TARTALOM. Megkezdte munkáját az ír elnökség. költségvetéséről - 1 -

Európai Kutatási Központ

E U - N AV I G Á T O R Heti EU hírek röviden 2013. JANUÁR 14. I. SZÁM

TARTALOM • • • • • •

Megkezdte munkáját az ír elnökség EU gazdasági gazdasági helyzetértékelés – előrejelzés 20132013-ra A fiskális paktum hatálybalépése Negatív képet fest a Bizottság foglalkoztatási foglalkoztatási és szociális jelentése Az USA is aggódik aggódik a brit EUEU-politika miatt Megkezdte működését működését a számítástechnikai bűnözés elleni európai központ • Az Európai Demokrácia Alap (European (European Endowment for Democracy) elindulása • Portré: Jeroen Dijsselbloem • Think Think--tank figyelő: A Bruegel Intézet az euróövezet külön költségvetéséről

Megkezdte munkáját munkáját az ír elnökség A Tanács soros elnökségét Ciprustól 2013. január 1-jén fél évre Írország vette át. A másfél éves trió első tagjaként – Litvániát és Görögországot megelőzve – Írország egy gazdaságilag nehéz helyzetben lévő Európai Unió irányítását kapta meg. Mint ismeretes, a lisszaboni szerződés hatálybalépése után az állandó európai tanácsi elnök, illetve a megnövekedett uniós kompetenciáknak köszönhetően a tanácsi elnökség súlya némileg ugyan csökkent, de még így is jelentős befolyásuk van arra, hogy milyen irányba, illetve főként milyen ütemben halad a jogalkotási munka. Az ír elnökség legfontosabb feladatai közé azonban nem egy-egy jogalkotási dosszié

előremozdítása tartozik, hanem olyan kiemelten fontos kérdések kerülnek fókuszba, mint az eurózóna stabilitásának megőrzése vagy a többéves pénzügyi keret (MFF) elfogadása. A stabilitás–munkahelyek–növekedés háromszögre épülő programban kiemelt szerepet kap a munkanélküli fiatalok számának csökkentése, a KAP (közös mezőgazdasági politika) reformja, valamint a szabadkereskedelmi tárgyalások továbbvitele. Az eurózóna stabilitása érdekében kulcsfontosságú lesz a nemzeti bankszanálási alapok és betétbiztosítási rendszerek létrehozásáról szóló irányelv tavaszra tervezett elfogadása, valamint a bankok újratőkésítési

-1-

E U - N AVI G Á TO R 2013. JANUÁR 14. I. SZÁM Az Amerikai Egyesült Államokkal, valamint Japánnal folyó kereskedelmi tárgyalások sikeres lezárása közel 200 milliárd euró extra hozzájárulást jelenthetne az uniós költségvetéshez és további súlyos euró milliókat az egyes tagállamoknak is. A tárgyalások megkezdése így különösen fontos az ír elnökség számára, főként mivel Írország maga is kiemelten érdekelt a kereskedelmi megállapodás megkötésében. A bővítés és a külkapcsolatok területén mindenképp érdemes megemlíteni, hogy elvileg az ír elnökség befejeztével, július 1-jén válna az Európai Unió 28. tagállamává Horvátország (noha ez még mindig nem tekinthető teljesen biztosnak), és az Unió külkapcsolataiban a balkáni országokkal jelentős előrelépés várható az első félévben. Hazánk számára ígéretes lesz az ír elnökség. A félév során legfontosabb feladatunk, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodásban megfelelően jelenjenek meg a magyar érdekek, azaz a kohéziós politika minél kevesebbet veszítsen a súlyából.

