TARTALOMJEGYZÉK AZ ISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZATA
3
PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK
4
AZ INTÉZMÉNYI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI
5
AZ INTÉZMÉNYI MUNKATERV TÖRVÉNYI HÁTTERE:
6
AZ INTÉZMÉNY ADATAI
6
Az intézmény feladatai
7
Az érettségi utáni szakképző évfolyam szakképesítései
7
Jelenlegi képzéseink, osztályaink:
8
Az iskola tantestülete: Gyesen tartózkodnak: Óraadóink: Lelki vezetőink:
9 9 10 10
Munkaközösségek: Osztályfőnöki munkaközösség: Tagok: Szakmai munkaközösség: Humán csoport: Reál csoport: Idegen nyelvi csoport:
10 10 10 11 11 11 11
AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
12
A tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának lehetőségei
13
A TANULÓ FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK HELYI SZABÁLYAI
13
A TANULÓ ÁTVÉTELÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
13
A FELVÉTELI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
14
A 9. évfolyamra jelentkező tanulók felvételének elvei intézményünkben:
15
A PEDAGÓGUS ÉLETPÁLYAMODELL:
16
A pedagógusok munkaidejének beosztása
17
A munkaidő-nyilvántartásra alkalmazott táblázat:
20
1
ISKOLÁN KÍVÜLI PROGRAMOK
22
TANTESTÜLETI ÉRTEKEZLETEK:
22
HITÜNK GYAKORLÁSA:
23
A TANÍTÁS NÉLKÜLI MUNKANAPOK FELHASZNÁLÁSÁNAK RENDJE: 6 TANÍTÁSI NAP FELHASZNÁLHATÓ 23 Témanap:
23
TESTVÉRISKOLAI KAPCSOLATOK:
24
Comenius-program:
24
SZÜLŐI ÉRTEKEZLETEK:
24
A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT MEGSZERVEZÉSE INTÉZMÉNYÜNKBEN: 24 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján:
24
A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Kormányrendelet
25
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 25 A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény)
2
27
Az iskola küldetésnyilatkozata
Iskolai munkánk célja, hogy a ránk bízott gyermekeket megismertessük a keresztény életformával, s felvértezzük őket a világ kihívásaival szemben, korszerű, értékálló tudással. Nevelési eszményeinket alapvetően a kétezer éves kereszténység, a keresztény
értékrend
követése,
a
katolikus
egyház
tanítása
és
hagyományai, az ökumenikus gondolkodás határozza meg. Olyan tanulókat szeretnénk nevelni, akik:
becsületesek, megbízhatóak, türelmesek, a másik ember, a szülőföld és a haza iránt felelősséget és szeretet éreznek,
tökéletesen felkészültek az őket körülvevő világ kihívásaival szemben,
a modern világ manipulációival szemben kritikus magatartást tudnak tanúsítani,
életük minden döntésénél mércének a katolikus értékrendet tekintik,
katolikus
hitükben,
meggyőződésükben
erősek,
képesek
mások
elfogadására, áldozatkészségre, kitartásra,
ép személyiséggel, biztos erkölccsel, erős hittel rendelkeznek. Nevelési-oktatási munkánkkal szeretnénk megteremteni a tudás rangját, a szorgalmas és tisztességes munka értékét, a valláserkölcsös életmód tiszteletét. Nevelési rendszerünkben kiemelt jelentőségű az élet és az ember tisztelete,
az
értelmi
képességek
fejlesztése,
igényteremtés
az
önművelődésre, az egészséges életvitelre. Olyan
fiatalokat
szeretnénk
iskolánk
falai
közül
elbocsátani,
akik
tisztában vannak az értékekkel és megértik a körülöttük lévő világ eseményeit.
3
A katolikus hit fénye járja át a világról, az életről, az emberről fokozatosan megszerzett ismereteiket. Az intézményünk képzési rendszerében a súlypontokat az iskolahasználók igényei és az iskola pedagógiai lehetőségei együttesen határozzák meg. Természetesen elvárásokkal
ezeket
a
kor
összhangban
követelményeivel
kívánjuk
és
megvalósítani.
a
társadalmi
Iskolánkat
úgy
szeretnénk működtetni, hogy minél több és szerteágazóbb sikerélmény lehetőségét biztosítsuk tanulóink számára.
