TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV TERVEZET SIMONFA 2017
Tartalomjegyzék Tartalom Bevezetés 1 ........................................................................................................................................... 3 Simonfa bemutatása 2 ......................................................................................................................... 4 Örökségünk 3 ........................................................................................................................................ 6 Eltérő karakterű településrészek 4..................................................................................................... 8 Falusias lakóterület........................................................................................................................... 9 Turisztikai településrész ................................................................................................................ 11 Beépítésre nem szánt terület ........................................................................................................ 12 Ajánlások 5 .......................................................................................................................................... 13 Falusias lakóterület......................................................................................................................... 13 Turisztikai településrész ................................................................................................................ 23 Beépítésre nem szánt terület ........................................................................................................ 26 Jó példák 6 .......................................................................................................................................... 29 Utcák, terek 7 ...................................................................................................................................... 32 Hirdetések, reklámtáblák 8 ................................................................................................................ 34
2
Bevezetés 1 Jelen kézikönyv célja a település fejlődésének, örökségének településképi és szerkezeti szempontból történő bemutatása, valamint az eltérő karakterű településrészek lehatárolása és jellemzése. A település sajátos, egyedi arcát, különösen pedig a védendő értékeit hivatott ismertetni. Simonfa község teljes közigazgatási területére készül. Ez a kiskönyv egyrészt segítséget nyújt mindazoknak, akik a települést közelebbről is meg szeretnék ismerni, másrészt bevezeti az olvasót azon építészeti elemek tárházába - különböző szemléltető példákon keresztül -, aminek köszönhetően átfogó képet kaphat arról, hogy milyen ház illik a településképbe. Egy új épület megváltoztatja a tájat, ezért tervezésekor figyelembe kell venni annak hosszú távú hatását környezetére. Mindehhez azonban elengedhetetlen a helyi építészeti karakter ismerete. A kézikönyvben található ajánlások célja a valós értékek megismertetése, a település karakteréhez illeszkedő lehetőségek bemutatása. A kézikönyv egy nyílt dokumentum, ahogy a település képe változik, új házak épülnek, a kézikönyv is változni fog. A település életére, az ott lakó emberek mindennapjaira ad mintát és képet a házak elhelyezkedése és felépítése. Megmutatja, hogy milyen az ott lakók élete, mennyire figyelnek a környezetükre és egymásra. Mert végső soron hol jó élni? Ahol közel az erdő, ahol az emberek figyelnek egymásra, ahol jó a közösség, ahol szép a környezet.
3
Simonfa bemutatása 2 általános településkép, településkarakter A Kaposvártól 8 km-re fekvő, a KaposvárSzigetvár közötti 67. számú főútvonalról megközelíthető falu a Zselic patak völgyébe, a
zselici
domboldalra
megyeszékhely
felől
emelkedő után
érkezik
ahonnét
alpesi
tájat
települt.
érkező
nem
A kis
a hegygerincre, lát.
Egy
nagy
völgykatlanban fekszik a település, házainak elhelyezkedése festői, szinte megbújnak a szűk völgyben. A keleti dombok csúcsán a szőlők, gyümölcsösök között présházak, a szemközti oldalon a templom, tőle nyugatabbra a teraszosan kialakított egykori majorsági épületek maradványai állnak. Simonfa mai szerkezetét meghatározza a település történeti fejlődése, a mező- és erdőgazdálkodás, illetve a területi adottságokhoz való igazodás.
A táj sugaras szerkezetű, több egymásra néző dombra települt falumagot kertségek, szántók és legelők gyűrűje övezi. A
helység
neve
a
Simon
személynévből
származik; viselője a falu egykori tulajdonosa volt. A
falu
gyönyörű
elhelyezkedése
természetszerető
turistákat,
a
vonzza
a
megyei
természetjárás egyik központjává nőtte ki magát, amelyen
áthalad
a
Rockenbauer
Pál
Dél-
Dunántúli Kéktúra is. Jelenleg három turistaház van a településen, melyből kettő a Meteor Egyesületé.
Folyamatos
a
vendégforgalom,
gyerektáborokat szerveznek, turistacsoportokat
4
fogadnak. Egy évben több ezer turista fordul meg a faluban. A bakancsos turizmus mellett a kerékpáros turizmusban is nagy lehetőséget látnak. Simonfa egy kerékpár-szervizzel szálláshelyekkel,
és
bővített
pihenőhelyekkel
veszi ki a részét abból a 70 kilométeres zselici kerékpárútból, amely nyolc települést köt majd össze. Egyre több kaposvári települ le a gondozott, kellemes klímájú községben.
