Tartalomjegyzék 1. Bevezetés
3
2. Szakmai helyzetelemzés
4
2.1. Gazdasági, szociális környezet 2.2. Az iskola rövid bemutatása 2.2.1. Építményi-tárgyi feltételek 2.2.2. Személyi feltételek 2.2.3. Tanulói összetétel 2.3. Intézményegységek 2.3.1. Szakközépiskola 2.3.2. Szakiskola 2.3.3. Kollégium 2.4. A tagintézmény erősségei 2.5. A tagintézmény gyengeségei 2.6. Lehetőségek, melyek a fejlesztést segíthetik 2.7. Veszélyek, melyek negatív irányú befolyást eredményezhetnek 3. Vezetési program
4 4 5 5 6 7 8 9 10 10 11 12 12 13
3.1. Alapelvek 3.2. Általános követelmények 3.3. Fejlesztendő területek 3.4. A tagintézmény vezetési struktúrája
13 14 14 15
4. Fejlesztési elképzelések
17
4.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai 4.2. Az intézményegységek irányítására vonatkozó elképzelések 4.2.1. Szakközépiskola (a 2016/2017. tanévtől szakgimnázium) 4.2.2. Szakiskola (a 2016/2017. tanévtől szakközépiskola) 4.2.3. Kollégium
19 20 20 22 23
5. Befejező gondolatok
24
6. Mellékletek
25
2
1. Bevezetés 1991-ben matematika-fizika, majd 1995-ben informatika szakos tanári oklevelet szereztem a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Huszonöt éve dolgozok pedagógusként. Első munkahelyem a biharkeresztesi Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium volt. Fokozatosan fejlesztettem tudásomat szaktárgyaim oktatása terén, gyakorlatot szereztem a pedagógiai munkában. 2005-ben szakvizsgázott pedagógus lettem, majd 2008-ban közoktatási vezető szakirányú szakképesítést szereztem. A tanítás mellett hamar belekóstolhattam az irányító-vezető munkába is. A ranglétra különböző fokait bejárva voltam munkaközösség-vezető, felnőttoktatási tagozatvezető, igazgatóhelyettes, majd hat éven keresztül igazgatóként vezettem az intézményt. 2011-ben
családommal
együtt
Miskolcra
költöztem,
a
Szemere
Bertalan
Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban igazgatóhelyettes lettem. 2012-2015 között igazgatóként vezettem az intézményt. 2015. július 1-jétől, a Miskolci Szakképzési Centrum megalakulásától, a Miskolci SZC Szemere
Bertalan
Szakközépiskolája,
Szakiskolája
és
Kollégiuma
megbízott
tagintézmény-vezetője vagyok. Az elmúlt közel egy év során sikerült jó kapcsolatot kialakítani a Centrum vezetésével, munkatársaival, a társiskolák tagintézmény-vezetőivel. Felelősséget érzek a nevelőtestület tagjaiért, az itt tanuló diákokért, az intézmény munkáját segítő adminisztratív és technikai, fizikai dolgozókért. Értük, támogatásukkal, az iskoláért szeretnék továbbra is dolgozni. A gyorsan változó gazdasági, szociális és demográfiai körülmények között az iskolának alkalmazkodnia kell a mindenkori partneri igényekhez. Esélyeink jók. Az iskola hagyományaira, a nevelőtestület szakmai kvalitásaira és elhivatottságára, a Miskolci Szakképzési Centrum támogatására, Miskolc és a környező települések iskolamegtartó érdekére támaszkodva az iskola továbbra is jelentős szerepet tölthet be a város és térsége szakképzésében. Munkámhoz továbbra is számítok az iskola, a kollégium dolgozóinak bizalmára, támogató-segítő együttműködésére, jobbító szándékú javaslataira. Közös a célunk, tegyük meg közösen a hozzá vezető utat!
3
2. Szakmai helyzetelemzés 2.1.
Gazdasági, szociális környezet
Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén Megye megyeszékhelye. Kulturális, szellemi élete, szociális állapota, gazdasági folyamatai meghatározóak nemcsak a városra, hanem a térség egészére nézve is. Miskolc Magyarország negyedik legnagyobb lélekszámú városa, jelenleg 159 ezren lakják. A rendszerváltás idején mintegy 210 ezer lakosa volt a városnak. A fogyás a csökkenő születés- és növekvő halálozási számból, illetve elvándorlásból adódik. A negatív tendenciát az ideköltözők csak mérsékelni tudták. Az elvándorlást döntően az állami nagyipar leépülése, a munkahelyek megszűnése okozta. Az utóbbi évek beruházásai (Bosch, Shinwa, Takata, stb.) komoly élénkülést hoztak a város gazdaságába, csökken a munkanélküliség, egyre nagyobb az igény a szakképzett munkaerőre. Miskolc iskolaváros. Az állami szakképzést a Miskolci Szakképzési Centrum a 12 tagintézményével fogja össze. A tanulók egy jelentős része nem miskolci illetőségű, ők vagy kollégiumban vannak elszállásolva, vagy naponta járnak be a környező településekről. A szakképzésben tanulók esetében nagyon sok családra az alacsony iskolázottság a jellemző, gyakran a szülők valamelyike (mindegyike) munkanélküli vagy elhagyta a családját, sokan csúsztak a szegénységi küszöb alá, gyakoriak a mentális betegségek (alkoholizmus, idegi jellegű problémák). Kicsi a társadalmi mobilitás, a magasabb társadalmi-gazdasági státuszba való kerülés ritka. A földrajzi térben való elmozdulás is negatív tendenciájú, a szakképzett munkaerő aránya a nagyobb mobilitási hajlandóság miatt csökken. 2.2.
