TARTALOM FÓKUSZ AKTUÁLIS NEMZETKÖZI KUTATÁS HÍREK
FÓKUSZ MKI GVI: KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, VÁLTOZATLAN VÁRAKOZÁSOK Parragh László az MKIK elnöke és Tóth István János, az MKI GVI ügyvezető igazgatója november 10-én sajtótájékoztatót tartott a kutatóintézet 2016. októberi vállalati konjunktúra felvétel eredményeiről. A GVI harmincnyolcadik alkalommal készítette el vállalati konjunktúra-vizsgálatát, az októberi adatfelvétel 3185 cég vezetőjének válaszain alapul.
Parragh László elmondta, hogy az MKIK GVI által készített konjunktúra-vizsgálat legfrissebb eredményei alapján a vállalkozások továbbra is kedvezően ítélik meg a jelenlegi üzleti környezetet, további növekedéssel számolnak, várakozásaik lényegében nem változtak, a következő években is fenntartható az a növekedési pálya, amelyen Magyarország halad. Az MKIK elnöke kifejtette, hogy Magyarország jó gazdasági helyzetben van, hiszen mindhárom nagy hitelminősítő befektetési ajánlású kategóriába emelte az országot. A GVI konjunktúra vizsgálatának eredménye szerint a konjunktúramutató értéke az áprilisi plusz 49 pontról októberre plusz 48 pontra csökkent, ami a második legmagasabb érték a felmérés kezdete óta. Az áprilisi adatfelvételhez képest a konjunktúramutató értéke a kereskedelemben és az építőiparban 8, -1-
illetve 4 ponttal romlott, míg az iparnál és az egyes gazdasági szolgáltatásoknál 2, illetve 1 ponttal javult. A kedvező üzleti klímát leginkább a külföldi tulajdonban lévő, exportáló, több mint 250 munkavállalót foglalkoztató cég jelzi, körükben a legkedvezőbbek az üzleti várakozások. A felmérés szerint októberben a cégek átlagos kapacitáskihasználtsága 81 százalékra nőtt, ami 4 százalékponttal haladta meg az áprilisban mért értéket. A vállalatok üzleti helyzetüket 5 ponttal kedvezőbben jellemezték a tavaszi eredményekhez képest, a mutató ezzel 42 pontra emelkedett. A legkedvezőbb helyzetről az ipari cégek, a legkedvezőtlenebbről pedig az építőiparban tevékenykedő vállalatok számoltak be. Az üzleti várakozások mutatója a gazdasági ágak között az ipari vállalatok körében érte el a legmagasabb, 55 pontos értéket, a többi ágazatban ennél jóval kedvezőtlenebb – az építőiparban 12 pontos, a kereskedelemben 36 pontos várakozás a jellemző. A vállalkozások a következő fél évben is a munkaerő-kereslet növekedésére számítanak, főleg az ipari cégek, valamint a döntően külföldi tulajdonban álló vállalatok jeleztek emelkedő munkaerő-keresletet.
AZ INNOVÁCIÓ, MINT KITÖRÉSI LEHETŐSÉG - Hazánkban a kis- és középvállalkozások mindössze 13-15 százaléka végez komoly innovációs tevékenységet, ami messze elmarad az uniós átlagtól - hangsúlyozta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervett mikro-, kis- és középvállalkozások innovációs képességeinek fejlesztéséről, ösztönzéséről szóló konferencián november 24-én, Budapesten.