A
falu
közepén
kialakított dísztavat park övezi. A községben működik a környék egyik
legnagyobb
ahol
friss
kecskesajtot
kecskefarmja,
tejet
és
fogyaszthat
finom a
megfáradt vándor. Simonfán az utóbbi
időszakban
a
közintézmények sorra megújultak. Korszerűsítették a kultúrházat és az
orvosi
rendelőt,
az
óvoda
tavasszal új tornaszobát kap. A faluban van könyvtár és posta is. Két ABC működik, egyik a Petőfi utcában, a másik a Dózsa György utcában. A 67-es út mellett a domb tetejéhez közel egy kilátó áll.
5
Örökségünk 3 a településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők A Zselici tájegység részét képező község határából bronzkori tárgyak is előkerültek, bizonyítva, hogy már akkor is lakott volt. Neve először 1421-ben Symonfalva alakban fordul elő, ekkor nyerte a Tamási család adományul Illemindszenti János itteni birtokait. A XVI. század végén a község a szigligeti vár tartozéka volt, majd 1767-től a Somssich család birtokaként tartották számon. Gazdaságában a helyi erdőségekre alapozott rideg állattartás volt a meghatározó. Szőlőhegyén – a „budai vinczellérek” – magas színvonalon művelték a szőlőtermesztést, borászatot. Római katolikus iskolájában már 1839-ben kántortanító oktatta a gyerekeket. A faluban volt agyagos, asztalos, ács és 2 bognár, több cipész, kefekötő, kerékgyártó és cséplőgép-tulajdonos is. A hagyományos falusias beépítési módot, építészeti karaktert az előtérbe kerülő városias, a települési környezetbe nem illeszkedő lakóépületek váltják fel. A védettség feladata, hogy a védelem alatt álló épített környezet értékeit (beépítési mód, épületek elhelyezkedése, homlokzatok, kerítés), a folyamatosan megújuló környezetbe beillesztve átörökítse, ezen épületek megóvásával, esetleges bontásuk után helyükre hasonló arányú épületek építésével. Simonfán jelenleg hivatalosan is védett ingatlan a proletár dűlő területén lévő régészeti lelőhely. Helyi védelemre érdemes építészeti érték az 1780 körül épület római katolikus templom, a turistaházak, a polgármesteri hivatal, több lakóház és gazdasági épület (istállók), kőkeresztek és az egykori Somssich uradalom kúria-épülete.
Utolsó vacsora templom A templom közel 250 éves (1780 körül épült). A falu keleti határában található, egyhajós római katolikus templom. A templom településképi és történeti szempontból is értékes. A templom felújítása zajlik, a tetejére napelem kerül, ami biztosítja majd az épület fűtését és áramellátását. Kicserélik az ablakokat, az ajtókat, akadálymentes bejárót, parkolóhelyet alakítanak ki, és térköves járda vezet majd a közeli turistaháztól a templomig. Egy helyi fafaragó művész, a Kapoli Antal díjas Baka István pedig újabb stációkat készít a templom közelében. Keresztek A
keresztek
a
múltat
idézik,
szerepük
a
történeti
és
vallási
szempontokon túl a hagyománytisztelet és az időtállóság. A keresztek állagmegóvása, környezetüknek rendben tartása szükséges.
6
I.világháborús emlékmű Az
első
világháborút
követően
emlékművet állítottak az elesetteknek, mely a mai kultúrház előtt található, köré platánfa ligetet telepítettek.
Az
utcával
nyeregtetős,
párhuzamos oromfalas
gerincű, lakóépület
eredeti formáját őrző kialakításában maradt fenn. A megőrzött nyílásrendet utcai homlokzatán – füleskeret és ablakszemöldök
együttes
használatával kialakított –tagozatokkal kiemelő,
homlokzati
síkot
osztó
lizénával
díszített
épület
helyi
építészeti
értéket
Településképi
és
képvisel.
településtörténeti
szempontból is jelentős épület.
Fontos
településtörténeti
érték
az
egykori Somssich kúria épülete. Az egytraktusos, nyeregtetős, oromfalas, méretével
környezetéből
jelentősen
kiemelkedő épület fontos történeti és építészeti értéket képvisel.