technikájának kidolgozása az Európai Stabilitási Mechanizmus által (erre az ír elnökség alatt kellene megoldást találni). Az újratőkésítés azonban a gyakorlatban csak 2014-ben kezdődhet el, az egységes bankfelügyeleti mechanizmus hatálybalépése után. A pénzügyi kerettel kapcsolatos megállapodások elvileg akár már február elején is létrejöhetnek, azonban egyre több olyan hangot lehet hallani, hogy márciusra is áttolódhatnak az egyezségek. A KAP-reform – és ahhoz részben kapcsolódóan a halászati politika reformja – lezárásához elengedhetetlen volna, hogy a költségvetési tárgyalásokat még az elnökségi periódusa első felében be tudja fejezni az elnökség, anélkül ugyanis vajmi kevés esélye marad arra, hogy tető alá hozza júniusra a politikai megállapodást a mezőgazdasági reformról. A közös piaccal kapcsolatban az ír elnökség három pontra kíván koncentrálni: a szakmai képesítések elismerésére, a közbeszerzésekre, valamint a másik országokba áthelyezett munkásokra vonatkozó szabályozásokra. Emellett jelentős eredményeket kívánnak elérni a digitális átállás területén is.

(TK)

Az ír elnökség programja az alábbi linken olvasható: http://www.eu2013.ie/media/eupresidency/content/documents/EU-Pres_Prog_A4.pdf

20132013-as gazdasági kilátások az EUEU-ban jelenlegi viszonyok közt eléggé bizonytalannak tekinthető. A munkanélküliség is rendkívül magas volt tavaly – 11,3% az eurózónában –, de nagy a különbség az északi és a déli (válság) államok között. (Lásd külön írásunkat a munkanélküliség alakulásáról.) Az infláció 2% lesz az EU-ban és 1,8% az eurózónában a Bizottság előrejelzése szerint. Az eurózónában rendkívül éles észak–dél diszkrepancia alakult ki: a válság felszínre hozta a sokáig elfedett valós és mély különbségeket az északi és a déli országok versenyképességében. A két legnagyobb veszélyforrás egyelőre Görögország és Spanyolország. Az előbbi költségvetési és adóssághelyzete, valamint általános gazdasági állapota rendkívül súlyos. Az adósság eléri a GDP 190 százalékát. Véleményünk szerint egy újabb radikális adósságelengedés

Az Európai Unióra és legtöbb tagállamára nehéz év vár, politikai és gazdasági szempontból is. Mind az IMF, mind az Európai Központi Bank, mind az Európai Bizottság visszavette növekedési előrejelzését a tavaly évközi számokhoz képest. Egyes közgazdászok egy elvesztegetett évtizedet jósolnak az eurózónának. A Bizottság szerény növekedést jósol ugyan 2013-ra, de nem kizárt, hogy ez az óvatos optimizmus sem lesz indokolt már az év közepe felé. 2012-ben a reál GDP közel fél százalékkal csökkent az EU-ban, a Bizottság előrejelzése szerint 2013-ban nagyjából ennyivel fog nőni az Unióban, míg az eurózónában gyakorlatilag nem lesz növekedés. Ezzel szemben az EKB decemberi előrejelzése már fél százalékos csökkenést jósol az euróövezetnek. 2014-re másfél százalékos növekedési előrejelzést ad a Bizottság, de ez a

-2-

E U - N AVI G Á TO R 2013. JANUÁR 14. I. SZÁM bajok vannak, amit tovább ront a választásokkal kapcsolatos politikai bizonytalanság. Franciaország lehet 2013 nagy meglepetése. Az ország piaci megítélése egyelőre jó, de a mélyben komoly hiányosságok rejlenek. Az ország komoly reformokra szorul, a kormány súlyos megszorításokat lesz kénytelen bevezetni, és valószínű, hogy a kormányzati növekedési előrejelzés (0,8%), amire a makrópálya és az intézkedések sorozata épül, túl optimista – a Bizottság előrejelzése 0,4%. Németország kilátásai kulcsfontosságúak az eurózóna, de az egész EU gazdasági növekedése szempontjából – Magyarország sem kivétel e tekintetben. Németországot elkerülte a recesszió, és 2013-ban valószínűleg szerény (1-1,5 százalékos) növekedés vár rá. Mario Draghi ugyanakkor nemrégiben aggodalmát fejezte ki a német gazdaság kilátásait illetően, amire az euró árfolyama zuhanni kezdett. Németországnak is több bizonytalansági tényezővel kell számolnia. Ezek közül két tényező érdemel említést: Kína esetleges lassulása, ami komoly exportvisszaesést okozhat Németországnak, illetve Franciaország válságba kerülése, ami komoly negatív hatással lehet a német–francia tandemre és az eurózóna megmentésére tett erőfeszítésekre egyaránt. A kelet-közép-európai régió egyelőre biztos befektetési pontnak, viszonylag jó befektetési területnek számít a piacok szemében.