„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és
az
alkotás
izgalmára,
hogy
megtanítson
szeretni,
amit
csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk csinálni.” ( Szent-Györgyi Albert)
Pedagógiai alapelveink
Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bízott tanulókból. Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Nevelő-oktató munkánkat a demokrácia, a nemzeti értékek és az európai humanista és keresztény értékrend hatja át.
4
Fontosnak tartjuk, hogy diákjainkban a követelmények belső igénnyé váljanak, a pontosság, a fegyelem és önfegyelem jellemezze őket. Lényegesnek tekintjük a társadalom elvárásai alapján a valláserkölcsi alapelvek és a kulturált viselkedésformák, az anyanyelvi műveltség elsajátíttatását. Megfelelő
feltételeket
nyújtunk
a
tanulási
esélyegyenlőség
megteremtéséhez. Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe, törekedve arra, hogy az, valóban mindig indokolt legyen. Lépést tartunk az informatikai forradalommal. Reális önszemlélet és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány, illetve életpálya kiválasztását. Sajátítsák
el
felfrissítésének,
tanulóink
a
bővítésének
megszerzett technikáit,
ismeretek
ezzel
rendszeres
készüljenek
fel
az
élethosszig tartó tanulásra, művelődésre.
Az iskola nevelőtestülete, vezetése mindig érzékenyen reagál az új kihívásokra, alkalmazkodva a mindenkori legújabb követelményekhez. Pedagógiai hitvallásunkban a nevelés és oktatás, a szakmai képzés mindig azonos
értéket
képviselt,
a
tudás
és
a
munka
tisztelete
mindig
összetartozott. Ez az iskolai szellemiség, a tanuló centrikus pedagógusok munkája, szellemi kapacitása garanciája a XXI. század elvárásainak megfelelő új típusú iskola kialakításának.
Az intézményi nevelő-oktató munka céljai
Pedagógiai
célunk
mindazon
értelmi
és
emberi-erkölcsi
értékek
kialakítása diákjainkban, amelyek birtokában teljes személyiséggé válnak, eligazodnak a világban és életük során nemcsak saját, hanem közösségük előbbre jutását is fontosnak tartják. 5
Pedagógiai munkánk célja, hogy:
A gyermekeket, diákokat segítse abban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent
és
embertársait
szerető,
felelős
polgárrá,
tisztességes
és
emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak.
A gyerekek, szülők, partnerek, környezet elégedettségére törekedjék, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontosságát hangsúlyozza.
A gyermekek, diákok morális és esztétikai szemléletét alakítsa, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényét fejlessze.
A
tanítási
tartalmak
feldolgozásának
folyamatában
ismereteket
közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen.
Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki
A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze.
Az
önálló,
felelős
állásfoglalás,
cselekvés
alapjait
és
(életkornak,
fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja.
Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást.
A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat.
Nagy
művészek,
tudósok
hithez,
egyházhoz
való
viszonya,
a
gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatását példaként állítsa.
Magyarságunk
gyökereit
megismertesse
magyarságtudat)
6
(nyelv,
történelem,
Hagyományainkat, ünnepeinket megismertesse, átörökítse, élővé tegye (táncház, népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.).
A kulturált szórakozás igényét kialakítsa.
A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi képességű, motivációjú, eltérően szocializálódott
tanulóinkat
készítsük
fel
a reális
pályaválasztásra,
továbbtanulásra.
Neveljük tanítványainkat toleranciára, a másság elfogadására, az emberi jogok tiszteletben tartására.
A
tárgyi
tudás
mellé
tanulóink
szerezzék
meg
mindazokat
az
együttműködési és kommunikációs képességeket, amelyek segítségével tudását önmaga és mások számára hasznosítani tudja.
Az informatika alkalmazás és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá a műveltség kialakításához.
A személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés és a képességek fejlesztése.
Az intézményi munkaterv törvényi háttere:
az 1993. évi LXXXIX. évi törvény a közoktatásról
a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
a 36/2007. (III. 7.) kormányrendelet a 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet módosításáról
A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
Az intézmény adatai
7
Hivatalos neve
KOSZISZ Szent István Gimnázium és Szakközépiskola
Székhelye
4244 Újfehértó, Eötvös József utca 25.