-A kormány célja a kkv-k támogatása, a kutatás-fejlesztési kapacitások erősítése és az exportképesség fokozása - folytatta az államtitkár. A 2014-2020 közötti időszakban Magyarország rendelkezésére álló, megközelítőleg 12 ezer milliárd forintos uniós forrás elosztása tíz operatív programból felépülő intézményrendszerben történik. Az államtitkár hangsúlyozta, teljesülni fog az a kormányzati célkitűzés, hogy a fejlesztési források 60 százaléka közvetlenül a gazdaságfejlesztésre irányuljon. A legversenyképesebb nemzetgazdaságok esetében az innovációra, kutatás-fejlesztésre fordított költés a GDP mintegy 3 százalékát teszi ki. Magyarországon 2015-ben sikerült elérnünk az 1,4 százalékhoz közeli GDP arányos költést, de a cél az, hogy a 2020-as évek elejére lehetőség szerint elérjük az 1,8 százalékos GDP arányos kutatás-fejlesztési, illetve innovációs költés arányát. A kutatás-fejlesztés és innováció európai uniós fejlesztési finanszírozásának fő motorja a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), melynek a 201420-as időszakra vonatkozó keretösszege 2700 milliárd forint. A fejlesztéspolitikai stratégia célja, hogy az összes európai uniós fejlesztési forrást 2017 közepéig kiírják. - Az értékteremtő kutatás-fejlesztéshez jó szakemberekre, versenyképes infrastruktúrára és átlátható pályázati rendszerre van szükség – hívta fel a figyelmet Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke. Az NKFIH a Nemzetgazdasági Minisztériummal együtt-2-
működve olyan pályázati portfóliót dolgozott ki, amely minden szereplőnek jelentős forrást és lehetőséget biztosít a kiemelt programok megvalósítására. A GINOP, VEKOP és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap pályázataira eddig 1379 milliárd forint igény érkezett be, amelyből 216 milliárd forintról született támogatói döntés. Parragh László, az MKIK elnöke kifejtette, hogy a gazdaságnak saját magának kell versenyképesnek lennie. Az uniós források segítenek, de nem fogják megoldani a gazdaság versenyképességét. Az elnök szerint arra kell törekednünk, hogy a többletforrásainkat a lehető leghatékonyabban használjuk fel és ebben a kutatás-fejlesztés, valamint az innováció területének döntő szerepe van. Szerinte a magyar gazdaság és a magyar KFI rendszer még nem találtak egymásra. A két rendszert közelebb kell vinni egymáshoz. A tudás és a gazdaság összekapcsolása elengedhetetlen. Ugyanakkor a kutatás-fejlesztés és innováció mérése rendkívül nehéz, hiszen vannak start-upok, akik az ország jóhírét viszik szerte a világban, a másik oldalon pedig vannak statisztikák, amelyek azt mutatják, hogy Magyarország lényegesen gyengébben teljesít, mint más hasonló fejlettségű országok. Az elnök külön kiemelte, hogy a kamara feladata a kutatásfejlesztés és az innováció menedzselése. Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnökhelyettese a K+F minősítés gyakorlatait és előnyeit elemezte, Valner Szabolcs, a Digital Factory igazgatója és Weibel Balázs, a moow.farm Kft. ügyvezetője pedig a KFI és kockázati tőke, start-up/spin off vállalkozások tapasztalatairól, lehetőségeiről beszélt. A délutáni szekcióban Orovica Szilárd ügyvezető igazgató a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. vállalati történetét, tevékenységét mutatta be, majd kollégái interaktív robottechnológiai bemutató keretében a robottechnika mindennapi használatába és annak lehetőségeibe, előnyeibe engedtek bepillantást.
AKTUÁLIS ÖTVEN ÉVES AZ UNCITRAL A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mellett szervezett Állandó Választottbíróság november 17-én „Az UNCITRAL és a választottbíráskodás” címmel rendezett konferenciát. Parragh László MKIK elnök kiemelte, hogy a mai napig meghatározó eleme a nemzetközi jognak és választottbíráskodásnak a magyar kezdeményezésre, ötven évvel ezelőtt létrejött ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL).
Az UNCITRAL 1966. december 17-én jött létre New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Közgyűlés Jogi Bizottságának ülésén. A bizottság fő feladataként a nemzetközi kereskedelmi jog egységesítését tűzte ki. Ebből a célból koordinálja az ezen a területen hatáskörrel rendelkező szervezeteket, elősegítve a nemzetközi kereskedelmi jog harmonizációját. Új nemzetközi egyezményeket, mintatörvényeket, mintaszabályzatokat hoz létre, amelyekkel a nemzetközi kereskedelem szerződéses feltételeinek összehangolására törekszik. Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi -3-
igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára elmondta, hogy a kialakított "közös jogi nyelv", harmonizált szabályok és jogi sztenderdek egyebek mellett csökkentik a nemzetközi kereskedelem költségeit és kockázatait, ami kiemelten fontos a kis- és középvállalkozások számára. Az államtitkár megjegyezte, hogy az UNCITRAL jelentős mértékben hozzájárult a választottbíráskodás működőképességéhez, a bíráskodás hatályos magyar törvénye az UNCITRAL modelltörvény felépítését követi. Úttörő módon egy törvény foglalja magában a belföldi és a nemzetközi bíráskodásra vonatkozó rendelkezéseket. Elmondása szerint a választottbíróság egyúttal olyan alternatív jogi vitarendező mechanizmus, amely a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének elengedhetetlen feltétele, amely a felek igényeihez igazodik, általa a hagyományos bírósági úthoz képest gyorsabban lebonyolíthatók az eljárások és a meghozott döntésnek nagyobb eséllyel lehet nemzetközi érvényt szervezni. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke beszédében arra mutatott rá, hogy az ügyvédi hivatásrend történelme párhuzamosságot mutat az Állandó Választottbírósággal. A rendszerváltozás óta eltelt több mint 25 évben vált a magyar ügyvédi kar igazán nemzetközivé, ekkor jelentek meg a nemzetközi ügyvédi irodák Magyarországon és a választottbíróság is valóban globalizálttá vált, a kereskedelmi ügyletek, beruházásvédelmi egyezmények folytán. A résztvevők az UNCITRAL jelenlegi és volt vezető tisztségviselőitől, nagy nemzetközi tapasztalattal rendelkező külföldi és magyar előadóktól kaphattak tájékoztatást az UNCITRAL múltjáról és jelenéről, a bizottságnak a nemzetközi választottbíráskodás fejlődésében betöltött szerepéről.
