessé teszi Az aula akusztikájának javítása hangelnyelők, hangterelők telepítésével (ezeket asztalos tanulóink el tudnák készíteni). Fix hangosítási rendszer kialakítása, így sokkal egyszerűbbé válna rendezvények megtartása, sőt az aula bérbeadásából az iskola többletbevételhez jutna.

42



ZÁRÓ GONDOLATOK Célom, hogy a Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola olyan köznevelési intézmény legyen ahol:  jó diáknak lenni;  szívesen dolgoznak a pedagógusok, az adminisztratív és a technikai dolgozók;  minden lehetőség adott arra, hogy diákjaink a legsokoldalúbb fejlesztést kapják;  megvalósul a minőségi oktatás, az intézmények horizontális, vertikális együttműködése;  elérjük, hogy az általános iskolák 8. osztályos tanulói elsősorban a mi középiskolánkat ismerjék meg és el, s első helyen jelöljék meg, amikor jelentkezési lapjaikat kitöltik. Megbízásom esetén törekszem arra, hogy öregbítsem az intézmények jó hírnevét, megfeleljek a diákok, a szülők, a fenntartó, az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok és az intézményben dolgozók által megfogalmazott szakmai elvárásoknak. Vezetői, operatív munkám során a törvényesség, a jogszerűség kell, hogy vezéreljen. Minden szituációban intézményem érdekeit kell képviselnem. Feladatomnak tartom, hogy minden helyzetből a legjobbat hozzam ki- nem ami, mint vezetőnek, hanem-, ami az intézménynek, a kollégáknak, diákoknak, alkalmazottaknak a legjobb, ha szükséges, kockázatvállalás árán is. Fontosnak tartom a vezetői optimizmust, mi szerint a nehézségek legyőzhetők.

43



FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. módosított 2. Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola Pedagógiai Program 2013. 3. Pályázatomban szereplő statisztikai adatok forrása: KIR 2013. október 1-jei statisztika 4. http://www.delzselic.hu/palyazati_lista (utoljára látogatva: 2013. 12. 08.)

44

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 I.HELYZETELEMZÉS

Recommend Documents