I. ÉVFOLYAM, 2010/3. HÍRLEVÉL
TARTALOM: MAGÁNGYŰJTŐK HÓNAPJA A MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUMBAN (1. oldal) » MÖP IV. SZAKMAI FÓRUM – Szubjektív összefoglaló (3. oldal) » GŐZERŐ – Működő gőzgépek, látványos modellek, izgalmas hírek a 19. századból: Szolnokon látható Gőzerő, a MÖP első nagyszabású kiállítása a máig működő gőzgépekről (5. oldal)
» „…REPÜLNI FOG AZ EGÉSZ OSZTÁLY!” – Eredményhirdetés: A MÖP
osztálykirándulóknak játék nyertese az Országos Múzeumpedagógiai Évnyitón veheti át a fődíjat (5. oldal) » A MÖP MÁR A FACEBOOKON IS ELÉRHETŐ (5. oldal) Fekete Zsolt (MMKM muzeológus, MÖP titkár)
MAGÁNGYŰJTŐK HÓNAPJA A MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUMBAN A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum a Műszaki Örökség Program keretében idén júliusától minden évben megrendezi a „Magángyűjtők hónapját”, mely kiállítási és bemutatkozási lehetőséget biztosít a résztvevőknek. Idén négy magángyűjtőnek nyílt lehetősége arra, hogy egy közös kiállításba rendezve bemutathassa a gyűjteményét a nagyközönségnek, és azt, hogy az egyes kollekciók milyen egyéni utak mentén alakultak ki. A kiállítás nem titkolt célja az volt, hogy a látogató megismerkedjen a műszaki emlékek értékességével és érdekességével, és hogy felkeltse az érdeklődést a magángyűjtemények helyszíni megtekintéséhez. Szakmai szempontból kiemelkedően fontos cél volt az is, hogy a kiállítás erősítse és mélyítse a műszaki muzeális intézmények és magángyűjtők kapcsolódási pontjait, illetve a közös szakmai munka feltárja a további együttműködés lehetőségeit.
a Műszaki Örökség Program fontosságát hangsúlyozta, míg Barna György (magángyűjtő, a 2010-es Magyar Kultúra Napja alkalmából „Kultúra Pártfogásáért” díjazott) a kiállítást méltatta. A megnyitóról, illetve az időszaki kiállításról számos országos médium is beszámolt. A magángyűjtők „profi” interjúalanyként nyilatkoztak a hazai televízióknak, rádióknak és nyomtatott sajtónak. Egy-egy interjú az internetről is letölthető, mint például a Duna Televízió Heuréka c. adása (lásd: http://www.dunatv.hu/musor/videotar?vid=652792&pid=278850). A kiállítás látogatóinak számát csak becsülni tudjuk, mivel megtekintéséhez nem volt szükség egy újabb jegy váltására. A hagyományosan nagy látogatottságú Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum a kiállítás nyitva tartása (2010. július 2. - augusztus 1.) során közel 10 000 látogatót fogadott. A látogatók 10 %-a diák, közel 5 %-a külföldi állampolgár volt.
