Tartalom KÖSZÖNTÔ ÚJAKRA CSERÉLTÉK A RÉGI GÉPEKET ELAVULT ESZKÖZÖKKEL NEM LEHET VERSENYEZNI... 6

Tartalom KÖSZÖNTÔ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 1. ÚJAKRA CSERÉLTÉK A RÉGI GÉPEKET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 2. ELAVULT ESZKÖZÖKKEL NEM LEHET VERSENYEZNI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3. KÜLÖNLEGES, FÉLTETÔS SZABADTÉRI SZÍNPAD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 4. AZ ELSÔ LÉPÉS AZ E-TÁRSADALOMBA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 5. HABSZIVACSOT GYÁRTANAK A PAKSI IPARI PARKBAN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 6. EGÉSZSÉGÜGYI INFORMATIKAI MODELLPROGRAM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 7. PROGRAM, AMELY VISSZAVEZET A MUNKA VILÁGÁBA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 8. KIÉPÜLT A VÁROST ELKERÜLÔ FÉLGYÛRÛ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 9. MEGÚJUL 130 KILOMÉTER HOSSZÚ IVÓVÍZHÁLÓZAT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 10. A HÔKÖZPONT FEJLESZTÉSE ENERGIAMEGTAKARÍTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 11. ÜVEGTETÔS FÖLD ALATTI TURISTAKÖZPONT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 12. INTÉZMÉNYFELÚJÍTÁS A KOR IGÉNYEIHEZ IGAZÍTVA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 13. NÔK FOGLALKOZTATÁSA MUNKAHELYTEREMTÉSSEL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 14. AZ ALKATRÉSZGYÁRTÁSTÓL AZ ÖSSZESZERELÉSIG MINDEN EGY HELYEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30

1

TISZTELT OLVASÓ! A magyar pályázók szorgalmának köszönhetôen több mint 1700 magyar városban és községben valósul meg az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében támogatott fejlesztés. Minden második településen készül, vagy már el is készült olyan program, beruházás, amely az Európai Unió és a magyar adófizetôk támogatásával hozzájárul jobb, európai minôségû életfeltételeink megteremtéséhez. Több mint 14 ezren nyertek 2006 márciusának végéig az I. Nemzeti Fejlesztési Terv különféle pályázatain. Ezek európai mércével mérve is sikeres, példaértékû fejlesztési programok! Pályázóink érdeklôdésének, tehetségének és kitartó munkájának köszönhetôen 630 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás már a tagság elsô két évében gazdára talált. Ez pedig a 2006 végéig elosztható, teljes keret több mint kilenctizede! Hatezer sikeres pályázó bankszámlájára pedig márciusig megérkezett összesen 160 milliárd forint fejlesztési célú támogatás. Eddig 40 ezer új munkahely létrejöttéhez és 110 ezer munkahely megtartásához, vagyis 150 ezer család biztos megélhetéséhez járultak hozzá az Európai Unió támogatásával a magyar vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek programjai. Utak, iskolák épülnek szerte az országban, fejlesztenek, bôvítenek és versenyképesebbé válnak vállalkozásaink, napról napra lesznek élhetôbbek a településeink. Az európai uniós társfinanszírozású fejlesztések a Dél-dunántúli Régióban is éreztetik a hatásukat. A régió három megyéjében, Somogy, Baranya és Tolna megyében több mint 1300 sikeres pályázó eddig csaknem 62 milliárd forint fejlesztési forrást nyert a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatain. Hatalmas összeg ez, olyan fontos fejlesztések, beruházások százait téve lehetôvé, mint amilyenek ebben a kiadványban is megtalálhatók. Több uniós tagországot megelôztünk az uniós források felhasználásában. Bebizonyítottuk: pályázóink szorgalmának eredményeként, az itt is olvasható programoknak köszönhetôen képesek vagyunk élni a tagság nyújtotta lehetôségekkel! Elért eredményeink biztatást jelentenek, hogy képesek leszünk a 2007-tôl a mostani háromszorosára növekvô uniós támogatások hatékony felhasználására. Magyarország mára sikeres, teljes jogú tagja az Európai Uniónak. Budapest, 2006. április Dr. Szaló Péter a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke

3

Újakra cserélték a régi gépeket A jó termôhelyi adottságokkal rendelkezô Baranya mezôgazdasági üzemei nagy hangsúlyt helyeznek a termelés technológiai, technikai feltételeinek javítására. A Belvárdgyulai Mezôgazdasági Rt. is számos pályázati lehetôséget igénybe véve hajt végre fejlesztéseket. Az Európai Unió nyújtotta forrásokat felhasználva 2005 tavaszán a növénytermesztés gépeit korszerûsítették, s váltották fel a régieket újakkal.

A Belvárdgyulai Mezôgazdasági Rt. növénytermesztési ágazata 5 ezer 300 hektáron gazdálkodik: búzát, kukoricát, ár-

„Az újonnan beszerzett, korszerû mezôgazdasági gépekkel jelentôsen tudjuk csökkenteni költségeinket.”

WILHELM JÓZSEF

4

pát, valamint olajos növényeket (repcét, napraforgót) termesztenek. Állattenyésztéssel két telepen foglalkoznak, Magyarsarlóson 600 kocás sertéstelepük van, Berkesden pedig a szarvasmarhatelepen 550 tejelô marhát tartanak. E mellett a Pécsi Borvidékhez tartozó 57 hektáron fehérbor-szôlôt termelnek. – A megnyílt piacok miatt, valamint a versenyképesség fokozása érdekében a részvénytársaság a minôségi végtermék elôállítását tûzte ki célul. Ennek érdekében évente 100 millió forint értékben hajtunk végre fejlesztéseket – hangsúlyozza Wilhelm József, a Belvárdgyulai Mezôgazdasági Rt. mûszaki-

gazdasági igazgatója. – Ennek részeként került sor gépparkunk fejlesztésére is európai uniós támogatás felhasználásával, amellyel nem csak a költségeket tudjuk csökkenteni, de jelentôs energiamegtakarítást is elérhetünk. Az elöregedett géppark cseréje ugyanis már tovább nem volt halogatható, az üzemeltetés túl sokba került. Az újak vásárlásához szükséges forrás egy részére 2004-ben adtuk be pályázatunkat az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Programra. Az elnyert 90 millió forint felhasználásával a növénytermesztés technikai hátterét korszerûsítettük. A gépek 2005 márciusában érkeztek meg, és szinte azonnal munkába is állítottuk ôket. A mezôgazdasági termelôüzem az elnyert források felhasználásával 190 millió forint értékben vásárolt gépeket, többek között kombájnt kukorica-betakarító adapterrel, hengeres bálázót, gabonavetô gépet, traktorokat, teleszkópos rakodógépet és váltvaforgó ekét. – Az újonnan beszerzett, korszerû mezôgazdasági gépekkel jelentôsen tudjuk csökkenteni költségeinket – állítja

Wilhelm József. – Emellett a gépek számának növelése lehetôvé teszi a szántóföldi munkák optimális idôben történô elvégzését is, amitôl még biztonságosabbá válik termelésünk, hiszen a késve elvégzett munkafolyamat jelentôs károkat is okozhat a növénytermesztésben. A régi, 16-18 éves, még mûködôképes gépeinket pedig elsôsorban az ôszi és tavaszi talajelôkészítô munkák során, szántáskor használjuk majd a jövôben. A pályázati forrásból vásárolt gépek, berendezések elsôsorban a növénytermesztési ágazat technikai feltételeinek javítását szolgálják, de a teleszkópos rakodó, valamint a hengeres bálázó a minôségi takarmány-elôállítást is segíti. – Az állattenyésztésben is az önköltség visszaszorítása a cél. Ezekkel a berendezésekkel a szálastakarmány betakarítása gyorsabban és hatékonyabban végezhetô el – fejezi be beszélgetésünket Wilhelm József.

