TARTALOM FÓKUSZ AKTUÁLIS NEMZETKÖZI
ú
GAZDASÁG VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG KUTATÁS HÍREK
FÓKUSZ PÁLYÁZAT A EUROSKILLS 2018 HAZAI MEGRENDEZÉSÉRE A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a kormány támogató jóváhagyásával nyújtotta be pályázatát a 2018. évi EuroSkills verseny a „Fiatal szakemberek Európa Bajnoksága” hazai megrendezésére. Magyarország 2007-től résztvevője a WorldSkills és 2008-tól, a kezdetetektől a EuroSkills versenyeknek. A pályázati dokumentáció az eddigi 7 nemzetközi versenyen (4 WorldSkills, 3 EuroSkills), valamint az országos szakmai versenyek megszervezése során szerzett tapasztalatok alapján került összeállításra. A WorldSkills Europe a kamara által megküldött kandidálási anyagot befogadta. A benne leírtak helyszíni ellenőrzésére a szervezet elnöke Jos de Goey, főtitkára Thom-
ter Stege, valamint az elnökségének versenyfejlesztéséért felelős tagja, Stefan Praschl január 15-16-án Budapestre érkezett. A három fős értékelő bizottság megtekintette a 2018. évi verseny helyszínének javasolt Hungexpo Vásár Centrumot, valamint a versenyzők, szakértők elhelyezésére alkalmas szállodákat. A két nap során a bizottság tagjainak arra is volt lehetősége, hogy megcsodálhassák Budapestet, a lehetséges verseny helyszínének helyet adó magyar fővárost. A delegációt látogatása során fogadta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára. A látogatás során az államtitkár kifejezte a kormány elkötelezettségét, garanciavállalását a verseny magyarországi megrendezésével kapcsolatban. -1-
Tájékoztatójában kiemelte, amennyiben a WorldSkills Europe tagjai 2014 májusában a szintén pályázó Norvégia helyett Magyarország mellett döntenek, az nemcsak a magyar szakképzésére, de a környező országok szakképzésére is pozitív hatást gyakorolna.
A delegáció tagjai elismerően szóltak a benyújtott dokumentációról, elégedettségüknek adtak hangot a helyszíni tapasztatokról, de kihangsúlyozták, hogy dönteni a szervezet tagországainak delegáltjai fognak titkos szavazással 2014. májusában a franciaországi Lilleben.
AKTUÁLIS CZOMBA SÁNDOR: VERSENYKÉPES TUDÁST BIZTOSÍT A DUÁLIS KÉPZÉS A munkanélküliség újratermelődését akkor lehet megakadályozni, ha a fiatalok versenyképes tudást szerezhetnek, amellyel képesek lesznek helytállni a munkaerőpiacon - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára január 28-án Budapesten a Siemens Zrt. tanműhelyében, a duális szakképzést népszerűsítő sajtótájékoztatón. A duális képzésben a tanulók a szakmai, elméleti ismereteket a szakképző iskolákban sajátítják el, gyakorlati oktatásuk pedig gazdálkodó szervezeteknél, költségvetési szerveknél folyik. A kormány 2010 óta meghatározó átalakításokat hajtott végre a szakképzésben - hangsúlyozta az államtitkár.
Kiemelte, többféle intézkedéssel teszik érdekeltté a vállalkozásokat, az intézményeket, a szülőket és tanulókat, hogy részt vegyenek ebben a munkában. A vállalkozásoknál lényegesen egyszerűsítették a gyakorlati képzés költségeinek elszámolását. Tavalyig fejenként évi 440 ezer forint volt a normatív támogatás, amit egy tanuló után igénybe lehetett venni, ez 2014-ben 453 ezer forintra nőtt, és a költségvetés lehetőségeit figyelembe véve szeretnék növelni ezt az összeget, különösen a hiányszakmák esetében - ismertette Czomba Sándor. Kiemelte: a szabályozást úgy alakították át, hogy egy mikro-vagy kisvállalkozásnak is megérje tanulót foglalkoztatni. A tanulói szerződéssel foglalkoztatott diákok tanulmányi eredményüktől függően havi nettó 10-30 ezer forint közötti támogatást kaphatnak, de hiányszakmák esetében ez az összeg több lehet - mondta el az államtitkár. Czomba Sándor közölte azt is: hamarosan bejelentenek egy új támogatási formát, amellyel a hátrányos helyzetű családból származó fiatalokat fogják segíteni. A 201314-es tanévben már 48-49 ezer tanulói szerződéses fiatal vesz részt duális szakképzésben - összegezte az államtitkár. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke elmondta: jelenleg mintegy 7000 vállalkozásnál kaphatnak gyakorlati képzést a tanulók, de nagy szükség van további cégekre, amelyek bekapcsolódnak ebbe a modellbe. Emlékeztetett arra, hogy a kamara már 1520 éve szorgalmazta a duális képzés bevezetését. A nagy elmozdulás 2010-ben sikerült, amikor megállapodtak a kormánnyal a duális szakképzés elindításáról. Tavaly szeptembertől már a teljes magyar szakképzésben bevezették ezt a képzési formát - mutatott rá Parragh László. Dale A. Martin, a sajtótájékoztatónak helyet adó Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a Siemens Németországban már mintegy száz éve elindította a duális képzést. Magyarországon az elsők között vezette be ezt a képzési formát, a gödöllői Madách Imre szakiskolával közösen. Az elnök-vezérigazgató, aki egyben a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara -2-
elnöke, hangsúlyozta, hogy a Magyarországon jelen lévő német vállalatok nemcsak munkahelyet teremtenek, hanem a magas színvonalú szakképzésben és a kutatásfejlesztésben is komoly szerepet vállalnak. Komáromi Róbert, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgatója felhívta a figyelmet arra: a következő hetekben-hónapokban folynak a szakmaválasztások, most döntenek a családok arról, hogy szeptembertől milyen iskolába járjanak a gyerekek. Ebben kíván segíteni a hivatal, amelynek honlapján részletes információkat találhatnak az érdeklődők a duális szakképzésről.