nélkül az egyetlen politikai opció az (egyelőre politikai tabuként kezelt) Grexit lenne (Görögország kilépése az eurózónából). A jelenlegi, viszonylag nyugodtabb időszakban ez egyre kevésbé kerül szóba, ráadásul az euróválság megoldásáig, meghaladásáig valóban rendkívül veszélyes lenne, ha a görög kilépéssel vagy annak lebegtetésével még tovább éleződne a szituáció, de hosszabb távon, esetleg az euróövezet játékszabályainak radikális újraírásának keretében, meg kell találni a görög kivezetés módját. Spanyolország helyzete, noha közel sem olyan súlyos, mint Görögországé, szintén jelentős veszélyforrás. Az ország várhatóan a tavasz folyamán, a bankmentési kérelem után teljes körű segélykérelemmel fog Brüsszelhez fordulni, jóllehet a kormány egyelőre azon dolgozik, hogy ezt elkerülje, amiben segítik a viszonylag kedvező piaci hozamfeltételek. Portugália piaci megítélése jelenleg kedvezőbb a valóságos helyzetnél, amit tovább ront a jövő évi megszorítások körüli politikai bizonytalanság. Ciprust a hitelminősítők az év elején jelentős mértékben visszavágták, a gazdaság kilátásai ott is rendkívül rosszak. Írország ellenben pozitív példa: várhatóan kikerül a bankválság-államadósság spirálból, jóllehet gazdasági mutatói (főleg az adósság és a deficit) továbbra is rosszak maradnak. A skandináv térségben a gazdaság erős, de az előrejelzések szerint ingatlanbuborék alakulhat ki. Olaszország gazdasági mutatói kielégítőek, de a versenyképességgel, a piac működésével komoly

(MA)

A fiskális paktum hatálybalépése 2013. január elsején, miután az eurózóna tizenkettedik tagállamaként Finnország is ratifikálta, hatályba lépett a legújabb (kormányközi) EU-szerződés – népszerű nevén a fiskális paktum. A paktum legfőbb célja a tagállami költségvetési fegyelem megkövetelése és kikényszerítése. Legfontosabb elemei: az egyensúlyi költségvetés előírása és az automatikus korrekciós mechanizmusok. A szerződés nyitott, bármely EU-tagország csatlakozhat hozzá. Az Egyesült Királyság és Csehország nem írta alá 2012 márciusában, ezért egyelőre nem része a közösségi jognak, de a szándék szerint öt éven belül az lesz.

A szerződés legfontosabb rendelkezése alapján a részt vevő tagországoknak egyensúlyi vagy szufficites költségvetéssel kell rendelkezniük – ez maximum fél százalékos strukturális (szezonális és egyszeri hatások figyelembe vétele nélkül mért) költségvetési hiány jelenthet. Ezen túlmenően, a hiánynak összhangban kell lennie az adott ország számára előírt hosszú távú fenntarthatóságot garantáló szinttel is. A zéró hiánytól való eltérés csak rendkívüli gazdasági helyzetekben engedélyezett, például súlyos recesszió esetén, vagy ha az államadósság jelentősen a 60 százalékos plafon alatt van (ez estben a deficit felmehet 1 százalékra is). Ha a tagország megsérti