Az iskola rövid bemutatása
A jogelődje révén 142 éve alapított iskola egyidős a szervezett magyarországi szakképzéssel. Az iskola a Miskolc Szakképzési Centrum második legnagyobb tagintézménye (2015/2016. tanév: 1.054 tanuló az iskolában, 287 tanuló a kollégiumban, 140 dolgozó, ebből 98 pedagógus). Az iskola nagyon sok tanulót fogad a városon kívülről, jelenleg a tanulók mintegy 60 %-a más településről érkezik.
4
Az iskolakomplexum az avasi lakótelep tőszomszédságában, több hektáros területen helyezkedik el, megfelelő körülményeket biztosítva az ismeretek elméleti és gyakorlati elsajátításához. A 408 férőhelyes kollégium biztosítja a vidéki tanulók elhelyezését. 2.2.1. Építményi-tárgyi feltételek Az iskola és a kollégium 1981-ben épült, akkor modernnek számított. Az azóta eltelt három és fél évtizedben ellátta funkcióját. Felszereltsége ma közepesnek mondható. Felújítása egyre sürgetőbb feladat (épületek hőszigetelése, tetőszigetelés, nyílászárók cseréje az iskolában, világításkorszerűsítés, mosdóhelyiségek felújítása). Az elektromos rendszer és a fűtési rendszer (csövek, radiátorok) amortizálódott, korszerűtlen, energiapazarló. Az intézmény működéséhez, a pedagógiai és nevelési célok eléréshez, a szakképzéshez alapvetően adottak a tárgyi feltételek. A szakmai ismeretek gyakorlati alkalmazására megfelelően felszerelt tanműhelyek állnak rendelkezésre. A képzéshez szükséges szakmai anyagot a Centrum biztosítja. A szaktárgyi szertárak eszközkészlete sok esetben hiányos, részben elhasználódott, a fejlesztésre kevés pénz jut. Az intézmény komoly informatikai infrastruktúrával rendelkezik (informatikai szaktantermek, belső vezetékes, illetve WIFI hálózat, szélessávú internet). A gyors amortizáció miatt költséges a szinten tartás. A karbantartási munkákat igyekszünk saját erőből elvégezni. Könyvtár áll a tanulók és tanárok rendelkezésére. Az egészséges életmód, a mindennapos testnevelés, a sportsikerek színtere a tornaterem, a kondicionáló terem és a sportudvarok. 2.2.2. Személyi feltételek Nevelőtestület létszáma:98 fő. •
Nemek aránya: 56 férfi, 42 nő
•
Koreloszlás: o 25-35 év:
5 fő
o 36-45 év:
28 fő
o 46-55 év:
28 fő
o 55 év felett:
37 fő
5
37 pedagógus áll közel a nyugdíjkorhatárhoz, pótlásukról folyamatosan gondoskodni kell. Az iskolai és a kollégiumi nevelőtestület minden tagja rendelkezik a szükséges végzettséggel és szakképesítéssel. Az adminisztratív, illetve gazdasági dolgozók jó szakmai ismerettel végzik munkájukat. A fizikai dolgozói létszám megfelelő. Munkájukat lelkiismeretesen végzik. 2.2.3. Tanulói összetétel A tanulók növekvő számban hátrányos helyzetűek. Sokan csonka családban, nehéz szociális körülmények között élnek, jellemző az ingerszegény környezet és családon belül a szenvedélybetegségek, az alkoholizmus terjedése. Nagyon sok szülő munkanélküli, a helyzet a térségi adatoknál még rosszabb, mert a jobb anyagi körülmények között élő családok nagyobb arányban taníttatják gyermekeiket gimnáziumban vagy csak szakközépiskolát működtető szakképző iskolában. Az iskola tanulói létszáma 2015. október 1-jén: 1.054 (2014: 1.021, 2.013: 1.085). Egyre több a gyenge teljesítményű tanuló, a csökkenő számú jó képességű és teljesítményű tanulók többsége inkább valamelyik gimnáziumot választja. A szakközépiskolában növekvő számban vannak olyan tanulók, akiknek a helye inkább szakiskolában lenne. Tőlük sok esetben irreális elvárás az érettségi bizonyítvány megszerzése. A szakiskolai tanulók többsége nagyon gyenge képességű és/vagy teljesítményű, motiváltsági szintjük igen alacsony. Alapvető szocializációs, írási, olvasási, számolási hiányosságaik vannak. A szakiskolában oktató pedagógusok hatalmas erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy ezeket a tanulókat bent tudjuk tartani az iskolarendszerben, és minél nagyobb arányban szerezzenek szakmát. A csökkenő tanulói létszámon belül növekvő tendenciát mutat a sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) száma (jelen tanévben 72 fő, 2011: 40 fő, 2007: 0 fő). A tanulmányi eredményeket mind a szakközépiskolában, mind a szakiskolában nagyban meghatározza az iskolába érkező tanulók „előélete”. A tanulók többsége olyan lemaradásokkal érkezik az otthoni környezetből, olyan hiányosságokkal jön az általános iskolából, hogy azokat nagyon nehéz kompenzálni. A tanulók többsége közepes vagy annál gyengébb szinten teljesít. A pedagógusok részéről egyre nagyobb erőfeszítést igényel a tanulói motiváció felkeltése és
6
fenntartása. Nagyon nehéz a jól teljesítő és a gyenge eredményű, érdektelen, gyakran rossz magatartású tanulók párhuzamos, differenciált foglalkoztatása. A 10. évfolyam végén tanulóink részt vesznek az országos kompetenciamérésen. Az eredményeket az alábbi táblázat mutatja:
Az iskolai eredmények elmaradnak az országos átlagtól, enyhén javuló tendenciát mutatnak, összhangban vannak a tanulók CSH-indexével. A kompetenciamérés eredményeinek javítása érdekében intézkedési tervet dolgozott ki és fogadott el a nevelőtestület. A javulás jelei már mutatkoznak. Az iskola erőssége: az érettségi, illetve szakmai vizsgára jelentkezett tanulók szinte kivétel nélkül sikeresen vizsgáznak. 2.3.