NEMZETKÖZI ÜZLETI DELEGÁCIÓ KUBÁBAN A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2016. október 31. és november 4. között kiutazó üzletember-delegációt szervezett a kubai piac iránt érdeklődő cégek számára Havannába, a 34. Havannai Nemzetközi Vásárra (FIHAV). A vásáron a MagyarKubai Üzleti Tanács idén is kiállítóként vett részt. A kiutazás a Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány támogatásával valósult meg. A vásár hivatalos megnyitója után az MKIK Vass Géza, havannai külgazdasági attasé részvételével tájékoztató rendezvényt szervezett a kubai gazdaságról és üzleti lehetőségekről az Üzleti Tanács standján. A FIHAV alkalmából november 1-jén rendezték meg az első Befektetési Fórumot, melyet Rodrigo Malmierca, a külkereskedelemért és külföldi befektetésekért felelős miniszter nyitott meg. Előadásában bemutatta a kubai befektetési projektek, spanyol nevén a „Cartera de Oportunidades para la Inversión en Cuba, 2016-17” frissített gyűjteményét. Másnap az MKIK és a Kubai Köztársaság Kereskedelmi Kamarája kubai-magyar üzleti fórumot és üzletember-találkozót szervezett. November 3án a Nemzetközi Befektetési Bank tartott konferenciát „Új üzleti és növekedési lehetőségek Kubában” címmel. A bank nyitott a Kubával folyó export és import ügyletek, valamint befektetési projektek finanszírozására.
-4-
MAGYAR-SZERB KAMARAI FÓRUM
KAMARAI KÜLDÖTTSÉG ALGÉRIÁBAN ÉS MAROKKÓBAN
A Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara (MSZKIK) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésével november 10-én magyar-szerb kamarai és üzletember-találkozót szervezett Szegeden. Az eseményen több mint 100 vállalkozó vett részt.
Az MKIK Közel-Kelet és Észak-Afrika Tagozata, valamint a BKIK Maghreb Szakmai Osztályának szervezésében 11 tagú üzletember-delegáció utazott Algériába és Marokkóba november 19-24. között Kiss Zoltán alelnök vezetésével.
A magyar-szerb gazdasági kapcsolatok aktualitásairól tartott tájékoztatót Juhász Tünde, a Csongrád Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, Ivan Đoković, vajdasági tartományi gazdasági és turisztikai titkár, Rade Drobac, Szerbia magyarországi nagykövete, valamint Pintér Attila, Magyarország szerbiai nagykövete. A Szerbia és Magyarország közötti kétoldalú kereskedelmi forgalom 2014ben és 2015-ben is rekordot ért el, az idei év első 8 hónapjának adatai alapján pedig 2016ban újabb csúcs születhet, a forgalom megközelítheti a 2 milliárd eurót. A fórumon Dunai Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára az MKIK vállalkozásfejlesztésben betöltött szerepéről tartott előadást, Aleksandar Peric, a Szerb Gazdasági Iparkamara elnöki tanácsadója pedig a szerb kamarai reformokról tájékoztatta a résztvevőket. Az eseményt Jójárt Miklós, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető alelnökének beszéde zárta. A rendezvény után az MSZKIK tisztújító közgyűlésén Török Györgyöt, az Elzett Certa Kft. ügyvezető elnökét választották a vegyeskamara elnökévé. Jójárt Miklós továbbra is ügyvezető alelnöki tisztséget tölt be az MKIK-ban. A közgyűlés döntése alapján az 5 fős elnökség tagjai: Dunai Péter, MKIK főtitkár, Kaszás Anikó, a Transcommers Kft. ügyvezetője, Bornemissza Miklós, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Turizmus, Vendéglátás Osztályának elnöke, Szabó Géza, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, valamint Tan Attila, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara delegáltja, az Akusztika Kft. ügyvezetője.