BELVÁRDGYULA

EU- és hazai támogatás: 90 millió forint Projekt összköltsége: 190 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2005. március 31. Fejlesztés helyszíne: Belvárdgyula 5

Elavult eszközökkel nem lehet versenyezni Négy évvel ezelôtt indult a Fulmer családi méhészet fejlesztése. Az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Programra beadott pályázatukkal az eszközök beszerzésére 75 millió forint támogatást nyertek el 2004-ben. Az elnyert összeg a kaptárak, a korszerû technológia – egyebek mellett modern pergetôk – beszerzésére nyújt lehetôséget. A 200 milliós beruházás két ütemben valósul meg, 2006 májusára már a teljesen új Langsthrot kaptárrendszert alkalmazzák minden telephelyükön.

Takács Ferenc a Fulmer Családi Méhészet tulajdonosa, emellett a legnagyobb mézexportôr cég az Aranynektár Kft. tulajdonosa is egyben, méhész családból származik. A Somogy megyei Kapolyról indult, nagyapja, Fulmer György 150 méhcsaládos méhészete a maga korában szintén a legjobbak közé tartozott. Az egyetem elvégzését követôen egy évig

„A változtatás tovább már nem halogatható, erre rákényszeríti a termelôket, hogy az unión kívüli országokban, vagy akár a tengerentúlon olcsóbban és sok esetben korszerûbben folyik a méztermelés.”

TAKÁCS FERENC

6

az elsô magyar civil szervezet, az 1984-ben létrejött Országos Méhész Egyesület titkára volt. – A diploma megszerzését követôen magam is a méhészetbôl éltem meg – kezdi beszélgetésünket Takács Ferenc. – Kora gyerekkoromtól voltak méheim, nálunk a méhészkedésnek tradíciói voltak. Az induláshoz a 10 méhcsaládot a szüleimtôl kaptam, amit még az egyetemi évek alatt fejlesztettem fel 100 családos méhészetté. A jobb értékesítési lehetôségek érdekében önálló méhész szakcsoportot hoztam létre Aranynektár néven, amely 1986-tól 1989-ig mûködött. Akkoriban ugyanis 30-40 forint volt az akácméz átvételi ára, hogy jobban tudjuk eladni, üvegbe töltöttük. Így ebben az idôben háromszoros árat értünk el. Az Aranynektár Kft-t 1989-ben alapítottam, jelenleg a magyar export és a belföldi mézeladás egyharmadát mi bonyolítjuk. A méhészkedést 1984 után abbahagyta, s néhány évvel ezelôtt indította újra, ugyanis úgy látta: a kistermelôk, a méhészetek nem fejlôdnek megfelelôen. – A változtatás tovább már nem halogatható, erre rákényszeríti a termelôket, hogy az unión kívüli országokban, vagy akár a tengerentúlon olcsóbban és sokszor korszerûbben folyik a

méztermelés, ezért jobb áron és nagyobb mennyiséggel tudnak megjelenni a világpiacon – állítja Takács Ferenc. – Miközben hazánk jó adottságokkal rendelkezik a méztermeléshez, és a méhészek magas szaktudást halmoztak fel az elmúlt évszázadokban, mégis jelentôs hátrányokat szenvednek el. Tudomásul kell venni a XXI. században nem lehet a XIX. század eszközeivel versenyben maradni. Jelenleg ahány méhész, annyiféle eszközrendszer, amelyek nem csereszabatosak. Jelenleg háromfajta keretméret van forgalomban, de szinte annyi eszközrendszer, ahány méhész van Magyarországon. Szinte minden eszköz egyedi barkácsmunka. A legnagyobb kaptárgyártók is csak egyedi megrendelés alapján folytatják a termelésüket, nem rendelkeznek nagy teljesítményû automata gyártósorokkal, ami biztosítani tudja a kedvezô ár mellett a magas minôséget. Ezért az eszközök nagyobb részét külföldrôl szerzik be. Ahhoz, hogy a magyar méhészek a világpiacon a termelés hatékonysága tekintetében versenyezni tudjanak, hiányoznak a megfelelô fejlesztési források, a bankok pedig a fejlesztésekhez csak akkor adnak hitelt, ha az eszközök modernek, iparilag állítják elô azokat, ezáltal forgalomképesek. Továbbá bizonyítottan beilleszthetôk egy modern, kiforrott technológiába. – Hiszek abban, hogy meg lehet valósítani, s létre lehet hozni a nyereséget termelô, világszínvonalú méhészetet, a Somogy megye északi részén található akácosokból és a baranyai Ormánság vándorlási területeirôl származó, különleges zamatú mézekre építve – mondja Takács Ferenc. – Már korábban is pályáztunk a modern méhészeti technológiák alkalmazására, de akkor nem jártunk sikerrel, a bírálók úgy látták, nem megvalósítható, jelentôs kockázatokat rejt magában az általunk alkalmazni kívánt rendszer. Az AVOP-ra beadott pályázatunkra kedvezô válasz érkezett, az eszközök beszerzésére nyertünk el támogatást, 75 millió forintot. A teljes eszközberuházás 200 millió forintba kerül. Az elnyert összeg a korszerû kaptárak és a technológia – egyebek mellett

modern automatapergetô sorok – beszerzésére nyújt lehetôséget. A beruházás két ütemben valósul meg. A méhcsaládok száma már elérte a négyezret, amelynek egy része még a hagyományos magyar kaptárrendszerben van, azonban 2006 májusára már a teljesen új Langsthrot kaptárrendszert helyezzük ki minden telephelyünkre. A konstrukció Takács Ferenc irányítása mellett mûködik. Tavaly a négyezer kaptárral rendelkezô Fulmer méhészetben önálló méhészt foglalkoztattak a munkák irányítására. Ebben az esztendôben pedig együttmûködési megállapodást kötöttek baranyai méhészekkel, a pécsi Csányi Antallal és testvérével, akiknek a Fulmer Családi Méhészet létrehozásáig Magyarországon a legnagyobb méhészetük volt. Az együttmûködés során megismerhették az új technológiát, s ezt követôen döntöttek úgy, hogy lehetôségeikhez mérten mielôbb maguk is alkalmazzák azt.

EU- és hazai támogatás: 75 millió forint Projekt összköltsége: 200 millió forint Projekt befejezése: 2006. május Fejlesztés helyszíne: Somogy és Baranya megye 7

Különleges, féltetôs szabadtéri színpad Kaposszekcsôn faluház épült uniós pályázati források felhasználásával. A Bonyhádról Dombóvárra tartókat megállásra készteti az egykori iskolából kialakított közösségi ház különleges, féltetôs szabadtéri színpada, egyedi mintázatú térburkolata. A faluház az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program pályázatán elnyert 23,4 millió, valamint a Belügyminisztérium által nyújtott 4,5 millió forintos támogatásból valósult meg.

– Az elmúlt években igyekeztünk lehetôségeinkhez mérten fejleszteni, szépíteni a településünket – mondja Tóth Imre polgármester. – A buszmegállókban beállókat építettünk, át-

„A közösségi házban helyet kap a faluban mûködô számos civil szervezet.”