A MUNKAHELYVÉDELMI AKCIÓ SEGÍTETTE A MUNKAHELYEK MEGŐRZÉSÉT ÉS A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉST Budapest, 2014. január 23. csütörtök (MTI) - Segítette a munkahelyek megőrzését és a gazdasági növekedést a tavaly év elején indult munkahelyvédelmi akció. Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyi helyettes államtitkára az akció eredményeit összegző januári budapesti sajtótájékoztatón kiemelte: 2013 novemberéig a munkáltatók 105 milliárd forintot tudtak igénybe venni kedvezményként az akció keretében, összesen csaknem 745 ezer munkavállalót érintően. A helyettes államtitkár elmondta: a kormány számára továbbra is prioritás a munkahelyek megvédése és a foglalkoztatási költségek csökkentése, ezért ha a gazdasági növekedés és a költségvetési lehetőségek megengedik, szükség esetén újabb lépésekre is kész a kabinet annak érdekében, hogy az adópolitikán keresztül is elősegítse a foglalkoztatás bővítését. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is rendkívül sikeresnek nevezte a munkahelyvédelmi akciót, kiemelve, hogy az érintett 750 ezer munkavállaló az összes magyar foglalkoztatott csaknem 20 százaléka, s az utánuk igénybe vett, több mint 100 milliárd forint kedvezmény a munkáltatóknál maradva, segítette a gazdaság
erősödését és a munkahelyek megőrzését. Pankucsi Zoltán elmondta: az akcióval azokat a munkáltatókat célozták meg, amelyek a legnehezebb helyzetben lévő munkavállalói csoportokat foglalkoztatják. Hozzátette, hogy ezen csoportok - 15-24 évesek, 55 év felettiek, valamint a 25-34 év közötti, gyermekvállalás után a munkába visszatérő nők - foglalkoztatási rátája jelentősen elmaradt az európai uniós átlagtól. Emiatt a munkahelyvédelmi akció is e három csoportot célozta leginkább, és az elért sikert jól mutatja, hogy egy év alatt 3 százalékponttal tudták emelni a foglalkoztatottsági rátát ezekben a korcsoportokban. Kitért arra is: vannak más, munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok, például az alacsony képzettségűek, valamint a tartós munkanélküliek. Így rájuk is kiterjedt a munkahelyvédelmi akció, mert a foglalkoztatottságukat csak alacsonyabb adóterhek mellett lehet fenntartani. Pankucsi Zoltán ismertette: a 25 év alattiak, 55 év felettiek, valamint a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak esetében 100 ezer forintos bruttó bérig van arra lehetőség, hogy a foglalkoztatás első két évében a 28,5 százalékos munkáltatói adóterheket a felére csökkentsék, aminek köszönhetően évente mintegy kéthavi bruttó bért, 174 ezer forintot tud megspórolni a munkaadó. Ennél is nagyobb a munkáltatói adókedvezmény tartós álláskeresők, illetve 25 év alatti pályakezdők alkalmazásakor: két évig teljes adómentességet élvez a munkaadó, és a harmadik évben is csak 14 százaléknyi adót kell befizetni a munkavállalók bére után, így három év alatt 860 ezer forintot tud megtakarítani. A kismamáknál ugyanez a kedvezményrendszer volt érvényben 2013-ban, idéntől pedig egy plusz kedvezménnyel bővült ki. Három vagy több gyermekesek alkalmazása esetén a munkaadó az első három évben teljesen mentesül az adóterhek alól, majd további két évig csak a normál adóteher felét kell megfizetnie. Pankucsi Zoltán elmondta: 2013 novemberéig 750 ezer munkavállaló után vették igénybe a munkahelyvédelmi akció nyújtotta kedvezményeket, leginkább 55 év -3-
felettiek (328 ezer embert érintően), valamint szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után (több mint 230 ezer munkavállalót érintően). Az adórendszerről szólva a helyettes államtitkár hangsúlyozta: a kormány által bevezetett egykulcsos személyi jövedelemadórendszer elősegítette az élőmunka túladóztatásának és a terhelés aránytalanságának megszüntetését. E változtatás a magyar adórendszer versenyképességének, működőképességének javítását eredményezheti - vélekedett Pankucsi Zoltán. Hozzáfűzte: az adójóváírás kivezetésével a kormány egyértelművé tette, hogy az alacsony képzettségű