7
Eltérő karakterű településrészek 4 eltérő karakterű területek lehatárolása, a településkép, arculati jellemzők és településkarakter bemutatásával
8
Simonfa község kis település, jelenlegi lélekszáma 345 fő (2015. január 1-ei népszámlálási adat). Jellegzetes tájszerkezeti adottságai: -
sugaras, főútvonaltól nem befolyásolt településszerkezet
-
gyűrűs faluszerkezet (beltelek, kert, gyep vagy szántó, erdő)
-
erdőterületek jelentős nagysága
-
középső területek szántó művelése
-
Banya-hegy és Csurgó-hegy szőlőművelése
-
löszdombokra felvivő lemélyült utak
-
a vízfolyások menti gyepek erdőfoltokkal
A településen az épített ingatlanok és környezetük tekintetében 3 kategóriára lett felosztva a településszerkezet.
Falusias lakóterület A falusias lakóterület az épített környezet
tekintetében
a
település nagy részét magában foglalja. Kiemelt része Simonfa község (elsősorban
közintézményei a
polgármesteri
hivatal és kultúrház), azok közvetlen környezete, valamint a történeti szempontból meghatározó régi lakóépületek és ingatlanok. Itt meg kell őrizni, és a hagyományoknak megfelelően helyreállítani – fejleszteni a településarculatot. Javasolt az utcára merőleges tetőgerinc és a közvetlen környezetben jellemző tetőhajlásszög alkalmazása –ez általában 25-35 fok közötti. Ez azért is érdemes, mert így nem árnyékoljuk le a saját és a szomszéd kertjét, illetve gazdaságosan kihasználható tetőtér alakul ki, valamint a déli tetőfelületre esetlegesen épített napelemek a lehető leghatékonyabban tudnak működni. A településrész egységességéhez járul hozzá, ha a ház oromzattal fordul az utca felé, és nem kontyolt tetővel. Utcával párhuzamos utcai szárnyat csak ott érdemes építeni, ahol a környező épületek már ilyenek.
Jelenleg a településen több elhagyott ház és melléképület található, javasolt az új betelepülőknek ezen ingatlanok megvásárlása és településképi szempontból való helyreállítása.
9
A kertes házak elengedhetetlen kelléke a megfelelő méretű tároló. A telek rendben tartása könnyebb, ha a tárolók, melléképületek a főépülettel összhangban, azzal együtt tervezve alakulnak ki. Ugyanez igaz a kerítésekre is. Az utcai kerítésnél érdemes a környezet szép példáit megfigyelni, azok nyomán a mai módszerekkel friss hangulatú, de illeszkedő kerítést tervezni. A teljesen tömör, átláthatatlan utcai kerítés kerülendő. Az oldalsó és hátsó kerítések rejtettebbek, mégis érdemes átgondolni anyagukat, zártságukat. A nyitottabb, átlátszóbb kerítés nem csak a jószomszédi kapcsolatokat segíti, de naposabb, levegősebb lesz a kert, és szabadon élvezhető a simonfai dombos-völgyes táj látványa.
10
Turisztikai településrész A település jövője nagymértékben függ az elérhető turisztikai szolgáltatásoktól/látványosságoktól, emiatt ez a településrész kiemelt fontosságú. Ehhez a településrészhez tartoznak a templom és környéke, a kulcsosházak, a turisztikai erdők, a tó és közvetlen környéke, a közpark és sportpálya területe, valamint az épülő kerékpárúthoz tartozó pihenő és szolgáltató ingatlan területe és környezete. Tájképvédelmi jelentőségű területként szükséges kezelni.
11
Beépítésre nem szánt terület Ide tartoznak a fásított településrészek, a Proletár dűlőn lévő régészeti lelőhelyek, temető, mezőgazdasági és iparterületek, szőlők, erdőterületek.
12
Ajánlások 5 a településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások: építészeti útmutató Annak kapcsán, hogy mi számít szépnek, sokaknak sokféle válasz juthat eszébe, hisz nem vagyunk egyformák. Abban azonban már egységesebb lehet a vélemény, hogy ha egy közösség, egy adott település szempontjait vesszük előre, és abból a szemszögből vizsgáljuk a kérdést, már ki tudunk szedni olyan perspektívákat is, mellyel a legtöbben egyetértenek. Ebben a fejezetben nem az egyes építészeti jellemzők melletti egyoldalú állásfoglalás a cél, sokkal inkább az, hogy, hogyan kerüljük el a legáltalánosabb hibákat, és hogyan lehet szép és harmonikus az utcakép.
Falusias lakóterület TELEPÍTÉS A falusias lakóterületen a családi házak telepítése oldalhatáron, illetve szabadon álló, néhol fűrészfogas (ferde) beépítésű. A házak telken belüli elhelyezkedése az utcára merőleges rendszerű. A nem utcára merőlegesen telepített, indokolatlanul, nagymértékben hátrahúzott családi ház építése nem javasolt.