A delegációt az élelmiszeripari, informatikai, fémipari, nyomdaipari, mezőgazdasági gépgyártási ágazat képviselői alkották. A küldöttség tagjai november 19-én Magyarország Algíri Nagykövetségén tájékoztatást kaptak az ország gazdasági környezetéről. Másnap az Algériai Kereskedelmi és Iparkamarában gazdasági fórumra és B2B találkozókra került sor, melynek keretében az MKIK és az Algériai Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a BKIK és az Algíri Kereskedelmi és Iparkamara együttműködési megállapodást írt alá. A rendezvényen közel 80 fő vett részt. Magyarország Algíri Nagykövetsége a delegáció tagjainak egyénileg is szervezett üzleti találkozókat. A küldöttség Marokkóba történő megérkezésének napján, november 21én Tromler Miklós nagykövet az ország üzleti környezetéről tartott tájékoztatást. November 22-én a Casablancai Kereskedelmi, Ipari és Szolgáltatások Kamarában üzleti fórumra és B2B találkozókra került sor. A rendezvényen a BKIK és a CCISC együttműködési megállapodást írt alá. Délután a küldöttséget -5-
Hakim Marrakchi, a Marokkói Üzletember Szövetség (CGEM) alelnöke fogadta. Marrakchi alelnök és Kiss Zoltán elnök rövid tájékoztatást adtak szervezeteik tevékenységéről, lehetőségeiről. November 23án Fatima Zahra Mokhtari, a Casablancai Regionális Fejlesztési Ügynökség (CRI) nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója fogadta a delegációt, ahol Steier József, az MNKH marokkói irodájának vezetője és az MKIK nemzetközi referense folytatott megbeszélést a kétoldalú együttműködési lehetőségekről.
KUTATÁS KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, VÁLTOZATLAN VÁRAKOZÁSOK Az MKIK GVI 2016. októberi vállalati konjunktúra-felvételének eredményei 2016 októberében harmincnyolcadik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúravizsgálatára, amely Magyarországon a legnagyobb – legtöbb cégre kiterjedő – ilyen vizsgálat. Az idei adatfelvétel 3185 cég vezetőjének válaszain alapul, és a vállalkozások üzleti helyzetéről, valamint rövid távú üzleti várakozásairól tájékoztat. Az alábbi elemzés az októberi adatfelvétel eredményeit összegzi úgy, hogy a válaszoló vállalatok mintája reprezentatívnak tekinthető gazdasági ág, régió és a foglalkoztatottak száma szerint. A vizsgálat eredményei szerint a GVI Konjunktúramutató értéke az áprilisi +49 pontról 2016. októberre +48 pontra csökkent, amely a második legmagasabb érték a felvétel kezdete, 1998 óta. A vállalkozások továbbra is nagyon kedvezőnek ítélik meg a jelenlegi üzleti klímát, de a 2012 októbere óta tartó folyamatos javuló tendencia megtörni látszik. Ennek oka az, hogy a beruházásokra,
különösen az építési beruházásokra, a jövedelmezőségi helyzetre, valamint a rendelésállomány alakulására vonatkozó várakozások némileg pesszimistábbakká váltak. A bizonytalansági mutató értéke egy ponttal nőtt az áprilisi értékhez képest, jelenleg 48 ponton áll. Ez utóbbi arra utal, hogy a magyar vállalkozások körében gyakorlatilag nem változott a tendenciák megítélésének egyöntetűsége a legutóbbi adatfelvételhez képest. Nemzetközi gazdasági környezet Németország gazdasági teljesítménye jelentős hatással van a magyar cégek üzleti klímájára. Németország Magyarország kiemelkedő külgazdasági partnere, az Európai Unió meghatározó gazdasága. A német GDP alakulását illetően a müncheni Ifo Intézet előrejelzései szerint 2016-ban a gazdasági növekedés ütemének némi javulása várható (a tavalyi 1,7%-os GDP növekedési ütemet idén 1,9%-os növekedés követheti.) Ezzel szemben 2016-ra az euróövezet egészében az Ifo már visszaesést vár: a tavalyi 2,0%-os ütem idén várhatóan 1,6% lesz. Az előrejelzések szerint Németország esetében 2017-ben csökkenésre lehet számítani: csupán 1,4%-os GDP növekedési ütem várható, majd 2018-ban ismét javulás lesz, ekkor 1,6%-os ütemnövekedésre számítanak. Az euróövezetben jövőre a GDP enyhe visszaesését jelezik előre: 1,5%-os bővülést várnak, ami – a prognózis szerint – 2018-ban stagnálni fog. GDP változás aránya az előző évhez képest (%)
2,5 2,0
2,0
1,5
1,7
1,6
1,0
0,5
1,9 1,5 1,6
1,4
1,6 Németország 1,5 Euró övezet
1,1 0,5
0,0 -0,5
-0,3 2013
2014
2015
2016
2017*
2018*
Forrás: CESifo 2016 Megjegyzés: A csillaggal jelölt évek az Ifo becsléseit mutatják.