munkavállalók elhelyezkedését szolgáló adókedvezményeket a korábbiaknál sokkal hatékonyabban, célzottan kívánja alkalmazni, mivel egy célzottságot nélkülöző rendszerben szinte elkerülhetetlen volt a visszaélések számának gyarapodása. Az adójóváírás emellett a legmagasabb jövedelmű társadalmi csoportokhoz jutott el, vagyis nem volt hatékony a támogatási rendszer - mondta. A munkahelyvédelmi akció második részéről szólva Pankucsi Zoltán kiemelte, hogy a vállalkozások számára egyszerűbb, kedvezőbb adózási feltételeket dolgoztak ki: a kormány 2013. január 1-jével két új, szabadon választható adónemet is bevezetett. A kisadózó vállalkozások tételes adó (kata), és a kisvállalati adó (kiva) célja a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítása, a foglalkoztatás növelése és az adminisztrációs terhek csökkentése volt. Felhívta a figyelmet egy idén január 1-jével hatályba lépő módosításra, amely főleg az idősebb, nyugdíjhoz közel álló, illetve a gyermekvállalást fontolgató kisvállalkozók számára jelenthet igazán kedvező változást. A kisadózó vállalkozók számára lehetővé tették, hogy magasabb tételes adó megfizetésével magasabb összegű táppénz- és nyugdíjalapot szerezhessenek. Pankucsi Zoltán elmondta: eddig több mint 80 ezren választották e két új adónemet, de várakozásuk szerint idén magasabb lehet ez a szám. Parragh László a munkahelyvédelmi akcióról elmondta, hogy az arra jogosultak 5961 százaléka vette igénybe a kedvezményeket; sok kisvállalkozás nem foglalkozott a váltás
lehetőségével, pedig a kedvezményekhez nagyon gyorsan hozzá lehet jutni. Meggyőződése, hogy idén már az eddigieknél jóval több vállalkozás választja a katát és a kivát is.
MÓDOSULT A KAMARAI TÖRVÉNY Bővült a kamarai nyilvántartásra kötelezettek köre A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvénynek (Gktv.) a gazdálkodó szervezetek kamarai nyilvántartására (továbbiakban: kamarai nyilvántartás) vonatkozó rendelkezéseit módosította az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXLIII. törvény (Módtv.) 8. §-a. Az új rendelkezések hatálybalépésének időpontja 2014. január 1. A 2013. évi CCXLVII. törvény módosította a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról (a továbbiakban: NAK) szóló 2012. évi CXXVI. törvényt (a továbbiakban: Aktv.), mely szintén tartalmaz a Gktv. szerinti kamarai nyilvántartásra vonatkozó módosító rendelkezéseket. Az Aktv. módosítása 2013. december 31-én lépett hatályba. Az agrárkamarával egyetértésben kezdeményezett törvénymódosítás egyik célja, hogy a kamarai nyilvántartás átfogja a kiskereskedelmi és szolgáltató tevékenységet folytató piaci szereplők teljes körét és ugyanakkor az agrárkamarai tagságra kötelezetteknél valósuljon meg a jelentős vállalkozói körök és érdekképviseletek által is kezdeményezett profiltisztítás (gyógyszergyárak, mezőgazdasági gépgyártók, cukrászok, stb.) A Gktv. új, 2. § a) pont ab) alpontja alapján a kamarai nyilvántartásba vételre vonatkozó kötelezettség kiterjed azokra az egyéni vállalkozókra és társas vállalkozásokra, -4-
akiknek/amelyeknek szerepelnie kell a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által vezetett élelmiszerláncfelügyeleti információs rendszerben (FELIR nyilvántartás) és az agrárgazdasági tevékenységet nem főtevékenységként folytatják. Ugyanakkor ennek a vállalkozói körnek a kötelező agrárkamarai tagsága is fennmarad. Módosult az Aktv-nek a kötelező agrárkamarai tagságot keletkeztető, az agrárgazdasági tevékenységeket felsoroló 1. és 2. számú melléklete, így a törvény erejénél fogva 2013. december 31-én megszűnik azoknak az egyéni vállalkozóknak és társas vállalkozásoknak az agrárkamarai tagsági jogviszonya, akiknek/amelyeknek kötelező agrárkamarai tagsága kizárólag az alábbiakban felsorolt tevékenységeken alapult. E vállalkozások egyidejűleg a székhelyük szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál kamarai nyilvántartásra és a kamarai hozzájárulás (5000 Ft/év) megfizetésére