A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát; a kialakult telekméreteket, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető. Új telekalakításnál az átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet.
13
A lakóépületek traktusszélessége a 8,50 métert nem haladhatja meg (keresztszárny illetve „hajlított” ház építhető).
TEREPALAKÍTÁS SZEMPONTJAI Simonfa domborzati elhelyezkedéséből adódóan a Kossuth utca és Petőfi utca egyes részein emelkedős, domboldalra épített házak találhatók az utcák mentén. Az alábbi ábrák jól mutatják, hogy mi az esztétikus terepalakítás ebben az esetben.
Fontos kiemelni, hogy új építés esetén magas alapzatú házak létesüljenek ezeken a területeken a lezúduló csapadékvíz miatt. MAGASSÁG Simonfán az épített házak magassága közel azonos. Jellemzően egyszintes házak vannak a településen, 1-2 esetben találkozhatunk emeletes házakkal.
A meglévő épületek közé épülő új házak akkor illeszkednek a falusias lakóterületbe, ha hasonló magassággal épülnek, mint a környezetük. A túl magas házak nem illeszkednek Simonfa falusias lakóterületének utcaképébe.
14
TETŐHAJLÁSSZÖG Simonfán a családi házak tetőhajlásszöge közel azonos. A meglévő épületek közé épülő új házaknak hasonló tetőhajlásszöggel kell épülniük, mint környezetüknek. A túl magas illetve túl alacsony hajlásszögű tetővel rendelkező épületek nem illeszkednek a falusias lakóterület utcaképébe.
TETŐFORMA A településrészen lévő családi házak építésénél a szomszédok figyelembe vételével kell illeszkedni. Amennyiben az építési telek körül kialakult egy nyeregtetős házakból álló utcakép, úgy oda ne tördelt tetőformájú épület kerüljön, hanem a szomszédokhoz hasonló nyeregtetős tetőformájú. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép vagy színes síkpala; a tető hajlásszöge 35-45 fok közötti lehet.
ANYAGHASZNÁLAT (SZÍNEK) Simonfa falusias lakóterület településrész színvilága változatos, mégis megfigyelhető egy visszafogott illeszkedés, hasonló anyag- és színhasználat.
15
Simonfán a meglévő épületek színvilágához illeszkedő új épületek építése ajánlott. Nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat, a rikító színű fémlemez és burkolat. Ügyeljünk a minél természetesebb, letisztultabb színválasztásra, a harmóniára.
Nyílászárókra javasolt lágy színek
Homlokzatra javasolt föld színek
Nyílászárókra nem javasolt rikító színek
Homlokzatra nem javasolt rikító színek
Ez a válogatás csak az árnyalatok jellegét hivatott illusztrálni, a sor tetszőlegesen bővíthető. KERÍTÉS Simonfa falusias lakóterület településrészein az áttört kerítések a javallottak, tömör és nem átlátható megoldások nem elfogadhatóak.
Természetes határ, kerítés növényelválasztásból
Teljesen áttört, drótfonatos kerítés
16
Áttört kerítések nádszövettel való zárása nem megfelelő
Oszlopos kerítés 1/3-ad lábazat és 2/3-ad áttört résszel
A falszerű, áttörésmentes kerítések nem elfogadhatóak. A régi házak részleteit öröm megfigyelni. Elődeink fa és fémmunkái csodálatosak, formakincsük időtálló, az alkalmazott anyag szépen öregszik. Házaink kiegészítői, a kerítések, lámpák, árnyékolók, postaládák, korlátok egytől egyik aktívan alakítják a végső látható képet, hangulatot. A kerítés egyszerre teremt kapcsolatot a közterülettel, ugyanakkor elválasztja azt az ingatlantól. Térfalat képez, mely lehet tömör, ha magánéletünket szeretnénk óvni, de lehet áttört, átlátható is. Minden településen vannak olyan anyagok, formák, amelyek rendszeresen visszatérnek. Jellemzően fa vagy kovácsoltvas kerítésekkel találkozhatunk a falusias településrészen 1/3-ad lábazat és 2/3-ad áttört résszel. A kertkapu a megérkezés, fogadás kiemelt pontja. A kertkapu és a gépkocsi kapu kialakításakor illeszkedjünk a kerítéshez és az épülethez. A kapu legyen hangsúlyos, de nem hivalkodó. Kialakításakor mértékkel alkalmazhatunk helyi hagyományos díszítőmintákat.