TÓTH IMRE

8

alakítottuk az önkormányzat elôtti teret, amelyen egy szökôkút is helyet kapott. A közösségi ház létrehozása is már évek óta a terveink között szerepelt. A településen élôk régi kívánsága teljesült azzal, hogy pályázati források felhasználásával megépült a faluház. A fiatalok szerettek volna egy helyet, ahol találkozhatnak, de a faluban mûködô, számos civil szervezet és szakkör elhelyezése is mind nagyobb problémát jelentett. Az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program pályázatán elnyert 23,4 millió forint felhasználásával alakították át erre a célra az egykori iskola épületét. Az építkezés 2005 augusztusában indult, a mûszaki átadásra november közepén került sor. – Nyitott színpadot alakítottunk ki, amely helyet ad a jövôben a nagy hagyományokra visszatekintô fúvószenekari fesztiválnak, amelyen idén már 300 zenész vett részt – folytatja Tóth Imre. – A megújult épület, amelyben egy nagyobb terem mellett öltözôk és kisebb klubhelyiségek is helyet kaptak, a kistérség kulturális lehetôségeinek színesítésére is lehetôséget ad. A Dombóvári Modern Tánccsoport, amelynek tagjai eddig a sportcsarnokban próbáltak, a jövôben itt találhatnak otthonra. A zeneiskolában folyó magas színvonalú szakmai munkát mi sem bizonyítja jobban, minthogy településünkön több zenekar is mûködik. Nekik eddig jelentôs problémát okozott, hogy a környezetük zavarása nélkül nem tudtak hol játszani, próbálni, s a fellépéseikhez sem volt megfelelô hely. De kora tavasztól késô ôszig számos szabadtéri

program megrendezésére is mód nyílik az új szabadtéri színpad megépítésével. A közösségi házban helyet kap a faluban mûködô számos civil szervezet. Többek között az országos hírû hímzô szakkör, a nyugdíjasklub, a faluszépítôk egyesülete, s lesz egy internetes terem is, amely a késôbbiekben – amennyiben sike-

rül hozzá pályázati forrásokat szerezni – e-Magyarország pontként mûködik majd. A nagyterem alkalmas lesz nagyobb rendezvények, és akár tanfolyamok megtartására is – állítja a falu elsô embere. – Az egész épületet akadálymentesítettük, még az egykori tankonyhából kialakított kisebb közösségi térbe is könnyen be lehet jutni – akár kerekesszékkel is. A vizesblokkokat is úgy alakítottuk ki, hogy azokat kényelmesen használhassák a mozgásukban korlátozottak. A közösségi ház mögötti területen focipályát alakítunk ki, de gondoltunk a faluban élô gyerekekre is, nekik a két épület közötti téren játszóteret építünk.

KAPOSSZEKCSÔ

EU- és hazai támogatás: 23,4 millió forint Projekt összköltsége: 52 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2005. november 15. Fejlesztés helyszíne: Kaposszekcsô 9

Az elsô lépés az e-társadalomba Új korszak kezdôdik a hazai elektronikus közigazgatásban. Az elsô lépéseket pályázati úton elnyert uniós forrás felhasználásával tehetik meg a városok és a kistérségek. Az elsôk között ott szerepel Pécs és térsége is, amely 537 milliót forintot nyert el informatikai fejlesztések megvalósítására a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programból.

Pécs egy évvel ezelôtt nyújtotta be az elektronikus közigazgatás kialakítására pályázatát. A projekt megvalósulása a

„Új idôszak kezdôdik az önkormányzatok életében.”

HORVÁTH ZOLTÁN

10

hivatal számára áttekinthetôbb, ellenôrizhetôbb és gördülékenyebb munkavégzést, korszerûbb és naprakészebb adatkezelést, az ügyfeleknek pedig széles körû internetes ügyintézést, vagyis megtakarított idôt és kevesebb bosszankodást jelent majd. – Új idôszak kezdôdik az önkormányzatok életében – mondja Horváth Zoltán, Pécs alpolgármestere. – Az elnyert források valóban modern közigazgatási rendszer létrehozására adnak lehetôséget. A fejlesztéseknek köszönhetôen lehetôvé válik, hogy a város és a térség lakói az internetrôl töltsék le az igénylôlapokat, s különbözô szolgáltatásokat vegyenek igénybe anélkül, hogy be kellene menniük a hivatalba. Az elnyert összeg – az önrésszel együtt 617 millió forint – felhasználásával elsô körben a közigazgatási és közgyûlési rendszer épül ki, a papír nélküli közgyûlést valósítjuk meg. A képviselôk laptopjaikra kapják meg az elôterjesztéseket és ezen keresztül hozzák meg döntéseiket. A 80 millió forintot kitevô saját erô 60 százalékát is megpályázta a város a Belügyminisztérium alapjából, így 48 milliót ebbôl is visszakapunk, a városnak ténylegesen 32 millióba kerül a rendszer kiépítése, a belsô ügyintézés és adatfeldolgozás modernizálása, valamint a papíralapról az elektronikus ügyintézésre történô átállás. A rendszer teljes körû kiépítését követôen az interneten keresztül válnak intézhetôvé az adóügyek, és a térinformatikai

rendszer kibôvül a teljes infrastruktúra – közmû- és helyrajzi térképek – digitalizálásával. Ennek köszönhetôen az e-közigazgatás része lehet többek között az építési hatóság is, 2006tól pedig a közterületeket és az utakat is számítógépen tartanák nyilván, s bôvülhet az elektronikus úton kiadott engedélyek köre is. Az építési hatósági ügyek intézése felgyorsulhat az e-közigazgatás bevezetésével. Egy gombnyomással lekérhetô lesz az adott telek mérete, az ezen elhelyezhetô épület nagysága, ezáltal nyomon követhetôvé válnak az engedély nélküli építkezések. A másik áttörési pont az adórendszer, mert a rendszer kiépítését követôen bárki – akár egy perc alatt – helyiadó-bevallást tehet ezen a módon. A tervek között szerepel egy olyan információs köz-

pont létrehozása – szociális és családügyi rendszerrel integrálva –, amelytôl mobiltelefonon is kérhetô segítség. – Évekkel ezelôtt nehéz lett volna elképzelni, hogy hivatalos okmányainkat (jogosítvány, forgalmi engedély, személyi igazolvány) ne a rendôrségen, hanem egy polgári szervezetnél készíttessük el – állítja az alpolgármester. – A rendszer teljes kiépítését követôen akár otthonról, munkaidôn kívül is intézhetik ügyeiket a pécsiek, elektronikus úton is eljuttathatják kérelmeiket, beadványaikat, amelyek sorsát saját maguk is nyomon követhetik. A vállalkozásoknál szinte kivétel nélkül van számítógép, a háztartásokban pedig ma már körülbelül húsz százalékos az internet-hozzáférés.

PÉCS

EU- és hazai támogatás: 537 millió forint Projekt összköltsége: 617 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. augusztus 1. Fejlesztés helyszíne: Pécs és a Pécsi kistérség 11

Habszivacsot gyártanak a Paksi Ipari Parkban Egyre több vállalkozás vásárol területet, létesít üzemet Pakson az ipari parkban. Már a Szekszárd felé vezetô útról is jól láthatók az új raktárépületek, gyártócsarnokok. Az angol British Vita cég is itt telepítette le s építette fel zöldmezôs beruházásban új kelet-európai habszivacsgyárát. Már megkezdôdött a próbaüzem, az alagsorban elhelyezett tartályokat feltöltötték, a számítógép által vezérelt gépsorok beállítása is megtörtént.

– Az üzemben speciális gépeken folyik a termelés, ezeket Európa számos országából szerezte be az anyacég. Az építke-

„Terveink között szerepel, hogy egy-két éven belül mind a tároló, mind a feldolgozókapacitásunkat tovább növeljük, újabb tárolócsarnokot, esetleg feldolgozóüzemet építünk.”