-6-
1. ábra: Hol tartunk a válságban? A GDP változása a válság kezdetéhez képest a válság kezdete óta eltelt negyedévekben (2008 q1 - 2015 q4) GDP: változás a válság kezdetéhez képest
30 Lengyelország
25 20
Szlovákia
15 10
Románia Németország Cseh Köztársaság Magyarország EU-28
5 0
Szlovénia
-5 -10
I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV
-15 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
Forrás: GVI, saját számítás Eurostat adatok alapján
A cégeket tulajdonszerkezetük alapján vizsgálva az állapítható meg, hogy nem történt jelentős változás az előző negyedévhez képest. A kizárólag magyar tulajdonú (+42 pont) és a tisztán külföldi tulajdonú (+66 pont) cégek esetében az áprilisi értékhez képest stagnált a Konjunktúramutató értéke, míg a részben külföldi tulajdonú cégek (+53 pont) esetében enyhe (egy pontos) csökkenés következett be. Az exportáló vállalatok optimistábbak (a döntően külföldre termelők körében a mutató +64 pontot, az árbevételüket kisebb részt külföldön bonyolító cégek esetében pedig +47 pontot ért el), mint a kizárólag belpiacokra termelő cégek (körükben a mutató értéke +40 pont). A cégek méretét tekintve látható, hogy a nagyobb vállalatok várakozásai kedvezőbbek: míg a Konjunktúramutató értéke a 9 főnél kisebb vállalatok körében +12 pont, addig a 10-49 fős kategóriában +36 pont, az 50-249 fős csoportban +52 pont, a legnagyobb, 250 főnél nagyobb létszámmal működő cégek esetében pedig +63 pont. A kedvező üzleti klímát leginkább tehát a külföldi tulajdonban lévő, exportáló és több, mint 250 főt foglalkoztató cégek jelzik – e cégek üzleti várakozásai a legkedvezőbbek. 3.ábra: A GVI Konjunktúramutató alakulása 6,0
60 50 40 30 20 10 0 -10 -20
4,0 2,0 0,0
-2,0 -4,0 -6,0 -8,0
98_jun 98_dec 99_jun 99_dec 00_jun 00_okt 01_maj 01_okt 02_apr 02_okt 03_apr 03_okt 04_apr 04_okt 05_apr 05_okt 06_apr 06_okt 07_apr 07_okt 08_apr 08_okt 09_apr 09_okt 10_apr 10_okt 11_apr 11_okt 12_apr 12_okt 13_apr 13_okt 14_apr 14_okt 15_apr 15_okt 16_apr 16_okt
A Konjunktúramutató értéke az áprilisi adatfelvételhez képest az építőipar és a kereskedelem esetében romlott, míg az ipar és az egyéb gazdasági szolgáltatások esetében javult. A legjelentősebb (8 pontos) csökkenés a
GDP
Forrás: GVI 2016
-7-
GVI Konjunktúramutató
Vállalati egyenlegmutató
Konjunktúramutató és bizonytalansági mutató A GVI Konjunktúramutató az áprilisi +49 pontról +48 pontra csökkent. Ez a vizsgálat történetének második legmagasabb értéke. A Bizonytalansági mutató értéke egy ponttal nőtt, így 48 ponton áll. Ez utóbbi arra utal, hogy a korábbiakhoz képest nem igazán változtak a különbségek a vállalkozások helyzetértékeléseit tekintve.
kereskedelem (+47 pont) esetében következett be, az építőipar (+37 pont) esetében 4 pontos romlás történt. Az ipar (+61 pont) esetében 2 pontos, az egyéb gazdasági szolgáltatások (+33 pont) esetében egy pontos növekedés látható.