Intézményegységek
Az iskola oktatási kínálatának, szakmastruktúrájának a térségi igényeket kell szolgálnia. Az iskola feladata, hogy figyelemmel kísérje a szolgáltatásait igénybe vevők (tanulók, szülők), a térség munkáltatóinak igényét, elvárásait, valamint nevelési tevékenységével lehetővé tegye, hogy olyan személyiségek kerüljenek ki az iskolából, akik döntésképesek, önmagukat menedzselni tudják, korszerű tudással rendelkeznek és el tudnak igazodni a változó társadalmi körülmények között. Az iskola szervezeti felépítése alkalmas a kitűzött célok eléréséhez. Külső segítség nélkül a vonzáskörzetre jellemző elmaradottság, szegénység, az esélytelenség újratermeli önmagát. Ezen próbál változtatni sajátos eszközeivel az iskola. A tanulók számára biztosítani kell a minőségileg garantált, a felemelkedés esélyét biztosító nevelést-oktatást. Az iskola képzési kínálata a középfokú iskolarendszerű szakképzés széles spektrumát fedi le, ennek megfelelően három intézményegységgel működik: szakközépiskola, szakiskola, kollégium.
7
2.3.1. Szakközépiskola Jelen tanévben nappali tagozaton a szakközépiskolában összesen 802 tanuló tanul (388 fiú, 414 leány). A szakközépiskolai képzés alapja a négy évfolyamos, érettségi vizsgával befejeződő szakasz. A képzés célja: − az általános műveltség megalapozásával felkészíteni az érettségi vizsgára, − szakmai ágazati képzés (felmenő rendszerben, jelenleg a 11. évfolyamnál tart), − a szakközépiskolai tananyag felhasználásával felsőoktatási tanulmányokra való felkészítés, − szakmacsoportos alapozó oktatás segítségével felkészítés a szakképzési évfolyamokon való szakmatanulásra (kifutó rendszerben, jelenleg a 12. évfolyamnál tart). Hat ágazatban történik az oktatás. Ezek a következők: − közlekedésgépész, − szépészet, − sport, − képző-és iparművészet (kifutó), − optika, − egészségügyi technika (kifutó), − +ágazaton kívüli képzés: színházi táncos (kifutó). A szakközépiskolában érettségizett tanulók döntő többsége az érettségi bizonyítvány megszerzésével nem fejezi be tanulmányait. Egy részük egyetemen, főiskolán tanul tovább, a többiek valamelyik szakközépiskolában szereznek szakmát. Többségük az iskolánkban folytatja tanulmányait. Sokan érkeznek más iskolából is. A 13-15. (szakképzési) évfolyamokon oktatott szakmák: − autóelektronikai műszerész − autószerelő − autótechnikus (ráépülés) − gyakorló kozmetikus − kozmetikus (ráépülés) − gyakorló fodrász
8
− fogtechnikus gyakornok − fogtechnikus (ráépülés) − informatikai rendszergazda (kifutó) − színházi táncos (kifutó) − divat- és stílustervező (kifutó) − dekoratőr (kifutó) − fotográfus és fotótermék-kereskedő − sportedző (felmenő rendszerben) − fitness-wellness instruktor (felmenő rendszerben) A szakképzési évfolyamokon a tanulók 51 %-a tanulószerződéssel külső vállalkozásoknál vesz részt gyakorlati képzésben, a többiek iskolai tanműhelyben tanulják a szakmát. Felnőttoktatás: ebben a tanévben 29 tanuló autószerelő, illetve 11 tanuló gyakorló kozmetikus szakmában kezdte meg tanulmányait esti tagozaton. 2.3.2. Szakiskola Jelen tanévben nappali tagozaton a szakiskolában összesen 223 (121 fú, 102 leány), felnőttoktatás esti tagozaton 15 tanuló (szociális gondozó és ápoló) tanul. A szakiskolai szakképzés három, illetve négy évfolyamos (kifutó) szakiskola keretében történik jelenleg. A képzés célja: − elősegíteni a tankötelezettség teljesítését a 9-11(12). évfolyamon, − 9-11(12). évfolyamon szakképzés folytatása. A szakképzési évfolyamokon oktatott szakmák jelenleg a következők: − villanyszerelő − elektronikai műszerész − szociális gondozó és ápoló − bőrdíszműves (kifutó) − cipókészítő (kifutó) − fodrász (kifutó) A szakképzési évfolyamokon a tanulók 40%-a tanulószerződéssel külső vállalkozásoknál vesz részt gyakorlati képzésben, a többiek iskolai tanműhelyben tanulják a szakmát. A tanműhelyek rendelkeznek a képzéshez szükséges felszereléssel, tárgyi eszközökkel.
9
A közlekedési vizsgabázis jelentős sajátbevételhez juttatja az iskolát (a Miskolci Szakképzési Centrum megalakulása óta közel 12 millió Ft a tiszta nyereség). 2.3.3. Kollégium Az intézmény kollégiuma a távolabb lakó tanulók számára teszi lehetővé, hogy az iskolát választhassák. A kollégium javítja az ellátás színvonalát és növeli az iskolába jelentkezők számát. Feladata a nevelés, az iskola tevékenységének a segítése. A kollégium az intézménnyel egy komplexumot alkot. A családok elszegényedésével párhuzamosan sokan egyre nehezebben tudják vállalni a kollégiumi kiadásokat, a többi miskolci kollégiumhoz képest kisebb ütemben csökken a kollégiumi létszám. Ehhez nagymértékben hozzájárul a kollégium szerencsés földrajzi elhelyezkedése, hiszen környezetében több középiskola is található (Ferenczi, Fáy, Martin, Avasi). A kollégiumnak jelen tanévben 287 tanulója van. A kollégium esetében a fenntartói és működtetői jogok 2013. január 1-jén szétválasztásra kerültek. A működtetés a Miskolci Közintézmény-működtető Központ feladata. 2.4.