kötelezettek. Aktv. 1. melléklet ÖVTJ (egyéni vállalkozók) „011904 Koszorúalap-készítés szalmából és szénából (saját termelésű alapanyagból) 016302 Koszorú- és virágkötés nem saját termelésű növényből (nem művirágból) 031101 Tengeri halászat 032101 Tengeri halgazdálkodás 103904 Pattogatott kukorica-, pirított napraforgómag-készítés (nem saját termelésű alapanyagból) 103905 Pattogatott kukorica-, pirított napraforgómag-készítés (saját termelésű alapanyagból) 107102 Friss cukrásztermékek készítése (nem közvetlen fogyasztásra) 107103 Friss kürtöskalács készítése (nem közvetlen fogyasztásra) 202001 Mezőgazdasági vegyi termék gyártása 283001 M.n.s. mezőgazdasági, erdészeti gép gyártása 283002 Mezőgazdasági traktor gyártása 331203 Egyéb mezőgazdasági gép javítása 331214 Mezőgazdasági traktor javítása 332013 Mezőgazdasági gép üzembe helyezése 466102 Mezőgazdasági gép, berendezés külkereskedelme 475206 Mezőgazdasági eszköz kiskereskedelme
477302 Állatgyógyászati készítmény kiskereskedelme 477601 Virág-, koszorú-, dísznövénykiskereskedelem 477602 Hobbiállat-eledel- és takarmánykiskereskedelem 477603 Dísznövényi szaporítóanyagkiskereskedelem 477604 Műtrágya és agrokémiai termék kiskereskedelem 773101 Mezőgazdasági gép kölcsönzése 813001 Zöldterület-kezelés Aktv. 2. melléklet TEÁOR (társas vállalkozások) „2120 Gyógyszerkészítmény gyártása 2830 Mezőgazdasági, erdészeti gép gyártása 4776 Dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme 7731 Mezőgazdasági gép kölcsönzése 7500 Állat-egészségügyi ellátás” A kamarai nyilvántartás adattartalmának bővítése A kamarai nyilvántartás adattartalma bővítésének egyik célja, hogy az kiegészüljön a vállalkozások beazonosítását és elérhetőségét elősegítő adatokkal. A másik cél, hogy az üzleti forgalom biztonságának, valamint a gazdaság fejlesztésének előmozdítása érdekében az MKIK 2015. december 31-től a kamarai nyilvántartás részeként, a gazdálkodó szervezetek iránti bizalom megítélését elősegítő és gazdasági tevékenységüket jellemző, nyilvánosan elérhető és közhiteles nyilvántartásokból származó pozitív és negatív információkat tartalmazó adatbázist hozzon létre és működtessen. Az adatbázis tartalmazza továbbá a gazdálkodó szervezet nettó árbevételére vonatkozó, valamint a gazdasági teljesítményét jellemző egyéb, nyilvánosan elérhető adatokat is. A törvény részletesen felsorolja a kamarai nyilvántartáshoz kapcsolódó adatbázisban megjelenítendő adatokat és információkat és kötelezi ezen adatok kezelőit, hogy a törvényben nevesített és az általuk nyilvántartott adatokat elektronikus úton és térítésmentesen adják át az MKIK-nak. -5-
Az adatszolgáltatás lebonyolításának technikai feltételeit az érintett szervezetek és az MKIK közötti megállapodásnak kell tartalmaznia.
"A kapcsolatok alapján hiszem, hogy mindkét ország sokat tud adni a másik számára nem csak bilaterális, hanem regionális szinten is" - fogalmazott Varga Mihály.
A kamarai nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra, annak a felmerülő költségekkel arányos díjára vonatkozó részletes szabályokat az MKIK Alapszabályában kell megállapítani.
Kifejtette, Magyarország mindent megtesz a kétoldalú kapcsolatok erősítése érdekében.
0
NEMZETKÖZI
VARGA MIHÁLY: MAGYARORSZÁG KÉSZ A DÉL-KOREAI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ERŐSÍTÉSÉRE Magyarország kész az üzleti kapcsolatok további erősítésére Dél-Koreával - fejtette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a magyar-koreai gazdasági együttműködési fórum megnyitóján január 27-én, Budapesten.
Kiemelte, hogy az idén ünnepelik a Magyarország és Dél-Korea közötti diplomáciai kapcsolatok létesítésének 25. évfordulóját, ezen időszak alatt a dél-koreai cégek magyarországi befektetései 2 milliárd dollárt tettek ki. Az itt létrehozott gyáraikban közel 25 ezer dolgozót foglalkoztatnak, és Magyarország lett a Hankook Tire európai bázisa. Ugyancsak itt működik a KDB Bank regionális központja - tette hozzá.