GDP növekedés üteme az előző év azonos időszakához képest (%)
Hazai gazdasági környezet A magyar gazdaság válságból való kilábalásának adatai arra mutatnak, hogy Magyarországon a GDP szintje később érte el a válság előtti szintet, mint Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Románia, illetve Németország esetében (2. ábra). A másik fontos megfigyelés, ami az ábráról leolvasható, hogy miközben Magyarországon a GDP alig 3,3%-kal magasabb szinten áll a válság előtti (2008. I negyedév) helyzethez képest, addig Lengyelországban ez a szám 26,7%, Szlovákiában 15,4% és Romániában 6,7%. Ezen időszak alatt a lengyel, szlovák, cseh és román növekedési ütem is magasabb volt a magyarnál.
Megjegyzés: Az ábrán látható érték százas skálára vetített aggregált egyenlegmutató (számításának módszerét a Melléklet tartalmazza). Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató –100 és +100 közötti értékeket vehet fel. –100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét.
Jövedelmezőségi helyzet
A GVI Konjunktúramutató négy komponensből áll. Mindezek mellett az adatfelvétel során az üzleti klíma további lényeges indikátorait is felmértük (pl. munkaerő-kereslet, termelési szint). Mind a jelenlegi, mind a várható üzleti helyzetet kedvezőbben ítélik meg a vállalkozások, mint az előző negyedévben. Továbbá a jelenlegi jövedelmezőségi helyzet is javult az áprilisi eredményekhez képest. Azonban, ha a várakozásokat vizsgáljuk, akkor – az üzleti helyzet megítélésétől eltekintve – azt láthatjuk, hogy pesszimistábbak lettek a cégek az előző negyedévhez képest. A várható jövedelmezőség 2 ponttal esett vissza az előző negyedévhez képest. Az építési beruházás várható volumene az előző negyedéves kiugrás (15 pont) után visszaesett 6 pontra. A gépberuházások várható volumene 2014 áprilisa óta folyamatos növekvő tendenciát mutatott, idén áprilisban már 46 ponton állt, most 41 pontra esett vissza. A várható rendelésállomány almutatója 2014 októbere óta emelkedett a 2016. áprilisi csúcsig (ekkor 83 ponton állt), majd erre a negyedévre lecsökkent 79 pontra.
Beruházások
Rendelésállomány
Üzleti helyzet
Forrás: GVI 2016 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató –100 és +100 közötti értékeket vehet fel. –100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét.
-8-
HÍREK 2016. november 3-4. között Parragh László, az MKIK elnöke kétnapos munkalátogatást tett Madridban, ahol tárgyalást folytatott a Spanyol Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, José Luis Bonet-val. A látogatás során az MKIK elnöke megbeszélést tartott a spanyol Gazdasági és Versenyképességi Minisztérium főigazgató-helyettesével, a legjelentősebb gazdasági szervezetek (ICEX, CEOE) vezetőivel és spanyol vállalatok (Gestamp, Talgo, Kategora) képviselőivel. A nagyvállalati részről gondot okozó szakképzett munkaerő elvándorlás és munkaerőhiány megoldására Parragh László közvetítő szerepet vállalt a duális szakképzést végző helyi iskolákkal való kapcsolatfelvételben. November 4-én az MKIK elnöke részt vett a WCF General Council ülésén. 2016. november 7-én Yang Min, a CCPIT Jogi Osztálya igazgatóhelyettesének vezetésével négy fős munkacsoport látogatott az MKIK-ba. A csoport tagjai Lettország és Szlovákia után érkeztek Magyarországra. A delegációt Tényiné Stark Mária nemzetközi igazgató, Korcsog Tamás jogtanácsos és Végvári Kristóf nemzetközi referens fogadta. A küldöttség tájékoztatása szerint a CCPIT Jogi Osztálya segítséget nyújt, amennyiben magyar cégek jogi problémába ütköznek Kínában. 2016. november 7-én He Yiming, a Xinjiangi Kereskedelmi Hivatal elnökének vezetésével hat fős kínai delegáció tett látogatást az MKIKban. A delegáció azért különösen nagy jelentőségű, mert első alkalommal látogatott magasabb rangú csoport az Ujgur Autonóm Területről az MKIK-ba. A megbeszélésen Tényiné Stark Mária nemzetközi igazgató és az MKIK nemzetközi referense mellett az ITS Logistics és a DSV Hungary Kft. logisztikai cégek képviselői vettek részt.