VERPELÉTI ZSOLT

12

zés 2004 végén indult, a gépek 2005 júniusáig beérkeztek, a próbaüzem december végéig tartott, s 2006 januárjától megkezdôdött a termelés fokozatos felfuttatása. A teljes beruházás 2,2 milliárdba kerül, ebbôl 467 millió forintot fordítottunk a korszerû gépek és technológia beszerzésére, amelyhez a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében kiírt pályázaton 150 millió forint, nagyrészt európai uniós támogatást nyertünk el – mondja Verpeléti Zsolt, a Vitafoam Magyarország Kft. paksi gyárának igazgatója. A Vitafoam Magyarország Kft. nagy bútorgyártó cégek számára készít habszivacsot, amelyet elsôsorban Romániába és a volt Jugoszlávia tagállamaiba – Bosznia-Hercegovinába, Szerbiába és Horvátországba – szállít. A manchesteri székhelyû anyacégnek Kelet-Európában Lengyelországban és Litvániában van leányvállalata, valamint Európa-szerte még szá-

mos gyára. A déli országokhoz közel is szeretett volna egy üzemet létrehozni, hogy minél közelebb legyenek a megrendelôikhez, valamint ezzel is csökkentsék a szállítási idôt és a költségeket. A gyár helyének kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy minél kisebb szállítási költséggel lehessen a termékeket a megrendelôkhöz eljuttatni, ezért is esett a választás Paksra. Az alapanyagot többnyire külföldrôl szerzik be, a gyár éves kapacitásának jelentôs részét exportálják, kisebb részét vásárolják meg a hazai cégek, és a bútorgyáraktól való 300 kilométeres távolság még ideálisnak mondható. Az ipari parkban felépült gyár egyben új munkahelyeket

teremtett. Az elsô idôben harminc fôvel indul a termelés, 2006-ban a számuk várhatóan a kétszeresére nô. A habszivacsgyártás speciális ismereteket igénylô szakma, ezért a szakemberek képzése – saját oktatóik irányítása mellett – a gyáron belül történik. – A termelés ugyan teljesen automatizált, de a targoncával történô anyagmozgatás, a szivacstömbök darabolása, csomagolása, szállításra történô elôkészítése jelentôs kézimunkát igényel – állítja a gyárigazgató. – Terveink között szerepel, hogy egy-két éven belül mind a tároló-, mind a feldolgozókapacitásunkat tovább növeljük, újabb tárolócsarnokot, esetleg feldolgozóüzemet építünk.

PAKS

EU- és hazai támogatás: 150 millió forint Projekt összköltsége: 467 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2005. június 30. Fejlesztés helyszíne: Paks 13

Egészségügyi informatikai modellprogram A Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi és Egészségtudományi Centruma koordinálta kilenc, a Dél-dunántúli Régióban mûködô egészségügyi intézményt tömörítô konzorcium 1,35 milliárd forint, nagyobbrészt európai uniós támogatást nyert el regionális hálózat létrehozására és az egészségügyi információstechnológia fejlesztésére a Humánerôforrásfejlesztési Operatív Program pályázatán.

– A modellprogram elsôdleges célja, hogy három régióban – a Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön, és Észak-Magyarországon – létrejöjjön egy-egy, az egészségügyi ellátás szereplôinek egymás közti internet-alapú kommunikációját lehetôvé tevô információs rendszer – mondja dr. Szekeres Péter, a PTE Orvostudományi és Egészségtudományi Centruma pályázati

„A háziorvos a számítógépes hálózaton keresztül szakrendelésre is bejelentheti a betegét, igazodva annak szabadidejéhez, a buszjáratokhoz.”

DR. SZEKERES PÉTER

14

és kutatásfejlesztési irodájának vezetôje. – A három régió konzorciumai közösen szerzik be az intézményközi rendszer kiépítéséhez szükséges számítógépeket a hardverháttér megteremtéséhez, míg a fennmaradó támogatási összeget a konzorciumi intézmények saját belsô informatikai rendszereik fejlesztésére fordíthatják. A teljes rendszernek 2007 szeptemberéig kell kiépülnie. A feladat nem könnyû: a hazánkban érvényben lévô szigorú beteg-adatvédelmi jogi szabályozás miatt a beteg meghatározhatja, hogy hozzájárulásával melyik orvos milyen egészségügyi adatát láthatja. – Bízom benne, hogy a rendszer kiépítését követôen sikerül kampányt indítani annak elérésére, hogy a betegek érdekében is változások lépjenek életbe – teszi hozzá dr. Szekeres Péter. – Az orvosok az egész embert gyógyítják, éppen ezért mind a házi-, mind a szakorvosoknak tudniuk kell a hozzájuk fordulók elôzetes kórtörténetét. Az információcsere feltétele, hogy a betegtôl a háziorvos, a szakorvos felhatalmazást kapjon adatai kezelésére. Ezzel az is lehetôvé válik, hogy a helyben elvégzett vizsgálatok eredményeit elektronikus úton továbbítsák a szakrendelôkbe,

majd számítógépes hálózaton keresztül az orvos lekérdezhesse a felállított diagnózist vagy a laboreredményeket. Emellett a háziorvos a számítógépes hálózaton keresztül akár a szakrendelésre is bejelentheti a betegét, igazodva annak szabadidejéhez vagy éppen a buszjáratokhoz. – Fontos, hogy csak olyan üzenet mehet ki és át a rendszeren, amelyet a kezelôorvos hitelesített, illetve amelyhez a lekérdezô orvosnak hozzáférési jogosultsága van, éppen ezért azt meghatározott módon kell majd igazolnia – hangsúlyozza Szekeres Péter. – A kiépítendô rendszer segítségével bevezethetôvé válik az e-kórlap, az e-recept vagy a hálózaton keresztül történô konzultáció, amelynek segítségével a kisebb kórházak egy-egy bonyolultabb esetnél a nagyobb klinikák, me-

gyei kórházak segítségét kérhetik, elküldhetik a beteg leleteit, röntgenfelvételeit ezen a módon. A Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program finanszírozásában megvalósuló terv elsôdleges célja az ellátási párhuzamosságok elkerülése, a feleslegesen elvégzett vizsgálatok számának csökkentése, a kórházi ágyak jobb kihasználása. Ennek keretében Somogy, Tolna és Baranya egészségügyi intézményeiben 1005 számítógépes munkaállomás jön létre, s több mint négyezren érik el az intézményközi rendszert.

EU- és hazai támogatás: 1,35 milliárd forint Projekt összköltsége: 4,05 milliárd forint Projekt befejezésének dátuma: 2007. szeptember 20. Fejlesztés helyszíne: Kaposi Mór Oktató Kórház, Kaposvár, Tolna Megyei Balassa János Kórház, Szekszárd, Baranya Megyei Kórház, Pécs, PTE Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum, Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézet, Kaposvár; Magyar Református Egyház Mosdósi Tüdô- és Szívkórháza, Szigetvári Kórház, Paks Városi Rendelôintézet, Barcs Városi Rendelôintézet 15

Program, amely visszavezet a munka világába A képzetlen, elavult szakmával rendelkezô munkanélküliek elhelyezkedési lehetôségeinek javítására indította útjára programját a Somogy Megyei Munkaügyi Központ. Az ehhez szükséges források elôteremtésére pályázatot nyújtottak be a Humanerôforrás-fejlesztési Operatív Programra. A Munkanélküliség megelôzése és kezelése Somogy megyében elnevezésû projektjükkel több mint 1,2 milliárd forintot nyertek el, amelynek hetvenöt százalékát az Európai Szociális Alap nyújtja, míg a fennmaradó részt, a Munkaerô-piaci Alap folyósítja részünkre.

Somogy megyében a képzetlen és az elavult szakmával rendelkezô munkanélküliek száma meghaladja a tizennyolcezret. A program keretében 1075 hátrányos helyzetû, tartós munkanélkülinek nyílik lehetôsége piacképes szakma elsajátítására, illetve a nyolc osztály befejezésére. A képzési program keretében eddig 627 regisztrált munkanélküli vállalta az együttmûködést a munkaügyi központtal. Közülük 192-en jelentkeztek támogatott képzésre, amelynek keretében új szakmát szerezhettek, s csaknem kilencvenen már sikeres vizsgát

„Az uniós támogatás segítségével a leghátrányosabb helyzetben lévô munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit kívánjuk javítani.”