-3-

E U - N AVI G Á TO R 2013. JANUÁR 14. I. SZÁM a jövőben tájékoztatniuk kell a Bizottságot és az Ecofint is a tervezett állampapír-kibocsátásaikról is, és egyeztetni fogják a jelentősebb tervezett gazdasági reformintézkedéseiket is. Kiemelendő, hogy az eurózóna tagországai államés kormányfői szinten is találkozni fognak (eurócsúcs) legalább félévente, és egyszerű többséggel eurózóna elnököt (President of the Euro Summit) is választanak. A fiskális paktum mint a gazdasági föderalizmus irányába tett első komolyabb lépés, értelemszerűen felvet több, a kétsebességes EU irányába mutató kérdést (eurózónacsúcs, eurózóna elnök), illetve a gazdasági szuverenitás csökkenésének elemeit is (szorosabb gazdaságpolitikai koordináció, erősebb bizottsági jogkörök a túlzotthiány-eljárás során), ami elkerülhetetlennek tekinthető, sőt középtávon reálisan mindkét fejlemény felerősödésével számolhatunk.

a szabályokat, automatikus büntetés lép életbe első fokon orvosolni kell a hibát egy adott időn belül. A nagyobb jogbiztonság érdekében a zéró hiány elvét és az automatikus korrekciós mechanizmust a tagországoknak a nemzeti jogba – alapvetően alkotmányi szinten - rögzíteniük kell 2014. január 1-jéig. Amennyiben a tagország megsérti a zéró hiány előírást és a korrekciót sem hajtja végre a megadott időn belül, az Európai Bíróság kötelező érvényű elítélő döntést hoz, amit a GDP 1 százalékában meghatározott pénzbüntetés követ. A büntetést az eurózóna tagjai az ESM-be, a többiek az EU költségvetésébe fizetik. További fontos újdonság, hogy a túlzott költségvetésihiány-eljárás szabályai is szigorodnak: a Bizottság a szavazási rend megváltozása miatt nagyobb hatalommal fog rendelkezni, és a túlzott hiánnyal rendelkező országok gazdaságpolitikai felügyelete is erősödik majd a „költségvetési és gazdasági partnerségi” programok által. Emellett a részes tagországoknak

(MA)

Negatív képet fest a Bizottság foglalkoztatási és szociális jelentése éve tartó folyamatos válság során a legtöbb tagállam ellátórendszere meggyengült és így az országok nem tudják megfelelően megvédeni háztartásaikat a elhúzódó válság hatásaitól, így pedig a szociális helyzet folyamatosan romlik. Az Európai Bizottság szerint a 2013-as évben még nem is várható jelentős javulás e tekintetben. A válság okozta kihívásokra a jelentés szerint például a munkaerőpiac rugalmassá tételével, a részmunkaidős foglalkoztatás megfelelő súlyú alkalmazásával, vagy az oktatási rendszerek átalakításával lehet sikeresen reagálni. A munkanélküliség mellett a szegénység is egyre nagyobb probléma, a szociális csoportok tekintetében pedig minden szempontból egyre érintettebbek a fiatalok, az egyedülálló kismamák és a munkanélküli nők. A 15 és 24 év közötti fiatalok között jelenleg 7,5 millió olyan európai van, akik sem nem dolgoznak, sem nem tanulnak. A negatív tendenciák ellenére találunk olyan országokat is, ahol a háztartások reáljövedelme az elmúlt években növekedett, így például Lengyelországban, Németországban vagy Franciaországban évek óta egyre több a családok

Az Európai Bizottság a héten mutatta be legújabb jelentését az európai uniós tagállamok szociális és foglalkoztatási helyzetének értékeléséről. A „Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában” című jelentés tanúsága szerint a tagállamok többségében csökkent a versenyképesség és növekedik a munkanélküliség, amely nem vetít pozitív előjeleket a közeljövőre nézve sem. A korábban tapasztalt, elsősorban nyugat-keleti különbségek immár inkább az észak-déli tengelyre tolódtak át. Míg a jelentéssel egy időben publikált Eurostat felmérés szerint tavaly az eurózónában 11,8 százalékos volt a munkanélküliség, a teljes Európai Unióra vetítve ez a szám némileg kevesebb, 10,7%. Az észak-déli szakadék feltételezését megerősítve a statisztikai pillanatképből kiderül, hogy az eurózóna északi és déli tagállamai között mintegy 7,5 százalékpontos különbség tapasztalható e tekintetben. A jelentést bemutató Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős magyar tagja a jelentés közzétételekor aláhúzta, hogy a néhány