A tagintézmény erősségei
− A nevelőtestület nagy felelősséggel, pedagógiai hozzáértéssel és jó közösségi szellemben végzi munkáját. Szemlélete nevelésközpontú. − Az iskola nevelői jó szakmai felkészültségűek, önmagukkal szemben igényesek. A tanulókat következetes munkára, kritikus szemléletre nevelik. − A nevelőtestület különböző korú tagjai között nincsenek generációs ellentétek. − Az iskola oktatási kínálata, szakmastruktúrája a térségi igényeket szolgálja. − Az érettségi, illetve szakmai vizsgára bocsátott tanulók döntő többsége sikeres vizsgát tesz (közel 100%). − A tanulók többnyire tisztelettudóak, tanáraikkal szembeni nyílt ellenségeskedés nem tapasztalható. − A tanárok továbbképzési hajlandósága magas (másoddiploma, szakvizsga, stb.). − A munkaközösségek jó szakmai műhelyként működnek. Felelősséggel kezelik az iskola ügyeit. Több szakmai sikert könyvelhettek el eddig is, egyrészt az iskola belső életének fejlesztése, másrészt a tanulók felkészítése terén.
10
− A továbbtanulási eredmények (érettségi utáni szakmatanulás, felsőfokú oktatási intézménybe való felvétel) jók. − Az iskola eredményesen használja ki a pályázati lehetőségeket. − Az iskola a szakképzés területén jó kapcsolatokkal rendelkezik a különböző vállalkozásokkal (jelen tanévben 95 gazdálkodó szervezettel). − Az iskola ápolja hagyományait, rendezvényei sikeresek. − Az iskola külső képe tiszta és rendezett. − Az adminisztrációs, gazdasági és fizikai dolgozók elkötelezettek az intézmény irányában, munkájukkal biztosítják az intézmény működéséhez szükséges feltételeket. − A műszaki vizsgabázis, bérbeadás bevételei jelentősek. 2.5.
A tagintézmény gyengeségei
− A tanulók jelentős hányada egyre nehezebben motiválható. − A tanulói létszám csökkenő tendenciát mutat. − Nő a tanulói hiányzás. − Tanítási időben a tantermek, folyosók szemetesek, a mosdóhelyiségek piszkosak. − Nő a tanulói fegyelmezetlenség. − A 9. évfolyamon nagy a tanulói lemorzsolódás, a szakképzési évfolyamokon néhány szakma esetén kevés a tanuló. − Nincsenek felzárkóztató foglalkozások a hátrányos helyzetű és gyenge tanulmányi eredményű tanulók számára. − Nem megoldott a tehetséggondozás, nincsenek szakkörök. − Az azonos szakot tanítók között esetenként nem azonos a követelményrendszer, hiányzik az egységes fellépés. − A tanulók egyre nagyobb hányada hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű környezetből érkezik. − A szülők közül egyre többen érdektelenek, negatív hozzáállásúak. − A gyerekek értékrendjének hamis irányba való eltolódása, értékvesztés érzékelhető. − Különböző devianciák jelennek meg a tanulók körében.
11
2.6.
Lehetőségek, melyek a fejlesztést segíthetik
− A szülőkkel való kapcsolattartás mélyítése. − Az együttműködést tovább kell fejleszteni a beiskolázási körzet általános iskoláival. − A helyi nyilvánosság előtti megjelenés, reklám fokozása szükséges a jobb beiskolázás érdekében. − Növelni
kell
a
kiegészítő
anyagi
forrásokat:
pályázatok,
szakképzés
jövedelemtermelő képességének fokozása, meglévő infrastruktúra hasznosítása. − Pedagógiai-szakmai szolgáltatások igénybevétele a pedagógusok módszertani kultúrájának megújítása érdekében. − Az informatika lehetőségeinek jobb kihasználása. − A szakképzési struktúra folyamatos újragondolása, a változó partneri igényekhez való igazítása. − Szakmai továbbképzések támogatása és ösztönzése. − Pénzforrások előteremtése a tárgyi környezet fejlesztésére. 2.7.
Veszélyek, melyek negatív irányú befolyást eredményezhetnek
− A tanulók egyre nagyobb hányada többszörösen hátrányos helyzetű környezetből érkezik. − A szülők érdektelensége, negatív hozzáállása. − A gyerekek értékrendjének hamis irányba való eltolódása, értékvesztés. − Tanulói létszám csökkenése. − A jó képességű 8. osztályos tanulók más középiskolákba jelentkeznek. − Az érettségizők másik szakközépiskolában tanulnak szakmát. − Devianciák megjelenése (durvaság, kulturálatlanság, kábítószer).