17
TORNÁCOK A népi építészet egyik könnyen felismerhető, jellegzetes eleme az oldalsó oszlopos tornác. Ezek az átmeneti – „külső-belső” – terek készülhetnek az épület anyagából, de akár fából is. A tornác kialakítására, elhelyezkedésére is számos, részleteiben eltérő megoldás lehetséges. Az arányos, tornácos épületek sora karakteres utcaképet mutat, mely erősíti a település egységes arculatát és identitását. Új épület tornáckialakításával és újszerű átgondolásával tovább vihetjük e hagyományt.
AJTÓK, ABLAKOK Az épületek megjelenését és hangulatát a nyílászárók nagyban befolyásolják. A zárt épülettömeggel így nyitunk a külvilág felé, ezért nem mindegy, hogy milyen módon tesszük ezt. A népi építészet házain, régi középületeken fából készült, osztott ablakokat, ajtókat használtak. A jellegzetes formájú oromzati padlásablak használata a mai épületeknek esztétikus megjelenést biztosít. Több helyen is megfigyelhető a zsaluzott ablak ebben a községben. A modern szerkezetű ablakok redőnyszekrényes megoldása előtt a világítás szabályozására zsaluleveles ablakszárnyakat
18
alkalmaztak. Az ablakok minden fajtáját külső zsaluszárnyas réteggel szokták ellátni, ez részben a ház díszítésére is szolgál. Ismét kezd divatba jönni ez a megoldás, és jellegzetes karaktert ad a háznak.
Új ház építésekor érdemes körüljárni a környéket, és ihletet meríteni, hogy az otthonunk minél jobban bele tudjon simulni környezetébe, ezzel is gazdagítva az utcaképet. HOMLOKZATKÉPZÉS, ANYAGHASZNÁLAT A jól megválasztott burkolat nem csak az épület hangulatát, hanem az épület védelmét is szolgálja. Több helyütt fellelhető a népi építészetre jellemző díszített oromzat is, melyek megőrzését, helyreállítását is prioritásként kell kezelni a település arculatának érdekében.
19
KERTEK A településnek és épületeinek egyaránt illeniük kell abba a környezetbe, amelyet az adott helyen az ember és a természet közösen formált. A falusias lakóterületen az épületeket csak részlegesen takarjuk, árnyékoló fákat a déli kitettségű falak közelében ültessünk. Az előkertbe ültetett fák, cserjék helyének megválasztásakor vegyük figyelembe a ház homlokzati kialakítását, nyílászáróinak elhelyezését. A kerti építményeket takarjuk, hogy az épület jobban érvényesüljön. A régi épületek bővítése, felújítása során fokozottan ügyeljünk a már meglévő fásszárú növényzet megóvására. Kertünk teremti meg a kapcsolatot a természettel; annak változása tetten érhető benne, hiszen minden évszakban más-más arcát mutatja. Változatos növényalkalmazással többféle élőlénynek biztosíthatunk életteret. Általában a rejtettebb, intimebb hátsó kertrész a szemlélő előtt észrevétlen marad. A kert az épített környezet része, közvetlen életterünk szabadtérre kiterjesztett közege, amely akkor tölti be szerepét, ha harmonikus egységet képez az épülettel, amelyhez kapcsolódik. A kertalakítás során az épület és a kert stílusa, hangulata harmóniában legyen. A szemlélő számára telkünk láthatóbb része az elő-, illetve oldalkert lehet, amely ilyen tekintetben nem csak védelmi, hanem díszítő szerepet is ellát. Díszes, gondozott előkertünkben nem csak saját magunk, hanem az arra tévedők is gyönyörködhetnek; jó benyomást kelthetünk, és nem utolsó sorban hozzájárulunk utcánk, településünk szép arculatához. A kerti építmények a főépülettel azonos építőanyagból, vagy azzal harmonizálva készüljenek. Újonnan kialakított épületeknél a kert tervezését az épülettervezéssel egy időben kezdjük meg, hogy az ideális megoldást megtalálhassuk. A kert funkciói kapcsolódjanak az épületrészekhez. A volt zárkerti és majorsági területeken törekedjünk az egykori használat megidézésére.
20
Az épületek elé ültetett magas örökzöldek egész évben takarják a házat, télen elzárják az értékes napfényt és növelik a fűtésszámlát. Az épület elé ültetett lombhullatók télen beeresztik a fényt, nyáron védenek a tűző naptól. Az előkertben az alacsony örökzöldekből kialakított sövények viszont jól kapcsolják az épületet az utcaképbe. Előkertünkbe, utcakertünkbe csempésszük be a környező táj elemeit, formáit, színeit.