-4-

E U - N AVI G Á TO R 2013. JANUÁR 14. I. SZÁM inflációval korrigált jövedelme. A jelentés következtetéseit is figyelembe véve az Európai Bizottság a közeljövőben bemutat majd egy olyan csomagot, amely a szociális befektetések növelésére irányul. Noha a szociális területen az Európai Uniónak csak korlátozott befolyásolási lehetőségei vannak, mégis a

gazdaságpolitikai és fiskális koordináció segítségével, például az európai szemeszteren keresztül a Bizottság igyekszik támpontokat adni a tagállami kormányoknak ahhoz, hogy miként tudják hatékonyan felvenni a versenyt a negatív tendenciákkal szemben. (TK)

A jelentés letölthető a következő link segítségével: http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=9604&langId=en

Az USA is aggódik a brit EUEU-politika miatt beszédét, amelyben „valódi változást” ígér az Egyesült Királyság kapcsolatában az EU-val, erről pedig „igazi választást”, a népszavazás kérdését viszont egyelőre nyitva hagyta. A tory vezetőn nagy a nyomás pártja euroszkeptikus szárnyáról, hogy kötelezze el magát egy referendum mellett, és ezt egy YouGov-felmérés alapján a lakosság 67 százaléka is támogatná. Egy decemberi közvélemény-kutatás szerint a szavazók 30 százaléka voksolna a bennmaradásra, míg 51 százalék a kilépésre. Megoldást jelenthet a tagsági feltételek újratárgyalása egy népszavazás előtt, Philip Gordon bejelentésével egy napon azonban vezető brit cégek óvatosságra intették David Cameront, nehogy túl sokat akarjon elérni, kockáztatva az ország EU-tagságát. Korábban François Hollande francia elnök kizárta, hogy bármiféle jogkört visszaadjanak a briteknek, és a követelések akár a szerződésmódosítás kérdését is felvethetik, ami különösen az EU Tanácsának soros elnökségét adó Írországnak jelenthet problémát, mivel ott erről népszavazást kellene tartani. Philip Gordon kijelentése után egy nappal egy német parlamenti küldöttség, január 11-én pedig Olli Rehn gazdasági és pénzügyekért felelős biztos is a brit EU-politika veszélyeire figyelmeztetett.

Az Amerikai Egyesült Államok egy magas rangú tisztségviselője aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság népszavazást tarthat a szigetország bennmaradásáról az Európai Unióban. Philip Gordon európai ügyekért felelős helyettes államtitkár január 9-én Londonban azt mondta, az USA kapcsolatrendszere egyre bővül az EU-val, amelyen belül egy erős brit hangot szeretnének, mivel ez áll Washington érdekében. „Úgy gondoljuk, mindenkinek az a legjobb, amikor a vezetőknek van ideje, hogy képesek legyenek a közös kihívásokra összpontosítani” – nyilatkozta Philip Gordon. A helyettes államtitkár kijelentései gyakorlatilag az első nyilvános washingtoni reakciót jelentik az EUtagságról tartott brit népszavazás lehetőségére. A brit kormány azzal kommentálta Philip Gordon szavait, hogy „az Egyesült Államok egy kifelé tekintő EU-t szeretne, benne Nagy-Britanniával, akárcsak mi”. Nick Clegg miniszterelnökhelyettes, a liberális demokraták vezetője szerint „abszolút nem meglepő” az amerikai bejelentés, mivel a két ország „különleges kapcsolata” részben épp az Egyesült Királyság EU-tagságán alapul. A nagyobbik koalíciós partner konzervatívok több képviselője ugyanakkor elítélően nyilatkozott Philip Gordon kijelentéseiről. David Cameron január 18-án mondja el azt a