2016. november 8-án Parragh László, az MKIK elnöke részt vett a „Modern Vállalkozások Programja – Vállalkozz digitálisan” című Infotér konferencián Balatonfüreden. Az elnök kifejtette, hogy a magyar kis- és középvállalkozások el vannak maradva a digitalizáció szempontjából európai uniós társaikkal szemben. Elmondta, hogy a kormányzati támogatással létrehozott projekt lényege, hogy a mikrokis és középvállalkozások olyan új informatikai megoldásokat alkalmazzanak, amelyek speciálisan a saját igényeikre szabhatók. A Modern Vállalkozások Programja balatonfüredi állomásán Parragh László több mint ötven vállalkozás számára adta át a „Digitálisan felkészült vállalkozás” tanúsítványt. 2016. november 15-én az MKIK Elnöksége alakuló ülést tartott. Parragh László MKIK elnök jelezte, hogy az MKIK működése továbbra is kiszámítható lesz. Beszámolójában kiemelte a „Modern Vállalkozások ProgramjaVállalkozz Digitálisan” projekt növekvő népszerűségét, amely a kisés középvállalkozások részére komoly kitörési lehetőséget jelent. Hangsúlyozta, hogy a program keretében a közeljövőben egy 40 milliárd forintos pályázatot hirdetnek meg eszközbeszerzésre és szakértői képzésre. A minimálbér kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy a reálbérek tekintetében leszakadtunk a visegrádi országoktól, ami jelentős munkaerőhiányt is generál. 2012-ben a vállalkozások 9-10 százaléka, 2016-ban már a cégek egyharmada jelezte, hogy növekedési korlát a munkaerőhiány, a szakképzett munkaerő. Szükségszerű a minimálbér növelése és a járulékcsökkentés, mert ennek hiánya versenyképességi leszakadást eredményez. Az elnökség tagjai egyetértettek abban, hogy közös cél az ország termelékenységének fokozása, a visegrádi országokhoz történő mielőbbi felzárkózás. A következő napirendi pontban a testület egyhangúlag elfogadta az alelnökök közötti -9-
munkamegosztásra, valamint az MKIK 20162020 közötti kollégiumi rendszerére vonatkozó javaslatot. Bihall Tamás, az MKIK oktatási- és képzési ügyekért felelős alelnöke elmondta, hogy az MKIK két szakképzési témájú kérelmet nyújt be a nemzetgazdasági miniszter részére a 2016. december 1. és 2017. november 30. közötti időszakra vonatkozóan. Kiemelte, hogy a kamara arra készül, hogy javaslatokat fogalmazzon meg a tavaszi törvényalkotáshoz és a célok között szerepel a kamara aktívabb részvétele a felsőoktatási duális képzésben. A grémium a 2017. évi szakképzés és felnőttképzés témában készült előterjesztést egyhangúlag támogatta. Az elnökség elfogadta Dunai Péter főtitkár beszámolóját az MKIK 2016. I-IX. havi gazdálkodásáról és megszavazta a Bihall Tamás által előterjesztett Autó- és Gépipari Innovációs és Szakképzési Kollégium létrehozására vonatkozó javaslatot. 2016. november 21-én az MKIK Nemzetközi Igazgatósága Nikoletti Antal, az NGM külgazdaságért felelős helyettes államtitkára és meghívott tagozati cégek részvételével exportfinanszírozás témában konzultációt szervezett. A megbeszélés célja az exportfinanszírozással, exporthitel biztosítással kapcsolatos tapasztalatok megvitatása, az esetleges problémák felvetése, valamint a jövőre vonatkozó javaslatok megfogalmazása volt. 2016. november 22-én tartotta éves közgyűlését az MKIK Magyar-Német Tagozata. Bódi László, a Magyar-Német Tagozat elnökének köszöntőjét követően Piszter Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Külkereskedelmi Főosztályának vezetője tartott előadást a magyar-német kétoldalú gazdasági kapcsolatokról. Vicze Gábor, az Innomine Group Kft. ügyvezető igazgatója az Ipar 4.0 programról és az együttműködési lehetőségekről beszélt, majd Lilik Gábor, a Magyar Nemzeti Kereskedőház EU projektmenedzsere a 2017-ben támogatott