21
Gazdasági melléképületek A település múltjából adódóan több olyan telek is van, ahol gazdasági melléképületek állnak, többségük felújításra vár. A gazdasági épületek nem épülhetnek szervetlenül, átgondolatlanul akár a falu kül- akár belterületén. Ajánlatos a népi építészetet elővenni, tanulmányozni, mert alapvető és hasznos útmutatásul szolgál. A népi építészet tanácsot ad a tervezőnek az építtetőnek egyaránt a telek jó kiválasztásához, a beépítés módjához, a növények ültetéséhez, az állatok helyének kiválasztásához, a lakóház felépítéséhez, összefoglalva az egész porta birtokbavételéhez. Érdemes tanulmányozni Reischl Gábor Gazdálkodó építészet című könyvét, mely munka kiválóan példázza azon lehetőségeket, melyek követendők mind az okos felújítás, mind az egységes arculat szempontjából.
22
Turisztikai településrész Az építmények jellegét a szerint érdemes meghatározni, hogy egyrészről a település milyen turisztikai üzenetet kíván hirdetni, másrészről pedig az idelátogató természetkedvelők mely típusú épületekben érzik jól magukat, melyekben érzik leginkább közel magukat a természethez.
Fontos, hogy ez a kiemelt rész méltó építészeti környezetbe ágyazódjon be. Ezért előtérbe kell helyezni e terület bemutatását és védelmét szolgáló ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást. Kerülni kell az ideiglenes bódék, konténerek kihelyezését. Egységes információs táblák, utcabútorok és burkolatok erősítik az idelátogató turisták pozitív véleményét, melynek készítésekor kérjük ki a főépítész véleményét. A tájképvédelmi jelentőségű területeken reklámfelület elhelyezésére szolgáló önálló építmény, felszíni elektromos hálózati vagy hírközlési elem vagy építmény elhelyezése nem ajánlott. Gondoljunk az éjszakai fényszennyezésre is, a világítás kialakítása során csak lefelé világító megoldásokat alkalmazzunk. Különösen fontos ez Simonfán, hiszen több éjszakai túrát is vezetnek a csillagos égbolt alatt.
TELEP MAGASSÁG A terep adottságait kihasználó, kis léptékű, a természettel, a kerttel harmonikus kapcsolatot létesítő, földszintes épületekben gondolkodjunk.
23
TETŐFORMA, TETŐHAJLÁSSZÖG Magastetős, oromfalas kialakítású, kisléptékű épület a kívánatos. A túl meredek (alpesi), illetve túl alacsony (mediterrán) hajlásszög, vagy tördelt, bonyolult tetőforma idegenül hat ebben a környezetben. Javasolt a településközpontban található régebbi típusú, helyi hagyományokra alapozni. ANYAG- ÉS SZÍNHASZNÁLAT Előnyben kell részesíteni a hegyvidéki hangulattal harmonizáló anyagokat, melyeket a maguk természetességében, vakolt felületekkel párosítva jelenítsünk meg a homlokzaton: például kő, fa. Az égetett agyagcserép fedés használata hozzájárul a magaslatokról is jól látható egységes településképhez. Kerülendő a mű antikolt vagy egyéb mintázatú, nem természetes színű cserepek, vagy egyéb anyagú héjazatok alkalmazása. Nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat egyik szerkezet esetében sem. Vakolatok esetében természetes, föld színekben, illetve azok világosabb árnyalataiban gondolkodhatunk. Lehetőleg válasszunk faanyagú nyílászárókat és természetes anyagú árnyékoló szerkezetet, zsalugátert. Ezek akár szúnyoghálóval is kombinálhatók, igény esetén biztosítják a friss levegő beáramlását. KERÍTÉS A turisztikai településrész területén az áttört – lehetőleg fából készült – kerítések javasoltak, a tömör megoldások nem elfogadhatóak. A kertkapu illeszkedjen a kerítéshez és az épület kialakításához.
24
KERTEK A környezetre jellemző, honos fajokat alkalmazzunk, mivel azok a helyi klímához (fény, csapadék és hőmérséklet viszonyokhoz) alkalmazkodnak, jobb a tűrőképességük. Kerüljük a tájidegen örökzöldek (például tuja) alkalmazását. Törekedni kell a kerten belüli burkolatok minimalizálására, anyaghasználatban alkalmazzunk helyi építőanyagokat.