12
3. Vezetési program A rendszerváltást követően gyökeres változások mentek végbe, erőteljes gazdasági, társadalmi átrendeződés játszódott le. A változó körülmények között az iskolának esélyt kell adnia a fiatalok boldogulásához, felemelkedéséhez. Oktatási reformok indultak, a jogszabályi környezet folyamatosan változik, az iskolának ebben a változó környezetben kell helyt állnia. Az iskolavezetés terén a szakmai-irányító funkció továbbra is nagyon fontos, de jelentősen megnőtt a partnerekkel való kapcsolattartás szerepe, előtérbe került a szervezetmenedzselő funkció. A gyors változáshoz gyakran gyors döntések szükségeltetnek. Az oktatásban, a gazdasághoz hasonlóan, versenyhelyzet alakult ki. A csökkenő gyermeklétszám mellett csak minőségi munkával lehet az eddig megszerzett pozíciókat megtartani. Egy iskola eredményességének egyik legfontosabb kritériuma az első számú vezető teljesítménye. Azonban az iskola vezetése nem egyszemélyes feladat. A vezetésbe be kell vonni másokat is. A különböző vezetői szintek feladatát, együttműködésének módját a jogszabályok, iskolai szinten a szervezeti és működési szabályzat szabályozza. A versenyképes iskola működtetésére csak a változó körülményekhez alkalmazkodó, innovatív nevelőtestület és vezető képes. A vezetőnek pedagógusaival, vezetőtársaival együtt kell dolgoznia a jövő érdekében, együtt jelölve ki a szükséges távlatokat. Szükség van a jól képzett nevelőtestületre és a kellően motivált, ambiciózus vezetőre is. 3.1. Alapelvek − A tagintézménynek a demokratikus döntés-előkészítési modell felel meg a leginkább. Demokratikus abban az értelemben, hogy minden munkatárs véleménye, javaslata fontos; az építő jellegű gondolkodás, az együttgondolkodás megkönnyíti a vezetés döntését. − Mindenki számára biztosítani szükséges a munkája eredményes végzéséhez szükséges információkat. − A vezetői döntés lehetőleg megegyezésen alapuljon, a vitákat a konszenzus keresése jellemezze. A döntéseket mindig az arra illetékesek hozzák meg. Az iskolát érintő stratégiai döntések meghozatalának előkészítésében mindenki egyenlő jogokkal vehet részt. A meghozott döntés mindenki számára kötelező.
13
− Fontos cél a kiegyensúlyozott, pozitív munkatársi kapcsolatokon nyugvó nevelőtestületi légkör biztosítása. − Az eredményes munka feltétele a munkahelyi nyugalom és biztonság. A bajok, gondok megoldásában mindenki számíthasson az önzetlen segítségre. A bizalomra épülő vezetési stílus áthatja a nevelőtestület gyakorlatát. − Olyan légkört kell teremteni, amely a megújulásra, a fejlődésre ösztönöz. 3.2. Általános követelmények − Képességeknek megfelelő maximális helytállás a munkaköri feladatok ellátásában. − A többletfeladatokhoz való pozitív hozzáállás. − A szabályzatok, a pedagógiai program alapos ismerete, betartása és alkalmazása mindenki részéről. − A
szülőkkel
való
kapcsolattartásban
kezdeményezőkészség,
a
tanuló
személyiségét fejlesztő partneri együttműködés. − Folyamatos felkészülés, megújulás, önképzés. − Egymás véleményének tiszteletben tartása. − Az iskola titkainak megőrzése, etikus magatartás. − Személyes példamutatás. 3.3. Fejlesztendő területek − A gyorsan változó körülmények olyan vezetési technikák alkalmazását igénylik, amelyek a döntésképesség fokozását eredményezik. − Világos
és
egyértelmű
munkamegosztás,
munkaköri
feladatkijelölés,
felelősségvállalás jellemezze a vezetési szinteket és felelősöket. − A
menedzserszemléletet
erősíteni
kell:
pénzügyi,
technikai
erőforrás
megteremtése, pályázatírás ösztönzése. − Csapatmunka erősítése egy-egy feladat elvégzése céljából. − Több egyéni beszélgetés, együttgondolkodás. Bátorítani kell azokat a dolgozókat, akik eddig ritkán hallatták hangjukat. − A különböző megbízásokkal lehetőség szerint minél többeket helyzetbe kell hozni.
14
− Konfliktus esetén gyors és hatékony megoldás keresése úgy, hogy egyik érdekelt fél se érezze vesztesnek magát. − Az egyéni ambíciókat támogatni, a közösség javára szükséges fordítani. − Az iskola egységes arculatát, egyéni stílusát a partnerek irányába közösen kell megjeleníteni, az ismertség, az iskola presztízsének növelése érdekében. − A szakmai munka hatékonyságának növelése érdekében nagyobb szerephez kell juttatni a munkaközösségeket. 3.4. A tagintézmény vezetési struktúrája A tagintézmény vezetési struktúrája a szerteágazó tevékenységi kínálatot szolgálja. Mindenki a beosztása és megbízása szerinti területen lát el vezetési munkát. A vezetési szerkezet rendjét a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. A vezetés felső szintjén a vezetői testület áll. A vezetői testület tagjai: − tagintézmény-vezető, − tagintézményvezető-helyettesek, − gyakorlati oktatásvezető, − kollégiumvezető. A tagintézmény-vezető a Miskolci Szakképzési Centrum főigazgatójának irányítása és vezetése mellet végzi feladatát. Felel az tagintézmény rendeltetésszerű működéséért, a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért és összehangolásáért. Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat, valamint a tanulói jogviszony létesítésével és megszűnésével kapcsolatos jogosítványokat. Gondoskodik a szervezeti egységek munkájának összehangolásáról. Képviseli a tagintézményt a külső partnerek irányába. A vezetői testület – a szervezeti és működési szabályzatban előírtaknak megfelelően – segíti a tagintézmény-vezető munkáját. Döntés előkészítőként segíti a tagintézményvezetőt. A vezetői testület tagjai feladataikat önállóan, a felelősséget is viselve látják el. A döntési mechanizmust gyorsaságnak és határozottságnak kell jellemeznie. Nagy hangsúlyt kell fektetni az operatív munka összehangolására. A vezetői testület az aktuális munkahelyi feladatokról – szükség szerint – többnyire heti rendszerességgel vezetői értekezleteket tart. Az értekezleteket a tagintézmény-vezető vezeti, ezeken egyeztetik az iskola pedagógiai, szakmai, gazdasági tevékenységét, problémáit. A döntéseket az abban érdekeltek tájékoztatása követi.