A fenntartó neve Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet A
fenntartó 1134 Budapest, Huba u. 6.
székhelye Típusa
gimnázium és szakközépiskola
Az intézmény feladatai Alapfeladat
Szakfeladat
Az
oktatás
munkarendje Gimnáziumi oktatás Gimnáziumi nevelés-oktatás
Nappali munkarend
(9-12/13. évfolyam) Nappali munkarend Gimnáziumi felnőttoktatás (9- Esti munkarend 12/13. évfolyam) Szakközépiskolai oktatás (9- Nappali munkarend
Szakközépiskolai nevelés-oktatás
12/13. évfolyam) Sajátos tanulók
nevelési
igényű Nappali munkarend
szakközépiskolai
oktatása (9-12/13. évfolyam)
8
Az érettségi utáni szakképző évfolyam szakképesítései A szakképesítés Szakmacsoport
Ágazat
OKJ
azonosító
száma 2.
Szociális
szolgáltatások
Szociális
54 762 02
asszisztens
III. Szociális 3. Oktatás
IV. Pedagógia
54 140 02
54 481 02 7. Informatika
XIII. Informatika 54 481 04
15. Közgazdaság
16. Ügyvitel
Megnevezése
Pedagógiai
és
családsegítő Gazdasági informatikus Informatikai rendszergazda Vám-, jövedéki-, és
XXIV.
54 344 03
Közgazdaság
termékdíj ügyintéző
XXV. Ügyvitel
54 346 02
Jelenlegi képzéseink, osztályaink: Osztály
Képzés
Létszám
9. A
Gimnázium
19
9. B
Szakközépiskola
19
10. A
Gimnázium
29
11. A
Gimnázium
19
11. B
24
Szakközé piskola
9
Ügyviteli titkár
12. A
Gimnázium
és 29
Szakközépiskola 12. B
Gimnázium
és 30
Szakközépiskola
Az iskola tanulói létszáma: 169 fő.
Az iskola tantestülete: Buczkó Ágnes
tanító-magyar-történelem-teológia
Barnáné Véber Szilvia
magyar-történelem
Borók- Haraszti Katalin
matematika- inkluzív nevelés
Gulyás Anna
angol nyelv
Herczku János
testnevelés-földrajz
Igyártó Hajnalka
informatika- fizika
Janóczky Tibor
matematika
Kapásiné Biró Teodóra történelem-német-orosz Kelemen Judit
Krisztina
magyar-kommunikáció
Patai Gizella
német-történelem-orosz
Rozgonyi Mariann
angol nyelv
Tóth Edina
informatika
Gyesen tartózkodik: Kelemen Judit Krisztina Karsainé Incze Gizella Novák Erzsébet
magyar- kommunikáció magyar-történelem angol matematika
Óraadóink: Fehértói Anett
néptánc
10
Hotzi Péter
ének-zene
Szabó István
rajz, művészetek, fölrajz
Barzó Gábor
biológia, kémia
Hosszú Ferenc
önvédelem
Lelki vezetőink: Juhász Imre Kerekes László
címzetes kanonok iskolalelkész
Bakó László
lelkipásztor
Baracsi István
lelkipásztor
Virág László
lelkész
Munkaközösségek: Osztályfőnöki munkaközösség: Vezetője: Kapásiné Biró Teodóra
Tagok: Borók- Haraszti Katalin – 9. A osztály Barnáné Véber Szilvia – 9. B osztály Gulyás Anna 10.A osztály Patai Gizella – 11. A osztály Kapásiné Biró Teodóra – 11. B osztály Rozgonyi Mariann – 12. A osztály Herczku János – 12. B osztály
Szakmai munkaközösség: Vezetője: Patai Gizella
11
Humán csoport: Buczkó Ágnes Barnáné Véber Szilvia Kapásiné Biró Teodóra
Reál csoport: Borók- Haraszti Katalin Herczku János Igyártó Hajnalka Janóczky Tibor Tóth Ednia Idegen nyelvi csoport: Gulyás Anna Kapásiné Biró Teodóra Patai Gizella Rozgonyi Marianna
Az
oktatásban
alkalmazható
tankönyvek,
tanulmányi
segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyet az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé
nyilvánított.
A
nyomtatott
taneszközökön
túl
néhány
tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: informatika, fizika, szakmai tantárgyak, testnevelés esetében.