(MB)

Megkezdte működését a számítástechnikai bűnözés elleni európai központ Hágában, Hivatal)

az Europol (Európai központjában kapott

Rendőrségi helyet a

számítástechnikai bűnözés (kiberbűnözés) elleni európai központ, amely 2013. január 11-én kezdte

-5-

E U - N AVI G Á TO R 2013. JANUÁR 14. I. SZÁM meg működését. A központot Cecilia Malmström, a bel- és igazságügyért felelős biztos nyitotta meg. A 21. században mind a polgárok, mind pedig a vállalkozások egyre inkább ki vannak téve az internetes és egyéb számítástechnikai bűnözésnek. Ezek közé tartozik az online csalások, gyermekzaklatások és egyéb, határokon is átnyúló számítástechnikai bűncselekmények elleni harc. A központ vezetője, Troels Oerting kiemelten fontosnak tartja, hogy a központ nem csak magában működik, hanem együttműködve és felhasználva a tagállami hatóságok erőforrásait is. Olyan bűncselekményekre koncentrálnak, amelyeket egyenként egyik ország hatóságai sem tudnak hatékonyan megoldani, így például az elektronikus banki tevékenységekkel kapcsolatos

visszaélésekre, az internetes pénzügyi tevékenységeket érő támadásokra, a gyermekek szexuális kizsákmányolására. A központ nem csak a nyomozásokban és felderítésekben szeretne részt vállalni, hanem elő kívánja segíteni a kutatás-fejlesztést, a bűnüldöző szervek, bírók és ügyészek továbbképzését, elemzéseket készít, adatokat dolgoz fel és előrejelzéseket ad. Egyfajta „helpdesk-ként” technikai, valamint operatív támogatást nyújt a tagállamok illetékes hatóságai számára a bűnüldözés során. A központ felállítása segít abban, hogy a világ-viszonylatban napi egymillió fős kiberbűnözési áldozati kört csökkentsék. (TK)

Az Európai Demokrácia Alap (European Endowment for Democracy, EED) működésének fokozatos elindítása A várakozások szerint a célországok politikai rendszereinek működését eddig – meglehetősen gyenge eredménnyel – befolyásolni próbáló (és továbbra is rendelkezésre álló) uniós külkapcsolati eszközöket fogja kiegészíteni az EED, az erősíteni kívánt politikai és társadalmi szerveződések és kezdeményezések számára biztosított segítség nyújtása révén. Az EED nem az uniós szervezeti rendszer részeként, hanem azon kívül, saját kialakított rendszere szerint, de az uniós intézmények és a tagállamok képviselőinek irányításával fog működni. A politikai támogatásra fordítható forrásokat az EU közös költségvetése, valamint tagállami és Unión kívüli országokból érkező hozzájárulások biztosítják majd.

Az Európai Demokrácia Alapot 2012 októberében alapították, és jelenleg zajlanak a működése elindításához szükséges első szervezeti és irányítási lépések. Az elképzelések szerint a luxemburgi magánalapítványként felállított szervezet az EU külkapcsolati eszközrendszerének önálló elemét képezi. Az Unió déli (Észak-Afrika és Közel-Kelet), illetve keleti (a Keleti Partnerség zónája) szomszédsági térségeiben alkalmazzák majd, újszerű és célirányos politikai támogatási eszközként. Az EED az uniós tagállamok együttesen vállalt, vallott és érvényesíteni próbált nemzetközi „küldetésének” középpontjában álló európai demokratikus politikai és jogrendi átalakítás céljait kívánja szolgálni, civil társadalmi (nem kormányzati) szervezetek közvetlen segítségén keresztül.