vásárokról tartott tájékoztatót. Aubéli-Horváth Nóra, a tagozat elnökségének tagja a németországi vásári megjelenés tudnivalóiról beszélt, végül Nagy Péter, az MVM Ovit Zrt. üzletfejlesztési főmérnöke az MVM német piaccal kapcsolatos terveit mutatta be. Az előadások után került sor a Magyar-Német Tagozat 2016. évi közgyűlésére, ahol a megjelent tagvállalatok egyhangúlag elfogadták az ügyrend módosítását. A közgyűlésen felmerült még a varsói V4-es találkozó, illetve a közelmúltban elindított Budapest-Nürnberg közvetlen járat kérdése. 2016. november 24-én Parragh László MKIK elnök előadást tartott a Miniszterelnökség által szervezett „EU fejlesztési források felhasználása” című konferencián. Az elnök méltatta a kormány döntését, amellyel az uniós forrásokat átcsoportosította a gazdasági szereplőkhöz. Kitért arra, hogy sok cégnek nincs jövőképe, nem alkalmas a támogatás felvételére, életben tartásuk nem lehet gazdaságpolitikai cél. 2016. november 24-én osztották ki az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA), az MKIK, valamint a HR portál szervezésében megvalósuló Év Felelős Foglalkoztatója 2016 pályázat díjait. Az elismerést a mikro- és kisvállalkozások kategóriában a ForArea Gazdaságfejlesztő Kft., közép- és nagyvállalkozások kategóriában az E.ON Hungária Zrt., a közszféra szervezetei közül pedig a Heves Megyei Kormányhivatal nyerte el pályázatával. Az MKIK szakképzési különdíjat ajánlott fel, amelynek a nyertese a Nestlé Hungária Kft. lett. Bihall Tamás, a MKIK alelnöke a pályázatok értékelésekor elmondta, hogy a felelősen gondolkodó vállalatoknál a képzés és a szakképzés kiemelt fontosságú. 2016. november 24-25. között az Európai Bizottság szervezésében a soros elnökséget betöltő Szlovákiában, Pozsonyban rendezték az Európai KKV Konferenciát. Az eseményt - 10 -
Elżbieta Bieńkowska, az Európai Bizottság KKV nagykövete nyitotta meg. Idén a hangsúlyt a start-up vállalkozások támogatására és a működő vállalkozások növekedési pályára állítására helyezték. A konferencia keretében bemutatták az éves kisés középvállalkozói jelentést és átadták az Európai KKV Díjat. A rendezvényen az MKIK képviseletében Dunai Péter főtitkár és Tényiné Stark Mária nemzetközi igazgató vett részt. 2016. november 25-én a Magyar Nemzeti Kereskedőház magyar-ukrán üzleti fórumot szervezett Debrecenben a két ország miniszterelnökének részvételével. A rendezvényt Orbán Viktor és Vladimir Grojszman miniszterelnök nyitotta meg. Az eseményen előadást tartott Miklóssy Ferenc, az MKIK általános ügyekért felelős alelnöke. A fórumon az MKIK együttműködési megállapodást írt alá az Ukrán ICC-vel.
2016. november 29-én Sheikh Hasina, Banglades miniszterelnökének vezetésével bangladesi üzleti delegáció látogatott Budapestre. A résztvevő bangladesi cégek számára az MNKH és az MKIK szerveztek tárgyalópartnereket. Az MKIK tevékenységéről Tényiné Stark Mária nemzetközi igazgató tartott prezentációt. Az előadásokat követően a Bangladesi Kereskedelmi és Iparkamara (FBCCI) elnöke, Abdul Matlub Ahmad és Kiss Zoltán MKIK alelnök a kamarák közötti együttműködési megállapodást írtak alá.
2016. november 25-én Kang Wen, a Kínai Kereskedelmi Minisztérium Tajvan, Hongkong és Makaó Ügyekkel Foglalkozó Osztályának vezérigazgatója és Raymond Yip, a HKTDC vezérigazgató-helyettesének vezetésével magas rangú kínai üzleti delegáció látogatott Budapestre. A kínai és hongkongi üzletemberek főleg a pénzügy, a logisztika és az ingatlanfejlesztés területén kerestek partnereket Magyarországon. Az üzleti fórumon az MKIK-t Pálmay Flóra, nemzetközi ügyekért felelős igazgatóhelyettes képviselte. A Magyar-Kínai Tagozat tevékenységéről Nádasi Tamás, a tagozat elnöke tartott előadást, Wolf Csaba, a tagozat alelnöke pedig a magyar üzleti környezetet mutatta be.
- 11 -