15
A középvezetői szintet a munkaközösség-vezetők alkotják. Erősíteni szükséges a munkaközösségek szerepét, jobban kell a munkaközösség-vezetőkre építeni. A szakmai munka tervezésében, végrehajtásának ellenőrzésében a munkaközösség-vezetők nagy segítséget nyújthatnak az iskolavezetés számára.
16
4. Fejlesztési elképzelések Idézet az intézmény pedagógiai programjából: „Alapelveink Pedagógiai munkánk alapjának az alábbi elveket tekintjük: komplexitás, szakmaiság, hitelesség, tudatosság és következetesség, esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód, tanulóközpontúság,
átjárhatóság,
nyitottság,
szülőkkel
való
együttműködés,
jogszerűség, erkölcsiség, felelősségvállalás, patriotizmus. Céljaink •
Olyan iskolát szeretnénk, ahol tanár és diák, vezető és beosztott egyaránt biztonságosan és jól érzi magát, ahol egymás tisztelete és segítése jellemzi az emberi kapcsolatokat, ahol kiteljesedhet mind a pedagógus, mind pedig a tanítványok személyisége.
•
A nevelő-oktató munkánk meghatározója az élet, a műveltség, a szakmai tudás, az emberi méltóság tisztelete.
•
Fontosnak tartjuk az ép testben ép lélek megvalósítását.
•
Szakközépiskolában és szakiskolában – a műszaki és a humán szakterület több ágazatában megvalósított minőségi szakmai képzés változatos és széles kínálatának biztosításával – a szakképzés vonzerejének növelését szeretnénk elérni.
•
Kiemelt célunknak tekintjük a munkaerő-piac által elvárt alapvető (szövegértésszövegalkotás, matematikai, szociális, idegen nyelvi, informatikai) valamint a személyes, társas és szakmai kompetenciák fejlesztését.
•
Elő kívánjuk segíteni, hogy tanulóink tudatosan használják az infokommunikációs eszközöket, ismerjék azok buktatóit, képesek legyenek a tartalmak értékek mentén történő szűrésére.
•
Az esélyegyenlőség érdekében – ha kell pozitív diszkriminációval is – erősítjük az iskola társadalmi kiegyenlítő szerepét.
•
A mobilizálható tudás érdekében az életen át tartó tanulás lehetőségét és képességét kívánjuk biztosítani tanáraink és diákjaink részére.
•
Munkánk során fontosnak tartjuk az egyéni és a közösségi érdekek összehangolását, a meglazult társadalmi kötelékek újraépítését.
17
•
A különböző gondolati rendszerek összevetésével tanulóinkat megismertetjük a sokszínű
tájékozódás
szükségességével
és
képességével,
az
eltérő
gondolkodásmódok elfogadására, önálló vélemény kialakítására ösztönözzük őket. •
Törekszünk tanulóink gazdasági és pénzügyi kompetenciáinak fejlesztésére.
•
Több mint száz éves múltunkat, Szemere Bertalan szellemiségét, Magyarország valamint Miskolc és környéke hagyományait is szem előtt tartva törekszünk hazaszerető, a szülőföldhöz ragaszkodó (lokálpatrióta) szemlélet és magatartás kialakítására.
•
A fentiek értelmében ezért legfontosabb célunk a szülőföldjéért, közösségéért, családjáért megbízhatóan, pontosan, kitartóan, szorgalmasan dolgozni tudó és akaró ember nevelése.
Feladataink •
a tudásvágy felkeltése, a helyes tanulási módszerek megismertetése
•
kompetenciafejlesztés: a kommunikáció és az idegen nyelvek használata, matematikai kompetencia, gazdálkodási (pénzzel, idővel) kompetencia, csapatmunka, együttműködési kompetencia, feladat-orientáltság, alkalmazható szakmai tudás
•
felmérések, értékelések, ösztönzések
•
a helyes értékrend kialakítása, az erkölcsi értékek, kulturális tradíciók közvetítése
•
a pedagógusok személyes példamutatása
•
az önismeret jelentőségének felismerése és felismertetése a pályaorientációban
•
közös nevelési módszerek és gyakorlat kialakítása, tartalmas tanórai foglalkozások
•
a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók kiszűrése
•
a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok összehangolása
•
az ifjúság egészségével és életvitelével kapcsolatban jelentkező negatív tendenciák megállítása
•
felzárkóztató foglalkozások szervezése
•
a szociális hátrányok csökkentése, feloldása
18
•
a tehetséggondozó tevékenységi körök működtetése, versenyek, vetélkedők rendezése, egyéb rendezvények, kiállítások, előadások
•
az iskolai és a szülők kapcsolatának erősítése
•
az
oktatást,
nevelést
szolgáló
taneszközök,
felszerelések
folyamatos
korszerűsítése •
élő kapcsolat a helyi vállalkozásokkal, a város közintézményeivel
•
a
helytörténet,
a
szűkebb
régió
történelmének,
hagyományainak
megismertetése” 4.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai Az iskola kettős feladatot lát el. Az általános műveltség megalapozásával az érettségire, illetve a felsőfokú tanulmányokra készít fel, a szakképzéssel a munkába állást segíti. Folyamatosan törekszik a térség képzési igényeinek minél szélesebb körű kielégítésére, a vertikális társadalmi mobilitás elősegítésére. A célok a következők: − Érettségi vizsgára, felsőfokú továbbtanulásra való felkészítés. − Szakmatanulásra való felkészítés. − Széleskörű műveltség, konvertálható szakmai tudás biztosítása. − A magyar nyelv ápolása, az anyanyelvi kompetencia fejlesztése, a nemzeti tudat megerősítése, a lokálpatriotizmus hangsúlyozása. − A kollégiumi nevelés célja az iskolai képzés segítése, a helyes tanulás módszerének kialakítása, az általános műveltség, tájékozottság iránti igény fejlesztése, képzettségbeli hátrányok leküzdésének segítése. − Az oktatás a nevelés eszköze is. Középpontban a személyiség formálása áll. − Az élő idegen nyelvek tanulásának ösztönzése. − A számítógépes ismeretek elmélyítése, az internet adta lehetőségekre való rámutatás. − A környezetvédelem fontosságának tudatosítása. − Piacképes ismeretek nyújtása, amellyel a tanulók „versenyképessé” tehetők a piacgazdaság egyre nehezedő körülményei között. − Az arra nyitottaknak művészeti ismereteik további gyarapításának, ilyen irányú tehetségük kibontakoztatásának biztosítása.