HORVÁTH VERONIKA

16

is tettek. Munkatapasztalat-szerzô támogatásban eddig százötvenegyen részesültek, akik 73 munkáltatónál helyezkedtek el a megyében. Az ô munkabérüket egy éven át a munkaügyi központ a pályázati forrásból fizeti. Ezen a módon újabb 100 fô elhelyezését tervezik. – Az elnyert támogatás segítségével a leghátrányosabb helyzetben lévô munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit kívánjuk javítani – mondja Horváth Veronika, a Somogy Megyei Munkaügyi Központ pályázati irodájának vezetôje. – Jelenleg a 2004. szeptember elsején indult és 2007 végén záruló program felénél tartunk, amelynek keretében pályakezdô munkanélkülieknek nyújtunk támogatást munkatapasztalat megszerzéséhez, valamint szakképzetlenek számára szervezünk tanfolyamokat. A munkanélküliség megelôzésére kidolgozott program elsôdleges célja a foglalkoztathatóság és a foglalkoztatás növelése, az esélyegyenlôség megteremtése, a diszkrimináció csökkentése. A komplex program közvetlen célja, hogy a szolgáltatásokkal, képzési és átképzési lehetôségekkel, az ezekhez kapcsolódó szakmai gyakorlat megszerzésének támogatásával hozzájáruljon a képzetlen és a 45 év feletti, valamint a fogyatékkal élô tartós munkanélküliek helyzetének javításához. A programba bevont fiatalok, férfiak és nôk egyéni beszélgetéseken vesznek részt, egyéni programot állítanak össze ré-

szükre, figyelembe véve szociális hátterüket, képességeiket, már megszerzett végzettségüket. A szakmai tanfolyamok általában 8-9 hónapig tartanak, ez idô alatt az abban részt vevôk munkabért kapnak, valamint megtérítik részükre a bejárás költségeit. Akik nem teljesítik az írásban rögzített feltételeket, azoktól megvonják a támogatást. Igazolatlan hiányzások esetén csökken a munkabérként kifizetett ösztöndíjuk, azoknak pedig, akik nem vizsgáznak le, vissza kell fizetniük a tanfolyam díját.

– A nyolc osztállyal nem rendelkezôknek a program keretében lehetôségük van a hiányzó osztályok elvégzésére, hogy ezt követôen szakmát tanulhassanak vagy betanított munkásként helyezkedhessenek el – folytatja Horváth Veronika. – Eddig négy 7-8. osztályos felzárkóztató tanfolyam indult betanító képzéssel. Szinte kivétel nélkül sikerrel vették az akadályokat, s többen közülük már rendszeres munkát is találtak maguknak. Nagy részüket az önkormányzatok foglalkoztatják. A megváltozott munkaképességûek munkába helyezésére pedig külön mentori hálózatot hoztunk létre, amelyet a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete mûködtet.

EU- és hazai támogatás: 1 milliárd 279 millió forint Projekt összköltsége: 1 milliárd 279 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2007. december Fejlesztés helyszíne: Somogy megye 17

Kiépült a várost elkerülô félgyûrû A Pécs városát elkerülô utat még a nyolcvanas évek elején kezdték el építeni, az elmúlt esztendôkben az állami és egyéb forrásoknak köszönhetôen felgyorsult a folyamat. Az utolsó építési szakasz 2001-ben kezdôdött a Nagy Imre–Maléter Pál úti csomópont átépítésével, majd 2002 márciusában folytatódott a Fûzes-árokig, a Plazáig tartó szakasz megépítésével. Az út befejezô, harmadik üteme 2005 áprilisában indult, és a forgalomnak 2006 augusztusában adják át.

– A harmadik ütem átadásával kiépül a várost elkerülô délnyugati elkerülô út – mondja Sziládi Zoltán, a Magyar Közút Kht. Baranya Megyei Területi Igazgatóság fejlesztési

„A délnyugati elkerülô útnak forgalomgyorsító hatása mellett jelentôs szerepe van a belváros tehermentesítésében és a forgalombiztonság növelésében is.”

SZILÁDI ZOLTÁN

18

fômérnöke. A 6-os útig vezetô, mintegy 2900 méteres új szakaszon több híd és egy felüljáró is épül, többek között a Füzes-árok felett átívelô híd, valamint a vasútvonal feletti felüljáró. Az új út végpontján, Patacsnál a körgyûrû már elkészült, ideiglenes forgalomba helyezése is megtörtént. Az út átadását követôen az elkerülô útnak forgalomgyorsító hatása mellett, jelentôs szerepe lett a belváros tehermentesítésében is. A félgyûrûnek köszönhetôen az átmenô teher-, különösen a kamionforgalom megoszlik, így a városon áthaladó gépjármûvek összetétele is kedvezôen változott. Emellett a Kertvárosban élôk gyorsabban elérhetik a város nyugati „kapujában” felépült bevásárlóközpontokat, áruházakat. Az eddigi tapasz-

talatok is azt mutatják, sok pécsi is használja az elkerülô út már elkészült szakaszait. Az utolsó 2,9 kilométeres szakasz kiépítésével befejezôdik a Pécset délrôl elkerülô félkörgyûrû építése. A 2,7 milliárd forintot kitevô beruházás kivitelezési munkáit nyílt közbeszerzési eljárásban a Strabag Építô Rt. nyerte el. A projekt uniós források felhasználásával valósul meg, a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programból elnyert támogatás fedezi a költségek 75 százalékát, a fennmaradó önerô finanszírozása költségvetési forrásból történik. A délnyugati elkerülô szakasz III. ütemének elôkészítési

munkái 2003-ban kezdôdtek, ekkor megtörténtek a régészeti feltárások és az aknamentesítés. Ennek megfelelôen a kétszer egy sávos országos fôút – és a hozzá tartozó zárt vízelvezetô rendszer – megépítése 2 és 3 milliárd forint közötti összeget emésztett fel. A 2,9 kilométeres szakaszon kétszer egy sávos, kiemelt szegélysorok között 8 méter széles út épül, 12 méteres koronaszélességgel, a két oldalán burkolt árokkal. Az új elkerülô út körforgalmú csomóponttal csatlakozik a 6. számú fôúthoz. Megvalósult a közvilágítás kiépítése is a kertvárosi csomóponttól a Plazáig, valamint a patacsi körforgalomtól a Pécsi Vízmûig.

PÉCS

EU- és hazai támogatás: 2,7 milliárd forint Projekt összköltsége: 2,7 milliárd forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. december 30. Fejlesztés helyszíne: Pécs 19

Megújul 130 kilométer hosszú ivóvízhálózat Az év végére teljesen megújul az ivóvízhálózat Dombóváron és környékén. A Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamû Kft. a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program keretében kiírt pályázaton 500 millió forintot nyert el az 526 millió forintba kerülô fejlesztések megvalósítására. A fennmaradó 26 millió forint önrész 60 százalékát pedig a Belügyminisztérium pályázatán elnyert támogatásból fizetik. A várhatóan 2006 decemberében befejezôdô munkálatokkal mintegy 24 ezer ember egészséges ivóvízzel történô ellátása oldódik meg.

Az 1994. évi dombóvári szalmonellafertôzés miatt – amelynek kiindulópontja az ivóvíz volt – a vízminôség javítását segítô program indult el. Ennek elsôdleges célja az üzemeltetés feltételeinek javítása volt. Hét év elteltével, 2001-

„A 2006 decemberében befejezôdô munkálatokkal, mintegy 24 ezer ember egészséges ivóvízzel történô ellátása valósul meg.”