12
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói eszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei, a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tankönyvek
tanév
májusában
beszerzése
szülői
a
tanév
értekezleteken) első
hetében,
tájékoztatjuk. az
iskolában
A a
tankönyvfelelősnél történik. Az egyéb taneszközök megvásárlása a tanév kezdetéig a tanuló feladata. A tankönyvjegyzékben nem szereplő kiadványok megvásárlására a munkaközösségek tesznek javaslatot, és a szülők írásos hozzájárulása után döntenek annak használatáról. Ez a szülőknek szóló írásbeli tájékoztató kiküldésével és a szülők általi aláírásával történik. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek, illetve szaktanárok a következő szempontokat veszik figyelembe:
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben
részesíteni,
amelyek
több
tanéven
keresztül
használhatóak.
A taneszközök
használatában az állandóságra
törekszünk: új
taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
Tartalmazzák
teljes
mértékben
a
helyi
tantervben
előírt
ismeretanyagot.
Megfelelnek a szaktudomány elvárásainak.
Megfelelnek
legalább
a
középszintű
érettségi
vizsga
követelményeinek.
Kielégítik a didaktikai követelményeket.
Alkalmazkodnak a korosztály szellemi és kommunikációs fejlettségi szintjéhez.
Eredményesen szolgálják az adott iskolatípus céljait.
13
Alkalmazkodnak az iskola által meghatározott általános tankönyv kiválasztási
elvekhez:
szakmai-tartalmi,
módszertani,
oktatásszervezési, anyagi elvek.
A kiválasztott taneszközök lehetőség szerint minél korszerűbb ismereteket tartalmazzanak, korszerű formában feldolgozva.
Az egyéb eszközök (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, művészeti oktatás eszközei,
stb.)
irányadóak,
megvásárlásánál
azok
egészüljenek
is ki
a a
fenti
szempontok
tartósság
és
a
legyenek
praktikusság
szempontjaival. A sokszínűség ellenére mindig biztosítani kell, hogy a közismereti tantárgyak tankönyvei évfolyamonként azonosak legyenek.
A tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának lehetőségei
Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve
más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket az iskola tanulói térítésmentesen használhatják.
Az ingyenes tankönyvet, taneszközt a mindenkor érvényben lévő
miniszteri, illetve fenntartói rendelet alapján kapják meg tanulóink.
A tankönyvi ellátást használt tankönyvek visszavételével és újbóli
kiadásával is elősegítjük.
Iskolánkban a tankönyvfelelős: Igyártó Hajnalka
A tanuló felvételének és átvételének helyi szabályai
14
A nemzeti köznevelésről szóló törvény 50.§-a rendelkezik a felvétel és az átvétel szabályairól, a
szakképzés tekintetében pedig a szakképzésről
szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 22., 24. §-a., valamint az EMMI rendelet 27. § (1-2-3.) . bekezdése.
A tanuló átvételével kapcsolatos szabályok
Ha az adott osztály létszáma engedi, a szülő kérésére – elsősorban a tanév befejezése után – biztosítjuk a más iskolába járó tanulók számára az iskolaváltás lehetőségét. Az átvételről az igazgató dönt az érintett osztályfőnök véleményének kikérésével. Amennyiben az intézménybe tanév közben új tanuló felvételére kerül sor, és a tanuló más iskolatípusból érkezik a teendők a következők:
a tanuló hozza magával bizonyítványát, félévi értesítőjét, az átvétel napjáig kapott érdemjegyeiről egy igazolást (osztálynapló tanulói oldalának hitelesített fénymásolata)
meg kell állapítani, tanult-e minden olyan tantárgyat, amelyet az átvevő intézményben tanulnak az adott képzési típusban
amennyiben más képzési típusból kerül átvételre, vagy korábbi iskolájában nem tanulták az adott képzési típusban az adott évfolyamon a tantárgyat különbözeti vizsga letételét kell előírni számára
ki kell jelölni a különbözeti vizsga letételének időpontját
Amennyiben a tanuló az adott intézmény egyik osztályából, intézményen belüli egyik képzési típusból megy át egy másik osztályba vagy másik képzési típusban szeretné folytatni tanulmányait:
a helyi tantervben szereplő óratervek alapján kell megállapítani részére, hogy mely tantárgyakból kell különbözeti vizsgát tennie 15
a különbözeti vizsga letételének időpontját ki kell jelölni
A vizsgák letételének szabályai megegyeznek a tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzatában leírtakkal.
A felvételi eljárás különös szabályai Az
intézményben
általános
iskola
középfokú nyolcadik
nevelés-oktatás osztályát
folyik,
elvégzett
így
tanulói
tanulóiból
az
kerülnek
felvételre.
Az általános iskolai tanuló a középfokú iskolába az általános vagy a rendkívüli felvételi eljárás keretében vehető fel.
A felvételi eljárásokkal kapcsolatos határidőket az oktatásért felelős miniszter évente, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg.
A felvételi kérelmet a hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap felhasználásával kell benyújtani a középfokú iskolába és a Felvételi Központba. A felvételi kérelmeket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban kell benyújtani és elbírálni.
Ha a középfokú iskola felvételt hirdet, a felvételi kérelmekről a következők alapján dönthet:
az általános iskolai tanulmányi eredmények, amely alatt kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló szereplő
bizonyítványában, osztályzatait,
félévi
értesítőjében
minősítéseit
kell
érteni.
(ellenőrzőjében) A
tanulmányi
eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése, minősítése nem számítható be.
a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga, központi írásbeli vizsga eredménye, vagy
16
a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei
A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 28.§ (2) bekezdése szerint
A katonai és rendvédelmi középfokú iskola a felvételt egészségügyi, pályaalkalmassági feltételekhez kötheti.
Az intézményben a gimnáziumi képzés keretében a szabad órák terhére folytatott
rendvédelmi
vagy
katonai
képzésre
jelentkezők
körében
kötelező az alkalmassági vizsga. A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 28.§ (3) bekezdése szerint
Ha a középfokú egyházi vagy magánintézmény vallási, világnézeti tekintetben
elkötelezett
intézményként
működik,
a
tanulók
felvételét valamely vallás, világnézet elfogadásához kötheti, és ezt a felvételi eljárás keretében vizsgálhatja. Az intézmény világnézetileg elkötelezett a katolikus vallás iránt, ezért a tanulók felvételénél azt vizsgálja, hogy a tanuló elfogadja-e a vallásos világnézetet. Iskolánk ökumenikus jelleggel működik, nem zárkózik el a más felekezethez
tartozó
diákok felvételétől
sem. Az úgynevezett
történelmi egyházak bármelyikéből jelentkezhetnek iskolánkba diákok.
A
9.
évfolyamra
jelentkező
tanulók
felvételének
elvei
intézményünkben:
A tanulmányi átlageredmény megállapítása a tanuló 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi összes osztályzata alapján történik, kivéve a magatartás és a szorgalom osztályzatokat.
A gimnáziumi és szakközépiskolai osztályba felvételi követelmény a legalább közepes tanulmányi átlag.
A tanulmányi átlageredmények alapján kialakult rangsorból a beiskolázási
tájékoztatóban
meghatározott
vesszük fel.
17
felvehető
létszámot
Az
esti
tagozatos
gimnáziumi
képzésre
való
felvétel
elvei
intézményünkben:
a képzési idő 3 év
10. évfolyammal indul a képzés, ezért a 9. évfolyamot illetően különbözeti vizsgát kell tennie azoknak a jelentkezőknek, akik csak 8 általános iskolai osztállyal rendelkeznek.
Felvételi követelmény:
–
beszámítható a 9. évfolyam tananyagába a régi típusú 3 éves szakmunkásképző iskola,- valamint a négy évfolyamos szakiskola
–
elvégzése, beszámítható a 10. évfolyam tananyagába a sikeresen befejezett régi típusú szakmunkásképző (3 évfolyam), - vagy a sikeresen befejezett 4 évfolyamos szakiskola.
A pedagógus életpályamodell: 326/2013. (VIII. 30) Korm. rendelet alapján (a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról
szóló
1992.