19
− Tehetséggondozás. − Nemcsak a tehetséges tanulókra kell figyelni, hanem a hátrányban szenvedőkre, a leszakadókra is. 4.2. Az intézményegységek irányítására vonatkozó elképzelések 4.2.1. Szakközépiskola (a 2016/2017. tanévtől szakgimnázium) A szakközépiskola a legnagyobb intézményegység az iskolában, a tanulók 79 %-a szakközépiskolás. A szakközépiskolai oktatás kiemelt pedagógiai feladata a sok szempontból hátrányos helyzetű tanulók felkészítése az érettségi vizsgára, a felsőoktatási
intézményekben
való
továbbtanulásra,
a
tehetséggondozás,
a
szakmatanulás elősegítése elméleti és gyakorlati képzéssel, illetve a szakmaválasztás, elhelyezkedés segítése. A szakközépiskola jelenleg a 9-12. évfolyamon évfolyamonkénti 4-5 osztállyal működik. Hat ágazatban történik képzés. Az érettségi vizsgát követően 1-2 szakképzési évfolyamon 15 szakma (12 alapszakma, 3 ráépülés) közül választhatnak a tanulók. Az első négy évet (9-12. évfolyam) érettségi vizsga zárja ugyanúgy, mint a gimnáziumokban. A közismereti tantárgyak oktatása hasonló a gimnáziumokéhoz, hiszen a kötelező érettségi tantárgyakból a középiskola típusától (gimnázium vagy szakközépiskola) függetlenül egységes az érettségi vizsga. Míg a gimnáziumban két idegen nyelv tanulása kötelező, addig a szakközépiskolában csak egy idegen nyelvet kell tanulni. Ez nagy könnyebbség a gyenge-közepes tanulók számára. Néhány közismereti tantárgy oktatása kisebb óraszámban történik a szakközépiskolában, az így felszabaduló órakeret terhére szakmai ágazati képzés történik. A jobb képességű és teljesítményű tanulók esetén a szakmatanulás mellett kimeneti cél a felsőfokú oktatási intézményekbe való bejutásra való felkészítés is. Csökkenő számban választják jó képességű és teljesítményű, általános iskolát végzett tanulók a szakközépiskolát. A beiskolázási körzet hátrányos gazdasági-társadalmi közegéből való kitörést sok szülő abban látja, hogy gyermekét valamelyik gimnáziumba íratja be. Teszik ezt akkor is, ha a gimnáziumban sem jobbak a továbbtanulási esélyek. Így tanév közben mindig vannak olyanok, akik másik iskolából iratkoznak át a szakközépiskolába. A nevelőtestület mindent megtesz annak érdekében, hogy a csökkenő számú és szorgalmú szakközépiskolai tanulót eljuttassa az érettségi, illetve
20
szakmai vizsgáig. Az utóbbi években létszámcsökkenés a legtöbb esetben csak a család elköltözése miatt következett be. Az évfolyamismétlők többsége az iskola tanulója marad, legfeljebb a szakközépiskolából átkerül a szakiskolába. Az eltérő motivációjú és teljesítményű tanulók tanórai differenciált foglalkoztatása nagyon nehéz feladat. A nehézségek ellenére a nevelőtestület teszi a dolgát, a legalább minimális együttműködést tanúsító tanulókat biztosan eljuttatjuk a sikeres érettségi vizsgáig. Az érettségi vizsgát tett tanulók döntő többsége továbbtanul. A jobb tanulók közül néhányan főiskolára vagy egyetemre mennek, a többiek szakmát tanulnak valamelyik szakközépiskola szakképzési évfolyamain. A szakközépiskolában cél a létszám stabilizálása, megfelelő létszámú aránylag homogén teljesítményű szakközépiskolai osztályok beiskolázása. A megfelelő létszám biztosítását a piacképes szakmai kínálat, illetve a nevelő-oktató munka minősége mellett a beiskolázási marketing tevékenység fokozásában látom. Növelni kell a felnőttoktatásban résztvevők számát. Szükséges tevékenységek: − a tanulószerződések, együttműködési megállapodások számának növelése − a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával való együttműködés erősítése − az iskola és képzési kínálatának „reklámozása”: általános iskolák, továbbtanuló nyolcadikosok és szüleik megkeresése osztályfőnöki órákon és szülői értekezleteken, pályaválasztási kiállításokon való részvétel, nyílt napok szervezése, az írott és az elektronikus médiában való jelenlét, beiskolázási szórólap készítése, intézményi honlap, versenyek, vetélkedők szervezése általános iskolák számára, stb. − az elméleti tanárok és a gyakorlati foglalkozásokat tartó szakoktatók együttműködésének és szakmai kapcsolatának szorosabbra fűzése, a pedagógusvégzettség megszerzésének ösztönzése, segítése − a sport ágazati képzés megerősítése: a Magyar Olimpiai Bizottsággal, sportegyesületekkel való együttműködés, aktív sportolói múlttal rendelkező tanulók beiskolázása, a képzéshez szükséges infrastruktúra fejlesztése
21
(multifunkciós pálya – ígéret van Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről) − rendészeti ágazati képzés bevezetése a 2016/2017. tanévtől: a szükséges személyi-tárgyi feltételek megteremtése, a képzés megismertetése az általános iskolákkal a minél jobb minőségű beiskolázás érdekében − további
szakmák,