(TCS)

PORTRÉ PORTRÉ Jeroen Dijsselbloem A holland politikus lesz várhatóan az eurócsoport új elnöke 2013 második félévétől. Az 1966-ban született egykori köztisztviselő legutóbb a holland kormány pénzügyminiszteri tisztségét töltötte be. A holland munkáspárt (PvDA) tagja közgazdaságtant és mezőgazdasági politikát hallgatott

-6-

E U - N AVI G Á TO R 2013. JANUÁR 14. I. SZÁM Hollandiában és Írországban. Önkormányzati szinten is aktív köztisztviselő, majd politikus volt, dolgozott Brüsszelben, az Európai Parlamentben is. Munkája a kilencvenes években főként a mezőgazdasági politikához kötötte, de később oktatáspolitikával és pénzügyekkel kezdet foglalkozni. 2012 őszén nevezték ki miniszternek a holland kormányba. (TK)

THINK TANK FIGYELŐ A brüsszeli Bruegel kutatóközpont (Pisani-Ferry, Vihriälä, Wolff szerzőségével) 2013, január elején jelentette meg kiváló tanulmányát az euróövezeti költségvetés különböző lehetséges opcióiról. A tanulmány abból indul ki, hogy a válságkezelés eddigi lépésein (EKB piaci beavatkozások, ESM, fiskális paktum, bankunió irányába tett lépések) túl középtávon szükség van egy euróövezeti költségvetésre is. Ez ugyanis alapvető feltétele az övezet fiskális stabilizációjának. A tanulmány négy opciót vizsgál meg: (1) föderális euróövezeti költségvetést (a GDP két százalékát tenné ki), ahol a társasági nyereségadó övezeti szinten harmonizálva és központosítva lenne; (2) egy költségvetést (support scheme), amely a potenciális kibocsátás szintjétől való eltéréseken alapulna, azokat kompenzálná egy automatikus transzfermechanizmus keretében; (3) egy garancia rendszert (insurance scheme), amelyben a tagországok a GDP-hez kötött államkötvény kibocsátásai jelentenék a fedezetet; és végül (4) egy rendszert, amely közösen garantált adósságkibocsátási kvótákon alapulna. A tanulmány számba veszi a különböző opciók előnyeit és hátrányait a legradikálisabbtól (teljes költségvetés (1) – a jelenlegi rendszer megerősítésén alapuló mechanizmus (4), és megállapítja, hogy a különböző opciók nem zárják ki feltétlenül egymást és különböző hatásfokkal működnének az egyes bajba került államok esetében. A Bruegel a (3) megoldást tartaná az optimálisnak (GDP-hez kötött kötvénykibocsátási rendszer), továbbá arra a konklúzióra jut, hogy a jövőben nem csak elkerülhetetlen, de elengedhetetlen is, hogy a vita tovább folyjon az euróövezeti fiskális stabilizációs mechanizmusról. A kérdés és a tanulmány technikainak tűnik, de valójában mélyen politikai ügy. Véleményünk szerint – egyetértve a Bruegel szakértőivel, ez a téma – jóllehet egyelőre lekerült a politikai agendáról – az egyik legfontosabb kérdése lesz az európai gazdasági föderalizmusról folytatott vitának 2013-ban és 2014-ben. Ráadásul jellegénél fogva messze túlmutat a gazdaság területén, hiszen a szuverenitás alapvető kérdésit érinti és egy kétsebességes Európa irányába tett lépés mérföldköve lehet. Magyarország szempontjából is kulcsfontosságú tehát az erre való felkészülés és a tárgyalási álláspont kialakítása. (MA)

A tanulmány elérhető az alábbi webcímen: http://www.bruegel.org/publications/publicationdetail/publication/765-options-for-a-euro-area-fiscal-capacity/

TUDTATUDTA-E? A „schengeni országok” kifejezés az együttműködés alapjául szolgáló dokumentum aláírásának helyéről, a Luxemburgban található Schengen városról kapta a nevét.

IMPRESSZUM Az EU-Navigátor a Magyar Külügyi Intézet heti uniós híreket feldolgozó hírlevele, amely az Európai Kutatási Központ szerkesztésében készül. Szerkesztő: Dr. Marján Attila (MKI EKK) A hírlevél további munkatársai: Márton Balázs (Kitekintő), Tamás Katalin, Dr. Törő Csaba (MKI) e-mail: [email protected]

-7-