évi
XXXIII.
törvény
köznevelési
intézményekben történő végrehajtásról) A köznevelési intézmény munkatervében – az intézményi feladatokkal összhangban – meg kell tervezni a)
középiskola esetén a középszintű és az emelt szintű érettségi vizsga
és a szakmai vizsga vizsgáztató bizottságainak munkájában részt vevő,
18
továbbá a pedagógusok minősítésében és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben, a szaktanácsadói feladatokban közreműködő, b)
szakiskola esetén a szakmai vizsga vizsgáztató bizottságainak
munkájában részt vevő, c)
a pedagógusok minősítésében és az országos-pedagógiai szakmai
ellenőrzésben közreműködő pedagógusok várható munkaidő-beosztását oly módon, hogy az érintettek részt tudjanak venni a felsorolt feladatok végrehajtásában.
A rendelet alapján a tantestületünkből érintett kollégák vizsgáztatási és beosztási rendje a naptár szerinti táblázatban található.
A pedagógusok munkaidejének beosztása A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében a)
foglalkozások, tanítási órák előkészítése,
b)
a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,
c)
az
intézmény
kulturális
és
sportéletének,
versenyeknek,
a
szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, d)
a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének
segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, e)
előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek,
tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete, f)
a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok
végrehajtása, g)
a
gyermek-
és
ifjúságvédelemmel
végrehajtása, h)
eseti helyettesítés,
19
összefüggő
feladatok
i)
a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,
j)
az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,
k)
a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra
megtartása, l)
osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység,
m)
pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,
n)
a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő
részvétel, o)
munkaközösség-vezetés,
p)
az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés,
q)
környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,
r)
iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,
s)
hangszerkarbantartás megszervezése,
t)
különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a
köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, u)
a
pedagógiai
program
célrendszerének
megfelelő,
az
éves
munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el. Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely a)
szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör,
b)
sportkör, tömegsport foglalkozás,
c)
egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás,
d)
egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás,
e)
napközi,
f)
tanulószoba,
g)
tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,
20
h)
pályaválasztást segítő foglalkozás,
i)
közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás,
j)
diákönkormányzati foglalkozás,
k)
felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó
egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, l)
tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák
közötti verseny, bajnokság, m)
az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák
keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet. A
pedagógus
intézményben,
a
kötött
pedagógiai
munkaidőben szakszolgálati
köteles
a
nevelési-oktatási
intézményben
tartózkodni,
kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. A
neveléssel-oktatással
lekötött
munkaidejét
meghaladóan
a
pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha a)
a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,
b)
a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat
sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy c)
a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy
egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.
21
Az előző bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A nevelésseloktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4) bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra. Azokban
a
kollégiumokban,
amelyekben
a
pedagógiai
felügyelői
munkakör nem került bevezetésre, a pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti harminc, gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti huszonhat óra, amely teljesíthető az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók – étkezési, alvási és a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti időn kívüli – folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátásával is. Ez esetben a kollégiumi pedagóguslétszám meghatározásánál figyelembe kell venni a tanulók nemenként és épületenként megadott létszámát, a kollégiumi foglalkozási időn kívül nemenként és épületenként átlagosan 100, legfeljebb 120 fős tanulói csoporthoz egy pedagógussal számolva. Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok
alapján
vonatkozásában
az
intézményben
foglalkoztatott
munkaidő-nyilvántartást
vezet,
és
a
pedagógusok munkavégzést
havonta igazolja. Az
állami
intézményfenntartó
központ
által
fenntartott
iskola
intézményvezetője az iskolai tantárgyfelosztást a területileg illetékes tankerület vezetőjével egyeztetve készíti el.
A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni, oly módon, hogy a munkaidőkedvezmény
nyolcvan
százaléka
a
neveléssel-oktatással
lekötött
munkaidőre, húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött munkaidőre essen.
22
A Kormányrendelet értelmében iskolánkban a munkaidő-nyilvántartást az osztály- és csoportnaplókban, a mellékelt táblázatban és az egyéni munkaidő naplóban vezetjük. A munkaidő-nyilvántartásra alkalmazott táblázat: Hétfő
Kedd
Dátum: Neveléssel, oktatással lekötött munkaidő 1-26. óra Tanóra Korrepetálás Érettségi előkészítő Szakkör Tömegsport Közösségi szolgálat (50 óra) Neveléssel, oktatással le nem kötött munkaidő 27-32. óra Készülés ünnepségekre Eseti helyettesítés Gyermekvédelem Szaktárgyi versenyek Iskolai vezetése
dokumentumok
Fogadóóra Szülői értekezlet Családlátogatás Ügyvitel
23
Szerda
Csütörtök
Péntek
Osztályfőnöki teendők Pályaválasztás Baleseti megelőzés Kirándulások szervezése Munkaközösség vezetése Szertárak karbantartása Tömegsport Felkészítés nyelvvizsgára Közösségi szolgálat Iskolai ügyvitel Comenius Összesen:
NAPTÁR SZERINTi munkaterv
Iskolán kívüli programok Az iskola tanulói minél nagyobb létszámban részt vesznek:
A
rendhagyó irodalomórán bűnmegelőzési előadáson a Filharmónia rendezvényein bérletes színházi előadásokon a városi ünnepségeken, emléknapokon, Majálison, Juniálison.