Szólt arról is, hogy az új külgazdasági stratégia, a keleti nyitás jegyében a kormányzat célul tűzte ki, hogy megerősíti tradicionálisan meglévő kapcsolatait, és a feltörekvő ázsiai országokra különös figyelmet fordít. Hangsúlyozta: a kormányzat a kétoldalú kapcsolatok megerősítéséhez szükséges minden feltételt biztosít. Megjegyezte, hogy ezen túlmenően az üzleti élet egyes szereplői közötti közvetlen kapcsolat szükséges a gazdasági sikerhez, az üzleti lehetőségek beazonosítása és továbbfejlesztése érdekében szervezték meg a gazdasági együttműködési fórumot. A nemzetgazdasági miniszter szerint a két ország közötti külkereskedelmi forgalom eddig is látványos értéket mutat, de további növekedési lehetőséget rejt. Magyarország kész intenzívebbé tenni és tovább diverzifikálni az autóipari, elektronikai, gyógyszeripari, és informatikai ágazatok kereskedelmét, ahogy a mezőgazdasági vagy élelmiszeripari termékekét is - mondta Varga Mihály. Jae Hong Kim, dél-koreai kereskedelmi, ipari, és energiaügyi miniszterhelyettes a két ország közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozva arról beszélt, hogy a 2013 második felétől kezdődően elindult gazdasági növekedésben vannak még kockázatok, a fórum segíti a lépések összehangolását. DélKorea Magyarországot az EU kapujának tekinti - mondta. Hangsúlyozta, hogy az EU és Dél-Korea között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás előnyeit mindkét ország ki tudja használni. Ismertetése szerint hétfőn Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel szándéknyilatkozatot írnak alá a két ország közötti átfogó energiaügyi együttműködésről. A délkoreai tapasztalat és technológia a megújuló energia, energiahatékonyság területén jól kiegészül a jól képzett magyar humán tőkével mondta. Közölte: a dél-koreai vállalatok -6-
további magyarországi terveznek.
befektetéseket
is
GAZDASÁG
Az üzleti fórumot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Koreai Kereskedelmi és Iparkamarával közösen szervezte meg.
III. KÁRPÁT-MEDENCEI GAZDASÁGI KONFERENCIA A III. Kárpát-medencei Gazdasági Konferenciára január 16-án, Székesfehérváron került sor a Fejér megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében. A Fórum a Kárpátmedencei nemzeti megmaradás gazdasági alapjaival, a nemzetrészek fejlesztési tervein alapuló integrációval, a fiatalok szülőföldön maradásának kérdéseivel foglalkozott. A fórumot Radetzky Jenő, az MKIK Kárpátmedencei ügyekért felelős alelnöke, a Fejér megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitotta meg. A fórumon Dunai Péter, MKIK főtitkár köszöntőt mondott, mely során hangsúlyozta, hogy a Kárpát Régió Üzleti Hálózat révén a Kárpát-medencében az MKIK területi kamaráin, tagozatain és a vegyes kamaráin kívül most már 13 további helyszínen érhetők el a kamarai szolgáltatások is. Ezek a pontok szoros kapcsolatban állnak a területi kamarákkal, és ennek hátterében a magyar vállalkozói körrel. A fórumon átadták a Wekerle Sándor Kárpátmedencei Gazdasági Díjat, melynek 2014. évi díjazottja: Jüllich Ádám, a Jüllich Glas Holding Zrt. elnöke
TÁJÉKOZTATÁS AZ ONLINE PÉNZTÁRGÉPEKRE VALÓ ÁTÁLLÁSRÓL Ezúton hívjuk fel a vállalkozók figyelmét, hogy a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Metrológiai Hatósága 2014. január 23-i döntésében az A017 és A018 forgalmazási engedélyeket igazságügyi szakértő szakértői vélemény alapján visszavonta. A017 számon engedélyezett SAM4S NR-300 Online, az Alt Cash Kft. A018 számon engedélyezett S&E NR300 Online, a Japán Cash Company Kft. Az igazságügyi szakértő vizsgálata kimutatta, hogy az érintett pénztárgépekbe beépített AEE egységek funkcionális és biztonsági hiányosságai miatt lehetőséget teremtenek az adóelkerülésre, és a rejtett funkcióknak köszönhetően jogsértő célokra használhatóak. A pénztárgépek online bekötésével elérni kívánt célokat, ezek a jogsértő tényezők súlyosan veszélyeztethetik. Az engedélyezett online géptípusokról a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapján lehet tájékozódni. www.mkeh.gov.hu Az Alt Cash Kft által forgalmazott SAM4S NR-300 típusú online pénztárgép engedélyének visszavonása következtében – önhibáján kívül – ismét több ezer vállalkozás került lehetetlen helyzetbe. Az engedély visszavonással járó, a vállalkozókra gyakorolt negatív hatások kiküszöbölése érdekében az MKIK azonnal megfogalmazta javaslatait, amelyekről tárgyalásokat folytat a Nemzetgazdasági Minisztériummal. Olyan megoldás kidolgozását szorgalmazzuk, amely az önhibájukon kívül ebbe a helyzetbe kerülő érintett károsultaknak anyagi veszteséget kompenzálja és kiszolgáltatott helyzetük -7-
megnyugtató megoldását jelenti. Fontosnak tartjuk azt is, hogy ezen időszak alatt az érintettek vizsgálatakor az adóhatóság - eddig megszokott módon - minden körülményt figyelembe véve, méltányosan járjon el.
VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG
tagozatok a területükön meghirdetett rendezvényekre meghívják a környező megyék érdeklődőit is. Több érdekes felvetés hangzott el újabb választottbírósági eljárástípus bevezetésével, a mintaklauzula tartalmának bővítésével kapcsolatban is. Idén, az MKIK küldöttgyűlésén kerül sor a választottbírói névjegyzékek megújítására, az ehhez szükséges előkészítő munka megbeszélése is az ülés témája volt.
VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI TAGOZATI VEZETŐI ÜLÉS A Választottbíróság munkáját a területi kamarák a választottbírósági tagozatok útján segítik. A tagozatok saját működési területükön elsősorban tájékoztatási feladatot látnak el, megismertetik a vállalkozásokkal a választottbíráskodás, a választottbírósági eljárás ismérveit, illetve a tagozat székhelyén lehetőséget biztosítanak választottbírósági tárgyalások lebonyolításához. 2014. január 14-én került sor a választottbírósági tagozatvezetők ülésére, ahol Kecskés László, a Választottbíróság elnöke tájékoztatta a tagozatok vezetőit az elmúlt időszak ügyforgalmi tendenciáiról, illetve a jogszabályi környezet változásáról. Ismertette, hogy az elhúzódó gazdasági válság és a választottbírósági eljárások lehetőségeit szűkítő törvénymódosítások következményeként az ügyszám az elmúlt két évben jelentősen csökkent, míg a lezárult ügyekből származó választottbírósági bevétel rekordösszeget ért el. A tagozatvezetők beszámoltak az elmúlt időszakban a területükön folytatott munkáról, a vállalkozásokkal, ügyvédekkel folytatott kapcsolattartás formáiról, megvitatták a jövőbeli továbblépési lehetőségeket, és feltárták, milyen nehézségekkel kell szembenézniük. A felvetett javaslatok között elhangzott, hogy szükség lenne olyan hírlevélre, amely közvetlenül tájékoztatja a vállalkozásokat és az ügyvédeket a Választottbíróság tevékenységéről, amelyet a területi kamarák juttatnának el a területükön működő vállalkozásokhoz. Hasznosnak vélték azt a bács-kiskun megyei javaslatot is, hogy a
KUTATÁS
A VISEGRÁDI ORSZÁGOK GAZDASÁGA 2000 ÉS 2013 KÖZÖTT
Az MKIK GVI rövid elemzésében a visegrádi országok gazdasági helyzetét mutatjuk be Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia 2000 és 2013 közötti gazdasági teljesítményét mérő makroökonómiai indikátorokon keresztül. Célunk elsősorban annak bemutatása volt, hogy a bruttó hazai össztermékben (GDP) megfigyelhető teljesítménybeli különbség milyen más tényezőkkel kiegészítve írható le. Kérdésünk, hogy Magyarország leszakadásban van-e a régió többi országától, és ha igen, ez miben nyilvánul meg. A négy ország gazdasági teljesítményét az utóbbi 13 év bruttó hazai össztermékének, munkaerő-piaci aktivitási rátájának, bruttó államadósságának és beruházási rátájának segítségével mutatjuk be, az Eurostat adatait felhasználva. Az intézményi tényezők alakulását a World Economic Forum globális versenyképességi -8-
adataival és jelentési eredményeivel szemléltetjük. Emellett az Európai Bizottság előrejelzése alapján ismertetjük a következő 3 év fő gazdasági mutatóinak várható értékeit. Ez alkalommal alaposabb magyarázatba nem bocsátkozunk, az elemzés pusztán az adatok leíró jellegű bemutatására szorítkozik. A következő rövid elemzés témája a Visegrádi Együttműködés országai (V4) gazdasági fejlődésének vizsgálata a legfontosabb leíró makromutatókon keresztül. Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország a 2000-es évek elején gyors gazdasági növekedésnek indult, amelyet azonban a válság részben, vagy egészében megakasztott, visszavetett. Látható, hogy Szlovákia és Lengyelország egy magasabb gazdasági növekedési pályán tudott maradni, míg Magyarország és Csehország alacsonyabb növekedési pályán mozog. Magyarország növekedésének lemaradása mindegyik országhoz képest szembetűnő. Az ábrából leolvasható, hogy ez a lemaradás a GDP volumenének alakulásában 2005-től vált jelentőssé és a Csehországgal szemben megmaradt különbség is a 2005 és 2008 közötti időszakban halmozódott fel. Magyarország gazdasági növekedése szempontjából jelentős kockázatot jelent az alacsony beruházási ráta. Látható, hogy jelenleg mindegyik V4 ország esetében csökkenés tapasztalható, így Magyarország sem jelent kivételt, de szintjében még így is a legalacsonyabb a négy közül. Az utóbbi 13 év távlatából szemlélve látható, hogy Szlovákiával és Csehországgal szemben a különbség gyakorlatilag a teljes időtávon fennállt. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a 2007-től kezdődő gazdasági válságból kinövő európai szuverénválságok hatására központi gazdasági mutatóvá vált az országokkal kapcsolatos kockázatok megítélésében. Látható, hogy Magyarország 2001-től kezdődően az államadósság alakulását nézve elszakadt a régió többi országától, a magas államadósság pedig a válság kitörése után súlyosabbá tette annak negatív