25
Beépítésre nem szánt terület Általánosan javasolt a területek beépítetlen jellegének megtartása a már kialakult és értéket képviselő építmények karakterének megóvása mellett. Az értékes tájkarakter megőrzését szolgálja a területhasználat és a telekszerkezet hosszú távú megőrzése. Banya-hegy és Csurgó-hegy szőlőművelése A település szőlőhegyei előzőleg zártkerti besorolással bírtak. A területen folytatott szőlőművelést a hagyományos tájelemek közé sorolhatjuk. Itt kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást, borturizmust szolgáló épület vagy pince helyezhető el. A pincéknél ajánlott a boltozás, melyek páratlan hőtani előnyökkel rendelkeznek. A présházak
legyenek
hagyományos
szerkezetűek,
fontos
a
táji
jelleg
megjelenítése
az
anyaghasználatban is. A lehetőleg magas-tetős, oromfalaikkal a völgy fele forduló épületek elhelyezésénél vegyük figyelembe a terepadottságokat. Egyedi tájértékek a szőlőhegyre felvezető löszmélyutak.
Mezőgazdasági területek A község külterületén viszonylag kevés a szántóterület, és annak minősége nem túl kedvező (0-12 AK értékű). A mezőgazdasági területeken törekedni kell a termőhelyi adottságokhoz igazodó földhasználatra, a komplex szemléletű környezet- és tájgazdálkodásra, a környezetkímélő gazdálkodási módok alkalmazására. A szántók-legelők területén tartózkodjunk a tájat elcsúfító mobil konténerek, lakókocsik kihelyezéséről. A „vizuális környezetvédelem” itt sem elhanyagolható szempont. Lovarda Simonfa terveibe illeszkedő lovas- és borturizmus részeként fontos tájképi elem.
26
Erdőterületek A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága a közigazgatási terület nyugati, keleti, dél-keleti és északkeleti részén elhelyezkedő összefüggő erdőterületeket természeti területként tartja nyilván. Az erdőben csak indokolt esetben lehet épületeket elhelyezni, és minden esetben kérni kell az illetékes környezetvédelmi hatóság engedélyét. A tájkarakter védelme érdekében csak kis alapterületű, természetes anyaghasználatú épületben gondolkodjunk.
27
Iparterületek Simonfán az iparterület (kereskedelmi, szolgáltató, illetve agyagbánya) a település szélén, a 64-es úttal átellenben található. Irányadó a tájképbe illó cserépfedés vagy lemez/fémlemez fedésl barna vagy szürke árnyalatban. Javasolt a fogadóépület, iroda funkciók nem könnyűszerkezetes, igényesebb kialakítása természetes anyaghasználata.
28
Jó példák 6 épületek, építészeti részletek (ajtók, ablakok, tornácok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés), kerítések, kertek, zöldfelületek kialakítása Ez az a fejezet, mely folyamatosan frissül, amint új, és követendő, tájba illesztett ház épül/újul meg a településen. A modern, különleges középületek fontos hangulatteremtő elemei Simonfának, jelzik, hogy lakói haladnak a korral, szeretik és használják az újdonságokat, támogatják a megújuló generációk helyben maradását. A hagyományos és a modern ilyen együttélése teszi a községet élő és élhető településsé minden lakója számára. A felújított közintézmények letisztultak, harmonikusak. Egyszerű eszközökkel is különlegessé tehetjük otthonunkat. Bátran alkalmazzuk a homlokzati ablakkeret díszítést, egyedivé varázsolja otthonunk megjelenését.
29
Igényesen és jó érzéssel felújított parasztház, mely részleteiben is tökéletes. A gépkocsibeálló helye szinte beleolvad a zöld környezetbe ezzel a megoldással.
A ház mely hívogat – letisztult színek, harmonizáló nyílászárók és kerítés. Nagyon szép az előkertbe elhelyezett madáretető és kerti növényzet, ezzel is emelve a ház természeti közelségét.
30
Támfalak A támfalak a szintkülönbségek áthidalására szolgálnak ott, ahol a természetes rézsűknek már nincs helye, vagy a lejtésszög miatt a rézsű állékonysága nem biztosítható. A falak építése mindig komoly költséget jelent, ezért ott alkalmazzuk, ahol valóban szükségesek. A növénnyel beültetett vagy gyepes rézsűk kialakítása olcsóbb és szebb látványt nyújtó. A nagy magasságú egybefüggő falak nyomasztóan hatnak, ezért inkább több kisebb lépcsőből alakítsuk ki azokat. A szintek között alkalmazzunk rézsűt, vagy vízszintes, 1-2 méter széles, növénnyel beültetett felületet, ez vizuálisan is csökkentik a fal magasságát, valamint humanizálja az összefüggő burkolt függőleges felületet.