tantestület
részére
a
fentiek
mellett
szakmai
továbbképzések,
előadások szervezése. Bekapcsolódás
a
KOSZISZ
rendezvényeibe
iskolákkal.
24
és
kapcsolattartás
az
Tantestületi értekezletek:
alakuló értekezlet
tanévnyitó értekezlet
őszi nevelési értekezlet
félévzáró osztályozó értekezlet
félévzáró értekezlet
tavaszi nevelési értekezlet
végzős osztályok osztályozó értekezlete
9-11. osztályok osztályozó értekezlete
tanévzáró értekezlet
Lehetőség szerint hetente vezetői megbeszélés az aktuális témákban (igazgató, ig. helyettes, munkaközösség-vezetők, DÖK-vezető). Havonta egyszer, vagy szükség szerint többször, tantestületi-megbeszélés a vezetői megbeszélés témáinak megfelelően.
Hitünk gyakorlása:
tanévkezdés előtt lelki nap a tantestület számára.
osztályok Szentjének megválasztása – szeptember hónapban
szeptember 20- án iskolánk névadójának, Szent István királynak a napja
két lelki nap Karácsony és Húsvét előtt, Advent és Nagyböjt idején a dolgozók és a diákok számára
október: a Rózsafüzér megismerése
25
májusi ájtatosságon való részvétel
Rórátén való részvétel
Városi Keresztúton való részvétel
Nagyböjti Keresztúton való részvétel
hetente kettő hittanóra felekezeti és évfolyamonkénti bontásban
a hét kezdése közös imával az aulában
a tanítási nap kezdése és zárása közös imával az osztályokban
részvétel az első pénteki Szentségimádáson
A tanítás nélküli munkanapok felhasználásának rendje: 6 tanítási nap felhasználhat -
1 nap: 2015.04.22.- Diáknap
-
1 nap: 2015. 05. 02. – írásbeli érettségi vizsga magyarból
-
2 nap: 2015. 03. 22. 03. 31. 03. 23. – Tavaszi szünet, Nagyhét két
napja -
1 nap: szabad felhasználás tantestületi kirándulásra
Témanap: A
tantestület
2011.február
14-én
tartott
értekezleten
Témanap
bevezetéséről döntött. Ennek értelmében középiskolai tanulmányai alatt, minden tanulónknak látnia kell a Parlamentet és a Szent Koronát, a Terror Háza Múzeumot, Ópusztaszert és a Feszty-körképet, valamint Máriapócsot. A megnevezett nemzeti jelképek és vallási kegyhely megtekintésére a 4 tanév alatt 2 tanítási nap vehető igénybe, melynek felhasználásáról az intézmény vezetőjének jóváhagyásával az érintett osztályfőnökök és a szaktanárok döntenek.
26
Testvériskolai kapcsolatok: Testvériskolai kapcsolat ápolása a Határtalanul pályázat alapján: a Dani Gergely Általános Iskolával, Gyimesbükkön. További
testvériskolai
kapcsolat
kiépítése
a
határon
túli
magyar
iskolákkal. A középiskolai tanulmányai alatt, minden osztály legalább egy alkalommal tegyen utazást a határon túli magyar területre.
Szülői értekezletek: A szülői értekezletek tartása: az összevont szülői értekezleten kívül minden osztályfőnök félévente legalább egy-egy értekezletet tart. Ennek dokumentálása az osztálynaplóban történik.
A közösségi szolgálat megszervezése intézményünkben: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján: 4. § (13) bekezdés: A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségé nek javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása”. 6. § (4) bekezdés: „Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat el-végzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.” Részletes
indoklás
a
6.