következményeit. Ezzel szemben a térség más országainak lehetősége volt többé-kevésbé lazább fiskális politikát folytatniuk a válság kitörése után. Az alacsony aktivitási ráta Magyarországon már a rendszerváltás óta meglévő munkaerőpiaci probléma: a 2000 óta eltelt 13 évben a magyar aktivitási ráta mindvégig alacsonyabb volt a másik három V4-országhoz viszonyítva, annak ellenére, hogy az 59%-os szintről 65%ra emelkedett. Az alacsony aktivitás felszámolása döntő fontosságú a magyar gazdaság hosszú távú növekedésére nézve. Tartós megoldás hiányában egyre valószínűbb a magyar gazdaság jövőbeli leszakadása a régiós országok gazdaságától. Érdemes megfigyelni néhány olyan intézményi tényező változását is, amely szintén okozója, vagy okozata lehet az országok gazdasági teljesítményének. Olyan tényezőket vizsgáltunk, ahol kellő mennyiségű adat állt rendelkezésre a múltból, illetve amelyek potenciálisan befolyásolhatják az országok „vonzóságát” gazdasági szempontból. Adataink a World Economic Forum Global Competitiveness Index adatbázisából származnak. A tulajdonjog biztonságának megítélése 2006-tól kezdődően Lengyelországon kívül mindegyik országban romlott, Magyarország a térségen belüli legmagasabb pozícióból a legalacsonyabb pozícióba került, azonban az utóbbi két évben mindegyik orszában romlott a tulajdonbiztonság megítélése. A politikai elittel szembeni közbizalom szempontjából a V4-országok mindegyikében világviszonylatban is alacsonynak számító értékek láthatóak. Látható, hogy Magyarország, Csehország és Szlovákia Lengyelországnál alacsonyabb szinten áll, Magyarország itt is az élről csúszott a második helyre, azonban a politikai elit megítélésében mindegyik ország esetében komoly deficittel kell számolni. Az ezzel összefüggő, politikai részrehajlást vizsgáló értékek tekintetében a V4-országok szintén világátlag alatt, vagy annak közelében teljesítenek, és ebben a tekintetben is Lengyelország tekinthető a pozitív kivételnek. A másik három ország tekintetében nagyjából -9-
azonos megítélésről lehet beszélni. Az intézményi tényezőket összefoglalva az látható, hogy Lengyelország az utóbbi években fokozatosan maga mögött hagyta három társát, így jobb növekedési kilátások elé nézhet, míg a másik három ország alapvető intézményi tényezőiben az utóbbi években romlás volt tapasztalható. Összességében tehát az látható, hogy a válság alapjaiban szétválasztotta az addig azonos pályán haladó visegrádi országokat, a fundamenális adatok alapján Lengyelország helyzete tűnik a legbiztatóbbnak, így előnyre tehet szert a másik három országhoz képest. Mi várható a jövőre nézve? Az Európai Bizottság novemberi előrejelzése szerint a térség országai lassú növekedés elé néznek és érzékelhető, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a szlovák–lengyel, illetve a cseh–magyar növekedési ütemek markánsan eltérnek, így a magyar leszakadás üteme a térség többi országához képest a jövőben rögzülhet. Az adatok forrása: Eurostat, European Economic Forecast – Autumn 2013, World Economic Forum Global Competitiveness Index database, World Economic Forum Global Competitiveness Report 2013–2014
- 10 -
HÍREK 2014. január 10-én Dr. Orosz Tivadar elnök vezetésével az MKIK Ellenőrző Bizottsága tartott ülést, amelyen Dunai Péter főtitkár tájékoztatást adott az MKIK 2013. évi költségvetésének várható teljesítéséről, valamint a szakképzési feladatok finanszírozására megkötött támogatási megállapodásról és a külgazdasági és innovációs projektek 2014. évi folytatását lehetővé tevő támogatási megállapodás módosításokról. 2014. január 16-án Mátraházán került sor a Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitójára, amelyen előadást tartott Dr. Parragh László, az MKIK elnöke és Horváth László megyei kormánymegbízott. 2014. január 21-én Dr. Parragh László elnök konzultációt tartott alapító tagok részvételével a „Kárpátia” Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara 2014. január 30-ára összehívott közgyűlésére való felkészülés céljából. 2014. január 22-én az MKIK-ban Dunai Péter főtitkár vezetésével országos titkári értekezletre került sor. Az első napirend keretében Kerekes György, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója mutatta be a vállalat tevékenységét és folytatott konzultációt a 2014. február-márciusában a területi kamarák szervezésében megvalósuló árualap-feltáró rendezvényekről. Ezt követően az MKIK főtitkára ismertette a külgazdasági és az innovációs projektek 2014. évi folytatására vonatkozó lehetőségeket. A titkári értekezlet megvitatta a kamarai törvénymódosítások hatályba lépéséből adódó feladatokat, valamint a regisztrált vállalkozások részére nyújtandó egységes szolgáltatási kínálatra vonatkozó javaslatot. 2014. január 25-én Dr. Parragh László elnök részt vett a Nemzetgazdasági Minisztériumban Varga Mihály miniszter által az online pénztárgépek ügyében tartott munkabizottsági ülésen, amelyen a kialakult helyzet megoldására vonatkozó javaslatokat tárgyalták meg.