SZÛCS ISTVÁN

20

ben ismét kiújultak az ivóvízzel kapcsolatos minôségi problémák, annak nagymértékû vas-, mangán- és ammóniatartalma miatt. E gondok azonban számos hazai települést érintettek. – Dombóvár évtizedek óta vízminôségi problémákkal küzd, az ezen való változtatás érdekében 1994-ben elkészített terveinket 2000-ben korszerûsítettük, átdolgoztuk. Ezzel a munkával 2003-ra készültünk el – mondja Szûcs István, a Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamû Kft. ügyvezetô igazgatója. – Ezt követôen indítottuk el a vízjogi engedélyeztetési eljárást, majd ezek kézhezvételét követôen 2004 nyarán a fejlesztések teljes körû megvalósítására pályázatot nyújtottunk be a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programra, ugyanis a korábban elvégzett változtatások csak részeredményeket hoztak. A biztonságos minôségû vízellátáshoz szükséges vízkezelési technológiai berendezések beszerzését is ezen a módon kívánjuk megoldani. A társaságunk a pályázat megírására az Aquaprofit céget kérte fel, amely már több ilyen jellegû fejlesztés megvalósítá-

sára készített pályázatot – többek között a dél-alföldi és az észak-alföldi vízmû részére –, hozzájárulva azok sikeres szerepléséhez, a megcélzott források elnyeréséhez. A pályázatot 2004 novemberében a dombóvári önkormányzat a vízmûvel közösen nyújtotta be. – A pályázati úton elnyert 500 millió – amelynek 70 százaléka uniós, 25 százaléka pedig kormányzati támogatás – segítségével a vízminôség teljes körû javítása a célunk. Kiemelt helyen szerepel a víz kezelése, ugyanis az ammónia-, vas- és mangántartalma többszörösen meghaladja a megengedett ha-

tárértéket. Ennek érdekében a két – 3000 és 5000 köbméter napi kapacitású – víztisztító telep technológiai megújítása történik meg, amelynek során zárt, nyomás alatti gyors szûréssel ellátott vas-, mangán-, ammóniamentesítô rendszer épül ki. Emellett sor kerül a teljes vezetékhálózat csöveinek kitisztítására, valamint az elavult vezetékek cseréjére. A városban az ivóvízhálózat mintegy 130 kilométer hosszan újul meg. A pályázati források felhasználásával a számítógépes hálózatunkat is korszerûsítjük, a jövôben a vízminôség folyamatos ellenôrzése is így történik majd – mondta Szûcs István.

DOMBÓVÁR

EU- és hazai támogatás: 500 millió forint Projekt összköltsége: 526 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. december 31. Fejlesztés helyszíne: Dombóvár és környéke 21

A hôközpont fejlesztése energiamegtakarítás Az európai uniós csatlakozással Magyarországon is felértékelôdött a környezetvédelem. Egyre nagyobb figyelmet fordítunk az ilyen jellegû beruházásokra és azok támogatására. Pécs földrajzi elhelyezkedésébôl, domborzati és közlekedési viszonyaiból eredôen a térségben idônként túl magassá válik a város levegôjének a szennyezôanyagtartalma, a levegôtisztaság védelmében éppen ezért kiemelt szerepet játszik a távfûtés.

A Pécsi Távfûtô Kft. (PÉTÁV) folyamatosan fejleszti rendszerét, az elmúlt esztendôben a Pályázati Elôkészítô Alaphoz a

„Az igényekhez rugalmasan igazodó rendszernek köszönhetôen évente 4-500 lakás hôigényének megfelelô energia takarítható meg.”

KAKAS ERNÔ

22

város távhô-szolgáltató rendszerének energia-hatékonyság növelésére projektötletet nyújtott be, amelyet alkalmasnak találtak a Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül meghirdetett Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program pályázatán való részvételre. A PÉTÁV az átalakítások elvégzésére, a hôközpontok szabályozhatóságának fejlesztésére – amellyel jelentôsen csökkenthetô a forró víz keringetéséhez szükséges energia menynyisége – 120 millió forint támogatást nyert el. A pályázati források segítségével, valamint 180 millió forint saját erô felhasználásával 148 hôközpont korszerûsítése történhet meg, melynek hatásaként jelentôs villamosenergia-megtakarítás érhetô el. Az igényekhez rugalmasan igazodó rendszernek köszönhetôen évente 4-500 lakás hôigényének megfelelô energia takarítható meg. A számottevô energia-megtakarítást eredményezô technológiai fejlesztéssel a szolgáltató változó tömegáramú üzemmódra tér át. A cég több mint félezer hôközpontjában fojtószelepeket szerel fel, amellyel jelentôs költségmegtakarítást érnek el a távhôszolgáltatásban. A beruházásnak köszönhetôen mind az erômûben, mind a hôközpontokban elhelyezett keringetô-szivattyúk mûködtetése szabályozottabbá és energiatakarékossá válik. – A program megvalósítása 2004. október közepén indult, és 148 hôközpont részleges rekonstrukciója valósul meg

általa – mondja Kakas Ernô, a Pécsi Távfûtô Kft. fejlesztési osztályvezetôje. – Az itt lévô berendezéseket új intelligens DDC rendszerû szabályozó elektronikával szereljük fel, valamint korszerû egyutas motoros szelepeket építünk be. A fejlesztések lehetôvé teszik, hogy a hôközpontok az idôjáráshoz, valamint a felhasználói igényekhez igazodóan mûködjenek, fûtési idôszakban bármikor be- és kikapcsolhatók legyenek. E mellett a hôközpontokat a PÉTÁV távfelügyeleti rendszeréhez is csatlakoztatják. A fejlesztések befejezését követôen a központi felügyeleti-szolgálat számítógépeivel létrehozott állandó kapcsolat biztosítja a folyamatos ellenôrzést, a rendszerben bekövetkezô hibák gyors elhárításának lehetôségét.

– A fejlesztés másik kedvezô hatása az energia-megtakarítás, elsôsorban a villamos energiáé – folytatja Kakas Ernô. – A berendezések korszerûsítése ugyanis lehetôvé teszi, hogy a hôhordozó közeg keringtetéséhez kevesebb villamosenergiát használjunk fel. Ez nem csak többlet energiát jelent az erômûnek, amelyet a szabad piacon értékesíthet, hanem közvetett környezetvédelmi hatása is van. Emellett a fel nem használt energia csökkenti az erômûtôl vásárolt hô önköltségét is.

PÉCS

EU- és hazai támogatás: 120 millió forint Projekt összköltsége: 301 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. szeptember 20. Fejlesztés helyszíne: Pécs 23

Üvegtetôs föld alatti turistaközpont A Szent István téren és környékén található a IV. századi ókeresztény temetô 16 építménye, amelyek történeti, építészeti és mûvészettörténeti egységként alkotják a PécsSopianae világörökségi helyszínt. Az ókeresztény temetôi együttes nagysága és gazdagsága (az építészeti formák és freskók változatossága) a legjelentôsebb az Olaszországon kívüli nekropoliszok között.

Pécs történelmi örökségének turisztikai hasznosítása már régóta foglalkoztatta a város vezetôit és civil szervezeteit. Annak idején, a filoxérajárványt követôen, valamint a gazdaságban bekövetkezett változáskor a hangsúly a Mecsek turiszti-

„Számos fontos feladat megoldására ad lehetôséget az elnyert összeg, amelyhez mérhetôt még soha nem kapott a város.”