Rövid beszámoló A Gyűjtemények - történetek című kiállításnak az MMKM központi épülete adott otthont. A július 2-i megnyitón Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet főigazgató köszöntette a vendégeket. Dr. Nagy László Gábor (Nemzeti Erőforrás Minisztérium, főtanácsos) megnyitó beszédében
Látogatók száma heti bontásban
1
A Korompay család öntöttvas gyűjteménye
Látogatók szerinti bontásban Dömötör Zoltán fotográfia-történeti gyűjteménye
2 2
„Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer majd az én kincseim is belépnek a titokzatos tárgyak táborába, s képüket, meséiket nekem kell majd megőrizni az utódok számára.” – vallja Dömötör Zoltán a gyűjteményéről, melynek első és legbecsesebb darabját imádott keresztmamájától örökölte. Műszaki, reáljellegű érdeklődése mellett már gyermekkorában is fogékony volt a szépségre és a művészetekre. Ez vezethetett odáig, hogy a könyvespolcait „gyönyörű, míves régi fényképezőgépekkel” kezdte el díszíteni. Harminc-negyven darab ékeskedett a nappalijában, amikor tudatosult benne, hogy „gyűjti a fényképezőgépeket”. Innen már csak egy lépés volt meglátni és megszeretni a filmfelvevőket, film- és diavetítőket, valamint a szecessziós hátlappal rendelkező századfordulós fotográfiákat. Külföldi utazásai során mindig szakít időt arra, hogy bővítse gyűjteményét. A három évtizedes gyűjtőmunkának köszönhetően mintegy ezer darab régi fényképezőgépre, néhány száz filmfelvevő-gépre, film- és diavetítőre, egy kisebb szakmai könyvtárra, és nem utolsósorban több ezer darab régi vizitkártyára és fényképre tett szert. A gépeket optikailag általában saját maga hozza rendbe, míg a finommechanikai javításokban többnyire Bredács István miskolci fotóműszerész barátja segíti. A gyűjtemény nagy része a miskolci Herman Ottó Múzeumban látható „Korok, Képek, Kamerák” címmel. www.cameramuseum.hu
Mindenkinek van legalább egy balatoni története. Korompay Lászlónak és feleségének, Jutkának minden bizonnyal a 2001-es balatoni nyaralás a legemlékezetesebb, amikor is egy hűvösebb augusztusi napon ellátogattak Kaposvárra, kicsit körülnézni a városban. A főutcán sétálva egy táblára bukkantak, amelyen az állt, hogy „Steiner gyűjtemény - öntöttvas tárgyak”. Miután megnézték az öntöttvas tárgyakat, és Steiner József elmesélte a vasöntés műszaki és technikai nehézségeit, a művészi öntöttvas művesség szerelmesei lettek. Az öntöttvas tárgyakon belül leginkább a kisplasztikák és szobrok, vagyis a művészi igénnyel megformázott, és technikailag gyönyörűen kivitelezett tárgyak keltették fel a figyelmüket. Érdeklődésük középpontjába elsősorban a 19. századi, főleg magyarországi öntödék által előállított tárgyak kerültek. A gyűjtés során azonban rá kellett jönniük, hogy a múlt ezen emlékei már elég korlátozottan hozzáférhetőek, ezért gyűjtőkörüket térben és időben is kiterjesztették. Gyűjteményük így Berlintől Munkácson át Kaszli műöntödéjéig és Gleiwitztől Szentkeresztbányán át Stájerlak-Anina műhelyéig tartalmaz alkotásokat. A kollekció a 19. század elejétől kezdődő másfél évszázadot öleli át. A gyűjtésüket a múlt tisztelete és az elődök alkotásainak megőrzése vezérli. Mára már több száz, igen érdekes és ritka darabbal büszkélkedhetnek. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 13 műtárgyat védetté is nyilvánított. Nagy Károly számítástechnikai gyűjteménye Nagy Károly gyermekkora óta mindig gyűjtött valamit: hol lepkéket, hol újságot, hol hanglemezeket. Ez nála „genetikus beütés”, ahogy ő nevezi. Az 1989-ben választott új hivatása (számítástechnika) egyúttal a gyűjtőszenvedélyét is meghatározta. Az egyetemen még „nagygépen” tanult, majd az első saját számítógépe egy Commodore plus/4 volt, ami akkor még igen drága volti. Az eltelt húsz év során jelentős informatikai gyűjteményre tett szert, melyben kiemelt helyet kapnak a 8 bites készülékek, valamint a hazai gyártmányok. A gyűjtés célja – a nosztalgia és a szabadidős elfoglaltság mellett – az, hogy az igen gyorsan cserélődő eszközöket megmentse és bemutassa az utókornak. Ennek jelenlegi módja
az immár öt éve üzemeltetett honlap, ahol a teljes gyűjtemény megtekinthető (retropages.uw.hu ). A gyűjteményt a szovjet ZX Spectrum klónok teszik egyedülállóvá. Ezek a hazánkban ritkaságszámba menő tárgyak az egykori keleti blokk kreativitásáról tanúskodnak. A gyűjteményben továbbá fényképezőgépek, filmtechnikai eszközök, televíziók, rádiók, magnetofonok, írógépek, videojátékok is találhatóak, valamint jelentős számban szakkönyvek és műszaki dokumentációk. Nagy Károly a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság tanácsadója, és szakértőként részt vesz a tervezett szegedi informatikai kiállítás kidolgozásában. www.retropages.uw.hu Nagy Vilmos orsósmagnó gyűjteménye Nagy Vilmos 16 éves volt, amikor először találkozott a két forgó tárcsával, amelyek között barna, vékony szalag feszült, és zene szólt a szalagról. A készülék látványa már akkor elbűvölte. 1960-ban a debreceni Gépipari Technikum friss végzőseként megvásárolta élete első orsósmagnóját, a Telefongyár Terta 811 készülékét. A drága és különleges kincs a házibulik zeneszolgáltató eszköze lett. Bill Haley, Elvis és sok más kedvenc zene mellett Koncz Zsuzsa „Mister Alkohol”-ja szólt rajta. A következő magnója a BRG legsikeresebb készüléke, a még elektroncsöves M8 Calypso magnó volt. A katonai szolgálat alatt (Abasáron) pedig egy Vörös Szikrát nyúzott. Az orsósmagnók iránti rajongása a családalapítás után sem szűnt meg, csupán háttérbe szorult. Öt gyermeke van, és mára már 10 unoka boldog nagyapja. Miután a gyerekek kirepültek a családi fészekből, újra elkezdte gyűjteni a készülékeket. Felesége, Ibolya, ismerve a gyerekkori kötődését a magnókhoz, egy alkalommal megkérdezte tőle: „Ha ennyire szereted ezeket a készülékeket, miért nem csinálsz múzeumot?” Akkor úgy érezte, hogy „a talaj kimegy a lába alól, mert a feleségek általában úgy szokták utálni a férjük gyűjtőszenvedélyét, ahogy a nagykönyvben meg van írva”. Nyugdíjba vonulása után Gödöllőről a Nógrád megyei Terénybe költöztek, és egy palóc házat vásároltak a rohamosan gyarapodó gyűjtemény számára. Az Orsós Magnó Múzeum 2002. május 11-én nyitotta meg a kapuját.
A gyűjtemény több mint 370 működő készüléket tartalmaz, a világ minden gyártó országából. Különlegessége, hogy minden magnón korabeli zene szól. A tulajdonos egyik legnagyobb büszkesége a teljes magyar gyártmányú magnógyűjteménye. www.magnomuzeum.hu Szűcs Zoltán József (Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Kemencei Erdei Múzeumvasút üzemvezető)
MÖP IV. Szakmai fórum - szubjektív összefoglaló Folyó év május 27-én immár negyedik alkalommal tartották meg a Műszaki Örökség Program szakmai fórumát. Nekünk, nem hivatásos muzeológusoknak, második alkalommal nyílt lehetősünk arra, hogy bekapcsolódjunk a szakmai vérkeringésbe. Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet főigazgató a köszöntőben elmondta, hogy a restaurálás ma alapvetően pénz kérdése. Gyakorlatilag bármi beszerezhető, legyártatható. Veterán járművekhez akár új gyártású alkatrészek is rendelhetők. Ez azonban felveti azt a problémát, hogy ez esetben a műtárgy mennyire lesz eredeti. A restaurálás és a felújítás nem ugyanazt jelenti, de a muzeológia az utóbbit sem zárja ki, sőt sok esetben (üzemelő régi hajók vagy vasúti járművek esetében) a működőképesség napi használhatóság meg is követeli, hogy ne az eredeti anyagokhoz ragaszkodjunk, adott esetben műszaki megoldásokon is változtassunk. Fontos azonban, hogy ezeket a munkákat pontosan dokumentáljuk: mikor, milyen új elem épült be a műtárgyba. Az örök vita, hogy egy műtárgy restaurálásakor, ha kiegészítések szükségesek, azokat nyíltan megmutassuk, (más anyag, más szín, stb.) vagy rejtsük el, és a műtárgy a restaurálás után olyan legyen mint új korában. Mindkét iskolának jó és igaz érvei vannak, a saját megközelítési irányból. Rákóczi János MMKM restaurátorcsoportvezető az 1:10 méretű 424-es mozdony famodell restaurálásával kapcsolatban ismertette a restaurálás alapjait. Modelleket az ókortól készítettek, s bár ezeket a leleteket rendszerint a gyermekjátékként vagy kultikus tárgyként katalogizáljuk, egyáltalán nem biztos, hogy nem egy "igazi" kicsi mását készítette el a sok évezreddel ezelőtti modellező. Mivel a műszaki
3
rajz ekkor még nem létezett, ábrázolásra a modell volt az egyetlen megoldás. A középkorban már több adatunk van ilyen célú modellezésről. Leonardo da Vinci is épített működő modelleket, kísérleti és bemutató céllal. A XX. századra világszerte kialakult a modellek tudományos osztályozása. Hazánkban Petrik Ottó munkája tekinthető alapműnek. A modellek osztályozása Atrakt : célja a dekoráció és/vagy oktatás, a lényege, hogy hasonló legyen az eredetihez. Dioráma: "kép a keretben" figurális előtér, festett háttér. Makett: vázlatterv létező vagy tervezett tárgy (gép, épület, de akár egy egész üzem) nem működő, de arányhelyes bemutatása. Modell: léptékhelyes minta, minden részlet helyes.
4 4
A lépték nem kötött, az 1:2 -től az 1:500 ig (és még azon is túl) mindenféle előfordul a világ múzeumaiban. ("Ha a tárgy minden alkatrésze léptékhelyes, akkor az a modell helyes, a méretaránytól függetlenül." - Petrik Ottó) A modell restaurálása, miként az "igazi" restaurálása is, a dokumentáció beszerzésével kezdődik. A modell esetében a modellépítés dokumentációja is szükséges. A dokumentáció lépései: dokumentálni kell a modell jelen állapotát, szétszerelés ( és természetesen az összes tevékenység folyamatos dokumentálása), alkalmazott anyagok megállapítása, tisztítás, konzerválás, és végezetül a restaurálás. A 424,sor mozdony juharfa modelljét Nemes Gyula faszobrász mintakészítő építette 1934-49. között. A modell 1949-re sem lett teljesen készt. (Gondolom, az "igazit" nem kell bemutatni, nincs olyan magyar közlekedésbarát és családtag, aki ne ismerné a "A BIVALY"-t) A modell többször szerepelt külföldön. Párizsi bemutatóról történő hazaszállítás közben például
súlyosan megsérült. (A mozdony a szállítóvitrinben volt felrakva a tehergépkocsira, a vitrin pedig összedőlt, maga alá temetve a modellt.) A modell nem tartalmaz fém alkatrészt, a zsanérok a nyitható fedeleken, a tűzcsövek is juharfából vannak. A szegecselés is eredeti, 6 mm hosszú, 2 mm vastag, 4 mm fejátmérőjű esztergált juharfa szegeccsel. A restaurálás során a modell eredeti állapotát kívánták helyreállítani. A sérülés mellett későbbi átalakítás is látszott, az eredeti PetzRejtő víztisztítót a modellről levették, s a MÁV-nál később rendszeresített típus került rá. Dokumentáció azonban az átalakítás idejéről és okáról nem maradt fent. Az igazi mozdony dokumentációja az MMKM-ben megvan, ez nem okozott gondot. A modell szétbontásakor elemezték a fát és lakkot, s így sikerült azonos korú (szín és tömörség azonossága miatt fontos) juharfát beszerezni. A készítő már akkor szintetikus lakkot használt, így ezzel sem volt probléma. Harmadik előadóként Zsák Árpád restaurátor az 1923-as Mercedes-Benz példáján a járműrestaurálás egyes kérdéseit vázolta fel. Negyedikként Dabasi András (Magyar Nemzeti Múzeum fotólabor vezetője) nem volt könnyű helyzetben: harminc év tapasztalatát 30 percben átadni nagy kihívás! Képes bemutatóval gazdagított előadása rendkívül sok hasznos információval szolgált. Néhány gondolat, ha tetszik tanács: A műtárgyaknál is, mint az embereknél meg kell találni a legjellemzőbb nézőpontot (esetleg több is lehet) és fontos lehet egy-egy érdekes részlet kiemelése. Textíliákat, ha sötét színűek erősen kell világítani, hogy a szövetmintát is lássuk. Az árnyékolás jó beállításával a tárgy által vetett árnyék a kétdimenziós képen nem látható formát is jól megmutatja. Kisplasztikák domborulatait a rávilágítás eltünteti, de egy súroló fény megmutatja. Fémeknél vigyázni kell a világítással, mert a csillogó részek kiégnek a képből. Üvegre rávilágítani nem szabad, a hátteret kell világítani, s az így áttűnő fény mutatja meg az igazi valóját.
AKTUÁLIS GŐZERŐ Működő gőzgépek, látványos modellek, izgalmas hírek a 19. századból
„… REPÜLNI FOG az egész osztály!” Eredményhirdetés
Damjanich János Múzeum, Szolnok
Múzeumpedagógiai Évnyitó, Székesfehérvár
2010. november 14-ig
2010. szeptember 27.
Hetente frissített honlap
5
GŐZERŐ A kiállítás fő célja, hogy az innovatív és szolgáltató múzeum közgyűjteményi stratégiával összhangban lehetőséget teremtsen a felemelő 19. század műszaki kultúrájának, a mérnöki alkotó, tervező munka magyarországi emlékeinek attraktív és interaktív bemutatására. Annak a társadalmi folyamatnak az „ábrázolása”, amely a század első felének, kétharmadának innovációitól elvezet a 20. század „homo technicus”-áig, a műszaki eszközöket a mindennapi életben természetesen használó emberig. Az 1900-as párizsi világkiállításon Magyarország 145 nagydíjat kapott. A díjazottak között volt egy Ganz generátorral hajtott 1300 lóerős Láng-gőzgép… Ezt az egész századot meghatározó ipari fejlődés útját, jeles személyiségeit, gyárait, üzemeit és termékeit kívánja bemutatni a Gőzerő kiállítás mobilizálható tárgyi világgal. A legszebb gőzgépek, motorok, turbinák, zakatoló, ezer ízükben mozgó masinák a Műszaki Örökség Programban részt vevő múzeumok kollekcióiból származnak. A kiállítással az ipari formatervezés és dizájn magyar úttörőinek is emléket kívánunk állítani. A vándorkiállítás a Nemzeti Kulturális Alap Felemelő Század programsorozat keretében valósult meg (11 millió Ft támogatás). A kiállítás első állomása a szolnoki Damjanich János Múzeum. További helyszínek: Duna Múzeum (Esztergom), Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum.
„… REPÜLNI FOG az egész osztály!” Véget ért a Műszaki Örökség Osztálykirándulóknak alprogram „… REPÜLNI FOG az egész osztály!” című játéka. A játékot a Mustármag Keresztény Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium 9. osztálya nyerte meg. Nyereményük egy sétarepülés a világhírű Li-2-vel. A játékot a Ferihegy Repülőgép Emlékpark támogatta. Az ünnepélyes díjátadóra 2010. szeptember 27-én, a Múzeumpedagógiai Évnyitón kerül sor.
5 A nyertes pályázat videója itt nézhető meg: http://www.youtube.com/watch?v=bEaCEEl7F4s&feature=pl ayer_embedded
HONLAP Kedves Kollégák, Szakmai partnerek, Magángyűjtők! A Műszaki Örökség Program már a Facebookon is elérhető. Kérjük, jelöljék be a programot, ezzel is népszerűsítve a hazai műszaki örökségét.
A Műszaki Örökség Program hírlevelét a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum készíti és terjeszti. Terjesztése elektronikus formában történik. Koordinátor: Bertáné dr. Varga Judit Titkár: Fekete Zsolt Levelezési cím: Műszaki Örökség Program, 1146 Budapest, Városligeti krt. 11. Honlap: www.muszakiorokseg.hu E-mail:
[email protected] Telefon: +36/1-273-3840, +36/70-3209259 Fax: +36/1-363-7822