2014. január 28-án került sor az MKIK-ban a Magyar-Vietnámi Üzleti Tanács ülésére, amelyen Forintos Róbert, a Tanács elnöke beszámolt a Magyar-Vietnámi GVB budapesti üléséről, majd megvitatták az Üzleti Tanács 2014. programjaira vonatkozó javaslatokat. 2014. január 29-én Zalaegerszegen került sor a Zala megyei KIK és az MKIK MagyarSzlovén Tagozata szervezésében az „Üzleti, vállalkozói környezet Szlovéniában és Magyarországon” c. gazdasági kiadvány bemutatására. Mazzag Ferenc elnök és Dunai Péter MKIK főtitkár köszöntőit követően Ksenija Skrilec szlovén nagykövet és Balogh Géza, a Tagozat elnöke tartott előadást a kétoldalú gazdasági együttműködésről, ezután került sor a Kárpát Régió Üzleti Hálózat lendvai irodája tevékenységének bemutatására, valamint a szlovén-magyar üzleti kapcsolatok területén sikeres vállalkozások tapasztalatainak ismertetésére. 2014. január 30-án Tatabányán tartották a Komárom-Esztergom megyei KIK Gazdasági Évnyitóját, amelyen Juhász József elnök és Dr. Völner Pál államtitkár köszöntőit követően Dr. Parragh László, MKIK elnök tartott előadást a magyar gazdaság helyzetéről és perspektíváiról, majd Czunyiné Dr. Bertalan Judit tájékoztatta a vállalkozásokat a közigazgatási reform eredményeiről. A továbbiakban Bencsik János országgyűlési képviselő az adósság-konszolidációról és energiahasznosításról, Popovics György, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke pedig a változó önkormányzati feladatokról és a területfejlesztésről tartott előadást. 2014. január 30-án, Budapesten tartotta újévi első ülését az MKIK Elnöksége. Parragh László, a kamara elnöke a napirend és az I. félévi munkaterv elfogadása után beszámolt az elmúlt időszak fontosabb eseményeiről, melyek közül kiemelte a Euroskills 2018 rendezési jogának elnyerésére beadott pályázat nyomán itt járt delegáció látogatását, a Siemens oktatási tanműhelyében Czomba Sándor NGM foglalkoztatáspolitikai államtitkárral közösen megtartott, a duális - 11 -
szakképzés eredményeit összefoglaló sajtótájékoztatót, valamint az új online pénztárgépek bevezetése körül kialakult rendkívül bonyolult helyzetet. Ezt követően Máté Miklós, a TSZSZ vezetője tartott beszámolót, a Teljesítésigazolási szakértői Szerv 2013. évi tevékenységéről, majd az elnökség a kamarai törvénymódosítás végrehajtásával kapcsolatos feladatokat tekintette át és a testület jóváhagyta a külgazdasági és innovációs projektek 2014. évi folytatásáról szóló koncepciót, amelyet Dunai Péter főtitkár terjesztett elő. A Kézművesség a XXI. században című új fesztivál koncepciót Rabi József alelnök felvezetésével és Kompaktor Emília közgazdasági igazgató prezentációjával ismerhette meg a testület.
2014. január 31-én Szekszárdon a Tolna megyei KIK szervezésében megtartott gazdasági fórumon mutatták be a megye 2013. TOP 100 kiadványát. A rendezvényen Dr. Parragh László, MKIK elnök a magyar gazdaság helyzetéről, Fausztné Czirják Zsanett, a NAV megyei igazgatója pedig a megye gazdaságának helyzetéről tartott előadást.
- 12 -