31
Utcák, terek 7 utcák, közterek, közparkok településképi útmutatója Simonfa szinte együtt lélegzik a Zseliccel, a virágos, zöld utcák, szép fák, gondozott terek fontos hozzátartozói a településnek, és a barátságos, szerethető, esztétikus településképnek. A közterületeken, utcákon, tereken lévő növényzet jelentős szerepet tölt be a település lakóinak életében. A cél egyértelműen ezek megőrzése, fenntartása, és újabbak létesítése.
A település belterületi útjai részlegesen fásítottak. A fásítás során alkalmazott fafajok választása jó, a település karakteréhez igazodó. A településarculat megőrzése és javítása érdekében szükséges a hagyományos gyümölcsfasorok és a Zselicre jellemző őshonos és hagyományos kultúrfafajok alkalmazása (alma, körte, eperfa, hárs, stb.). A település vonalas elemei vezetik a tekintetet, felfűzik a települést alkotó elemeket, ezért harmonikus, egységes kialakításuk fontos. A településen áthaladók leginkább e vonalakon haladva alakítják ki a községről alkotott képüket – külön kiemelten fontos a jövőbeli kerékpárút menti utcák képe.
32
Simonfa
községben
több
helyütt
vannak
kihelyezve
azonos
sítlusú
virágládák,
melyek
nagyban
hozzájárulnak az egységes és
szép
település
arculatához.
A falusias lakóterületen találhatóak utak találkozásai, kisebb teresedések. Ezek rendezése nagyban elősegíti a településkép javítását. A járófelületek, burkolatok kialakítása során a vízáteresztésre, a javíthatóságra, tartósságra és az akadálymentességre egyaránt gondolni kell. A burkolat színében a visszafogott, semleges színeket válasszuk. Minden apró burkolatrészletet meg kell tervezni, a kerítések lábazataihoz illeszkedéstől kezdve a zöldfelületek szegélyéig. A járda és a közút közötti utcakertek teremtenek kapcsolatot a magántelkek és a közterületek között. Az egyéni megoldások során ügyelni kell rá, hogy e felületek kapcsolatot teremtsenek az előkertekkel, és egymáshoz is illeszkedjenek, egységes sávot képezzenek. A szemmagasságban takaró növényzet alkalmazását kerülni kell, különösen a kereszteződésekben. 50-80 cm magas cserjék, évelők ültetése javasolt. Javasolt, hogy a település belterületén ne létesüljön 6 cm-nél magasabban kiemelt szegélyű járda és közlekedési zöldsáv. A fák gyökereinek megfelelő méretű burkolatlan helyet kell biztosítani a járdák, kerítések gyökér által történő megrongálásának elkerülése érdekében. A csapadékvíz elvezető árkok fontos településképi elemek. Az árkokat átszelő hidak Simonfán a falusias településkép karakteres részét képezik.
A településnek sűrű vízhálózata van, a Zselic patak vízjárása erősen ingadozik. A település határában lévő árkok, vízfolyások a hagyományos tájszerkezet részét képezik. Fenntartásuk és karbantartásuk során biztosítani kell a természet közeli kialakításukat, mérnökbiológiai módszerek alkalmazását.
33
Hirdetések, reklámtáblák 8 sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések Az utcaképhez a hirdetőtáblák, reklámfelületek, cégérek is ugyanúgy hozzátartoznak, mint az épületek vagy a növényzet. Itt az a cél, hogy úgy hirdessünk, hogy a figyelemfelkeltés ne legyen hivalkodó vagy meghökkentő. A hirdetés lényege a tájékoztatás, amelyet utcaképbe illően is meg lehet tenni. Simonfán egy cégér, cégtábla elhelyezésekor elengedhetetlen, hogy alkalmazkodjon az épület jellemzőihez, anyaghasználatához. A tájképvédelmi, turisztikai jelentőségű területeken reklámhordozók elhelyezése a környezethez illesztett legyen – lehetőség szerint faanyagból készüljön, és színeiben harmonizáljon a környezettel. Újabb felszíni infrastruktúra hálózatok elhelyezése nem javasolt, a meglévők jó karban tartása elegendő és szükséges.
34
készítette Simonfa Községi Önkormányzat megbízásából
2017
35