képzések
meghirdetése
felnőttoktatásban,
illetve
felnőttképzésben 4.2.2. Szakiskola (a 2016/2017. tanévtől szakközépiskola) Jelenleg hat szakma oktatása folyik a szakiskolában. A szakiskolába jelentkező tanulók többsége nem a szakképzés miatt választja az iskolát, hanem mert nem vették fel máshová vagy, mert a lakóhelyéhez közel van az iskola. Sokan közülük hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűek, a szülők többsége munkanélküli, szegény körülmények között élnek, a roma tanulók aránya egyre magasabb. Az általános iskolából nagy lemaradásokkal érkeznek a szakiskolába, sokan írni és olvasni is alig tudnak. Nincsenek hozzászokva a rendhez és fegyelemhez, késve érkeznek az iskolába, sokat hiányoznak, nem hoznak magukkal felszerelést, gyakoriak a fegyelmi problémák, a szülők gyakran nem partnerek. A szakiskolába érkező tanulók szocializációs szintje rendkívül alacsony. Nagy hangsúlyt kell fektetni a nevelésre, a szocializációra, a minimális együttműködési készség kialakítására. 9. évfolyamon a szerény képességek, a gyenge előképzettség és a motiválatlanság miatt többen nem tudnak továbblépni, osztályt ismételnek. Akik a 9. évfolyamot sikeresen elvégzik, már a szocializációs szint olyan fokára jutnak el, hogy többségük jó eséllyel szerez szakmát. Törekedni kell a kompetencia alapú oktatás elemeinek bevezetésére, a hagyományos frontális oktatástól eltérő módszerek alkalmazására, például projektmódszer, kooperatív módszerek, csoportmunka. A tanulók azt a szintet hozzák, ami a családi körülményeik alapján elvárható, nagyon nehéz abból a körből kitörni. Kiemelt feladat a szakiskolában a hátránykompenzáció. El kell érni, hogy a szakiskolába felvett tanulók többsége piacképes szakmát szerezzen. A 2016/2017. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben bevezetésre kerül a rendészeti őr szakma oktatása, ennek feltételeit meg kell teremteni. A második szakképzési évfolyamtól kezdődően biztosítani kell a tanulók számára a külső gyakorlati képzést. Növelni kell a
22
felnőttoktatásban, felnőttképzésben résztvevők számát (további szakmák, képzések meghirdetésével). 4.2.3. Kollégium A kollégium gondoskodik a napi bejárás fáradalmait nem vállaló vagy vállalni nem tudó tanulók elhelyezéséről, az otthon helyett biztosítja a tanulás nyugodt feltételeit, kiegészíti az iskolai nevelést, segíti a tanulók személyiségformálását, önmegvalósítását, hasznos időtöltését, művelődését. A kollégium nevelési céljai: − A kistelepüléseken élő és a távolabbi lakóhelyekről bejáró, valamint a tanulmányaikat helyben folytatni nem tudó, a többszörösen hátrányos helyzetben lévő tanulók segítése, a tudáshoz jutás feltételeinek megteremtése. − Elősegíteni a tanulók harmonikus, egészséges fejlődését, személyiségük kibontakoztatását, önállóságuk kialakulását. Felkészíteni a tanulókat a sikeres életpályára. A kötelező kollégiumi foglalkozásokon túl a szabadidő eltöltéséhez többféle elfoglaltsági lehetőséget biztosít a kollégium. Nagyon fontos a jó kapcsolat megtartása, illetve további bővítése azokkal az iskolákkal, amelyek tanulói közül kerülnek ki a kollégiumunk lakói. Csökkenteni kell a kollégiumból év közben kiköltöző tanulók számát. A 2016/2017. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben bevezetésre kerülő rendészeti képzésben résztvevő tanulók kötelezően kollégisták lesznek, ennek feltételeit meg kell teremteni. Forrást kell keresni az egyre sürgetőbb építményi-tárgyi felújításhoz, fejlesztéshez.
23
5. Befejező gondolatok „Nem elég azt mondani: Megteszek minden tőlem telhetőt. Amire szükség van, azt színvonalasan meg kell csinálni.” Winston Churchill Úgy hiszem, egy pályázatban az iskolai élet minden területére kitérni lehetetlen. Megpróbáltam gondolatokat felvázolni, kereteket megadni, amit azután tartalommal a nevelőtestület tölt majd meg. A hatékony munka kulcsszava az együttműködés, külső és belső kapcsolatokban egyaránt. Hosszú távon csak a közös munka hozhat eredményt. A közös gondolkodás elmélyíti a feladat iránti elkötelezettséget, ezzel a megvalósítás minőségét. Úgy érzem, hogy a kölcsönös tiszteleten alapuló kollektív munka, amely azért a közös célért
folytatódik,
hogy
teremtsünk
együtt
a
partnerek
számára
vonzó,
gyermekközpontú, eredményes nevelő-oktató iskolát, a korábbi fejlesztésekre, eredményekre építve gazdagodhat tovább.
Miskolc, 2016. április 1.
Szabó András
24
6. Mellékletek -
Szakmai önéletrajz
-
Oklevelek munkáltató által hitelesített másolatai (4 db)
-
Erkölcsi bizonyítvány
-
Szakmai gyakorlatot igazoló munkáltatói igazolás
-
Motivációs levél
-
Nyilatkozatok (2 db: pályázati anyag sokszorosítás, továbbítása; személyes adatok kezelése)
25