§-hoz:
A
közösségi
szolgálat
szociális,
környezetvédelmi, a tanuló társa-dalmi környezetének javát szolgáló, anyagi
érdektől
csoportosan,
független
tevékenység,
projektmódszerrel
megvalósulásának
leírását
végezhető.
tartalmazó, 27
az
amely
egyénileg
Igazolása egyén
vagy
a
projekt
szerepét
tükröző
dokumentumban történik. A felnőttoktatásban és sajátos nevelési igényű tanulók esetében e kötelezettség nem áll fenn. 97. § (2) bekezdés: „Az érettségi vizsga megkezdéséhez a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.”
A
Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Kormányrendelet
Részletek a dokumentumból – – –
Fejlesztési terület – nevelési célok között szerepel, mint kereszttantervi elem; Felelősségvállalás másokért, önkéntesség; A Nat. ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári
–
léthez, Életvitel és gyakorlat (9−12. évfolyam) közműveltségi tartalmai között szerepel:
–
Pályaorientáció, közösségi szerepek; A civil szervezetek céljai, lehetőségei, jelentőségük, néhány ismertebb nemzeti és nemzet-közi civil szervezet tevékenysége. A tágabb közösségért (iskola, helyi közösség, település) végzett önkéntes munka lehetőségei és jelentősége, közösségi szolgálat. Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és honvédelmi alapismeretek.
A
nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
45. A középiskolában a közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések 133. § (1) Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának
teljesítésével,
dokumentálásával
összefüggő
feladatok
ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus
a
tanuló
előmenetelét
rögzítő
dokumentumokban
az
iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti
28
a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. (2) A közösségi szolgálat keretei között a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelemi, f) a katasztrófavédelmi, g)
az
óvodás
korú,
sajátos
nevelési
igényű
gyermekekkel,
tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység. (3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott
esetekben
szükség
szerint
mentort
kell
biztosítania. (4) A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésé-re, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. (5)
A
közösségi
szolgálatot
az
adott
tanuló
esetében
koordináló
pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. (6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.
29
(7) A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. (8) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. (9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát, b)
az
osztálynaplóban
és
a
törzslapon
a
kijelölt
pedagógusnak
dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését, c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad, d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti, e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.
A
közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény)
Megfontolandónak tartjuk a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény következő rendelkezéseinek figyelembevételét: 3. § (1) Fogadó szervezet lehet
30
a) a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa biztosított
közszolgáltatások
és
katasztrófavédelmi
feladatai
körében; b) a nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében; c) a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében; d) a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében; e) a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével össze-függő tevékenysége körében; f)
a
jogszabályban
meghatározott
közszolgáltatásai
vagy
e
közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű,
illetve
magyar
hatóság
által
kiadott
működési
engedéllyel rendelkező, jogképes fa)
szociális,
gyermekjóléti,
gyermekvédelmi
szolgáltató,
illetve intézmény, fb) egészségügyi szolgáltató, fc) közoktatási intézmény, fd) felsőoktatási intézmény, fe) muzeális intézmény, ff) nyilvános könyvtár, fg) közlevéltár, fh) nyilvános magánlevéltár, fi) közművelődési intézmény [az fa)-fi) alpontokban foglaltak a továbbiakban együtt: fogadó intézmény];
31
g) a nem jogképes fogadó intézmény fenntartója a fogadó intézmény jogszabályban
meghatározott
közszolgáltatásokhoz
kapcsolódóan
közszolgáltatásai a
fogadó
vagy
intézmény
e köz-
szolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében.
A közösségi szolgálat megszervezéséért felelősök a 9. és 10. évfolyam osztályfőnökei. Vezetőjük Patai Gizella.
A középiskola Munkatervét a tantestület 2014. szeptember 7-én fogadta el.
Buczkó Ágnes igazgató Újfehértó, 2015.szeptember 7
A középiskola Munkatervét a diákönkormányzat 2015 szeptember 7-én fogadta el.
Nagy Zoltán DÖK - tag Újfehértó, 2015 szeptember 7.
32
A középiskola Munkatervét a szülői munkaközösség 2014. szeptember 7én fogadta el.
Gulyás Sándor SZMK
Újfehértó, 2015. szeptember 7
33
-
tag