UJVÁRI JENÔ

24

kai értékeinek feltárására helyezôdött. Gosztonyi Gyula, a Cella septichora (hétkaréjos sírkápolna) 1938-39-es részbeni feltárásakor már javasolta, hogy Pécs az ókeresztény emlékeket állítsa az idegenforgalom szolgálatába. Három és fél évtized múltán jött el a pillanat, amikor mind a régészek, mind a város vezetôinek álma teljesülhetett. – A Cella septichorát illetôen egyedi, különleges projektrôl van szó, a megvalósítást a régészeti feltárás eredményei folyamatosan módosítják. Az ásatások során több ókeresztény és középkori sír, középkori falmaradványok és egy bástya (rondella) maradványai, továbbá egy festett falú sírkamra kerültek elô – mondta dr. Ujvári Jenô, a Pécs-Sopianae Örökség Kht. ügyvezetôje. Az építkezés költségeinek nagy részét az Európa Unió fedezi, a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) elsô nyertes pályázataként. Az elnyert másfél milliárd forint 65 százaléka az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapjából származik, a fennmaradó rész állami támogatás, valamint a város is 40 millióval járult hozzá a költségekhez – folytatta beszélgetésünket dr. Ujvári Jenô. A ROP-pályázat benyújtását több éves szakmai munka elôzte meg. Így hazai pályázati forrásból 2003-2004-ben elkészültek a világörökségi emlékek és környezetük, a védelmi zóna helyreállításának, valamint a Cella septichora feltárásának és bemutatásának építési engedélyezési tervei. A tervezô és a Pécs/Sopianae Örökség Kht. 2004 elsô hónapjaiban nyilvános fórumokon széles körben ismertette a terveket.

Másfél milliárd forintból valósul meg az ókeresztény temetôi kápolna újbóli feltárása. A hat méterrel a föld alatt lévô Cella septichora, az ôt körülölelô védôépülettel és az abban kialakított bemutató központtal a világörökségi turistaút kiinduló állomása lesz. A felszín alatt összekapcsolják a szomszédságában fekvô, részben ma is látogatható emlékekkel, a Péter-Pál, az V. számú és a Korsós sírkamrával. E páratlan régészeti emléket egyedi építészeti megoldásként üvegtetôvel fedik le, így akár felülrôl is megtekinthetô lesz. A világörökségi program keretében az ókeresztény mauzóleum és az Apáca utcai emlékek is megújulnak, egységes arculattal, összehangolt kínálattal a nemzetközi turizmus vonzására és fogadására is alkalmassá válnak.

– Számos fontos feladat megoldására ad lehetôséget az elnyert összeg, amelyhez mérhetôt még soha nem kapott a város – hangsúlyozta dr. Ujvári Jenô –, a világörökségi emlékek helyre állításán, a látnivalók bôvítésén túl lehetôség nyílik a Civil Közösségek Háza mûemléki épületének felújítására, környezetének rehabilitációjára. Ezzel egy régi terv – a nyugati várfal sétány felújítása és a Civil Közösségek Háza kertjével történô összekapcsolása is megvalósulhat. Az ország egyik legizgalmasabb föld alatti múzeuma lesz a 2006 novemberéig elkészülô pécsi, az egyes kiállítási terek pedig intelligens házként mûködnek majd. Automatizált beléptetô és múzeum-felügyeleti rendszer támogatja a mûködtetést – fejezte be beszélgetésünket dr. Ujvári Jenô.

PÉCS

EU- és hazai támogatás: 1 milliárd 500 millió forint Beruházás összköltsége: 1 milliárd 543 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. november 30. Fejlesztés helyszíne: Pécs 25

Intézményfelújítás a kor igényeihez igazítva A Balaton-parttól alig félórányira található a Csalogányok völgyébe települt kisváros, Lengyeltóti. Az elmúlt esztendôkben kiemelkedô idegenforgalmi központtá nôtte ki magát a mesterségesen létrehozott Kék-tó köré csoportosuló üdülôcentrumnak köszönhetôen. A folyamatosan fejlôdô település oktatási intézményei kistérségi feladatokat is ellátnak. Az önkormányzat nagy gondot fordít a korszerûsítésükre. Határozott célja, hogy azok minél jobban megfeleljenek a XXI. század kihívásainak. Az óvoda felújítására a Regionális Fejlesztés Operatív Programra benyújtott pályázatukkal 188 millió forintot nyertek el.

Lengyeltótit 1992-ben nyilvánították várossá, ami egybeesett a gazdasági rendszer átalakításával. A településen szá-

„A XXI. századnak megfelelô gyermekintézményt kívánunk létrehozni.”

PAPSZT LAJOS

26

mos cég zárta be kapuit, megszûntek a munkahelyek, sokan váltak munkanélkülivé. A kezdeti nehézségeken viszonylag hamar átlendültek, és a talpon maradt régiek mellett egymás után indultak az új vállalkozások amelyek mûködnek és sok családnak jelentenek állandó munkát, biztosítják a megélhetést. Az elmúlt több mint tíz esztendôben a város önkormányzata számottevô összeget fordított a település fejlesztésére, az épületek felújítására. Mûvelôdési ház épült, kerékpárutak létesültek, megújult a bölcsôde, az orvosi rendelô. Az elmúlt években intézményeik rangot szereztek, az általános iskolájukat az ott folyó oktató-nevelô munka, s az annak köszönhetô eredmények a megye határain túl is ismertté tették. – A településünkön két óvoda mûködik, az egyik közülük korszerûtlenné vált, ezért úgy döntött a képviselôtestület, hogy egymásba olvasztjuk ôket, és pályázati források felhasználásával korszerû, új gyermekintézményt hozunk létre. A ré-

gi óvodaépület sem marad kihasználatlanul, abban ugyanis a helytörténeti múzeum kap majd helyet. A Regionális Fejlesztés Operatív Programra benyújtott pályázatunkkal az óvoda felújítására 188 millió forintot nyertünk el. A beruházás teljes költsége 191,8 millió forint, a fennmaradó 3,8 milliót a város állja. Az építési területet november közepén adtuk át a kivitelezônek, egy helyi vállalkozónak – mondta Papszt Lajos Lengyeltóti polgármestere. A 2005 ôszén indult és 2006 szeptemberéig befejezôdô munkák során nemcsak megújul, hanem új szárnnyal is bôvül az óvoda. A régi folytatásaként megépülô épületrészben három csoportszoba kap majd helyet. Emellett a gyermekintéz-

mény teljes tetôterét is átalakítják, hogy élettel teljen meg: itt tornaszoba kerül kialakításra. Úgy gondoltuk, a város legfiatalabb polgárainak is megteremtjük a lehetôséget arra, hogy a XXI. század igényeinek megfelelô intézményben tölthessék napjaikat. Nem titkolt célunk az sem, hogy a magas színvonalon mûködô gyermekintézmény az iskolánkhoz hasonló hírnevet szerezzen magának, s minél többen írassák be ide három és hatéves fiaikat, lányaikat. Az óvodát körülölelô, egyhektáros parkban pedig korszerû játszóteret építünk, amelyet nem csak az óvodások használhatnak, hanem nyitott lesz a településen élô minden gyerek elôtt – mondta Lengyeltóti polgármestere.

LENGYELTÓTI

EU- és hazai támogatás: 188 millió forint Beruházás összköltsége: 191,8 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. szeptember Fejlesztés helyszíne: Lengyeltóti 27

Nôk foglalkoztatása munkahelyteremtéssel A nyomasztó helyi foglalkoztatási gondok megoldására nyújtott be pályázatot a kaposszekcsôi központtal mûködô Kapos Innovációs Transzfer Központ Kht., amelyben halmozottan hátrányos helyzetben lévô kaposszekcsôi, csikóstöttösi és dombóvári – a három legközelebbi településen élô – lányok és asszonyok munkába állítását tûzte ki célul.

A térségben 2004-ben olyan nagy mértékben megnôtt a munkanélküliség, hogy sürgôsen lépni kellett; rövid idôn belül több mint 150 nô vesztette el a munkahelyét. A helyi önkor-

„A kistérségi, halmozottan hátrányos helyzetben lévô, tartósan munkanélküli lányok és asszonyok munkába állítása volt az elsôdleges cél.”

GERENDÁS RÓBERT

28

mányzatoknak nem volt lehetôségük újabb munkahelyek teremtésére, ezért döntöttek úgy, hogy pályázati úton szereznek forrást piacképes végzettség megszerzésére, továbbá a munkahelyteremtéshez szükséges infrastruktúra létrehozására. – A programba fôleg alacsony iskolai végzettségû, huzamosabb ideje munka nélkül lévô nôket vontunk be. Vannak közöttük gyermeküket egyedül nevelôk, de megváltozott munkaképességûek is. A program kezdetén huszonöten mûanyagipari összeszerelô tanfolyamon vettek részt, a 240 órás képzés 2004 márciusától júniusig tartott. Ennek lebonyolításában közremûködött a pécsi MIOK (Magyar Iparszövetség Oktatási Központ) és a Hátrányos Helyzetû Emberekért Alapítvány. Velük már régebben is együttmûködtünk, több sike-

res közös programot bonyolítottunk le, amelyek közül kiemelem a dombóvári termelôiskola projektet – mondta Gerendás Róbert, a Kapos Innovációs Transzferközpont Kht. intézményvezetôje, a futó program projektmenedzsere. Június végén a programban részt vevôk közül huszonhárman tettek sikeres vizsgát, s közülük húsz lánnyal és asszonynyal kötött szerzôdést a Kapos Innovációs Transzfer Központ Kht., hárman pedig a tartalékkeretbe kerültek: amint újabb munka adódik, elsôként ôket hívják be, s alkalmazzák majd az adott területen. – Jelenleg egy budapesti és egy kaposvári székhelyû cégnek végzünk összeszerelô bérmunkát – folytatta Gerendás Róbert. – Háztartási elektronikai berendezésekhez, és autókhoz szerelnek össze különbözô mûanyagalkatrészeket. A csoportban foglalkoztatott minôségellenôr és a csoportvezetô is a tanfolyam hallgatóiból került ki. Az innovációs központ épületében kialakított mûhelyben folyik az összeszerelés, valamint a késztermékek és az alkatrészek raktározása is itt történik. A program teljes költségvetése 92 millió forint, amelyhez a Kapos Innovációs Transzfer Központ Kht. a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében kiírt pályázaton 80 millió forint támogatást nyert el, az önerôt a termelésbôl befolyt öszszegbôl pótolják hozzá. A 2005 februárjában indult program két évig tart, és 2008 februárjáig vállalták a programban részt vevôk továbbfoglalkoztatását. Az elsô két évben megkapják az újra munkába állított munkanélküliek bérét, az utolsó esztendôben a foglalkoztatáshoz kapcsolódó minden költséget már nekik kell elôteremteniük. Az 1999-ben létrejött közhasznú társaság az egykori kaposszekcsôi laktanya volt mûvelôdési épületében kapott he-

lyet, s jelenleg a kistérség egyik legnagyobb foglalkoztatójának számít, ugyanis több mint 70 embernek tudnak folyamatosan munkát adni.

DOMBÓVÁR KAPOSSZEKCSÔ

EU- és hazai támogatás: 80 millió forint Beruházás összköltsége: 92 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2007. február Fejlesztés helyszíne: Kaposszekcsô, Dombóvár 29

Az alkatrészgyártástól az összeszerelésig minden egy helyen Piaci pozícióinak javítása érdekében, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében elnyert európai uniós támogatás felhasználásával számottevô technológiai és környezetvédelmi fejlesztéseket hajtott végre Szekszárdon a Spinner Hungaria Kft.

A társaság 1995-ben jött létre Belo Hungária Kft. néven, mai nevét pedig 1997-ben kapta. A Tolna megye székhelyén felépült üzemben finommechanikai alkatrészeket, nagyfrekvenciás jelek továbbítására alkalmas koaxiális csatlakozók elemeit gyártják, elsôsorban német piacra. A dinamikusan fejlôdô vállalat hét évvel ezelôtt jelentôs fejlesztésekbe kezdett Szekszárdon: zöldmezôs beruházás keretében gyártóbázist

„A támogatással nemcsak az üzem termelékenységét tudtuk növelni, hanem újabb dolgozók alkalmazására is mód nyílt.”

LOTZ GÁBOR

30

épített itt ki. Az elsô épületet 1998-ban adták át, ezt követôen 2000-ben megépült a második, majd 2002-ben a harmadik üzemcsarnok is, 2005 januárjában pedig a logisztikai hátteret szolgáló irodaépület készült el. A mintegy 4 ezer négyzetméter területen elhelyezkedô üzemcsarnokok felében az alkatrészgyártás folyik, a fennmaradó részen a raktár, a felületkezelô üzem, valamint a szerelde kapott helyet. Az alkalmazottak száma jelenleg 180 fô. A cég a 307 millió forintba kerülô, újabb fejlesztések megvalósításához a Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjára beadott pályázatával összesen 150 millió forintos uniós társfinanszírozású támogatást nyert el, amelynek felhasználásával a gyártókapacitás bôvítése érdekében új gépeket – négy CNC-vezérlésû rúdautomata esztergát, valamint három pneumatikus és 13 karos szerelô-présgépet – vásárolt. Az új mérô-ellenôrzô készülékek beszerzésén túl fejlesztették és korszerûsítették a raktárt is: liftes alkatrésztároló rendszerrel, rúdalapanyag-tárolóval, valamint digitális komissziózó mérlegekkel szerelték fel. Ezek az újonnan beszerzett, nagy tudású, korszerû gépek alkalmasak összetettebb alkatrészek és további megmunkálást nem igénylô késztermékek gyártására is – mondta el Lotz Gábor ügyvezetô. A felületkezelést követôen az összeszerelés is helyben történik, amit eddig az anyavállalatnál végeztek el. Ezzel a gyár piacképessége lényegesen nôtt. A készülékházra vagy kábelvégre szerelhetô csatlakozók a német anyavállala-

ton keresztül a világ minden részére eljutnak. A legnagyobb felhasználók az RFS és az Ericsson-csoport. Mint Lotz Gábor elmondta, ezeket a termékeket korábban a német anyacég állította elô, a szükséges alkatrészek egy részét vásárolták a Spinner Hungariától. Napjainkban már ezen késztermékek elôállításának minden lépése – az alapanyag-beszerzéstôl a gyártáson, felületkezelésen át a késztermék csomagolásáig, kiszállításáig – a szekszárdi üzemben történik. – A támogatással nemcsak az üzem termelékenységét tudtuk növelni, hanem újabb dolgozók alkalmazására is mód nyílt, valamint a környezetvédelmi fejlesztéseknek köszönhetôen a környezeti terhelés is csökkent. A magasabb szakmai tudást igénylô berendezések kezeléséhez nemcsak új dolgozókat vettünk fel, hanem – belsô átképzést követôen – már a régebb óta nálunk dolgozók közül is többen ezeken a gépeken dolgoznak – fejezte be beszélgetésünket Lotz Gábor.

SZEKSZÁRD

EU- és hazai támogatás: 150 millió forint Projekt összköltsége: 307 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2005. december 31. Fejlesztés helyszíne: Szekszárd 31

NEMZETI FEJLESZTÉSI HIVATAL 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Telefon: 06 (1) 237-4400 Információs kék szám: 06 (40) 2004-94 Honlap: www.nfh.hu Nyomdai elôkészítés: PERJÉSI GRAFIKAI STÚDIÓ KFT. www.perjesi.hu Nyomdai munkák: KOMÁROMI NYOMDA ÉS KIADÓ KFT. Felelôs vezetô: KOVÁCS JÁNOS ügyvezetô igazgató Felelôs kiadó: DR. SZALÓ PÉTER a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke